NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
VEZETŐI PROGRAM Kiskunhalasi Szakképzési Centrum
Pályázati kód: NGM2016/Kiskunhalas/FI PAPP GYULA
2016. április 19.
1
Tartalomjegyzék 1.
BEVEZETÉS ....................................................................................................................................... 3 1.1.
2.
Az intézmény megalakulása .................................................................................................... 3
SZAKMAI HELYZETELEMZÉS ............................................................................................................. 4 2.1.
Intézményi feltételek............................................................................................................... 4
2.2.
Személyi feltételek .................................................................................................................. 6
2.2.1.
Tanulólétszám alakulása.................................................................................................. 6
2.2.2.
Dolgozói létszám alakulása .............................................................................................. 7
2.3.
Tárgyi feltételek ..................................................................................................................... 11
2.3.1. 2.4.
Tárgyi eszközök, készletek ..................................................................................................... 14
2.5.
Képzési struktúra ................................................................................................................... 16
2.5.1.
Szakközépiskolai oktatás ............................................................................................... 16
2.5.2.
Szakiskolai képzés .......................................................................................................... 17
2.5.3.
Érettségi utáni szakképzés............................................................................................. 19
2.5.4.
Felnőttoktatás ............................................................................................................... 21
2.5.5.
Felnőttképzés ................................................................................................................ 23
2.6. 3.
A szakképzési centrum gazdálkodása .................................................................................... 23
VEZETŐI PROGRAM ....................................................................................................................... 24 3.1.
Intézményi feltételek............................................................................................................. 25
3.1.1.
Tanulólétszám ............................................................................................................... 25
3.1.2.
Felnőttoktatás ............................................................................................................... 28
3.1.3.
Felnőttképzés ................................................................................................................ 28
3.1.4.
Dolgozói létszám............................................................................................................ 28
3.2.
4.
Ingatlanok ...................................................................................................................... 11
Tárgyi feltételek ..................................................................................................................... 29
3.2.1.
Ingatlanok ...................................................................................................................... 29
3.2.2.
Oktatási eszközök .......................................................................................................... 29
ÖSSZEGZÉS..................................................................................................................................... 30 2
1. BEVEZETÉS
1.1.
Az intézmény megalakulása Mottó: „Ahová érdemes eljutni, oda nincs rövidebb út!” Eva-Maria Zarhorst
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképzési feladatot ellátó köznevelési intézmények fenntartóváltásával összefüggő intézkedésekről szóló 120/2015. (V.21.) Kormányrendelet alapján a szakképzéssel foglalkozó intézmények országosan 44 Szakképzési Centrumba szerveződtek. 2015. július 1-jétől a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum 6 tagintézménnyel 19 telephelyen kezdte meg hivatalos működését. A Szakképzési Centrumhoz tartozó tagintézmények tanulói összlétszáma 3.200 fő, ebből felnőttoktatásban 331 fő vesz részt. A foglalkoztatottak létszáma 530 fő, illetve a Centrum központi szervezetében dolgozó munkatársak létszáma 10 fő. A Szakképzési Centrumban folyó képzések az alábbi struktúrákban valósulnak meg: nappali rendszerben lehetőség van szakiskolai, szakközépiskolai, érettségi utáni képzésre, valamint a szakmunkások érettségi vizsgára való felkészítésére. Esti munkarend szerinti képzésben végzünk iskolai rendszerű szakmai felnőttoktatást, és digitális középiskola keretében felkészítjük a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezőket az érettségi vizsgára. Továbbá a Centrum tagintézményei több településen, több szakmában is folytatnak felnőttképzési tevékenységet. A Szakképzési Centrum legfőbb célkitűzése a szakképzés hatékonyságának növelése mellett egy olyan piacorientált képzési paletta kiépítése, amely lehetővé teszi, hogy azok a tanulók, akik az iskolát elvégzik, szakképesítésüknek megfelelő munkát is találjanak. Ennek érdekében együttműködünk különböző intézményekkel, cégekkel, vállalkozókkal, a begyűjtött információk alapján tervezzük indítandó képzéseinket. A nevelő-oktató munka zavartalanságának biztosításához konkrét vezetői elvárások megfogalmazására és pontos, precíz munkavégzésre van szükség. A hatékonyság megteremtéséhez elengedhetetlen a tagintézmények önállóságának megtartása, az egyéni 3
arculat kialakítása, amelyet a Pedagógiai Program helyi tantervének és szakmai tartalmának egyediségével, a Házirend intézményi szintű szabályozásával alakítanak ki. A tagintézmények közötti egységet a Pedagógiai Programban megfogalmazott egységes nevelési elvekhez való alkalmazkodás, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatuk megalkotásánál a Centrum központi szabályzatához való szoros integráció biztosítja. A Kiskunhalasi Szakképzési Centrum elsődlegesen arra törekszik, hogy olyan intézményt alakítson ki, melyben diák, pedagógus és más dolgozó jól érzi magát, örömmel jön nap, mint nap munkahelyére, örömét leli munkájában, tisztában van hasznosságával, még akkor is, ha annak nehézségei vannak. Tudatában van az intézményben betöltött szerepével, feladata fontosságával, szükségességével. A jó együttműködés kialakításában alapvető fontosságú egymás személyiségének és munkájának tiszteletben tartása. Ezen tényezők megteremtésével olyanná válik az intézmény, amelyet tanulóink is a sajátjuknak éreznek, ahol jól teljesítenek; ahol szívesen tanulnak. „Az egyetlen igazi boldogságot akkor találjuk meg, ha szüntelenül befelé növekszünk, és igazabbá, nagylelkűbbé, egyszerűbbé, emberibbé, kedvesebbé és tevékenyebbé válunk. Mindezt úgy tehetjük meg, hogy a mindennapi feladatainkat olyan jól végezzük, amennyire csak Tőlünk telik.” /James Freeman Clarke – teológus, író/
2. SZAKMAI HELYZETELEMZÉS
2.1.
Intézményi feltételek
A Kiskunhalasi SZC hat tagintézménye Bács-Kiskun megye keleti területét fedi le szakképzési
kínálatával.
A
tagintézmények
közül
kettő-kettő
Kiskunhalason
és
Kiskunfélegyházán, egy-egy pedig Kiskőrösön és Kiskunmajsán található. Közülük ez utóbbi a következő tanévet már egyházi fenntartásban kezdi meg. A tagintézmények legtöbbje a szakképzés nagy múltú intézménye. A Kiskunhalasi SzC Wattay Szakképző Iskolája és Kollégiuma, Kiskőrös város és a Kiskőrösi Járás nagy hagyományokkal rendelkező szakképző intézménye. A városban a szakképzésnek már 157 éves története van. A Wattay Szakképző Iskola - ideértve a 46 éve 4
önálló iskola valamennyi jogelődjét - folyamatosan biztosítja Kiskőrös és vonzáskörzetének szakember-utánpótlását. A középiskola, a szakképző intézmény, Kiskőrös Járás legnagyobb köznevelési intézménye az utóbbi években, évtizedekben jelentős mértékben átalakult, rendkívül sokat fejlődött. A tagintézmény négy telephelyen működik. A Kiskunhalasi SZC Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiuma, valamint a Centrum Humán Szakképző Iskolája közös múltra tekint vissza. Az 1965 óta önálló, de jogelődei révén 125 éves múltra visszatekintő intézmény korábban a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat intézményeként működött, majd egy éves Megyei Intézményfenntartó Központhoz tartozás után került KLIK fenntartásba. Azt megelőzően már átesett több integráción, és így vált a megye egyik legnagyobb szakképző iskolájává. Történetének utolsó éveit leszámítva példaértékű felnőttképzési tevékenységet is folytatott. A Kiskunhalasi SZC Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiuma Kiskunhalas városban két telephelyen működik, de van telephelye Bácsalmás és Mélykút városokban is. Bácsalmáson a helyi középiskola szakiskolai részét kapta meg, míg Mélykúton egy megszűnt felnőtt képző intézménytől vette át annak tanulóit. A Kiskunhalasi SZC Humán Szakképző Iskolája, a Vári tagintézményeként működött és a Szakképzési Centrum megalakulásával lett önálló tagintézmény. Jelenleg egy telephelyen szakközépiskolai feladatok ellátásával működik. A Kiskunhalasi SZC Középiskolája, Szakiskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma, Kiskunfélegyháza város több mint 130 évre visszatekintő szakképzésének kiváló és eredményes folytatója. Az iskola részese és előmozdítója volt szinte minden, a szakképzést érintő kísérletnek, változásnak. A tizenévesek oktatása mellett foglalkozott felnőttoktatással és felnőttképzéssel is. Az elmúlt években egy ideig a város mezőgazdasági és közgazdasági szakképző iskoláival egy középiskolaként működött. Ebből vált ki először a mezőgazdasági iskola, majd a Szakképzési Centrum megalakulásával önálló tagintézményként a közgazdasági szakközépiskola. Az intézménynek 2007 óta része a speciális szakképzést folytató intézményegység. Az iskola jelenleg négy telephelyen működik. A Kiskunhalasi SZC Közgazdasági Szakközépiskolája 55 éves múltja során mindig az ügyvitel, a pénzügyek oktatását végezte. Közben felkészítette tanulóit az érettségire, a továbbtanulásra. Napjainkban a képzési kínálat kiegészült a kereskedelem, informatika, közlekedés, szállítmányozás és logisztika területeivel. Az iskola aktív szerepet vállal a felnőttoktatásban is.
5
A Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Dózsa György Gimnáziuma,
Szakközépiskolája és Kollégiuma ebben az évben ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. 1998-ig kizárólag gimnáziumi képzést folytatott. Ekkor kezdte meg a szakközépiskolai szakmacsoportos képzést idegenforgalmi osztály indításával. Néhány évben érettségire épülő szakképző osztályokat is indított, de a jelentkezők alacsony száma miatt napjainkra csak informatikai ágazati szakközépiskolai képzés folyik a gimnáziumi oktatás mellett. Annak érdekében, hogy az iskolában fennmaradjon a gimnáziumi oktatás a települési önkormányzat az iskola vezetésével egyetértésben kezdeményezte az intézmény egyházi fenntartásba történő átadását. Ez a következő tanévig megvalósul.
2.2.
Személyi feltételek
2.2.1. Tanulólétszám alakulása Egy oktatási intézmény helyzetének elemzésekor egyik legsokatmondóbb adat a tanulólétszám
alakulása.
Jogszabály
szerint
egy
szakképzési
centrum
minimális
tanulólétszáma 2000 fő. A szakképzési centrumok megalakulásakor a tagintézmények számát úgy alakították ki, hogy azok együttes tanulólétszáma meghaladja a jogszabály által előírt mértéket, és hosszabb időtávban is biztosított legyen ez a létszám. A kiskunhalasi Szakképzési Centrum hat tagintézményében iskolarendszerű képzésben résztvevő tanulók száma pályázatom megírásakor 3149 fő. A centrum többcélú intézményként többféle iskolatípusban kínál képzési lehetőséget. A szakközépiskolai, szakiskolai képzés mellett lehetőséget nyújtunk az érettségi utáni szakképzésben
továbbtanulni
szándékozóknak,
de
a
szakmunkás
bizonyítvánnyal
rendelkezőknek is lehetősége van nálunk érettségi bizonyítványt szerezni. A fenntartóváltás előtt álló tagintézményünkben, illetve kifutó rendszerben még gimnáziumi érettségire is felkészítünk. A már nem tanköteles tanulni vágyóknak a felnőttoktatásban kínáljuk az érettségi, illetve szakmaszerzés lehetőségét. Ezt keresztféléves formában is lehetővé tesszük. Ebben a formában több mint 500 tanuló tanulhat tagintézményeinkben és szerezhet érettségi bizonyítványt, első vagy második szakmát.
6
A tanulólétszám alakulása
Tanulólétszám Intézménytípus Szakközépiskola Szakiskola Érettségi utáni szakképzés Gimnázium Szakiskolások érettségire felkészítő képzése Összes tanulólétszám
Normál tanrendű oktatás 1181 1029 318 117
2645
Felnőttoktatás
Összesen
13 134
1194 1163
201
519 117
156 504
156 3149
2.2.2. Dolgozói létszám alakulása A Kiskunhalasi Szakképzési Centrum dolgozói létszáma a tagintézményekben
528
fő,
a
centrum központi szervezetében 10 fő. A pedagógusok létszáma 361 fő. A nevelő, oktató munkát segítő alkalmazottak száma 28 fő, gazdasági, technikai munkakörben 139-en dolgoznak. 7
A tagintézményekben dolgozók munkakör szerinti összetétele (fő)
Pedagógus munkakörben dolgozó NOMKS munkakörben dolgozó Gazdasági, munkaügyi területen dolgozó Technikai munkatárs Dolgozói létszám összesen
361 28 35 104 528
A legtöbb pedagógus – az oktatók harmada - 120 fő a kiskunfélegyházi középiskolában dolgozik. Ez a centrum legnagyobb tagintézménye, de itt folyik a legszerteágazóbb képzés is. Legkevesebben tanár a legkisebb tanulólétszámmal rendelkező Dózsa tagintézményben tanít. Itt a gimnáziumi oktatás mellett csak ágazati érettségire felkészítő oktatás folyik, ahol a tanulócsoportok száma is alacsony. Az oktató munkát végzők körében a nemek aránya tükrözi a hazai viszonyokat. 235 női pedagógus mellett csak 126 férfi kolléga tanít.
Nemek aránya a pedagógusok között
Tagintézmények Centrum központi szerve Összesen
Nők Fő % 235 65% 1 33% 236 65,30%
Férfiak Fő % 126 35% 2 67% 128 34,70%
8
A pedagógusok kor szerinti összetétele kedvező képet mutat. Kétharmaduk a 35-55 éves korosztályba tartozik. Jellemző azonban, hogy a szakképzésben tanító elméleti és gyakorlati oktatók közül többen már az idősebb korosztályba tartoznak.
Pedagógusok kor szerinti megoszlása a tagintézményekben
20-25 éves
26-30 éves
31-35 éves
36-40 éves
41-45 éves
46-50 éves
51-55 éves
55-60 éves
60-65 éves
Összesen
1
18
29
58
68
48
62
47
30
361
mellett
a
A
kinevezett
pedagógusok
szakos
ellátottság
biztosítása
érdekében
tagintézményenként változó mértékben van szükség óraadók foglalkoztatására elsősorban az alacsony óraszámú tantárgyak ellátása érdekében. Vannak azonban olyan kollégáink is, akik más fenntartó által működtetett oktatási intézményekben segítenek a személyi feltételek biztosításában, vagy saját intézményünk más tagintézményében végeznek áttanítást. A nevelő, oktató munkát segítő alkalmazottak magas színvonalú munkavégzése elengedhetetlen a mindennapi sikeres oktató-nevelő munka érdekében. Az iskolatitkárok, rendszergazdák, könyvtárosok és egyéb ebbe a csoportba tartozók munkája nélkül a pedagógiai munka optimális feltételeit nem lehetne biztosítani. 9
Hasonló módon nélkülözhetetlen a gazdasági területen dolgozók tevékenysége is. Az intézményi működés stabilitását nem csak a fenntartó által biztosított költségvetési forrás, hanem
a
szakszerűen
tervezett
intézményi
gazdálkodás
biztosítja.
Amikor egy intézménybe valaki belép, először annak tisztasága, rendezettsége tűnik fel, illetve annak hiánya is szembetűnő. Az iskoláinkban dolgozó technikai személyzet karbantartók és takarítók - sokat tesznek azért, hogy a tanulók, dolgozók mindennap megfelelő környezetben kezdhessék munkájukat. A Kiskunhalasi Szakképzési Centrum tagintézményeinek nevelőtestületei a nevelésért, oktatásért, szakképzésért tenni akaró és tenni tudó munkatársakkal rendelkeznek. Olyanokkal, akik szeretik szakmájukat, hivatásukat, elkötelezettek. A tagintézményekben jellemzően jó a munkahelyi légkör, a kollégák egymást tisztelve, segítve dolgoznak együtt szűkebb közösségeikért, így biztosítva a tanulói eredményességet, az intézmény sikerességét. Néhány szakmában nehézséget okozott a tanévkezdésre megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógust találni, de sikerült úgy kezdeni a tanévet, hogy biztosítani tudtuk a megfelelő szakembert. A nappali munkarendben folyó iskolai rendszerű oktatás mellett végzett felnőttoktatás és felnőttképzés olyan mértékben terheli le oktatóinkat, hogy további csoportindítás a jelenlegi személyi feltételek mellett már nem biztosítható. A pedagógiai munka, a tantestületek egységességét hátrányosan befolyásolja azonban, hogy hat tagintézményünk 17 telephelyen működik. Ezek egy része gyakorlóhely, de találunk a tagintézménytől távoli oktatási célú telephelyeket is. E miatt is szükséges az óraadók foglalkoztatása, illetve a pedagógusok utazása. A pedagógusok korábban is sokat tettek azért, hogy szakmai, módszertani tudásukat fejlesszék, megfeleljenek a változó követelményeknek. Sokan vettek részt továbbképzéseken, néhányan újabb diploma megszerzésével biztosították foglalkoztathatóságukat. A korábbi években ezt legtöbben saját forrásból tették. A szakképzési centrum ebben a tanévben több pedagógus továbbképzéséhez biztosított anyagi támogatást. Ezt a gyakorlatot hosszú távon is igyekszünk fenntartani annak érdekében, hogy biztosítsuk a megfelelő képzettségű munkaerőt. Pedagógusaink közül többen vállalnak érettségi elnöki, szakmai vizsgaelnöki feladatokat.
10
2.3.
Tárgyi feltételek
2.3.1. Ingatlanok A centrum hat tagintézményében, 17 telephelyen végzünk oktató-nevelő tevékenységet, tartunk szakmai gyakorlatot. A centrum központi szervezete egyik tagintézménnyel egy telephelyen található. A telephelyek közül öt telephelyen elsősorban gyakorlati képzés történik, négy telephelyen biztosítunk kollégiumi ellátást. A széttagoltság miatt a pedagógiai munka feltételei az optimálistól messze vannak. A kollégák általában több telephelyen tanítanak, így elkerülhetetlen a napközbeni ingázás. Ez a legkörültekintőbben elkészített órarend mellett is megterhelő még abban az esetben is, ha nem kell kerékpárral vagy személyautóval a telephelyek között mozogni. Az épületek többsége a 60-as években épült, de van kétszáz éves iskolaépületünk is. Az épületek műszaki állapota változó. Kiskunhalasi SZC Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiuma 013101 Kazinczy utcai épületébe, ahol a központi szervezeti egység irodái is találhatók, a fűtés elavult, korszerűtlen, rossz hatásfokkal működik. A nyílászárók többsége rendkívül rossz állapotban van, tovább már nem javítható, cserére szorul. Az épület hő és tetőszigetelése nem megfelelő. A tantermek és más helyiségek lelakottak, kopottak és felújításra szorulnak. Nem megoldott a mozgás és testedzés, hiszen a rendelkezésre álló tornaterem és sportpálya mérete nem alkalmas ennyi diák kiszolgálására. Tantermek nagyobb része és az iskola külső homlokzata felújításra szorul, amelyet az állagmegóvás miatt minél előbb el kell végezni. Tantermek esetében a balesetveszély megszüntetése és tanulóink elégedettségének növelése miatt elengedhetetlenül szükséges a felújítás. A
Kőrösi
úti
Tanüzem
két
tanműhelyi
épületét
sikerült
pályázati
pénzből,
mintegy165.000.000 Ft-os beruházással felújítani illetve bővíteni. A tanműhelyes gyakorlati képzés így lényegében új, korszerű, szakmailag optimálisan kialakított épületekben zajlik. Kiskunhalasi SZC Humán Szakképző Iskolája 013102: Az iskola épületében a fűtés elavult, korszerűtlen, rossz hatásfokkal működik. A nyílászárók többsége rendkívül rossz állapotban van, tovább már nem javítható, cserére szorul. Az épület hő- és tetőszigetelése nem megfelelő. A tantermek és más helyiségek lelakottak, kopottak, felújításra szorulnak. 2015. július 1-jétől a fenntartó teljes támogatásával - „tűzoltó” jelleggel – több csere és felújítás történhetett. 11
Kiskunhalasi
SZC
Középiskolája, Szakiskolája,
Speciális
Szakiskolája
és
Kollégiuma 013104: Kossuth iskolaépület: Az „A” épületben aula és porta felett minden egyes eső után beázás történik. A szárny ablakok beáznak és nincsenek szigetelve. A „B” épületen a régi fa nyílászárók korhadtak, nem zárnak rendesen. Néhol cm-es réseken szökik a hő. Az 1980-as években kerültek beépítésre. A homlokzat nem szigetelt. Belső burkolatok: hiányos vakolat, összefirkált piszkos falak, kopott táblák, hiányos burkolatok. Tornaterem épületén a lapos tető beázik. Tornateremben a világítótestek régiek, elavultak, sok nem működik. Sportpálya aszfalt töredezett, fű és gyom nő a repedésekben. Kollégium épület: rossz hatékonyságú fűtésrendszer. A felső szint szobái több helyen beáznak. Elektromos hálózat sem méretben, sem minőségben nem bírja el a megnövekedett igényeket. Világítótestek elavultak. A fürdők aljzatszigetelési hiányosságai és átázások miatt penészes, gombás a mennyezet. Villámhárító rendszer nem megfelelő. Tanműhely épület: A tanműhely tanulói öltözőiben a tusolók, mosdók, WC-k nem használhatóak. Lapos tető beázik, az esővíz levezetés nem megoldott. Hiányos a vakolat, kopottak a burkolatok, piszkosak a falak. Világítótestek régiek, elavultak, töröttek, emiatt balesetveszélyesek. A nyílászárók beáznak és nem szigeteltek. Villámhárító rendszer nem megfelelő. Külső tanműhely: A beázás balesetveszélyt okoz, az elektromos szekrény beázik. Az esővíz elvezetése nem megoldott. Jelen állapot szerint csak személygépkocsival lehet beállni az autószerelő tanműhelybe. Cél, hogy furgon, mikrobusz, tehergépjármű, erőgép javítását is tudjuk végezni. A fürdők, zuhanyzók nem működnek, tisztálkodás csak a mosdókban lehetséges. A szennyvíz lefolyórendszer cserére szorul. Öreglaktanya iskolaépület: A közel 100 éves alumínium vezetékek valamikor csak világításra szolgáltak, nem bírják a mai terhelést. Az épület felében nincs fűtés, a másik felében konvektoros fűtés van. A konvektoros fűtés rendkívül gazdaságtalan. Fűtés nélküli termekben télen nem tudunk oktatni. Korhadtak az ablakkeretek, tokok, szimpla üvegezésű ablakok. Piszkos falak, burkolatok hiányosak. A csúszásmentesítés nem megoldott. Villámhárító rendszer nem megfelelő. Speciális iskolaépület: Némelyik ablakot már kinyitni sem lehet, cm-es réseken szökik a hő. A radiátorokat néha már téglával kell alátámasztani. A melegvízellátórendszer használhatatlan,
12
évek óta nem működik. Hiányos vakolat, piszkosak a falak. Az elhasználódott, törött kapcsolók, lámpatestek balesetveszélyesek. Burkolóműhely talajvíz ellen nincs szigetelve. A tető, a homlokzat és az esőcsatorna cserére, javításra szorul. Kiskunhalasi SZC Közgazdasági Szakközépiskolája 013105: Sokszor sokféle fórumon megfogalmazódott az iskola épülete felújításának szükségessége. Gyakran a szülők hathatós segítsége és hozzájárulása tette lehetővé, hogy egy-egy terem megújult, barátságosabb környezetet teremtve a tanuláshoz, az iskolai benntartózkodáshoz Az udvarunkon lévő sportpálya sem a mai követelményeknek megfelelő színvonalú. Kiskunhalasi SZC Wattay Szakképző Iskolája és Kollégiuma 013106: A tagintézmény tárgyi képzési és működési feltételei koránt sem optimálisak. A tagintézmény székhelye (Árpád u.): A székhely három épületrészből áll. Az „a” épület is már közel 50 éves. Az épület falazata és nyílászárói nem felelnek meg a jelenlegi épületenergetikai előírásoknak. Rendkívül sok gázt kell elfűteni azért, hogy megfelelő hőmérséklet legyen a tantermekben, egyéb helyiségekben. További probléma még, hogy az ablakok balesetveszélyesek, több helyen be vannak csavarozva, nincs biztosítva a tantermek szellőztetése. A tető is javításra szorul, több helyen beázik. Az épület falazatának hőszigetelése, valamint a nyílászárók nem felelnek meg a jelenlegi szigetelési előírásoknak. A nyílászárók cseréje már régen időszerű lenne. A székhely udvarában lévő két épületrészben használunk
még két,
rendkívül
rossz
állapotú,
rossz
hőszigetelésű,
lapos
tetős
szükségtantermet, egy hasonlóan rossz állapotú tornatermet a hozzá tartozó öltözőkkel, vizesblokkokkal, egy informatika szaktantermet, konditermet, hálózati és hardveroktatást biztosító szaktantermet és egy könyvtárhelyiséget. Az udvari „B” és „C” épületek csak ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkeznek. Több helyen beáznak, a téli nagy hidegben nem biztosítható a helyiségek megfelelő felfűtése. A székhely épületeinek fűtési rendszerét minden épületbővítés, ráépítés esetén megtoldották, így a korábbi fűtési rendszer a megnövekedett terhelést már nem bírja. Egyes tantermek és irodák megfelelő felfűtése még akkor sem biztosítható, ha más helyiségek jelentősen túlfűtöttek. A kazánok cseréje is időszerű lenne. Taniroda: A 2001-ben létrehozott taniroda – a folyamatos korszerűsítésekkel – kiváló feltételeket biztosít az ügyviteli és a közgazdasági szakközépiskolai, valamint az erre épülő szakképzési évfolyamok gyakorlati oktatására. 13
Sárkány utcai telephely: Ez a telephely a szakiskolai képzés bázisa. Hat különálló épületből áll, amelyek megközelítése télen vagy esőben nehézkes. A telephely épületeinek többsége több mint 100 éves. Egyes épületek részben felújítottak, azonban az egész telephely teljes felújítást igényel. Különösen a nyílászárók cseréje lenne időszerű, a néhol egyrétegű, százéves ablakok miatt rendkívül pazarló az épületek fűtése. Van olyan oktatási épületünk, melyet a tulajdonos önkormányzat az elmúlt évben külsőleg felújíttatott, de olyan ingatlanunk is van, ahol már vakolat is alig található. Általánosságban elmondható, hogy meglévő épületeink legtöbbje felújítást igényel. Szükség van homlokzati felújításra, gépészeti felújításra, energetikai felújításra a legtöbb helyen. A belső terek (kivéve vizesblokkok) felújítását az iskolák korábban saját erőből lehetőségeikhez képest elvégezték. Az említett felújítási munkák megvalósítása azonban olyan jelentős többletforrást igényel, amit csak célzottan erre a célra biztosított anyagi erővel lehet megvalósítani. A korábbi fenntartó ilyen célra nem biztosított forrást, az önkormányzatoktól öröklött állapotok csak romlottak. A szakképzési centrum a legégetőbb esetek orvoslása érdekében néhány tagintézményben lehetővé tette vizesblokkok felújítását annak érdekében, hogy az épülethasználók emberi körülmények között használhassák azokat. A szigetelések hiánya, a nyílászárók állapota, a korszerűtlen, elavult fűtési rendszerek jelentősen megnövelik az épületek fűtési költségét, illetve szinte elviselhetetlenül melegek nyári időszakban. A balesetveszélyes nyílászárókat más megoldás hiányában gyakran beszegelik. Jellemző a lapos tetős épületek beázása a szigetelés állapota miatt.
2.4.
Tárgyi eszközök, készletek
A tagintézmények rendelkeznek az oktatáshoz legszükségesebb eszközökkel, ezek azonban minőségükben nem elegendőek a magas szintű oktatás igényeinek kielégítéséhez. Az informatikai eszközpark annak ellenére elöregedett, hogy TIOP pályázatból a korábbi fenntartó biztosított néhány tanterembe új számítógépet és interaktív táblát. A centrum anyagi lehetőségeihez mérten lehetővé tett kisebb mértékű informatikai beruházást, azonban ez még közbeszerzés alatt van. A szakleltárak felszereltsége hiányos, szükség lenne a mai igényeknek megfelelő szemléltető eszközök, tanulói kísérleti eszközök biztosítására. A gyakorlati oktatás feltételei változatos képet mutatnak. Több tanműhelyben rendelkezünk csúcstechnológiát képviselő eszközökkel, berendezésekkel, de a tanműhelyi gyakorlatok 14
számának csökkenése miatt egy részük kihasználatlanul erkölcsileg elavul. Az utóbbi évek fejlesztéseinek hiánya miatt több szakmában hiányoznak eszközök, felszerelések. A tanév során a legjobban hiányzó felszerelések beszerzésére biztosítottunk forrást, de a több éves fejlesztési elmaradás pótlását nem lehet egyik percről a másikra megvalósítani. Négy kollégiumból kettőt a centrum működtet, kettő jelenleg önkormányzati működtetésű. Az önkormányzatok által működtetett kollégiumok felszerelése, berendezése alig felel meg a legelvárhatóbb követelményeknek. Ennek is köszönhető, hogy a tanulók inkább távolabbi településekről is bejárnak, mert az utazási kényelmetlenséget jobban elviselik, mint az áldatlan kollégiumi állapotokat. A kiskunfélegyházi kollégium az Arany János Kollégiumi Program eredményeként jobb helyzetben van, mert annak forrásaiból a felszerelése megfelelő. A szakképzési centrum központi szervezete számára biztosított az elegendő férőhely. Az irodák
bebútorozása
jelenleg
folyik.
A
mindennapi
munkavégzéshez
szükséges
számítógépeket a helyet adó tagintézmény informatika tantermeiből kaptuk kölcsön, illetve saját gépeket használunk. A megfelelő géppark kialakítása érdekében közbeszerzési eljárást indítottunk, amellyel nem csak a centrum, hanem a tagintézmények elavult számítógépeit is cserélni tudjuk. Sokszorosítás céljára rendelkezünk egy bérelt multifunkciós készülékkel. A könyvelési munkához rendelkezésre áll egy Forrás program, ami az eszközök nyilvántartásához használható. A készletek nyilvántartásához még nem rendelkezünk szoftverrel.
15
2.5.
Képzési struktúra
2.5.1. Szakközépiskolai oktatás Szakközépiskolában 1194 tanulónk tanul öt tagintézményben, legtöbbjük normál tanrendben. A képzés 14 ágazatban folyik, illetve a művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportban, ami ágazaton kívüli. Legtöbben a közgazdaság, kereskedelem, rendészet és informatika ágazatban tanulnak.
Szakközépiskolai oktatás ágazatok és tagintézmények szerint
Ágazat megnevezése Gépészet Közgazdaság Informatika Kereskedelem Ügyvitel Turisztika Szociális Egészségügy Építőipar Közlekedés Közlekedés gépészet Vendéglátóipar Szépészet Rendészet
Ágazaton kívüli képzés (művészet, közművelődés, kommunikáció) Szakközépiskola összesen Gimnázium Érettségit adó képzések mindösszesen
Vári Humán
Tanulók száma Dózsa Kossuth
Közgé 102
54 44
21
95 59
Wattay 36 71 81 25
23 28 60 10 18 17 50 47 150
43 19
Tanulók összesen 36 173 135 160 84 23 28 60 10 18 60 50 66 150
21 417
107 184 103
111 14
256
213
128 1181 117
417
287
125
256
213
1298
16
2.5.2. Szakiskolai képzés Nappali munkarendű szakiskolában, három tagintézményben 1029 tanuló vesz részt többségük három éves képzésben. Tagintézményeink 20 szakmában kínálnak lehetőséget szakmaszerzésre. Legtöbben az eladó, gépi forgácsoló és hegesztő szakmákat választották. A szakmakínálatból nyolc szakma szerepel
a 2015-2016. évi
Bács-Kiskun megyei
hiányszakmák 12 szakmából álló listáján. Ezek közül a női szabó szakmát választották legkevesebben. A szakiskolások közül heten-heten a HÍD-II. 10 hónapos és 20 hónapos 17
képzésében készülnek a továbblépésre. A szorgalmasabbak a 20 hónapos képzést követően asztalosipari szerelő rész-szakképesítés birtokában asztalos képzésben folytathatják tanulmányaikat. Az a 75 diák, aki speciális szakiskolai oktatásban igyekszik szakmát, illetve rész-szakképesítést szerezni 6 szakma közül választhat. Szakiskolai képzés
Szakképesítés megnevezése
Gépi forgácsoló* Épület- és szerkezetlakatos* Asztalos* Vendéglátó eladó Eladó Hegesztő* Élelmiszer- és vegyiáru-eladó Cukrász Festő, mázoló, tapétázó Karosszérialakatos Kőműves és hidegburkoló* Lovász Pék Pincér Szakács Szociális gondozó és ápoló* Villanyszerelő Női szabó* Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Ács* HÍD-II.Asztalosipari szerelő HÍD-II 10 hónapos Előkészítő speciális szakiskola Bevontelektródás kézi ívhegesztő st Cipőfelsőrész-készítő st Élelmiszer-, vegyi áru és gyógynövény eladó st Kőműves és hidegburkoló st Burkoló st Kőműves st Összesen *hiány szakképesítések
Vári Humán
11 6 15 5 49 19 36 16 22 24 4 22 35 49 24 13
Tanulók száma Dózsa Kossuth
30 20 23 47 50
Közgé Wattay
Tanulók összesen
72 65 23 27 24 36 11
113 91 61 32 120 105 11 36 40 50 45 4 22 35 49 76 13 26
24 28 21
52 26 7
7 4
4 7
7 7
7
357
21
21
11
11
11
11
14
14
8 6 4 414
8 6 4 1029
258
18
2.5.3. Érettségi utáni szakképzés Érettségi utáni szakképzésben, nappali munkarendben, öt tagintézményben 13 szakmában kínálunk szakmatanulási lehetőséget 318 tanulónak. Legnépszerűbbek a pénzügyi-számviteli ügyintéző, a logisztikai ügyintéző. Tanulóink egy része szakmaszerzés után munkát vállal, de többen közülük a továbbtanulás során hasznosítja szakmai ismereteit.
Érettségi utáni szakképzés
Szakképesítés megnevezése
Pénzügyi-számviteli ügyintéző Vállalkozási és bérügyintéző Vám-, jövedéki és termékdíj ügyintéző
Tanulók száma Vári Humán Dózsa Kossuth Közgé Wattay
28 24
Tanulók összesen
31 10
59 34
26
26 19
Államháztartási ügyintéző Logisztikai ügyintéző Magasépítő technikus Autószerelő Autótechnikus Kisgyermekgondozó,-nevelő Gyakorló fodrász Kereskedő Gyakorló ápoló Gyakorló kozmetikus Összesen
18 37 12 12 8
32
18 37 12 34 24 24 4 8 19 19 318
22 16 24 4 8 19 19 38
74
107
67
20
2.5.4. Felnőttoktatás Felnőttoktatásban esti munkarend szerint szakmunkásképzést, érettségire épülő szakképzést, ágazati szakközépiskolai képzést folytatunk, valamint szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezőket két év alatt felkészítünk az érettségi vizsgára. Ez az érettségire felkészítő képzés nappali munkarendben történik. A felnőttoktatást keresztféléves formában is végezzük.
Felnőttoktatás
Szakképesítés megnevezése
Cukrász* Diétás szakács* Eladó* Női szabó* Szakács* Szociális gondozó és ápoló* Villanyszerelő* Karosszérialakatos* Hegesztő* CNC gépkezelő* Autószerelő Autóelektronikai műszerész Kisgyermekgondozó,-nevelő Kereskedő Logisztikai ügyintéző Vállalkozási és bérügyintéző Pénzügy számviteli ügy. Államháztartási ügyintéző Gyakorló ápoló Szakképzés összesen Ágazati szakközépiskola
Tanulók száma Vári Humán Dózsa Kossuth Közgé Wattay
11 25 5 9 7 4 10
Tanulók összesen
11 25 5 9 7 18 10 12 24 13 14 17 14 3
14 12 11 13
13
14 17 14 3 11
21 20
9
80
Szakiskolások érettségire felkészítése (nappali)
Felnőttoktatás mindösszesen 80
20 45
84
32 20
20 15
23 14
76
50
52 29 20 335
13 50
95
13
85
182
21
76
71
156
504
*szakiskolai szakmák
21
22
2.5.5. Felnőttképzés Szakképzési Centrumunk megalapításától akkreditált felnőtt képző intézményként működik. Jelenleg 43 „A” körös OKJ-s szakképzésre, 7 „B” körös tanfolyami képzésre és 7 „D” körös egyéb képzésre rendelkezünk képzési engedéllyel. Képzéseink legtöbbje támogatott képzés formájában valósul meg. A résztvevők a Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Főosztályai által
meghirdetett
TÁMOP,
GINOP
pályázatok
finanszírozásában
vesznek
részt
képzéseinken. Jelenleg Bács-Kiskun megyében 43 képzésre nyertünk pályázatot GINOP forrásból. Beadott pályázatunk van a megye kormányhivatal által a munkanélküliek képzésére 14 képzésben. Rendszeresen hirdetjük engedélyezett képzéseinket, melyeken az érdeklődők önfinanszírozással vehetnek részt. A jogosultságot kaptunk arra, hogy a kiskunfélegyházi tagintézményünkben a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság felhatalmazása alapján klímagáz hatósági képzéseket folytassunk. A képzéseket a hatóság meghirdette, várjuk az első tanfolyam indulását.
2.6.
A szakképzési centrum gazdálkodása
A centrum tagintézményeiben dolgozó vezetők és gazdasági dolgozók a korábbi fenntartó elégtelen finanszírozásához úgy próbáltak alkalmazkodni, hogy az elméleti oktatástól, gyakorlati képzéstől jelentkező anyag és eszközigényeket pénztelenségre hivatkozva folyamatosan elutasították. Ez a magatartás annyira rögződött az elmúlt évek során, hogy a centrum megalakulásakor is folytatódott. Időbe tellett, mire minden dolgozó megértette, hogy a szakképzési centrum finanszírozása fedezetet nyújt minden indokolt kiadásra, beleértve a bérek és nem rendszeres kifizetések időben történő kifizetését is. A szakképzési centrum a költségvetési szervekre vonatkozó szabályok szerint önállóan gazdálkodik. A Kiskunhalasi Szakképzési Centrum gazdálkodása a 2015. évben kiegyensúlyozott volt, rendelkezett a napi működéshez szükséges előirányzatokkal és likvid pénzeszközökkel, a dolgozók bérkifizetése időben megtörtént. A tagintézményeink zökkenőmentes gyakorlati oktatásához biztosítani tudtuk a szükséges szakmai alapanyagokat.
23
Költségvetési támogatás és a saját bevételek a 2015. évben fedezték az intézmény kiadási igényeit. Az intézmény, támogatást kapott a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból is, a felnőttoktatás megszervezésére, lebonyolítására. A szakképzési centrum bevételeinek és kiadásainak alakulása (ezer Ft)
1.
Költségvetési bevételek
246 539
17,35%
2.
Finanszírozási bevételek
1 174 569
82,65%
1 421 108
100,00%
Bevételek összesen 1.
Személyi juttatások
663 377
63,38%
2.
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási 181 800
17,37%
adó 3.
Dologi kiadások
168 484
16,10%
4.
Ellátottak pénzbeli juttatásai
30 107
2,88%
5.
Beruházások
2 737
0,26%
6.
Felújítások
156
0,01%
1 046 661
100,00%
Kiadások összesen
A bevételi többlet lehetővé tette, hogy pénzmaradvány képződjön, amelyet ebben a gazdálkodási évben tudunk felhasználni. Amennyiben a finanszírozás színvonala az elmúlt évi szinten stabilizálódik, a szakképzési centrum működése hosszútávon biztosítható.
3. VEZETŐI PROGRAM „ … a modern társadalmak céljai … politikaiak, társadalmiak és gazdaságiak. Az emberi erőforrás fejlesztése valamennyi célkitűzés megvalósításának nélkülözhetetlen feltétele. … Ha valamely ország képtelen emberi erőforrásait fejleszteni, más téren sem fejlődhet: nem alakulhat ki modern társadalmi és politikai szerkezet, nem hozhatja létre a nemzeti egység tudatát, és nem érhet el nagyobb eredményeket az anyagi jólét területén sem.” (Harbison, 1968:51) 24
A szakképzésben eddig eltöltött 25 év olyan tapasztalatok megszerzését jelenti, amelyek alapján biztonsággal mondhatom, hogy a szakképzés igazi megújításához aktívan hozzá tudok járulni. Saját hitvallásom szerint a szakképzés megújítása elengedhetetlen egy hatékony rendszer felépítéséhez.
3.1.
Intézményi feltételek
A Kiskunhalasi Szakképzési Centrum jelenlegi 6 tagintézményéből a Kiskunhalasi SZC Dózsa
György
Gimnáziuma,
Szakközépiskolája
és
Kollégiuma,
az
előrehaladott
egyeztetéseket figyelembe véve, a következő tanévtől már nem lesz a Centrum tagintézménye. A kiválással nem kerül veszélybe a Centrum megmaradásának törvényi feltétele. A Kiskunhalasi Szakképzési Centrum létrehozásával, a hozzá tartozó szakképző intézmények szakmai és gazdasági irányítása minden szempontból biztosított. Személyi feltételek
3.1.1. Tanulólétszám A tanulólétszám növelése jelenleg a szakképzés jövőjének legfontosabb pillére. A gyermeklétszám csökkenésének legnagyobb vesztese pont a szakképzés. A gimnáziumok felelőtlen beiskolázási stratégiája miatt a szakképzés jelenleg létezése óta a legkomolyabb gyermekhiánnyal szembesül. A Kiskunhalasi SZC vezetőjeként, a beiskolázási mutatók növelésének érdekében, népszerűsítési programok kidolgozását kezdeményezetem. A tagintézményekkel közösen készítjük a következő beiskolázáshoz szervezendő programok forgatókönyvét. Egyik ilyen programunkat, volt szakképzős diákok, jelenleg fiatal vállalkozók bevonásával tervezzük megvalósítani. Terveim szerint minden, a tagintézmények beiskolázási körzetéhez tartozó, általános iskolában, osztályfőnöki óra keretében tartunk előadásokat. Az előadások főszereplői természetesen a fiatal vállalkozók lesznek. Komoly szerepet szánok a „facebook” közösségi oldalon feladandó hirdetéseknek, népszerűsítési rövidfilmeknek. A rövidfilmek elkészíttetése megkezdődött, tanév végéig szakterületenként készen lesznek.
25
A tanulólétszámmal, valamint a tanműhelyek hasznosításával kapcsolatosan, készül egy komplex elképzelés, bevezetve egy új fogalmat is:
Duális helyett/mellett triális szakképzés! A duális képzés bevezetésével a szakiskolai tanulók a 9. évfolyam második félévében szintvizsgát tesznek. A szintvizsgát követően már a nyári gyakorlaton jogosultak tanulószerződéssel
részt
venni,
a
második
évfolyamtól
pedig
már
kötelezően
tanulószerződéssel töltik gyakorlati idejüket vállalkozásoknál. Kivételt azon szakképesítésben részt vevő tanulók képeznek, amelyeket a kamara nem tud elhelyezni, vagy az iskola pályázati fenntartási kötelezettsége miatt nem tud kiengedni külső gyakorlóhelyre. Ebben az esetben kamara igazolásával az iskolai tanműhelyben folytatódhat a gyakorlati képzés. A duális képzés következtében az iskolai tanműhelyek kiürültek, az ott felhalmozott, korábban szakképzési alapból, pályázatokból beszerzett eszközök kihasználatlanok, sok szakoktatónak megszűnt a foglalkoztatása. Annak ellenére, hogy a tanulók vállalkozásoknál töltik gyakorlati idejüket, az eltérő, gyakran egyoldalú profil miatt a diákok nem szerzik meg a szakmai vizsga sikeres letételéhez szükséges valamennyi kompetenciát. A probléma megoldására - ahol a gyakorlati képző ehhez hozzájárul - rendszeres időközönként, vagy vizsgát megelőzően a tanulókat behívják tanműhelyi gyakorlatra, ahol hiányosságaikat pótolhatják. Ennek a gyakorlatnak azonban nem rendezettek az anyagi feltételei, illetve a lecsökkent szakoktatói létszám miatt a személyi feltételei sem. A vázolt helyzet minden szakképzési centrumot, szinte minden iskolai tanműhelyt érint, ezért megoldása nem egyedi igények kielégítését jelenti, hanem rendszer szintű megoldást igényel. Megoldás lehetne, ha a szakképzési centrumok vállalkozást indíthatnának, melynek keretében tanműhelyi kapacitásaik egy részét üzleti alapon működtetnék. Ebben az esetben az iskolai tanműhely egyrészt gyakorlati képzési célú tanműhelyként továbbra is helyszíne lehetne a 9. évfolyamos tanulók gyakorlatainak, másrészt a vállalkozás köthetne tanulószerződést az iskola tanulóival azokban a szakképesítésekben, ahol a feltételek adottak termelő munka végzésére. Így a meglévő kapacitások kihasználhatók, a szakoktatók tovább foglalkoztathatók, a tanulók olyan gyakorlóhelyen dolgozhatnak, ahol garantáltan felkészítik őket a szakmai vizsgára. A vállalkozás munkaerőt foglalkoztathatna, ami segítené a tanulók foglalkoztatását is, és abban az időszakban is biztosítaná működőképességét, amikor kevesebb tanulószerződéses tanulója lenne. 26
Gyógyír lehetne nemcsak a tanműhelyi kapacitások parlagon hagyásának megszüntetése okán, hanem a gazdálkodók vizsgafelkészítési hiányosságaik (okokat lásd fentebb) miatti problémák kezelésére az ún. csoportos gyakorlat be-, ill. visszavezetése, hiszen a vendéglátás, turizmus, kereskedelem területén hosszú éveken át így működött a gyakorlati képzés, így tudott eredményes lenni a szakmai vizsgára való felkészítés: A tanuló heti rendszerességgel iskolai csoportos (ún. „beforgatós” gyakorlaton is részt vett a gazdálkodó szervezetnél töltött gyakorlattal
párhuzamosan,
ami
lehetővé
tette
azon
feladatrészek
megtanulását,
begyakorlását, aminek a gazdálkodó szervezet (étterem, üzlet) nem tudta megteremteni a feltételeit. A külső gyakorlati képzőhelyeket a kamara akkreditálja. Ez bizonyítja, hogy a képzőhely személyi és tárgyi feltételei alkalmasak egy vagy több szakképesítés követelményeinek elsajátíttatására. Nem jelenti azt, hogy a képzőhely minden szükséges eszközzel rendelkezik, és nem jelenti azt sem, hogy a képzőhely termelési profilja lehetővé teszi a szakmai vizsgához szükséges összes gyakorlati kompetencia elsajátítását. Tapasztalataink szerint a gyakorlati vizsgák előtt szembesülnek a tanulók azzal, hogy nem tanultak meg, nem gyakoroltak be több – kevesebb manuális tevékenységet. Ilyen esetekben keresik az iskolai szakoktatót, hogy segítsen a hiányosságok pótlásában. Ekkor azonban a rendelkezésre álló idő már kevés és a szakoktató időbeosztását is figyelembe kell venni. Azzal, hogy a duális képzés miatt a tanműhelyi gyakorlati idő lecsökkent, kevesebb a szakoktató, aki segítséget tud nyújtani. Több szakiskola a szakmai vizsga vizsgaidőszakában szervezetten végez vizsgára történő felkészítést. Ebben az esetben a szakoktató kieső órái terhére ezt elvégzi. A gyakorláshoz szükséges anyagokkal való elszámolás nem megoldott, a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt a sikeresség bizonytalan. Néhány iskola a külső gyakorlati képzővel való jó személyes kapcsolatai alapján év közben is szervez tanműhelyi gyakorlatokat. Ebben az esetben a szakoktató vagy térítés nélkül végzi ezt, vagy túlórában látja el a munkát. Ezek a tevékenységek esetlegesek, nem biztosítják a szakmai gyakorlati vizsgára történő maximális felkészülést. Terveim szerint a vállalkozásoknál gyakorlatot teljesítő tanulók részére kidolgozom a „beforgatós” rendszer megvalósítható változatát. Ennek megvalósításához szükség lesz tanulószerződés elkészítése és elfogadtatása, amely alapján a tanulók a külső gyakorlati idejük alatt legalább kéthavonta 3-4 napot iskolai tanműhelyben tölthetnek, ahol a szakoktatók felmérhetik a tanulók időarányos felkészültségét, javaslatot tehetnek a hiányosságok pótlásához szükséges tevékenységekre, esetleg gyakoroltathatják azokat.
27
Ebben az esetben a tanulók megsegítése tervezhető lenne mind szakoktatói óraszám, mind pedig egyéb erőforrások felhasználását tekintve. A „beforgatásos” gyakorlati képzés lehetővé tenné, egyrészt, a tanulók előmenetelének pontos követését és korrigálását, másrészt, kiszűrhetnénk azokat a cégeket, amelyek nem teljesítik a képzés minden feltételét. Az itt leírt rendszert nevezhetnénk „triális” képzésnek, mely kiegyenlítené azokat a hiányosságokat is, ami a német mintából származó dualitás magyarországi adaptálásából eddig hiányzott a magyar gazdaság specialitásai okán. A legnagyobb nyertese ennek a szakképzésben tanuló diák lenne, aki garantáltan rendelkezhetne a rendszer működése eredményeképpen a szakmai kompetenciákkal, a munkaerő-piacon hasznos ismeretekkel és tapasztalatokkal, gyakorlatba konvertálható elméleti tudással, megfelelő flexibilitással, a képezhetőség, tovább képezhetőség minden elengedhetetlen paraméterével és így végső soron a gazdaság elvárásai is teljesülhetnének.
3.1.2. Felnőttoktatás A korábbi tapasztalatok alapján komoly érdeklődéssel kell számolni az őszi beiskolázásánál. Az érdeklődők részéről gyakran elhangzik, hogy túl hosszú a képzési idő, a sikeresebb beiskolázás érdekében alapos egyeztetést akarok kezdeményezni, a lehetőségek feltérképezése érdekében.
3.1.3. Felnőttképzés A képzési paletta folyamatos kiegészítése, frissítése nélkül nem lehetünk piacképesek. A környezetünkben tevékenykedő vállalkozások igényeinek felmérése folyamatos kell, legyen, elérve azt a rugalmasságot, hogy a vállalkozók által megálmodott fejlesztésekhez szükséges szakemberek képzése azonnal indítható legyen.
3.1.4. Dolgozói létszám A Centrum dolgozói létszámának növelését, tervezni kell, a jelenlegi feladathalmazhoz a létszám túl alacsony. A feladatok sokrétűségéből adódóan a jelenlegi 10 fő helyett legalább 15 fő alkalmazása előreláthatóan szükséges. A tagintézmények pedagógus létszáma jelenleg rendezett, de még vannak óraadókkal ellátott feladatok. Programom szerint az óraadók helyett főállású pedagógusok alkalmazása kerül előtérbe. A pedagógusok életkor ábráját tanulmányozva, megállapítottam, hogy szükséges a fiatal pedagógusok alkalmazására figyelni.
28
3.2.
Tárgyi feltételek
3.2.1. Ingatlanok Kiskunhalasi SZC Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiuma 013101 A tagintézmény teljes fűtési rendszerének, homlokzati nyílászáróinak cseréje, valamint a homlokzati felületek esteleges szigetelése, de felújítása a célkitűzések között szerepel. A felújításhoz pályázati lehetőséget kell keresni. Kiskunhalasi SZC Humán Szakképző Iskolája 013102: Az épület, megépítésétől kezdődően, híres a beázásokról. Felújítása, szigetelése a megoldandó problémák első helyein szerepel. Kiskunhalasi
SZC
Középiskolája, Szakiskolája,
Speciális
Szakiskolája
és
Kollégiuma 013104: Az épületek teljes felújítása, pályázati forrás nélkül elképzelhetetlen. A legfontosabb és a működést fenyegető felújítási munkálatokat részben megoldottuk, de a folytatáshoz ki kell gazdálkodni a szükséges pénzeszközöket. Kiskunhalasi SZC Közgazdasági Szakközépiskolája 013105: Az épület teljes felújítása, pályázati forrást igényel. Kiskunhalasi SZC Wattay Szakképző Iskolája és Kollégiuma 013106: Az épületek állapota elsődlegesen pályázati lehetőségeket kíván, de a működés feltételeihez elengedhetetlen javításokat már megkezdtük. Az ingatlanokkal kapcsolatosan a legfontosabb feladatom a kollégiumok teljes átvétele. Átvétel után a lakhatási feltételek javítása azonnali feladat. A szakképzésre jelentkező vidéki fiataloknak a kollégiumi élet „megismételhetetlen varázsát” kell tolmácsolni, akár kollégiumi nyitott nap szervezésével.
3.2.2. Oktatási eszközök A Tagintézmények mindenikénél problémát jelentenek az elavult informatikai eszközök. A megújításhoz komoly anyagi forrást kell előteremteni, első körben pályázati forrást. A későbbiekben a Centrum bevételeiből lehetséges az eszközök folyamatos szinten tartása. 29
Az egyéb oktatásai eszközök cseréjéhez a tagintézmények részéről folyamatban van az eszközlisták elkészítése. A tanműhelyi eszközparkok, a jelenlegi gyakorlati képzési struktúrát figyelembe véve, nem igényelnek komolyabb eszközbeszerzést.
4. ÖSSZEGZÉS Hitvallásom: „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.” (Szent-Györgyi Albert) A Kiskunhalasi Szakképzési Centrum főigazgatójaként kiemelt feladatomnak tekintem a beiskolázási mutatók látványos emelését. Ennek eléréséhez, a szakképzés népszerűsítését, vállalkozásokkal, intézményekkel kiépített kapcsolatrendszer hatékony működtetését, kollégium vonzerejének növelését, fiatal vállalkozók bevonását beiskolázási előadások szervezésébe, valamint az általános iskolák szülői értekezletére tervezett rövid előadások szervezését, tervezem. A tagintézményekhez tartozó épületek felújításának elindítása, építőmérnöki szemmel elengedhetetlen, sorrendisége már kialakult, a szükséges pénzügyi források előteremtése kiemelt feladatom lesz. A pedagógus kar fiatalítása hosszútávon elkerülhetetlen, ezért a Centrum felelőssége, hogy tagintézményeink megítélése látványosan javuljon. Ennek érdekében szükséges az eredményeink és sikereink kommunikálása a területünkön létező összes médiában.
Kiskunhalas, 2016. április 19.
Papp Gyula
30
