Filoz´ ofiai alapok Varasdi K´ aroly ´es Simonyi Andr´ as
2007. okt´ ober 17.
Arbor Porphyrii (234–309)
Petrus Ramus (1515–1572)
John F. Sowa rendszere
SUMO cs´ ucskateg´ ori´ ak
DOLCE cs´ ucskateg´ ori´ ak
Sz´ ohaszn´ alat Univerz´ al´ e
Az univerz´al´ek ugyanabban az id˝ oben t¨ obb helyen is megjelenhetnek. Amikor egy univerz´ al´e adott helyen megjelenik, azt mondjuk, hogy az univerz´ al´e instanci´ al´ odott.
Sz´ ohaszn´ alat Univerz´ al´ e
Az univerz´al´ek ugyanabban az id˝ oben t¨ obb helyen is megjelenhetnek. Amikor egy univerz´ al´e adott helyen megjelenik, azt mondjuk, hogy az univerz´ al´e instanci´ al´ odott. Partikul´ ar´ e
A partikul´ar´ek egy id˝ oben legfeljebb egy helyen l´etezhetnek. A partikul´ar´ek nem k´epesek instanci´ al´ od´ asra.
Sz´ ohaszn´ alat Univerz´ al´ e
Az univerz´al´ek ugyanabban az id˝ oben t¨ obb helyen is megjelenhetnek. Amikor egy univerz´ al´e adott helyen megjelenik, azt mondjuk, hogy az univerz´ al´e instanci´ al´ odott. Partikul´ ar´ e
A partikul´ar´ek egy id˝ oben legfeljebb egy helyen l´etezhetnek. A partikul´ar´ek nem k´epesek instanci´ al´ od´ asra. Absztrakt
Az absztrakt dolgokb´ ol egy id˝ oben, adott p helyen egyn´el t¨obb is el˝ofordulhat.
Sz´ ohaszn´ alat Univerz´ al´ e
Az univerz´al´ek ugyanabban az id˝ oben t¨ obb helyen is megjelenhetnek. Amikor egy univerz´ al´e adott helyen megjelenik, azt mondjuk, hogy az univerz´ al´e instanci´ al´ odott. Partikul´ ar´ e
A partikul´ar´ek egy id˝ oben legfeljebb egy helyen l´etezhetnek. A partikul´ar´ek nem k´epesek instanci´ al´ od´ asra. Absztrakt
Az absztrakt dolgokb´ ol egy id˝ oben, adott p helyen egyn´el t¨obb is el˝ofordulhat. Konkr´ et
A konkr´et dolgokb´ol egy id˝ oben, adott p helyen legfeljebb egy fordulhat el˝o.
Sz´ ohaszn´ alat Univerz´ al´ e
Az univerz´al´ek ugyanabban az id˝ oben t¨ obb helyen is megjelenhetnek. Amikor egy univerz´ al´e adott helyen megjelenik, azt mondjuk, hogy az univerz´ al´e instanci´ al´ odott. Partikul´ ar´ e
A partikul´ar´ek egy id˝ oben legfeljebb egy helyen l´etezhetnek. A partikul´ar´ek nem k´epesek instanci´ al´ od´ asra. Absztrakt
Az absztrakt dolgokb´ ol egy id˝ oben, adott p helyen egyn´el t¨obb is el˝ofordulhat. Konkr´ et
A konkr´et dolgokb´ol egy id˝ oben, adott p helyen legfeljebb egy fordulhat el˝o.
Konkr´ et Absztrakt
Univerz´ al´ e Partikul´ ar´ e ? fizikai objektum tulajdons´ag troposz
Realizmus
Ante rem realizmus (Plat´ on) Adott univerz´al´e a manifeszt´ aci´ oit´ ol f¨ uggetlen¨ ul is ¨ on´ all´oan l´etezik, azaz akkor is, ha esetleg egy´ altal´ an nem manifeszt´ al´ odik.
Realizmus
Ante rem realizmus (Plat´ on) Adott univerz´al´e a manifeszt´ aci´ oit´ ol f¨ uggetlen¨ ul is ¨ on´ all´oan l´etezik, azaz akkor is, ha esetleg egy´ altal´ an nem manifeszt´ al´ odik. Ellenvet´ esek:
Realizmus
Ante rem realizmus (Plat´ on) Adott univerz´al´e a manifeszt´ aci´ oit´ ol f¨ uggetlen¨ ul is ¨ on´ all´oan l´etezik, azaz akkor is, ha esetleg egy´ altal´ an nem manifeszt´ al´ odik. Ellenvet´ esek:
Hol l´etezik?
Realizmus
Ante rem realizmus (Plat´ on) Adott univerz´al´e a manifeszt´ aci´ oit´ ol f¨ uggetlen¨ ul is ¨ on´ all´oan l´etezik, azaz akkor is, ha esetleg egy´ altal´ an nem manifeszt´ al´ odik. Ellenvet´ esek:
Hol l´etezik? Milyen m´ odon ker¨ ul kapcsolatba a t´enyleges val´os´aggal?
Realizmus
In re realizmus (Arisztotel´ esz) Adott univerz´al´e csak a manifeszt´ aci´ oiban l´etezik.
Realizmus
In re realizmus (Arisztotel´ esz) Adott univerz´al´e csak a manifeszt´ aci´ oiban l´etezik. Ellenvet´ esek:
Realizmus
In re realizmus (Arisztotel´ esz) Adott univerz´al´e csak a manifeszt´ aci´ oiban l´etezik. Ellenvet´ esek:
Mi indokolja, hogy azonosnak tartsuk a t´erben k¨ ul¨onb¨oz˝o helyeken fell´ep˝o manifeszt´ aci´ okat?
Realizmus
In re realizmus (Arisztotel´ esz) Adott univerz´al´e csak a manifeszt´ aci´ oiban l´etezik. Ellenvet´ esek:
Mi indokolja, hogy azonosnak tartsuk a t´erben k¨ ul¨onb¨oz˝o helyeken fell´ep˝o manifeszt´ aci´ okat? Milyen m´ odon ker¨ ul kapcsolatba a t´enyleges val´os´aggal?
Nominalizmus
Radik´ alis nominalizmus Univerz´ al´ek nem l´eteznek. Az oszt´alyok tagjaiban csak az a k¨ oz¨ os, hogy az emberek ugyanazt a predik´ atumot alkalmazz´ak a tagjaikra.
Nominalizmus
Radik´ alis nominalizmus Univerz´ al´ek nem l´eteznek. Az oszt´alyok tagjaiban csak az a k¨ oz¨ os, hogy az emberek ugyanazt a predik´ atumot alkalmazz´ak a tagjaikra. Ellenvet´ esek:
Nominalizmus
Radik´ alis nominalizmus Univerz´ al´ek nem l´eteznek. Az oszt´alyok tagjaiban csak az a k¨ oz¨ os, hogy az emberek ugyanazt a predik´ atumot alkalmazz´ak a tagjaikra. Ellenvet´ esek:
Oszt´alyokat m´ar a viszonylag primit´ıv ´ allatok is k´epeznek, pedig nincs nyelv¨ uk.
Nominalizmus
Radik´ alis nominalizmus Univerz´ al´ek nem l´eteznek. Az oszt´alyok tagjaiban csak az a k¨ oz¨ os, hogy az emberek ugyanazt a predik´ atumot alkalmazz´ak a tagjaikra. Ellenvet´ esek:
Oszt´alyokat m´ar a viszonylag primit´ıv ´ allatok is k´epeznek, pedig nincs nyelv¨ uk. Nyelvi–t´arsadalmi konvenci´ ov´ a pr´ ob´ al degrad´alni l´etez˝ok k¨oz¨otti viszonyokat.
Nominalizmus
M´ ers´ ekelt nominalizmus Univerz´ al´ek nem l´eteznek. Az oszt´alyok tagjai azonban hasonl´ıtanak egym´asra.
Nominalizmus
M´ ers´ ekelt nominalizmus Univerz´ al´ek nem l´eteznek. Az oszt´alyok tagjai azonban hasonl´ıtanak egym´asra. Ellenvet´ esek:
Nominalizmus
M´ ers´ ekelt nominalizmus Univerz´ al´ek nem l´eteznek. Az oszt´alyok tagjai azonban hasonl´ıtanak egym´asra. Ellenvet´ esek:
A hasonl´ os´ ag rel´ aci´ oj´ anak mag´ anak univerz´al´enak kell lennie.
Nominalizmus
M´ ers´ ekelt nominalizmus Univerz´ al´ek nem l´eteznek. Az oszt´alyok tagjai azonban hasonl´ıtanak egym´asra. Ellenvet´ esek:
A hasonl´ os´ ag rel´ aci´ oj´ anak mag´ anak univerz´al´enak kell lennie. V´ alaszok:
Nominalizmus
M´ ers´ ekelt nominalizmus Univerz´ al´ek nem l´eteznek. Az oszt´alyok tagjai azonban hasonl´ıtanak egym´asra. Ellenvet´ esek:
A hasonl´ os´ ag rel´ aci´ oj´ anak mag´ anak univerz´al´enak kell lennie. V´ alaszok:
De akkor ez az egyetlen univerz´ al´e.
Nominalizmus
M´ ers´ ekelt nominalizmus Univerz´ al´ek nem l´eteznek. Az oszt´alyok tagjai azonban hasonl´ıtanak egym´asra. Ellenvet´ esek:
A hasonl´ os´ ag rel´ aci´ oj´ anak mag´ anak univerz´al´enak kell lennie. V´ alaszok:
De akkor ez az egyetlen univerz´ al´e. Ez sem univerz´ al´e, hanem csak egy entit´ asp´ arhoz tartoz´o saj´atos partikul´ ar´e.
M´ ers´ ekelt troposzelm´ elet Univerz´ al´ek nem l´eteznek, de l´eteznek troposzok, azaz absztrakt partikul´ar´ek.
M´ ers´ ekelt troposzelm´ elet Univerz´ al´ek nem l´eteznek, de l´eteznek troposzok, azaz absztrakt partikul´ar´ek. Radik´ alis troposzelm´ elet A val´ os´ ag ontol´ ogiailag v´egs˝o ´ep´ıt˝ok¨ovei a troposzok, amelyekb˝ ol mind a konkr´et partikul´ ar´ek, mind az univerz´ al´ek rekonstru´alhat´ok (ut´obbiak mint troposzok u ´n. hasonl´os´agi oszt´alyai).
Troposzok (tr´ opus, trope, quality (DOLCE))
Troposzok (tr´ opus, trope, quality (DOLCE))
partikulariz´alt tulajdons´ agok
Troposzok (tr´ opus, trope, quality (DOLCE))
partikulariz´alt tulajdons´ agok specifikusan ´es fixen depend´ alnak azon az entit´ason, amihez tartoznak
Troposzok (tr´ opus, trope, quality (DOLCE))
partikulariz´alt tulajdons´ agok specifikusan ´es fixen depend´ alnak azon az entit´ason, amihez tartoznak k¨ ul¨onb¨oz˝o konkr´et partikul´ ar´ekhoz (numerikusan) k¨ ul¨onb¨oz˝o troposzok tartoznak
Troposzok (tr´ opus, trope, quality (DOLCE))
partikulariz´alt tulajdons´ agok specifikusan ´es fixen depend´ alnak azon az entit´ason, amihez tartoznak k¨ ul¨onb¨oz˝o konkr´et partikul´ ar´ekhoz (numerikusan) k¨ ul¨onb¨oz˝o troposzok tartoznak ´m el˝ a ofordulhat, hogy ezek ugyanahhoz a kv´ali´ahoz (quale) tartoznak (DOLCE)
Troposzok (tr´ opus, trope, quality (DOLCE))
partikulariz´alt tulajdons´ agok specifikusan ´es fixen depend´ alnak azon az entit´ason, amihez tartoznak k¨ ul¨onb¨oz˝o konkr´et partikul´ ar´ekhoz (numerikusan) k¨ ul¨onb¨oz˝o troposzok tartoznak ´m el˝ a ofordulhat, hogy ezek ugyanahhoz a kv´ali´ahoz (quale) tartoznak (DOLCE), ´es ez esetben k¨oz¨ ott¨ uk a teljes hasonl´ os´ ag primit´ıv rel´aci´oja ´all fenn
Troposzok (tr´ opus, trope, quality (DOLCE))
partikulariz´alt tulajdons´ agok specifikusan ´es fixen depend´ alnak azon az entit´ason, amihez tartoznak k¨ ul¨onb¨oz˝o konkr´et partikul´ ar´ekhoz (numerikusan) k¨ ul¨onb¨oz˝o troposzok tartoznak ´m el˝ a ofordulhat, hogy ezek ugyanahhoz a kv´ali´ahoz (quale) tartoznak (DOLCE), ´es ez esetben k¨oz¨ ott¨ uk a teljes hasonl´ os´ ag primit´ıv rel´aci´oja ´all fenn
a kv´ali´ak dimenzi´ okba (quality dimensions) szervez˝odnek (DOLCE)
Troposzok (tr´ opus, trope, quality (DOLCE))
partikulariz´alt tulajdons´ agok specifikusan ´es fixen depend´ alnak azon az entit´ason, amihez tartoznak k¨ ul¨onb¨oz˝o konkr´et partikul´ ar´ekhoz (numerikusan) k¨ ul¨onb¨oz˝o troposzok tartoznak ´m el˝ a ofordulhat, hogy ezek ugyanahhoz a kv´ali´ahoz (quale) tartoznak (DOLCE), ´es ez esetben k¨oz¨ ott¨ uk a teljes hasonl´ os´ ag primit´ıv rel´aci´oja ´all fenn
a kv´ali´ak dimenzi´ okba (quality dimensions) szervez˝odnek (DOLCE) a teljes hasonl´ os´ agot az reprezent´ alja, hogy a k´et troposz a kv´ aliadimenzi´o ugyanazon pontj´ ara vet¨ ul” ”
Specifikusan ´ es fixen depend´ al´ as
Az x partikul´ar´e specifikusan ´es fixen depend´ al az y partikul´ar´en ha b´armely t id˝ opillanatban, x nem lehet jelen an´elk¨ ul, hogy y is jelen lenne.
Specifikusan ´ es fixen depend´ al´ as
Az x partikul´ar´e specifikusan ´es fixen depend´ al az y partikul´ar´en ha b´armely t id˝ opillanatban, x nem lehet jelen an´elk¨ ul, hogy y is jelen lenne. A modalit´ as fogalma kiemelt szerepet j´ atszik a DOLCE ontol´ ogi´ aban!
Vendler-oszt´ alyok
(Moens ´ es Steedman alapj´ an)
´a ´llapot +uto
´a ´llapot –uto
atomi es. Achievement recognize, spot, win the race (Point) hiccup, tap, wink
kiterjedt es. Accomplishment build a house, write a sonnet Process run, swim, walk, play the piano
State: know something/that, love, be happy, . . .
Davidson kontrib´ uci´ oja
Az arit´ as probl´ em´ aja
Davidson kontrib´ uci´ oja
Az arit´ as probl´ em´ aja
Jones buttered the toast butter (jones, toast)
Davidson kontrib´ uci´ oja
Az arit´ as probl´ em´ aja
Jones buttered the toast butter (jones, toast) Jones buttered the toast with a knife butter (jones, toast, knife)
Davidson kontrib´ uci´ oja
Az arit´ as probl´ em´ aja
Jones buttered the toast butter (jones, toast) Jones buttered the toast with a knife butter (jones, toast, knife) Jones buttered the toast with a knife . . . butter (jones, toast, knife, . . . )
Davidson kontrib´ uci´ oja
Az arit´ as probl´ em´ aja
Jones buttered the toast butter (jones, toast) Jones buttered the toast with a knife butter (jones, toast, knife) Jones buttered the toast with a knife . . . butter (jones, toast, knife, . . . ) H´any argumentumra lenne sz¨ uks´eg ahhoz, hogy a butter predik´atumot megragadjuk?
Davidson kontrib´ uci´ oja
Az arit´ as probl´ em´ aja
Jones buttered the toast butter (jones, toast) Jones buttered the toast with a knife butter (jones, toast, knife) Jones buttered the toast with a knife . . . butter (jones, toast, knife, . . . ) H´any argumentumra lenne sz¨ uks´eg ahhoz, hogy a butter predik´atumot megragadjuk? Hogyan igazoljuk form´ alisan , hogy pl. John buttered the toast with a knife premissz´ ab´ ol k¨ ovetkezik a Jones buttered the toast konkl´ uzi´ o?
Esem´ enyargumentum felv´ etele
Esem´ enyargumentum felv´ etele
Jones buttered the toast ∃e butter (e, jones, toast)
Esem´ enyargumentum felv´ etele
Jones buttered the toast ∃e butter (e, jones, toast) Jones buttered the toat with a knife ∃e(butter (e, jones, toast) ∧ With(e, knife))
Esem´ enyargumentum felv´ etele
Jones buttered the toast ∃e butter (e, jones, toast) Jones buttered the toat with a knife ∃e(butter (e, jones, toast) ∧ With(e, knife)) Jones buttered the toat with a knife in the bathroom ∃e(butter (e, jones, toast) ∧ With(e, knife) ∧ In(e, bathroom))
Esem´ enyargumentum felv´ etele
Jones buttered the toast ∃e butter (e, jones, toast) Jones buttered the toat with a knife ∃e(butter (e, jones, toast) ∧ With(e, knife)) Jones buttered the toat with a knife in the bathroom ∃e(butter (e, jones, toast) ∧ With(e, knife) ∧ In(e, bathroom)) Az arit´as probl´em´ aja megold´ odott.
Esem´ enyargumentum felv´ etele
Jones buttered the toast ∃e butter (e, jones, toast) Jones buttered the toat with a knife ∃e(butter (e, jones, toast) ∧ With(e, knife)) Jones buttered the toat with a knife in the bathroom ∃e(butter (e, jones, toast) ∧ With(e, knife) ∧ In(e, bathroom)) Az arit´as probl´em´ aja megold´ odott. Az el˝obbi k¨ovetkeztet´es form´ alisan is igazolhat´ov´a v´alt.
Esem´ enyargumentum felv´ etele
Jones buttered the toast ∃e butter (e, jones, toast) Jones buttered the toat with a knife ∃e(butter (e, jones, toast) ∧ With(e, knife)) Jones buttered the toat with a knife in the bathroom ∃e(butter (e, jones, toast) ∧ With(e, knife) ∧ In(e, bathroom)) Az arit´as probl´em´ aja megold´ odott. Az el˝obbi k¨ovetkeztet´es form´ alisan is igazolhat´ov´a v´alt.
Esem´ enyargumentum felv´ etele
Jones buttered the toast ∃e butter (e, jones, toast) Jones buttered the toat with a knife ∃e(butter (e, jones, toast) ∧ With(e, knife)) Jones buttered the toat with a knife in the bathroom ∃e(butter (e, jones, toast) ∧ With(e, knife) ∧ In(e, bathroom)) Az arit´as probl´em´ aja megold´ odott. Az el˝obbi k¨ovetkeztet´es form´ alisan is igazolhat´ov´a v´alt. Tov´ abbi el˝ ony¨ ok
Esem´ enyargumentum felv´ etele
Jones buttered the toast ∃e butter (e, jones, toast) Jones buttered the toat with a knife ∃e(butter (e, jones, toast) ∧ With(e, knife)) Jones buttered the toat with a knife in the bathroom ∃e(butter (e, jones, toast) ∧ With(e, knife) ∧ In(e, bathroom)) Az arit´as probl´em´ aja megold´ odott. Az el˝obbi k¨ovetkeztet´es form´ alisan is igazolhat´ov´a v´alt. Tov´ abbi el˝ ony¨ ok
Esem´enyre vonatkoz´ o anafor´ ak kezelhet˝ os´ege (It happened at midnight)
Esem´ enyargumentum felv´ etele
Jones buttered the toast ∃e butter (e, jones, toast) Jones buttered the toat with a knife ∃e(butter (e, jones, toast) ∧ With(e, knife)) Jones buttered the toat with a knife in the bathroom ∃e(butter (e, jones, toast) ∧ With(e, knife) ∧ In(e, bathroom)) Az arit´as probl´em´ aja megold´ odott. Az el˝obbi k¨ovetkeztet´es form´ alisan is igazolhat´ov´a v´alt. Tov´ abbi el˝ ony¨ ok
Esem´enyre vonatkoz´ o anafor´ ak kezelhet˝ os´ege (It happened at midnight) Esem´enynominaliz´ aci´ o ´es -kvantifik´ aci´ o (The buttering was slow, Every burning consumes oxygen)
A modalit´ asok szerepe az ontol´ ogi´ aban
Az ontol´ogiai kateg´ori´ ak fontos tulajdons´ agai ´es a k¨ozt¨ uk fenn´all´o kapcsolatok jelent˝ os r´esze csak modalit´asok, teh´at a sz¨ uks´egszer˝ us´eg (‘’) ´es lehets´egess´eg(‘♦’) fogalm´ara t´amaszkodva jellemezhet˝ o kiel´eg´ıt˝ oen. N´ eh´ any p´ elda:
A modalit´ asok szerepe az ontol´ ogi´ aban
Az ontol´ogiai kateg´ori´ ak fontos tulajdons´ agai ´es a k¨ozt¨ uk fenn´all´o kapcsolatok jelent˝ os r´esze csak modalit´asok, teh´at a sz¨ uks´egszer˝ us´eg (‘’) ´es lehets´egess´eg(‘♦’) fogalm´ara t´amaszkodva jellemezhet˝ o kiel´eg´ıt˝ oen. N´ eh´ any p´ elda:
Merev (rigid) kateg´ oria: F merev ⇔ ∀x(F (x) → F (x))
A modalit´ asok szerepe az ontol´ ogi´ aban
Az ontol´ogiai kateg´ori´ ak fontos tulajdons´ agai ´es a k¨ozt¨ uk fenn´all´o kapcsolatok jelent˝ os r´esze csak modalit´asok, teh´at a sz¨ uks´egszer˝ us´eg (‘’) ´es lehets´egess´eg(‘♦’) fogalm´ara t´amaszkodva jellemezhet˝ o kiel´eg´ıt˝ oen. N´ eh´ any p´ elda:
Merev (rigid) kateg´ oria: F merev ⇔ ∀x(F (x) → F (x)) Szerep- (antirigid) kateg´ oria : F szerep ⇔ ∀x♦¬F (x)
A modalit´ asok szerepe az ontol´ ogi´ aban
Az ontol´ogiai kateg´ori´ ak fontos tulajdons´ agai ´es a k¨ozt¨ uk fenn´all´o kapcsolatok jelent˝ os r´esze csak modalit´asok, teh´at a sz¨ uks´egszer˝ us´eg (‘’) ´es lehets´egess´eg(‘♦’) fogalm´ara t´amaszkodva jellemezhet˝ o kiel´eg´ıt˝ oen. N´ eh´ any p´ elda:
Merev (rigid) kateg´ oria: F merev ⇔ ∀x(F (x) → F (x)) Szerep- (antirigid) kateg´ oria : F szerep ⇔ ∀x♦¬F (x) ,,isa” kapcsolat: F isa G ⇔ ∀x(F (x) → G (x))
A modalit´ asok szerepe az ontol´ ogi´ aban
Az ontol´ogiai kateg´ori´ ak fontos tulajdons´ agai ´es a k¨ozt¨ uk fenn´all´o kapcsolatok jelent˝ os r´esze csak modalit´asok, teh´at a sz¨ uks´egszer˝ us´eg (‘’) ´es lehets´egess´eg(‘♦’) fogalm´ara t´amaszkodva jellemezhet˝ o kiel´eg´ıt˝ oen. N´ eh´ any p´ elda:
Merev (rigid) kateg´ oria: F merev ⇔ ∀x(F (x) → F (x)) Szerep- (antirigid) kateg´ oria : F szerep ⇔ ∀x♦¬F (x) ,,isa” kapcsolat: F isa G ⇔ ∀x(F (x) → G (x)) specifikus f¨ ugg´ es individuumok k¨ oz¨ ott x specifikusan f¨ ugg y -t´ol: SD(x, y ) ⇔ (E(x) → E(y ))
A modalit´ asok szerepe az ontol´ ogi´ aban
Az ontol´ogiai kateg´ori´ ak fontos tulajdons´ agai ´es a k¨ozt¨ uk fenn´all´o kapcsolatok jelent˝ os r´esze csak modalit´asok, teh´at a sz¨ uks´egszer˝ us´eg (‘’) ´es lehets´egess´eg(‘♦’) fogalm´ara t´amaszkodva jellemezhet˝ o kiel´eg´ıt˝ oen. N´ eh´ any p´ elda:
Merev (rigid) kateg´ oria: F merev ⇔ ∀x(F (x) → F (x)) Szerep- (antirigid) kateg´ oria : F szerep ⇔ ∀x♦¬F (x) ,,isa” kapcsolat: F isa G ⇔ ∀x(F (x) → G (x)) specifikus f¨ ugg´ es individuumok k¨ oz¨ ott x specifikusan f¨ ugg y -t´ol: SD(x, y ) ⇔ (E(x) → E(y )) specifikus f¨ ugg´ es kateg´ ori´ ak k¨ oz¨ ott az F -ek specifikusan f¨ uggenek a G -kt˝ ol ⇔ ∀x(F (x) → ∃y (SD(x, y ) ∧ G (y ))
Modalit´ asfajt´ ak
Alethikus modalit´ asok
Ebbe a csoportba a sz¨ uks´egszer˝ us´eg/lehets´egess´eg olyan fajt´ai tartoznak, melyek aktu´ alis szubjekt´ıv hiteinkt˝ ol f¨ uggetlen¨ ul, objekt´ıve teljes¨ ulnek vagy nem teljes¨ ulnek kijelent´esekre.
Modalit´ asfajt´ ak
Alethikus modalit´ asok
Ebbe a csoportba a sz¨ uks´egszer˝ us´eg/lehets´egess´eg olyan fajt´ai tartoznak, melyek aktu´ alis szubjekt´ıv hiteinkt˝ ol f¨ uggetlen¨ ul, objekt´ıve teljes¨ ulnek vagy nem teljes¨ ulnek kijelent´esekre. Episztemikus modalit´ asok
Az ilyen t´ıpus´ u modalit´ asok a tud´ asunkkal, hiteinkkel, illetve a rendelkez´es¨ unkre ´all´ o inform´ aci´ oval ´ allnak kapcsolatban. Egy p kijelent´es akkor lehets´eges episztemikusan x sz´ am´ara, ha x nem z´arja ki/nem z´arhatja ki p igazs´ ag´ at.
Alethikus modalit´asok N´ eh´ any fontos alethikus modalit´ as:
Alethikus modalit´asok N´ eh´ any fontos alethikus modalit´ as:
Logikai modalit´as: Kiz´ ar´ olag a logikai igazs´agok sz¨ uks´egszer˝ uek ilyen m´ odon.
Alethikus modalit´asok N´ eh´ any fontos alethikus modalit´ as:
Logikai modalit´as: Kiz´ ar´ olag a logikai igazs´agok sz¨ uks´egszer˝ uek ilyen m´ odon. Matematikai modalit´ as – k´erd´eses, hogy k¨ ul¨onb¨ozik-e a logikait´ol
Alethikus modalit´asok N´ eh´ any fontos alethikus modalit´ as:
Logikai modalit´as: Kiz´ ar´ olag a logikai igazs´agok sz¨ uks´egszer˝ uek ilyen m´ odon. Matematikai modalit´ as – k´erd´eses, hogy k¨ ul¨onb¨ozik-e a logikait´ol Metafizikai modalit´ as: a ,,dolgok objekt´ıv term´eszet´eb˝ol” ered˝o modalit´as, pl. ,,sz¨ uks´egszer˝ u, hogy Sz´okrat´esz ember.”
Alethikus modalit´asok N´ eh´ any fontos alethikus modalit´ as:
Logikai modalit´as: Kiz´ ar´ olag a logikai igazs´agok sz¨ uks´egszer˝ uek ilyen m´ odon. Matematikai modalit´ as – k´erd´eses, hogy k¨ ul¨onb¨ozik-e a logikait´ol Metafizikai modalit´ as: a ,,dolgok objekt´ıv term´eszet´eb˝ol” ered˝o modalit´as, pl. ,,sz¨ uks´egszer˝ u, hogy Sz´okrat´esz ember.” Term´eszeti modalit´ as: a term´eszeti t¨ orv´enyek sz¨ uks´egszer˝ uek ilyen m´ odon.
Alethikus modalit´asok N´ eh´ any fontos alethikus modalit´ as:
Logikai modalit´as: Kiz´ ar´ olag a logikai igazs´agok sz¨ uks´egszer˝ uek ilyen m´ odon. Matematikai modalit´ as – k´erd´eses, hogy k¨ ul¨onb¨ozik-e a logikait´ol Metafizikai modalit´ as: a ,,dolgok objekt´ıv term´eszet´eb˝ol” ered˝o modalit´as, pl. ,,sz¨ uks´egszer˝ u, hogy Sz´okrat´esz ember.” Term´eszeti modalit´ as: a term´eszeti t¨ orv´enyek sz¨ uks´egszer˝ uek ilyen m´ odon.
Alethikus modalit´asok N´ eh´ any fontos alethikus modalit´ as:
Logikai modalit´as: Kiz´ ar´ olag a logikai igazs´agok sz¨ uks´egszer˝ uek ilyen m´ odon. Matematikai modalit´ as – k´erd´eses, hogy k¨ ul¨onb¨ozik-e a logikait´ol Metafizikai modalit´ as: a ,,dolgok objekt´ıv term´eszet´eb˝ol” ered˝o modalit´as, pl. ,,sz¨ uks´egszer˝ u, hogy Sz´okrat´esz ember.” Term´eszeti modalit´ as: a term´eszeti t¨ orv´enyek sz¨ uks´egszer˝ uek ilyen m´ odon. Az alethikus modalit´ asok ,,er˝ osorrendje”
logikai φ ⇒ matematikai φ ⇒ metafizikai φ ⇒ term. φ
Fogalmi modalit´ as
A fogalmilag sz¨ uks´egszer˝ u kijelent´esek olyan kijelent´esek, amelyek igazs´ag´at a benn¨ uk szerepl˝ o fogalmak ¨osszef¨ ugg´esei garant´alj´ak, pl. ,,minden aggleg´eny n˝ otlen f´erfi.”
Fogalmi modalit´ as
A fogalmilag sz¨ uks´egszer˝ u kijelent´esek olyan kijelent´esek, amelyek igazs´ag´at a benn¨ uk szerepl˝ o fogalmak ¨osszef¨ ugg´esei garant´alj´ak, pl. ,,minden aggleg´eny n˝ otlen f´erfi.” A fogalmi modalit´ as st´ atusza
Er˝oteljesen vitathat´o ´es vitatott k´erd´es, hogy alethikus vagy episztemikus modalit´ ask´ent kell-e kezeln¨ unk a fogalmi modalit´ast. A ,,k¨oztes” st´ atusz mellett sz´ ol, hogy b´ar az egyes egy´enek hiteit˝ol, illetve rendelkez´es´ere ´ all´ o inform´aci´ot´ol f¨ uggetlen lehet, hogy bizonyos fogalmaink garant´alj´ak-e egy kijelent´es igazs´ag´at, a teljes fogalomalkot´ o ´es haszn´al´o k¨oz¨oss´eg hiteit˝ol/inform´aci´oj´at´ ol m´ ar kev´esb´e.
Modalit´asfajt´ak a form´ alis ontol´ ogi´ akban Melyik modalit´as a form´ alis ontol´ ogi´ ak mod´ alis oper´atorainak helyes interpret´aci´oja? Az vil´ agosnak t˝ unik, hogy egy teljesen szubjekt´ıv episztemikus modalit´ as kiz´ arhat´ o az elfogadhat´o megold´asok k¨or´eb˝ol.
Modalit´asfajt´ak a form´ alis ontol´ ogi´ akban Melyik modalit´as a form´ alis ontol´ ogi´ ak mod´ alis oper´atorainak helyes interpret´aci´oja? Az vil´ agosnak t˝ unik, hogy egy teljesen szubjekt´ıv episztemikus modalit´ as kiz´ arhat´ o az elfogadhat´o megold´asok k¨or´eb˝ol. Sz´ obaj¨ ohet˝ o interpret´ aci´ ok:
Metafizikai modalit´ as – ebben az interpret´aci´oban a form´alis ontol´ogia a kateg´ ori´ ak objekt´ıve l´etez˝o, a dolgok term´eszet´eb˝ol ered˝ o mod´ alis tulajdons´ agait ´es ¨osszef¨ ugg´eseit pr´ ob´ alja le´ırni.
Modalit´asfajt´ak a form´ alis ontol´ ogi´ akban Melyik modalit´as a form´ alis ontol´ ogi´ ak mod´ alis oper´atorainak helyes interpret´aci´oja? Az vil´ agosnak t˝ unik, hogy egy teljesen szubjekt´ıv episztemikus modalit´ as kiz´ arhat´ o az elfogadhat´o megold´asok k¨or´eb˝ol. Sz´ obaj¨ ohet˝ o interpret´ aci´ ok:
Metafizikai modalit´ as – ebben az interpret´aci´oban a form´alis ontol´ogia a kateg´ ori´ ak objekt´ıve l´etez˝o, a dolgok term´eszet´eb˝ol ered˝ o mod´ alis tulajdons´ agait ´es ¨osszef¨ ugg´eseit pr´ ob´ alja le´ırni. Fogalmi modalit´ as – ez az interpret´ aci´ o´ all k¨ozelebb az ontol´ogi´at ,,k¨oz¨ osen haszn´ alt fogalmi rendszer”-k´ent ´ertelmez˝o MI k¨ oz¨ oss´eg felfog´ as´ ahoz.
A legegyszer˝ ubb mod´ alis els˝ orend˝ u logika
Ha az ontol´ogia kateg´ ori´ ainak prec´ız szemantikai jellemz´es´ere t¨oreksz¨ unk, akkor az extenzion´ alis nyelvek nem t˝ unnek kiel´eg´ıt˝onek. Az u ´n. legegyszer˝ ubb mod´ alis els˝ orend˝ u logika (LMEL) viszont j´o kompromisszumnak t˝ unik a kifejez˝ok´epess´eg ´es egyszer˝ us´eg k¨ovetelm´enye k¨ oz¨ ott.
A legegyszer˝ ubb mod´ alis els˝ orend˝ u logika
Ha az ontol´ogia kateg´ ori´ ainak prec´ız szemantikai jellemz´es´ere t¨oreksz¨ unk, akkor az extenzion´ alis nyelvek nem t˝ unnek kiel´eg´ıt˝onek. Az u ´n. legegyszer˝ ubb mod´ alis els˝ orend˝ u logika (LMEL) viszont j´o kompromisszumnak t˝ unik a kifejez˝ok´epess´eg ´es egyszer˝ us´eg k¨ovetelm´enye k¨ oz¨ ott. Ez a rendszer szintaktikailag csak a ‘’ ‘♦’ mondatoper´ atorokkal eg´esz´ıti ki a klasszikus els˝ orend˝ u nyelveket.
A legegyszer˝ ubb mod´ alis els˝ orend˝ u logika
Ha az ontol´ogia kateg´ ori´ ainak prec´ız szemantikai jellemz´es´ere t¨oreksz¨ unk, akkor az extenzion´ alis nyelvek nem t˝ unnek kiel´eg´ıt˝onek. Az u ´n. legegyszer˝ ubb mod´ alis els˝ orend˝ u logika (LMEL) viszont j´o kompromisszumnak t˝ unik a kifejez˝ok´epess´eg ´es egyszer˝ us´eg k¨ovetelm´enye k¨ oz¨ ott. Ez a rendszer szintaktikailag csak a ‘’ ‘♦’ mondatoper´ atorokkal eg´esz´ıti ki a klasszikus els˝ orend˝ u nyelveket. szemantik´aja a legegyszer˝ ubb Kripke-szemantika
A legegyszer˝ ubb mod´ alis els˝ orend˝ u logika
Ha az ontol´ogia kateg´ ori´ ainak prec´ız szemantikai jellemz´es´ere t¨oreksz¨ unk, akkor az extenzion´ alis nyelvek nem t˝ unnek kiel´eg´ıt˝onek. Az u ´n. legegyszer˝ ubb mod´ alis els˝ orend˝ u logika (LMEL) viszont j´o kompromisszumnak t˝ unik a kifejez˝ok´epess´eg ´es egyszer˝ us´eg k¨ovetelm´enye k¨ oz¨ ott. Ez a rendszer szintaktikailag csak a ‘’ ‘♦’ mondatoper´ atorokkal eg´esz´ıti ki a klasszikus els˝ orend˝ u nyelveket. szemantik´aja a legegyszer˝ ubb Kripke-szemantika teljes kalkulus adhat´ o r´ a: axi´ om´ ai a klasszikus els˝orend˝ u logika ´es az S5 mod´ alis axi´ om´ ainak egy¨ uttese.
A legegyszer˝ ubb mod´ alis els˝ orend˝ u logika
Ha az ontol´ogia kateg´ ori´ ainak prec´ız szemantikai jellemz´es´ere t¨oreksz¨ unk, akkor az extenzion´ alis nyelvek nem t˝ unnek kiel´eg´ıt˝onek. Az u ´n. legegyszer˝ ubb mod´ alis els˝ orend˝ u logika (LMEL) viszont j´o kompromisszumnak t˝ unik a kifejez˝ok´epess´eg ´es egyszer˝ us´eg k¨ovetelm´enye k¨ oz¨ ott. Ez a rendszer szintaktikailag csak a ‘’ ‘♦’ mondatoper´ atorokkal eg´esz´ıti ki a klasszikus els˝ orend˝ u nyelveket. szemantik´aja a legegyszer˝ ubb Kripke-szemantika teljes kalkulus adhat´ o r´ a: axi´ om´ ai a klasszikus els˝orend˝ u logika ´es az S5 mod´ alis axi´ om´ ainak egy¨ uttese. ,,posszibilista”: levezethet˝ o benne az u ´n. Barcan-formula, mely szerint ♦∃xF (x) → ∃x♦F (x).
