Fiatalok és vállalkozók Elméleti keretek és kutatási eredmények

Fiatalok és vállalkozók Elméleti keretek és kutatási eredmények

VÁLLALKOZÁSI HAJLANDÓSÁG Kisvállalkozások alapítása és működtetése a nem nagyvállalati innováció szempontjából kitüntetett jelentőségű. Az, hogy egy társadalomban ki és milyen valószínűséggel dönt úgy, hogy saját vállalkozást alapít, közvetlen és közvetett módon is kihat egy gazdaság innovációs lehetőségeire. A közvetlen hatás az innovációból fakadó gazdasági értékteremtés, míg a közvetett hatás az innováció társadalmi környezetére hat sokféle mechanizmuson keresztül. A kisvállalkozások létrejötte vállalkozás gazdasági fejlődésben betöltött szerepének felismerése időben és térben a fejlett országokban eltérően ment végbe. Egy jó példa lehet erre az Egyesült Államok, illetve az Európai Unió összehasonlítása (az uniós tagállamokon belüli eltérésekről már nem is beszélve). A kisvállalkozás gazdaságpolitikai jelentőségének felismerése az Egyesült Államokban, illetve Európában eltérő időben és intenzitással ment vége. Általánosságban elmondható, hogy az Egyesült Államok gazdasági sikeressége mögött, az egyik legfontosabb növekedési motorként a vállalkozásokat találjuk. Az európai országok – eltérő mértékben ugyan –, de jóval kevésbé és lassabban voltak képesek kihasználni az ebben rejlő lehetőségeket. Nagyjából öt jellegzetes szakaszra osztható az elmúlt néhány évtized a tekintetben, hogy az európai országokban hogyan alakult a vállalkozás-alapú gazdaság fejlődése.1 Az első szakasz, amely az 1980-as, illetve az 1990-es évek elejére volt jellemző, leginkább az elutasításról szólt. A Szilícium-völgy technológiai vállalkozásainak sikereit az európai országok gazdaságpolitikusai szkepticizmussal és kétkedéssel fogadták. Ekkoriban még inkább az amerikai nagyvállalatok által jelentett kihívást tekintették mérvadónak. Az európai döntéshozók az olyan nagyvállalatokban látták a konkurenciát mint a General Motors, a U.S. Steel vagy éppen az IBM. Az innováció és a fejlődés lehetőségét ekkor még elsősorban ezeknek a nagyvállalatoknak tulajdonították.

1

Audretsch et al. 2002:11 alapján

Ez a szemléletmód változott meg némiképpen az 1990-es évek közepétől, amikorra tudatosult Európában is, hogy a vállalkozás-alapú gazdaság képes hosszú távon is fenntartható fejlődési pályát biztosítani. Azonban az ekkoriban sokszor hivatkozott komparatív előny elméletéből kiindulva kialakulni látszott egyfajta munkamegosztás az Egyesült Államok, illetve Európa között. Míg a legerősebb európai gazdaság, Németország például elsősorban az autó-, textil- és gépipar területén állított elő globálisan versenyképes termékeket, addig az Egyesült Államok előnye egyre inkább megkérdőjelezhetetlen volt a mikroelektronika területén. Európában tehát továbbra is tartotta magát az a gazdaságpolitikai irányvonal, amely a hagyományos intézményeket támogatta, a források pedig elsősorban a kevésbé technológia-intenzív iparágakba áramlottak. A harmadik szakasz az 1990-es évek végétől köszöntött be, nem kismértékben a növekvő munkanélküliség és a gazdasági stagnálás következtében. Mindeközben pedig az amerikai gazdaság a munkahelyteremtés, illetve a jövedelmek emelkedése terén is irigylésre méltó számokat produkált. Ebben az időszakban még az olyan meghatározó európai gazdaságokban is mint például Németország vagy Franciaország általánossá vált a döntéshozók körében az a keserű meggyőződés, mely szerint Európa történelmi és kulturális hagyományai nem megfelelőek (vagy másképpen nem kompatibilisek) az amerikai modell szerinti vállalkozói kultúra kialakulásához. A következő, negyedik szakasz, amely az 1990-es évek végétől volt jellemző, már arról az európai konszenzusról szólt, amely az új vállalkozáson alapuló gazdaságot („the new entrepreneurial economy”) a hagyományos menedzsment alapú gazdaság („the old management economy”) fölé helyezte. Mind az egyes országok gazdaságpolitikájában, mind pedig az Európai Unió stratégiai célkitűzéseiben ekkor már egyértelműen megjelent ennek az új típusú gazdaság megteremtésének az óhaja. Az elképzelések szerint a magasan iskolázott és képzett munkaerő, a világszínvonalú kutatóintézetek, a kultúra sokszínűsége ehhez megfelelő alapot szolgáltathattak. Az utolsó, napjainkra is jellemző, ötödik szakasz a 2000-es évektől kezdődően az előbbi célkitűzéseknek a megvalósításáról, vagy legalábbis az erre tett erőfeszítésekről szól. Itt tehát hangsúlyosan nem egy befejezett folyamatról van szó, hiszen a 2008-ban kezdődő válság, főleg pedig az ennek nyomán egyre érezhetőbbé váló, súlyos társadalmi problémák (ifjúsági munkanélküliség növekedése, bevándorlás okozta társadalmi feszültségek, stb.) megjelenése még inkább középpontba helyezte a vállalkozások támogatását mint a gazdaságpolitika egyik lehetséges eszközét.

A 2013-ban megjelent „Entrepreneurship 2020” Akcióterv már egyértelműen fogalmaz. 2008 óta az Európai Uniót az elmúlt 50 év legsúlyosabb gazdasági válsága sújtja, a munkanélküliek száma első ízben haladta meg a 25 milliót, miközben a kis- és középvállalkozások a tagállamok többségében a mai napig nem voltak képesek visszatérni a válságot megelőző gazdasági teljesítményükhöz. Az Unió számára az egyik legnagyobb kihívásnak a fiatalok foglalkoztatottsági problémáinak megoldása tűnik. Jelenleg az uniós átlagot tekintve a fiatalok 20%-a munkanélküli, amely problémának a megoldása nem lehetséges anélkül, hogy a fiatalok egyre növekvő arányban válasszák a vállalkozást, az önfoglalkoztatás különböző formáit karrierként. Ennek érdekében az Európai Unió 2009-ben elfogadott Ifjúsági Stratégiájában,2 majd ehhez kapcsolódóan számos más területen is egyértelmű stratégiai prioritássá vált (1) a vállalkozói ismeretek oktatása mind a formális, mind pedig a nem formális tanulás keretei között3, továbbá (2) továbbá a vállalkozás alapításának támogatása főleg a fiatalok munkanélküli és hátrányos helyzetben lévő csoportjaiban.4 Vállalkozással kapcsolatos kutatások – a jelen Az elmúlt két-három évtized kétségtelenül a vállalkozásokkal kapcsolatos kutatások, illetve magának a kutatási területnek az akadémiai és alkalmazott kutatási világban való intézményesüléséről szólt. Ebben az időszakban az egyetemi kurzusok, a kutatócsoportok, kutatóintézetek, a megjelent publikációk és a témának szentelt konferenciák száma ugrásszerű emelkedésnek indult. Csupán egy beszédes adat: alig egy évtizede is már 41 olyan angol nyelvű tudományos folyóirat volt elérhető, amely a vállalkozásokkal foglalkozott. (Purdue 2005:27) a tudományos szférán kívül is számtalan olyan – a szélesebb szakmai és nem szakmai közönségnek szóló – magazin jelent meg, amely a vállalkozókkal, a vállalkozás indításával, működtetésével kapcsolatos témákat dolgoz fel. Nem is beszélve a témával foglalkozó „paperback science” könyvek általános sikeréről. Ez utóbbiak sokszor „regényes” formában mutatják be egy-egy kicsiben induló, de globális sikereket elérő vállalkozó, illetve vállalat történetét, vagy éppen csupán a „hogyan legyünk sikeres vállalkozók” témájában próbálnak meg univerzális tanácsokat adni. A következőkben röviden áttekintjük néhány olyan nemzetközi kutatás legfontosabb eredményeit, illetve módszertanát, amely a vállalkozási tevékenységet, illetve a vállalkozással kapcsolatos terveket, attitűdöket vizsgálja.

2 3 4

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2009:0200:FIN:EN:PDF Lásd erről bővebben: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/documents/education-training-entrepreneurship/ http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=952&langId=en

GLOBAL ENTREPRENEURSHIP MONITOR (GEM) KUTATÁS Az 1999-ben a bostoni Babson College és a London Business School által kezdeményezett Global Entrepreneurship Monitor (GEM) kutatás a legnagyobb olyan nemzetközi együttműködés, amely éves rendszerességgel vizsgálja a vállalkozói aktivitást, illetve az ehhez kapcsolódó egyéni aspirációkat és attitűdöket. Míg az első kutatás során a résztvevő országok száma még csak tíz volt, addig napjainkra már közel 100 nemzeti kutatócsoport vett, illetve vesz részt a munkában. A közel 9 millió dolláros éves projekt összköltségvetés eredményeképpen a GEM 2013-as kutatása már a világ lakosságának 75%-ára, illetve a GDP-jének 89%-ára terjed ki.5 a kutatás célja, hogy a vállalkozások és vállalkozók gazdasági növekedésben betöltött szerepét vizsgálja, feltárva azokat a nemzeti sajátosságokat, amelyek meghatározzák egy adott ország vállalkozói aktivitását. Magyarország 2001 óta vesz részt a kutatásban, és azóta csupán egy olyan év volt, amikor nem került sor hazánkban adatfelvételre. Így Magyarország azon kevés országok közé tartozik, amelyekben már több mint egy évtizedet felölelő idősoros adatok állnak rendelkezésre. A GEM kutatások háromféle adatforráson alapulnak: két primer részkutatásból, illetve a nagy nemzetközi szervezetek (ENSZ, OECD, Világbank, stb.) által publikált jelentések, adatbázisok másodelemzéséből áll össze a kép. A GEM első számú empirikus adatforrása egy olyan survey típusú kutatás (Adult Population Survey), amelyet a résztvevő országokban általában 2000 fős (azaz viszonylag nagynak tekintető) mintán bonyolítanak le. Ennek során a 18-64 éves felnőtt korú népesség vállalkozói attitűdjeit és vállalkozói aktivitását vizsgálják. Ezt az adatfelvételt a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán működő kutatócsoport szervezi, az adatfelvételt pedig professzionális piac- és közvélemény-kutató cégek végzik.6 A másik primer (empirikus) adatforrás alapjául egy szakértői (kormányzati szakemberek, szakpolitikusok, oktatók-kutatók és vállalkozók által kitöltött) kérdőív szolgál. A megkérdezettek száma országonként eltérő (18-70 fő).

5 6

http://www.gemconsortium.org/What-is-GEM Magyarországon ezt a munkát 2004 óta a Szociográf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet végzi.

A GEM kutatás egyik legtöbbet használt összetett indikátora az ún. Teljes Korai-fázisú Vállalkozói Aktivitás Mutató (Total Early-phased Entrepreneurial Activity – TEA) ez a születőben lévő és az új vállalkozások együttes részarányát mutatja a teljes felnőtt lakosságon belül. Előnye, hogy a vállalkozói aktivitás jelenlétét már a vállalkozás hivatalos elindulása előtt is képes mérni, ugyanakkor a legfontosabb kritika e mérőszámmal kapcsolatban az, hogy a minőségi attribútumok tekintetében nem tesz különbséget vállalkozás és vállalkozás között. (Tehát például egy kezdetleges, egyszerű manuális szakmunkára alapuló vállalkozás és egy innovatív, high tech start-up között nem tesz különbséget.) 13. ábra

A GEM általános elméleti modellje

Alapvető feltételek - Intézmények - Infrastruktúra - Macrogazdasági stabilitás - Egészségügyi és alapfokú oktatás

Szociális, kulturális Politikai kontextus

Hatékonyság-emelők - Felsőfokú képzés és tréning - Termékpiaci hatékonyság - Munkaerőpiaci hatékonyság - Pénzügyi piacok szofisztikáltsága - Technológiai készenlét - Piac mérete Innováció és vállalkozás - Vállalkozói finanszírozás - Kormányzati politika - Kormányzati vállalkozói programok - Vállalkozói oktatás - K+F transzfer - Hazai piacok nyitottsága - Vállalkozások fizikai infrastruktúrája - Vállalkozások kereskedelmi, jogi infrastruktúrája - Kulturális és szociális normák

Forrás: Szerb, Márkus és Petheő 2011:13

Megállapodott cégek (Elsődleges gazdaság)

Új telephelyek, vállalati növekedés

Vállalkozás Attitűdök Aktivitás Adottságok Aspirációk

Nemzeti gazdasági növekedés (Munkahelyek és technológiai fejlődés)

A GEM kutatások fontos jellegzetessége, hogy a vállalkozás folyamatát a potenciális vállalkozók felderítésétől kezdődően, a koncepció felmerüléséig, továbbá a cég létrehozásán és fennmaradásán keresztül egészen a megszűnéséig próbálja megragadni. Az e mögött meghúzódó elképzelés abból indul ki, hogy léteznek a társadalomnak olyan csoportjai, akik pozitív vállalkozói attitűdökkel rendelkeznek.7 Ők tehát azok a potenciális vállalkozók, akik közül valóban lesznek olyanok, akik bele is vágnak egy cég elindításába. Az esetek egy részében azonban a meglévő motivációk és konkrét tervek ellenére különböző okokból mégsem jön létre a vállalkozás, tehát megszakad a folyamat. A sikerrel megalapított vállalkozások is megkülönböztethetőek aszerint, hogy képesek-e megállapodott cégekké válni, vagy pedig a létrehozásukat követő 1-2 éven belül megszűnnek. Végezetül pedig egy vagy akár több sikertelen, bukott vállalkozást követően is van lehetőség (amit számos az életből vett példa is bizonyít…) új, sikeres cég létrehozására. A GEM által alkalmazott vállalkozási folyamat elméleti modellje A cég megszüntetése

Teljes fázisú vállalkozói mutató (TEA) Potenciális vállalkozó: Attitűdök

Születőben levő vállalkozó: A cég elindításán munkálkodik

Koncepció

Tulajdonosmenedzsere egy fiatal cégnek (3,5 évnél fiatalabb)

Cég születése

Tulajdonosmenedzsere egy fiatal cégnek (3,5 évnél idősebb)

Fennmaradás

Forrás: Szerb, Márkus és Petheő 2011:13

Mint azt már a tanulmány korábbi – a vállalkozások kutatásának történetét röviden bemutató – részében láthattuk, a kutatások interpretálhatóságát, illetve összehasonlíthatóságát nagymértékben nehezítették a többnyire egydimenziós definíciók és az ebből következő szűkebb fókuszú empirikus kutatások. A GEM ugyan a kezdetektől fogva a vállalkozások több fontos elemét is beemelte a tematikájába (attitűdök, aktivitás, adottságok és aspiráció), azonban az ezekből kirajzolódó kép éppen a rendszer-szemlélet hiánya miatt továbbra sem volt képes a folyamatok egységes, komplex megragadására. 7 Természetesen ezek az attitűdök is változhatnak egy-egy ember életében. Az alapvető értékek és attitűdök a fiatal felnőttkorra ugyan már viszonylagos stabilitást mutatnak, azonban éppen az élethelyzetek megváltozásával (pl. családalapítás) kisebb-nagyobb változások bekövetkezhetnek, amelyek hatással lehetnek a vállalkozás lehetőségére.

Az egyszerű mutatók ellentmondásainak kiküszöbölésére 2008-ban Ács. J. Zoltán és Szerb László kezdeményezésére elindult a Global Entrepreneurship and Development Index (Globális Vállalkozói és Fejlődési Index – GEDI) kidolgozása, majd ehhez kapcsolódóan 2010-ben washingtoni székhellyel létrejött a Global Entrepreneurship and Development Institute (GEDI). A GEDI lényege, hogy a vállalkozói attitűdöket, adottságokat és aspirációkat komplex módon, az adott társadalmi-intézményi környezetbe beágyazott módon vizsgálja, és ez a „sokdimenziós” tér alkotja egy-egy ország Nemzeti Vállalkozási Rendszerét (National Entrepreneurship System – NES) „A GEDI a Nemzeti Vállalkozási Rendszert egy adott ország vállalkozói attitűdjei, vállalkozói adottságai és vállalkozói aspirációinak a dinamikus és intézményileg beágyazott kapcsolataként határozza meg, ahol az egyéni vállalkozói jellemvonások az erőforrások allokációján keresztül segítik az új tevékenységek elindítását és működtetését. A vállalkozói attitűdök, aktivitás, adottságok és aspirációk olyan komplex kategóriák, amelyek tartalmazzák a vállalkozás egyéni tényezőjét. A vállalkozói attitűdök, az adott ország lakosságának vállalkozással kapcsolatos viszonyulását kifejező tényezőket tartalmazza, mint a lehetőség felismerés, a cégindítás menedzselési képességei vagy a vállalkozók társadalmi elfogadottsága. A vállalkozói adottságok a születőben levő és a fiatal cégek és tulajdonosai minőségi karakterisztikái, jellemvonásait, cégindítási motivációit mérő tényezőit foglalja magába. A vállalkozói aspirációk pedig a születőben levő és a fiatal cégek stratégiai orientációit, az innovációt, nemzetköziesedést, növekedést, és a finanszírozási lehetőségeket foglalja magába.” (Szerb, Márkus és Petheő 2011:9-10) A GEDI három nagy alindexe 5-5 pillérből áll, amelyek mindegyike egy-egy egyéni és a hozzá tartozó intézményi változót tartalmaz.8 Ezek összeszorzásával az egyéni jellegzetességek minden esetben intézményi kontextusban jelenhetnek meg. (Az egyéni adatok a primer kutatásból, míg az intézményi adatok valamilyen szekunder adatforrásból származnak.) a hasonló elvek alapján számolt más komplex mutatókhoz képest a GEDI innovatív jellege abban rejlik, hogy az egyes pillérek egymáshoz viszonyított értékeit is figyelembe veszi. Ebben a modellben optimálisnak azt az állapotot tekinthetjük, amelyben az egyes pillérek értékei hasonlóak egymáshoz. A nagyobb mértékű eltérések a vállalkozások akadályozottságát és/vagy a vállalkozói erőforrások pazarlását jelentik.

8

Ezeket részletesen a tanulmány Melléklete tartalmazza.

Ez a megközelítés egyben a gazdaságpolitika, a lehetséges beavatkozási lehetőségek számára is próbál útmutató adni – a cél tehát az, hogy az egyes pillérek értékei között optimális egyensúly legyen.

A GEM LEGFONTOSABB EREDMÉNYEI 9 Vállalkozói attitűdök A GEM 2011-es Magyarországra vonatkozó eredményeinek egyik fontos állítása volt, hogy Európában hazánk az egyik ország, ahol a felnőttkorú (18-64 éves) lakosság körében legkisebb arányban voltak azok, akik láttak valamilyen jó üzletindítási lehetőséget. Ez különösen a szocializmus utolsó időszakának, illetve a rendszerváltást követő évek jellegzetességeinek függvényében meglepő, hiszen akkor még Magyarország a régión belül a vállalkozás terén mint az egyik leginkább kísérletező gazdaság volt számon tartva. Ez az ellentmondásos kép tovább árnyalható, hiszen az adatok alapján Magyarországon az emberek szerint nagyon magas a vállalkozók társadalmi elismertsége, továbbá a népesség több mint fele gondolja kívánatosnak a vállalkozói karriert. Vállalkozói aktivitás Amennyiben a korábban már bemutatott „Teljes korai fázisú vállalkozói mutatót” (TEA) vizsgáljuk, az látszik, hogy Magyarországon ennek értéke 6,3%, azaz ez volt a születőben lévő és az új vállalkozások együttes részaránya a teljes felnőtt lakosságon belül. Figyelembe véve az ország gazdasági fejlettségét (pontosabban ezt más országok értékeihez viszonyítva) Magyarország lemaradásban van, ugyanis egy képzeletbeli ideális helyzetben a TEA értékének 9% körül kellene lennie. Vállalkozói adottságok Itt elsősorban a vállalkozás létrehozása mögötti motivációkat vizsgálja a GEM kutatás. Némileg leegyszerűsítve egy vállalkozás létrejöhet valamilyen lehetőség által motiválva, vagy pedig egyszerűen valamilyen kényszer hatására. Nyilvánvaló, hogy a lehetőség által motivált vállalkozások esetében jobban előkészített, átgondoltabb, biztosabb lábakon álló tevékenységekről van szó, míg az inkább kényszer szülte vállalkozások más típusú motivációk alapján jönnek létre, az adatok itt is azt mutatják, hogy a lehetőség motiválta vállalkozások aránya elmarad a várttól, vagy megfordítva, a hozzánk hasonló fejlettségű országokhoz viszonyítva Magyarországon magasabb a kényszervállalkozók aránya.

9

Szerb, Márkus és Petheő 2011 alapján

Konkrétan, a vállalkozások közel kétharmada (64%) jön létre azért, mert az alapítók (vagy a vállalkozást működtetők) valamilyen jó lehetőséget látnak, vagy pedig a jövedelmük növelésére törekszenek. Minden harmadik vállalkozás ugyanakkor inkább „szükségmegoldásként” jön létre. Ezek az adatok összességében arra mutatnak rá, hogy Magyarország a gazdasági fejlettségéhez képest rosszabb összetételű vállalkozói struktúrával rendelkezik. Amennyiben a vállalkozók demográfiai összetételét vizsgáljuk, a környező országok adataihoz képest hazánkban a nemek aránya nem mutat jelentős eltérést – a vállalkozók kétharmada férfi. Az iskolai végzettség tekintetében – mint a vizsgált országokban általánosan – a legnépesebb vállalkozói csoport a felsőfokú végzettséggel rendelkezők köréből kerül ki. Nemzetközi összehasonlításban Magyarország kitűnik ugyanakkor abban, hogy nálunk (a GEM kutatás adatai alapján, amely kétségtelenül az informálisan, fekete/szürke gazdaságban működő vállalkozásokat nem feltétlenül tudja mérni) jóval a nemzetközi átlag alatt van a csak középfokú szakiskolai végzettséggel rendelkező vállalkozók aránya. Részben ezzel függ az is össze, hogy a vállalkozások ágazati megoszlása viszonylag kedvező képet mutat a technológia-igényes ágazatokban. Vállalkozói aspirációk Végezetül a GEM kutatás harmadik vizsgálati dimenziója a vállalkozók (vállalkozások) jövőbeli növekedést és fejlődést befolyásoló terveire és erőfeszítéseire fókuszál (termék-innováció, technológiai innováció, export, gyors növekedést felmutatni képest „gazella” státusz). Magyarországon a GEM szerinti TEA-vállalkozások 24%-a számított technológiailag innovatívnak, míg 8%-uk használt élenjáró technológiát – saját bevallása szerint. Ami a nemzetköziesedést, azaz az export-tevékenységet illeti, a magyar vállalkozások az amúgy is magas közép-európai átlagokhoz képest is nagyobb arányban rendelkeztek export-képességgel. Végezetül a magyar (TEA) cégek közel harmada jelezte, hogy az elkövetkezendő öt évben komoly növekedést lesz képes elérni.

EUROBAROMETER KUTATÁSOK A kisvállalkozások, illetve a vállalkozóvá válás támogatása az Európai Unió Lisszaboni Stratégiája óta kiemelt célkitűzésnek számít. 2003-ban jelent meg az „Entrepreneurship in Europe”10 című „Zöld Könyv”, amely arra a két alapvető kérdésre próbált meg választ adni, hogy miért alacsony Európában a saját vállalkozást létrehozók aránya, illetve miért alacsony szintű a meglévő vállalkozásoknak a bővülése, fejlődése. Az intelligens, fenntartható és inkluzív Europe 2020 stratégia is célként határozta meg a vállalkozók és önfoglalkoztatók támogatását, amely hozzájárul a munkahelyteremtéshez, készségfejlesztéshez és ahhoz, hogy a munkanélkülieknek és a hátrányos helyzetű személyeknek lehetőségük legyen teljes mértékben részt venni a társadalomban és a gazdaságban.11 Az Európai Bizottság „Vállalkozáspolitika és ipar” Főigazgatósága ezt a munkát azzal is támogatja, hogy immáron több mint egy évtizede folynak a vállalkozással kapcsolatos európai szintű összehasonlító kutatások a tagországokban. Míg az első kutatás még csak 15 tagországban, illetve az USA-ban, Izlandon és Norvégiában zajlott, addig a legutolsó, 2012-es hullámban már 27 uniós tagállam, illetve 13 EU-n kívüli ország vett részt. 2000 óta az alábbi Eurobarometer kutatások foglalkoztak a témával: ▪▪

Flash Eurobarometer No. 83 „Entrepreneurship” (2000) (http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/_getdocument.cfm?doc_id=3949)

▪▪


▪▪


▪▪


▪▪


▪▪

Flash Eurobarometer No. 192 „Entrepreneurship” (2007) (http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl_192_en.pdf )

▪▪

Eurobarometer Survey on Entrepreneurship No. 283. (2009) (http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl_283_en.pdf )

▪▪

Flash Eurobarometer No. 354 „Entrepreneurship” (2012) (http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl_354_en.pdf )

10 11

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/en/com/2003/com2003_0027en01.pdf http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=hu&catId=952

A fenti kutatások elsősorban az alábbi témákat vizsgálták: 1. alkalmazotti léttel, illetve az önfoglalkoztatással kapcsolatos attitűdöket és terveket, 2. a vállalkozói lét szubjektív előnyeit és hátrányait, 3. a vállalkozás elindításával, illetve működtetésével kapcsolatos különböző kockázatok megítélését, az ezektől való félelmeket, 4. a vállalkozó társadalmi szerepének megítélését, 5. az oktatás szerepét a vállalkozói képességek és attitűdök megszerzésében, illetve kialakításában.12

AZ EUROBAROMETER KUTATÁSOK LEGFONTOSABB EREDMÉNYEI A 2012-es kutatás legfontosabb tapasztalatai: ▪▪

Az Európai Unió polgárainak 58%-a gondolja úgy, hogy alkalmazottként szeretne dolgozni és nem önfoglalkoztatóként. A 27 tagállamból 18-ban abszolút többségben vannak azok, akik alkalmazottak lennének. Lettország, Bulgária, Litvánia, Görögország, Ciprus, Románia, Portugália és Olaszország voltak azok, ahol a megkérdezett felnőtt korú lakosságnak kevesebb mint a fele választaná inkább az alkalmazotti létet. Magyarországon az emberek 55%-a lenne alkalmazott, 39% önfoglalkoztató, míg a fennmaradó 6% nem tudott egyértelmű választ adni erre a kérdésre. Általános tendenciaként az is kijelenthető az adatok alapján, hogy inkább a férfiak, illetve a fiatalok választanák az önfoglalkoztatás valamilyen formáját.

▪▪

A jelenleg alkalmazottként dolgozók kétharmada az elkövetkezendő öt évben továbbra is ebben a státuszban szeretne maradni. Ez az arány Magyarországon 76%, ami azt jelzi, hogy az uniós átlaghoz képest nálunk alacsonyabb a kétféle munkavégzés közötti átjárás mértéke.

12

http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl_354_en.pdf

▪▪

Ahogy az Unióban, úgy Magyarországon is a vállalkozói lét pozitívuma egyértelműen a személyes függetlenség és az önmegvalósítás iránti vágy. Az uniós átlaggal ellentétben azonban nálunk a munkavégzés helyének és idejének szabad beosztása már kevésbé jellemző. Míg az EU-ban azoknak, akik önfoglalkoztatók lennének 30%-a választotta ezt a szempontot is, addig ez az arány Magyarországon csak 16%. Az alkalmazotti léttel összehasonlítva elérhető magasabb jövedelem azonban nálunk valamivel fontosabb (20%), mint az Unió egészében (16%).

▪▪

Ami viszont a vállalkozások magyarországi társadalmi-gazdasági környezetére egyértelműen jellemező, hogy nálunk nagyon alacsony (4%) azoknak az aránya, akik valamilyen üzleti lehetőség kiaknázása, vagy az alkalmazotti lét bizonytalanságainak csökkentése miatt választanák az önfoglalkoztatás lehetőségét. (Ugyanezt a tendenciát támasztották alá a GEM kutatás korábban már bemutatott eredményei.)

▪▪

Magyarországon európai összehasonlításban különösen magas volt azok aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy hiányoznak az anyagi feltételei az önfoglalkoztatóvá válásnak. Ez azt jelzi, hogy a magyar társadalomban még a potenciális vállalkozók esetében is sokszor hiányzik a vállalkozás elindításához szükséges anyagi háttér, pontosabban az emberek úgy gondolják, a vállalkozás beindítását nem biztos, hogy „túl tudnák élni”. Részben ennek is köszönhető, hogy európai összehasonlításban alacsonyabb a vállalkozói hajlandóság.

▪▪

Ehhez kapcsolódik az is, hogy Magyarországon nagyon magas arányban vannak azok, akik azért sem kockáztatnának egy vállalkozás beindításával, mert kudarc esetén tartanak a saját otthonuk elvesztésétől.

EGYÉB KUTATÁSOK Az előzőekben bemutatott két nemzetközi kutatáson kívül még érdemes megemlíteni néhány olyan vizsgálatot, amely ha nem is közvetlenül, de néhány résztémáját tekintve kapcsolódhat a vállalkozás, a vállalkozói attitűdök, a mikro-innováció témaköréhez. Ilyen együttműködés például a Globe (Global Leadership and Organizational Behavior Effectiveness)13 kutatás, amely elsősorban a szervezeti kultúrák jellegzetességeit vizsgálja nemzetközi összehasonlításban.

13

Magyarul: Vezetés és a Szervezeti Magatartás Hatékonyságának Nemzetközi Vizsgálata

A vállalkozások társadalmi környezetével kapcsolatban hasznos információs forrást jelenthet a nagymintás kérdőíves módszertanon alapuló, 2002-ben indult European Social Survey (ESS) kutatás14, amely a minden második évben lekérdezett „sztenderd kérdésblokkok” (pl. bizalom, közérzet, stb.) mellett 2010-ben részletesen vizsgálta a munkával kapcsolatos attitűdöket. Hasonlóan hasznos adatforrás a European Values Study (EVS), amely az ESS-hez sok szempontból hasonló témákat – így a munkával kapcsolatos attitűdöket – is vizsgál15. Vállalkozás-kutatások Magyarországon Ebben a fejezetben röviden bemutatunk néhány olyan magyarországi kutatást, amely az elmúlt évek során a projekt témájához (vállalkozások, vállalkozói motivációk, a fiatalok vállalkozói attitűdjei, stb.) illeszkedő, releváns résztémákkal foglalkozott. Magyarországon a rendszerváltást megelőző időszakban a témánk szempontjából releváns kutatások leginkább az 1970-es évektől kibontakozó második gazdaság, illetve a korlátozott formában jelen lévő magánvállalatok jellegzetességeivel foglalkoztak. (pl. Gábor és Galasi 1982, Kolosi 1987, Szelényi 1990) A rendszerváltást követően a piacgazdasági keretek között megjelenő új vállalkozásokkal kapcsolatos kutatások már az 1990-es évek első felében elindultak. A Czakó-Kuczi-Lengyel-Vajda „szerzőnégyes”, Laki Mihály, illetve Kuczi Tibor az 1990-es évek második felében megjelent írásaikban többféle módszertant alkalmazva elemezték a különböző vállalkozói típusokat, azok demográfiai és magatartásbeli jellemzőit vizsgálták. (Czakó et al 1995, Laki 1998, Kuczi 1998) Országosan reprezentatív, továbbá viszonylag friss adatokat a fiatalok munkavállalásával, vállalkozói tevékenységével kapcsolatban a KSH, illetve a Kutatópont által készített kutatásokból szerezhetünk. A KSH 2010. IV. negyedévi Munkaerő-felmérésének (MEF) kiegészítő felvétele kiemelten foglalkozott a fiatalok munkaerő-piaci helyzetével. Ennek eredményeiből a témánk szempontjából érdemes kiemelni, hogy míg a teljes, dolgozó korú népességben (15-64 év) 88% volt az alkalmazottak aránya, addig a 15-29 éves fiatal korosztályban közel 95%.

14 15

www.europeansocialsurvey.org www.europeanvaluesstudy.eu

Ez azt jelzi, hogy a fiatalok a kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzet, illetve a kellő munkatapasztalat hiánya miatt magasabb arányban választják a nagyobb kötöttségekkel járó, sok esetben alacsonyabb keresetet biztosító alkalmazotti munkaköröket. A 15-29 éves korosztálynak mindössze 3%-a működtetett egyéni vállalkozást, társas vállalkozás dolgozó tagja pedig csak 1,5%-uk volt. A konkrét – tettekben is megnyilvánuló – vállalkozási hajlandóság mértéke sem túl magas ebben a korosztályban. Csupán egy beszédes adat: alapvetően határozza meg egy fiatal munkával kapcsolatos attitűdjeit, motivációját az, hogy a tanulmányai befejezését követően mennyi időn belül talál magának munkát. Nyilvánvaló, hogy a tartós munkanélküliség mind egzisztenciálisan, mind pedig pszichésen megterhelő, amennyiben pedig ez az állapot hosszú időn keresztül fennáll, annak következménye lehet a munka világától való elidegenedés. Összességében a legjobb esélyekkel a diplomával rendelkezők vághatnak neki az álláskeresésnek, hiszen többségük néhány hónapon belül képes volt munkát találni. Ebben az átmeneti időszakban azonban a KSH kutatása szerint (2010 végén) a diplomás fiataloknak csupán 1,7%-a tett lépéseket valamilyen önálló vállalkozás beindítása érdekében. (KSH 2011:5-6) A KSH idézett kutatása mellett az Ifjúság2012 kutatás volt elmúlt évek legnagyobb ifjúsággal foglalkozó kutatása. Ennek során a kutatók részletesen vizsgálták többek között a fiatalok munkaerő-piaci helyzetét, illetve a tanulással, karrierrel kapcsolatos terveiket is. (Kutatópont 2012) a kutatás eredményei azt mutatták, hogy 2012-ben a 15-29 év közötti fiatalok 39%-a dolgozott valamilyen formában (bejelentve / nem bejelentve, alkalmazottként / vállalkozóként). A fő tevékenységét tekintve a fiatalok további 42%-a tanult, 10% volt munkanélküli, míg 9% volt az egyéb inaktívak (pl. TGYÁS, GYED, GYES, GYET, egyéb eltartott, szociális segélyezett, stb.) aránya. A tanulmányaik mellett a fiatalok kevesebb mint negyede dolgozott már valaha az életében. Arányuk értelemszerűen az idősebbeknél volt magasabb: a felsőfokú képzésben tanulók, illetve az érettségi utáni szakképzésben részt vevők esetében arányuk 36% volt. (Az állítást megfordítva ugyanakkor azt is elmondhatjuk, hogy még e két csoportban is a fiatalok 64-65%-a soha nem dolgozott.) a tanulmányok melletti munkavégzés leginkább az iskolai szünidők idejére koncentrálódik. A kutatás egyben azt is megerősítette, hogy a 2008-tól kezdődő válságfolyamatok a fiatalok elhelyezkedési és önálló életkezdési esélyeit jelentős mértékben rontották. Az iskolarendszerű képzésben már nem részt vevő fiatalok (a 15-29 éves korosztály 58%-a) 19%-ának – azaz e csoport minden ötödik tagjának - az adatfelvétel idején még nem sikerült munkát találnia. További negatív trend a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeivel kapcsolatban, hogy a fiatalok közel 40%a munkakereséshez senkitől sem kapott segítséget. A 2008-as hasonló kutatáshoz képest jelentősen csökkent a szűkebb család, a rokonok és ismerősök támogatása, ami különösen annak fényében kiemelendő, hogy mindeközben továbbra is nagyon fontosnak gondolják a fiatalok a személyes kapcsolatok, illetve a protekció jelentőségét az elhelyezkedésben.

A dolgozó fiatalok 90%-a volt alkalmazott, és mindösszesen 4%-a volt valamilyen formában vállalkozónak tekinthető. E szűk csoporton belül 33% társas vállalkozás tagja, tulajdonosa volt, míg 60% volt önálló (egyéni) vállalkozó. (A fennmaradó 7% a szövetkezeti tagokból, illetve segítő családtagokból állt.) a vállalkozók 70%-ának nem volt alkalmazottja, 26% esetében a foglalkoztatottak száma 1-5 fő, míg 4% esetében 6-12 fő volt. A gazdasági válság ezen a téren is éreztette hatását, hiszen érezhetően nőtt a határozott idejű munkaszerződéssel dolgozók aránya (24%), illetve majdnem minden tizedik fiatal (9%) eseti megbízások alapján dolgozott.16 E két nagymintás, országos felmérés mellett természetesen több olyan – területi lefedettségét, célcsoportját, illetve tematikáját tekintve szűkebb – kutatásra is sor került, amelyek a fiatalok vállalkozó válását, az attitűdöket, illetve a társadalmi-gazdasági környezet különböző tulajdonságait vizsgálták. Nagy Beáta egy 1999-es tanulmányában (Nagy 1999) a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (BKE) elsős, illetve végzős hallgatóinak karrier-elképzeléseit vizsgálta. Kutatásának egyik fontos tanulsága volt, hogy a megkérdezett fiatalok körében az önálló vállalkozás indításával kapcsolatos motivációk szintje nem volt túl magas. Az akkori fiatalok döntő többsége számára a magánvállalatnál – ezen belül is kiemelkedően a bank és pénzügyi szférában – alkalmazottként való elhelyezkedés volt az egyetem után legszívesebben választott karrierút. Szintén a felsőoktatásban tanuló diákok vállalkozói attitűdjeit és terveit vizsgálta Magyarországon a Collegiate Entrepreneruship nemzetközi kutatás keretében a Szerb László és Márkus Gábor szerzőpáros 2006-ban. (Szerb és Márkus 2007) az eredmények azt mutatták, hogy a magyar fiatalok vállalkozói ambíciói nemzetközi összehasonlításban átlagosnak voltak mondhatók, ugyanakkor átlag feletti arányban voltak jelen azok, akik a jövőjükre vonatkozóan leginkább tanácstalansággal voltak jellemezhetők. A kutatás egyben az egyetemi és főiskolai képzéseken, illetve a felnőttképzésen megjelenő vállalkozói ismeretek oktatásának fontosságára is felhívta a figyelmet. A szegedi természettudományi, orvosi és műszaki karok végzős hallgatói, fiatal kutatók, illetve már spin-off jellegű vállalkozással rendelkező egyetemi oktatók körében végzett vizsgálat a 2000-es évek első felére vonatkozóan kimutatta, hogy a vállalkozások létrejöttét többféle tényező hátráltatja. Ezek egyike a bukástól való félelem, a hiányzó vállalatvezető képességek, illetve az a bizalmi gát, amelynek hátterében a piaci elfogadás, a megbecsülés hiányát találjuk. (Buzás 2004) 16

az adatok, információk forrása: Gazsó 2013

A vállalkozások társadalmi megítélését érdemben befolyásolhatja, de emellett egyértelműen tükröt is tart a társadalom számára az, amilyen kontextusban a vállalkozók, vállalkozások megjelennek a médiában. Ennek egy részleges elemzését végezte el Szerb László és Kocsis-Kisantal Orsolya, akik egy országos (Népszabadság) és egy regionális napilap (Dunántúli Napló) 2005-ben megjelent cikkeit elemezték. (Szerb és Kocsis-Kisantal 2008) Eredményeik azt mutatták, hogy a vállalkozásokkal kapcsolatban elsősorban olyan negatív hírek domináltak, amelyek a fokozódó nehézségekről, a piaci lehetőségek beszűküléséről szóltak. A vállalkozók mint személyek ugyanakkor többnyire negatív figuraként jelentek meg. Olyan személyekként, akik a legalitás-illegalitás határán tevékenykednek, a közterhek megfizetése alól kibújni szándékoznak, a fogyasztók kárára nyerészkednek, az előírt munkaügyi és egyéb szabályokat pedig megszegik. A vizsgált médiumokban tehát alig-alig jelentek meg a pozitív vállalkozói szerepmodellek – azaz visszatükröződtek azok az általános meggyőződések, amelyeket az emberek a vállalkozásokról, az ennek lételemét jelentő öngondoskodásról és a tevékenység társadalmi presztízséről általánosságban gondoltak. Az elmúlt évek gazdasági visszaesése és a következő évekre várható stagnálás vagy lassú kilábalás a fiatalok élethelyzetében és kilátásaiban nem ígér gyors pozitív változást. Mindez azt jelenti, hogy a közeljövőben a munkaerőpiacra belépő, illetve az – időközben jelentős mértékben átszervezett – felsőoktatásban tanuló, majd onnan néhány éven belül kilépő fiatalok általános generációs élményévé válhat a válságtudat és a bizonytalanság. A különösen érzékeny ön- és világképformáló fiatal felnőttkorban megélt gazdasági realitások pedig későbbi gondolkodásunkat is meghatározzák. A recesszióban, bizonytalanságban, nélkülözések között töltött időszak „emléke” életük végéig kísérthet. Így feltételezhetjük, hogy a jelenlegi időszak is hatással lehet majd domináns értékeikre, a munkavállalással, karrierrel, ezen belül pedig a vállalkozással kapcsolatos attitűdjeikre. A gazdasági válság 2-3 évvel ezelőtti, a hétköznapokba való begyűrűzéséig úgy tűnt, hogy a rendszerváltás környékén született fiatalok is továbbörökítik attitűdjeikben és egyéni életstratégiáikban a tanult tehetetlenség sajátos kelet-európai változatát. Ennek egyik fő mozgatórugója a kiszámíthatóság és a biztonság mindennél fontosabb vágya volt, amely a Ronald Inglehart féle univerzálisnak gondolt társadalmi értékváltozás folyamatával ellentétben a materialista életszemléletbe való „visszahátrálást” hozta magával. Az elmúlt évtized tizen- és huszonéves korosztályai számára a globális fogyasztói kultúrában elfoglalt pozíció vált az egyik elsődleges identitásformáló tényezővé. E felszín alatt azonban mindvégig ott találjuk a szocializmus szülői tapasztalataiból táplálkozó nosztalgiát a részben valós, részben pedig hamis biztonságérzet és lassú gyarapodás iránt. Mindez élesen szemben állt és áll azzal a kollektív társadalmi elvárással, amely a fiatalsághoz automatikusan kapcsolni vélt tulajdonságokat és szerepeket (innovativitás, kockázatvállalás, dinamizmus, versenyképesség stb.) írta elő a fiatalok

számára – elsősorban a média és a politika felületes üzenetein keresztül. Mindez azonban azt eredményezte, hogy egy olyan – a társadalmi integrációhoz kapcsolódó értékválasztásaiban és attitűdjeiben – homogén, azonban sok tekintetben nem koherens társadalom jött létre, ahol a fiatalabb generációk szocializációja jelentősebb társadalmi „tektonikus” mozgásokat egyelőre nem jelez előre. A társadalom és a gazdaság működésével kapcsolatos alapvető értékek és attitűdök megváltozása társadalmi szinten ugyan lassú folyamat, azonban egy-egy – főleg fiatal – generáció esetében ez a külső környezet, a társadalmi „klíma” megváltozásának következtében gyorsabban is végbe mehet. A magyarországi fiatalok helyzete napjainkban kétségtelenül átalakulóban van. Az elkövetkezendő néhány év történései adhatnak majd választ arra a kérdésre, hogy vajon a fiatalok tömeges külföldi munkavállalása, a közoktatás, a szakképzés és a felsőoktatás átalakuló rendszere, illetve a gazdaság és munkaerőpiac helyzete milyen hatással lesznek majd a fiatalok társadalomképére, várakozásaira, a vállalkozóvá válással kapcsolatos vélekedéseikre.

IRODALOM Acs, J. Zoltan; David B. Audretsch (2005) Handbook of Entrepreneurship Research. An Interdisciplinary Survey and Introduction. Kluwer Audretsch, D. B., R. Thurik, I. Verheul, S. Wennekers (szerk.) (2002) Entrepreneurship determinants and policy in a European-US comparison. (Economics of science, technology, and innovation No. v. 27) Springer 2002 Birch, D.L. (1987). Job Creation in America: How our Smallest Companies Put the Most People to Work. New York: Free Press Birley, S. (1985). The role of networks in the entrepreneurial process. Journal of Business Venturing, l(l), 107-118. Buzás Norbert (2004) a vállalkozói szellem szerepe a spin-offcégek alapításában. In CzagányLászló – GaraiLászló (szerk.): a szociális identitás, az információ és a piac. JATEPress, Szeged, 257–266. Collins, O., Moore, D. (1964) Enterprising man, MSU Business Studies Czakó Ágnes, Kuczi Tibor, Lengyel György, Vajda Ágnes (1995) a kisvállalkozások néhány jellemzője a kilencvenes évek elején. Közgazdasági Szemle, 4. sz. 399–419. o Entrepreneurship in the EU and beyond. Report. Eurobarometer 354. (http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/ fl_354_en.pdf ) Gábor R. István - Galasi Péter (1982): a „második” gazdaság. Tények és hipotézisek. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Gartner, W.B. (1988) “Who is an Entrepreneur?” is theWrongQuestion,American Journal of Small Business,Spring, 11-32. Gazsó Tibor (2013) Munkerő-piaci helyzetkép. In: Magyar Ifjúság 2012. Tanulmánykötet (szerk. Székely Levente) Kutatópont, Budapest, 127-151. Green Paper on Entrepreneurship in Europe. COM(2003) 27 (http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/en/ com/2003/com2003_0027en01.pdf )

Hárs Ágnes (2012) Atipikus foglalkoztatási formák Magyarországon a kilencvenes és a kétezres években. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, BWP – 2012/7 http://www.econ.core.hu/file/download/bwp/bwp1207.pdf (letöltve: 2013. szeptember 4.) Kirzner,I.M., (1973),Competition and Entrepreneurship,Chicago: ChicagoUniversity Press. Kolosi Tamás (1987) Tagolt társadalom. Struktúra, rétegződés, egyenlőtlenség Magyarországon. Gondolat, Budapest KSH (2011) a fiatalok munkaerő-piaci helyzete. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/ifjusag_ munkaero_piac.pdf (letöltve: 2013. szeptember 20.) Kuczi Tibor (1998) Vállalkozói kultúra – az életutak finalitása. Replika, 29. március, 157–170. Kutatópont (2012) Magyar Ifjúság 2012 kutatás első eredményei. http://kutatopont.hu/files/2012/02/magyar_ ifjusag_2012.pdf (letöltve: 2013. szeptember 20.) Laki Mihály (1998) Kisvállalkozás a szocializmus után. Közgazdasági Szemle Alapítvány, Budapest McClelland, D.C., (1961) The Achieving Society,Princeton, NJ: van Nostrand Meyer,G.D. & Neck, H.M. & Meeks, M.D.,2002, The Entrepreneurship – Strategic Management Interface, In Hitt, M.A. & Ireland, R.D. & Camp, S.M. & Sexton, D.L. (szerk.), 2002,Strategic Entrepreneurship,Oxford: Blackwell. Nagy, Beáta (1999) „Tűzoltó leszel s katona” - a budapesti közgazdászhallgatók társadalmi összetételének és motivációjának változásai a kilencvenes évek közepén. Közgazdasági Szemle, 1999. január, 81-96. Porter, Michael E., and Klaus Schwab (szerk.) (2008) Global Competitiveness Report 2008/2009. Geneva: World Economic Forum Purdue, A. (2005) Entrepreneurship: The Past, the Present, the Future. In: Acs, J. Zoltan; David B. Audretsch (ed.) Handbook of Entrepreneurship Research. An Interdisciplinary Survey and Introduction. Kluwer Ságvári Bence (2011) Kultúra és gazdaság. Az értékek szerepe a gazdasági versenyépességben. Doktori disszertáció Ságvári, B. (2013) az átmenetek kora? A magyar fiatalok társadalomképéről. In Társadalmi integráció a jelenkori Magyarországon (szerkesztette Kovách Imre) Argumentum-Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont, Budapest, p. 63-82 Schumpeter, J. (1980) a gazdasági fejlõdés elmélete. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Sombart, W. (1924) Der moderne Kapitalismus: historisch-systematische Darstellung des gesamteuropäischen Wirtschaftslebens von seinen Anfängen bis zur Gegenwar. Duncker & Humblot, München-Leipzig Szelényi Iván (1990) Új osztály, állam, politika. Európa, Budapest Szerb László, Kocsis-Kisantal Orsolya (2008) Vállalkozói kultúra Magyarországon két napilap tükrében, Közgazdasági Szemle LV. évf. 2008(3), 243-261. Szerb László, Márkus Gábor (2007) a felsőoktatási környezet hatása a vállalkozói életpálya választására Közgazdasági szemle, LIV évf. 2007(3), 248-273. Szerb László, Márkus Gábor, Petheő Attila (2011) Kifelé a gödörből? A Nemzeti Vállalkozói Rendszer összetevőinek értékelése a Globális Vállalkozói Monitor adatai alapján (GEM 2011 Magyarország) http://www.gemconsortium. org/docs/download/2829 (letöltve: 2013. augusztus 28.) Timmons, J. A., Stephen Spinelli (2006) New Venture Creation: Entrepreneurship for the 21st Century, McGraw Hill Weber. Max (1982) a protestáns etika és a kapitalizmus szelleme: Vallásszociológiai írások. Gondolat, Budapest

Fiatalok és vállalkozók Elméleti keretek és kutatási eredmények

Recommend Documents