Filozófia 1. előadás keresztényvallás I. Neolitikum - vallás, vallásos tudat (sokistenhit - politeista, egyistenhit - monoteista) Az ókori görög társadalom meghatározott fejlettségi szintjén alakult ki a filozófiai gondolkodás. Kr. e. 7. században alakult ki és a napjainkiban is létezik. ~filozofálás: beszélgetések során az egyén egy dologgal kapcsolatos saját véleményét, a saját világnézetét fejti ki. - világnézet: mindekinél kialakul előbb-utóbb az emberben lévő rendezett nézetrendszer a természettel, társadalommal és az emberekkel kapcsolatban, az emberi gondolkodással kapcsolatban, amely belső meggyőződésünkből táplálkozik és cselekedeteinket motiválja személyiségünk által meghatározott. - kétféle világnézet: szellemelvű (idealista világnézet pl. Isten a meghatározó, emberi ész a meghatártozó) anyagelvű (materialista pl. természeti szféra a meghatározó) ~vilánézeti kérdés: pl.: hogyan keletkezett a világ? az ember hogyan jelent meg a világban? kozmosz-káosz hogyan jött létre a káoszból a rendezett világ milyen a világ szerkezetében, felépítésében? ~világkép: attól függ, milyen tudásunk van, elsősorban a csillagászat a fontos. a világ végtelen vagy véges? Isten lézetik-e vagy sem? Mi is az ember lényege? Mitől ember az ember? Vajon mi történik velünk halálunk után? A lelkünk megmarad? A filozófia ilyen típusú kérdésekkel foglalkozik. A szellemi produktum = gondolkodás. Képesek vagyunk az ismeretekben a lényeget is feltalálni (törvényszerűségeket). A törvény (minden konkrét elemre, létezőre érvényes), törvényszerűség az nem más, mint egy jelenségcsoporton belóli, a jelenségek között meglévő tartós, lényegi, általános és szükségszerű összefüggés. A legfontosabb tulajdonságokat tartalmazó
állandóan, mindenképpen meglévő
A filozófiában az ember nagyon fontos tényező, nagyon összetett lény (gondolkodik, vannak biológiai vonatkozások is). A felvetendő világnézeti kérdésekre az ókorban a vallások válaszoltak istenekkel. A mitológikus történetekben válaszoltak többféle kérdésre. Istenek helyett jöttek mások pl.: tűz, víz. Az ember mindig keresi a választ, így ez inspirálja az embert, hogy megfigyelje a körülötte lévő dolgokat. A filozófia atyja: Thálész. Úgy mondta, hogy a világon a legmeghatározóbb dolog a VÍZ. Nem istenekkel magyarázunk e világi kérdéseket, hanem valamilyen anyagi ismeretekkel válaszolunk. A filozófiai gondolkodás alapja már a kor tudományos ismereteiben kereste a válaszokat, nem az istenek... A filozófus elvontabb, megpróbál úgy vizsgálni és fogalmazni, hoy tárgyilagosabb legyen. sokkal többet tud mondani Kikapcsolja a szubjektumát. Az adott korok meglévő tudományos eredményeire támaszkodtak. Filozófia: a bölcsesség szeretete vmilyen nagytudású ember úgy boncolgat egy kérdést, h az adott korszak tudására támaszkodik. a válaszok is elvont fogalmak lesznek pl.: létezőkről vmi mondani lételmélet a különbségektől el kell vonatkoztatni, vmi közös lényeget, tulajdonságot kell meglátni v az anyagiság v a szellem deizmus: vki elismeri, h Isten teremtette, az anyagi világot utána magárahagyta és többet nem avatkozik bele sok Nobel-díjas természettudós hisz ebben köztes világnézet deista világnézet is van
Filozófia 2. előadás 1. Tholemaiosz: a föld a középpontja a világnak kereszténység: menny - föld - pokol 1400-as évek: a világ közepe a Nap lapított föld tengely-keringési szög
1600-as évek Giordano Bruno: sok naprendszer van nem teremtette senki a világot se eleje, se vége
A világ végtelen, anyagi. Ez elfogadott álláspont. A filozófia 1 elvont gondolkodás a világképpel kapcsolatban, amely úgy vizsgálja a világot, hogy benne az egyén és külvilág kapcsolata az alapkérdés. filozófia az életben létezők, léteznek vannak dolgok erre irányul az emberi cselekvés és megismerés A körülöttünk lévő világ: objektum (mindaz, ami az emberen kívül létezik). A benne lévő ember: szubjektum (a cselekvő, megismerő ember). objektív - szubjektív (egymáshoz kapcsolódó kategóriák) mindaz, ami az embertől függ pl.: gondolkodás, értelmek, ösztönök, akarat minden, ami az embertől függetlenül létezik pl.: körülöttünk lévő természet, ha akarjuk, ha nem működik SZ - O viszony, nagyon fontos kiindulási pont, mind2 hat a másikra világnézeti kérdések: Teremtett a világ v. nem? Véges-e a világ v. nem? Isten létezik-e v. nem? Mi történik az emberrel a halála után? Mi az emberi boldogság? A filozófiai gondolkodás kialakulása: a tudat kifejlődött, a vallás ne legyen olyan erős, mint az ókori-keleti típusú vallásoknál volt. A vallás magyarázta meg ezeket a kérdéseket, adta meg a válaszokat ezekre a kérdésekre. A magántulajdon, mint létalap. A magántulajdonnal rendelkező egyén el tudja tartani a családját. Részt vesz a társadalomban Termelés folyik, a társadalmi munkabeosztásban, termelésben részt vesz. Az állam irányít, szervez bennünket, több funkciót lát el. Poliszok kialakulása, a rabszolgák tartása klasszikus rabszolgaság: a termelésben alkalmazzák őket (patriarchális társadalom: családok szolgaként) így nekik nem kellett annyit dolgozni, volt idejük gondolkozni filozófia: a bölcsesség szeretete nagy tudással bíró emberek, döntéseiket, cselekedeteiket a világból megszerzett tudásukkal támasztják alá
Arisztotelész: kr. e. 300-as években élt A természettudományok uralták a tudományokat. Az 1800-as években jelentek meg a társadalomtudományok. természettudományok - filozófiai gondolkodás 1800 társadalomtudományok Kevés ember volt nagytudású. Arisztotelész rendeze az ismereteket. A tudomány megalapítója. pl.: geológia, növénytan, közgazdaságtan rá hivatkozik A körülöttünk lévő világot megfigyeljük, egész életünk során. Régen megfigyelték és beszélgettek. 1-1 nagy tudós ember: bölcselő, filozófus. Akik megtehették azt, hogy nem kellett dolgozniuk, mert volt rabszolgájuk. Csak férfiak (a nőknek más életmódjuk, életcéljuk volt). A tudás átadásának folyamata beszélgetéssel történt. A görög filozófia: - már képesek voltak minden fontos filozófiaii kérdések feltevésére és válaszadására - filozófiai fogalmakat is megfogalmaztak - ezek a fogalmak ma is használhatóak, tudományos fogalmak lettek - a gondolatuk többsége nagyon magas szinvonalú volt - 1200 évig létezett a görög filozófia - kr. e. 600-as - kr. e. 500-as évek végéig, ezt az időszakot 3 részre tagoljuk - preszokratikus kor, korai görög filozófia időszaka ~ 200 éveig, kr. e. 600-400 ~ ekkor éltek a természetbölcselők ~ a természeti világ érdekelte őket ~ objektum, mert az ember cselkedetei a természeti világra irányultak ~ kívülállóként szemlélték ~ mi érdekelte őket? · hogyan keletkezett a kozmosz? pl.: Isten teremtette világrészből atomok összekapcsolódnak (atomelmélet: Demokritész) ősanyagból (apeironból) ~ a természetben létező dolgok ANYAGIAK, és ezeket a folyamatok dolgok VÁLTOZNAK, ezt mindenki elismerte ~ ezek a dolgok őselemekből állnak: arche-ok ~ az őselemek száma 4: föld levegő tűz víz ~ Thálesz szerint mindenben van VÍZ ~ Herakleitosz szerint mindenben van TŰZ ~ Anazimelisz szerint mindenben van LEVEGŐ ~ Empedoklész szerint mindenben megtalálható mind a 4 őselem ~ Demoklitosz a természet anyagi létezői atomokból állnak ~ alkottak általános fogalmakat a természeti létezéssel kapcsolatban:
ANYAG · az anyagiságot jelenti · nem voltak konkrét anyagi minőségek ~ az anyagiság és a szellem egyaránt jelen van ~ a fogalmak az agyunkban lévő szellemi tényezők ~ ezt a filozófiai kört az Eleai iskolához soroljuk ~ 2 iskola volt Eleai és Miletoszi iskola
FORMA · vmilyen szellemi lényeget, amely szerint az anyag megszerveződik
Eleai
Miletoszi
~ fogalom volt a lényeg, a szellemi lényeg Pithagorasz ~ a forma, a fogalom a fontos ~ a változatlan szellemi lényeg
Thálesz Herakleitosz ~ anyagi a fontos ~ állandóan változik az anyag
anyagi tényező
fogalmi tényező
~ egyes - általános · a konkrét hasonló 1-ekből születik meg az általános · így jött létre a fogalom
~ jelenség - lényeg · a fizikai szint: a jelenség, ahogy mejelennek előttünk az anyagi dolgok, jelenségek · lényegi szint: mindig a szellemi, fogalmi szintet jelenti · egy gondolkozási folyamatban áll elő a megismerés során
~ néhány filozófust a társadalom is érdekelte · nem egynemű, nem homogén · különböző embercsoportok összessége · állandóan változik · a kormányzati formák is változnak - 2. korszak, szophizmus- kora, a görög filozófia virágkora ~ kr. e. 400 - kr. e. 200-ig ~ a filozófiai élet központja Athén ~ fizetség ellenében adták át a tudást ~ a gondolkodásuk egy idő után igazodott az állandó vezetés igényeihez ~ így nem voltak ezek a gondolatok önállóak ~ Gordius: “semmi sem létezik, ha létezik nem megismerhető, ha megismerhető nem közölhető” ~ Szókratész nem szofista volt!!!! tanítványa
Platón nem szofista volt!!!! tanítványa
Arisztotelész nem szofista volt !!!! ~ nagy szemléletváltással indult ~ Prótagorasz: “mindennek mértéke az ember” homo mensura-tétel ~ az ember a világban magához mér mindent ~ neki jó-e vmi v. rossz-e ~ filozófiai fordulat ~ a filozófusokat kezdi az EMBER és az ember társadalom érdekelni, h mélyen milyen jellegzetes problémái vannak.
Filozófia 3. előadás Szókratész: kijelentette, h amit a külvilágból érzékelünk az mind létezik - az ember benne van a világban, nem kívülről szemléli - Szókratész - Platón - Arisztotelész - hogyan lehet az ember boldog? - hogyan lehet a helyes tudást megszerezni? (a bölcs tanítja a fiatalokat) - Athén volt a központ - tudás és az erkölcs, ekez a dolgok miatt lesz az ember boldog, ha ez mind megvan, akkor az ember boldog lesz, mert ezeket becsülték akkoriban - Szókratésznak mérget kellett innia, mert megvádolták, h rosszul tanítja a diákokat - az erkölcsi alap értékek: bátorság, mértékletesség, bölcsesség, igazságosság félelemet leküzdve képes legyek másokért cselekedni
tartózkodjak a szélsőségektől
döntéseim és cselekvéseim a tudás alapján megalapozottak legyenek
“arany középút”
mindenkihez olyan legyek, mint amit érdemel
kiegyensúlyozottságot jelenti
- az egyes ember erkölcsi értékeinek tartja ezeket - milyen a jó társadalom? ahol az emberek többsége boldog - a jó tanításhoz szükséges: grammatika, logika, retorika (nyelvtan)
(gondolkodás)
(érdeklődés felkeltés)
- állandó beszélgetéssel tanítottak, terelgette őket, konkrét példákat magyarázott, a végén pedig összefoglalta a beszélgetést - sok-sok egyesből vont le következétetést, egyesből általánosba Platón: kr. e. 468-348-ig élt - Szókratész tanítványa, sok művet írt, pl.: Állam (alapmű) hogyan jött létre az állam és h. milyen is az állam - peloponnészoszi háború: Spárta nyert és Athén veszített polgárháború vége - a legeredetibb gondolatai az állammal kapcsolatosak voltak - megalkotta az ideatant, a létezőkkel kapcsolatos dolgokkal foglalkozott - két elkülönített világrész van: ANYAGI és SZELLEMI létezők - szellemi: örök, tökéletes, változatlan - anyagi létezők: teremtettek, tökéletlenek, változóak, ideiglenesek - a szellemi létezőket, az ideák számára a magasabb rendűek a világban ~ hierarchia van közöttük ~ a tetején a legfőbb jó áll, legmagasabb szint ~ a jó erkölcsi hatalom - a szellemi létezők magasabb rangúak, mint az anyagi létezők - ő volt az, aki először beszélt úgy az államról, h az államot szépnek, pozitívnak akarta felépíteni (nemes elvek alapján) a megvalósítása nem lehetséges, megvalósíthatatlan, ideálok, utópia (csak drasztikus eszközökkel lehetne megvalósítani) pl.: fasizmus, szocializmus, Mo-n tanácsköztársaság - milyen legyen egy jó állam? igazságos akkoriban » állam =társadalom mitől lesz egy állam igazságos? hogyha benne mindenki azt a helyet, funkciót tölti be, azt csinál, ami őt tudása, képessége, ismeretei és erkölcse alapján megilleti, se jobbat se rosszabbat ne töltsön be erény (dolgozók)
(őrök)
(tudósok, filozófusok)
- 3 nagy csopor: termelő tevékenység, külső-belső védelem, szellemi irányítő tevékenység bölcsesség - mindegyik csoport rendelkezik erénnyel - ha ezeket elértük, akkor igazságos lesz a társadalom - 20 éves korban verseny, a legkisebb teljesítményt nyújtókból lesznek a fizikai munkások, akik továbbjutottak azok továbbtanulhatnak (lányok és fiúk), 50 éves korukban verseny, a legjobbak az állami irányítói lesznek, 5 éves gyakorlat, 55 éves koruktól - az állam ügyeit a tudósok, filozófusok irányítják, ők parancsolnak mindenkinek, felülről lefelé utasítva, alulról fölfelé nem jelezhetnek felülre semmit - az alattuk lévők kevésbé erkölcsösek, bölcsek - totalitáriánus állam képe
Arisztotelész: kr e. 384-322-ig élt - Nagy Sándor nevelője, N.S. mindent megadott neki - elkezdte rendszerezni a tudósait - voltak lételméleti nézetei (Platón miatt) - kritikát fogalmazott meg az ideatannal kapcsolatban - egy világ van, egységes. Minden anyag létezése során saját szellemi létét megtestesíti v jeleníti - a létezők között hierarchia van
társadalom
legbonyolultabb létező
ember állatvilág növényvilág élettelen természeti létezők - az alacsonyabb létszintek azért vannak, mert vannak funkciói, hogy fenntartsák a magasabb rendűt - művei: Metafizika (lételméleti kérdések) anyag - forma tana (szubsztancia elmélet) olyan elvont közös, ami minden létezőben benne van és ami önmagának az oka (nem teremtett) - közös elemek: anyag, forma, konkrétan létezik (anyagiság) (fogalom)
- minden létező konkrétan létezik, benne van anyagiság és vannak lényegi tulajdonságai - attributum: ezekben a lényeges tulajdonságokban mutatja meg magát a szubsztancia a mennyiség, a minőség, a viszony, a hely, az idő, a helyzet, a birtoklás, az elszenvedés és a célszerűség - a rabszolgatartás DIVAT volt!!! a rabszolgákkal nem foglalkoztak - Politika c. mű, rossz irányban változik a demokrácia
Filozófia 4. előadás - A leghosszabb időszak, a harmadik szakasz - kr. e. 200 - kr. u. 590-es évek - a görög poliszok nagyobb hatalom függésében élnek - 1. államhatalom: Nagy Sándor (Arisztotelész volt a nevelője) ~ az általa megszállt Ázsiai területeket (régi civilizációk) görögösíteni akarta ~ görög filozófia, görög építészet - Hellenizmus: ~ az ember egy pici porszemnek érzi magát a Birodalomban ~ túlélési technika, de Hogyan lehet az ember boldog filozófiaai gondolkodás megmaradt ~ többféle filozófiai irányzat alakult ki: · a filozófus tanítványai saját gondolataikat viszik tovább · 4 irányzat: EPIKUREIZMUS Epikurosz kr. e. 200 hogyan lehet az ember boldog? ha gyönyörökhöz juttatja magát (lelki kellemességeket) utánna Római Birodalom felé fordul (testiség) lelki gyönyörűség pozitív gondolkodás és így a lelkünk zavarásmentes állapotba kerül “erkölcsi” irányzat, hedonista erkölcs, örökelvű erkölcs: az a jó ember, aki képes arra, hogy minél több lelki örömhöz juttatja magát SZTOICIZMUS Athénban jött létre, Kitioni Zénón nevű filozófus, sztoáról (”oszlopcsarnok” az iskola) lett elnevezve. (Szókratész) problémaérzékenységét felelevenítette: Hogyan lehet az ember boldog? Szenvedélymentesség + 4 fő erély (bátorság, bölcsesség, igazságosság, mértékletesség) lelki nyugalom megteremtése, a szélsőséges érzelmektől való tartózkodás, kiegyensúlyozott érzelmi állapot Hogyan tudunk igazi ismereteket, tudást szerezni? (Nagy Sándor világbirodalom, hellenisztikus utódállam, Római Birodalom (görögo. provincia)) Seneca, Epiktetosz, Marcus Aurélius (kr. u. 161-180) Elmélkedések c. könyv (életveszélyes volt akkoriban császárnak lenni) sztoicisták Zénón a szépet és a jót, mint 1 szinonímaként használják természeti számarányok szimmetria
ami szép az egyúttal jó is
SZKEPTICIZMUS Pürrhon (Epikurosz, Zénón kortársai voltak) ellenvetései vannak (Arokon), baj van a fogalmainkkal, a fogalmaink nem felelnek meg az elképzeléseinknek problémás az emberi megismerés, az igaz tudás megszerzése, így milyen alapon ítélkezik az egyik ember a másik felett pl.: erkölcs, jogrendszer nem mondunk a másikról ítéletet, nem mondjuk el a véleményünket, maradjunk közömbösek, ne reagáljunk semmire (Szólon archon ez ellen vallott, mert egy társadalomban szükség van a véleményekre) valaki, de a saját véleményét nem mondhatja el, ezek a cinikus emberek (pozitív) elkezdtek sokmindent megkérdőjelezni A filozófia alapja a kételkedés ÚJPLATONIZMUS Plotinusz (kr. u. 3. században) filozófus alapította meg, kezd létrejönni a kereszténység, vallási fordulat (bárki lehet keresztény, nem csak zsidók) rögzítve lettek a tantételek, kidolgozásra kerül a liturgia (szertartásrendszer) egyházak (apologiták) legfontosabb gondolatok: a világban a szellemi létezők magasabb rendűek, mint az anyagi létezők. Isten és az emberi lények szellemi létezők. A természet és az emberi test anyagi Plotinusz műve: A 3 eredendő valóságból (leír egy világteremtést, hasonlít a Biblia Ótestamentumban a Teremtésre) Az ember az duális létez, kettős létező. Az embernek ez a különlegessége. Szellemi és anyagi is megtalálható benne. Ezt mindig ki kell hangsúlyozni az ember kapcsán.
Keresztényi filozófia - volt 1 olyan szellemi törkvé, h őrizzük meg az alapvető filozófiai alapkérdéseket, fogalmakat, kategóriákat - ezeket a vallással magyarázzák, mindent visszavezetnek Istenre - az első időszak a patrisztika (kizárólagos filozófiai gondolkodás) kora 1. századtól a 8. századig - a második időszak a skolasztika kora 8. sz. - 14. századig - a 14. sz-tól neotomizmus (skolasztikából alakult ki, vagyis ez él tovább) - patrisztika - skolasztika közös ~ vallásfilozófia mind2, a végső magyarázat mindig a keresztény Isten különbség ~ a patrisztikában nincs igény logikus racionális érvekkel igazolják, h Isten létezik, a skolasztikában van logikus magyarázatra igény - A világ teremtett (Isten által), hierarchikus és statikus változatlan világ - Patrisztika: Aurelius Augustinus, Hippo nevű római település, később Szent Ágoston 354-430-ig élt, Észak-Afrikában kezdődik a pályája Hippo-ban, későn lett keresztény 300-as években államvallás a kereszténység Vallások c mű, erkölcstelen volt kicsit - öngyilkosság foglalkoztatta megérintette a HIT. (Itt valami nem kerek :P) Milánó püspöke lett (5 püspökség volt) elnyerte a legmagasabb egyházi méltóságot, később Szentté avatták, aszketikus, hitbuzgó ember lett az ember duális létező, de ez nem szerencsés, ezen kívül még van szabad akarat (van 1 műve róla), ez a bajaink forrása, szabad akarat testi örömök lelki üdvözölés (rátalált Istenre) állandó küzdelem az ember boldogsága a halál után lesz meg a mennyek országában, az lesz az igazi boldogság, a testi örömök miatt nem üdvözülünk, a túlvilági boldogság a fontos mindent a HIT mozgatott, nem számított a racionális tudás az volt a jó ha nem tudták megmagyarázni, nem volt átlátható az ítéletnapig együtt élnek a SZENT-ek és a BŰNÖS-ök. Istennek tetsző életet élnek
más tekintélynek hódolnak, pénz, hatalom, tudás
4 Duplex peritas elmélet: 2 út a legfőbb igazsághoz - Skolasztika: Aquinói Szent Tamás, itáliai volt 1225-1274-ig élt (a feudalizmus virágkora, mezőgazdaság, kézművesség, távolsági kereskedelem, városok, földesúr, önkormányzatok, jobbágyság, egyházi egyetemek) igény van Isten létét logikusan magyarázni Isten létezik vagy nem? Ismerte Arisztotelész nézeteit is (az araboké a Földközi-tenger nyugati partvidéke) A zsidók Arisztotelész műveit ógörögből lefordították latinra. A latin segítségével mindenhol át lehetett hidalni a nyelvi nehézségeket 5 lételméleti Istenérvet fogalmazott meg: 1. Isten, mint végzős mozgató (ő indította be a változást) 2. Isten, mint végső ok. (ok-okozati összefüggési rendszer, okozatot előidézi) 3. Isten, mint tökéletesség a világban (minden létező tökéletlen, kell legyen valaki, akihez képest a dolgok tökéletlenek) 4. Isten, mint szükségszerűség a világban (a világban minden létező esetlegesen létezik, kell legyen 1 létező, akitől a dolgok a szükségszerű létezést kapják) 5. Isten, mint célszerűség a világban (A villágban minden létezőnek megvan a maga funkciója, célja, mit vele betölt, ezt a célszerűséget Isten jelenti) a filozófia a teológia szolgájává vált 10 parancsolat minden ember más egyéniség és ez a jó. szabad akarat
Filozófia 5. előadás - a 11-12 században az Észak-Itáliai városok, a városállam patrícius, hazdag előkelő rétegeinek más legyen a felfogásuk, mint Nyugati állmaoknak - a feudalizmus miatt változik az élet - az északiak gazdagabbak, fogékonyabbak az új dolgokra - megjelennek a tőkéstermelés fajtái (felvásárlási v. kiadási renszer, manufaktúra) - a városi vezetőknek így mégtöbb pénzük lesz (É-I) - más értékrend jelenik meg a hivatalos keresztéyi értékrenddel szemben - az ember köteles adózni és ajándékozni a feljebb valóinak (jobbágyok adóznak) - nagy konraszt lesz É-I és Európa más részei között, egy idő után csökken a különbség - Észak-Itáliában alakul ki a humanizmus és a reneszánsz ~ Dél-Európa, Közép-Európa, Nyugat-Európa ~ 1300-as évektől az 1600-as évek végéig ~ megjelent 1 világi gondolkodásmód, új értékek, világnézet, életmód ~ HUMANIZMUS - új világnézet, emberközpontúság RENESZÁNSZ - 1500 körül - újjászületés, életmód ~ a kettő összekapcsolódik, ezeket az új világnézeteket értékeket új életmódban élik át ~ rést üt az egyház által fenntartott életmódon tanárnő szereti ZH!!! HUMANIZMUS - emberközpontú világnézet - az ember rövid, megismételhetetlen földi élete hangsúlyosabbá válik, megnő a jelentősége a földi életnek, nem a túlvilági lesz a fontos - ki kell élni a földi élet adta lehetőségeket - háttérbe szorul a vallás (a túlvilági élet) - minden embernek joga van ahhoz, hogy a földi életét a lehető legjobban élje végig - emberszereteten alapuló eszme
RENESZÁNSZ - életmód, kapcsolódik a humanizmushoz - megkapta az alapértékeket a humanizmustól - új értékek lesznek fontosak az emberek számára - visszatekintenek a görög és az ókori római történelemhez, a köztársasághoz - azok az értékek születtek újjá, amelyek ebben az időszakban voltak - a gazdaság igényelte, h többet tudjanak erről a korszekról, Firenze 1300-as évek közepén, a manufaktúrák nagy jelentőségűek (30ezer ember, bérmunkások) - (felkelés 1700 körül, bérmunkás felkelés) manufaktúra: 1 épületbe sok eszközt összehordtak (falvakból, házakból) a parasztok szabadidejükben kézműves eszközöket állítottak elő - mindent kézzel csináltak, a munkafolyamatokat részekre bontották, olcsóbb, elfogadható minőségű, olcsóbb volt (2x volt az olcsóbb, tehát nagyon olcsó volt :P) - a megnövekedett piaci igényt (gyarmatok megszerzése) ki tudják elégíteni - sok szerződést kötnek, ami már a római birodalomban kimunkált szerződések voltak ez okozza azt, h meg akarják ismerni a régi kort - olyan életmódot élnek, mint elődjeik - a pénznek nagy szerepe van pénz => gyönyörűség, kellemesség lakás, ház, bútor, műalkotások (szobor, festmény) - mecénás biztosítja a művész életét, míg el nem készül a művével - tápálálkozás, ruházkodás, testi egészség (természetben való tartózkodás, testedzés), lelki egészség (színházak, zene, utazások), szórakozási formák, elmét pallérozni (európai egyetemre járatni a gyerekét) - Európában világi egyetemek létrehozása - 1300, 1400, 1500, a reneszánszot részekre bontották - az egyházi témák lesznek a meghatározók - Firenze Uffizi-képtár, a legnagyobb mecénás (megrendelő) az EGYHÁZ volt, a kifejezésmód már világias (szép emberi test, perspektíva, természet ábrázolása) - pénz mellett megjelenik a hatalom és a pompa - hatalom közügyekbe való beleszólás, kendpzetlenül lehet vállalni - pompa nyíltan megmutatni a gazdagságot méretek tiszteletreméltóság (nagy ház) - ezek az emberek is vallásosak, nem kizárólag csak a vallásnak van szerepe - bankárok, kereskedők, manufaktúratulajdonosok, a városi elkelőség (É-I) - Európa más részén: a felső papság, feudális udvar, az udvari tisztségeket betöltö emberek engedhetik meg maguknak - az emberek többsége úgy él, ahogy eddig - a felső papság, Vatikánban, olyan pápák éltek, akik sárba taposták a vallási értékeket (gyilkosság, vérfertőzés)(a pápai udvarban) - a társadalom tagjai előtt nyílvánvalóvá válik, hogy az egyház annyira (meggazdagodik) kihasználja az emberek vallásosságát reformáció (1500-as években) a különböző protestáns irányzatok megjelennek - az egységes egyház megszűnik, megreformált keresztény vallások jelennek meg - az egyház mohó és gazdag volt, bankokba rakták a pénzt, a bankokat sújtották adóval (Istennek nem tetsző cselekedetek folynak a bankokban)
- zajlik a reformáció - megváltozik a vallási kép (demokratikus igazgatásúak lesznek) - kiiktatódik a bíró és Isten közül a pap, mint gyóntató - otthagyják a hívek a katolikus egyházat - megindul az ellenreformáció - “akié a föld, azé a vallás”, ha a földesúrt megtérítjük, akkor a földjén élő jobbágyságnak is az a vallása, mint a földesúré - a katolikus egyház kemény volt: tiltott könyvek megreformálják a szerzetes és apácarendeket (szigorú életmód), jezsuita rend létrehozzák (ige+kard) gyarmatosították a törzslakókat, papképzés szabályainak megreformálása - Európában vallás háború (30 éves) 1618-1648-ig, a Vestgaliai békével ért véget (katolikus - protestáns) Bethlen révén mi is benne voltunk Mo. 3 részre lett szakítva - H. és R. vallási és egyházi szervezeti követkeménye vol a reformáció -SZEKULARIZÁCIÓ: - elvilágiasodás ~ függetlenedés az egyháztól ~ nagyon hosszú folyamat ~ 1790-es évek Franciaországban ~ szétválasztják az államot és az egyházat (földek elvétele, szerzetesrendek feloszlatása) ~ az állampolgároknál nincs számontartva az, h ki milyen vallású, a vallás magánügy lesz ~ az állami tisztségekhez sem tartozik az, h valaki milyen vallású ~ az iskolákban nem lesz kötelező a hittan ~ a polgári házasságkötést ismeri el az állam nem az egyházit - megszületik az inkvizíció, egyre erősebb lesz a világ egyetemeken dolgozók (természettudomány oktatók) nem hozhatják nyílvánosságra a feljegyzéseket - Tholemaiosz - föld középpontő világkép - azonban a heliocentrikus világkép kezd a tudomány berkeiben elterjedni és megszilárdulni (csillagászati felfedezések miatt) - a Nap a középpont, kiszámítják a bolygók mozgását, bejelölik az égitesteket, amik ott vannak valahol - csillagászok: Kepler Giordano Bruno Galileo Galilei ~ domonkos rendi szerzetes Kopernikusz ~ 1800-ban meghal (máglyán), mert azt mondta, h: “A világban megszámlálhatatlanul sok naprendszer van, emiatt a világ térben végtelen, “és mégis mozog a föld” se eleje, se közepe, se széle. A világ anyagi és nem teremtett, hanem ősidőktől fogva létezik (az anyag), akkor időben is végtelen a világ” - Akkor hol van a menny és a pokol? megkérdőjeleződtek az alapvető vallási dogmák Bruno által - a panteizmust fogalmazza meg: lételméleti okfejtés: mi az ami minden létezőben benne van, szubsztancia Isten avagy az anyagi tárgy minden létező anyagi, minden létezőben benne van Isten
Isten benne van az anyagban, nem a mennyben van, Isten az anyag kimeríthetetlen mozgási energiája, a természet anyagi, van benne változás - a világképet kezdik tudományosan szemlélni a csillagászok által - irodalom: Dante, Petrarca, Shakespeare új témák barátság, szerelem, testiség, érzelmiség - politiak és jog: az egyház jogalkalmazó tevékenysége a háttérbe szorul kezdenek azon gondolkozni, h hogyn alakult ki az állam régen a vallás feladata volt - Hoffs nevezetű angol veti fel, h hogyan jött létre az állm? (Angliában él 1500-as években abszurdizmus van) (1700-as évek A. Szent Tamás) amikor az ember megszületik az Istentől természetes jogokat kap élet, szabadság, magántulajdon az emberek rájönnek arra racionális belátással, hogy ezen 3 természeti jog közül a legfontosabb az élethez való jog ezért kell létrehozni az államot - úgy hozzák létre, hogy társadalmi szerződést kötnek ami azt jelenti. h a jogaik jelentős részéről lemondanak, ezeket átruházzák vkire akiben bíznak és az illető a jogtöbblet birtokában fog uralkodni felettük - ez az uralmi szerv megvédi az embereket attól, h 1 másik ember az életüket elvehesse - ami jogról egyszer lemondtunk, azt már soha nem vehetjük vissza - az élet biztonságosabb és rendezettebb lesz - ha nincs állam, akkor EMBER embernek farkasa az erősebb mindig legyőzte a gyengébbet lemondtak a vérbosszú jogáról - Nagy földrajzi felfedezések korszaka is Atlanti-óceán partvidéke mentén a tőkefelhasználás nem volt ok, angol bekerítésekből
~ megszűnik a jobbágyság ~ elvesznek földterületek => birkák ~ németalföld szövés => kiszállítják gyarmatokra a parasztok elveszítik a megélhetésüket, erdőkben élnek, aki ilyen csavargókat befog, az dolgoztathatja őket van föld => nincs munkaerő van munkaerő => nincs föld NYOMOR van => Humanizmusban??????
