FIGYELŐ. A Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság kongresszusa és közgyűlése

FIGYELŐ

A Magyar Család- és Nővédelm i Tudományos Társaság kongresszusa és közgyűlése 1977. novem ber 28—29-én B udapesten ta rto tta m ásodik kongresszusát a M agyar Család- és N ővédelm i Tudom ányos T ársaság „A népesedési folyam atok biológiai és társad alm i vonatkozásai (a népesség m inősége)” tém akörében. Ez a konferencia nem csupán a jelenlevők nagyobb szám át és az első ízben történő külföldi részvételt illetően volt nagyobb szabású, m int az első,1 de jelzett té m a­ köre is átfogó jellegű volt, m egközelítési m ódja pedig hangsúlyozottan in terdisciplináris, vagyis nem csupán orvosi aspektusokra szorítkozó. így a gyerm ek­ gyógyászokon és a szülész-nőgyógyászokon kívül dem ográfusok, szociológusok, pedagógusok, pszichológusok, jogászok, tudom ányos és társad alm i szervek k ép ­ viselői a kérdéskör sokoldalú elem zését adták. Ez a sokoldalúság visszatükröződött m ind a kongresszus elnökségének öszszetételében (Schultheisz Em il egészségügyi m iniszter, Bálint József állam titk ár, a K özponti S tatisztikai H ivatal elnöke, Zoltán Imre egyetem i ta n ár, a MOTESZ elnöke, Erdei Lászlóné, a M agyar Nők Országos T anácsának elnöke, Duschek Lajosné, a SZOT titk ára, V idosfalvy Magda, a M agyar V öröskereszt fő titk á rh e­ lyettese, Szabady Egon, a M agyar C salád- és N ővédelm i Tudom ányos T ársaság elnöke, a Központi S tatisztikai H ivatal elnökhelyettese), m ind pedig a prog­ ram ban. Zoltán Im re bevezetőjében m é lta tta a T ársaság szerepét a M agyar O rvos­ tudom ányi T ársaságok Szövetsége keretében. Schultheisz Em il bevezetőben rá m u ta to tt a kongresszus tém akörének je len ­ tőségére és időszerűségére, társadalom politikai és egészségügyi szem pontból. Szabady Egon bevezető főreferátum a vázolta a világnépesedés jelenlegi p ro b lém áit és táv latait, szem beállítva egym ással a fejlődő, illetve a gazdaságilag fejlett régiók egym ással ellentétes tendenciáit. K itért a közép- és kelet-európai szocialista országok dem ográfiai helyzetére és ezzel összefüggő n atalista népese­ désp o litik ájukra, am i M agyarországon 1967-ben a gyerm ekgondozási segély b e­ vezetésében, 1973-ban pedig kom plex intézkedés-sorozatban n y ilv án u lt meg. Ennek nyom án m ennyiségi célkitűzéseinkben, a születésszám em elését illetően jelentős, de inkább átm eneti jellegű eredm ényeket értü n k el. Ezeknél tartó sab bak lehetnek azok az eredm ények, m elyek a terhes és csecsem ő-ellátás jav ítása nyom án az újszülöttek egészségügyi helyzetében jelentkeztek, am inek táv lati h atásai is lesznek a népesség minőségi összetételére. A K ongresszus első ülése Buda Béla v itaindító referátu m a u tán a p á r­ választás és a házasságkötés tém akörével foglalkozott. A p árv álasztás lélek­ tani, biológiai és társad alm i tényezőin, a házassági, társadalm i m obilitás k érdés­ körén kívül foglalkoztak a referátu m o k 2 a családi életre nevelés feladataival, a házasság előtti tanácsadás, valam in t a házasságkötés jogi vonatkozású k é r­ déseivel. 1 A T á rs a sá g első tu d o m á n y o s ü lé s é t 1976. n o v e m b e r 4—5-én D eb re c e n b e n ta r to tta ; ez a se rd ü lő k o r o rv o si v o n a tk o z á s ú p ro b lé m á iv a l fo g lalk o zo tt. 2 A r e fe rá tu m o k a t S zilá g y i V ilm o s, G onda G yö rg y, B o g n á r Z o ltá n és W eisz E m ilia ta rto ttá k .

144

F I G Y E L Ő

A házasélet kezdetének tém akörével foglalkozó m ásodik ülés v itaindító re ­ ferátu m a (Ranschburg Jenő) a házas szerepkörrel kapcsolatos elvárások főbb lélektani p roblém áit te k in tette át. Ezt követően a referátu m o k a korai (első­ sorban a nők részéről töm egesen fiatal korban kötött) házasságok különleges gazdasági, k ulturális, egzisztenciális problém áival, továbbá valam ennyi házas­ ságkötés egyik alapkérdésével, a lakásszerzés nehézségeivel foglalkoztak. Ism er­ tetésre kerü ltek egyes vizsgálati eredm ények a fiatal házaspárok elképzelései­ ről, családtervezési és születésszabályozási m ag atartásáró l.3 A harm adik, a „G yerm ek a családban ” cím et viselő ülésen Schuler De­ zsőnek orvosi aspektusokkal foglalkozó bevezetője u tán 3 tém ak ö r k erü lt m eg­ tárgyalásra. Az elsőben (terhesség, szülés és csecsem őhalandóság) főleg a fo­ gam zásgátlás, a művi vetélés, a terhesség egészségügyi problém áinak, a perinatális m ortalitásnak, v alam in t az általános csecsemő és kisgyerm ek h alan d ó ­ ságnak az orvosi vonatkozású kérdései dom ináltak, de szóba k erü ltek a terhes nők m unkahelyi, m unkajogi problém ái is/' Az ülésszak m ásodik tém akörébe a gyerm eknevelés és elhelyezés kérdései tartoztak. (A v itaindító referátu m o t Magyar Béláné tarto tta). Itt a családon belüli, illetve bölcsődei csecsemő és kisded nevelés egészségügyi és lélektani hatásai, a kisgyerm ekes családok m unkahelyi problém ái és a gyerm eknevelés állam i tám ogatása, valam int az óvodás gyerm ekek, végül pedig az állam i gon­ dozottak speciális kérdései kerü ltek m egvitatásra.5 Az ülés harm adik része a családi nevelés iskoláskori, serdülőkori idősza­ k ával foglalkozott. B runecker Györgyi vitaindító referátu m a a családi hatás jelentőségét hangsúlyozta az em ber, illetve gyerm ek pszichikai fejlődésének viszonylag rendkívül lassú szakaszában. A referátum ok a gyerm ek és a szülők viszonyának lélektani kérdéseivel, különösen a tekintély-elvnek a családban való fenntartásával, valam in t a gyerm ek vállalással kapcsolatos szülői m o tí­ vum ok am bivalens vonásaival foglalkoztak. A család, illetve iskolai nevelés érték -o rien táció ján ak összhangja, illetve ennek hiánya, a családi befolyás je ­ lentősége a gyerm ek to v á b b tan u lásá ra és p ály av álasztására voltak még azok a kérdések, m elyekkel az ülésszak referátu m ai5 nagyrészt em pirikus vizsgálati anyagok alap já n foglalkoztak. A negyedik ülés („A családi élet változása, az együttélés”) Kiinger András v itaindító referátu m a u tán a házasélet különböző dem ográfiai ciklusaival, a házasság felbom lásának, illetve a különélésnek, az elsősorban a nők körében nagy arán y b an észlelhető tá rstalan ság n ak a problém áival, v alam in t a családi élettel kapcsolatos közvélem ény-kutatás kérdéseivel foglalkozott.7 Az ülésszakok u tán Erdei Lászlóné ta rto tt záró referátu m o t a család sze­ repéről a szocialista társadalom ban. Ebben hangsúlyozta, hogy a család az em beri együttélés olyan alapvető közössége, mely az egyén és a társadalom szám ára nélkülözhetetlen feladatokat lá t el. B ár a család term elési és szol­ gáltatási fela d ata it egyre inkább átveszi a társadalom , a gyerm ek érzelm i fe j­ lődését és szocializálását m a is alapvetően a családi közösség határozza meg. E zért a családon belüli viszonyok, a m unkam egosztás és szerepkörök a la k u ­ lásában a társadalom is érdekelt. A család belső viszonyainak d em okratikusabbá válását elősegíti, hogy az egykor elta rto tt — olykor kiszolgáltatott — nők hely­ zete a társadalom ban lényegesen m egváltozott. M indazonáltal a családon belül a hagyom ányos kapcsolatok, illetve szerepkörök továbbélése még gyakran fen n ­ áll és ennek hatása továbbgyűrűzhet a társadalom többi közösségében is. Szabady Egon elnöki zárszavában hangsúlyozta azokat az előnyöket, m e­ lyek a kongresszus tudatosan interdisciplináris jellegéből adódtak. A kongreszszus egyik általános tanulságának jelölte meg an n ak igényét, hogy a család ­ tervezésben a k v an tita tív szem lélet m ellett a k v alita tív szem pontok is fokozot­ ta n érvényesüljenek. Végül u ta lt a rra a fejlődésre, mely a tém akörben az el­ m últ időszakban a közvélem ényben, a társadalom tu d a táb a n is végbem ent; 3 A re fe rá tu m o k e lő a d ó i: H oóz Istv á n , C ravero R ó b ert, C s e h -S zo m b a th y László. J a k u b e c z S á n d o r és A szó d i Im re . 4 R e fe rá tu m o k : L a m p é L ászló, C söm ör S ándor, G a yer G yu lá n é, Iliéi G yö rg y és B oda D o m o ko s. 5 R e fe rá tu m o k : O ry Im re , C zerván M ártonná, b a k o n y i P álné, F a lk J u d it. “ R e fe rá tu m o k : P o p p er P éter, Z r in s z k y L ászló, O r tu ta y Z su zsa , A lb r e c h t V ilm o s. 7 R e fe rá tu m o k : T a m á sy J ó z se f, K a to n a Z oltánná, L őcsei Pál és S. M olnár Edit.

F I G Y E L Ő

145

míg a családtervezés fogalm a és kérdései 10—15 évvel ezelőtt lényegében ism e­ retlenek voltak, addig m a m ár közism ertté és általáno san elfogadottá váltak.

A program szerinti referátu m o k at szám os csatlakozó előadás, illetve ad-hoc hozzászólás egészítette ki m ind a belföldi, m ind pedig a külföldi résztvevők r é ­ széről. A tém akörök kom plex m egközelítése a különféle szakm ák képviselői részére lehetővé tette, hogy a m unkakörükbe tartozó p ro b lém ák at sz ak te rü ­ letükön kívül eső szem pontok újszerű m egvilágításában is m egism erjék. Fokozta az érdeklődést az a körülm ény is, hogy az előadások a család teljes életcik lu ­ saira kiterjedtek. K ülföldről érkezett a kongresszusra A k ira Kusukaw a, az ENSZ N épese­ dési A lapja kelet-európai osztályának vezetője. A szocialista országok közül B ulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, az NDK és R om ánia tá rs ­ szervezeteinek képviselői vettek részt a kongresszuson, a nyugati országokból Dánia, Franciaország, P ortugália és az E gyesült Á llam ok szakértői. * * * A T ársaság a kongresszussal egyidejűleg közgyűlést is ta rto tt, am elyen többek között m egvitatták azt is, hogy m ilyen m ódszerekkel lehet hasznosítani a kongresszus tan u lság ait és eredm ényeit a gyakorlati m unkában. A közgyű­ lésen a m ás fontos egészségügyi beosztásba k erü lt V idosfalvy Magda hely ett a vezetőségbe3 v álasztották dr. Kaposvári Júlia országgyűlési képviselőt, a M a­ g yar V öröskereszt főtitkárhelyettesét. A társaság vezetősége kooptálta továbbá tag jai közé a regionális szervezetek vezetőit.

Съезд и общее собрание Венгерского научного общества по охране семей и ж енщин 28 и 29 н о я б р я 1977 г. в г. Б у д ап еш те со сто ял ся второй съ езд В ен гер ­ ского н аучного общ ества по ох р ан е семей и ж енщ и н по теме « Б и ологи че­ ски е и соци ал ьн ы е аспекты процессов н ар о д о н асел ен и я (качество н асел е­ ния)». Этот съ езд осущ естви лся в более ш и р о к и х м асш таб ах, чем п ер в ы й 1, не то л ько и з-за больш ей численности при сутствую щ и х л и ц и и з -з а того, что в этом съ езде у ч аствовал и первы й р а з и ностранцы , но и его у к а з а н н а я тем а п о к а за л а с ь у н и ве р са л ь н о й , а у способа п р и б л и ж ен и я был вы раж енью интердм сц и п ли н арн ы й х а р а к т е р , то есть он не о гр ан и ч и л с я то л ько м едицин­ ским и аспектам и. Т аки м образом , кром е п ед и атров, акуш еров-ги ы екологов, т а к ж е и дем ограф ы , социологи, п едагоги, п си хол оги , ю ристы , п р ед стави те­ л и н ау ч н ы х и общ ественны х орган ов дал и м ногосторонний ан а л и з к р у г а вопросов. Эта м ногосторонность в ы р а зи л ас ь к а к в составе п р ези ди у м а съ езд а (м инистр зд р ав о о х р а н ен и я Э миль Ш ульт ейс; государствен н ы й се к р ета р ь , п ред седатель Ц ен трал ьн ого статисти ческого у п р а в л е н и я В Н Р Й ож еф Б а л и н т ; п редседатель Союза в ен гер ск и х м ед и ц и н ски х общ еств М О ТЕС , п р о ­ фессор И м р е З о л т а н ; председатель Ц ен тр ал ьн о го совета в ен гер ск и х ж е н ­ щ ин г-ж а Ласлопе Эрдеи; сек р етар ь Ц ен тр ал ьн о го совета профсою зов г-н Л айош Д у ш е к ; зам еститель ген ер ал ьн о го с е к р ета р я В ен гер ско го к р а с ­ ного к р еста М а гд а Видогифалви; пред седатель В ен гер ско го н ауч н ого об­ щ ества по о х р ан е семей и ж енщ ин, зам ести тел ь п ред седателя Ц ен тр ал ьн о го статистического у п р а в л е н и я Эгон Сабади), так и в п рограм м е. к И м р е З о лт а н в свои х вступ и тел ьн ы х сл ов ах го во р и л о р о л и О бщ ества в п р ед ел ах Союза в ен гер ск и х м ед и ци н ски х общ еств (М О ТЕС). 8 A T á rs a sá g v e z e tő sé g é n e k n é v s o rá t a D e m o g rá fia 1976. 2—3. sz. k özölte. 1 П ервый научный съезд Общества состоялся в г. Дебрецене 4— 5 ноября 1976 г. и зани м ал­ ся медицинскими проблемами отрочества.

146

FIGYELŐ

Э м иль Ш ульт ейс в своей вступ и тел ьн о й речи у к а з а л н а зн ачен и е и а к ­ ту ал ьн о сть темы съ езд а с точки зр е н и я соц и ал ьн о й п о л и ти ки и зд р ав о о х р а­ н ен и я. В своем основном док л ад е Эгон Сабади и зл о ж и л теп ереш н ие проблемы и п ерспективы н ар о д о н асел ен и я м и р а, со п о с та вл яя п р о ти вополож н ы е тен ­ денции р азв и в а ю щ и х с я и эконом ически р азв и ты х р ай он ов. Он го во р и л о дем ограф ическом полож ен и и со ц и ал и сти ч ески х стр ан Средней и Восточной Е вр о п ы и о и х н атал и сти ческ ой п о л и ти к е н ар о д о н асел ен и я, св язан н о й с де­ м ограф ическим полож ени ем . П о л и т и к а н ар о д о н асел ен и я В ен гри и п р о яв и ­ л а с ь в 1967 г. в введении п особ и я по у х о д у за ребенком , а в 1973 г. в серии ко м п л ек сн ы х м ероп ри яти й . В следствие этого в н аш и х коли ч ествен н ы х це­ л я х , в отнош ении повы ш ения ч и с л а рож д ен и й были достигнуты зн ач и тел ь­ ны е р езу л ь та ты , у которы х, одн ако, был скорее врем енны й х а р а к те р . Б о л е д лительны м и м огут быть р езу л ь та ты , полученны е в сан и тарн ом п олож ении н оворож ден н ы х б л а го д ар я улучш ен и ю о б с л у ж и в а н и я берем енны х я-;енщии и м ладенцев; эти р езу л ь та ты будут о к азы в ать и п ер сп екти вн ое вл и ян и е на качествен н ы й состав н асел ен и я. I. сессия съ езда, после начинаю щ его дискуссию д о к л ад а Белы Б уды , за н и м а л а сь темой вы бора п а р т н е р а и б р ак а. К ром е п си х о л о ги ческ и х , био­ л о ги ч ес к и х и со ц и ал ьн ы х ф акторов вы бора п а р т н е р а и к р у г а вопросов брачной соци альн ой м обильности, д о к л ад ы 2 рассм отрели и задачи подготов­ к и к семейной ж и зн и , вопросы ко н су л ьтац и и перед браком , а т а к ж е ю риди­ чески е вопросы б р а к а. Д о к л а д Е нэ Р анш бурга, н ачинаю щ ий ди скуссию II. сессии по теме н а ­ ч а л а брачной ж и зн и , дал обзор об основны х п си х о л о ги ч еск и х п роблем ах о ж и д ан и й в отнош ении брачной ж и зн и . П осле этого доклад ы зан и м али сь специальны м и эконом ическим и, к у л ь ту р н ы м и , экзи стен ц и ал ьн ы м и п роб­ л ем ам и р а н н и х браков (в первую очередь бр ако в, закл ю ч ен н ы х в больш ем к оли ч естве Яченщинамн в молодом возрасте), а т а к ж е одним и з основны х вопросов всех б рак ов — труд н остям и п ри о бр етен и я к вар ти р ы . Б ы л и и зл о ­ ж ен ы отдельны е р езу л ь та ты и ссл ед ован и й о п р ед ст ав л е н и ях м олоды х су п ­ р у ж е с к и х п ар , об и х отнош ении к п л ан и р о ван и ю семьи и регу л и р о ван и ю р ож д аем ости .3 Н а I I I . сессии по теме «Ребенок в семье», после основного до к л ад а Д еж э Ш улера, зан и м аю щ егося м едицинским и асп ектам и , были обсуж дены тр и темы. В п ервой п р ео б л ад ал и вопросы ан ти кон ц еп ц и и , и скусствен н ого аб орта, сан и тарн ы е проблем ы берем енности, м едицинские вопросы п ер и ­ н атал ь н о й см ертности, а т а к ж е общ ей см ертности м ладенцев и м ал ен ь к и х детей, но речь ш л а т а к ж е о п роб л ем ах берем енны х ж ен щ и н н а рабочем месте и в отнош ении трудового п р а в а / К второй теме сессии относили сь вопросы во сп и тан и я и р азм ещ ен и я детей. (Г -ж а Б ела н е М а д я р ч и т ал а док л ад , н ачи н аю щ и й дискуссию .) Т у т бы ли обсуж дены сан и тарн ы е и пси хол оги чески е эффекты во сп и тан и я м л а ­ денцев и м ал ен ь к и х детей в семье или в я с л я х , проблем ы семей с м ал ен ь к и ­ ми детьми н а рабочем месте и го су д ар ствен н ая п о д д ер ж ка, о к азы в аем ая в воспитан ии детей, дал ее сп ец и ал ьн ы е вопросы д о ш к о л ьн и к о в и детей на попечении го су д ар с тва .5 Т р е т ь я часть сессии за н и м а л а сь периодам и ш кольн ого и отроческого возрастов восп и тан и я в семье. Дьэрдьи Б р у н е к к ер ч и тал а до к л ад , н ач и н аю ­ щ ий дискуссию , в котором она п о д ч ер к н у л а зн ачен и е семейного в л и я н и я в относительно очень м едленном этапе психического р а зв и т и я ч ел о века или р еб ен к а. Д о к л а д ы рассм отрели пси хол оги чески е вопросы отнош ения м еж ду ребенком и роди тел ям и , особенно сохран ен и е п р и н ц и п а авто р и тета в семье, а т а к ж е ам бивалентны е черты р о д и тел ь ск и х мотивов готовности иметь де­ тей. С огласие и л и отсутствие ори ен тации зн а ч е н и я семейного и ли ш ко л ь н о ­ 2 Д о к ладчи ки : 3 Д о к ладчи ки : И м ре А соди. 4 Д ок ладчи ки: кош Бода. 5 Д о к ладчи ки :

Вильмоги Силади, Дьёрдь Г опда, Золт ан Б огиар и Э м илия Вейсс. И ш т ваи Х ооз, Роберт Iîpaaepo, Ласло Че-Сомбати, Ш андор Я кубец и Ласло Л ам пе, Ш андор Чэмэр, г-ж а Д ю лане Г айер, Дьёрдь И ллеи и ДомоИ мре Э р и у г-ж а М арт он Ц ерван, г-ж а П ал Баконьи, Ю дит Фалк.

FIGYELŐ

147

го во сп и тан и я, зн ачен ие семейного в л и я н и я н а п р о до л ж ен и е у ч ен и я и вы ­ бора проф ессии р еб ен к а были тож е и зл о ж ен ы в д о к л а д а х 6 сессии, больш ей частью н а основе м атери ал ов эм пирического и сслед ован и я. IV. сессия («изменение семейной ж и зн и , совм естная ж изнь»), после начинаю щ его дискуссию д о к л ад а А н д р а ш а К лингера, за н и м а л а сь разн ы м и дем ограф ическим и ц и к л ам и брачной ж и зн и , проблем ам и р а с п а д а б р а к а и л и отдельной ж и зн и , одиночества, наблю даем ого в больш ой м ере в п ервую очередь у ж ен щ и н, дал ее воп росам и и ссл ед о ван и я общ ественного м н ен и я о семейной ж и зн и .7 П осле сессий г -ж а Ласлоне Эрдеи ч и т а л а закл ю ч и тел ьн ы й д о к л ад о роли семьи в социалистическом общ естве. О на п о д ч ер к н у л а, что сем ья п р ед­ став л яе т собой тако й основной к о л л е к т и в совместной ж и зн и лю дей, к о то ­ ры й вы п ол н яет необходим ы е д л я и н ди ви да и общ ества задачи . Х о т я об­ щ ество п рини м ает на себя все больш е и больш е зад ач п рои зво д ства и обсл у ­ ж и в а н и я семьи, эм оцион альное р азв и ти е и с о ц и а л и зац и я р еб ен к а опреде­ л я ю тс я в основном семейным ко лл екти во м д аж е в н асто ящ ее вр ем я. П оэто­ м у та к ж е и общество я в л я е т с я заи н тересован н ы м в ди н ам и ке у сл о в и й , р а з ­ дел ен и я т р у д а и ро л ей вн утри семьи. П ол о ж ен и е ж ен щ и н — к оторы е были р ан ьш е и ж д и вен кам и и иногда беззащ итны м и — в общ естве и зм ен ял о сь в зн ачи тел ьн ой м ере; это обстоятельство сп особствует д ем о кр ати зац и и в н у т­ р ен н и х усл ови й семьи. Н есм отря п а это ещ е часто бы вает, что в н у тр и семьи со х р а н я л и сь традиционны е отнош ения и л и р о л и , что м ож ет о к аза ть в л и я ­ ние и н а др у ги е к о л л екти вы общ ества. Эгон Сабади в своей п ред седательск ой закл ю ч и тел ьн о й речи п одч ерк­ н у л п ол ож и тел ьн ы е стороны созн ател ьн о и н тер д и сц и п ли и ар н о го х а р а к т е р а съ езда. К а к один из общ их у р о к о в съ е зд а он у п о м ян у л требо ван и е р е а л и ­ зо вать постепенно т а к ж е и качественны е аспекты , кром е количественного в згл я д а, в п л ан и р о ван и и семьи. Н ак о н ец , он у к а з а л н а р азви ти е, п рои сш ед­ шем по данной теме в последнее врем я в общ ественном м нении и в сознании общ ества; п о к а 10— 15 лет том у н а за д п он яти е и вопросы п л а н и р о в а н и я семьи бы ли п рак ти ч ески неизвестны м и, в н астоящ ее вр ем я они стал и у ж е общ еизвестны ми и общ еприняты м и. * П о п рограм м е доклад ы были дополнены ряд ом содокладов и л и сл у ч ай ­ ными вы ступ л ен и ям и со стороны к а к ве н ге р ск и х та к и и н о стр ан н ы х у ч а с т ­ н и ков. К ом п л ексн ое п р и б л и ж ен и е к темам п о зво л ял о п р ед стави тел ям р а з ­ ны х проф ессий о зн ако м и ть ся с относящ им ися к своем у к р у г у деятельн ости п роблем ам и т а к ж е и в новом освещ ении асп ектов вне своей дисциплины . Ф акт, что д ок л ад ы о х вати л и целы й ц и к л ж и зн и семьи, у в ел и ч и л интерес. И з за гр а н и ц ы приш ел на съ езд завед ую щ и й О тделом по В осточной Е вр о п е Ф онда О О Н д л я д ем ограф ически х деятел ьн о стей — А к и р а К усукава. И з социал и сти ч ески х стран пред стави тел и со о р ган и зац и й Б о л г а р и и , Ч е х о сл о в а к и и , Ю гослави и, П ольш и , Г Д Р и Р ум ы н и и , а и з зап ад н ы х стр ан эксп ерты Д ан и и , Ф ран ц и и , П о р ту гал и и и США у ч аство вал и в съезде. .

*

О дноврем енно с съездом состоялось и общее собран и е О бщ ества, н а котором , м еж д у прочим , бы ли обсуж дены и методы, которы м и м ож но и с ­ п о л ьзо в ать у р о к и и р е зу л ь та ты съ езд а в п рак ти ч еско й р аботе. Н а общем собрании вместо М агды В идош ф алви, к о т о р а я бы ла п ереведен а п а д р у го й в аж н ы й пост зд р ав о о х р а н ен и я , в Правление® бы ла вы б р ан а д е п у та тк а п а р ­ л ам ен та, зам ести тел ь ген ерал ьн ого с е к р е т а р я В ен герского к р асн о го к р ес та — д-р Ю лиа К апош вари. К ром е того, П р ав л е н и е О бщ ества коо п ти р о вало в членство руково д и тел ей р еги о н а л ь н ы х о р ган и зац и й . 8 Д ок ладчи ки : Петер П оппер, Пасло З р ч п ск и , Ж уж а О рт ут аи, Вилъмош А лбрехт . 1 Д окладчи ки : Йожеф Там аит , г-ж а Золт анне К ат она, П а л Лелей и Эдит Ш. М ольнар. 8 Именной список П р авл ен и я Общества был п убли кован в № 2—3 1976 г. ж у р н ал а «Де­ мография».

148

F I G Y E L Ő

Congress and General A ssem bly of the Hungarian Scientific Society for Fam ily- and W o m e n ’s Welfare The H ungarian Scientific Society for F am ily- and W om en’s W elfare held its second Congress on the topic „Biological and social aspects of population processes (quality of population)” in B udapest on 28—29 N ovem ber 1977. This conference w as larg er th a n the first one1 not only because of the h igher n u m ­ b er of its particip an ts and due to the fact th a t this w as the first tim e th a t foreigners took p a rt in the Congress of the Society, b u t also its subject in d i­ cated w as of a com prehensive ch a racter and the w ay of its approach w as ex p li­ citly interdisciplinary, i. e. it w as not only lim ited to m edical aspects. So, beside paediatrists, obstetricians-gynaecologists, also dem ographers, sociologists, te a ­ chers, psychologists, jurists, rep resen tativ es of scientific an d social organs gave a various analysis on the subject. T he com prehensive ch a racter of the Congress w as reflected both in the com position of its chair (Emil Schultheisz, M inister of H ealth; József Bálint, U nder-S ecretary of State, P resid en t of th e H ungarian C entral S tatistical Office; P rofessor Im re Zoltán, P resid en t of the MOTESZ Association of the H ungarian M edical Societies. Mrs. László Erdei, P resid en t of the N ational Council of H u n ­ garian W om en; Mrs. Lajos Duschek, S ecretary of the C entral Council of the H ungarian T rade U nions; Magda Vidosfalvy, D eputy S ecretary -G en eral of the H ungarian Red Cross; Egon Szabady, P resid en t of the H ungarian Scientific Society for F am ily- and W om en’s W elfare, D epu ty -P resid en t of th e H ungarian C entral S tatistical Office) and in its program . Im re Zoltán in his in troductory speech described the role of th e Society w ithin the fram ew ork of the A ssociation of the H ungarian M edical Societies (MOTESZ). Em il Schultheisz in his opening speech pointed out the im portance and the tim eliness of the subject of the Congress from the point of view of social policy and health. Egon Szabady in his m ain in troductory pap er outlined th e present p ro b ­ lem s and prospects of w orld population com paring the tren d s opposite to one an o th er of th e developing and econom ically developed regions, respectively. He spoke of th e dem ographic situation of th e socialist countries of C entral and E astern E urope and of th e ir n atalist population policy connected w ith th eir dem ographic situation. In H ungary th e population policy m anifested itself in th e introduction of the child care allow ance in 1967 and in a com plex series of m easures taken in 1973. As a re su lt in our q u an tita tiv e aims, in respect of th e increase in th e b irth nu m b er w e gained significant results w hich, how ever, w ere ra th e r of a tem porary character. M ore stable are the resu lts obtained in th e health condition of the new born due to the im provem ent of p ren a tal and in fan ts’ care w hich w ill have also prospective effects on th e q u alitativ e com­ position of the population. The first session of the Congress, afte r Béla B uda’s p ap er introducing the discussion, dealt w ith the subject of choice of p a rtn e r and m arriage. Beside the psychological, biological and social factors of choice of p artn e r, the q u es­ tions of social m obility in m arriag e the p apers2 treated the tasks of p rep aratio n to fam ily life, prem arriag e consultation as w ell as the legal questions of m a r­ riage. The p ap er introducing the discussion of the second session dealing w ith the beginning of m a rital life (Jenő Ranschburg) offered a survey on th e m ain psychological problem s of the expectations related to m arriage. A fter this the papers treated some special economic, cultu ral, ex isten tial problem s of early m arriages (first of all of the large nu m b er of contracted by w om en in young age) as w ell as one of the basic question of m arriage, th e difficulties of getting a flat. Some survey results w ere set forth on th e ideas, fam ily planning and birth control attitu d e of th e young m a rrie d couples.3 1 T h e S o ciety h eld its f ir s t sc ie n tific se ssio n on 4—5 N o v em b er 1976 in D e b re c e n ; it d e a lt w ith th e m e d ic a l p ro b le m s of te e n -a g e rs. 2 T h e p a p e r s w e re r e a d b y V ilm o s S zilá g yi, G yö rg y G onda, Z o ltá n B o g n á r an d E m ilia W eisz. 3 T h e p a p e r s w e re re a d b y I s tv á n H oóz, R ó b e rt C ravero, L á szló C se h -S zo m b a th y , S á n d o r J a k u b e c z a n d Im r e A szó d i.

FIGYELŐ

149

A t the th ird session entitled „C hild in th e fam ily” afte r Dezső Schuler’s introduction rejating to m edical aspects 3 subjects w ere discussed. In th e first (pregnancy, childbirth an d in fan t m ortality) m ainly the san itary problem s of contraception, induced abortion, pregnancy, the m edical aspects of p erin atal m o rtality as w ell as of general in fan t- and young ch ild ren ’s m o rtality p re ­ vailed b u t also problem s rela tin g to the w orking place, rig h t of labour of p reg­ n an t w om en w ere m entioned/1 The second subject of the session covered the questions of the rearin g and placing of children. (Mrs. Béla Magyar read the pap er in troducing the discus­ sion.) H ere th e sanitary and psychological effects of rearin g infants w ith in the fam ily and in creches, respectively, the problem s of fam ilies w ith young ch ild ­ ren in th e w orking place, th e state support of th e education of children as w ell as special questions of children in k indergartens and of children u n d er state care w ere discussed.5 The th ird p a rt of th e session dealt w ith the period of school-age and p u ­ berty of rearing in the fam ily. Györgyi B runecker in h e r p ap er introducing the discussion stressed the im portance of the influence of th e fam ily in the relatively very slow period of th e psychic developm ent of the h um an being an d child, respectively. T he papers treated the psychological questions of the relation betw een children and parents, especially th e m aintenance of the p rin ­ ciple of au th o rity in the fam ily as w ell as the am biv alen t featu res of p are n tal m otives of the w illingness to have children. The harm ony of th e value- o rien ­ tatio n of fam ily- and school education, and its lack, respectively, th e im portance of fam ily influence on th e continuation of studies an d choice of profession of th e child w ere dealt w ith by the papers'1 of th e session, m ainly on the basis of m aterials of em piric studies. A ndrás Klinger’s p ap e r opened the discussion of the fourth session („Change in fam ily life, living together”). The differen t dem ographic cycles of m a rital life, th e problem s of dissolution of m arriag e and separation, respec­ tively, first of all the problem s of loneliness observed to a g reat ex ten t m ainly am ong women, as w ell as th e questions of public opinion survey concerning fam ily life form ed the subject of this session.1 A fter the sessions Mrs. László Erdei read the closing p ap er on the role of the fam ily in the socialist society. She stressed in this p ap e r th a t the fam ily is a basic com m unity of people’s living together w hich perform s duties neces­ sary for the individual and the society. Though th e p roduction- and service tasks of th e fam ily are tak en over m ore and m ore by the society, also a t p re ­ sent it is th e com m unity of the fam ily w hich determ ines m ost of all th e em o­ tional developm ent and socialization of th e child. T herefore also th e society is interested in th e developm ent of th e conditions, division of labour and roles w ith in the fam ily. The situ atio n of w om en having been d ependent — an d so­ m etim es a t the m ercy of o th e r persons — earlier, changed considerably in the society. This fact contributes to th e dem ocratization of the in n er conditions of th e fam ily. In spite of this, w ithin th e fam ily it often happens th a t th e tra d i­ tional relations and roles, respectively, still exist, th e im pact of w hich can be felt also in the other com m unities of th e society. In his closing speech Egon Szabady stressed the advantages having resu l­ ted from the consciously in terdisciplinary ch a racter of th e Congress. One of th e g eneral lessons draw n a t the Congress w as the req u irem en t th a t in fam ily planning beside th e q u an tita tiv e view also the q u alita tiv e aspects should be tak en m ore and m ore into consideration. F inally he m entioned th e developm ent having occurred in this subject recently also in th e public opinion, in the consciousness of th e society; w hile 10—15 years ago the concept an d questions of fam ily p lanning w ere practically unknow n, a t present they are already w ellknow n and adopted in general. 1 P a p ers: L á szló L a m p é, S á n d o r C söm ör, M rs. G yu la G ayer, G yö rg y Iliéi a n d D o m o ko s B oda. 5 P a p e r s : I m r e O ry, M rs. M árton C zerván, M rs. P ál B a k o n y i, J u d it F alk. “ P a p e r s : P éter P o p p er, L ászló Z r in s z k y , Z su z sa O rtu ta y , V ilm o s A lb r e c h t. 1 P a p e r s : J ó z s e f T a m á sy , M rs. Z o ltá n K atona, Pál L őcsei a n d M rs. E dit S. M olnár.

150

FIGYELŐ

Several H ungarian and foreign p articip an ts took the floor to com plem ent the papers included in the program w ith contrib u ted p apers an d ad-hoc co n tri­ butions. The com plex approach to the subjects p erm itted the rep resen tativ es of d ifferent professions to get acquainted w ith the problem s belonging to the scope of th eir w ork also in a new elucidation of the aspects being beyond th e ir speciality. Also the fact th a t the papers covered the com plete life cycles of the fam ily increased the interest. A kira K usukaw a, Chief of the East European Section of th e UN Fund for P opulation A ctivities arriv ed from abroad to tak e p a rt in th e Congress. Of the socialist countries the rep resentatives of the co-organizations of B u l­ garia, Czechoslovakia, Y ugoslavia, Poland, GDR and Rom ania, of the w estern countries the ex p erts of D enm ark, France, P o rtu g al and the USA p articip ated in the Congress. * * * S im ultaneously w ith the Congress th e Society held its G eneral Assembly, too, a t w hich they discussed, am ong others, how to use th e lessons and results of the Congress in practical w ork. At th e G eneral Assembly instead of Magda V idosfalvy having got an o th er im p o rtan t post in the field of public health, dr. Júlia Kaposvári, M em ber of P arliam en t, D eputy S ecretary -G en eral of the H ungarian Red Cross was elected in th e G overning Body.8 Besides, th e G over­ ning Body of the Society co-opted the leaders of th e regional organizations am ong its m em bers.

* T h e list o i th e G o n v ern in g B ody of th e S o ciety w a s p u b lish e d in N o 2—3 1970 of D em o g ráfia.

HÍREK

T ekse K álm án kandidátusi értekezésének nyilvános vitája „Bevezetés a stabil népesség elm életébe” cím ű k an d id átu si értekezésének* védésére 1977. október 21-én k erü lt sor a K özponti S tatisztik ai H ivatal elnöki tanácsterm ében. Tekse K álm án disszertációjának dr. Kovacsicsné, Nagy Katalin az a llâ m ­ es jogtudom ányok k an d id átu sa és dr. Bene Lajos nyugalm azott igazgató voltak az opponensei. A T udom ányos M inősítő Bizottság által k ijelö lt b íráló bizottság elnöke dr. Kádas Kálmán, a m űszaki tudom ányok doktora, titk á ra dr. K upcsik József, kandidátus, tagjai pedig dr. Tigyi József akadém ikus, dr. CsehSzom bathy László kandidátus, dr. Molnár László kan d id átu s és dr. S. Molnár Edit k andidátus voltak. A tíz fejezetből és függelékből álló disszertáció első fejezete a stab il n é­ pesség fogalm ának, tö rténetének és kialakulási feltételeinek a b em u tatása után elsősorban gyakorlati felhasználásának a lehetőségeit és jelentőségét részletezi, hangsúlyozva, hogy a stabil népesség elm élete rendkív ü l hasznos eszközt n y ú jt olyan valóságos dem ográfiai viszonyok és folyam atok elem zésére, m elyekre stab il népességi stru k tú rák , vagy azok valam ely általán o sításai szám íthatók. A disszertáció egyik alapvető célja éppen azoknak az eljáráso k n ak a bem utatása és finom ítása, m elyekkel a stabil népesség koncepciója felhasználható n ap jain k dem ográfiai helyzetének az elem zésére, különös te k in te tte l a fejlődő országok népesedési problém áira. A disszertáció m ásodik fejezete a kvázi-stabil és a fél-stabil népességek, az elm élet gyakorlati alkalm azása szem pontjából rendkív ü l jelentős fogalm ait tisz­ tázza. S tabil népesség esetében az első tényező hatása eltűnik, ha az időszak kez­ detétől elegendően hosszú idő telt el. H asonló jelenség tap asztalh ató azonban időben változó term ékenységi és halandósági trendek esetében is, vagyis b á r­ m ely zá rt népesség korösszetételét a term ékenység és a halandóság „ú jab b ” tren d jei határozzák meg és a kezdeti korösszetétel h atásá t az idő fokozatosan eltü n teti. Ezt a tulajdonságot gyenge ergodicitásnak nevezzük, szem ben a stabil népesség erős ergodicitásával, m ely utóbbiban a népesség nem csak igyekszik „elfelejteni” m últbeli korösszetételét, hanem egyúttal egy m eghatározott stabil h atár-korösszetételhez is tart. Az ergodicitás e két típ u sán ak a m egkülönböz­ tetése fényt vet azon tényezők legfontosabb tulajdon ság aira, m elyek a stabil népesség kialakításához vezetnek. A disszertáció harm ad ik fejezete a stabil népesség k ialak u lása és fen n ­ m arad ása feltételeinek, v alam in t főbb jellem zőinek m atem atik ailag egzakt m eg­ fogalm azását n yújtja. Egy tetszőleges kezdeti korm egoszlásból kiin d u lv a végig­ követi egy a népesség stabillá válása feltételeinek aláv e tett (női) népesség fe j­ lődését elégségesen hosszú időn keresztül, addig, am íg a népesség szerkezetének asszim ptotikus viselkedése tanulm ányozható. * A d iss z e rtá c ió t a S ta tis z tik a i K ia d ó vá lla la t 1975-ben k ö n y v a la k b a n m e g je le n te tte .

152

F I G Y E L Ő

A disszertáció k im utatja, hogy az

alap-integrálegyenletnek az ad o tt feltételek m ellett egy és csak egy m egoldása létezik és a B(t) m egoldás az idő folytonos függvénye. A disszertáció negyedik fejezete az alap-integrálegyenlet számos m egol­ dása közül az A. Lotkától szárm azó eredeti m egoldás gondolatm enetét követi. A disszertáció ötödik fejezete a stabil népesség alap-integrálegyenletének B(t) általános m egoldása exponenciális sorba fejtése alap já n elemzi a stabil népességek asszim ptotikus tulajdonságait. K im u tatja, hogy az ad o tt feltételek m ellett elégségesen hosszú idő elteltével a sor első tag ja dom inálóvá válik a többi fölött és fennáll a asszim ptotikus egyenlőség, ahol g = rt a dom ináns valós k arak terisztik u s gyök. K im u ta tja azt is, hogy a végtelen sor m aradékösszege sem feltétlenül ta rt zéru s­ hoz, am int ezt a tém áról szóló egyes publikációk im p likálják. Egy ellenpéldát olyan nettó term ékenységi függvény produkálna, m elyhez tartozó kom plex k a­ rakterisztikus gyökök között van pozitív valós résszel rendelkező gyökpár is. A m ennyiben viszont m inden kom plex gyök valós része negatív, a B(t) h a tá r­ értéke pontosan a (2) kifejezés jobboldalával egyenlő, ha í—> 00 . A disszertáció m egadja a fentieknek m egfelelően kialakuló stabil népes­ ség t időpontbeli N(t) létszám ának asszim ptotikus kifejezését és a stabil népes­ ség többi főbb tulajdonságának m atem atik ai m egh atáro zását is. A disszertáció hatodik fejezete a valós és kom plex gyökök különféle m eg­ határozási m ódjait tekinti á t és értékeli. A kom plex gyökök m eghatározására a könnyen kom puterizálható N ew ton-féle approxinációs e ljá rá st alkalm azza. A hetedik fejezet a nettó term ékenységi függvény p aram etrizálásán ak a p ro b lem atik áját tárgyalja. Á ttek in tést ad az e célra leggyakrabban használatos statisztikailag könnyen kezelhető elm életi eloszlás-függvényekről: a norm ális eloszlásról, a G am m a-eloszlásról és a H adw iger-féle függvényről, m ajd a stabil népesség főbb jellem zőit a fenti függvények p aram étereiv el kifejezve ad ja meg. A szerző k u tatási eredm ényeinek h a tá sá ra in d u lt meg, elsősorban a skandináv dem ográfusok között a görbeillesztés elvi-m ódszertani kérdéseinek az a to v áb b ­ fejlesztése, m ely egy új, ún „elto lt” négyparam éteres H adw iger-típusú függ­ vény bevezetéséhez vezetett, am i jelenlegi tud ásu n k szerin t ta lán a leg alk alm a­ sabb az em pirikus nettó-term ékenységi függvények an alitik u s leírására. A nyolcadik fejezet — A. J. C oale-nak a h atv an as években végzett k u ta ­ tá sait továbbfejlesztve — a stabilizációs és a destabilizációs folyam atok, v a la ­ m int az ún. kvázi stabil népesség fontosabb tu lajd o n ság ain ak az elem zésével foglalkozik. A disszertáció kilencedik fejezetében a stabilizálódási fo ly am attal és a k i­ alak u lt stabil népességnek m atem atik ailag diszk rét form ában történő elemzése, illetve leírása található. A. Lopez nyom án részletesen vizsgálja az ún. gyenge erodicitás p ro b lem atik áját is k im utatva, hogy időben változó, de azonos te r ­ mékenységi és halandósági viszonyoknak aláv e tett két népesség, kezdeti k o r­ összetételük különbözősége esetében is, elégségesen hosszú idő eltelte után közös korösszetételűvé válik. A tizedik fejezet az ún. m odell stabil népességek és m odell halandósági táb lák bem utatásával, előállítási és felhasználási m ódszereivel foglalkozik. A disszertáció függeléke a stabil népesség elm élete szükségleteinek m eg­ felelően átfogalm az számos elsősorban a halandósági tá b la elm életében sze­ replő, m ár ism ert fogalm at. Dr. Kovacsicsné. Nagy Katalin opponensi vélem ényében, a disszertáció fel­ építésének és egyes fejezeteinek értékelő m egjegyzésekkel átszőtt részletes b e­ m u tatása u tán kiem elte, hogy a disszertáció a tém ájáv al kapcsolatos nem zet­ közi szakirodalom rendkívül széles körű ism eretén alapul. Levezetései m ate­ m atikailag korrektek, sok tekin tetb en tovább fin o m ítják a stab il népesség el­ m életére vonatkozó korábbi eredm ényeket. K ülönsen kiem elkedőnek ta rto tta, hogy a stabil népesség fogalm ának a m eghatározásában alkalm azott hipoté-

FIGYELŐ

153

zisei egzaktságukban messze m eghaladják a szakirodalom ban k o ráb b an a lk a l­ m azottakat. Jelentős eredm énynek tekintendő — hangsúlyozta — az alap -in teg rálegyenlet m egoldásainak elm élyült vizsgálata, különösen a kom plex gyökök sajátosságainak az elemzése, továbbá a nettó term ékenységi függvény kiegyen­ lítésére szolgáló függvények illeszkedésének a m érése, v alam in t a stabilizációs és destabilizációs folyam atok b em u tatása és elm élyült elem zése is. A szerzőnek kétségtelenül sik erü lt színvonalas szintetikus jellegű m u n k át készítenie a stab il népesség m odelljéről. M egítélése szerint célszerű lett volna a m ellékletben kö­ zölt gyakorlati alkalm azásokat beépíteni a disszertáció m egfelelő fejezetébe és k itérn i a m odellnek az ip arilag fejlett országok népesedési helyzetének az elem ­ zésében, v alam in t az ún. optim u m k u tatásb an betöltött szerepére is. Tekse K álm án ezzel a m u n k ájáv al és korábbi igen színvonalas m u n k ássá­ gával is bebizonyította — állap íto tta meg dr. Kovacsicsné, Nagy Katalin oppo­ nens —, hogy a tudom ányt alkotó módon továbbfejleszteni képes. Dr. Bene Lajos opponens a tém a időszerűségének és tárg y alása tu d o m á­ nyos jelentőségének a kiem elése u tán szintén kiem elte a szerző ren d k ív ü l nagy szakirodalm i tájékozottságát és kom petenciáját, m elyre tám aszkodva a m agyar dem ográfusoknak olyan m u n k á t adott kezébe, am ely a tudom ányos fejlődés m ai szintjén álló, fo rrásm unka jellegű ism eretanyagot nyújt. A szerző eközben b í­ rá lja is a szakirodalom ban előforduló kevésbé pontos m eghatározásokat vagy eljáráso k at (pl. a konvergencia pontatlan értelem zését, a stabil népességi p a ra ­ m éterek különbségének „változásként” való in te rp re tá lá sá t stb.). A szerző önálló k u tatásai főként az alap -integrálegyenlet különböző gyökeinek a vizsgálata, az ergodicitás m atem atikailag pontos m eghatározása, v alam in t a n ettó te rm ék en y ­ ségi függvény p ara m etrizálása terén ju tn a k kifejezésre. Nagy jelentőségűek a modell k o rrek t és m odern gyakorlati alkalm azásai is. Az ún. gyenge ergodicitás v izsgálatának a gyakorlati jelentősége túlnő a fejlődő országok sajátos p ro b le­ m a tik á ján a k keretein. Ű jszerűek a szerző egyes, a halandósági tá b láv a l kapcso­ latos fejtegetései is. Az értekezés te h át a hozzáfűzött követelm ényeknek m eszszem enően eleget tesz. Tekse K álm án az opponensi vélem ényekre adott válasza bevezető részé­ ben hálával és kegyelettel em lékezett meg a röviddel a disszertáció védése előtt elh u n y t dr. Bene Lajos elévülhetetlen szakm ai és em beri értékeiről, m u n k á já­ hoz n y ú jto tt m agasszínvonalú, önzetlen segítségéről. Ezt követően a dr. K o v a ­ csicsné, Nagy Katalin opponensi vélem ényében kifejezésre ju tta to tt kérdésekre öt p o n tb a foglalva részletesen szám ba vette a stabil népességi m odell gyakorlati alk alm azásának főbb, részint m ár hagyom ányosnak m ondható, részin t ú jab b te ­ rületeit. Ez utóbbiakkal kapcsolatban u ta lt a disszertációja lezárása óta m eg­ jelen t ú jab b szak m unkákra is, m ajd a stabil népesség k ialak u lása feltételeinek és a stabil állapot felé konvergálás bizonyos sajátosságainak a disszertációja á ltal feltárt k apcsolatára té rt ki. Jelezte, hogy a nettó term ékenységi függ­ vény p ara m etrizálása terén á lta la in sp irált k utatások közül J. M. Hoem 1972. évi m u n k á ján kívül m á r közel tucatnyi újab b m unka szü letett a szóban forgó eljáráso k alkalm azásai és folytatása nyom án. K ité rt a halandósági táb laszám í­ tás n éhány ú ja b b an felm erü lt p ro b lém ájára is és jelezte, hogy részben a disszer­ tációban vázolt elem zések nyom án, a WHO, OECD és az ENSZ ez év elején egy k u tatási program ot kezdem ényezett időspecifikus m odell-táblasorozatok szer­ kesztésére, am elyek elsősorban a fejlődő országok halandósági tap asztalatain alapulnának. A Bizottság az opponensi vélem ények és a jelölt válasza alap já n egyhan­ gúlag jav asolta a T udom ányos M inősítő B izottságnak, hogy Tekse Kálmánnak. a szociológiai (dem ográfiai) tudom ányok k an didátusa cím et íté lje meg.

154

FIGYELŐ

Dr. V uko vich G yörgy kandidátusi értekezésének nyilvános vitája A M agyar T udom ányos A kadém ia Tudom ányos M inősítő Bizottsága 1977. novem ber 14-re tűzte ki V ukov ich György „Népesség és környezet” cím ű k a n ­ didátusi értekezésének nyilvános v itá já t. Az értekezés opponensei Kovacsics József, tanszékvezető egyetem i tanár, a jogtudom ányok doktora és Cseh-Szombathy László, az MTA Szociológiai K utató Intézetének tudom ányos osztályveze­ tője, a szociológiai tudom ányok kandidátusa voltak. A bíráló bizottság elnöke Szalai Sándor akadém ikus, titk á ra Balázs József kandidátus, tag jai Láng Ist­ ván, a biológiai tudom ányok doktora. Hoóz István k an d id átu s és Molnár László kandidátus. A jelölt értekezésében kifejtette, hogy a népesség és a környezet viszo­ nyának vizsgálata a környezetvédelem , a dem ográfia és a statisztik a önálló és egyre több figyelm et felkeltő stúdium ává vált. Az em berek és a környezet v i­ szonyát sokféle m egközelítésben lehet vizsgálni. M egközelíthető a gazdasági nö­ vekedés. fejlődés és a term észeti erőforrások oldaláról, v alam in t az élelm ezés­ sel kapcsolatos problém ák függvényében. A m ásik lehetséges m egközelítési mód főleg egészségügyi jellegű, és azt k u tatja, hogy a környezet egyes tényezőiben bekövetkezett változások m iképpen h atn ak egy adott területen élő népesség biológiai, V. tágabb értelem ben vett dem ográfiai param étereire. Az értekezés alapgondolata annak a bem utatása, illetőleg bizonyítása, hogy a népesség-környezet kapcsolat jelenlegi, m eglehetősen különböző m egközelítési és kutatási m ódozatai önm agukban nem, vagy csak kis részletek tekintetében adnak eredm ényeket. Szükség van teh át a szintetizálásra, és ez — legalábbis a főbb összefüggések tekintetében — csak a környezeti statisztik ai rendszer ke­ retében valósítható meg. O lyan szintetikus és aggregált m utatók, am elyek a leg­ fontosabb alapfolyam atokat jelzik, szintén csak statisztik ai összefüggés re n d ­ szere alap já n képezhetők. E tek intetben m ind a környezetvédelem , m ind a d e­ m ográfiai k u ta tás még teljesen új területen jár, eddig ilyen kezdem ényezések­ nek nem voltunk tanúi. A term észeti erőforrások és a népesedési kérdések globális vizsgálata ma még sok — egyelőre fel nem ism ert — problém át rejteget, és csak részben ta r ­ tozik a környezet-népesség vizsgálatok körébe. Sokkal fontosabb jelenleg a k ö r­ nyezet és népesség állapotának m ikro szintű vizsgálata. A környezet ebben az esetben m ár kon k rét m egjelenési fo rm át ölt, speci­ fikus tényezői a levegő, a víz, a ta laj és a települési környezet. E tényezők szétválasztása gyakran m eglehetősen nehéz, a h atásaik é úgyszintén. A k örnye­ zet állapota, szennyezettsége m indazonáltal rendkívüli problém ává vált és sok tekintetben akutabb. m int a term észeti erőforrások felhasználásával kapcsolatos problém ák. Az ökológiai válság fő oka az egyre nagyobb m ennyiségben és v ál­ tozatosságban a term észetbe kerülő ipari hulladékok, illetőleg az egyes te rm é­ szeti tényezők minőségét, term észetes összetételét m egváltoztató technológiai folyam atok. A tudom ányos-technikai forradalom következm ényeképpen az ipari term elés a term ékek óriási m értékű növelése m ellett új anyagokat is létrehozott és olyan új típusú hulladékokat, m ellékterm ékeket produkál, am elyek a te rm é­ szetben azelőtt sohasem léteztek és fizikai-kém iai stru k tú rá ju k sok szem pontból idegen az élő organizm usok szám ára. A népesség egyes ta g jait és csoportjait ily módon olyan hatások érik, am e­ lyeknek káros volta laboratórium ilag, tudom ányosan igazolt, statisztikai bizo­ nyításuk azonban rendkívül nehéz. Ennek több oka van, az egyik a szennye­ zettség m értékében, koncentrációjának egzakt m érésével, és e m érések érté k e­ lésével kapcsolatos hiányok, a feladat nagyságához képest sok szem pontból kez­ detleges ap p a rátu s és m ódszertan. A m ásik ok az. hogy a h atásm echanizm uso­ kat, azok jellegét nem. vagy csak alig ism erjük. N incs egyelőre olyan kialak u lt elm életi koncepció, am elyre alapozva az elem zéseket el leh etn e végezni. K ét­ ségtelen az is, hogy a környezeti árta lm a k n ak a népességre gyakorolt h atásai a felszínen viszonylag ritk á n azonosíthatók, csak nagyon ritk án észlelhetők egyértelm űleg. A dolgozat ezután részletesebben foglalkozik a levegő, a víz, a talajszenynyeződés dem ográfiai kapcsolataival, valam in t a települési környezet p ro b lé­ m ájával. M inden esetben k ité rt a kölcsönhatások m érése körüli nehézségekre.

A népesség és környezete kölcsönhatásainak rendkívül szerteágazó te rü ­ letén eddig sok, értékes k u tatási eredm ény láto tt napvilágot. Ezek egy-egy szűk részterü letre vonatkoztak, am ennyiben pedig átfogóbb igénnyel léptek fel, szük­ ségszerűen csak általánosságban mozogtak, gyakran eltérő következtetésekre ju to ttak . E nnek oka, a szerző vélem énye szerint, a rendszerezett adatbázis, v a ­ lam in t a környezet és a népesség kölcsönhatásait leíró m ódszerek hiánya. A m ódszertani- és adatbázis elégtelen volta a rra vezethető vissza, hogy a k örnye­ zet statisztikai m egfigyelésére és a környezeti tényezők népességre gyakorolt h atásain ak tudom ányos leírására vonatkozó igények jelentkezése csak néhány éve érezhető. Jelenleg azonban az igények a vizsgálandó prob lém ák n ak m ár olyan nagy körére te rjed n ek ki, hogy a m egfelelő adatbázis és m ódszertan k iép í­ tése, illetőleg kidolgozása elk erü lh etetlen n é vált. A statisztikai bázis kiépítése p illanatnyilag két, egym ással részben össze­ függő fázisban halad. Az egyik a környezeti statisztikai m utatószám ok kidol­ gozása, beleértve a m ár korábban is rendelkezésre állo tt ad ato k at és új, k ifeje­ zetten az egyes környezeti tényezők állap o tát és állapo tv álto zásait tartalm azó m utatókat. A m utatószám rendszerek nem zetközi egységesítésére is tö rtén tek lépések, a KGST S tatisztikai Á llandó B izottsága például — m agyar ja v a sla tra — elfogadott egy nem zetközi környezetstatisztikai m utatószám rendszert azzal, hogy a további bővítések, kiegészítések előtt is nyitva hagyta az utat. A környezetstatisztikai m utatószám rendszerek, am elyek eg y arán t ta rta l­ m aznak értékben és term észetes m értékegységben m ért adatokat, alkalm asak bizonyos összefüggések feltárására, de csak korlátozott m értékben képesek fe­ leletet adni az oksági folyam atokra. Ügy tű n ik ezért, hogy a környezet és a népesség kölcsönhatásainak elm é­ lyültebb elem zéséhez m ás dim enziójú rendszerre van szükség. A m in tát ehhez a k orábban m ár létrehozott, illetőleg a kialak ítás a la tt álló statisztikai re n d ­ szerek szolgáltatják, nem csak azért, m ert jelenleg a rendszerekben használt m eg­ közelítési mód a legracionálisabb, hanem azért is, m ert a környezeti statisztik á­ nak szorosan össze kell függnie a gazdaságstatisztikával és a népesedési, v a la ­ m in t a társadalom statisztikával. A környezeti statisztika jövője ily módon úgy képzelhető el, m int gazdasági, társad alm i és népesedési folyam atokat leíró m o­ dellrendszerekhez csatlakozó új rendszer, am ely számos ponton érintkezik az előbbiekkel. M indez csak akkor lehetséges, ha az összekapcsolás m ódszertani m egoldá­ sán túl a fogalm ak és a csoportosítások is úgy kerülnek k ialak ításra, hogy azok a különböző rendszerekben konzisztensek, egységesek. A folyam atok leírásán kívül, a rendszer beép ített m utatószám okat is ta r ­ talm azna, am elyek aggregéit form ában fejeznék ki egy adott időpont környe­ zeti jellem zőit. Kovacsics József opponensi vélem ényében hangsúlyozta, hogy a jelölt által választo tt tém a rendkívül fontos és időszerű, és a dolgozat nagy m értékben já ­ ru l hozzá az e téren tap asztalt problém ák tisztázásához. Tudom ányos előrelépést je len t a dolgozat a környezet-dem ográfia m ódszertani kérdéseinek tisztázásában is. B íráló megjegyzéseiben kifejtette, hogy túl vázlatosnak ta rtja a tö rtén eti b e­ vezetőt, és hogy viszonylag kevés te re t szentelt a jelölt egyes településkörnye­ zeti elem ek vizsgálatának. M egem lítette azt is, hogy a környezeti statisztika kom plex m utatószám ainak kérdésével bővebben kellett volna szerzőnek foglal­ koznia. Hangsúlyozta, hogy bíráló megjegyzései egyáltalán nem csökkentik az értekezés értékét, am ely egészében és részleteiben is jelentős tudom ányos alk o ­ tás. Cseh-Szom bathy László vélem ényében eg y etértett a jelöltnek azzal a fel­ fogásával, hogy a népesség és a környezet közötti kapcsolatrendszer k u tatása csak kom plex vizsgálati m ódszerrel folytatható. H elyesnek ta rto tta azt is, hogy a kom plex összefüggések m érését statisztikai m utatószám rendszer segítségével kell megoldani. Ilyen m utatószám rendszer k ia lak ítása nélkül tudom ányosan m egalapozott környezetvédelem elképzelhetetlen. A m utatószám rendszer k iép í­ tése igen bonyolult, és csak a statisztika egyéb ágait is m agában foglaló m odell­ rendszer segítségével lehetséges. A jelölt által kidolgozott m odell-vázlat je len ­ tős tudom ányos teljesítm ény, am ely új eredm ényeket hozott a környezetvédelm i vizsgálatok terén és ezek az eredm ények nagy m értékben h o zzájáru lh atn ak az

156

FIGYELŐ

egész k u tatási irán y egzaktabbá tételéhez. A m odell-vázlat alkalm as arra, hogy alap u l szolgáljon a népesség és a környezet kapcsolatát megfigyelő és m érő s ta ­ tisztikai rendszer kiépítéséhez. E m ellett a szerző olyan m egállapításokat is tett, am elyek külön is figyelem re m éltóak. A disszertáció bizonyítja a jelölt nagy tájékozottságát, gondolkodásának elm életi m egalapozottságát és kiváló m ód­ szertani felkészültségét. Az opponens bíráló m egjegyzéseiben m egem lítette, hogy célszerű lett volna azokkal az elm életekkel is részletesebben foglalkozni, am elyekkel a jelö lt nem é rt egyet. Ilyen például a Róm ai K lub á ltal kidolgozott világ-m odell. H iányolta az opponens azt is, hogy a jelölt nem fejtette ki részletesen, m iként gondolja beépíteni a társad alm i folyam atok oldaláról a term észeti erőforrásokkal szem ­ ben fellépő igényt. U gyancsak felveti az opponens, hogy célszerű lett volna a zsúfoltság fogalm át pontosan definiálni. V ukov ich György válaszában őszinte köszönetét m ondott az opponensek­ nek az értekezésről adott értékelésért, az elism erésekért és a b írálato k ért. A bírálato k nagy m értékben segíteni fogják további tudom ányos m u n k áját. V á­ laszában röviden á ttek in tette a disszertáció fő célját, a környezet és a népes­ ség közötti kölcsönhatások vizsgálatakor általa alkalm azott m akro -és m ik ro ­ stru k tu ra fogalm át, alkalm azásának szükségességét. A m a k ro stru k tú rá b an m eg­ levő összefüggések elem zéséhez a m ik ro stru k tu ra alapos ism erete szükséges, és az általa jav aso lt rendszer tu lajdonképpen ezen a terü leten hozhat jelentős eredm ényeket. Az opponensek észrevételeire válaszolva m egjegyezte, hogy a tö rtén eti bevezető rész azért volt vázlatos, m ert tulajd o n k ép p en csak a problém a érzé­ keltetésére volt szánva, arra, hogy bem utassa: a népesség és a környezet k ap ­ csolata m ár nagyon régen felk eltette a kutató elm ék figyelm ét. A települési k ö r­ nyezet egyes elem einek vázlatos tárg y alásáv al kapcsolatos észrevételt illetően a jelö lt kifejtette, hogy azért em elte ki a lakásproblém át, m ert h azánkban ennek elsődleges jelentősége van. N yilvánvaló, hogy a többi tényező részletes vizs­ gálata is fontos. A környezeti statisztik a kom plex m utatószám aival kapcsolatos nehézségekre a dolgozat felh ív ta a figyelm et, részletesen azért nem tárg y alta azokat, m e rt elsődleges célja a rendszer k ia lak ításán ak b em u tatása volt. K ifej­ tette a társad alm i folyam atok oldaláról fellépő igények figyelem bevételének lehetőségét is, elsősorban a társadalom norm a- és presztizsrendszere és a te r­ m észeti erőforrások felhasználása közötti kapcsolat szem pontjából. A bíráló b i­ zottság külön kérdéseire válaszolva jelölt foglalkozott a különböző em beri k a p ­ csolatok következtében létrejövő környezeti árta lm a k m érési lehetőségeivel, v a­ la m in t a települési környezet szezonális változásainak m egfigyelésével kapcso­ latos elképzeléseivel. A bíráló bizottság az értekezés, az opponensi vélem ények és a jelölt v á­ laszai alap já n m egállapította, hogy V ukov ich György alkotó módon fejlesztette tovább a dem ográfia és a környezetstatisztik a tudom ányát, és ezért, v alam int korábbi jelentős tudom ányos m u nkásságát is figyelem be véve, egyhangúlag ja ­ vasolta a T udom ányos M inősítő B izottságnak, hogy részére a dem ográfiai tu d o ­ m ányok k an didátusa cím et ítélje oda. * Valkovics Emil kandidátusi értekezésének nyilvános vitája Valkovics Em il „S tabil populációk és szubpopulációk néhány ú jo n n an fe l­ tá rt tu lajdonságáról” c. k an d id átu si értekezésének m egvédésére 1977. decem ber 2-án k e rü lt sor a M agyar Tudom ányos A kadém ia nagyterm ében. A hazai szakirodalm i előzm ényeket leíró és értékelő Előszóból, a főbb cél­ kitűzések és az alkalm azott m ódszerek általános jellem zését tartalm azó B eve­ zetésből, valam in t négy fejezetből álló disszertáció első fejezete a stabil n é­ pesség elm életéről n y ú jt rövid á tte k in té st a z á rt népesség genezisének egy m o­ delljéből kiindulva. A fejezet b e m u ta tja és elemzi a stab il és a stacioner népes­ ség főbb ism ert tulajdonságait, ezek interd ep en d en ciáját, a reprodukció k é r­ déskörét, a m indkét nem beli stabil népességnek a gyakorlati alkalm azások és

FIGYELŐ

157

elem zések szem pontjából igen fontos prob lem atik áját, v alam int a népességi m o­ dellek gyakorlati hasznosításának a főbb te rü leteit is. A disszertáció m ásodik fejezete a stacioner populációk és szubpopulációk dem ográfiai jellem zői, v alam in t dem ográfiai és gazdasági jellem zői között fen n ­ álló kapcsolatok első m egközelítését adja. K itér a stacioner népesség k ia lak u ­ lási feltételeinek és a stacionérrá váló népesség szám ának, a stacio n er pop u lá­ ciók és szubpopulációk dem ográfiai jellem zői a vonatkozó népm ozgalm i je le n ­ ségek tá b lá ia la p já n feltárható, valam int az élveszületések, illetve a halálozások tetszőleges évi szám ának az alapulvételével becsült stacioner népességekben k im u tath ató főbb összefüggéseinek, továbbá a stacioner populációk dem ográfiai és gazdasági jellem zői az ún. gazdasági halandósági táblák alap já n m eg állap ít­ ható, v alam in t az élveszületések. illetve a halálozások tetszőleges évi szám ának az alapulvételével becsült stacioner népességekben k im u tath ató főbb összefüg­ géseinek a kérdéskörére is. A disszertáció harm adik fejezete a stacioner populációk és szubpopulációk dem ográfiai jellem zői, valam in t dem ográfiai és gazdasági jellem zői között fen n ­ álló kapcsolatok körét a m ár leélt és a még leélendő évek szám ának az egyen­ lőségére vonatkozó tétel alap já n bővítik. A stacioner népesség ism ert tu la jd o n ­ ságainak kohorsz szem lélet alap já n történő m atem atikai m egfogalm azása és szárm aztatása után először a stacioner népesség átlagos életk o rát és átlagos h a ­ lálozási k o rát a valam ely tetszőleges időpontban m egfigyelt stacioner népesség á ltal m á r leélt és az általa m ég leélendő évek szám a egyenlőségére vonatkozó tétel alap ján határozza meg, m ajd a stacioner népességek statisztik ai középér­ tékekkel jellem ezhető néhány további tulajdonságának ism ert tulajdonságaik változásával eg y ü ttjáró m ódosulását elemzi. H asonló eljárások alap já n vizs­ g álja a stacioner populációk, illetve a stacioner gazdálkodást folytató stacioner népességek gazdasági jellem zőit, valam in t a dem ográfiai és gazdasági jellem zőik közötti kapcsolatokat is. B efejezésül a stacioner szubpopulációk szám ának n é­ hány ú jabb m eghatározási lehetőségét írja le az általu k m ár leélt és m ég leélen­ dő évek szám a egyenlőségére vonatkozó speciális tételek alap ján . E tételekből néhány további összefüggést is szárm aztat és újabb következtetéseket von le. A disszertáció negyedik fejezete, a harm adikéhoz hasonló sorrendben és m ódszerekkel, a stabil növekvő, illetve csökkenő populációk és szubpopulációk dem ográfiai jellem zői, valam in t dem ográfiai és gazdasági jellem zői közötti k ap ­ csolatokat vizsgálja. Részletesen k itér az ún. dem oökonóm iai reprodukció k é r­ déskörének a tárgyalására, valam in t ez utóbbi fogalom rendszerének és m ód­ szertani ap p a rátu sá n ak tetszőleges népm ozgalm i események, illetve szubpopulá­ ciók reprodukciója elem zésére való felhasználhatóságának a vizsg álatára is. A tág'abban értelm ezett reprodukció elem zésének elveit és m ódszereit nem csupán stabil és stacioner, hanem tetszőleges zá rt népességek alapul vételével is leírja. A disszertációt a táb lák és az áb rák jegyzéke, valam in t a felhasznált fo r­ rásm u n k ák részletes bibliográfiája egészíti ki. Valkovics Emil disszertációjának szintén dr. Kovacsicsné, Nagy Katalin, az állam - és jogtudom ányok kandidátusa és dr. Bene Lajos nyugalm azott igazgató voltak az opponensei. A Bizottság elnöke dr. Hoóz István professzor, titk á ra dr. Cseh-Szom bathy László, a szociológiai tudom ányok kandidátusa, további ta g ­ jai: dr. Kupcsik József, a közgazdasági tudom ányok kandidátusa, S. Molnár Edit, a pszichológiai tudom ányok k an didátusa és dr. Venyige Júlia, a közgaz­ dasági tudom ányok k an didátusa voltak. Dr. Kovacsicsné, Nagy Katalin opponensi vélem ényében, a disszertáció felépítésének és egyes fejezeteinek értékelő m egjegyzésekkel átszőtt részletes b em u tatása után kiem elte a jelölt alapos szakirodalm i tájékozottságát, m ajd a m odell alkotás és m odell k u ta tás szükségességével, jelentőségével, általános té r­ hódításával, a m odellfogalom leírásával és a népességi m odellek gyakorlati fel­ használási területeinek a jellem zésével foglalkozott. A jelölt érd em ek én t em lí­ tette az általa alkalm azott és kifejlesztett m odellek nem steril, hanem a népes­ ség gazdasági jellem zőinek a bevonásával gyakorlati felhasználási célokra köz­ vetlenül is alkalm assá te tt jellegét. K ritik ai észrevételként m egjegyezte, hogy a jelölt nem m inden esetben hívja fel a figyelm et kutatási eredm ényeinek tőle szárm azó jellegére, s így a szakirodalom ban já ra tla n olvasó ezeket esetleg az általa b em u tato tt és elem zett szerzőknek tu la jd o n íth atja. Nem eléggé egységes

158

FIGYELŐ

a szerző stílusa sem és nem él m inden esetben a m a tem atik a töm ör fo rm a­ nyelve által biztosított lehetőségekkel sem. A jelölt azonban ezzel a m u n k á­ já v al és korábbi igen színvonalas dem ográfiai és gazdaságdem ográfiai m u n k ás­ ságával is bebizonyította, hogy a dem ográfia tu d o m án y át alkotó módon műveli és azt fejleszteni képes. Dr. Bene Lajos opponens a tém a jelentőségének a kiem elése u tán a jelö lt­ nek a tárg y alt kérdésekben való igen nagyfokú elm élyedését hangsúlyozta. A disszertáció, ahogy címe is ígéri, valóban sok új m egállapítást, összefüggést dolgoz ki, m elyek a további kutató k n ak és gyakorlati alkalm azóknak rendkívül értékes forrásanyagként fognak szolgálni. Értékesek a jelöltnek a levezetett öszszefüggések gyakorlati hasznosítására vonatkozó k o n k rét példái is. K ritik ai ész­ revételként em líthető a disszertáció igen nagy terjedelm e és az, hogy a jelölt néhány a tém ákhoz szorosan nem tartozó kérdés tá rg y alására is kitér. Egyes kérdések, jelentőségük és a disszertációban elfoglalt terjed elm ü k alap ján , önálló alcím et érdem eltek volna. A jelölt a rra törekszik, hogy m in d en t am it kidolgo­ zott, teljes m értékben, szinte a végsőkig rögzítsen, illetve bizonyítson. Ez á lta lá ­ ban helyes, egyes esetekben azonban — az ism étlődések m iatt — m ár szinte felesleges. Az értekezés kétségtelenül eleget tesz a hozzáfűzött követelm ények­ nek. néhány kérdéssel kapcsolatban érdekes lenne azonban a jelö lt vélem ényét részletesebben is ism erni. Dr. Bene Lajos opponens a jelöltnek öt kérdést te tt fel. m elyeket a B izott­ ság a m agáévá tett. Valkovics Emil az opponensi vélem ényekre ad o tt válasza bevezető részé­ ben m egköszönte opponensei nagy szakm ai kom petenciával végzett lelkiism e­ retes, áldozatos m unkáját, m elyet disszertációjának elolvasása és — kritik ai ész­ revételek m egtétele form ájáb an — színvonalának a ja v ítá sa je len tett szám ukra. Dr. Kovacsicsné, Nagy Katalin opponensi vélem ényének a m odell alkotás és modell k u tatás szükségességének, jelentőségének, általános térh ó d ításán ak és m odellfogalom nak a leírásával, valam int a népességi m odellek gyakorlati fel­ használási területeinek a jellem zésével foglalkozó részei — hangsúlyozta — a disszertációval való kapcsolatuktól függetlenül is figyelm et érdem elnek. A m ár elhunyt dr. Bene Lajos segítségét m éltatv a rendkívül pertin en sek n ek ítélte meg disszertációjával kapcsolatban feltett kérdéseit is, m elyek szerves folytatását jelentik az opponens és közötte az elm últ m ásfél évtized a latt kisebb m egszakí­ tásokkal folytatott, de állandóan m eg-m egújuló dem ográfiai és gazdaságdem o­ g ráfiai tárgyú beszélgetés sorozatnak, m elyet az opponens részint m int m ag án ­ em ber, részint m int számos korábbi m un k áján ak m indig elm élyülő és m indig lelkiism eretes lektora folytatott vele. Ezt követően dr. Bene Lajosnak a B izott­ ság által is m agáévá tett kérdéseire válaszolva — értékelte John Hajnalnak, az ism ert m agyar szárm azású angol dem ográ­ fusnak a stabil népesség bizonyos m utatóinak a népesedési helyzet és a népes­ ség fejlődési perspektívái m egítélésére való felhasználására vonatkozó b írálatá t; — sorra vette és elem ezte a Louis Henry ism ert francia dem ográfus által proponált ,.le tau x de la reproduction des années vécues” elnevezésű m utatót* ért különféle k ritikai m egjegyzéseket; — m egvilágította a Paul V incent francia dem ográfus által kidolgozott „potentiel d'accroissem ent d ’une population” elnevezésű mutató** jelentését, é r ­ tékének kiszám ítási m ódját és analitik ai jelentőségét; — le írta azokat a longitudinális m egközelítési módból adódó lehetősége­ ket. m elyek alap já n stabil növekvő, illetve csökkenő népességben, a szükséges adatok rendelkezésre állása esetén, a születéskor v árh ató átlagos é lettartam é r­ téke a népesség halandósági tá b láján a k az ism erete nélkül is m eghatározható; — kifejtette, hogy m iként függ össze egym ással stabil növekvő, illetve csökkenő népességben a leélt évek. illetve a népm ozgalm i esem ények longi­ tudinális n a p tá ra és „transzverzális n a p tá ra ”. A Bizottság elfogadta Valkovics Emil válaszát és egybehangzóan javasolta a TM B-nek, hogy őt a dem ográfiai tudom ányok k an d id átu sáv á nyilvánítsa. * * A le é lt év e k sz ám a r e p ro d u k c ió já n a k m u ta tó ja . ** A n é p e ssé g n ö v ek ed ési, ill. c sö k k e n é si p o te n c iá ljá n a k m u ta tó ja .

FIGYELŐ

159

K linger A ndrás kandidátusi téziseinek nyilvános vitája A Tudom ányos M inősítő Bizottság 1977. decem ber 21-ére tűzte ki dr. K iin ­ ger András tudom ányos tevékenysége alap já n történő tézises összefoglalásának nyilvános v itá já t. A b en y ú jto tt tézisek cím e: „A term ékenység, a család terv e­ zés és a születésszabályozás dem ográfiai vizsgálata"’ volt. A nyilvános vita szín­ helye a KSH elnöki tanácsterm e volt. A B izottság elnöke dr. Kulcsár K álm á n akadém ikus, a Szociológiai K u ­ tató In tézet igazgatója; tag ja: dr. C seh-Szom bathy László kandidátus, tu d o m á­ nyos osztályvezető, dr. Molnár László kandidátus, főosztályvezető, c. egyetemi tan ár, dr. Öllé Lajos kandidátus, tanszékvezető egyetem i ta n á r és dr. T ím ár J á ­ nos kandidátus, tanszékvezető egyetem i ta n á r voltak. Az opponensek: dr. Zoltán Imre, az orvostudom ányok doktora, tanszékvezető egyetem i ta n á r és dr. Kovacsics József, a jogtudom ányok doktora, tanszékvezető egyetem i ta n á r voltak. A jelölt a term ékenység, a családtervezés és a születésszabályozás dem o­ gráfiai vizsgálata kérdéseit összefoglaló téziseit nyolc fejezetre osztotta. A b enyújtott tézisek első fejezete — m integy bevezetőként — a term ékenységi-családtervezési-születésszabályozási vizsgálatok jelentőségét foglalja össze, dem ográfiai vonatkozásban. E rész történelm i felépítésű, és azt húzza alá, hogy e k u tatások előtérbe állítá sát éppen az adott korszak tényleges dem ográfiai hely­ zete indokolta. A tézisek m ásodik fejezete hangsúlyozza e kom binált kérdéskör in teg rált k u tatásán ak fontosságát. Az eddigi vizsgálatok eredm ényeinek jobb m egértése, illetve esetleges to ­ vábbi k utatások előkészítése szem pontjából ism erteti a tézisek h arm ad ik feje­ zete a vizsgálatok fogalm i rendszerét. A m etodikán belül is szűkebb értelem ben vett statisztikai érdeklődésű a téziseknek az a része, am ely az alapforrások kérdését taglalja. De nem statisz­ tikus részére is érdekes annak m egism erése, hogy az általa h aszn ált inform ációk m ilyen módon szerezhetők meg, illetve m ilyen eszközök álln ak — sokszor p á r­ huzam osan — rendelkezésre az ism eretek m egszerzésére. Ugyanezen kérdéskör­ höz kapcsolódik az V. fejezet, am ely röviden összefoglalja az eddigi m agyar vizsgálatok m ódszertani kérdéseit. E téren még fokozottabban kell hangsúlyozni, hogy a hazai vizsgálatok csak a külföldi országok hasonló k u ta tásain a k eredm ényeivel történő összeha­ sonlításban adnak valódi lehetőséget a m élyebb elemzéshez. E nem zetközi öszszehasonlítás szükségességére utal a tézisek VI. fejezete. A m etodikai kérdések felvázolását követően téziseiben a jelö lt röviden öszszefoglalta az eddigi m agyar vizsgálatok főbb tanulságait. A terjedelem adta h atáro k m ia tt term észetszerűleg csak a kérdéskör körvonalait tu d ja érzékel­ tetni. Az opponensi vélem ények általáb a n egyetértettek a tézisek alapvető m eg­ állap ításaival és javasolták a jelölt m unkássága alap já n a k an d id átu si fokozat m egadását. Opponensi vélem ényében dr. Zoltán Imre többek között a következőket hangsúlyozta: ,,A term ékenység és ezzel összefüggésben a családtervezés és a születés­ szabályozás vizsgálata a népesedés alapkérdésével való foglalkozást jelen ti és így m indig a népességtudom ány legjelentősebb kutatási terü lete volt. Fokozott az érdeklődés e kérdések irá n t azokban a korszakokban és ott, am elyekben, ill. ahol a társadalom , a közösség, az állam felism eri az em beri szaporodás fontos­ ságát a társad alm i és gazdasági fejlődésben és a felism erésen túl ann ak bizo­ nyos befolyásolására is törekszik. Term észetesen, a k utatások ezen a területen nem csak a szűkebb értelem ­ ben v ett dem ográfia szám ára b írn ak érdekességgel, hanem ta rtalm u k n á l fogva más tudom ányok, nevezetesen az orvostudom ány szám ára is. Ebben a v o n at­ kozásban azonban nem csak azt kell hangsúlyozni, hogy a dem ográfiai kutatások eredm ényeit az orvostudom ány is fel tu d ja használni és fel is kell, hogy hasz­ n álja, hanem azt is, hogy a dem ográfus kutató k n ak is különösen ügyelniük kell vizsgálataik interdiszciplináris jellegére. Ennek a figyelem nek m eg kell m ár m utatkoznia a vizsgálatok tervezésénél, a fogalm i rendszer k ialak ításán ál és fő-

160

F I G Y E L Ő

leg az elem zésnél. A tézisek, am elyekről vélem ényem et m egalkothattam , m in d ­ ezekre kellőképpen utalnak. K ritik ai m egjegyzései közül a legfontosabbak az aláb b iak voltak: Az első pontban a jelölt a következőket írja : „A dem ográfiai folyam atok között á ltaláb a n a legnagyobb fontosságot a repro d u k ció t döntő m értékben m eghatározó term ékenységnek tulajdonítan ak . Jelentőségét az húzza alá, hogy a születések szám ának alakulása — m in d en történelmi korszakban . . . a népes­ ség nagyságának m eghatározója. A többi dem ográfiai folyam at — így a re p ­ rodukciót negative befolyásoló halandóság is —■m á r csak m ásodlagosnak te k in t­ hető .. A m ásodik pontban viszont a következőt olvassuk: „A népességtudom ány különböző fejlődési fokozataiban eltérő jelentőséget tu lajd o n íto ttak az egyes dem ográfiai folyam atok súlyának. Ebben m eghatározó éppen az adott korszak dem ográfiai jellege volt . . . így azt is m eg állap íth atju k , hogy hosszú ideig a halandóságot tek in tették a dem ográfiai folyam atok leglényegesebbikének, m int olyannak, am ely a reprodukciót leginkább m eghatározza.” A m ondanivaló nem sikkad el ebben a látszólagos ellentm ondásban, mégis helyesebb lett volna a fogalm azásban pontosabban m egfogalm azni, hogy m it je len t az „á lta lá b an ”, a „m inden történelm i korszak”, ill. az „adott korszak” de­ m ográfiai jellege. U gyancsak észrevételezte az opponens a tervezett gyerm ekszám tudakolásának a jelölt á ltal ism ertetett m ódszereit. M egem lítette továbbá, hogy a „vélelm ezett” m űvi vetélőkről szólva a jelölt olyan nőket ért, akik házasságban élnek férjükkel, nem haszn áln ak h a ­ tékony fogam zásgátló módot, és nem meddők, ennek ellenére term ékeny koruk bizonyos időszakában, például 5 év a la tt nem jeleznek terhességet. Ezen a fogalm on vitatkozni kell. M indennapos tap asztalat, hogy az előzőek­ ben vázolt feltételek között élő egészséges nők egy-egy időszakban nem fogam zanak, legtöbbször k im u tath ató ok nélkül. Ezeket a nőket „vélelm ezett” vetélőknek indokolatlan tartani. Az opponens végezetül m egállap ítja: „Ö sszefoglalva az a vélem ényem , hogy a jelölt á ltal b en y ú jto tt tézisek hűen tükrözik tudom ányos m unkásságát. Ez a m unkásság időszerű kérdéssel foglalkozik az orvostudom ány, a népesség­ tudom ány és tágabb értelem ben a társadalom tudom ány területéről. É rtek ezé­ sében nem csak pontos képet ad a tudom ányos k u tatáso k eredm ényeiről és je ­ lenlegi helyzetéről, de m ódszertani ú tm u tatáso k at ad a k u tatások jövő fejlesz­ tésének m ódozatairól. Dr. Kovacsics József opponensi vélem ényében k ifejtette, hogy a 3. fejezet összefoglalja a családtervezéssel kapcsolatos fogalm akat és m ag atartáso k at is. E kérdéskörben, nem v ita tv a a családtervezés jelentőségét megjegyzem, hogy a családtervezés M agyarországon m ár akkor éreztette h atásá t a népesedésre és propagálásra került, am ikor még a gyerm ekszám növelésének a feltételei h iá­ nyoztak. M inden reális tervezéshez, így a családtervekhez is szükségesek m eg­ felelő feltételek; lakás, bölcsőde, óvoda, de am ellett még valam i szükséges, gyerm ekcentrikus szem lélet a népesség körében, olyan szem lélet elterjedése, am ely biztonságot ébreszt a fiatal házasban és nem azt az érzetet fokozza, hogy három szobás összkom fortos lakás nélkül, autó nélkül nem is lehet teljes az élet és nincs is értelm e a gyerm ek v ilágra hozásának. Szerzőt e fejezet állásfoglalásait illetően anny ib an bírálom , hogy túlságosan hangsúlyozza a tervezés szerepét. E kérdés kapcsán a tu d ati, ha úgy tetszik pszi­ chológiai jellegű rá h a tá st ta rto ttam elégtelennek. Más m egközelítésben fejtve ki m ondanivalóm at, nem azt kifogásolom, hogy a m agyar dem ográfiai irodalom ban megfelelő helyet kapott a családtervezés, hanem azt, hogy nem kapott legalább ilyen te re t a gyerm eknevelés szépsége, öröme. A továbbiakban az opponens kifejtette, hogy szerinte egyre inkább terjed az a nézet, am ely a családalapítás gondját, ennek te rh é t kizárólagos állam i fel­ adatn ak tekinti. A lakáskérdéstől az óvódán keresztül az iskolásig, az ellátás és a szolgáltatás m inden szférájában. A II. világháború előtt a családok éppúgy, m int az 50-es években nagyobb te rh et vállaltak a gyerm eknevelés gondjaiból. Az akkori alacsony tám ogatást nem helyeselve, m egállapítható, hogy hiba tö r­

FIGYELŐ

161

té n t akkor, am ikor az alacsony reprodukció befolyásolását, m egváltoztatását e r­ kölcsi, tu d a ti eszközökkel későn kezdtük meg. H elyeselve a gyerm ekekre ford íto tt állam i tám ogatás felem elését sajnos egyeseknél a gyerm ekszám m érlegelése, akarása, vagy nem ak a rása életszínvo­ naluk olyan tényezője, am ely em beri értéket, a gyerm ekben m egtestesülő csa­ ládi boldogságot, m egszerezhető földi javakkal, lakással, tartó s fogyasztási cik­ kekkel egy szinten rangsorol. Sajnos a m agas színvonalú m agyar dem ográfiához nem kapcsolódott és m ég nem is kapcsolódik vidéki vonatkozásban színvonalas pedagógiai és tu d o ­ m ányos ism eretterjesztő m unka, am ely e kérdésben a család, a gyerm ek helyét, szerepét a nem zet és a család életében m egvilágítaná. Az opponensi vélem ények ism ertetése u tán a B íráló Bizottság k ét kérdés m egválaszolását kérte a jelölttől: 1. m ilyen különbségek m u tatk o zn ak az egyes társad alm i osztályok (rétegek) családtervezési és term ékenységi m a g ata rtásá­ ban, illetve, hogy e vonatkozásban is m egm utatkoznak-e a különböző társad alm i csoportok egym áshoz történő közeledése? 2. M ilyen m ódszerekkel ellenőrizhetők a családtervekre vonatkozó inform ációk m egbízhatósága, h a v an n ak ilyenek, m ilyen eredm ényeket m u ta tn a k ? A jelölt m egköszönve az opponensek gondos elemző m u n k áját, azokra a kérdésekre té rt ki válaszában, am elyek k ritik ai észrevételeket tartalm aztak . Dr. Zoltán Imre opponensi vélem ényére válaszolva m egm agyarázta a te rm é ­ kenységi k utatások tö rtén elm i k ia lak u lásá ra — ill. a halandósági kutatáso k k al történő összehasonlításra vonatkozó — ellentm ondásosnak v élt nézeteit; rész­ letesen k ité rt a m agyar vizsgálatoknál a feleség m ellett a férj vélem ényének m egkérdezési m ódszereire és az erre vonatkozó eredm ények eltéréseire, v a la ­ m in t az ún. üres term ékenységi időszakok alap já n tö rtén ő m űvi abortusz becs­ lés m ódszerének szükségességét és relatív felhasználhatóságát. Dr. Kovacsics Józsefnek válaszolva b ehatóan foglalkozott az egyedi, családi „családtervezés” és a közösségi, társadalm i vagy állam i „népesedéspolitika” fogalm i eltéréseivel, valam int összefüggéseivel. K ifejtette állásp o n tját az opponens azon m egálla­ p ításáv al kapcsolatosan, hogy a dem ográfia túlságosan hangsúlyozza a tervezés szerepét a családépítésben. A gyerm ekvállalással kapcsolatos p ro p agandában megfelelő helyre k ívánta helyezni a dem ográfia szerepét. Ezen kívül foglalko­ zott a családtervek időbeli változásának kérdésével — a kétgyerm ekes család ­ m odell általánossá válásával. Végül a népesedéspolitika társadalm i-gazdasági konzekvenciái, az erkölcsi-tudati befolyásolás tek intetéb en feltett k érd ésre v á­ laszolt, kiem elve a dem ográfiai tudom ány vezető szerepét a m indenkori népe­ sedési helyzet és ann ak következm ényeinek feltárásáb an . A B izottság á ltal fel­ te tt k érdésekre válaszolva a jelölt ism ertette a rendelkezésre álló sokrétű — és h elyenként egym ásnak ellentm ondó inform ációk alap já n — a társad alm i ré ­ tegek term ékenységi d ifferenciáinak alak u lását és az ezt előidéző valószínű okokat. Ezen kívül röviden b em u tatta a házasságkötési családtervek m egbíz­ hatóságának elemzési m ódszereit — különösen a perspektivikus longitudinális vizsgálatok segítségével. A B íráló B izottság a tézisek, az opponensi vélem ények, ill. a válasz alap já n egyhangúlag javasolta a T udom ányos M inősítő B izottságnak, hogy Kiinger A n d ­ rás részére „dem ográfiai tudom ányok k an d id átu sa” cím et ad ja meg. *

„Gazdasági és demográfiai változás: 1980-as évekre vonatkozó kérdések” tém ájú konferencia 1978. augusztus 28— szeptem ber 1, Helsinki, Finnország A N em zetközi N épességtudom ányi Unió Tanácsa, m iu tán m egállapította, hogy bővült a dem ográfiai kutatások területe, ann ak érdekében, hogy jobban és alaposabban foglalkozzék néhány igen fontos specifikus tém ával, elhatározta, hogy szakosított k onferenciákat rendez. Az első konferencia té m á ja a gazdaság­ dem ográfia lesz. A V áestöliitto, a F inn N épesség- és C saládvédelm i Szövetségnek — am e­ lyet a N épességkutató Intézet képvisel — a F inn D em ográfiai T ársaságnak és a F inn Központi S tatisztikai H ivatalnak közös m eghívására a konferenciát H el­

162

FIGYELŐ

sinkiben, F innországban ta rtjá k hétfőtől, 1978. augusztus 28-tól péntekig, szep­ tem ber 1-ig. TUDOMÁNYOS PROGRAM A) P L E N Á R IS Ü LÉSEK I. Népesség, források és környezet. II. N épesség és új nem zetközi gazdasági rend. III. G azdasági és dem ográfiai fejlődéssel kapcsolatos hosszú táv ú stratégiák. B) S Z A K O S ÍT O T T Ü LÉSEK 1. Népességi és gazdasági változás a fejlődés tipológiája szerint 1.1 G azdasági stru k tu rá lis változások (m unkaerő, jövedelem m egoszlás, szektorok szerinti és térbeli megoszlás stb.). 1.2 Fogyasztás, m eg tak arítás és beruházás. 1.3 A k o rstru k tú ra gazdasági vonatkozásai. 2. Gazdasági-demográfiai kölcsönhatások a vidéki fejlődési folyam atokban 2.1 H alandóság, betegség 2.2 T erm ékenységi sémák. 2.3 V idéki m unkaerő és foglalkoztatottság. 2.4 Községi elvándorlás. 3. Gazdasági-demográfiai kölcsönhatások az urbanizációban 3.1 V árosi növekedés sémái. 3.2 V árosrendezés dem ográfiai vonatkozásai. 3.3 A városi m unkanélküliség és nem kielégítő foglalkoztatottság d e­ m ográfiai vonatkozásai. 4. Család és gazdaság 4.1 A h áz ta rtá s gazdasági-dem ográfiai döntései. 4.2 A család dem ográfiai viselkedésének gazdasági következm énye. 5. N e m zetk özi vándorlás 5.1 A nem zetközi vándorlás gazdasági kérdései: okok és elm életek. 5.2 A nem zetközi vándorlás gazdasági kérdései : következm ények és a l­ ternatívák. 6. A gazdaság demográfiára vonatkozó tudományos perspektívák. * A V arsói Tervezési és S tatisztikai Főiskola (SGPiS) T ársadalom gazdaságta n i Intézete (IGS) 1977. október 26—28 között V arsóban a népességfejlődés és társadalom politika p roblém ájával foglalkozó, négy ülésszakból álló nem zet­ közi tudom ányos értekezletet (konferenciát) szervezett. Az értekezleten a m agyar népességtudom ányt dr. M ikołaj Latach professzor m eghívására Valkovics Emil, a KSH N épességtudom ányi K utató Intézetének tudom ányos fő m u n k atársa kép ­ viselte. A halandósági tábla mutatószámrendszere fejlesztésének szükségessége a társadalmi-gazdasági elemzés ú ja b b szükségleteivel kapcsolatban c. dolgozatá­ nak m egvitatására, dr. Edward Rosset professzor elnöklete m ellett, az értekezlet negyedik ülésszakán k erült sor.

ИЗВЕСТИЯ Вышеуказанные четыре материала суммируют дискуссию по кандидат­ ским диссертациям К альм ана Теклие, Д ьёрдя Б уковина, Э м и л я Валъковича и А нд раш а К ли нгер а . Они сообщают состав жю ри, оппонентов, содерж ание диссертаций аспирантов и критику оппонентов, и наконец ответ аспирантов и дискуссию. В отношении всех четырех аспирантов жюри предлож ило Научной квалификационной комиссии присудить звание кандидата наук.

1 UÜ

К О Н Ф Е Р Е Н Ц И Я ПО ТЕМ Е «ЭК О Н О М И Ч ЕС КИ Е И Д Е М О Г Р А Ф И Ч Е С К И Е И З М Е Н Е Н И Я : ВОПРОСЫ ПО 1980-Ы М ГОДАМ. 28 А ВГУ С ТА — 1 С Е Н Т Я Б Р Я 1978 Г. — Г. Х Е Л Ь С И Н К И , ФИНЛЯНДИЯ *

Институт общественного хозяйства (IGS) варшавской Академии по планированию и статистике (SGPIS) организовал состоящую из четырех сессий меж дународную научную конференцию по развитию населения и социальной политике в г. Варшаве с 26 по 28 октября 1977 г. По пригла­ шению профессора д-ра М и к о л а я Л я т у х а , старший научный сотрудник Исследовательского института по демографии ЦСУ — Эмиль Валкович был представителем венгерской демографии на совещании. Д ок лад Валковича под названием «Необходимость р а зв и т и я системы показателей т аблиц ы смерт ност и в связи с новыми пот ребност ям и обще­ ственно-экономического анализа» был обсуж ден на четвертой сессии конфе­ ренции под председательством профессора д-ра Эдварда Россета.

NEWS The above four m aterials sum m arize the discussion of th e candidate dis­ sertatio n s of K álm án Tekse, György Vukovich, Emil Valkovics and András Klinger. It describes the com position of the jury, th e oppenents, th e content of the dissertations and the critique of the opponents and finally th e reply of the asp iran ts and the debate. In case of all the four aspiran ts th e ju ry proposed to the Scientific Q ualificatory Com mission to adjudge the can d id ate title. * CONFERENCE ON THE SUBJECT ’’ECONOMIC AND DEM OGRAPHIC CHANGE: QUESTION FOR THE 1980s”. 28 AUGUST—1 SEPTEMBER 1978. HELSINKI, FINLAND * The In stitu te of Social Economics (IGS) of the W arsaw College of P lan n in g and S tatistics (SGPIS) organized) and in tern atio n al scientific conference consis­ ting of four sessions on the topic of population developm ent an d social policy. At the invitation of Professor Mikołaj Latuch, Em il Valkovics, senior m em ber of th e D em ographic R esearch In stitu te of the H ungarian C entral S tatistical Office represented the H ungarian dem ography a t the meeting. The paper of Em il Valkovics u n d er the title „Necessity of the development of the index system of life table in connection w ith the n ew requirements of socioeconomic analysis” w as discussed at the fo u rth session of th e conference. This session w as chaired by Professor E dward Rosset.

164

FIGYELŐ A NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KÖZLEMÉNYEI

A N épességtudom ányi K utató Intézet közlem ényei sorozatban eddig az alábbi kötetek jelentek meg: 1. M agyarország m egyénkénti népességének v árh ató alakulása. 1960. I. — 1980. I. között 1963/1. 2. A nyugdíjasok helyzete. 1963/2. 3. A korbevallás m egbízhatóságának vizsgálatai az 1960. évi népszám lá­ lásnál. 1964/1. 4. M agyarország népességének dem ográfiai jellem zői régiónként. 1965/1. 5. A válások okai. 1965/2. 6. A budapesti nyugdíjasok helyzete és problém ái. 1965/3. 7. A tá rsad alm i átrétegződés és dem ográfiai hatása, I. B udapesten és a városokban. 1965/4. 8. A népesség foglalkozásának változása 1960—1963 között. 1965/5. 9. V izsgálatok a népesség terü leti eloszlásának alak u lásáró l M agyarorszá­ gon. 1900—1960. 1966/1. 10. L akásdem ográfiai adatok. 1966/2. 11. A szociális intézetek és gondozottaik helyzete. 1966/3. 12. M agyarország népességének te rü leti előreszám ítása. 1966/4. 13. A m agyar leíró statisztik a irán y fejlődése. 1966/5. 14. Term ékenységi adatok. 1966/6. 15. A dem ográfiai tényezők hatása a m űvelődésre. 1967/1. 16. Iskolai végzettség és szakképzettség. 1967/2. 17. M agyarország népességének gazdasági korfái. 1967/3. 18. Nem zetiségek dem ográfiai sajátosságai B aran y a megyében. 1968/1. 19. M agyarország népességének előreszám ítása. 1966—2001. 1968/2. 20. A m agyar történeti dem ográfia a II. világháború után. 1968/3. (Angol nyelven.) 21. T örténeti dem ográfiai kollokvium . Budapest, 1965. 1968/4. (Francia, angol és n ém e t nyelven.) 22. D em ográfiai jellem zők a települések nagyságcsoportja szerint, 1900— 1960. 1968/5. 23. A K özponti S tatisztikai H ivatal N épességtudom ányi K utató Intézetének évkönyve. 1963—1968. 1968/6. (Magyar és angol nyelven.) 24. A lkoholizm us. 1968/7. 25. G yerm ekgondozási segély. 1969/1. 26. K utatási m ódszerek a term ékenység és a családtervezés vizsgálatára: M agyar tapasztalatok. 1969/2. (Angol nyelven.) 27. C saládtervezés M agyarországon. Az 1966. évi term ékenységi és család ­ tervezési vizsgálatok (TCS) fontosabb adatai. 1970/1. 28. G yerm ekgondozási segély. 1970/2. 29. 1966. évben egyetem i (főiskolai) felvételre jelentkezettek dem ográfiai és testfejlettségi vizsgálata. 1970/3. 30. T ársadalm i átrétegződés és dem ográfiai hatásai. II. M agyarországon. 1970/4. ‘ 31. C saládtervezés M agyarországon. Az 1966. évi term ékenységi és család ­ tervezési vizsgálat (TCS) fontosabb adatai. 1970/1. (Angol nyelven.) 32. A IX. Biológiai V ándorgyűlésen elhangzott előadások ta rtalm i kivonatai. Budapest, 1970. m ájus 6—8. 1970/6. (Angol nyelven.) 33. M agyarország népességének 1957 óta tö rté n t belföldi ván d o rlásán ak vizsgálata néhány szem pontból. 1971./1. (Angol nyelven.) 34. M agyarország halandósági táblái 1900/01-től 1967/68-ig. 1971/2. 35. N épesedéspolitika M agyarországon. 1972/1. 36. M agyarország népességének előreszám ítása (1972—2001). 1973/1. 37. Nem zetiségek dem ográfiai sajátosságai B aranya m egyében. II. 1973/2. 38. M agyarország népessége. 1974/1. (Angol nyelven.) 39. A budapesti alkoholisták és leszárm azottaik biodem ográfiai vizsgálata (Első szakasz) (Előzetes jelentés) 1974'2. 40. K rim inalitási táblák. 1974/3.

FIGYELŐ

165

41. A gazdasági korfák m ódszertani ap p arátu sá n ak felhasználása optim ális stabil népességek m eghatározására. 1974/4. 42. A társad alm i térbeliség néhány elm életi és gyakorlati problém ája. 1975/1. 43. Népesedési kérdésekkel kapcsolatos közvélem énykutatás. 1976/1. 44. B udapesti öngyilkosok vizsgálata 1972. 1976/2. 45. Az 1—60 hónapos budapesti gyerm ekek testi fejlettsége, szociodemográfiai és m orbiditási viszonyai (Előzetes jelentés). 1977/1.

СООБЩ ЕНИЯ И С С ЛЕДОВАТЕЛ ЬСКОГО И Н С ТИ ТУ ТА ПО ДЕМ О ГРА Ф И И ЦСУ В серии сообщ ений Исследовательского института по демографии до насто­ ящего времени вышли следую щ ие тома: 1. Ожидаемая динамика населения комитатов Венгрии м еж ду 1. 1960 и 1. 1980 г. 1963/1. 2. П олож ение пенсионеров. 1963/2. 3. Исследования относительно достоверности ответов о возрасте при переписи населения 1960 года. 1964/1. 4. Демографические характеристики народонаселения Венгрии по р е­ гиям 1965/1. 5. Причины разводов. 1965/2. 6. П олож ение и проблемы Будапеш тских пенсионеров. 1965/3. 7. Общественная рестратификация и ее демографические последствия. В Будапеш те и в городах. 1965/4. 8. Изменения в занятиях населения в период меж ду 1960 и 1963 гг., 1965/5. 9. И сследования в области динамики территориального распределения населения в Венгрии. 1900— 1960. 1966/1. 10. Ж илищ но-демографические данные. 1966/2. 11. П олож ение социальных учреж дений и лиц, проживающ их в них. 1966/3. 12. Территориальный прогноз населения Венгрии. 1966/4. 13. Развитие венгерского направления описательной статистики. 1966/5. 14. Данные о плодовитости. 1966/6. 15. Влияние демографических факторов на образование. 1967/1. 16. Ш кольное образование — профессиональное образование. 1967/2. 17. Экономические возрастные пирамиды населения Венгрии. 1967/3. 18. Демографические особенности национальностей в комитете Баранья. 1968/1. 19. Перспективы развития населения Венгрии, 1966— 2001. 1968/2. 20. Венгерская историческая демография после второй мировой войны. 1968/3. (Н а английском языке.) 21. Совещание по исторической демографии. Будапеш т. 1965. 1968/4. (Н а французском, английском и немецком язы ках.) 22. Демографические характеристики последний по их величине, 1900— 1960. 1968/5. 23. Еж егодник Исследовательского Института по демографии ЦСУ В Н Р , 1963— 1968 гг. 1968/6. (Н а венгерском и английском язы ках.) 24. Алкоголизм. 1968/7. 25. П особие по воспитанию детей. 1969/1. 26. Методы исследования плодовитости и семейного планирования: В ен ­ герский опыт. 1969/2. (Н а английском языке.) 27. Планирование семьи в Венгрии. В аж нейш ие данные исследования по фертильности и семейному планированию (ТЧ) 1966. года. 28. П особие по воспитанию детей. 1970/2. 29. И сследование демографических характеристик и характеристик фи­

FIGYELŐ

166

30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45.

зического развития желавш их поступить в университет (В У З ) в 1966 году. 1970/3. Общественная рестратификация и ее демографические последствия в Венгрии. 1970/4. Планирование семьи в Венгрии. Важнейш ие результаты исследова­ ния по фертильности и планированию семьи. (ТЧ ) 1966 года. 1970/5. (Н а английском языке.) Резюме лекций, прочитанных на X Биологической выездной сессии. Будапеш т, 6— 8 мая 1970 г. 1970/6. (Н а английском языке.) Несколько аспектов исследования внутренней миграции населения в Венгрии с 1975 года. 1971/1. (Н а английском языке.) Таблицы смертности населения Венгрии с 1900/01 г.— по 1967/68 гг. 1971/2.— Политика народонаселения в Венгрии. 1972/1. Прогнозы населения Венгрии. (1972— 2001) 1973/1. Демографические особенности национальностей в комитате Баранья. 1973/2. . . . . Н аселение Венгрии. 1974/1. (Н а английском языке.) Биодемографическое исследование будапеш тских алкоголиков и их потомства. (Первая фаза.) (Предварительный доклад.) 1974/2. Таблицы криминальности. 1974/3. Использование методологического аппарата возрастных пирамид эко­ номических событий для определения оптимальных стабильных насе­ лений. 1974/4. . . Несколько теоретических и практических проблем общественной пространственности. 1975/1. Исследование общественного мнения о демографических вопросах. 1976/1. : Исследование самоубийц города Будапеш та, 1972. г. 1976/2. Ф изическое развитие, социально-демографические условия и условия заболеваемости Будапеш тских детей в возрасте 1— 60 месяцев (П ред­ варительный отчет) 1977/1.

PUBLICATIONS OF THE DEMOGRAPHIC RESEARCH INSTITUTE In th e series of the P ublications of the Demogi'aphic Research In stitu te the follow ing volum ens have been published : 1. P opulation P rojections for H ungary by Counties betw een Ja n u a ry 1, 1960, and Ja n u a ry 1, 1980. 1963/1. 2. The S ituation of P ensioners. 1963/2. 3. Investigation on the R eliablity of A ge-A dm inissions in th e P opulation Census of 1960. 1964/1. 4. D em ographic C haracteristic of the P opulation in H ungary by Regions. 1965/1. 5. Causes of Divorces. 1965/2. 6. S ituation and P roblem s of th e P ensioners of B udapest. 1965/3. 7. Social M obility and its Dem ographic Effects in B udapest and in the Tow ns I. 1965/4. 8. C hange in O ccupation of th e P opulation betw een 1960 an d 1963. 1965/5. 9. A Study on the Regional D istribution of H u n g ary ’s P opulation 1900— 1960. 1966/1. . 10. H ousing-D em ographic D ata. 1966/2. 11. S ituation of Social In stitu tes and T heir D ependants. 1966/3. 12. Regional P rojections of the P opulation of H ungary. 1966/4. 13. The D evelopm ent of the H ungarian D escriptive Statistics. 1966/5. 14. F ertility Data. 1966/6. 15. T he Im pact of D em ographic Factors on C ulture. 1967/1. 16. School Q ualification and Professional T raining. 1967/2.

F I G Y E L Ő

167

17. The Economic A ge-Pyram ids of H ungary’s Population. 1967/3. 18. The D em ographic C haracteristics of the N ationalities of th e County of B aranya. 1968/1. 19. P opulation P rojection for H ungary. 1966—2001. 1968/2. 20. H ungarian H istorical D em ography after W orld W ar II. 1968/3. (In English) 21. Colloquium on H istorical D em ography. Budapest, 1965. 1968/4. (In French, English and German) 22. D em ographic C haracteristics by Size of Settlem ents, 1900—1960. 1968/5. 23. A nnals of the D em ographic Research In stitu te of the C entral S tatis­ tical Office, 1963—1968. 1968/6. (In Hungarian and English) 24. Alcoholism. 1968/7. 25. A llow ance for C hild’s Care. 1969/1. 26. Survey T echniques in F ertility and Fam ily P lan n in g R esearch: E xpe­ rience in H ungary. 1969/2. (In English) 27. Fam ily P lan n in g in H ungary. M ain Results of the TCS-66 Study. 1970/1. 28. A llow ance for C hild’s Care. 1970/2. 29. D em ographic and P hysical-D evelopm ental Study of Those Who A pplied for A dm ission to U niversités (H igher Schols) in 1966. 1970/3. 30. Social M obility and its D em ographic Effects in H ungary. It. 1970/4. 31. F am ily P lan n in g in H ungary. M ain Results of the 1966 F ertility and Fam ily P lan n in g (TCS) Study. 1.970/5. (In English) 32. A b stract of the L ectures D elivered at th e 9th H ungarian Congress of Biology. B udapest, 6—7—8 May. 1970/6. (In English) 33. Some A spects of the In tern al M igration of P opulation in H ungary since 1957. 1971/1. (In English) 34. Life tables of H ungary from 1900/01 to 1967;68. 1971/72. 35. P opulation Policy in H ungary. 1972/1. 36. P opulation P rojections of H ungary. (1972—2001). 1973/1. 37. The D em ographic C haracteristics of the N ationalities of the County of B aranya. II. 1973/2. 38. The P opulation of H ungary. 1974/1. 39. B iodem ographic Study of the B udapest Alcoholics and T h eir Des­ cendants (First stage.) (P relim inary report) 1974/2. 40. C rim inality Tables. 1974/3. 41. Use of the M ethodological A pparatus of Economic A ge-Pyram ids for the D eterm ination of O ptim um S table Populations. 1974/4. 42. Some T heoretical and P ractical Problem s of Social Spatiality. 1975/1. 43. P ublic O pinion survey Concerning D em ographic Questions. 1976/1. 44. A Survey on Suicides in B udapest 1972. 1976/2. 45. P hisical developm ent, socio-dem ographic and m orbidity conditions of children aged 1—60 m onths in B udapest (P relim inary report) 1977/1.