Fiatal asszony felelt

131

Fiatal asszony felelt. (Szülés elöli halt meg.)

. Ez a fájda lmas út a temető birodalmába vezetet! . hogy elete legszebb korában. el képzelt boldog házasságá nak a lig a kezde tén, á ta djuk ifj. Tontsch Györgyné sz. holtmarosi Eördögh Margi to t az édes anya földnek. Csendes helyez, me ly né ma ny uga lmáva l a nny ia knak oly sok fájda lo mról, vesz teségrő l beszél. Ez a sok sirh alom s azolmak minde n virága oda muta t, hol a h ivő lélek a veszteség fájda lmá ba n is lá tja az örökkéva ló [s tent és megta lálja, a kit keres . . . Nyila it sir e l ő lt á llunk . A porszeme kre és a göröngyökre é ppe n úgy rátűz a na ps ugá r, mint a virágo k szirm ára . visszaverő d ve, játszva azoko n. Csa khogy ilt a na psugá r is elmulás ról beszél s azt a sötét mélységet vil ágilj a meg, m e ly b ő l mi ntha lá tha ta tla n kéz nyulna ki ridegen, hogy magához ölel· jen minde n örömet, remé nyt, boldogsága t. melyeket az élet egy ifjú párn ak, mint boldog a já ndékot igér!. Ez ajá nd ék megsemmisülése érzetébe n egye tlen vigaszta ló a nna k a hilnek ereje, hogya Me nnyei Atya a földi szerete tnél nagyo bb sze retelte l foga dja ke blére azt, a kit e földö n igazá n szere tet!. Mi a hit és szere te t e bizta tó fé nys uga ra melleIt fájó szivvel búcs uzunk. Mo ndja m·e, hogy az én lelke mn ek is mind en hurja megrezd ül a búcsú go nd ola tá ra. Mégis az eva ngé lium bizta tásával és a megpró bá lt hit erejével ha ngsulyozo m, hogy ,,8 Z Ur azokat pró bá lja meg, a kik et szeret" . Oh milye n korá n és milyen vá ratla nul jölt is ez a ne héz, ke mény pró ba I Alig eszte ndeje , hogya szere tet me legsége, megé rtő és e lle n á l ~l a t a tl a n ha ta lma egyesi telte <'s boldogita lta az egymásra ta lá lt sziveke!. S im e a sors kiméletlen keze milyen hirte len összetörte az örökkéva ló na k hit! ka pr.so ka!. A világégés lá ngjáná l, szép Ma rosszék völgyeine k és ha lma ina k madá rda la melle tt, ifjúi á brá ndozás közben é bredt fe l, n ő t! , erősödö tt . vá lt valóra és forrasztot!a össze az é lt e tő szeretet a boldogságra vágyó sziveke!. A béke nyugalm a és vigaszta ló tuda ta még a lig járta á t a lelkeket s má r a Ce nk a lj á n nyilik a sir. me ly gyászba borit ja

fi

szeretö rérjet. az éd es a nyá l, tes tvé reke t és rokonokat

Csoda-e, ha ilyenko r felzokog a csalóda t! ember s kérdésekkel

•

ostromolja a magas eget I Hol vRn a le erőd, Ura m, hogy nem leheteft megtartani ezt az ifjú, remé nyleljes éle lel ? Hol van a le igazságod, Uram, hogy igy sujlod a benned bizó hilel és igy töröd össze a jövő minden bízlaló reményé l ? Hol van a te szereleled, Ura m, a ki élelnek indilod az em berben a teremtményI s azzal a boldogsággal bizta lod a nöl, hogy anya lehel s egyik éle ttel felemészted a másika t, hogya férj apa ne le· hessen 7 Miért a sok vágy, rem ény, a ka ra I az ifjú szivekben , ha egyetlen inlésed megse mmisil mindent ? ... De nem , nem, némulj el emberi szó az ajkamon, merI nem vagy bölcs az isteni dolgokba n I Pa nasz, zúgolódás ne jöjjön ajkaIokra neklek se, gyászoló hivek, tudva, hogy a kkor is szeret az Ur, mikor megpróbál s .. a kik az Islent szeretik, azok nak mindenek egyaránt javokra szolgálnak". Ige n, igen, mondjam·e, hogy az én lelkem is s még anynyiaké meg van rendülve és gyászban él, miként a tiétek ? Hánya n vagyunk, akiket fájó emlékek kisérnek, akárhová megyünk; kiknek le lkén, mint valami meg-megrázó szárnysusogás vonul át a mult id ő k rövid boldogságának fénye-á rn ya? Nem látjátok-e , hogy szemeink akaratlanul is a mélységbe néznek, mert a mieink közül is rej t valakit a föld kebele, de lelkünk önkénytele nül fe l a magasba tör, hol sohajok és vágyak. remény és igére t ama hajlékokba n egybekapcsolódna k ? I. . . A _koporsóra nézünk, mely virágos pompájával is gyászt hirdet, de hitünk ereje magas ra emel, hol az angyalok serege minlha vigasztaló da lt zengve mo nda ná, hogy ne m ha lt meg, hanem él, a ki nagyo n szeretett. Ige n, a halá l komor, gyászfátyolos a la kjától az élet szépségéhez, biztató reménységéhez fordul tekintetünk. A hit e rejébő l táplálkozó képzelet úgy lá tja, a szerete Iből fa kadt bizalom megérzi, hogy itt jár körülöttünk , közelit va la ki f"l énk, a kinek lelkülete, mint mindig, most is vigasztaló és meguj itó erővel szól: .. jöjjetek énhozzám mindnyája n, kik megfá ra dtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugta tla k titeket"; .. a ki énbenne m hisze n, ha meghal is, él az"; .. boldo· gak, !lkik ne m látna k, mégis hisznek ". .. Óh hallga, hallga, hisz ismerős hangok ezek, a Mesler, az Id vezi t ő , az Ur Jézus szava ez, aki örömbe n és bánatban, fényben és sötétségben, boldog reménységben és szivettépö kétségbeesésben egyaránt . . fel keresi 'és megtalálja azokat, kiknek hite utat tör szam ~ r~; S ~sodás erővel, varázsigékkel hirdeti· a sir szélén is . az arak

133 é l I dia da lá l . .. Óh nem, ne m ha l meg az, kinek szive lelve va n sze re ie lIel. ha ne m .. élteló eszmévé fin omul" . Igen, a Mesle rne k a hivó lélekben való megjelenése, a megújult hil nagy ereje, az e mberi szeretetnek az él ő lsten e l
es megölel titeket. a kik búcsúztok. Isten vele. lsten velünk. Amen. Kovács Lajos,

134

Példaadó élet. (HaloIIi beszéd 71 éves munkás és példás életü férfiú felelI) .

Atapige: Jer. sir. 5: 16. MLeesell

ft

mi fejünk koronája",

Lehullott szo morú és felh őve l takart éle tünk egéröl az egyik utmuta tó csillag. Fényét hiába keressü k, mert örökre kialudott az. Ta nácsait oknélkül várj uk, mert elnémulta k " beszédes ajka k. Szive szeretetéért célta la n esengünk, óh mert ne m do bban az többé. S mi, fájda lmas é letün k elsöté tült útjá n, bú súló 'szivü nk mély keserüségével, gyászba borult lelkünk aggódó kérdéseivel vesszük l,örül a koporsó t, me ly e lzárta e l ő­ lünk az útmutató csillag világitó fényét, e lta ka rta a ne mes aj kak beszédes ta nácsát s megse mm isile tte a sziv n,," édes szere tetéI. Ez a koporsó, melyet szeretteid és e k esergő gyü lekezet oly mély fájdalomm a l á ll körül, a te kpporsód feledhetetlen aCia, ki az élet utján oly elévülhetetlen érdemeket szereztél ; ki a becsü letes, példaadó munkás é letnek o ly sziklaszilárd oszlopa voltá l ; kinek érzésed, szived dobba nása, lelked gondolatja egy volt a miénkkel s kit a szeretet kapcsán sira ta tla nul ne m hagyu nk. Megsiratu nk, me rt itt most hirtelen nálad nélkül elképzeln i se m tu djuk az élete I. Megkönnyezü nk, mert úgy érezzü k, hogy vezérlésed nélkül tanácsta lan ul fogun k bolyongani a göröngyös úton. Elzokogunk , mert leesett a mi fejünk ko ronája. [gen ... megsira tunk , megkönn yezün k, elzokogunk , ha nézzük a te koporsóda \' mely oly sok mind e nrő l beszél nekünk. Óh az a koporsó a te példaa dó, munkás életede t állitja e l ő nk be.

* * *

Nézem e koporsót és lá to m a te családodért hevülő munkás életede\. Úgy érzem, hogy mióta [s tgn az első pár embert a para dicso m kertjéből k iűzte , az6ta a csa ládi tüzhely az a meghitt . meleg, puha fészek, hol egy hüséges hitves és szerető szivü gyermekek tő l körülvéve, fe!ta lálható minden öröm és boldogság. Hiszen az éle t utja ma nehéz és göröngyös, a munk amező tövisekkel rakva va n. Lépten-nyomon e mberek bánta nak

és sebzik véresre szivünke\. Ilyenko r hol ta lá lunk• fárad t tes-

135 tün knek édes pihenést s megbántott szivünknek boldog enyhülelet. ha nem a családi körben, ebben a meghitt. puha , meleg fészekben, hol szerettei nk kitá rt karokkal vá rnak? Oh ezért a családi édes boldogságért és a munkából minket szeretettel váró miei nké rt dolgozni, küzde ni és izzad ni milyen szé p és föle m e l ő dolog. Családod életéért és boldogulásáért lá tla k verejtékezni megboldogult a lia, m i d ő n 71 esztendő n e k terhével vállado n ott jársz a m ező k ha tá ra ina k göröngyös útain s félre téve minde n ké nyel met és nyugal ma t, melyet öreg na pja id ba n méllán megé rdemeltél vol na; küzdessz és fá ra dsz a megélhe tés biztositás á ért és gyerm ekeid boldogitásá ért. Ezért a fá ra dha ta tla n, példás életért helyeznek szere tte id egy koszorut a te koporsódra, mely a szere te t fe hér virágaiból va n fo nva és s irva zokogjá k, hogy leese tt a mi fejün knek é kes koron ája.

• • •

De nézve a te ko porsódal, látom e község elöha la dásá ért való tevéke nykedéseide t is. Látom benned és álta la d a szent irás szava ina k te lj es edésé t; "a gyertya ne m azért gyujta tik meg, hogy vé ka a lá rejtessék, hanem hogy másokna k is világitso n ". lsten úgy re ndezte be a világot, hogy a kik neveltetésüknél é s sze lle mi ké pességeiknél fogva a világ' világoss ága i le hetne k, azok uta t mutassanak és irányitói legyenek a sötétben ül ő kn e k ; hogy a fé n y lő csillagok világoljan a k még a legsötééjszaká ba n is. "Te voltá l ked ves alia, - ki e koporsóba n pihen sz, - egy félszáz ad derüj ében és homályában e község világitó fénye, ki ősi ha gyom á nyai hoz hiven, böséggel osztogattad nemes tanácsa ida t, ki hosszu évtizedeken ke resztül, mint e község képvisel ő testületé nek oszlopos tagja, szókimondó, bátor harcosa voltál a ha la dá s érdekeinek. Te voltál. kinek a közjót szolgáló tevéke nykedéseidet még rosszakaró ellenségeid is el kell, hogy most is merjék s kik tá n csak majd napok multá n fogják érezni, hogy mily na gy ürt hagytál magad után e község életében, Ezért ", sok jó ta nácsért, példás útmutatásért helyeznek e község la kói egy koszorut a te koporsódra, mely az elismerés szép virága iból van fo nva, s búsan kesergik, hogy leesett a mi fejünknek é kes koronája .

• • •

Nézve koporsódat, meglátom továbbá a te életed egyik

136 leg fén y l őbb és legragyogóbb günknek erős pillére. ennek

•

tündöklését. ki mint egy h ázlt őzs 'érdekében sikerre l ha reoltál. T tudtad. hogy az egyház. melynek kebelében születtünk. nev 1tellünk. mely a jó ls ten szent nevé ne k im ádására megta nitott . mely szivünkbe esepegtelle a hitne k diadalmas erejé t. a hi vek áldozatos munkájából épül s azt támogatni. szere tn i. védeni és azért áldozAtot hozni : szent kötelességünk. 011 is voltál annak védelmébe n. mikor avata tla n kezek megtámadták. mikor illetlen beszédek sértegeIlé k. Ott voltá l támogatásában . mikor nemes l elkedből j övő bölcs ta nácsa idd a l irányt jelöltél. mikor mint keblita nácsunkn a k évtizedeke n keresztül h űséges tagja. ennek gyü lésein ne mr.sa k pontosa n meg· jelentél. de a tanácskozás na k életet is a dtá l. Ott voltá l á ldoza ttevéseidben mindig a lege lső sorba n. me lyek nevede t és e ml ékeidet az unokák elő tt is hirde tni fogjá k. Oh azok a bö lcs inditványok. melyek jegyző k ö n yveinkb e n nevedde l ka pcsola tba n megörökitve vannak; a zok a lelkesitő szavak. melye k ajka id ról elhangzotta k a nehéz egyházi épitkezések idejé n ; azok a bi7.talások és ajándékozások. melyek aranykönyvünkben fe ljegyezve vannak : mindig hirdetői lesznek a te pé ldás. egyházias és va llásos életednek. De ki tudná mind fölsorolni e tére n vcgze lt munkáidat és hozott áldozataid"t. Csaknem minde n porszem arról beszél és tesz tanubizonyságot. Ezé rt a sokolda lu egyházias tevékenységért és áldozathoza ta lért. péld ás. vallás8oságoderl ez egyházközség népe egy koszorut helyez a tc koporsód ra . mely a hála piros virágaiból va n fonva . 8 k.önn yhulla tv/l mondja: leesett a mi fejünknek ékes koroná ía .

• • • Ki életé ben

Gyászoló -gyülekezet ! ily soko lcl a lu mu nkásságot fejtett ki . ki minden téren megszerezte becsü lésü nke l, kinek mindenkihez volt egy jó szava és tanácsa. kine k elveszitése miatt most nemcsak szere ltei. de mindannyian könnyezünk. példás életü. munkás ember volt. Ezért á llítom könnyes szemmel, hogy lehullott életünk egéről az egyik útmutató csillag. s hogy le"""lt a mi fejünknek ékes koronája. A veszIcség lIuly/Íban a hit vigasztal meg CSUpáfL Az a hiL mely azt mondía. hogy ilyeneké a mennyekne k o rs uí\la s hogy a jó I lkek vÍ$wnl fogják látni egymást egy másik hazában. E hitlel meglelj ·ljCdvc. ven-;; b úcsú szavait a kővetkeziikben ... Ámen. Bálint Odön.

"" •

Halotti beszéd. ~{lltkUt\h ot, flt,jl.ih oJ., egy htlzt\hoz h űséges, de I mplomot nem gyokorló 75 éves férfi felelt

Alapige :

Márk 8. r. 36-37. v ... Mil használ velakinek, hl.\ mind e világot megnyeri is. de az 6 lelké I elvcszi1i M

•

Az erős szövésü és dúsgazdag koronáju, hajlithatatlan tölg e t, me! viharol
• • •

138 Család I Mint madá rn a k a fészke, nekünk is legkedves bb helyünk. III pihenjük ki fá radal ma inka t, ill nyerünk új eröt tovább harco lni az éle lle l. 11\ jön gyógyulás beteg és csalódolI lelkünknek s ill talál un k enyhet és vigaszt szomoru szivünknek. Ezért a család i éle \. az egyik legnagyobb érték lévén, a tisztaságnak a forrása kell. hogy legyen. Mózes próféta si nai törvénykönyvében a c,aládba n aZ e rl, ölcsi élet tisztaságá ra helyezi a fösulyt s halállal bünte ti a paráználkodóka \. Jézus pedig - bá r családot ne m a ia piIolI - azt mégis szentnek és sérthetellennek ta rtolla s boldog volt , ha részt e he t II a kánai me nnyegzö csa ládi öröm é be n, vagy megjele nhe tell Zákhe us házába n, a nai ni özvegy és la riu s hajlé kába n s azo l,n a k boldogságá t és jöve ndö é le té t munká lh a tla. Azért Jézus szellemében szólok, ha á llitom, hogy a ki hüséges aZ Ö csa ládjá hoz, a h hoz a meleg fésze khez. hol gyerme ke ke l neve l a tá rsa d a lo mnak , hol szerellei szivébe önti az e rkö lcsi tisztasághoz való ragaszkodásl, az a koporsóba n se m veszilhet i e l a lelké \. Megboldogult afia hű vo lt, talán tulságo'a n hű vol t, a családjához, amennyiben a nna k a nyagi megerösöd é é t, vagyoni megszilárditását csa kne m minde ne k fölé he lyez te . Az o lt a törekvése egész éle té be n. hogy né ha i fi a in ak go ndt,dan megé lhe tést, könnyen való boldogulást biztosi lson. min t apa s mikor azokat lea ra tta a hábo ru fé le lm e tes k szája . az Isten tö l öregségé be n v igasztal ás ul ad ott egyetl e n leánykájá nak jövöjét nézte csupán. Ha e bbö l a nézöpo ntból tek inte m é le té \. az t ke ll mondanom, hogy egy ilye n. csa ládjá hoz fölté tl e n h űséges. anna k megélhe tését és boldogulását bizlosi ta ni a ka ró és töre lwö ember a koporsóban se m veszith e lle e l a le lké \.

• • • Mi a zonba n testvé reim , ne m csa l, csa lá di tago k v"gyunk. a mi éle tünk mezeje aZon jóva l túl te rjed, ne!<ünl, á lta lá nos társadalmi és faji kötelesspgei nk is va nn a k. Az egy nyel vü, érzPsü és faju po lgáro kna k az a legsze bb é l,ességük . ha az öse iklől örökölt faji jellegzetességüke t. apái któl nyert multjul, történelmé t megörzik és azt tiszteletben ta rtj á k ; ha se mmi llincsé rl á ruba nem bor.sátják, piacra ne m dobják édes szü lö"nyj uktól tanult nyelvüt<et és érzése ike \. Fallyuhajtás az, Ak i ideig-óráig ta rtó e lönyöké rt megtagadja ezeke t és sárba dobja eze ket a szent, nagy kincse ket. Az ilyen in gadozóknal< a koporsójá ná l

139 nem rnondanak á ldó imá dságot az unoká k s nem jegyzi löl nevüke t elismeréssel

fl

történelem sem.

Elhun yt alia. mint lajána k gyermeke megingathatatla n volt mint egy megedze tt acél ; erös, mint egy viharedzett évszázado~ tölgy: hös. hérosz. millt egy büszke Cézár. Itt ezen a téren elI ntmondást ne m túri soha s a máskép gondolkozókat gúnyos 111osollya l is megvetni, mint hitvány rongyot, kész voll. Úh, ha ebbö l a lá tószögbö l te kintjük é letét, Jézus szellemében elmondha lj uk. hogy egy il ye n, a je lle mességet végtelenül szeretö s népének érd eke t szivé n viselö, az ingadozó larizeusi lelkekkel bá tran szembeszá ló ember mondhatnám : vaskalapos széke ly - a ko po rsó ba n sem veszthette el a lelkél.

• • • A mi életünk nagy munkam.ezejé n ott áll, mint egy viharoS te ngerbö l kie melkedö zöldelö sziget, az anyaszentegyház. És ez olya n. mint egy gyermekét gondozó, ápoló, csókoló jó édes a nya. Enn ek keretében virágzik a lelki élet. lejlödik a kultura - mü veltség. Ez védi a hiveket külsö támadások ellen. Min t gyerm ek az édesanya kebelére, ölelö karjába, úgy jöhetünk e nnek véd ö szárnyai alá. Ki egyházát nem szereti, annak érdekében á ldozni nem tud , olyan, mint édes anyjával szemben lás ult le lkü . háládatlan gyermek. S va n az egyház ba n egy igen é rtékes és drága szent heIyünl,; hol a gazdagok a jószivüséget és alázatosságot, a szegénye k kitartást és türelmet, a koldusok vigaszt és enyhületet nye rnel" Ez a szent hely: Istenne k haza , a templom , hová lsten minden jó gyermekének el kell járogatni. Mert a templomot ne m azért épitették, hogy begyepesedjene k az útai. üresen álljanak a padjai. hogy itt lel kész és énekvezér ketten imádkozzanak, ha nem azérl. hogya hivek áldozata és imádsága együtt szálljon ég lelé. a minden jóságot megáldó Istenhez. É a templom gyakorlásra szüksége van a gazdagnak és a boldognak . Istenlélö nek és a szegénynek, árvának és bünösnek egyaránt. A gazdagnak és boldognak azé ri kell ide jöni, hogy SZl e megleHen könyörüle ttel és jósággal a sirók és sze· gények iránt; a szegénynek és lstenfélönek. hogy még tisztább

lelkü és vallá osabb legyen: a bünösnek, hogy megtérjen és bünének terhétöl megszabaduljon. A lelki jóságot és kön yörületességet, a szeretetet és áldozatkészséget ill tanulhaijuk meg

i4ú és ill szerezhetjük azokat a lelki ki ncseket, melyek örök életet bizfositnak szá munkra. "Mi t használ valaki nek, ha világot megnyeri is, de az ö le lkét elveszi ti ".

az egész

Elha lt testvérün k köz tudomásu, hogy ne m járt templom ba s nem élt uri szent v8csorávaJ. Hogy miért ? Azt egy ismert és általa többször ha ngozta tott Inondásából sej tjük : "én ne m vagyok b ű n ös; a ki vétkes, az me nje n tem plomba", És itt volt az ö nagy té vedése, Tisztá na k, bűntel e n nek képzelte magál s. nem tudta belá lni, hogy a te mplom gya korlás még tiszláb bá, még jobbá teszi az emberI. Szerette egyházál és vallásál s ennek javára meghozta szükség szerint és a lka lomadtá n a maga áldozatát, teljesite tte egy házi kÖlelességeit, a terhek hordozásá· ba n mondha tj uk példaa dóa n s védelmezle unilári us szenl hilünket a tá ma d pkka l sze mbe n, de Islent imád ni nem tartolia szükségesnek. Óh , ha e bb ő l a lá tópontból nézzük az é leté t, bár ti is voltak e lismerésre méltó jellemvonásai, sajnos, azt kell mo nda nunk Jézussal, hogy elvesztette a lelkét.

•

*

•

Ime gyászoló testvéreim, megbol dogult fe leba rátunk erényei : a csalá di és faji h űség s egyházi kö te lességeinek pontos teljesitése, Fogyatkozása, gyengéje: a temp lomgya korlás és úri szent vacsorával való élés elh a nyagolása. E két u tóbbival hátrá• lékban ma rad t. Mikén t itéli meg őt a jóságos ls te n ? Bizzuk ezt szent bölcsességére! Mi e ngedjük és kisérjük el az utolsó uto n földi marad ványait; mie l ő tt azonban végleg eltávozna , ha llgassuk meg búcsúszavait . . . Áme n. .. . Bá lint Od ö n. •

Halotti beszéd. (Énekvezé r feleli , aki 30 évig állam i lanitó vol t; jó modorú, kötelességtudó, de önmagáva l szem ben gyenge).

Peld. XXVll. 1. ; .. Ne dicsekedjél

ft

holnapi napról . .. ~

H. Gy. I Ezt a szomorú igazságot olvasom fej e tekre s mindnyáj unk fejére e rn egrenditö alka lomm a l. Tudjátok mit jelentenek ezek a szavak? Azt jelentik, hogy holnap ilyen korra , vagy még annál is hamarább, közülünk bárki éppe n igy koporsóba

141 költözhetik. Igen ! Enn él kevesebbet nem jelent ... Van·e talá n. aki kétell,ednék ? Nézzetek erre a koporsóra; a ki be nne összetört. zúzott testtel már az örök á lmot a lussza. ezelőtt két nappRI. vasá rn ap dé lutá n. velem együtt fá jó búcsúva l egy á rta tl a n gyerme k koporsója melle ll á ll otl. Csak nehány órával ezelő ll együll jöttü nk haza a tem etőb ő l s valam i tompa. boro ngós temetői hangulaIlal arról beszélgettünk. hogy milyen gyorsan jön a halál. Aztán felej te ll ük a si rás t. hiva ta los gyülésre me ntiink. jó hangulattal emberekkel talá lkoztunk . tanácsllOztun k. ter veztün k. Neki is éppen, olyan kedve, bizakodó hangulata volt, mint nekünk. Re mé lte a holnapi napol. hill a közdelm es körülmények fel e Ili dia da lmas kodáso n, tré fálkozolI. ta lán boldog volt ... Aztán elindu lt egyedül a falu vége fel é, ment a szokott sé tájára, látni akarta kics i szántóföldjeit, ment, s a kik ekkor találkoztak ve le . ta lán kön nyezni látták. Am ig odajá r!, a nap elbúcs úzott a s.:ep tem beri sá rguló ha tárok tól, a hervadó füve ktől s elbúcsúzott Ba logh Dénes is a nap sugaraitól ö rökre . Ez volt az utolsó naplemen te, a z utolsó b úcs ú a föld ekJöl, ettól a kicsi országtól. ah ol olya n nagyon szeretett len ni. Visszajött, ba rátoka t ke rese tt, vásá rt csinált, muzsiká lni kezdett, é neke lt ... sokszo r egymás után dudolta kedves nótáit: "Oda lent a fa luvégen .. . " "K ék nefelejts ... " s a mi kor késó éjjel volt máI. amikor máso k mind pihentek; ha ngosá n, a kedv legmámorosa bb, legszilaja bb tüzébe n a ba rá tok elbúcsúztak töle . .. A hold világos éjjelen mi ndenike t re ndre kisérte e l, vidám, dalos hangu lai ba n egy· egy rövid nótára feltartotta óke t. aztán elcsendesedett háza tája ... Aztán jött egy titokza tos. irtózatos félóra. mel yról ezidöszerint csak ő tud .. ·. Egy sötét, szomorú, éjfélután i id ő d a ra b. Aztán korá n érkezett a hajna l ... korábban . mint máskor; a rémes, megrázó hir ham a r érkezett. Kinos-fájdalmas látvány volt a szürke haj na li órákban zarándokolni látni az egész falut. Mindenki ment, jött, jajgatva, könn yezve. tördelt kezekkel, megijedt a rccal, kérdezve... ment a szomorÚ helyre, a végzetes mélységhez. melynek szájánál az összetört test. hatalmi fedezet mellett. borzalm as lá tvány volt .. . De minek rajzolja m tovább .. . Mi. a kik itt voltunk. akik lálluk úgy is. ö nkénte lenü l mindent újra. meg újra látunk. ti szomszéd faJu siak , bará tai . koll égá i, i s m erősei szintén ismeritek a végzetes éjszaka kimen etelét ...

142

Ne dicsekedjél a holnapi na ppa l . . . Ugyebá r mosl komolya bba n veszilek a lapigémel s a kövelkezlelé. 1. a mi l mindnyá_ junk feje re olvasia m . . . Olya n e letl
143

ják a z Is tent, mert érth ete lle n és igazságtala n. vagy legalá bb is s zigorú itéle tnek lá tszik. Engedjék meg. Szomo rú halotl i gyü lekeze t, hogy képzeletben a la ki tsa m á t ezt a tem plomot törvény teremmé. Engedjék meg, hogy e törvény teremben legyek én Iste n ügyének védöje. Legye ne k máso k, ti. a kik Istent teszitek felelőssé e szerencsétlen há lál ná l, legye tek ti vele m szembe n az ember ügyé nek védői. Hadd s zálljunk kissé perbe. En is lsten a ka ra tá na k ta rto m ezt és az ehhez ha sonló törté néseket . e l őre ne m szám ito tl vára tl a n ese ménye ke t, a zo nba n é n más kép vezetem le en nek az ok oza tna k megnyilvá nulását é s természeté t. Gondolo m. hogy az é n kim uta táso m szerint ls te n győze l e m m e l kerül ki a vitá ból s ha ti elveszi tite k is vele m sze mbe n a perl, nyertek a veszteség pó tlásá ra olya n felbecsülhe te tle n kincset és e rő t, melye t a ki neJ külöz, - boldogtala n. Én visszaa do m ne kte k a tö rhetetlen bizalm a t, a hozzá ragaszkodá s na k megalku vás nélkü li ha jla ndóságá t. . .. Az lste n úgy te re mtetle ezt a vilá got. hogy enne k törvé nye i va nna k. Az em ber a z ő sokezer éves történe té n keresztül úgy szerezte m·eg emberségé t, hogy lép és ről-lé p ésre felis merte a világ törvé nye it. Fe lismerte a term észet egyes jele nségein ek sza bá lya it. Megta nulla az em be r, hogy a t űz éget, a hideg fagyaszt, megta nulla , hogy az ember saját erején repülni nem tud . Amelyik e mber ezeket a s;e:abályokat, törvényeket nem veszi te ki'ntetbe s úgy cselekszik - viseli a következmé nyeket. Aki elmula sztotla megis merni e szabályoka t, szintén igy jár. Aki a tű z b e teszi kezét. elégeti; aki a szibéria i hegyek oldalán ki ván éji á lmo t aludni - megfagy; aki a hegye k t e tej é rő l leugrik - vá lla lj a mindazoka t a következmé nye ke t. melyeket a föld vonzó ereje törvé nyének mellőzése magáva l hoz . . , De az Isten ne mcsak ezeket a hideg term észe ti törvényeket irta bele a teremteti világ testébe, hanem az e mbernek úgyneveze tt lelk iismeretén keresztül teremteti tör vénye ket. melyek a z emberi együttélés. a tá rsada lmi élet elvei, alapja i letlek. Ezek a törvények lassa n. fokozatosan szüle ttek, módositlatlak, de vége red ményben mindig eleven , ha tó té nyez ők voltak az emberek életformálódásában . Ilyen törvé nyek. erkölcsi szabályok, parancsok voila k azok is. melye ket Mózes nevéhez köt a Bibliai hagyomány. Ilyen törvények

8

tiz pa rancsolat is.

•

144 Amennyire én látom s meg tudom itéln i, néha i Balogh Dé nes megboldogult ba rátunk a !iz mózesi parancs közül egy parancsolatot (hetedik) nem ta rtott be. Sőt ezt az egy paran· csolatot egészen semmibe vette. És életének ez a része, mely ebből a m.eg ne m ta rtott parancsból a la kult ki, - életének ez a része az, a hol e mberi és közösségi (egyházi) bántalmak, neheztelések érték. Életének ez a része az, mely minden kellemetle n töviset belecsalt az ő napjaiba, és ha vele mmel együtt jói átgondoljátok s oknyomozóan á tvizsgálj á tok életé t s különösen annak utolsó részletei t, igazat a dtok ne kem, hogy e ' be nem larloff parancso lal valóság lalajából kinövő körülm ények . azok, me lyek fe l e l őse k - ezért a szerencsétlen éjszak ai tragédiáérl, melynek áldozatát ez alkalommal te me tjük . A be ne m larlott parancsolat következtében itélő k épessége, irányodása, helyzetérzéke elvesze ti s követ keze ti a ha lál, melyért ti az Istent teszitek fele l őssé . Én pedig az Iste, n igaz intézkedését hirdetem s elmarasztalom az e mbe ri, aki r,em vetle komolyan lsten parancsa i\. Azt mondaná tok, hogy a megta rlotl kilenc parancsolat le kelleti volna mossa az egyetlen egy vétke i, de úgy látszik, Istennel a lkudni nem le he\. Emberekke l ilyet is lehet, ső t meg is lehe l téveszteni őket , de Istent ne m. Ö vagy az egész életet követeli, vagy semmit a bból. Nem lehet félszivvel szolgálni ő\. Hiá ba tartja be va laki az utolsó gondolatig ft kilenc parancsola tot, ha a tizediket e lmulasztja. Azonba n a kárm enn yire lá tjuk az ő életéne k sötét szi ne it, azt vesze m észre, mégis mély, mégis szomorú a részvét e koporsó mellett. Itt ft szomorú végü életpa rtnak mart já n á llva, nem tudjuk kipuszlitani szivünkböl a me leg részvétet s kön nyeinket sem foj tha tjuk el. Úgy lá tszi k, vagy nagyo n <'rtékelni tu djuk a kilenc megtartotl parancsolat alkotla é letet, vagy nagyon önmagunk,a ismerünk ezekbe n a vonásokban , melye ket a tekintetbe ne m veti parancsolat a lakitotla élet előnkbe tárt. Bármiként legyen, amikor lsten ügyét megvédeni szándékozta m s elmarasztaltam az em bert, ki mindig és mindenben felelős cselekedeteié rt, amikor kimutatIam, hogy csak annyiba n lsten akarata ez

8

szo morú vég, amen nyiben Isten törvényein ,

para ncsai n senki ember kedvéért változtatni . vagyenyhiteni ne m szándékszik. Ugyanakkor emberi természetem mind en ható ereje a rra ösztönöz, hogy védjem meg sokak itélete e l ő ll a z embert is. ,

145 •

Azt se m so ka n mondha tjá k el ma gukról. hogy kile nc pa. ra ncsot megta rlotlak s va lószi nü. kevese n leszünk. kik itélel· köveke t do bha tná nk néha i Ba logh Dénes koporsójára . Ezek he lyetl inká bb e ngedj élel<, hogy életének azon m e zői rö l , mely· nek la lajá t a bela rtotl para ncsola lo k e reje form álta és láplá lta , sza kilsak vi rágo ka t, melye k szin es sokféleségben egy értékes, kedves, ba rá tSágos emberi idéznek. Ké rde m a z ö koll égái t s velük ta nus kodom é n is, - az ö szolga tá rsa, - hogy vajjo n volt· e ná lá ná l pontosa bb ta nitó, lelkiis meretesebb neve lö, volt·e kötelességtudóbb em ber, a mi hivatásá t illeti ? Vagy kérde m ba rá tait, beszéljenek ök a ba rá tSágról, ked· ves, jó modo rú, vidá m ba rá tSágról, Beszélj ene k a tá rsaságbeli e mbe rröl, a minde n e mbert szeretöröl. Beszélje nek a szegénye k, az igazá n nyo morultak, kiknek b ő k ezü e n a dakozó jó embe rük volt. Kérdezzetek meg min· den fö ld mi ve l ő e mbert. kik öt ismerték, hogy vajjon volt·e még va la ki ta lá n egész fa lunkba n, ki nagyo bb oda adássa l és le lkesedésse l m űve lt e volna földjét. mint ahogy ő öle lte á t övéit sze re t ő ölelésse l. mu nkás ka rjaiva l. Es go ndolj a lok utoljára a gye rm ekekre, ta nitványa ira , a zokra a megria dt fióká kra. kik azo n h é lfő haj na lon, az iskola · nyitás elsö na pján, a rra a szomorú. megrenditö valóságra éb· red tek, hogy nincs már az a férfi, kitöl ök mindig s irva búcs úz· ta k, ha elválta k töle. - Szeretle ta niIványa it, gyermekeit. Ezek a z ap ró. részletes vonáso k megelevenitetlék ujra a z ő éle tét e lötlünk s fáj da lm asa n búcsúzunk töle. Bár érezzük, hogy életének minde n szin es á rn ya la tá t sö tétre homá lyosilja az egyetle n e lvéteti itélkezés, mégis láj la ljuk az e mberi, a mi test· vérünket, de azé rl köszönjük a jó Is tenne k, hogy á lta la, benne ta nil minke\. Ámen. Fikker János.

Halotti beszéd. 0 8 é ves leány felett.)

Alapioe ; I. Péter I. 24-25.

Virágok bomlásának. rügyek hajlá.á na k. levele k uj ulásá· na k va n az ideje. A

napnak melenge tö csókj á ra megmozdul

az a lvó élei s apró fényesóvák, lark a á ldozali lá ngok miri ádjai

146 gyulnak fel a napsütésben a zöldülő avar közül, a fák megelevenedő ágain_ Valami szent láz fogja el lelkünket, bizsergő , édes mámorba ringat s a téli megkötöttséget egy felszabaditó nyujtózásban rázzuk le magunkról, miközben őnkényte lenül is felfakad bennünk a diadalmas vallomás: szép ez az élet s jó minekünk a mi szemeinkkel látni a napol! Ilyenkor látjuk csak igazán, hogy szent gyönyörüség ez az é let, me ly nekü nk illatozik, nekünk fén ylik és mindenét nekünk. embereknek adja. Ámde végzetünk, emberi végze!ünk az, hogy az örömvirágok lehervad nak lelkünluől, lángjai ela lusznak , mert semmi sem maradandó mibennünk. Megszárad a fű és virága elhull ! Hányszor érezzük e szavak fájdalmas igazságát!? Hán yszor omlik a lelkünkre az elmulás sötét árja fen yege tőn és rombolón !? Ö a mi emberi életünk kis örömek és nagy fájd almak gyors egymásulánban történő változásából áll. .. Minden lest olyan, mini a fű és az embernek mind .. n dicsősége, mint a fű virága" . Megszárad és elhull. Az e lfáradoll tesi ha megszárad, ha lehull az élet fájáról , nem fáj olyan szivbemaikolóan, hiszen helyette új levelek, új virágok nőnek s megnyugszunk Istenakaratán : ideje elérkezett, a ha lálmegváltolta . De hogyan tudjunk megnyugodni egy ifjú koporsója fe le lt ? Hát hogyan lehet az, hogya virág bimbó korban, virágzásának legszebb idejében hulljon le. Mi joga van a halálnak ahhoz, hogy egy szép hajadon piros arcára, beszé des, nótás, kedves ajakára az elmulás sápadtságát fesse , hogy megszakítsa a lélek vidám dalát az utolsó, fájd"lmas sikoly e lhangzásával s életének gyönyörü koszoruját a porba ránlsa, az e~yészetbe taszítsa. Lehajthatják fejeiket a virágok, el is hervadhatnak. Lehullhat a falevele , ezer számra is hullhat, ki törődik vele? Új tavasz újat, szebbet és igéretesebbet hoz helyette I De miérl kell a halálnak ifjú szivekbe ülnie fészkel, mikor ó, annyian vannak széles e föld kerekségén, akik mindennap várják? Csoda· e, ha megrendül a sziv, fájd a lomma l telik el a lélek e virágokkal ékesilett koporsó fölötl. amelyben ugya ncsak egy virág pihen. Csoda-e, ha könn yárban uszik a szemünk? Hiszen rövid kél hónap alatt már négy édesanya siria véresre sze mét négy ifju koporsója felett. Szinle úgy lálszik már, mintha a könnyek árja meg sem állna s az egyszer reá nk szabadilott romlás minden hatalmát ki akarná tölteni rajt unk. Négy e lnémult ifjú sziv, négy sötét koporsó, négy fájdalmasszi vü

-

147 édesanya I 0, nem a gyorsa ké a futás, nem az erőseké " diada l, ne m az ifj a• ké 'az é let I "M inde n test olyan, mint a fű és az e mberne k mind en dicsősége, mint a fű nek virága. Megszára d a fű és virága elh ull"_ De a lapigé nk tovább is szól : "Megszára d a fű és virága e lh ull , de az Ur beszéde megmarad mindörökké I" Megtörött. véresre tépett, fájdalomt ól megostorozott lelkünknek egyedü li vigassza cs"k. ez lehe t : "az ég és a föld p.lmu lhatnak. de az Ur beszéde mindörökké megmarad '. Fájda lm as és k étségbeejtő le nne reánk nézve, ha ez a beszéd csak az elmulást hirdetné számunkra . De ak i gondot visel az égi madárra, ak i felruh ázta az m ezők liliomát, mireánk is gondolt, vigaszta lásunkra siet. Csak megha llgassuk beszédét, csak Ö hozzá menjünk. Különben is úgy vagyunk, hogy menné l mélye bb az ember szivén a seb , a nná l magasabb helyen ke ll keresni arra a balzsamot. Ami lesujtott, szivünkbe az égb ő l ömlik a lá a vigaszta lás forrása. Egy pillanatra á lljo n meg a zokogás a fájdal mas aj kako n, amig a vigaszta la n sö tétbe n fe lvillan az isteni go ndviselés fénye s a beá ll ó csendben meghallhatjuk az ő soha el nem e nyésző, örökkévaló biztatását : "az e nyéim vagytok, sz ül e tésetektő l én vigyázta m reátok" . Az ifja k ha lá la azért fáj különöse n nagy fájd a lomma l, mert emberi gondola tunk szerint hivatásukat e földön ne m tölthetté k be. De vajjo n minden virágnak az-e a hivatása, hogy termést hozzon, minden fünek, hogy táplálékot a djon, minden .e mbernek, hogy 70-80 esz tendő munkájával á ldo: zon Istennek. Van olyan élethivatás, a mely röpke mosolyba n vagy ifjuságának tiszta illa tába n áldoz Istenn ek s ha ezt elvégezte, eleget te tt hi vatásá na k. A jó kertész tavassza l go ndos szem lét tart virágai fölött : egyiket meghagyja régi helyé ben. a másikat más földbe ülteti, hogy szebb és pompázóbb szirmokat hajtson. E koporsó mellett úgy lá tom. Isten most egy szép virágot ültetett át földi kertjéböl mennyei kertj ébe, hogy ott illa tozó bb_legye n. F éj a földnek, ha kebl é ből kitépik, kit táplált. Ezerszer fáj az anyai szivnek a be nne ütött mé ly seb. De mig e koporsó

melleIt zokogásba f,,1 a bánat ., fenn az égi kertben négy á tüttetett virág ismerős mosollyal kös zön ti s kin ek piros vére vér· rózsákat festett ismeretl en földön, messzi csataléren az édes-

•

148 a pa megtalá lt leányát keblére öleli. Kinek nevét sugta elhaló ajaka, ke blére borul va, haza ta lált immár. Földi tavaszbó l örök ta vaszba szállotl. Könnyes sze metekre, megtört le lketekbe e hit vigasztalása szálljon s itt ma ra dotl testét úgy a djátok vissza az a nyaföldne k. Elóbb azonba n hadd mondja el búcsúját ... Simé n Domokos.

Beszéd a sirnál. (Gál J enő -

Dr. Gál Miklós felügy. gondnok, orszgy. k épviselő

fiB - si rjánáJ.

ki 20 éves korába " öngyilkos lett). 1934. III. 27.

Am ikor a huszadik tavasz bomla ni kezdett. va la hol a lélek lia ta l m ~zói n szüle te tt egy hideg, egy szo morú, fekete virág. A huszesztend ős élet is meretlen, új, fekete csábitása sok minde nl igért s hajlott utá na a lé lek, Egy lázas, sorsiria é let helyett ezt a fe kete gondola lot vá lasztotta d. Zilá lt, bizonyta la n, irá nyta la n volt ez e lküzdötl i d ő s fl csábilás azérl sikerült könynyen. Éle ted , mely olyan volt. mint egy d ús, gazdagillatú tavasz, a lig Iiz nap a la tl ha lá los őszre hervadott. Ezek a virágok, melyeket a kegyeletes szerete t a te örök házadra helyezett. ennek a ha lálos, véresen szomorú őszne k ne m igérnek már új virradást. A búcsú, mit itt rebeg el az aja k, örök és:u tolsó búcsú. A söté t ha lá l- a jtón ford ul a kulcs s mi, a kik gyászolunk és sirunk, ezen a pa rton ma ra dunk. R6ve teg, fájó, tuda tla n e mberi szemekkel nézünk utá na d s óh milyen jól esnék, ha titkos hajódról legalá bb még egyszer visszaintené l. Mi lyen jó l esnék édesanyá dna k a sötét te n ge rrő l is egy fe hér ke n dő ­ lobogta tás. Mennyi könn ye felszáradna édes apádnak, ha szelide n, beszédes szeretettel vissza néz nél reá s elmon daná l ezzel a nézéssel minde nt, a mil eddig elmonda ni elfe lejte tIéI. A te messze haladó hajód irá nyát ne m féltjük többé. Amikor az ember elfárad életét tová bb vinni, vagy amikor megtagadja önm agától az életk üzde lme t - a kkor fl jó Isten veszen át minden!. Az ő lelke va n most veled és neked se m lázas éjszakáid ne m lesznek többé, - sem szilaj vágyaid, sem megbá nt. vagy elsira totl próbá lkozásaid. Szere lem, áb rá nd. ifj ui á lmok ne m adna k gondot töb bé neked. Örök lesz otl a csen-

149 desség, a béke, a nyugalom. A te sorsoddal fájdalom összekötve nincs már. De va nn a k mások, akiknek még meleg szivükben a vér, va nn a k mások, akiknek fájdalom forralta vérük párája a halál hideg sirja mellett könnycseppé válik. Itt vannak si rod mellett édes apád, édes anyád , egyetlen testvéred. tt vannak hű bará· ta id , roka naid. Itt va gyunk ismerőseid s egy mérhetetlen gyá· szoló gyülekezet. Neked már semmire sincs szükséged, de nekünk kell vi· gaszta lás. A szomoruság szomjassá teszi lelkünket s az erőte­ len lélek az eget verdesi. A jó lsten a vigasztalásnak minden forrása. Titeket is hozzá küldelek ti megtört, vagy inkább meggyötört szülők. Ne ma rdosson titeket semmiféle önvád, ne szomoritsa lelketeket e sirha nt mellett az. hogy e megrázó tragédiáért némelyek felel ő ssé tesznek. Mi, akik veletek együtt földi életet élünk s akik ezután is élni fogunk körülöttetek, - mi megértünk titeket. Úgy, ahogy ember megérteni csak tud. Mi látunk titeket. mint aggódó, szerető szülőket, kik mindent megpróbáltatok, kik . minden igyekezettel éppen attól akartátok megmenteni őt, ami va lóban bekövetkezett. Minden tévedéstől, minden bajtól mega kartátok kimélni. Egy gondolat sem dobhat követ reátok . Amit szül ő és ember . megtehetett ti bizonyára mindent megtetle• tek s ez szolgáljon vigasztalásul, Az se fájjon a ti szülői sziveteknek, hogy elveszitetl gyermeketek életében aggodalmat, gondot, sőt bánatot okozotl olykor sziveteknek. Az . ő életének minden emléke eszményivé szépült azokban a komoly. tiszta, meleg búcsúszavakban. melyeket sokfelé intézeti. A lélek felületén túl , ott a mélyek mélyén isteni szépség, becsületes jóság, engedelmes szeretet élt és lakott. Ez a mélyen fekvő s fl halál elhatározásával olyan győze delmesen előtörő jóság megvetette, megunta, megelégelte a lélekfelület ferde, nyomoruságos próbálkozásait. Ha későn is, de a jó, a nemes tulajdonság a rossz felett győzedelmeskedett . s ez is vigaszta tjon titeket. A jó lsten adjon neki örök, csendes pihenést. Nektek pedig - nekünk - adjon vigasztalást. Fiki<er János, •

.

ISO

Búcsú a sirnál. Az élet békés kikötójéhez megérkelünk tehát, hová oly sokszor kisérted utolsó utjára azokat, kiket elszólitott a halál. Nyitott sir itt, melynek szé lénél könnyezve állunk, hogy bucsu t vegyünk tőled jó férj, szerető édesapa, hű lelkipásztor, igaz barát,- jókedélyü ismerős, Te is sokszor állottál könnyes szemekkel e temetőben, hogy nyitott sir szélénél hirdesd az uj életet, koporsó mellett a feltámadást. Megszente!t föld ez neked ... nektek is ... megszentelte nehány hónappal ezelőtt elhunyt kisleányotok haló pora. E sirhoz csaknem naponként jöttetek szivetek nehéz fájdalmával, hogy "itt lelketekre szálljon le béke, csend", hogy mig itt állotok sirja mellett s emlékeitekben visszaidézitek törékeny liliom alakját, higyj étek, reméljétek, hogyha elveszitettétek itt, feltaláljátok majd ott. Te már feltalál· tad oU és néhány pillanat ,. . s fe ltalálod itt, végső állomásán az életnek, a holtak csendes hazájában, hol váró sirod partj ánál, könn yek között, fájó szivvel állitunk meg ... csak néhány pillanatra jó barátunk, hogy tekintsünk még egyszer koporsódra , hogy véssük szivünkbe emlékedet, hogy fájó iste n hozzádot mondjunk neked szereUeiddel együtt mi is, a küküllői unitárius egyházkör veled egy szöllőben munkáló pap és tanitó társaid, jó barátaid, közeli és távo li hiveid, ismerőseid, kiket mind, de • mind magadhoz láncolál szereteted köte lével, lekötelező nyájasságoddal, szived őszin te, vidám megnyila tkozása iva l. ltt' van· nad e község, a szo mszéd községek lakósai valláskülömbség • nélkül. Könny a sze mekben, jó érzés a szivben. Tűnődve .á ll . , juk körül sirodat és letekiniünk 'a nnak sötét mélyére, mintha onnan valami feleletet, szózatot várnánk. mgy házkörünknek közügyigazgatója, 'helyettes jegyzője , bizottságainak tagja, elő· adója voltál. Egyházkörünk minde n barázdájában szántogattál. Élteddel bizonyitoltad, hogy munka ,~ küzde le m, tűnő á lomkép az élet, száll.,. száll gyorsan, mint a ·ma dár. Csak egy : lépés s im köze l van előttünk a véghatár. Szivvel-lélekkel hird etted az Úr lelkes itő , fe lem e l ő és - vigasztaló igéit örömben!és bána t· b a n, jóban és rosszban egyaránt. · Vise lted az éle t ke resztjét, igáját, mely sulyos. terh es és mégis ~gyö n yö rü séges. T mert érző, m egé rt ő

sziv, erős lélek, a földi ' é le t szen n yé t ő l 'é ri nte tlen becsü leted volt hozzá. Re mé ltü.k, _ h ogy :"'k!_mé,~.:.!:'~ ....é.I.e t. delén á llottál, élni fogsz, sokat fogsz te nni és cselekedni s továb b is

•

-

151 hirdeted Is ten igéjét. Hittük, hogya holnapi nap, a, pálmá k napja s a k öze l e d ő ünnepek fölemelő, megszentelö eszméit sokszor fogja zengeni a jkad. V árluk ... reméltük ... lesz éltednek még virág vasá rn apja,

mely oly sok szenveclésedért nyuj-

ta ni fog zöld galyakat, virágot, jutalmat és ... elismerés!. S ime ehelyett a nagypéntek sötét gyásza, fájpalma nehezedik szeretteid, barátaid, hi veid szivére. A hit, melyet hirdetIéI, emelje fel a bán a tos lelkeket és vezesse Istenhez, hogy találjanak megnyugvást szen t aka ratán. Az édesanya , szerető testvér, ha megérkeznek a fri sse n hantolt sirhoz, hogy búcsút vegyenek ők is tőle d . talá ljana k megnyugvást Istenbe vetett hitükbe n. A szerete t, mely szivede t hevitette, 'mellyel munká ltál , mellyel magadhoz kötötté I nö t. gyerm eket, édesanyát, testvért, hadd virassza e ml éke ike!. á lm a ika t s a husvéti örök é let hite, reménye, amelyet oly sokszor hirdete ajkad, törölje le könn yeinket, tanitsa ... ta nitson meg . .... e nyészet, rothadás nem éri azt, mi égi származásu, a mi szent s igaz... csak mi földi, száll föld porába, • • de lel künk felszárnya l égi fényhonába". Oh ha dd ta nitsa meg, meri e nélkül oly nagyon érezzük itt az e lválás pillanatában: "ó h mily fáj ó a végbúcsú, szivszaggató. Sirod ölé ben aludd ál mod szép csendesen . lsten hozzád, va n már néked d icsö bb hazád, ott fenn az égben látunk majd egy szebb reggelen" . Addig pedig, mig e ljő ezen "szebb reggel" sokat szenvedett ba rátunk nyugodjál csendesen ... nyugodjál. Is ten veled. lsten • veled . Amen. Székely Tiham ér.

Halotti beszéd-vázlat. (3 kisgye rm ekel árván hagyott édesanya feleli.)

Alapige : Zsolt. 73. r. 36. v.

ls,!, ét felmerül a kérdések-kérdése: mi az élet ? Az ember élete? Ugy tudjuk : leH főbb kincs, amiért mindent megteszünk, mind ent felá ldozunk. Ejt nappá téve dolgozunk. Feldiszi,\jük a reménység szines szőnyegevel, szépet, jó t várunk töle. Es jön a rid eg való. szétlépi a jövő tervét. összedő l a remény. Kiesik a kézbő l .a kicsi ruha , amit javitgattunk, a 'szerszám, amivel dolgoztunk. Ö sszeomlik minden s ami még megmarad. a~ a fájda-

lo m. Édes á lombó l való ébredés utá n a keser ü száj iz. Es megmarad a kérdés a kicsiny aj kakon : ki főz nekünk étett. ki varr nekünk ruhát, ki simoga t szeretettel. ki ölel át anyai gonddal?

15:! Micsoda az élei ? Hányszor láljuk szép álom nak, m Iyböl keserüen ébredünk I Hányszo r van nak közlünk akiknek 8Z mél könn y Icpi el egy-egy üresen martldl h ly lállón, hányan vannak, kiknek kedves, szép álombó l f{lj ó '1.ivve l k II 'II éb, redni ök, A z élei vándorai vagyunk, kikel az úlsz(:l en kifosZlva, vérben és könn yben fclren gve hagya val , amig I) sza maritánus fel nem szed onna n, Remény és akara t, szeret t és hGség, életünk mind en kin cse fosztog tók martaléka, Iliába az örzés, hi ába minden, a kérlelhctetl n fosz toga tó n m k -gy Imez, Hiába a hitvesi hűséges szerelet, gyc rm ki ártatlan ajka k könyörgése: Uram, lartsd meg ne\<ünk I Uram mi I SZ ve lünk ? Micsoda az élet ? Rem énys ll, am ,ly 1< csegtet. d am ,ly aztán könn ye n megcsa l. Reménység ringat j övő l lát6 álomba , reménység fű zi össze a sze r l ő szivek t. reményS;fi áldj a meg a szaporodó csa lád i élele!. Keserü ébredések ulán is a r m ' nys "fi az, am ly jővől láló álomba ringat. "Ha e1fofiya tk oz ik is les i m 's sz iv m, sy,ivemnek kősz ikláj a le vafiy Ó IsI n" , E rem ; nység van a búcsuzó szivében, so hajtói terh es ajkán, ha r m ' Itünk magunkban s megcsa lalkoztunk, rem ' Iün k Istenben, kiben nem csalatkozu nk, Egy mély va ll ásos rzelmü iró elb sz 'I ése 8ze rint Mihály angyal nem akarj a t Ijesitcni Ist nnek az l a parancsól, hogy ellY apró gyermekes ' desa nyá l m ' Sf088%on az ',Illő l. Isten ez ' rt büntetésbő l a földre számu;d, ah I ilY j sz ivü mb 'r veszi gondjaiba s aho l meg lan ulj a élz l, hogy Ist 'n uljoi kifő r­ készh etell cnek, de ő rnind nkil j 61 's bö lcs n rend 2 , ,I n m hagyja az övé it. Kialudl-e ,1 r m6ny, ső l ' l lell- a jövő 7 A I<ö t I sij6U magunkhoz lérit, új rem énység támad, me ly l IMI n 160161 s bizlatva szó l hozz611ok: si rj álok " I kön ny il k, ön ls ,t k ld f6jda lmatok, de bizzatok Istenben I Benn üzcn k 'dvc8c lel<: hű s 'u s hilvesem, fenn az Islen, ne Wj, "d 's kis lányaim, l