Fiziológiás tünetek - Physiological symptoms

A fájdalom és diszkomfort érzet felismerése laboratóriumi rágcsálókban Recognition and assessment of the signs of pain and distress in laboratory rodents Az általános állapotfelmérés alapelvei - Basic Guidelines of General Examination A szakemberek régóta egyetértenek abban a kérdésben, hogy a farmon, vagy gyárakban tartott állatok egészségi állapotát, hogylétét folyamatosan ellenőrizni kell. Nekünk kutatóknak éppolyan fontos, hogy laboratóriumi állatainkra odafigyeljünk, ha kell, jobbá tegyük környezetüket. A kisméretű állatoknál a fájdalom és a diszkomfort felismerése gyakran elég nehézkes, minden egyes állatot külön-külön meg kell figyelnünk, noha általában csoportban tartjuk őket. Fontos, hogy meghatározzuk a fájdalom, diszkomfort mértékét, amely széles skálán mozog, s ennek alapján további intézkedéseket tegyünk, ha szükséges. Azonban, mivel állatonként nagyon eltérő egyéni érzékenység állhat fönn, fontos tisztában lennünk a genetikai variabilitással és az állapotfelmérés egyes kötelező lépéseivel, követelményeivel, amely már elegendő a megfelelő diagnózishoz. Az akut fájdalom első fázisa általában együtt jár egy adott ártalmas ingerrel, vagy nagyon gyorsan követi azt. Ez lehet valamilyen reflex válasz, vagy gyors, hanggal kísért elhúzódás az ingert kiváltó forrástól. Gyakran követi a fájdalmas terület kaparása, megrázása, megnyalása. Ebben a stádiumban nagyon nehéz lehet a probléma felismerése, járjunk el körültekintően! Az akut fájdalom második fázisa akkor lép életbe, amikor az ártalmas ingert ismételjük, vagy egy korábban keletkezett seb gyógyulás alatt áll. Ekkor már a viselkedés-mintázatban is változások következnek be, mint például mozgászavar, evészavarok, a szociális viselkedésben, a testtartásban bekövetkező zavarok. Ezen tünetek esetén fontos a fájdalomcsillapító terápia alkalmazása. Az első fázis jeleinek felismerésekor fontos törekvés-különösen a még kevésbé tapasztalt kísérletezők számára-hogy elvonatkoztassanak azoktól a tünetektől, amelyek nehezebbé tehetik, bonyolítják a diagnózist, úgymint az állat tekintete, vérnyomása, etc. Ebben a szakaszban hagyatkozzunk a normál életvitel, fizikai megjelenés, viselkedés jeleinek, vagy ezek hiányának felismerésére. Fontos, hogy alaposak legyünk, az adott fajból minden állatot figyeljünk meg és tegyünk különbséget az eltérő életkorú, nemű állatok és a különböző törzsek között is. Tartsuk észben, hogy más és más a viselkedése a nappal és az éjszaka aktív állatoknak, illetve komoly szezonális változásokkal is számolnunk kell. Általánosságban elmondható, hogy a rágcsálókkal és nyulakkal különösen óvatosan kell bánnunk, nehezen viselik a közelségünket, a zajokat, ha elmozdítjuk, vagy felvesszük őket. Próbáljuk kialakítani egy standard állapotfelmérő metodikát, amelyet jól dokumentálunk és tartsuk magunkat ehhez a továbbiakban. Amíg lehetséges, csak általános állapotfelmérést végezzünk, egyéb beavatkozásokat,

például testhőmérséklet-mérést csak abban az esetben végezzünk, ha a második fázisban említett jeleket is észleljük. A legtöbb laboratóriumi rágcsáló éber, aktív és kíváncsi viselkedést mutat, ha közeledünk hozzá. Tisztában kell lennünk az aktív-passzív periódusuk idejével és hosszával, hiszen a gyakori alvás közbeni felzavarás nagymértékű diszkomforthoz is vezethet. Az állatok tapintásra melegek, szőrük sima, gondozott, nem borzas, nincsenek kopasz foltjaik. A nyulak ez alól kivételt képezhetnek a vedlés időszakában. A borzas szőr, az egymással való törődő viselkedés csökkenése, viszketés, elszíneződés a bőrön egyértelműen arra utal, hogy az állat nem érzi jól magát a bőrében. Az orral, szemmel, vagyis a szaglással, látással összefüggő zavart jelek, a bőr kitüremkedése, a túlzott soványság is komoly gyanúra kell, hogy okot adjon. A bőr ismételt harapdálása, vakarása, nyaldosása nemcsak paraziták jelenlétét tükrözheti, de krónikus fájdalom esetén is jelentkezhet. Az egészséges állat rendszeresen eszik, iszik és az anyagcseréje is rendben van. Ha 24 órán belül rendszertelenséget tapasztalunk bármelyik paraméterben, az állatot betegnek kell tekintenünk. A patkányok és egerek például nagyon hamar kiszáradnak, amelyet a háton található bőr gyengéd megcsípésével ellenőrizhetünk. Szárazság esetén a bőr nem ugrik vissza rugalmasan, az összecsípett pozícióban marad. A megfelelő étvágyat is folyamatosan ellenőrizzük, a növésben lévő állatok súlyát monitorozzuk. Mivel a rágcsálók metszőfogai folyamatosan kopnak/regenerálódnak, esetleges sérülésük hamar súlyos evési zavarokhoz vezethetnek. Figyeljük meg a légzésüket is, szaporán, ám egyenletesen kell levegőt venniük, hasi légzést folytatniuk. Hallgassuk meg, vajon társulnak-e nem kívánt hangjelenségek a lélegzetvétel mellé. Az állatházban mindig magas páratartalom uralkodjon és keringessük a szobahőmérsékletű levegőt.

Viselkedés - Behaviour Az egészséges rágcsálók társas lények, akik közösségben érzik jól magukat. Az együttes tartás biztonságérzetet is nyújt nekik, az izoláció ártalmas lehet, illetve kóros állapotra utal. Az emberrel szemben nyílt, kíváncsi, agressziótól mentes viselkedést tanúsítanak, az agresszió megjelenése fájdalmat, betegséget tükröz. Azonban a teljes indifferens viselkedés is találgatásokra adhat okot. Az ember közeledése, az állatok megzavarása mindemellett kiválthat többféle reakciót, úgy, mint hangok kiadása, vizelet, vagy székletürítés, küzdelem, agresszió. Ezek nem feltétlenül betegség tünetei, a félelem megnyilvánulásai is lehetnek, amely természetes folyamat. Érdemes minél több állatot szemügyre venni, ha egy közösségben felfedezni véljük az esetleges jeleket.

Fiziológiás tünetek - Physiological symptoms A légzés-Respiratory:
<erőltetett


<prüszkölő

<szennyezett szőr



<dehidratáció


<elmaradó


Viselkedés-Behaviour




< irritábilis

Reflexek-Reflexes

Aktivitás-Activity

<önpusztítás


Testtartás-Posture
<megfeszített test

Helyváltoztatás-Locomotion
<sántaság



<színváltozás (szőr, bőr)



< hízás/fogyás

Az egér - Mouse A laboratóriumi egerek számos törzsét tenyésztették ki specifikussá téve különféle jellegekre. Így rendkívül nagy viselkedés-és életmódbeli eltérésekkel, a különféle ingerekre adott eltérő válaszokkal kell számolnunk törzsenként. Stresszhatást követően megváltozhat az alvás-ébrenlét ciklus, az életmód, hirtelen súlyvesztés történhet, amely hamar normalizálódik, ha az állat a regeneráció fázisába kerül. Gyakori fájdalom, vagy diszkomfort tünet a borzas szőr, vagy az izolált viselkedés, az adott ingerre gyakran fokozott válasszal reagálnak a beteg egerek.

Fiziológiás tünetek - Physiological signs Ránézésre észrevehető jelek-Ocular Pupilla reflex, a szemhéjak csukva, vagy félig nyitva találhatóak. Beesett szemek, látási zavar. Légzési tünetek-Respiratory Növekvő légzésszám, kényszeres, vagy erőltetett légzés, szaglási zavar.

Megjelenés-Appearance Borzas szőr, súlyvesztés, kiszáradás, az izomtömeg hirtelen csökkenése, székelési zavar, üres bélrendszer, hideg érzet az állat testén. Székletürítési/vizelési zavar-Defaecation/Urination Gyakori és azonnal jelentkező tünetek. Orrszőrzet-Vibrissae A kezdetben élénk mozgás fokozatosan gyengül. Viselkedés-Behaviour Visszahúzási reflex, fokozott aktivitás, agresszió, harapás, a fájdalom helyének harapdálása, az étel/ital visszautasítása, alvászavar, viszketés, hasi fájdalom esetén vonagló mozdulatok. Testtartás-Posture Púpos, vagy alvó pózban történő fekvés, fény felől történő elhúzódás. Helyváltoztatás-Locomotion Az érintett végtag, láb húzása, furcsa menekülő, hirtelen futkározó mozdulatsor, bizonytalan, ingadozó járás, körkörös mozdulatok. Hangképzés-Vocalization A fájdalom korai fázisában agresszív hangképzés, különösen, ha a fájdalmas részt kell mozgatnia. Általános-General Hipotermia, fokozódó kondicionálatlan mozgással. Kulcs tünetek- Key symptoms visszahúzó reflexek, harapás. borzas szőr, púpos hát, csukott szem, dehidratáció, súlyvesztés

A patkány - Rat A patkányok általában kíváncsiak, tanulékonyak, az agresszivitás nem jellemző sem fajtársak között, sem az emberrel szemben. A diszkomfort azonban fokozott agresszióval és élénk hangképzéssel jár, az emberekkel való kezesség csökken. Akut fájdalom esetén a terület nyalogatása, vagy védelmezése, krónikus fájdalom esetén annak vakarása jellemző. Betegség esetén a fejüket a has felé fordítva alszanak, alvási zavarok jelentkeznek. Borzas szőr, súlyvesztés jellemző.

Fiziológiás tünetek- Physiological signs Ránézésre észrevehető jelek-Ocular Pupilla reflex, a szemhéjak csukva, vagy félig nyitva találhatóak. Beesett szemek, látási zavar, gyakran élénkpiros festődés a szemben a haematoporphyrin felhalmozódás miatt. Légzési tünetek-Respiratory Légzési zavar, prüszkölés, az orrváladék néha véres.

Megjelenés-Appearance Borzas, gondozatlan látványú szőr, esetleg szőrkihullás, súlyvesztés, kiszáradás, az izomtömeg hirtelen csökkenése, a bőr tónus drasztikus csökkenése, albínó állatok esetében a fülcimpa fakóvá válása Székletürítési/vizelési zavar- Defaecation/Urination Gyakori és azonnal jelentkező tünetek, félelem hatására fokozottan jelentkezik. Hasmenés is gyakori. A vizeletürítés gyakran csökken, a vízfogyasztással fordítottan arányosan, hugyúti fertőzés esetén fokozódik. Viselkedés-Behaviour agresszió, harapás, depresszív, nem reagáló magatartás egyaránt. Étel/ital visszautasítása, alvászavar, fokozódó agresszivitás más állatokkal szemben, önpusztító magatartás. Testtartás-Posture Általában a has felé fordítja a fejét, a has különösen érzékeny. Helyváltoztatás-Locomotion Bizonytalan, ingadozó járás, körkörös mozdulatok, sántaság, különösen hasi fájdalmak esetén.

Hangképzés-Vocalization A fájdalom korai fázisában agresszív hangképzés, különösen, ha a fájdalmas részt kell mozgatnia, később csökken a hangképzés, különösen, ha ismételt fájdalomingerről van szó. Általános-General Hipotermia, fokozódó kondicionálatlan mozgással, fülcimpa sápadtság, a mozgás megtagadása még különösen fájdalmas inger esetén is. Kulcs tünetek-Key symptoms: Élénk hangképzés, küzdő, agresszív mozgás, borzas szőr, púpos hát, dehidratáció, súlyvesztés.

A tengerimalac - Guinea pig Élénk, de félénk, rejtőzködő állatok, próbálnak elmenekülni az emberi zavarás elől, tartózkodóak. Mindennemű kezes viselkedés betegségre utalhat. Az élénk hangképzés jelezhet kevésbé jelentős, csak átmenetileg jelentkező fájdalmat. Fájdalom esetén nagyon sokat alszanak.

Fiziológiás tünetek- Physiological signs Ránézésre észrevehető jelek-Ocular Félelem válaszreakció, kifejezett tartózkodó viselkedés. Fakó, beesett szemek. Légzési tünetek-Respiratory Növekvő légzésszám, kényszeres, vagy erőltetett légzés, szaglási zavar. Megjelenés-Appearance

Borzas, szőr, esetleg szőrkihullás, hámló bőr, súlyvesztés, kiszáradás. Székletürítési/vizelési zavar- Defaecation/Urination Hasmenés gyakori, kifejezett, ha hasi panaszok állnak fönn. A vizeletürítés gyakran fokozódik, ha veseelégtelenség jelentkezik.

Viselkedés-Behaviour Általában még félénkebbek, tartózkodóbbak lesznek, mint általában, agresszió nagyon ritka, de csoportban fajtársaikkal szemben előfordul. Étkezési zavarok, a fogak sérülése esetén kifejezett nyáladzás. Testtartás-Posture Ívelt hát hasi fájdalom esetén, a kritikus állapotú állatoknál a reflexválaszok hiánya. Helyváltoztatás-Locomotion Bizonytalan, ingadozó járás, öreg állatok esetében is. Hangképzés-Vocalization Még a fogságban tartott állatok körében is gyakori és kifejezett, így a hangképzés csökkenése utalhat panaszokra. Panaszos hangok, amikor egy beteg állatot megfogunk. Általános-General Hipotermia, nagyon könnyűnek tűnik az állat teste megfogáskor és nincsen izomtónus. Kulcs tünetek-Key symptoms: Küzdő mozgás, hangképzés csökkenése, elfogadó magatartás az ember felé, borzas szőr, nem reagál.

A nyúl - Rabbit Nagyon nehéz a fájdalom, vagy a diszkomfort felismerése, mert rendkívül elfogadó, bele törődő magatartást mutat különféle ingerek hatására. Ez a magatartás a vadonban tanúsított, túléléshez nélkülözhetetlen viselkedésben gyökerezik. Még az egészséges nyulak sem tanúsítanak kíváncsi, felfedező magatartást, nincs igényük túl sok mozgásra. Az étel és ital visszautasításából és a növekvő fényérzékenységből következtethetünk a betegség fennállására.

Fiziológiás tünetek- Physiological signs Ránézésre észrevehető jelek-Ocular Pislogó hártya kidudorodása, fokozott alvásigény, fényérzékenység. Légzési tünetek-Respiratory Növekvő légzésszám, fokozott orrváladék ürülés. Megjelenés-Appearance

Nehezen diagnosztizálható tünetek, alig észrevehető változások. A háti izomtónus csökkenése, kiszáradás, a szőrön gyakran székletmaradványok láthatóak. Székletürítési/vizelési zavar-Defaecation/Urination Székletürítés és hasmenés egyaránt kifejezett, ha hasi panaszok állnak fönn. Vizeletürítési zavarok jelentkezhetnek hugyúti fertőzések esetén. Viselkedés-Behaviour Depresszív, még tartózkodóbb viselkedés, tartózkodás a fénytől, a kennel hátsó részébe történő befordulás jellemző. Visszautasítják az ételt/italt. Testtartás-Posture Sántaság, végtagi fájdalmak esetén jellegzetes testtartás, a testsúly kényszeresen előre, vagy hátrahelyezése. Nyakmerevség áll be, ha az egyensúly eltolódik. Helyváltoztatás-Locomotion A fent említett testtartásból adódó nehézségek. Hirtelen stresszhatást nagyon rosszul tűrik, képesek paralízissel reagálni. Hangképzés-Vocalization Rendkívül ritka, néha kialakul egy-egy rövid hangképzés hirtelen fájdalom esetén. Kulcs tünetek-Key symptoms: Étel, ital visszautasítása, fényérzékenység, hátrahúzódás, hangképzés

Az aranyhörcsög - Golden hamster Az egészséges állatok szinte egész nap alszanak, nagyon ritkán lehet őket megfigyelni. Általában agresszívak a fajtársaikkal szemben, élénk hangokat hallatnak, rosszul tűrik a megfogást.

Fiziológiás tünetek- Physiological signs Ránézésre észrevehető jelek-Ocular Nagyon gyakori a látászavar, ám a rejtőzködés miatt nehéz megfigyelni. Légzési tünetek-Respiratory Növekvő légzésszám légzési panasz esetén. Megjelenés-Appearance Az E-Vitaminban és a rövid láncú zsírsavakban szegény diéta esetén látványos szőrhullás jelentkezik. Általánosságban pedig súlyvesztés. Székletürítési/vizelési zavar- Defaecation/Urination Székletürítési zavar nem fordul elő, a hasmenés heves, kiemelten folyékony jellegű. Vizeletürítési probléma általában csak hímekben fordul elő, például cystitis esetén. Viselkedés-Behaviour

Fokozott agresszió, vagy unalom esetén fokozott depresszió. Alvászavar, fáradékonyság, kevésbé érdeklődő. Testtartás-Posture Púposság, mozgásképtelenség hasi fájdalom esetén. Haldokló állat esetében oldalra fekvés. Helyváltoztatás-Locomotion Felemelt testtartás, mozgásképtelenség hasi panaszok esetén. Hangképzés-Vocalization Nagyon élénk, rövid hangok képzése, de nagyon nehéz megkülönböztetni az egészséges állatétól. Általános-General Hipotermia, súlyvesztés, farok nedvesség, hasmenés, gyulladt ajkak, mancsok Kulcs tünetek-Key symptoms: hasmenés, fokozódó agresszió, vagy depresszió, alvászavarok

Kiegészítés - Appendix A beavatkozások súlyosságának osztályozása - Classification based on the basis of severity Az egyes beavatkozások során és az azok után történt lépéseket külön-külön értékelni kell, minden egyed esetében. Az egyes részpontszámokból kapjuk meg a Súlyossági Indexet (SI). Három tartományban adhatunk meg pontokat, az alábbiak szerint. 0>8 minimális diszkomfort;

8>20 közepes diszkomfort;

>20 súlyos mértékű diszkomfort

A következő lépéseket kell pontoznunk:

Component

Scale

Component Scale

Component Scale

Conscious

1

Anaesthetic

4

Preparation

2

Restraint

4

Duration

2

Tissue sens

1

Organ risk

1

Mortality

4

Deprivation

5

Pain

5

Distress

5

Deprivation

1

Consequences in terms of Pain

5

Distress

5

Table A1. Administration of substances Components scale Technique Topical application Skin Mucous membranes Eye Scarification of skin Installation Intra-nasal Intra-auricular Intra-rectal Intra-vaginal Intra-tracheal Injection sites Intradermal Subcutaneous Intramuscular Intravenous Intravenous perfusion Conscious Anaesthetized Injection sites Trocar implantation: Conscious Orbital sinus Conscious Anaesthetized Intra-cardiac Intracerebral Intralymphatic (precutaneous): Conscious Anaesthetized Interdigital Inhalation Chamber Tube Intubation Per os Oral gavage

Cons 1

Anae 4

Prep 2

Rest 4

Dur 2

Tis 1

Org 1

Mort 4

Pain 5

Dist 5

Depr 5

Consequences in terms of Pain Dist Depr 5 5 5

Severity index

1 1

-

1 -

1 1

-

-

-

-

-

1 1

-

-

-

-

4 3

1 1

-

1

1 1

-

1 2

1 -

-

1 2

1 2

-

2

-

-

6 11

1 1 1 1 -

1 2

1 -

2 1 1 -

2 1

1 1 1 1

1 -

1 1

-

2 2 1 -

2 -

1

2

-

10 6 5 3 8

1 1 1 1

-

1 -

2 1 1 2

-

-

-

-

1 1 1 1

1 -

-

1 1 -

-

-

7 3 4 4

1 -

2

-

3 -

-

-

-

-

1 -

-

-

-

-

-

5 2

1

-

-

2

-

1

-

-

2

2

-

2

-

-

10

1 -

1 2 2

-

2 -

1

1 1 -

1 2 1

2 1

2 -

2 -

-

1 1 1 1

1 1 -

1 -

12 4 7 6

1 -

2 2

1 -

2 -

-

-

-

-

1 -

2 -

-

2

2

1

7 2 7

1 1 1 1

2 -

-

1 2 2 2

1 1 1 -

1 1 1 1

1

-

-

2 2 2 2

-

1 -

-

-

6 7 5 5 7

Table A2. Collection of tissues and body fluids Components scale Technique Blood Venepuncture Conscious Anaesthetized Venesection Conscious Anaesthetized Cardiac puncture Orbital sinus Conscious Anaesthetized Section of tail tissue (rats and mice) Conscious Anaesthetized Peritoneal lavage Conscious Anaesthetized Saliva Aspiration Conscious Anaesthetized Urine Catheterization Percutaneous centesis Milk Aspiration Amnionitic fluid Bone marrow Needle Aspiration CSF needle Aspiration

Cons 1

Anae 4

Prep 2

Rest 4

Dur 2

Tis 1

Org 1

Mort 4

Pain 5

Dist 5

Depr 5

Consequences in terms of Pain Dist Depr 5 5 5

Severity index

1 -

2

-

2 -

-

-

-

-

1 -

1 -

-

-

-

-

5 2

1 -

2 2

-

2 -

-

1 -

1

2

1 -

2 -

-

1 1 1

-

-

8 3 6

1 -

1

-

2 -

-

1 -

1 1

-

2 -

2 -

-

1 1

1 1

-

11 4

1 -

2

-

2 -

-

1 -

-

-

1 -

2 -

-

1 1

1 1

-

9 4

1 -

2

-

2 -

-

-

1 1

-

1 -

2 -

-

-

-

-

7 3

1 -

2

-

2 -

-

-

-

-

-

2 -

-

-

-

-

5 2

-

2 2

-

-

1 -

1 -

-

1

-

-

-

-

1 -

-

5 3

1 -

2

1 -

2 -

1 -

-

1

2

-

2 -

-

-

-

-

7 4

-

2 2

-

-

1 1

-

1

-

-

-

-

2 2

1

-

5 7

Table A3. Surgical techniques Components scale Technique Skin incision Skin graft Skin biopsy Laparotomy Thoracotomy Adrenalectomy Caesarian section Castration Gastric fistula Hepatectomy (partial) Hypophosectomy Lymphadenectomy Superficial Viceral Nephrectomy Ovariectomy Splenectomy Thymectomy Thyroidectomy Permanent cannulation of major cardiovascular components Superficial blood vessel Bile duct Thoracic duct Parabiosis

Cons 1 -

Anae 4 2 2 2 3 3 2 3 2 3 3

Prep 2 1 -

Rest 4 2 -

Dur 2 1 1 1 1 1 2 2

Tis 1 -

Org 1 1 1 1 1 1

Mort 4 1 2 1

Pain 5 -

Dist 5 -

Depr 5 -

Consequences in terms of Pain Dist Depr 5 5 5 1 2 2 1 1 3 2 3 2 1 1 3 3 2 1 2 2 2 2 1 3 2 2

Severity index 3 10 3 9 11 8 11 7 14 14

-

2

-

-

1

-

1

1

-

-

-

3

-

3

11

-

2 3 3 2 2 2 3 3

-

-

1 1 1 2

-

1 1 1 1

2 2 1

-

-

-

2 3 3 2 2 2 2 3

2 1 1

2 1 2 2 1

4 10 10 6 5 10 8 11

-

2

-

-

1

-

-

-

-

-

-

2

1

1

7

-

3 3 3

-

3

2 2 2

1

1 1 -

1 1 2

-

-

-

2 2 4

2 2 4

1 1 5

12 12 24

Table A4. Restraint Components scale Technique Metabolism Cage Harness/swivel Discontinuous Continuous (24h) Whole body Continuous Discontinuous

Cons 1

Anae 4

Prep 2

Rest 4

Dur 2

Tis 1

Org 1

Mort 4

Pain 5

Dist 5

Depr 5

Consequences in terms of Pain Dist Depr 5 5 5

Severity index

1

-

-

2

1

-

-

-

-

-

1

-

-

-

5

1 1

-

1 1

3 3

1 2

-

-

-

-

3 3

3 3

-

-

-

12 12

1 1

-

1 1

4 3

2 1

-

-

-

2 -

4 3

4 3

-

-

-

18 12

A szervek és szövetek provokációra adott érzékenysége Sensitivity of tissues and organs to challenge Ebben a részben a szövetek különböző ártalmas ingerekre adott relatív érzékenységéről lesz szó, illetve a tapasztalt fájdalom leírásáról. Természetszerűleg a fájdalom milyenségére vagy intenzitására vonatkozó ismereteink emberi tapasztalaton alapulnak, de a magasabb rendű emlősökön végzett kísérletek és megfigyelések azt mutatják, hogy a fájdalom érzékelése és megnyilvánulása náluk is hasonló. Általános szabályként elmondhatjuk, hogy akármilyen beavatkozás, mely a szövetek feszülésével, intenzív nyomással, extrém hideggel vagy meleggel, vagy nyilvánvaló sejtkárosodással jár, fájdalmat, distresszt fog okozni. Gyulladásos válasz kiváltása, akármilyen eredetű is legyen, nemcsak tartós lokalizált fájdalmat fog létrehozni, hanem a környező szöveteket is érzékenyebbé teszi a későbbi ingerekre. Éppen ezért minden beavatkozásnak a lehető legkisebb traumával, szövetkárosodással kell járnia. Bőr -Skin A bőrben hidegre, melegre, nyomásra és egyéb ingerekre érzékeny receptorok vannak, melyek a fájdalom forrásai lehetnek. Ezek eloszlása a test különböző részein eltérő. A legérzékenyebb területek a szem, a fül, az ajkak, az orrnyílás, az ujjak és a gát környéki régiók. Az állatok reflexszerűen reagálnak a bőrben jelentkező akut fájdalom ingerre (megrándulnak, megugranak). A fájdalmas részt harapdálhatják, nyalogathatják, mely így „ördögi kör” szerűen további irritációhoz, fájdalomhoz vezet. A fájdalom intenzitása függ az ártalmas inger természetétől és mértékétől. Éles eszközökkel kivitelezett egyszerű bemetszés vagy szúrás csak átmeneti fájdalmat okoz. Ez azonban később súlyosbodhat, ha a seb körüli terület begyullad. Dörzsölés, irritánsok használata és felszíni égés egyaránt járhat mérsékelt és súlyos fájdalommal. Ez utóbbi kevésbé fájhat, ha elég mélyre hatol és elpusztítja a bőrben lévő idegvégződéseket. Meg kell jegyezni, hogy az állatok elkülönítésére használt eszközök, a rosszul behelyezett, feszülő varratok, kanülök kisebesedhetnek, majd elfertőződve, begyulladva még fájdalmasabbak lehetnek, mint maga a sebészi beavatkozás. Fogak és a szájüreg – Teeth and oral cavity Elmondhatjuk, hogy a fogak és a szájüreg érzékenysége hasonló az embernél tapasztaltakhoz, néhány kivétellel. Például a rágcsálók és a nyulak metsző fogai különösebb gond nélkül levágható, míg néhány növényevő szájürege kevésbé érzékeny más fajokéhoz képest. A fogak és az íny különösen érzékenyek nyomásra, hidegre, vagy melegre. A fogbél elektromos stimulálása fájdalommal jár, melyet embernél a fájdalomcsillapítás ellenőrzésére szoktak használni. A fájdalom nagysága függ a használt stimulus mértékétől is.

A fogszuvasodás következtében kialakuló lyukas fog enyhe vagy akár súlyos fájdalommal is járhat, függően attól, hogy mennyire kiterjedt és hol helyezkedik el az érintett fogon. A száj vagy a fogak fájdalma általában az evési vagy az ivási szokások megváltozásával jár. Az állat nem hajlandó se enni, se inni, vagy nehézségei lehetnek a rágással. Ilyen esetekben, ha az állattartó személyzet nem veszi észre a problémát, akkor az állat állapota romlani fog. A szájban lévő fájdalomnak további jelei a nagyon erős nyáladzás, a fej aljzathoz, ketrec oldalához való dörzsölése, vagy az állat mancsával történő vakarása. A gyulladásos folyamatok duzzanattal járnak, mely néha könnyen látható. Ha egy állat nem táplálkozik normálisan, mindig számolni kell a szájüregben lévő fájdalommal, amit aztán alaposan meg kell vizsgálni. Szem - Eyes Bármely beavatkozás, mely a kötőhártya sérülésével jár, legyen az akár műtét, irritáló ágens, vagy fertőzés következménye, fájdalmat fog okozni, melynek mértéke lehet enyhe, mérsékelt vagy súlyos. A legtöbb állat nem hagyja, hogy szeméhez érjenek, így várhatóan stresszessé válik amikor irritánst alkalmazunk. Válaszként az állat becsukja a szemét, esetleg dörzsöli is, ami aztán gyulladáshoz vezethet, így a fájdalom mértéke és ideje tovább nőhet. A könnyelválasztás csökkenése vagy megszűnése a fájdalmas „száraz szem” állapothoz vezethet, mely során a szaruhártya és a kötőhártya is sokkal sérülékenyebbé válik. Az altató gáz alkalmazása mellett folyó, hosszú sebészeti beavatkozások esetén szemsérülés nem fordul elő. Továbbá a felszíni fájdalmas ingerekhez meg kell jegyezni, hogy az intraocularis nyomás fokozódása fájdalommal jár csakúgy, mint a glaucoma esetén. Fül - Ears Bár az állatok általában nem szeretik, ha a fülkagylójukhoz érünk, ez a terület nem tűnik túl érzékenynek. Ugyanakkor a hallójáratot és a középfület érintő sebészi beavatkozás, irritáció vagy gyulladás akutan fájdalmas lehet. Ilyen esetben az állat ellenkezik, ha az érintett terület akarjuk kezelni, esetleg oldalra döntve tartja a fejét, hogy csökkentse a nyomást a fülben. Az abnormális tartásból jól látható az esetleges fület érintő fájdalom, de ne felejtsük el, hogy az állat mindkét füle érintett lehet. Bármilyen frekvenciájú zaj fájdalmas lehet, ha az kellően hangos, de egyes fajok különösen érzékenyek bizonyos frekvenciatartományokra. Bár nehezen elkülöníthető a zavaró és a fájdalmat okozó hanghatás, a humán tapasztalatokból kiindulva feltételezhető, hogy bizonyos intenzitású hangokat fájdalomként érzékelnek az állatok. Az elzáródott eustach kürt nyomás különbséget okoz a dobhártya két oldalán, mely szintén fájdalmat okoz.

Izom - Muscles Az izomrostok nyújtásával vagy szakadásával járó beavatkozások fájdalommal járnak. A műtéti beavatkozások, kirögzítések vagy például intramuszkuláris implantáció során ügyelni kell rá, hogy elkerüljük az ilyen jellegű sérülést. Valószínűleg nincs kifejezett érzékenység béli különbség az egyes izomcsoportok között, de nagyobb a fájdalom az állandóan használt izmok esetében, mint például a légzésben vagy a mozgásban résztvevő izmok. Irritáns oldatok intramuszkuláris injekciója helyi károsodást, így gyulladást és fájdalmat okoznak. Hacsak nem kiterjedt gyulladásról van szó, előfordulhat, hogy nincs látható duzzanat és nem vesszük észre a fájdalom forrását. Ha feltételezzük, hogy izom eredetű a fájdalom, akkor tapintással is meg kell vizsgálni az adott testrészt. Különböző oldatok, keverékek intramuszkuláris injekciójakor fontos odafigyelni a beadni kívánt anyag térfogatára és koncentrációjára, ha el akarjuk kerülni a fájdalmas reakciókat. Amikor az állatok izomfájdalmat érzékelnek, általában próbálják immobilizálni az érintett testrészt. Az erőltetett mozgatásra vagy tapintásra pedig ellenállnak. A fájdalom intenzitása a sérülés mértékétől és kiterjedtségétől függően lehet minimális vagy egészen súlyos is. Ideg - Nerves Alapvetően az idegszövet, a központi idegrendszer nem tartalmaz fájdalom érzékelő receptorokat, vagyis nociceptorokat. Ez természetesen nem vonatkozik magára a perifériás nociceptorokra. Az átmetszett vagy sérült idegrostok helyén kialakuló neuroma, érzészavarral (dysaethesia) és fájdalommal járhat együtt. Az állatoknál előfordulhat a denervált terület öncsonkítása, amelynek hátterében a neuroma és az így kialakuló érzészavar áll. A központi idegrendszer elektromos stimulálása fájdalom érzetet vagy fájdalom csillapítást eredményezhet attól függően milyen régiót stimulálunk és mekkora stimulussal. Hasi szervek – Abdominal viscera A hasi szervek különösen érzékenyek húzásra, feszülésre, de bizonyos mozdulatok elkerülhetetlenek hasi műtét esetén. Az emberhez képest az állatok kevesebb jelét mutatják a posztoperatív fájdalomnak. Mára ezt a kérdést jól körüljárták és megfelelő mérésekkel kimutatható az állatokban is némi fájdalom. Emberben a gyomor vagy a duodenum nyálkahártyájának irritáció következtében létrejövő kifekélyesedése különösen fájdalmas, azonban állatokban is kimutatták a gyomorfekély kiváltotta fájdalom meglétét. A gyomor, a belek vagy bármely hasi szerv feszülése, ideértve az epehólyagot és a húgyhólyagot is, fájdalommal jár. A hasi fájdalom nagyon változó lehet az enyhétől az egészen súlyosig. Ha elhúzódik, nagyon legyengítheti a szervezetet. A hasi fájdalom jelei a csökkent mozgáskészség, az állat a földön kinyújtózva hasal vagy görnyedten tartja magát, vergődik, forgolódik miközben próbálja megrúgni, megharapni a hasát.

A hasi szervek kísérletes kezelése, kanülálása általában nem okoz némi diszkomfort érzésnél többet, kivéve, ha a beavatkozás hatására a szerv begyullad, feszül vagy a mucosa sérül. Az obstrukcióval, vagy egyéb nagy feszüléssel járó metodikák súlyos fájdalmat okozhatnak az állatnak. Ilyen esetekben gondoskodni kell a megfelelő fájdalomcsillapításról. A zsigeri fájdalom legtöbbször feszüléssel, obstrukcióval vagy gyulladással jár együtt. Légző rendszer – Respiratory system A légutak különösen érzékenyek az irritációra akár apró szemcsés anyag, akár belélegzett gázok, gőzök okozzák. Az irritáció köhögést provokál az arra képes fajokban, illetve fokozza a szekréciót, ezáltal további distresszt okozva. A mellhártya (pleura) irritációja szintén fájdalmas. Az érintett állatnak gyors, felszínes légzése van és megpróbálhatja csökkenteni a mellkasi nyomást egy ülő pozíció felvételével. A súlyos „nehézlégzés” (dyspnoea) komoly stresszt jelenthet az állat számára, de nem feltétlenül fájdalmas. A trachea és bronchusok érzékenyek a fizikai traumákra, ezért a felső légutak intubálásakor gondosan kell eljárni. Sok fajnál teljesen fájdalommentes a légutak manipulálása. Különös figyelemmel kell bánni a kis rágcsálókkal, melyek csak orron keresztül lélegeznek. Szív és érrendszer – Cardiovascular system A koszorúér és az artériák elzáródásával járó betegségek kutatásában a kísérletes trombózist és infarktust alkalmaznak. Az állatoknál is feltételezhető, hogy fájdalommal járnak az ilyen típusú beavatkozások. Az embereknél általában potens fájdalomcsillapítót is használnak a poszttrombotikus időszakban. Regionális iszkémia az érintett terület mozgásának részleges vagy teljes kiesését okozhatja, mely elhúzódó esetben az érzékelés elvesztéséhez vezethet. Amíg az érzékelés megmarad egy iszkémia által érintett végtagban vagy egyéb testrészben, az valószínűleg fájdalmas. A vénás elfolyás akadályozása duzzanatot okozhat, illetve fájdalmat, mely enyhétől a súlyosig terjedhet. Hipertenzív állatok akár sebészi előkészítés, akár örökletes tulajdonság miatt, de nem mutatják fájdalomnak jelét, ugyanakkor hiperaktívak lehetnek, és nagy gondosságot, csendes környezetet igényelnek. A hosszan fenntartott tachycardia szintén stresszesnek tekinthető. Csontok - Bones A csonthártya nociceptorokkal gazdagon ellátott szövet, ezért a csontot érintő sérülések általában fájdalmasak. Az alapján, ahogy némely állat a végtagját igyekszik használni miután eltört, arra enged következtetni, hogy a megélt fájdalom kisebb mértékű, mint hasonló helyzetben az embernél. Ugyan ez egy kevéssé kutatott terület, de feltételezhetjük a fájdalom meglétét, ezért megfelelő kezelést kell biztosítanunk az állat jóléte érdekében.

Ízületek - Joints Az ízületek sérülései, különösen, ha gyulladásos elváltozással társulnak, fájdalmasak és kellemetlenek. Az ízületbe fecskendezett (intraarticularis) injekciók önmagukban nem fájdalmasak, amennyiben nem növelik a nyomást az ízületi üregben és a beadott anyag nem okoz fájdalmat.

Referenciák - References Association of Veterinary Teachers and Research Workers (1989): Guidelines for the Recognition and Assassment of Pain in Animals. Curtis SE (1985): What constitutes animal well-being. Home Office (1986a): Scientific procedures on Living Animals. Morton DB and Griffiths PHM (1985): Guidelines on the recognition of pain, distress and discomfort in experimental animals and a hypothesis for assassment. Silverman P (1978): Animal Behaviour in the Laboratory.