Fiatal gazdálkodók kötelező képzése. Összefoglaló

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” – az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával

Fiatal gazdálkodók kötelező képzése Összefoglaló 1. A KAP aktuális kérdései (Health Check) 1. Kötelező moduláció (átcsoportosítás a közvetlen kifizetésekből vidékfejlesztésre) - alapmoduláció - progresszív moduláció 2. Új kihívásokra átcsoportosított vidékfejlesztési források társfinanszírozása 3. Kifizetési alsó határ 4. 90 millió euró többlettámogatás az új tagországoknak 5. Támogatások termeléshez kötése 6. Kölcsönös megfeleltetés bevezetése az új tagállamokban 7. A fiatal gazdák több támogatási lehetőséghez jut(hat)nak 8. 68. cikk (Nemzeti boríték képzése) 9. Nem mezőgazdasági profilú vállalkozások kizárása 10. Intervenció - módosítások 11. Tejpiaci intézkedések A Health Check jövőbeni hatásai  A II. pillér erősítése az I. pillér terhére  A területi átalány preferálása A Bizottság az átalányalapú támogatási rendszer irányába való elmozdulást (regionális modell) preferálja, és ennek megfelelően lehetővé teszi a történelmi modellt alkalmazó tagállamokat, hogy 2009-2013 között álljanak át a regionális modellre.  A kölcsönös megfeleltetés egyszerűsítésében nincsen előremozdulás A rendszer, elsődlegesen az ellenőrzés bürokratizmusa, rossz üzenet a termelők számára, komoly feszültségeket hordoz magában.  Az új kihívások kezeléséhez hiányzik a megalapozó szakmai stratégia (éghajlatváltozás, megújuló energiaforrások, vízgazdálkodás, biológiai sokféleség, tejágazat szerkezet átalakítása)  Az állapotfelmérés döntései az 1992-es, 1999-es és 2003-as reformdöntések útján haladnak tovább, bár a Bizottság által javasoltaknál visszafogottabb ütemben. Egyes döntései jelzés értékek 2013 utánra is, nem tekinthetők pusztán kiigazításnak, hanem inkább újabb reform folytatásának.

2. Kölcsönös megfeleltetés (Cross Compliance)  A kölcsönös megfeleltetés rendszerének lényege, hogy a közvetlen támogatás teljes kifizetését a mezőgazdasági földterülettel, a mezőgazdasági termeléssel és


tevékenységekkel kapcsolatos szakmai követelmények és elírások betartásához kötötte, nem pedig előre meghatározott mezőgazdasági termékek termeléséhez.  A rendszer célja a környezetre, az élelmiszer-biztonságra, az állategészségügyre és az állatok kíméletére, valamint a mezőgazdasági földterület jó mezőgazdasági és ökológiai állapotára vonatkozó alapvető előírások beillesztése a közös piacszervezés keretébe, továbbá a versenyképes, és fenntartható gazdálkodás elősegítése. A kölcsönös megfeleltetés előírásainak rendszere két részre bontható:  Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények, 18 jogszabály (JFGK)  Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ): 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet! Magyarországon a kölcsönös megfeleltetés rendszerét az alábbiak szerint kell fokozatosan bevezetni, illetve annak előírásait betartatni: 2004-től: HMKÁ 2009-től: HMKÁ + JFGK első csomagja (1-8) 2011-től: HMKÁ + JFGK 1-8 + JFGK 9-15 2013-tól: HMKÁ + JFGK 1-8 + JFGK 9-15 + JFGK 16-18 2009-ben az első 8 JFGK ellenőrzése kezdődött meg. A kötelezettségek ellenőrzése, jogkövetkezmények A helyszíni ellenőrzéseket az - MVH (HMKÁ, Natura 2000) és az - MgSzH (a felszín alatti vizek védelmének, a szennyvíz iszap felhasználás, a nitrátszennyezés elleni védelem követelményei, továbbá az állatjelölési, a növényvédelmi, az élelmiszerbiztonsági, az állategészségügyi és az állatjóléti követelmények)

3. SPS EU-12: lehetőség a SAPS 2013-ig EU-15 + Málta, Szlovénia: 2007-től SPS Magyarország az EU Bizottságnak bejelentette, hogy 2010-től be kívánja vezetni az SPS rendszert. Ezért T/5883 számon benyújtásra került az „SPS törvény” tervezete, melyet az Országgyűlés 2008. októberében elfogadott. A jogszabályt azonban Köztársasági Elnök úr nem írta alá, hanem annak egy szakasza miatt azt előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz küldte. Az SPS tényleges bevezetése elsősorban az AB döntésének tartalmától és idejétől függ. Az SPS bevezetéséig, de legkésőbb 2007-ig az EU-ban számos termékpályához kapcsolódó közvetlen, termeléshez kötött támogatási jogcím képezte az egyes közös piaci szervezetek


(CMO-k) pénzügyi ösztönző-rendszerét. Ezek termelési és támogatási kvótákba ágyazott „standard” KAP támogatások teljesség igénye nélkül a következők: Szántóföldi növények (GOFR), Tej, Marha- és borjúhús (6 jogcím), Juh- és kecskefélék (3 jogcím), Durumbúza, Fehérjenövények, Hüvelyesek, Rizs, Komló, Dohány, Burgonyakeményítő, Vetőmagok, egyebek (olívaolaj, gyapot, szárított szl, banán stb.) Illetve speciális rezsimek keretében bizonyos feldolgozóipari támogatások: Cukor, Zöldséggyümölcs (paradicsom, barack, körte), Szárított takarmány. A reform ezen jogcímeket integrálta (illetve fogja 2012-g integrálni) egy egységes támogatási rendszerbe mely költségvetési szempontból nagyjából semleges (az egyes tagországok az SPS borítékjukban megkapják amit korábban termékpályánként külön-külön kaptak), viszont a támogatás termeléshez már nem köthető. A KAP reform alapfilozófiájából kiindulva a termelői közvetlen támogatások már nem (csak) bizonyos javak folyamatos elállításának a függvénye, hanem ehelyett egy korlátozottan de forgalomképes, a termelési kötelezettségtől elszakadó támogatási jogosultság kerül a termelők számára megállapításra. Az egyénileg megállapított támogatási jogosultságok lehívása nem az adott termék elállításától függ, hanem a termelnek a tulajdonában lévő jogosultságok számával megegyező hektárszámú mezőgazdasági területtel kell rendelkezniük, továbbá az üzem egész területén be kell tartaniuk a kölcsönös megfelelés előírásait. Az SPS támogatás igénybevételéhez a gazdálkodónak tehát támogatási jogosultsággal és megfelelő méretű mezgazdasági területtel kell rendelkeznie (1 jogosultság = 1 ha). A mezőgazdasági üzem tulajdonába kerülő támogatási jogosultságok – földterülettel vagy anélkül – értékesíthetők, természetes személy esetében örökölhetők, ajándékozhatók vagy jogi személyek esetében jogutódlással megszerezhető, de csak az adott tagországon vagy régión belül. (Föld nélküli átruházás: 50%-os elvonás!) A jogosultságok bérbe adhatók, de csak megfelelő hektárszámú földterület együttes átruházása esetében. A támogatási jogosultság vagyoni értékű jognak tekinthető. A támogatás összegszerű megállapításakor a tagállam számára lefektetett globális támogatási felsőhatárból kell kiindulni (SPS boríték). Ez Magyarország esetében 2013-as 100%-os értéken meghaladja az évi 1,3 milliárd €-t. Ezen összeget először csökkenteni kell a továbbra is termeléshez köthető komponensekkel és a nemzeti tartalékkal, mivel ezek nem képezik részét a termelőknek juttatott SPS jogosultságoknak. Az így kalkulált SPS boríték két alapmodell szerint osztható ki. A „történelmi modell” szerint az üzem által igénybevett 2000-2002 évek átlagos (közvetlen) támogatást kell felosztani ugyanezen időszak átlagos jogosult (használt) mezgazdasági területére, vagy a regionális modell keretében az SPS boríték összegét -a SAPS-hoz hasonlóan- kell a teljes szántó és gyep és ültetvényterületre vetíteni. Az így kapott támogatási jogosultságok fő jellemzője tehát a számuk, ami a történelmi modellben a referencia-időszak hektárszámával, a regionális modellben pedig a rendszer első évében az üzem által bejelentett hektárszámmal egyezik meg, és az értékük. Az így kiosztott támogatási jogosultság az üzem tulajdonába kerül, amit évente a használatában lévő jogosult területtel aktiválhat. Amennyiben –jogosult terület hiányában- az üzem a jogosultságát vagy


annak egy részét két évig nem képes lehívni, úgy az a nemzeti tartalékba kerül, vagyis jogosult számára elvész. A két rendszer ötvözésére alkották meg az ún. „hibrid-regionális” modellt. Ebben az esetben az SPS boríték egy előre meghatározott komponensét a regionális modellhez hasonlóan területi átalányként osztunk ki, míg a fennmaradó részt történelmi referenciák alapján üzemenként differenciáltan juttatjuk a gazdálkodónak úgy, két komponens (fix és változó) összegzésre kerül, és az első évben bejelentkezett területtel lesz elosztva. dinamikus komponens: a történelmi referencia alapján megállapított hányad egy előre megállapított kulcs alapján évente csökken és egyidejűleg a regionális komponens nő addig, amíg zérus nem lesz, és akkor egy tiszta regionális modellt kapunk. Ezt dinamikus hibrid modellnek nevezzük.

4. Agrár szakigazgatás FVM stratégiaalkotás (közösségi támogatási tervek, programok elkészítése), Irányító Hatóság, jogalkotás, költségvetési tervezés, egyedi hatósági ügyek intézése, a Közös Agrárpolitika kialakításának végrehajtását szolgáló nemzeti intézményrendszer működtetése, humánerőforrás-politika, irányítás és ellenőrzés. MgSzH növénytermesztési hatóság, talajvédelmi hatóság, állategészségügyi hatóság, tenyésztési hatóság, erdészeti hatóság, vadászati hatóság, halászati hatóság, takarmányozási hatóság, borászati hatóság, növényvédelmi szerv, mezőgazdasági igazgatási szerv, élelmiszerbiztonsági szerv, zöldség-gyümölcs minőség-ellenőrzési szerv MVH Akkreditált kifizető ügynökség Központi szerv, igazgatóságok, területi szervek Földhivatalok

5. A gazdálkodás ökonómiája, gazdaságossági számítások Beruházási döntés: 1. A beruházási ötletek kidolgozása és összegyűjtése; 2. A javasolt beruházások költség-haszon elemzésének elvégzése (a bevételek és kiadások előrejelzése); 3. Mindegyik javasolt beruházás viszonylagos előnyeinek rangsorolása és választás a beruházási alternatívák között; 4. A kiválasztott beruházás megvalósítása; 5. A megvalósult beruházás értékelése. A döntéseket megalapozó számítások:


- statikus számítások: a pénz időértékét nem veszik figyelembe (költség- és nyereség összehasonlítás; statikus megtérülési idő) - dinamikus beruházás-gazdaságossági számítások: figyelembe veszik a pénz időértékét. Kapcsolódó fogalmak: nettó jelenérték, belső megtérülési ráta, haszon-költség hányad, cashflow, érzékenység-vizsgálatok.

6. Az elnyert összeg felhasználási rendje, a gazdaság működésével kapcsolatos bizonylatok szabályos vezetése; szankciók, jogorvoslati lehetőségek Második kifizetési kérelem A fennmaradó 10%-ra, legkésőbb a támogatási határozat kézhezvételétől számított negyedik év január 1-31. között Feltételek: - üzemmérete elérte a működtetési időszak 4. évére vállalt üzemméretet, - részt vett az ÚMVP keretében a fiatal mezgazdasági termelők elindítása című kötelező képzésen, és erről a Képző Szervezet által kiállított igazolással rendelkezik, - kifizetési kérelméhez csatolja a gazdaságának földterületeire vonatkozó MePAR blokktérképet, amellyel igazolja a 4. évre vállalt üzemméretének elérését. A támogatott kötelezettségei - egyéni vállalkozó - főtevékenység: mezőgazdasági tevékenység, - bizonylatok megőrzése (5év); - ÜT teljesítése (EUME – helyettesítés megengedett, árbevétel – 4. és 5. év, kommunikációs terv!) - üzemméret 4. évre - üzemméret fenntartása működtetési időszak végéig; - képzésen részvétel - monitoring adatszolgáltatás - adatváltozások bejelentése (G02) Jogkövetkezmények 1. A támogatás teljes visszafizetése - az ügyfél a gazdaságát nem személyesen vezeti, és/vagy a támogatottsági szint (4 EUME üzemméret) elérése után a mezőgazdasági tevékenységet nem főtevékenységként folytatja, - a működtetési időszak során a gazdaság működésével kapcsolatos bizonylatokat nem gyűjti, illetve az MVH által végzett ellenőrzés során azokat felmutatni nem tudja, - a támogatási kérelem benyújtásakor 4 EUME-nél kisebb üzemméret gazdasága a támogatási határozat kézhezvételétől számított 4. évre nem éri el a 4 EUME üzemméretet, vagy az üzleti tervben vállalt üzemméretet, és/vagy azt nem tartja fenn a működtetési időszak végéig, - a támogatási kérelem benyújtásakor 4 EUME-t elérő üzemméret gazdasága a támogatási határozat kézhezvételétől számított 4. évre nem éri el az üzleti tervben vállalt üzemméretet, és/vagy azt nem tartja fenn a működtetési időszak végéig,


- a mezőgazdasági tevékenységét a támogatási határozat kézhezvételét követően 5 évnél rövidebb ideig folytatja, és/vagy nem egyéni vállalkozóként végzi, - a pontozási szempontok ellenőrzése során kiderül, hogy az ügyfél nem valós adatot szolgáltatott. Az igénybevett támogatás jogosulatlanul igénybevett támogatásnak minősül, valamint az MVH támogatási határozatát visszavonja, az eljárást megszünteti és az ügyfelet a további 5 évre kizárja az intézkedés keretében nyújtott támogatásból, ha az ügyfél a második (a 10%-ra vonatkozó) kifizetési kérelmét nem nyújtotta be. 2. A támogatás részleges visszafizetése  Ha az ügyfél üzemének mérete az utolsó kifizetést követen a 4. évre vállalt mérettől 20%-ot meghaladóan marad el, akkor az ügyfél köteles a 20%-ot meghaladó elmaradáson túl százalékpontonként a támogatási összeg 5%-át visszafizetni.  Ha a támogatási kérelemben vállalt mértéktől történő elmaradás miatt az ügyfél üzemmérete alacsonyabb támogatási kategóriába kerül, úgy az ügyfél az addig igénybevett támogatásból – az előző bekezdés alapján meghatározott visszafizetési összegen felül – 10 000 eurót köteles visszafizetni. A levonás teljes összege azonban nem lehet több, mint az igénybe vett támogatás összege.  Ha az ügyfél a pénzügyi tervében a 4. és 5. évre vállalt árbevételtől 25%-ot meghaladóan marad el, akkor az ügyfél köteles a 25%-ot meghaladó elmaradáson túl százalékpontonként a támogatási összeg 5%-át visszafizetni.  Az MVH a kommunikációs tervben vállalt feladatok, és az üzleti tervben vállalt üzemméret növelések teljesülése tekintetében az ellenőrzés időpontját megelőző naptári éveket is ellenőrizheti. Nem vonatkozik azonban a jogkövetkezmény a támogatási határozat jogerőre emelkedésének évére, amennyiben a határozat jogerőre emelkedése május és december közötti időszakra esett.  Ha az ügyfél gazdaságának üzemmérete a támogatási határozat jogerőre emelkedését követő naptári évtől kezdődően az üzleti tervben az adott évre megadott EUME mérettől 30%-ot meghaladóan marad el, akkor az ügyfél köteles a 30%-ot meghaladó elmaradáson túl százalékpontonként a kifizetett támogatási összeg 2%-át visszafizetni.  Ha az ügyfél az üzleti tervhez kapcsolódó kommunikációs tervben vállalt feladatok ütemezésének megfelel teljesítést adott évre vonatkozóan elmulasztja, az ügyfél köteles a kifizetett támogatási összeg 2%-át visszafizetni.

7. Az üzleti terv megvalósulásának nyomonkövetése Üzleti Terv készítése 1. Információk gyűjtése – külső (piac, versenytársak, versenytermékek, technológiák) és belső információk (humántőke, rendelkezésre álló eszközök, stb.) összegyűjtését, és rendszerezését foglalja magába, mely információk alapján a terv készítése megkezdhető. 2. Kiindulási helyzet elemezése – verseny, értékesítési csatornák, rendelkezésre álló technológiák elemzése. 3. Célok kitűzése (olcsóbb termelés, magasabb hozzáadott érték, alternatív hasznosítással a jövedelmek növelése, piaci részesedés növelése, stb.)


4. Tervvázlatok kidolgozása – a célok elérését lehetővé tevő alternatív megoldási utak kidolgozása, pl. vásárlás, vagy bérlés, saját munka vagy bérmunka, stb. változatok mérlegelése. 5. Végleges terv összeállítása, és részelemekre bontása 6. Terv megvalósítása és a tervteljesítés ellenőrzése.

8. Forrásbevonás lehetőségei, hitelfelvétel - Aktuális ÚMVP jogcímek - Támogatott és piaci hitelek, kezességvállalás

9. Piacra jutási lehetőségek 1. Gazdaság átvétel esetén meglévő piaci kapcsolatok kihasználása, dinamizálása 2. Termelői csoportba, TÉSZ-be történő belépés, és azon keresztül történő értékesítés 3. Helyi termékek létrehozása, fejlesztése 4. Termeltetési és termék értékesítési szerződés kötése integrátor vállalkozással 5. Közvetlen feldolgozói értékesítés 6. Közvetlen fogyasztói értékesítés 7. Internetes értékesítés

10. Szaktanácsadási szolgáltatások igénybevétele További információ: Területi Szaktanácsadási Központok

Fiatal gazdálkodók kötelező képzése. Összefoglaló

Recommend Documents