FIGYELŐ AZ MTA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK 1992. ÉVI TEVÉKENYSÉGE
1992-ben az MTA Demográfiai Bizottsága három alkalommal ülésezett és egy nemzetközi konferenciát rendezett, amely a nemzetiségek statisztikájával foglalkozott. A konferenciát a Bizottság keretében működő Történeti Demográfiai Albizottság szervezte. A korábbi gyakorlatnak megfelelően szakmai, tudományos témák és tudományszervezési kérdések egyaránt helyet kaptak az ülések napirendjén. Az esetenként meghívott szakértőkkel is kibővített ülések mellett 1992-ben is fontos feladatokat láttak el a Bizottság különböző "ad hoc" munkabizottságai. Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük a Magyar Tudományos Akadémia Gazdaság- és Jogtudományok Osztályához 1993 januárjában benyújtott, a Demográfiai Bizottság 1992. évi tevékenységérői szóló beszámolójelentést. Viíaiilések 1.
Az OKKFT Ts-3/3 "Népesedéspolitikai kutatások" c. program (1986—1991) tevékenységéről és eredményeiről szóló beszámoló megvitatása (dr. Miltényi Károly, KSH Népességtudományi Kutató Intézet) 1992. február 26.
A Ts-3/3 jelű "Népesedéspolitikai kutatások" tevékenységének és tudományos eredményeinek megvitatására a Ts-kutatások akadémiai értékelésével összefüggésben került sor. A hozzászólók egyetértettek abban, hogy a beszámoló alkalmas az akadémiai szintű megvitatásraés a TudománypolitikaiBizottság elé terjesztésre. Elismerően szóltak a beszámoló összeállításában kifejtett munkáról és méltatták az összegzés készítőinek azt az erőfeszítését, hogy képet adjanak a kutatási programban végzett tevékenységről. A kutatási eredményeket tekintve úgy értékelték, hogy a program támogatása hasznos volt és nagymértékben növelte a kutatási lehetőségeket. A főként az anyag szerkezetét érintő kifogások mellett a konkrét kutatási eredmények tekintetében a népesedéspolitika hatékonyságának mérésével kapcsolatban alakult ki részletesebb vita. A hozzászólók egy része úgy vélte, hogy ezen a téren nem történt előrehaladás és vitathatók a beszámolónak a népesedéspolitikai intézkedések termékenységre gyakorolt hatásáról tett egyes megállapításai. Egyetértettek azonban abban, hogy a T s-3/3 kutatási program eredményei — az észrevételezett hiányosságok ellenére is — hasznosak, amelyek érdemesek a szélesebb körű megismertetésre. A Bizottság a beszámolót elfogadta és felkérte a KSH Népességtudományi Kutató Intézetet, hogy gondoskodjék annak közreadásáról. A megvitatott anyag "Beszámoló az OKKET Ts-3/3 "Népesedéspolitikai kutatások" című kutatási program eredményeiről (1986—1991)" címmel a KSH NépességtudományiKutatóIntézetDemográfiaiTájékoztatóFüzeteksorozatában(1992. 13. szám) megjelent.
2.
Az abortuszkérdés Magyarországon (Pongrácz Tiborné dr., KSH Népességtu dományi Kutató Intézet és dr. Zsolnai Béla, П. sz. Női Klinika) 1992. május 20.
Az ülésen a Bizottság tagjai két előadást hallgattak meg az abortuszok demográfiai és egészségügyi vonatkozásairól, majd megvitattákaterhességmegszakításújraszabályozásának kérdésében kialakítandó bizottsági állásfoglalás tervezetét.
FIGYELŐ
119
Az első előadó, Pongrácz Tiborné előadásában röviden érintette az abortuszok újraszabályozásával kapcsolatban felmerült vitákat és az ezekben kirajzolódó kormányzati és ellenzéki álláspontokat, majd részletesen ismertette a magyarországi abortusz helyzet lényeges társadalmi-demográfiai sajátosságait. Ezt követően Zsolnai Béla tartott hazai és nemzetközi adatokkal illusztrált előadást a terhességmegszakítások egészségügyi következményeiről, korai és késői szövődményeiről. A Bizottság februári ülésén történt felkérés alapján a terh ességmegszakítás újraszabályozásával kapcsolatos bizottsági állásfoglalás tervezetét Pongrácz Tiborné terjesztette elő. A hozzászólók az állásfoglalás tervezetet egyhangúlag alkalmasnak tartották arra, hogy a javasolt kisebb tartalmi, illetve szerkezeti módosításokkal a Bizottság hivatalos állásfoglalásaként nyilvánosságra kerüljön és eljusson az illetékes állami és társadalmi szervekhez. A Demográfiai Bizottság állásfoglalásában részletesen kitért az abortusz szigorítá sának társadalmi, demográfiai, egészségügyi következményeire és veszélyeire. A Вizottságszakmai felelősségének, valamintaz "abortuszkérdés "társadalmi,egészségügyi és morális súlyának tudatában konkrét intézkedéseketjavasolt a törvényhozás számára. A terhességmegszakítás újraszabályozásának kérdésében kialakított hivatalos bizottsági állásfoglalás szövegét a Bizottság még a kérdés parlamenti vitáját megelőzően eljuttatta az Akadémia vezetőinek, az Országgyűlés tisztségviselőinek, a parlamenti pártok frakcióvezetőinek, az illetékeskormányzatiszerveknek, valamintaz Alkotmánybí róságnak. Az állásfoglalás szövegét a Demográfia című folyóirat 1992. évi 2. száma is publikálta. A Bizottság állásfoglalásának is szerepe volt abban, hogy a magzatvédelmi törvény elfogadáskor annak kevésbé szigorú változata kapott nagyobb támogatást.
3.
Az 1993. évi Európai Népesedési Konferenciára készülő kormánynyilatkozat demográfiai háttéranyagának megvitatása (dr. Kiinger András, a Demográfiai Bizottság elnöke) 1992. november 26.
A vitaülésre az ENSZ 1994-re tervezett kormányszintű világnépesedési konferenciájávalösszefüggésben került sor. Avilágkonferenciaelőkészítésekéntugyanisl993ban Genfben Európai Népesedési Értekezletet tartanak, amelyen a kormányoknak nyilatkozniukkell országuk népesedési helyzetéről és népesedéspolitikájáról. A Bizottság azzal a céllal tűzte napirendre az Európai Népesedési Értekezletre készülő kormánynyilat kozat szakmai háttéranyagát, hogy a népességtudomány képviselői is véleményt nyilváníthassanak az érintett kérdésekben. A Bizottság tagjai a vitára bocsátott anyaghoz számos konkrét észrevételt fűztek, így többek között a nemzetközi vándorlással kapcsolatban, amelyről úgy vélekedtek, hogy az nem lehet a népesedési problémák megoldásának eszköze. Egyetértés volt abban a tekintetben is, hogy az eddigi tapasztalatok fényében a "rászorultsági elv" érvényesítése a népesedéspolitikában nem tűnik célravezetőinek. A vita alapján az az egyöntetű vélemény alakult ki, hogy mielőbb el kellene érni, hogy egy olyanhosszú távú népesedéspolitikaikoncepció szülessen, amelyet a parlament is elfogadna. A Bizottság, amely már 1992-ben is jelentős erőfeszítéseket tett arra, hogy felkeltse a döntéshozók figyelmét a népesedési kérdésekre és a megoldásukkal kapcsolatos népesedéspolitikafontosságára, úgy határozott, hogy 1993. évi programjának napirend jére tűzi az aktuális népesedéspolitikai kérdések megvitatását.
120
"Nemzetiségi statisztikai konferencia"
FIGYELŐ
'
A Demográfiai Bizottság a Történeti Demográfiai Albizottsága szervezésében— a Magyar Kormány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalának "A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekért" Alapítványa, a Teleki László Alapítvány, a budapesti Európa Intézet, valamint a Központi Statisztikai Hivatal támogatásával —1992. szeptember2. és 5. között,Вudapestennemz&ÛiiàziNemzetiségi Statisztikai Konferenciát rendezett az Európa Intézetben. A konferencia célja az volt, hogy egyrészt megvitassák a nemzetiségek összeírásának fogalmi, módszertani kérdéseit, különösen a szomszédos államokban élö magyar nemzetiségszámára és összetételére vonatkozóan, továbbá, hogy a Magyarország mai határai között élő nemzetiségekre vonatkozó adatokat az 1910-es népszámlálástól kiindulva kritikailag értékeljék. Az igen nagy érdeklődéssel kísért Konferencia ajánlásait az Európa Tanács elé terjesztették és az a téma nemzetközi megvitatását napirendre kívánja tűzni. A nemzetközi konferenciáról szóló beszámolót és a konferencia eredményeit a Bizottság november 26-i ülése vitatta meg.
Tudományszervezési tevékenység A Demográfiai Bizottság 1992. február 26-i ülésén megvitatta a Demográfiai Bizottság Történeti Demográfiai Albizottságának munkáját. Ennek keretében a Bizottság titkára ismertette az 1991 -ben újjáalakult Albizottság főbb tevékenységiköreit. 1991 -ben elsősorban a nemzetiségekkel kapcsolatos kutatások, a történeti helységnévtár, Magyarország történeti demográfiájának újbóli megírása, történeti demográfiai bibliográfia elkészítése, illetve kiadványok megjelentetésével kapcsolatos kérdések kaptak figyelmet. Emellett kitért több megoldásra váró problémára is (koordinálás hiánya, párhuzamosságoka hasonló témákkalfoglalkozó akadémiaialbizottságok között, kutatási eredmények publikálásávalkapcsolatos pénzügyigondok stb.). A Bizottság a beszámolót elfogadta, ugyanakkor javasolta, hogy az anyagi gondok enyhítésére fontolóra kellene venni OTKA pályázat benyújtását. A Bizottság a KSH Népességtudományi Kutató Intézet tudományos-szakmai munkája feletti felügyeleti jogkörében 1992. május 20-i ülésén megvitatta és elfogadta a Kutató Intézet 1991. évi beszámolóját és 1992. évi munkatervét. Az akadémiai kutatóhálózat felülvizsgálatával összefüggésben az akadémia felkérésére a Bizottság a Kutató Intézet 1986—1991 közötti tevékenységéről értékeléstkészített, amelyet eljuttatottaz Akadémia illetékes szerveinek. 1992. november 26-i ülésén a Bizottság megvitatta az MT A Statisztikai Bizottsága Statisztikai Oktatási Albizottságának javaslatát arról, hogy a Demográfiai Bizottság tagj ai is vegyenek részt az Albizottság munkájában, mert így a felsőoktatásban folyó korszerűsítési törekvésekről a Demográfiai Bizottság is rendszeresen tájékoztatást kaphatna és azokat tudományos tekintélyével is támogathatná. Az indítványt a Bizottság tagjai egyöntetűen elfogadták és megállapodásszületett arról, hogy a Statisztikai Oktatási Albizottság, kibővítve a Demográfiai Bizottság által javasolt tagokkal a két Akadémiai Bizottság közös Albizottságaként folytatja a jövőben tevékenységét. Az 1991-ben megkezdett előkészítő munkát folytatva a Demográfiai Bizottság 1992ben is folyamatosan napirenden tartotta a demográfiai szakember képzés és utánpótlás kérdését. Ezen a téren 1992-ben igen nagy előrelépés történt. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Statisztikai és Jogi Informatikai Tanszéke tanszékvezetőjének szervező munkájával sikerült együttműködést létrehozni a Jogi Továbbkép 2Ő Intézettel,
FIGYELŐ
121
amely vállalta, hogy otthont ad a képzésnek. Az 1992 szeptemberében megindult, két esztendős posztgraduális oktatás levelező rendszerben működik és "szakokleveles demográfus" képesítést ad a résztvevőknek. Az önköltséges képzésnek jelenleg 34 hallgatója van. A demográfia oktatásának kérdése ezzel természetesen nem került le a napirendről, mert az ideális megoldása demográfiaoktatásának egyetemikeretek közé illesztése lenne. A Demográfiai Bizottság a népesedési helyzet megjavításához szükséges kormányzati intézkedések elérése céljából 1992-ben folyamatosan szorgalmazta párbeszéd megindítását a politika és a demográfiai tudomány képviselői között. Ebből a célból ismételt erőfeszítéseket tett arra, hogy felhívja a figyelmet a hazai népesedési helyzet gondjaira és megoldásuk szükségességére. 1992-ben jó kapcsolatok épültek ki a népesedési kérdésekben illetékes parlamenti bizottságokkal és kormányzati szervekkel (Országgyűlés Szociális, családvédelmiés egészségügy bizottsága, NépjólétiMinisztéri um). A parlamenti pártok népesedéspolitikai elképzeléseinek megismerése céljából találkozókra került sor néhány parlamenti párt frakcióinak népesedési szakértőivel. A korábbi elképzelés azonban arról, hogy egy közös találkozó jöhetne létre a népesedési kérdések megvitatására, egyelőre nem tűnik járhatónak. * * *
Az 1990—1993 közötti akadémiai ciklus lezárásának közeledtével az MTA IX. Osztályának felkérésére a Bizottság éves tevékenységéről szóló beszámoló rövid értékelést is tartalmazott a végzett munkáról. Az értékelés a IX. osztály által megadott szempontok szerint történt. 1. Összességében megállapítható, hogy a Bizottság létrehozásának új módja kedvezően hatott a Bizottság munkájára. Bár az újjáalakított Demográfiai Bizottság továbbra is irányadónak tekintette a megalapításakor, 1960-ban meghatározott elveket, célul tűzte ki, hogy munkájában nagyobb rendszerességre és szervezettségre törekszik. Ennek jegyében készült el az 1990—1993 közötti akadémiaiciklusra elfogadottprogram, amely kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az aktuális tudományszervezési kérdések és a demográfiai tudomány fejlődését elősegítő szakmai viták a korábbinál nagyobb hangsúlyt kapjanak. Az eddigi tevékenységet értékelve megállapítható, hogy az újjászervezett Demográfiai Bizottság következetesen tartotta magát kitűzött céljaihoz és munkatervi feladataihoz. Ennek eredményeként nemcsak a korábbi bizottsági munka pozitív vonásait sikerült megőriznie, de több területen az előző évekhez viszonyítva komoly előrehaladást is elért. 2. A Bizottság a demográfiai tudomány tudományos-szakmai centrumaként működik. Ebben a szerepében az elmúlt két évben olyan aktuális szakmai témákat tűzött napirendre, mint például a hazai népességelőreszámítások újabb eredményei, a családok működése, a közvádas eljárásban elítéltek demográfiai jellemzői, a népesség öregedése, az abortuszkérdés. A Bizottság a megvitatott kérdésekben rendszerint nemcsak elvi útmutatást adott a további szakmai munkához, de tudományos jellegű álláspontját is megfogalmazta. Ebben a feladatkörében a Bizottság véleményt nyilvánított a terhesség megszakítások újraszabályozása kérdésében és tudományos állásfoglalását eljuttatta a magzatvédelmitör vény parlamenti megvitatása előtt az érintett kormányzati szerveknek. Az Akadémia felkérésére megvitatta és véleményezte az 1991-ben lezárult Országos Középtávú Kutatásfejlesztési Terv társadalomtudományi részében önálló kutatási témaként működő, Ts-3/3 jelű "Népesedéspolitikai kutatások" eredményeit. Kezdeményezőként
122
FIGYELŐ
lépett fel a népesedési kérdések napirendre tűzése érdekében a kormányzati szerveknél. Ezzel összefüggésben tevékeny szerepetvállaltaz 1993-ban összeülő Európai Népesedési Értekezletre készülő kormánynyilatkozat elkészítésében. 3. A Bizottságtudomány szervezői tevékenysége keretében rendszeresen megvitatta a hazai demográfiai kutatásokról szóló beszámolókat, tájékoztatástadott a tagság számára a népesedési helyzet alakulásáról, a nemzetközi tudományos életről, visszatérően foglalkozott a demográfus szakember képzés és utánpótlás problémáival. Ez utóbbi kérdésben 1992-benigenjelentős előrelépés történt: sikerült megszervezni a demográfia posztgraduális oktatását. A Bizottság az elmúlt két évben két konferenciával járult hozzá a tudományos közélethez. Az 1991. szeptember 26—27-én "Népesedés és népesedéspolitika" címmel rendezett konferencián az OKKFT Ts-3/3 kutatások keretében végzett munka eredményeit vitatták meg a résztvevők. 1992. szeptember 2—5-én a Demográfiai Bizottság Történeti DemográfiaiAlbizottsága rendezésében nemzetköziNemzetiségiStatisztikaiKonferencia adott alkalmat a demográfiai tudomány eredményeinek szélesebb körű megvitatására. 4. A makroszintű társadalmi-gazdaságiés tudománypolitikaifolyamatok érdemben nem befolyásolták a Bizottságmunkáját, mivel működése csak csekély mértékben igényel pénzügyi forrásokat. A társadalmi változások abban az értelemben hatottak, hogy programjában előtérbe kerültek a népesedéstérintő kormányzatidöntések előkészítésével kapcsolatos feladatok. 5. A jelenlegi akadémiaiciklus eddigi tapsztalataialapján a Bizottságnak elsősorban tudományszervezési téren vannak még tennivalói. így a hátralevő időszakban fokozot tabban kellene törekednia Bizottságban folyó munka nyitottabbátételére.Ez két irányban történhetne. Egyrészt szorosabb kapcsolatotkellene teremteni a népesedési kérdésekkel foglalkozó tudományos társaságokkal (például a Magyar Statisztikai Társasággal, a Család- és Nővédelmi Tudományos Társasággal), valamint az Akadémia egyéb társadalomtudományi, illetőleg orvostudományi területen működő bizottságaival. Másrészt olyan értelemben is nyitottabbá kellene tenni a Demográfiai Bizottság munkáját, hogy nem-bizottsági és nem-demográfus szakértők minél szélesebb köre kapjon meghívást a Bizottságüléseire, vegyen részt a Bizottság előkerülő szakmaikérdések megvitatásában és a Bizottság állásfoglalásainak kialakításában. 6. Jóllehet 1993-ban, a jelenlegi akadémiai ciklus lezárásának évében még sikerül több előirányzott feladatot megoldani, a három éves ciklus meglehetősen rövid ahhoz, hogy a jelenleg működő Demográfiai Bizottság tartós, minőségi változást tudjon elérni a tudományág helyzetének megjavításában, szerepének megerősítésében. Javasoljuk az Akadémia számára, hogy vegye fontolóra a jelenlegi ciklus meghosszabbítását vagy a korábbi hosszabb tartamú ciklusok visszaállítását. Csernők József né dr.
FIGYELŐ
AZ ORSZÁGOS KIEMELÉSŰ TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÁSOK (OKTK) NYERTES PÁLYÁZATAI A "A CSALÁDIFJÚSÁG AKTUÁLIS PROBLÉMÁINAK KUTATÁSA" (V. FŐIRÁNY), VALAMINT A "TÁRSADALOMPOLITIKAI KUTATÁSOK" (VI. FŐIRÁNY) TÉMAKÖRÖKBEN 1992-BEN
123
124
FIGYELÓ
VI.
FŐIRÁNY
FIGYELŐ
125
126
FIGYELŐ
Catholic University of Louvain (UCL) Department o f Population and Development Sciences INSTITUTE OF DEMOGRAPHY Chaire Quetelet 1993 IDŐ ÉS DEMOGRÁFIA" Louvain-la-Neuve, 1993. szeptember 14— 17. Előzetes program és felhívás közreműködésre Nemzetközi konferenciát — a 19. "Chaire Quetelet"-et — tartanak Belgiumban. Louvain-la-Neuvenben 1993. szeptember 14-én (délután) keddtől 17-én péntekig. Szeptember 14. — a Demográfiai Intézet 30 éves évfordulója Nyitó ülés: "Idő és ember" Az 1993-as Chaire Quetelet nyitó ülésén, kedden szeptember 14-én ünnepük az UCL Demográfiai Intézete fennállásának30. évfordulóját. A Szervező Bizottság ebből az alkalomból felkért egy fizikust, egy régészt és egy filozófust, hogy tartsanak előadást az ember és a világ idődimenziójának különböző aspektusairól: — Reeves, Hubert (még meg kell erősíteni): "A Világegyetem ideje" — Boné, Edouard: "Az emberiség ideje" — Counet, Jean-Michel: "Az ember ideje" címmel. A szeptember 15. és 16-i üléseket az időnek, mint az emberi élet egyik lényeges dimenziójának a különböző tudományágak közelítései szerinti tárgyalásának szentelik, elsősorban a demográfiát érintő szempontok és jelenségek vonatkozásában. Szeptember 15. "Idő és társadalom" Párhuzamos és összehasonlító előadások mutatják be, hogy többek között anthropológusok, szociológusok, történészekhogyanfoglalkoznakaz idő és idő-változók fogalmával, amikor népességi struktúrákat és folyamatokat vizsgálnak. Szeptember 16. "Idő és egyén" Az egyén élete időbeni alakulásának néhány tudományos szempontját mutatják be annak egyes fázisaiban. Kiemelt témák: "kor és öregedés", "az élet szakaszai", "élettartam alakulása", "memória". Szeptember 17. "Demográfusok és az idő" Ezen az utolsó ülésen beszámolhatnak a demográfusok arról, hogy hogyan kezelik az idő tényezőt megfigyeléseiknél, elemzéseiknél és modelljeiknél. Jacquard, Albert záró előadása: "Az ember jövője egy véges világban". Meghívottelőadók: M. Bekombo-Priso,M. Loriaux, P. Bourdelais, M. Singleton, G. Wunch, С. Vandeschrick, М. Biaye. Nyelv: francia és angol (tolmács nincs). Fel nem kért dolgozatokat a szervezőbizottsághoz kell küldeni mielőbb. Cím:
Chaire Quetelet 1993 — Institut de Démographie, UCL 1, place Montesquieu — B-1348 LOUVAIN-LA-NEUVE, Belgium Tel.: (+ + 3 2 ). 10.47.29.51 - Fax: (+ + 3 2 ). 10.47.29.52
FIGYELŐ
127
Catholic University of Louvain (UCL) Department o f Population and Development Sciences INSTITUTE OF DEMOGRAPHY Chaire Quetelet 1993 "TIME AND DEMOGRAPHY" Louvain-la-Neuve, 14— 17 September 1993 Provisional programme and call for contributions An international conference — the 19й1 "Chaire Quetelet" — will take place in Louvain-laNeuve,Belgium, fromTuesday 14 (afternoon)to Friday 17September 1993. 14 September — 3CP anniversary o f the Institute o f Demography Opening session: "Time and Man" The opening session of the Chaire Quetelet 1993, on Tuesday afternoon 14 September, will celebrate the 30th anniversary of the UCL’s Institute of Demography. On this occasion, the Organizing Committee has invited a physicist, a palaeontologist and a philosopher to give lectures on various aspects of the time dimensions o f man and the world: — Hubert Reeves (to be confirmed): "The Time of the Universe" — Edouard Boné: "The Time of Mankind" — Jean Michel Counet: "The Time o f Man". The 15 and 16 September sessions will be dedicated to a confrontation of various disciplinary approaches to time as an essential dimension of human life, specifically regarding aspects and phenomena relevant to demography. 15 September: "Time and Societies" Parallel and comparative predentations of how anthropologists, sociologists, historians, among others, cope with the conceptof time and time variables when dealing with population structures and evolutions. 16 September: "Time and Individuals" A sample of disciplinary points b f view on the evolution of the time schedule of anindividuallife, with its separatephases. Selected topics: "age and ageing", "the phases of life", "life-time schedules", "memôry". Д7 September: "Demographers and Time" This final session will enable demographers to take stock of their specific ways of coping with time in their observations, analyses and models. Closing conference by Albert Jacquard: "The future of men in a finite w orld". Invited contributions by: M . Belpmbo-Priso, M. Loriaux, P. Bourdelais, M. Singleton, G. Wunsch,_C._Vandeschri<5k, M. Biaye. Languages: French and*English ($o translation). Titles of non-solicited contributions should be sent to the organizing committee as soon as possible. Informations: Chaire' Quetelet 1993 — Institut de Démographie, UCL 1, place Montesquieu — B-1348 LOUVAIN-LA-NEUVE, Belgium Tel.: (+ +32). 10.47.29.51 — Fax: (+ + 3 2 ). 10.47.29.52
128
FIGYELŐ
Université Catholique de Louvain Department des Sciences de la Population et du Développement INSTITUT DE DÉMOGRAPHIE Chaire Quetelet 1993 "LE TEMPS ET LA DÉMOGRAPHIE" Louvain-la-Neuve, 14— 17 septembre 1993 Programme provisoire et appel aux communications La 19e Chaire Quetelet se tiendra à Louvain-la-Neuve, du mardi 14 (après-midi) au vendredi 17 septembre 1993. 14 septembre — Célébration du 317 anniversaire de l ’Institut de Démographie Séance inaugurale: "Le Temps et l’Homme" C ’est au cours de la séance inaugurale de la Chaire Quetelet 93, le 14 septembre après-midi, que l ’Institut de Démographie fêtera son 3(F anniversaire. Pour cette occasion, le comité organisateur a fait appel à un physicien, un paléontologue et un philosophe, qui, en guise d ’introduction au thème du colloque, présenteront leurs réflexions sur différents aspects da la dimension temporelle de l’homme et du monde: — Hubert Reeves (sous réserves): “Le Temps de l’Univers" — Edouard Boné: "Le Temps de l’Humanité" — Jean-Michel Counet: "Le Temps de l’Homme". Les journées des 15 et 16 septembre seront consacrées à une confrontation des diverses approches disciplinaires du temps comme dimension fondamentale des phénomènes humains, spécialement ceux qui, à un titre ou à un autre, relèvent de la démographie. 15 septembre: "Le Temps et les Sociétés" On envisagera l’intérêt que peuvent présenter pour démographes les approches du temps propres aux anthropologues, aux sociologues, aux historiens, entre autres, quand ils se penchent sur les structures et les évolutions des populations. 16 septembre: "Le Temps et les Individus" On cherchera ici à multiplier les points de vue sur les divers modes d ’ancrage de la vie de l’homme sur l’échelle du temps, en regroupant les interventions autour de quelques sous-thèmes: "âge et viellissement", "les phases de la vie", "l’emploi du temps", "la mémoire". 17 septembre: "Les démographes et le Temps" Cette dernière journée permettra aux démographes de faire le point sur leurs manières spécifiques d ’appréhender le temps dans leurs observations, leurs analyses, leurs modèles. Conférence de clôture par Albert Jacquard: "La finitude de la planète et le futur des hommes". Principaux orateurs invités: M. Bekombo-Priso, M. Loriaux, P. Bourdelais, M. Singleton, G. Wunsch, C. Vandeschrick, M. Biaye. Les langues utilisées sont le français et l’anglais, sans traduction.
FIGYELŐ
129
Les projects de communications spontanées peuvent être soumis dès maintenant au comité organisateur. Informations: Chaire Quetelet 93 — Institut de Démographie, UCL 1, place Montesquieu — B-1348 LOUVAIN-LA -NEUVE, Belgique Tél.: (32 ou 0). 10.47.29.51 - Fax: (32 ou 0). 10.47.29.52 HÍREK Samarendranaih Mitra, az Atlantai Emory Egyetem professzora 1993. március 9. és 20. között Budapesten tartózkodott és 11-én, az MTA Demográfiai Bizottságának szer vezésében" A stabil népességi modell helye az új onnankialakítottnépességi modellek rendszerében" címmel nagy figyelemmel kísért előadást tartott. Előadását vita követte. NEWS Samarendranaih Mitra, professor of the Emory University in Atlanta, visited Budapest between 9th and 20th M arch 1993. His lecture invited by the Demo graphic Commission of the Hungarian Academy of Sciences on "The place of the stable population model in the system of new population models" was followed by a discussion.
