(fizetési forgalommal együtt) Dr. Varga JózsefJ adássorozata 2006

A bankrendszer működése (fizetési forgalommal együtt) Dr. Varga József előadássorozata 2006 1

Tartalom 1. Bankrendszer a nemzetgazdaságban 1.1. A bankrendszer sajátosságai 1.2. Likviditás – fizetőképesség 1.3. A pénzügyi intézményrendszer 1.4. A bankügyletek típusai 2. A bankmérleg forrásoldala 2.1. A forrásoldal felépítése 2.2. Banki kötelezettségek 2.3. Pudens bankműködés 3. Konszolidációs folyamatok a bankrendszerben 2

Tartalom 4. A bankrendszer eszközoldala 4.1. Általános felépítés 4.2. Hitelezés 4.2.1. A hitelezés típusai 4.2.2. Hitelfajták 4.2.3. A hitelezés folyamata 4.2.4. Tartalékképzés

3

Tartalom 5. A fizetési forgalom

5.1. Nemzeti vs. nemzetközi fizetési forgalom 5.2. Belföldi fizetési formák A) készpénzfizetés B) bankszámlák közötti fizetések C) készpénzhelyettesítő (készpénzkímélő) fizetési formák 5.3. A pénzforgalmi bankszámla 5.3.1. Számlanyitásra kötelezett személyek 5.3.2. Számlatípusok 5.3.3. A pénzforgalmi jelzőszám 5.4. A banki könyvelés 5.5. A girorendszer működése 5.6. Bankszolgáltatások 5.6.1. Lízing 5.6.2. Faktorálás, forfetírozás 4

Bank 2.1.

1. Bankrendszer a nemzetgazdaságban 1.1. A bankrendszer sajátosságai ƒ A lakosság, a vállalat és a bank tőkeáttételi mutatója ƒ Tőkeáttétel: Mérlegfőösszeg /Saját tőke ƒ Lakosság: 1,… , Vállalat: 1-2, Bank 10-20 ƒ Ábrázolás mérlegsémán: a ST szerepének csökkenése – a kötelezettségesek érdekvédelmének növekedése ƒ Likviditás bankmérlegben vs. vállalati mérlegben ƒ Hozam és kockázat összefüggése

5

1. Bankrendszer a nemzetgazdaságban 1.1. A bankrendszer sajátosságai ƒ A bank saját tőkéjének értelmezése a) a jól működő bank saját-tőke szerepe b) a rosszul működés esete – ST-vesztés, konszolidáció c) a saját tőke biztonsági és nem likviditási funkciója ƒ Tudományos vs. bankvezetői álláspont ƒ Bankbiztonság: a méret a lényeg (és nem a saját tőke nagysága) 6

1.

Bankrendszer a nemzetgazdaságban 1.2. Likviditás - fizetőképesség

Banki mérlegen keresztüli bemutatás: a saját tőke nagyságának csökkenése a negatív saját tőke értelmezése Hpt. 70. §: azonnali és mindenkori likviditás (likviditás – szolvencia) ƒ Mátrixszerűen

ƒ ƒ

7

1. Bankrendszer a nemzetgazdaságban 1.3. A pénzügyi intézményrendszer Pénzügyi intézmény 1. Hitelintézet 2. Pénzügyi vállalkozás ƒ Bank 2 milliárd Ft 50 millió Ft a) univerzális b) specializált ƒ Szakosított hitelintézet ƒ Szövetkezeti hitelintézet 250 millió Ft takarékszövetkezet hitelszövetkezet 8

1.4. A bankügyletek típusai ƒ Közgazdaságilag alapvető ügyletek: a) betétgyűjtés b) hitelezés c) pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása ƒ Ügyletek csoportosítása: a) aktív b) passzív c) indifferens 9

2. A bankmérleg forrásoldala 2.1. A forrásoldal felépítése ƒ Forrásoldal logikai struktúrája a) kötelezettségek: - vállalati jellegű - banki jellegű b) közbenső elemek: - céltartalék - passzív időbeli elhatárolás c) saját tőke-szavatoló tőke 10

Bank 2.4.

2. A bankmérleg forrásoldala 2.1. A forrásoldal felépítése ƒ ƒ ƒ ƒ

Pénzteremtési ismeretek: betét, felvett hitel Banki tipikus tőkeáttétel 10-20 A forrásoldal felrajzolása Fontosabb területek: - betét - bankrendszertől felvett források - saját tőke – szavatoló tőke: a prudens bankműködés elemei 11

2. A bankmérleg forrásoldala 2.2. Banki kötelezettségek ƒ Betétek - lejárat szerint - lekötés módja szerint: látra szóló, lekötött, felmondásos - hozam szerint: formailag nem kamatozó, fix, változó, változtatható - tulajdonos szerint - pénzforgalmi szolgáltatatás nyújtása alapján

12

2. A bankmérleg forrásoldala 2.2. Banki kötelezettségek ƒ Bankrendszerrel szembeni kötelezettségek 1. Bankközi piac a) célja a likviditáskezelés b) rövid távú pénzek piaca ld. köv. c) hektikus kamatlábalakulás d) nincs pénzügyi fedezet e) az ügyletkötés speciális lebonyolítása 2. Jegybankkal szembeni kötelezettség 13

2. A bankmérleg forrásoldala 2.2. Banki kötelezettségek ƒ Standardizált bankközi ügyletek: – – –

overnight tomnext spotnext

14

2. A bankmérleg forrásoldala 2.2. Banki kötelezettségek 1. Repo (Repurchase Agreement) ƒ A / Aktív repo: a jegybank hitelezi a kereskedelmi bankot ƒ 1. azonnali ügylet: a jegybank megvásárolja a ker. banktól a jegybankképes értékpapírt, jegybankpénzzel fizet --> hitelt nyújt ƒ 2. határidős ügylet: a jegybank eladja határidősen a ker. banknak a jegybankképes értékpapírt --> visszaszívja a jegybankpénzt ƒ B/ Passzív repo: a jegybank betétet fogad el a kereskedelmi banktól ƒ 1. azonnali ügylet: a jegybank eladja a ker. banknak a jegybankképes értékpapírt, jegybankpénzt kap --> betételhelyezés történt a jegybanknál ƒ 2. határidős ügylet: a jegybank megvásárolja határidősen a ker. banktól a jegybankképes értékpapírt --> jegybankpénzzel fizet érte 15

2. A bankmérleg forrásoldala 2.2. Banki kötelezettségek ƒ A repo számviteli értelmezése ƒ Sajátosság: Nemzetközi repo: tényleges adás-vétel ƒ Magyarország: az értékpapír csak fedezetül szolgál

16

2. A bankmérleg forrásoldala 2.2. Banki kötelezettségek 2. Swapügylet ƒ Lényegében ugyanaz, mint a repo-ügylet, de itt deviza - és nem jegybankképes értékpapír - az adás-vétel tárgya ƒ Aktív swap: a jegybank hitelezi a kereskedelmi bankot ƒ 1. azonnali ügylet: a jegybank megvásárolja a ker. banktól a devizát, jegybankpénzzel fizet --> hitelt nyújt ƒ 2. határidős ügylet: a jegybank eladja határidősen a ker. banknak a devizát --> visszaszívja a jegybankpénzt ƒ Passzív swap: a jegybank betétet fogad el a kereskedelmi banktól ƒ Az ügyletek fordítva történnek. 17

2. A bankmérleg forrásoldala 2.2. Banki kötelezettségek 3. Devizabetét-csere ƒ A jegybank hitelezi a kereskedelmi bankot, devizabetét fedezete mellett. ƒ A jegybank az aznapi MNB-devizaárolyam forintellenértékének megfelelő hitelt nyújt. ƒ A devizabetét fedezet, tehát a kereskedelmi bank számára kamatozik.

18

2. A bankmérleg forrásoldala 2.2. Banki kötelezettségek 4. Folyószámlahitel ƒ A kereskedelmi bank jegybanknál vezetett folyószámlája terhére hitelt vehet fel ƒ Likviditásszabályozó jelleg 5. Refinanszírozási hitel ƒ Speciális hitelkonstrukciók (külföldi hitelkeretek, speciális hitelcélok) keretében végzett hitelezés ƒ Továbbhitelezési - refinanszírozási - jelleg 19

Bank 2.9.-1

2.3. Pudens bankműködés A tőkemegfelelési mutató

Tőkemegfelelési mutató = súlyozott eszközkockázati arány TM = Szavatoló tőke/korrigált mérlegfőösszeg ƒ Szavatoló tőke: Hpt. 5. melléklet ƒ Szavatoló tőke=alapvető + járulékos elemek ƒ Járulékos tőke max. az alapvető tőkeelem összegéig vehető figyelembe ƒ Korrigált mérlegfőösszeg: kockázati súlyokkal korrigált mérleg- és mérlegen kívüli tételek 20

Bank 2.9.-2

Fizetőképességi mutató (szolvencia ráta) Szavatoló tőke/korrigált mérlegfőösszeg Szavatoló tőke: Hpt. 5. melléklet Szavatoló tőke = alapvető + járulékos + kiegészítő elemek ƒ A részelemek közötti korlátozó szabályok: 1. Járulékos tőke max. az alapvető tőkeelem összegéig vehető figyelembe 2. Alárendelt kölcsöntőke max. az alapvető tőke 50 %-a ƒ Korrigált mérlegfőösszeg: kockázati súlyokkal korrigált mérleg- és mérlegen kívüli tételek ƒ ƒ ƒ

21

Bank 2.10.

Alapvető tőkeelemek pozitív része: 1. jegyzett tőke 2. tőketartalék 3. lekötött tartalékból a fel nem osztható szövetkezeti vagyonrész 4. általános tartalék 5. általános kockázati céltartalék kmf 1,25 %-ig (társasági adóval csökkentett összege) 6. eredménytartalék (ha pozitív) 7. mérleg szerinti eredmény (ha pozitív) 22

Bank 2.11.

Alapvető tőkeelemek negatív része például: ƒ ƒ ƒ ƒ

Jegyzett tőke be nem fizetett része Negatív eredménytartalék Év végi vagy évközi negatív mérleg szerinti eredmény Kockázati céltartalék és az értékvesztés hiánya

23

Bank 2.12.

Járulékos tőkeelemek ƒ Osztalékelsőbbségi jegyzett és befizetett részvények értéke ƒ Értékelési tartalék ƒ Alárendelt kölcsöntőke: max. az alapvető tőkeelem 50 %-a a) ténylegesen rendelkezésre áll b) a szerződés a kölcsönt nyújtó fél egyetértését tartalmazza c) eredeti futamideje öt évet meghaladó vagy lejárat nélkül felmondástól számított legkevesebb öt év múlva fizetendő vissza (kivéve PSZÁF-eng.) d) semminemű kapcsolódó kamat- és járulékfizetés emelkedés (kivéve a referenciakamta emelkedéséből adódó kamatnövekedés) öt éven belüli lejárat esetén évente 20 % csökkenés

24

Bank 2.13.

Kiegészítő tőkeelem ƒ Kiegészítő alárendelt kölcsöntőke - az alárendelt kölcsöntőke szabályai (10. a, b, d, e, f pont), kivéve - A 10.c. pont: a futamidő nem legalább öt, hanem legalább kettő év - csak a tőkekövetelmények teljesítése esetén fizethető vissza ƒ A járulékos tőkének a korlátozások miatt fel nem használható része 25

3. Konszolidációs folyamatok a bankrendszerben ƒ ƒ ƒ ƒ

Hitelkonszolidáció Bankkonszolidáció Adóskonszolidáció Garancia- és kezességvállalás

26

4. A bankmérleg eszközoldala 4.1. Általános felépítés Pénzeszközök Forgalomképes értékpapírok Bankközi nyújtott hitelek Nettó ügyfélhitelek: céltartalék - értékvesztés ƒ Tartós befektetések ƒ Egyéb eszközök ƒ ƒ ƒ ƒ

27

4. A bankmérleg eszközoldala 4.1. Általános felépítés I. Pénzeszközök ƒ 1. Készpénz ƒ 2. Jegybanki számlák egyenlege ƒ 3. Nostro számlák egyenlege ƒ II. Forgalomképes értékpapírok ƒ 1. Állami kibocsátású értékpapírok (államkötvény, kincstárjegy) ezek általában jegybankképes értékpapírok is ƒ 2. Váltók ƒ 3. Tőzsdei kötvények és részvények, befektetési jegyek ƒ III. Bankközi és más hitelintézeti kihelyezések 28

4. A bankmérleg eszközoldala 4.1. Általános felépítés ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ

IV. Ügyfeleknek nyújtott nettó hitelek 1. Forgóeszközhitelek 2. Fejlesztési hitelek V. Tartós befektetések 1. Befektetési célú, kis likviditású értékpapírok 2. Más társaságokban szerzett érdekeltségek VI. Tárgyi eszközök 1. Saját használatú tárgyi eszközök 2. Fedezetként megszerzett tárgyi eszközök 3. Befektetési céllal vásárolt tárgyi eszközök VII. Egyéb eszközök Pl. Készletek, Átmenő aktívák stb. 29

4. A bankmérleg eszközoldala 4.2. Hitelezés 4.2.1. A hitelezés típusai ƒ Hitelszerződés: kötelezettségvállalás, hitelkeretet hoz létre rendelkezésre állási jutalék fizetendő ƒ Kölcsönszerződés: az összeg folyósítása kamat fizetendő ƒ Kereskedelmi hitel: nincs benne bank ƒ Bankhitel 30

4. A bankmérleg eszközoldala 4.2. Hitelezés 4.2.1. A hitelezés típusai ƒ Pénzhitel: - folyószámlahitel: forgalmi szemlélet, egy számla - számlahitel: állományi szemlélet, kettő számla ƒ Hitelszerű kihelyezés: - váltó leszámítolása - követelés megvásárlása (faktorálás, foretírozás) - áruvásárolási hitel - értékpapírhitel ƒ Kötelezettségvállalási hitel: - hitelkeret - fizetési kötelezesség vállalás (garancia, kezesség)

31

4. A bankmérleg eszközoldala 4.2. Hitelezés 4.2.2. Hitelfajták ƒ Hitelfajták hitelcél és vállalat fontossága szerint: Típus Cél Cég 1. Folyószámla-hitel 0 ++++ 2. Átmeneti forgóeszköz-hitel + +++ 3. Tartós forgóeszköz-hitel ++ ++ 4. Fejlesztési hitel +++ + 5. Projekthitel ++++ 0

32

4. A bankmérleg eszközoldala 4.2. Hitelezés 4.2.2. Hitelfajták ƒ Hitelfajták a Pénzügytan tankönyv alapján: 1. Vállalati hitelek - hitel nyitott hitelkeret alapján - áthidalási hitel - forgóeszközhitel - rulírozó hitel - hosszú lejáratú hitel 2. Fogyasztói hitel - részletfizetési hitelek - hitelkártyák és rulírozó hitelkeretek 3. Jelzáloghitel - építési hitel - jelzálog-hitelintézetek átmeneti finanszírozása 33

4. A bankmérleg eszközoldala 4.2. Hitelezés 4.2.3. A hitelezés folyamata

Vagyoncentrikus hitelezés ƒ múlt- és fedezetcentrikus ƒ „negatív” gondolkodás ƒ hitelezői kérdések

CF-centrikus hitelezés ƒ jövőcentrikus ƒ „pozitív” gondolkodás ƒ hitelezői kérdések

Magas likviditási ráta Magas gyorsráta Magas pénzeszköz-arány

Magas likviditási ráta ? a) magas számláló ? b) alacsony nevező ? Többi mutató vizsgálata 34

4. A bankmérleg eszközoldala 4.2. Hitelezés 4.2.3. A hitelezés folyamata ƒ Mutatószám-elemzési fóliasorozat

35

4. A bankmérleg eszközoldala 4.2. Hitelezés 4.2.4. Tartalékképzés ƒ Tartalékképzés – bruttó módszer – nettó módszer – minősített követelésre képzett céltartalék: 1994. január 1. után nettó módszer – árfolyamkockázat, nyugdíj stb. bruttó módszer ƒ Céltartalékképzés - PM 0% - külön figyelendő 0-10 % - átlag alatti 11-30 % - kétes 31-70 % - rossz 71-100 % 36 ƒ Leírás

Dr. Varga József Banküzemtan Fizetési forgalom, bankszolgáltatások

37

Tartalom 1. Nemzeti vs. nemzetközi fizetési forgalom 2. Belföldi fizetési formák A) készpénzfizetés B) bankszámlák közötti fizetések C) készpénzhelyettesítő (készpénzkímélő) fizetési formák

3. A pénzforgalmi bankszámla 3.1. Számlanyitásra kötelezett személyek 3.2. Számlatípusok 3.3. A pénzforgalmi jelzőszám 4. Banki könyvelés 5. A girorendszer működése 38

Tartalom 6. Bankszolgáltatások 6.1. Lízing 6.2. Faktorálás, forfetírozás

39

1. Nemzeti vs. nemzetközi fizetési forgalom ƒ a) b) c) d)

A nemzeti fizetési forgalom váza: előtanulmány: pénzteremtés, banki pénz és jegybanki pénz helye a bankmérlegekben Menete: Ü1 – Bank 1 – MNB – Bank 2 – Ü2 Technikailag a girorendszer ékelődik csak közbe Létezik tehát egy kompenzációs központ, ahol az egyes fizetési összegek egyenlegeződnek

40

Nemzeti vs. nemzetközi fizetési forgalom ƒ Nemzetközi fizetési forgalom váza a) előtanulmány: loro, nostro számlák, correspondent bankok b) Menete: Ü1 – Bank 1 – Bank 2… - Bank V – Ü2 c) Nincs nemzetközi kompenzációs központ – nincs világbank

41

2. Belföldi fizetési formák A) készpénzfizetés ƒ ƒ ƒ ƒ

A készpénz közvetlen átadása Bankszámlára történő befizetés Készpénzfelvételi utalvány bankszláról felvét Pénzfelvétel esetenkénti átutalással: - a forgalom nem olyan nagy, hogy bankszámlát érdemes lenne nyitni - a számlatulajdonos a székhelyével nem azonos helységben, de valamely hitelintézeti fiókkal azonos helységben működő egysége pénzellátására alkalmas 42

2. Belföldi fizetési formák A) készpénzfizetés ƒ Kifizetési utalvány: a számlatulajdonos megbízza a pénzintézetet, hogy az postai úton fizessen a címzettnek ƒ Készpénzátutalási megbízás: - közismert, rosszul használt neve: csekk - postai befizető helyeknél a Posta Elszámoló Központon keresztüli pénzmozgás - részei: feladóvevény (befizetőnél marad) és készpénzátutalási megbízási szelvény (postánál marad) ƒ Pénzforgalmi betétkönyv: a szlatulajdonos az arra kijelölt postahelyen a hitelintézet székhelyén kívül vehet fel készpénzt 43

2. Belföldi fizetési formák B) készpénz nélküli fizetési formák b1) átutalás - egyszerű átutalás - csoportos átutalás b2) beszedési megbízás - azonnali inkasszó: 1. a felek ebben egyeztek meg 2. jogszabályban meghatározott esetekben (pl. adótartozás), végrehajtható bírósági és közigazgatási határozat, közjegyzői okiraton alapuló követelés 3. Azonnali inkasszó lakossági bankszámla terhére, illetve javára nem nyújtható be 44

2. Belföldi fizetési formák - csoportos inkasszó: 1. azonos jogcímen benyújtott kötegelt beszedési megbízás 2. alkalmazható, ha a kötelezett a számláját vezető hitelintézetet felhatalmazta - váltóbeszedési megbízás: 1. az azonnali beszedési megbízás nyomtatványa + a csatolt váltó 2. A kötelezett a fizetés teljesítését letiltathatja - határidős beszedési megbízás: 1. a fizetésre kötelezettet számlavezető bankja előzetesen értesíteni köteles – létezik kifogásolási határidő 2. csak a Magyar Államkincstárnál számlával rendelkező kötelezett terhére lehet benyújtani 3. korábbi nyári pénzkeresési gyakorlat 45

2. Belföldi fizetési formák b3) akkreditív: Félreérthető nevén: okmányos meghitelezés Szereplői: vevő eladó

ƒ ƒ

nyitó bank –

– – –

gyakori a 4. szereplő belépése: az eladó bankja, amely a) avizáló bank vagy b) konfirmáló (megerősítő) bank a bank alapesetben a vevő pénzéből fizet kölcsönös bizalomhiány esetén használatos belföldön Magyarországon nem terjedt el, mert viszonylag drága 46

2. Belföldi fizetési formák b) váltó ƒ fizetési ígérvény vagy felszólítás ƒ saját váltó: kétszereplős, fizetési ígéret (fizetek vkinek, vmikor, vmennyit) ƒ idegen váltó: háromszereplős, fizetési felszólítás ƒ váltókellékek: 1. a váltó megnevezés az okirat szövegében 2. határozott pénzösszeg megjelölése 3. a címzett neve (csak idegen váltónál) 4. az esedékesség megjelölése (hiánya esetén a váltó bemutatáskor esedékes) 5. a fizetési hely feltüntetése 6. a kedvezményezett neve 7. a váltó kiállításának napja és helye 8. a kibocsátó vagy kiállító aláírása 47

2. Belföldi fizetési formák ƒ ƒ ƒ ƒ 1. 2. 3. 4.

a váltó alapjogviszonya: kölcsönviszony a váltójogviszony formailag ettől függetlenné válik: a váltót esedékességkor ki kell fizetni, az alapjogviszony perben érvényesíthető a váltó gazdasági funkciói: hiteleszköz és fizetési eszköz típusai lejárat szerint: bemutatásra szóló bemutatás után meghatározott időre szóló kelet után bizonyos időre szóló meghatározott napra szóló 48

2. Belföldi fizetési formák C) készpénzhelyettesítő (készpénzkímélő) fizetési formák C1) csekk ƒ Csekk: banknak szóló utasítás ƒ Értékpapír, melynek alaki kellékei: o csekk megjelölés a kiállítás nevén o meghatározott pénzösszeg kifizetésére szóló feltétlen meghagyás o a fizetésre kötelezett megnevezése, telephelye, a fizetési hely megjelölése o a csekk kiállításának helye és napja o A kibocsátó aláírása ƒ 1931. évi genfi Csekkjogi Egyezmény ƒ Mo. 2/1965. (I.24.) IM-rendelet 49

2. Belföldi fizetési formák A csekk A csekk típusai: a) Fizetés módja szerint: 1. fizetési csekk: a kifizetés készpénzben 2. általános (elszámolási) csekk: átutalás – az előlapon szerepel a „csak elszámolásra” megjelölés 3. különleges keresztezett csekk: a vonalak közé valamely pénzintézet nevét írják, a csekk csak azon keresztül hívható le b) A bemutató személye szerint: 1. meghatározott személy rendeletére: a csekk forgatással átruházható, mint a váltó 2. névre szóló 3. bemutatóra szóló: a csekk átruházásának egyszerűsége miatt kedvelt forma 50

2. Belföldi fizetési formák c2) A bankkártya ƒ A csekk nagy tömegű forgalma nehezen automatizálható, ezért a kártya kiszorította a fizetési forgalomból ƒ A kártya mögött egy bankszámla húzódik meg ƒ A kártyaüzletág résztvevői: 1. kártyakibocsátó: korábban kereskedő, ma alapvetően pénzintézet 2. kártyabirtokos 3. elfogadóhely 4. elfogadó bank 51

2. Belföldi fizetési formák. A bankkártya A kártyák típusai: a) a terhelés módja szerint: 1. használatkor terhelt kártya: a tranzakciót követően rövid időszakon belüli terhelés 2. halasztott fizetéssel terhelt kártya ƒ charge card: a hitelt a kártyabirtokos az időszak végén törleszti ƒ credit card: az ügyfél hitelképességének megfelelően hitelkeret kerül kialakításra, a törlesztés ütemezése adott ƒ budget card: rulírozó hitelkeretet tartalmaz, melyet szabadon törleszthet 3. előrefizetett kártya: pl. telefonkártya, üzemanyag-, parkoló-, fénymásolókártya 52

2. Belföldi fizetési formák. A bankkártya b) a kibocsátó szerint: ƒ saját kártya ƒ nemzetközi rendszerhez tartozó kártya c) technikai formája szerint: 1. dombornyomású 2. mágnescsíkos 3. chipes 4. optikailag olvasható 53

3. A pénzforgalmi bankszámla 3.1. Számlanyitásra kötelezett személyek ƒ Belföldi jogi személyek ƒ Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok ƒ Egyéni vállalkozók ƒ ÁFA-alany természetes személyek Bank-ügyfél kapcsolat: bankszámla-szerződés a hitelintézet Üzletszabályzata alapján 54

3.2. Számlatípusok ƒ Bankszámla: az ügyfél és a bank írásbeli megállapodása alapján (bankszámla-szerződés) megnyitott követelés ƒ Lakossági bankszámla: az azonnali inkasszó kivételével valamennyi fizetési mód lebonyolítására alkalmas bszla ƒ Pénzforgalmi bankszámla: valamennyi fizetési mód, így különösen az azonnali inkasszó lebonyolítására alkalmas bszla ƒ Folyószámla: kölcsönös tartozás- és követelésállomány nyilvántartása automatikus hitellehetőség = negatív egyenleg (overdraft) ƒ Egyéb: pl. takarékbetét bszla, fedezeti bszla (importfedezet, akkreditív fedezete), értékpapír-letéti szla 55

3.3. A pénzforgalmi jelzőszám ƒ 3+4+1 jel: a hitelintézeti fiók azonosítása ƒ 7+1 vagy 15+1 jel: az ügyfél azonosítása ƒ A +1 jelek: technikai ellenőrzés ƒ Pl. OTP 11773353-40690416 ƒ Pl. Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet 57200048-10026445 ƒ Pl. Monor és Vidéke Takarékszövetkezet 65100118-11012713 56

4. Banki könyvelés ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ

BANK ---- T ------------------- Betéti (követel) számla ----------------- K -----Kifizetések Befizetések Kamatterhelés Kamatjóváírás Devizavétel Devizaeladás Értékpapír eladása Értékpapír vétele Jutalékok, díjak fizetése

ƒ KE ƒ Követel egyenleg: az ügyfél bankkal szembeni követelése ƒ ÜGYFÉL ƒ ---- T ------------- Betéti (követel) számla ------------------ K -----ƒ TE 57

4. Banki könyvelés ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ

BANK ---- T ---------------------Hitel (tartozik) számla ------------------ K --------Hitelfolyósítás Hitelvisszafizetés Kamatterhelés Kamattörlesztés Tőke- és kamatelengedés TE Tartozik egyenleg: a bank ügyféllel szembeni követelése ÜGYFÉL

ƒ ---- T --------------------Hitel (tartozik) számla ------------------- K --------ƒ KE

58

4. Banki könyvelés ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ

* Gazdasági események hatása a számlákra és a mérlegre a) Róka úr betétszámlanyitása a QKA Bankháznál Bank R. betétszámlája Pénztár 10.000

ƒ ƒ ƒ ƒ

Ügyfél

ƒ ƒ ƒ ƒ

10.000

R. betétszámlája

Pénztár 10.000

10.000

Bankmérleg Pénztár 10.000 Betét 10.000 Ügyfélmérleg Betétszla + 10.000 Pénztár - 10.000

59

4. Banki könyvelés c) Róka úr átutal áruszállítás ellenében 20.000 Ft-ot Farkas úrnak, aki szintén a QKA Bankház ügyfele ƒ Bank Róka betétszámlája Farkas betétszlámlája | 20.000 20.000 | ƒ Róka ƒ Farkas

Betétszámla | | Betétszámla 20.000 | |

20.000

60

4. Banki könyvelés Bankmérleg Róka betétszla - 20.000 Farkas betétszla + 20.000 ƒ Róka mérleg Betétszla - 20.000 Készletek + 20.000 ƒ Farkas mérleg Betétszla + 20.000 Készletek - 20.000 ƒ

61

5. A girorendszer működése Működtetésének célja: a pénzforgalom technikai lebonyolítása ƒ Eldöntendő alapkérdések: 1. bruttó vs. nettó módszer 2. egypontos vs. többpontos csatlakozás 3. real time vs. kötegelt feldolgozás ƒ

ƒ ƒ

Bankközi Zsírórendszer 1994. november 18. VIBER: bankközi fizetési megbízások 1999. szeptember 3. 62

A zsírórendszer átutalási folyamata MNB e c

Küldő bank b

GIRO e

a

Fizető ügyfél

e

Fogadó bank

d f

Kedvezményezett

a, A külső bank ügyfele benyújtja átutalási megbízását bankjához. b, A beérkezett megbízást feldolgozzák a külső bankfiókban. c, Az információkat továbbítják a GIRO felé. d, A GIRO-ban megtörténik a tranzakció feldolgozása. e, A GIRO továbbítja a feldolgozás során előállt információkat a fogadó bank, a küldő bank és a Magyar Nemzeti Bank felé. f, A fogadó bank jóváírja ügyfele számláján az átutalt összeget. 63

6. Bankszolgáltatások Vagyonkezelés, befektetési szolgáltatás Biztosítás Személyi tanácsadás: befektetési, biztosítási és adózási tanácsadás ƒ Lízing ƒ Faktorálás,forfetírozás ƒ ƒ ƒ

64

6. Bankszolgáltatások 6. 1. Lízing ¾ Speciális finanszírozási és kereskedelmi eszköz ¾ „lease” (angol) – speciális bérletet jelent ¾ A futamidő végén a lízingbe vevő tulajdonjogot szerez ¾ A lízingbe adó azzal a céllal vásárolja meg a lízingbe vevőnek a kiválasztott jószágot, hogy díjfizetés ellenében adott időre átengedje ¾ Az átadás a kockázati jogokat is jelenti. 65

A lízing - ügylet sémája

¾ A lízing szereplői:

¾ Lízingbe adó, ¾ Lízingbe vevő, ¾ Szállító. Konstrukció: bérlet – hitel – beruházás jelleg 1. Lízingbe adó ↓

Szállítás jótállás lízingszerződés

↓

↓

Tulajdonjog ↓

Lízingtárgy termékfelelősség ↓

↓

használati jog ↓

szállítás 66

6. Bankszolgáltatások 6. 1. Lízing

Lízing ƒ alapügylete: bérbeadás ƒ típusai: pénzügyi lízing és operatív lízing Pénzügyi lízing: 1. a lízingbe adó a lízingbe vevő által kiválasztott eszközt megvásárolja 2. a lízingbe adó csak a finanszírozást látja el, a fenntartás a lízingbe vevőt terheli 3. a berendezés a lízingbe adónál marad 4. a berendezés maradványérték fejében a vevőre száll a szerződés lejártakor 5. A kockázatokat a lízingbe vevő viseli. 6. A lízingtárgy üzemeltetéséből származó teljes haszon a vevőt (lízingelőt) illeti meg. = hitelezés – beruházás-finanszírozás 7. A tulajdonjog a lízingelőt illeti meg a futamidő-tartalma alatt Összegzés: a pénzügyi lízing egy hitelfelvétel 67

6. Bankszolgáltatások 6. 1. Lízing Operatív lízing:

Operatív lízing: 1. a bérbeadó karbantartást, eszközcserét is vállal (pl. számítógépek, gépkocsik) 2. a futamidő lejártakor a lízingbe vevő az eszközt köteles visszaszolgáltatni 3. általában részamortizációs lízing: a lízingtárgy értéke nem csökken nullára 4. Komplex típusa: szolgáltatási lízing 5. Kockázata kisebb, mint a pénzügyi lízing. 6. A lízingtárgy fedezeti értéke nagyobb, mint a pénzügyi lízing esetén. 7. A lízingbe adónak fel kell készülni ¾ a jószág visszavételére, ¾ utóhasznosítására, ¾ értékcsökkenésére, ¾ műszaki állapot romlására. 8. A lízingdíjat belekalkulálhatja a költségeibe: Összegzés: leginkább a bérleti viszonyhoz hasonlítható. 68

Visszlízing ƒ Itt a lízingbe vevő: a szállító – valaki valamilyen tárgyát eladja a lízingtársaságnak, majd azonnal lízingbe is veszi: itt az adásvétel és a lízingszerződés a nem különül el. ƒ A magyar jog nem tesz különbséget az adásvétel és a visszlízing között. ƒ Célja: a visszlízingelő saját likviditási problémáján próbál segíteni. ƒ Az ingatlanoknál többletfedezet kb. 150 % 69

Allízing A lízingbe vevő a lízingtárgyat továbbadja lízingbe. ƒ Feltételei: 1. Az eredeti lízingbe adónak hozzá kell járulnia, 2. A folyamatot csak olyan társaság teheti meg, akinek magának is jogosítványa van a lízingbe adásra.

ƒ

ƒ Célja: 1. Refinanszírozási cél 2. Kockázatmegosztás 70

Allízing ƒ Refinanszírozási célú allízing: az allízingbe adó társaság – akár a lízingbe vevőjét nem is tájékoztatva - a lízingtárgyat nem bankhitellel finanszírozza, hanem önmaga is lízingeli – pl. tőkeerős társaságtól. ƒ Kockázat-megosztási célú allízing: - ha a lízingtársaság nem tartja megfelelő hitelképességűnek a nála lízingelni kívánó ügyfelet, - akkor a lízingcég felkér egy hitelképes lízingtársaságot, hogy vegye lízingbe a lízingtárgyat - és adja allízingbe az ügyfélnek – osztoznak a 71 kockázaton.

Alvisszlízing ƒ Ez a folyamat ilyen néven nem is létezik, de a gazdasági érdekek bizonyítják jelenlétét. ƒ ha a termelő vállalat nem rendelkezik megfelelő tőkeerővel, de a konkurenciaharc (piacnyerési célból operatív lízingszolgáltatást végez - a terméket visszalízingeli egy lízingtársaságtól, majd allízingbe adja. ƒ A folyamat elkerülése miatt több lízingeléssel foglalkozó cég létrehozta a lízing-leányvállalatát önálló jogi személyként. 72

Szolgáltatási lízing ƒ A lízingbeadó a szerződésben a lízingtárgy használatával kapcsolatos szolgáltatásokat magára vállalja. ƒ Célja: a lízingtárgy teljes fenntartásának koordinálása. ƒ Bármire megköthető a szerződés, de a legelterjedtebb az autók körében. ƒ Folyamata: a lízingtársaság együttműködést köt az ország területén található szolgáltatókkal – pl. benzinkutak, autójavítók, biztosító társaságok, autókölcsönzők – ha a javítás miatt az ügyfélnek nélkülöznie kellene az autót, kiegészítő szolgáltatást nyújtó cégekkel – utazási irodák, panziók, motelek. 73

Szolgáltatási lízing ƒ Ha kiépült a hálózat – meg lehet kötni a szolgáltatási lízingszerződéseket. ƒ A lízingbe vevő úgy veheti igénybe a hálózatot, hogy sehol sem kell közvetlenül fizetnie – ellenértékét a lízingcég egyenlíti ki. ƒ Technikailag: a fizetések lebonyolítására egy műanyag kártya szolgál. ƒ Nyugat-Európában a hálózat olyan tökéletes, hogy a lízingbe vevők vezetési szokásait számítógépen tartják nyilván, és a vélhetően megtett kilométerek alapján felhívják figyelmét az olajcsere esedékességére, a hideg idő beálltával a gumis partnereket kiküldik a lízingbe vevőkhöz, hogy felszereljék a téli gumikat. 74

Szolgáltatási lízing ƒ A lízingbe vevő a havi lízingdíjakkal együtt elszámolást kap az általa igénybe vett szolgáltatásokról, és havonta egy összegben fizet mindenért. ƒ Ez bizalomra épülő szolgáltatás – csak egyes ügyfeleknek jár - legjobb hitelképesség ƒ A folyamat hazai szemmel drágának tűnik, de a lízingbe adó „nagyvevői” árkedvezményt kap. Eredményeként olcsóbb lehet, mintha az ügyfél maga rendelte volna meg egyesével a szolgáltatásokat. 75

Lízingtárgy szerinti kockázatok ƒ ƒ

1.

2.

A lízingtársaságok a lízingtárgyak szerint csoportokat alkottak alapja a lízingtárgyak kockázat hordozása , valamint a jogszabályi rendelkezések pl. amortizációs normák, autó vételár áfájának visszaigénylési tilalm Ingó dolgok lízingje 1. Autó lízing 2. Géplízing Ingatlanok lízingje 76

Lízingtárgy szerinti kockázatok ƒ Autó lízing ¾ Kizárólag személygépjárműre vonatkozik – külön szakosodott lízingtársaságok jöttek erre a feladatra létre, ¾ Itt a vevő nem igényelheti vissza a lízingdíjat terhelő áfá-t Kockázatnövelő tényezők: ‰ A személygépkocsi általában nem vesz részt közvetlenül a termelésben, ezért a lízingtárgy nem termelheti ki a lízingdíjat. ‰ Az autó mobil, nehéz a lízingtárgy 77 visszavétele

Lízingtárgy szerinti kockázatok ‰ Gyakori az autólopás, az autók sérülése, ‰ Speciális az autók biztosítása, ‰ Magas a magánszemélyek aránya Kockázatcsökkentő hatások: ‰ A visszavett lízingtárgy előre kalkulálható áron könnyen értékesíthető, ‰ A lízingszerződések jól kezelhetők, egységesíthetők, ‰ A forgalmazókkal létrejövő együttműködések esetén csökken a marketingmunka költsége, ‰ Az autó könnyen újraértékesíthető – önmaga is az ügylet biztosítékává is válhat – csökkenthető a hitelképesség 78

Lízingtárgy szerinti kockázatok ƒ Géplízing ¾Termelő-berendezések, gyártósorok tartoznak ide ¾Közvetlenül vesznek részt a termelésben ¾A gépek működési kockázata kisebb, mert piacképes termékek előállításával fedezi a lízingköltségeket, ¾Sérülése, megsemmisülése, ellopása nem gyakori, ¾A lízingek nagyságrendje eltérő, nehezen egyesíthető, 79

6. Bankszolgáltatások 6.2. Faktorálás, forfetírozás Faktorálás 1. általában rövid távú, funkciói: - kinntlévőség behajtása - főkönyvi számla nyilvántartása - vevő cégkockázatának átvállalása - finanszírozás 2. vállalt kockázat: csak vevőkockázat 3. általában visszkereset nélküli (az összes kockázat átvállalása) vagy visszkereset kizárásával 4. bankári biztosítékkal nem fedezett, kereskedelmi számlákba foglalt pénzkövetelés engedményezése 80

6. Bankszolgáltatások 6.2. Faktorálás, forfetírozás Forfetírozás 1. általában közép- és hosszú távú, beruházási eszközökre vonatkozik 2. kockázat: teljes kockázat átvállalása 3. csak visszkereset nélküli 4. a forfetírozható követelés általában a váltó

81