(2) Légáramlá ramlások (+ orográ orográfia) fia) − A trópusi monszunok területén: légáramlás irányára ┴ hegyvonulatok
kiugróan csapadékos és száraz részek
Madagaszkár (2000 ↔ 300300-500 mm) Hawaii (4000 ↔ 500 mm) Mont Waialeale → 12.000 mm/év − A nyugatiszél zónában: SkandinávSkandináv-hg. PartiParti-hg. (É.(É.-Amerika) Andok (délen) DéliDéli-sziget (Új(Új-Zéland)
A csapadé csapadék vá változá ltozásának keresztmetszete az USA nyugati ré részé szén
(3) Tengerá Tengeráramlá ramlások hajtóhajtó- és módosító erők: rők:
− nyomá nyomáskü skülönbsé nbségek − szelek − óceá ceáni medence alakja − földforgá ldforgás Ideá Ideális eset: legjobban hasonlí hasonlít a CsendesCsendes-óceá ceán
A felszí felszíni tengerá tengeráramlatok modellje ideá ideális óceá ceáni medence eseté esetében
1
(relatí (relatíve) hideg áramlá ramlások meleg
hatalmas tö tömegek és energiá energiák szá szállí llítása !! következmé vetkezmény: hőmérsékleti anomáliák a tengervízben
A tengerví tengervíz hő hőmérsé rsékleti anomá anomáliá liái (° (°C) az északi fé félgö lgömb telé telén
Tények és nevek:
A felszí felszíni tengerá tengeráramlatok áttekintő ttekintő térké rképe
Szezoná Szezonális elté eltérések!
2
elrettentő elrettentő példa!!! lda!!!
meleg áramlá ramlás:
A GolfGolf-áramlá ramlás felszí felszínhő nhőmérsé rséklete
3
hideg áramlá ramlás:
Hideg tengerá tengeráramlá ramláshoz kapcsoló kapcsolódó partszakasz
HumboldtHumboldt-áramlá ramlás: kö köd és sivatag (Atacama)
modellek Ha az egé 3Degész ví vízmozgá zmozgást vizsgá vizsgáljuk 3D-ben kell gondolkodni ← gravitá á ció ó gravit ci 3D ví vízkö zkörzé rzési modell ← földforgá ldforgás ← anticikloná anticiklonális lé légkö gkörzé rzés 20° 60°Ny 20°Ny ← napsug. övezetes eloszlá eloszlása 60° 50° 50°É 4000 m 10° 10°É
fő szubtrópusi kör
A mé mélyó lyóceá ceán ví vízkö zkörzé rzésének modellje ideá ideális óceá ceáni medence eseté esetében
4
Nagy Óceá ceáni Szá Szállí llítószalag
(Great Ocean Coveyor)
W. Broecker (1987)
LabradorLabrador-t. IrmingerIrminger-t.
WeddellWeddell-t., A Nagy Óceá ceáni Szá Szállí llítószalag sematikus rajza
A „szá szállí llítószalag” szalag” a leghatá leghatásosabb tö tömegmeg- és energiaenergia-szá szállí llító mechanizmus: A 3 óceáni medence trópusi övének hőtöbbletéből jelentős rész AtlantiAtlanti-ó. északi részébe − legfontosabb szakasza:
GolfGolf-áramlá ramlás
− paleoklí paleoklíma adatok
nem mindig működött egyformán ezután is változhat
A szalag „útvonala „útvonala”” helyett
Mi hajtja?
a vilá világóceá ceán egyes medencé medencéi kö között (a kü kül. Ré Rétegekben) milyen irá irányú nyú nettó nettó vízcsere tö törté rténik
az a só sótöbblet, amelyet az AtlantiAtlanti-ó. északi medencé medencéjéből elpá után elpárolgó rolgó víz hagy maga utá „meghajtó meghajtó motor” motor” az északszak-atlanti ví vízsü zsüllyedé llyedés
5
Menet: GolfGolf-áram
mélyben D felé felé (200 év)
süllyedé llyedés
IndiaiIndiai-ó. + CsendesCsendes-ó. mélyá lyáram
É felé felé és vissza
szá szállí llított ví vízmennyisé zmennyiség:
Délsarki Cirkumpolá Cirkumpoláris áramlá ramlás (mixer)
− IndiaiIndiai-ó. (25%) (AgulhasAgulhas-retroflexió) retroflexió) − DrakeAtlantiDrake-átjá tjáró (40%) Atlanti-ó. − mélyví lyvízi beá beáramlá ramlás (35%)
200 millió (északszak-atlanti ví vízsü zsüllyedé llyedés) millió m3/s (é
3. EL NIŇ NIŇO – DÉLIDÉLI-OSZCILLÁCIÓ (ENSO) óceánóceán-légkör kölcsönhatás! perui partok: D-DK passzát erős PeruiPerui-áramlás + mélységi hidegvíz feltörés vízfelszín hőm. csökken inverzió köd, igen kevés csapadék (fél)sivatag a parton
Hidegví Hidegvíz feltö feltörés (Péczely) czely)
6
ha a DD-DK passzát gyengül
hidegvízhidegvíz-feltörés elmarad
vízfelszín hőm. növekedés
sok csapadék
csökken a plankton csökken a halmennyiség
madárpusztulás
guanóguanó-képződés csökken
gyenge halászat Ez az El Niño jelenség (anomália)
karácsony körül, de kihúzódhat! kihúzódhat! Ez a baj!
La Niña
igen erős hidegvíz feláramlás
Ez csak egy része egy nagyobb óceánóceán-légkör rendszernek:
A 3 eset: El Niñ Niño, normá normál és La Niñ Niña
A vastag meleg ví víz kiterjedé kiterjedése kelet felé felé az 19971997-9898-as El Nino kifejlő kifejlődése sorá során
7
1925 WalkerWalker-cella Walker-cirkuláció
Déli-Oszcilláció (Southern Oscillation – SO) nagy területre kiterjedő óceáni-légköri átrendeződés, amely 2-7 évente jelentkezik a Csendes-ó. trópusi övezetében SOI = pTAHITI – pDARWIN (SOSO-Index) Index) SOI > 0
SOI < 0
A WalkerWalker-cirkulá cirkuláció ció a normá normál és az ENSOENSO-évben
El NiñoNiño-anomália esetén közvetlen hatás katasztrófális szárazság Indonézia térségében (erdőtüzek, füst) távolabbi hatások
Az csapadé csapadék vá változá ltozása ENSOENSO-évben
nem egyértelmű, bizonytalanságok Rekordok: − 1965, Peru − 19721972-73, Peru, SzahelSzahel-övezet, övezet, Szu. Szu. − 1982(Mo.?) 1982-83, Au., Au., Ind., Braz., Braz., … Mo.?) − 19971997-98, legerősebb, anomália +5°C !! sikeres előrejelzés! Füst Indoné Indonézia térsé rségében (1997)
8
