1
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA
Doktori iskolavezető: Dr. Gáborjányi Richard egyetemi tanár, DSc Témavezető: Dr. habil. Kocsis László egyetemi tanár, mezőgazdasági tudományok kandidátusa
FITOTECHNIKAI MŰVELETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA A SZŐLŐ- ÉS A BORMINŐSÉG VONATKOZÁSÁBAN Doktori (PhD.) értekezés Készítette: Podmaniczky Péter
Keszthely 2010
2
FITOTECHNIKAI MŰVELETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA A SZŐLŐ- ÉS A BORMINŐSÉG VONATKOZÁSÁBAN Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében *a Pannon Egyetem Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskolájához tartozóan*. Írta: PODMANICZKY PÉTER Témavezető: Dr. habil Kocsis László, egyetemi tanár Elfogadásra javaslom (igen / nem) ………………………. (aláírás)** A jelölt a doktori szigorlaton …......... % -ot ért el,
Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom:
Bíráló neve: Dr. Kállay Miklós, egyetemi tanár (igen /nem) ………………………. (aláírás) Bíráló neve: Dr. Lukácsy György, egyetemi adjunktus (igen /nem) ………………………. (aláírás)
A jelölt az értekezés nyilvános vitáján …..........% - ot ért el. Veszprém/Keszthely, …………………………. a Bíráló Bizottság elnöke
A doktori (PhD) oklevél minősítése…................................. ………………………… Az EDT elnöke
3
Tartalomjegyzék 1. Kivonatok....................................................................................................... 7 1.1. Magyar nyelvű kivonat ................................................................................. 7 1.2. Angol nyelvű kivonat .................................................................................... 9 1.3. Német nyelvű kivonat ................................................................................. 10 2. Bevezetés .................................................................................................... 11 3. Irodalmi áttekintés ...................................................................................... 14 3.1. Fürtritkítás (fürtválogatás) .......................................................................... 15 3.1.1. Fürtritkítás hatása a szőlő vegetatív teljesítményére .............................. 15 3.1.2. Fürtritkítás hatása a termés mennyiségére............................................. 16 3.1.3. Fürtritkítás hatása a fürtátlagtömegre és a bogyótömegre...................... 18 3.1.4. Fürtritkítás hatása a termés cukor-, savtartalmára és a pH értékére ...... 20 3.1.5. Fürtritkítás hatása a bor minőségére ...................................................... 22 3.1.6. Fürtritkítás hatása a növényt ért stresszre, ............................................. 26 3.1.7. Fürtritkítás gazdasági vonzatai ............................................................... 27 3.1.8. Fürtritkítás hatékonyságát befolyásoló tényezők .................................... 28 3.2. A fürtfelezés (fürtkurtítás) ........................................................................... 31 3.3. A D.M.R. (Double Maturation Raisonneé) módszer ................................... 33
4. Anyag és módszer ...................................................................................... 37 4.1. A kísérletek helye....................................................................................... 37 4.2. A kísérletek anyaga.................................................................................... 38 4.2.1. A termőfajták és az ültetvények jellemzése ............................................ 38 4.2.2. A vizsgált évjáratok jellemzése ............................................................... 39 4.3. A kísérletek módszere................................................................................ 44 4.3.1. A vizsgált fitotechnikai műveletek, a kísérlet beállításának körülményei 44 4.3.2. Alkalmazott vizsgálati módszerek ........................................................... 47 4.3.3. Az alkalmazott statisztikai módszerek..................................................... 49
4
5. Eredmények és megvitatásuk ................................................................... 50 5.1. Fürtkezelések hatása a termés mennyiségi mutatóira ............................... 50 5.1.1 Fürtválogatás hatása a termés mennyiségi paramétereire ...................... 50 5.1.2. Fürtfelezés (fürtkurtítás) hatása a termés mennyiségi paramétereire..... 53 5.1.3. A D.M.R technológia hatása a termés mennyiségi paramétereire .......... 54 5.2. Fürtkezelések hatása a termés rutin analitikai mutatóira ........................... 56 5.2.1. Fürtritkítás hatása a termés cukor- és titrálható savtartalmára ............... 56 5.2.2. Fürtfelezés hatása a termés cukor- és titrálható savtartalmára .............. 59 5.2.3. A D.M.R. technológia hatása a termés cukor- és titrálható sav-tartalmára ................................................................................... 60 5.3. Fürtkezelések hatása a termés polifenol összetevőire .............................. 62 5.3.1. Fürtritkítás hatása a termés polifenol összetevőire................................. 62 5.3.2. Fürtfelezés (fürtkurtítás) hatása a termés polifenol összetevőire............ 68 5.3.3 A D.M.R. technológia hatása a termés polifenol összetevőire ................. 73 5.4. Fürtkezelések hatása az egyes polifenol összetevők fürtön belüli eloszlására..................................................................................... 77 5.5. Fürtkezelések hatása a kísérleti borok rutin analitikai mutatóira................ 82 5.5.1. Fürtritkítás hatása a kísérleti borok egyes analitikai értékére ................. 83 5.5.2. Fürtkurtítás hatása a kísérleti borok egyes analitikai értékére ................ 84 5.5.3. A D.M.R. technológia hatása a kísérleti borok egyes analitikai értékére ................................................................................... 85 5.6. Fürtkezelések hatása a kísérleti borok polifenol összetételére .................. 86 5.6.1. Fürtritkítás hatása a kísérleti borok polifenol struktúrájára...................... 86 5.6.2. Fürtkurtítás hatása a kísérleti borok polifenol struktúrájára .................... 92 5.6.3. A D.M.R. technológia hatása a kísérleti borok polifenol struktúrájára..... 95 5.7. Fürtkezelések hatása a kísérleti borok organoleptikus értékeire ............. 100 5.7.1. Fürtritkítás hatása a kísérleti borok organoleptikus értékeire................ 100 5.7.2. Fürtfelezés hatása a kísérleti borok organoleptikus értékeire ............... 105 5.7.3. A D.M.R. technológia hatása a kísérleti borok organoleptikus értékeire .................................................................................. 106
5
5.8. Különböző polifenol összetevők arányainak alakulása ............................ 110
6. Összefoglalás ............................................................................................ 111
7. Új tudományos eredmények .................................................................... 114
M1 Felhasznált irodalmi források jegyzéke ................................................ 116 M2 További mellékletek................................................................................ 147
6
1. Kivonatok
1.1. Magyar nyelvű kivonat
Különböző fürtkezelések összehasonlító vizsgálata a szőlő- és a borminőség vonatkozásában A
disszertáció
a
hazai
és
a
világ
szőlész-borász
szakmában
tapasztalható terméskorlátozással összefüggő kérdésekre keresi a választ. A kísérlet keretében a Balaton borrégió két különböző borvidékén, azon belül három különböző termőhelyén, összesen nyolc különböző szőlőfajtán történtek fürtritkításos,
fürtfelezéses
és
másodéves
vessző
átvágásos
(D.M.R.
technológia) vizsgálatok beállítva. A fürtfelezést, valamint a fürtritkítást a termés 5, illetve 10 Brixo-os cukortartalmánál, a másodéves vesszőátvágást teljes érésben végezték el. A D.M.R. technológia alkalmazása esetén a ʼtöppesztési időʼ fajtától és évjárattól függően 10 – 12 nap volt. A célkitűzésben megfogalmazott kérdések megválaszolására, a kísérlet keretében mérték: a fürttermés mennyiségét, annak cukor- és titrálható savtartalmát, összes polifenol- és flavanoid tartalmát, valamint HPLC-vel polifenol
profil
analízist
végeztek.
Az
egyes
kezelések
terméséből
mikrovinifikációval bort készítettek. A kísérleti borok rutin analitikai, polifenol profil analízise és organoleptikus értékelése is megtörtént. Az eredmények alapján a viszonylag kései fürtfelezés és fürtritkítás hatására a termés és az abból készült bor analitikai és organoleptikus értékei nem, vagy csak kis mértékben tértek el. Egyes évjáratokban és fajtáknál a minőség akár negatívan is változott. A vizsgált fajták között eltérés van az érés fiziológiájában a kezelések hatására. A másodéves vesszőátvágás jelentősen emelte a termés minőségét. A hatás intenzitása fajtafüggő. A kísérleti borok organoleptikus értékelése során
7
megállapítható, hogy elsősorban a borok zamatára, testességére gyakorolt pozitív hatást. A fürtök vertikális érése nem bizonyítható, a fürt szintek polifenol struktúrájában, antocianin tartalmában szignifikáns különbség nem volt tapasztalható. A színalkotók megoszlásában mérhető volt eltérés, de mintavétel helye és a megoszlás között egyértelmű kapcsolat nem volt bizonyítható. A fajták antocianidin-monoglükozid molekuláinak a megoszlási arányai stabilak, genetikailag mélyen kódolt ismérvek, még a vizsgált fitotechnikai műveletek sem befolyásolták. A korábban kutatott kaftársav : transz- és ciszkutársav hányadosa évjáratra és fajtára jellemző. A hányados és a színalkotók megoszlási arányai alapján a vörösbort adó szőlőfajták a termésük alapján jól elkülöníthetőek. Ezeket a mutatókat szélesebb fajtakörben, termőhelyen és több évjáratban javasoljuk tanulmányozni. Mindezek alapján úgy látjuk, hogy a minőség növelése a vizsgált fitotechnikai műveletekkel nem, vagy csak kevéssé módosítható. Ez alól a D.M.R. technológia kivételt képez.
8
1.2. Angol nyelvű kivonat - Abstract Three different phitotechnical interference on the grape and the wine quality.
During my work between the year 2005-2007 the effect of 3 different phitotechnical interference: cluster thinning (cluster sorting), cluster halfing, D.M.R. technology (cut-off of the 2nd year cane) were observed in 3 different growing region: Cserszeg, Szólád, Köröshegy, on 6 different varieties: Italian Riesling, Pinot blanc, Chardonnay, Riesling, Pinot noir and Cabernet sauvignon. The analytical, organoleptical, parameters, and the structure of the polyphenol compounds were observed in the wines made from the varieties. The vertical maturity of the clusters could not be proved by the polyphenol structure of the cluster levels. In case of the antocyanin compounds, there were no significant differences. The distributions of the antocyanin monoglycoside molecules in the varieties are stabile, they are genetically deeply coded parameters, and even the experimental treatments had no measurable effect on them. According to the results these fitotechnical procedures had only a minor effect on the quality parameters except the D.M.R. technology.
9
1.3. Német nyelvű kivonat - Abriß
Fitotechnischer Vergliechversuch mit unterschiedlichen Qualitätserwartungen bezeiglich der Weintrauben- und Weinqualität
Für der Arbeit wurde in drei verschiedenen Weinlagen bei sechs unterschiedlichen Rebsorten: 'Welschriesling', 'Pinot blanc', 'Chardonnay', Riesling', Pinot noir' und 'Cabernet sauvignon', mit den Weinjahrgangen 2005, 2006 und 2007 ein Vergleichsversuch durchgeführt. Dieser bestand aus drei fitotechnischen operationen, ausdünnen, traubenteilen, D.M.R.-technologie die sich auf qualitive und quantitive Eigenschaften der Ernten sowie der daraus gekelternten Weinen auswirkten. Die dabei erfassen Ergebnisse wurden analytisch und organoleptisch beobachten und ausgewertet.
10
2. Bevezetés A Föld - az Antarktisz kivételével - minden földrészén termelünk szőlőt 7,742 millió hektáron. Ebből 269 millió hektoliter bor készül. A világ éves fogyasztása nem haladja meg a 244 millió hektolitert (CASTELLUCCI, 2009). A minden évben fennmaradó közel 25 millió hektoliter túlnyomó többsége az Európai Unió országaiban készül. Emiatt az óvilág borpiaci szempontból komoly bajban van. Ez elsősorban a piacok szűkülésének és az újvilág előretörésének tudható be. Az ökológiailag előnyösebb, nagy termőképességű ültetvényről származó
alapanyagból,
nagyüzemi
szinten
előállított,
gyümölcsös,
karakteresebb, könnyebben felismerhető, “trendibb” fajtaborokat a fogyasztók jobban preferálják. Mi lehet erre a kihívásra az óvilág borászatának a válasza? Az EU borreformjával gyökeresen átalakítja az ágazatot. A szőlő származása, minősége kiemelt prioritást kap, ez persze magával hozza az adminisztráció kiteljesedését is. A minőség eddig is kulcsszerepet kapott a borpolitikában, jelentősége tovább fog erősödni. Néhány borászati eljárás jogilag elérhetőbbé válik az európai borászok számára is. Mit tehetünk mi, hogy piacunkat megtartsuk, illetve azt növeljük? Minden olyan eszközt be kell vetnünk, amivel hatékonyabban, olcsóbban, jobb minőségben, a termőhely értékeit kifejezve termeljünk szőlőt és bort. Ki kell dolgoznunk a francia példákhoz hasonló eredetvédelmi szabályokat, termék leírásokat. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk az eladásra, marketingre, reklámra, borminőségre. Erre sok jó példát láthatunk a világban. Nagyon fontos szempont a korábban említett minőség növelése. A leszüretelt szőlő és az abból készült bor alapvető minőségét az évjárat, termőhely, fajta, művelésmód, növényvédelem, az alkalmazott agro- és fitotechnikai műveletek ideje és intenzitása határozza meg. Dolgozatomban néhány fitotechnikai művelet a termés és az abból készült bor minőségére gyakorolt hatását vizsgáltam. Fürtválogatás. A témával jelentős nemzetközi (CHAPMAN et al. 2004, REYNOLDS 1989, SCHALKWYK et al. 1995) és magyar (BARÓCSI 2006, GÁL, 2006, LUKÁCSY 2006) szakirodalom foglalkozott már. Azonban az
11
eredmények ellentmondóak a minőségre gyakorolt hatás szempontjából. Mindenesetre tény, hogy a művelet a burgundiai eredetvédelmi szabályokban kulcsfontosságú szerephez jutott. A gazdáknak az érés előtt kötelező a fürtválogatás, ezzel be is állítják a szigorú hektáronkénti hozamokat. És az is tény, hogy a burgundiai borok nagyon előkelő piaci pozíciót vívtak ki maguknak. Vajon mi a titka ezeknek a boroknak? A termőhely és a fürtválogatással elért magasabb minőség, vagy az ezzel kialakított marketing érték? A kiváló termőhely minőségre gyakorolt hatásához nem fér kétség, ez kulcs a magas minőségű borok előállításához. Ezek tisztázása érdekében állítottunk be két különböző termőhelyen, összesen 6 különböző szőlőfajtán fürtválogatásos kísérleteket. Fürtfelezés. A fürtökön az érés vertikálisan eltérő időben indul el. A lemaradás miatt a teljes érésben eltérő érési állapotban van a felső és alsó fürt frakció, ez a hosszú fürtű fajtákon jelent nagyobb problémát. Ha az alsó fürtharmadot eltávolítjuk érés előtt, akkor a gyengébb minőségű frakciót leválaszthatjuk, valamint a fürtválogatáshoz hasonlóan, egy közepes mértékű terheléscsökkentést is végre tudunk hajtani. A fürtfelezés minőségjavító hatásának tisztázása céljából állítottunk be 2 különböző szőlőfajtán kísérleteket. A
“Double
vesszőátvágás).
A
Maturation módszert
Raisonneé” tulajdonképpen
technológia egy
(másodéves
“előmetszésnek”
is
felfoghatjuk. A teljes érésben a tőke termését tartó vesszőket átvágják. Ezzel egy relatív és abszolút töppedés jön létre. Előnye, hogy gyorsabban, biztonságosabban, kevesebb terméskieséssel lehet édes, késői szüretelésű borokat készíteni. A technológia hatékonyságának tisztázása érdekében négy különböző szőlőfajtán állítottunk be kísérleteket. Munkám során vizsgáltam a leszüretelt termés minőségét, mennyiségét és finomszerkezetét. Elvégeztem a kísérleti borok rutin-, finomszerkezeti, analitikai és organoleptikus értékelését. Kísérletem során a vizsgálatba vont fajtákon és termőhelyeken arra kerestem a választ, hogy:
12
•
a fürtválogatás, fürtfelezés, másodéves vesszőátvágás miként befolyásolja a termés mennyiségi, minőségi, azon belül a polifenol összetevők mennyiségét és megoszlását;
•
az alkalmazott fürtkezelések milyen hatást gyakorolnak a kísérleti borok rutin analitikai, finomösszetételére és organoleptikus értékeire;
•
vajon a fürtökön belül tapasztalhatunk-e érésben, minőségben különböző
részeket,
ezeket
el
lehet-e
különíteni
szüret,
feldolgozás során;
•
A fajtákon belül meghatározhatók-e olyan polifenol vegyületek arányai,
jelenléte,
amelyek
az
alkalmazott
fürtkezelésektől
függetlenül vannak jelen, mintegy "ujjlenyomatként" a termésben esetleg borokban?
13
3. Irodalmi áttekintés A
termésmennyiség
és
a
minőség
közötti
szoros
összefüggés
megkérdőjelezhetetlen (ANTCLIFF 1965, KOZMA 1966, HILLEBRAND et al. 1992). Korábban a minőség és mennyiség viszonyát egyenes aránnyal jellemezték (JACKSON et al. 1984, KASIMATIS 1978). Azonban az újabb kutatások fényében megállapítható, hogy az elmélet újra gondolást igényel (SCHÖFFLING és GOEDECKE 1985). A korábbi és a modern felfogás különbözőségére jól mutat rá BRAVDO (2005) publikációja. Az összehasonlítás az 1. ábrán kerül bemutatásra.
1. ábra: A korai és a modern szemléletű minőség-mennyiség összefüggések (forrás: BRAVDO 2004)
Az alacsony termésmennyiség nem feltétlenül predesztinálja a magas minőséget (MERCZ 1978, DIÓFÁSI 1985, KLIEWER és DOKOOZLIAN 2005, CHAPMAN et al. 2004). A magas hozam mindenképpen minőség csökkentő hatású. LOIGNER és SAFRAN (1971) eredményeikben rámutatnak, hogy ez a hatás elsősorban a vörösborok színére hat negatívan. A hozambeállítás, csökkentés legelterjedtebb eszköze a metszés, illetve néhány speciális fitotechnikai művelet. A következő fejezetekben ez utóbbi módszereket ismertetem.
14
3.1. Fürtritkítás (fürtválogatás) 3.1.1. Fürtritkítás hatása a szőlő vegetatív teljesítményére PORRO et al. (1995) a fürtválogatás, a levelezés hatását vizsgálták ʻCabernet sauvignonʼ szőlőfajtán. A beavatkozásokat zsendüléskor végezték. A ritkítás hatására emelkedett a levél és a mag K tartalma, a többi makro- és mikroelem nem változott. Szüretkor a N tartalom alacsony volt a ritkított tőkék, és magas volt a N tartalom a lelevelezett tőkék leveleiben. Ezek az eredmények alátámasztják, hogy az ültetvénykezelés hatással van a biokémiai és fotoszintetikus folyamatokra. KLIEWER és DOKOOZLIAN (2005) ʻTokayʼ és ʻThompson Seedlessʼ fajtákon állítottak be művelésmód és fürtritkításos kísérleteket. A terhelés növelésével logaritmikusan csökkent a levélfelület nagysága. NATALI et al. (1992) a gyűrűzés és a ritkítás hatását vizsgálták. Mindkét kezelés csökkentette a fotoszintetikus rátát, elsősorban délelőtt és reggel. A levélvízpotenciál nem változott. PONI et al. (1994) 'Concord' fajtán többek között virágzás utáni ritkítással korlátozták a termést 1 fürt/hajtásra. A nettó fotoszintézis és a sztómák vezetőképessége alacsonyabb volt a ritkított tőkéknek. A virágzás után 50-82 napig mérték a legnagyobb sztóma vezetőképesség különbséget. A nettó fotoszintézis is hasonló trendet követett, néhány nap késéssel. A ritkított tőkék hajtásai hosszabbak voltak, gyorsabban nőttek. Ezt tapasztalta KAPS és CAHOON (1989) is. Méréseik szerint minél több fürtöt nevelt a tőke, annál aktívabb volt a levelek fotoszintézise. A korábban említett eredményekkel szemben a 'Sevyal blanc' szőlőfajtán a fürtritkítás hatására csökkent a vegetatív növekedés. WUNDERER és SCHMUCKENSCHLAGER (1990) 'Rajnai rizlingen', 'Zöld veltelínin', 'Pinot blanc'-on, 'Pinot noir'-on és 'Zweigelten' vizsgálták a fürtválogatás hatását különböző termőhelyeken. Általában magasabb vegetatív növekedést, nagyobb vesszőtömeget, TSUTSUK és VITSELARU (1997) magasabb generatív teljesítményt mértek a válogatás hatására. SCHALKWYK et al. (1996) is
15
hasonló
eredményeket
nagyságnál
végzett
tapasztaltak,
ritkítás
esetén
de
a
virágzáskor
számolnunk
kell
és
borsószem
hajtásnövekedés
csökkenéssel. Kiegyenlített levélfelület/termésmennyiség arány esetén nincs minőségjavító hatása a kezeléseknek. Ezekkel ellentétesek MARANGONI et al. (1994) megállapításai. Méréseik szerint a rügyek termékenysége csökkent. STEINBERG et al. (2000) munkájában felhívja a figyelmet arra, hogy a nem megfelelő source:sink (felhasználás:forrás) arányt a ritkítással a helyes irányba módosíthatjuk. FERREE et al. (2002) eredményeik szerint a válogatás nem volt hatással a lemetszett fás részek tömegére, rügyeloszlásra, alva maradt rügyek arányára, és a levél ásványi elemeire. DARDENIZ és KISMALI (2002) 'Cardinal' fajtán nagyobb vessző átmérőt mértek, 'Amasyán' a levélfelület, vesszőhossz és a csapkihozatal is növekedett a ritkítás hatására. KELLER et al. (2005) 5 éven keresztül vizsgálták az egy hónappal virágzás utáni és zsendüléskor elvégzett fürtválogatás hatásait saját gyökerű 'Rajnai rizling', 'Cabernet sauvignon', 'Chenin
blanc'
szőlőfajtákon.
Szignifikáns
különbségeket
a
vegetatív
növekedésben, a termésképződésben tapasztaltak. A ritkítás és ideje kevéssé vagy nem volt hatással a hajtásnövekedésre, lombfelületre, lemetszett vesszőtömegre egyik fajta esetén sem. MEHOFER et al. (2007), LAVEZZI et al. (1995), REYNOLDS (1989a), FISHER et al. (1977) és HOWELL et al. (1987) szerint a ritkított tőkék fiziológiailag aktívabbak, a képződött fás részek mennyisége magasabb. Ennek ellentmond REYNOLDS (1989b) munkája, a vesszőtömeg a fürtritkítás hatására nem vátozott. Hasonló eredményekről számoltak be SCHALKWYK et al. (1995) és SMITHYMAN et al. (1998) is: a fürtválogatás nem módosította a képződött fás részek mennyiségét. REYNOLDS et. al (1986) kísérleteikben bizonyították, hogy a kései virágzáskor elvégzett ritkítás csökkenti a generatív teljesítméyt.
3.1.2. Fürtritkítás hatása a termés mennyiségére
16
A szakirodalmak eredményei ellentmondóak ezen a területen. Vannak szerzők, akik terméscsökkenésről számolnak be, és vannak, akik szerint a termésmennyiségre nincs hatással a beavatkozás. Azonban azt leszögezhetjük, hogy a termésmennyiség változását elsősorban a beavatkozás ideje és intenzitása befolyásolja. TSUTSUK és VITSELARU (1997) 'Moldova' szőlőfajtán állítottak be fürtritkítással 15, 20, 25 és kontrollként 40 fürt/tőke terhelést. Érdekes módon a legtöbb termést 20 fürt/tőke terhelésnél mérték. Ennek ellentmondanak REYNOLDS et al. (1986) és MORRIS et al. (1987)
eredményeik,
különbséget.
a
szerzők
a
termésmennyiségben
nem
találtak
A terméskiesést a növény több és nagyobb bogyójú fürttel
kompenzálta (FISHER et al. 1977). Ha a ritkítás virágzás és borsószem nagyság között történik, akkor van lehetősége a szőlő növénynek nagyobb bogyókkal kompenzálni az elmaradó termést. Ha 14 Brixo cukortartalom felett történik meg a válogatás, akkor magas termés kieséssel kell számolnunk (SCHALKWYK et al. 1996a). LOONEY (1981) szerint a termésmennyiség nem maradt el olyan mértékben, mint amilyen a ritkítás mértéke. Fontos megállapítás, hogy a válogatás hatására a következő évi termés több lett, tehát pozitívan hatott a rügyek differenciálódására. Jelentős számú szakirodalom, így LEAGUAY (1983), SEPULVEDA et al. (1984), LOTT és EMIG (1985), JEANGROS et al. (1987), BAVARESCO et al. (1991), CORINO et al. (1991), DI COLLALTO et al. (1991), MARANGONI et al. (1994), SCHALKWYK et al. (1996b), SCHALKWYK et al. (1995), ZIPSE (1998), CHAPMAN et al. (2004), KELLER et al. (2005), MCDONALD et al. (2005), KURTURAL et al. (2006), DOKOOZLIAN és HIRSCHFELT (1995), REYNOLDS et al. (2007a), WUNDERER és SCHMUCKENSCHLAGER (1990), DARDENIZ és KISMALI (2002), KLIEWER (1983), CLARK et al. (1989), PONI et al. (1994) eredményei is a ritkítás hozamcsökkentő hatását támasztják alá. ARFELLI et al. (1996) 4 éven keresztül 'Trebbiano' fajtán, FOX (1992), REYNOLDS (1989b) 'Rajnai rizlingen' állítottak be fürtválogatásos kísérleteket. Eredményeik szerint a termésmennyiség kiesés egyenes arányban áll a ritkítás
17
mértékével.
Ezt cáfolja KLIEWER és DOKOOZLIAN (2005) eredményei:
méréseik szerint a ritkítás intenzitásának növekedésével, logaritmikus görbe szerint csökkent a hozam. REYNOLDS
et
al.
(2007b)
különböző
időpontokban
végeztek
fürtválogatást: virágzás vége, korai fázis, késői fázis, lag fázis és zsendülés. A ritkítás csökkentette a hozamot, de minél korábban történt a beavatkozás, annál jobban kiegyenlítette a növény a terméskiesést. Ezt a megállapítást támasztja alá FOX (1992) eredményei: a hozamot a ritkítás ideje nagymértékben befolyásolta. MURISIER (1985), BENA-TZOUROU et al. (1999) munkáik szerint a terméskiesés kisebb mértékben csökkent, mint azt a ritkítás mértéke indokolta volna. A növény nagyobb bogyókkal egyenlítette ki a hozam kiesést. Láthatjuk, hogy általában a válogatás csökkenti a hozamot, de nem olyan mértékben, mint a ritkítás intenzitása.
3.1.3. Fürtritkítás hatása a fürtátlagtömegre és a bogyótömegre Fürt átlagtömegre gyakorolt hatás
WOLPERT et al. (1983), SEPULVEDA et al. (1984), CORINO et al. (1991) eredményeikben a ritkítás hatására magasabb fürt átlagtömeget mértek. KLIEWER et al. (1983) tapasztalata szerint 'Carignan' szőlőfajtán a válogatás hatására a tőkék 21 %-os a terméskiesést 30%-kal nagyobb fürtökkel kompezálták. BRAVDO (2005) ugyancsak 'Carignane' fajtán 56-73 %-kal magasabb és a 'Cabernet sauvignon' fajtán 11 és 13 % közötti fürtátlagtömeg növekedést mért a válogatás hatására. FERREE et al. (2004) ritkítás intenzitásával egyenes arányban magasabb fürt átlagtömeget mértek. CLARK et al. (1989) és FAZEKAS et al. (2009) vizsgálataik szerint csak néhány évjáratban volt magasabb a fürtök átlagos tömege. Az eddig idézett szerzők eredményeinek ellentmondanak KAPS és CAHOON (1989) mérései. Ők 'Sevyal blanc' szőlőfajtán három évből egyben a fürtritkítás hatására kisebb fürt átlagtömegről számoltak be.
18
MORRIS et al. (2004) eredményeiben az 'Aurore', 'Chancellor' és 'Villard noir' fajták fürt átlagtömege csekély mértékben változott. A fürtritkítás hatására az 'Aurore' és 'Villard noir' fajtánál nem volt szignifikáns a különbség a különböző terhelési szinteken. Hasonló megállapításra jutottak KENNEDY et al. (2009) is.
Bogyótömegre gyakorolt hatás
LOONEY és WOOD (1977), KLIEWER et al. (1983) szerint a fürtritkítás bogyónövelő hatású. GUIDONI et al. (2002) 50%-os fürtritkítást végeztek 3 éven keresztül 'Nebbiolo' szőlőfajtán. Eredményeik szerint bogyó- és a bogyóhéjtömeg csak kis mértékben gyarapodott. BRAVDO (2004) 'Carignane' fajtán 11 és 16%-al nagyobb, 'Cabernet Sauvignon' fajtán 17 és 26%-al magasabb bogyótömeget tapasztalt a kezelés hatására, mely eredményeknek korábbi beszámolójuk ellentmond. Ebben BRAVDO et al. (1985) 5 éven keresztül beállított kísérleteik eredményei alapján, a bogyótömegben nem találtak szignifikáns különbséget. Ezekhez hasonló megállapításra jutotottak WEAVER és IBRAHIM (1968), MORRIS et al. (1987), MORRIS et al. (2004) és KELLER et al. (2005). A szerzők nem vagy csak kismértékű szignifikáns különbséget
találtak
a
bogyótömeg
és
a
fürtönkénti
bogyószám
mennyiségében. Minél erőteljesebb a ritkítás intenzitása, annál magasabb fürtönkénti bogyószám és bogyótömeg mérhető (SEPULVEDA et al. 1984 és REYNOLDS 1989a). Ezt a hatást a válogatás ideje befolyásolja, minél korábban történik, annál jobban kifejezésre jut a ritkítás bogyótömeg növelő hatása (SCHALKWYK et al. 1996a). Ezzel ellentétes DOKOOZLIAN és HIRSCHFELT (1995) eredménye, mely szerint a ritkítás időpontja nem befolyásolta a bogyóátmérőt. MOON és LEE (1996) üvegházi körülmények között negatív korrelációt tapasztaltak a bogyószám és a bogyótömeg között.
19
De miért is olyan fontos a bogyótömeg és a bogyóátmérő a gyakorlat számára? MATTHEWS és NUZZO (2005) szerint a termelők, sőt kutatók, nemesítők nagy része jobban preferálja a kisebb bogyójú fajtákat, klónokat. A termelők nem favorizálják a korai ritkítást, mert esetenként nagyobb bogyókkal számolhatnak. Szerintük a nagyobb bogyó a bogyóhéj:bogyótömeg aránya kevésbé előnyös, mint a kis bogyó esetén.
Mind az értékes tanninok, az
aromaalkotó vegyületek a héjban találhatók meg, ezért a nagyobb bogyókban, arányaiban
kevesebb
a
polifenolok
és
az
aromák
koncentrációja.
Következésképpen gyengébb minőségű bor készíthető belőle. MATTHEWS és NUZZO (2005) kísérleteikben kimutatták, hogy a nagyobb bogyók beltartalmi értékei szignifikánsan nem maradnak el a kisebb bogyókhoz képest. Úgy gondolom, ezeket az eredményeket figyelembe kell venni a fürtritkítás során. Tehát ne ítéljük meg a fajtákat, klónokat, kezelések hatékonyságát bogyóméret alapján, hanem egyes minőséget alakító komponensek mérésével kell igazolni feltételezéseinket.
3.1.4. Fürtritkítás hatása a termés cukor-, savtartalmára és a pH értékére Cukortartalomra gyakorolt hatás
A nemzetközi irodalmat tanulmányozva azt tapasztalhatjuk, hogy a fürtritkítás eltérő módon befolyásolja a termés cukortartalmát. BRAVDO et al. (1984a) 50%-os fürtritkítást végeztek és ennek eredményeként csak kismértékű minőségnövekedést tapasztaltak. FISHER et al. (1977), IACONO et al. (1990) és LOONEY (1981) virágzás utáni fürtválogatást végeztek 'de Chaunac' szőlőfajtán. A szerzők nagymértékű cukorgyarapodásról számoltak be. Az emelkedés esetenként 18 % volt. LOTT és EMIG (1985) még ennél is nagyobb emelkedést mért. 11 szőlőfajtát vizsgáltak: 1 hajtás / 1 fürt, 1-2 hajtás / 1 fürt és kontroll kezeléseket állítottak be. A korlátozott tőkék mustjának szárazanyagtartalma 13 - 28 %-kal magasabb volt. Megjegyzik: a művelettel akár egy minőségi kategóriával magasabb termést is kaphatunk. Ezekkel a megállapításokkal csengenek össze
20
KURTURAL et al. (2006), WOLPERT et al. (1983) eredményei is. SEPULVEDA et al. (1984) 3 különböző erősségű fürtválogatást állítottak be (20, 40, 60 fürt/tőke). A cukortartalom a ritkítás intenzitásától függően emelkedett. A következő szerzők szintén a termés cukortartalmának a fürtritkítás hatására történt emelkedéséről számolnak be: FERREE et al. (2002), MURISIER (1985), JEANGROS et al. (1987), HOWELL et al. (1987), CAMPOSTRINI et al. (1991), AURICH (1990), CORINO et al. (1991), AMATI et al. (1994), DOKOOZLIAN és HIRSCHFELT (1995), BAUER (1996), ZIPSE (1998), REYNOLDS (1989), GUIDONI és SCHUBERT (2001), STEINBERG et al. (2000), REYNOLDS et al. (2007a), DARDENIZ és KISMALI (2002). DI COLLALTO et al. (1991) 'Sangiovese grosso' szőlőfajtán végeztek fürtritkítást 2 éven keresztül. Szignifikánsan magasabb cukortartalmat mértek, de csak az első évben. CHAPMAN et al. (2004) szerint a termésmennyiség előrevetíti a termés minőségét, bár sok publikáció szól arról, hogy a két dolog nem függ össze. Sőt, vannak kutatási eredmények, amelyek arról számolnak be, hogy a válogatás nem
okoz
cukortartalom
növekedést.
OUGH
és
NAGAOKA
(1984)
Kaliforniában 2 különböző intenzitású fürtválogatásos kísérletet állítottak be. A cukortartalom esetenként csökkent a fürtritkítás hatására. BRAVDO et al. (1985) 5 éven keresztül vizsgálták különböző erősségű fürtritkítás hatásait. A termés cukortartalmára nem hatott szignifikánsan a kezelés. REYNOLDS et al. (1986) és MORRIS et al. (1987) a virágzás befejezése előtt végezték a műveletet, de ők sem tapasztaltak cukortartalom gyarapodást. VALENTI et al. (1991a) és MELIA et al. (1995) a nagymértékű, 50 %-os ritkítás hatására sem tapasztaltak cukortartalomban változást. LAVIN et al. (2001) három terheléses kísérletet állítottak be: kontroll, hajtásonként 2 fürt és hajtásonként 1 fürt. A ritkítás a must összetevőit nem változtatta. Ennek ellentmondanak a korábbiakban említett LOTT és EMIG (1985) eredményei. KELLER et al. (2005) sem találtak összefüggést a must cukortartalma és a beavatkozás között. Azonban megjegyzik, hogy a prémium borok alapanyagának előállításához elengedhetetlen a jól megválasztott termésszabályozás, ami esetenként a fürtválogatás lehet. SCHALKWYK et al. (1995) és SCHALKWYK et al. (1996) 'Chardonnay' szőlőfajtán a ritkítást károsnak tekintik, mert a termés minősége
21
nem javult, és jelentős volt a terméskiesés az dél-afrikai Breede River körzetben.
Savtartalomra és a mustok pH értékére gyakorolt hatás
Akárcsak a cukortartalomra, a termés savtartalmára és savösszetételére is különböző hatással lehet a fürtritkítás. WOLPERT et al. (1983), HOWELL et al. (1987), ZIRONI et al. (1993), ARFELLI et al. (1996) méréseik szerint a mustok savtartalma növekedett, a pH értéke csökkent. BRAVDO et al. (1984b) 'Carignane' fajtán 6 éven keresztül 3 különböző erősségű fürtritkítást állítottak be. A válogatás intenzitásától függően szignifikánsan emelkedett a termés savtartalma, azon belül a borkő- és almasavtartalom, de csökkent a borkősav/almasav arány. Érdekes módon a pH érték nem változott számottevően. IACONO et al. (1990) megjegyzi, hogy a ritkítás hatására emelkedett a savtartalom, de úgy, hogy a cukor/sav egyensúly nem változott meg, tehát párhuzamosan a cukor tartalom is növekedett. OUGH és
NAGAOKA
(1984)
kísérleteikben
megnövekedett
savtartalomról
és
esetenként csökkenő pH értékről számoltak be. REYNOLDS
(1989b)
eredményei
szerint
a
terhelés
csökkenés
intenzitásával arányosan emelkedett a pH. FERREE et al. (2002), KLIEWER és DOKOOZLIAN (2005), REYNOLDS et al. (2007a) és DARDENIZ és KISMALI (2002) szerint a termés savtartalma csökkenő, pH értéke pedig általában emelkedő tendenciát mutat a fürtválogatás hatására. FERREE et al. (2004)
megállapították,
hogy
a
'Chambourcin'
szőlőfajtán
a
terhelés
emelkedésének hatására lineárisan csökkent a must pH értéke. A must minősége, ezen belül a savtartalom változása fajtafüggő (BAVARESCO et al. 1991).
CORINO
et
al.
(1991)
10
különböző
'Barbera'
ültetvényben,
SCHALKWYK et al. (1995) 'Chardonnay' ültetvényben vizsgálták a must savösszetételét. Eredményeik szerint a beavatkozás csökkentette az almasavés a titrálható savtartalmat, és növelte a pH-t. Több szerző a ritkítás hatására nem talált szignifikáns különbséget a titrálható savtartalomban és a pH értékben (PRAJITNA et al. 2007, MORRIS et
22
al. 1987, KAPS és CAHOON 1989, KELLER et al. 2005). Míg mások szerint MURISIER (1985), MELIA et al. (1995), DOKOOZLIAN és HIRSCHFELT (1995) PONI et al. (1994) a fürtválogatás nem befolyásolja a titrálható savtartalmat. A szerzők eredményeivel azonosak BRAVDO et al. (1985) megállapítása. A pHérték és borkősavtartalom változásban ők sem találtak lényeges különbséget, azonban megjegyzik, hogy a ritkítás intenzitásától függően emelkedik a termés alma- és titrálható savtartalma.
3.1.5. Fürtritkítás hatása a bor minőségére WALG és BAMBERGER (1994) szerint a jó minőségű szőlő egyik feltétele a fürtválogatás. Vörös borszőlőnél előnyös, fehér borszőlőnél hátrányos is lehet a művelet (alkohol túlsúly, sav problémák). FERRER BACCINO (1988) megállapította, hogy a beavatkozással akár eggyel magasabb borminőségi kategória érhető el. NAOR et al. (2002) hajtásonkénti 1 és 2 fürtös terheléseket állítottak be 'Sauvignon blanc' szőlőfajtán. A borok organoleptikus értékei csökkentek a terhelés emelésének hatására. DI COLLALTO et al. (1991) több éves munkájuk során a 'Sangiovese grosso' szőlőfajtán csak az első évben mértek minőségjavulást. ARFELLI et al. (1996) 4 éven keresztül 'Trebbiano' fajtán állítottak be 50 és 66%-os fürtválogatásos kísérleteket. A ritkítás emelte a borok alkohol- és savtartalmát. Az 50%-os ritkításon átesett szőlőből készült borok voltak érzékszervileg a legjobbak. ZIRONI et al. (1993) és AMATI et al. (1997) eredményei is ezt a megállapítást igazolták. BENA-TZOUROU et al. (1999) kísérleteiben a válogatáson átesett termés aminosav tartalma magasabb, az erjesztés is egyenletesebb volt, ugyanakkor a borok kozmaalkohol mennyisége emelkedett. BRAVDO et al. (1984b) a ritkítás eredményeként jelentős glutamin, tirozin és glicin tartalom növekedésről, must minőség emelkedésről számoltak be. PORRO et al. (1991), WUNDERER és SCHMUCKENSCHLAGER (1990) és MONTEDORO et al. (1994) kísérleteiben organoleptikus vizsgálatokban a fürtritkított tételek voltak a legjobbak. MAZZA et al. (1999) szerint fajtáktól függetlenül a zsendüléskori levelezés mellett, a ritkítás emelte a szőlőfajták
23
polifenol tartalmát. Ezzel a megállapítással csengenek össze FOX és LAY (1996) eredményei is. Még a kései ritkítás hatására is a kísérleti borokban magasabb színintenzitás és összespolifenol tartalom értékek mérhetők (SCHULTZ et al. 2005). ULCZ et al. (2007) 'Olaszrizling' és 'Kékfrankos' fajtán állítottak be zsendüléskor hajtásonként 1 fürtös
válogatást. A borok
extrakttartalma növekedett, a 'Kékfrankoson' nagyobb mértékben. A vörösborok színintenzitása emelkedett. AURICH
(1990)
szerint
'Fűszeres
traminin'
a
ritkítás
hatására
fajtajellegesebb bor érhető el. Megállapításait igazolja BAUER (1996) eredménye: az illatos fajtákon pozitív hatás érhető el. SCHULTZ et al. (2000) szerint a vörösbort adó szőlőfajtáknál még a késői ritkítás is előnyös, mert a borok illatán kívül a teste, eltarthatósága pozitívan alakulhat. REYNOLDS et al. (2007a) Ontario államban 'Chardonnay Musqué' szőlőfajtán vizsgálták 3 éven keresztül a fürtritkítás hatását. A válogatás növelte a bor szabad- és kötött terpén tartalmát. A kísérleti borokon organoleptikus profilanalízist végeztek. A fürtválogatás hatására a borok színe mélyebb, íze édesebb volt. Magasabb volt a zöld illatok aránya, és a trópusi gyümölcsökre emlékeztető illatok mennyisége a kontrollhoz képest alacsonyabb volt. Ennek ellentmond ESCHENBRUCH (1987) aki, a fürtritkítás és terpén tartalom között nem talált szignifikáns összefüggést. IACONO et al. (1995) 1992 és 1993-ban egy közel húsz éves 'Cabernet sauvignon' ültetvényen vizsgálták a fürtválogatás hatását. 40%-os zsendüléskori ritkítás emelte a fajta karaktert (fűszeresség, zöldpaprika jelleg). MELIA et al. (1995) Szicíliában 'Inzolia' szőlőfajtán virágzáskori és zsendüléskori fürtritkítást tanulmányoztak. A válogatáson átesett termésből készült borok jobban elviselték az oxidációt. BRAVDO et al. (1984b) 'Carignane' fajtán 6 éven keresztül 3 különböző virágzás utáni fürtritkítást állítottak be. Minél erősebb volt a válogatás, annál magasabb volt az alkoholtartalom, emelkedett a pH, össz- és cukormentes extrakt, az összespolifenol tartalom, a 420 nm-en és 520 nm-en mért abszorbancia. A 'Blauburger' fajtán beállított fürtzáródáskori ritkítás növeli a borok alkoholtartalmát, színintenzitását, cukormentes extrakt-, katechin-, antocianin tartalmát és az érzékszervi bírálat pontjait (GÁL et al. 2007).
PRAJITNA
et
al.
(2007)
három
éven
keresztül
vizsgálták
a
24
'Chambourcin' szőlőfajtán végzett fürtritkítás hatását. A válogatás nem volt hatással a titrálható savtartalomra és a pH-ra. Minél erősebb volt a ritkítás, lineárisan annál magasabb összespolifenol, antioxidáns kapacitást, transz- és cisz-rezveratrol, transz- és cisz-piceid, antocianin tartalmat mértek a borokban. Eredményeik szerint egészségesebbek a ritkításon átesett tőkék terméséből készült borok. A ritkítás hatására az antocianin molekulák megoszlásában és mennyiségében csak évjáratoktól függően lehet szignifikáns különbségeket mérni (FILIPETTI et al. 2007). GUIDONI et al. (2002) virágzás után 1 hónappal végeztek 50%-os fürtritkítást 3 éven keresztül 'Nebbiolo' szőlőfajtán. A bogyók cukortartalma, héj antocianinok és flavonoidok nagyobb mértékben emelkedtek a ritkított tőkéken. A beavatkozás emelte a cianidin-3-monoglükozid, peonidin3-monoglükozid és kis mértékben a petunidin-3-monoglükozid koncentrációt. A malvidin-3-monoglükozid és az acilezett antocianinok koncentrációja nem változott. GUIDONI és SCHUBERT (2001) szintén 50%-os ritkítást végzett 'Nebbiolo' szőlőfajtán, de később, zsendüléskor. A válogatás hatására növekedett a cukor-, antocianin tartalom. A virágzás után egy hónappal ritkított tőkék terméséhez, mustjához hasonlóan szignifikánsan emelkedett a cianidin-3monoglükozid és peonidin-3-monoglükozid koncentráció. A delfinidin, petunidin és malvidin-3-glükozid koncentrációra nem változott. KENNEDY et al. (2009) 4 éven keresztül beállított, zöldborsó állapotban történt ritkítás hatására jelentős csökkenést tapasztaltak a termés és a must antocianin tartalmában. A zsendüléskor végzett fürtválogatás esetén a kontrolltól való eltérés nem volt mérhető. BRAVDO et al. (1985a) 5 éven keresztül állított be kontroll és 2 intenzitású virágzás utáni fürtritkításos kísérleteket. A bor minőségben egyik évben sem talált szignifikáns különbséget. Azonban a beavatkozás hatására növekedett a borok szín minősége, hamu-, összespolifenol-, tejsav tartalma. A fürtritkítás minőségjavító hatása nem mindig jellemezhető analitikai értékekkel, ez elsősorban borokra igaz (IACONO et al. 1991). Erre a következtetésre jutottak PODMANICZKY et al. (2007) is. A kontroll és fürtritkított 'Cabernet sauvignon' terméséből készült kísérleti borok analitikai értékei között nem tapasztaltak különbséget. Azonban a profilanalízist is magában foglaló organoleptikus értékelés magasabb minőséget mutatott a
25
ritkított tételek esetén. VALENTI et al. (1991b) 'Rajnai rizling' és 'Chardonnay' szőlőn állítottak be 25 és 50%-os fürtritkítást kötődéskor és zsendüléskor. A mikrovinifikált borok analitikai értékei között nem találtak jelentős különbséget. Azonban az organoleptikus értékelés során a 'Chardonnay' esetében a késői ritkítás tűnt hatásosabbnak. Ezzel ellentétesek SCHALKWYK et al. (1996) megállapításai: melyek szerint a kései ritkítás a 'Chardonnay' kísérleti borok organoleptikus minőségéhez nem járult hozzá pozitívan. LAVIN et al. (2001) és McDONALD et al. (2005) kísérletei is azt igazolták, hogy a válogatás nem jelent egyértelmű minőségjavítást. A bor vizsgált összetevőire nem gyakorolt hatást. OUGH és NAGAOKA (1984) eredményeik szerint a kontrollal szemben a fürtritkított borok összespolifenol-, K-tartalma, 420 nm-en és 520 nm-en mért színintenzitás érték alacsonyabb volt. KLIEWER és DOKOOZLIAN (2005) 'Tokay' és 'Thompson Seedless' fajtákon állított be késői virágzáskori ritkításos kísérleteket. A termést ugyanakkora cukortartalomnál szüretelték. A készült borok organoleptikus értékelése során a legjobbak a leginkább terhelt, a leggyengébbek a legalacsonyabb hozamú tőkék voltak. SCHALKWYK et al. (1995) kései fürtritkítást végeztek 'Chardonnay' szőlőfajtán. A válogatás csökkentette a borok savtartalmát, és növelte a pH-t. Befolyásolt néhány aromaösszetevőt is, az etil-kaproát, 2 feniletil-acetát és nbutanol koncentráció magasabb volt a kontroll boroknál. A fürtválogatás káros hatását tapasztalták CHAPMAN et al. (2004). A szerzők 'Cabernet sauvignon' szőlőfajtán állítottak be fürtválogatásos kísérleteket. A termésből bort készítettek, majd bírálták, profilelemzést végeztek. Szignifikáns különbséget találtak a kísérleti borok között. Az alacsony termésátlagú szőlőből készült borok keserűbbek, húzósabbak, voltak, több volt bennük a zöld-, feketebors illat. A terheltebb ültetvényből származó borok, lekvár, friss, piros- és feketebogyós gyümölcs, illatokban gazdagabbak voltak. Regresszió analízis bizonyította, hogy a magasabb termés hatására csökken a zöld illat, növekszik a gyümölcsösség.
26
3.1.6. Fürtritkítás hatása a növényt ért stresszre, a tőkék és a termés egészségi állapotára MEHOFER et al. (2007) tapasztalatai szerint a válogatás nemcsak minőségnövekedéssel jár, hanem egy komplexebb, egész növényre kiterjedő beavatkozás is. A kezelt növények jobban ellenállnak a stressz hatásoknak (SCHALKWYK et al. 1996). LOTT és EMIG (1985) szerint a fürtválogatáson átesett tőkék a téli fagyokat jobban bírták. MURISIER et al. (1994) mérései alapján, meszes talajon a különböző alanyokra telepített 'Chasselas' és 'Gamay' fajtákon fürtritkítás hatására csökkentek a Fe klorózis tünetei. A virágzás utáni fürtritkítás 'Seyval blanc' szőlőfaján csökkentetheti a rothadási hajlamot (REYNOLDS et al. 1986). BAUER (1996) és RʼHOUMA (1998) szerint is a ritkított tőkék kevésbé fogékonyak a betegségekre. PRIOR (2006) eredményei azt támasztják alá, hogy a nagymértékű (52 %-os) ritkítás hatására a magas botrytis fertőzöttség sem jelentett problémát, a hatás nagyobb mértékben a kompakt fürttel rendelkező fajtáknál jelentkezett. ZANATHY et al. (2007) eredményei szerint a válogatás hatására 'Csillám' fajtán a botrytis fertőzöttség gyakorisága és mértéke csak kissé csökkent. Ennek az ellelkezőjét bizonyítja SCHULTZ et al. (2005) munkája: a kései ritkítás hatására a botrytis fertőzöttségben nem tapasztaltak különbséget.
3.1.7. Fürtritkítás gazdasági vonzatai DE ROS et al. (1991) a fürtritkított borok gazdasági jelentőségét vizsgálta. Szerintük csak úgy gazdaságos, ha azt az árban is érvényesíteni lehet. Erre a megállapításra jutottak PODMANICZKY et al. (2005) és CARGNELLO (1994) is. Az olasz kutató 1987-ben fürtritkítással 4, 7, 10, 15 t/ha-ra korlátozott 'Barbera' ültetvényeket. A legjobb minőséget a 4 t/ha adta, ugyanakkor megjegyzi, a beavatkozást akkor érdemes alkalmazni, ha a piac megfizeti, esetleg a termelő önmagának dolgozza fel és borban értékesíti. FOX
27
(1993) szerint a termelőnek a piaci pozíciójához mérten kell alkalmazni az ültetvényben alkalmazott termesztéstechnológiát. A fürtritkítás minőségre gyakorolt hatásáról és ezzel párhuzamosan a gazdasági jelentőségéről a szerzők között megoszlanak a vélemények. LOTT és EMIG (1985) gazdaságosnak ítélték meg a fürtválogatást, mert akár eggyel magasabb
minőségi
kategória,
Spätlese
is
elérhető
alkalmazásával.
SCHALKWYK et al. (1996a) szerint a ritkítást magas hozamú vagy magas minőséget előállító ültetvényben érdemes alkalmazni. SCHALKWYK et al. (1996b) a kései ritkítást nem javasolják, mert magas a terméskiesés és a minőségben sem tapasztalható javulás. STEINBERG et al. (2000) szerint a fürtritkítással a terhelés finom beállítását tudjuk megvalósítani, és így a minőséget emelhetjük. Adatai alapján az élőmunka igénye általában 30 - 80 óra/ha. Azonban a 'Regner' szőlőfajtánál ez 110 órát is elérheti. SCHULTZ et al. (2005) megfigyelései alapján a kései ritkítás esetén 28 és 35 élőmunkaórával számolhatunk hektáronként. JÖRGER és WOHLFAHRT (2002) a 'Pinot blanc' fajtán 46 - 73, REUTHER (2002) szerint 50-80, MEHOFER et al. (2007) mérései alapján a ráfordítási idő 70-80 élőmunka óra hektáronként 3 x 1,2 m tenyészterületű ültetvényben. BAUMANN (2005) szerint akár 100 óra is lehet. MANG (2005) szerint 50 - 100 élőmunka óra, WALG (2005) 60 - 100, PETGEN (2005, 2006a és 2006b) 70 - 100, PRIOR (2003) 110, RÜHLING et al. (1999) szerint a kézi ritkítás akár 150 élőmunka óra is lehet. WALG és BAMBERGER (1994) megjegyzi, hogy lombszívóval lehet gyorsítani a munkát. Az utóbbi években megnőtt az igény a művelet automatizálására, gépesítésére.
Számos
szerző
számolt
be
a
szőlőkombájnnal
végzett
kísérletekről: HANNI (2003), PETRIE és CLINGELEFFER (2006), FENDINGER et al. (1997), RÜHLING et al. (1999). POLL et al. (2206) és CLINGELEFFER et al. (2002) leírják, hogy a művelet nem fürtválogatás, hanem tulajdonképpen egy bogyóritkítás, ugyanis a gép a fürtökről részlegesen távolítja el a bogyókat. WALG (2005) és TARDAGUILA et al. (2008) felhívják a figyelmet arra, hogy a művelet munkaigénye töredéke a kézzel végzettnek. Későbbiekben várható elterjedése.
28
3.1.8. Fürtritkítás hatékonyságát befolyásoló tényezők A fürtritkítás ideje
MURUSIER (1985) azt tapasztalta, hogy a virágzás és zsendülés között elvégzett ritkítás hasonló hatást gyakorolt a minőségre. Ezt támasztják alá SEPULVEDA et al. (1984) is. Ők sem találtak minőségi különbséget abban, hogy a virágzás előtt vagy utána történik a beavatkozás. REYNOLDS et al. (1986) szerint a virágzás utáni ritkítás csökkenti a szürkerothadás mértékét, másodtermések
előfordulását,
de
a
termés
minőségi
és
mennyiségi
paramétereit nem befolyásolja. MEHOFER et al. (2007) 'Cabernet sauvignon', 'Pinot noir' és 'Zöld veltelini' szőlőfajtán különböző időpontban végzett fürtritkítás hatását vizsgálták. A ritkítás ideje sörétnagyság esetén (07.03), zsendüléskor (07.31), 12-14 (09.06) mustfok volt. A fürtválogatás különböző módon befolyásolta a termés minőségét. MELIA et al. (1995) Szicíliában 'Inzolia' szőlőfajtán virágzáskori és zsendüléskori fürtritkítás hatását vizsgáltak. A ritkítás és ideje nem gyakorolt szignifikáns különbséget a mustok cukor- és savtartalmára. REYNOLDS et al. (2007b) virágzás vége, !!!korai fázis, késői fázis,!!! zsendülés időpontokban végezték el a fürtválogatást. Minél korábban történt a beavatkozás, annál jobban kiegyenlítette a növény a terméskiesést. A korai fázis környékén végzett válogatás emelte a pH-t, a cukor- és a potenciális terpén koncentrációt. A késői ritkítás csökkentette a titrálható savtartalmat. DOKOOZLIAN és HIRSCHFELT (1995) 'Flame seedless' szőlőfajtán virágzás előtt, kötődéskor, kötődés után 2 héttel, kötődés után 4 héttel, kötődés után 6 héttel végeztek ritkítást. A zsendülés előtti ritkítás pozitívan befolyásolta a bogyószínt. A szerzők szerint a csemegeszőlőknél kötödéstől zsendülésig érdemes ritkítást végezni. JÖRGER és WOHLFAHRT (2002) szerint a korai fajtáknál a korai ritkítás hatékony. Késői érésű fajtáknál azonban a válogatás nem megfelelő. A késői ritkítás a korai fajtáknál ugyanakkor nem hoz változást, a későn érő fajtáknál esetenként magasabb lehet a termés cukortartalma. FOX (2000) úgy véli a
29
korai ritkítás esetén az ültetvény ki tudja egyenlíteni a veszteséget. Szerinte a művelet elvégzésére a legjalkalmasabb időpont a vörös fajtáknál színeződés előtt 3 héttel. ZIPSE (2001) a túl korai ritkítást nem ajánlja, mert így túl magas lehet a fürtök átlagtömege. Az optimális idő borsónagyság és zsendülés közé tehető, vörösbort adó szőlőfajtáknál még a későbbi beavatkozás is eredményes lehet. A prémium vörösbor alapanyag előállításnál szerinte elengedhetetlen a ritkítás. KELLER et al. (2005) azt tapasztalták, hogy a ritkítás ideje kevéssé vagy nem volt hatással a hajtásnövekedésre, lombfelületre, lemetszett fás részek tömegére, bogyószámra, bogyótömegre, cukor- savtartalomra, pH-ra. MATUS et al. (2006) Mendozában állítottak be borsónagyságnál, zsendüléskor és 21 Brixo-nál 25 és 50 %-os ritkításos kísérleteket. Az 50 %-os korábban végzett ritkítás esetén mérték a legmagasabb összespolifenol-, antocianin-, katechin- és proantocianidin-tartalmat. A legmagasabb cukortartalmat az 50 %os zsendüléskori beavatkozás hatására mérték. CARBONNEAU et al. (1977) Bordeaux-ban ʼMerlotʼ és ʼCabernet sauvignonʼ szőlőfajtán vizsgálták a levelezés és ritkítás hatását. Termékeny évjáratokban az 50%-os ritkítást ajánlották július végéig, vagy maximum az érés kezdetéig elvégezni. CORINO et al. (1991) szerint a zsendüléskor elvégzett ritkítás adja a legjobb eredményt. SCHALKWYK et al. (1996) megfigyelték, hogy a 'Chardonnay' ültetvényben a késői időpontokban – 17 és 19 Brixo-nál – végzett kezelés, még a nagymértékű fürt redukció esetén sem okozott a must és az abból készült bor minőségében növekedését. Ennek részben ellentmondanak SCHULTZ et al. (2000) megállapításai. Ők a vörösbort adó szőlőfajtáknál a késői ritkítást is előnyösnek tartják.
A fürtritkítás mértéke
LOTT és EMIG (1985) szerint intenzívebb ritkítás hatására jobban emelkedett a termés és a must minősége. FERRER BACCINO (1988),
30
CAMPOSTRINI et al. (1991) és IACONO (1990) megfigyelései szerint a ritkítás erősségével
fordított
arányban
növekedett
a
termés
cukortartalma.
CARGNELLO (1994) azt tapasztalta, hogy a korábban említett összefüggés nemcsak a cukortartalomra, hanem a bor minőségére is kihat. REYNOLDS (1989a) négy éves 'Rajnai rizling' tőkéken állított be kontroll, hajtásonként 2 fürt és hajtásonként 1 fürt terheléseket válogatással. A terheléssel egyenes arányban növekedett a termésmennyiség, fordított arányban növekedett a bogyótömeg, a fürtönkénti bogyószám, a cukortartalom, a pH és csökkent a savtartalom.
A fürtritkítás hatékonyságát befolyásoló egyéb tényezők
OUGH és NAGAOKA (1984) Kaliforniában 3 különböző termőhelyen állítottak be fürtritkításos kísérletet. Arra a következtetésre jutottak, hogy a termés és az abból készült bor minőségére inkább a termőhely, mintsem a kezelés van hatással. KELLER et al. (2005) 3 szőlőfajtán, WUNDERER és SCHMUCKENSCHLAGER (1990) 5 különböző fajtán vizsgálták a fürtritkítás hatását különböző termőhelyeken. Megállapították, hogy a termésmennyiség és a minőség évjárattól, fajtától, termőhelytől függött elsősorban. VALENTI et al. (1991a) és BAVARESCO et al. (1991) szerint nehezen lehet összefüggést találni a fürtritkítás és must minőségi mutatói között. Nagymértékben az évjárat, fajta határozza meg a minőséget. SCHALKWYK et al. (1998) azt javasolják, hogy az évjárat hatás miatt nagy termésre számítunk, akkor érdemes alkalmazni a beavatkozást. ULCZ et al. (2007) is hasonló megállapításra jutottak hazai körülmények között. MORRIS et al. (2004) 'Aurore', 'Chancellor' és 'Villard noir' fajtákon, CAMPOSTRINI et al. (1991) 'Schiava' és 'Cabernet sauvignon' szőlőfajtán állítottak be fürtritkításos kísérletet. A szerzők leírják, hogy a fajták eltérően reagáltak a beavatkozásokra. Megjegyzik, hogy a 'Cabernet sauvignon' tőkék kiegyensúlyozott levélfelület/termésmennyiség arányúak voltak, valószínűleg ezért nem volt pozitív hatása a fürtválogatásnak. Ezt a megállapítást tűmasztják alá
SCHALKWYK
et
al.
(1996)
eredményei
is.
Kiegyenlített
31
levélfelület/termésmennyiség arány esetén nincs minőségjavító hatása a kezeléseknek. Pozitív hozadék akkor jelentkezik, ha az ültetvényt valamely stressz éri. Ezzel megegyeznek PONI et al. (1994) megállapításai is. Az öntözött
tőkéken
nem,
vagy
csak
kis
mértékben
tapasztaltak
minőségnövekedést a fürtválogatás hatására, szemben a vízstressznek kitett növényeken tapasztaltakkal. LAVIN et al. (2001) szerint, ha az ültetvény jó tápanyag- és a víz ellátottsága, a magasabb terhelés nem befolyásolja a tőkék kondícióját, illetve a bor minőséget. Ennek ellentmondanak McCARTHY et al. (1987) mérései. Öntözött ʼSyrahʼ ültetvényben magasabb minőségnövekedést eredményezett a ritkítás, mint a nem öntözöttekben. WALG és BAMBERGER (1994) az első fürtöt javasolja meghagyni. FISHER et al. (1977) megfigyelték, hogy a tőkék második fürtje kevésbé érett, kisebb a cukor-, magasabb a savtartalma és tömege is alacsonyabb. Összefoglalva megállapítható, hogy a fürtválogatás hatékonyságát nagyon sok tényező befolyásolhatja, szerepe akkor értékelődik fel, ha valamely körülmény nem optimális.
3.2. A fürtfelezés (fürtkurtítás) A fürtfelezést elsősorban német és olasz szakemberek kutatták behatóbban (BAVARESCO et al. 1991 és SCHULTZ et al. 2005). A fürtök kurtítása a minőségi borszőlőtermesztésnek is hatékony eszköze lehet. A fürtfelezés nyomán nagyjából olyan laza fürtszerkezet formálódik, mint amilyet a gibberellin-kezelés eredményeként kapunk. A felezésnek nemcsak a tömött fürtű fajták, hanem egyes lazább szerkezetű, viszonylag nagy bogyójú szőlők esetében is igen pozitív hatása lehet. A gyakorlatban többnyire csak a nagy és tömött fürtöket vágják ketté, avagy annak alapi ágát, esetleg néhány nagyobb oldalágat választják le (ZANATHY 2006 és PRIOR 2005). Ezen kívül a hosszú fürtű fajtáknál lehet előnyös a felezés. A fürtön belül az érés felülről lefelé történik, tehát a felső bogyók mindig érettebbek, mint az alsók. A beavatkozással a gyengébb minőségű bogyókat távolíthatjuk el.
32
HAFNER (2001) 'Szürkebarát', ʻPinot noirʼ és ʻPinot blancʼ szőlőfajtákon állított be fürtfelezési kísérleteket. Szerinte a fürtfelezés elvégzésének optimális ideje két héttel a zsendülés előtt van. Nagy és hosszú kocsányzatú fajtáknál (pl. 'Kékfrankosnál)' az alsó fürtszakasz a virágzás után kézzel is könnyen lecsíphető. Ezúttal is számolnunk kell azzal, hogy a termésmennyiség kiegyenlítődik, a bogyók az átlagosnál nagyobbra nőnek; s elenyésző lesz a mustfokban tapasztalható többlet (FAZEKAS et al. 2007). PRIOR (2005) megjegyzi, ha korán történik a beavatkozás, akkor a növény kevéssé egyenlíti ki
a
kiesett
termésmennyiséget.
Kísérleteiben
10
%-kal
magasabb
cukortartalmat mért a 'Dornfelder' fajta kontroll tőkéihez képest. KÜHRER (2005) szerint a 'Zöld veltelíninél' a felezés egy jó módszer a mustfok javítására és ezzel egy jó növény-egészségügyi állapot is elérhető. PRIOR (2006) megállapította, hogy a fürtzáródásig végzett felezés terheléscsökkentéshez vezet, és ezen kívül a botrytis fertőzöttség is kisebb. ZANATHY et al. (2007) a virágzáskori, PRIOR (2005) szerint pedig a sörét bogyónagyságtól zsendülésig elvégzett beavatkozás jelentősen csökkentette a szürkerothadás mértékét és gyakoriságát. Svájci tapasztalatok szerint még a zsendüléskor elvégzett fürtfelezéssel is eredményesen csökkenthető a rothadás, illetve a termés ecetesedése (HAFNER 2001, 2002, 2003). SCHULTZ et al. (2005) mérései alapján a beavatkozás hatására több, mint 50 %-kal csökkent a botrytis fertőzöttség mértéke. PRIOR (2005) eredményei szerint fontos, hogy viszonylag korán elvégezzük a beavatkozást, mert ha már a cukor jelen van, a bogyókban jelentős lehet a fürtök rothadása. Hasonlók PODMANICZKY (2007) eredménye is: a zsendülés utáni, 10 Brixo-os állapotnál történt művelet után a 'Pinot noir' fajta esetében nagy volt a szürkerothadás mértéke és az ecetesedés is. 'Cabernet sauvignon' fajtán a technológia hatására nem emelkedett a must cukor- és savtartalma, továbbá a belőle készült bor analitikai értékei sem tértek el számottevően a kontrolltól. Ennek ellenére az organoleptikus értékelés során magasabb pontszámot kaptak, és a profilanalízis eredményei is kedvezőbben alakultak a kontrollhoz képest. MORANDO et al. (1991) négy éven keresztül három különböző szőlőfajtán a fürtritkítást és a fürtfelezést vizsgálták. A beavatkozásokat virágzáskor és
33
zsendüléskor végezték el. A korai fürtfelezés kevésbé bizonyult hatékonynak a minőség szempontjából. Az eltérő időben elvégzett fürtritkítás a termés minőségében nem okozott szignifikáns különbséget. A beavatkozások hatására nőtt
a
bogyóméret,
a
borokban
az
alkohol-,
glicerin-,
cukormentes
extrakttartalom, és csökkent a savtartalom. A szerzők megjegyzik, hogy a technológiák hatásának intenzitása fajta- és termőhelyfüggő. Tapasztalatuk szerint a szőlőfajták érzékenyen reagáltak a fürtritkításra, és a fürtfelezésre. Ezeknek az eredményeknek ellentmondanak HAFNER (2005), mérései. A 'Vernatsch' szőlőfajtán a korábbi fürtfelezés alkalmazásával 0,25 MMo-kal magasabb cukortartalmat mért, mint a későbbi beavatkozás esetén. FAZEKAS et al. (2009) publikációjukban megjegyzik, hogy a felezés hatására felgyorsult az érés dinamikája, de cukortartalom koncentrációban elenyésző különbséget tudtak csak mérni. BAVARESCO et al. (1991) szerint a magasabb növekedési erélyű fajtákon hatásosabb a fürtritkítás és a fürtfelezés. DIMOVSKA et al. (2000) virágzás előtt és után végeztek 33%-os és 66%-os fürtkurtítást 'Beogradska bessemena' szőlőfajtán. A legjobb eredményt virágzás előtt 33%os kurtítással érték el, ekkor fürtönként több bogyót kaptak. PRIOR (2005) úgy véli a beavatkozás fajtától függően eltérő munkaidő ráfordítást igényel. Ha az ültetvényben a levelezés szakszerű, akkor 60, átlagos ültetvény esetén 85 élőmunkaórával számolhatunk hektáronként. SCHULTZ et al. (2005) kísérleteikben termőhelytől függően 22 - 38 élőmunkaórát mértek. HAFNER (2003) szerint akár 80 - 100 is lehet. A szerzők, akik a fürtfelezést és ritkítást hasonlították össze, egyetértenek abban, hogy a felezés jobb minőséget, egészségesebb fürtöket produkált. A későbbiekben széleskörű elterjedése várható.
3.3. A D.M.R. (Double Maturation Raisonneé) módszer A Double Maturation Raisonneé technológia magyarra fordítva talán ésszerű kettős érlelésnek felel meg. Más szerzők Partial Grape Drying, vagy magyarul részleges szőlő szárításnak nevezik. RIBÉREAU-GAYON et al. (2006) szerint a szőlőtöppesztéses technológiákat két nagy csoportra lehet
34
bontani: on-vine grape drying vagy off-vine grape drying. A két fogalom között az a különbség, hogy az elsőnél a szőlőtőkén töpped a termés, az utóbbinál leszüretelik, és valamely eszközzel vagy természetes módon szárítják. Az offvine grape drying módszer elsősorban a déli államokban ismert. Így készül a mazsola, Valpolicellában az Amarone, Spanyolországban és Mediterrániumban Alexandriai Muskotályból készült különféle desszert borok, Jerez borrégióban a Soleo, Jurában a “karácsonyi bor” illetve Magyarországon is ismert “szalmabor”. Ezzel a módszerrel kezelt szőlőalapanyag nemcsak magasabb cukor- és esetenként magasabb savtartalmú, hanem a hő hatására egyedi íz-, illat, zamatjegyek is kialakulnak (FRANCO et al. 2004). A tőkén töppesztett technológiának előnye, hogy a termés illósavtartalma jóval alacsonyabb, az offvine grape drying technikával szemben, mert nem sérülnek a bogyók, nincs illósodásra lehetőség és kevésbé munkaigényes. A D.M.R. módszert olasz szakemberek kutatták először. Az eljárás elsősorban hosszú metszésű művelésmódokon alkalmazható célszerűen. A kordon művelésű tőkéken nehezebben kezelhető lombfalat kapunk, és jóval munkaigényesebb is az eljárás (PODMANICZKY, 2007). Guyot vagy ernyőművelésű tőkék kezelése során a teljes érés előtt átvágjuk a szálvesszőt, de úgy, hogy a következő évi termést ne veszélyeztesse, le tudjunk kötni egy - két termővesszőt. Érdemes egynél több szálvesszőt hagyni, az esetleges fagykárok mérséklése érdekében. A módszer hatására relatív és abszolút cukorgyarapodás történik: abszolút: mert a még élő levelek asszimilitákat szállítanak a fürtökbe, és csakis a fürtökbe, a gyökér felé nem (FARKAS 2009); relatív: a levelek néhány nap alatt leszáradnak (PODMANICZKY 2007), utat nyitnak a napfénynek, a bogyók kezdenek betöppedni. A termés cukor- és savtartalma növekszik.
CARGNELLO (1992) szerint a metódus 2 fontos dolgot takar: 1. a szálvessző megfelelő helyen (2. ábra) és időben történő átvágását.
35
2. a szüreti időpont a legmegfelelőbb legyen.
2. ábra: Az ernyőművelésű tőkék szálvesszőinek helyes átvágása
A szerző három éven keresztül 'Nebbiolo', 'Sangiovese' és 'Cabernet sauvignon' szőlőfajtákon végzett másodéves vesszőátvágást. A must cukor- és savtartalma mindig növekedett.
Szerinte a technológia alternatívája lehet a
fürtritkításnak. Hasonló eredményeket értek el DALLʼAGNOL et al. (2002) Brazíliában 'Cabernet sauvignon' szőlőfajtán. MURISIER et al. (2006) űgy látják sokkal jobb és gazdaságosabb eljárás a fürtritkításnál, mert hatásosabb és kevesebb a terméskiesés. Természetesen a termés fürtátlagtömege csökkent (ULCZ et al. 2007 és GYÖRFFYNÉ et al. 2007). MÁJER et al. (2006), ULCZ et al. (2007) és WERNER (2006) mérései szerint a mustok cukor- és savtartalma, ezen belül az alma- és borkősavtartalma is növekedett (MURISIER et al. 2003, 2006). A kísérleti borokban magasabb extrakt-, alkohol-, sav-, polifenol tartalmat mértek a kontrollhoz képest (CARGNELLO és SPERA 1996). GYÖRFFYNÉ et al. (2007) és KAPTÁS et al. (2007) teljes érésben javasolják elvégezni a másodéves vesszőátvágást. Fontos a töppesztés időtartama is. MÁJER et al. (2006) véleménye szerint - többéves badacsonyi kísérletek alapján - a kéthetes töppesztés hozott pozitívumot, az egyhetes töppesztés
borai
gyengébb
pontszámot
kaptak
az
organoleptikus
értékeléseken. MURISIER et al. (2006) is 14-15 napos töppesztést javasolnak, kísérleteikben ez idő alatt a termés cukortartalma 6 - 22 g/l-el növekedett. CARGNELLO és SPERA (1996) magasabb rezveratrol koncentrációt is mértek.
36
A beavatkozással csökkenteni lehet a botrytis fertőzöttséget is (CARGNELLO és PERSURIC 1996, LIHR 2000, KAPTÁS et al. 2007). Ennek a megállapításnak ellentmond ROMPOS (2004) eredménye, aki nem talált szignifikáns különbséget botrytis infekcióban. WERNER (2006) és MÁJER (2007) felhívja a figyelmet a technológia veszélyeire is. A beavatkozás hatására csökken az aktív levélfelület, a szőlő nehezebben tud felkészülni a nyugalmi időszakra. A Varga Pincészet Kft. salföldi 5 éves 'Szürkebarát' ültetvényén a kezelés hatására a következő évi vesszőhozam elmaradt a kontrollhoz képest. Ezért ha több éven keresztül szeretnénk élni a technológia adta lehetőségekkel, akkor ajánlatos egy adott táblán forgót beiktatva kímélni az ültetvényt. Ezt cáfolják MURISIER et al. (2002) eredményei, ugyanazon tőkéken 5 éves kezelés hatására sem romlott a vegetatív állapotuk, teljesítményük. A különböző szőlőfajták eltérő mértékben reagálnak a beavatkozásokra. CARGNELLO et al. (1995) a technológiát a 'Prosecco' szőlőfajtán különösen alkalmasnak találták. MÁJER et al. (2006) szerint általában a cukortartalom és savtartalom növekedése a töppesztés idejével arányos, de ez a hatás fajta- és évjáratfüggő. A kezelt tőkék borai általában mindig zamatosabbak, tüzesebbek, testesebbek. PODMANICZKY et al. (2007a) organoleptikus értékelés során profilanalízist is végeztek. A kezelt tételek nagy része sokkal komplexebb, fajtajellegessebb, értékesebb volt a kontrollhoz képest. Legjobban a 'Rajnai rizling', legkevésbé a 'Pinot blanc' és 'Chardonnayʼ reagált pozitívan a beavatkozásokra. Jó eredményeket kaptak Taiwanon, ahol kísérletet állítottak be ezzel a technológiával portói jellegű borok alapanyagának előállítására (HUISHIUAN 1993).
MURISIER et al. (2006) organoleptikus értékelésének
eredményei szerint az így készült borok mélyebb színűek, bársonyosabb tannin érzetűek, zamatosabbak, testesebbek. A változás mennyisége és minőségének intenzitása évjárat és fajtafüggő (WERNER 2006, PODMANICZKY et al. 2007b, MURISIER 2005, MÁJER et al. 2006, GYÖRFFYNÉ et al. 2007).
37
4. Anyag és módszer 4.1. A kísérletek helye A kísérletek a Balatonboglári borvidéken Köröshegyen a Magyaróditetőn, Szóládon a Hosszúnyilas-dűlőben és a Balaton-felvidéki borvidéken, Cserszegtomajon kerültek beállításra.
Magyaródi-tető: A Dunántúli-dombság természetföldrajzi nagytájon belül, KülsőSomogy tájegység É-i peremén helyezkedik el, Köröshegy község határában. A terület 5-6 %-os D-i lejtőn található. A talajképző kőzet homokos lösz. A fizikai talajféleség homokos vályog. Mélyen humuszos rétegű, közepesen humuszos talaj. A foszforral és káliummal igen jól ellátott.
Hosszúnyilas-dűlő: A Dunántúli-dombság természetföldrajzi nagytájon belül, Külső-Somogy tájegység É-i peremén helyezkedik el, Szólád község határában. A terület ÉNy-DK-i irányú dombvonal platóján található. A talajképző kőzet homokos lösz, lösz. A fizikai talajféleség homokos-vályog. Közepesen humuszos rétegű, gyengén humuszos talaj. A foszforral és káliummal igen jól ellátott.
Cserszegtomaj: A Dunántúli-középhegység természetföldrajzi nagytájon belül, a Keszthely-hegység DNy-i peremén helyezkedik el, Cserszegtomaj község határában. A talajképző kőzet dolomit. A fizikai talajféleség homokos-vályog. Gyengén humuszos rétegű, gyengén humuszos talaj. A foszforral és káliummal igen jól ellátott.
38
4.2. A kísérletek anyaga 4.2.1. A termőfajták és az ültetvények jellemzése A vizsgálatokban a Balaton környékén legelterjedtebb, vagy termelés szempontjából különösen érdekes fajták szerepeltek. 'Pinot blanc' (C55 klón): Hazánkban régóta ismert fajta, már PETTENKOFFER (1930) fajtaleírásában is szerepel. Származása a többi Pinot fajtával azonos. 1984 óta államilag minősített fajta. 'Szürkebaráttal' egy időben szüretelve attól gyengébb cukortartalmú, de nála sokkal nagyobb termést ad (CSEPREGI és ZILAI 1988). Bora fajtajelleges, kemény karakterű, pezsgő készítésre is alkalmas (BÉNYEI et al. 1999). A kísérletbe vont ültetvény telepítése 2004-ben Köröshegyen történt, 2,5 m x 1,0 m-es tenyészterületre. A művelésmód egyszálvesszős ernyő. 'Chardonnay' (C116 klón): Hazánkban a 'Pinot blanc'-hoz hasonlóan régóta ismert, MOLNÁR (1897) 'Morillon blanc' néven írta le, sokáig keverték a 'Pinot blanc'-nal. 1956-ban lett államilag elismert fajta (CSEPREGI és ZILAI 1988). Bora
kemény
karakterű,
de
finom
savérzetű,
zamatos,
széleskörűen
felhasználható (TÓTH és PERNESZ 2001). Az alkalmazott klónt 1971-be állították elő (ENTAV-INRA 1995). A kísérletbe vont ültetvény telepítése 2004ben Köröshegyen történt, 2,5 m x 1,0 m-es tenyészterületre. A művelésmód egyszálvesszős ernyő. 'Rajnai rizling' (B7 klón): A világ egyik legismertebb szőlőfajtája. A Rajna vidékéről származik. Az alapfajta igényes, gyenge hozamú. Bora határozottan kemény karakterű, de finom savakkal rendelkezik. Fajtajelleges, diszkrét illatáról és zamatáról jól felismerhető (BÉNYEI et al. 1999). A kísérletbe vont ültetvény telepítése 2004-ben Köröshegyen történt, 2,5 m x 1,0 m-es tenyészterületre. A művelésmód egyszálvesszős ernyő.
39
'Olaszrizling' (G.K. 18 klón): A legelterjedtebb fehérbort adó szőlőfajta Magyarországon. Az alapfajta származása nem tisztázott. 1956-ban lett államilag minősített fajta (CSEPREGI és ZILAI 1988). Bora jellegzetes rezedaillatú, keserű mandulára emlékeztető emlékeztető zamatú, gyakran lágy (TÓTH és PERNESZ 2001). A kísérletben szereplő klón az alapfajtánál többet terem, termése illatosabb, sav összetétele szebb (BAKONYI és KOCSIS 2006). A telepítés 1992-ben Cserszegtomajon történt, 3 m x 1 m-es tenyészterületre. A művelésmód középmagas kordon. 'Pinot noir' (C162 klón): Burgundia fő vörösbort adó szőlőfajtája. Hazánkban az utóbbi 10 – 20 évben terjedt el. Bora rubinvörös, finom zamatú, gazdag csersavtartalmú, kissé kemény vörösbor (BÉNYEI et al. 1999). Az alkalmazott klónt 1972-ben állították elő (ENTAV-INRA 1995). A kísérletbe vont ültetvény telepítése 2002-ben Szóládon történt, 2,6 m x 1,0 m-es tenyészterületre. A művelésmód egyszálvesszős ernyő. 'Cabernet sauvignon' (C15 klón): Franciaországból, Bordeaux-i borvidékről származik. Régi vörösbort adó szőlőfajta (CSEPREGI és ZILAI 1988). Az „Újvilágban” robbanásszerűen terjedt el az utóbbi időben (KERRIDGE és GACKLE 2005). Bora sajátos zamatú, bársonyos, harmónikus, kiváló minőségű (BÉNYEI et al. 1999). A legkiválóbb borok 20 év után érnek a csúcsra. A kísérletbe vont ültetvény telepítése 2002-ben Szóládon történt, 2,6 m x 1,0 m-es tenyészterületre. A művelésmód egyszálvesszős ernyő.
Mindegyik ültetvény 'Teleki 5C' alanyfajtára oltva került eltelepítésre.
4.2.2. A vizsgált évjáratok jellemzése A termőhelyenkénti havi csapadékviszonyokat az 1. táblázatban mutatom be. A 2005-ös évjáratban a januári lehullott csapadék mennyisége jóval átlag alatti, áprilisig az értékek átlagosak, áprilisban jóval átlag felettiek
40
voltak. A nyári hónapok csapadékosak voltak, augusztusban rendkívül nagy mennyiségű eső hullott, ez problémássá tette a növényvédelmet. 1. táblázat: A termőhelyek csapadék viszonyai (mm-ben kifejezve). (forrás: OMSZ) (Köröshegy, Cserszegtomaj, Szólád, 2005 – 2007) 2005 Cserszegtomaj
2006
Szólád
Cserszegtomaj
Köröshegy
2007 Szólád
Köröshegy
Sokéves átlag
Szólád
Cserszegtomaj
Köröshegy
Szólád
Január
6,4
11,8
40,1
50,5
43,8
34,4
34,9
35,7
32,7
31
Február
22,9
29,8
28,4
40,2
38,3
48,9
45,1
34,3
32,6
28,1
Március
41,3
18,9
26,7
35,4
31,2
65,3
62,6
34,6
33,2
34
Április
62,5
74,5
82,4
64,6
65,9
1,4
1,7
49,8
46
49,1
Május
53,9
46,9
102,1
85,4
70
85,2
67,9
53
59,1
59
Június
97,5
54,8
81
102,1
144,7
37,7
36,6
71,3
74,2
78,4
Július
94,3
93,8
20,9
21,7
18,9
44,2
49,8
62,2
64,3
73,8
Augusztus
229,6
197,9
111,6
143
119,5
150,8
127,6
61,7
69,9
64,8
Szeptember
68
85,2
11,1
15,1
20,4
90,3
76,8
52,1
51,7
57,1
Október
2,6
2,2
13,2
13,1
14,5
75,1
70,1
47,4
48
49
November
32,2
37,5
16,6
24,8
25,2
80,1
78,6
59,7
58,9
59,7
December
70,3
82,8
10
8,8
10,3
64,1
58,5
53,5
51,9
48,1
Mindkét termőhelyen az október és november száraz hónapok voltak, a december valamelyest átlag feletti. A 2006-os évjárat tele és a kora tavasz átlagos csapadékeloszlást mutatott, áprilistól júniusig a hónapok csapadékban gazdagok voltak, amit száraz július és nedves augusztus követett. Ez a nagy mennyiségű csapadék károsan érintette a korai érésű fajták minőségét, de ugyanakkor nagyon szükséges is volt a korábbi száraz, meleg hónapok miatt. Az év többi hónapjában alacsony csapadék mennyiségeket mértek. Ezért a késői, közép késői érésű szőlőfajták cukorképződése lelassult, azonban a fenolos érés optimális intenzitással történt. 2007-es évjárat tele közepesen csapadékos, a március és április humid volt. Az átlagos májust két száraz nyári hónap követte. Az augusztus - a korábbi évjárathoz hasonlóan - csapadékos, az év többi hónapja átlagon felülien humid volt. A termőhelyek hőmérsékleti viszonyai a 2. táblázatban láthatók. A köröshegyi termőhely közelében nem volt adatszolgáltató eszköz, ezért a szóládi tábla adataival együtt mutatom be. A két ültetvény között légvonalban körülbelül 6-7 km a távolság. A vizsgált évjáratok és a sok éves átlagok alapján
41
jól nyomon követhető a Balaton déli és északi partján terülő termőhelyek közötti különbség.
o
2. táblázat: A termőhelyek hőmérséklet viszonyai ( C-ban kifejezve). (forrás: OMSZ) (Köröshegy, Cserszegtomaj, Szólád, 2005 – 2007) 2005
Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December
2006
2007
Sokéves átlag
Cserszegtomaj
Szólád
Cserszegtomaj
Köröshegy és Szólád
Köröshegy és Szólád
Cserszegtomaj
Köröshegy és Szólád
-0,7 -2 3,9 10,9 16,1 18,5 20,5 18,4 16,1 11,2 4,2 0,7
0,3 -2,3 3,5 11,6 16,9 19,8 21,8 19,8 17,7 11,7 4,8 1,5
-2,5 -0,1 4 12,1 15,2 19,1 22,5 17,8 17,1 13,2 7,1 3
-2,2 -0,7 4 12,5 16,2 20,3 24,3 19,8 18,4 13,6 7,6 3,4
4,8 5,2 8,3 14,3 18,6 23 23,9 22,5 15,2 11 4,9 0,4
-0,4 1,2 5,6 10,8 16,3 19,5 21,3 21 16,6 11 5 1,2
-0,4 1,4 5,8 10,6 15,7 18,7 20,5 20,1 15,8 10,4 4,6 0,9
A 2005-ös évben a január átlagos, február jóval, a március valamelyest hidegebb volt. Cserszegtomajon az április és május átlagos, a Dél-Balatonon átlagosnál melegebb hónapok voltak. A nyár a sok éves átlagokhoz hasonlóan alakult, ezt a tendenciát a hűvös augusztus törte meg. Az év többi hónapja átlagosan alakult. A 2006-os évben a tél és a tavasz első hónapja hideg, az április melegebb, a május és a nyár első két hónapja nem volt kiugró. Az augusztus a korábbi évjárathoz hasonlóan hűvösebb volt, ez gátolta a cukorképződést, lassult a vegetáció. Az őszi hónapok és a december a közepestől eltérően melegebbek. A 2007-es évjáratban januártól augusztusig terjedő időszakban melegebb, csupán szeptemberben mértek hűvösebb értékeket. Az év többi hónapja a hőmérsékletet tekintve átlagos volt. Az enyhe tél kedvezett a kórokozóknak, ez a növényvédelmet megnehezítette. Az enyhe tavasz miatt nagyon korai volt a virágzás, a felgyorsult vegetáció szeptemberig tartott. 42
A vizsgált évjáratok napsütéses óráinak számát az 3. táblázaton keresztül szemléltetem. Az ábrán bemutatott értékek jól mutatják a két borvidék közötti különbséget. A Balatonboglári borvidék napsütésben gazdagabb, melegebb. 2005-ben a tavasz első hónapja napsütésben gazdagabb volt, elsősorban Cserszegtomajon, a másik két hónapban a mért értékek a középértékeket meghaladták. A júniusban, júliusban és augusztusban átlag alatti paramétereket mértünk.
3. táblázat: A termőhelyek fény viszonyai (órában kifejezve). (forrás: OMSZ) (Köröshegy, Cserszegtomaj, Szólád, 2005 – 2007)
2005
2006
2007
Sokéves átlag
Cserszegtomaj
Szólád
Cserszegtomaj
Köröshegy és Szólád
Köröshegy és Szólád
Cserszegtomaj
Köröshegy és Szólád
Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November
90,1 72,1 254,8 185,5 265,9 249,8 245,7 173,7 163,8 159,7 39,6
90,5 68,6 185,6 200,3 272,6 263,2 270 205,4 203,7 187,2 61,8
53,9 70,2 117,1 174,1 257,2 277,5 334,3 176,6 250 189,1 71,5
77,2 69,1 126,9 200,4 236,8 289,7 364,8 207 250 211 81,5
106,3 104,1 153 309,3 291,4 325,9 343,9 276,1 199,6 130 75,8
60,6 98,7 148,2 189,6 252,5 260,5 282,5 272 199,1 149,9 75,3
66,8 102 138 177,5 239 239,4 275,7 262,5 182,9 133,8 68,1
December
51,8
61,3
29,6
49,6
28,8
50,8
51,6
Ez kedvezőtlenül érintette a korai vörösbort adó szőlőfajták antocianin képződését. Szeptemberben a Dél-Balatonon átlagos, Cserszegtomajon középérték alatti értékeket mértek. Az október napfényben gazdag volt. A 2006os évben a téli hónapok nem változtak a korábbi évjáratban tapasztaltakhoz képest. A tavaszi hónapok a sok éves átlaghoz közeliek, de kissé elmaradtak attól, ez alól kivétel a március. Ekkor a vegetáció felgyorsult. Június és július napsütésben gazdag hónapok, az augusztus a korábbi évekhoz hasonlóan napsütésben rendkívül szegény volt. Az őszi hónapok kedveztek a késői érésű vörösbort adó szőlőfajtáknak.
43
A 2007. év első harmada a sok éves átlaghoz hasonló, az április napsütésben gazdag volt, ez kedvezett a szőlő virágzásának, a vegetáció felgyorsult. Ez a tendencia volt jellemző egészen augusztusig. Ennek hatására a vegetáció lerövidült, az érés felgyorsult. A hatás a korai fajtáknál jelentkezett a legszembetűnőbben. A szeptember a vegetációt kissé lelassította. Az év további hónapjai a sok éves átlaghoz hasonlóak voltak. Az 4. táblázatban kerül bemutatásra a termőhelyek jellemzésére szolgáló néhány meterológiai mutató. A legrövidebb tenyészidőszak 2006-ban, a leghosszabb 2007-ben volt. Sok éves átlagban az északi és déli termőhelyek között nem tapasztalható a tenyészidőszak hosszúságában különbség.
4. táblázat: A küönböző termőhelyek meterológiai mutatói. (Köröshegy, Cserszegtomaj, Szólád, 2005 – 2007)
2005
2006
2007
Cserszegtomaj
Szólád
Cserszegtomaj
Tenyészidőszak hossza (nap)
212
212
205
204
231
213
215
Effektív hőo összeg ( C)
1314,4
1532,9
1465,7
1706,1
1821,1
-
-
9,8
10,6
10,7
11,4
12,7
10,3
10,8
20,5
21,8
22,5
24,3
23,9
20,5
21,3
1952,5
2070,2
2001,1
2164
2344,2
1937,3
2039,7
781,5
736,1
544,1
Évi középhőmérséklet o ( C) Júliusi középhőmérséklet o ( C) Évi napsütéses órák száma (óra) Csapadék éves mennyisége (mm)
Köröshegy
604,7
Szólád
602,7
Köröshegy
Sokéves átlag
777,5
Szólád
710,2
Cserszegtomaj
632,1
Köröshegy
Szólád
615,3
Az effektív hőösszeg, évi középhőmérséklet, júliusi középhőmérséklet és az évi napsütéses tapasztalható.
órák A
számának szóládi
és
vonatkozásában köröshegyi
már
ültetvények
nagyobb jóvel
eltérés
melegebb,
napsütésben gazdagabb területek. A lehullott éves csapadékmennyiség közel hasonló volt a különböző kísérleti területeken.
44
622,5
4.3. A kísérletek módszere 4.3.1. A vizsgált fitotechnikai műveletek, a kísérlet beállításának körülményei A kísérletbe vont ernyőművelésű ültetvényeken a rügy- és fürtterhelést azonos szintre állítottuk be, átlagosan 10 - 13 rügy/tőkére. A középmagas kordon művelésű 'Olaszrizling' fajtán a Georgikon Tanüzem Kht. végezte a metszést egységesen. A rügyterhelés itt azonban jóval magasabb volt, amit egy művelésmód változás is tetézett. A fajtákon végzett fitotechnikai műveletek az 5. táblázat tartalmazza.
5. táblázat: A fajtákon alkalmazott fitotechnikai műveletek (Köröshegy, Cserszegtomaj, Szólád, 2005 – 2007)
Kezelés Fajta
Olaszrizling
Pinot blanc
Töppesztés (nap)
Év F. ritk. o 5 Brix
F. ritk. o 10 Brix
2005
VIII. 31
2006
VIII. 21
IX. 06
2006 2007 2006
Chardonnay 2007 Rajnai
Szüret
2006
VIII. 19 VIII. 15 VIII. 18 VIII. 13 VIII. 24
F. kurt. o 10 Brix
D.M.R.
Normál
D.M.R
X. 23
IX. 17
IX. 27
IX. 29.
12
IX. 15
IX. 23
IX. 26
11
IX. 14
IX. 22
IX. 24.
10
IX. 08
IX. 16
IX. 18
10
IX. 16
IX. 26
IX. 28.
12
X. 13
45
rizling
2007 2005
Pinot noir
2006 2007 2005
Cabernet sauvignon
2006 2007
VIII. 18
IX. 13
IX. 22
IX. 25
12
VIII. 20
VIII. 20
IX. 25
IX. 23
X. 01
X. 03
11
IX. 18
IX. 27
IX. 30
12
IX. 01
IX. 04
IX. 04
VIII. 31
VIII. 31
VIII. 24 VIII. 17
X. 12 X. 17 X. 14
A kísérleteket véletlen blokk elrendezésben, 3 illetve 4 ismétlésben állítottuk be. Az ültetvények üzemi ültetvények voltak, az agro- és fitotechnikai műveletek valamint a növényvédelmi munkák ideje, gyakorisága az üzemi technológia alapján történt. Magába foglalta a metszést, ikertelenítést, törzstisztítást, hajtásbefűzéseket, csonkázásokat és vörösbort adó szőlőfajták esetén kismértékű lelevelezést is. Évjáratokon, fajtákon belül a technológia egységes volt. Az elvégzendő speciális fitotechnikai műveletek idejének meghatározása céljából érésdinamikai vizsgálatokat végeztünk. A fürtválogatást a termés 5, illetve 10 Brixo-os cukortartalmánál végeztük el. A hazai (KOZMA 1991) és nemzetközi
(DARNE
és
GLORIES
1987)
irodalmi
ajánlások
alapján,
hajtásonként az alsó fürtöt tartottuk célszerűnek meghagyni. A fürtfelezés a termés 10 Brixo-os cukortartalmánál történt. A másodéves vesszőátvágást a várható szüret előtt 10 – 12 nappal végeztük el. 2005-ben Cserszegtomajon 'Olaszrizling', Szóládon 'Cabernet sauvignon' és 'Pinot noir' szőlőfajtákon állítottunk be kísérleteket. Ebben az évben a 10 Brixo-nál végzett fürtritkítás és fürtfelezés hatásait vizsgáltuk. A tömött fürtű 'Pinot noiron' nagyon rossz eredményeket kaptunk. Az ilyen késői beavatkozás jelentősen rontotta a termés egészségi állapotán, nagyon magas volt a fürtök alsó részén a Botritys cinerea fertőzöttség aránya. 2006-ban elvetettük a fürtfelezés alkalmazását ezen és a korábban tervezett kompakt, tömött fürtű fehérbort adó szőlőfajtákon. A jóval lazább fürtű 'Cabernet sauvignonon' teszteltük a beavatkozás hatékonyságát. Ebben az évben a köröshegyi
46
ültetvényben a 'Pinot blanc', 'Chardonnay' és 'Rajnai rizling' fajtákon vizsgáltuk a fürtitkítás és a másodéves vesszőátvágás eredményességét. A 2006-os évben különböző időpontban végzett ritkítás hatásosságának tisztázása érdekében az 'Olaszrizlingen' kísérleteket állítottunk be. A 2007-es évjáratban a korábbi évben alkalmazott műveleteket vizsgáltuk a 2006. évben beállított tőkéken. Sajnos egy művelésmód váltás miatt az 'Olaszrizling' fajtát kénytelenek voltunk kivonni ebben az évben a kísérleteinkből. A betakarítás előtt a felső, középső és alsó fürt harmadról mintákat gyűjtöttünk, ezeket tartósítottuk a további vizsgálatokig. A szüret elvégzése során rögzítöttük a tőkénkénti fürtszámot, valamint a tőkénkénti termés tömegét is. A leszüretelt szőlőt kis méretű szüretelő ládákba szedtük, majd még aznap Cserszegtomajra, a Pannon Egyetem Szőlészeti és Borászati Kísérleti Telepének pincéjébe szállítottuk, feldolgoztuk, borrá erjesztettük. A kísérleti borok feldolgozása a szőlészeti kezelésektől függetlenül azonos módszerrel történt. A feldolgozási technológia során az alkalmazott segédanyagokat a 6. táblázat szemlélteti. Bogyózás előtt a fehér szőlőt kéneztük, majd préselés után 18 órán keresztül ülepítettük a mustot. Ezután azonos nagyságú üvegballonokba töltve beoltottuk a mustokat. Az ülepítés és az erjesztés 10 - 12
o
C-os
pincehőmérsékleten történt. A fermentáció után a durva seprőről lefejtettük, kéneztük az újborokat, majd üvegballonokba töltve érleltük a szükséges vizsgálatokig. 6. táblázat: A feldolgozás során alkalmazott technológia, segédanyagok (Köröshegy, Cserszegtomaj, Szólád, 2006– 2007) Fajta
Cefre kénezés
Olaszrizling
50 mg/kg
Pinot blanc
50 mg/kg
Chardonnay
50 mg/kg
Rajnai rizling
50 mg/kg
Pinot noir
40 mg/kg
Élesztő
Tápsó
UvaFerm CEG OenoFerm PinoType AEB Chardonnay Erbslöh Riesling OenoFerm PinoType
3 x 10 g/hl UvaVital 3 x 10 g/hl UvaVital 3 x 10 g/hl UvaVital 3 x 10 g/hl UvaVital 3 x 10 g/hl UvaVital
Almasavbontó
Héjon erjesztés
UvaFerm MLD
'06: 8 nap
Bor kénezés 30 mg/l szabad kén.-re 30 mg/l-re szabad kén.-re 30 mg/l-re szabad kén.-re 30 mg/l-re szabad kén.-re 30 mg/l-re szabad kén.-re
47
'07: 10 nap
Cabernet sauvignon
40 mg/kg
Ceppo VP5
3 x 10 g/hl UvaVital
'06: 10 nap
UvaFerm MLD
'07: 12 nap
30 mg/l-re szabad kén.-re
A vörös szőlő feldolgozás technológiája hasonló volt, mint a fehérbort adó szőlőké. Az erjesztés héjon, a kísérleti pincénél melegebb, 16 - 18 oC-os hőmérsékletű teremben történt. A törkölykalap bemerítése mechanikusan, a főerjedés végeztéig naponta négyszer, utánna kétszer történt. Az almasavbontó baktérium kultúra hozzáadása, az élesztővel történő beoltás után egy nappal történt, figyelembe véve a szőlőre adott kén mennyiségét. A fermentáció befejeztével préseltük a kierjedt cefrét, az újbort ülepítettük. A durva seprőről való
elválasztás
után
kéneztük,
és
a
soron
következő
vizsgálatokig
üvegballonokban tároltuk. Az érlelés alatt minden kísérleti tételnél ügyeltünk a minimum 30 mg/l szabad kénessav szint biztosításáról.
4.3.2. Alkalmazott vizsgálati módszerek
•
Mint azt korábban említettem a betakarítás előtt a felső, középső és alsó fürt harmadokról mintákat gyűjtöttünk. 2005-ben egy ismétlésben, 2006-ban 5 ismétlésben végeztük el a műveletet, ismétlésenként 5 tőke minden fürtjének 4 különböző oldalát mintáztuk meg. A begyűjtött bogyómintákat metanol-sósavas-aszkorbisav oldattal (NICKFARDJAM, 2004) védtük a káros enzim tevékenységek és oxidáció ellen. Santos Juice Extractor Typ 28. gyümölcscentrifugával homogenizáltuk az 1:1 arányú egész bogyókat és a metanol-sósav-aszkorbinsav oldat keveréket, majd Filtrak 288-as laboratóriumi szűrőpapírok segítségével felfogtuk a szürleteket, amiket 5 oCon tároltunk a további vizsgálatokig.
•
Termésmennyiség rögzítése: szüretkor minden tőke termését külön mértük 0,01 kg pontosságú EnergeoTeam mérleggel.
48
•
Fürtszám rögzítés: a betakarításkor minden tőke fürtjének számlálása megtörtént.
•
Fürtátlagtömeg: a lejegyzett tőke termésének tömege és a hozzá tartozó fürtszám hányadosa.
•
A must cukortartalmának mérése: törésmutató alapján, ExTech RF 15 reftraktrométerrel.
•
A must titrálható savtartalmának mérése: 0,1 n NaOH-dal történő titrálásos módszerrel.
•
A borok alkoholtartalmának mérése: lepárlásos módszer (MSZ 9458-1972). A
borok
rutinanalitikai
Agrártudományi
Centrum
mutatóinak Szőlészeti
mérése és
a
Pannon
Borászati
Egyetem
Kutatóintézetének
Badacsonyi Laboratóriumában és a Varga Pincészet kft Badacsonyörsi Laboratóriumában kerültek elvégzésre.
•
A bor cukortartalmának mérése: Rebelein módszerrel (MSZ 9479-1980).
•
A bor titrálható savtartalmának mérése: indikátoros titrálással (MSZ 94721986).
•
A borok extrakttartalmának mérése: piknométeres módszerrel (MSZ 94631985).
•
A
borok
szabad
és
összes
kénessavtartalmának
meghatározása
jodometriás titrálással (MSZ 9465-1985). •
A borok illósavtartalmát lepárlásos módszerrel (MSZ 9473- 1987) mértük.
•
A bogyó- és szőlőminták előkészítése: a Klosterneuburgi Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Kémiai és Biológiai Laboratóriumában Varian™ Bond Elut C-18-as előkészítő szűrök és Baker spe-12G vákuumkamra segítségével WENDELIN (2007) útmutatása alapján. 49
•
A
bogyó-
és
borminták
polifenol
profiljának
meghatározása:
Klosterneuburgban egy HP 1090 M, HP 9000 300 Workstation dióda detektor soros HPLC-vel VRHOSEK et al. (1997) módszere alapján történt. •
A bogyó- és borminták antocianin profiljának meghatározása: szintén egy HP 1090 M, HP 9000 300 Workstation dióda detektor soros HPLC-vel Klosterneuburgban, EDER et al. (1990) módszerével történt. A kapott koncentrációk malvidin-3-(O)-glükozidban (Extrasynthése) kifejezve kerültek közlésre.
•
A bogyó- és borminták összespolifenol tartalmának mérése: Varian Carry 100
UV-Vis
spektrofotométerrel
SINGLETON
és
ROSSI
(1969)
módszerével. A kalibrációs egyenes elkészítése kávésavval (Sigma-Aldrich) történt. •
A bogyó- és borminták összes flavanoid tartalmának mérése: Varian Carry 100 UV-Vis spektrofotométerrel EDER et al. (2003) módszere alapján. A kalibrációs egyenes katechin (Sigma-Aldrich) segítségével történt.
•
A kísérleti borok színintenzitása és tónusa: Varian Carry 100 UV-Vis spektrofotométerrel SUDRAUD (1958) módszerével.
•
A
borok
organoleptikus
értékelése:
módosított
százpontos
bírálati
rendszerben. Az ismérveket egyenlő súllyal vettük számításba. Az egyszer fejtett borok organoleptikus értékelését a szüretet követő év júniusában végeztük. 2007-ben 7, 2008-ban 9 okleveles borbíráló szakember bevonásával minősítettünk.
4.3.3. Az alkalmazott statisztikai módszerek A mérési eredmények kiugró értékeit Dixon próbával (SVÁB 1973) ellenőriztem.
Ezután
SPSS
16.0
for
Windows
statisztikai
szoftverrel
meghatároztam az átlagokat, azok varianciáját és 95 %-os konfidencia
50
intervallumait. Utóbbi értékeket a diagramokon tüntettem fel. A mintákon Levene variancia homogenitás tesztet végeztem. Ha szignifikáns különbséget nem tapasztaltam, akkor Tukeyʼs-b, ellenkező esetben Games-Howell próbával állapítottam meg az átlagok különbözőségét 90, 95, esetenként 99 %-os szignifikancia szinten. A dolgozat során alkalmazott statisztikai szintek jelölése a 7. táblázatban láthatóak. 7. táblázat: Az alkalmazott statisztikai jelölések. Szignifikancia szint nincs különbség 90 %-os szinten 95 %-os szinten 99 %-os szinten
Jelölés
n.s. + * **
51
5. Eredmények és megvitatásuk
5.1. Fürtkezelések hatása a termés mennyiségi mutatóira A kísérletek során vizsgált fitotechnikai műveletek a termés mennyiségre gyakorolt hatásait a következő alfejezetekben kerülnek mutatom be. Ezek a tőkénkénti átlagos fürtszám, termésmennyiség és az ezekből számított fürt átlagtömeg.
5.1.1 Fürtválogatás hatása a termés mennyiségi paramétereire A fürtválogatás minden esetben hatással van a leszüretelt szőlő mennyiségére. Természetesen a fürtszám csökkent, szignifikánsan, tehát a kísérlet jól lett beállítva. A mért tőkénkénti fürtszámokat a 3. ábra tartalmazza.
3. ábra: A fürtválogatás hatása a tőkénkénti fürtszámra (Köröshegy, Cserszegtomaj, Szólád, 2005 – 2007)
Az ernyőművelésű kontroll tőkéken az átlagos fürtszám 24 volt. A tőkénkénti fürtszám a válogatás hatására szignifikánsan csökkent, a különbség minden esetben 99 %-on igazolható. A legnagyobb csökkenés 'Olaszrizling'
52
fajtán volt tapasztalható 2006-ban. Ennek oka a magas kiinduló fürtszám, illetve az intézet ebben az évben a középmagas kordont átalakította steiermarki művelésmódra. A kordon művelést kombinálták az ernyőműveléssel. A kísérletben a fürtredukció 35 – 49 % között alakult. A válogatás különböző hatással van a fürtátlagtömegre is (BRAVDO 2004, CLARK et al. 1989, KAPS és CAHOON 1989). A fürtátlagtömeg változást a 4. ábra szemlélteti.
4. ábra: A fürtválogatás hatása a fürtátlagtömegre (Köröshegy, Cserszegtomaj, Szólád, 2005 – 2007)
A válogatás a kísérletekben már nem gyakorolt akkora hatást a fürt átlagtömegére, ellentétben a többi mennyiségi mutató esetén. Az 'Olaszrizling' fajtán 2005-ben nem volt tapasztalható szignifikáns különbség, 2006-ban csak a korábban, 5 Brixo-nál történt beavatkozásnál volt eltérés a kontrollhoz képest. 'Pinot noirnál' csak 2005-ben volt szignifikáns különbség, de csak 90 %-os szinten. Az 'Olaszrizling' kivételével a többi fajta esetében már eredményesebb volt a fürtválogatás hatása. Ezek a megfigyelések alátámasztják MORRIS et al. (2004) eredményeit: a ritkításra nem mindegyik fajta reagál azonosan. A beavatkozás hatékonyságát jelentősen befolyásolhatja az évjárat. 2007-ben a forró, csapadékban szegény nyár megviselte a tőkéket. A korábbi
53
érésű fajtákon a válogatás a száraz időszakban történt. Augusztus közepén csapadékos időjárás következett, a bogyók hirtelen vizet vettek fel. A tapasztalt magas fürt átlagtömegek részben ennek tulajdoníthatók. Tehát megállapítható, hogy a fürt átlagtömeg változása fajta- és évjáratfüggő. Általánosságban elmondható, hogy a fürtátlagtömeg még a viszonylag késői eljárás hatására is növekedett. A növekedés 6,7 – 29 % közötti. Ez egy kis mértékű, terméskiesés csökkentő hatást eredményezett. A megállapítás azonos WOLPERT et al. (1983) és KLIEWER et al. (1983) eredményeivel. A leszüretelt termésmennyiség a beavatkozás hatására minden évben és minden fajta esetében szignifikánsan csökkent (5. ábra).
5. ábra: Fürtválogatás hatása a termés mennyiségére (Köröshegy, Cserszegtomaj, Szólád, 2005 – 2007)
A különbségek 99%-os szinten igazolhatóak. A leszüretelt mennyiségek évjárattól függően kis mértékben változtak. A 2007-es évben valamelyest nagyobb termés volt mérhető Köröshegyen a korábbi évjárathoz képest. Az ʼOlaszrizlingʼ fajta esetén 2006-ban a 2005-ös mennyiség kétszerese volt. Ez nagyrészt
a
korábban
említett
részleges
művelésmód
váltásnak
volt
köszönhető. Megjegyezendő, hogy 'Olaszrizling' és 'Pinot blanc' fajtán a fürtritkítás nélkül leszüretelt termésből készített bor minőségi kategóriába
54
sorolása az akkori hatályos törvények szerint nem lett volna kivitelezhető. 'Cabernet sauvignon' szőlőfajtán a 2005-ös évjárat volt a legtermékenyebb. A legtöbb termést és a legnagyobb termésmennyiség ingadozást a 'Pinot blanc' és az 'Olaszrizling' fajták esetében jegyeztük fel. A többi fajtára, évjárattól függetlenül, kiegyenlített hozam jellemző. A legnagyobb terméscsökkenést, ami 0,6 – 0,8 kg/m2 volt - a 'Pinot blanc' és 'Olaszrizling' fajtáknál figyeltük meg. A legkiegyenlítettebb termés redukciót a 'Pinot noir' és 'Cabernet sauvignon' fajtákon tapasztaltuk. Az 'Olaszrizlingen' a különböző időpontban elvégzett válogatás között eltérő termésmennyiséget mértünk, de ez még 90 %-os szignifikancia szinten sem igazolható, eltérés csupán a kontrolltól volt. Ha azonban a százalékban kifejezett terméscsökkenést figyeljük, a legnagyobb ingadozást a 'Pinot noir' és 'Cabernet sauvignon' mutatta. Megállapítható, hogy átlagosan a leszüretelt szőlő mennyisége a kezelt tőkék esetén 60 % körül ingadozott a kontroll tőkékhez képest. A kapott adatok LOONEY (1981) megállapítását támasztják alá, azaz a termésmennyiség nem marad el olyan nagymértékben, mint a ritkítás mértéke.
5.1.2. Fürtfelezés (fürtkurtítás) hatása a termés mennyiségi paramétereire A fürtkurtítás eredményeként a fürtszám természetesen nem változhat. A 8. táblázat adataiból kitűnik, hogy szignifikánsan a tőkénkénti fürtszámok között nem volt különbség. 8. táblázat: A fürtkurtítás hatása a tőkénkénti fürtszámra, fürt átlagtömegre és termés tömegére (Szólád, 2005 – 2007) Pinot noir
Cabernet sauvignon
2005
2006
2007
Kontroll
F.felez.
Kontroll
F.felez.
Kontroll
F.felez.
Fürtszám (db/tőke)
22,60 n.s.
22,70 n.s.
25,07 n.s.
23,73 n.s.
23,50 n.s.
22,63 n.s.
Fürt átlagtömeg (g)
134,00a **
103,45b **
102,16a **
74,22b **
120,91a **
88,27c **
Termés tömeg 2 (kg/m )
1,08a **
0,84c **
0,92a **
0,60c **
1,01a **
0,71b **
55
A kezelés következményeként a fürtátlagtömeg 99 %-os szignifikancia szinten csökkent (8. táblázat) a csökkenés mértéke 23 – 28 % között alakult. Százalékban kifejezve a veszteség szinte állandó volt, ez azt jelenti, hogy közel azonos intenzitással történt a fürtkurtítás. A fürtkurtítás hatására csökkent a termésmennyiség, a kontrolltól való eltérés minden évben 99 %-os szignifikancia szinten is bizonyítható. A redukció 23 – 35 % között alakult, a trend hasonló a fürt átlagtömeg mérése során tapasztaltakkal. Ha összehasonlítjuk a fürtválogatott (a 4. melléklet) és kurtításon átesett (8. táblázat) tőkék termésmennyiségét, láthatjuk, hogy a fürtfelezett tőkéken a szüretelt
mennyiség
több.
Ez
szignifikánsan
csak
2005
és
2006-os
évjáratokban igazolható, de 99 %-os szinten.
5.1.3. A D.M.R technológia hatása a termés mennyiségi paramétereire A 9. ábrán bemutatott eredmények alapján látható, hogy jeletősen nem különbözött a kísérlet különböző kezeléseiben szereplő növényeken a tőkénkénti fürtszám, tehát a kísérlet beállítása megfelelő volt.
6. ábra: A D.M.R. technológia hatása a tőkénkénti fürtszámra (Köröshegy, Szólád, 2006 – 2007)
56
A fürtátlagtömeg minden évjáratban és fajtán szignifikánsan változott (7. ábra). A csökkenés a természetes vízveszteséggel hozható összefüggésbe. A fürt nedvességtartalom csökkenése 6 – 46 g volt egyes fajtától függően.
7. ábra: A D.M.R. technológia hatása a fürt átlagtömegre (Köröshegy, Szólád, 2006 – 2007)
2006-ban jelentősebb volt a technológia hatása. A legjobban a kezelésre a 'Pinot blanc' reagált. Ennél a fajtánál a fürt átlagtömeg csökkenés 12 – 31 % között volt mérhető. A kapott eredmények WERNER et al. (2007) és GYÖRFFYNÉ et al. (2007) megállapításait igazolják. A D.M.R. technológia termésmennyiségre gyakorolt hatásai a 8. ábrán láthatók. A 'Rajnai rizling' és 2006-ban a 'Pinot noir' fajták kivételével, a másodéves vesszőátvágás hatására szignifikánsan csökkent a termésmennyiség. A legnagyobb csökkenés a 'Pinot blanc' fajtán volt megfigyelhető, ez 0,48 kg/m2. A kísérletben a termés csökkenés az évjárattól, fajtától függően 5 – 31 % között alakult. A csökkenés trendje a fürt átlagtömeg csökkenéshez hasonló, hisz az elsősorban a töppedéstől függött. Az azonban megjegyezendő, hogy a terméstömeg változás kevésbé szignifikáns.
57
8. ábra: A D.M.R. technológia hatása a termés mennyiségére (Köröshegy, Szólád, 2006 – 2007)
Erre a véleményre jutottak CARGNELLO et al. (1995) és MÁJER et al. (2006) is. Összefoglalható, hogy a technológia előnyösebb a fürtritkításhoz képest, a terméskiesés csekélyebb. Ezt a megállapítást erősíti MURISIER et al. (2006) publikációja is.
5.2. Fürtkezelések hatása a termés rutin analitikai mutatóira A kísérletben a vizsgált fitotechnikai műveletek kisebb nagyobb mértékben hatást gyakorolnak a termés cukor- és savtartalmára (KURTURAL et al. 2006, OUGH és NAGAOKA 1984, KELLER et al. 2005, ARFELLI et al. 1996, REYNOLDS et al. 2007a, PRAJITNA et al. 2007, MÁJER et al. 2006, MORANDO et al. 1991, DIMOVSKA et al. 2000). A továbbiakban a kísérlet során szerzett tapasztalatainkat foglalom össze.
5.2.1. Fürtritkítás hatása a termés cukor- és titrálható savtartalmára
A fürtválogatás különböző mértékben hatott a szőlőfajták cukortermelő képességére (9. ábra). A kezelés az 'Olaszrizling', a 'Cabernet sauvignon', a 58
'Pinot blanc', 'Pinot noir' évjárattól függően, de a 'Rajnai rizling', a 'Chardonnay' fajták esetében nem hatott szignifikánsan a cukortartalom alakulására. Érdekes módon a 2006-ban a 'Rajnai rizling', 2007-ben a 'Chardonnay' esetében a kontroll tőkék termése cukortartalomban jeletősen gazdagabb volt.
9. ábra: A fürtválogatás hatása a termés cukortartalmára (Köröshegy, Cserszegtomaj, Szólád, 2005 – 2007)
Megállapítható, hogy a változás mértéke minden esetben sokkal kisebb volt, mint a terméskiesés. 2005-ben csupán 6 %-kal, 2006-ban 3,7 %-kal volt több a 'Pinot noir' kezelt tőkék mustjának cukortartalma. Az 'Olaszrizling' fajtán a válogatás ideje nem befolyásolta a termés minőségét. A kezelt 'Rajnai rizling' tőkék mustjának cukortartalma 6,5 %-kal maradt el kontrollhoz képest. 2007ben a 'Chardonnay' fajtán közel 6 %-os, 95 %-os szignifikáns cukortartalom csökkenés volt mérhető. Ebben az évben a kezelések hatására a többi fajta esetén nem volt szignifikáns különbség tapasztalható. A beavatkozás hatékonyságát jelentősen befolyásolhatja az évjárat. A cukortartalom felhalmozódást akadályozhatja az időjárás is. Ha a kezelés után csapadékos időjárás következik, akkor a bogyókba nagy mennyiségű víz áramolhat, ez pedig negatívan módosíthatja a termés cukortartalmát, a bogyók „felvizesedhetnek”. Erre példa a 2007-es évjárat.
59
Ezek alapján megállapítható, hogy a beavatkozás a cukortartalomra gyakorolt hatása évjárat és fajtafüggő. A fürtválogatás hatását a termés titrálható savtartalmára a 10. ábrán mutatom be. A kezelés a titrálható savtartalomra nagyobb hatással volt, mint a termés cukortartalmára. Általában csökkenést okozott. Azonban az elmaradt termésmennyiség nincs összhangban a savtartalom változással. 2005-ben minden
fajtán
savcsökkenés
volt
tapasztalható,
ez
nem
jelentkezett
szignifikánsan.
10. ábra: A fürtválogatás hatása a termés titrálható savtartalmára (Köröshegy, Cserszegtomaj, Szólád, 2005 – 2007)
2006-ban a változás azonban minden esetben számottevő volt. 'Rajnai rizling' esetében növekedett, a többi fajtánál csökkent. BAVARESCO et al. (1991) tapasztalatait támasztják alá ezek az eredmények, azaz a savtartalom változás fajtafüggő. Az 'Olaszrizlingen' minél később történt a válogatás, annál nagyobb mértékben csökkent a termés titrálható savtartalma. A legnagyobb redukció a 'Cabernet sauvignon' fajtán volt mérhető, ez közel 18 %. A csökkenés általában 5 % volt. Érdekes módon a következő évjáratban csak ennél a fajtánál volt tapasztalható kismértékű savnövekedés, csupán 3,3 %, de nem szignifikánsan. 2007-ben minden esetben savcsökkenést mértünk, de csak a 'Chardonnay' szőlőfajtán volt a különbség szignifikáns. A csökkenés mértéke
60
fajtától függően 4,5 – 9,1 % közötti volt. A mért adatok REYNOLDS et al. (2007a) eredményeit igazolják, azaz a fürtritkítás hatására csökken a mustok savtartalma. Tehát a beavatkozás általában titrálható savcsökkenést okoz, mértéke fajta- és évjáratfüggő.
5.2.2. Fürtfelezés hatása a termés cukor- és titrálható savtartalmára A fürtfelezés (fürtkurtítás) hatásának vizsgálata 3 különböző évjáratban, 2 különböző szőlőfajtán történt (9. táblázat).
9. táblázat: A fürtfelezés hatása a termés cukortartalmára és titrálható savtartalmára (Szólád, 2005 – 2007) Pinot noir 2005 Kontroll F.felez.
Cabernet sauvignon 2006 Kontroll F.felez.
2007 Kontroll F.felez.
Cukortartalom (g/l)
195 n.s.
209 n.s.
257 n.s.
256 n.s.
200 n.s.
205 n.s.
Titr. savtartalom (g/l borkősavban kif.)
7,80 n.s.
7,08 n.s.
10,08 n.s.
9,98 n.s
7,88 n.s.
7,98 n.s.
A legnagyobb különbséget 2005-ben tapasztaltuk a 'Pinot noir' szőlőfajtán, azonban a differencia nem volt szignifikáns. A 'Cabernet sauvignon' esetén 2006-ban nem volt különbség, 2007-ben volt, de nem statisztikailag igazoltan. A beavatkozás nem okozott jelentős cukortartalom változást. A fürtfelezés savtartalomra gyakorolt hatása jelentősebb volt, mint a cukortartalom esetén (5. táblázat). Legnagyobb savcsökkenést 2005-ben a 'Pinot noir' fajta mutatta. A 'Cabernet sauvignon' esetében kisebb mértékű változásokat kaptunk, melyek szignifikánsan nem különböztek. 2007-ben kismértékű titrálható savtartalom növekedés volt mérhető a 'Cabernet sauvignon' szőlőfajtán. Összegzésként megállapítható, hogy a legnagyobb változás 2005-ben a 'Pinot noir' fajtán figyelhettük meg. Egy évjáratban sem volt mérhető szignifikáns különbség cukor- és titrálható savtartalom vonatkozásában. Ez a
61
megállapítás ellentmond KÜHRER (2005) eredményeinek. A fürtfelezés nem indukált szignifikáns minőség növekedést, jelentősége is gazdaságilag vitatott lehet, hiszen a terméskiesés nagy mértékű.
5.2.3. A D.M.R. technológia hatása a termés cukor- és titrálható savtartalmára A termés cukortartalmára gyakorolt hatásának adatait a 11. ábrán közlöm. A cukortartalom emelkedés minden évjáratban és minden szőlőfajtán mérhető volt. Az eltérések 95 és 99 %-os szignifikancia szinten is igazolhatók voltak. Ez megerősíti MIELE et al. (2009) megállapításait. A beavatkozásra legjobban a 'Rajnai rizling' reagált, 2006-ban közel 31 %-kal, 2007-ben közel 20 %-kal magasabb cukortartalmat mértünk. Viszonylag hatásosnak bizonyult a kezelés a 'Pinot noir'-on is, a növekedés 8 - 31,3 g/l között volt mérhető. Legkevésbé
a
'Chardonnay'
fajtán
tapasztaltunk
minőségnövekedést,
mindössze közel 5 %-ost.
11. ábra: D.M.R. technológia hatása a termés cukortartalmára (Köröshegy, Szólád, 2006 – 2007)
62
A fürtválogatáshoz képest erőteljes minőségnövekedés történt, és nem utolsó sorban, a kiesett termésmennyiség sem volt olyan nagymértékű. Ez a megállapítás MURUSIER et al. (2006) eredményeit erősíti, azaz a fürtritkításnál e technológia gazdaságosabb és jobb minőség érhető el vele. A
termés
D.M.R.
technológia
hatására
bekövetkező
titrálható
savtartalmának változását a 12. ábrán mutatom be. A savtartalom növekedése a kezelt tőkéken jelentősebb volt, mint a cukortartalom növekedés. Jobban emelkedett a sav-, mint a cukortartalom. A legnagyobb mérvű emelkedés a 'Pinot noir' fajtán volt mérhető 2006-ban, ez több mint 52 %-os volt. Legkevésbé a 'Chardonnay' reagált jól, csupán 1,2 – 4,4 %-os volt a különbség.
12. ábra: A D.M.R. technológia hatása a termés titrálható savtartalmára (Köröshegy, Szólád, 2006 – 2007)
A beavatkozás hatásossága évjárat és fajtafüggő, ezek MÁJER et al. (2006) megállapításait támasztják alá. A kapott adatok a várt eredményeknek ellentmondanak. A másodéves vesszőátvágás hatására a növény már a gyökér felé nem tud asszimilitákat szállítani, ezért egy abszolút cukortartalom növekedés is felléphet. Ez a jelenség nem volt tapasztalható, hiszen nagyobb arányban emelkedett a titrálható sav-, mint a cukortartalom.
63
Összeségében alkalmazásával
a
megállapítható, fürtválogatásnál
hogy
másodéves
gazdaságosabban
vesszőátvágás
lehet
magasabb
minőségű szőlőt termelni. A mustok abszolút mértékű cukorgyarapodása nem volt tapasztalható. Nagyobb mértékben emelkedett a savtartalom, mint a cukortartalom.
64
5.3. Fürtkezelések hatása a termés polifenol összetevőire A vizsgált különböző fitotechnikai műveletek mindegyike valamilyen mértékű hatást gyakorol a termés polifenol összetevőire (BRAVDO et al. 1984b, FILIPETTI et al. 2007, MAZZA et al. 1999, GUIDONI et al. 2002, CARGNELLO et al. 1996).
5.3.1. Fürtritkítás hatása a termés polifenol összetevőire A 2005-ös és 2006-os évjáratú vörösbort adó szőlőfajták bogyómintáinak polifenol összetételének vizsgálata is megtörtént. A 2005-ös évjáratban a 'Pinot noir' fajta alacsony mintaszáma miatt statisztikai értékelése nem volt kivitelezhető. Ezeket az adatokat csak a mellékletben szerepeltetem.
10. táblázat: A fürtválogatás hatása a termés összes polifenol és flavonoid tartalmára (Szólád, 2005 – 2006)
Pinot noir
Cabernet sauvignon
2006 Összflavonoid (mg/kg katechin) Összpolifenol (mg/kg GAE)
2005
2006
Kontroll
Fürtrit.
Kontroll
Fürtrit.
Kontroll
Fürtrit.
440 n.s 3770 n.s.
348 n.s. 3280 n.s.
216 n.s. 2574 n.s.
167 n.s. 2214 n.s.
346a ** 3865a **
285b ** 3524b **
A 'Cabernet sauvignon' összes polifenol és flavonoid tartalma között szignifikáns különbséget nem tapasztalhattunk (10. táblázat). A 'Pinot noir' mintákban mindkét évjáratban magasabb volt az összes flavonoid és 2006-ban az összes polifenol tartalom, mint a 'Cabernet sauvignon' mintákban. Ez valószínűleg a magas mag/héj tannin aránnyal magyarázható. A 'Pinot noir' szőlőfajta ismérve a magas mag tannin és nagyon alacsony héj tannin koncentráció. A 'Cabernet sauvignon' fajtán ez a különbség nem ilyen éles (RIBÉREAU-GAYON et al. 2006, JACKSON 2008). Mindkét évjáratban jelentős összes polifenol (3,3 - 14 %-os) és flavanoid (3 - 22,3 %-os) csökkenés
65
tapasztaltunk a fürtritkítás hatására. 2006-ban a 'Cabernet sauvignonon' ez 99% -os szignifikancia szinten is bizonyítható volt.
11. táblázat: A fürtválogatás hatása a termés nagyobb mennyiségben előforduló polifenol összetevőire (Szólád, 2005 – 2006)
Pinot noir 2006 Kontroll Fürtrit. katechin (mg/kg) epikatechin (mg/kg) kaftársav (mg/kg) galluszsav (mg/kg) kaftársav cisz+transz-kutársav
36,57 n.s. 62,40 n.s. 12,21 n.s. 9,83a * 5,69 n.s.
28,21 n.s. 37,22 n.s. 14,64 n.s. 7,69b * 5,12 n.s.
Cabernet sauvignon 2005 Kontroll Fürtrit. 8,36 n.s. 23,32 n.s. 17,71 n.s. 2,19 n.s. 3,27 n.s.
9,14 n.s. 18,25 n.s. 15,4 n.s. 2,69 n.s. 3,20 n.s.
2006 Kontroll Fürtrit. 5,6 n.s. 15,24 n.s.
4,97 n.s. 13,47 n.s.
-
-
5,94 n.s.
5,87 n.s.
-
-
A nagyobb mennyiségben előforduló polifenol összetevők fajtánként és kezelésenkénti mennyiségét a 11. táblázatban mutatom be. A korábbi összes polifenol és flavonoid értékekhez hasonlóan a ritkítás hatására csökkenő tendencia figyelhető meg. A fajták esetében a magas katechin, epikatechin és az esetleges galluszsav tartalom mageredetre utal (CZONCHANSKA et al. 1979, KÁLLAY 1995, DA FREITAS et al. 2000). A magokból származó polifenol vegyületek okozhatták a korábban mért magas összespolifenol és flavonoid szintet is. Ennek oka a korábban említett bogyóminták előkészítésben keresendő. A 'Pinot noir' fajtának magasabb a katechin és epikatechin tartalma, ez egybevág GOLDBERG et al. (1998) eredményeivel. A fürtválogatás nem gyakorolt szignifikáns hatást a katechin és epikatechin tartalomra, ezek ZHAO et al. (2006) eredményeivel azonosak. A galluszsav koncentrációját elsősorban az évjárat határozta meg. Egyedül 2006-ban volt szignifikánsan mérhető különbség, ez 2,14 mg/kg volt, 'Pinot noir'-on. A kaftársav mennyiségének változása - részben az oxidációs folyamatokkal szembeni ellenállóképesség nem köthető fajtához vagy kezeléshez. A koncentrációja csökkenő és növekvő tendenciát is mutatott. RITTER (1994) és BOURSIQUOT (1987) szerint a kaftársav és kutársav hányados genetikailag kódolt, fajtára jellemző. Értékük 66
kismértékű csökkenést mutatott (0,07 - 0,57 mg/kg-mal). Szignifikáns különbséget fajtákon belül nem sikerült mérni. Mennyiségüket elsősorban az évjárat határozta meg A kisebb mennyiségben előforduló polifenol összetevők fajtánként és kezelésenkénti mennyiségét a 13. ábrán tüntettem fel. A kutársav két formájának hányadosa közel azonos volt évjáraton, fajtákon belül. 2005-ben az évjárat hatására a 'Cabernet sauvignon'-on mérhető koncentráció volt tapasztalható cisz- és transz-kutársavból. E fajtán a fürtválogatás csökkentette cisz- és transz-kutársav koncentrációt, ez a cisz forma esetében 90 %-os szignifikancia szinten is bizonyítható. A 'Pinot noir'-on ellentétes folyamatok játszódtak le. Kis mennyiségben (0,27 és 0,34 mg/kg-mal), de nagy arányban (21 és 40 %-kal) növekedett a kutársav mennyisége, azonban szignifikáns eltérések nem bizonyíthatók.
13. ábra: A fürtválogatás hatása a termés kisebb mennyiségben előforduló polifenol összetevőire (Szólád, 2005 - 2006)
A para-kumársav a 'Pinot noir' fajtán a válogatás hatására csökkenő tendenciát mutatott, 'Cabernet sauvignon'-ra nem volt hatással. A csökkenést szignifikánsan nem lehetett bizonyítani. 2006-ban a 'Cabernet sauvignon' fajtánál a ritkítás eredményeként ferulasavban 29 %-os növekedés volt mérhető
67
95 %-os szignifikancia szinten, azonban a többi esetben változás nem volt megfigyelhető. Az érés előrehaladtával a katechin:epikatechin arány csökken (KENNEDY et al. 2000, JORDAO et al. 2001). A csökkenés oka, hogy a molekulák polimerizálódnak és más anyagok képződnek belőlük (FLAMINI 2008,
MORENO-ARRIBAS
et
al.
2009).
A
csökkenő
arányból
lehet
következtetni a fenolos érés állapotára. Az arány 2005-ben 'Pinot noir' fajtánál csökkent. A 'Cabernet sauvignon'-nál növekedett, az emelkedés 90 %-on igazolható. Hasonló emelkedést (0,16) mértünk a 2006-os 'Pinot noir' mintákban, de szignifikáns eltérést nem sikerült bizonyítani. Ebben az évben a fenolos érést jelző értékek megegyeztek a 'Cabernet sauvignon' tőkék ritkított és kontroll fürtjeiben.
14. ábra: A fürtválogatás hatása a termés antocianin összetevőinek megoszlására (Szólád, 2005 - 2006)
A 14. ábra jól szemlélteti a két szőlőfajta antocianin összetételének különbözőségét. A 'Pinot noir' színét túlnyomóan antocianidin-monoglükozid molekulák, azon belül a peonidin-3-monoglükozid és malvidin-3-monoglükozid molekulák adják. A többi szinte csak nyomokban található meg a mintákban. A 'Cabernet sauvignon' színének kialakításában mind az öt antocianidinmonoglükozid és acilezett antocianidin molekulák is részt vesznek. A
68
antocianidin-monoglükozid molekulák dominálnak ennél a szőlőfajtánál is. Az összetevők
arányait
kismértékben
a
legnagyobb
fürtválogatás,
ez
mértékben
az
évjárat
egybeesik
FILIPETTI
befolyásolta, et
al.
(2007)
megállapításaival. A fürtritkítás csökkentette az acilezett antocianin arányt. Ez 2005-ben a 'Cabernet sauvignonon' 90 %-os szignifikancia szinten volt igazolható. Ez ellentmond GUIDONI (2002) eredményeinek, igaz, ők 'Nebbiolo' szőlőfajtán
állították
be
kísérleteiket.
A
kapott
antocianin
összetevők
megoszlása hasonló volt, mint amit BOURZEIX et al. (1983) tapasztaltak.
15. ábra: A fürtválogatás hatása a termés összes antocianin tartalmára (Szólád, 2005 - 2006)
A 15. ábrán a fajták összes antocianin tartalmát mutatom be. Ezek számított értékek, a HPLC-vel mért antocianidin-monoglükozid és acilezett molekulák összegét ábrázolja. Elsőre is szembetűnő a két fajta különbözősége. A 'Pinot noir' nemcsak antocianidin struktúrában, hanem mennyiségben is jelentősen eltér a 'Cabernet sauvignon'-tól. A színanyagok koncentrációját elsősorban az évjárat határozza meg. A beavatkozás hatására 'Pinot noir'-on csökkent (21,97 mg/kg-mal) 2005-ben és 2006-ban emelkedett (15,19 mg/kgmal), 'Cabernet sauvignon'-on mindkét évjáratban csökkent (30,41 és 92,15 mg/kg-mal) az antocianidin-monoglükozid mennyisége, de az eredmények között szignifikáns különbség nem tapasztalható. Hasonló eredményekre 69
jutottak az utóbbi szőlőfajtán KENNEDY et al. (2009), ők azonban a forró, Queensland-i
körülmények
között
dolgoztak
és
korábban
végezték
a
beavatkozásokat. A 16. ábra jól szemlélteti a fajták - a korábban említett – antocianidinmonoglükozid molekulák struktúrájának és koncentrációjának különbözőségét.
16. ábra: A fürtválogatás hatása a termés antocianidin-monoglükozid összetevők mennyiségére (Szólád, 2005 - 2006)
A fürtválogatás hatását szignifikánsan 2005-ben csak a malvidin-3monoglükozid
és
az
acilezett
antocianidin-monoglükozid
molekulák
mennyiségében, 90 %-os szinten lehetett bizonyítani a 'Cabernet sauvignon' szőlőfajtán. A ritkítás hatására minden összetevő csökkent. 2006-os évjáratban a 'Pinot noir' mintákban a kisebb mennyiségben előforduló antocianinmonoglükozid molekulák koncentrációja növekedett, a cianidin-3-monoglükozid esetében ez 99 %-os szignifikancia szinten is bizonyítható. A fő alkotó, a malvidin-3-monoglükozid mennyiség csökkent. Ezek az eredmények részben alátámasztják GUIDONI et al. (2008) azon megállapításait, hogy a fürtválogatás hatással lehet a színösszetevők arányára, mennyiségére. A hatás nem minden fajtára, évjáratra és színösszetevőre igaz, az évjárat nagyobb hatással bír, mint maga a válogatás. 70
Összegezve a fürtválogatás általában nem hatott a termés polifenol struktúrájára, vagy ha igen, akkor sem javult analitikailag a minőség. Az összetevők mennyiségét elsősorban az évjárat és a fajta határozta meg. RIBÉREAU-GAYON et al. (2006) munkájuk szerint az optimális érettség jellemzői: a polifenolok 1. legkönnyebben és 2. legnagyobb mennyiségben nyerhetők ki a gyümölcsből. Az extrakció minőségét munkámban nem mértem, de az összes polifenol tartalmat igen. Ez az érték a korábban említett katechin/epikatechin arányból következtethető. A vizsgált évjáratokban és a vizsgált szőlőfajtákon a fürtritkítás nagyrészt károsan befolyásolta a szőlő minőségét,
lassította
a
fenolos
érést.
Ezeknek
a
tapasztalatoknak
ellentmondanak PETRIE et al. (2006) és GUIDONI et al. (2002) eredményei. Adataik szerint a beavatkozás gyorsította a termés érését.
5.3.2. Fürtfelezés (fürtkurtítás) hatása a termés polifenol összetevőire A 'Pinot noir' fajta eredményeinek statisztikai feldolgozása az alacsony mintaszáma miatt nem volt kivitelezhető 2005-ben. A fürtfelezésnek a termés polifenol tartalmára gyakorolt hatását a 12. táblázat tartalmazza.
12. táblázat: A fürtkurtítás hatása a termés összes polifenol és flavonoid tartalmára (Szólád, 2005 - 2006)
Pinot noir
Cabernet sauvignon
2005
2006
Kontroll
F.felez.
Kontroll
F.felez.
Összflavonoid (mg/kg katechin)
890
1040
346 n.s.
332 n.s.
Összpolifenol (mg/kg GAE)
6328
8162
3865 n.s.
4062 n.s.
A kezelés 2005-ben 1834 mg/kg-mal, 2006-ban 197 mg/kg-mal emelte az összespolifenol tartalmat, de nem szignifikánsan. A fürtfelezés a 'Pinot noir'on fokozta az összes flavonoid koncentrációt, 'Cabernet sauvignon'-on csökkentette. A változás egyik esetben sem volt lényeges. Az eredmények alapján jól látható a két fajta eltérő polifenol tartalma és struktúrája. A 'Cabernet
71
sauvignon' összes polifenol tartalma hasonló ROMERO-CASCALES et al. (2005) mérési eredményeihez. A 13. táblázat mutatja a nagyobb mennyiségben előforduló polifenol összetevők alakulása. A beavatkozás hatására növekedett a katechin (4,29 és 53,32 %-kal), a galluszsav (2,36 és 17,75 %-kal) tartalom. Az epikatechin 4,46 %-kal csökkent a 'Pinot noir'-on és 15,24 %-kal növekedett a 'Cabernet sauvignon' fajtán. A 'Pinot noir' érzékenyebben reagált a fürtfelezésre.
13. táblázat: A fürtkurtítás hatása a termés nagyobb mennyiségben előforduló polifenol összetevőire (Szólád, 2005 - 2006)
Pinot noir
Cabernet sauvignon
2005
2006
Kontroll
F.felez.
Kontroll
F.felez.
galluszsav (mg/kg)
13,13
15,46
5,94 n.s.
6,08 n.s.
kaftársav (mg/kg)
18,16
9,70
-
-
katechin (mg/kg)
69,00
106,00
5,6 n.s.
5,84 n.s.
epikatechin (mg/kg)
99,10
110,60
15,24 n.s.
14,53 n.s.
kaftársav cisz+transz-kutársav
3,74
2,76
-
-
A kaftársav a 'Pinot noir'-on közel 50 %-os, csökkenő tendenciát mutatott. A 'Cabernet sauvignon' mintákban nem volt mérhető. A molekula puffereli az oxigént (SINGLETON et al. 1985), mennyisége nagymértékben befolyásolja az oxidációs folyamatokat, többek között fehér mustok barnulási hajlamát (CHEYNIER et al. 1990). Ez a képesség nagyon lényeges lehet a vörösbort adó szőlőfajták esetében is, a rozé vagy vörösborkészítésnél. Rozéborok esetén fontos a divatos, narancs és barnás tónusok nélküli, stabil szín. A vörösbor készítés első napjaiban az antocianin extrakció nagyobb arányú, mint a tannin kioldódás (NAGEL és WULF 1978, PODMANICZKY 2007b, KÁLLAY, szóbeli közlés). Ekkor még nincs a rendszerben elegendő természetes színstabilizáló molekula. Az antocianin molekulák önállóan nagyon érzékenyek (REIN 2005). Ha az oldott oxigén szint magas, akkor színtelen, vagy barna színű termékké alakulhatnak át (JACKMAN et al. 1987).
Az 72
antocianin
molekulák
más
színtelen
molekulákkal
polimerizálódva
stabilizálódnak (SOMMERS 1971, RIBÉREAU-GAYON 1982). Színstabilizáló hatással bír a katechin (ASEN et al. 1972, CHEN és HRAZDINA 1981), epikatechin (CAI et al. 1990, LIAO et al. 1992, MIRABEL et al. 1999), galluszsav (BROUILLARD et al. 1990, MINIATI et al. 1992), ferulasav (REIN, 2005) és a kávésav (DARIAS-MARTIN et al. 2001 és GRIS et al. 2007). Ezekre az összetevőkre szignifikánsan nem hatott a fürtkurtítás. A kaftársav és kutársav hányadosa csak a 'Pinot noir'-on volt értelmezhető. Az érték csökkent a beavatkozás hatására, de ez sem szignifikánsan. A 17. ábra szemlélteti a kis koncentrációban előforduló polifenol összetevők változását.
17. ábra: A fürtkurtítás hatása a termés kisebb mennyiségben előforduló polifenol összetevőire (Szólád, 2005 - 2006)
A kutársav transz és cisz formája csak a 'Pinot noir'-on volt mérhető. A fürtkurtított 'Pinot noir' mintákban kávésav és fertársav is nyomokban felfedezhető volt. A para-kumársav koncentráció a fajtákon belül közel azonos volt, a fürtfelezés nem befolyásolta mennyiségüket. A 18. ábrán látható a fürtkurtítás a termés színösszetételének megoszlására gyakorolt hatása. Mindkét fajta színét nagyrészt a malvidin-3-
73
monoglükozid molekula alakítja ki. Az arány 50 % körüli. A második legnagyobb arányban a peonidin-3-monoglükozid képviselteti magát, 'Pinot noir'-on közel 35 %-kal, 'Cabernet sauvignon' fajtánál 15 %-kal. A többi három molekula alacsonyabb koncentrációban található meg, 'Pinot noir'-nál csak nyomokban.
18. ábra: A fürtkurtítás hatása a termés színösszetevőinek megoszlására (Szólád, 2005 - 2006)
A
'Pinot
noir'-on
mért
összetevők
arányai
részben
hasonlóak
PETERLUNGEN et al. (2002) által mértekhez. A szerzők magas malvidin és peonidin tartalmat mértek, de hányadosuk alacsonyabb volt. A hiányos acilezett antocianin mennyiség megegyezik ADAMS (2006), CHEYNIER et al. (2006) és JACKSON (2008) eredményeivel. A 'Cabernet sauvignon' fajtánál a harmadik legnagyobb arányban mért vegyület a delfinidin-3-monoglükozid (12 % körül), a negyedik a petunidin-3-monoglükozid (9,46 - 9,74 %), majd végül a cianidin-3monoglükozid (7 % körül). Az acilezett antocianin molekulák aránya magasabb (5,96 és 6,21 %) a 'Pinot noir'-hoz (2,93 és 3,31 %) képest. A 'Cabernet sauvignon' mintákból mért színösszetevőinek aránya jelentősen eltér WULF és NAGEL (1978), YOKOTSUKA et al. (1999) és GONZALES-NEVES et al. (2006) megfigyeléseitől. A beavatkozás nem okozott szignifikáns változásokat a színalkotókra nézve.
74
A 19. ábrán mutatom be a fürtkurtítás hatását a fajták összes antocianin tartalmára. A fajták különbözősége jól látható a diagramon.
19. ábra: A fürtkurtítás hatása a termés színösszetevőinek mennyiségére (Szólád, 2005 - 2006)
A fürtfelezés csökkentette az antocianin koncentrációt, de nem okozott szignifikáns különbséget. A 'Pinot noir' fajta bogyóinak antocianin tartalma nagyon alacsony volt, kevesebb, mint 20 %-a a 'Cabernet sauvignon' mintákban mértekkel szemben. A vizsgált minták antocianidin-monoglükozid molekulák tartalmát a 20. ábra szemlélteti. A fürtkurtítás a 'Pinot noir' cianidin-3-monoglükozid (0,51 mg/kg-mal), monoglükozid
peonidin-3-monoglükozid (8,07
mg/kg-mal)
(5,42
mg/kg-mal)
csökkentette
és
tartalmát,
malvidin-3delfinidin-3-
monoglükozid (0,46 mg/kg-mal) és petunidin-3-monoglükozid (0,1 mg/kg-mal) növelte mennyiségüket.
75
20. ábra: A fürtkurtítás hatása a termés antocianin-glükozid monomer összetevők mennyiségére (Szólád, 2005 - 2006)
Ezek az eredmények ellentétesek a fürtritkításnál tapasztaltakkal. A fürtfelezés csupán néhány százalékos változást okozott a 'Cabernet sauvignon' szőlőfajtán. A beavatkozás nem volt szignifikáns hatással a vizsgált antocianinmonoglükozid molekulákra egyik szőlőfajta esetén sem.
5.3.3 A D.M.R. technológia hatása a termés polifenol összetevőire
A másodéves vesszőátvágás a termés összes polifenol és összes flavanoid tartalmára gyakorolt hatása a 14. táblázatban látható.
14. táblázat: A D.M.R. technológia hatása a termés összes polifenol és flavonoid tartalmára (Szólád, 2006)
Pinot noir Kontroll
D.M.R.
Összflavonoid (mg/kg katechin)
440 n.s
364 n.s.
Összpolifenol (mg/kg GAE)
3770 n.s.
3307 n.s.
76
A beavatkozás 17 %-kal csökkentette a termés összes flavonoid és 13 %-kal a termés összes polifenol tartalmát. A beavatkozás nem volt szignifikáns egyik esetben sem. A
nagyobb
mennyiségben
előforduló
polifenol
összetevők
mennyiségének alakulását a 15. táblázat tartalmazza. A kaftársav : kutársav hányados változott, de nem jelentősen. Ez az eredmény részlegesen egyezik RITTER (1994) és BOURSIQUOT (1987) megállapításaival. A galluszsav 16,7 %-kal csökkent. A katechin mennyisége 19,6 %-kal, az epikatechin 36,6 %-kal csökkent, de nem szignifikánsan.
A kaftársav mennyisége az epikatechin
tartalommal megegyező arányban csökkent a D.M.R. technológia hatására, ez 95 %-os szignifikancia szinten is bizonyítható. 15. táblázat: A D.M.R. technológia hatása a termés nagyobb mennyiségben előforduló polifenol összetevőire (Szólád, 2006)
Pinot noir Kontroll D.M.R. 9,83 n.s.
8,23 n.s.
kaftársav (mg/kg)
12,21a *
7,74b *
katechin (mg/kg)
36,57 n.s.
29,43 n.s.
epikatechin (mg/kg)
62,40 n.s.
39,52 n.s.
5,42 n.s.
4,23 n.s
galluszsav (mg/kg)
kaftársav cisz+transz-kutársav
A kisebb mennyiségben előforduló polifenol összetevők mennyiségének alakulását a 21. ábra szemlélteti. A beavatkozás hatására a ferulasav, parakumársav, cisz- és transz-kutársav közel azonos mértékben csökkent. A redukció mértéke 17,1 és 23,9 % között alakult. A cisz- és transz kutársav hányados nem változott, a kontrolltól való eltérés csupán 0,02. A fenolos érés előrehaladtát jelző katechin:epikatechin arány emelkedett (0,13). Ezek ellenére a
kis
mennyiségben
előforduló
polifenol
összetevők
változása
között
szignifikáns különbség nem fedezhető fel.
77
21. ábra: A D.M.R. technológia hatása a termés kisebb mennyiségben előforduló polifenol összetevőire (Szólád, 2006)
A beavatkozás hatására delfinidin-3-monoglükozid (18 %-ra) és petunidin-3-monoglükozid (47,5 %-ra) molekulák aránya nagymértékben lecsökkent (22. ábra), ez 90 és 95 %-os szignifikancia szinten is igazolható.
22. ábra: A D.M.R. technológia hatása a termés egyes antocianidin összetevők megoszlására (Szólád, 2006)
78
2006-os évjáratban a másodéves vesszőátvágáson átesett tőkék termése
Botritys
cinerea
által
fertőzött
volt.
A
sérülékeny,
alacsony
koncentrációjú antocianin molekulák könnyen áldozatul eshettek az infekciónak. A termés többi színalkotó arányára nem gyakorolt hatást a D.M.R. technológia. A kapott eredmények hasonlóak PETERLUNGER et al. (2002) által leírtakhoz, bár ők még alacsonyabb arányban mértek delfinidin-, cianidin- és petunidin-3monoglükozidokat. A vörösbort adó szőlőfajták gyümölcsének antocianin tartalmát elsősorban az évjárat határozza meg (KOZINA et al. 2008). Az eddigi eredmények alátámasztják EDER és WENDELIN (2000), REVILLLA et al. (2001) megállapításait: az összetevők hányada genetikailag mélyen kódolt, arányuk alapján elkülöníthetők a fajták. 16. táblázat: A D.M.R. technológia hatása a termés színösszetevők mennyiségére (Szólád, 2006)
Pinot noir Összantocianin (mg/kg malv-3-glu kif.)
Kontroll
D.M.R.
146,67 n.s.
116,96 n.s.
A D.M.R. technológia csökkentette a termés antocianidin-monoglükozid molekuláinak összes mennyiségét (16. táblázat), még annak ellenére is, hogy a
23. A D.M.R. technológia hatása a termés antocianidin-glükozid összetevők mennyiségére (Szólád, 2006)
79
termés vizet veszített, töppedt. Szignifikáns különbség nem volt tapasztalható. Hasonló eredményekről számolt be HUI-SHIUAN (1993) is, de a kutató a kezelés hatására jelentős eltérést tapasztalt a színanyagok mennyiségében is. A másodéves vesszőátvágás jelentősen csökkentette (18 %-ra) a delfinidin-3-monoglükozid tartalmat (23. ábra), ez igazolható 95 %-os szignifikancia szinten. A kezelt tőkék egy részében jelenléte nem is volt mérhető. A petunidin-3-monoglükozid 52,1 %-kal esett vissza, szignifikánsan. A cianidin-3-monoglükozid az acilezett antocianidin-monoglükozid molekulák mennyiségéhez hasonlóan közel 19 %-kal csökkent. Egyedül a malvidin-3monoglükozid emelkedett, de a növekedés csekély, csupán 3,8 mg/kg.
Ez
utóbbi változások nem voltak számottevőek.
5.4. Fürtkezelések hatása az egyes polifenol összetevők fürtön belüli eloszlására A kérdés az elmúlt években került újból a kutatás központjába (BALGA et al. 2009). KOZMA (1991) szerint a fürtön belül a bogyók cukortartalma nagy varianciát mutat. Nehéz a fürtön belüli pozíció és bogyó cukortartalma, érése között kapcsolatot felfedezni. A 2006-es és 2007-es évjáratban a Cabernet sauvignon szőlőfajta terméséből fürtszintenkénti bogyóminták gyűjtése is megtörtént. A 2006-os évjárat mintáinak alacsony száma miatt a statisztikai értékelés nem volt kivitelezhető. A statisztikailag megbízhatatlan adatok miatt ezek az eredmények csak a mellékletben kerültek bemutatásra.
5.4.1. A fürtritkítás és a fürtfelezés (kurtítás) hatása az egyes polifenol összetevők fürtön belüli eloszlására A különböző fitotechnikai műveletek a fürt szintenkénti összes polifenol és összes flavonoid tartalomra gyakorolt hatását a 24. ábrán mutatom be.
80
24. ábra: A különböző fitotechnikai műveletek hatása a 'Cabernet sauvignon' fürt szintenkénti összes polifenol és összes flavonoid tartalmára (Szólád, 2007)
A kontroll és a ritkított tőkék fürtjeinek felső harmadának összes flavonoid tartalma között különbség állt fenn, 90 %-os szinten. A többi érték szintenként és kezelésenként nem mutatott szignifikáns eltérést. A mért összes polifenol értékek között a legnagyobb (646 és 768 mg/kg) és legbiztosabb különbség a
25. ábra: A különböző fitotechnikai műveletek hatása a 'Cabernet sauvignon' fürt szintenkénti kisebb mennyiségben előforduló polifenol összetevőjére (Szólád 2007)
81
ritkított felső, középső és a felezett középső fürtszintek között volt mérhető, ez 99 %-on is bizonyítható. Az összespolifenol tartalmaknál megállapítható, hogy a kezelés jobban befolyásolta a mért koncentrációt, mint a mintavétel helye. A beavatkozások a fürt szintenkénti kisebb koncentrációjú polifenol összetevőire gyakorolt hatását a 25. ábrán szemlélteti. Szignifikáns különbség az értékek között nem igazolható. A para-kumársav viszonylagos stabilitást mutatott, mennyiségét inkább fajta és az évjárat határozta meg. A kontrollhoz képest a ritkított minták ferulasav értékei alacsonyabbak voltak. A magas szórások miatt közöttük statisztikai különbség nem mutatkozott. Ez igaz a katechin epikatechin arányokra is. Ennek valószínűleg az az oka, hogy ez egy számított érték, mennyisége két változótól függ. A kezelések és a mintavétel helye nem befolyásolta, a fenolos érettséget jelző értékeket. Tehát a korábban felvetett, az érésben vertikális folyamat nem bizonyítható. A fürt szintenkénti nagyobb koncentrációjú polifenol összetevők a 26. ábrán láthatóak.
26. ábra: A különböző fitotechnikai műveletek hatása a 'Cabernet sauvignon' fürt szintenkénti nagyobb mennyiségben előforduló polifenol összetevőjére (Szólád 2007)
A galluszsav értékeit vizsgálva a kontroll tőkék középső harmadának, fürtfelezett középső és a fürtritkított alsó harmada között 95 %-os, a kontroll 82
tőkék középső harmada, a fürtfelezett középső harmada és a fürtritkított alsó harmada között 90 %-os szignifikancia szinten bizonyítható a különbség. A kontroll felső harmadának és a fürtritkított középső harmadának katechin tartalma között 90 %-os szignifikancia szinten differencia tapasztalható.
Az
epikatechin tartalmak (12,8 - 16,81 mg/kg) között statisztikailag igazolható különbség nem volt mérhető. A különböző fitotechnikai műveletek fürtrészenkénti különböző antocianin összetevőire gyakorolt hatását a 27. ábrán szemléltetem. A delfinidin-3monoglükozid kiegyenlített mennyiséget mutatott. A fürtritkított középső harmad a legkevesebbet (38,33 mg/kg), míg a fürtfelezett középső harmad tartalmazta a legtöbbet (54,49 mg/kg). A cianidin-3-monoglükozid tekintetében ugyanez a fürtharmad mutatta a legnagyobb (12,32) szórást, a legkisebbet (2,88) a kontroll középső harmada. A petunidin-3-monoglükozid koncentrációk és a mintavétel helye, az alkalmazott kezelések között semmiféle kapcsolat nem fedezhető fel. A peonidin-3-monoglükozid hasonlóan alakult a korábban említett delfinidin-3monoglükozid értékekhez, csak magasabbak voltak a szórások.
27. ábra: A különböző fitotechnikai műveletek hatása a 'Cabernet sauvignon' fürt szintenkénti egyes antocianin összetevőjére (Szólád 2007)
A
legnagyobb
koncentrációkban
heterogenitást, tapasztaltunk.
szórást Az
a
acilezett
malvidin-3-monoglükozid antocianidin-monoglükozid
83
mennyiségek viszonylag kiegyenlítettek voltak, egyedül a kontroll középső harmada ugrott ki a többi értékek közül. A mért értékek között szignifikáns különbség nem mutatható ki. A kezelések és a bogyók fürtön belüli pozíciója nem befolyásolta mennyiségüket. Ez az eredmény is cáfolja az érés vertikális különbözőségét, kísérletünkben nem volt bizonyítható a minőségi heterogenitás a fürtökön belül. A 28. ábra mutatja a fitotechnikai műveletek a fürt szintenkénti antocianidin-monoglükozid molekulák megoszlására gyakorolt hatását. A fürtritkított és a
28. ábra: A különböző fitotechnikai műveletek hatása a 'Cabernet sauvignon' fürt szintenkénti egyes antocianin összetevők megoszlására (Szólád 2007)
fürtfelezett kezelések középső szintjeiben (10,38 és 12,35 %) a delfinidin-3monoglükozid megoszlás között 95 %-os szignifikancia szinten mutatható ki különbség. A kontroll felső (12,14, %), középső (12,20 %), a fürtfelezett alsó (12,35 %) és a fürtritkított középső (10,38 %) szintek ugyanezen vegyület megoszlásai között 90 %-os szinten bizonyítható a differencia. A cianidin-3monoglükozid arányai között különbség nem fedezhető fel még 90 %-os szinten sem. A kontroll alsó (9,69 %), ritkított középső (9,31 %) és ritkított felső (9,96 %) szintek petunidin-3-monoglükozid megoszlása között 90 %-os szinten mutatható ki különbség. A kontroll középső (14,23 %) és alsó szintek (16,46 %) peonidin-3-monoglükozid arányai között 99 %-os, a kontroll középső (14,23 %),
84
alsó (16,46 %) és ritkított alsó (16,40 %) szintek között 95 %-os szinten bizonyítható szignifikáns különbség. A kontroll alsó (48,98 %), ritkított felső (49,00 %) és középső (52,80 %) malvidin-3-monoglükozid arányai között 99 %os, a ritkított középső és az összes többi szint megoszlása között 95 %-os szinten igazolható a különbség. Az acilezett antocianin molekulák között szignifkáns különbség nem bizonyítható. A 29. ábra tartalmazza a kezelésenként és szintenként mért összes antocianin tartalmat.
29. ábra: A különböző fitotechnikai műveletek hatása a fürt szintenkénti összes antocianin-monomerek mennyiségére (Szólád 2007)
A beavatkozások és a mintavétel pozíciója nem volt statisztikailag igazolható hatással a monomer színalkotók mennyiségére. Ezen megállapítás cáfolat a fürtön belüli heterogén érés bizonyítására.
5.5. Fürtkezelések hatása a kísérleti borok rutin analitikai mutatóira A 2006-os és 2007-es évjáratokban a kísérletbe állított tőkék termését borrá erjesztettük. Az egyszer fejtett borok rutin analízisét elvégeztük. A
85
következő alfejezetben azok a paraméterek kerülnek bemutatásra, amelyeket a borászati technológia nem, vagy csak kis mértékben módosíthat.
5.5.1. Fürtritkítás hatása a kísérleti borok egyes analitikai értékére A nagy mintaszám miatt kezelésenként egy tétel készült, ezért statisztikai értékelés nem volt kivitelezhető. A kísérleti borok teljes analízise a mellékletben szerepel. A fürtválogatás a potenciális alkohol-, titrálható sav- és a sav- és cukormentes extrakttartalomra gyakorolt hatását a 30. ábra szemlélteti.
30. ábra: A fürtválogatás hatása a kísérleti borok egyes analitikai mutatóira (Köröshegy, Szólád, 2006 - 2007)
A beavatkozás a 'Pinot blanc', 'Chardonnay' fajtákon csökkentette, a 'Rajnai rizlingen' növelte a titrálható savtartalmat. A legnagyobb csökkenés 2006-ban 'Pinot blanc' fajtán mutatkozott, ez több mint 20 % volt. A többi fajta savtartalmát nem érintette a fürtválogatás. Az 'Olaszrizling' 5 Brixo-nél történt fürtritkítása jobban csökkentette a savtartalmat, mint a későbbi időpontban történt fürtválogatás. A fürtválogatás 2006-ban általában kis mértékben emelte
86
az összes alkoholtartalmat. 2007-ben egyes fajtákon emelte, míg egyes fajtákon csökkentette. Az 'Olaszrizlingen' a korábbi beavatkozás kis mértékben (0,43 V/V %-kal) emelte, a későbbi nem gyakorolt hatást az alkoholtartalmára. 2006-ban a 'Chardonnay' és a 'Rajnai rizling' kísérleti borok sav- és cukormentes extrakttartalmát nagymértékben csökkentette a beavatkozás. Az 'Olaszrizling' és 'Pinot noir' érzékenyen reagált a fürtválogatásra. A korai fürtválogatás nagyobb mértékben, több mint 25%-al emelte az 'Olaszrizling' extrakttartalmát, mint a későbbi. Összefoglalható, hogy a fajták különböző érzékenységgel reagáltak a fürtválogatásra. A 'Cabernet sauvignon' volt a legstabilabb vizsgált szőlőfajta, nagyon kis változások voltak tapasztalhatóak. Az 'Olaszrizling' kísérleti borok analitikai értékeit a korábbi beavatkozás hatékonyabban és jobb irányba befolyásolta. Az eredmények alátámasztják SCHALKWYK et al. (1996) megállapításait, azaz a 'Chardonnay' szőlőfajtán a kései fürtritkítás nem javasolt. VALENTI et al. (1991b), LAVIN et al. (2001) és McDONALD et al. (2005) mérései is hasonlóak, a kísérleti borok paramétereit a fürtritkítás nem befolyásolta szignifikánsan, illetve jelentősebb mértékben.
5.5.2. Fürtkurtítás hatása a kísérleti borok egyes analitikai értékére A fürtfelezés hatását a potenciális alkoholra, titrálható savtartalomra és a cukor- és savmentes extrakttartalomra a 17. táblázat tartalmazza. 17. táblázat: A fürtkurtítás hatása a kísérleti borok egyes analitikai mutatóira (Szólád, 2006 - 2007)
Cabernet sauvignon 2006 Titrálható sav (g/l borkősavban kif.) Potenciális alkohol (V/V%) Cukor- és savmentes extrakt (g/l)
2007
Kontroll
F.felez.
Kontroll
F.felez.
5,90
6,19
5,90
6,00
14,48
14,56
12,51
12,85
23,20
22,75
21,90
21,30
87
A beavatkozás nagyon kis mértékben befolyásolta a kísérleti borok titrálható savtartalmát. Legnagyobb mértékben 2006-ban, 0,3 g/l-rel, de ez a változás elhanyagolható, mérési hibahatáron belüli. A potenciális alkoholtartalom nem változott egyik évjáratban sem. A cukor- és savmentes extrakttartalomban nem volt mérhető különbség. Az analitikai mutatókra az évjárat volt hatással, a beavatkozás nem. Megjegyezendő, hogy a fürtritkítás is hasonló, csak kismértékű változást okozott, a kísérletbe vont fajta nagyon stabilnak bizonyult. A kapott eredmények MORANDO et al. (1991) azon megállapításait támasztják alá, hogy a beavatkozás elsősorban fajta- és termőhelyfüggő.
5.5.3. A D.M.R. technológia hatása a kísérleti borok egyes analitikai értékére
A fürtfelezés hatása a potenciális alkoholra, a titrálható savtartalomra, a cukor- és savmentes extrakttartalomra a 31. ábrán látható. A másodéves vesszőátvágás jelentős mértékben emelte a titrálható savtartalmat a fehérbort adó szőlőfajtákon.
31. ábra: A D.M.R. technológia hatása a kísérleti borok egyes analitikai mutatóira (Köröshegy, Szólád, 2006 - 2007)
88
A 'Pinot noir' kísérleti bor savtartalmának változása jelentéktelen volt mindkét évjáratban.
Valószínűleg
ezt
a
különbséget
az
almasavbontás
is
befolyásolhatta. A potenciális alkoholtartalom a beavatkozás hatására minden szőlőfajtán emelkedett. Legjobban a 'Rajnai rizling' (2,54 és 4,46 V/V %), legkevésbé a 'Pinot noir' (0,68 és 1,84 V/V %) reagált jól. A cukor- és savmentes extrakttartalom a potenciális alkoholhoz hasonlóan növekedett a másodéves vesszőátvágás hatására. A legérzékenyebben a 'Rajnai rizling' (2,55 és 7,31 g/l), legkevésbé a 'Pinot blanc' (0,98 és 1,71 g/l) és a legkiegyenlítettebben a 'Pinot noir' (4,87 és 5,26 g/l) reagált. A kapott eredmények alátámasztják CARGNELLO et al. (1996), MURISIER et al. (2006) és MÁJER et al. (2007) megállapításit. A kísérleti borok titrálható savtartalma, extrakt és alkoholtartalma magasabb lett a beavatkozás hatására.
5.6. Fürtkezelések hatása a kísérleti borok polifenol összetételére A kísérleti borok alacsony mintaszáma miatt, a korábban közölt rutin analitikai mutatókhoz hasonlóan, statisztikai értékelés nem történt.
5.6.1. Fürtritkítás hatása a kísérleti borok polifenol struktúrájára A kísérleti borok összes flavonoid és összes polifenol tartalmát a 18. táblázat mutatja. 18. táblázat: A fürtritkítás hatása a kísérleti borok összes polifenol és flavonoid tartalmára (Szólád, 2006)
Pinot noir Összflavonoid (mg/kg katechin) Összpolifenol (mg/kg GAE)
Cabernet sauvignon
Kontroll
F.ritk.
Kontroll
F.ritk.
264
416
196
178
2006
3034
2647
2443
89
A fürtritkítás emelte, több mint 50 %-kal a 2006-os 'Pinot noir' kísérleti borok összes polifenol és összes flavonoid tartalmát, ellentétben a bogyómintákban tapasztaltakkal. A beavatkozás csökkentette, közel 10 %-kal a 'Cabernet sauvignon' borok polifenol összetevőit. Mindkét fajta boraiban alacsonyabb értékek voltak tapasztalhatóak, mint a bogyómintákban. Az ok a bogyóminták előkészítésében keresendő. Mint azt korábban ismertettem a bogyók feltárása során a magok is zúzásra kerültek, ez okozhatta a közel kétszeres koncentráció különbséget. A nagyobb mennyiségben előforduló polifenol összetevők értékeit a 32. ábrán közlöm. Fajtánként a kaftársav:kutársav hányados nagyrészt hasonló értékeket mutatott, egyedül az 'Olaszrizling' szőlőfajtánál tapasztaltunk nagyobb eltérést. Ez az arány jóval stabilabbnak mutatkozott a borokban, mint a bogyómintákban. A kvercetin, para-kumársav és kávésav segít kialakítani a fehérborok sárgás színét. Az abszorpciós maximumuk 310 – 340 nm között van (RIBÉREAU-GAYON et al. 2006). A kávésav a kutársavval együtt szerepet játszik a fehérborok barnulási folyamatában (CHEYNIER 2001).
32. ábra: A fürtritkítás hatása a kísérleti borok nagyobb mértékben előforduló polifenol összetevőire (Köröshegy, Cserszegtomaj, Szólád, 2006)
90
A fürtritkítás a kávésav mennyiségére nem volt hatással, kivéve az 'Olaszrizling' fajtánál. A különböző időpontokban történt beavatkozás hatására közel ugyanolyan szintre (12,71 és 12,90 mg/l) csökkent a vizsgált összetevő koncentrációja. A tirozol mennyisége a fürtválogatás hatására nagy szórást mutatott, azonban szembetűnő, hogy a vizsgált évjáratban a fajták között egyértelmű különbség fedezhető fel. Ezt az összetevőt az élesztő szintetizálja tirozinból (SAPIS 1967). Valószínűleg a mustok ezen aminosav összetevője fajta sajátosság volt ebben az évjáratban. A borokban a fehérborokra jellemző érzékelési határ – 25 mg/l (JACKSON, 2009) – alatt volt koncentrációja. A fürtválogatás nem hatott a galluszsav mennyiségére. A katechin, az epikatechin és a kaftársavtartalomra nem gyakorolt hatást a fürtritkítás. A mért kaftársavtartalmak érzékelési határ – 4 mg/l - (FISHER et al. 2000) felett voltak, így hozzájárultak a kissé kesernyés ízek kialakításához is (CLARKE és BAKKER 2004). A 'Pinot noir' esetében a katechin csökkent, az epikatechin tartalom növekedett a bogyómintákhoz képest. A 'Cabernet sauvignon' kísérleti borok ezen összetevői közel azonosak voltak a termésben mértekkel. A borokban a kaftársavtartalom nagyságrendekkel magasabb volt, mint a bogyómintákban.
33. ábra: A fürtritkítás hatása a kísérleti borok kisebb mértékben előforduló polifenol összetevőire (Köröshegy, Cserszegtomaj, Szólád, 2006)
91
A kisebb mértékben előforduló polifenol összetevők változásait a 33. ábra mutatja. A ferulasav és a para-kumársav koncentrációjára a beavatkozás nem volt hatással, az értékek fajtánként is nagy szórást mutatnak. Viszonylag stabil p-kumársav értékek voltak tapasztalhatók a 'Cabernet sauvignon' (1,52 1,62 mg/l) és 'Rajnai rizling' (0,94 és 1,05 mg/l) borokban. A ferulasav és parakumársav szubsztrátja elsősorban a Brettanomyces/Dekkera élesztők által képzett etil-, vinil-4-fenol és etil-, vinil-4-guajakolnak (CHATONNET et al. 1992, FUGELSANG és EDWARDS 2007). Ez a borbetegség nagyrészt vörös, karakteres, nagyobb testű, nagy polifenol tartalmú, azon belül magasabb ferulaés p-kumársav tartalmú borokban fordulhat elő (CLARKE és BAKKER 2004, RIBÉREAU-GAYON et al. 2006). A mért értékek is ezt a megállapítást támasztják alá, azaz a vegyületek a kevésbé fajsúlyos fajtánál, a 'Pinot noir'-nál kisebb mértékben fordultak elő. A katechin:epikatechin arány a 'Pinot noir', 'Olaszrizling' és a 'Chardonnay' csökkenő, a 'Pinot blanc', 'Rajnai rizling' és a 'Cabernet sauvignon' fajtákon emelkedő tendenciát mutatott. A cisz- és transzkutársav
hányados
értékei
általában
csökkentek.
A
transz-kutársav
koncentráció általában növekedett (0,06 - 2,47 mg/l-rel).
34. ábra: A fürtritkítás hatása a kísérleti borok egyes antocianin összetevőire (Szólád, 2006)
92
A fürtválogatás a 2006-os évjáratú kísérleti vörösborok antocianin összetevőire is hatást gyakorolt (34. ábra). A kezelés nem befolyásolta számottevően a borok színalkotóinak arányait. A delfinidin-3-monoglükozid, cianidin-3-monoglükozid és acilezett antocianin molekulák még nyomokban sem voltak mérhetők a 'Pinot noir' borokban. Ellentétben a bogyómintákkal. A peonidin-3-monoglükozid aránya a tizedére csökkent a bogyómintákban tapasztaltakhoz képest. Több mint kilencven százalékban a malvidin-3monoglükozid molekulák alkotják a színösszetevőket. A 'Cabernet sauvignon' kísérleti boraiban nyomokban található meg cianidin-3-monoglükozid. A delfinidin-, petunidin- és peonidin-3-monoglükozid arány jelentősen lecsökkent a
bogyómintákban
mértekkel
szemben.
Stabil
maradt
a
malvidin-3-
monoglükozid arány. A termésben tapasztaltakkal ellentétben az acilezett antocianin molekula arány jelentősen megemelkedett. A 2006-os kísérleti borok színösszetevők mennyisége a 35. ábrán látható.
35. ábra: A fürtritkítás hatása a 2006-os kísérleti borok színösszetevők mennyiségére (Szólád, 2006)
A fürtválogatás hatására a 'Pinot noir' bor összes antocianin tartalma 44 %-kal csökkent. Ez jelentős, erőteljes minőség csökkenés. A termésre a fürtválogatás nem gyakorolt ekkora hatást. A 'Cabernet sauvignon' bormintákban is redukció
93
volt tapasztalható, de közel sem akkora mértékben, mint a 'Pinot noir' fajtánál. Összességében megállapítható, hogy a borokban kevesebb antocianin molekula volt mérhető, mint a bogyómintákban. Ennek oka, hogy az érlelés során ezek a molekulák polimerizálódnak önmagukkal és más polifenol alkotókkal (BOULTON 2001).
36. ábra: A fürtritkítás hatása a 2006-os kísérleti borok antocianin-glükozid monomer összetevők mennyiségére (Szólád, 2006)
A fürtválogatásnak a kísérleti borokra gyakorolt hatását a 36. ábra tartalmazza. A borok színösszetevőinek arányaihoz hasonlóan a delfinidin-, cianidin-,
petunidin-3-monoglükozid
a
'Pinot
noir'-nál
csak
nyomokban
tapasztalhatók, erről számolt be VARGA (2010) is.
94
37. ábra: A fürtválogatás hatása a kísérleti borok színtónusára és színintenzitására (Szólád, 2006)
A fürtválogatás különböző mértékben járult hozzá a színintenzitás és a színárnyalat értékek alakulásához. A mért mutatókat a 37. ábrán láthatóak. Mindkét 'Pinot noir' kísérleti bor a „barnatörött bor” kategóriába esett, a beavatkozás a barnatörés mértékét emelte. A 'Cabernet sauvignon'-ból készült borok színtónus értéke a „barnatörésre hajlamos bor” kategória alsó határát súrolta. A 'Pinot noir' színintenzitás értékei a „Kadarka-típusú vörösbor” osztályába tartoztak, az alkalmazott technológia kis mértékben emelte az értéket. A 'Cabernet sauvignon' kísérleti borok a „különleges minőségű vörösborok” kategóriába estek, a fürtritkítás kis mértékben csökkentette a vizsgált mutató értékét.
5.6.2. Fürtkurtítás hatása a kísérleti borok polifenol struktúrájára A fürtfelezés (fürtkurtítás) a kísérleti borok összes polifenol és összes flavonoid tartalmára gyakorolt hatását a 19. ábrán szemléltetem.
19. táblázat: A fürtfelezés hatása a 2006-os kísérleti borok összes polifenol és flavonoid tartalmára (Szólád, 2006)
Cabernet sauvignon
95
Összflavonoid (mg/kg katechin) Összpolifenol (mg/kg GAE)
Kontroll
F.felez.
196
214
2647
2758
A kezelésen átesett tőkék boraiban mért összespolifenol és összes flavonoid tartalom magasabb volt, de nem számottevően, csak néhány százalékkal. Az összespolifenol értékek változásai a borokban hasonlóak, az összes flavonoid értékei ellentétesek a termésben tapasztaltakkal. A
polifenol
összetevők
változásait
a
20.
táblázat
mutatja.
A
kaftársav:kutársav hányados, a 4.6.1. fejezetben leírtakhoz hasonlóan a kísérleti borokban azonos volt. A legnagyobb mértékben, 29,55 %-kal a kávésav csökkent a kontrollhoz képest. A legnagyobb mennyiségi csökkenés a kaftársavnál volt tapasztalható, ez 5,57 mg/l. A galluszsav a fertársav és a fermentációt bizonyító tirozol (AMERINE és OUGH 1980) emelkedő tendenciát mutatott a beavatkozás hatására.
20. táblázat: A fürtfelezés hatása a kísérleti borok polifenol összetevőire (Szólád, 2006)
Cabernet sauvignon Kontroll
F.felez.
kaftársav cisz+transz-kutársav
3,06
2,89
kávésav (mg/l)
3,96
2,79
katechin (mg/l)
6,54
6,51
tirozol (mg/l)
18,92
21,53
galluszsav (mg/l)
26,48
29,56
kaftársav (mg/l)
28,66
23,09
epikatechin (mg/l)
55,92
51,15
katechin epikatechin
0,12
0,13
96
ferulasav (mg/l)
0,69
0,63
cisz-kutársav transz-kutársav
0,94
0,81
p-kumársav (mg/l)
1,62
1,49
fertársav (mg/l)
1,79
1,89
cisz-kutársav (mg/l)
4,55
3,59
transz-kutársav (mg/l)
4,83
4,41
A para-kumársav, fertársav mennyisége, katechin:epikatechin és cisz:transzkutársav aránya, a vizsgált tételekben csak kis mértékben változott. A cisz- és transz-kutársav koncentráció csökkent a fürtfelezés hatására.
38. ábra: A fürtfelezés hatása a 2006-os kísérleti borok egyes antocianin összetevőinek megoszlására (Szólád, 2006)
A fürtfelezés nem befolyásolta a színösszetevők arányát (38. ábra). Az acilezett antocianinok aránya jóval magasabb, mint a bogyómintákban. Érlelés alatt az antocianin molekulák kávésavval, para-kumársavval és ecetsavval acilezett antocianinokká alakulnak át (RIBEREAU-GAYON et al. 2006).
21. táblázat: A fürtfelezés hatása a kísérleti borok színösszetevőinek mennyiségére (mg/kg malv-3-glu) (Szólád, 2006)
97
Cabernet sauvignon Kontroll
F.felez.
delf-3-glu (mg/l)
20,22
23,15
cian-3-glu (mg/l)
1,03
1,10
pet-3-glu (mg/l)
24,04
21,43
peo-3-glu (mg/l)
12,68
12,78
malv-3-glu (mg/l)
173,93
167,63
acilezett anto-glu (mg/l)
100,10
87,18
Összantocianin (mg/l malv-3-glu kif.)
332,00
313,26
A 21. táblázat mutatja be a fürtkurtítás hatását a kísérleti borok egyes és összes antocianin tartalmának alakulására. A beavatkozás kis mértékben (18,74 mg/l-rel) csökkentette a színösszetevők mennyiségét. A fürtfelezés viszonylag nagy arányban (14,50 %-kal), de kis mennyiségben (2,93 mg/l-rel) emelte a delfinidin-3-monoglükozid mennyiségét. A peonidin koncentráció változatlan maradt, a petunidin és malvidin-monoglükozid csökkent. A legnagyobb mennyiségi változás az acilezett antocianidin-monoglükozidek esetén volt tapasztalható, ez 12,92 mg/l. 22. táblázat: A fürtkurtítás hatása a 2006-os kísérleti borok színtónusára és színintenzitására (Szólád, 2006)
Cabernet sauvignon Kontroll
F.felez.
Színtónus
0,81
0,82
Színintenzitás
5,47
4,99
A fürtkurtítás a kísérleti borok színtónusára és színintenzitására gyakorolt hatása a 22. táblázat tartalmazza. A Cabernet sauvignon borok színtónus értékei a „bor barnatörésre hajlamos” kategória alsó határát súrolták. A beavatkozás nem változtatta meg számottevően az értéket. A mért 98
színintenzitás értékek alapján a „különleges minőségű vörösbor” kategóriába sorolhatóak a kísérleti borok. Az alkalmazott technológia kis mértékben csökkentette ezen paraméterek értékeit.
5.6.3. A D.M.R. technológia hatása a kísérleti borok polifenol struktúrájára
A 23. táblázatban a másodéves vesszőátvágás kísérleti borokra gyakorolt hatására kialakult összesflavonoid tartalma és összes polifenol tartalma kerül bemutatásra.
23. táblázat: A másodéves vesszőátvágás hatása a 2006-os kísérleti borok összes polifenol és flavonoid tartalmára (Szólád, 2006)
Pinot noir Kontroll
D.M.R.
Összflavonoid (mg/kg katechin)
264
402
Összpolifenol (mg/kg GAE)
2006
2940
A D.M.R. technológia alkalmazása emelte a borok összespolifenol és összesflavonoid tartalmát. A változás mértéke +42 és +52 % volt. A kapott eredmények
hasonlóak,
mint
MURISIER
et
al.
(2006)
adatai,
de
ellentmondanak BIAU (1996) megállapításainak. BIAU szerint a botritizált borok összespolifenol tartalma jelentősen csökkent a nem botritizáltakhoz viszonyítva. 2006-ban a szálvesszőátvágáson átesett tőkék termésén jelentős volt a Botrytis cinerea fertőzöttség. A nagyobb mennyiségben előforduló polifenol összetevők mennyisége a 39. ábra szemlélteti.
99
39. ábra: A másodéves vesszőátvágás hatása a kísérleti borok nagyobb mennyiségben előforduló polifenol összetevőire (Köröshegy, Szólád, 2006)
A D.M.R. technológia eltérő mértékben változtatta a kísérleti borok kávésav, katechin, kaftársav és epikatechin tartalmát; emelkedett, stagnált vagy csökkent a mennyiségük fajtáktól függően. BIAU (1996) késői szüretelésű, botritizálódott borokban csökkenő katechin, galluszsav, nyomokban megtalálható kávésav és emelkedő epikatechintartalomról számolt be. Ez ellentmond az általunk tapasztaltaknak. A tirozol koncentrációja a 'Pinot blanc' fajta kivételével emelkedett a D.M.R. technológia alkalmazásának hatására. A 'Pinot noir' fajtánál jóval magasabb az epikatechin és galluszsav összetevők mennyisége. A kisebb mennyiségben előforduló polifenol összetevők mennyisége a 40. ábrán látható. A kaftársav:kutársav arány nagyrészt fajtára jellemző, ezt a beavatkozás nem befolyásolta. Az arány stabil, fajtára jellemző, még a különböző fitotechnikai műveletek sem módosítják. Ez a megállapítás igazolja RITTER (1994) és BOURSIQUOT (1987) eredményeit. A katechin:epikatechin, cisz- és transz-kutársav arányban, a para-kumársav, a cisz- és transzkutársavtartalomban
fajtánként
eltéréseket
kaptunk.
A
fajták
között
a
legnagyobb változatosságot a fertársav mutatta, legalacsonyabb értékeket 'Pinot noir'-on, legmagasabb 'Rajnai rizlingen' volt.
100
40. ábra: A másodéves vesszőátvágás hatása a 2006-os kísérleti borok kisebb mennyiségben előforduló polifenol összetevőire (Köröshegy, Szólád, 2006)
A 41. ábra szemlélteti a D.M.R. technológia hatását a 2006-os kísérleti borok antocianin összetevőinek megoszlására. A delfinidin- és cianidin-3monoglükozid a kísérleti borokban nem, a petunidin-3-monoglükozid csak nyomokban található meg a kontrollban.
41. ábra: A másodéves vesszőátvágás hatása a kísérleti borok antocianin összetevőinek megoszlására (Szólád, 2006)
101
A másodéves vesszőátvágáson átesett tőkék terméséből készült borok színanyag összetételében jelentős arányt képviselnek az acilezett alkotók, ellentétben a kontroll borokkal, ahol szinte kizárólag a malvidin-3-monoglükozid határozza meg a vörösbor színét. A D.M.R. technológia a 2006-os kísérleti borok összes antocianin összetevőire gyakorolt hatása a 24. táblázatban látható. A beavatkozás jelentősen csökkentette az antocianidin-monoglükozidok mennyiségét. Ez nagyrészt a jelentős mértékű Botrytis cinerea fertőzöttségnek tudható be. A botritisz lakkáz enzimet termel, ami sejtfalbontó tulajdonsága mellett erőteljesen oxidálja a héjban található polifenolokat. Az enzim túléli az erjesztést, és érlelés alatt is kifejti a hatását (RIBÉRAU-GAYON et al. 2006). Ezeket a folyamatokat jól nyomon követhetjük a szőlőtől a borig. A termés összesantocianin tartalma a beavatkozás hatására közel 25 %-kal csökkent, a borban a kontrollhoz képest már csak 37 %-os tartalom volt mérhető. Az egészséges gyümölcs nagyon fontos a borászatban, ennek jelentősége a kevés színanyaggal rendelkező, borászatilag érzékeny fajtáknál – mint például a 'Pinot noir' - kardinális kérdés (JACKSON 2008). 24. táblázat: A másodéves vesszőátvágás hatása a kísérleti borok egyes és összes antocianin összetevőire (mg/l malv-3-glu) (Szólád, 2006)
Pinot noir Kontroll
D.M.R.
delf-3-glu (mg/l)
0,00
0,00
cian-3-glu (mg/l)
0,00
0,00
pet-3-glu (mg/l)
1,39
0,00
peo-3-glu (mg/l)
2,99
4,31
malv-3-glu (mg/l)
94,73
80,81
acilezett anto-glu (mg/l)
0,89
14,88
Összantocianin (mg/l malv-3-glu kif.)
85,44
31,69
102
Ha a kísérleti borok egyes színösszetevőinek mennyiségét vizsgáljuk – amit a 24. táblázat is mutatja -, szembetűnik a Botrytis cinerea kártékony hatása. A legnagyobb mennyiségben a 'Pinot noir'-nál a malvidin-3-monoglükozid található meg. Ennek mennyisége a beavatkozás hatására drámai mértékben csökkent. Delfinidin és cianidin-3-monoglükozid nem volt mérhető egyik borban sem. A petunidin-3-monoglükozidot a kontrollban csak nyomokban találtuk meg, a kezelt tételnél még nyomokban sem volt kimutatható. A peonidin-3monoglükozid a beavatkozás hatására, a malvidin-3-monoglükozid tartalom változásához hasonlóan radikálisan csökkent A D.M.R. technológia a borok színintenzitására és színtónusára gyakorolt hatását a 25. táblázatban szemléltetem.
25. táblázat: A másodéves vesszőátvágás hatása a kísérleti borok színtónusára és színintenzitására (Szólád, 2006)
Pinot noir Kontroll D.M.R. Színtónus
1,70
1,40
Színintenzitás
1,20
2,63
Mindkét kísérleti bor színtónusa a „barnatörött bor” kategóriába esik, a beavatkozás hatására a mutató csökkent. Tehát a kontroll nagyobb mértékben volt barnatörött. Az alkalmazott technológia hatására a színintenzitás értéke növekedett. A kontroll a „Kadarka-típusú”, a kezelésen átesett kísérleti bor a „pecsenye vörösbor” kategóriába tartozott. Ezek az eredmények a D.M.R. technológia minőségjavító hatását támasztják alá.
5.7. Fürtkezelések hatása a kísérleti borok organoleptikus értékeire
103
A 2006-os és 2007-es évjáratú egyszer fejtett borokat a szakértő borbíráló
bizottság
organoleptikusan
értékelte
100
pontos
módosított
rendszerben.
5.7.1. Fürtritkítás hatása a kísérleti borok organoleptikus értékeire A 'Pinot blanc' organoleptikus értékelését a 42. ábra tartalmazza. Az ábrán jól látható a kezelések mellett az évjárat hatása is. A 2006-os évjárat gyengébb volt, mint a 2007-es. A leggyengébb minőségű bornak a 2006-os ritkított tétel bizonyult. Ebben az évben a kontroll borok minden vizsgált paramétere
magasabb
volt.
A
legnagyobb
eltérést
a
megjelenésben
tapasztaltunk (4,00 és 4,14), ez 99 %-os szignifikancia szinten is bizonyítható. A különbség az összbenyomás (3,12) 95 %-os, az illattisztaság (2,57), illatminőség
(2,72),
zamatintenzitás
(2,86),
zamattisztaság
(2,86),
zamatminőség (2,14), zamattartósság (2,57) 90 %-os szignifikancia szinten volt igazolható. 2007-ben is a kontroll bor bizonyult jobbnak tisztaság, szín, illatintenzitás, illattisztaság,
42. ábra: A Pinot blanc kísérleti borok organoleptikus értékelése (Köröshegy, 2006 - 2007)
104
zamatintenzitás,
zamattisztaság,
összbenyomás
és
zamattartósság
paramétereit vizsgálva, ez utóbbi eltérés 90 %-os szignifikancia szinten is bizonyítható. A fürtritkított tétel egyedül illatminőségben múlta felül a kontrollt.
43. ábra: A Chardonnay kísérleti borok organoleptikus értékelése (Köröshegy, 2006 - 2007)
A 'Chardonnay' kísérleti borok organoleptikus értékeléséből is jól nyomon követhető az évjárathatás (43. ábra). A válogatás hatására emelkedett a zamatintenzitás (0,12) és az illatintenzitás (1,50), ez utóbbi 95 %-os szignifikancia szinten bizonyítható. A többi organoleptikus paraméter elmaradt a kontroll bornál tapasztaltaktól. A 2007-es évjáratú borok esetén nem volt mérhető szignifikáns különbség a borok paraméterei között. A ritkításon átesett termésből készült bor zamattartósság (0,27), tisztaság (0,17) és szín (0,12) mutatókban múlta felül a kontroll bort. A többi mért jellemző alacsonyabb volt a kontrollhoz képest. A 'Rajnai rizling' borok organoleptikus értékei a 44. ábrán láthatóak. Egyik évjáratban sem tapasztaltunk szignifikáns eltérést a válogatás hatására. 2006-ban fürtritkítás eredményeként magasabb szín (1,74 %-kal), illatintenzitás (4,40 %-kal), zamatintenzitás (6,97 %-kal), zamatminőség (2,23 %-kal) és zamattartóság (4,98 %-kal) értékek voltak mérhetők, de a különbségek (0,16 -
105
0,50) alacsonyak voltak. A többi paraméter a kontroll bor mutatóival megegyező vagy gyengébb volt.
44. ábra: A Rajnai rizling kísérleti borok organoleptikus értékelése (Köröshegy, 2006 - 2007)
A 2007-es évjáratban a fürtválogatás hatására magasabb tisztaság (0,11 %), szín (0,12 %), illattisztaság (0,11 %), zamatintenzitás (0,06 %), zamattisztaság (0,23 %) és zamatminőség (0,06 %) különbségek voltak mérhetők. A borok organoleptikus értékei között – a korábbi évekhez hasonlóan – csak nagyon kis különbségeket lehetett mérni. A
2006-os,
különböző
időpontokban
fürtválogatott
és
kontroll
'Olaszrizling' borok organoleptikus értékei a 45. ábra szemlélteti. Szignifikáns különbséget a paraméterek között tapasztaltunk. A legkisebb értéket a 10 Brixo–nál fürtritkított tétel esetén kaptunk. Organoleptikusan a legjobb értékekkel
a
korai
válogatáson
átesett
tétel
rendelkezett;
illatosabb,
zamatosabb volt.
106
45. ábra: Az Olaszrizling kísérleti borok organoleptikus értékelése (Cserszegtomaj, 2006 - 2007)
A 46. ábra jól mutatja a 'Pinot noir' borok esetében az évjáratok közötti különbséget. Ez elsősorban színben mérhető. 2006-ban a fürtritkítás minden paraméterre jótékony hatással volt, legjobban az illat- és zamatminőségre (15,16 és 13,51 %-kal), legkevésbé az illatintenzitásra és színre (2,04 és 3,17 %-kal).
107
546. ábra: A Pinot noir kísérleti borok organoleptikus értékelése (Szólád, 2006 - 2007)
A változások nem voltak egyik esetben sem szignifikánsak. 2007-es évjáratban a fürtritkított tétel az illatintenzitásban, zamatintenzitásban (1,51 %-kal), zamatminőségben
(3,05
%-kal),
összbenyomásban
(2,21
%-kal)
és
zamattartósságban (11,61 %-kal) múlta felül a kontroll bort. Ez utóbbi mutató különbsége 90 %-os szignifikancia szinten is igazolható. Más mért paraméterek között szignifikáns különbséget nem lehetett bizonyítani. Az
évjárat
hatása
a
'Cabernet
sauvignon'
borok
esetében
is
megfigyelhető (47. ábra). Szignifikáns különbség nem volt mérhető a borok organoleptikus értékei között. 2006-ban a beavatkozás hatására a kísérleti tétel szinte minden paramétere felülmúlta a kontrollt. A 2007-es évjáratban is hasonló
eredmények
születtek,
a
fürtválogatott
tétel
minden
vizsgált
organoleptikus paramétere magasabb volt, mint a kontroll.
108
47. ábra: A Cabernet sauvignon kísérleti borok organoleptikus értékelése (Szólád, 2006 - 2007)
Az illatintenzitás mutató különbsége (0,89) szignifikáns, 90 %-os szinten igazolható.
5.7.2. Fürtfelezés hatása a kísérleti borok organoleptikus értékeire A fürtfelezés (fürtkurtítás) a kísérleti borok organoleptikus értékeire gyakorolt hatását az 48. ábra mutatja be.
48. ábra: A Cabernet sauvignon kísérleti borok organoleptikus értékelése (Szólád, 2006 - 2007)
109
Mindkét évjáratban - a fürtválogatáshoz hasonlóan – a kezelés hatására az érzékszervi mutatók felülmúlták a kontroll tételeket. 2006-ban zamatosabb volt a fürtválogatott bor. A zamatminőség, zamattartósság és összbenyomás mutatók esetében lehetett a legnagyobb mértékű változást mérni, ez 11,57 12,04 % volt. 2007-ben a fürtritkított tétel illatosabb volt. Az illatintenzitásban (7,98 %), illattisztaságban (13,34 %) és illatminőségben (12,65 %) mutatkozott a legnagyobb eltérés a kontrollhoz képest. A mért paraméterek között szignifikáns különbséget nem tapasztaltunk.
5.7.3. A D.M.R. technológia hatása a kísérleti borok organoleptikus értékeire A
másodéves
vesszőátvágás
a
'Pinot
blanc'
kísérleti
borok
organoleptikus értékeire gyakorolt hatását az 49. ábra szemlélteti.
49. ábra: A Pinot blanc kísérleti borok organoleptikus értékelése (Köröshegy, 2006 - 2007)
A kezelt tőkék terméséből készült bor 2006-ban a tisztaság, 2007-ben zamatminőség mutatókban múlta felül a kontroll tételeket. A legnagyobb
110
különbséget - 0,73 és 1,62 - a bírálók az illat tisztaságában tapasztalták. Azonban megállapítható, hogy mindkét évjáratban a D.M.R. technológia negatívan befolyásolta a kísérleti borok minőségi paramétereit..
50. ábra: A Chardonnay kísérleti borok organoleptikus értékelése (Köröshegy, 2006 - 2007)
A különbségek még 90 %-os szignifikancia szinten sem igazolhatók. Borminőségben a beavatkozás nem hozta meg a tőle elvárt eredményeket A 'Chardonnay' kísérleti borok organoleptikus értékelése az 50. ábrán látható. 2006-ban a kezelés hatására az összes érzékszervi mutató jobb volt, mint
a
kontroll
zamattisztaság
tétel. és
a
Az
illatintenzitás
zamattartartósság
95
%-os,
mutatók
a
zamatintenzitás,
esetében
90
%-os
szignifikancia szinten bizonyítható a különbség. 2007-es évjáratban csak a zamatintenzitás (4,64 %-kal), zamatminőség (6,29 %-kal), zamattartósság (6,60 %-kal) és összbenyomás (1,81 %-kal) értékekben múlta felül a kezelt a kontroll tételt. Ezek a borok testesebbek, zamatosabbak, de szolidabb illatúak voltak. Ebben az évjáratban nem volt mérhető szignifikáns különbség a mutatók között. A másodéves vesszőátvágás 'Rajnai rizling' kísérleti borok érzékszervi mutatóira gyakorolt hatását az 51. ábra tartalmazza. A kezelésen átesett 2006os évjáratú bor minden organoleptikus értéke felülmúlta a kontroll tételt. Az egyik bíráló a következőt jegyezte meg: „a bor fiatal kora ellenére előrehaladott 111
petrolos, virágos, mézes jegyekkel bír”. 90 %-os szignifikancia szinten zamatminőség és összbenyomás mutatók esetén bizonyítható a különbség.
51. ábra: A Rajnai rizling kísérleti borok organoleptikus értékelése (Köröshegy, 2006 - 2007)
A 2007-es évjáratban az eredmények az azonos év 'Chardonnay' fajtához hasonlóan alakultak. A kezelés hatására a kísérleti bor megjelenésben, illatban gyengébb, de zamatban gazdagabb volt. A borok minőségi paraméterei közül csak a tisztaság esetén volt szignifikáns különbség 99 %.
52. ábra: A Pinot noir kísérleti borok organoleptikus értékelése (Köröshegy, 2006 - 2007)
112
A 'Pinot noir' esetében a másodéves vesszőátvágás mindkét vizsgált évjáratban nagyon kedvezően alakította szinte az összes érzékszervi mutatót (52. ábra). A 2006-os évjáratban, a technológia legjobban a kísérleti bor színére hatott, ez 90 %-os szignifikancia szinten is igazolható. 2007-ben az értékek átlagai között kisebb volt a differencia, mégis több esetben szignifikáns különbséget
állapítottunk
meg.
Zamatintenzitás,
zamatminőség,
zamattartósság, összbenyomás mutatók esetén 95 %-os szinten is igazolható volt az eltérés. Megállapítható, hogy a technológia fajta- és évjáratfüggő. A beavatkozás a fajták nagy részét pozitívan befolyásolta. Elsősorban a borok zamatára van nagyobb hatással. Az így készült borok testesebbek, gazdagabbak.
113
5.8. Különböző polifenol összetevők arányainak alakulása A méréseink során vizsgáltuk a kaftársav és a cisz-, transz-kutársav hányadosát bogyókban, borban. RITTER (1994) és BOURSIQUOT (1987) borban végezték vizsgálataikat, szerintük a mutató fajtára jellemző, genetikailag mélyen kódolt. A továbbiakban a bogyómintákban tapasztaltakat mutatom be. Statisztikailag megalapozottan csak a 2005-ös, 2006-os 'Pinot noir' és a 2005ös 'Cabernet sauvignon' mintákból lehet következtetéseket levonni.
53. ábra: A cisz- és transz-kutársav valamint a kaftársav kutársav arány a Pinot noir és a Cabernet sauvignon bogyóiban (Szólád, 2006 - 2007)
Méréseim során a transz- és cisz-kutársav fajtákon belül viszonylag stabil mennyiséget mutatott, még a vizsgált fitotechnikai műveletek sem befolyásolták
(53.
ábra).
Arányuk
esetlegesen
fajtaleíró
lehet.
Ennek
tisztázására hányadosuk számolása megtörtént. A tapasztaltak szerint ezek a molekulák nagyon stabilak, arányuk fajtáktól függetlenek, tehát fajtajellemző leírására alkalmatlan. Azonban a kaftársav:kutársav arány fajtára, évjáratra jellemző, ez 95 %-os szignifikancia szinten is igazolható. Az antocianin molekulák megoszlásából eddig is el tudtunk különíteni fajtacsoportokat (KOZMA 1991). A vizsgált mutató az antocianin molekulák százalékos
114
megoszlási arányaival kiegészítve nagy segítség lehet a szőlőfajták pontosabb azonosításához.
6. Összefoglalás Munkám
során
3
különböző
termőhelyen:
Cserszegtomajon,
Köröshegyen, Szóládon, 6 különböző szőlőfajtán: 'Olaszrizlingen', 'Pinot blanc'on, 'Chardonnay'-n, 'Rajnai rizlingen', 'Pinot noir'-on és 'Cabernet sauvignon'-on vizsgáltam 2005 – 2007 közötti évjáratokban 3 különböző fitotechnikai beavatkozást: a fürtritkítás (fürtválogatás), fürtfelezés (fürtkurtítás), D.M.R. technológia
(másodéves
vesszőátvágás)
a
termés
mennyiségére
és
minőségére gyakorolt hatását. Figyelemmel kísértem az abból készült borok rutin analitikai mutatóit, polifenol struktúráját és organoleptikus értékeit. Az eredményeket a következőkben foglalom össze.
• A vizsgált termőhelyeken és évjáratokban a fürtritkítás nem okozta a termés minőségének javulását. A terméskiesés jelentős volt. A kezelés fajta és évjárat függő. Egyes esetekben a válogatás negatívan befolyásolta a gyümölcs minőségét. Az esetek túlnyomó részében a titrálható savtartalom csökkent, de szignifikáns különbség nem volt tapasztalható. A 'Pinot noir' fenolos érését gyorsította, 'Cabernet sauvignon'-ét lassította a fürtválogatás, de a dinamikát jelző katechin : epikatechin arány változását statisztikailag nem sikerült igazolni. Az összespolifenol és összesflavonoid tartalom általában csökkent. A ciszés
transz-kutársav
szignifikánsan.
A
hányadosra vörösbort
a
beavatkozás
adó
nem
szőlőfajták
hatott
termésének
összesantocianin és az antocianin alkotók megoszlására nem hatott a fürtválogatás
ezek
az
ismérvek
genetikailag
mélyen
kódolt
tulajdonságok. A kísérleti tőkék terméséből készült borok rutin analitikai mutatói között jelentős különbséget nem tapasztaltam. A kezelés jótékony hatással volt a 'Pinot noir'-ra, negatívan befolyásolta a 'Rajnai rizling' és 'Chardonnay'-t és semleges hatással volt a 'Cabernet sauvignon' kísérleti borok rutin analitikai paramétereire. A különbség
115
elsősorban
a
sav-
és
cukormentes
extrakttartalomban
volt
szembetűnőbb. Az 'Olaszrizling' fajtán a korai válogatás előnyösebb bizonyult. A borok polifenol struktúrájára a fürtritkítás nem gyakorolt számottevő hatást. Az összespolifenol és összesflavonoid tartalom általában csökkent. A kísérleti borok organoleptikus értékelése során tapasztalt eredmények szerint a fürtválogatás fajtafüggő. Volt olyan tétel, amelyet a ritkítás pozitívan befolyásolt - ez a 'Pinot noir' - , volt, amit negatívan - ez a 'Pinot blanc' - és volt, amit nem, vagy csak kis mértékben - például a 'Cabernet sauvignon'. Megállapítható, hogy a fürtválogatás hatása erőteljesen évjárat, termőhely, fajta függvénye. Vannak olyan fajták, amelyek az átlagosnál érzékenyebben, és vannak, amelyek kevésbé reagálnak a fürtritkításra. A gyakorlatban ezeknek a faktoroknak a figyelembe vételével célszerű alkalmazni a fürtritkítás technikáját.
• A vizsgált termőhelyeken és évjáratokban a fürtfelezés alkalmazása esetén is jelentős volt a terméskiesés és a termés minőségi paraméterei nem változtak számottevően. A finomszerkezetre irányuló vizsgálatok eredményei is ezt a megállapítást igazolják. Korábban a fürtválogatásnál tapasztaltakhoz hasonlóan a vörösbort adó szőlőfajták antocianin összetevőinek megoszlására a beavatkozás nem gyakorolt hatást. A ʼCabernet sauvignonʼ fürtjeit 3 különböző fürtszintből mintáztuk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a szinteken elhelyezkedő bogyók között felfedezhető-e különbség. A vizsgálatok eredményei szerint nem. A szőlő fürtjeinek vertikális érésére nem találtunk bizonyítékot. A tömött fürtű fajták esetén magasabb növényvédelmi kockázatot is vállal a termelő, mert a beavatkozás során elkerülhetetlen, hogy ne sérüljön néhány alsó bogyó. A Botrytis cinerea fertőzöttség kockázata így ugrásszerűen megnőhet. Ez a veszély a kísérlet során valós problémaként jelentkezett 2005-ben a 'Pinot noir' szőlőfajta esetében. A kezelésen átesett tőkék terméséből készült borok organoleptikus értékelési eredményei nem különböztek a kontroll tételtől.
116
• A vizsgált termőhelyeken és évjáratokban a másodéves vesszőátvágás hatására csökkent a termésmennyiség, de a korábban említett fitotechnikai műveletekkel ellentétben, jelentősen emelkedett a termés minősége. A mustok titrálható savtartalma nagymértékben növekedett, ez a hatás előnyös lehet a forró évjáratokban, konkurense lehet a kései szüretelésnek. A bogyóminták összespolifenol tartalma csökkent. A ciszés transz kutársav hányados nem változott, ellentétben a kaftársav mennyiségével. A 'Pinot noir' termésének összes antocianin tartalma csökkent.
A
kísérleti
borok
organoleptikus
értékelése
során
a
beavatkozáson átesett tőkék terméséből készült borok zamatosabbak, testesebbek voltak. Ezek az eredmények szignifikánsan is bizonyíthatók az egyes fajtákon. A korábban bemutatott fitotechnikai műveletekhez hasonlóan ennek a beavatkozásnak az eredményessége is függ az évjárattól és a szőlőfajtáktól.
• A kísérletekben vizsgált antocianin összetevők aránya a fajtáktól függően, de a beavatkozásoktól függetlenül alakultak. A kaftársav, ciszés transz-kutársav arányban évjárattól, fajtáktól függően állandó értéket tapasztaltam. A termésből mért mutató és az antocianin összetevők megoszlása alapján jól elkülöníthetők a fajták. Ennek tisztázásának az érdekében további vizsgálatok elvégzését javaslom beállítani.
117
7. Új tudományos eredmények Cserszegtomajon, Köröshegyen, Szóládon a fürtritkítás (fürtválogatás), fürtfelezés (fürtkurtítás), D.M.R. technológia (másodéves vesszőátvágás) alkalmazásának hatását az 'Olaszrizling', 'Pinot blanc', 'Chardonnay', 'Rajnai rizling', 'Pinot noir' és 'Cabernet sauvignon' fajtákra meghatároztuk.
• A vizsgált termőhelyeken és évjáratokban a viszonylag kései, 10 Brixo nál végzett fürtválogatás különböző módon befolyásolhatja a termés minőségét. Egyes évjáratokban és fajtáknál a minőség akár negatívan is változhat. A vizsgált fajták között eltérés van az érés fiziológiájában a kezelések hatására. Az eltérő reakcióik eredménye fajták különböző módon reagálnak a fürtválogatásra, a legérzékenyebb a 'Pinot noir', a legstabilabb a 'Cabernet sauvignon' volt. A beavatkozás csökkentette a termés összes flavanoid és összespolifenol tartalmát. A válogatás fajtától függően eltérően befolyásolta a fenolos érést jelző katechin:epikatechin arányt, 'Cabernet sauvignon' a fenolos érés a mutató alapján lassult, a 'Pinot noir'-on gyorsult. Ezt a megállapítást támasztja alá a bogyóminták összes antocianin tartalma és a kísérleti borok organoleptikus értékelése is. Tehát a bevezetőben feltett kérdésre a válasz: részben igen: Burgundiában
a
Pinot
noir
szőlőfajtán
alkalmazott
fürtritkítás
hozzájárulhat a borok minőségének emeléséhez, ez a pozitív hatás a kísérletekben a Chardonnay fajtán nem jelentkezett.
• A vizsgált termőhelyeken és évjáratokban a kései fürtfelezés nem okoz szignifikáns változást a termés minőségében. A rutin analitikai mutatók és a termés polifenol összetételében sem volt különbség mérhető. A kísérleti borok organoleptikus értékelése során a kezelésen átesett tőkék terméséből készült borok minden évjáratban több mutatóban felülmúlták a kontroll tételeket, de szignifikáns különbség nem volt mérhető.
• A vizsgált termőhelyeken és évjáratokban a másodéves vesszőátvágás jelentősen emelte a termés minőségét. A hatás intenzitása fajtafüggő. A 118
kísérleti borok organoleptikus értékelése során megállapítható, hogy elsősorban a borok zamatára, testességére gyakorolt pozitív hatást. A legjobb eredmény a 'Rajnai rizling' és a 'Pinot noir' fajtán volt mérhető.
• Feltártuk a Balatonboglári borvidéken termő ʼPinot noirʼ és ʼCabernet sauvignonʼ szőlőfajták polifenol és antocianin összetételét. Az értékek a nemzetközi adatoktól kis mértékben eltérnek. Az eredmények hasznosak lehetnek a gyakorlat számára, különösképpen a szőlészeti és borászati technológiára érzékeny ʼPinot noirʼ esetén.
• A
fürtök
vertikális
érése
nem
bizonyítható,
a
fürt
szintek
finomösszetételében, antocianin tartalmában szignifikáns különbség nem tapasztalható. A színalkotók megoszlásában mérhető volt eltérés, de a mintavétel helye és a megoszlás között egyértelmű kapcsolat nem mutatkozott.
• A vizsgált termőhelyeken és évjáratokban a fajták antocianidinmonoglükozid molekulák megoszlási arányai stabilak, genetikailag mélyen kódolt ismérvek, még a vizsgált fitotechnikai műveletek sem befolyásolták. A korábban kutatott kaftársav : transz- és cisz-kutársav hányadosa évjáratra és fajtára jellemző. A hányados és a színalkotók megoszlási arányai alapján a vörösbort adó szőlőfajták a termésük alapján jól elkülöníthetőek. Ez a mutató a borok esetében már nem stabil, mert a kaftársav és a kutársav a borászati műveletekre érzékenyek, mennyiségüket már a korai almasavbontás is jelentősen módosítja.
119
M1 Felhasznált irodalmi források jegyzéke ADAMS, D. O. (2006): Phenolics and Ripening in Grape Berries. American Journal of Enology and Viticulture. 57:(3) 249-256
AMATI A., MARANGONI B., ZIRONI R., CASTELLARI M., ARFELLI G. (1994): Differentiated grape harvesting. The effects of cluster thinning on vine physiology. 3rd Note. Rivista di Viticoltura e di Enologia, Conegliano 47 (3) 3-12
AMATI, A., FERRARINI, R., GIULIVO, C., CASTELLARI, M., GALLI, M. (1997): Influenza delle caratteristiche varietali e del diradamento dei grappoli sulla composizione fenolica del vino Valpolicella D.O.C. Rivista di Viticoltura e di Enologia, Conegliano 50 (2) 37-46
AMERINE, M., A., OUGH, C., S. (1980) Methods for Analysis of Musts and Wines. John Wiley, New York.
ANTCLIFF, A (1965): A comparison of cropping levels in the Sultana. Vitis, 5: 19. p.
ARFELLI, G., ZIRONI, R., MARANGONI, B., AMATI, A., CASTELLARI, M. (1996): The effects of cluster thinning on some ripening parameters and wine quality. First ISHS Workshop on Strategies to Optimize Wine Grape Quality Conegliano 9-12 July 1995. Acta Horticulturae (427) 379-386
ASEN, S., STEWART, R., N., NORRIS K., H. (1972): Co-pigmentation of anthocyanins in plant tissues and its effect on color. Phytochemistry 11:11391145
AURICH, M. (1990): Effect of harvest time and yield on Gewürztraminer wines in Southern Tyrol (in: Gewürztraminer, Traminer Aromatico. Symposium 18 Maggio 1990, Bolzano, Italy.
120
BADER, W. (2004): Ausdünnen: Gibberellin statt Handarbeit? Der Deutsche Weinbau (10) 22-23
BALGA, I., LESKÓ, A., KÁLLAY, M. (2009): Polifenol vegyületek eloszlása a szőlőfürtben. Lippay János - Ormos Imre - Vas Károly Tudományos Ülésszak 2009 október 28 - 30. Budapest.
BAKONYI, K., KOCSIS, L. (2006): Két évszázad az oktatás és kutatás szolgálatában. PE-GMK Központi Könyvtár és Levéltár. Keszthely
BARÓCSI, Z. (2006): A rügy- és fürtterhelés hatása az Egri Bikavért adó szőlőfajták vegetatív és generatív teljesítményére. PhD dolgozat, Budapesti Corvinus Egyetem
BAUER, K. (1996): Increase of grape quality by cluster thinning and foliage treatment. Der Winzer, Klosterneuburg. 52 (7) 9-12
BAUMANN, A. (2005): Rebarbeiten aktuell. Wüchsige Bestaende rechtzeitig bremsen. Rebe und Wein (6): 19-20
BAVARESCO, L., FRASCHINI, P., RUINI, S. (1991): Effects of cluster thinning and shoot tipping on yield and quality of some grape varieties growing in Verona viticultural area. Vignevini 1991 18(7-8) 31-35p
BENA-TZOUROU, I., LANARIDIS, P., METAFA, M. (1999): Influence de l'éclaircissage sur la concentration en acides aminés des moûts et des vins du cépage blanc Vilana. Incidence sur les substances volatiles du vin. Journal International des Sciences de la Vigne et du Vin 33 (3) 111-117
BÉNYEI, F., LŐRINCZ, A., SZ., NAGY., L. (1999): Szőlőtermesztés. Mezőgazda Kiadó
121
BERTAMINI, M., IACONO, F., SCIENZA, A. (1991): Manipulation of sink-source relationships through cluster thinning and qualitative effects, cv. Cabernet Sauvignon. Vignevini 18(10) 40-47
BIAU S.(1996): Thése de Doctorat OEnologie-Ampélologie, Université de Bordeaux II.
BRAVDO, B., HEPNER, Y., LOINGER, S., COHEN, S., TABACKMAN, H. (1984a): Effect of irrigation and nutrient supply on quality of musts and wines of high yielding Cabernet Sauvignon and Carignan vineyards in Israel. Bulletin de lʼO.I.V. 57 729-740
BRAVDO, B., HEPNER, Y., LOINGER, S., COHEN, S., TABACKMAN, H. (1984b): Effect of crop level on growth, yield and wine quality of a high yielding Carignane vineyard. American Journal Enology and Viticulture 35: 247-252
BRAVDO, B., HEPNER, Y., LOINGER, S., COHEN, S., TABACKMAN, H. (1985): Effect of crop level and crop load on growth, yield, must and wine composition, and quality of Cabernet Sauvignon. American Journal Enology and Viticulture 36: 125-131
BRAVDO, B. (2005): Effect of irrigation and fertilization on fruit and wine quality. International Workshop on Advances in Grapevine and Wine Research. 14-17 September 2005, Basilicata
BROUILLARD, R., WIGAND, M-C., DANGLES, O., CHEMINAT, A. (1990): pH and solvent effects on the copigmentation of malvin with polyphenols, purine and pyrimidine derivatives. J. Chem. Soc., Perkin Trans. 2:1235-1241
BOULTON R. (2001): The Copigmentation of Anthocyanins and Its Role in the Color of Red Wine: A Critical Review. American Journal of Enology and
122
Viticulture. 52:(2) 67-88
BOURSIQUOT,
J.
M.
(1987).
Contribution
a
lʼétude
des
esters
hydroxycinnamoytartriques chez le genre Vitis. Récherche dʼapplication taxonomique. Thése Doct. Ing. ENSA Montpellier BOURZEIX, M., HEREDIA, N., KOVACE, V. (1983) Richesse de différents cépages en composés phénoliques totaux et en anthocyanes. Prog. Agric. Vitic. 100, 421–428.
CAI, Y., T.H. LILLEY, T., H.,
HASLAM, E. (1990): Polyphenol-anthocyanin
copigmentation. J. Chem Soc., Chem. Commun. 5:380-383
CAMPOSTRINI, F., BERTAMINI, M., DE MICHELI, L., IACONO, F. (1991): Several years of experiences of cluster thinning, cvs. Schiava and Cabernet Sauvignon. Vignevini, Bologna 18 (10): 29-39
CARBONNEAU, A., LECLAIR, P., H., DUMARTIN, P., CORDEAU, J., ROUSSEL, C. (1977): Etude de l'influence chez la vigne du rapport "Partie vegetative/partie productrice" sur la production et la qualite des raisins. Connaiss. Vigne Vin (Talence) 11 105-130
CARGNELLO, G. (1992). Premières recherches sur la "double maturation raisonnée" du raisin en vignoble. Actes 4° Symposium International de Physiologie de la Vigne, San Michele all'Adige, Univ. Torino, pp. 453-456.
CARGNELLO, G. (1994): Factorial control of crop and growth by thinning and topping of grapevine clusters and shoots. First results on yield and economy (in: Atti del IV Simposio Internazionale di Fisiologia della Vite. Ist. Agrario, San Michele all'Adige e Univ. di Torino, Italia, 11-15 Maggio 1992)
CARGNELLO, G., RIDOMI, A., PEZZA, L., DI GAETANO, R., LOVAT, L. (1995): Product „quality“ improvement applying innovative techniques relative to
123
training forms, mechanical winter pruning, production control and vintage period. Long – term research and various considerations in „Prosecco Land” GESCO 8 , Vila do Conde (Porto), 03-05 Juillet, pp. 403-414
CARGNELLO, G., PERSURIC, D., (1996): Premieres recherches sur la “Double Maturation Raisonnée” (D.M.R.) en Istrie (Croatie). Gesco 9, Budapest 1996. augusztus 21-23. 97-103.p. CARGNELLO, G., GAROFOLO, A., TIBERI, D. (1996): Ultrieures recherches sur la technique de la double maturation raisonnée (D.M.R.) sur raisins et vins Cesanese del Piglio doc provenant de zones et systemes du conduite differents. Gesco 9, Budapest 1996. augusztus 21-23. 111-120.p.
CARGNELLO, G., SPERA, G. (1996): Recherches sur les rapports entre techniques de culture susceptibles dʼameliorer la qualite economique et sociale des vins (D.M.R.) et la teneur en resveratrol dans le produit. Gesco 9, Budapest 1996. augusztus 21-23. 359-366.p.
CASTELLUCCI, F. (2009): World Statistics. At the 32nd OIV world congress in Zagreb (Croatia) 2009 september 15.
CHAPMAN, D. M., MATTHEWS, M. A., GUINARD, J. X. (2004): Sensory attributes of Cabernet Sauvignon wines made from vines with different crop yields. American Journal of Enology and Viticulture 55 (4) 325-334
CHATONNET, P., DUBOURDIEU, D., BOIDRON, J., N., PONS, M. (1992): The origin of ethylphenols in wines. Journal of the Science of Food and Agriculture 60:(2) 165-178
CHEN,
L.J.,
HRAZDINA,
anthocyaninflavonoid
complex
G.
(1981):
formation
and
Structural its
role
properties in
plant
of color.
Phytochemistry 20:297-302
124
CHEYNER, V. (2001): Groupe polyphénols and evolutions reactions in wine. Polyphénols actualités.
CHEYNIER, V., RIGAUD, J., SOUQUET, JM., DUPRAT, F., MOUTOUNET, M. (1990): Must Browning in Relation to the Behavior of Phenolic Compounds During Oxidation. American Journal of Enology and Viticulture 41:(4) 346-349
CHEYNIER, V., DUENAS-PATON, M., SALAS, E., MAURY, C., SOUQUET, JM., SARNI-MANCHADO, P., FULCRAND, H. (2006): Structure and Properties of Wine Pigments and Tannins. American Journal of Enology and Viticulture 57:(3) 298-305
CLARK, J. R., FERNANDEZ, G. E., DOMBEK, D. G. (1989): Flower cluster thinning of 'Mars' and 'Venus' grapes. Arkansas Farm Research 38 (3) 11
CLARKE, R. J., BAKKER, J. (2004): Wine Flavour Chemistry. Blackwell Publishing
CLINGELEFFER, P. R., KRSTIC, M. P., WELSH, M. A. (2002): Effect of postset, crop control on yield and wine quality of Shiraz. In Proceedings of the Eleventh Australian Wine Industry Technical Conference. Blair et al. (Eds.), pp. 84-86. Winetitles, Urrbrae, Sourh Australia
CORINO L., RUARO P., RENOSIO G., RABINO M., MALERBA G. (1991): Cluster-thinning on the Barbera vine in some areas of Monferrato. Viticultural behaviour. Vignevini, Bologna 18 (7-8) 51-55
CSEPREGI,
P.,
ZILAI,
J.
(1988):
Szőlőfajta
ismeret
és
használat.
Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
CZOCHANSKA, Z., L. Y. FOO, L. J. PORTER.(1979): Concentrational changes in lower molecular weight flavans during grape maturation. Phytochemistry
125
18:1819-1822
DA FREITAS, V. A. P., GLORIES, Y., MONIQUE, A. (2000): Development Changes of Procyanidins in Grapes of Red Vitis Vinifera Varieties and Their Composition in Respective Wines. American Journal of Enology and Viticultrure 51:(4) 397-404
DALLʼAGNOL, I., MIELE, A., RIZZON, L. A., (2002): Effect of partial grape drying on the 'Cabernet Sauvignon' grapevine on the wine characteristics first results in Brazil. Journal International des Sciences de la Vigne et du Vin 36(2): 71-76 DARDENIZ, A., KISMALI, I. (2002): Investigations on the effects of different crop load of Amasya and Cardinal grape cultivars on the yield and quality of grape and cuttings. Journal of Agricultural Faculty of Ege University 39 (1) 9-16
DARIAS-MARTIN, J., CARRILLO, M., DIAZ, E., BOULTON, B. R., (2001): Enhancement of red wine colour by pre-fermentation addition of copigments. Food Chemistry 73:(2) 217-220
DARNE, G., GLORIES, Y. (1987): Considération nouvelles sur la synthése des anthocyanes des baies de raisin au cours de la véraison. In Physiologie de la Vigne. 3 Symp. Int. sur la Physiologie de la Vigne. Bordeaux, 24 - 27 Juin 1987
DE ROS, G., FALCETTI, M., IACONO, F., STEFANINI, M. (1991): Economical and marketing results of wines produced with cluster thinned grapes: an example from Trentino. Vignevini, Bologna 18(10) 60-62
DEJEU, L., STANESCU, D. (1993): Studies on rationalizing of some summer pruning techniques in table grape growing. Lucrari Stiintifice, Seria B, Horticultura, Bucuresti (36) 97-107
DI COLLALTO, G., FERRINI, F., BIRICOLTIS. (1991): Research on grapevine
126
cluster thinning in Chianti area. Vignevini, Bologna 18 (7-8): 39-41
DIÓFÁSI, L. (1985): A minőségi borszőlőtermesztés tudományos alapjai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
DI LORENZO, R., FERRANTE, S., BARBAGALLO, M. G. (2001): Modification of source/sink ratios in Nero d'Avola (*Vitis vinifera* L.) grapevines in a warmdry environment. Advances in Horticultural Science 15 (1-4) 31-38
DIMOVSKA, V., BOZINOVIC, Z., HRISTOV, P., BELESKI, K., BOSKOV, K., MARKOVSKA, B. (2000): The influence of ampelotechnical measures and bioregulators on productivity and quality of Beogradska Besemena grape variety. Yearbook of the Faculty of Agriculture of Skopje 45 7-15 DOKOOZLIAN, N., K., HIRSCHFELT, D., J. (1995): The influence of cluster thinning at various stages of fruit development on Flame Seedless table grapes. American Journal of Enology and Viticulture 46 (4) 429-436
DOKOOZLIAN, N. K., PEACOCK, W. L. (2001): Gibberellic acid applied at bloom reduces fruit set and improves size of 'Crimson Seedless' table grapes. HortScience 36 (4) 706-709
EDER R. (2004): Weinanalyse im eigenen Betrieb: Qualitätsparameter. Agrarverlag
EDER, R., WENDELIN, S. (2000): Classification of red wine cultivars by anthocyanin analysis with HPLC. Modern Analytical Methods for Food and Beverage Authentication. Lednice
EDER R., WENDELIN S., BARNA J. (1990): Auftrennung der monomeren Rotweinanthocyane mittels Hochdruckflüssigkeitschromatogtraphie (HPLC) – Metodenvergleich
und
Vorstellung
einer
neuen
Methode.
Mitteilungen
Klosterneuburg 40 (1990): 68 – 75
127
ENTAV-INRA (1995): Catalogue of Selected Wine Grape Varieties and Clones Cultivated in France. Ministry of Agriculture, Fisheries and Food. CTPS.
ESCHENBRUCH, R., SMART, R. E., FISHER, B. E., WHITTLE J. G., LEE T. H. (1987): Influence of yield manipulations on the terpene content of juices and wines of Muller Thurgau. Proceedings of the 6th Australian Wine Industry Technical Conference, 14-17 July 1986, Adelaide, 89-93, ISSN 0811-0743
FARKAS, E. (2009): A DMR módszerrel érlelt szőlőben tapasztalható minőségjavulás okainak vizsgálata analitikai módszerekkel. TDK dolgozat, Szent István Egyetem Állatorvos Tudományi Kar, Budapest
FAZEKAS, I., BARÓCSI, Z., BODOR, P., LŐRINCZ, A., LUKÁCSY, GY., ZANATHY, G. (2009): Terméskorlátozó zöldmunkák vizsgálata vörösborszőlőfajtáknál. Lippay János - Ormos Imre - Vas Károly Tudományos Ülésszak 2009 október 28 - 30. Budapest.
FAZEKAS, I., ZANATHY, G., ULCZ, A., LUKÁCSY, GY., LŐRINCZ, A., KÁLLAI, T. (2007): The Effect of Some Methods of Cluster Thinning for the Bunch Stem Necrosis of cv. Kékfrankos in 2006. XXX. OIV World Congress of Vine and Wine Budapest 10-16 june 2007
FENDINGER, A., G., POOL, R., M., DUNST, R., M., SMITH, R. (1997): Effect of mechanical
thinning
minimally-pruned
"Concord"
grapevines
on
fruit
composition. Proceedings of the Fourth International Symposium on Cool Climate Viticulture and Enology, Rochester, NY, USA, 16-20 July, 1996 Communications Services, New York State Agricultural Experiment Station pp. IV. 13-IV. 17
FERRE, D. C., SCURLOCK, D. M., SCHMID, J. C. (2004): Influence of application time and gibberellic acid concentration on 'Seyval blanc' grapes.
128
Journal of the American Pomological Society 58 (4) 220-225
FERRE, D. C., SCURLOCK, D. M., SCHMID, J. C. (2005): Chemical bloom thinning hybrid grape cultivars. Small Fruits Review 4 (4) 83-93
FERREE, D. C., CAHOON, G. A., SCURLOCK, D. M., BROWN, M. V. (2002): Effect of time of cluster thinning grapevines. Small Fruits Review 2 (1) 3-14
FERREE, D. C., SCURLOCK, D. M., STEINER, T., GALLANDER, J. (2004): Chambourcin grapevine response to crop level and canopy shade at bloom. Journal of the American Pomological Society 58 (3) 135-141
FERRER BACCINO, M. (1988): Effect of yield on the must quality of three Vitis vinifera L. cultivars. Boletin de Investigacion, Facultad de Agronomia, Montevideo 8: 1-24
FILIPETTI, I., RAMAZZOTTI, S., CENTINARI, M., BUCCHETTI, B., INTRIERI, C. (2007): Effect of cluster thinning on grape composition: preliminary experiences on ʻSangioveseʼ grapevines. International Workshop on Advances in Grapevine and Wine Research. Acta Hort. (ISHS) 754:227-234
FISHER, K. H., BRADT, O. A., WIEBE, J., DIRKS, V. A. (1977): Cluster-thinning Ae'de Chaunac' French hybrid grapes improves vine vigor and fruit quality in Ontario. Journal of American Soc. Horticulture Science. 102: 162-165pp
FISCHER, U., STRASSER, M., GUTZLER, K. (2000): Impact of fermentation technology on the phenolic and volatile composition of German red wines. International Journal of Food Science and Technology, 35(i), 81–94.
FITZGERALD, J., PATTERSON, W. K. (1994): Response of Reliance table grapes to canopy management and ethephon application. Journal of the
129
American Society for Horticultural Science 119 893-898
FLAMINI R., (2008): Hyphenated Techniques in Grape and Wine Chemistry. John Wiley & Sons
FOX, R. (1992): Marktgerecht produzieren - durch Ausdünnen. Der Deutsche Weinbau 47 1062-1065
FOX, R. (1993): Cluster thinning - corresponding to real market conditions. Der Deutsche Weinbau , Wiesbaden 1993 47 1062-1065
FOX, R., LAY, H. (1996): Effects of cluster thinning on wine quality. Der Deutsche Weinbau (16-17) 48-50, 52-53
FOX, R. (2000): Ertragsregulierung mit großer Wahrscheinlichkeit notwendig. Rebe und Wein, Weinsberg 53 (7) 280-282
FRANCO, M., PEINADO, R. A., MEDINA, M. MORENO, J. (2004): Off-vine grape drying effect on volatile compounds and aromatic series in must from Pedro Ximenez grape variety. Journal of Agricultural and Food Chemistry 52 (12) 3905-3910
FUGELSANG, K., C., EDWARDS, C., G. (2007): Wine Microbiology - Practical Applicatoins and Procedures 2nd edition. Springer
GÁL, L., KAPTÁS, T., SZŰCS, E. (2007): A terméskorlátozás és a szüreti időpont megválasztásának hatása a Blauburger fajta borminőségére. Pannon Egyetem
Georgikon
Mezőgazdaságtudományi
Kar
Kertészeti
Tanszék
Keszthely 2007 március 29-i “Terméskorlátozás - Mítosz és Valóság” című szakmai nap
GIL, G. F., RIVERA, M., VARAS, F., ZOFFOLI, J. P. (1994): Effectiveness and
130
mode of action of gibberellic acid on grape berry thinning (in: Rantz, J.M. (Ed.): Proceedings of the International Symposium on Table Grape Production, June 28 and 29, 1994, Anaheim, CA, USA)
GRIS, E. F., FERREIRA, E. A., FAKCAO, L. D., BORDIGNON-LUIZ, M. T. (2007): Caffeic acid copigmentation of anthocyanins from 'Cabernet Sauvignon' grape extracts in model systems. Food Chemistry 100:(3) 1289-1296
GOLDBERG, D. M., KARUMANCHIRI, A., TSANG, E., SOLEAS, G. J. (1998): Catechin and Epicatechin Concentrations of Red Wines: Regional and CultivarRelated Differences. American Journal of Enology and Viticulture 49:(1) 23-35
GONZALES-NEVES, G., GIL, G., BARREIRO, L., FERRER, M., FRANCO, J. (2006): Composición fenólica de las uvas de las principales variedades tintas de Vitis Vinifera cultivadas en Uruguay. Agrociencia X:(2) 1-14
GUIDONI, S., SCHUBERT, A. (2001): Influenza del diradamento dei grappoli e della defogliazione sul profilo antocianico di acini di *Vitis vinifera* cv. Nebbiolo. Rivista di Frutticoltura e di Ortofloricoltura 63 (12) 75-80
GUIDONI, S., ALLARA, P., SCHUBERT, A. (2002): Effect of cluster thinning on berry skin anthocyanin composition of *Vitis vinifera* cv. Nebbiolo. American Journal of Enology and Viticulture 53 (3) 224-226
GUIDONI, S., FERRANDINO, A., NOVELLO, V. (2008): Effects of Seasonal and Agronomical Practices on Skin Anthocyanin Profile of 'Nebbiolo' Grapes. American Enology and Viticulture 59:(1) 21-29
GYÖRFFYNÉ G., BÉNYEI F., KAPTÁS T., KOZMA P., MÁJER J. (2007): A D.M.R módszer felhasználási lehetőségei. Lippay - Vas - Ormos Napok Budapest 2007 Szőlészeti szekció
131
HAFNER, P. (2001): Weniger Essigfäule durch Traubenteilen, Obstbau Weinbau. Fachblatt des Südtiroler Beratungsringes 2001 38(6): 190-191p
HAFNER, P. (2002): Good experiences with cluster splitting Obstbau Weinbau. Fachblatt des Südtiroler Beratungsringes 2002 39(7-8) 221-222p
HAFNER, P. (2003): Weniger Beeren-Botrytis und Essigfaule durch das Traubenteilen. Deutsches Weinbau - Jahrbuch 54, 157-160
HAFNER, P. (2005): Traubenteilen bei ʻVernatschʼ. Obstbau Weinbau 42 (5): 145-146
HANNI, E. (2003): Pneumatische Entblätterung und mechanische Ausdünnung. Obstbau - Weinbau. Fachblatt des Südtiroler Beratungsringes 40 (5) 142-144
HILLEBRAND, W., SCHULZE, G., WALG, O. (1992): Weinbau Taschenbuch. Fachverlag Dr. Fraund GmbH, Mainz.
HUI-SHIUAN, T. (1993): Production of port type from dried 'Black Queen' grapes. Diploma dolgozat. Fu Jen Catholic University, Sinjhuang, Taiwan
HOWELL, G. S., MANSFIELD, T. K., WOLPERT, T. K. (1987) Influence of training system, pruning severity, and thinning on yield, vine size, and fruit quality of 'Vidal blanc' grapevines. American Journal Enology and Viticulture 38: 105-112
IACONO F., BERTAMINI M., SCIENZA A. (1991a): Cluster thinning in grape as exemplification of the relationships between physiology and cultural technique. Vignevini 18(10) 23-28
132
IACONO, F., BERTAMINI, F., CAMPOSTRINI, F., FALCETT, M., PORRO, D., STEFANINI, M. (1990): Effect of winter pruning and cluster thinning on fruit quality of Teroldego grape variety (in: Facchini, P., Falcetti, M. (Eds.): Atti del Convegno il Teroldego Rotaliano, 1-2 Settembre 1989, S. Michele all'Adige, Italy. Bolletino dell'Instituto Agrario Supplemento al 2 (3) 59-68
IACONO, F., BERTAMINI, M., PORRO, D., STEFANINI, M. (1991b): Relationships between the variability of grape vegetative and productive structure and quantitative and qualitative results of cluster thinning. Vignevini 18(10) 49-54
IACONO, F., SCIENZA, A. (1995): Differential effects of canopy manipulation and shading of *Vitis vinifera* L. cv. Cabernet Sauvignon. II. Wine sensory properties. Wein-Wissenschaft, Wiesbaden 50 (1) 9-13
JACKMAN, R., L., YADA, R., Y., TUNG, M., A., SPEERS, R., A. (1987): Anthocyanins as food colorants - a review. J Food Biochem 11: 201-247.
JACKSON, S. R. (2008): Wine Science - Principles and Applications. Elsevier Inc.
JACKSON, S. R. (2009): Wine Tasting. A Professional Handbook. Second Edition. Elsevier Inc.
JACKSON, D. I., STEANS, G. F., HEMMINGS, P. C. (1984): Vine reponse to increased node numbers. American Journal Enololgy and Viticulture., (3):161163
JEANGROS, B., GETAZ-AUER, J., AERNY, J. (1987): Studies on Chasselas berry ripening in Switzerland in 1986. Effects of yield, vegetative development, and date of veraison. Revue Suisse de Viticulture, Arboriculture, Horticulture,
133
Nyon 19: 349-356
JORDAO, M., A., RICARDO-DA-SILVA, J., M., LAUREANO, O. (2001): Evolution of Catechins and Oligomeric Procyanidins during Grape Maturation of Castelao Frances and Touriga Francesa. Am. J. Enol. Vitic. 52(3):230-234
JÖRGER, V., WOHLFARTH, P. (2002): Versuche zur Ertragsregulierung. Der Deutsche Weinbau, Neustadt (15) 14-17
KÁLLAY, M. (1995): A jellemző magyar borszőlőfajták, illetve azok borai polifenolösszetételének
vizsgálata, különös tekintettel a procianidin -
koncentráció összefüggésben a bor élettani hatásával. Zárójelentés, OTKA T 5212 sz. téma 24 – 25
KÁLLAY. M. (2009): Szóbeli konzultáció
KAPS, M. L., CAHOON, G. A. (1989): Berry thinning and cluster thinning influence vegetative growth, yield, fruit composition, and net photosynthesis of 'Seyval blanc' grapes. Journal of the American Society for Horticultural Science 114: 20-24
KAPTÁS, T., BONDOR, A., KISS, P., SZŰCS, E., TÓTH, E. (2007): A must cukortartalmának növelése racionális kettős érlelés (D.M.R) módszerével. Lippay - Vas - Ormos Napok 2007 Budapest Szőlészet szekció
KELLER, M., MILLS, L. J., WAMPLE, R. L., SPAYD, S. E. (2005): Cluster thinning effects on three deficit-irrigated *Vitis vinifera* cultivars. American Journal of Enology and Viticulture 56 (2) 91-103
KENNEDY, J., A., TROUP, J., G., PILBROW, J., R., HUTTON, D., R., HEWITT, D., HUNTER, R., C., RISTIC, R., ILAND, P., G., JONES, G., P., (2000): Development of seed polyphenols in berries from Vitis vinifera L. cv. Shiraz.
134
Australian Journal of Grape and Wine Research 6, 244–254,
KENNEDY, U., LEARMONTH, R., HASSAL, T. (2009): Effect on grape and wine quality of bunch thinning of Merlot under Queensland conditions. Final Report to Grape and Wine Research and Development Corporation. Project number RT 06/05-2
KERRIDGE, G., GACKLE, A. (2005): Vines for fine wines. CSIRO. Ausztrália
KIEFER, W, WEBER, M. (1994): Thinning for improving wine quality. Der Deutsche Weinbau, Neustadt 1994 14 24-28
KLIEWER, W. M., DOKOOZLIAN, N. K. (2005): Leaf area/crop weight ratios of grapevines: Influence on fruit composition and wine quality. American Journal of Enology and Viticulture 56 (2) 170-181
KLIEWER, M. W., FREEMAN, B. M., HOSSOM C. (1983): Effect of irrigation, crop level and potassium fertilization on Carignane vines. I. Degree of water stress and effect of growth and yield. American Journal Enology and Viticulture. 34: 186-196pp
KOZINA, B., KAROGLAN, M., JEROMEL, A., MASLOV, L. (2008): Effect of grapevine solarization on anthocyanins composition of Pinot Noir wines. VII. Alps-Adria Scientific Workshop. Stara Lesna, Slovakia, 2008
KOZMA P. (1966): Szőlőtermesztés II. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
KOZMA P. (1991): Szőlőtermesztés I. Akadémiai Kiadó, Budapest.
KÜHRER, E. (2005): Traubenausdünneng bei der Sorte Grüner Veltliner: Erfahrungen in der Saison 2004. Der Winzer 61(5): 16-19
135
KURTURAL, S. K., DAMI, I. E., TAYLOR, B. H. (2006): Effects of pruning and cluster thinning on yield and fruit composition of 'Chambourcin' grapevines. HortTechnology 16 (2) 233-240
LIAO, H., CAI, Y., HASLAM, E. (1992): Polyphenol interactions. Anthocyanins: Co-pigmentation and colour changes in red wines. J. Sci. Food Agric. 59:299305
LAVEZZI, A., RIDOMI, A., PEZZA, L., INTRIERI, C., SILVESTRONI, O. (1995): Effects of bunch thinning on yield and quality of Sylvoz-trained cv. Prosecco, Vitis vinifera L. Rivista di Viticoltura e di Enologia 48 (2) 35-40
LAVIN, A., GUTIERREZ, A., ROJAS, M. S. (2001): Niveles de carga en viñedos jóvenes cv. Chardonnay y sus efectos sobre producción y calidad del vino. Agricultura Tecnica 61 (1) 26-34
LEGUAY, M. (1983): Control of quality and yield in viticulture. Essay of influencing the plant: Pruning, disbudding and removing the grapes. Progres Agricole et Viticole, Montpellier 100(15-16): 388-395
LIHR, M. (2000): A D.M.R. módszer, mint különleges termesztéstechnológiai eljárás
hatása
a
termés
minőségére.
Diplomamunka.
Kertészeti
és
Élelmiszeripari Egyetem, Budapest
LOIGNER, C., SAFRAN, B. (1971): Interdépendance entre le rendement, la maturationdes raisin et de la qualité des vins. Ann. Technol. Agric., 3: 225-240.
LOONEY, NE. (1981): Some growth regulator and cluster thinning effects on berry set and size,berry quality, and annual productivity of de Chaunac grapes. Vitis 20: 22-35
LOONEY, N. E., WOOD, D. F. (1977): Some cluster thinning and gibberellic
136
acid effects on fruit set, berry size, vine growth and yield of de Chaunac grapes. Canadian Journal Plant. Science. 57:653-659pp
LOTT, H., EMIG, K. H. (1985): Yield regulation by thinning of grape clusters. Der Deutsche Weinbau 40: 786-788
LUKÁCSY, GY. (2006): A fürtritkítás idejének és mértékének hatása a ʻFurmintʼ és a ʻHárslevelűʼ fajták vegetatív és generatív teljesítményére Tokaj-Hegyalján. Doktori értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem
MÁJER, J. (2007): Szóbeli közlés
MÁJER, J., JAHNKE, G., NÉMETH, CS., KNOLLMAJERNÉ, SZIGETI, GY., VARGA, P. (2007): Application of an special grape growing method the D. M. R. for the production of traditional wine specialities in Badacsony, XXX. OIV World Congress of Vine and Wine Budapest 10-16 june 2007
MANG, F. (2005): Der Winzer - Die Ausdünnung - Das Geldergebnis. Weinbau (4): 8-9
MARANGONI, B., ZIRONI, R., GRAZIANI, N., CASTELLARI, M., ARFELLI, G. (1994): Differentiated grape harvesting. II. The effects of cluster thinning on vine growth and yield parameters. Rivista di Viticoltura e di Enologia, Conegliano 47 (2) 13-24
MATTHEWS, M. A., NUZZO, V. (2005): Berry size and yield paradigms on grapes and wines quality. International Workshop on Advances in Grapevine and Wine Research. 14-17 September 2005, Basilicata
MATUS, M. S., RODRIGUEZ, J. G., OCVRIK, M. M. (2006): Raleo de racimos en *Vitis vinifera* cv. Malbec. Effecto sobre los componentes del rendimento y la composición polifénolica de las bayas. Revista de la Facultad de Ciencias
137
Agrarias. Universidad Nacional de Cuyo. 38 (1) 105-112 MAZZA, G., FUKUMOTO, L., DELAQUIS, P., GIRARD, B., EWERT, B. (1999): Anthocyanins, phenolics, and color of Cabernet franc, Merlot, and Pinot noir wines from British Columbia. Journal of Agricultural and Food Chemistry 47 (10) 4009-4017
McCARTHY, M., G., CIRAMI, M., FURKALIEV, D., G. (1987): The effect of crop load and vegetative growth control on wine quality. Proceedings of the 6th Australian Wine Industry Technical Conference, 14-17 July 1986, Adelaide, 7577
McDONALD, C., BELL, S. J., LANTZKE, N., KENNISON, K. (2005): Bunch thinning: When is the best time to thin, and is it worthwhile? Australian & New Zealand Grapegrower and Winemaker (497a) 41-43, 45-46
MEHOFER, M., HANAK, K., SCHMUCKENSCHLAGER, B. (2008): Einfluss verschiedener Traubenausdünnungsmethoden auf Traubengesundheit und Trauben- und Mostqualität. Mitteilungen Klosterneuburg 58 (2008): 49-57
MEHOFER, M., HANAK, K., SCHMUCKENSCHLAGER, B., REGNER, F. (2008): Einfluss verschiedenen Entwicklungsstadien der Rebe auf die Traubenund Mostqualität. Mitteilungen Klosterneuburg 57 (2007): 140-145
MELIA, V., SPARACIO, A., DI BERNARDI, D., CAPRARO, F., FINA, B., SPARLA, S., DI GIOVANNI, M. (1995): Cluster thinning with grapevine cultivar Inzolia. Vignevini, Bologna 1995 22 (4, ricerca) 26-30
MERCZ, Á. (1978): Mennyiség és minőség. Kertészet és Szőlészet, 27: 7.
MESCALCHIN, E., MICHELOTTI, F., IACONO, F. (1995): Estimation of the balance between vine growth and productivity. Vignevini, Bologna 1995 22(6) 49-52
138
MEYER, E. (1995): Chemical cluster thinning with ethephon. Deutsches Weinbau-Jahrbuch 1995 46 175-177 MIELE, A., RIZZON, A., L., DALLʼAGNOL, I., (2009): Effect of partial grape drying on the physicochemical composition of Cabernet Sauvignon must. XII. Congresso Brasileiro de Fisiologia Vegetal “Desaflos para producao de alimentos e bioenergia” 7 a 12 de setembro de 2009 - Fortaleza - CE
MINIATI, E., P. DAMIANI, P., MAZZA P. (1992): Copigmentation and selfassociation of anthocyanins in food model systems. Ital. J. Food Sci. 4:109- 116
MIRABEL,
M.,
SAUCIER,
C.,
GUERRA,
C.,
GLORIES,
Y.
(1999):
Copigmentation in Model Wine Solutions: Occurrence and Relation to Wine Aging. Am. J. Enol. Vitic., 50:(2) 211 - 218
MOLNÁR, I. (1897): A szőlőművelés és borászat. (3. kiadás). Budapest.
MONTEDORO, G. F., SERVILI, M., BEGLIOMINI, A. L., SCACCIA, M. (1994): Effect of cluster thinning of white grape cultivars on must and wine composition (in: Atti del IV Simposio Internazionale di Fisiologia della Vite. Ist. Agrario, San Michele all'Adige e Univ. di Torino, Italia, 11-15 Maggio 1992)
MOON, D., Y., LEE, D., K. (1996): Effects of berry thinning on fruit quality of grape Fujiminori in plastic film house. RDA Journal of Agricultural Science Horticulture 38 (1) 683-686
MORANDO, A., GERBI, V., MINATI, JL., NOVELLO, V., EYNARD, I., ARNULFO, C., TARETTO, E., MINETTI, G. (1991): Comparison between thinning and tipping the clusters at fruit set or veraison. Vignevini 1991 18(7-8) 43-50p
MORENO-ARRIBAS, M., V., POLO, C., M., (2009): Wine Chemistry and
139
Biochemistry. Springer Science+Business Media, LLC
MORI, K., SAITO, H., GOTO-YAMAMOTO, N., KITAYAMA, M., KOBAYASHI, S., SUGAYA, S., GEMMA, H., HASHIZUME, K. (2005): Effects of abscisic acid treatment and night temperatures on anthocyanin composition in Pinot noir grapes. Vitis 44 (4) 161-165
MORIONDO, M., ORLANDINI, S. (1999): Effect of cluster number on biomass accumulation in grapevine shoots. Agricoltura Mediterranea 129 (4) 241-248
MORRIS, J. R., MAIN, G. L., OSWALD, O. L. (2004): Flower cluster and shoot thinning for crop control in French-American hybrid grapes. American Journal of Enology and Viticulture 55 (4) 423-426
MORRIS JR., SIMS CA., STRIEGLER RK., CACKLER SD., DONLEY RA. (1987): Effects of cultivar, maturity, cluster thinning, and excessive potassium fertilization on yield and quality of Arkansas wine grapes. American Journal Enology and Viticulture 38: 260-264
MURISIER, F. (1985): Crop control in viticulture. Revue Suisse de Viticulture, Arboriculture, Horticulture, Nyon 17: 181-187
MURISIER, F., AERN,Y J. (1994): Influence of crop load on reserves content and the occurrence of chlorosis in grapevines. Effect of the rootstock. Revue Suisse de Viticulture, Arboriculture, Horticulture, Nyon 26 281-287
MURUSIER, F., FERRETTI, M., RIGONI, R., ZUFFEREY, V. (2002): Amélioration de la qualité des raisins rouges par le passerillage sur souche: essais sur Merlot au Tessin 1. Résultats agronomiques. Revue Suisse de Viticulture, Arboriculture et Horticulture, Suisse, 2002, n° 6, pp. 381-386
MURUSIER, F., FERRETTI, M., RIGONI, R., ZUFFEREY, V. (2003):
140
Amélioration de la qualité des raisins rouges par le passerillage sur souche: essais sur Merlot au Tessin 2. Résultats oenologiques. Revue Suisse de Viticulture, Arboriculture et Horticulture, Suisse, 2003, n° 3, pp. 187-190
MURISIER, F., ZUFFEREY, V. (1997): Rapport feuille-fruit de la vigne et qualité du raisin. Revue Suisse de Viticulture, Arboriculture, Horticulture 29 (6) 355-362
MURUSIER, F., ZUFFEREY, V., FERRETTI, M. (2005). Verbesserung der erntequalitat bei roten durch partielle traubentrocknung am stock: verruche mit der rebsorte Merlot im Tessin. Proceeding vol. 1, GESCO Geisenheim (Germany), 23 Agosto, pp. 80-87.
MURUSIER, F., ZUFFEREY, V., FERRETTI, M. (2006): Amélioration de la qualité des raisins rouges par le passerillage sur souche: essai sur Merlot au Tessin. Progrès Agricole et Viticole, Montpellier 123 (12) 248-253
NAGEL, C., W., WULF, L., W., (1978): Changes in the antohocyanins, flavonoids and hidroxycinnamic acid esters during fermentation and aging of Merlot and Cabernet sauvignon. American Journal of Enology and Viticulure 30:(2) 111-117
NAOR, A., GAL, Y., BRAVDO, B. (2002): Shoot and cluster thinning influence vegetative growth, fruit yield, and wine quality of Sauvignon blanc grapevines. Journal of the American Society of Horticultural Science 127 (4) 628-634
NATALI, S., BIGNAMI, C., CAMMILLI, C. (1992):The effect of defruiting and stem girdling on the gas exchange and the water status of vines, cv. Trebbiano giallo. Vignevini, Bologna 19(5) 55-58
NAVARRO, M., RETAMALES, J., DEFILIPPI, B. (2001): Efecto del arreglo de racimo y aplicación de citoquinina sintética (CPPU) en la calidad de uva de mesa variedad Sultanina tratade con dos fuentes de giberelinas. Agricultura
141
Tecnica 61 (1) 15-25
NIKFARDJAM, M., P. (2004): Szóbeli közlés
OUGH, C. S., NAGAOKA, R. (1984) Effect of cluster thinning and vineyard yields on grape and wine composition and wine quality of Cabernet Sauvignon. American Journal Enology and Viticulture 35: 30-34
PALLIOTTI, A., CATECHINI, A. (2000): Cluster thinning effects on yield and grape composition in different grapevine cultivars. Acta Horticulturae B (512) 111-119
PAYAN, J. J., CREUNET, B., ARCUSET, P. (1993): Potential crop regulation by cluster removal or cluster thinning. Progres Agricole et Viticole, Montpellier 1993 110 489-494
PETEGOLLI D. (1991): Chemical thinning of grapevine. Vignevini, Bologna 1991 18(7-8) 21-24
PETERLUNGER, E., CELOTTI, E., DALT, D. G., STEFANELLI, S., GOLLINO, G., ZIRONI, R. (2002): Effect of Training System on Pinot noir Grape and Wine Composition. American Journal of Enology and Viticulture. 53:(1) 14-19
PETGEN, M. (2005): Was bringen alternative Ausdünnungmöglichkeiten? Deutsche Weinbau (9): 14-18
PETGEN, M. (2006a): Für und Wider von ertragsregulierenden Massnahmen. Lohnt sich der Mehraufwand? Deutsche Weinmagazin (12): 14-18
PETGEN, M. (2006b): Möglichkeiten und Grenzen der Ertragsregulierung - Was bringen alternative Ausdünnungmöglichkeiten wirklich? Weinbau (4): 14-18
142
PETRIE, P. R., CLINGELEFFER, P. R. (2006): Crop thinning (hand *versus* mechanical), grape maturity and anthocyanin concentration: Outcomes from irrigated Cabernet Sauvignon (*Vitis vinifera* L.) in a warm climate. Australian Journal of Grape and Wine Research 12 (1) 21-29
PETRIE, P. R., TROUGHT, M. C. T., HOWELL, G. S. (2000a): Growth and dry matter partitioning of Pinot Noir (*Vitis vinifera* L.) in relation to leaf area and crop load. Australian Journal of Grape and Wine Research 6 (1) 40-45
PETRIE, P. R., TROUGHT, M. C. T., HOWELL, G. S. (2000b): Fruit composition and ripening of Pinot Noir (*Vitis vinifera* L.) in relation to leaf area. Australian Journal of Grape and Wine Research 6 (1) 46-51
PETTENKOFFER S. (1930): Szőlőművelés. Pátria Kiadó, Budapest
PODMANICZKY, P., (2007a): Fürtkezelés hatása a szőlő minőségére. Szőlészet és Borászat Szakkiállítás (előadás) Budapest, 2007 január 18.
PODMANICZKY, P., (2007b) Különböző módon készített vörösborok polifenol struktúrájának vizsgálata. Diploma dolgozat. Budapesti Corvinus Egyetem
PODMANICZKY, P., KOCSIS, L., VARGA, Z., TARCZAL, E.,(2007a): Effect of Double Maturation Raisonée Technology and Cluster Thinning on Quality of Harvest and Wine. American Journal of Enology and Viticulture, 2007. 58(3): 414A-419A
PODMANICZKY, P., KOCSIS, L., VARGA, Z., TARCZAL, E.,(2007b): The effect of canopy and crop management on the quality of grapejuice and wine, XXX. OIV World Congress of Vine and Wine Budapest 10-16 june 2007
PODMANICZKY, P., LAPOSA, B., KOCSIS, L. (2005): Yield and quality control on Pinot gris in Badacsony area in Hungary. International Workshop on
143
Advances in Grapevine and Wine Research. 14-17 September 2005, Basilicata
PONI, S., LAKSO, A. N., TURNER, J, R., MELIOUS, R. E. (1994): Interaction of crop level and late seasen water stress on growth and physiology of fiels-grown concord Grapevines. American Journal of Vine and Viticultrure 45 (2) 252-259
PORRO D., FALCETTI M., BERTAMINI M., NICOLINI G., MATTIVI F., IACONO F. (1991): Analytical and sensorial results from wines produced with different bud number levels and cluster thinning. Vignevini, Bologna 18(10) 55-59
PORRO, A. D., SCIENZA, A., STRINGANI, G. (1995): Differential effects of canopy manipulation and shading of *Vitis vinifera* L. cv. Cabernet Sauvignon: Plant nutritional status. Journal of Plant Nutrition 18 (9) 1785-1796 PRAJITNA, A., DAMI, E. D., STEINER, E. T., FERREE, C. D., SCHEERENS C. J., SCHWARTZ, J. S. (2007): Influence of cluster thinning on phenolic composition, resveratrol, and antioxidant capacity in Chambourcin wine. American Journal of Enology and Viticulture 58 (3) 346-350
PRIOR, B. (2003): Qualität durch Laubarbeiten und Traubenreduktion: Was bietet sich an? Das Deutsche Weinmagazin (10) 22-27
PRIOR, B. (2005): Ertragsreduktion für gesunde Trauben. Das Deutsche Weinmagazin (14):8
PRIOR, B. (2006): Frühe Entblätterung: Bald eine Standardmassnahme? Das Deutsche Weinmagazin (11):30-35
POOL, R. M., DUNST, D. C., CROWE, H., HUBBARD, G. E., HOWARD, G. E., DEGOLIER, G. (1993): Predicting and controlling crop on machine or minimal pruned grapevines. In Proceedings of the Second Nelson J. Shaulis Grape Symposium: Pruning Mechanization and Crop Control, pp. 31-45. NY State Agricultural Experiment Station, Geneva
144
RʼHOUMA, A., CHERIF, M., BOUBAKER, A. (1998): Effect of nitrogen fertilization, green pruning and fungicide treatments on botrytis bunch rot of grapes. Journal of Plant Pathology 80 (2) 115-124
REGNER, C., EISENHELD, C., STADLBAUER, A. (2002): Versuche zur chemischen Beerenausdünnung bei Reben. Mitteilungen Klosterneuburg, Rebe und Wein, Obstbau und Früchteverwertung 52 (1-2) 3-9
REIN, M. (2005): Copigmentation reactions and color stability of berry anthocyanins. Academic Dissertation, University of Helsinki
REUTHER, H. (2002): Das Ausdünnen der Trauben. Deutsche Weinbau (15): 35
REVILLA, E., GARCÍA-BENEYTEZ, E., CABELLO, F., MARTIN-ORTEGA, G., RYAN, J.-M. 2001. Value of high-performance liquid chromatographic analysis of anthocyanins in the differentiation of red grape cultivars and red wines made from them. Journal of Chromatography A. 915: 53-60.
REYNOLDS A. G. (1989a): Impact of pruning strategy, cluster thinning, and shoot removal on growth, yield, and fruit composition of low-vigor De Chaunac vines. Canadian Journal of Plant Science 1989 69: 269-275
REYNOLDS, A. G. (1989b): 'Riesling' grapes respond to cluster thinning and shoot density manipulation. Journal of the American Society of Horticultural Science 114 (3) 364-368
REYNOLDS, A. G., EDWARDS, C. G., WARDLE, D. A., WEBSTER, D., DEVER, M. (1994): Shoot density affects Riesling grapevines. I. Vine performance. Journal of the American Society for Horcticultural Science 119 874-880
145
REYNOLDS, A.G., POOL, R. M., MATTICK, L. R. (1986): Effect of shoot density and crop control on growth, yield, fruit composition, and wine quality of 'Seyval blanc' grapes. Journal of the American Society for Horticultural Science 111(1): 55-63
REYNOLDS,
A.
G.,
SCHLOSSER,
J.,
POWER,
R.,
ROBERTS,
R.,
WILLWERTH, J., SAVIGNY, C. (2007a): Magnitude and interaction of viticultural and enological effects. I. Impact of canopy management and yeast strain on sensory and chemical composition of Chardonnay Musque. American Journal of Enology and Viticulture 58 (1) 12-24
REYNOLDS, A. G., SCHLOSSER, J., SOROKOWSKY, D., ROBERTS, R., WILLWERTH, J., SAVIGNY, C. (2007b): Magnitude of viticultural and enological effects. II. Relative impacts of cluster thinning and yeast strain on composition and sensory attributes of Chardonnay Musque. American Journal of Enology and Viticulture 58 (1) 25-41 REYNOLDS, A. G., WARDLE, D. A. (1989): Impact of various canopy manipulation techniques on growth, yield, fruit composition, and wine quality of Gewürztraminer. American Journal Enology and Viticulture 40: 121-129
RIBÉREAU-GAYON, P. (1982): The chemistry of red wine color. In The Chemistry of Winemaking. A.D. Webb (Ed.), pp. 50–87. Advanced Chemistry Series, no. 137. Am. Chemical Society, Washington, DC.
RIBÉREAU-GAYON, P., DUBURDIEU D., DONÉCHE, B., LONVAUD, A. (2006a): Handbook of Enology Volume I. The Microbiology of Wine and Vinifications 2nd Edition. John Wiley and Sons, Ltd
RIBÉREAU-GAYON, P., GLORIES, Y., MAUJEAN, A., DUBOURDIEU, D. (2006b): Handbook of Enology Volume II. The Chemistry of Wine. Stabilization and Treatments 2nd Edition. John Wiley and Sons, Ltd
146
RITTER, G., GÖTZ, L., DIETRICH, H. (1994) Untersuchung der phenolischen Substanzen in Rheingauer Rieslingweinen. Vitic. Enol. Sci. 49/2, 71-77
ROMER-CASCALES,
I.,
ORTEGA-REGULES,
A.,
LÓPEZ-ROCA,
J.,
FERNÁNDEZ-FERNÁNDEZ, J., I., GÓMEZ-PLAZA, E., (2005): DIfferences in Anthocyanin Extractability from Grapes to Wines According to Variety. American Journal of Enology and Viticulture 56:(3) 212-219
ROMPOS,
K.
(2004):
Badacsonyi
fehérborszőlő
fajtákon
alkalmazott
másodlagos érlelési (DMR) módszer hatása a termés mennyiségére és minőségére. Szakdolgozat. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Budapest
RÜHLING, W. (1999): Untersuchungen zur maschinellen Ausdünnung. ATWVorhaben Nr. 91 31
RÜHLING, W., NECKERAUER, B., SPERLING, M. (1999): Ausdünnen: Ertragsregulierung mit der Maschine? Der Deutsche Weinbau (14) 18-22
SAPIS, J.C. (1967): Thése de Docteur en OEnologie, Université de Bordeaux II.
SCHALKWYK, D., HUNTER, J. J., VILIERS, F. (1996a): The influence of cluster thinning on juice and wine composition of Chardonnay. Wynboer Tegies 83 (6) 3-6
SCHALKWYK, D., HUNTER, J. J., VILLIERS, F. E. (1998): The influence of cluster thinning on grape and wine quality of Pinot noir. Wynboer Tegnies (108) 8-12
SCHALKWYK, D., HUNTER, J., J., VENTER, J., J. (1995): Effect of bunch removal on grape composition and wine quality of Vitis vinifera L. cv. Chardonnay. South African Journal for Enology and Viticulture, Stellenbosch 16 (2) 15-25 147
SCHALKWYK, D., VILLIERS, F., FOUCHE, G. W. (1996b): Timing of cluster thinning in grapevines. Wynboer Tegnies (78) T5-T7
SCHÖFFLING, H., GOEDECKE, H. (1985): Das Problem der Mengeregulierung im rheinlandpfaelzichen Weinbau. Wein-Wissenschaft, 2: 77-107.
SCHULTZ, H. R., WEBER, M., STEINBERG, B., AUGUSTIN, A., HIMSTEDT, M., PFEIFER, W. (2000): Teilenfruchtung, Teil II. - Reaktion des Weinaromas. Das Deutsche Weinmagazin 10 22-29
SCHULTZ, H. R., KOHLER, D., FOX. R. (2005): Eine Erfolg verschprechende Ausdünnungvariante: Trauben Teilen. Das Deutsche Weinmagazin (15) 22-25
SCHUMANN, F. (1992): Thinning - higher grape sugar content. Weinwirtschaft Anbau 1992 (6) 11-12
SCIENZA, A., FREGONI, M. (1978): Connection between the number of berries per grape bunch and stiellaehme. Vignevini 5 (2) 31-37
SEPULVEDA, R. G., MONDACO, G. O., ROJAS, P. N. (1984): Advancing maturation and enhancing coloration of Moscatel Rosado grapes (I-III). Investigacion y Progreso Agropecuario La Platina 25: 8-13
SIMON-GYÖRFI, A. (2008): A fürtfelezés és a fürtritkítás hatása a Chasselas-ra és a Királyleánykára. Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar, Diploma dolgozat
SINGLETON, V., L., ROSSI, J., A. (1969): Colorimetry of total phenolics with phosphomolybdic-phosphotungstic acid reagent. American Journal of Enology and Viticulture 16:144-158
148
SINGLETON, V., R., SALGUES, M., ZAYA, J., TROUSDALE, E. (1985): Caftaric Acid Disappearance and Conversion to Products of Enzymic Oxidation in Grape Must and Wine. American Journal of Enology and Viticulture 36(1) 5057
SMITHYMAN, R. P., HOWELL, G. S., MILLER, D. P. (1998): The use of competition for carbohydrates among vegetative and reproductive sinks to reduce fruit set and botrytis buch rot in Seyval blanc grapevines. American Journal of Enology and Viticulture 49 (2) 163-170
SOMERS, T.,C. (1971): The polymeric nature of wine pigments. Phytochemistry 10:2175–2186
SUDRAUD, P. (1958): Interprétation des courbes dʼabsorption des vin rouges. Ann. Technol. Agric. 10:63-68.
STEINBERG, B., WEBER, M., SCHULTZ, H. R. (2000): Teilentfruchtung, Teil 1: Weniger Trauben, mehr Genuss. Das Deutsche Weinmagazin (10) 22-29
SVÁB, J. (1973): Biometria módszerek a kutatásban. Mezőgazda kiadó Budapest
TARDAGUILA, J., PETRI, P. R., PONI, S., DIAGO, M. P., MARTINEZ DE TODA, F. (2008): Effects of Mechanical Thinning on Yield and Fruit Composition of Tempranillo and Grenache Grapes Trained to a Vertical ShootPositioned Canopy. American Journal Enology and Viticulture 59: (4) 412-417
TSUTSUK, V. A., VITSELARU, K. G. (1997): Effects of cluster thinning on grape yield and quality under conditions of Moldova. Magarach. Vinogradarstvo i Vinodelie. (1) 7-9, 35
TÓTH, I., PERNESZ, GY. (2001): Szőlőfajták. Mezőgazda Kiadó. Budapests
149
ULCZ, A., BÉNYEI, F., FAZEKAS, I. (2007): Különböző fitotechnikai eljárások Ezerjó fajta termésmennyiségére gyakorolt hatása. Lippay - Vas - Ormos Napok 2007 Budapest Szőlészeti szekció
VALENTI L., BRANCARDO L., MASTROMAURO F., FAILLA O., GIONGO A., BOGONI M., SCIENZA A. (1991b): Effects of cluster thinning in improving the sensorial characteristics of Chardonnay and Rheinriesling wines in Oltrepo Pavese. Vignevini, Bologna 1991 18(7-8) 71-78
VALENTI, L., BRANCARDO, L., MASTROMAURO, F., FAILLA, O., GIONGO, A., BOGONI, M., SCIENZA, A. (1991a): Ripening control of Chardonnay and Rhein Riesling grapes in Oltrepo Pavese by cluster thinning. Vignevini, Bologna 1991 18(7-8) 63-69
VARGA P. (2010): „A Balatoni Borrégió arculatának kialakítása, innovatív, versenyképes borászati termékek fejlesztése a Pinot fajtakör segítségével” című NKFP_07_A3_PinotBBR azonosító
jelű projekt
keretében
az
2.
munkaszakaszban (2009. jan. 1-2010. dec. 31.) elért eredményekről
VRHOSEK U., WENDELIN S., EDER R. (1997): Quantitive Bestimmung von Hydroxyzimtsäuren und Hydroxyzimtsäurederivaten (Hydroxycinnamaten) in Weissweinen mittels HPLC. Mitteilungen Klosterneuburg 47 (1997): 164-172
WALG, O. (2005): Funktioniert dies? Das Deutsche Weinmagazin 2005: 12-11 22-25
WALG, O., BAMBERGER, U. (1994): Is cluster thinning profitable? (in: 38. Kreuznacher Wintertagung fuer Weinbau und Landwirtschaft 1994, Bad Kreuznach, Germany)
WEAVER, R., J., IBRAHIM, I., M. (1968): Effect of thinning and seededness on
150
maturation of Vitis vinifera L. grapes. Proc. Amer. Soc. Hort. Sci. 92 311-318
WEAVER, R., J., POOL, R., M. (1971): Thinning "Tokay" and "Zinfandel" grapes by bloom sprays of gibberellin. Journal American Soc. Horticultural Science 96 820-822
WENDELIN, S. (2007): Szóbeli konzultáció.
WERNER J. (2006): A szőlő minőségének javítása D.M.R. módszerrel borkülönlegességek készítéséhez, A Magyar Tudomány Ünnepe – A szőlészeti kutatások újabb eredményei Pécsett. Pécs – FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, XI. 9
WOLPERT, J. A., HOWELL, G. S., MANSFIELD, T. K. (1983): Sampling Vidal blanc grapes. I. Effect of training system, pruning severity, shoot exposure, shoot origin and cluster thinning on cluster weight and fruit quality. American Journal Enology and Viticulture 1983 34:72-76pp
WOLPERT,, J. A., HOWELL, G. S., CRESS, C. E. (1981). Sampling strategies for estimates of cluster weight, soluble solids and acidity of 'Concord' grapes. J. Am. Soc. Hort. Sci. 105:434-8
WULF, L. W., NAGEL, C. W. (1978): High-pressure liquid chromatographic separation of anthocyanins of Vitis Vinifera. American Journal of Enology and Viticulture. 29:(1) 42-50
WUNDERER, W., SCHMUCKENSCHLAGER, J. (1990): Results of long-term experiments on the influence of cluster thinning on quality, yield, vigor and cane maturity with different grapevine cultivars. Mitteilungen Klosterneuburg, Rebe und Wein, Obstbau und Fruechteverwertung 1990 40: 3-14
YOKOTSUKA, K., NAGAO, A., NAKAZAWA, K., SATO, M., (1999): Changess
151
in Anthocyans in Berry Skins of Merlot and Cabernet Sauvignon Grapes Grown in Two Soils Modified With Limestone or Oyster Shell Versus a Native Soil Over Two Years. American Journal of Enology and Viticulture 50:(1) 1-12
ZAMBONI, M., FRASCHINI, P., BAVARESCO, L. (1991): First results of manual and chemical cluster thinning of Barbera in the Piacenza region. Vignevini 1991 18(7-8) 25-30
ZANATHY, G. (2006): Zöldszüret másként, Agro Napló 2006 10(11-12)
ZANATHY, G., FAZEKAS, I., LŐRINCZ, A., ULCZ, A. (2007): Terméskorlátozó zöldmunkák hatása a Csillám szürkerothadás fertőzésének az alakulására Szigetcsépen. Lippay - Vas - Ormos Napok 2007 Budapest Szőlészet szekció
ZHAO, X. J., WANG, X., LIU, B., LI, J., SUN, Y. X., SHU, H. R. (2006): Effect of cluster thinning on catechins in berries of *Vitis vinifera* cv. Cabernet Sauvignon. Vitis 45 (2) 103-104 ZIPSE, W. (1998): Ausdünnen von Rotweintrauben - wann und wie? Die Winzer-Zeitschirft 13 (8) 29 ZIPSE, W. (2002): Teilentfruchtung bei vielen Sorten notwendig. Die WinzerZeitschrift 17 (8) 26-29 ZIRONI, R., BUIATTI, S., CELOTTI, E., AMATI, A. (1993): Study on periodical harvesting of grapes. Note II: Composition of low alcohol beverages and wines. Wein-Wissenschaft, Wiesbaden 48 9-14
M2 További mellékletek 1. melléklet: Az alkalmazott statisztikai jelölések. Szignifikancia szint nincs különbség
Jelölés
n.s.
152
90 %-os szinten
+
95 %-os szinten
*
99 %-os szinten
**
2. melléklet: A fürtválogatás hatása a tőkénkénti fürtszámra (db/tőke). (Köröshegy, Cserszegtomaj, Szólád, 2005 – 2007). 2005
2006
Kontroll
Fürtritk. 10B
Pinot blanc
-
-
Chardonnay
-
-
Olaszrizling
18,23a **
11,50b **
Rajnai rizling
-
-
22,60a ** 23,23a **
13,00b ** 13,37b **
Pinot noir Cabernet sauvignon
Kontroll 26,27a ** 23,00a ** 41,43a ** 22,43a ** 24,17a ** 25,07a **
Fürtritk. 5B 23,73b ** -
2007 Fürtritk. 10B
Kontroll
F. ritk. 10B
23,40a ** 23,97a **
13,27b ** 13,50b **
-
-
23,60a ** 22,60a ** 23,50a **
13,07b ** 12,73b ** 13,90b **
13,57b ** 11,73b ** 24,53b ** 11,57b ** 13,13b ** 13,50b **
3. melléklet: A fürtválogatás hatása a fürt átlagtömegre (g). (Köröshegy, Cserszegtomaj, Szólád, 2005 – 2007). 2005
2006
Kontroll
Fürtritk. 10B
Pinot blanc
-
-
Chardonnay
-
-
Olaszrizling
160,37 n.s.
167,17 n.s.
Rajnai rizling
-
-
134,00a + 136,49a **
140,71b + 146,79b **
Pinot noir Cabernet sauvignon
Kontroll 151,48a ** 111,04a ** 125,65a + 94,75a ** 116,83 n.s. 102,16a +
Fürtritk. 5B 136,52b + -
2007 Fürtritk. 10B 179,02b ** 124,25b ** 118,59a + 112,74b ** 109,10 n.s. 96,91b +
Kontroll
F. ritk. 10B
143,38a ** 118,88a **
172,40b ** 146,54b **
-
-
101,98a ** 129,26 n.s. 120,91a **
120,39b ** 135,02 n.s. 134,32b **
2
4. melléklet: A fürtválogatás hatása a termés mennyiségére (kg/m ). (Köröshegy, Cserszegtomaj, Szólád, 2005 – 2007). 2005 Kontroll
Fürtritk. 10B
2006 Kontroll
Fürtritk. 5B
2007 Fürtritk. 10B
Kontroll
F. ritk. 10B
153
Pinot blanc
-
-
Chardonnay
-
-
Olaszrizling
1,03a **
0,69b **
Rajnai rizling
-
-
1,08a ** 1,13a **
0,65b ** 0,70b **
Pinot noir Cabernet sauvignon
1,57a ** 1,03a ** 1,84a ** 0,84a ** 0,99a ** 0,92a **
1,04 b ** -
0,97b ** 0,59b ** 1,14b ** 0,52b ** 0,52b ** 0,46b **
1,33a ** 1,14a **
0,91b ** 0,78b **
-
-
0,96a ** 1,04a ** 1,01a **
0,63b ** 0,62b ** 0,67b **
5. melléklet: A D.M.R. technológia hatása a tőkénkénti fürtszámra (db/tőke). (Köröshegy, Szólád, 2006 – 2007). 2006 Kontroll Pinot blanc
26,27 n.s.
Chardonnay
23,00 n.s.
Rajnai rizling
22,43 n.s.
Pinot noir
24,17 n.s.
2007 D.M.R. 26,03 n.s. 23,00 n.s. 23,37 n.s. 25,50 n.s.
Kontroll 23,40 n.s. 23,97 n.s. 23,60 n.s. 22,60 n.s.
D.M.R. 23,90 n.s. 22,80 n.s. 23,50 n.s. 23,47 n.s.
6. melléklet: A D.M.R. technológia hatása a fürtátlagtömegre (g). (Köröshegy, Szólád, 2006 – 2007). 2006
Pinot blanc Chardonnay Rajnai rizling Pinot noir
2007
Kontroll
D.M.R.
Kontroll
D.M.R.
151,48a ** 111,04a ** 94,75a * 116,83a **
105,07c ** 97,55c ** 82,14c * 98,66b **
143,38a ** 118,88a ** 101,98a ** 129,26a **
126,32c ** 100,37c ** 96,01c ** 96,76b **
2
7. melléklet: A D.M.R. technológia hatása a termés mennyiségére (kg/m ). (Köröshegy, Szólád, 2006 – 2007). 2006 Kontroll
2007 D.M.R.
Kontroll
D.M.R.
154
1,57a ** 1,03a + 0,84 n.s. 0,99 n.s.
Pinot blanc Chardonnay Rajnai rizling Pinot noir
1,09b ** 0,89c + 0,77 n.s. 0,94 n.s.
1,33a ** 1,14a ** 0,96 n.s. 1,04a **
1,20c ** 0,91c ** 0,90 n.s. 0,81c **
8. melléklet: A fürtválogatás hatása a termés cukortartalmára (g/l). (Köröshegy, Cserszegtomaj, Szólád, 2005 – 2007). 2005
2006
Kontroll
Fürtritk. 10B
Pinot blanc
-
-
Chardonnay
-
-
Olaszrizling
186 n.s.
197 n.s.
Rajnai rizling
-
-
194a + 205 ns.
209b + 206 n.s.
Pinot noir Cabernet sauvignon
Kontroll 248 n.s. 248 n.s. 238 n.s. 240a ** 245a ** 256 n.s.
Fürtritk. 5B 243 n.s. -
2007 Fürtritk. 10B 252 n.s. 252 n.s. 252 n.s. 221b ** 256b ** 258 n.s.
Kontroll
F. ritk. 10B
195 n.s. 196a *
188 n.s. 184b *
-
-
201 n.s. 196 n.s. 201 n.s.
205 n.s. 191 n.s. 203 n.s.
9. melléklet: A fürtválogatás hatása a termés titrálható savtartalmára (g/l). (Köröshegy, Cserszegtomaj, Szólád, 2005 – 2007). 2005
2006
2007
155
Kontroll
Fürtritk. 10B
Pinot blanc
-
-
Chardonnay
-
-
Olaszrizling
8,08 n.s.
7,74 n.s.
Rajnai rizling
-
-
7,80 n.s. 8,16 n.s.
7,18 n.s. 7,78 n.s.
Pinot noir Cabernet sauvignon
Kontroll
Fürtritk. 5B
8,94a * 8,18a * 8,54 a + 8,22a ** 8,20a ** 10,08a **
8,36a + -
Fürtritk. 10B 8,22b * 7,80b * 8,04b + 9,18b ** 7,82b ** 8,32b **
Kontroll
F. ritk. 10B
7,74 n.s 7,28a +
7,24 n.s. 6,62b +
-
-
8,14 n.s. 7,42 n.s. 7,88 n.s.
7,86 n.s. 6,86 n.s. 8,14 n.s.
o
10. melléklet: D.M.R. technológia hatása a termés cukortartalmára (Brix ). (Köröshegy, Szólád, 2006 – 2007). 2006
Pinot blanc Chardonnay Rajnai rizling Pinot noir
2007
Kontroll
D.M.R.
Kontroll
D.M.R.
248a ** 248a * 239a ** 249a **
270b ** 260b * 304c ** 287c **
195a * 196a * 201a ** 196a *
208b * 206c * 249b ** 206b *
11. melléklet: A D.M.R. technológia hatása a termés titrálható savtartalmára (g/l). (Köröshegy, Szólád, 2006 – 2007). 2006
Pinot blanc Chardonnay Rajnai rizling Pinot noir
2007
Kontroll
D.M.R.
Kontroll
D.M.R.
8,94a ** 8,18 n.s. 8,22a ** 8,20a **
11,02b ** 8,28 n.s. 11,10c ** 12,48b **
7,74a ** 7,28 n.s. 8,14a ** 7,42a **
8,78b ** 7,60 n.s. 10,44b ** 9,34b **
12. melléklet: A fürtritkítás hatása a Pinot noir termésének polifenol alkotóira (mg/kg kávésavban, mg/kg katechinben kifejezve, mg/kg). (Szólád, 2005 – 2006). 2005
2006
156
Kontroll
Fürtrit.
Összflavonoid
890
872
Összpolifenol
6328
6120
ferulasav
0,18
0,34
p-kumársav
0,28
0,21
c-kutársav
1,40
1,42
t-kutársav
3,45
3,48
galluszsav
13,13
14,24
kaftársav
18,16
18,21
katechin
69,00
41,80
epikatechin
99,10
110,10
Cat/EpC
0,70
0,38
C-K/T-K
0,41
0,41
Kaft/C-K+T-K
3,74
3,72
Kontroll
Fürtrit.
440 n.s 3770 n.s. 0,21 n.s. 0,23 n.s. 0,67 n.s. 1,58 n.s. 9,83a * 12,21 n.s. 36,57 n.s. 62,40 n.s. 0,61 n.s. 0,41 n.s. 5,69 n.s.
348 n.s. 3280 n.s. 0,20 n.s. 0,17 n.s. 0,63 n.s. 1,27 n.s. 7,69b * 14,64 n.s. 28,21 n.s. 37,22 n.s. 0,77 n.s. 0,52 n.s. 5,39 n.s.
13. melléklet: A fürtritkítás hatása a Pinot noir termésének antocianin alkotóira (mg/kg malv-3-glu kifejezve). (Szólád, 2005 – 2006). 2005
2006
Kontroll
Fürtrit.
Kontroll
Fürtrit.
delf-3-glu
1,33
0,80
0,85 n.s.
1,1 n.s.
cyan-3-glu
3,36
2,85
pet-3-glu
3,18
2,00
peo-3-glu
31,83
25,98
malv-3-glu
47,29
33,59
2,95a ** 3,01 n.s. 40,09 n.s. 97,31 n.s.
4,87b ** 3,57 n.s. 50,62 n.s. 100,9 n.s.
acilezett antoglu
2,62
1,68
1,19 n.s.
1,46 n.s.
14. melléklet: A fürtritkítás hatása a Pinot noir termésének antocianin alkotóira (%-ban kifejezve). (Szólád, 2005 – 2006). 2005
2006
157
Kontroll
Fürtrit.
Kontroll
Fürtrit.
delf-3-glu
1,49
1,18
0,61 n.s.
0,68 n.s.
cyan-3-glu
3,5
4,99
pet-3-glu
3,56
2,96
peo-3-glu
35,61
38,54
malv-3-glu
52,91
49,84
2,07a * 2,08 n.s. 27,52 n.s. 66,08 n.s.
3,01b * 2,21 n.s. 29,73 n.s. 64,16 n.s.
acilezett antoglu
2,93
2,49
1,63 n.s.
0,58 n.s.
15. melléklet: A fürtritkítás hatása a Cabernet sauvignon termésének polifenol alkotóira (mg/kg kávésavban, mg/kg katechinben kifejezve, mg/kg). (Szólád, 2005 – 2006). 2005
Összflavonoid Összpolifenol ferulasav p-kumársav c-kutársav t-kutársav galluszsav kaftársav katechin epikatechin Cat/EpC C-K/T-K Kaft/C-K+T-K
2006
Kontroll
Fürtrit.
Kontroll
Fürtrit.
216 n.s.
167 n.s.
346a **
285b **
2574 n.s. 0,17 n.s. 0,22 n.s. 1,46a + 3,93 n.s. 2,19 n.s. 17,71 n.s. 8,36 n.s. 24,65a * 0,36a + 0,37 n.s.
2214 n.s. 0,13 n.s. 0,24 n.s. 1,23b + 3,52 n.s. 2,69 n.s. 15,4 n.s. 8,28 n.s. 18,25b * 0,47b + 0,34 n.s.
3865a ** 0,24a * 0,17 n.s.
3524b ** 0,31b * 0,17 n.s.
-
-
-
-
5,94 n.s.
5,87 n.s.
-
-
5,6 n.s. 15,24 n.s. 0,36 n.s.
4,97 n.s. 13,47 n.s. 0,36 n.s.
-
-
3,27 n.s.
3,20 n.s.
-
-
16. melléklet: A fürtritkítás hatása a Cabernet sauvignon termésének antocianin alkotóira (mg/kg malv-3-glu kifejezve). (Szólád, 2005 – 2006). 2005
2006
158
delf-3-glu cyan-3-glu pet-3-glu peo-3-glu malv-3-glu acilezett antoglu
Kontroll
Fürtrit.
Kontroll
Fürtrit.
95,95 n.s.
86,21 n.s.
48,13 n.s.
41,87 n.s.
28,60 n.s. 51,18 n.s. 67,47 n.s. 253,06a +
23,61 n.s. 46,06 n.s. 57,21 n.s. 212,06b +
28,21 n.s. 38,79 n.s. 61,53 n.s. 197,53 n.s.
26,94 n.s. 35,79 n.s. 58,65 n.s. 186,24 n.s.
99,05a +
64,67b +
25,38 n.s.
19,66 n.s.
17. melléklet: A fürtritkítás hatása a Cabernet sauvignon termésének antocianin alkotóira (%-ban kifejezve). (Szólád, 2005 – 2006). 2005
2006
Kontroll
Fürtrit.
Kontroll
Fürtrit.
delf-3-glu
16,10 n.s.
17,02 n.s.
12,09 n.s.
11,33 n.s.
cyan-3-glu
4,77 n.s.
4,71 n.s.
7,13 n.s.
7,34 n.s.
pet-3-glu
8,59a *
9,16b *
9,74 n.s.
9,69 n.s.
11,32 n.s. 42,65 n.s.
11,46 n.s. 45,01 n.s.
15,43 n.s. 49,41 n.s.
15,93 n.s. 50,47 n.s.
16,58a +
12,65b +
6,21 n.s.
5,24 n.s.
peo-3-glu malv-3-glu acilezett antoglu
18. melléklet: A fürtritkítás hatása a Pinot noir összes antocianin mennyiségére (mg/kg malv-3-glu kifejezve) (Szólád, 2005 - 2006)
2005
Összantocianin
2006
Kontroll
Fürtrit.
Kontroll
Fürtrit.
89,38
67,41
146,67 n.s.
161,86 n.s.
19. melléklet: A fürtritkítás hatása a Cabernet sauvignon összes antocianin mennyiségére (mg/kg malv-3-glu kifejezve) (Szólád, 2005 - 2006)
159
2005
Összantocianin
2006
Kontroll
Fürtrit.
Kontroll
Fürtrit.
595,30 n.s.
503,15 n.s.
399,57 n.s.
369,16 n.s.
20. melléklet: A fürtkurtítás hatása a Pinot noir és a Cabernet sauvignon termésének antocianin alkotóira (mg/kg malv-3-glu kifejezve). (Szólád, 2005 – 2006). Pinot noir Cabernet sauvignon 2005
2006
Kontroll
F.felez.
Kontroll
F.felez.
delf-3-glu
1,33
1,79
48,13 n.s.
48,93 n.s.
cyan-3-glu
3,36
2,85
28,21 n.s.
28,54 n.s.
pet-3-glu
3,18
3,28
38,79 n.s.
35,79 n.s.
peo-3-glu
31,83
26,41
61,53 n.s.
61,86 n.s.
malv-3-glu
47,29
39,24
197,53 n.s.
202,50 n.s.
acilezett antoglu
2,61
2,50
25,38 n.s.
24,51 n.s.
21. melléklet: A fürtkurtítás hatása a Pinot noir és a Cabernet sauvignon termésének antocianin alkotóira (%-ban kifejezve). (Szólád, 2005 – 2006). Pinot noir Cabernet sauvignon 2005
2006
Kontroll
F.felez.
Kontroll
F.felez.
delf-3-glu
1,49
2,35
12,09 n.s.
11,86 n.s.
cyan-3-glu
3,5
3,74
7,13 n.s.
6,95 n.s.
pet-3-glu
3,56
4,31
9,74 n.s.
9,46 n.s.
peo-3-glu
35,61
34,71
15,43 n.s.
15,34 n.s.
malv-3-glu
52,91
51,58
49,41 n.s.
50,50 n.s.
acilezett antoglu
2,93
3,31
6,21 n.s.
5,96 n.s.
22. melléklet: A fürtkurtítás hatása a Pinot noir és a Cabernet sauvignon termésének polifenol alkotóira (mg/kg).
160
(Szólád, 2005 – 2006). Pinot noir
Cabernet sauvignon
2005
2006
Kontroll
F.felez.
Kontroll
F.felez.
ferulasav
0,18
0,39
0,24 n.s.
0,28 n.s.
p-kumársav
0,28
0,30
0,17 n.s.
0,18 n.s.
kávésav
-
0,31
-
-
fertársav
-
0,32
-
-
c-kutársav
1,40
0,98
-
-
t-kutársav
3,45
2,54
-
-
galluszsav
13,13
15,46
5,94 n.s.
6,08 n.s.
kaftársav
18,16
9,70
-
-
katechin
69,00
106,00
5,6 n.s.
5,84 n.s.
epikatechin
99,10
110,60
15,24 n.s.
14,53 n.s.
Cat/EpC
0,70
0,96
0,36 n.s.
0,40 n.s.
C-K/T-K
0,41
0,39
-
-
Kaft/C-K+T-K
3,74
2,76
-
-
23. melléklet: A másodéves vesszőátvágás hatása a 2006-os Pinot noir termésének polifenol alkotóira (mg/kg kávésavban, mg/kg katechinben kifejezve, mg/kg).
161
(Szólád, 2006).
ferulasav p-kumársav c-kutársav t-kutársav galluszsav kaftársav katechin epikatechin Cat/EpC Kaft/C-K+T-K
C-K/T-K
Kontroll
D.M.R.
0,21 n.s. 0,23 n.s. 0,67 n.s. 1,58 n.s. 9,83 n.s. 12,21a * 36,57 n.s. 62,40 n.s. 0,61 n.s. 5,42 n.s.
0,16 n.s. 0,18 n.s. 0,52 n.s. 1,31 n.s. 8,23 n.s. 7,74b * 29,43 n.s. 39,52 n.s. 0,74 n.s. 4,23 n.s
0,41 n.s.
0,39 n.s.
24. melléklet: A másodéves vesszőátvágás hatása a 2006-os Pinot noir termésének antocianin alkotóira (mg/kg malv-3-glu kifejezve). (Szólád, 2006) Kontroll D.M.R. delf-3-glu
0,85a *
0,14b *
cyan-3-glu
2,95a +
1,95c +
pet-3-glu
3,01 n.s.
1,30 n.s.
40,09 n.s. 97,31 n.s.
30,17 n.s. 82,07 n.s.
1,20 n.s.
1,78 n.s.
peo-3-glu malv-3-glu acilezett antoglu
162
25. melléklet: A másodéves vesszőátvágás hatása a 2006-os Pinot noir termésének antocianin alkotóira (%-ban kifejezve). (Szólád, 2006) Kontroll D.M.R. delf-3-glu cyan-3-glu pet-3-glu peo-3-glu malv-3-glu acilezett antoglu
0,61a *
0,11b *
2,07 n.s. 2,08a + 27,52 n.s. 66,08 n.s.
1,68 n.s. 0,99b + 26,27 n.s. 69,95 n.s.
1,63 n.s.
1,34 n.s.
163
26. melléklet: A különböző fitotechnikai műveletek hatása a Cabernet sauvignon fürtjének szintenkénti összes polifenol és összes flavonoid tartalmára (mg/kg kávésavban, mg/kg katechinben kifejezve). (Szólád, 2005 – 2006). ÖsszÖsszflavonid polifenol Felső harmad
2005
Középső harmad
Alsó harmad
Felső harmad
2006
Középső harmad
Alsó harmad
Kontroll
204
2150
F.ritk.
64
912
Kontroll
220
2138
F.ritk.
169
1849
Kontroll
212
2010
F.ritk.
214
2018
Kontroll
361a +
3184a **
F.ritk.
289ab +
2946ab **
F.felez.
311ab +
3347ab **
Kontroll
350ab +
3163a **
F.ritk.
277ab +
2824ab **
F.felez.
354ab +
3592b **
Kontroll
326ab +
3316ab **
F.ritk.
290ab +
3041ab **
164
27. melléklet: A különböző fitotechnikai műveletek hatása a Cabernet sauvignon fürtjének szintenkénti egyes polifenol összetevőjére (mg/kg). (Szólád, 2005 – 2006) ciszgalluszkaftártranszp-kumárferulakutársav sav kutársav sav sav sav Felső harmad
2005
Középső harmad
Alsó harmad
Felső harmad
2006
Középső harmad
Alsó harmad
Kontroll
1,96
19,87
1,64
3,98
0,17
0,16
F.ritk.
1,86
19,25
1,33
4,29
0,29
0,13
Kontroll
1,90
16,81
1,47
3,72
0,22
0,12
F.ritk.
3,74
18,77
1,23
3,75
0,26
0,16
Kontroll
1,90
20,26
1,40
4,36
0,25
0,21
F.ritk.
2,30
10,63
1,26
2,90
0,20
0,12
Kontroll
5,54a *
-
-
-
0,15 n.s.
0,25 n.s.
F.ritk.
6,08ab *
-
-
-
0,17 n.s.
0,33 n.s.
F.felez.
5,83b +
-
-
-
0,19 n.s.
0,33 n.s.
Kontroll
6,57ab *
-
-
-
0,18 n.s.
0,21 n.s.
F.ritk.
6,36ab *
-
-
-
0,16 n.s.
0,24 n.s.
F.felez.
6,74b *
-
-
-
0,18 n.s.
0,21 n.s.
Kontroll
6,28ab *
-
-
-
0,19 n.s.
0,25 n.s.
F.ritk.
5,19ab *
-
-
-
0,20 n.s.
0,35 n.s.
165
28. melléklet: A különböző fitotechnikai műveletek hatása a Cabernet sauvignon fürtjének szintenkénti egyes polifenol összetevőjére (mg/kg). (Szólád, 2005 – 2006) epiC-K/TKaft/CKatechin Cat/EpC katechin K K+T-K Felső harmad
2005
Középső harmad
Alsó harmad
Felső harmad
2006
Középső harmad
Alsó harmad
Kontroll
8,23
24,35
0,34
0,41
3,54
F.ritk.
8,28
21,45
0,39
0,31
3,43
Kontroll
9,30
25,20
0,37
0,40
3,24
F.ritk.
8,58
21,83
0,39
0,33
3,77
Kontroll
8,81
24,65
0,36
0,32
3,52
F.ritk.
7,75
13,30
0,58
0,43
2,56
Kontroll
5,77a +
16,81 n.s.
0,35 n.s.
-
-
F.ritk.
5,27ab +
13,46 n.s.
0,40 n.s.
-
-
F.felez.
4,49ab +
14,46 n.s.
0,36 n.s.
-
-
Kontroll
5,66ab +
16,03 n.s.
0,36 n.s.
-
-
F.ritk.
3,94ab +
13,24 n.s.
0,29 n.s.
-
-
F.felez.
6,63b +
14,61 n.s.
0,45 n.s.
-
-
Kontroll
5,37ab +
12,87 n.s.
0,42 n.s.
-
-
F.ritk.
5,07ab +
13,69 n.s.
0,37 n.s.
-
-
166
29. melléklet: A különböző fitotechnikai műveletek hatása a Cabernet sauvignon fürtjének szintenkénti egyes antocianin összetevőjére (mg/kg malv-3-glu kifejezve). (Szólád, 2005 – 2006) delf-3cyan-3pet-3peo-3malv-3acilezett glu glu glu glu glu anto-glu Felső harmad
2005
Középső harmad
Alsó harmad
Felső harmad
2006
Középső harmad
Alsó harmad
Kontroll
117,35
36,65
62,67
81,43
300,81
134,06
F.ritk.
97,70
24,64
47,87
53,10
205,96
73,57
Kontroll
78,35
21,58
41,78
54,88
222,14
91,36
F.ritk.
106,75
26,79
54,55
63,99
265,40
87,34
Kontroll
102,24
31,26
54,61
74,04
262,02
88,75
F.ritk.
73,44
23,26
41,80
58,18
216,02
55,37
Kontroll
40,95 n.s.
25,31 n.s.
33,25 n.s.
52,52 n.s.
166,63 n.s.
19,21 n.s.
F.ritk.
47,06 n.s.
27,88 n.s.
35,53 n.s.
56,67 n.s.
175,23 n.s
19,42 n.s.
F.felez.
43,36 n.s.
24,55 n.s.
34,87 n.s.
54,81 n.s.
184,46 n.s.
22,44 n.s.
Kontroll
51,76 n.s.
24,38 n.s.
40,98 n.s.
60,40 n.s.
212,20 n.s.
32,62 n.s.
F.ritk.
38,34 n.s.
24,72 n.s.
34,16 n.s.
56,51 n.s.
193,32 n.s.
19,53 n.s.
F.felez.
54,49 n.s.
32,52 n.s.
42,31 n.s.
68,90 n.s.
220,53 n.s.
19,73 n.s.
Kontroll
51,67 n.s.
28,05 n.s.
42,13 n.s.
71,67 n.s.
213,74 n.s.
24,29 n.s.
F.ritk.
44,41 n.s.
28,22 n.s.
37,66 n.s.
62,76 n.s.
190,19 n.s.
20,01 n.s.
167
30. melléklet: A különböző fitotechnikai műveletek hatása a Cabernet sauvignon fürtjének szintenkénti egyes antocianin összetevők megoszlására (%-ban kifejezve). (Szólád, 2005 – 2006) delf-3cyan-3Pet-3peo-3malv-3Acilezett glu glu glu glu glu anto-glu Felső harmad
2005
Középső harmad
Alsó harmad
Felső harmad
2006
Középső harmad
Alsó harmad
Kontroll
16,01
5,00
8,55
11,11
41,04
18,29
F.ritk.
19,43
4,90
9,52
10,56
40,96
14,63
Kontroll
15,36
4,23
8,19
10,76
43,55
17,91
F.ritk.
17,65
4,43
9,02
10,58
43,88
14,44
Kontroll
16,68
5,10
8,91
12,08
42,75
14,48
F.ritk.
15,69
4,97
8,93
12,43
46,15
11,83
Kontroll
12,12b +
7,54 n.s.
9,84ab +
15,74ab **
50,35b *
5,56 n.s.
F.ritk.
12,05ab *
7,85 n.s.
9,96a +
15,85b +
49,00b **
6,40 n.s.
F.felez.
11,72ab *
6,59 n.s.
9,49ab +
15,01ab **
49,80b *
5,56 n.s.
Kontroll
12,20b +
6,48 n.s.
9,68ab +
14,23a **
49,93b *
5,28 n.s.
F.ritk.
10,38a *
6,78 n.s.
9,31b +
15,54ab **
52,80a **
5,18 n.s.
F.felez.
12,35b *
7,32 n.s
9,43ab +
15,68ab **
49,72b *
5,24 n.s.
Kontroll
11,92ab *
7,38 n.s.
9,69b +
16,46b **
48,98b **
6,06 n.s.
F.ritk.
11,57ab *
7,39 n.s.
9,97ab +
16,40b *
49,61b *
5,86 n.s.
168
31. melléklet: A különböző fitotechnikai műveletek hatása a Cabernet sauvignon fürtjének szintenkénti összes antocianin mennyiségére (mg/kg malv-3-glu kifejezve). (Szólád, 2005 – 2006) Összantocianin
Felső harmad
2005
Középső harmad
Alsó harmad
Felső harmad
2006
Középső harmad
Alsó harmad
Kontroll
732,98
F.ritk.
502,84
Kontroll
510,08
F.ritk.
604,82
Kontroll
612,92
F.ritk.
468,08
Kontroll
337,89 n.s.
F.ritk.
357,63 n.s.
F.felez.
364,52 n.s.
Kontroll
425,37 n.s.
F.ritk.
366,60 n.s.
F.felez.
428,24 n.s.
Kontroll
435,46 n.s.
F.ritk.
383,27 n.s.
169
32. melléklet: A fürtritkítás hatása az Olaszrizling kísérleti borok egyes rutin analitikai mutatóira. (Cserszegtomaj, 2006)
Kontroll
Olaszrizling 2006 F.ritk. 5B
F.ritk. 10B
Titrálható sav (g/l borkősavban kif.)
6,50
6,03
6,29
Potenciális alkohol (V/V%)
13,41
13,83
13,33
Cukor és sav mentes extrakt (g/l)
9,32
11,68
10,97
33. melléklet: A fürtritkítás hatása a Pinot blanc kísérleti borok egyes rutin analitikai mutatóira. (Köröshegy 2006 – 2007)
Pinot blanc 2006 2007 Kontroll F.ritk. Kontoll F.ritk. Titrálható sav (g/l borkősavban kif.)
7,87
6,26
6,28
6,01
Potenciális alkohol (V/V%)
13,94
14,27
11,97
11,77
Cukor és sav mentes extrakt (g/l)
13,82
13,92
13,02
13,49
34. melléklet: A fürtritkítás hatása a Chardonnay kísérleti borok egyes rutin analitikai mutatóira. (Köröshegy 2006 – 2007)
Chardonnay 2006 Kontroll F.ritk.
2007 Kontoll F.ritk.
Titrálható sav (g/l borkősavban kif.)
7,30
5,85
6,10
5,60
Potenciális alkohol (V/V%)
13,96
14,65
12,32
11,96
Cukor és sav mentes extrakt (g/l)
19,49
13,16
14,10
14,10
170
35. melléklet: A fürtritkítás hatása a Rajnai rizling kísérleti borok egyes rutin analitikai mutatóira. (Köröshegy 2006 – 2007)
Rajnai rizling 2006 Kontroll F.ritk.
2007 Kontoll F.ritk.
Titrálható sav (g/l borkősavban kif.)
7,67
8,60
6,55
6,77
Potenciális alkohol (V/V%)
13,62
13,81
12,74
12,98
Cukor és sav mentes extrakt (g/l)
17,70
13,80
14,55
15,43
.
36. melléklet: A fürtritkítás hatása a Pinot noir kísérleti borok egyes rutin analitikai mutatóira. (Szólád, 2006 – 2007)
Pinot noir 2006 2007 Kontroll F.ritk. Kontoll F.ritk. Titrálható sav (g/l borkősavban kif.)
5,95
5,98
5,88
5,64
Potenciális alkohol (V/V%)
13,92
14,40
12,02
11,87
Cukor és sav mentes extrakt (g/l)
22,16
24,38
20,34
23,46
37. melléklet: A fürtritkítás hatása a Cabernet sauvignon kísérleti borok egyes rutin analitikai mutatóira. (Szólád, 2006 – 2007)
Cabernet sauvignon 2006 2007 Kontroll F.ritk. Kontoll F.ritk. Titrálható (g/l borkősavban kif.)
5,90
6,03
5,90
6,00
Potenciális alkohol (V/V%)
14,48
14,56
12,51
12,97
Cukor és sav mentes extrakt (g/l)
23,20
23,16
21,90
20,80
171
38. melléklet: A D.M.R. technológia hatása a Pinot blanc kísérleti borok egyes rutin analitikai mutatóira. (Köröshegy, 2006 – 2007)
Pinot blanc 2006 Kontroll D.M.R.
2007 Kontroll D.M.R.
Titrálható sav (g/l borkősavban kif.)
7,87
9,06
6,28
7,10
Potenciális alkohol (V/V%)
13,94
15,16
11,97
12,94
Cukor és sav mentes extrakt (g/l)
13,82
15,53
13,02
14,00
39. melléklet: A D.M.R. technológia hatása a Chardonnay kísérleti borok egyes rutin analitikai mutatóira (Köröshegy, 2006 – 2007)
Chardonnay 2006 2007 Kontroll D.M.R. Kontroll D.M.R. Titrálható sav (g/l borkősavban kif.)
7,30
8,30
6,10
6,10
Potenciális alkohol (V/V%)
13,96
14,71
12,32
12,88
Cukor és sav mentes extrakt (g/l)
19,49
20,36
14,10
17,30
40. melléklet: A D.M.R. technológia hatása a Rajnai rizling kísérleti borok egyes rutin analitikai mutatóira. (Köröshegy, 2006 – 2007)
Rajnai rizling 2006 Kontroll D.M.R.
2007 Kontroll D.M.R.
Titrálható sav (g/l borkősavban kif.)
7,67
8,95
6,55
7,10
Potenciális alkohol (V/V%)
13,62
18,08
12,74
15,28
Cukor és sav mentes extrakt (g/l)
17,70
25,01
14,55
17,10
172
41. melléklet: A D.M.R. technológia hatása a Pinot noir kísérleti borok egyes rutin analitikai mutatóira. (Szólád, 2006 – 2007)
Pinot noir 2006 Kontroll D.M.R.
2007 Kontroll D.M.R.
Titrálható sav (g/l borkősavban kif.)
5,95
6,03
5,88
5,89
Potenciális alkohol (V/V%)
13,92
15,76
12,02
12,71
Cukor és sav mentes extrakt (g/l)
22,16
27,42
20,34
25,21
42. melléklet: A fürtritkítás hatása a 2006-os Pinot noir és a Cabernet sauvignon kísérleti borok összes antocianin összetevők mennyiségére (mg/l malv-3-glu kifejezve). (Szólád, 2006)
Pinot noir
Összantocianin
Cabernet sauvignon
Kontroll
F.ritk.
Kontroll
F.ritk.
85,44
56,72
332,00
326,88
173
43. melléklet: A fürtritkítás hatása a 2006-os Pinot noir és a Cabernet sauvignon kísérleti borok egyes polifenol összetevőire (mg/l kávésavban, mg/l katechinben kifejezve, mg/l). (Szólád, 2006)
Pinot noir
Cabernet sauvignon
Kontroll
F.ritk.
Kontroll
F.ritk.
Kaft/C-K+T-K
3,50
3,77
3,06
3,12
Kávésav
3,96
5,12
3,96
3,05
tirozol
6,43
6,97
18,92
19,38
galluszsav
23,81
30,14
26,48
26,86
katechin
16,50
15,37
6,54
9,57
epikatechin
124,50
208,05
55,92
54,73
kaftársav
37,63
50,99
28,66
26,93
ferulasav
0,19
0,31
0,69
0,85
Cat/EpC
0,13
0,07
0,12
0,17
C-K/T-K
0,87
0,65
0,94
0,77
p-kumársav
0,42
0,92
1,62
1,52
c-kutársav
5,02
5,31
4,55
3,75
fertársav
1,96
2,55
1,79
1,58
t-kutársav
5,74
8,21
4,83
4,89
174
44. melléklet: A fürtritkítás hatása a 2006-os Pinot noir és a Cabernet sauvignon kísérleti borok egyes antocianin összetevőire (mg/l malv-3-glu kifejezve). (Szólád, 2006)
Pinot noir
Cabernet sauvignon
Kontroll
F.ritk.
Kontroll
F.ritk.
delf-3-glu
0,00
0,00
20,22
9,74
cian-3-glu
0,00
0,00
1,03
0,98
pet-3-glu
1,19
0,78
24,04
21,87
peo-3-glu
2,55
3,66
12,68
14,45
malv-3-glu
80,94
52,28
173,93
182,40
acilezett anto-glu
0,76
0,00
100,10
97,44
45. melléklet: A fürtritkítás hatása a 2006-os Pinot noir és a Cabernet sauvignon kísérleti borok egyes antocianin összetevők megoszlására (%-ban kifejezve). (Szólád, 2006)
Pinot noir
Cabernet sauvignon
Kontroll
F.ritk.
Kontroll
F.ritk.
delf-3-glu
0,00
0,00
6,09
2,98
cian-3-glu
0,00
0,00
0,31
0,30
pet-3-glu
1,39
1,37
7,24
6,69
peo-3-glu
2,99
6,46
3,82
4,42
malv-3-glu
94,73
92,17
52,39
55,80
acilezett anto-glu
0,89
0,00
30,15
29,81
175
46. melléklet: A fürtritkítás hatása a 2006-os Olaszrizling és a Rajnai rizling kísérleti borok egyes polifenol összetevőire (mg/l). (Köröshegy, Szólád, 2006)
Rajnai rizling
Olaszrizling Kontroll
F.ritk. 5B
F.ritk. 10B
Kontroll
F.ritk.
Kaft/C-K+T-K
8,64
10,37
9,10
8,60
8,73
Kávésav
20,96
12,71
12,90
4,62
5,03
Tirozol
7,01
8,35
10,80
9,34
11,77
Galluszsav
3,09
3,09
3,91
3,70
3,70
Katechin
12,44
9,52
11,22
8,70
9,83
Epikatechin
11,91
13,24
12,80
10,36
10,89
Kaftársav
35,17
66,80
58,94
69,72
73,57
Ferulasav
0,28
0,22
0,25
0,51
0,39
Cat/EpC
1,04
0,72
0,88
0,84
0,90
C-K/T-K
1,93
0,98
1,10
0,38
0,47
p-kumársav
2,62
2,23
2,28
0,94
1,05
c-kutársav
2,68
3,19
3,39
2,25
2,70
Fertársav
4,38
4,10
4,89
9,18
9,99
t-kutársav
1,39
3,25
3,09
5,86
5,73
176
47. melléklet: A fürtritkítás hatása a 2006-os Pinot blanc és a Chardonnay kísérleti borok egyes polifenol összetevőire (mg/l). (Köröshegy, 2006)
Pinot blanc
Chardonnay
Kontroll
F.ritk.
Kontroll
F.ritk.
Kaft/C-K+T-K
7,25
8,52
6,34
6,77
Kávésav
4,77
3,39
6,05
7,09
Tirozol
8,32
7,46
8,81
7,80
Galluszsav
3,46
3,29
3,99
3,02
Katechin
13,79
10,34
11,65
7,53
Epikatechin
12,85
7,97
10,38
9,49
Kaftársav
50,95
60,81
42,16
50,39
Ferulasav
0,17
0,09
0,41
0,32
Cat/EpC
1,07
1,30
1,12
0,79
C-K/T-K
0,58
0,49
0,92
0,66
p-kumársav
0,89
0,46
1,99
2,29
c-kutársav
2,59
2,36
3,19
2,97
Fertársav
3,68
2,91
3,13
3,80
t-kutársav
4,44
4,78
3,46
4,47
177
48. melléklet: A fürtkurtítás hatása a 2006-os Cabernet sauvignon kísérleti borok egyes polifenol összetevőire (mg/kg kávésavban, mg/kg katechinben kifejezve, mg/l). (Szólád, 2006)
Cabernet sauvignon Kontroll
F.felez.
Kaft/C-K+T-K
3,06
2,89
kávésav
3,96
2,79
katechin
6,54
6,51
tirozol
18,92
21,53
galluszsav
26,48
29,56
kaftársav
28,66
23,09
epikatechin
55,92
51,15
Cat/EpC
0,12
0,13
ferulasav
0,69
0,63
C-K/T-K
0,94
0,81
p-kumársav
1,62
1,49
fertársav
1,79
1,89
c-kutársav
4,55
3,59
t-kutársav
4,83
4,41
178
49. melléklet: A fürtkurtítás hatása a 2006-os Cabernet sauvignon kísérleti borok egyes antocianin összetevők mennyiségére (mg/l malv3-glu kifejezve). (Szólád, 2006)
Cabernet sauvignon Kontroll
F.felez.
delf-3-glu
20,22
23,15
cian-3-glu
1,03
1,10
pet-3-glu
24,04
21,43
peo-3-glu
12,68
12,78
malv-3-glu
173,93
167,63
acilezett anto-glu
100,10
87,18
50. melléklet: A fürtkurtítás hatása a 2006-os Cabernet sauvignon kísérleti borok egyes antocianin összetevők megoszlására (%-ban kifejezve). (Szólád, 2006)
Cabernet sauvignon Kontroll
F.felez.
delf-3-glu
6,09
7,39
cian-3-glu
0,31
0,35
pet-3-glu
7,24
6,84
peo-3-glu
3,82
4,08
malv-3-glu
52,39
53,51
acilezett anto-glu
30,15
27,83
51. melléklet: A fürtkurtítás hatása a 2006-os Cabernet sauvignon kísérleti borok összes antocianin összetevők mennyiségére (mg/l malv-3-glu kifejezve). (Szólád, 2006)
179
Cabernet sauvignon
Összantocianin
Kontroll
F.felez.
332,00
313,26
52. melléklet: A D.M.R. technológia hatása a 2006-os Pinot blanc és a Chardonnay kísérleti borok egyes polifenol összetevőire (mg/l). (Köröshegy, 2006)
Pinot Blanc
Chardonnay
Kontroll
D.M.R.
Kontroll
D.M.R.
Kaft/C-K+T-K
7,25
7,39
6,34
6,51
Kávésav
4,77
9,39
6,05
4,61
Tirozol
8,32
8,32
8,81
9,47
Galluszsav
3,46
6,92
3,99
3,81
Katechin
13,79
12,94
11,65
12,51
kaftársav
50,95
37,47
42,16
61,13
epikatechin
12,85
14,09
10,38
10,85
ferulasav
0,17
0,24
0,41
0,15
Cat/EpC
1,07
0,92
1,12
1,15
C-K/T-K
0,58
1,86
0,92
0,51
p-kumársav
0,89
1,03
1,99
0,93
fertársav
3,68
3,11
3,13
3,45
c-kutársav
2,59
3,30
3,19
3,19
t-kutársav
4,44
1,77
3,46
6,20
180
53. melléklet: A D.M.R. technológia hatása a 2006-os Rajnai rizling kísérleti borok egyes polifenol összetevőire (mg/l). (Köröshegy, 2006)
Rajnai rizling Kontroll
D.M.R.
Kaft/C-K+T-K
8,60
7,32
kávésav
4,62
10,76
tirozol
9,34
11,09
galluszsav
3,70
5,71
katechin
8,70
8,94
kaftársav
69,72
40,18
epikatechin
10,36
10,88
ferulasav
0,51
0,61
Cat/EpC
0,84
0,82
C-K/T-K
0,38
1,44
p-kumársav
0,94
1,88
fertársav
9,18
9,35
c-kutársav
2,25
3,24
t-kutársav
5,86
2,25
181
54. melléklet: A D.M.R. technológia hatása a 2006-os Pinot noir kísérleti borok egyes polifenol összetevőire (mg/l kávésavban, mg/l katechinben kifejezve, mg/l). (Szólád, 2006)
Pinot noir Kontroll
D.M.R.
Kaft/C-K+T-K
3,50
3,99
kávésav
3,96
5,13
tirozol
6,43
7,32
galluszsav
23,81
30,03
katechin
16,50
8,98
kaftársav
37,63
53,89
epikatechin
124,50
202,40
ferulasav
0,19
0,24
Cat/EpC
0,13
0,04
C-K/T-K
0,87
0,72
p-kumársav
0,42
0,55
fertársav
1,96
1,75
c-kutársav
5,02
5,68
t-kutársav
5,74
7,84
182
55. melléklet: A D.M.R. technológia hatása a 2006-os Pinot noir kísérleti borok egyes antocianin összetevők megoszlására (%-ban kifejezve). (Szólád, 2006)
Pinot noir Kontroll
D.M.R.
delf-3-glu
0,00
0,00
cian-3-glu
0,00
0,00
pet-3-glu
1,39
0,00
peo-3-glu
2,99
4,31
malv-3-glu
94,73
80,81
acilezett anto-glu
0,89
14,88
56. melléklet: A fürtritkítás hatása a 2006-os Olaszrizling kísérleti borok organoleptikus értékeire. (Cserszegtomaj, 2006)
Olaszrizling Kontroll
F.ritk. 5B
F.ritk. 10B
Tisztaság
8,63 n.s.
9,38 n.s.
9,38 n.s.
Szín
9,38 n.s.
9,50 n.s.
9,38 n.s.
Intenzitás
7,13 n.s.
7,13 n.s.
7,38 n.s.
Tisztaság
7,63 n.s.
7,63 n.s.
7,88 n.s.
Minőség
7,50 n.s.
7,38 n.s.
7,50 n.s.
Intenzitás
7,25 n.s.
6,63 n.s.
7,75 n.s.
Tisztaság
7,75 n.s.
7,00 n.s.
7,75 n.s.
Minőség
7,50 n.s.
7,00 n.s.
7,63 n.s.
Megjelenés
Illat
Zamat
183
Tartósság Összbenyomás
7,14 n.s.
6,43 n.s.
7,71 n.s.
8,00 n.s.
7,50 n.s.
8,38 n.s.
57. melléklet: A fürtritkítás hatása a Pinot blanc kísérleti borok organoleptikus értékeire. (Köröshegy, 2006 - 2007)
Pinot blanc 2006 Kontroll
F.ritk.
Kontroll
F.ritk.
Tisztaság
8,71a **
4,57b **
9,78 ns.
9,50 n.s.
Szín
9,00a *
5,00b *
9,50 n.s.
9,37 n.s.
Intenzitás
7,14 n.s.
5,43 n.s.
7,56 n.s.
7,53 n.s.
Tisztaság
7,43a +
4,86b +
8,11 n.s.
7,78 n.s.
Minőség
7,43a +
4,71b +
7,44 n.s.
7,94 n.s.
Intenzitás
7,57a +
4,71b +
7,39 n.s.
7,28 n.s.
7,86a + 7,14a +
5,00b + 5,00b +
7,89 n.s. 7,40 n.s.
7,56 n.s. 7,41 n.s.
7,43a +
4,86b +
7,36a +
6,72b +
8,29a *
5,71b *
7,63 n.s.
7,48 n.s.
Megjelenés
Illat
2007
Tisztaság Zamat Minőség Tartósság Összbenyomás
184
58. melléklet: A fürtritkítás hatása a Chardonnay kísérleti borok organoleptikus értékeire. (Köröshegy, 2006 - 2007)
Chardonnay 2006 Kontroll
F.ritk.
Kontroll
F.ritk.
Tisztaság
9,00 n.s.
9,25 n.s
9,61 n.s.
9,78 n.s.
Szín
8,88 n.s.
8,88 n.s.
9,44 n.s.
9,56 n.s.
Intenzitás
6,00a *
7,50b *
7,78 n.s.
7,61 n.s.
Tisztaság
6,75 n.s.
6,75 n.s.
8,78 n.s.
8,11 n.s.
Minőség
6,38 n.s.
6,25 n.s.
8,44 n.s.
7,72 n.s.
Intenzitás
6,88 n.s.
7,00 n.s.
7,33 n.s.
7,28 n.s.
Tisztaság
6,25 n.s.
5,75 n.s.
8,00 n.s.
7,83 n.s.
Minőség
6,38 n.s.
5,63 n.s.
7,00 n.s.
6,94 n.s.
Tartósság
6,13 n.s.
6,00 n.s.
6,67 n.s.
6,94 n.s.
7,00 n.s.
6,25 n.s.
7,72 n.s.
7,36 n.s.
Megjelenés
Illat
2007
Zamat
Összbenyomás
185
59. melléklet: A fürtritkítás hatása a Rajnai rizling kísérleti borok organoleptikus értékeire. (Köröshegy, 2006 - 2007)
Rajnai rizling 2006 Kontroll
F.ritk.
Kontroll
F.ritk.
Tisztaság
9,67 n.s.
9,67 n.s.
9,78 n.s.
9,89 n.s.
Szín
9,17 n.s.
9,33 n.s.
9,44 n.s.
9,56 n.s.
Intenzitás
7,50 n.s.
7,83 n.s.
7,50 n.s.
7,29 n.s.
Tisztaság
8,50 n.s.
8,50 n.s.
7,89 n.s.
8,00 n.s.
Minőség
7,83 n.s.
7,67 n.s.
7,59 n.s.
7,51 n.s.
Intenzitás
7,17 n.s.
7,67 n.s.
6,94 n.s.
7,00 n.s.
Tisztaság
7,50 n.s.
7,50 n.s.
7,44 n.s.
7,67 n.s.
Minőség
7,17 n.s.
7,33 n.s.
6,83 n.s.
6,89 n.s.
Tartósság
6,83 n.s.
7,17 n.s.
7,06 n.s.
6,72 n.s.
7,71 n.s.
7,43 n.s.
7,30 n.s.
7,12 n.s.
Megjelenés
Illat
2007
Zamat
Összbenyomás
186
60. melléklet: A fürtritkítás hatása a Pinot noir kísérleti borok organoleptikus értékeire. (Szólád, 2006 - 2007)
Pinot noir 2006 Kontroll
F.ritk.
Kontroll
F.ritk.
Tisztaság
9,14 n.s.
9,43 n.s.
9,78 n.s.
9,78 n.s.
Szín
5,00 n.s.
5,43 n.s.
7,94 n.s.
8,33 n.s.
Intenzitás
6,86 n.s.
7,00 n.s.
7,28 n.s.
7,39 n.s.
Tisztaság
6,57 n.s.
7,14 n.s.
7,83 n.s.
7,50 n.s.
Minőség
5,71 n.s.
6,57 n.s.
7,61 n.s.
7,44 n.s.
Intenzitás
6,86 n.s.
7,43 n.s.
7,06 n.s.
7,56 n.s.
Tisztaság
6,86 n.s.
7,14 n.s.
7,73 n.s.
7,50 n.s.
Minőség
6,29 n.s.
7,14 n.s.
7,22 n.s.
7,44 n.s.
Tartósság
5,86 n.s.
6,43 n.s.
6,72a *
7,50b *
6,71 n.s.
7,00 n.s.
7,24 n.s.
7,40 n.s.
Megjelenés
Illat
2007
Zamat
Összbenyomás
187
61. melléklet: A fürtritkítás hatása a Cabernet sauvignon kísérleti borok organoleptikus értékeire. (Szólád, 2006 - 2007)
Cabernet sauvignon 2006 Kontroll
F.ritk.
Kontroll
F.ritk.
Tisztaság
9,43 n.s.
9,57 n.s.
9,56 n.s.
9,89 n.s.
Szín
9,14 n.s.
9,00 n.s.
8,50 n.s.
8,94 n.s.
Intenzitás
7,86 n.s.
7,86 n.s.
6,89a +
7,78b +
Tisztaság
8,43 n.s.
8,14 n.s.
6,67 n.s.
8,02 n.s.
Minőség
7,43 n.s.
7,57 n.s.
6,56 n.s.
7,61 n.s.
Intenzitás
7,71 n.s.
8,29 n.s.
7,22 n.s.
7,56 n.s.
Tisztaság
8,00 n.s.
8,29 n.s.
7,39 n.s.
7,78 n.s.
Minőség
7,43 n.s.
7,86 n.s.
6,94 n.s.
7,33 n.s.
Tartósság
7,14 n.s.
7,14 n.s.
7,11 n.s.
7,11 n.s.
7,29 n.s.
8,14 n.s.
7,06 n.s.
7,60 n.s.
Megjelenés
Illat
2007
Zamat
Összbenyomás
188
62. melléklet: A fürtkurtítás hatása a Cabernet sauvignon kísérleti borok organoleptikus értékeire. (Szólád, 2006 - 2007)
Cabernet sauvignon 2006 Kontroll
F.felez.
Kontroll
F.felez.
Tisztaság
9,43 n.s.
9,57 n.s.
9,56 n.s.
9,78 n.s.
Szín
9,14 n.s.
9,29 n.s.
8,50 n.s.
9,00 n.s.
Intenzitás
7,86 n.s.
8,14 n.s.
6,89 n.s.
7,44 n.s.
Tisztaság
8,43 n.s.
8,14 n.s.
6,67 n.s.
7,56 n.s.
Minőség
7,43 n.s.
7,86 n.s.
6,56 n.s.
7,39 n.s.
Intenzitás
7,71 n.s.
8,29 n.s.
7,22 n.s.
7,56 n.s.
Tisztaság
8,00 n.s.
8,43 n.s.
7,39 n.s.
7,61 n.s.
Minőség
7,43 n.s.
8,29 n.s.
6,94 n.s.
7,39 n.s.
Tartósság
7,14 n.s.
8,00 n.s.
7,11 n.s.
7,52 n.s.
7,29 n.s.
8,14 n.s.
7,06 n.s.
7,60 n.s.
Megjelenés
Illat
2007
Zamat
Összbenyomás
189
63. melléklet: A D.M.R. technológia hatása a Pinot blanc kísérleti borok organoleptikus értékeire. (Köröshegy, 2006 - 2007)
Pinot blanc 2006 Kontroll
D.M.R.
Kontroll
D.M.R.
Tisztaság
8,71 n.s.
9,57 n.s.
9,78 ns.
8,89 n.s.
Szín
9,00 n.s.
8,57 n.s.
9,50 n.s.
8,89 n.s.
Intenzitás
7,14 n.s.
6,71 n.s.
7,56 n.s.
7,12 n.s.
Tisztaság
7,43 n.s.
5,71 n.s.
8,11 n.s.
7,38 n.s.
Minőség
7,43 n.s.
5,71 n.s.
7,44 n.s.
7,21 n.s.
Intenzitás
7,57 n.s.
7,14 n.s.
7,39 n.s.
7,61 n.s.
Tisztaság
7,86 n.s.
6,57 n.s.
7,89 n.s.
8,00 n.s.
Minőség
7,14 n.s.
7,14 n.s.
7,40 n.s.
7,11 n.s.
Tartósság
7,43 n.s.
7,00 n.s.
7,36 n.s.
7,13 n.s.
8,29 n.s.
7,00 n.s.
7,63 n.s.
7,52 n.s.
Megjelenés
Illat
2007
Zamat
Összbenyomás
190
64. melléklet: A D.M.R. technológia hatása a Chardonnay kísérleti borok organoleptikus értékeire. (Köröshegy, 2006 - 2007)
Chardonnay 2006 Kontroll
D.M.R.
Kontroll
D.M.R.
Tisztaság
9,00 n.s.
9,25 n.s.
9,61 n.s.
9,11 n.s.
Szín
8,88 n.s.
9,13 n.s.
9,44 n.s.
9,18 n.s.
Intenzitás
6,00a *
7,50b *
7,78 n.s.
7,33 n.s.
Tisztaság
6,75 n.s.
8,13 n.s.
8,78 n.s.
8,11 n.s.
Minőség
6,38 n.s.
7,63 n.s.
8,44 n.s.
7,67 n.s.
Intenzitás
6,88a +
8,25b +
7,33 n.s.
7,67 n.s.
Tisztaság
6,25 n.s.
7,63 n.s.
8,00 n.s.
7,89 n.s.
Minőség
6,38 n.s.
7,13 n.s.
7,00 n.s.
7,44 n.s.
Tartósság
6,13 n.s.
7,63 n.s.
6,67 n.s.
7,11 n.s.
7,00 n.s.
8,13 n.s.
7,72 n.s.
7,86 n.s.
Megjelenés
Illat
2007
Zamat
Összbenyomás
191
65. melléklet: A D.M.R. technológia hatása a Rajnai rizling kísérleti borok organoleptikus értékeire. (Köröshegy, 2006 - 2007)
Rajnai rizling 2006 Kontroll
D.M.R.
Kontroll
D.M.R.
Tisztaság
9,67 n.s.
10,00 n.s.
9,78a **
7,89b **
Szín
9,17 n.s.
10,00 n.s.
9,44 n.s.
8,50 n.s.
Intenzitás
7,50 n.s.
8,50 n.s.
7,50 n.s.
7,00 n.s.
Tisztaság
8,50 n.s.
9,00 n.s.
7,89 n.s.
7,61 n.s.
Minőség
7,83 n.s.
8,50 n.s.
7,59 n.s.
7,13 n.s.
Intenzitás
7,17 n.s.
8,83 n.s.
6,94 n.s.
7,61 n.s.
Tisztaság
7,50 n.s.
8,50 n.s.
7,44 n.s.
7,78 n.s.
Minőség
7,17a +
9,17b +
6,83 n.s.
7,22 n.s.
Tartósság
6,83 n.s.
9,00 n.s.
7,06 n.s.
7,44 n.s.
7,71a +
9,00b +
7,30 n.s.
7,50 n.s.
Megjelenés
Illat
2007
Zamat
Összbenyomás
192
66. melléklet: A D.M.R. technológia hatása a Pinot noir kísérleti borok organoleptikus értékeire. (Szólád, 2006 - 2007)
Pinot noir 2006 Kontroll
D.M.R.
Kontroll
D.M.R.
Tisztaság
9,14 n.s.
9,57 n.s.
9,78 n.s.
9,56 n.s.
Szín
5,00a +
7,29b +
7,94 n.s.
8,33 n.s.
Intenzitás
6,86 n.s.
7,29 n.s.
7,28 n.s.
7,89 n.s.
Tisztaság
6,57 n.s.
6,86 n.s.
7,83 n.s.
7,94 n.s.
Minőség
5,71 n.s.
6,57 n.s.
7,61 n.s.
7,83 n.s.
Intenzitás
6,86 n.s.
8,00 n.s.
7,06a *
7,89b *
Tisztaság
6,86 n.s.
7,71 n.s.
7,73 n.s.
8,06 n.s.
Minőség
6,29 n.s.
7,43 n.s.
7,22a *
8,11b *
Tartósság
5,86 n.s.
7,57 n.s.
6,72a *
7,67b *
6,71 n.s.
8,00 n.s.
7,24a *
7,91b *
Megjelenés
Illat
2007
Zamat
Összbenyomás
193
