FIZETÉSEMELÉS Készítette: Dara Péter és Kertész Ferenc

FIZETÉSEMELÉS 2013

A DEVISE Hungary és a Simconsult együttműködésében készült országos kutatás összefoglaló tanulmánya 2012. október 17.

Az elemzés 386 magyarországi munkáltató adataira épül

Készítette: Dara Péter és Kertész Ferenc


Tartalom Miért időszerű a kutatás?

3. oldal

A fizetések 2013. évre tervezett változása

5. oldal

Minden munkavállalóra egységes szabályozás

5. oldal

Munkaköri csoportonként eltérő szabályozás

5. oldal

A fizetésemelés időpontja

7. oldal

A fizetések változtatásának szempontjai

7. oldal

Béren kívüli juttatások változása

8. oldal

A 2012. évi várható eredmények

9. oldal

A 2013. évi kilátások

10. oldal

Jövő évi tervek a hatékonyság növeléséért

10. oldal

A felmérés résztvevői

12. oldal

Záró gondolatok

14. oldal

A kutatás kiemelt partnerei

15. oldal

A felmérést készítő tanácsadók

16. oldal

A DEVISE Hungary és a Simconsult együttműködésében készült kutatás országos összefoglaló tanulmánya

-‐ 2 -‐


Ennek oka egyértelműen kiderült akkor, hiszen Miért időszerű a kutatás? elsődlegesen a szervezet gazdasági helyzete (a válaszadók 90%-‐ánál) befolyásolta azt, hogy számíthattak-‐e jövedelmük emelkedésére a munkavállalók. A DEVISE Hungary és a Simconsult által szervezett felmérés keretében idén is arra keressük a választ, hogy a A fő kérdés a mostani vizsgálatunknál az volt alapvetően, gazdálkodó szervezetek a jövő évi tervezési folyamatuk hogy mi várható 2013-‐ban annak ismeretében, hogy a során milyen változással kalkulálnak a kormányzat a szeptemberben nyilvánosságra fizetések és juttatások vonatkozásában a hozott információk alapján rontott az idei – felmérés időpontjában. stagnálás közeli – növekedési várakozásán, bár jövő évre 1,6%-‐os növekedésre számít. Az országos keretek között zajló kutatás Terveznek-‐e most béremelést ennek fényében a adatfelvételi időszaka mindössze két hétig munkáltatók? Hogyan alakítják a béren kívüli tartott. A zárásra október 5-‐én került sor. juttatások rendszerét? Lesz-‐e egyáltalán juttatás a jelentősen átalakult rendszerben? Egy évvel ezelőtti felmérésünkben a munkáltatók 73%-‐a tervezett béremelést azon A helyzet ugyanis sokak számára most sem túl szervezeteknél, ahol minden DARA Péter rózsás. Tavaly szeptemberben a kutatás coach, tanácsadó munkavállalóra egységes szabályozás alapján résztvevőinek 77%-‐a stagnáló vagy romló (akár a DEVISE Hungary döntöttek a kérdében. A több száz válaszadó jelentősen romló) gazdasági kilátásokkal ügyvezető igazgatója akkori adatai szerint a fizetések c. egyetemi docens számolt cégét illetően. Ez eredményezte azt is, változtatásában 41%-‐uk minden dolgozónál amivel az idei év fordulóján egy másik országos azonos elvek alapján, míg 34%-‐uk munkaköri felmérésben szembesültem, nevezetesen a szintenként határozott a bérfejlesztésről. Utóbbiak cégek négy tizede tudta csak egyértelműen, hogy esetében akár a 20%-‐ot is elérte a különbség a béremelés bérfejlesztést hajt végre. Akkor ugyanis már 84%-‐ tekintetében egyes kategóriákban. Több munkaköri uk stagnáló vagy romló kilátásokkal kalkulált idénre. csoportban bércsökkentéssel is kalkuláltak a döntéshozók. A DEVISE Hungary és a Simconsult együttműködésében készült kutatás országos összefoglaló tanulmánya

-‐ 3 -‐


Mindezek tükrében különösen érdekes, hogy mire Erzsébet-‐utalványra vagy a SZÉP-‐kártyára gondolni, avagy a számíthatnak 2013-‐ban a munkavállalók. Lesz-‐e bérkompenzáció kérdését felvetni – amelyek alapvetően fizetésemelés és változnak-‐e a juttatások? kihatottak vagy kihatnak a szervezetek működésére. Nem is beszélve a folyamatosan változó gazdasági környezetről. A rövid kutatási időszak alatt 386 munkáltató szolgáltatott Talán ennek is köszönhetően egyre többen jönnek rá, hogy adatot az ország minden részéből. S bár már lezárult a nem érdemes csak a saját kútfőjükre hagyatkozni, kutatás adatfelvételi időszaka, még mindig jönnek a hatékonyabb, ha a piac többi szereplőjét is figyelik. Épp kitöltött kérdőívek… A téma ugyanis fontos. S ezért gyűjtik a piaci információkat – például e különös aktualitást ad a kormányzat által épp kutatás adatain keresztül is. Jövőjük múlhat ugyanis ma bejelentett újabb „költségvetési kiigazítás”, rajta. mely a béren kívüli juttatások után fizetendő egészségügyi hozzájárulás adóját 10-‐ről 27%-‐ra Az adatok feldolgozása során jól láthatóvá vált emelné. Ez alapjaiban változtat a helyzeten! számunkra, hogy a kép meglehetősen összetett a hazai gazdaságban. Egyszerre vannak jelen a jól KERTÉSZ Ferenc A legálisan fizető szervezetek döntéshozói és prosperáló és a kifejezetten nehéz körülmények ügyvezető, HR-‐esek számára az üzleti tervezés időszakában közepette működő gazdasági társaságok. Akár tanácsadó a bérek és juttatások hatékony felhasználása egyazon szektoron belül is. Márpedig ilyen Simconsult érdekében létfontosságúak lehetnek a piaci helyzetben rendkívüli módon felértékelődhet egy-‐ információk. Nem mindegy ugyanis, hogy a egy kulcsmunkatárs elvesztésével kialakuló helyzet, számos szervezetnél jelentős költséget képviselő – a amelyet akár a nem versenyképes juttatási rendszer is munkavállalók bérezésére, juttatásaira és ösztönzésére kiválthat. Amennyiben egy vezető nem teheti meg a fordított – pénzösszeg versenyképes módon kerül-‐e körülmények miatt, hogy bért emeljen, vagy juttatásokat elköltésre. adhasson, azzal rontja a saját munkaerőpiaci lehetőségeit a jól képzett, tehetséges szakemberek, vezetők megtartása Ráadásul az elmúlt egy évben rengeteg olyan tényező kapcsán. Másrészről a működési költségek alacsonyabban változott meg a foglalkoztatással kapcsolatban – elég csak tartva versenyképesebb lehet. Mindennek ára van az új Munka Törvénykönyvére, vagy a béren kívüli juttatási azonban. A mérlegelés mindenki számára létfontosságú rendszerek átalakulására, s akár az új elemként megjelenő lehet. Ezt segítjük az adatokkal. A DEVISE Hungary és a Simconsult együttműködésében készült kutatás országos összefoglaló tanulmánya

-‐ 4 -‐


A fizetések 2013. évre tervezett változása A 386 válaszadó alapvetően háromféle módon dönt a következő évi béreket illetően: Nincs általános elv, szubjektív módon alakítja a fizetéseket Minden munkavállalóra egységes szabályozás Munkaköri szintek (vezetők, diplomások, ügyviteli munkatársak, fizikai dolgozók)

25% 50% 25%

Munkaköri csoportonként eltérő szabályozás

A kutatásban résztvevő munkáltatók negyede munkaköri szintenként eltérő mértékben tervezi módosítani a bérezést a jövő évre vonatkozóan. A tervek kategóriánként az alábbiak: FELSŐ VEZETŐK

Minden munkavállalóra egységes szabályozás A válaszadók fele egységes elvek alapján dönt minden munkatársat illetően. E munkáltatók tervei a következők: Nem lesz változás

35%

Béremelést tervez

61%

Átlagos emelés mértéke

4,0%

Medián értéke

4,5%

Bércsökkentéssel számol

3,0%

Nem lesz változás

52%

Béremelést tervez

42%


4,9%

Medián értéke

4,5%


KÖZÉPVEZETŐK Nem lesz változás

51%

Béremelést tervez

47%


4,4%

Medián értéke

4,0%


2,0%


6,0%

-‐ 5 -‐


DIPLOMÁS MUNKAKÖRÖK

SEGÉD-‐ ÉS BETANÍTOTT MUNKÁSOK

Nem lesz változás

43%

Nem lesz változás

48%

Béremelést tervez

54%

Béremelést tervez

47%


4,3%


4,0%

Medián értéke

4,8%

Medián értéke

5,0%

45%


4,0%

Medián értéke

4,3%


6% 0%

SZAKMUNKÁSOK

5%

Medián

4% 3%

Nem lesz változás

42%

Béremelést tervez

54%


4,5%

Medián értéke

5,0%


Átlag

2% 1% 0%

4,0%


4,4% 5,0%

Béremelést tervez

4,5% 5,0%

55%

ÁTTEKINTŐ TÁBLA Béremelés mértéke a munkakörök szerint módosítók körében

4,0% 4,3%

Nem lesz változás

5,0%

4,3% 4,8%

ÜGYVITELI MUNKAKÖRÖK


4,4% 4,0%

3,0%

4,9% 4,5%


-‐ 6 -‐


A fizetésemelés időpontja

A fizetések változtatásának szempontjai

Alapvetően sokan azt gondolják, hogy a béremelés januárban esedékes, s a munkáltatók üzleti és naptári éve azonos. Ez azonban korántsem így van. Számos – főként külföldi tulajdonú – szervezet eltérő üzleti évben dolgozik. Bár a béremelést tervezők nagyobb részt januárban változtatnak a munkavállalók jövedelmének mértékén, azonban az alábbi diagramból jól látszik, hogy nem kevesen vannak azok sem, akik a mérleg elfogadását követően, akár visszamenőleges hatállyal módosítanak a béreken. Egyéb 10%

2013 január 48%

2013 április 29%

2013 március 9%

2013 február 4%

Idei kutatásunkban sem csupán a béremelés kérdését vizsgáltuk. Kíváncsiak voltuk arra, hogy a munkáltatók alapvetően milyen elvek alapján határoznak a béremelés vagy bércsökkentés kérdésében. A válaszadók több választ is megjelölhettek, hiszen nem feltétlenül egy szempont érvényesül ebben a kérdésben. A kapott eredmény azt mutatja, hogy továbbra is a szervezet gazdasági helyzete a domináns tényező, míg a munkavállalók egyéni teljesítménye a második helyen szerepel csupán. A szervezet gazdasági helyzete

70%

Egyéni teljesítmény

54%

Infláció követése

46%

Csoportteljesítmény

10%

Bértarifa-‐megállapodás

9%

Egyéb

9%

A tavalyi évben ugyanakkor jóval nagyobb volt azok aránya, akik akkori kutatásunkban a gazdasági helyzetre hivatkoztak elsőként.


-‐ 7 -‐


50%

47%

A béren kívüli juttatások változása Aktuális felmérésünkben ismételten kitértünk arra, hogy a döntéshozók a jövedelemcsomag részeként kívánnak-‐e élni, s ha igen, akkor miként a béren kívüli juttatások adásának lehetőségével. A bevezetőben már említett jogszabály-‐változások alaposan felbolydították a foglalkoztatók életét. A cafetériát sújtó egészségügyi hozzájárulás adójának tervezett emelése ezt a helyzetet tovább fokozza. A tavalyi intézkedések, az új elemek korábbi rendszerük átalakítására vagy akár a béren kívüli juttatás bevezetésére késztette a cégeket. Bár az idei évre többé-‐kevésbé egy működő szisztéma alakult ki, a jövő évre vonatkozó végleges kormányzati tervek még nincsenek jogszabályban rögzítve. Ezt jól tükrözik a kutatásban érkezett válaszok. A résztvevők közel fele a jövő évre vonatkozó végleges szabályozás hiányában nem tud tervezni ebben a kérdéskörben. A felmérés készítéséne pillanatában kevés olyan munkáltató volt, amelynél egyáltalán nincs, vagy nem is volt tervezve béren kívüli juttatás a jövedelemcsomag részeként. Hogy ez miként módosul a mai kormányzati bejelentéssel? Vélhetően alapvetően újratervezés következik.

40%

29%

30%

20% 13% 10%

7% 3%

0%


2%

-‐ 8 -‐


Azon 7%-‐nyi válaszadó, aki változtatást tervezett a bruttó keretösszegben, átlagosan 1,6%-‐os növekménnyel kalkulált. A medián ebben az esetben 5%.

A 2012. évi várható eredmények A kutatás évére vonatkozó várható eredmények kapcsán feltett kérdésünkkel immáron harmadik alkalommal szembesülhettek a kérdőív kitöltői. Sokan vezető nem is érti, nem is érzi mások nehéz helyzetét, mivel saját cége szárnyal. Mások ugyanakkor el sem tudják képzelni, hogy vannak olyanok, akik nem válságos körülmények közepette működnek. A kutatás során szerzett információkból azonban most is azt láttuk, hogy akár azonos szektorokon belül is jelentős eltérések mutatkoznak. Egyaránt jelen vannak a prosperáló, valamint a válságos helyzetet átélő szervezetek. Ez köszön vissza az országos adatokból is. Ugyanezt tapasztaltuk a fizetésemelésre vonatkozó tavalyi felmérésben, illetve idén év elején a DEVISE Hungary és a Nemzeti Üdülési Szolgálat együttműködésében

megvalósult „Mi lesz a bérekkel és juttatásokkal 2012-‐ ben?” című kutatásban. Most úgy tűnik, hogy a válaszadók közel harmada rossz évet fog zárni. A felmérésben részt vevő munkáltatók 59%-‐ a átlagosnak ítéli az idei évet, ők azok, akik úgy gondolják, hogy hozni fogják a 2012-‐es terveket. Mindössze 13%-‐uk mondhatja el azonban magáról, hogy a tervek túlteljesülnek, jó évet fognak zárni. 70%

59%

60% 50% 40% 30%

29%

20%

13%

10% 0% Rossz évet zár

Átlagos év lesz

A fenti diagramban látható számok ráadásul iparág, vállalatnagyság vagy akár régió szerint is jelentősen eltérnek. Jelen tanulmány azonban csak az országos összesített adatok elemzését tartalmazza.


Jó évet zár

-‐ 9 -‐


A 2013. évi kilátások Van ok optimizmusra? Úgy tűnik, hogy többen vannak a pesszimisták a jövő évet illetően, mint akik reménykednek a javuló gazdasági kilátásokban. A válaszokat az idei évi tervek teljesülése és eredményessége tükrében vizsgálva az is szembeötlő, hogy még a stagnáló, átlagos eredményt várók száma is kisebb 10%-‐kal 2013 vonatkozásában. E diagram adatai mintegy megelőlegezik a következő blokkban a létszámleépítési tervekre vonatkozó adatokat... 50%

46%

40% 30%

24%

20%

20% 10%

8% 2%

0% Jelentősen Romló romló gazdasági gazdasági eredményre eredményre számít számít

Stagnáló gazdasági kilátással számol

Javuló gazdasági kilátással számol

Jelentősen javuló gazdasági kilátással számol

Jövő évi tervek a hatékonyság növeléséért Jelen országos összefoglalóban már említésre került, hogy a válaszadó munkáltatók többsége a szervezet gazdasági helyzete alapján dönt arról, hogy mit tesz a bérek és juttatások kérdéskörét illetően. Nyilvánvaló, hogy sokkal nagyobb a mozgástere azon gazdasági társaságoknak, amelyek sikeresen működnek. Elemi érdeke minden szervezet vezetésének a hatékonyságnövelésre való törekvés. Ennek okán ezúttal is kíváncsian vártuk, hogy mely elemeket jelölik meg a kutatás résztvevői arra a kérdésre, hogy milyen hatékonyságnövelő intézkedéseket terveznek 2013-‐ra. A kérdésre egyszerre több választ is kiválaszthattak. Annak ellenére, hogy a kormányzati intézkedések jelentősen csökkentették a vállalkozások által a munkavállalók képzésére fordítható források mértékét (lásd: szakképzési hozzájárulás felhasználhatóságának eltörlése), a lista élén mégis a szakmai képzések szerepelnek. Ez kifejezetten meglepő eredmény, mivel a második helyre szorult az értékesítés tavaly sokak által kizárólagos mentsvárának tekintett fejlesztése.


-‐ 10 -‐


Szakmai képzések

44%

Az értékesítés fejlesztése

31%

A munkaköri szerepek ki-‐/átalakítása

30%

Folyamatszervezés/-‐szabályozás

29%

A szervezet átalakítása

28%

Ösztönző/motivációs rendszer bevezetése/átalakítása

25%

Munkavállalói elégedettség-‐, elkötelezettség-‐vizsgálat

24%

Középvezetők fejlesztése

23%

A menedzsment fejlesztése

23%

Új jövőkép, stratégia alkotása

20%

Költséghatékonysági program indítása

18%

Általános kompetenciafejlesztő képzések

16%

Teljesítménymenedzsment rendszer bevezetése/átalakítása

16%

Szervezeti szabályozás

15%

Szervezeti hatékonysági program indítása

12%

Piaci benchmark adatok gyűjtése rendszeresen

11%

Munkavállalók elbocsátása várható

11%

A felső vezetők coachingja

10%

A HR folyamatok/rendszer átalakítása

10%

Besorolási rendszer bevezetése/átalakítása

10%

Kontrolling rendszer bevezetése/átalakítása

9%

Szervezeti kultúraváltás

9%

Projektmenedzsment-‐rendszer bevezetése/fejlesztése

7%

Lean-‐rendszer bevezetése

7%

A középvezetők/kiemelt szakemberek coachingja

7%

Semmiféle intézkedést nem tervezünk, minden úgy fog működni, ahogy eddig Komplex HR rendszer bevezetése

5%

HR controlling bevezetése

5%

Változásmenedzsment program indítása

5%

Toborzási, kiválasztási rendszer bevezetése/átalakítása

3%

Válságmenedzsmentre van szükség

3%

Egyéb

2%

A válaszadók 25%-‐a nem csupán a bérek kérdésének felülvizsgálatában látja a hatékonyságnövelés kulcsát, hanem a teljes ösztönzési rendszer átalakításában vagy bevezetésében. Nem a bér ösztönöz ugyanis kizárólag. Sőt! A hatékonyságnövelésből származó árbevétel-‐növekmény vagy költségcsökkenés fedezetet jelenthet sok mindenre. Az azonban meglepő, hogy milyen kevesen gondolkoznak a hatékony működtetésben, az emberek vezetésében és menedzselésében kiemelt szereppel bíró felső-‐ és középvezetők fejlesztésében. Ugyanakkor pozitív kicsengést ad a dolognak, hogy a korábbi kutatásunkban a semmiféle intézkedést nem tervezők aránya is meghaladta azokét, akik a vezetés fejlesztésében gondolkoznak. Jelen felmérésünkben ezen munkáltatók aránya „csupán” 6%-‐ot tesz ki.


6%

-‐ 11 -‐


Márpedig a rendkívül gyorsan változó gazdasági, jogi és piaci körülmények közepette nehéz úgy hatékonyan működtetni bármely szervezetet, hogy semmiben sem terveznek változtatást a jelenlegi működéshez képest... A szakmai képzések és az értékesítés fejlesztése mellett a munkaköri szerepek ki-‐/átalakítása, a folyamatok felülvizsgálata és szervezése, valamint a szervezet átalakítása vezeti a tervezett hatékonysági intézkedések toplistáját. Ugyannakor az öt elem közül négyben bizonyosan kulcsfontosságú szerepe van a vezetőknek. Talán nagyobb hangsúlyt kellene kapni az ő alkalmasabbá tételüknek... Számunkra, akik a kutatást végeztük, furcsának tűnik, hogy a felmérésben résztvevők nagy száma ellenére mindössze 11%-‐uk tervez a jövőben rendszeres piaci benchmark adatokat gyűjteni a hatékonyabb működéshez. Márpedig jelen információk, s különösen a külön megrendelhető – iparág, vállalatnagyság, régió, létszám stb. szerinti – szűrt elemzés versenyképességnövelő felhasználása elvitathatatlan. Végül, de nem utolsó sorban meg kell említenünk egy fontos tényt: a résztvevők 11%-‐a elbocsátásokat tervez, erre kényszerül annak kérdekében, hogy hatékonyabban működhessen. Vagy egyáltalán működhessen...

A felmérés résztvevői Mely ágazatban működnek a résztvevők? Gépipar, járműipar, fémek előállítása és megmunkálása Kereskedelem

10%

Egyéb szolgáltatás

9%

Oktatás, (tovább)képzés, tréning, HR szolgáltatások Üzletviteli tanácsadás, könyvelési-‐, számviteli tevékenység, adó-‐, jogi, kommunikációs, PR tanácsadás Építőanyag-‐ipar, építőipar

8%

Egyéb termelés

6%

IT, telekom

5%

Elektrotechnika, elektronikai gyártás

4%

Vegyipar, gyógyszeripar, műanyag termékek gyártása

4%

Élelmiszeripar, élvezeti cikkek (dohány-‐, italgyártás)

4%

Pénzügyi szolgáltatás (bank, biztosítás, egyéb pü-‐i sz.)

4%

Energia-‐, víz-‐ gázszolgáltatás és/vagy szállítás

4%

Közlekedés, logisztika, szállítás, raktározás

4%

Kormányzat, önkormányzat, közszféra

4%

Egészségügy, szociális ellátás

3%

Nyomda-‐, médiaipar

2%

Turizmus, vendéglátás, szálláshely-‐szolgáltatás

2%


13%

8% 6%

-‐ 12 -‐


A foglalkoztatottak számát, az árbevételt, az iparágakat vizsgálva meglehetősen heterogén képet mutattak az országos kutatás résztvevői. Egyaránt megtalálhatóak közöttük a minimális létszámmal és árbevétellel működő mikrovállalkozások és a különböző ranglistákban a munkavállalók számát tekintve az élmezőnyben található nagyvállalatok. 1.000-‐4.999 fő 9%

A 2011. évi árbevételt vizsgálva így néz ki a résztvevők bontása: 100-‐500 milliárd 4%

500 milliárd fölöv 2%

50-‐100 milliárd 4%

20 millió alav 12% 20-‐50 millió 9%


5.000 fő fölöv 1%

50-‐100 millió 8%

10 fő alav 25%

500-‐999 fő 9%


250-‐499 fő 9%

100-‐500 millió 15% 500-‐1.000 millió 7%

11-‐49 fő 17%

101-‐249 fő 18% 50-‐100 fő 12%

A válaszadók majdnem pontosan fele (49%) több mint egymilliárd forintos éves árbevételt tudott elérni 2012-‐ben. Az idei kutatásunkban nem a munkáltatók székhelyére voltunk kíváncsiak. Azt szerettük volna megtudni, hogy mely régiókban foglalkoztatnak munkavállalókat.


-‐ 13 -‐


Korábban ugyanis azzal szembesültünk, hogy több olyan munkáltató is megadta adatait budapesti székhellyel, amelynek foglalkoztatottjai döntő többségében más régió(k)ban dolgoztak. Márpedig számukra egy külön megrendelt elemzésben nem mindegy, hogy kiket hozunk összehasonlítási alapnak. Ennek figyelembevételével a válaszadók által foglalkoztatottak régiós bontása a következő: Dél-‐Dunántúl 8% Nyugat-‐ Dunántúl 11%

Záró gondolatok

Budapest 29%

Közép-‐ Dunántúl 11%

Közép-‐ Magyaro. 11%

Dél-‐Alföld 11% Észak-‐Alföld 10%

Észak-‐ Magyaro. 9%

A kutatás résztvevőinek tulajdonformáját vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy azonos mértékben vettek részt magyar és külföldi tulajdonú szervezetek. Bár a felmérés elsődleges célcsoportját a versenyszféra munkáltatói képviselték, 5%-‐os arányt értek el az állami/önkormányzati tulajdonban lévő szervezetek képviselő, míg 4%-‐ot a költségvetési szervek vezetői. Még a nonprofit szektorból is érkeztek résztvevők 1%-‐os mértékben.

Mi tehet ma versenyképesebbé, túlélőképessé egy hazai környezetben működő szervezetet? A források hatékony és tudatos felhasználása biztosan. Ennek egyik kiemelkedő jelentőségű eleme a bérek és juttatások területe. A felkészült vezetők és a piaci információk birtokában lévő HR-‐esek sokkal könnyebb helyeztben vannak, mint azok a munkáltatók, akiknek megalapozott döntéséhez nem áll rendelkezésükre a versenytársakról, az őket körülvevő környezetről megfelelő adat.


-‐ 14 -‐


Hisszük és tudjuk, hogy az egyes szervezetek közötti különbség döntően az őket irányító vezetőktől, s az útmutatásukkal dolgozó, ösztönzött munkavállalóktól függ nagymértékben. Ennek okán megtartásuk, motiválásuk elsődleges fontosságú lehet a radikális változásokon áteső gazdaságban. Az a szervezet, amelynek vezetése nem magába fordul, hanem kitekint a környezetére, viszonyítja magát hozzájuk, sokkal könnyebben tud előre menekülni, mint azok, amelyek vezetésének fogalma sincs arról, hogy merre is kellene továbblépnie. Akár a jövedelmek terén például. Köszönjük bizalmát a FIZETÉSEMELÉS 2013 kutatás során megadott adatai kapcsán! Ez az, ami számunkra kiemelten fontos. Enélkül ugyanis nem lennénk képesek az adatgyűjtésre. Márpedig jelen kutatásban meglepődve tapasztaltuk, hogy milyen nagymértékű bizalom övezi munkánkat. Reméljük, hogy ez a bizalom tovább fog erősödni. Ez a tanulmány is ezt szolgálja. Bármely kérdése esetén állunk rendelkezésére. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy munkáját hatékonyan segítheti a felmérésből származó információk akár vállalatnagyság, akár iparág, akár foglalkoztatottak létszáma, akár régió szerinti szűrése, kérjük jelezze!

A kutatás kiemelt partnerei és partnerei Ezúton is köszönjük az országos kutatás kiemelt partnerének, az AmCham-‐nek, valamint a Brit Kereskedelmi Kamara, a Joint Venture Szövetség, a Menedzserek Országos Szövetsége, s a Grafton vezetőinek a támogatást.


-‐ 15 -‐


DEVISE Hungary

Számos eszközzel, sok esetben provokációra épülve segíti a partnereket. A cél a tudatosabb, az egymásra és a munkavállalókra jobban odafigyelő, ugyanakkor a hatékony működést biztosítani tudó vezetői kultúra elősegítése. Ebben kiemelten fontos az emberierőforrás-‐menedzsment. Eszközök: -‐ coaching -‐ egyéni és csoportos fejlesztés képzés, tréning, workshop keretében -‐ vezetési és HR tanácsadás -‐ menedzsment audit -‐ zártkörű és országos felmérések -‐ eseményeken, rendezvényeken, publikációkban történő információ-‐ és tudásmegosztás Bővebb információk: www.devise.hu [email protected] 06-‐20-‐3839-‐689 A DEVISE Hungary Facebook oldala Dara Péter ügyvezető igazgató coach, tanácsadó c. egyetemi docens

A Simconsult tanácsadói stratégiai, szervezetfejlesztési és HR projektekben szerzett hazai és nemzetközi tapasztalatokra támaszkodva az ügyfelek problémáját megértve korszerű vezetési és HR ismeretek átadásával járulnak hozzá a hatékonyság és a versenyképesség fokozásához. Milyen munkatársakra van szükség?

Tehetségmenedzsment

Hogy tervezzük az előremenetelt?

Besorolás

Stratégia Szervezet Munkakör

Karrier

Mennyit fizessünk?

Bér

Kompetencia

Teljesítmény Hogyan ismerjük el a teljesítményt?

Hogyan határozzuk meg a kompetenciákat? Munkaerőfejlesztés

Létszám

Kit és mire kell képezni?

Mekkora létszámra van szükség?

Bérezéssel kapcsolatos szolgáltatások: besorolási rendszer, bérmodellezés, teljesítménymenedzsment

Munkaköri bérpolitika,

Kertész Ferenc ügyvezető, tanácsadó


Hogyan soroljuk be a munkaköröket?

Felvétel

Hogyan bánjunk a tehetségekkel?

-‐ 16 -‐


Jelen összefoglaló tanulmányban található információkat a szerzői jog védi. A DEVISE Hungary és a Simconsult együttműködésében készült „FIZETÉSEMELÉS 2013” kutatással kapcsolatos adatok, információk szabadon felhasználhatóak, azonban kizárólag a forrás, illetve a kutatást készítő szervezetek neveinek megjelölésével együtt!


-‐ 17 -‐

FIZETÉSEMELÉS Készítette: Dara Péter és Kertész Ferenc

Recommend Documents