FESTETICS KRISTÓF ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT
MŰVELŐDÉSI ÉS PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Készítette: Kovács Árpádné ÁMK igazgató
TARTALOM 1. BEVEZETŐ :A Festetics Kristóf Általános Művelődési Központ nevelőtestületeinek...........5 pedagógiai és művelődési program- ja. Az intézmény jogi státusza....................................................................................................... 8
A.) NEVELÉSI PROGRAM 2. Az Általános Iskola Pókaszepetk sajátosságai ............................................................... 9 2.1. Az iskola története .......................................................................................................................9 2.2. Az iskola szerepe helye..............................................................................................................10 2.3. Az iskola képzési rendszere ......................................................................................................10 2.4. Tanulói jogviszony, átjárhatóság ..............................................................................................12 2.5. Iskolánk hagyományai ...............................................................................................................14 2.6. A szülőkkel, tanulókkal való együttműködés .........................................................................15 3. A pakodi 1-4 évfolyamos Tagiskola és Napközi Otthonos Óvoda sajátosságai .......... 17 3.1. A tagiskola jellemzői .................................................................................................................17 3.2. Tagiskolánk hagyományai .........................................................................................................22 3.3. A tanulókkal, szülőkkel való együttműködés .........................................................................23 4. Célok, alapelvek, eszközök, eljárások ...........................................................................25 4.1. Pedagógiai munkánk alapelvei..................................................................................................25 4.2. Az iskolában folyó nevelés és oktatás célja.............................................................................26 4.3. Az iskola feladatai.......................................................................................................................27 4.4. Az alkalmazott eszköz- és eljárásrendszer ..............................................................................28 5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................30 5.1. A gyermekek életkori sajátosságai............................................................................................30 5.2. A gyermek egyéni sajátosságai..................................................................................................30 5.3. A gyermek egyéniségének tisztelete.........................................................................................30 5.4. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink ..............................................31 a nevelés egyes területein............................................................................................................. 6. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.................................................................32 6.1. Diákönkormányzati munka ......................................................................................................32 6.2. A tanórák közösségfejlesztési feladatai ...................................................................................32 6.3. A tanórán kívüli foglalkozások szerepe a közösségfejlesztésben ........................................32 7. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek....34 7.1. Magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók helyzetének javítása.......................34 az iskolában 7.2. Átmeneti problémákra irányuló megoldások .........................................................................34 7.3. Beilleszkedést segítő tevékenységek ........................................................................................34 7.4. Logopédus, gyógypedagógus....................................................................................................35 8. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ....................................36 8.1. A tehetséggondozás tanórai keretei .........................................................................................37 8.2. Tehetséggondozás tanórán kívül..............................................................................................37 9. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ..............................................39 9.1. Megelőzés ....................................................................................................................................40 9.2. A veszélyeztetettség időben való felismerése.........................................................................40 9.3. Segítségnyújtás ............................................................................................................................41 10. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok.....................42 10.1. Tanítási órák keretében történő felzárkóztatás....................................................................43 10.2. Tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások .........................................................................43 11. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek...............................................44 11.1. A gyermekek hátrányos helyzetének okai.............................................................................44 2
11.2. A segítségnyújtás lehetőségei..................................................................................................44 12. A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztési ............45 lehetőségei 13. Tanórán kívüli foglalkozások.......................................................................................46 14. Iskolai egészségnevelési program................................................................................47 14.1 Az egészségnevelés célja ..........................................................................................................47 14.2 Az egészségnevelés feladata.....................................................................................................47 14.3. Az egészségnevelésben résztvevő szakemberek ..................................................................47 14.4. Az egészségnevelés témái........................................................................................................48 14.5. Az egészségnevelés színterei...................................................................................................48 14.6. Az iskolai egészségügyi szolgálattevékenysége.....................................................................49 15. Környezetnevelési program..........................................................................................50 15.1. Helyzetelemzés, helyzetkép: Az iskola helye és épülete .....................................................50 15.2. A környezeti nevelés színterei az iskolánkban .....................................................................50 15.3. Erőforrások, alapelvek ............................................................................................................50 15.4. Célok, feladatok........................................................................................................................51 15.5. Tanulásszervezési és tartalmi keretek....................................................................................53 15.6. Taneszközök .............................................................................................................................57 15.7. Iskolai környezet ......................................................................................................................58 15.8. Kommunikáció.........................................................................................................................59 15.9. Minőségbiztosítás.....................................................................................................................59 15.10. Továbbképzések.....................................................................................................................59 16. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő oktató ..............................60 munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke B.) HELYI TANTERVEK HELYI TANTERV FESTETICS KRISTÓF ÁMK ÁLTALÁNOS ISKOLA PÓKASZEPETK
1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai.................................2 foglalkozások, ezek óraszámi, az előírt tananyag és követelmények 2. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei .....................................................................12 3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei...................................................................................................14 4. Az iskolába való bekerülés előkészítése ...................................................................................................15 5. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei ..................................................................................16 6. A hátrányos helyzetű tanulók továbbhaladási feltételeinek biztosítása..............................................17 7. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ........................................18 ellenőrzése és értékelése 8. A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítésének követelményei ........................24 9. A tanulók jutalmazásának és elmarasztalásának formái......................................................26 10. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása...........27 11. A sajátos nevelési igényű gyermekek pedagógiai ellátása....................................................................29 12. A tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése ...................................................................39 Érvényességi rendelkezések .....................................................................................................................42 A pedagógiai program véleményezése, elfogadása.....................................................................................43 Melléklet: tantárgyak tantervei
3
HELYI TANTERV 1-4 ÉVFOLYAMOS TAGISKOLA PAKOD 1. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ......................................................................................2 2. A tanulói teljesítmények, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, formái .......................................................................................................................................3 3.Az iskolai beszámoltatás az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya.....................................................................................................................................................................11 4. Az otthoni /napközis és tanulószobai/ felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai................................................................................................................13 5. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, szempontjai...............14 6. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és a választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények.................................................15 A helyi tanterv szerkezete ...............................................................................................................................20 A pedagógiai program véleményezése, elfogadása C, NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA ZALAISTVÁND PEDAGÓGIAI PROGRAM D, NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA PÓKASZEPETK PEDAGÓGIAI PROGRAM E, NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA PAKOD PEDAGÓGIAI PROGRAM F, KÖZMŰVELŐDÉSI PROGRAM G, A PEDAGÓGIAI PROGRAM JÓVÁHAGYÁSA MELLÉKLETEK
4
1. A Festetics Kristóf Általános Művelődési Központ nevelőtestületének PEDAGÓGIAI ÉS MŰVELŐDÉSI PROGRAM- ja
Mottó: " A tanulás nem felkészülés az életre, a tanulás maga az élet” John Dewey
Intézményünk székhelye Zalaegerszegtől északkeletre, 15 km-re
a Zala völgyében
Pókaszepetken található. A településen 1780 óta működik iskola, amely mindig községi fenntartás alatt állt. Elődeink iránti tiszteletből az iskola a falut újratelepítő Festetics Kristóf nevét vette fel alapításának 160. évfordulóján. 2005-től általános művelődési központként működünk. Nyolc évfolyamos általános iskola, két tagóvoda és művelődési központ alkotja a többfunkciós intézményt, amely 2007-től további tagintézménnyel bővült: a pakodi 1-4 évfolyamos Tagiskola és Napközi Otthonos Óvodával. Az ÁMK-t 2007-től 7 önkormányzat Dötk, Gyűrűs, Kemendollár, Pakod, Pókaszepetk, Vöckönd, Zalaistvánd társulásban tartja fenn. Székhelyintézményünkben és óvodánkban a Vas megyei Nagytilaj község gyermekeit is ellátjuk. Ezen térség, ahonnan gyermekein érkeznek, a környezet szociológiai adottságait tekintve meghatározóan a falu jegyeit hordozza magán. Körzetünkön kívül más települések gyermekeit is befogadjuk (Zalaegerszeg Zalaszentgrót térség). Székhelyiskolánk 3 egymáshoz közel álló épületben működik, melynek legrégibb szárnyát 2007-ben pályázati és önkormányzati forrásból felújítottuk. Itt kapott helyet az egész alsó tagozat, ifjúsági klub és civil szervezeti iroda. A főépületünk faluház, tornaterem, felső tagozat, irodák, nevelői szoba egységet foglalja magába. A harmadik épüteszárnyban
ebédlő, konyha,
szaktanteremek, karbantartói helyiségek találhatók. A pókaszepetki, zalaistvándi óvoda külön, a központi épülettől távolabb helyezkednek el. A pakodi épület együttesben 1-4 évfolyamos általános iskolai képzés és óvodai nevelés folyik.
5
Az önkormányzati működtetés legfőbb célja az, hogy a helyben biztosítsa a közoktatási feladatok magas szinten történő ellátását. Az alapfokú közoktatási intézmények működtetése népességmegtartó célt is szolgál. A megyeszékhely viszonylagos közelsége lehetővé teszi lehetővé, teszi a városi élet megismerését, a közlekedés gyakorlását. Teleüléseinken pedig az itt működő civil szervezetek és lakosság segítségével, a néphagyományok megismerése, megtapasztalása válik lehetővé. A természetes környezet önmagát kínálja, így közvetlen tapasztalás útján figyelhetik meg óvodásaink, iskolásaink az évszakok váltakozását, a mezőgazdasági kerti munkákat, az állattartást. A „falusi” élet hagyományőrző ünnepeibe aktívan bekapcsolódunk. Szülőkkel, nagyszülőkkel együtt éljük át a népi szokásokat – szüreti felvonulást, macskurázást. Óvodáink nevelőtestületei büszkék arra, hogy szeretetteljes, meleg, biztonságos légkört tudnak teremteni, ahol a gyermekek is kiegyensúlyozottak. A szülők pozitív hozzáállással segítik az óvónők nevelőmunkáját. Aktívan részt vesznek a közös programokon és segítik az óvoda és környezete szépítését. Oktatási programunk figyelembe veszi adottságainkat. Pedagógiai programunkban az idegen nyelv tanítására, amely óvodáskortól elkezdődik nagy hangsúlyt, helyezünk. A különböző , változatos szakköri lehetőségek a gyermekek sokoldalú tehetséggondozását segítik elő. Iskolánk oktató munkájának jó színvonala mellett, évek óta részt vesz különböző helyi és kistérségi szintű sportrendezvények szervezésében, lebonyolításában. (Szilveszter kupa, Diákolimpiai atlétikai több próba körzeti versenye, Diákolimpiai labdarúgás egyes versenyszámai ) Tanulóink sportolási igényeit a labdarúgás, a kosárlabda, görkorcsolyázás, floorball, röplabdázás, és különböző rekreációs sportolási lehetőségének megteremtésével , kirándulások, túrák szervezésével elégítjük ki. Intézményünkben több éves hagyománya van a nyári táboroztatás mellett a nyár elejére szervezett, változatos programú napközis tábornak. Intézményünk névadójára emlékezve a Festetics napokon több napos rendezvényt - a mindenkori aktualitásoknak megfelelően - szervezünk az ÁMK minden tanulójának. Tehetséges tanulóinknak folyamatosan biztosítjuk a levelező, a városi, megyei versenyeken való részvételt. Tanítási órákon kívül sok program közül választhatnak tanítványaink. A zalaszentgróti Városi Művelődési Központ Könyvtár és Alapfokú Művészeti Iskola kihelyezett színjáték tagozata működik intézményünkben. Az
ÁMK keretein belül (néptánc, modern tánc, teleház, karate) érdeklődési körök
biztosítják a tanulóknak szabadidő tartalmas eltöltését. A nyolcadik évfolyam befejezése után tanulóink 70 %-a gimnáziumban illetve szakközépiskolában folytatja tanulmányait. Többen szereznek közülük egyetemi, főiskolai diplomát. 6
Külső kapcsolataink jól funkcionálnak. A szülői közösséggel nyílt, őszinte partneri viszonyra törekszünk. Ugyanez mondható el a Római Katolikus Egyházzal és Evangélikus Egyházzal működő kapcsolatunkról. A település civil szerveződéseivel aktív kapcsolatot tartunk (Pókaszepetki Iskoláért Alapítvány, Nők Pókaszepetkért Egyesület, Pókaszepetkért Egyesület, Pókaszepetk és Környéke Polgárőr Egyesület, Pókaszepetki Önkéntes Tűzoltók Egyesülete, Pókaszepetki Sportegyesület.) Fejlődési lehetőséget kínálunk a jó adottságú, halmozottan hátrányos, veszélyeztetett helyzetű gyerekeknek. Az ÁMK legyen mindenkor olyan oktatási intézmény, melyben gyermek, szülő, pedagógus egyetértésben, egymás jogos igényeit figyelembe véve, nyugodt légkörben, egyetértésben dolgozhat a kijelölt célok és feladatok megvalósulása érdekében. Pedagógiai tevékenységünk középpontjában a gyermekszereteten és a gyermek tiszteletén alapuló nevelés áll, melyet a politikai, vallási és világnézeti semlegesség szellemében valósítunk meg.
7
Az intézmény jogi státusza
Dötk, Gyűrűs, Kemendollár, Pakod, Pókaszepetk, Vöckönd, Zalaistvánd községek képviselőtestületei 2007. júl. 1-től a Festetics Kristóf ÁMK bővítése mellett döntöttek. A már meglévő általános iskola, könyvtár és művelődési ház, valamint a 2 tagóvoda mellett az intézmény szerkezete további tagintézménnyel bővült. A társulási megállapodás értelmében az új tagintézmény a Pakod községben található 1-4 évfolyamos általános iskola és napközi otthonos óvoda lett. Ugyanezen megállapodás értelmében az eddig Pakodon tanuló 5-8. évfolyamos diákok a pókaszepetki iskolában folytatják tanulmányaikat, az alsó tagozat illetve egy óvodai csoport továbbra is a pakodi tagintézményben nyer elhelyezést Az új közoktatási intézmény Festetics Kristóf Általános Művelődési Központ néven kezdte el működését 2007. július 1-jével.
Az intézmény neve: Festetics Kristóf Általános Művelődési Központ Székhely: 8932 Pókaszepetk Arany J. u.7 Székhelyen működő intézményei: Általános Iskola Pókaszepetk 8932 Pókaszepetk Arany J. u. 7. Faluház 8932 Pókaszepetk Arany J. u. 7. Tagintézményei: Napközi otthonos Óvoda 8933 Zalaistvánd Ady u. 7. Napközi otthonos Óvoda 8932 Pókaszepetk Arany J. u. 8 1-4 évfolyamos Tagiskola és Napközi Otthonos Óvoda 8799 Pakod Csány L. u. 2 Fenntartó, felügyeleti szerv: Pókaszepetk Község önkormányzata, mint gesztor önkormányzat Alapító: Dötk Község Önkormányzata Gyűrűs Község Önkormányzata Kemendollár Község Önkormányzata Pakod Község Önkormányzata Pókaszepetk Község Önkormányzata Vöckönd Község Önkormányzata Zalaistvánd Község Önkormányzata Az alapító okirat kelte: 2007. május 30. Az intézmény típusa: Általános művelődési központ, 8 osztályos általános iskola, óvoda, művelődési házzal Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó élén a fenntartó települések önkormányzatai által kinevezett igazgató áll, aki az intézmény dolgozóinak tekintetében munkáltatói joggal rendelkezik. Az intézményegység, tagintézmény-vezetői megbízásáról és a megbízás visszavonásáról az igazgatótanács dönt.. Az intézmény fő tevékenysége: Alapfokú oktatás,óvodai nevelés, közösségi művelődési tevékenység
8
2. Az Általános Iskola Pókaszepetk sajátosságai 2.1. Az iskola története Pókaszepetk 1943-ban egyesült Szepetk és Pókafa községekből. Szepetk ősi templomos falu, míg Pókafa nemes község volt. A XVIII. Században a falu gazdaságilag megerősödött, parasztsága szükségesnek látta, hogy elsajátítsa az alapszintű írást, olvasást, számolást. Szepetknek 1780-tól van iskolája. A tanulókat az iskolamester tanította, egyben a faluban ő látta el a jegyzői feladatokat. Az iskolát közösen a szepetki, istvándi és pókafai községek tartották fenn. Felügyeletét a helybeli plébános látta el. 1816-ban 130 tanköteles korú gyermekből csak 22 fő járt a 30 férőhelyes iskolába. 1838-ra a három falu összefogásából felépült az új iskola a jelenlegi iskola helyén. A diákok 1838. április 24-én vették birtokukba az új „tanodát. 1851-ben már két tanerővel működött az iskola, 116 fő volt a tankötelesek száma és ezekből 90 gyermek járt iskolába. 1853-ban Szepetken vasárnapi iskola is működött. Vasárnaponként csak a felnőttek jártak iskolába, akik még nem sajátították el a számolás és írás tudományát. A tanítók feladata közé tartozott a kántori teendők ellátása is. Az 1868-as népiskolai törvény után Pókafa is iskolát szervezett, de nem tudta fenntartani, így 1872 után meg is szűnt. 1870-ben szervezték meg az iskolaszéket, melynek elnökei a falu tehetősebb gazdáiból kerültek ki. A szepetki iskola mindig községi iskolaként működött. (Ebben az időben Zala megyében még csak 25 községi és 315 felekezeti iskola volt.) 1873-ban megalakult a Zala Megyei Általános Tanító Egyesület Zalaegerszegi Járásköre. A járáskör több bemutató tanítást és gyűlést szervezett a szepetki iskolában. 1879-től 1904-ig - nyugdíjba vonulásáig- működött Szepetken Sárváry József tanító, kinek nevéhez fűződik a dalárda, színjátszókör, tűzoltóegylet megszervezése. 1902-ben a szegény sorsú diákok számára alapítványt létesített. Tevékenységéért a közoktatási miniszter kitüntetésben részesítette. 1909-ben az iskola keretein belül megkezdi működését az Ifjúsági Egylet, melynek jelentős szerepe volt a falu közművelődésének fellendítésében. Az 1838-ban épült iskola már nem tudott megfelelni a modern kor követelményeinek, kis tantermeibe nem tudta befogadni a növekvő gyermeklétszámot. 1911-ben elkészült a templom mellett a ma is álló iskola három tanteremmel és két tanítói lakással Az 1920-as évekre már három tanerővel dolgozott az iskola. 1944 decemberében a közelgő front miatt az iskolában katonákat szállásoltak el, minek következtében a felszerelésnek jelentős része tönkre ment. A nehézségek ellenére 1945-ben újra elkezdődött a tanítás. 1946-ban tanfelügyelőségi javaslatra Pókaszepetk központtal körzeti általános iskolát szerveztek. A zalaistvándi evangélikus iskola felsős tanulói is ide jártak. Taszilómajorban pedig a nagy gyermeklétszám miatt összevont alsós iskolát szerveztek. Pókaszepetkre jártak később a gyűrűsi, a kemendollári és a vöcköndi gyerekek is. A nagy létszámú osztályokat ideiglenes tantermekben helyezték el, míg az iskola új tantermei 1958-ra el nem készültek. Ebédlő is épült, majd az 1980-as évek végére megépült – Makovecz Imre tervei alapján – a művelődési ház a tornateremmel. Az 1990-es változások után újjáalakult az iskolaszék, az iskola támogatására alapítványt hoztak létre. Elődeink iránti tiszteletből az iskola a falualapító Festetics Kristóf nevét vette fel alapításának 160. évfordulóján. 9
Az ÁMK létrehozásának gondolata már. a pókaszepetki faluház felépülésével egy időben felmerült, de egyéb tényezők, - vezetőváltás, önkormányzatok megalakulása – ezt a kérdést levették a napirendről. 2005-ben a képviselőtestületek úgy döntöttek, hogy Pókaszepetk székhellyel ÁMK-t alapítanak. 2007 szeptemberétől tovább bővült a pókaszepetki intézmény a pakodi 1-4 évfolyamos Általános Iskolával és Napközi Otthonos Óvodával. Az ÁMK-t 2007-től 7 önkormányzat Dötk, Gyűrűs, Kemendollár, Pakod, Pókaszepetk, Vöckönd, Zalaistvánd társulásban tartja fenn
2.2. Az iskola szerepe, helye Iskolánk egy közel ezer fős településen Zalaegerszeg és Zalaszentgrót között félúton Pókaszepetken található . A tanköteles korú gyermekek elemi szintű oktatása a feladatunk. Felkészítjük a tanulóinkat a középiskolai tanulmányokra. Iskolánk a Közoktatási Törvény előírásainak megfelelően magántanulók oktatását is vállalja. A tanulók részére étkeztetést, az alsó tagozatos gyermekek számára napközi otthonos ellátást a felső tagozatosok részére tanulószobát, biztosítunk. Az iskola évek óta fejleszti helyi nevelési rendszerét, új nevelési-oktatási programelemeket építve szolgáltatási körébe. Fontos alapelve nevelőmunkánknak az egyéni bánásmód, mind a tehetséges gyermekek, mind a felzárkóztatásra szorulók fejlesztésében, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs képességkibontakoztatása, esélyegyenlőségük megteremtése. A nevelőtestületünk életkor szerint fiatal és középkorú. Szakos ellátottságunk rajz és informatika tantárgyak kivételével biztosított. Pedagógiai programunkban kinyilvánítjuk, hogy iskolánk nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Biztosítjuk az ismeretek a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését.
2.3. Az iskola képzési rendszere 2.3.1. Képzési formák Iskolánk 8 évfolyamos általános iskola. Alsó tagozat: 1 – 4. évfolyam (6 – 10 éves kor) Felső tagozat: 5 – 8. évfolyam (10 – 14 éves kor) Évfolyamonként egy osztály működik. Iskolánkban angol és a német nyelvek tanítása folyik . Óvodás kortól játékos nyelvi foglalkozásokkal indul a nyelvi alapozó képzés heti 0,5 órában. Ez az alsó tagozat 1-3 évfolyamán heti 1 órában folytatódik, majd 4-8. évfolyamán heti 3 óra áll rendelkezésre a nyelvoktatásra. 7. osztálytól a második idegen nyelv elsajátítására nyílik lehetőség heti két órában szakköri keretben. Az idegen nyelvek oktatása kis csoportokban – nyelvi orientációs csoportokban - történik (15 fő felett csoportbontás).
10
2.3.2. A képzés szakaszai Első évfolyam Iskolánk első évfolyamán valamennyi gyermeket fogadunk, aki rendelkezik az iskolaérettség ismérveivel. Osztályba sorolás elvei: Iskolánk nyolc osztályos általános iskola, mely általános képzést folytat. Fő célja az alapműveltség kialakítása a szülők, illetve a fenntartó önkormányzat igénye alapján, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, oktatása. A tanulók osztályba sorolásának szempontja a beiskolázás szerinti életkor. Figyelünk arra, hogy a jogszabályoknak megfelelően történjen meg a heterogén osztályok kialakítása. A képzés szakaszai és jellemzői Az iskolai képzés két nagy szakasza: •
Alapozó szakasz: 1-6. osztály
•
Fejlesztő szakasz: 7-8. osztály Az alapozó szakaszon belül három egység különül el:
•
1-2. osztály: bevezető szakasz az óvodából az iskolába került gyermekek mind teljesebb körű megismerése. Munkaformái: - óvodai csoportok tanítók által történő látogatása,-óvónők látogatása az első osztályban, -Ovis szombat, drámafoglalkozások az óvodából az iskolába való átmenet zökkenőmentessé tétele az iskolai élet normáinak, szabályainak megismerése, az ezekhez igazodó viselkedésformák megalapozása szabálytudat fejlesztése kapcsolatteremtő készség fejlesztése olvasás, írás, számolás, kommunikációs képességek megalapozása az óvodában fel nem tárt iskolában jelentkező problémák, zavarok szűrése az előbbiek kapcsán a célirányos, tervezett fejlesztés, korrekció elindítása; ezzel hátránykompenzálás, az esélyegyenlőség megteremtésére való törekvés
•
3-4. osztály: kezdő szakasz az előbbiekben felsoroltak folyamatos fejlesztése az olvasás, írás, számolás és kommunikációs képességek erősítése továbbfejleszthető tudás és képességek biztosítása a NAT műveltségterületeihez
11
Átmenet a 4. osztályból az 5. osztályba A negyedikes és ötödikes osztályfőnökök és szaktanárok folyamatosan konzultálnak egymással, egyeztetik a tananyagot és a követelményrendszert, nyomon követik a gyermek szellemi és fizikai fejlődését. Megbeszélik a hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek, az SNI és a HHH gyermekek felzárkóztatásának, integrációjának pedagógiai módszereit, a tehetséges tanulók továbbfejlesztésének lehetőségeit. Tevékenységüket gyógypedagógus szakember és logopédus is segíti. • 5-6. osztály: alapozó szakasz tovább folyik az előző szakaszokon megkezdett képességfejlesztő munka elsőrendű a korábbi szakaszokban megalapozott készségek, képességek megszilárdítása a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában figyelembe veendő, hogy a 10-12 éves gyermekek
gondolkodása
még
erősen
kötődik
az
érzékelés
útján
szerzett
tapasztalatokhoz • 7-8. osztály: fejlesztő szakasz: a gyermekek ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás ezek fejlesztése a szaktárgyi órákon a szaktanárok által történnek kiemelt figyelmet fordítunk a tovább tanulásra való felkészítésre, halmozottan
hátrányos
helyzetű
diákok
számára
egyéni
melyet a fejlesztési
programokkal segítünk.
2.4. Tanulói jogviszony, átjárhatóság Az intézménybe lépés az iskola első évfolyamán Az iskola első osztályába való beiratkozásnál a törvény előírásait vesszük figyelembe, speciális feltételek nincsenek. A gyermek rendelkezzen a beiskolázáshoz szükséges feltételekkel: • tanköteles életkor • óvodai szakvélemény • egészségügyi szakvélemény • szülői nyilatkozat A beíratáshoz szükséges okmányok: A gyermek születési anyakönyvi kivonata Személyi lap vagy lakcímkártya Szülő/gondviselő személyi igazolványa Diákigazolványhoz szükséges fénykép
12
Intézménybe lépés az iskola felsőbb évfolyamain Feltétel: Az adott osztályba íratáshoz szükséges iskolai végzettség igazolásával lehetséges. Az intézménybe lépés feltételei: • bizonyítvány • szülői nyilatkozat • az előző évfolyam sikeres teljesítése Továbbhaladás Feltételek: A tanuló magasabb évfolyamba léphet, ha tanulmányi kötelezettségének legalább elégséges szinten megfelel a szorgalmi időben. Az 1-3. évfolyamon és a 4. évfolyam első félévében nincs feltétele a továbbhaladásnak. A továbbhaladás szempontjából a tanévet tekintjük meghatározó időszaknak. A tanévtől eltérő továbbhaladásra a szülő kérésére az igazgató adhat engedélyt. Az év végi értékelésben az év során folyamatos értékelések alapján kialakított tanári vélekedés, illetve ezt kiegészítő írásos vagy szóbeli teljesítménymérés a döntő. Az év végén nem megfelelő teljesítményt elért tanulók számára javítási lehetőség a javítóvizsga, amelyre a Közoktatási Törvény előírásai szerint kerül sor. A tanulói jogviszony megszűnése, megszüntetése Megszűnik a tanulói jogviszony: • az iskola változtatásról szóló értesítés dátumának napján • az utolsó (8.) évfolyam elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján, illetve a tankötelezettség megszűntével
2.4.1. Tanórán kívüli foglalkozások Iskolai munkánk szerves részei a tanórán kívüli foglalkozások. Iskolánk a következő tanórán kívüli foglalkozásokat biztosítja tanulói számára: 2.4.1.1. Napközis foglalkozások A napközis foglalkozási terv a tanulást segítő tevékenységen kívül tartalmazza a mindennapos mozgást, és különböző, a személyiség fejlesztését szolgáló „szabadidős” tevékenységeket. A napközis nevelők segítséget nyújtanak a halmozottan hátrányos helyzetű, illetve lassabban haladó tanulók felzárkóztatásához. 2.4.1.2. Tanulószoba Azok a tanulók vehetik igénybe, akinek tanulmányi kötelezettségük teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges. A tanulási technikák, és módszerek gyakorlásáról egy szakember gondoskodik. 2.4.1.3. Szakkörök A tehetséges gyermekek szakköri kereteken belül tovább fejleszthetik képességeiket, tudásukat érdeklődésüknek megfelelően. A szakkörök indításával a szülői, tanulói igényekhez igazodunk. • közlekedési ismeretek • magyar • matematika • rajz 13
• • • • •
nyelvi szakkörök természetjáró énekkar természetvédelmi aerobic
2.4.1.4. Sportfoglalkozások • atlétika • kosárlabda • labdarúgás • görkorcsolya 2.4.1.5. Iskolai szolgáltatások Iskolai könyvtár Iskolánk tanulóinak a könyvtár használata ingyenes. Szolgáltatásai beépülnek a helyi tantervbe és a napközis szabadidős foglalkozásokba. Számítógép használat Iskolánk tanulóinak a számítógépek használata és az internet-hozzáférés ingyenes. Tantárgy keretében folyik az oktatás.
2.5. Iskolánk hagyományai A hagyományok ápolása hozzájárul a tartalmas iskolai élet kialakításához, és az iskolánkhoz kötődés erősítéséhez. A közös ünnepvárások, ünnepélyek és versenyek során az együttes tevékenységben kovácsolódik közösséggé az iskola. Szülőföldjüket, hazájukat, lakóhelyüket és iskolájukat szerető fiatalokat akarunk nevelni, s általuk biztosítani a hagyományaink továbbélését. Fontos célunknak tartjuk még a nemzeti értékek megismertetését. Elengedhetetlen ehhez, hogy a tantárgyak tananyagában (ahol ez lehetséges) és a tanórán kívüli tevékenységekben kapjon kiemelt szerepet a nemzeti értékek megismerése, melyek megbecsülését és tovább élését hagyományőrzéssel is erősítjük.
Programjaink • • • • • • • • •
• •
Tanulmányi versenyek Őszi túra Testvérosztály program Mikulás várás Karácsonyi ünnepély Farsangi karnevál Alapítványi bál Idősek napja Iskolánk névadója tiszteletére minden év márciusában vagy áprilisában FESTETICS NAPOK programsorozat: o szavalóverseny o műveltségi vetélkedő o tátika o szaktárgyi vetélkedők o sportversenyek o hagyományőrző kézműves foglalkozások Gyermeknap PA-PÓ-ák találkozása 14
• •
Iskolai/osztály kirándulás Nyári táborok
Ünnepeink, megemlékezések
Intézményi szintű megemlékezések: Tanévnyitó ünnepély Megemlékezés a Köztársaság napjáról, az 1956-os forradalomról. Megemlékezés , a 1848/49-es szabadságharcról. Nyolcadik osztályosok ballagása. Tanévzáró ünnepély Osztályszinten emlékezünk meg : Az Aradi vértanúkról Mikulás ünnepélyt tartunk a testvérosztályokkal együtt Anyák napján köszöntjük az édesanyákat és nagymamákat.
2.6. A szülőkkel, tanulókkal való együttműködés 2.6.1. Diákönkormányzat Iskolánk diákönkormányzata sokirányú tevékenységet végez. A diákönkormányzathoz való csatlakozás önkéntes, minden diák választó és választható a diákképviseletbe. Feladatuk a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése. Fontosnak tartjuk az új hagyományok teremtését, a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítását, fejlesztését. A jövőben is kikérjük tanulóink véleményét az iskolával kapcsolatos kérdésekben. Szeretnénk, ha véleményeikkel, tevékenységükkel egyre színesebbé tennék, segítenék alakítani iskolánkban a szabadidős tevékenységet. A Közoktatási Törvény 62. és 63. §-a alapján működtetjük diákönkormányzatunkat.
2.6.2. Szülői munkaközösség Iskolánkban hagyomány, hogy a szülők jogaik érvényesítésére szülői munkaközösséget hoznak létre. Minden osztályban alakult szülői munkaközösség, amelynek egy vezetője van, aki tagja az iskolai Szülői Munkaközösségi választmánynak, ezen kívül két tag segíti még osztályonként a vezető munkáját. A Szülői Munkaközösség jogait az iskola Szervezeti- és Működési Szabályzata tartalmazza. A szülőknek az iskolai élettel kapcsolatos jogosítványait az Oktatási törvény ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Iskolánk ennek szellemében értelmezi a szülők részvételét az iskolai közéletben. A tagintézmény vezető rendszeresen kapcsolatot tart a Szülői Szervezet vezetőjével. A Szülő Szervezet megbeszélésein az intézményvezető tájékoztatást ad az éves munkatervről, valamint a szülőket, tanulókat érintő kérdésekről.
15
2.6.2.1. Célok, feladatok Az iskolai nevelés csak a családdal együtt lehet teljes, ezért a szülőkkel maximális együttműködésre törekszünk. A szülők és a pedagógusok kapcsolatának középpontjában mindig a gyermekek állnak. A szülők és a pedagógusok együttműködését a kölcsönös bizalom, az őszinteség, a kölcsönös támogatás kell, hogy jellemezze, melynek eredményeképpen létrejöhet a családi és az iskolai nevelés egységessége. Hatékony munkamegosztást kell tehát kialakítanunk a gyermekek nevelése érdekében. 2.6.2.2. Kiemelt feladatok: • • • • • • • • • • • •
A szülők nevelési kultúrájának emelése Erősítenünk kell az iskolai demokratizmust, érvényesüljön a szülők javaslattevő, véleményező és kezdeményező szerepe. Pontosítanunk kell a szülők a pedagógusok szerepét, felelősségét a nevelés-oktatás folyamatában A lemaradó tanulók differenciált felzárkóztatása Továbbtanulásra felkészítés, pályaválasztás irányítása Tehetséges tanulókkal való foglalkozás A szabadidő hasznos eltöltésére nevelés Tudatosítanunk kell a szülőkben, hogy felelősek a gyermekek szabadidős tevékenységeiért Egészséges életmódra nevelés Családi életre nevelés Környezettudatos nevelés A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók differenciált felzárkóztatása
.
2.6.3. Iskolai alapítvány A Pókaszepetki Iskoláért Alapítvány az alábbi célok megvalósításához nyújt anyagi támogatást: • Az oktatás tárgyi, technikai feltételeinek javítása • Az idegen nyelv tanulásának elősegítése • Iskolai szabadidős programok támogatása • Tanulmányi, sport- és kulturális versenyek, vetélkedők, pályázatok lebonyolításának előmozdítása • Környezetvédelmi feladatok támogatása
16
3. A pakodi 1-4 évfolyamos Tagiskola és Napközi Otthonos Óvoda sajátosságai 3.1.A tagiskola jellemzői 3.1.1.Az iskola története Az általános iskola egy közel ezer fős észak-zalai kistelepülésen, Pakodon található. A faluban az 1700-as évekig visszamenőleg mindig volt iskola. 1965-ben megépült a jelenlegi iskola négy osztálytermével, melyet a felső tagozatos tanulók vettek birtokukba. Az alsó tagozat pedig maradt az azonos udvarban lévő, már korábban, a volt intézői lakásból kialakított négy osztályteremben. 1974-ben a központi körzetesítés miatt a felső tagozatot Zalabérbe helyezték, s az alsó tagozat is a zalabéri iskola tagintézményévé vált. Az 1990-ben részben önállóan, részben pedig pályázati forrásból tetőtér beépítéssel bővült az iskola épülete. Így az 1991/1992-es tanévtől újra megnyílt a lehetőség az 1-8 osztályos iskola visszaállítására, újra alkalmassá vált az intézmény a 8 osztályos oktatás alapfeladatainak ellátására. 1995-ben elkészült az aula és a tornaterem. Tizenhat év önálló működés után az alacsony tanulói- és gyermeklétszámok, valamint a törvényi rendelkezések miatt a falu önkormányzata arra kényszerült, hogy intézményi társulás keretében működtesse tovább az intézményt. 2007. 07. 01-től megtörtént az átszervezés. A megállapodás alapján az 1-4 évfolyam részben összevontan helyben maradt a pókaszepetki Festetics Kristóf Általános Művelődési Központ tagintézményeként. 3.1.2. Az iskola adottságai Az átszervezést követően az 1990-ben bővített és felújított iskola épületének felső szintjén nyert elhelyezést az alsó tagozat. Négy osztályterem, egy napközis terem, fejlesztő szoba és egy számítástechnika szakterem alkotja az oktató-nevelő munka színtereit. Könyvtár, tornaterem is rendelkezésre áll. A tágas tanári szobában bőséges pedagógiai szakirodalom áll rendelkezésre. Az iskola épületét nagyméretű udvar veszi körül, amelynek egy részét salakos pálya, másik részét pedig fával, bokrokkal, füves területekkel borított park alkotja. Ez a terület – ahogy az iskola épülete is – kiválóan alkalmas a gyerekek sokrétű szabadidő eltöltési igényének kielégítésére. Oktatási eszközökkel való ellátottságunk jó. A tagintézményben 4 főállású tanító és 1 napközis tanár dolgozik. 17
Intézményünkben észlelhető egy olyan tendencia, hogy egyre több a különféle nehézséggel (tanulási, beilleszkedési, viselkedési és magatartási zavarokkal), illetve sajátos nevelési igénnyel iskolába kerülő gyermek. E problémák kezelésére igyekeztünk az elmúlt években
helyben
megoldást
biztosítani.
Ennek
érdekében
pedagógusaink
olyan
továbbképzéseken vettek, illetve vesznek részt, amelyek eme problémák kezelésére alkalmassá tették őket. Intézményünk integrált oktatás keretében - az alapító okiratban foglaltak szerint – a sajátos nevelési igényű gyermekek köréből az enyhe értelmi fogyatékos, a beszédfogyatékos, valamint a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztését biztosítja. A Pakodi Tagiskola tekintetében a logopédiai és gyógypedagógiai ellátást a ZalA-KAR többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Pedagógiai Szakszolgálat biztosítja Az előbbiekből adódóan kiemelt feladat volt eddig is és marad a jövőben is a felzárkóztatás és bizonyos fokú korrekciós tevékenység szakemberek felügyelete és a velük folytatott folyamatos konzultáció mellett. Az eltérő képességű, bizonyos területeken kiemelkedő tehetséget mutató gyerekek fejlesztése részben tanórai, másrészt választható tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretei között történik. A helyi, valamint térségi, megyei versenyeken, rendezvényeken mutatkoznak be tanulóink. Helyet biztosítunk hitoktatáshoz is. 3.1.3. A tagiskola képzési rendje 3.1.3.1.Osztályba sorolás elvei: Tagiskolánk 1-4 évfolyamos általános iskola. Fő célja az alapkészségek, képességek kialakítása, fejlesztése a szülők, a központi anyaiskola illetve a fenntartó igénye alapján, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, oktatása. A tanulók osztályba sorolásának szempontja a beiskolázás szerinti életkor. Figyelünk arra, hogy a jogszabályoknak megfelelően történjen meg a heterogén osztályok kialakítása. 3.1.3.2.A képzés szakaszai és jellemzői Az iskolai képzés szakasza: Alapozó szakasz: 1-4. évfolyam Az alapozó szakaszon belül két egység különül el: •
1-2. osztály: bevezető szakasz az óvodából az iskolába került gyermekek mind teljesebb körű megismerése 18
heti 1 alkalommal a leendő tanító drámafoglalkozást tart a nagycsoportban az óvodából az iskolába való átmenet zökkenőmentessé tétele az iskolai élet normáinak, szabályainak megismerése, az ezekhez igazodó viselkedésformák megalapozása szabálytudat fejlesztése kapcsolatteremtő készség fejlesztése olvasás, írás, számolás, kommunikációs képességek megalapozása az óvodában fel nem tárt iskolában jelentkező problémák, zavarok szűrése az előbbiek kapcsán a célirányos, tervezett fejlesztés, korrekció elindítása; ezzel hátránykompenzálás, az esélyegyenlőség megteremtésére való törekvés •
3-4. osztály: kezdő szakasz az előbbiekben felsoroltak folyamatos fejlesztése az olvasás, írás, számolás és kommunikációs képességek erősítése továbbfejleszthető tudás és képességek biztosítása a NAT műveltségterületeihez 3.1.4.Tanórán kívüli foglalkozások
Iskolai munkánk szerves részét képezik a tanórán kívüli foglalkozások. Tagiskolánk a következő tanórán kívüli foglalkozásokat biztosítja tanulóink számára: 3.1.4.1.Napközis foglalkozás az 1-4. évfolyamon Egy napközis csoportunk van, mely az 1-4 évfolyam tanulóiból szerveződött vegyes csoport. A napközis foglalkozási terv a tanulást segítő tevékenységen kívül tartalmazza a kulturált szabadidő eltöltésének lehetőségeit, a környezeti- és egészségnevelés feladatait. A napközis nevelők segítséget nyújtanak a hátrányos helyzetű, illetve lassabban haladó tanulók felkészüléséhez. 3.1.4.2.Felzárkóztató foglalkozások A tanulásban lemaradó és tanulási nehézségekkel küszködő, sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára felzárkóztató, fejlesztő, rehabilitációs foglakozásokat szervezünk. Külön kezelendők ebből a szempontból a sajátos nevelési igényű gyermekek, akiknek fejlesztésére a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményben tesz javaslatot. A mentesítések, felmentések megállapítása után ennek alapján készül el egyéni fejlesztési tervük, melyet a gyógypedagógus állít össze.
19
A felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások időtartama, keretei, színterei Tanórai egyéni és csoportos felzárkóztatás a mi értelmezésünkben a differenciált foglalkoztatást jelenti. Differenciált foglalkoztatás az alábbi órákon ajánlott: • gyakorló óra •
kiegészítő tananyag feldolgozása esetén
•
tanórák nem új tananyagot feldolgozó részein Tanórán kívüli csoportos felzárkóztatás, fejlesztés
•
azonos jellegű problémák esetén a résztvevők maximális létszáma: 5 fő
•
eltérő jellegű problémák esetén a résztvevők maximális létszáma: 3 fő Felzárkóztatás és napközi
•
szabadidő terhére felzárkóztatás ne szerveződjön!
•
a délutáni tanórákról az osztálytanító bármikor kivihet felzárkóztatás céljából gyermeket, gyermekeket, ha lehetőség és szükség van rá házi feladat elkészítése is a felzárkóztatásnak legyen a része
•
osztálytanító útmutatásával a délutáni tanórákon is folyhat egyéni segítségnyújtás a napközis nevelő részéről (a felzárkózást segítő gyakorlófeladatok megoldásának felügyelése; házi feladatok készítésének közös elindítása stb.) A felzárkóztatás időtartama
•
a felzárkóztató foglalkozás időtartamát a foglalkozást vezető pedagógus határozza meg a tananyag és a gyermek függvényében
•
egy foglalkozás maximális időtartama 45 percet nem haladhatja meg
•
egy tanítási napon egy tanuló számára csak egy felzárkóztató foglalkozás szervezhető Dokumentáció - elvárások a dokumentációval szemben:
•
mutassa pontosan az ott zajló munkát
•
az ellenőrzés alapja lehessen
•
a felzárkóztatás folyamata követhető legyen belőle
•
mutassa az eredményességet, eredménytelenséget
•
feladatokat generáljon
•
informatív legyen: átadáskor az osztályról és az egyénről teljes képet nyújtson az átvevőnek (akár a megismerés alapja lehessen)
•
tömör, lényegre törő legyen
•
nyelvezetét a szakmai igényesség jellemezze Felzárkóztatási napló - osztályonként egy dosszié a felzárkóztatásban résztvevők
tanórán kívüli foglalkozásainak rögzítésére
20
•
rendszeres vezetéséért az osztályfőnök a felelős, aki havonta köteles azt átnézni, és a nem megjelent tanuló szülőjét írásban értesíteni
•
a dosszié formanyomtatványként elkészített lefűzhető, sorszámozott lapokból áll
•
a különböző tárgyú, témájú foglalkozások folyamatosan, időrendben kerüljenek bele
•
a felzárkóztatást végző tanító egy vízszintes vonallal zárja le és választja el foglalkozását az azt követőtől dátum
Résztvevő
Felzárkóztatás Elvégzett feladatok
k
oka
Aláírás
Nem jelent meg
1.
05.08.
XY,;SK,
Hiányzás
Szótagolás gyakorlása írásban
Tanító;
Az erdők élővilága – az eddig XY,;SK, tanultak felidézése, rendszerezése 2. 3.
05.13. 05.13
IQ. ZH,;KJ
Ismeretanyag
Írásbeli műveletek gyakorlása az Tanító;
hiánya
ezres számkörben
IQ.
Témazáró
Tanító;
40%
ZH,;KJ
alatti
teljesítés
Egyéni fejlődési lap vezetése az SNI-s tanulók esetében: •
az egyéni fejlesztési terv elkészítéséért és az Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció - egyéni fejlődési lap vezetéséért a gyógypedagógus a felelős
•
a tervet a gyógypedagógus az osztályfőnökökkel konzultálva, a fejlesztésben érintett pedagógusok részvételével közösen készíti el, meghatározva benne az egyes pedagógusokat érintő feladatokat Egyéni fejlesztési terv
• A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel való foglalkozások az Egyéni fejlesztési tervben fogalmazódnak meg, melyet a miniszter által kiadott program alapján vezetnek a pedagógusok. 3.1.4.3.Választható tanórán kívüli foglalkozások A gyermekek választható foglalkozásokon fejleszthetik tudásukat érdeklődésüknek megfelelően. E foglalkozások indításával a szülői, tanulói igényekhez igazodunk. •
Informatika: 2-3. osztályos tanulóknak 21
•
Tánc: 1-4. osztályos tanulóknak
•
Sport : 1-4. osztályos tanulóknak Igénytől függően egy vagy két csoport 3.1.4.4. Iskolai könyvtár
•
Iskolánk tanulóinak a könyvtár használata ingyenes. Szolgáltatásai beépülnek a helyi tantervbe és az alsó tagozatos napközis szabadidős foglalkozásokba. A könyvtárunk egyben a község közművelődési könyvtára is, amely 2007-től a Deák Ferenc Megyei Könyvtár ZalAkar Kistérségi Mozgókönyvtári Szolgáltatásához kapcsolódva működik.
3.2. Tagiskolánk hagyományai 3.2.1. Közösségi programok Az iskolai hagyományok kialakításával iskolánk egyéni arculatát kívánjuk alakítani. Továbbá erősíteni szeretnénk az iskolához, mint közösséghez tartozás érzését. Lakóhelyüket, az ott élő embereket ismerő és tisztelő gyermekeket akarunk nevelni. Velük közösen is biztosítani a hagyományok továbbélését. • • • • • • • • • • • • •
Falunap Idősek napja Őszi túra Testvérosztály program SZM bál Közös karácsony Farsangi karnevál Egészséghét Kapcsolódunk a Festetics- napok rendezvényeihez Vers- és Mesemondó versenyek Levelezős tantárgyi versenyek Színházlátogatás Iskolai kirándulás 3.2.2.Ünnepeink, megemlékezések
•
3.2.2.1.Iskolai szintű megemlékezések: Tanévnyitó ünnepély
•
Ünnepi műsor az október 23-i évfordulóról
•
Március 15-i ünnepély
•
Tanévzáró ünnepély 3.2.2.2.Osztályszintű megemlékezések, ünnepélyek
• •
Október 6. az aradi vértanúk napja Anyák napja 22
3.3. A tanulókkal, szülőkkel való együttműködés 3.3.1. Diákönkormányzat A tanulókkal való együttműködés formái A téma jogi vonatkozásait a közoktatási törvény a gyermekek jogai illetve a Diákönkormányzat jogai c. fejezetei részletesen tárgyalják. Iskolánk ennek szellemében értelmezi a tanulói részvételt az iskolai közéletben. A diákok iskolai közéleti tevékenységének legfőbb terepe a diákönkormányzat. Fő feladata: •
érdekképviselet
•
szabadidő szervezés A Diákönkormányzatnak minden iskolai diák tagja. Osztályonként 2 képviselőt
delegálnak – képviselőtestületükbe – mindenki választhat és egyben választható. A Diákönkormányzat döntése, javaslattételi, egyetértési és véleménynyilvánításai jogosítványai megegyeznek
a
törvényben
foglaltakéval.
A
Diákönkormányzat
érdekképviseleti
tevékenységének legfontosabb fóruma a diákközgyűlés. Összehívását kezdeményezheti a Diákönkormányzat, illetve az intézményvezető. Legfontosabb feladata a szervezett, formális véleménynyilvánítás illetve a tájékoztatás. A Diákönkormányzat, mint érdekképviseleti szervezet az egész diákságot érintő kérdésekben az intézményvezetőt keresi meg. Az iskola tanulóinak joga választani a választható foglalkozások közül illetve csatlakozni iskolai, iskolán kívüli szervezetekhez, joguk van kellő számú jelentkező esetén kezdeményezni ilyenek létrehozását. Az iskolai Diákönkormányzat más diákszervezetekhez való viszonyában az együttműködés elve érvényesül. 3.3. 2. A szülőkkel való együttműködés formái A szülőknek az iskolai élettel kapcsolatos jogosítványait az Oktatási törvény a szülők jogai, szülői szervezetek illetve az iskolaszékkel kapcsolatos törvények szabályozzák. Iskolánk ennek szellemében értelmezi a szülők részvételét az iskolai közéletben. Az
iskola
oktató-nevelő
munkája,
valamint
a
céljainkban
meghatározottak
megvalósításának elengedhetetlen feltétele a szülők és a pedagógusok közötti együttműködés. Ezen együttműködés kiindulópontja a gyermekek iránt érzett közös felelősség fejlődésük érdekében. Ebben a tekintetben fokozott felelősség terheli a pedagógusokat, mivel speciális ismereteik, képzettségük folytán (pedagógia) az oktatás-nevelés területén szakembernek számítanak, míg a szülők ebben a tekintetben laikusok. A szülők és a pedagógusok
23
együttműködését a kölcsönös bizalom, az őszinteség, a kölcsönös támogatás kell, hogy jellemezze, melynek eredményeképpen létrejöhet a családi és az iskolai nevelés egységessége. A szülők részéről a nevelőmunka segítésére az alábbi együttműködési formákat várjuk el: •
aktív részvétel a szülői értekezleteken, fogadóórákon
•
őszinte véleménynyilvánítás
•
együttműködő magatartás
•
a problémák őszinte feltárása, konstruktív hozzáállás a megoldások keresésében
•
érdeklődő, segítő hozzáállás
•
aktív részvétel a szülői munkaközösség munkájában, az iskolai rendezvényeken A nevelőtestület részéről az együttműködés formái:
•
rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról
•
szülői értekezletek (a tanév indításakor, félévi értékelés után, tanévzárás előtt, a leendő elsősök szüleinek ősszel és tavasszal)
•
fogadóórák (ősszel és tavasszal, valamint szükség szerint mind a pedagógus, mind a szülő kezdeményezésére)
•
nyílt tanítási napok
•
családlátogatás
•
ünnepélyek, egyéb rendezvények (tanévnyitó, SZM bál, karácsony, farsang, anyák napja, diáknap, tanévzáró) Iskolánkban
Szülői
Munkaközösség
működik.
A
szervezet
működésének,
tevékenységének legfontosabb célja: az iskola és a szülők közti együttműködés, összehangolt munka szervezése, erősítése a gyermekek érdekében. A szeptemberi szülői értekezleteken kerül sor az osztályonkénti két SZM tag megválasztására, vagy megerősítésére, akik tagjai közül megválasztják a vezetőséget. Minden szülő választhat és választható. A tagintézmény-vezető rendszeresen kapcsolatot tart a Szülői Munkaközösség vezetőjével. Az SZM ülésein a tagintézmény-vezetője tájékoztatást ad az éves munkatervről, valamint a szülőket, tanulókat érintő kérdésekről.
24
4.Célok, alapelvek, eszközök, eljárások 4.1. Pedagógiai munkánk alapelvei Intézményünk cél- és feladatrendszerét a kerettanterv és a még érvényben lévő NAT határozza meg. Ezek a célok kiegészülnek még az iskola egyéni céljaival, melyeket a szülők, a tantestület és az iskola diákságának véleménye alapján összegeztünk. Olyan gyermekeket kívánunk nevelni tanulóinkból, akikre a lehető legoptimálisabb testi és lelki harmónia jellemző! Azt kívánjuk elérni, hogy az iskola tanulói szívesen és örömmel járjanak iskolánkba, ahol az őket körülvevő légkörre a meleg attitűd a jellemző, demokratikusan működő diákönkormányzat irányítja a szabadidős elfoglaltságokat, ahol gyermek, szülő, nevelő viszonyára a kölcsönös tisztelet, bizalom és megbecsülés a jellemző. Arra törekszünk, hogy tanulóink a tantárgyi alapismereteken kívül olyan készségeket, képességeket szerezzenek, amelyek majd a későbbiek során a gyakorlati életben ténylegesen használhatók lesznek. •
•
•
Iskolánk legyen mindenkor olyan oktatási intézmény, melyben gyermek, szülő, pedagógus egyetértésben, egymás jogos igényeit figyelembe véve, nyugodt légkörben, egyetértésben dolgozhat a kijelölt célok és feladatok megvalósulása érdekében. Pedagógiai tevékenységünk középpontjában a gyermekszereteten és a gyermek tiszteletén alapuló gyermekközpontú nevelés áll, melyet a politikai, vallási és világnézeti semlegesség szellemében valósítunk meg. Pedagógiai alapelveinket meghatározó erkölcsi értékek o humanizmus Tanulóink tisztelettel, megértéssel forduljanak minden ember felé. Tiszteljék az életet, az általános emberi értékeket. o a tudás és műveltség Tanulóink értékeljék a tudást, legyenek tanulni vágyók és tudók. Ismerjék fel a megszerzett tudás és önképzés fontosságát o hazaszeretet, magyarságtudat Tanulmányaik folyamán ismerjék meg nagy magyarjainkat, azok alkotásait, népünk történelmét! Ismerjék és becsüljék anyanyelvüket, nemzetünk jelképeit, szűkebb hazájuk, - városuk - történelmi emlékeit! o Akarat, jellem és önismeret Alakuljon ki tanulóinkban a helyes értékrend és énkép, az önuralom és önfegyelem képessége, valamint az önnevelés szándéka. Önmaga szeretete és elfogadása (lelki egészség alapja) - pozitív énkép kialakítása. Meggyőződésünk, hogy az önmagát szeretni és elfogadni képes, saját magához pozitívan viszonyuló gyermek képes mások szeretetére, elfogadására, a világ dolgaihoz való pozitív viszonyulásra. Mindezek megkönnyítik a különféle közösségekbe való beilleszkedést. A közösségfejlesztés legfontosabb színtere az osztályközösség. Fontos az egymás segítése, az együttérzés képessége. o társadalmi beilleszkedés Minden tanulónk számára biztosítani kell az alapkészségek elsajátítását, melyek a társadalomba való beilleszkedéshez és a további ismeretszerzéshez szükségesek. Fontos a közösségi erkölcs: a hazaszeretetre, a családi életre nevelés. Igényt kell támasztani a tanulóinkban a családi hagyományok és ünnepek tiszteletére, ápolására, a rokoni,baráti, embertársi kapcsolatok erősítésére.
25
a környezet és az élet védelme Tanulóink váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek védelmébe, megőrzésébe, gyarapításába. o
Mire való az iskola? „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” /Szent Györgyi Albert nyomán/
4.2. Az iskolában folyó nevelés és oktatás célja • •
• • • • • • • •
A személyiségfejlesztés és a teljesítmény központúság egyensúlyára törekszünk úgy, hogy az iskola mind a tehetséggondozásnak mind a felzárkóztatásnak egyaránt teret adjon. Kiemelten figyelünk a nevelési funkció ellátására annak érdekében, hogy tanítványaink ne hagyják el az iskolát pótolhatatlan neveltségbeli hiányosságokkal. Igyekszünk felkészíteni a fiatalokat arra, hogy természeti és társadalmi környezetünket megismerjék, védjék, formálják. Tudjanak élni jogaikkal, és teljesítsék kötelességeiket. Rendelkezzenek tanulóink magas szintű, megalapozott ismeretekkel, alapműveltséggel, legyenek érdeklődők, nyitottak, az újra mindig fogékonyak. Törekednünk kell arra, hogy a szülőkkel és a társadalmi környezettel a kialakult jó kapcsolatot fenntartsuk. A társadalom számára hasznos embert neveljünk tanítványainkból. Diákjainkban tudatosodjon az ’egész életen át tartó tanulás’ igényének szükségessége. Tanítványaink tanulmányaik befejezése után képesek legyenek alkalmazkodni a társadalom változó viszonyaihoz Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel kívánjuk fejleszteni tanulóink önálló problémamegoldó képességét, készségét és kreativitását. Segíteni kívánjuk diákjainkat abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, a társadalom felelős tagjává, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak.
26
Céljaink a nevelés különböző területein Erkölcsi nevelés Az alapvető magatartási és társadalmi normák megismertetése, azok értékének, hasznosságának felismertetése, gyakorlása; az ezekre való belső igény, valamint a társasági alkalmazkodás képességének kialakítása (illemtan). Tanulóinkban a következő fogalmakat kell tudatosítani: Kötelesség, lelkiismeret, felelősség, becsületesség, igazságosság, következetesség, hűség, bátorság, kitartás, igazmondás, barátság, boldogság. Értelmi nevelés Az önálló ismeretszerzés képességének kifejlesztése, a megfigyelőképesség fejlesztése, a sokoldalúság igényének, a tájékozódó- és problémamegoldó képességének, a kommunikáció- és kifejezőképességnek valamint a kreatív gondolkodásmódnak a kialakítása. Érzelmi nevelés A reális önismeret, önbecsülés, önértékelés képességének kialakítása, a stressz kezelés megtanulása, a magyarságtudat erősítése. Egészséges életmódra és családi életre nevelés A tiszta környezet, a testápolás, az egészséges életfeltételek iránti igény felkeltése, a szenvedélybetegségek elkerülésének tanítása (egészségnevelő programok) a tanulók optimális fizikai és szellemi fejlődéséhez szükséges feltételek és tevékenységek biztosítása, a fiatalok egészséges életmódjának szervezése, testi és szellemi teherbíró-képességük fejlesztése, a család társadalmi, gazdasági és érzelmi funkcióinak megismertetése, a gyermekvállalás- és nevelés fontosságának tudatosítása, a mások iránti felelősségérzet felkeltése. Esztétikai nevelés A szűkebb és tágabb környezet iránti szépérzék, igényesség kialakítása a diákok ítélőképességének és kritikus gondolkodásmódjának fejlesztése. A tanulókat képessé kell tenni a valóság alkotó és befogadó jellegű esztétikai elsajátítására. Közösségi életre nevelés Az öntevékeny közösségi élet megszervezése és működtetése /diákönkormányzat/, a közösségi létforma, a közéleti tevékenység és a demokratizmus alapvető jellemzőinek megismertetése, gyakoroltatása.
4.3. Az iskola feladatai 4.3.1 Kulturális értékek közvetítése Iskolánk fő feladatának tekinti az európai, humanista hagyományokra épülő erkölcsiség és szellemiség közvetítését. Tiszteletben tartjuk, pedagógiai munkánk során közvetítjük és szolgáljuk az emberi kultúra általános alapértékeit, mint igazság, jóság, szépség. Tanulóink ismerjék és becsüljék nemzeti kultúránk nagy múltú hagyományait. Tiszteljék otthonukat, lakóhelyüket, szülőföldjüket, hazájukat, anyanyelvüket.
4.3.2 Személyiségfejlesztés
Feladatunk a tanulók sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztése, az egyéni képességek kibontakoztatása. Fontos a tanuló személyiségének tisztelete, elfogadása, szeretete és megbecsülése. Feladatunk az érzelmek fejlesztése, gazdagítása, az értékek tiszteletére, a kudarcok és az akadályok leküzdésének képességére nevelés. Tanulóink legyenek igényesek önmagukkal szemben, törekedjenek a fejlődésre, viselkedjenek udvariasan és beszéljenek szépen, kultúrált módon. 27
4.3.3 Tanulási készségek kialakítása
Az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül. A pedagógusok fontosnak tartják a tanulási sikerélményt és törekszenek is sikerélményhez juttatni a tanulókat. A gyakorlás és a tudatosítás együttes alkalmazása nélkülözhetetlen az eredményesség szempontjából.
4.3.4 Viselkedéskultúra alakítása, fejlesztése Olyan demokratikus magatartásra, életvitelre szükséges felkészíteni a gyerekeket, amelyben egyaránt érvényesülnek az egyén és a közösség érdekei. Viselkedéskultúrájukat az erkölcs és az illem normatívái jellemezzék: egymás megbecsülése, felnőttek és egymás iránti tisztelet, udvariasság, kultúrált, szép magyar beszéd általánossá válása, durvaságtól mentes társas kapcsolatokra törekvés, környezet rendje, tisztasága, védelme és a társadalmi tulajdon megbecsülése.
4.3.5 Egészséges életmódra nevelés
Az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere, mert a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Legfontosabb feladatunk a családdal együttműködve a megelőzés, az egészségmegőrző szokások kialakítása. Különös gondot kell fordítanunk a dohányzás, az alkohol és a drogmegelőzésre. Fontos feladatunk a tanulók optimális fizikai fejlődéséhez a feltételek és a tevékenységek biztosítása,a higiénés kultúra megalapozása, és az ehhez nélkülözhetetlen ismeretek elsajátítása, gyakoroltatása. Az iskolának a primer prevencióban van jelentős szerepe. Ide tartozik az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése. Az iskola olyan programokat tud nyújtani, ahol a halmozottan hátrányos gyerekek szociális kultúrája is fejleszthető a gyermekközösségek segítségével.
4.3.6 Gyermek és ifjúságvédelem Az iskola gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységének legfőbb célja, hogy részt vegyen a gyerekek veszélyeztetettségének megelőzésében, feltárásában. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot iskolánkban az intézményvezető a mindenkori osztályfőnökök a tagintézmény vezetők és látják el, szoros kapcsolatot tartva az önkormányzat gyermekvédelmi előadójával és a területen működő gyermekjóléti szolgálattal. Az osztályfőnök kötelessége, hogy segítse a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókat iskolai munkájukban és közösségi beilleszkedésükben. Szükség esetén az iskolában működő felzárkóztató foglalkoztatásokra irányítsa őket.
4.4
Az alkalmazott eszköz- és eljárásrendszer
Nevelőtestületünk vállalt pedagógiai hitvallásánál fogva az egyéni eltérésekhez és haladási ütemhez alkalmazkodó differenciált nevelési-oktatási programot valósít meg. Súlyt fektetünk a személyközpontú pedagógia állandó érvényesülésére. A pedagógiai szabadság a gyermekek szeretetét, felelős szabadságot jelent a testület tagjai számára. Nevelőmunkánkban gyermek centrikusság, tolerancia, egyéni bánásmód, türelem tükröződjék.
4.4.1 A nevelési módszerek kiválasztása
A nevelési módszerek kiválasztásának szempontjai: • igazodjanak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, 28
igazodjanak a nevelők személyiségéhez, pedagógiai felkészültségéhez, vezetői stílusához. • igazodjanak a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához. •
kultúráltságához,
4.4.2 Eljárások, módszerek Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:
1.Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.
2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése
•
Közvetlen módszerek Segítségadás
•
Gyakoroltatás
•
Ösztönzés
•
Ellenőrzés
•
Követelés
•
Történetek elemzése
•
Tények és jelenségek bemutatása
• •
3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)
Műalkotások bemutatása
•
Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése
•
Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása.
•
Hagyományok kialakítása
•
Követelés
•
Ellenőrzés
•
Ösztönzés
•
A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében
•
A követendő egyéni és csoportos viselkedési minták kiemelése a közösségi életből
A nevelő személyes példamutatása
•
Magyarázat, beszélgetés
•
•
A tanulók önálló elemző munkája
Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról
•
Vita
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: • minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) • rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, • ismeri a kultúrált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, • elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.
29
5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Legfontosabb feladatunk a gyermek sokoldalú fejlesztése, egészségesen fejlett személyiség kialakítása. Ha eredményesen akarjuk irányítani a gyermeki személyiség fejlődését, a következőket kell figyelembe vennünk: • a gyermek életkori sajátosságai • a gyermek egyéni sajátosságai • a gyermek egyéniségének tisztelete
5.1. A gyermekek életkori sajátosságai Iskolánk alapfokú oktatási intézményként alsó tagozatos (6-10 éves) és felső tagozatos (10-14 éves) tanulók nappali rendszerű nevelését és oktatását látja el. A különböző korosztályokba tartozó tanulók eltérő életkori sajátosságokkal bírnak. E sajátosságokat is figyelembe véve az iskolában külön épületszárnyban nyernek elhelyezést az alsó és a felső tagozaton tanuló diákjaink. Ennek előnye, hogy az eltérő foglalkoztatási módok és napirendek nem zavarják egymást. A szabadidős tevékenységek számára is külön udvarrészt sikerült biztosítani az eltérő korosztályok számára. Az alsós tanulók több tanári felügyeletet igényelnek, a felsősök önállóbbak. Közös iskolai rendezvényeken a két tagozat találkozik, így mód nyílik arra, hogy gyerekeink megtanulják tolerálni a korosztályi jellemzőket. (ünnepélyek rendje, testvérosztályok a két tagozat között, menzai rend) A szabadidős tevékenységek terén szintén mód nyílik arra, hogy a két korosztály találkozzon (udvari játszótér, sportpályák, vegyes szakkörök). Pakodi tagintézményünkben kizárólag alsó tagozat működik, így itt a különböző korosztályok életkori sajátosságainak problémája nem áll fenn.
5.2. A gyermek egyéni sajátosságai a. A kiemelkedő képességű tanulók számára szakköri rendszerben tehetséget kibontakoztató foglalkozásokat biztosítunk. b. A szociális hátrányokkal küzdő, illetve az átlagosnál jóval gyengébben teljesítő tanulók a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján, a szülők beleegyezésével úgynevezett egyéni fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.. A tehetséggondozás és a felzárkóztatás, valamint a problémás tanulókkal történő külön foglalkozás (mentálhigiéne) a személyiségfejlődés állandó lehetőségét nyújtja tanulóink számára.
5.3.A gyermek egyéniségének tisztelete A fent említett képzési formák a gyermek egyéniségének tiszteletén alapulnak. Nem kell ugyanis lehetetlen célokat kitűzni és megoldhatatlan feladatokat végeztetni a gyerekekkel. A gyerek egyéniségének a tisztelete a következőkben nyilvánul meg: • bizalom a gyermekek iránt; a jó feltételezése • a gyermek önérzetét sértő bánásmód elkerülése • pozitív érzelmi viszony kialakítása a nevelőhöz és a társakhoz • a felnőtt tévedéseinek beismerése • a dicséret és a büntetés megfelelő aránya 30
5.4. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink a nevelés egyes területein A tanulók erkölcsi nevelése Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása A tanulók értelmi nevelése Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.
31
6. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Iskolai életünk a maga szervezett kereteivel arra készteti a tanulókat, hogy magatartásukat, cselekedeteiket alárendeljék a közösségi követelményeknek. A tanulás, a közös feladatok, a közös célok megvalósítására való törekvés, megteremti azokat az alapokat, amelyeken erőteljesen kibontakozhatnak az erkölcsi érzelmek: felelősség, kötelesség, önzetlenség, segítőkészség, őszinteség és barátság. Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei a diák-önkormányzati munka, tanórák (szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák), tanórán kívüli foglalkozások (napközi, szakkörök), szabadidős tevékenységek.
6.1. Diákönkormányzati munka A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Diákönkormányzat jelenleg csak a pókaszepetki iskolában működik, de a pakodi tagintézményben is létrehozható. A diákönkormányzat működésének feltételeit az iskola biztosítja. A diákönkormányzat a házirend betartásával használhatja az iskola helyiségeit, és technikai eszközeit. Az iskola támogat minden olyan kezdeményezést és rendezvényt, mely a diákok érdekeit szolgálja. (iskolarádió, DISCO, farsang, újságok terjesztése, faliújság szerkesztése, kiállítások, előadások szervezése). A diákönkormányzat vezetője az iskolai közösségi légkör kialakításának és fenntartásának legfőbb koordinátora. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesíti. Javaslattétel, véleményezés előtt azonban az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét kikéri. Havonta egy alakalommal a diáktanács ülésezik, melyen az osztályközösségek képviselői vesznek részt. Évente egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívásáért a diákönkormányzat vezetője a felelős. A diákönkormányzat elsődleges feladata, hogy a tanulókat közösséggé szervezze, számukra megfelelő célokkal és feladatokkal szolgáljon, megtanítsa a tanulókat a demokratizmus elveinek érvényesítésére, védje a diákközösség, de ezen belül az egyén érdekeit is.
6.2. A tanórák közösségfejlesztési feladatai A tanulók egyéni előrehaladása és személyiségének fejlődése érdekében végzett tevékenység mellett minden pedagógus kötelessége a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ellátása. Az osztályfőnökök feladata összetartó osztályközösség kialakítása, a szaktanárok feladata pedig a közösség fejlesztése, támogatása. El kell érnünk, hogy érezzék a tanulók az együvé tartozás felelősségét, de élvezzék is annak előnyeit. (közösségi munka, csoportmunka, versenyek, stb.)
6.3. A tanórán kívüli foglalkozások szerepe a közösségfejlesztésben A tanórán kívüli foglalkozások (napközi, tanulószoba, túrák, szakkörök, sportkörök) lehetőséget biztosítanak arra, hogy az osztályközösségeken túl a tanulók egy új közösségbe is beilleszkedhessenek. A napköziben, tanulószobában: biztosítani kell a tanulás és a pihenés váltakozó rendjét. El kell érnünk, hogy a társakkal való közös játék, tevékenység és együttlét közösségformáló erő legyen. A társak iránti tiszteletre, egymás helyes megítélésére nevelünk. Fejleszteni kell a sérült vagy fogyatékos társak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. A túrák szabadabb légköre kellő lehetőséget nyújt arra, hogy a gyerekek olyan élményekhez 32
jussanak, melyek csak egy közösséget érintenek, erősítve ezzel a közösséghez való tarozás érzését, annak örömét. A szakkörök, sportkörök: érdeklődési kör alapján szerveződött csoportok, melyek ha közösséggé válnak, akkor érik el igazán céljukat. Lehetőséget teremtenek arra, hogy a tanulók egymás tehetségét és ügyességét megismerjék, elismerjék, egymást önzetlenül támogassák, és tanuljanak egymástól és továbbfejlesszék tudásukat.
33
7.Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 7.1.Magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók helyzetének javítása az iskolánkban. Egyre jobban nő azon tanulók száma az iskolánkban, akik ilyen problémával jönnek hozzánk. Nehezen tudnak beilleszkedni az osztály, az iskola életébe. Úgy tűnik, egyre több sérelem éri őket. Nincsenek felkészülve ennek a kivédésére, elviselésére. A szülők egyre tanácstalanabbak, így tőlük sem remélhet minden esetben a gyermek segítséget. Ezért az iskolának fel kell vállalni a segítő szerepet is. Elvünk, hogy minden gyermeket valamilyen sikerhez juttassunk el. Ez egyike a hatékony eszközök közül a zavarok korrekciójához. Ez az elv valósul meg a napközis csoportok foglalkozásain, az iskola jutalmazási rendszerében, mely minden relatív teljesítményt, javítást dicsér.
7.2.Átmeneti problémákra irányuló megoldások 7.2.1.Óvoda-iskola kapcsolata Iskolánknak intézményünk tagóvodáival való kapcsolata folyamatos és jónak mondható. Tudjuk mennyire meghatározóak a gyermekeknél a személyiség fejlődése szempontjából az első lépések az iskolában. Az együttműködés fontosságát elsősorban abban látjuk, hogy minél több gyermek számára váljon zökkenő mentessé az iskolába kerülés. Ezért az óvónők és az óvodások minden évben meglátogatják az iskolánkat, bemutató órán vesznek részt, ismerkednek a fegyelemmel, renddel, módszereinkkel. Közös játékban is részt vesznek. A leendő elsős nevelők az óvodai szülőértekezleteken is megjelennek, ahol az iskola elvárásait megismertetik a szülőkkel. Játékos szombat délelőttre hívjuk az óvodásokat, ahol sport, játék, kulturális, manuális foglalkozást tartunk nekik. Az óvónőkkel rendszeresen megbeszéljük a felmerülő problémákat, mert a szoros szakmai munkakapcsolat az együttgondolkodás a gyermekek érdekeit szolgálja. Elsős diákjaink volt óvoda pedagógusai október hónapban felkeresik volt óvodásaikat az iskolában, ahol megfigyelik őket új környezetükben.
7.2.2. Átmenet a 4. osztályból az 5. osztályba A negyedikes és ötödikes osztályfőnökök és szaktanárok a tanuló előmeneteléről folyamatosan konzultálnak egymással. Egyeztetik a tananyagot és a követelményrendszert. Megbeszélik a hátrányos helyzetű és gyenge képességű gyermekek felzárkóztatásának módjait, a tehetséges tanulók továbbfejlesztésének lehetőségeit.
7.3.Beilleszkedést segítő tevékenységek Az oktatás-nevelés folyamán már első osztályos kortól többféle tevékenységbe igyekszünk bevonni a beilleszkedési problémákkal küzdő gyermekeket. Kötetlen beszélgetések, amelyek bizonyos erkölcsi normák kialakításához vezetnek. 34
Játékos feladatok fejlesztik a gyermekek önuralmát, kezdeményezőkészségét, bátorságát, önzetlenségét, segítőkészségét. Sportjátékok során észrevétlenül gyakorolják a diákok a társas együttélés szabályait. Drámajátékok fejlesztik a kommunikációs képességeket, megkönnyítik, természetessé teszik a gyermekek közösségbe való illeszkedését, szocializálódását. A drámajátékos foglalkozások, összepontosított, megtervezett munkára szoktatják a benne résztvevőket. Nemcsak az értelmi képességeik, hanem az érzelmi életük, az értékviláguk is gazdagodik. Humanisztikus kooperatív tanulás módszerét is alkalmazzuk az iskolában.
7.4. Logopédus, gyógypedagógus A beszédhibás gyermekek számának növekedése indokolttá teszi, hogy logopédus is segítse iskolai munkánkat, és ő az iskolában végezze el a foglalkozásokat. Iskolánk gyógypedagógusa a különböző fejlesztési programokat egyéni fejlesztési terv alapján irányítja egyéni és kiscsoportos szervezési formában. Szakvélemény alapján foglalkozik az SNI tanulókkal. Iskolánk él a Nevelési Tanácsadó által felkínált különböző lehetőségekkel is.
35
8.A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséggondozásban iskolánk feladata, hogy a gyermekeket megtanítsuk arra, hogyan kell tanulni és olyan intellektuális képességekhez juttassuk őket, amelyeknek segítségével képessé válnak a felgyülemlett tudásanyagot új problémák megoldására alkalmazni. A tehetség felismerése nagyon bonyolult, sokrétű feladat. Tanítványaink tudásának mélyítését differenciált osztálymunka keretében tudjuk legjobban segíteni. Nagyon fontos a csoportmunka, melynél szükség van arra, hogy a tanulók megfelelő munkafegyelemmel rendelkezzenek, tudjanak önállóan feladatokat megoldani. Fontos még ebben a munkában a halk tónusú beszéd, hogy a csoportok ne zavarják egymást. A tehetség a tevékenységben fejlődik, abban létezik, és kibontakozása olyan önerősítő, öngerjesztő folyamat, amely kezdeti kis képességelőnyöket, vagy sajátosságokat döntő jelentőségűvé fokozhat. Nem a lexikális tudás, a hosszú távú tudás a jó. Iskolánkban azt kell megtanítanunk alaposan, hogy hogyan juthatnak a diákok új ismeretekhez. Iskolánk pedagógusainak, a kreativitás fejlesztése mindennapi feladat. A kreativitás megőrzésével, és fejlesztésével, a későbbi önmegvalósítást támogatjuk. A kreativitás fejleszthető, szinte minden tantárgy keretében van erre lehetőségünk. Az átlagosnál jobb képességekkel rendelkező gyermekek képességeinek fejlesztése, gondozása egyik kiemelt feladata iskolánknak, hiszen a kistelepülési létből fakadóan más, közeli intézmény keretei között erre nincs lehetőség. Így ezen a területen bizonyos mértékű hátránykompenzációs feladatai is adódnak iskolánknak. Kiemelt fontosságú ezen a területen a gyermekek mind teljesebb megismerése, eltérő képességeiknek, adottságaiknak feltárása, melyre alapozva megindulhat a tehetségüknek megfelelő gondozás, fejlesztés. A tehetséggondozás intézményi területei. • a tanórai differenciált foglalkoztatás • tanórán kívüli egyéni foglalkozás • választható tanórai foglalkozás • versenyeken való részvétel • házi versenyek rendezése Előfordul, hogy a megmutatkozó tehetség nem köthető tantárgyhoz, vagy a művészetek terén nyilvánul meg. Ebben a vonatkozásban az előbbieken túl a szülők és gyermekek igényei szerint szervezett tanórán kívüli foglalkozások, valamint szakkörök jelentik a tehetséggondozás legfőbb színtereit. Ezekben az esetekben is fontosnak tartjuk, hogy megteremtsük, vagy elérhetővé tegyük a tehetségek számára a megmutatkozást külső vagy helyben szervezett versenyeken, kiállításokon, művészeti bemutatókon. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk azokra a gyermekekre, akik tanulási nehézségeik, sajátos nevelési igényük, szociokulturális hátterükből fakadó hiányosságok miatt a tantárgyakhoz köthető területeken nehézségekkel, kudarcokkal, problémákkal küzdenek, ám bármely más területen alkotó, kreatív, tehetséget mutató személyiségek. Az ő esetükben tehetségük gondozása, fejlesztése és annak megmutatása sokszor az egyetlen lehetőség, hogy komoly sikerélményhez jussanak. Törekvésünk, hogy a választható tanórai foglalkozások és a szakkörök kínálatának kialakításakor igazodjunk ebben a tekintetben a szülők elvárásaihoz, illetve a gyermekek igényeihez.
36
8.1. A tehetséggondozás tanórai keretei 8.1.1.Idegen nyelv Az idegen nyelv ismerete mindig az alapműveltség része volt. A szülők körében végzett felmérések azt mutatják, hogy megnőtt az igény az idegen nyelv tanulása iránt. Az iskolában lehetőséget kell biztosítani, hogy a tanulók legalább egy élő idegen nyelvet a képzés keretében elsajátíthassanak. Olyan nyelvtudás birtokába szeretnénk juttatni tanulóinkat, melynek segítségével a tanult témakörökön belül szóban és írásban is, legyenek képesek alapvető élethelyzetben idegen nyelven kommunikálni. A nyelvtanulás akkor igazán hatékony, ha minél magasabb óraszámban, minél kisebb létszámú csoportban folyik a nyelvtanulás.
8.1.2. Dráma Cél: A tanulók mozgáskoordinációjának és ritmusérzékének fejlesztése. A népi kultúra és hagyomány felelevenítése, ápolása, ezáltal a magyarságtudat erősítése. A fellépések, bemutatók segítségével az önbizalom növelése, a közös siker élménye. Szeretnénk, ha olyan osztályok kerülnének ki az iskolából, ahol a gyerekek tudnak egymásra figyelni, ahol fontos a másik sikere és öröme önmagunk számára. Ahol a gyerekek megismerik és átérzik az igazi emberi értékeket. Ezáltal megfelelő tudást, ismeretet és érzelmi töltést kapjanak, hogy ezeket az értékeket a felnőtt életükre is magukkal vihessék.
8.2.Tehetséggondozás a tanórán kívül 8.2.1. Szakkörök Iskolánk igyekszik egyéni nevelési, oktatási arculatát a működtetett és a függelékben felsorolt szakköreivel is kidomborítani. Kiemelkedő eredmények születnek pl. a közlekedési ismeretek versenyeken, ahol az elmúlt években több országos helyezést értek el iskolánk tanulói. A szakkörök szerepe abban van, hogy segítsék kibontakozni tanulóink vele született adottságait, és megmutassák a gyermekek számára is azt, hogy mely területeken képesek átlag feletti teljesítmény elérésére. Szerepük van még a helyes önismeret, önbecsülés kialakításában és a későbbi pályaválasztásban is. Cél az egyéni képességek fejlesztés, a tanulók sikerélményhez való juttatása: A szakkörökre a tanulók érdeklődésünknek és tehetségüknek megfelelően szülői szándéknyilatkozat és aláírás után jelentkezhetnek. A tagság egész tanévre vonatkozik, de minősítéssel nem jár. A szervezési feladatokért és a szakszerű működésért a megbízott szaktanár a felelős.
8.2.2. Sportfoglalkozások Az elmúlt években kialakult iskolánk fő sportprofilja a leány-fiú kosárlabda, a fiú futball és mindkét nemnél az atlétika. Ezekben a sportágakban jó eredményeket értünk el az elmúlt évek során a városkörnyéki bajnokságokon. Tanóráinkat, sportköreinket ennek megfelelően kell súlypontozni. Több éve kialakult, és folyamatosan követendő gyakorlatnak kell lennie tanulóink úszásoktatásának. Nagy hangsúlyt fektetünk a szabadidős, öntevékeny sportolásra, erre szép példa a görkorcsolya baráti kör létrehozása. A kialakított szabadtéri pályáink: kézilabda, atlétika, fejelő és lábtenisz pálya, s a szabadtéri tornaállványunk is ezt a célt szolgálja. A fentebb említetteken kívül célunk még a röplabdajáték alapszintű elsajátíttatása. A testnevelés órák, a tömegsport és a napközis foglalkozások segítségével kívánjuk megvalósítani a mindennapos testnevelést iskolánkban. Fontosnak tartjuk, hogy erős, edzett, a fizikai terhelést jól bíró fiatalokat neveljünk, akik az egészséges életmód természetes velejárójának tartják a sportot. Az egyéni tehetséggondozás mellett 37
kiemelkedő szerepe van a csapatjáték által biztosított közös tevékenységnek, mely a közös célokért való küzdelem során a közösségi nevelés egyik fontos eszközévé lépett elő.
8.2.3.Egyéni foglalkozások Tehetséges tanulóinkkal külön is foglalkozunk, érdeklődési területüknek megfelelően. Ezek az egyéni foglalkozások különösen jelentősek a tehetség kibontakoztatása, a személyiségfejlesztés és a pályaválasztás szempontjából. Kötelességünknek tartjuk, hogy kiemelkedő előmenetelű tanulóinkat rendszeresen benevezzük az országos tanulmányi, valamint a városi és megyei versenyekre. A munkát a szaktanárok saját munkatervük, meglátásuk és időbeosztásuk alapján végzik, s a szakmai elismerésen túl az iskola ezért ellenszolgáltatást nem tud nyújtani számukra.
8.2.4.Szabad egyéni könyvtár, Teleház- és sportpályahasználat Diákjaink tanulásának, önálló ismeretszerzésének helyszíne az iskolai könyvtár. Jelenlegi köteteink száma: 10000 db, mely szépirodalomból, szakirodalomból és gyermek- irodalomból áll. A könyvtár állományának korszerűsítéséről és bővítéséről, a könyvtári kölcsönzések rendjéről a könyvtáros gondoskodik az intézmény vezetőjével való egyeztetés után. A fentiek mellett a tanulók szabad internet hozzáférését a Teleház biztosítja. Az iskola udvarán található aszfaltos pályát diákjaink szabadidejükben, a tanítási időn túl is használhatják. Természetesen a szervezett sportköri foglalkozásaink elsőbbséget élveznek.
38
9. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekvédelem a gyermeki jogok érvényesítését hivatott biztosítani. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ma a társadalom minden szintjén megjelennek. A védelemre szoruló gyermekek száma, pedig folyamatosan növekszik. Ez elsősorban a jelen társadalomban megjelent értékválság és érték átrendeződés hozadéka. Az intézmény felelőssége is egyre nagyobb az ez irányú tudatos tevékenység és a gyermekek védelme terén. Új, e tevékenységet segítő szolgáltatásokat biztosítunk tanulóink számára. Ezek a következők: • • • • • •
reggeli ügyelet 7 órától étkezési lehetőség (tízórai, ebéd, uzsonna) étkezési ügyelet napközi otthon (alsó tagozat) tanulószoba (felső tagozat) orvosi- és egészségügyi szűrések, vizsgálatok
A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Felzárkóztató, ill. tehetséggondozó programok szervezése Drog- és bűnmegelőzési programok Mentálhigiénés programok Pályaorientációs tevékenység Komplex tehetséggondozó programok (zenei-művészeti; sport-turisztikai) Táborozások, kirándulások, országjárások Fesztiválok, bemutatók Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadó órákon, családlátogatásokon, értesítés (falu híradó, iskola rádió, levél …) Helyi, regionális, országos támogatások megszervezésének ösztönzése A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása Táborozási hozzájárulások Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.
A korábban is már a társadalom peremén elhelyezkedő és az egyre nagyobb számban marginalizálódó, illetve a leszakadófélben lévő társadalmi rétegek családjaiból származó gyermekek sajátos nevelési feladatot jelentenek az iskola számára. Így ez már nem oldható meg a hagyományos gyermek- és ifjúságvédelmi eszközökkel és módszerekkel, hanem az iskolai nevelés egészét átfogó permanens feladatok között nyer besorolást. Ennek három fő területe: • megelőzés • veszélyeztetettség időben történő felismerése • segítségnyújtás
39
9.1. Megelőzés A megelőzés a gyermek- és ifjúságvédelem területén kiemelt feladatunk. Ennek megvalósítása iskolánk teljes egészét átfogó tudatos, a környezet- és egészségnevelést integráló pedagógiai folyamat, ugyanis az ép környezet és az egyensúlyban lévő egészség összhangja nyújthat csak biztos alapot a megelőzéshez. Minden tanév elején a fenntartói adatok alapján felmérést készítünk a problémás, a halmozottan hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulók felderítése céljából. Őket folyamatosan figyelemmel kísérjük. Célunk, hogy tanulóinkat olyan tudással, érzelmi viszonyulásokkal és szokásokkal vértezzük fel, melyekkel önmaguk képesek felismerni a rájuk leselkedő veszélyeket (drog, az alkohol, a dohányzás stb.), megtalálják ezek elhárítására a megfelelő magatartásmódokat, és képesek legyenek életük tudatos alakítására A korszerű gyermek- és ifjúságvédelem megelőző tevékenységének legfőbb alapjait nem egyetlen tantárgy feladataiként kezeljük (a környezeti és egészségnevelés), hanem szinte valamennyi tantárgyba beépítjük az ilyen jellegű vonatkozásokat, célokat és követelményeket. Különös jelentőséggel bír természetesen a biológia és az osztályfőnöki óra. A megelőzésben nem csak a tudásra és a gondolkodásra, hanem a magatartásra, az érzelmi viszonyulásokra, a szokásokra és az értékrendre is egyaránt gondot fordítunk védőnő segítségével. Természetesen nemcsak a tanórát tekintjük célunk megvalósítása színtereként, hanem legalább ilyen fontosságú az a nevelő hatás, amelyet tanulóink számára iskolánk hagyományrendszere jelent, hiszen a gyermek nem tapasztalhat ellentmondást a tanított tananyag és az iskolában tapasztaltak között. E harmónia minél teljesebb megvalósítására lehetőségeinknek megfelelően törekszünk. Pedagógusaink egész iskolai tevékenységükben fokozatosan arra törekednek, hogy olyan modellt állítsanak mintaként követhetően tanulóink elé, amely környezetét és önmaga egészségét figyelembe vevő példa legyen tanítványainak. A megelőzés, mint komplex, az iskola egészét átfogó nevelőmunka szükségessé teszi a cél érdekében iskolánk szoros kapcsolatát azokkal a szervekkel és szervezetekkel, amelyek szakszerű támogatást tudnak nyújtani nevelőmunkánkhoz. Ezek: - Gyámhatóság - Családsegítő szolgálat - Önkormányzat - Nevelési Tanácsadó - Rendőrség - Háziorvos – iskolaorvos - védőnő - Cigány Kisebbség Önkormányzat - Szülői Szervezet - Gyermekjóléti szolgálat Kiemelt szerepet szánunk az osztályfőnököknek a családokkal való szoros kapcsolattartásban, hiszen az előzőekben leírtak nem valósíthatók meg a család segítsége nélkül. Ezek legfontosabb módjának a rendszeres családlátogatásokat tekintjük. Veszélyeztetett tanulóink esetében ezt a tevékenységet az osztályfőnök, ill. a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat képviselője közösen végzik.
9.2. A veszélyeztetettség időben való felismerése A veszélyeztetettség időben történő felismerése fontos és kiemelt feladatunk. Ebben meghatározó felelőssége van minden pedagógusnak, különösen az osztályfőnököknek, és a gyógypedagógusnak. Mivel iskolánkat egységes közösségnek tekintjük, ezért nagy szerepet tulajdonítunk az osztály- és diáktársak, valamint a szülők jelzéseinek, a jelzőrendszer működtetésének is. 40
A családdal való rendszeres kapcsolattartás során megismert családi háttér elegendő információt adhat tanulóink hátrányos és veszélyeztetett körülményeiről, ugyanakkor diákjaink napi környezete, az ifjúsági szubkultúrák (galerik, disco) eseteleges káros hatásainak felismerésében mindannyiunk felelőssége fontos.
9.3. Segítségnyújtás A segítségnyújtás hagyományos és újszerű formáinak alkalmazása továbbra is fontos feladataink közé tartoznak. Vállaljuk, hogy rászoruló tanulóink számára saját erőnkből, vagy az arra hivatott, az előzőekben felsorolt szervek és szervezetek bevonásával, minden lehetséges információt és segítséget megadunk, hogy csökkentsük a hátrányos és veszélyeztetett helyzetből származó negatív hatásokat. (Nevelési segély, családsegítés stb.) Az e célra rendelkezésre álló pénzeszközök elosztásánál - a jogszabályok adta lehetőségeken belül tudatosan alkalmazzuk a valós szociális helyzet szerinti differenciálás elvét. (Önkormányzati tankönyvsegély, beiratkozási segély.) Célunk, hogy tanulóink és szüleik bármikor bizalommal forduljanak problémáikkal, segítségnyújtás iránti igényükkel az iskola pedagógusaihoz.
41
10. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok A gyenge tanulmányi teljesítményt nyújtó gyermekeket igyekszünk felzárkóztatni. Ennek szervezett kereteit: • • •
differenciált foglalkozással képességek szerint csoportbontással gyógypedagógus foglalkoztatásával biztosítjuk.
Fontosnak tartjuk, hogy azok a gyermekek, akik beilleszkedési zavarokkal, tudásbeli hátránnyal küzdenek, valamilyen módon sikerélményhez jussanak. A tanulásban lemaradó és tanulási nehézségekkel küszködő, sajátos nevelési igényű tanulók számára felzárkóztató, fejlesztő, rehabilitációs foglakozásokat szervezünk. Külön kezelendők ebből a szempontból a sajátos nevelési igényű gyermekek, akiknek fejlesztésére a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményben tesz javaslatot. A mentesítések, felmentések megállapítása után ennek alapján készül el egyéni fejlesztési tervük, melyet az iskola gyógypedagógusa készít el. A felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások időtartama, keretei, színterei: Tanórai egyéni és csoportos felzárkóztatás a mi értelmezésünkben a differenciált foglalkoztatást jelenti. Differenciált foglalkoztatás az alábbi órákon ajánlott: • gyakorló óra • kiegészítő tananyag feldolgozása esetén • tanórák nem új tananyagot feldolgozó részein Tanórán kívüli csoportos felzárkóztatás, fejlesztés • azonos jellegű problémák esetén a résztvevők maximális létszáma: 5 fő • eltérő jellegű problémák esetén a résztvevők maximális létszáma: 3 fő Felzárkóztatás és a tanulószoba, napközi • szabadidő terhére felzárkóztatás ne szerveződjön! • a délutáni tanórákról szaktanár és osztálytanító bármikor kivihet felzárkóztatás céljából gyermeket, gyermekeket, ha lehetőség és szükség van rá a házi feladat elkészítése is a felzárkóztatásnak legyen a része • szaktanár és osztálytanító útmutatásával a délutáni tanórákon is folyhat egyéni segítségnyújtás a napközis és tanulószobás nevelő részéről (a felzárkózást segítő gyakorlófeladatok megoldásának felügyelése; házi feladatok készítésének közös elindítása stb.) • szaktanár a tanulószobán végezhet egyéni vagy csoportos felzárkóztatást is A felzárkóztatás időtartama • a felzárkóztató foglalkozás időtartamát a foglalkozást vezető pedagógus határozza meg a tananyag és a gyermek függvényében • egy foglalkozás maximális időtartama a 45 percet nem haladhatja meg • egy tanítási napon egy tanuló számára csak egy felzárkóztató foglalkozás szervezhető • tömör, lényegre törő legyen • nyelvezetét a szakmai igényesség jellemezze A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel való foglalkozások az egyéni fejlesztési tervben fogalmazódnak meg, melyet a Humáneljárás-fejlesztési Operatív Program alapján vezetnek pedagógusok. 42
10.1.Tanítási órák keretében történő felzárkóztatás Iskolánk a gyermekek harmonikus fejlődése érdekében az egyéni eltérésekhez igazodó pedagógia megvalósítását tűzte ki célul, mely nem nélkülözi a közösségi magatartás normáinak elsajátítását sem. Az egyéni adottságok, képességek optimális fejlesztését homogén csoportokban, és ahhoz igazodó oktatási - nevelési programokkal valósítjuk meg. Ezen az alapon a hagyományos tanórai, illetve azon kívüli keretben egyenrangú feladatként kezeljük a felzárkóztatást és a tehetséggondozást. A szociális hátrányokkal küzdő, illetve az átlagosnál jóval gyengébben teljesítő tanulók a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján, a szülők beleegyezésével, a gyógypedagógussal/ pedagógussal ún. fejlesztő órákon tanulnak számukra legmegfelelőbb tanulási módszerekkel.
10.2.Tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások A problémás és hátrányos helyzetű tanulóink előrehaladása érdekében nevelési-oktatási téren egyaránt sok feladat hárul az iskolára. Gyengébb előmenetelű tanulóink számára felzárkóztató foglalkozásokat tartunk. A foglalkozásokra szülői kérésre, illetve a pedagógusok javaslata alapján jelentkezhetnek a tanulók. E szolgáltatás heti egy alkalmat vesz igénybe és minden esetben ingyenes. A foglalkozások megszervezéséért és hatékony működéséért a megbízott szaktanár felel.
43
11. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzetű tanulón. Lehetővé kell tenni, hogy képességeiket kibontakoztathassák előnytelen szociális viszonyaik ellenére is.
11.1. A gyermekek hátrányos helyzetének okai • • • • • • • •
Kedvezőtlen anyagi körülmények a családban A szülők alacsony iskolázottsága, a kultúra, a tudás lebecsülése Helytelen nevelési módszerek A szülők gyermek iránti közönye Érzelemszegény kapcsolatok A szülők nem megfelelő életvitele (alkohol, drog) Válás, árvaság Munkanélküliség
A szociális körülmények feltárása és gondozása elsősorban az osztályfőnökök feladata. A feladatokat és ezek végrehajtásának mikéntjét a pedagógiai program ’A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, ill. a tanulási kudarcnak tanulók felzárkóztatását segítő programok’ c. fejezete részletesen rögzíti.
11.2. A segítségnyújtás lehetőségei Reggeli ügyelet 7 órától Étkezési lehetőségek Egészségügyi szűrővizsgálatok (iskolaorvos, fogorvos) Iskolai védőnő foglalkoztatása Szakkörök Felzárkóztató foglalkozások Pályaválasztás segítése Sportfoglalkozások szervezése Napközi otthon és tanulószoba biztosítása Felvilágosító tevékenység a szülők körében a szociális juttatásokról (szülői értekezlet, fogadóóra)
44
12. A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskola oktató-nevelő munkája, valamint a céljainkban meghatározottak megvalósításának elengedhetetlen feltétele a szülők és a pedagógusok közötti együttműködés. Ezen együttműködés kiindulópontja a gyermekek iránt érzett közös felelősség fejlődésük érdekében. Ebben a tekintetben fokozott felelősség terheli a pedagógusokat, mivel speciális ismereteik, pedagógia képzettségük folytán az oktatásnevelés területén szakembernek számítanak, míg a szülők ebben a tekintetben laikusok. A szülők és a pedagógusok együttműködését a kölcsönös bizalom, az őszinteség, a kölcsönös támogatás kell, hogy jellemezze, melynek eredményeképpen létrejöhet a családi és az iskolai nevelés egységessége. A szülők részéről a nevelő munka segítésére az alábbi együttműködési formákat várjuk el: • aktív részvétel a szülői értekezleteken, fogadóórákon • őszinte véleménynyilvánítás • együttműködő magatartás • a problémák őszinte feltárása, konstruktív hozzáállás a megoldások keresésében • érdeklődő, segítő hozzáállás • aktív részvétel a szülői munkaközösség munkájában, az iskolai rendezvényeken A nevelőtestület részéről az együttműködés formái: • rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról • szülői értekezletek (a tanév indításakor, félévi értékelés után, tanévzárás előtt, 8. osztályban a pályaválasztás segítésére, tájékoztató a leendő elsősök szüleinek tavasszal) • fogadóórák (ősszel és tavasszal, valamint szükség szerint mind a pedagógus, mind a szülő kezdeményezésére) • nyílt tanítási napok • családlátogatás • ünnepélyek, egyéb rendezvények (tanévnyitó, jótékonysági bálok, karácsony, farsang, anyák napja, diáknap, ballagás- tanévzáró)
45
13. Tanórán kívüli foglalkozások Iskolai munkánk szerves részei a tanórán kívüli foglalkozások. Iskolánk a következő tanórán kívüli foglalkozásokat biztosítja tanulói számára: Napközis foglalkozások az 1-4. évfolyamokon. Tanulószoba felsőbb évfolyamokon. Szakkörök: • • • • • • • •
Közlekedési ismeretek magyar matematika rajz nyelvi szakkörök természetjáró énekkar természetvédelmi
Sportfoglalkozások • atlétika • kosárlabda • labdarúgás • rekreációs sportok (görkorcsolya) Versenyek:
- tanulmányi: helyi, megyei, országos szintig felmenő OÁTV - kulturális bemutatók, kistérségi versenyek
Házibajnokságok, területi versenyek: - Különböző sportágak keretében Diáknap
46
14.
Iskolai egészségnevelési program
14.1.Az egészségnevelés célja: Egészségnevelésünk célja a tanulók egészségtudatos magatartásának kialakulása, fejlesztése annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon követhesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők változásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére.
14.2. Az egészségnevelés feladata: Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységünkkel szolgálnunk kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani.
Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: -
elsődleges prevenció megvalósítása, melynek keretében tanulóinknak bemutatjuk az egészséges életmód standard elemeit a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében tanulóinknak bemutatjuk az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat a tanulók életkoruknak megfelelő szinten - a tudatos egészségmagatartás/ egészségkultúra formálása érdekében - a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel segítségnyújtás, elfogadó attitűd alkalmazása a tanulók és szülők irányába.
14.3. Az egészségnevelésben résztvevő szakemberek Kiemelten fontos szerepet kapnak az egészségnevelés megvalósításában a következő szakemberek: -
az intézményvezető, tagintézmény vezetők a tanítók és a szaktanárok (biológia, egészségtan), az iskolaorvos, a védőnő, a fogorvos, a testnevelők, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, az osztályfőnökök, munkaközösség-vezető SZM képviselője
47
14.4. Az egészségnevelés témái A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb témákkal: • • • • • • • • • •
önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges táplálkozás témái a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás – alkohol, dohányzás, kábítószer a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat) a testi higiénia a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás) a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás
14.5. Az egészségnevelés színterei Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a következő tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében hajtjuk végre:
e.1.Curriculumszerűen beépülő tananyag Tanórai foglalkozások Minden tantárgynak van kapcsolódási pontja az egészségfejlesztéshez. Kiemelten foglalkozunk a megjelölt témákkal osztályfőnöki, egészségtan, biológia technika és testnevelés órákon, de környezet-, kémia, rajz, történelem-emberismeret, természetismeret, etika és irodalomórák keretein belül is a tananyag részét képezi téma. Osztályfőnöki órákon minden felsorolt témával találkoznak a tanulók az 1-8. évfolyamon. Alkalmanként meghívott szakember - védőnő, iskolaorvos - segíti a munkát. Egészségtan órákon kiemelt szerepet kapnak az alábbi témák: - táplálkozás - mozgás - drogmegelőzés - testünk higiéniája Testnevelési órák A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása egészségfejlesztő testmozgás 1-4. évfolyamon/.
/tömegsport,
úszásoktatás,
játékos
e.2.Nem curriculum-szerűen szerveződő programok Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások, programok a következők: -
Minden évben gyalogtúrát szervezünk a környékre osztályonként. Minden évben közös iskolai túrát szervezünk. Iskolai sportversenyeket, osztályok közötti bajnokságokat, iskolai művészeti bemutatót tartunk. Délutáni szabadidős foglalkozások keretében a napközis nevelők lehetőség szerint naponta egy órát a szabadban töltenek a tanulókkal. Vetélkedő szervezése. Téma: Az egészség. 48
14.6. Az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenysége Az iskolai egészségügyi szolgálat rendszeres tevékenysége biztosítja: o valamennyi tanuló évenkénti orvosi és védőnői szűrővizsgálatát o a kötelező védőoltások megszervezését és elvégzését o valamennyi tanuló negyedévenkénti testi higiéniai vizsgálatát o a gondozottak és veszélyeztetettek ellenőrzését és nyilvántartását, szükség esetén szakrendelésre illetve kontroll vizsgálatokra utalásukat, az eredmények rögzítését o igény szerint táborozás előtti vizsgálatot o a 8. osztályosok továbbtanulási vizsgálatát o igény szerint egészségnevelő és felvilágosító előadások tartását o időszakos közegészségügyi (élelmezés) és balesetvédelmi ellenőrzéseket o szükség esetén járványügyi teendők elvégzését o szükség esetén elsősegélynyújtást, ambuláns orvosi ellátást o igény esetén osztályfőnöki óra megtartását. o évente kétszer fogorvosi szűrővizsgálatot és a szükséges kezelések elvégzését
49
15. Környezetnevelési program 15.1. Helyzetelemzés, helyzetkép: Az iskola helye és épülete A pókaszepetki iskola épületegyüttese három különálló részből áll. E három épületrész veszi körül az iskola zárt belső udvarát. A 80-as évek végén készült el a Faluház, melyben helyet kapott az aula, a könyvtár, a teleház és a tornaterem a hozzátartozó öltőzőkkel és szertárakkal. A faluházzal szerkezetileg egységet alkot az iskolának azon része, ahol a felső tagozatosok nyernek elhelyezést. Az iskolának ebben a részében 5 tanterem található. A második épületrészben található az iskolai konyha és ebédlő, valamint az emeleti részen kialakított 3 szaktanterem. Ehhez az épületszárnyhoz csatlakozik a kazánház és néhány raktár helység is. A legrégebbi épületrész felújítása 2007-ben megtörtént. Az épület új héjazatot, nyílászárókat, és szigetelést kapott. Megtörtént a fűtési rendszer teljes rekonstrukciója és egy új osztályterem kialakítására is sor került. Az alsó és felső tagozatos tanulók így külön épületben kapnak helyet, ahol kellemes körülmények között tanulhatnak. A pakodi tagintézmény 1990-ben részben önállóan, részben pedig pályázati forrásból tetőtér beépítéssel bővült. Így az 1991/92-es tanévtől újra megnyílt a lehetőség az 1-8. osztályos iskola visszaállítására, újra alkalmassá vált a 8 osztályos oktatás alapfeladatainak ellátására.. Az intézmény 1995-ben aulával és tornateremmel bővült. Az épületek adottak, de mindig van teendő azért, hogy kellemesebb, otthonosabb legyen a mindennapi iskolai élet. Az iskola helye befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit. Mindkét intézmény rendelkezik nagy az iskolaudvarral és sportpályával.
15.2. A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így élményszerű tanításra nyílik lehetőség. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Tanórán kívüli programok: Az iskolában rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat (elem-, és papírgyűjtés) szervezünk. Jeles napokhoz kapcsolódva (például: A víz napja, a Föld napja) különböző programokat szervezünk. Tanulóink tevékenyen részt vesznek a tantermek felújításában, csinosításában.
15.3. Erőforrások, alapelvek Az iskolában a tantestület egy része foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladunk előre 50
-
Erőforrások Az iskolavezetés támogatja a környezeti nevelési programokat A tanárok az egyes tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. Az osztályfőnökök is foglalkoznak a környezeti neveléssel, a mindennapi aktualitás szintjén. A diákönkormányzatot segítő tanár napi kapcsolatot tart a diákokkal, s itt van lehetőség az egyedi problémák azonnali kezelésére. Környezetvédelmi szakember, természetvédő előadást tart a környezeti ártalmakról és segíti a szaktanárok munkáját. Környezeti nevelésünk alapelvei
Iskolánkban törekszünk a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítésére. Fontosnak tartjuk a személyiségformálást, a társas együttműködést, az embertermészet kapcsolat formálását. Pedagógiai munkánkat kiterjesztjük a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek, mint konfliktuskezelés, döntés, együttműködés fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is. • • • • •
Alapelveink a környezeti nevelés területén: a megelőzés a hatékony megoldás keresése a felelősség az együttműködés a tájékozódás
Gyermekideálunk A környezetére rácsodálkozó, értékeit megismerő, annak megóvása érdekében együttműködően, felelősen tenni akaró diákok nevelése. Közösségideálunk Olyan aktív kiscsoportok, iskolai közösségek kialakítása, formálása a cél, melyek felelősek környezetükért. A közösségeken belül felerősödik a társas részvétel és a felelős együttműködés. Pedagógusideálunk A pedagógus által kialakított környezet, az általa nyújtott viselkedési minta, értékrend a környezeti nevelés szempontjából is kulcsfontosságú, hiszen a gyerekekre leginkább személyes példánkkal hathatunk.
15.4. célok feladatok •
•
•
Rendszerszemléletre nevelés: a tanulók a tanórákon szerzett ismereteket legyenek képesek összekapcsolni az életben tapasztaltakkal. Önmaguk lássák meg a problémákat, és önmaguk keressék az arra adható válaszokat. Legyenek képesek megérteni a fejlődés és a környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét. Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása: alakuljon ki a képesség, hogy a problémákra válaszokat is keressenek a tanulók. Az egyes kérdések megválaszolására több alternatíva felállítását igényeljék, s az alternatívák értékelése után képesek legyenek a helyes, megfelelő válasz kiválasztására. A globális összefüggések megértése: a létező környezeti problémákat ne csak önmagukban lássák, hanem azok gazdasági, társadalmi okait is megértsék. Legyenek képesek ezeket, az okokat azonosítani, felismerni saját környezetükben, életükben, és tanuljanak meg, ezeket szem előtt tartva, cselekedni. 51
•
•
A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése: a tanulóknak legyen esélye a boldogulásra, ha együttműködnek környezetükkel, és nem uralkodni akarnak a felett. Mindez a természet törvényeinek megértését, az élet minden formájának elismerését feltételezi. El kell juttatni tanulóinkat annak felfedezésére, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem. A szerves kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben: tudatosítanunk kell tanulóinkban, hogy az ember történelme során nemcsak szembefordult környezetével, hanem számos esetben tudott azzal harmóniában is élni.
Környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.
Általános célok, értékek a környezeti és egészségügyi nevelésben
• Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt • a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára való törekvés • a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése • a testi-lelki egészség megőrzése Hosszú távú pedagógiai célok • az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása • az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése • rendszerszemléletre nevelés • holisztikus szemléletmód kialakítása • fenntarthatóságra nevelés • a környezetetika hatékony fejlesztése • érzelmi és értelmi környezeti nevelés • tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés • tolerancia kialakítása • a környezettudatos magatartás és életvitel segítése • az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése • az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése • az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása • ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. • helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések • problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség • globális összefüggések megértése • létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása • az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra törekvés • a családi életre nevelés fejlesztése 52
• az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése Konkrét céljaink, feladataink • A környezeti nevelés az oktatás és a nevelés valamennyi területén jelenjen meg! • Erősíteni kell a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységében lássák az egy témához kapcsolódó ismereteket. • A pedagógusok, felnőttek személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői. • Javítsuk az iskola tisztaságát! (pl. szelektív hulladékgyűjtés, szárazelemgyűjtés) • Takarékoskodás vízzel, villannyal, gázzal. • Végül legyenek a tanulók környezetük védelmezői! Az iskola hitvallása A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet és a környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti, környezeti szennyeződések káros hatást gyakorolnak az egészségre. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni, formálni kívánjuk.
15.5.Tanulásszervezési és tartalmi keretek A környezeti nevelés szervezeti keretei • hagyományos tanórák • tanórán kívüli környezeti nevelés
• • • •
15.5.1.Tanórai keretek tantárgyakba beépítve sportnap osztályfőnöki órákon környezet-és egészségvédelmi témák testnevelés
A TANTÁRGYAK LEHETŐSÉGEI Testnevelés A tanulók - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket; - legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében; - értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; - tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását. 53
Magyar nyelv és irodalom - Általános iskola- alsó tagozat (6-10 év). A tanulók - ismerjék meg közvetlen, természetes és az ember alkotta mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket); - egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során. Magyar nyelv és irodalom - Általános iskola – felső tagozat. A tanulók - ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti, és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben; - törekedjenek az anyanyelv védelmére; - sajátítsák el a média elemzésének technikáit; - tudjanak érvelni, vitatkozni a témában. A tanulókban - alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés; - növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezetés természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával; - fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékokkal - tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére; A tanulókban - fejlesszük az esztétikai, erkölcsi érzékenységet. Történelem A tanulók - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; - értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Idegen nyelv A tanulók - váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével; - legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; - ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; 54
-
legyenek képesek a környezeti problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni; - állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön. A tanulókban - alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben; - fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképesség Matematika A tanulók - legyenek képesek a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggések matematikai módszerekkel való demonstrálására; - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával; - tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni; - logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön; - tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; - váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására; - ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni; - legyenek képesek reális becslésekre; - tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban - alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás; - alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Fizika A tanulók - váljanak képessé a környezeti változások megértésére; - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatásokat (sugárzások, zaj, rezgés), ismerkedjenek meg ezen hatások csökkentésének lehetőségeivel; - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat; - tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra; - mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni; - ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak. Földrajz A tanulók - szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről; - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; - ismerjék meg a világ globális problémáit; - ismerjék meg és őrizzék a természeti, és az ember alkotta táj szépségét 55
Biológia A tanulók - ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; - ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet; - ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére; - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban - alakuljon ki ökológiai szemléletmód. Kémia A tanulók - rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; - legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; - értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Ének-zene A tanulók - ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; - ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait; - fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban; - vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét; - tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek; - fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. Rajz és vizuális kultúra A tanulók - ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; - ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira; - ismerjék a természetes alapanyagok használatát; - legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni; - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően; - ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését; - tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre; - kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket.
56
15.5.2.Tanórán kívüli lehetőségek A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy lehetővé váljon a környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálása. Tanórán kívüli környezeti nevelés lehetőségei, színterei, tartalmai • tanórán kívüli választható foglalkozások • szakkör • DÖK • napközi • tábor • tanulmányi kirándulás • versenyek Célkitűzések A választott programok és az alkalmazott módszerek: • fejlesszék a tanuló szociális képességeit • adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés) • rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket • szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta analitikus ismereteket • tanítsanak rendszerszemléletre • alakítsanak ki kritikus gondolkodást • fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl.: problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás) • ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására • alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat • neveljenek a hagyományok tiszteletére • mutassanak követendő mintákat • ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre (tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megelőzése érdekében); tárják fel a tanulók számára a globális kérdések alapvető gazdasági, társadalmi hátterét, tegyék világossá a tanulók számára, hogy az ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttműködni környezetével, és nem uralkodni akar felette
15.6.Taneszközök • Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek, játékgyűjtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek, diasorozatok, plakátok. • Térképek, tájékozódási eszközök (iránytű, tájoló), modellek, tablók. • Fizikai, kémiai mérésekhez megfelelő eszközök, anyagok, biológiai vizsgálatokhoz szükséges eszközök, anyagok (nagyító, mikroszkóp, bonckészlet stb.). • Játékokhoz szükséges felszerelések (labda, szembekötő stb.) • Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez (papír, ragasztó, írószerszámok, faanyag stb.) 57
• Eszközök és anyagok az életvitel és gyakorlati ismeretek környezeti nevelési célkitűzéseihez (pl. megfelelő szerszámok) Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés eszközigénye is.
15.7.Az iskolai környezet 15.7.1.Az iskolaépület és működtetése A helyzetelemzésben kiderült, milyen az iskola jelenlegi állapota, képe, és az is, hogy ez mit jelent a környezeti nevelés szempontjából. Ennek a fejezetnek az a célja, hogy átgondoljuk, mi az, amit változtatni szeretnénk és tudunk (van rá lehetőség, megoldható pénzügyileg is), hiszen az iskolai környezet is jelentős hatást gyakorol a gyerekek személyiségének formálódására. Meg kell próbálni olyan körülményeket létrehozni, mely lehetővé teszi, hogy a gyerekek örömmel érkezzenek az iskolába, úgy érezzék, hogy az iskola értük van.
Néhány ötlet ehhez: • Ügyeljünk az iskola esztétikusságára, a termek, folyosók ne kongjanak az ürességtől, legyenek faliújságok, színes tablók, tárlók, ahol a gyerekek műveit is kiállíthatjuk. Adjuk meg a lehetőséget, hogy a gyerekek maguk is részt vehessenek környezetük szépítésében. • A tanterem biztosítson megfelelő teret a gyerekek mozgásigényéhez! A tér berendezése, az eszközök és növények elhelyezése biztosítson balesetmentességet. • Legyenek egészséges méretűek és formájúak a székek, asztalok! • Legyenek az iskolában megfelelő termek, helyiségek, ügyeljünk a világosságra és a megfelelő hőmérsékletre. • Az ablakok előtt annyi növény legyen, ami nem árnyékol túl nagymértékben! • Legyen a termekben cserepes növény • Az iskolaudvar zöldítése: próbáljunk minél több zöld területet csempészni az iskola udvarára. Törekedjünk rá, hogy legyen minél több fa. Helyezzünk el padokat is az udvaron, hogy a gyerekek le tudjanak ülni, mert sokszor azért nem mennek ki szívesen az épületből, mert nem tudnak hol beszélgetni. • Hulladékkezelés: Papírgyűjtést lehet rendezni, és megszervezni a MÉH-be való elszállítását. • Energiagazdálkodás, vízgazdálkodás: nyílászárók megfelelő szigetelése, energiatakarékos izzók beszerelése, víztakarékos WC tartályok felszerelése. Persze fontos, hogy a gyerekek is figyeljenek oda, hogy a villanyok le legyenek kapcsolva ott, ahol nem tartózkodnak, a csapok megfelelően legyenek elzárva stb.
15.7.2. Az iskola életvitele Az iskola mindennapi életét is meg kell tervezni a környezeti nevelés szempontjából. • A Pedagógusok, az iskola dolgozóinak példamutató magatartása (tartsák be ők is a hulladékkezelés, energia- és vízgazdálkodás gyerekek számára is előírt szabályait, a takarítók ügyeljenek a hulladékkezelésre, , technikai dolgozók munkavégzése, élete is legyen példamutató stb.). Étkezés: terítés, étkészlet anyaga, minősége, kulturált étkezés szokásai (asztalnál ülve, csendben, az ételt megköszönve) 58
• Szünetekben szellőztetés, minél többet legyenek a gyerekek az udvaron stb. • Délutáni foglalkozás megszervezése, napközi, tanulószoba.
15.8. Kommunikáció • • • • •
1. Iskolán belül Tanárok–iskolavezetők, tanárok–tanárok: előre kiírt és rögtönzött értekezletek, faliújság, megbeszélések, Diákok–tanárok: faliújság, diákönkormányzat, osztályfőnökök tájékoztatása, Diákok–diákok: faliújság, iskolarádió, diákönkormányzat, Iskola–szülők: szülői értekezletek, fogadóórák, levélben való tájékoztatás, nyílt napok, szülőkkel közös programok, kiállítások. Iskola–partnerek: levélben való tájékoztatás.
2. Külső (helyi és országos média) • Település újsága • Országgal: TV, rádió, Internet.
15.9. Minőségbiztosítás A minőségbiztosítás során a következő sémában lehet gondolkodni: 1. Készítünk egy tervet, majd kipróbáljuk 2. Ha nem működik, elemezzük a tervet, megkeressük a hibákat, helyesbítjük, majd újra kipróbáljuk. 3. Ha még mindig nem jó, megismételjük az előző lépést. 4. Ha a próba működik: végrehajtás, majd értékelés következik.
15.10. Továbbképzések 1. Belső (helyi) • Tanulmányutak: A mi iskolánkban minden évben szervezünk egy tanulmányutat, melynek során természeti és kulturális értékekkel ismerkedünk. • Továbbképzés az iskolában meghívott szakértők segítségével az egész tanári kar számára •
2. Külső Részvétel akkreditált környezeti neveléssel kapcsolatos továbbképzéseken.
59
16. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő – oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 1. Az iskolai nevelő -oktató munkát segítő szemléltetést és a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: írásvetítő , diavetítő , fali vetítővászon, televízió, videó/DVD lejátszó, kazettás magnetofon, CD lejátszó. 2. Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök: képek, betű kártyák, szótagkártyák, hívóképek, írott és nyomtatott abc /falikép/, betű sín, falitablók, falitáblák, gyermeklexikon, szólások, közmondások könyve, helyesírási szabályzat és szótár. 3. Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: rmértékek, demonstrációs óra, táblai vonalzók, táblai körző , számkártyák, helyiérték- táblázat, mérleg és súlysorozat, hőmérő , diapozitívok, színes rudak, logikai készlet 4. Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: oktatótáblák, térképek, földgömb, videokazetták, homokasztal, tanulói kísérleti dobozok, ásványok 5. Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: ritmuseszközök, zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n. 6. Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: diapozitívek 7. Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: olló, kés, vonalzó, épít kocka, szerelő elemek, csiszolópapír 8. Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: síp, gumilabda, ugrókötél, kislabda, tornapad, tornazsámolyok, medicinlabda, karika, jelző szalagok, ugrószekrény, dobbantó, tornaszőnyeg, bordásfal, mászókötél, mérőszalag 9. Felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök: térkép, írói arcképsorozat, magyar értelmező szótár, szinonimaszótár, helyesírási tanácsadó szótár és szabályzat, életrajzi lexikon, hanganyagok, videofilmek, fali tablók, könyvek, CD ROMok 10. A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: fali térképek, videokazetták, írásvetítő transzparens, diapozitív sorozat, transzparens sorozat, CD ROM-ok 11. Német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek, videokazetta, szemléltető képek, fali tablók, térkép, CD ROM-ok, szó- és képkártyák, nyelvi labor 12. Angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, szemléltet képek, CD ROM-ok videókazetta, nyelvi labor, DVD-k, térképek, falitáblák 13. Matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: táblai körző , vonalzó, szögmérő , sík- és mértani modellező készlet, méterrúd, fali képek, rmértéksorozat, testek sorozata 14. Informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: számítógépek és tartozékaik, tintasugaras és lézer nyomtató, fali tabló, alapvető programok, szoftverek 15. Természetismeret és földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:, diafilmsorozat, írásvetítő fólia sorozat, vaktérkép-sorozat, kőzetgyűjtemény, faliképek, térképek, iránytű , hőmérő, térképjelek, földgömb 16. Fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: tanári eszközkészlet, faliképek, mágnes, tanulói eszközök, video kazetták 17. Biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: diapozitívek, modellek, oktatótáblák, fólia sorozat, metszetek, csontvázak, nagyító, mikroszkóp videókazetták, CD-ROMok, makettek 18. Kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: fali tablók, oktatótáblák, kísérleti eszközök, modellek 19. Ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: pianínó, zenehallgatási anyag hangkazettán vagy CD-n, ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, eszközök, videofilmek 60
20. Rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: diapozitívek, videó filmek, demonstrációs testek 21. Technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: szerszámok, szerelő készlet, KRESZ táblák, építőkészlet, fólia sorozat. 22. Testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: ugródomb, magasugró mérce és léc, maroklabda, súlygolyó, tornaszekrény, dobbantó, tornazsámoly, medicinlabdák, ugrókötél, kézisúlyzó, mászókötél, kosárlabda, kézilabda, futball-labda
61
A művelődési - és pedagógiai programot a nevelői testület 2008. ………………….fogadta el.
62
HELYI TANTERV
PÓKASZEPETK ÁLTALÁNOS ISKOLA
1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények
Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyagra és követelményekre épülnek, és nagyrészt megegyeznek azzal. Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként az angol és a német nyelv tanulását választhatják. Az idegen nyelv tanítása 1. évfolyamtól kezdődően 8. évfolyamig folyik. Az idegen nyelvek oktatása kis csoportokban – nyelvi orientációs csoportokban – történik.
Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: •
Az első-negyedik évfolyamon o
a heti három kötelező testnevelés óra,
o
heti egy tömegsport
o
a többi tanítási napon pedig a napközis foglalkozások keretében tartott játékos, egészségfejlesztő testmozgás.
•
Az ötödik-nyolcadik évfolyamon o
a heti kettő vagy három kötelező testnevelés óra,
o
az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai,
o
a tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók bekapcsolódhatnak
o
a tanulószobán a játékos, egészségfejlesztő testmozgás.
2
1.1. Óraterv
3
1.2. A NAT műveltségterületeinek megjelenése az 5–8. évfolyam tantárgyi rendszerében
NAT műveltségterületei
Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és irodalom, Nem szakrendszerű modul Idegen nyelv – német, angol Nem szakrendszerű modul Matematika Nem szakrendszerű modul Történelem és állampolgári ismeretek
Élő idegen nyelv Matematika, Ember és társadalom Ember a természetben
Természetismeret –Nem szakrendszerű modul Biológia Fizika Kémia Földrajz Ének–zene Rajz
Földünk – környezetünk Művészetek
Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport
Informatika Technika és életvitel Testnevelés
4
1.3. A modulok elosztása a tantárgyi rendszerben Modulok beépülése más tantárgyakba: A különböző tantárgyakba integrált modulokat a tantárgyon belül értékeljük Modul Hon- és népismeret Mozgóképkultúra és médiaismeret Tánc és dráma 5-6. osztály Egészségtan Ember, társadalom és etika
Tantárgy neve Nem szakrendszerű modul 5-6. osztály (Történelem) Rajz 7- 8. osztály Nem szakrendszerű modul (Testnevelés 5-6., Magyar nyelv és irodalom 5-6. osztály ) Biológia 8. osztály Természetismeret 6. osztály Történelem 7-8. osztály
Modul
Tantárgy neve
Évfolyam
Éves óraszám
Hon és népismeret
Történelem Történelem Rajz
5. 6. 7.
18 NSZ 18 NSZ 18
Rajz Magyar Testnevelés Természetismeret Biológia Történelem
8. 5./6. 5./6. 6. 8. 7.
18 9 NSZ 9 NSZ 18 18 18
Történelem
8.
18
Mozgókép és média ismeret Tánc és dráma 5-6. Egészségtan Ember társadalom és etika
NSZ nem szakrendszerű oktatás
5
1.4. Választható órák, az egyéb órakeret felosztásának elvei Az egyéb felhasználható órakeret elosztásáról a választható tantárgyrendszer és a csoportbontások alkalmazásával az éves tantárgyfelosztás során a nevelőtestület határoz.
1.4.1. Az egyéb felhasználható órakeret felosztásának elvei • Csoportbontás – idegen nyelv 2–8. osztályokban, az angol és a német külön csoportonkénti oktatására – informatika 4–8. osztályokban, ahol az osztálylétszám 10 fő felett van ( testnevelés és tömegsport részbeni összevonásával ) • Választható tantárgyak – Idegen nyelv 1. osztályban heti 0,5 óra – informatika választható 4. osztályban heti 0,5 óra • Választható foglalkozások – második idegen nyelv –7–8. osztályban heti 2 óra szakköri keretben (a választás feltétele legalább jó érdemjegy a kötelező idegen nyelv tantárgyából) - Szakkörök: közlekedésismereti, énekkar, angol, német, rajz, turisztikai, aerobic, • Fejlesztő foglalkozások – 8. évfolyamokon matematika illetve magyar nyelv és irodalom tantárgyakhoz kapcsolódó felvételire felkészítő program • Mindennapos testnevelés – 5–8. osztályokban a testnevelés – 4–8. osztályokban sportköri foglalkozás – 1–4. osztályokban tömegsport – Aerobic szakkör A választható tantárgykínálat az évek során változhat, a választék bővülhet, az aktualitásukat vesztett programok kikerülhetnek a kínálatból. A változásokat rögzíteni kell a Pedagógiai Programban. . A kisebb létszámú csoportokban végzett munkával a készségek és jártasságok megszerzését preferáljuk.
6
1.5. A nem szakrendszerű oktatás megszervezése iskolánkban az 5-6. évfolyamon
A közoktatási törvény (kt.) 2006. évi módosításai szükségessé tették a 2005 tavaszán elfogadott 5–8. évfolyamos helyi tanterv módosítását, melynek bevezetésére az 5. évfolyamon 2008 szeptemberében kerül sor. Az 5. és 6. évfolyamon (az alapozó szakaszban) a rendelkezésre álló tanítási időkeret 2550%-át nem szakrendszerű oktatás keretében, az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelésére kell fordítani a kt. 8.§ (3) alapján. A kt. 133.§ (1) bekezdése alapján, az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben, majd azt követően az ötödik-hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást. Szakrendszerű az oktatás, ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. Nem szakrendszerű az oktatás, ha a tanulóknak a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét a törvényi előírásoknak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógusok tanítják /kt. 121.§ (34.)/. A felső tagozaton érvénybe lépő nem szakrendszerű oktatás keretében kitolódik az alapozó szakasz 5–6. évfolyamon. Középpontba kerül a különböző készségek, képességek, jártasságok fejlesztése, ami szükségszerű. Elengedhetetlen az olvasás-szövegértés, a matematikailogikai képességek, a problémamegoldó gondolkodás tematikus formában való fejlesztése. Az eddig meghatározó frontális munkaformát változatosabbá kell tennünk a gyerekek igényeihez alkalmazkodva, s meg kell ismertetni diákjainkat a kooperatív tanulási technikákkal, a különböző csoportmunkákkal. Közben észrevétlenül megtanulnak együttműködni, szervezni, alkalmazkodni, döntést hozni, s hangsúlyt kap az egymás közötti kommunikáció. 1.5.1. 243/2003-as Nemzeti Alaptanterv és ennek 202/2007-es törvényi változásai Az alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatokat határoz meg, amelyek a kulcskompetenciákra épülnek. A kulcskompetenciák megalapozása és megszilárdítása az 1-6. évfolyamon történik, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztéssel. Az előbb felsorolt szakaszok feladata: évfolyam 1-2. osztály
szakasz bevezető
3-4. osztály
kezdő
-
5-6. osztály
alapozó
-
fejlesztő
-
7-8. osztály
-
nevelő-oktató munka legfőbb feladata óvoda és iskola közötti sikeres átmenet megoldása játékos tanulás, figyelembe véve a gyerekek egyéni fejlődési ütemét, érdeklődését tanítási és tanulási folyamatok erősítése a tanulók képességeihez igazodó terhelés megtartásával kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése az önálló tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák megerősítése a szakrendszerű oktatás előkészítése szakrendszerű oktatás
7
1.5.2. Időkeret és tantárgyi keret
A 2008. szeptember 1-től a nem szakrendszerű oktatás óraszámának minimálisan a kötelező óraszám 20%-át kell elérniük. Ennek megfelelően intézményünkben a tanulók óraszámából heti 4,5 óra kerül a nem szakrendszerű oktatás keretébe. Az időkeretet a következők szerint használjuk fel.
Magyar irodalom Anyanyelv Történelem Matematika Idegen nyelv Összesen
heti 1 óra heti 0,5 óra heti 1 óra heti 1 ,5 óra heti 0,5 óra heti 4,5 óra
2010-től a törvény rendelkezése alapján a tanulók teljes (kötelező és választható) óraszámának 25%-át kell a nem szakrendszerű oktatásra fordítani. Ez a tanulók heti óraszámából 7 órát jelent. Az időkeret a következők szerint alakul a 2010-2011-es tanévtől.
Magyar irodalom Anyanyelv Történelem Matematika Idegen nyelv Természetismeret Testnevelés Összesen
heti 1 óra heti 1 óra heti 1 óra heti 2 óra heti 1 óra heti 0,5 óra heti 0,5 óra heti 7 óra
A tantárgyi órák eloszlása az osztály összetételétől függően tanévenként változhat. Ezt a Pedagógiai Program függeléke tartalmazza, amelyet minden évben szeptember 20-ig csatolunk a pedagógiai programhoz.
1.5.3. A nem szakrendszerű oktatás szervezeti keretei: Mivel az iskolai összes törvényi óraszám növelésére nincs lehetőség, így osztályon belüli differenciált munkaszervezéssel lehet a nem szakrendszerű oktatás keretében az egyéni fejlesztést megoldani. Egy osztály esetén az 5-6. osztályban, a nem szakrendszerű oktatást osztálykeretben, belső differenciálással, a megfelelő képességek fejlesztésére alakított alkalmi csoportbontással, kooperatív tanulásszervezéssel tudjuk optimálisan megoldani. 8
1.5.4. A nem szakrendszerű oktatás célja: a tanítás-tanulás szervezése biztosítsa a játékos formát, a tanulói közreműködést, az érdeklődés felkeltését, a probléma- és megoldáskeresést, a tanulói képességekhez igazodó fejlesztést Azon kompetenciák (kulcskompetenciák, képesség-együttesek) fejlesztése, amelyek birtoklása biztosítja a változó világban a gyors és hatékony alkalmazkodást. Nem az ismeretátadásra helyezzük a hangsúlyt, hanem a képességek fejlesztésére, amelyekkel az önálló ismeretszerzés megvalósulhat. Az alapképességek fejlesztése tantárgytól független, bármely tantárgy keretében megvalósulhat. Pl. olvasási készség, szövegértési készség, kommunikációs készség, logikus gondolkodási készség, szociális készségek stb. Minden gyermeknek a neki megfelelő egyéni gondoskodást igyekszünk nyújtani. A nem szakrendszerű oktatás kiterjesztése az 5-6. osztályban azt a célt szolgálja, hogy • • •
kezelni tudjuk az eltérő fejlettségi szintet elért tanulókat, megadja a lehetőséget arra, hogy lemaradó tanulóink beérjék társaikat, felzárkózzanak megerősítsük azokat az egyéni képességeket, amelyek az egyes tantárgyak követelményeinek elsajátításhoz, az önálló tanuláshoz szükségesek. Kiemelt fejlesztési területek: önálló tanulási és jegyzetelési technikák elsajátíttatása információszerzési- és feldolgozási technikák (forrásból tájékozódás, csoportosítás, rendszerezés, felhasználás új összefüggésben) képességének fejlesztése kommunikációs képességek fejlesztése, erősítése szociális kompetenciák fejlesztése pontos tájékozódás térbeli időbeli és mennyiségi viszonyokban az 5.és 6. évfolyamon kialakítandó tanulásszervezés során megjelenő módszertani kultúra, a „tanítói” és „tanári” módszerek megfelelő arányú érvényesülése Kiemelt fejlesztési irányok: olvasáskészség: olvasástechnika fejlesztése: szövegértő, élményszerző olvasás íráskészség: kiírt íráskészség fejlesztése elemi számolási készség fejlesztése: számírás, mértékegység-váltás, négy alapművelet a 100-as számkörben elemi rendszerező képesség, elemi kombinatív képesség fejlesztése írásbeli szinten Fejlesztési tartalmak Anyanyelvi kommunikáció – Szókincs – Nyelvtani ismeretek – Nyelvi funkciók – Szóbeli kapcsolattartás – Irodalmi és nem irodalmi szövegek megértése – Nyelvi stílusok érzékelése és adekvát alkalmazása – Kommunikációs helyzetek változatai 9
Szövegértés-szövegalkotási kompetenciák – Olvasástechnika – Értelmező olvasás – Ismeretterjesztő és hétköznapi szövegek pontos értelmezése – Szövegelemző műveletek: értelmezés, adatkiemelés, összefüggések felismerése, következtetés, véleményalkotás – Információk felhasználása feladathelyzetben – Kiegészítő információk gyűjtése – Kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegalkotás – Feladatértés, értelmezés Matematikai kompetenciák – Számolás, becslés – Gondolkodás: rendszerezés, deduktív és induktív következtetések – Gondolkodási műveletek alkalmazása feladathelyzetben: problémamegoldás, kritikai gondolkodás – Kommunikációs képességek: relációs szókincs, szövegértés, térlátás – Tudásszervező képességek: problémaérzékenység, megoldáskeresés, reflexió – Tanulási képességek: figyelem, emlékezet A tanulás tanítása – Érdeklődés – Önállóság – könyvtári és más információforrások – előzetes tudás mozgósítása – csoportos tanulás módszerei – az emlékezet erősítése – jegyzetelési technikák – forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás Gazdasági nevelés – tudatos fogyasztóvá válás – kockázatok mérlegelése – rövidebb és hosszabb távú előnyök Környezettudatosságra nevelés – fenntartható fejlődés – állampolgári kötelességek – személyes felelősség – válságjelenségek – fogyasztás és erőforrások A hatékony, önálló tanulás – írás, olvasás, számolás – saját tanulási stratégia – összpontosítás – tanulás céljának mérlegelése – közös munka – támogatás kérés
10
Valamennyi tantárgy feladata a NAT által meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése az alábbiak szerint: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Kulcskompetenciákra épülő fejlesztési feladataink a következők: Énkép, önismeret Hon-és népismeret Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire
A felhasználható időkeretet a különböző tanulásszervezési eljárásokkal a tanulók alapkészségeinek és kulcskompetenciáinak fejlesztésére, a tanulás tanítására használjuk fel tanulási szükségleteik szerint. Mivel a felsorolt tantárgyak fejlesztési területei megegyeznek a nem szakrendszerű oktatás céljaival, ezért valósítjuk meg a fejlesztést tantárgyi keretekben. Az egyes tantárgyak fejlesztési területeit a helyi tantárgyi tantervekben rögzítjük. A tananyag és a nem szakrendszerű oktatás fejlesztési területeinek kapcsolódási pontjait a tantárgyi tanmenetek részletesen tartalmazzák. Az alapkészség-fejlesztést a jogszabálynak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus végzi.
11
2. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket /tankönyv, munkafüzet, térkép/ stb. használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tárgynál egyéb eszközökre is szükség van /pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés, technika felszerelés stb./ 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei /illetve ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok/ határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt /a megelőző tanév májusában / tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: - A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének - Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. - A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. - Tartalmazza a tantárgyi követelményeknek, megfelelő tananyagot, illeszkedjenek a tantervhez, legyenek áttekinthetők, lényegre törők. - Legyenek felmenő rendszerben egymásra épülők. - Benne a tananyag elrendezése szemléletes és logikus. - Legyen alkalmas a tanulók munkájának irányítására a tanulás egy–egy szakaszában. - Tartalmazzon gondolkodtató, változatos feladatokat - A különböző tantárgyak sajátosságainak megfelelően segítse a tanulási technikák elsajátítását. - Adjon lehetőséget a differenciált foglalkoztatásra, fejlesztésre. - Adjon lehetőséget az önálló tanulói munkáltatásra. - Legyen alkalmas a tanult ismeretek gyakorlására, alkalmazására. - Segítse a megértést, az önellenőrzés képességének fejlesztését. - Jól látható, esztétikus fotókkal, ábrázolásokkal illusztrált legyen. - Megjelenése tetszetős, esztétikus legyen. - A szaktanár választása alapján a tanulók és a szülők javaslatainak,véleményének figyelembevételével kerüljenek használatba. - A szülők által megfizethető legyen. 12
5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket, a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű és az azt igénylő tanulók ingyenesen használhatják. 6. A kiválasztás lépései, elvei: - Tanulmányozzuk a tankönyvkiadók katalógusait. - Áttekintjük a hivatalos tankönyvlistát. - A kiválasztott tankönyvből kérünk a kiadótól egy-egy tiszteletpéldányt. - Tankönyvbemutatókon veszünk részt, illetve az iskolába hívunk egy-egy kiadót kiadványismertetésre. - Megvizsgáljuk, hogy a tankönyv egy vagy több évfolyamra kidolgozott, illeszkedik-e az előző évben használt tankönyvhöz, illetve a felsőbb évfolyamokon miből fognak tanítani a nevelők. - Előnyben részesítjük megrendelésnél azt a tankönyvcsaládot, amely több évfolyamra szól, és az adott tantárgy valamennyi részterületére kidolgozott. - A kapott könyveket megvizsgáljuk a tartalmukon kívül abból a szempontból is, mennyire felelnek meg tanítványaink fejlettségi szintjének, milyen mértékben szolgálják a tantervi követelményekben rögzített ismeretek, készségek, képességek fejlesztését. - Tanítási év közben a meglévő, megrendelt tankönyveket, taneszközöket a nevelő nem változtathatja meg. - Az alkalmazott tankönyveket, taneszközöket használjuk mindaddig, amíg velük szemben komoly szakmai, pedagógiai kifogás nem merül fel.
13
3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei 1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 4-8. évfolyamon minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a 4-8. tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 4. Ha a tanuló a 4-8. évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. 5. Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az első évfolyamon folytatja. 6. A 4–8. évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: - az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozáson való részvétel alól, - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse. - egy tanítási évben 250 igazolt óránál többet mulasztott, - a tantárgy óráinak 20 %-áról mulasztott - magántanuló volt. 7. A 250 igazolt óránál többet mulasztott tanulók és a magán tanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: – 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret – 5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret, idegen nyelv – 7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, idegen nyelv 8. Az 1–3.évfolyamon a közoktatási törvénynek megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanévben 250 óránál többet mulasztott. 1-3. évfolyamon a legalacsonyabb minősítést elért – „felzárkóztatásra szoruló”- tanuló is magasabb évfolyamba léphet társaival együtt. Ha a tanulónak az 1-3. évfolyamon a tanév végén – szakértői vélemény alapján - az igazgató egyéni továbbhaladást engedélyezett, a tantervi követelményeket 4. évfolyam végére köteles teljesíteni 9. 1-4. évfolyamon a szülő kérésére engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. 5-8. évfolyamon a sikeresen elvégzett évfolyam szülő kérésére történő megismétléséről az igazgató dönt.
14
4. Az iskolába való bekerülés előkészítése 4.1.Az óvodából az iskolába való átmenet segítése Kiemelt pedagógiai feladatok: • A neveltségi hátrányok fokozatos csökkentése • Egészséges napirend és szokásrendszer kialakításával, a szocializáció fokozatos fejlesztése, az érzelmi - intelligencia növelése. • Beszédfejlesztés, az esetleges nyelvi hátrányok csökkentése • Fejlesztő foglalkozások szervezése: a) megismerő b) megelőző c) fejlesztő d) felzárkóztató e) a fejlődési elmaradások célzott leküzdésére irányuló Fejlesztő gyakorlatok: • A beszéd fejlesztése a) a hallási differenciálás fejlesztése b) a helyes ejtés kialakítása c) a beszédütem érzékeltetése d) a szókincs fejlesztése • A térbeli tájékozódás fejlesztése a) A saját testen, a térben és a síkban. b) Játékos formában, cselekedtetéssel, sok manipulációval rögzíteni kell a gyermekben a viszonyfogalmakat. Logopédus, gyógypedagógus alkalmazása, a hátrányok gyors és hatékony csökkentése érdekében: Együttműködés Nevelési Tanácsadó szakembereivel › tapasztalatok megbeszélése, továbbhaladás mikéntjében közös állásfoglalás › eredményesség-eredménytelenség megállapítása › felmérések Tavaszi, őszi tennivalók: • A leendő elsős tanító meglátogatja a nagycsoportos óvodásokat. • Az óvodások is ellátogatnak az iskolába, ahol játékos formában megismerkednek az iskolával. ( OVIS szombat ) • Játékdélután, kirándulás szervezése (gyermeknap) • A nagycsoportos szül k tájékoztatása az iskolai szokásrendszerről. • Beszélgetés, tanácsadás a szükséges taneszközökről. • A tanterem díszítése. • Az iskolai életbe való beilleszkedés segítése, a fokozatosság, a játékosság elveinek alkalmazásával, megfelel iskolai környezetben (játszósarok,szőnyeg, bútorzat). Felelős: Óvodavezető , intézményvezető, leendő első osztályosokat tanító pedagógus 15
5. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden
jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét. 3. Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni: – a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, lakcímkártyáját – a szülő személyi igazolványát, a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt /ha a gyermek óvodás volt/, – a nevelési tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét /ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta./. – a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával, – szükséges esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A 2–8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: – a tanuló anyakönyvi kivonatát, – a szülő személyi igazolványát, lakcímkártyáját – az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, – az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 6. Ha a körzeten kívül tanuló az l–3. évfolyamra jelentkezik, vagy ha a 4–8. évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítés , az igazgató döntése előtt kikéri az intézményvezető és az érintett évfolyam osztályfőnökének véleményét. Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója e vélemények figyelembevételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt értesíteni kell.
16
6. A hátrányos helyzetű tanulók továbbhaladási feltételeinek biztosítása 6.1. Pályaorientáció Kiemelt feladat iskolánkban, hogy a felkészítő , felzárkóztató és tehetséggondozó munka eredményeként minden tanulónk el tudja végezni a 8. osztályt, továbbá a 9. évfolyamon képességeiknek megfelelően teljesítsenek. Nagyon fontos az integrációs programban a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, a lehetőségekkel való minél szélesebb körű megismertetés. Ezen családok többsége nem tudja gyermekének biztosítani a különórákra járást éppen anyagi helyzetükre tekintettel. Az egyenlő esélyhez jutást csak biztos általános iskolai alapokkal kaphatják meg. A vélt, vagy valódi hátrányok leküzdése legyen a cél, ne a problémák előli elmenekülés. Szeretnénk, ha tanulóink rendszeresen járnának iskolába, sikeresen befejeznék a választott középiskolát (ehhez szükség esetén a gyermekjóléti szolgálat segítségét is igénybe vesszük). A nagyfokú szociális hátrányokkal induló gyermekek esetében komoly eredménynek számítana, ha a középfokú intézményekben érdeklődésüknek megfelelő tagozaton tanulnának, s jó szakemberként kerülnének ki. 6.2. Feladataink: 1. Hetedik osztálytól / továbbra is / az osztályfőnöki órákon meg kell ismertetni a tanulókat a középiskolák típusaival, az egyes típusok által kínált lehetőségekkel. Törekedni kell arra, hogy a tanulók a képességeiknek leginkább megfelelő középiskolát válasszák. Ebben iskolánk igénybe veszi a zalaegerszegi Foglalkoztatási és Információs Központ (FIT) által biztosított pályaorientációs foglalkozásokat, programokat a 8. osztályos tanulók részére. 2. Szorosabb együttműködés kialakítása szükséges a diákok által választott középiskolákkal /meghívott pályaválasztási felelősök tájékoztatói a 8. évfolyam és szüleik részére/. 3. A pályaválasztási kiállítás megtekintése Zalaegerszegen /ZMPI szervezésében/ továbbra is, az itt tapasztaltak megbeszélése / lehetőség szerint együtt a szülőkkel / 4. A középiskola által szervezett nyílt napokon való részvétel biztosítása délutánokon korlátlanul, tanítási idő alatt legfeljebb 3 középiskolára korlátozva. 5. A pályaválasztási tájékoztató megvásárlásának biztosítása a tanulók igénye szerint, de 1 közös példány használatának biztosítása mindenképpen. 6. A 8. osztály osztályfőnökének részvétele a Zala Megyei Pedagógiai Intézet által évente szervezett, továbbtanulásra felkészít tájékoztatón. A ZMPI egyéb szolgáltatásainak igénybevétele /külön tanácsadás /. 7. A jelentkezési lapok kitöltéséhez osztályfőnök segítségének biztosítása . 8. Középiskolai tanulmányaik figyelemmel kísérése. 9. Középiskolai tanulmányaikhoz segítségnyújtás a jól felszerelt könyvtár. 10. Pályaválasztási szülői értekezlet Felelősök: osztályfőnökök
17
7. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése 1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája és/vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az írásbeli számonkérés formái: – iskolai szint tudásszint mérés – témazáró dolgozat – felmérő dolgozat 3. Közismereti tárgyak értékelése Közismereti tantárgyaink: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, természetismeret, biológia, földrajz, történelem, fizika, kémia, idegen nyelv (német vagy angol), informatika, osztályfőnöki.
7.1. Szóbeli számonkérés, értékelés:
A tanulók szóbeli kifejezőképességének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli formában. Ennek formái: • Felelet az új anyagból, amelyhez ismétlő kérdések, gyakorlati feladatok is kapcsolódhatnak. • Óra alatti munka, aktivitás, hozzászólás megfigyelése, amely külön jeggyel ill. jegyre beváltható piros, fekete ponttal értékelhető. • Magyar irodalomból a memoriterek (vers, próza) értékelése. • Idegen nyelvekből: szituációs beszélgetések, olvasás - fordítás, összefüggő szövegmondás kerül szóban számonkérésre. • Alsó tagozaton: a hangos olvasás, tartalommondás számonkérése során kerül sor még a szóbeli értékelésre.
7.2. Írásbeli beszámoltatás, értékelés:
A nevelők a tanulók tudását írásbeli formában egy-egy témakörön belül, az egyes témakörök végén, valamint év elején, félévkor, tanév végén rendszeresen ellenőrzik, értékelik. Ennek formái: • Írásbeli felelet egy vagy több témából. • Témazáró dolgozatok az egyes témakörök végén. • Év eleji, félévi, év végi felmérések. • Röpdolgozatok, amelyek a lényeglátást, alapfogalmak ismeretét ellenőrzik. • Tollbamondások, ahol a helyesírás értékelése hibapontok szerint kidolgozott javítókulccsal történik. • Magyar nyelv és irodalomból továbbá: fogalmazások, műelemzések, nyelvtani elemzések; alsó tagozaton: szövegértés, írás, íráshasználat kerül még írásban értékelésre. • Idegen nyelvekből: szódolgozatok, fordítások egészítik ki a beszámoltatás írásbeli formáit. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében az írásbeli dolgozatok, felmérések értékelésekor az elért pontszám érdemjegyekre történő átváltását a következő százalékok alapján végzik el a nevelők: 100 % - 91 % = 5 /kiváló/ 90 % - 76 % = 4 /jó/ 75 % - 51 % = 3 /megfelelő/ 18
50 % - 34 % = 2 /gyenge/ 33 % - 0 % = 1 /gyenge/ Alsó tagozaton az érdemjegyek mellett szöveges minősítő jelzéseket is adunk a tanuló teljesítményéről. Az értékhatárokon belül az osztály szintje, a feladatlap nehézségi foka szerint kisebb változtatás megengedhető. A tanulók munkaterheinek csökkentése, arányos elosztása érdekében az írásbeli beszámoltatás korlátait is meghatározzuk. Ezek a következők: • A témazáró dolgozatok, év eleji, félévi, év végi felmérések, több témát felölelő írásbeli feleletek időpontjáról előző tanítási héten, az írásbeli számonkérés többi formájának időpontjáról előző tanítási órán tájékoztatjuk a tanulókat. • Egy tanítási napon felső tagozaton legfeljebb 2, alsó tagozaton legfeljebb 1 alaposabb felkészülést igénylő írásbeli felmérést, dolgozatot írhatnak a tanulók. • A tanítási szünetet követő napon felmérést, dolgozatot nem íratunk. • Az írásbeli beszámoltatás időtartama alkalmanként legfeljebb 45 perc lehet. Egy- egy tantárgyi egység lezárása témazáró dolgozattal történik. Ennek jegye – átfogó jellege miatt – kétszeres súllyal veendő figyelembe. A bejegyzéskor megkülönböztető színt használunk. Az iskolai szint tudásszint mérés – pl. pedagógiai szakaszhatárok végén – a témazáró dolgozatokkal azonos módon kétszeres súllyal számítandó, s úgy is jelölendő . A témazáró és az iskolai tudásszintmérő dolgozatokat minden tanulónak meg kell írnia. A folyamatos szóbeli számonkérés segíti a kifejez készség fejlődését, a tantárgyi szaknyelv elsajátítását, egyes tanulók számára biztosítja az elsajátított tananyagról való beszámolás lehetőségét. Figyelembe vétele egyszeres súllyal történik. A bejegyzéskor megkülönböztetésül színt használunk. Egy – egy anyag vagy rövidebb tematikus egység számonkérése írásban is történhet. Egyszeres súllyal veendő figyelembe. A bejegyzéskor megkülönböztetésül színt használunk.
7.3. Gyakorlati tevékenységek ellenőrzése, értékelése:
• Informatika: géphasználat, billentyűhasználat, táblázatkezelés stb. Az ellenőrzés, értékelés egyéb lehetséges módjai: • Kiselőadás, referátum tartása. • Kutató - gyűjtőmunka. • Versenyeken, pályázatokon való részvétel. • Füzetvezetés. • Szorgalmi feladatok megoldása. A felsorolt számonkérési formák külön érdemjeggyel vagy jegyekre beváltható piros, fekete pontokkal értékelhetők.
7.4. A készségtárgyak értékelése:
A készségtárgyaink: rajz, ének-zene, technika és életvitel, testnevelés és sport. A tanórán kívül vállalt feladatok e tárgyakból (énekkari szereplés, versenyeken, pályázatokon való részvétel stb.) ösztönző hatású érdemjegyekkel értékelhetők. A készségtárgyak értékelésének alapjául elsősorban gyakorlati munkák szolgálnak, melyek a tantárgy sajátosságainak megfelelően kiegészülhetnek szóbeli és írásbeli teljesítményekkel.
7.5. Gyakorlati tevékenységek ellenőrzése, értékelése:
• Technika és életvitel: műszaki rajzok, különböző produktumok, növényápolási feladatok stb. 19
• Rajz: alkotott tárgyi produktum. • Testnevelés és sport: gyakorlatok technikai végrehajtása.
7.6. Szóbeli ellenőrzés, értékelés:
• Ének-zene: szóbeli felelet daléneklésből, zenefelismerésből.
7.7. Írásbeli ellenőrzés, értékelés:
• Rajz, technika és életvitel: elméleti anyagrészekből. • Ének-zene: ritmus-, kottaírás, zeneelméleti ismeretek. • Testnevelés: egyes tananyagokhoz tartozó elmélet számonkérése A készségtárgyak írásbeli beszámoltatására is a közismereti tárgyaknál leírt szabályozás érvényes. 7.8. Modultárgyak értékelése: A különböző tantárgyakba integrált modulokat a tantárgyon belül értékeljük
7.9. A tanulók tanulmányi teljesítményének minősítése: A nevelők a tanulók tanulmányi munkájának, előmenetelének minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez. Emellett azonban figyelembe veszik a tanuló hozzáállását, képességeit, eredményei változását. A tanulók tanulmányi munkájának minősítése az egyes évfolyamokon:
7.10. 1-4. évfolyam: Szöveges értékelés 2004. szeptember 1-től szöveges minősítést alkalmazunk az első évfolyamtól a 4. évfolyam félévéig). A szöveges értékelésnek ki kell fejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól teljesített, vagy csak megfelelt az elvárásoknak, esetleg felzárkóztatásra szorul. 7.10.1. A szöveges értékelés alapelvei •
az értékelés elsősorban a gyerekért szóljon
•
személyre szóló, ösztönző, fejlesztő hatású legyen
•
a pozitív megerősítést szolgálja, de derüljenek ki a gyermek erősségei, gyengeségei
•
rendszeres és folyamatos legyen
•
alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet
•
nyelvi megformáltságában legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára
7.10.2. A szöveges értékelés módja, gyakorisága
20
Szóbeli A tanuló magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi teljesítményéről a tanítási órákon és más iskolai foglalkozásokon. Megfogalmazódhat: o a pedagógus részéről o
a tanulótársak részéről
o
önértékelés formájában
Írásbeli A tanulói produktumokra írt rövid, lényegre utaló észrevételek megfogalmazása. Témazáró felmérések értékelése %-os teljesítménysávok megadásával és ezek minősítő jelzésével A tanulási folyamatban szükség szerint aktuális észrevételek bejegyzése a tanuló fejlődésével, előmenetelével kapcsolatban a tájékoztató füzetbe.Legalább negyedévenként értékeljük a tanulókat. Félévkor és a tanév végén részletes szöveges értékelés a tanuló magatartásáról, szorgalmáról és a tanulási eredményeiről. Az értékeléshez a tájékoztató füzet és a bizonyítvány mellett a pedagógus által elkészített értékelőlapokat is használjuk.
A 5-8. évfolyam: 5-8. évfolyamon a tanulók munkáját –a nem értékelt tantárgyak kivételével- év közben rendszeresen érdemjegyekkel, félév és tanév végén osztályzatokkal minősítjük. 5-8. évfolyamon a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek ily módon minősítésre: 5. évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, természetismeret, ének-zene, rajz, testnevelés és sport, technika és életvitel, informatika. 6. évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, természetismeret, ének-zene, rajz, testnevelés és sport, technika és életvitel, informatika. 7. évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, biológia, földrajz, ének-zene, rajz, testnevelés és sport, technika és életvitel, informatika, fizika, kémia. 8. évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, biológia, földrajz, ének-zene, rajz, testnevelés és sport, technika és életvitel, informatika, kémia, fizika. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében az osztályzattal értékelt tantárgyakból a diákoknak félévente legalább három érdemjegyet kell szerezniük. Ha a tantárgy tanítása nagyobb óraszámban történik, minden tanuló munkáját havonta legalább egy jeggyel kell értékelni. A tanulók által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő a tájékoztató füzeten keresztül értesíti. A bejegyzéseket az osztályfőnök rendszeresen ellenőrzi, az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.
7.11. A nem értékelt, minősített tantárgyak: A tanulók teljesítményét, előmenetelét érdemjegyekkel, osztályzatokkal, s egyéb módon sem értékeljük, minősítjük év közben, félévkor és tanév végén a következő tantárgyakból: • Osztályfőnöki (5-8. évfolyam).
21
7.12. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái Értékelő esetmegbeszélések a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók értékelésére Az iskolavezetés és az osztályfőnökök egyik alapvető feladata, hogy figyelemmel kísérje a tanulók személyiségének fejlődését. Ezért havonta egy foglalkozás keretén belül értékel esetmegbeszéléseket, tartunk, melynek célja a hátrányos tanulók személyiségfejlesztése. Ennek érdekében fontos, hogy az osztályfőnök naprakész információval rendelkezzen a tanuló szociális, érzelmi helyzetér l /beszélgetőkör, tartalmas, szinte kapcsolat kialakítása a családsegítő szolgálattal / . Lényeges, hogy az esetmegbeszélésen szintén a problémák valódi okának feltárására törekedjünk. A lehetséges megoldási módok közül igyekezzünk mindig a leghatékonyabb módszert kiválasztani, amely a tanuló személyiségének leginkább megfelel. Az értékelő esetmegbeszélések, valamint a gyermeki személyiségben történt változásokat az egyéni fejlődési naplóba az alábbi értékelési szempontok alapján végezzük: 1. Helyzetelemzés 2. Szociokulturális környezet változásai 3. Személyiségfejlődés • Tanulási képességek, kognitív kompetenciák • Szociabilitás • Viselkedéskultúra • Emocionális tényezők, attitűdök • Tehetség területek Fejlesztendő területek Egyéni fejlődési napló Az esetmegbeszélések - melyeken minden hónapban az iskola pedagógusai részt vesznek - egyben alkalmat adnak arra is, hogy a gyermekek fejlődését segítő értékelő vélemény kardinális részeit a megadott szempontok szerint rögzítse az osztályfőnök. A fejlődési napló arra is lehetőséget kínál, hogy a tanulóval menet közben történt jelentős eseményeket feljegyezze az osztályfőnök. A gyermeki személyiség jellemzés egységesen elfogadott szempontrendszer alapján történik. A tanuló jellemzésében az őt tanító valamennyi pedagógus részt vesz. A nevelő testület véleménye alapján elkészített háromhavonkénti összegző értékelést a szülővel megbeszéli az osztályfőnök, az egyéni fejlődési naplóba csak a véleményegyeztetés után kerül dokumentálásra az értékelés. 7.13. Írásbeli beszámoltatások meghatározása Iskolánkban a tanulók beszámoltatásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy osztállyal legfeljebb kettő témazárót, illetve év eleji,- félévi,- év végi felmér dolgozatot lehet íratni. A témazáró és az év eleji,- félévi,- év végi dolgozatokat annak megírása előtt 2 tantárgyi tanítási órával, az egyéb dolgozatokat 1 tantárgyi tanítási órával be kell jelentenie a nevelőnek. A dolgozatok kijavítását a nevelőnek 1 hét alatt el kell végeznie, és a dolgozat megírásától számított 2 héten belül azokat ki kell osztania. 22
A dolgozatokat a tanév végéig a nevelői szobában kell őrizni. 7.14 A sajátos nevelési igényű tanulók ellenőrzése, értékelése A gyermek sikeres iskolai beválása érdekében mindenkor figyelembe vesszük a Szakértő Bizottság által meghatározott értékelés és minősítés alóli felmentések javaslatát. A pontos területek tanulóként eltérőek lehetnek, a pedagógusnak, az SNI-s gyermek szakértői véleményében megfogalmazottak adják a támpontokat
23
8. A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítésének követelményei Legfőbb célunk, hogy a gyermek belássa a fegyelem és az önfegyelem megteremtésének szükségességét. • Értékelésünk segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre •
Mindig legyen személyre szabott.
•
Segítse az iskola oktatási, nevelési céljainak elérését.
A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítésének formái A tanuló magatartását az iskolában töltött teljes időszakra vonatkozóak értékeljük. Az értékelésre minden hónapban az osztályfőnök irányításával kerül sor. A félévi, év végi minősítést az osztályozó értekezleten állapítják meg a nevelők. A magatartás és szorgalom minősítésére félévkor és a tanév végén az osztályfőnök tesz javaslatot az osztályban tanító pedagógusok közösségének. Az osztályfőnök javaslatát a testület többségi döntéssel véglegesíti. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a mérvadó. A döntésnél a következő szempontok szerint kialakított értékelési skálát vesszük figyelembe. 8.1.Szorgalom A szorgalom minősítése lehet: példás jó változó hanyag Példás: Tanórai munkájára a rendszeresség jellemző. Figyelemkoncentrációja az átlagosnál jobb, a tanórai munkában kreatívan vesz részt. A tanár által sugallt összefüggéseket észreveszi, a tanórákon való feladatmegoldásban igyekszik a lehető legjobban és legpontosabban szerepelni. A sikeres feladatmegoldás láthatóan örömet okoz neki, ez motiválja aztán az újabb ismeretek elsajátítása felé. A tanórán együttdolgozik a tanárral, az oktatási folyamatban – ha lehetséges – igyekszik az önálló felismerésre, végkövetkeztetésre. Otthoni munkája rendszeres, megszerzett ismereteinek az előadását az aktív szerepelni vágyás jellemzi. Különösen kedves tantárgyainál érdeklődési köre jelentősen meghaladja a tanórán tanultakat. Életkorának megfelelő szakirodalmat tanulmányoz, tudását önmagától is állandóan fejleszti. Jó: Tanórai munkájára a rendszeresség a jellemző. Figyelemkoncentrációja jó, de a tananyaggal kapcsolatos megnyilvánulásában tanári ösztönzés szükséges. A nevelő által kitűzött feladatoknak igyekszik megfelelni, tényleges tudásának kifejezéséhez tanári segítségre van szüksége. Otthoni felkészülése során rendszeres, írásbeli és szóbeli feladatait szorgalmasan megoldja, de tanórán ezeket csak kifejezett felszólításra adja elő. Változó: Tanórai tanulmányi tevékenysége nehezen kiszámítható. Ugyanazon órán képes egészen kiváló, ill. egészen gyenge teljesítményre is. Teljesítményét döntően befolyásolja érzelmi viszonyulása a tananyag elsajátítandó része, ill. a nevelő személyisége, tanítási stílusa. Tanulmányi munkájában az akaraterő csak ritkán jelentkezik, nehezebben 24
elsajátítandó , időigényesebb feladatokat hamar felad, vagy hajlama van a lazításra. Otthoni írásbeli munkájára és szóbeli felkészülésére szintén a rapszódikusság jellemző, folyamatos, rendszeres gyakorlásra vagy jellembeli vagy pszichológiai adottságainál fogva nem képes. Hanyag: tanórai tanulmányi tevékenységére a figyelmetlenség jellemző. Nem kapcsolódik be önként az új anyag elsajátítását célzó oktatási folyamatba, nem mutat érdeklődést a tananyag iránt. Társait gyakran zavarja, elvonja társai figyelmét a tananyagról, nehezíti a nevelő oktató munkáját. Házi feladatainak elkészítése, tanórára való felkészülése folyamatosan hiányos, ebből kifolyólag a tényleges szellemi, manuális, fizikai lehetőségei alatt teljesít. 8.2.Magatartás A magatartás minősítése lehet példás jó változó rossz Példás: Alapvető tulajdonsága ma mindenkori jóra való törekvés. Kreatív. Ötleteivel mindig a közösséget foglalkoztató probléma megoldását segíti. Tanáraihoz való viszonyát a segítőkészség jellemzi. Kritikus személyiség, ha társa vagy tanára elképzelésével nem ért egyet, megfelelő formában felhívja rá a figyelmet. Központi személyiség, társai érezhetően elismerik vezető szerepét, magatartását példaként lehet előttük emlegetni. Nem szolgalelkű, de a racionális szabályozási rendszert (pl. működési szabályzat, tanórai, iskolai és iskolán kívüli rend), ha ennek helyességéről meggyőződött, elfogadja és betartja. Jó:Legjellemzőbb vonása, hogy tisztában van a követelményekkel. Alkalmazkodóképessége jó. Alkati tulajdonságából kifolyólag olyan cselekedetet, amely a közösség rosszallását, ill. tanárai kritikáját kiválthatná – általában nem követ el. Figyel és megpróbál igazodni a közösséget helyes irányba vivő központi személyiségekhez, tehát képes disztingválni, a helyeset a helytelentől megkülönböztetni. Figyelembe veszi tanárai elvárásait és megpróbál ehhez igazodni. A házirend reá vonatkozó részeit különösebb kritika nélkül betartja. Változó:Viselkedése nehezen kiszámítható, képes negatív és pozitív előjelű cselekvésekre hasonló jellegű motivációból kifolyólag egyaránt. Személyiségének jó és kevésbé jó vonásai megközelítőleg egyenlő arányban oszlódnak el. Tanáraihoz, társaihoz való viszonyát a mindenkori hangulata határozza meg. Cselekedeteivel képes segíteni, de nagymértékben hátráltatni is az osztályközösség munkáját. A házirend, a működési szabályzat neki tetsző részeit betartja, de amelyik megkötéseinél fogva kényelmetlen számára, különösebb lelkiismeret furdalás nélkül megszegi, ill. ilyen és hasonló jellegű magatartásáért osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetésben részesült. Rossz: Kivonja magát az osztály közösen megtervezett feladataiból, a közösség kulturális, sport és egyéb tevékenységéből. Társait szándékosan inzultálja, csúnya, közönséges szavakat használ. Tanáraival szemben tiszteletlen, zavarja a tanóra rendjét. Magatartásában felfedezhető az előre eltervezett, tudatos rosszindulat. A házirend szabályzata különösképpen nem érdekli, a szabályzatot figyelmen kívül hagyja, ill. megszegi, igazgatói írásbeli figyelmeztetésben részesült.
25
9. A tanulók jutalmazásának és elmarasztalásának formái A tanulói közösségekben vagy az egyes tanulók magatartásában, szorgalmában, tanulmányi munkájában elért jó eredményeket jutalmazzuk. 9.1. Jutalmazás Az iskola a kiemelkedő tanulmányi munkát szaktárgyi, illetve tantestületi dicsérettel jutalmazza. Ezek az osztálynaplóba, anyakönyvbe és a bizonyítványba bevezetésre kerülnek. A tanulók plusz feladataik sikeres teljesítéséért szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói vagy tantestületi dicséretben részesíthetőek. A szaktanári és osztályfőnöki dicséret csak az osztálynaplóba és az ellenőrző könyvbe kerül bejegyzésre. Az igazgatói és tantestületi dicséret az ellenőrzőbe, anyakönyvbe, osztálynaplóba és bizonyítványba is bejegyzésre kerül Kiemelkedő, tanórán felüli tanulmányi, vagy más jellegű, az iskola hírét öregbítő teljesítményért, versenyen elért eredményért a tanulók könyv-, vagy más tárgyjutalomban részesülhetnek, amelyet lehetőleg ünnepélyes körülmények között kell átadni. 9.2. Elmarasztalás Az alapvető viselkedési szabályok, vagy a házirend ellen vétő tanulók a vétek súlyának és a kihágások gyakoriságának figyelembevételével az alábbi módón büntethetők. Szóban: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói figyelmeztetés, elbeszélgetés a szülőkkel Írásban: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói intés vagy megrovás. Ezek a súlyuknak megfelelően a havi és az év végi magatartás, illetve szorgalomjegyben is tükröződnek. Minden esetben az osztálynaplóba és az ellenőrző könyvbe bejegyzésre kerülnek. Tudomásul vételét a szülő aláírásával jelzi. Különlegesen minősített esetekben a tantestület fegyelmi bizottságot hozhat létre, az ügy kivizsgálására és tantestületi intőt adhat.
26
10. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: • A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség, - képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. • Az iskolai tanítási időszakban található hétvégékre, tanítási szünnapokra, hosszabb szünetekre nem ad fel több házi feladatot, mint azt a heti rendszeres munka során teszi. Kivételt képeznek ez alól a kötelező olvasmányok, memoriterek, hosszabb távú feladatok, Megfigyelés, kísérlet, gyűjtő munka. A mindennapos házi feladatok a kerettantervben megfogalmazott célok elérése érdekében az órai munkának megfelelően, azzal összhangban kerülnek kiadásra, a tantárgyat oktató szaktanár belátása szerint. . • Amennyiben a napközis illetve tanulószobás tanuló a tanóra ideje alatt szakkörön, sportkörön vagy egyéb tanórán kívüli foglalkozáson vesz részt, és nem tudja feladatát elvégezni, azt otthon köteles pótolni. • A házi feladatok differenciált meghatározása a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője. Ennek megfelelően a tanulók írásbeli házi feladataikat egyéni képességeiknek, tanulási tempójuknak megfelelően kapják. Az írásbeli házi feladatok a tanórai anyag megszilárdítását segítik el , illetve lehetőséget kell adniuk a tehetségfejlesztésre. • A szóbeli feladatok az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációt, a matematikai és természettudományos kompetencia fejlesztésének eszközei. Az ismeretek elsajátításán kívül nagy figyelmet kell fordítani a rendszerezés, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére. Olyan tudás kialakítása a cél, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. • A szóbeli feladatok meghatározása is történhet differenciáltan. A feladat kijelölése: • tankönyvből, munkafüzetből, feladatgyűjteményből, segédkönyvekből történhet • lehet önálló gyűjtő munka Az otthoni munkához nyújtott segítség lehet: • kérdések • órai vázlat Az elvégzett feladatok ellenőrzése történhet • egyénileg • frontálisan • szóban, írásban Az el nem végzett feladatokat a tanulóknak pótolniuk kell. Amennyiben a tanuló rendszeresen nem végzi el vagy nem pótolja a feladatait, a szorgalom és a tantárgy félévi, illetve év végi osztályzatát e hiányosság lerontja.
27
A napközi otthon és a tanulószoba feladata: 10.1. Napközi otthon: • Tanulási terv a nevelő által meghatározott módon. • Egyéni, páros, csoportos felkészülés. • Az elkészült feladatok nevel i ellenőrzése. • A halmozottan hátrányos helyzetű és a tanulási nehézségekkel küzd tanulók segítése. 10.2. Tanulószoba: • Tanulási terv készítése. • Egyéni, páros, csoportos felkészülés. • A feladatok elvégzésének ellenőrzése. • A halmozottan hátrányos helyzetű és a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítése.
28
11. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK PEDAGÓGIAI ELLÁTÁSA "...emberi mivoltunkban mind egyenlőek vagyunk, és mindannyiunknak azonosak az emberi jogaink. Mint emberi lény senki sem kevesebb a másiknál, a helyét és biztonságát mindenkinek meg kell lelnie ezen a földön…" (Pearl Buck: A gyermek, aki soha nem nőtt fel) Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján •
•
testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd
A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A sajátos nevelési igény kifejezi: •
a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, • az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Iskolánkban a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság véleménye alapján a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása folyik. A tanulók számára a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás megszervezésének heti időkerete – a közoktatási törvényben meghatározott - heti tanítási óra - tizenöt százaléka értelmi fogyatékos tanulónál, - tizenöt százaléka - az autista kivételével - többi fel nem sorolt fogyatékos tanulónál, - harmincöt százaléka a gyengénlátó tanulónál, - negyven százaléka a mozgásfogyatékos, a vak, a nagyothalló, a beszédfogyatékos tanulónál. A feladatellátás szervezeti háttere: •
A Pakodi Tagiskola tekintetében a logopédiai és gyógypedagógiai ellátást a ZalAKAR többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Pedagógiai Szakszolgálat biztosítja 29
•
A Festetics Kristóf ÁMK Pókaszepetki Tagiskolájában, Óvodájában, valamint a Zalaistvándi Óvodában a gyógypedagógiai ellátást főállású gyógypedagógus, a logopédiai ellátást pedig a Megyei Önkormányzat által biztosított utazó logopédus látja el.
A nevelési tanácsadás a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi társulás feladatellátásában működik. A gyermekek fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján történik, gyógypedagógus, logopédus irányításával, egyéni és kiscsoportos szervezési formában. Tárgyi feltételek: Mindegyik tagintézményben külön terem áll rendelkezésre a fejlesztéshez. A Pakodi Tagiskolában, és Óvodában az eszközpark felszereltsége az átlagot meghaladó. Rövidtávú célunk a Pókaszepetki Tagiskola fejlesztő szobájának - a 11/1994. (VI.) MKM rendelet 7. számú mellékletében foglaltak szerint -, a fogyatékosságok típusának megfelelő, tanulási képességet fejlesztő eszközökkel való bővítése. Az iskola - az alapító okiratban foglaltak szerint – a sajátos nevelési igényű gyermekek köréből az enyhe értelmi fogyatékos, a beszédfogyatékos, valamint a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztését biztosítja.
SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY (SNI)
-
A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége
-
Fogyatékosságok
-
A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza NEM vezethető tartós és súlyos rendellenessége
1. AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓ: Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók akadályozottsága, személyiségfejlődési zavara, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. 1.1. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői: Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, 30
amelyek vagy oksági összefüggésben állnak következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki.
az
értelmi
fogyatékossággal,
vagy
Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. A nevelésükhöz szükséges feltételeknek iskolánk eleget tesz: • a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanárt foglalkoztatunk, • speciális tanterv, tankönyv áll a tanulók rendelkezésére, illetve • a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítottak. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés és terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet. 1.2. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Alapfokú nevelés a) Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam. b) Kezdő szakasz: 3-4. évfolyam. Ebben a két szakaszban a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárások, tartalmak és oktatásszervezési megoldások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulnia a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. A bevezető szakaszban - a közoktatási törvény által biztosított lehetőséggel élve - egy évfolyamtananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezünk. A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a tanulókat. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére törekszik. E két szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. c) Alapozó szakasz: 5-6. évfolyam. d) Fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is.
31
1.3. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja: az értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A gyógypedagógus, a terapeuta - esetenként más szakember véleményének figyelembevételével - készíti el a fejlesztő programot, amely a tanuló különleges gondozási igényére épül, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység során a fejlesztő programok készítésekor és elemzésekor elsődlegesen azt vesszük figyelembe, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez. 2. A BESZÉDFOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSÉNEK ELVEI 2.1. A beszédfogyatékos tanuló: Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és - megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együttjáró részképességkiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek - az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig – minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók: - megkésett beszédfejlődés, - diszfázia, - diszlália, - orrhangzós beszéd, - beszédritmus zavara (dadogás, hadarás), - diszfónia, - disarthria, - mutizmus, - diszlexia, - diszgráfia, - súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása. 32
A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek beépítése a pedagógiai teendők sorába. 2.2. A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében biztosítjuk a tanuló számára a felfelé nivellálást segítő pedagógiai környezetet, az ép beszélő környezetben integráltan történő oktatást. •
A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekszünk a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére.
•
A fejlesztés tudatos és tervszerű, melynek során a beszéd állapotának felmérésétől a terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul.
•
A módszerek megválasztásakor az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, és a korrekció adott szakaszának figyelembevétele szükséges.
•
A fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek.
•
Fontos a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a különböző beszédműveletek számos azonos, illetve közös elemből tevődnek össze, a fejlesztést a különböző átviteli megoldásokkal eredményesebbé tehetjük.
•
A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit.
•
A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése intenzív és folyamatos.
•
A fejlesztést a szűk támogató együttműködése segíti. A terápiában - a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése érdekében - a tanulóval kommunikáló valamennyi felnőtt partner. 2.3. Kiemelt fejlesztési feladatok:
•
Énkép, önismeret A személyiség fejlesztésében hangsúlyozott szerepet kap a szociális kapcsolatrendszer kommunikációs bázisa, a kommunikációs szándék tudatos megvalósítására nevelés. •
Információs és kommunikációs kultúra Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára. 33
•
Tanulás Az informatikai eszközök tanulás során történő megfelelő és tudatos alkalmazásának különösen az írás- és olvasási nehézséggel küzdő tanulók esetében van kiemelt szerepe. •
Testi és lelki egészség A nevelésnek, oktatásnak átfogó képet kell nyújtania arról, hogy a tanuló miként viszonyuljon beszédfogyatékosságához. Kiemelt feladat a tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor felkészítése az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel később is együtt tudjon élni.
3. A
PSZICHÉS FEJLŐDÉS ZAVARA MIATT A NEVELÉSI, TANULÁSI FOLYAMATBAN TARTÓSAN ÉS SÚLYOSAN AKADÁLYOZOTT TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSÉNEK ELVEI
PSZICHÉS FEJLŐDÉS ZAVARA
-
részképesség-zavarok: diszlexia diszgráfia diszkalkulia
kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar; pszichikus funkciók kialakulatlansága
A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképességzavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. Nem határozhatunk meg egységes jellemző jegyeket; az egyes állapotok a tünetek/tünetegyüttesek komplexitásától függően a funkciógyengeségtől a komplex személyiség-, illetve általános tanulási zavarig terjedhetnek. A percepciós bázis többdimenziós érintettsége miatt az olvasás, írás, számolás elsajátításában különböző súlyosságú akadályt jelent, az enyhe zavartól egészen a funkcióképtelenségig. a) A RÉSZKÉPESSÉG-ZAVAROK (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) A részképesség-zavarok körébe az iskolai teljesítmények - elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) - elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttese tartozik. 34
Jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A részképesség-zavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. b) A KÓROS HYPERKINETIKUS VAGY KÓROS AKTIVITÁSZAVAR A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Azok a tanulók, akik súlyos figyelemzavaruk (helyzetidegenség, hibás-hiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képesség miatt nem tudnak a tanulási szituációba beilleszkedni, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak. Míg a részképesség-zavarok gyakran ép érzékszervek esetén is az érzékszervi fogyatékosság (gyengénlátás, enyhe nagyothallás) látszatát kelthetik, addig a hiperaktivitás, a nyugtalanság, a túlmozgások, a figyelemzavar előfordulásakor a tanulók általánosan gyenge képességűnek, értelmi fogyatékosnak tűnhetnek. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési lelassulásának jelei a tanulási, magatartási zavar tüneteit mutató tanulóknál az alábbiak: - általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra, - fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen viselik el a várakozási feszültséget, - gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre, - fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztése A fejlesztés alapelvei • • •
•
A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítésére intézményünk gyógypedagógiai tanárt foglalkoztat. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesítjük a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőséget. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: o az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, o a kudarctűrő-képesség növelése, o az önállóságra nevelés.
35
A FEJLESZTÉS KIEMELT CÉLJAI, FELADATAI 3.1. DISZLEXIA A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. A súlyos olvasás-írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép- és felsőfokú oktatásban, illetve a felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradnak. 3.2. DISZGRÁFIA Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: • • • • • • • • •
a testséma biztonságának kialakítása, a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, a vizuomotoros koordináció gyakorlása, a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. 36
3.3. DISZKALKULIA A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegen nyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: • • • • • • • •
az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, a testséma kialakítása, a téri relációk biztonsága, a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, a szerialitás erősítése, segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. 3.4. A
KÓROS HIPERKINETIKUS FIGYELEMZAVAR
VAGY
KÓROS
AKTIVITÁSZAVAR,
A
3.4.1. Hiperkinetikus zavarok Már az első öt évben kialakuló tünetegyüttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat.
37
3.4.2. Magatartási zavarok Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: • • • • • •
A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére. Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. Együttműködés a családdal és más szakemberekkel. A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.
38
12.A tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október ill. május hónapban. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják. Mérési idő: ősz – tavasz 1.) Testsúly – testmagasság 2.) Ülésben előrenyúlás (kötelező) A vizsgált tényező: Hajlékonyság A teszt leírása: Ülő helyzetben a lehető legtávolabb nyúlás. Útmutatások a mérést vezető személynek: • Helyezkedjen el a vizsgált személy oldalánál és tartsa a kinyújtott helyzetét. • A vizsgált személy mindkét kezével nyúljon a doboz felső széléig és érintse meg a vonalzót, mielőtt elkezdené az előrehajlást. • Az eredményt az ujjakkal a skálán elért legtávolabbi helyzet adja meg. A vizsgált személynek meg kell tartania ezt a helyzetet mindkét próbálkozásnál legalább, míg kettőt számolunk, hogy az eredmény pontosan leolvasható legyen. • Ha a két kéz ujjai nem egyforma távolságra érnek el, akkor az ujjakkal elért távolságok átlagával kell számolni. • A tesztet lassú és fokozatos előrehajlással kell végrehajtani mindenféle hirtelen mozdulat nélkül. • A második kísérlet rövid pihenő után következik. Pontozás: A jobbik eredmény értékét vesszük figyelembe, centiméterben megadva (a doboz tetején levő beosztáson elért cm. érték ). 3.) Helyből távolugrás A vizsgált tényező: Alsó végtag dinamikus erejének mérése. A teszt leírása: Álló helyzetből távolugrás. A tanulónak adandó utasítások: „Állj kényelmes terpeszben, a lábujjaid éppen a vonal mögött legyenek, hajlított térdekkel. Erőteljes karlendítés után ugorj a lehető legtávolabbra. Igyekezz mindkét lábbal egyszerre talajt fogni, és egyenesen megállni. A két végrehajtásból a legjobb eredmény számít.” Útmutatások a mérést vezető személynek: • A szőnyegre vízszintes vonalakat rajzolunk, az elugró vonaltól 1 méter távolságban elkezdve, párhuzamosan egymástól 10 cm-re. • A vonalakra merőlegesen elhelyezett mérőszalag biztosítja a pontos mérést. • Álljon a szőnyeg mellé és jegyezze fel az ugrási távolságot. • A távolságot az elugró vonaltól a leérkező sarok pontjáig mért legrövidebb távolság adja. • Újabb kísérlet engedélyezhető, ha a kísérleti személy hátraesik vagy bármelymás testrészével érinti a szőnyeget. • A szőnyeg elugrási és leérkezési szintjének meg kell egyezni, valamint a talajra is megfelelően kell rögzíteni • Hogy az értékkülönbözőségek szignifikánsak legyenek, pontosan kell mérni. Pontozás: A két kísérlet közül a jobbik eredményt rögzítjük. Az eredményt cm-ben adjuk meg. 4.) Felülés - törzserő A vizsgált tényező: A hasizom ereje ( hasizom erő- állóképesség ). 39
A teszt leírása: A fél perc alatti maximális számú felülés. A tanulónak adandó utasítások: „Ülj le a talajra, a hátadat tartsd függőlegesen, a kezeidet kulcsold össze a tarkódon, a térdeket 90 fokos szögben hajlítsd be, a sarkad és a talpad a szőnyegen van. Ezután feküdj a hátadra, a vállad érintse a szőnyeget, majd ülj fel, és könyököddel érintsd meg a térdedet. Tartsd összekulcsolva az ujjaidat a tarkódon egész idő alatt. Amikor azt mondom „kész…rajt”, ismételd meg ezt a mozgást 30 másodpercig olyan gyorsan, amennyire lehetséges. Folytasd, amíg nem hallod az „állj”-t. Ezt a tesztet csak egyszer végezd el.” Útmutatások a mérést vezető személynek: • Térdeljen a vizsgált személy mellé, hogy ellenőrizze a helyes kiindulási helyzetet. • A segítő a kísérleti személy valamelyik oldalán üljön le, hogy ellenőrizze a talpak talajon tartását és a derékszögű comb-lábszár helyzetet. • Miután megadta a teszt útmutatást, és mielőtt elkezdődne a teszt, a vizsgált személy csinálja meg egyszer a gyakorlat ellenőrzéseképpen, hogy biztosan megértette e a feladatot. • Indítsa el az órát a „kész-rajt” jelre és állítsa meg 30 másodperc után. • Számolja hangosan minden alkalommal a teljes, pontosan elvégzett felülést. Egy felülés az ülő helyzetből a szőnyeg érintésén át az újabb felülési helyzetig könyökkel a térd érintéséig tart. • Azt számolja, ha könyök megérinti a térdet. Nem számolható a nem tökéletesen végrehajtott felülés. • A teszt során figyelje, hogy a vizsgált érintse meg vállával a szőnyeget, könyökével a térdét, amikor felemelkedik a kiinduló helyzetbe. Pontozás: A 30 mp. alatt tökéletesen végrehajtott felülések száma adja a pontszámot. 5.) Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás ( A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok: 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítás-nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és hajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik,, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. 6.) 10 X 5 méteres ingafutás A vizsgált tényező: Futási sebesség, fürgeség. A teszt leírása: A maximális sebességű futás, fordulás tesztje. A tanulónak adandó utasítások: „Állj indulásra készen a vonal mögé. Az egyik lábadat pontosan a vonal mögött helyezd el. Amikor meghallod az indító jelet, fuss olyan gyorsan, amilyen gyorsan tudsz a másik vonalig, majd fordulj vissza a kiindulási vonalhoz, mindkét lábbal lépj át a vonalakon. Ez egy kör, ezt ötször kell megtenni. Az ötödig körben se lassíts le, amikor közeledsz a célhoz, hanem folytasd a futást. Ezt a tesztet egy alkalommal végezd el.” Útmutatások a tesztet vezető személynek: • Két párhuzamos vonalat kell kijelölni a padlón (krétával vagy mérőszalaggal ) 5 méter távolságra egymástól • A vonal legyen 1,2 méter hosszú és mindkét végén jelzés ( kúp, kocka, gúla stb. ) • Bizonyosodjon meg, hogy a futó mindig mindkét lábával átlépi (keresztezi) a vonalat, hogy a kijelölt pályán marad és hogy a fordulók olyan gyorsak, amennyire az lehetséges. 40
• A megtett körök számát hangosan mondja be mindegyik kör végén. • A teszt akkor fejeződik be, amikor a vizsgált személy az egyik lábával átlépi a célvonalat. • Csúszásmentes padló szükséges, hogy a teszt alatt a vizsgált személy ne csússzon előre vagy oldalra. Pontozás: Az öt ciklus teljesítéséhez szükséges tizedmásodpercben mért idő adja a pontértéket.(Példa: A 21.6 másodperc idő pontszáma 216.) 7.) Állóképességi futás A vizsgált tényező: Kardio–respiratikus állóképesség A teszt leírása: A gyerekek állórajttal indulva, megadott időegység alatt a lehető leghosszabb távot teljesítsék a futópályán. Megengedhető, hogy amennyiben a próbázók kifáradtak egy időre lelassítsanak vagy gyalogoljanak. Ezt követően kezdjenek újra futni és igyekezzenek minél hosszabb távot megtenni. Az időegység 1-2. osztályban 6 perc, 3-4. osztályban 10 perc. Pontozás: A gyerekek által megtett méterek számát jegyezzük fel a nevük mellé, ennyi a pontszám.
A tantárgyankénti tantervek (a könnyebb kezelhetőség kedvéért) a Pedagógiai Program 1. sz. mellékletét képezik.
41
Érvényességi rendelkezések A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata: •
tanévenként a megvalósulás értékelése
•
bevezetésétől felmenő rendszerben a követelmények teljesítésének, teljesíthetőségének mérése (tantárgyi, magatartás, szorgalom) A pedagógiai program módosítása Módosító javaslatot tehet:
•
a nevelőtestület bármely tagja
•
a szakmai munkaközösségek
•
az iskola fenntartója
•
szülők
•
diákok
•
az iskola igazgatója A szülők a pedagógiai program módosítását a szülői munkaközösség jóváhagyásával
tehetik meg. A diákok a pedagógiai program módosítását a diákönkormányzat jóváhagyásával tehetik meg. A módosító javaslatokat legkésőbb a tanévzáró értekezletig a nevelőtestület elé kell terjeszteni. A módosításokat a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél illetve helyeken tekinthető meg: •
az iskola fenntartójánál
•
az iskola könyvtárában
•
az iskola nevelői szobájában
•
az iskola igazgatójánál
•
az iskola irattárában
42
E.) A PEDAGÓGIAI ÉS MŰVELŐDÉSI PROGRAM VÉLEMÉNYEZÉSE, ELFOGADÁSA
1.A pedagógiai és művelődési programot a diákönkormányzat a 2008.év ………………….. napján tartott ülésén megismerte és véleményezte. Kelt: Pókaszepetk, 2008. ………………….. Pintérné Tóth Erika DÖK munkáját segítő nevelő 2.A pedagógiai és művelődési programot a szülői munkaközösség 2008.év ………………….. napján tartott ülésén megismerte és véleményezte. Kelt: Pókaszepetk, 2008. ………………….. Hertelendiné Erdész Beáta SZM elnöke 3. A pedagógiai és művelődési programot a nevelőtestület a 2008.év …………………... napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Pókaszepetk, 2008. ……………………. Kovács Árpádné igazgató
43
44
A művelődési - és pedagógiai programot a nevelői testület 2008. ……………………-án fogadta el.
Festetics Kristóf Általános Művelődési Központ 1-4. évfolyamos Tagiskola és Napközi Otthonos Óvoda
Helyi tanterv
1. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Belépés az iskola induló évfolyamára Belépés feltétele: életkor, iskolaérettség (óvoda végzi, problémás esetben a Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság elé utalja a gyermeket) Beiratkozás módja: A beírás időpontját 30 nappal előbb nyilvánossá tesszük az óvodában és önkormányzat hirdetőtábláin.
Belépés felsőbb évfolyamokra Felsőbb évfolyamokra más iskolából érkező gyerekek esetén türelmi időt adunk az átállásra, felzárkózásra. Ha szükséges felzárkóztató foglalkozáson segítjük ezt. A türelmi idő gyerekenként, szaktárgyanként eltérő lehet, a határidő minden esetben a következő tanév kezdete.
Magasabb évfolyamra lépés feltétele A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az előírt tantárgyi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. Kivétel képeznek ez alól a sajátos nevelési igényű tanulók, akiknek mentesítéseit szakvéleményük és az ez alapján készült egyéni fejlesztési terv tartalmazza. A tanuló az első-három évfolyamon, a negyedik évfolyam végéig nem utasítható évfolyamismétlésre, csak abban az esetben, ha a tantárgyi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt nem tudta teljesíteni. Az első-harmadik évfolyamot a gyermek csak a szülő kérésére ismételheti meg. A tantárgyi követelményeket nem teljesítő tanulók számára javítási lehetőséget a javítóvizsga nyújt, melyet akkor tehetnek, ha elégtelen osztályzataik száma nem haladja meg a kettőt. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, a tantestület az érintett pedagógusok véleményének meghallgatásával dönt a javítóvizsgára bocsátás lehetőségéről. A magasabb évfolyamba lépéshez a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: •
tankötelezettségét magántanulóként teljesítette
•
igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen a 250 tanítási órát elérik
•
mulasztásai egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladják
2
2. A tanulói teljesítmények, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, formái AZ ISKOLA ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE Iskolánk értékelési rendszerének a következő fontos alapkérdésekre kell tudnia választ adni: • Minden értékelésmozzanattal egyben értéket közvetítek, tehát – mivel a pedagógiai programunk meghatározott értékek mentén kötelezte el magát - ilyen értelemben fontos az egységesség az értékelésben • Fontosnak ítéltük még abból a szempontból is az egységességet, mert a partnereink számára jól követhető, kiszámítható rendszerként kell, hogy megjelenjen a munkánk – köztük az értékelés is -, mivel a szülő „az iskolába és nem a tanító nénibe íratja be a gyermekét”(dr. Horváth Attila). • Ugyanakkor mindenképpen szükséges tekintettel lenni a pedagógusok módszertani szabadságára, és egy olyan mélységű szabályozottságot megvalósítani, ami szabad mozgásteret ad az alkotó fantáziának, nem gátolja a fejlődést, fejlesztést, vagyis megfelelő egyensúlyt teremteni az intézmény és a pedagógus egyéni érdeke között 2.1. Az értékelés funkciói Diagnosztikus értékelés • megmutassa a tanulók kiinduló, kezdő szintjét egy-egy tanítási ciklus megkezdésekor, egy-egy új tantervi téma kezdetén, vagy egy-egy téma lezárása előtt • tulajdonképpen előzetes helyzetfeltárás a tanuló tudásáról a tanulás hatékonyságának növelése érdekében. • rögzíti egy-egy tanítási-tanulási szakasz kezdetén a tanulók induló tudásállapotát. • év eleji felmérés - amikor nehezen elválasztható egymástól a diagnosztikus és a szummatív funkciója az értékelésnek - akkor értékelhető érdemjeggyel, ha hosszabb év eleji ismétlés előzi meg a felmérést (Komoly segítséget jelentenek mérésmetodikai szempontból az OKÉV által bonyolított országos képességmérések, melyek jó mintát adnak egyrészt a készségek, képességek mérésének módszereire, másrészt a diagnosztizáló mérések lehetséges vizsgálati szempontjainak megalkotására, és az eredmények felhasználására. Kiemelkedő jelentőségét látjuk abban, hogy többszempontú összehasonlító vizsgálódásra ad lehetőséget, és legkorszerűbb pontja a hozzáadott pedagógiai érték megjelenítése.) Formatív értékelés • a tanuló a szülő tájékoztatása a tanuló pillanatnyi teljesítményének szintjéről, a tanításitanulási folyamatban haladásának mértékéről, eredményességéről. • Segítő, formáló szándékú a gyermek felé, • a tanítás-tanulási folyamat egészében megerősítésre, korrigálásra, a tanulók önellenőrző, önértékelő képességének fejlesztésére is alkalmas • A pedagógus részéről ez folyamatos információgyűjtést jelent, így a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérője • Felhívja a pedagógus figyelmét az egyéni haladás ütemére, eredményekre, hiányosságokra, és a kapott mérési eredmények alapján fejlesztő hatású, egyénre vonatkozó, megerősítő vagy korrekciós nevelő-oktató munkát tervezünk • Fontos, hogy a felzárkóztatásban való részvételt eme formatív mérések eredményei is indokolhatják. 3
• • • • • • •
a mért tudásanyag terjedelmének függvényében történjen érdemjeggyel való értékelése A szummatív értékelés célja: a tanuló fejlődésének átfogó minősítése nagyobb tanulási témák, időegységek végén (félév, tanév vége). Feladata a tanuló és szülő tájékoztatása egy-egy témakör ismeretelsajátításának mértékéről. Adott tanítási-tanulási szakasz lezárásakor az elért tudásállapot rögzítése, viszonyítás a tantervi követelményekben meghatározottakhoz. Minden esetben százalékos eredmény-meghatározás szükséges, hiszen felzárkóztatási szabályzatunk szerint ennek függvénye lehet a felzárkóztatáson való részvétel. Az alsó tagozat esetében az év végi szummatív mérések külső méréssel zajlanak, melyek lehetővé teszik megint csak a pedagógusok számára az eredmények összehasonlítását, és ezáltal az elemzések újabb szemponttal gazdagodhatnak. Érdemjeggyel és/vagy százalékosan értékeljük.
2.2 Az értékelés szerepe oktató-nevelő munkánkban Meggyőződésünk, hogy a nevelési alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások és az értékelés között szoros a kapcsolat, hiszen leegyszerűsítve egy kicsit: a gyermekek azt tanulják meg az iskolában, amit értékelünk. Innen nézve kevés olyan területe van a gyermekek iskolai létének, ami nem képezi értékelés tárgyát (vagy talán nincs is). Az értékelés szerepe több oldalról is megközelíthető. Megítélésünk szerint az egyik legfontosabb a fejlődéslélektani vonatkozása: hiszen, a gyermek énképének, önértékelésének alakulását alapjaiban, meghatározóan befolyásolja a pedagógus véleménye, értékelése. Nem mindegy, hogy ezt hogyan, milyen eszközökkel, milyen információkra, adatokra alapozva tesszük, valamint, ha a teljes személyiség fejlesztését tűzzük ki célul, nem tehetjük meg, hogy értékelésünk ne terjedjen ki annak minden vonatkozására, megnyilvánulására. Pedagógiai, neveléslélektani szempontból olyan fontos elvárásoknak kell tudnia megfelelni az értékelési rendszernek, mint: • a tudásért – és nem a jó jegyért – való tanulás • ennek kapcsán megfelelő motiválás • a sokcsatornás értékelési rendszer • az árnyaltság az értékelésben • képes legyen segítő információt adni a továbblépéshez, rámutatni a változásokra és azok okára, elemezni és kijelölni a fejlődéshez vezető utat Az fent leírtak nyomán értékelési alapelveink a következők: • Az értékelés a gyerekért, s elsősorban a gyerekeknek szóljon • Alapozza meg, alakítsa a helyes önértékelést, segítse az önismeretet, a reális énkép megformálását • Legyen nyitott, amely nem ítélet, hanem tükör • Segítse, hogy a gyerek aktív részese lehessen saját fejlődésének • A tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet betölteni • Legyen folyamatos és rendszeres • Feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak • Legyen egyénre szabott, • Nyelvi megformáltságában legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára • Adjon lehetőséget arra, hogy szülő és pedagógus között megfelelő együttműködés, együttgondolkodás alakulhasson ki a gyermek fejlődése érdekében Az értékelés egyénre szabottsága számunkra a következők figyelembe vételét jelenti: • a gyermek aktuális fejlettségi állapota,
4
• •
esetleges sajátos nevelési igénye gyermekek szociokultúrális háttere, és ezáltal a méltányosság elvének alkalmazása
Az értékelés címzettje: • első és legfontosabb címzettje: a gyermek, neki tart tükröt önmagáról; teljes mértékben csak abban az esetben, ha a fejlődéséhez az optimális feltételek az iskola, az őt tanítónevelő pedagógusok, valamint a szűkebb és tágabb környezete részéről adottak • szülő: legnehezebb a szűkebb és tágabb környezetben meglévő hiányosságokra való reflektálás, ha az értékelés eredményének tükrében a nem kielégítő fejlődés okozója abban rejlik. A megfelelő együttműködés, az elégséges bizalom elnyerése az egyetlen esély ezen a területen • pedagógus, abban az értelemben, hogy az értékelés kapcsán megvizsgálja az általa alkalmazott módszerek helyességét, saját hozzáállását, attitűdjeit, hogy ezek hogyan befolyásolták, segítették, támogatták a gyermek gyarapodását, fejlődését 2.3.Az értékelés tárgya, tartalma Ebben a tekintetben a legfontosabb kérdés, hogy milyen normák alapján értékelünk? A tantárgyi tananyagtartalmak, elsősorban az ismeretek, a lexikális tudás, valamint a készségek, képességek területén a meghatározó a helyi tanterv minimuma. A nevelési tartalmak, értékek, erkölcsi normák területén természetesen vannak megkérdőjelezhetetlen értékek, ezeken túl értékelés tárgyát ezen a területen csak az képezheti, amiben a tantestület teljes konszenzust tudott kialakítani a normák tekintetében. Törekvésünk, hogy lehetőleg minden tanulói megnyilvánulás kapjon visszajelzést, ne maradjon el értékelése. Tantárgyi teljesítmények kapcsán értékelendő területek • Fejlesztési/tantervi követelményeknek való megfelelés (jó teljesítmények, illetve lemaradások) • Fejlődés illetve fejlettség a tantervben meghatározott képességekben (szövegértés, megismerés, problémamegoldás, gondolkodás, döntés, együttműködés, konfliktuskezelés, stb.) • A tanuló saját, megelőző teljesítményeihez viszonyított előrehaladás • • • • • • • • • •
Magatartás kapcsán értékelendő területek Együttműködés a társakkal és a tanárokkal Konfliktuskezelés Szabálykövetés a tanórákon, óraközi szünetekben, szabadidőben A tanuló helyzete a közösségben, az osztályban elfoglalt hely Feladattudat fejlettsége Türelme, kitartása a feladatvégzésben (nem tanórai feladathelyzetben) Kezdeményezőkészség, aktivitás Önbizalom Viszonya a társakhoz, felnőttekhez Beszédstílusa, hangneme Szorgalom kapcsán értékelendő területek
•
Motiváltság és részvétel a tanulási tevékenységekben 5
• • • • • • • • • • • •
A munkavégzés rendezettsége, pontossága Munkafegyelem A felszerelés A házi feladat megléte Az önállóság A segítségkérés és adás Az együttműködés feladathelyzetben Az érdeklődés Az aktivitás A munkatempó A munkavégzés hatékonysága A megbízhatóság és a teljesítés igényessége Az értékelés tartalmi vonatkozásai kapcsán a pedagógusokkal szemben a következők az elvárások: • több terület esetében (pl.: konfliktuskezelés, együttműködés, önbizalom) megbízható információ, adat szerzése az adott értékelendő területről az értékeléshez • teremtse meg a gyermekek számára azokat a helyzeteket, alkalmazzon olyan módszereket akár a tanulásszervezés akár bármilyen más területen, amelyekben értékelhető módon megnyilvánulhatnak, megmutathatják magukat a gyerekek az adott értékelendő terület vonatkozásában • a megfigyelésen kívül az alkalmazott módszerekben megnyilvánuló változatosság, sokszínűség, illetve olyan mérési módszerek alkalmazása, melyek a szubjektivitást, és az értékelési módszerekben megnyilvánuló szegényességet képesek ellensúlyozni, kiiktatni. 2.4. Az értékelés formái 1 – 4 osztály Szöveges értékelés: Intézményünkben 6 éve folyamatosan, felmenő rendszerben adaptáltunk egy szöveges értékelési rendszert az alsó tagozaton. Ez a Winkler Márta által kidolgozott szöveges értékelésen alapult. Az adaptált értékelési rendszer tantárgyanként értékeli a gyermek teljesítményét oly módon, hogy egy táblázatban megfogalmazza a tantervi követelményeket, és ezekhez egyenként fűz értékelő megjegyzéseket. A magatartás, szorgalom vonatkozásában a gyermek teljesítményét oly módon értékeli, hogy egy táblázatban rögzíti a magatartás, szorgalom értékelésének területeit, és ezekhez egyenként fűz értékelő megjegyzéseket (négy fokozatban) annak vonatkozásában, hogy mekkora biztonsággal használja, működteti az adott elvárásban megfogalmazottakat a gyermek. A táblázatban értékel a tanító és a gyermek is, egymás mellett szerepel értékelésük, melyet minden esetben - különös tekintettel az eltérésekre – szöveges megjegyzés követ a formanyomtatvány megfelelő rovatában. Kiemelkedő szerepet tulajdonítunk ennek az értékelési metódusnak a gyerekek önértékelésének fejlesztésében. Az írásbeli beszámoltatásoknál a minősítés és a százalékos teljesítmények egyeztetése. 1-4. évfolyam végéig szöveges értékelésnél Kiválóan megfelelt: 90-100% Jól megfelelt: 76-89 % Megfelelt: 40-75 %
4. év félévétől osztályzatra váltva Jeles: 90-100 % Jó: 76-89 % Közepes: 61-75 % Elégséges: 40-60 % Elégtelen: 0-39 %
Felzárkóztatásra szorul: 40 % alatt
6
A félévi és év végi szöveges értékelés formanyomtatványa programunk 2. sz. mellékletét képezi. 4. osztály második félévétől: • a Kt. 69.§ (2) bekezdésében meghatározott 5 fokú skála alkalmazásával o Fontosnak tartjuk, hogy az érdemjegyek félévi eloszlása egyenletes legyen (ajánlott minimális számuk félévente 4). o A félévi és tanév végi osztályzatok az adott időszakban megszerzett érdemjegyek átlagából alakulnak ki, ebben kiemelt szerepet kapnak a témazárók érdemjegyei. o A tanév végi osztályzatok kialakításakor az egész éves teljesítményt vesszük figyelembe, figyelve az esetlegesen megmutatkozó fejlődési tendenciákat. o A tantárgyi érdemjegy nem lehet fegyelmezési eszköz. • a pedagógusok a módszertani szabadság jegyében egyénileg kidolgozott szöveges értékelést alkalmaznak. • Szóbeli szöveges értékelés a tanuló szorgalmáról, magatartásáról, tanulmányi teljesítményéről a tanítási órákon és más iskolai foglalkozásokon megfogalmazódhat: o a tanító részéről o a tanulótársak részéről o önértékelés formájában o napközis nevelő részéről o ügyeletes nevelő részéről o diákönkormányzat részéről o a tanulóval foglalkozó vagy kapcsolatban lévő pedagógus részéről • Írásbeli szöveges értékelés megfogalmazódhat a tanulói produktumokra írt rövid, lényegretörő észrevételek megfogalmazásával témazáró felmérések megoldásának értékelése %-s teljesítménysávok megadásával és ezek minősítő jelzésével formatív mérések megoldásának értékelése %-s teljesítménysávok megadásával és ezek minősítő jelzésével diagnosztizáló mérés megoldásának értékelése csak %-s teljesítménysávok megadásával, azok minősítő jelzője nélkül a tanulási folyamatban szükség szerint aktuális észrevételek bejegyzése a tanuló fejlődésével, előmenetelével kapcsolatban a tájékoztatófüzetbe az alsó tagozaton 1-3. osztályban félévkor és tanév végén, 4. osztályban félévkor részletes szöveges elemző értékelés az meghatározott szempontok figyelembevételével a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, és a tantervi követelményeknek megfelelően tanulmányi eredményéről, teljesítményéről Az érdemjeggyel történő értékelés kizárólagosságának megszüntetésével az alábbi problémákat szeretnénk megszüntetni: • A szóbeli számonkérések esetén az érdemjegyek szubjektív meghatározását befolyásoló tényezők magas száma • Kizárólagossága az értékelésben értékelési pongyolasághoz vezet • Kizárólagossága a tanulókat csak a jó érdemjegyek és nem a megszerezhető tudás felé orientálja • Komoly zavarokat okozhat a tanulók önértékelésében Az előzőekben ismertetett a tanulók magatartása, szorgalma és teljesítménye értékelésével kapcsolatos programszintű szabályozáson túl: • A programban leírt formák mellett más módok és eszközök is alkalmazhatók • Ez történhet piros ponttal, csillaggal, jelek, szimbólumok alkalmazásával. 7
•
A konkrét teljesítményekhez kötődő, alternatív megoldások bármely területen és fejlesztési szakaszban alkalmazhatók az alábbi kikötéssel • Alkalmazásuk, minősítéssé vagy szöveges értékeléssé történő átváltásuk mindenkor az adott szakmai munkaközösség egyeztetésével, döntésével, elfogadásával, mint elégséges szakmai kontrollal valósulhat meg Az értékelő esetmegbeszélések, valamint a gyermeki személyiségben történt változásokat az egyéni fejlődési naplóba az alábbi értékelési szempontok alapján végezzük: 1. Helyzetelemzés 2. Szociokulturális környezet változásai 3. Személyiségfejlődés • Tanulási képességek, kognitív kompetenciák • Szociabilitás • Viselkedéskultúra • Emocionális tényezők, attitűdök • Tehetség területek Az esetmegbeszélések - melyeken minden hónapban az iskola pedagógusai részt vesznek - egyben alkalmat adnak arra is, hogy a gyermekek fejlődését segítő értékelő vélemény kardinális részeit a megadott szempontok szerint rögzítse az osztályfőnök. A fejlődési napló arra is lehetőséget kínál, hogy a tanulóval menet közben történt jelentős eseményeket feljegyezze az osztályfőnök. A gyermeki személyiség jellemzés egységesen elfogadott szempontrendszer alapján történik. A tanuló jellemzésében az őt tanító valamennyi pedagógus részt vesz. A nevelő testület véleménye alapján elkészített háromhavonkénti összegző értékelést a szülővel megbeszéli az osztályfőnök, az egyéni fejlődési naplóba csak a véleményegyeztetés után kerül dokumentálásra az értékelés. Ki végzi az értékelést? A magatartás, szorgalom esetében a tanuló értékeli önmagát, értékelik őt az osztálytársak, valamint minden pedagógus, akinek vele kapcsolatban értékelő észrevétele van. Ezek összegzése megjelenik az osztályfőnök által az osztályáról vezetett fejlődési naplóban havi rendszerességgel, és említésre méltó megállapításai az esetmegbeszélések tárgyát is képezhetik. Tantárgyi teljesítményeket, a tantárgyakat tanító pedagógusok értékelik a gyermekek bevonásával.
• • • • •
A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei Példás aktivitásával előreviszi a foglalkozások menetét az iskolai élet szabályait elfogadja, betartja és társait is erre ösztönzi diákönkormányzati és osztályközösségben önként vagy megbízással vállalt kötelezettségeit lelkiismeretesen, eredményesen elvégzi, ezeket szívesen vállalja a közösségi életben aktív, kezdeményező és öntevékeny társas kapcsolatait a tisztelet, együttműködési készség, figyelmesség, udvariasság, kultúrált beszéd jellemzi mind társai, mind pedig a felnőttek irányába. 8
• • • • • • • • • • • • • • • •
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Konfliktuskezelését az erőszakmentesség a konstruktivitás jellemzi, illetve a nála kisebbeket segíti ebben Jó viselkedésével nem hátráltatja a foglalkozások menetét az iskolai élet szabályait betartja közösségi ( iskolai, DÖK, osztály) életben részt vesz társas kapcsolatait a tisztelet, udvariasság, kultúrált beszéd jellemzi mind társai, mind pedig a felnőttek irányába konfliktuskezelésben törekszik az erőszakmentességre Változó viselkedésével zavarja a foglalkozások menetét az iskolai élet szabályait gyakran megszegi a közösségi életben vonakodva, nem szívesen vesz részt, megbízásokat nem vállal viselkedési megnyilvánulásai a társas kapcsolataiban kiszámíthatatlanok, változóak konfliktuskezelésében gyakran megjelennek erőszakos agresszív elemek Rossz viselkedésével hátráltatja a foglalkozások menetét az iskolai élet szabályait rendszeresen, szándékosan megszegi a közösségi életben nem vesz részt társas kapcsolatait a tiszteletlenség, udvariatlanság, durva beszéd, agresszivitás jellemzi konfliktusait erőszakosan, agresszív módon oldja meg A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei Példás a tanórákra rendszeresen, önállóan készül ( szóban, írásban) a tanórákon aktív, érdeklődő, tanórán kívül is öntevékeny a felszerelése tiszta, hiánytalan munkavégzése pontos, megbízható munkavégzését az igényesség jellemzi mind tartalmi, mind formai vonatkozásban képességeinek megfelelően teljesít érdeklődése szerint versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, azokra lelkiismeretesen felkészül segíti a lemaradókat, a tanulási nehézséggel küzdőket Jó a tanórákra rendszeresen készül a tanórákon megfelelő motiválás hatására dolgozik felszerelése tiszta, esetenként hiányos munkavégzése kielégítő képességeinek megfelelően teljesít érdeklődése és munkavégzése megmarad a szorosan vett iskolai tananyag keretein belül elakadás esetén képes segítséget kérni Változó a tanórákra való felkészülésében rendszertelen a munkában önállótlan felszerelése rendetlen, gyakran hiányos tanulási teljesítménye ingadozó az órákon ritkán mutat érdeklődést 9
•
munkavégzésében megjelennek az igénytelenség jelei mind tartalmi mind formai vonatkozásban
•
nem tud segítséget kérni Hanyag
•
a tanórákra rendszeresen felkészületlenül érkezik
•
munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait nem végzi el
•
felszerelése rendetlen, rendszeresen hiányos
•
tanulási teljesítménye képességei alatt marad
•
az órákon nem mutat érdeklődést
•
munkavégzése általában igénytelen
•
segítséget nem igényel, nem is fogad el
A magatartás és szorgalom értékelésekor és minősítésekor az életkori sajátosságokat figyelembe vesszük.
A tanulók jutalmazása Célja: Megerősítse az értékelés alapján képező tevékenységet, viselkedést, és ösztönzően hasson a tanulóra és társaira Fegyelmező intézkedések, elmarasztalás Célja: A tanulót arra ösztönözze, hogy kötelességeit és az iskolai közösségi élet szabályait betartsa. Az elmarasztaló eljárások esetében a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a kötelesség vagy szabályszegés súlyára való tekintettel – el lehet térni. Többszöri szóbeli figyelmeztetés után ugyanazért a kötelesség és szabályszegésért írásbeli figyelmeztetés adunk. A tanulók jutalmazási és elmarasztalási rendszerének táblázata a program 3. sz. mellékletét képezi.
10
3. Az iskolai beszámoltatás az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A beszámoltatás során nyert adatok, információk, benyomások, tapasztalatok képezik a tanulói teljesítmények értékelésének alapját. Tartalmi követelményeit a helyi tanterv fejlesztési követelményeiben meghatározottak képezik. A legfontosabb követelmény a beszámoltatás formái kapcsán, hogy objektív, árnyalt, egyénre szabott értékelés alapjául szolgáljanak. Formáinak alkalmazásakor különös tekintettel kell lenni a sajátos nevelési igényű tanulók szakvéleményeiben megfogalmazott mentesítésekre. Ezek figyelembevételével készülnek az egyéni fejlesztési tervek ide vágó fejezetei. Az értékelés céljának, funkciójának megfelelően alkalmazandóak a különféle beszámoltatási formák. Az iskolánkban leggyakrabban alkalmazott beszámoltatási formák: • szóbeli (felelet, vizsga) • írásbeli (felelet, témazáró, felmérő) • tanulói produktumok (rajzok, munkadarabok, gyűjtemények) • tanulói tevékenységek (tánc, játék, testneveléshez kapcsolódó mozgásformák) Szummatív és diagnosztikus értékelés alapjául az írásbeli beszámoltatási formákat tartjuk előnyösebbnek, míg a formatív értékelés alapja lehet szóbeli és írásbeli beszámoltatás vagy más beszámoltatási formák is. Egyes formák alkalmazása tantárgyanként változatos legyen, alkalmazkodjon a gyermek sajátos igényeihez, életkorához, biztosítsa a sokcsatornás értékelés lehetőségét. Az írásbeli beszámoltatás rendje A beszámoltatás rendje, ideje: • diagnosztikus értékelés céljából a tanév elején és a témazárók előtt 2-3 órával írásbeli felmérés; tanítási, tanulási szakaszok kezdetén • formatív értékelés céljából a tanulás folyamatában rendszeresen, állandóan • szummatív értékelés céljából alsó tagozaton félévkor és év végén, valamint nagyobb tantárgyi témakör lezárásakor a szakasz végi összefoglalást követően Beszámoltatás szerepe, célja: • diagnosztikus értékelés esetén előzetes helyzetfeltárás a tanuló tudásáról a tanulás hatékonyságának javítása érdekében • formatív értékelés céljából: vagy segítő formáló szándékú, felhívja a figyelmet az egyéni haladás ütemére, eredményekre, hiányosságokra; vagy az elsajátított ismeretanyag számonkérésére irányul egy vagy két tanóra anyagából • szummatív értékelés esetén az írásbeli beszámoltatás információt ad egy-egy témakör ismeret elsajátításának mértékéről A beszámoltatás korlátai: • diagnosztikus és szummatív értékelés esetén egy nap csak két tantárgyból lehet írásbeli felmérést íratni, melyet az előző tanórán be kell jelenteni • formatív értékelés esetén időtartama nem haladhatja meg a 10 percet A beszámoltatás értékelésben betöltött súlya: • diagnosztikus értékelés esetén nem fejeződik ki érdemjegyben, csak százalékban 11
•
•
•
• •
•
• •
formatív értékelés esetén ha az egyéni haladás üteméről, eredményekről, hiányosságokról tájékozódunk, akkor érdemjeggyel nem értékeljük, vagy részjegyet jelenthet és öt egymás követő részjegy átlagolásával érdemjeggyé váltódik át ha az elsajátított ismeretanyag írásbeli számonkérése (egy vagy két tanóra tananyagából) a cél ebben az esetben érdemjeggyel értékeljük szummatív értékelés esetén a témazáró a felmérés eredményét százalékosan és érdemjeggyel, illetve szövegesen értékeljük; a félévi és év végi osztályzatok megállapításakor nagyobb súllyal esnek latba eme felmérések érdemjegyei, százalékos eredményei, „kétes” eredmény esetén osztályzateldöntő szerepük lehet Mérések Diagnosztikus mérések: DIFER-teszt(OKÉV) a teszt alapján az alábbi területeken mérjük az 1-3. osztályos tanulókat: a szociális motívumok és készségek fejlődése az írásmozgás- koordináció fejlődése a tapasztalati összefüggés-megértés fejlődése a beszédhanghallás fejlődése a tapasztalati következtetés fejlődése a relációszókincs fejlődése az elemi számolási készség fejlődése a méréseket az osztálytanítók végzik el minden évben október végéig a mérési eredményeket felhasználjuk az osztályok nevelési terveinek elkészítésére szükség esetén a mérési eredmények kapcsán szakemberhez küldjük a gyermeket egyéni fejlesztési terv alapja lehet OKÉV kompetencia-mérései a mérési eredmények felhasználása: összehasonlító vizsgálat visszacsatolás a tanulási folyamat szabályozásába, szervezésébe: tantervek, tanmenetek, Külső szummatív mérések az alsó tagozaton az alsó tagozaton történik az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv, szövegértés, matematika, a mérési eredmények felhasználása: összehasonlító vizsgálat visszacsatolás a tanulási folyamat szabályozásába, szervezésébe: tantervek, tanmenetek,
12
4. Az otthoni /napközis és tanulószobai/ felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai
• • • •
• • • • • • • • •
Célja: Gyakorlás Rögzítés Fejlesztés Feladatadás: A feladat önálló elvégzésre alkalmas legyen: - a gyermek számára már ismert feladattípus - differenciált feladatadás - sajátos nevelési igény figyelembe vétele A házi feladat meghatározásakor történjen meg annak közös értelmezése. Tartalma: Tartalmában nem érinthet olyan tananyagtartalmat, készséget, képességet, ami a tanuló számára ismeretlen, nem begyakorolt. Kivétel ez alól a kutatómunka. A feladatvégzéshez szükséges eszközök biztosítottak vagy biztosíthatók legyenek. Terjedelme: Az írásbeli feladatok elvégzése 45 percnél hosszabb időt ne vegyen igénybe, s lehetőleg az első tanórán történjen. Konkrét terjedelmi korlátok a tantárgyaknál tantárgyspecifikusan kidolgozásra kerülnek. Hétvége: A pénteki házi feladatadás sem tartalmában, sem terjedelmében nem térhet el a hétközi napoktól. Hétvégére plusz házi feladatot nem adunk. Szünetek: Téli, tavaszi szünet idejére érdeklődésnek, irányultságnak, képességeknek megfelelő feladatok ajánlása. Nyári szünetre a feladatadás elvei: A szülőkkel egyeztessük, beszéljük meg a szükséges gyakorlás mennyiségét, tartalmát. Adjunk ajánlást az időbeli megtervezésre.
13
5. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, szempontjai
1. Milyen mértékben fedi le a könyv tartalma az adott tantárgy helyi tantervét? (Szükséges-e valamilyen segédkönyv vagy más kiegészítő taneszköz, esetleg segédletek nélkül, önmagában is kiszolgálja a tanulás folyamatát?) 2. Milyen tartalmi kidolgozottság (szaktudományos megfelelés, igényesség, korszerűség)? 3. Miféle tanításfelfogást képvisel a tananyag-feldolgozás módja (pl.ismeretcentrikus, tapasztalati alapozottságú, elnyújtott, lassú fogalomalkotásra épül, kis lépésekben halad vagy feszített tempót diktál)? 4. Mennyire megfogalmazása)?
életkorbarát
(tartalom,
illusztrációk,
betűméretek,
feladatok
5. Teremt-e lehetőséget az önálló tanuláshoz, a differenciáláshoz a rögzítéshez, a gyakorláshoz? 6. Milyen az ismeretszerzés és az alkalmazás aránya? 7. Mennyire motiváló erejű a könyv tartalma, kreativitásfejlesztő-e a feladatrendszer? 8. Milyen fajta képesség- és készségfejlesztési feladatok megoldásához ad segítséget? 9. Milyen a nyelvi megformáltsága (igényes, változatos nyelvhasználat, gazdag, életkorbarát szókincs, egyértelmű pontos utasítások)? 10. Mennyire igényes a kivitelezés (esztétikum, betűméret, betűforma, szövegrendezés, figyelemfelhívó kiemelések, rendezett összkép, a tanulói eligazodásának segítése)? 11. A kötés és a borító minősége, a könyv terjedelme súlya és ára.
14
6. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és a választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények HELYI TANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZÁRA (1-4. évfolyam) Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában - élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret A kezdő iskolaszakasz bevezető időszakában az iskolába kerüléssel együtt járó tanulási mód, környezet és tevékenység váltást lassú átmenettel szükséges segíteni és minél inkább törésmentessé tenni. A tanító biztonságérzetet fokozó, a tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtő, tapintatos és szeretetteljes bánásmódja teszi lehetővé, hogy a kisiskolások felfedezhessék belső értékeiket, a feladatokkal való megküzdés élményét, 15
kipróbálhassák fejlődő önállóságukat, s ne végzetes kudarcként, hanem hasznosuló tanulsággal éljék meg sikertelen próbálkozásaikat is. A sokféle közös tevékenységben való részvétellel sajátíthatják el a gyerekek leginkább azokat az alapvető magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív viszonyulásaikat, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét. Hon-és népismeret A kisiskolások különösen nyitottak, fogékonyak e fejlesztési terület irányában. Ezért is olyan fontos, hogy a tanító minden lehetőséget - pl. az olvasmányok tartalmát, a közös éneklés, zenélés élményét, a képzőművészeti alkotásokkal való találkozás alkalmait, a társadalmi, természeti és technikai környezetből szerzett tapasztalatokat és ismeretbővítést - célirányosan használjon fel ahhoz, hogy a haza fogalmát megtöltse tartalommal, gondoskodjon a nemzeti kultúra értékeinek átörökítéséről, ösztönzést adjon a nemzeti hagyományok ápolására és a hazaszeretet példáinak megmutatása mellett a hazaszeretet tevékenységekben megnyilvánuló gyakorlásához is teremtsen feltételeket. Ez a pedagógiai tevékenység természetesen csak akkor lesz teljes értékű, ha már kisiskolás korban megkezdődik a hazánkban élő nemzetiségek és népcsoportok iránti figyelem és nyitottság megalapozása, a kulturális értékeikkel való ismerkedés és az elfogadásukra, a megbecsülésükre, a tiszteletükre való ráhangolás. A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet fel az európai azonosságtudat, az egyetemes kultúra iránti fogékonyság, mert a gyerek olyan kitekintés, élmény és tapasztalás birtokába jut, amely a későbbiekben utat nyithat és feltételt képez az európai identitás fejlődéséhez. Környezeti nevelés Az iskolába lépő kisgyerek az óvodából sok olyan hasznos tapasztalatot, élményt és érzelmi alapvetést hoz, amelyik megalapozza az alsó tagozat tudatosító, attitűdformáló, szokásalakító tevékenységét a környezettudatos magatartás formálásához. A kisiskolások környezeti nevelésében kiemelt szerepe van a személyes tapasztalatoknak és az ismételten átélt élethelyzeteknek. Ezek többféle nézőpontból történő megbeszélésének, értékelésének, a vélemények ütköztetésének és a pozitív magatartásformák folyamatos gyakorlásának. Különösen fejlesztő hatásúak a gyermekek környezetében megfigyelhető és jól érzékelhető környezeti problémaszituációk megoldására szervezett - a gyerekek öntevékenységére, ötleteire építő - kreatív feladatok és projekt-jellegű tevékenységek. Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése A bevezető és a kezdő iskolaszakasz tanulási tevékenységeinek egyik leglátványosabb eredménye az új nyelvhasználati módok, az olvasás és az írás megtanulása és használatának eszközzé fejlesztése. Tekintettel arra, hogy a nyelvhasználati módok megtanulása egymásra épül, fejlesztésük pedig szorosan egymáshoz kapcsolódik, a velük való foglalkozás helyes arányainak kialakítása különös figyelmet igényel a tanítótól. A különböző nyelvhasználati módok tanulásának pszichológiai és szociokulturális feltételeiben igen jelentős eltérések tapasztalhatók a tanulók körében. Ezért súlyos hiba, ha a tanítás feszített tempójú, egységes haladási ütemet vár el a tanulóktól, nincs tekintettel eltérő jellemzőikre, fejlesztési szükségleteikre. Az olvasás és az írás, valamint a szövegalkotás tanulásának kezdeti időszakában a szokásosnál is nagyobb szerepe van az egyéni különbségek figyelembevételének, a differenciált fejlesztésnek. Ilyen módon érhető el, hogy az olvasás, a szóbeli és az írásbeli önkifejezés élmény, örömteli tevékenység lehessen a gyermeknek. Lehetővé kell tenni, hogy a tanulók saját olvasatuk szerint értelmezhessék a szöveget, kapjanak ösztönzést arra, hogy felépítsék magukban annak képi világát. Az értő olvasás fejlődésében fontos lépés az a tapasztalat, hogy a szöveg nemcsak irodalmi élményt nyújthat, hanem ismeretforrás is, s az így megszerzett tudás felhasználható újabb feladatok megoldásához. 16
Az anyanyelv emeltebb igényű használatának megalapozása is kisiskolás korban veszi kezdetét az ösztönös nyelvhasználat tudatosítási folyamatainak beindításával. A kommunikációs kultúra korunkban nélkülözhetetlen összetevője a különféle ismeretforrások hasznának és felhasználhatóságának korai megtapasztalása, s ennek részeként az elektronikus média használatának megalapozása a számítógép elemi szintű kezelésének megismerésével. Tanulás Kisiskolás korban a tanulási képesség az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében: problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető leginkább. E tevékenységek közben alakulnak a későbbi - felnőtt kori - munkavégzéshez nélkülözhetetlen akarati jellemzők, érzelmi viszonyulások és képesség összetevők (tervezés, döntés, visszacsatolás, együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés stb.) is. Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem szabadon választható témákban, kötetlen szervezésű és társas tanulási helyzetekben is kipróbálhassák képességeiket a tanulók. Az önálló tanulás képességének megalapozásához az olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások (pl. tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás) alakításának megindítása is hozzá tartozik. Testi és lelki egészség A kisiskolás egészséges fejlődését és eredményes tanulását döntő mértékben befolyásolja, hogy az iskola milyen mértékben és módon elégíti ki mozgásigényét. Ezért a mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellő időt szükséges biztosítani a kötetlen játékra és a szabadlevegőn szervezett mozgásra. A tanulók egészséges tanulási környezetének megszervezése, elhelyezése, a humánus, szeretetteljes bánásmód és szorongásmentes légkör megteremtése mellett a tanítónak figyelemmel kell kísérnie - a testi-lelki egészség védelmében - a gyermekek testi fejlődését és otthoni neveltetését is, hogy adott esetben teljesíthesse védő-segítő feladatait. A lelki egészség fontos összetevője a kortárskapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Ezek kedvező alakulásához esetenként a tanító segítsége indirekt irányítása is szükséges. Olyan pedagógiai eljárások alkalmazása kívánatos, amelyek hatására a mellőzést, a kirekesztést, a sértő elzárkózást, a féktelen indulati megnyilvánulásokat felváltja a csoportban az elfogadás, a türelem, készség az együttműködésre, az egymás segítése, az őszinte hangnem, a kölcsönös megbecsülés. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az alapozás igényével már a kisiskolások nevelésében is megjelenik az állampolgári nevelés. Itt elsősorban a társadalmi tapasztalatok szerzése (pl. foglalkozások megismerése, a társadalmi munkamegosztás konkrét eseteinek megfigyelése, a felnőtt szerepekhez kapcsolódó szerepjátékok, magatartásformák, személyközi kapcsolatok elemzése, modellezése konkrét esetek kapcsán), attitűdformálás, magatartási minták közvetítése a cél. Továbbá olyan személyiségvonások fejlesztése, amelyek a későbbiekben nélkülözhetetlenek az értékes társadalmi tevékenységekben való részvételhez, az egyén boldogulásához (pl. feladattudat, a gyermek önmagáért és környezetéért érzett felelőssége, az együttműködés képessége, a közösség ügyei iránti érdeklődés, figyelem és tenni akarás, a véleménynyilvánítás igénye, a tolerancia, a türelem alapjai). A fejlesztés keretét a célirányosan szervezett tanulási és szabadidős tevékenységek és a természetes élethelyzetek adják.
17
A NAT műveltségterületeinek megjelenése a tantárgyak rendszerében Jelen helyi tanterv a NAT valamennyi műveltségterületének - alsó tagozatra meghatározott - fejlesztési tartalmait belefoglalja a fenti tantárgyak rendszerébe. A műveltségterületek és a tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázat mutatja. Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom
A NAT műveltségi területei Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Művészetek: Dráma és tánc Informatika (Könyvtári informatika) Matematika Informatika Élő idegen nyelv Ember a természetben Ember és társadalom Ének-zene Ember és társadalom Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlati ismeretek Ember és társadalom Ember a természetben Testnevelés és sport
Matematika Informatika Idegen nyelv Környezetismeret Ének-zene Rajz- és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport
18
A tantárgyak követelményeinek teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeret felhasználására Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok Az óratervek kialakítása az alábbi szempontok figyelembevételével történt: • a közoktatási törvényben az általános iskola bevezető és kezdő szakaszára meghatározott kötelező óraszámok, • a NAT műveltségi területekre előírt százalékos időarányok, • az informatika tanításának kiterjesztése az alsó tagozatra, • a 2003-as törvénymódosítás testnevelés óraszámokat érintő változása, • az intézmények gyakorlatában általánosan elfogadott és használt tantárgyi rendszer, • választási lehetőség a helyi sajátosságoknak, igényeknek való megfeleléshez. • az értelmi tantárgyak osztályonként, a készségtantárgyak 1-2. ill. 3-4. osztálycsoportban összevontan történik. Tantárgy
1.
2.
évf.
évf.
3. évf.
4. évf.
Osztott tanórák Magyar nyelv és irodalom Matematika
296 8 148 4
296 8 148 4
296 8 148 4
37 1 37 1
37 1 37 1
37 1 37 1
259 7 148 4 18, 5 0, 5 111 3 74 2
Informatika Idegen nyelv Környezetismeret Osztatlan tanórák Ének-zene
37 1 37 1 37 1 111 3
Rajz- és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Kötelező törvényben
óraszám
a
740 20
37 1 37 1 37 1 111 3 740 20
740 20
832, 5 22, 5
A választható tanórai foglalkozások A választható tanórai foglalkozások időkerete az alsó tagozaton a Kt. 52.§ (7) bekezdésében meghatározottak, valamint a Kt. 3. sz. melléklete 10. pontjában meghatározottak figyelembe vételével heti 6 óra. A 6 óra felhasználása a Kt. 52.§ (7) bekezdésében foglaltak szerint 19
– a heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok és tanítási hetek között átcsoportosítható - a következőképpen történik:
•
heti 0,5 óra informatika 2-3. osztály számára
•
heti 1 óra tömegsport 1-4. osztály számára
•
heti 1 óra tánc 1-4. osztály számára
•
heti 2,5 óra felzárkóztatás 1-4. osztály számára, melynek felhasználása a felzárkóztatási szabályzatban foglaltak szerint történik, következésképpen tanterve így nincsen
•
heti 1 óra tehetséggondozás, speciális illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából 1-4. osztály számára, melynek felhasználásának meghatározása az éves munkatervben történik, az aktuális tanév tanulmányi versenyeinek függvényében
7. A helyi tanterv szerkezete
Az egyes tantárgyak 1-4. évfolyamig egymás mellett jelenítik meg , a fejlesztési követelmények megvalósítását szolgáló, tanulói tevékenységeket és azokat a tartalmakat, témaköröket, amelyek a tevékenységek keretét adják. Az első két tanévet egy fejlesztési szakasznak tekinti a helyi tantervünk, de mégis megfogalmaztunk elvárható fejlesztési feltételeket azon tanulóknak, akiknek az első évfolyam előkészítő jellegű lenne, mert számukra a felzárkóztatás vagy egyéni fejlesztés eredménytelensége a 2. tanévi fejlesztést lehetetlenné tenné. A második és a harmadik évfolyam végén a következő tanévi fejlesztés alapjait, a 4. évfolyam végén pedig a továbbhaladás feltételeit írja le. Továbbá helyet kap tantervünkben a tantárgyi
ellenőrzés és értékelés.
A tantárgyankénti tantervek (a könnyebb kezelhetőség kedvéért) a Pedagógiai Program 2. sz. mellékletét képezik.
20
21
HELYI NEVELÉSI PROGRAM
Festetics Kristóf ÁMK Napközi Otthonos Óvoda Zalaistvánd Ady Endre u. 7.
1
Dorothy Law Holtz EGY ÉLET A KEZEDBEN Ha a gyerekek kritizálva élnek, Megtanulják, milyen megbélyegzettnek lenni. Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, Megtanulnak veszekedni. Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, Megtanulnak szégyenlősnek lenni. Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, Megtanulnak bűnösnek lenni. Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek Megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, Megtanulnak bizalommal élni. Ha a gyerekek megdicsérve élnek, Megtanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltóságban élnek, Megtanulják az igazságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hinni. Ha a gyerekek hitelesen élnek, Megtanulják, mit jelent szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megkeresni a szeretetet a világon.
2
I. Az óvoda jellemző adatai 1. Adatok - Az óvoda hivatalos elnevezése: Festetics Kristóf ÁMK Napközi Otthonos Óvoda - Az óvoda címe: Zalaistvánd, Ady E. u. 7. - Az óvoda fenntartója: Önkormányzat Képviselőtestülete Zalaistvánd, Ady E. u. 1. - Az óvodai csoportok száma: 1 - A tagintézmény vezetője, a program benyújtója: Tüske Tiborné Sámson Ágnes óvodavezető 2. Az óvoda rövid bemutatása Óvodánk új intézmény, 1991-92-ben épült és 1993. szeptember 1-én nyílt ki kapuja a gyermekek előtt. A zalaistvándi gyermekeken kívül a környező falvakból is járnak óvodánkba, így Gyűrűsról, Kemendollárról – ahol nincs óvoda – minden óvodáskorú gyermek intézményünkbe jár, de Pókaszepetkről is van óvodásunk. Ez a távolság 2-5 km utazást jelent a gyermekeknek, amit felubusszal, illetve személyautóval tesznek meg. Helyi nevelési programunkat az „Óvodai nevelés országos alapprogramja” alapján készítettük el, a közoktatási törvény előírásait figyelembe véve. Óvodánk szeretetteljes, meleg, biztonságos légkörében a gyermekek kiegyensúlyozottak, a szülők pozitív hozzáállással segítik az óvónők nevelőmunkáját, valamint aktívan részt vesznek az óvoda és környezete szépítésében, a közös programokban. II.1. Az óvoda személyi feltételei Az óvoda dolgozóinak száma: 3 Az óvoda dolgozói
Jelenleg (fő)
Felsőfokú végzettségű, főállású óvodapedagógusok száma Pedagógiai munkát segítő főállású szakképzett dajkák száma
3
2 2 fő
A dolgozók egyéb szakképzettségei: 1 fő óvodapedagógus: virágkötő 1 fő dajka: férfi ruha készítő Tanfolyamot végeztek: 1 fő óvodapedagógus: óvónők intenzív továbbképzése 1 fő óvodapedagógus: komplex esztétikai nevelés népi tánc elemei az óvodában 2 fő óvodapedagógus: Gyermek és ifjúságvédelem 2 fő óvodapedagógus: Óvónők nyári egyeteme Az iskolai életmódra való felkészítést logopédus segíti heti rendszerességgel. Logopédus: Szabóné Koczur Erzsébet Munkahelye: Zalaegerszeg Gyógypedagógiai Fejlesztő Tanácsadó és Továbbképző Központ Az SNI-S gyermekek rehabilitációját gyógypedagógus végzi a szakvéleményekben előírt óraszámban Gyógypedagógus: Munkahelye:
Papp Zsuzsa Festetics Kristóf ÁMK
Az óvoda munkarendje: Az óvodai csoportban az óvoda teljes nyitvatartási ideje alatt 2 fő okleveles óvodapedagógus dolgozik napi 2 órás átfedési idővel. Munkabeosztásuk két heti váltásban történik. Az óvoda többi dolgozója az érvényes jogszabályokban meghatározott óraszám szerint dolgozik. A dolgozók munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. 2. Az óvoda tárgyi feltételei Az óvodai telek összes területe 792 m2. Ebből beépített terület 241,5 m2, udvar-játszótér 550,5 m2. Az óvoda épületének hasznos alapterülete 125 m2. Csoportszobák száma: 2 ebből: foglalkoztató és étkeztető: foglalkoztató (torna) és fektető:
1 1
A gyermekcsoportok közvetlen ellátását szolgáló helyiségek: elkülönítő, logopédiai szoba: 1 mosdó – WC: 1 öltöző: 1 Egyéb helyiségek: melegítőkonyha: személyzeti szoba: személyzeti mosdó: személyzeti WC:
1 1 1 1
4
a./ Óvodánk új épület, ezért korszerűnek mondható. A csoportszobák világosak, jól tudjuk szellőztetni őket. A pedagógiai munkához szükséges eszközöket évről-évre tudjuk bővíteni. Minden pályázati lehetőséget megragadunk, így tudjuk az udvari játékok körét is szélesíteni. Az óvodás korú gyermekek szeretnek mozogni, harmonikus fejlődésükhöz szükséges a friss levegőn való tartózkodás. Udvarunkon homokozó, különböző fa játékok, várak, mókuskerék és mászóka áll a gyermekek rendelkezésére. Mindez füves területen. A parkosítást folyamatosan végezzük, a drótkerítéssel párhuzamosan tuja telepítésével és gyümölcsfákkal gazdagítottuk az udvar flóráját. Az indulás óta folyamatosan szépítjük, csinosítjuk intézményünk belső és külső környezetét. Ebben a munkában a gyermekeket is befonjuk. Van külön kialakított, elkerített kertünk, ahova virágokat és zöldségféléket ültetünk. Az óvoda belső tereit természetes anyagokkal díszítjük, ami harmóniát, nyugalmat áraszt. (textilek, gyékény, stb.)
b./ Az óvodai tanuláshoz szükséges eszközök fejlesztési terve: Tevékenységi formák Játék
Szükséges eszközök Kerti fa játékok színes repülő kendő.
Vers, mese, dramatikus játék
rönkhinta,
diafilmek, gyermekirodalom, bábok.
Ének, énekes játékok, zenehallgatás, hangszer használat Rajzolás, mintázás, kézimunka
–
Zenei hanghordozók, furulya Tempera, vízfesték, ecset, gyurma, filctoll, ragasztó, filcanyag, gipsz.
Mozgás, mozgásos játékok
Tornaszőnyeg, labda, roller, tornabot.
A környezet tevékeny megszerettetése, megismertetése
Oktatási segédeszközök
Tanulás
„Minimat” – matematikai készlet.
Munka jellegű tevékenység
Kerti gyermekszerszámok.
Néphagyomány ápolás
Néptáncos szoknya.
5
III. Az óvoda nevelési célja 1.1. Alapvető célok: - Az óvodások nyugodt, élménygazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatása, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. - A sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés biztosítása, elősegítése.
Az óvoda nevelési célja, feladatai
Az egészséges Életmód alakítása
Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása
Az érzelmi nevelés és a szocializáció Biztosítása
☺
Tevékenységi formák játék vers, mese, dramatikus játék, ének, énekes játékok, zenehallgatás, hangszerhasználat rajz, mintázás, kézimunka mozgás, mozgásos játékok a környezet tevékeny megszerettetése, megismertetése tanulás munka jellegű tevékenység néphagyomány – ápolás
6
1.2. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életvitel – igényeinek alakítása, testi fejlődésük elősegítése. Feladatok: a./ A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése. b./ A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása. c./ A gyermeke fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása. a./ A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése. - A gondozás az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége, amely segíti a kisgyermek szükségleteinek kielégítését, elősegíti növekedését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez és egészséges életmódjának kialakulásához. -Óvodánkban egy vegyes életkorú csoport működik, ezért a gyermekek óvodában eltöltött idejét tudatosan, az élettani szükségleteik figyelembevételével tervezzük. - Az étkezéseket kötött keretek között szervezzük. Az óvodában tízórai, ebéd és uzsonna áll a gyermekek rendelkezésére. -Tapintatosan szoktatjuk a gyermekeket a kívánt táplálkozási követelményekhez. Figyelembe vesszük, ha valamilyen ételt nem ehet meg, vagy nem szeret a gyermek. Az étkezések feltételeinek biztosításában a gyermekek is részt vesznek. A naposok terítenek meg textil abrosszal, porcelán edényekkel, szalvétával. - A testápolás az óvodában a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres és szükség szerinti tisztálkodásukat és ez iránti igényük kialakulását jelenti. A mosdóban a gyermekek a jellel ellátott törölközőjüket, fésűjüket, fogmosó felszerelésüket méretükhöz igazodó magasságban találják meg. A körmök megfelelő tisztán tartásához körömkefe áll rendelkezésre. A WC helyiségeket válaszfal és függöny határolja, tiszteletben tartva a gyermek személyiségi jogait. Az öltözőben a gyermekek váltóruhája, cserecipője, ruhája, tornafelszerelése külön jellel ellátott helyen van. - A növekedés, fejlődés üteme minden egyes gyermeknél másképpen alakul. Ezért folyamatos megfigyeléssel, testsúly, testmagasság, láb-kéz összehasonlító méréseivel próbáljuk az egyéni sajátosságokat feltárni. - A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. A gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg gyakorolhatják a nap folyamán a sokféle mozgásfejlesztő játékok. Pl. füles labda, topogó, óriásláb, óriáskéz, ugróiskola, stb. - A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. Az alváshoz tiszta levegőre van szükség, ezért lefekvés előtt alaposan kiszellőzetjük a helyiséget. A nyugodt pihenés másik feltétele a csend. Az elalvás előtti mesélés elmaradhatatlan része a napnak. Mivel minden gyermeknek különböző az alvásigénye, az 5-6-z éveseknek lehetősége van az egy órai nyugodt pihenés után a csendes tevékenyégre. b. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása - A megbetegedett gyermeket a többiektől el kell különíteni a szülő megérkezéséig. Erre a célra az óvodában külön helyiség áll rendelkezésre. A fertőzések terjedését a gyakori szellőztetéssel,
7
edzéssel, megfelelő öltözködéssel, külön törölköző használatával, fogmosófelszerelés állandó tisztántartásával igyekszünk gátolni. - A négy-öt éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a prevenciós fejlesztő tornák, a mozgási igény kielégítése segít a gerincdeformitások megelőzésében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartása javítható. A gyermek egészséges életmódját úgy lehet biztosítani, ha minden nap edzési lehetőségük van. Erre legtöbb alkalmat a szabadban tartózkodás biztosít, amely növeli a gyermek ellenálló képességét. Ezért mindennap – ha lehetőség van ár- biztosítjuk a szabadban tartózkodást. A gyermekeknek biztosított az uszodalátogatás heti rendszerességgel Zalaegerszegen a Harmat uszodában. - A gyermekekkel, a családokkal közös kirándulást szervezünk minden tavasszal. A hegyi túra lehetőséget biztosít a különböző termések gyűjtésére. Ezek tartósítására. A kirándulások a gyermekeket a gyalogláshoz is szoktatják. - Edzési lehetőség még óvodánkban a kerékpározás, rollerezés, trambulin használata, „falra mászás” – Noé bárkáján, télen szánkózás, csúszkálás.
c./ A gyermekek fejlődéséhez szüksége egészséges környezet biztosítása Az óvoda épülete A helyiségek padló és falburkolatai olyan anyagúak, amelyek jól tisztíthatóak, fertőtleníthetők és nem okoznak allergiás tüneteket. Csoportszobáink falai fehérek, nagy ablakokkal, amely szolgálja a természetes fény besugárzását és a nap folyamán a megfelelő szellőztetést. A radiátorokra párologatókat helyeztünk, amely növeli a levegő páratartalmát. A berendezési tárgyaink gyermekléptékűek, esztétikusak. A bútorok a gyermekek által könnyen mozgathatóak. A játszócsoportban a nagyméretű tükörben a gyermekek teljes magasságban láthatják magukat. A csoportban kialakított mesesarok a személyes perceknek, napi mesélésnek, drámajátékoknak a színtere. Külön sarkot biztosítottunk a gyermekeknek a kiránduláson gyűjtött kincsek elhelyezésére, ezek felhasználására. A kézműves sarokban mindig rendelkezésükre állnak a szükséges eszközök. Az óvoda udvara A baleset-megelőzés érdekében az udvaron tartózkodó gyermekekre óvónőnek kell ügyelnie. Udvarunk árnyékos játszórészét gyümölcsfák, babaház, illetve a homokozó fölé épített pergola biztosítja.
8
A homokozás a gyermek udvari tevékenységének sorában elsődleges helyet foglal el. A földdel való játék, a homokozás, sarazás a gyermek elleni szükséglete. A gyermek egészségének védelmében fontos a homok évenkénti cseréje, valamint rendszeres lazítása, locsolása. A természetes mozgások gyakorlására nagy, tágas füves tér áll a gyermekek rendelkezésére. Speciális mozgások gyakorlására, valamint esős idő esetén, illetve étkezésre használjuk a csoporttal egybeépített nagymérető szilárd burkolatú teraszt. Az udvaron kialakított veteményeskertben a gyermekek változatos tevékenységekben kipróbálhatják erejüket, ügyességüket, kitartásukat.
Az udvar mozgásfejlesztő feltételeinek megteremtését a szülők is tevőlegesen segítik. Pl. különböző kerti fajátékok készítése – rönkhinta, mérleghinta. A fejlődés eredménye óvodáskor végén - A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermeke teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. - A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. A papírzsebkendőt önállóan használják, köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt. - Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek innivalót a kancsóból. - Készségszinten használják a kanalat, villát, kést. - Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek (használják a papírszalvétát). - Étkezés közben halkan beszélgetnek. - Teljesen önállóan öltöznek. - A ruhájukat ki-begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. - A ruhájukat esztétikusan, összehajtva elhelyezik a tárolódobozukban. - Környezetükben igyekeznek mindenütt rendet rakni. - Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés. Az egészségre nevelés, gondozás, személyiségfejlesztő hatása A nyugalmat árasztó környezet, a szeretetteljes bánásmód, a gyerekek biztonságérzetét erősíti. A szokások elsajátítása folyamán kialakulnak egészséges életmódbeli készségeik, jártasságaik. Testi szükségletinek felismerése, kielégítése hozzájárul a derűs, félelemmentes közérzethez.
1.3. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösségen belül a csoport normái alapján. Feladatok: a./ Az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése az óvodáskor végéig.
9
b./ A gyermek – gyermek, a felnőtt – gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatainak kialakítása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó épességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. c./ Óvodai ünnepnapok hagyományainak megőrzése.
a./ Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, szeretetteljes, derűs légkör vegye körül. Családias légkörben kialakul a gyermekek érzelmi kötődése társaihoz, felnőttekhez egyaránt. Ez olyan alaphangulatot ad, ami kapcsolatteremtésre, cselekvésre, játékra ösztönöz. A gyermekek élettere legyen barátságos, otthonos, amit elsősorban az óvónő tervez meg, de adjon lehetőséget arra, hogy a gyermekek ötletei, elképzelései is érvényesüljenek. Mozoghassanak a gyermekek szabadon a csoportszobában, mosdóban, ezzel is fokozható az otthonosság érzése. A beszoktatás időszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához. A gyermekek közvetlenül a családból érkeznek (még nem volt bölcsődéből jött gyermekünk). Az ember társas élete a legelső kapcsolatból, az anya-gyermek páros kapcsolatából kezd fejlődni, ami ezután szélesedik és egy kisebb csoportra, a családra terjed ki. A kisgyermekkorban nagyon korán jelentkezik az igény az egykorú társak iránt. A beszoktatás célja, hogy a gyermek az új környezetben minél rövidebb idő alatt szerezzen olyan biztonságérzetet, amely meghatározza további szociális viselkedésnek alakulását. A gyermekek általában az óvodai beíratáskor járnak először az óvodában. Ekkor választhatják ki a jelüket é ajándékba kapják azt. A csoport életébe, játékába és bekapcsolódhatnak. Ezután többször ellátogathatnak óvodánkba, részt vehetnek a közös tevékenységekben, ismerkedhetnek az óvodás gyermekekkel. Bár legtöbbször van ismerős, mivel a falu lakossága, melyet az óvodáskorú „polgárok” is alkotnak – zárt közösséget jelent, így szinte mindenki ismeri a másikat. A szülő az óvodai látogatások alkalmával megismerheti az óvoda belső életét, a gyermekek napirendjét, szokásait. A nevelési és kezdetén a csoportban lévő gyerekeket az új társak elfogadására és megismerésére hangoljuk. A beszoktatásban mindkét óvónő részt vesz. Szeretetteljes magatartással, gyermekhez, szülőhöz elfogadó odafordulással segítjük az „átállás” nehéz folyamatát. A közösségi nevelés alapvető feladata, hogy a szocializálódási folyamatot segítse, kiteljesítse. A sok érdekes, a gyermek számára új játék mellett nagyon fontos az óvónő személyes kapcsolata, amelyet mesével, ölbeli énekes játékokkal, mondókával alakíthat ki. A gyermekek elhozhatják magukkal az óvodában kedvenc tárgyaikat, játékaikat, amelyekhez ragaszkodnak. Lefekvésnél az új gyermeket különös gondoskodással vesszük körül A nyugalmas légkör megteremtése érdekében közel ülünk hozzájuk, altatódalt dúdolunk, mesélünk, simogatással nyugtatjuk őket.
10
A kezdeti időszakban szerzett pozitív érzelmi benyomások segítik a kisgyermeket a szociális tanulás folyamatában. Fokozatosan, a tervezett szokásoknak megfelelően végzik a tevékenységeket, amit sok-sok érzelmi megerősítés kísér. Figyelembe vesszük a gyermekek egyéni képességeit, szokásait, tempóját. A különleges gondozást, bánásmódot igénylő gyermekeket elfogadó szeretettel, gondoskodó figyelemmel segítjük. b./ A felnőtt-gyermek, a gyermek-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása A családias légkör megteremtése elősegíti a gyerekek társas kapcsolatainak alakulását. Ehhez biztosítjuk a gazdag, tevékenykedtető életet. A gyermekeknek sokszor van lehetősége az érdeklődésüknek megfelelő tevékenység választására. A viselkedést megerősítő jelzések segítik, hogy megtanulja értékelni saját és mások cselekedeteit, megtalálja helyét a csoportban. Az óvodapedagógus lehetőséget biztosít arra, hogy a gyermek gyakorolja azokat a viselkedési, udvariassági formulákat, amelyek az emberi kapcsolatokhoz a közösségben éléshez nélkülözhetetlenek. A közös élményekkel az összetartozás érzését alakítja ki és erősíti. A csoportban kialakult biztonságot nyújtó szokásrenddel segít elfogadtatni a gyermekkel a csoport viselkedési szabályait. Hangneme, szeretetteljes kapcsolatteremtő stílusa, mint a gyerek, a szülő számára, a gyermeket utánzásra ösztönzi. Az óvoda valamennyi dolgozójának magatartása legyen határozott, ugyanakkor barátságos, szeretetteljes, őszinte. A gyerekekkel igazságosan és differenciáltan, egyéni sajátosságokhoz igazodva bánjék. Ahhoz, hogy a gyermek a csoport tagjának érezze magát, tapasztalnia kell, hogy őt – a többiekhez hasonlóan – számon tartják, a csoportnak szüksége van rá. A kortársi kapcsolatok szerepe nagy hatású a szocializációban. Ehhez az óvodái nevelés megfelelő szocializációs színteret biztosít a kisgyermek számára. A személyiségfejlesztésben a gyermekek közötti kapcsolat több okból is fontos: az egyéneket gazdagítja, az egészséges „én” fejlődéséhez biztosítja a sokoldalúságot, az összehasonlítási lehetőséget. A csoportközeg segíti, lerövidíti a tapasztalatszerzés útját, alkalmat ad a probléma több irányú megközelítésére, így rugalmas gondolkodásmódot alakít. A felnőtt felelőssége, hogy a gyermekcsoport szociális atmoszférája hogyan alakul A szocializáció folyamatában figyelnünk kell, hogy a gyermek „én” tudata megerősödjék, én-képe a különböző tevékenységek során és kapcsolatokban differenciálódjék, egyetlen gyermek se tűnjön el észrevétlenül a csoportban.
c./ Óvodai ünnepnapok hagyományainak megőrzése A közös tevékenység a gyermek fejlődésének serkentője. A közös készülődések, tervezgetések, a holnap öröme távlatot jelenthet a gyermek számára. Az óvodai élet szokásai, hagyományai, ünnepi érzelmei átélésre gazdagon motivált tevékenységre biztosítanak lehetőséget.
11
Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek maguk is részt vegyenek a szervezésben, a mindennapi élettől eltérő legyen, és az esemény tartalmától függően a szülők is aktívan közreműködjenek. Az ünnepek, hagyományok különböző témakörei: a gyermek ünnepei: születésnap, gyermeknap, anyáknapja, évzáró A természettel, néphagyományokkal összefüggő ünnepek: Lásd: néphagymányőrző naptár Társadalmi ünnepek: nemzeti ünnepek, nyugdíjas nap Az ünnep fényét emeli a feldíszített óvoda, és az ünneplő ruha. A jó érzelmi előkészítés és az egyre fokozódó örömteli várakozás maga az ünnepi együttlét, menyek hangulatát tovább emelheti a felnőtt közösség ajándéka – báb, zene, vers, mese. • A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén - Kialakul a gyermek „én” tudata. Képesek kapcsolatteremtésre, együttműködésre. Elfogadják a másságot. Szívesen tevékenykednek együtt társaikkal, elfogadják és betartják a tevékenység által megkívánt magatartásnormákat. - Érdeklődnek egymás iránt, tekintettel vannak egymásra. Figyelnek egymás játékára, meghallgatják egymást. - Alakul szociális beleérző képességük, kapcsolatteremtésben kezdeményezővé válnak, elsajátítják a társas együttélés viselkedésnormáit. - A másság elfogadási folyamatában formálódik segítő és tolerancia készségük. Az udvariassághoz, az illemhez tartozó szokásokat: a köszönés, a megszólítás, a mással való, a máshol való viselkedés, a vendégfogadás, a kultúrált étkezés alapformáit stb. képesek elsajátítani. - Segítenek egymásnak és a kisebbeknek öltözködés, étkezés, séta stb. közben. - Alkalmazkodnak a szabályokhoz, tudják késleltetni szükségleteik kielégítését. - Feladattudatuk kialakult. - A viselkedés normái 5-6-7 éves korban beépülve a személyiségbe,- képesek az alkura, megegyezésre. - Készen állnak az iskolai élet és a tanító elfogadására.
Az óvodai élet megszervezése Az óvodánkban egy vegyes csoport működik. Életkori sajátosságaik figyelembe vételével szervezzük a különböző korcsoportok napi és heti rendjét.
12
I. IDŐTARTAM
NAPIREND TEVÉKENYSÉG
6.30 -
8.30
Érkezés, játék.
8.30 -
9.00
Gondozási teendők, reggeli
9.00 - 10.45
Játék, kezdeményezés, különböző tevékenységi formák
10.45 - 12.00
Udvari játék, séta, levegőzés
12.00 - 13.00
Gongozási teendők, ebéd
13.00 - 15.00
Készülődés a pihenéshez, pihenés
15.00 - 15.30
Gondozási teendők, uzsonna
15.30 - 17.30
Játék a csoportszobában, vagy a szabadban
13
II.
HETIREND
HÉTFŐ
Rajzolás, mintázás, kézimunka. Kis-, középső-, nagycsoport.
KEDD
Környezet tevékeny megszerettetése, megismertetése. Kis-, középső-, nagycsoport.
SZERDA
Ének, énekes játékok, zenehallgatás – kiscsoport. Tanulás, matematika, középső-, nagycsoport.
CSÜTÖRTÖK PÉNTEK
Vers, mese, dramatikus játék, - kiscsoport. Ének, énekes játékok, hangszer használat, zenehallgatás – középső-, nagycsoport. Vers, mese, dramatikus játék – középső-, nagycsoport. Mozgás, mozgásos játékok – kis-, középső-, nagycsoport
A munka jellegű tevékenység és a néphagyomány ápolása időpontszerűen épül be hetirendünkbe.
14
IV. Az óvodai élet tevékenységformái 1.
JÁTÉK
A játék a gyermek olyan önkéntes, értelmes és szabadon választott konkrét gyakorlati tevékenysége, amelyben a személyiségnek a környezethez való viszonya sajátos módon tükröződik. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete. A játék célja maga a játék. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó benyomásait játékában rendezi, tagolja, így a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó tevékenység. A gyermek a játék útján ismerkedik a körülötte lévő világgal, a tárgyakkal, azok tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel, ezáltal hatással van a gyermekek értelmi képességeire. A játék motivációja nem a célban, hanem a tevékenységben van. Örömforrás a gyermek számára a cselekvés, a manipuláció. A játék oldja feszültséget, fejleszti a gyermekek mozgását, érzékszerveik működése pontosabb lesz. Ezáltal észlelésük, megfigyelőképességük megbízhatóbbá válik. A személyiségfejlődésében különösen jelentős, hogy legváltozatosabban a játékban nyilvánulnak meg és fejlődnek a gyermekek közti társas kapcsolatok. A kezdeti magányos játékból, az egymás melletti játékból fokozatosan alakul ki a közös játék. Feladatok: a./ A játékhoz szükséges feltételek biztosítása. b./ A környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása. c./ Az óvodáskorban megjelenő játékfajták. a./ A játékhoz szükséges feltételek biztosítása Ahhoz, hogy a gyermekek játéka teljes gazdagságában kibontakozhassék, elsősorban az alapfeltételeket kell biztosítani: elég időt, helyet, megfelelő légkört, eszközöket. Az elmélyült játék kialakulásához a minél hosszabb, megszakítás nélküli idő biztosítása szükséges. A játékidő nagy részét a gyermekek által kezdeményezett, spontán kialakult játék tölti ki. A gyermekek egyéni képességéitől függően kezdeményezzük, vagy irányítjuk a játékot – ha szükséges. Olyan nyugodt, kiegyensúlyozott légkört biztosítunk, amelyben a gyermeknek módjában áll kiválasztani a számára legvonzóbb játéktevékenységet, lehetősége van nézelődni, válogatni és dönteni, hogy mit, hol és kivel szeretne játszani. A jó játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, a gyermeki fantázia kibontakoztatását segítő játékszerekre, anyagokra, eszközökre van szükség. Óvodánkban külön helyet biztosítunk a futkározó, lépőkéző, ugráló gyerekek számára, hogy az építőket ne zavarják. A csoportot úgy rendeztük be, hogy játéktevékenységenként elkülönülte, nyugodtan játszhatnak. A babaszoba mellett van a babakonyha. A gyermekbútorokat szabadon rendezgethetik. Nyitott polcokon találják a játékszereket.
15
A játékeszközök olyan tárgyai a cselekvésnek, amelyek kibontakoztatják és gazdagítják a gyermekek elképzeléseit. A játékhoz olyan eszközöket biztosítunk, amelyek ízlésesek, praktikusak, egyszerű félkész játékok, hogy sokféle ötlethez, játékfajtára ihlessen. A 3-4 éves gyermekek játékához sok eszközre van szükség. Elsősorban a gyakorló játékhoz, amelyek fejlesztik a gyermekek pszichikus funkcióját, másodsorban a hagyományos szerepjátékhoz szükséges kellékek (papás-mamás, fodrászos, orvosos, stb.), amely ösztönzi a gyermekeket a szerepjátékra, harmadsorban az esztétikai neveléshez (vers, mese, ének, rajzolás) szükséges kellékek, ritmus és csengő-bongó hangszerek. A napi élet szervezésében törekszünk arra, hogy a gyermekek minél több időt tölthessenek a szabadban, udvari játéktevékenységgel.
b./ A környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása. A gyermekek a környezetükből szerzett tapasztalatokkal a játék tartalmát gazdagítják. Az óvodában lehetővé tesszük, hogy a tágabb természeti – és társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyermekek újra és újra a játékidőben is átélhessék. Ismét átélheti a pozitív töltésű érzelmeket (öröm, boldogság), de játékában feloldhatja a negatív érzéseit is (szomorúság, bánat, igazságtalanság miatt érzett keserűség).
c./ Az óvodáskorban megjelenő játékfajták. Ismeretük azért fontos, mert mint fő tevékenységi forma a gyermekek képességeinek kibontakoztatásában, fejlesztésében nagy szerepet játszanak. Az óvodáskort megelőző fejlődési szakaszban a gyermeke a tárgyi cselekvések egész sorát sajátítják el és gyakorolják. Ezek a gyermekkor minden időszakában újra megjelennek, valahányszor a gyermek egy új képességet szerez. A gyakorlójáték gyakorisága a beszéd megjelenésétől kezdődő fejlődéssel együtt csökken. A gyermekek a játéknak ezen a fokán a fölhasznált anyagok, eszközök tulajdonságaival, a tárgyak egymáshoz való viszonyával, működésével ismerkednek. A gyerekek a tárgyakat tapogatják, nyomogatják, forgatják, rakosgatják egymásra, sorba, egymásba. A manipulálással egy sor műveletet tanul meg a gyermek a kezével végezni: fogni, emelni, tenni, összeilleszteni, dobni, gurítani, nyomni stb. Mindettől keze, ujjai ügyesednek, Ugyanakkor megismeri az anyagok, a tárgyak tulajdonságait, halmazállapotát, egymáshoz való relációkat, mennyiségüket, nagyságukat stb. A gyakorlójáték keretei között már a kiscsoportban kialakulnak a szerep – és a konstruáló játék elemei. A szerepjáték nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőséget nyújtó játékfajta. A szerepekkel bővült fantáziajátéknak a megismerés szempontjából nagyon sok ismerethordozója van. A gyerekek szerepjátéka tapasztalataikat, ismereteiket, elképzeléseiket és az ezekhez fűződő érzelmeiket tükrözi. A környezet benyomásait a gyermeke egyénien, szubjektív módon jelenítik meg. A vállalt szerepeken keresztül ábrázolják a valóság számukra fontos mozzanatait.
16
A játék során életük kellemes mozzanatait újra átélhetik, kielégítetlen vágyaik beteljesülhetnek, félelmeik, szorongásaik, sérelmeik oldódhatnak, agresszióik, haragjuk szocializált formát nyerhet. Többnyire a felnőttek életének valamilyen tevékenységét reprodukálja játékában a gyerek. Úgy tesz mintha anyuka, mintha orvos stb. lenne. A szerepjáték legjellemzőbb sajátossága a játszó gyerek kettős tudatállapota. A szerepjátékokat figyelemmel kísérjük, a gyermekek kérésére részt veszünk abban, jelenlétünkkel, viselkedésünkkel mintát adunk. A szerepjátékhoz számos eszközre van szükség. Egyrészűk rendelkezésükre áll a babakonyhában, mesesarokban, másik részüket bármikor elkészíthetik. Pl. a néphagyományokhoz, jeles napokhoz kapcsolódva farsangi álarcok, koronák, betlehem stb. A barkácsolásban segítünk a gyermekeknek. Ehhez külön polcon találják az eszközöket, anyagokat. Így bármikor elkészíthetik a szerepjátékhoz szükséges eszközöket. A szerepjátékot gazdagítja a gyermekek irodalmi élményeire épülő dramatizálás,
bábozás.
Ennek első feltétele, hogy az irodalmi alkotások érzelmileg megragadják a gyermekeket, valóban esztétikai élményt jelentsenek számukra. Lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek arra, hogy mese-, vers-, filmélményeik alapján elképzeléseik szerint formálják tovább a történetet és ők választhatják ki a szereplőket. A dramatizáláshoz különböző eszközök, jelmezek, a szerepeket jelző kellékek szükségesek. Ezeket a gyermekek esztétikai élményeihez igazodva válogatjuk össze. A báb mögé bújva a félénkebb, visszahúzódóbb gyermekek is szívesen szólalnak meg. A bábokat kézközelben helyeztük el, minden tevékenységük közben szabadon használhatják. Az év során közösen is készítünk bábokat. A gyermekek játékuk során valamilyen szabályhoz alkalmazkodnak. A szabálytanulás már csecsemőkorban elkezdődik. Minden szinten minden formában szabálytanulás folyik, nem szándékosan, hanem utánzás útján, aktív tevékenységgel a többszöri újrajátszás és variáció lehetőségeivel. Megjelenik már a gyakorlójátékban is, de ezek még nem tudatosan vállalt szabályok. Ezt fejlesztjük tovább a szabálybetartás elemeinek megismertetésén át a szabályok pontos betartásig az óvodáskor végére. A szabályjátékok egyes fajtái főként a gyermekek mozgását (pl. a testnevelési játékok, a dalos és mondókás népi játékok, fogócskák, körjátékok, stb.) mások elsősorban értelmi képességeiket fejlesztik (pl. különböző társasjátékok, képes kirakók, dominók, anyanyelvi játékok, stb.). Közben megtanulják a magatartás alapvető formáit: szerénységet, mértéktartást, eredményre törekvést, kudarctűrést. Óvodában a gyermekek – főleg a fiúk – nagyon szeretnek építeni. Az építő játék az eszközök és az anyagok változatosságát igényli. A gyerekeket az alkotás öröme, a sokféleképpen összeállítható játékszer és építőelem felhasználása ösztönzi a konstruálásra.
17
• A fejlődés várható jellemzői a óvodáskor végére - A gyermekek szeretnek és tudnak játszani. - A környezetükben megfigyelt, tapasztalt jelenségeket képesek feldolgozni és újraalkotni. - Önállóan kezdeményeznek szere – és a szabályjátékokat. Elosztják a a szerepeket, betartják a szabályokat, egymáshoz és a szabályokhoz tudnak alkalmazkodni. Elfogadják egymás véleményét, javaslatait, a konfliktusokat megoldják. - Képesek problémahelyzeteket megoldani (dominó, puzzle). - Egyszerűbb kiegészítő eszközöket önállóan elkészítenek, játékukban felhasználják azokat. - Alkotásaikat már önállóan, sok egyéni ötlet alapján hozzák létre és képesek a különböző anyagok, eszközök kombinált alkalmazására. 2. VERS, MESE, DRAMATIKUS JÁTÉK Az óvodai nevelésnek fontos területe az esztétikai nevelés részeként a mese, vers, irodalmi nevelés. Része az óvodai életet átfogó anyanyelvi nevelésnek. Helye és ideje van mindig, ahányszor a nap folyamán lehetőség és igény van rá. Feladatok: a./ A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása. b./ A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása (mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás). c./ A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal.
a./ A falhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása A felhasznált irodalmi anyagok összeállítása az óvónők feladata. Igényesen kell válogatniuk egyéni érdeklődésükből, műveltségükből adódóan a rendelkezésükre álló alkotásokból. Az irodalmi anyag tartalma legyen szituációhoz és gyermekek életkorához, érdeklődéséhez megfelelően kapcsolódó. Ezek ismeretében a 3-4 évesek versanyagát népi mondókákból, rigmusokból és a legismertebb költői ritmikus, zenei hatású, játékos verseiből állítjuk össze. Meseválasztásnál az egyszerű cselekményű, érthető, ritmikus ismétlődésű meséket részesítjük előnyben. A 4-5 éves korú gyermekek meséi már lehetnek többfázisos szerkezetű állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, novellisztikus realisztikus mesék. Helyet kap a magyar klasszikusok és a mai magyar írók modern meséi is. Ebben a korban a népi mondókák, névcsúfoló, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják a tervezett mondókázás anyagát. Vidám, humoros versek is szerepelnek, klasszikusok és a mai magyar költők népköltészeti ihletésű, ritmusélményt nyújtó versei.
18
Az 5-6-7 éves kor a mesehallgatás igazi ideje. Az állatmeséktől kezdve a cselekményesebb népmeséken, novellisztikus – realisztikus meséken át beépülnek a klasszikus tündérmesék, a tréfős mesék és műmesék a gyermekek mesetárában. A gyermekek, a folytatásokat napokon keresztül izgatottan várják. A gyermekek versanyaga gazdagodik a különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal, megismerkednek gyakran elhangzó közmondásokkal. A népmesék, mondókák, irodalmi művek hallgatása, mondogatása közben erősödik az egymás iránti figyelem, az összetartozás érzése. Az irodalmi élmény érzelmeket vált ki a gyerekben. Átéli a sok pozitív érzelem, öröm, boldogság lelkesedés, csodálkozás mellett a negatív érzéseket, igazságtalanságot, szomorúságot, bánatot is. Az ismétlések, a dramatikus játszások lehetőséget nyújtanak az irodalmi élmény újraértékelésére.
b./ A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása A mondókákat, a meséket régen a szájhagyomány éltette. A kisgyermeket születése pillanatától „irodalmi környezet” vette körül. Ezért széles a tárháza az altatóknak, dúdolóknak. A természettel, az emberi környezettel kapcsolatos népköltészeti alkotások végigkísérték a gyermekkort. Az óvodába kerülő 3-4 éves gyermekek első igazi versélménye a mondókához, az érzelmi biztonságot nyújtó ölbeli játékokhoz tapadnak. A népi mondókák nagy része mozgással is lejátszható. Ezek a mozgásos játékok nagy segítséget nyújtanak a mozgáskoordináció, az egyensúlyérzék fejlesztéséhez, a térérzékeléshez, az egymásra figyeléshez, testünk, érzékszerveink megismeréséhez, a ritmusérzék alakításához. Fontos szerepük van az érintésben, a felnőtt – gyermek, gyermek-gyermek közötti érzelmi kötődés megszilárdításában. Játszásuk hozzájárul az óvónő és gyermek közötti intim kapcsolat kialakulásához. Sokszor ismételgetjük a gyermekekkel az altatókat, kiolvasókat, állathívogatókat. Az egyszerű állatmeséken keresztül szoktatjuk rá a kicsiket a mese figyelmes végighallgatására. A mese többszöri meghallgatása után először a nagyobb gyerekekkel, majd a kicsik fokozatos bevonásával próbáljuk megjeleníteni az egyszerű meséket. Igyekszünk elérni, hogy rövid, improvizált jelenetek bemutatásával a gyermekek ismerjék meg a bábokat. Jó ha a vers, mese, dramatikus játékokhoz csak kellékeket használ az óvónő, ami elősegíti a képzeleti képek előhívását és a meséhez való erős kötődés kialakulását. Irodalmi nevelésünk akkor éri el a célját, ha a gyermek befogadóból előadóvá válik. Mindennapi életében felismeri azokat a helyzeteket, amelyekre ráillenek az irodalmi alkotásokban megismert fordulatok, felfedezik környezetükben a szépet, a jót és egységben élnek önmagukkal és a világgal.
19
c./ A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, vers, bábozás és a dramatikus játékok. Segítjük a gyermekek önálló dramatikus és bábos kezdeményezéseit. A rendszeres lehetőség nyújtása, az óvónői megerősítés eljuttatja a gyermeket, hogy egyre gazdagabb szók9nccsel, egyre magasabb dramatikus játék szinten adja vissza élményeit. A mese cselekményének eljátszásán van a hangsúly. Hagyjuk a gyerekeket játszani a fantáziájukkal, a nyelvvel. Ezeken keresztül a gyermekek elsajátítják a helye ejtést, megfelelő artikulációja, a hangkapcsolatok törvényszerűségei. A gyermeke a mesékből, versekből sok jó fogalmat ismerhetnek meg. A bábjátékokban, dramatikus játékban a gyermekek kibontakoztathatják a szabad önkifejezésüket. A dramatikus helyzetek lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására, önálló versmondásra. • A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére - Szeretik és igénylik a mesemondást. Részt vesznek a mesemondás feltételeinek kialakításában. Figyelmesen végighallgatják a mesét, tekintetükön látszanak a belső képzeleti képek jelei. - A folytatásos mesét, verses mesét, meseregények szálait össze tudják kötni. - Van kedvelt mesehősük, a mese fordulatait beviszik játékukba. - Megjegyeznek 10-14 gye3rmemondókát, 6-8 verset, és 15-20 mesét. Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgással megjeleníteni, kifejezni. - A mesekönyveket önállóan nézegetik, hozzájuk kapcsolódó szöveget, képolvasást, magyarázatot összefüggően mondanak. Önállóan kezelik a könyvespolc könyveit, vigyáznak rájuk. 3. ÉNEK, ÉNEKES JÁTÉKOK, ZENEHALLGATÁS, HANGSZERHASZNÁLAT Az ember életében fontos szerepet tölt be a zene, a közös énekelgetés, Kodály Zoltán szerint „Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekben csak a zene világít be.”/ Kodály Zoltán: Visszatekintés I. Budapest Ze3neműkiadó, 1982-156 p. Születése után a kisgyermek az otthonában találkozik először a zenei hangok tömegével. Fejlődésének első éveiben a gyermeket környezeti hatások és személyes kapcsolatok útján éri el a zene. Az érzelmekre épülő, örömteli, játékos, jó hangulatban zajló tevékenység a kisgyermek fejlődését személyiségének alakulását nagymértékben maghatározza. Az óvodáskorú gyermekek különböző zenei tapasztalatokkal érkeznek az óvodába. Megfigyeléseink alapján a mai családi otthon bensőségességéből sok esetben hiányzik a zenei megnyilvánulás. Egyre kevesebb élő zenét hallanak, kevesebb ritmusos mondókát ismernek a gyerekek. Ezért a kisgyermekkor utánzási alapon való énekelgetése sok esetben nem a családban, hanem az óvodában történik.
20
Feladatok: a./ A felhasznált zenei anyag igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása. b./ A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása. c./ A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása.
a./ A felhasznált zenei anyag igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása Az óvodai zenei nevelés során a gyermekek mondókákat, énekes népi játékokat, gyermekdalokat ismernek meg. A mondókák, énekes játékok a zenei anyanyelvünk művészi értékei. A 3-4 éves kisgyermekek elsősorban felnőttel játszható, ölbeli játékokat ismer meg. Van ezek között ölbevevős, cirógatók, csiklandozók, tapsoltatók, ujj- és tenyérjátékok. A szeretet – kapcsolat, a biztonságérzet kialakításának egy láncszeme a tapintatos kontaktussal összekapcsolt zenei élmény. A kicsik egyszerű, 4-5 hangból álló énekes játékokat ismernek meg, amelyek játékra álló helyzetben, játékos mozdulatokkal eljátszhatók. Az ünnepek köszöntésére 2-3 komponált dalt is tanulnak. A 4-5 éves gyermeke új mondókákat tanulnak és igény szerint játszik velük ölbeli játékot az óvónő. Képesek arra, hogy dúr hexachord hangkészletű énekes játékokat énekeljenek, amelyekkel mozgásuk is jól fejleszthető. Megismerik a csiga vonal, hullámvonal, szerepcserére épülő játékokat. Az alkalmi dalokhoz utánzó mozdulatokat, játékokat lehet kitalálni. Az 5-6-7 éves gyermekek játszhatnak már a kisebb társaikkal is ölbeli, tapsoltató, csiklandozó játékot. A dalos játékokat bonyolultabb játékszabállyal is el tudják játszani. A zenehallgatásra olyan műveket próbálunk gyűjteni, ami felkelti a gyermekek érdeklődését az értékes zenei iránt. A zenei anyagban megjelenhet népdal, rokon – és más népek dalai, valamint magyar komponált műzene, altatódalok és a klasszikus műzene.
b./ A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása A zenei nevelés lehetőségeit az egész nap folyamán próbáljuk kihasználni. A gyermekkel való ismerkedés során, a személyes kontaktus létrehozásában, az óvodai környezet elfogadtatásában segítséget nyújt az éneklés. A jó zenei légkör átszövi az egész napot. Fontos, hogy énekeljünk, dúdolgassunk a gyermekek között hangulatkezelés, a gyermekek érzelmi állapotának megtartása vagy megváltoztatása céljából. Az óvónő zenei aktivitása meghatározza a gyermekek zenei szintjét. A mindennapos éneklés az óvodapedagógus belső igényéből fakad. Kapcsolódhat spontán kialakult játékhelyzetekhez, kezdeményezhetik a gyerekek vagy az óvónő.
21
A részvétel önkéntes, a gyerekek maguk döntik el, hogy aktívan részt vesznek e benne, vagy csak hallgatói maradnak. A fejlesztés tartalma a korosztálynak megfelelő mondókákból, dalanyagból, zenehallgatási anyagból áll. Ehhez kapcsolható az állatok hangja a természetben, a környezet hangjai, ezek újra felidézése, hangutánzással való kiegészítése, emberi hang megnyilvánulások, hangutánzó játékok, hangadást kísérő mozdulatok, egyszerű játékos mozgások, különböző nehézségű mozgásformák, táncos jellegű mozdulatok mozgásimprovizáció zenére – színesítik a zenei tevékenységet. Az óvónő feladata, hogy biztosítsa az éneklés, a mozgásos játékok gyermekek által kezdeményezett alkalmainak lebonyolítását. A szerepcserés játékoknál lehetőleg minden gyerek sorra kerül. A készségfejlesztő feladatok egymásra épülnek és mindaddig előkerülnek és felszínen vannak, ameddig minden egyes gyermek el nem sajátítja. A zenei képességek fejlesztésének területeit tudatosan tervezzük: - éneklési készség (tiszta éneklés, a gyenge hallású gyermek, a gyermekhang ápolása és fejlesztése), - a zenei hallás fejlesztése (magas és mély hang különbsége, halk-hangos közötti különbség, hangszínek felismerése, a belső hallás fejlesztése), - a ritmusérzék fejlesztése (az egyenletes lüktetés, és a ritmus összekapcsolása, a tempóérzékelés, a mozgáskultúra, tánc, gyermekhangszerek), - a zenei formaérzék fejlesztése (a motívumhangsúly kiemelése mozgással, dallammotívumok, ritmusmotívumok), - a zenei alkotókészség fejlesztése, - a zene hallgatására nevelés. Óvodánkban igyekszünk a hangszerválasztékot bővíteni. Ritmushangszereink saját készítésűek, illetve készen vásároltak (systrum, kasztanyett, ujjcintányér, cintányér, dob, csörgődob, ritmusdob, stb.). Az ünnepvárás és készülődés hangulatát minden esetben énekléssel, együttzenéléssel fokozzuk.
c./ A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása A zenei nevelés kötött és kötetlen formában zajlik óvodánkban. A kötött jellegű énekes játékot a teraszon, ha ez nem lehetséges jól szellőztetett csoportban tartjuk. A zenei képességfejlesztő játékokat kötetlen jelleggel szervezzük általában. A zenehallgatás különböző tevékenységekhez tervezzük. Lehetőség szerint élő zenei előadás meghallgatására is biztosítunk lehetőséget (pl. zalaegerszegi előadás, iskolai program stb.).
• A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére
- A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat. - A gyermekek gátlások nélkül egyedül is tudnak énekelni. - Egyszerű dallammotívumokat tisztán énekelnek vissza. A mondókákat a magyar beszéd ritmusa szerint mondják. Dallamfelismerést, ritmusvisszaadást változatos formában alkalmazzák.
22
Halk-hangos éneklést, gyors-lassú tempó érzékeltetését, felelgetős játékot, Magas-mély éneklés közötti különbséget egyedül is képesek érzékeltetni. - Belső hallásuk kifejlett, dallambújtatásra, természethez kapcsolódó hangok megkülönböztetésére, hangszerek hangjának felismerésére képesek. - Egyöntetűen körben járnak szép testtartással, kézfogással is. Egyszerű táncos mozgások elemeit ismerik (dobbantás, koppantás, páros forgás, kilépés stb.). - Térformák kialakítására, visszaalakítására esztétikusan képesek. - Dalokhoz egyszerű játékokat, mozgást kitalálnak. Élőzenét, népdalokat, műdalokat figyelmesen hallgatják, örömet jelent számukra a zene. 4. Rajzolás, mintázás, kézimunka. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka különböző fajtái, a műalkotásokkal való ismerkedés fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermekek külvilágról szerzett tapasztalatai igen eltérőek. Biofizikai érésük, manipulációs készségeik, író, rajzoló mozgásuk egyéni és az óvodáskor előtti időszak pozitív és negatív hatásait tükrözik. Feladatok: a./ A gyermeki alkotó – alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. b./ A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése. c./ A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása.
a./ A gyermeki alkotó – alakító tevékenység feltételeinek megteremtése Az óvodai nevelésben célunk a gyermekek vizuális képességének fejlesztése. Az ezt szolgáló alkotó tevékenységek a gyermeke kedvencei közé tartoznak. A feladat elsősorban az, hogy biztosítsuk a zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeit. Az alkotó tevékenységhez méretben, minőségben megfelelő eszközök szükségesek. Az eszközök kiválasztásában a praktikum, a célszerűség és az esztétikum dominál. A gyermekek számára megszokott és elérhető helyen állnak rendelkezésre mindenféle anyagok és eszközök, amivel a gyermek fantáziájának megfelelően dolgozhat, alkothat. Az alkotó tevékenységhez olyan légkör szükséges, amelyben a gyermekek szívesen kapcsolódnak be az alkotó munkába, az elrontott, sikertelen lépéseket javíthatják. A tevékenységhez elegendő időt biztosítunk, hogy a gyermekek lehetőleg addig alkossanak, ameddig kedvük tartja. Az eszközök biztonságos kezelését megtanítjuk a gyermekeknek. A gyermekek a ruhájuk megóvása érdekében festéshez köpenyt használnak.
b./ A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek, s azok tartalmának, minőségének fejlesztése Az óvodába kerülő 3-4 éves gyermekekkel játszva ismertetjük meg az anyagokat, eszközöket, a technikai kivitelezés lehetőségeit. Elkezdődik az esztétikum iránti érzékenység és értékelő képesség kialakítása – észrevétetve, együttesen gyönyörködve a saját alkotásokban, a mű
23
– és népművészeti szépségekben. A tevékenységek a képalakítás, a plasztikai munkák és az építés köré rendelhetők. A képalakító tevékenységet, azok technikáját, eszközeit az óvónő tervezi meg. A szándéktalan firka időszakában még nem tervezhető a téma. A gyermekeknek lehetőségük van élményeiknek, érdeklődésüknek megfelelő szabad téma választására. A képalakítás különböző technikákkal jelenik meg, festéssel, zsírkrétával, papírragasztással, anyagba, homokba karcolással. Segítjük a gyermeke képalakító készségének megindulását a szórt elrendezéstől a képelemek, részformák elemeinek egymáshoz rendelésével. A gyermekek részt vesznek a plasztikai alakításban. Megismerik az anyagok alakíthatóságát nyomkodva, ütögetve, gömbölyítve, simítva, sodorva. Az építés során megismerkednek a különböző tárgyak formáival. A 4-5 éves gyermekek alkotó – alakító tevékenységét bővítjük. A gyermekeknél megjelenő szándékos képalakító tevékenységet élményeikhez kapcsolódó témákkal segítjük. Jelenjen meg a gyermekek rajzában az emberábrázolás, környezet, cselekmények saját elképzelés alapján történő megjelenítése. Ekkor már használnak ceruzát, krétát, filctollat, különböző vastagságú egyeteket a rajzok finomabb kidolgozásához. A gyerekek képeket alakítanak spárgából, fonalakból,. Textilből és termésekből. Az 5-6-7 éves gyermeke alkotó – együttműködési készségét figyelembe véve segítjük a képi, plasztikai és a környezetalakításból eredő aktív tárgykészítés bűvölését. A képalakítás során már közös kompozíciót is alkotnak. Gazdagítjuk a technikai megoldásokat és az eszközlehetőségeket. A saját élményeken alapuló cselekményes témákban megjelenik a vers, mese, énekes játékok, ünnepek eseményábrázolásai is. Ünnepekhez kötötten ajándékokat készítenek.
c./ A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása Az alkotó – alakító tevékenységek a mindennapi játékba integrálódnak. A természetes anyagokat lehetőség szerint a közös séták alkalmával gyűjtik össze. Pl. kukorica, makk, gesztenye, csuhé, vessző, toll, kavics, homok, stb.
Ott és akkor segítünk, amikor szükség van rá: fogások, eszközhasználat, időrendiség a folyamatban. A megértésről való meggyőződés, a fogalmak tisztázása, pontos magyarázat és bemutatás után figyelünk a pontos megtanulásra és elegendő időt biztosítunk a kellő begyakorlásra. Óvodánkban havonta és hetente számba vesszük a környezet változásaiból és az azokhoz kapcsolódó jeles napik szokásaiból, ünnepek tartalmából adódó lehetőségeket, az oda illő anyagokat, a velük kapcsolatos eszközöket, technikákat.
-
• A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére Élményeiket, tapasztalataikat vizuálisan képesek megjeleníteni. - A rendelkezésükre álló tér alakításában ötletesek, célszerűek. - A tárgyak térbeli kiterjedésével tisztában vannak, főbb formai jellemzőket
24
megneveznek. - Formaábrázolásuk változatos, arányok, egyensúly és térbeliség létrehozására képesek. - Színhasználatuk a valóságnak megfelelő. - Emberábrázolásuk részletező, mozgásábrázolással próbálkoznak. - Az ábrázolás technikáit készségszinten művelik. - Fejlettségi szintjük a részletgazdagságban, kompozíciókészítésben, tervszerűségben tükröződik. - Díszítőjellegű, írás – előkészítő feladatokat szívesen oldanak meg. A balról jobbra haladás a díszítőmunkában – szín, forma, mennyiségű - ritmus tartásával nem okoz problémát. 5. Mozgás, mozgásos játékok A tevékenység célja: a gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. A mozgás az érés folyamatában a fejlődő gyermek természetes szükséglete. Feladatok: a./ A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása. b./ A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének kielégítése érdekében.
a./ A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása A gyermekek nagymozgása (játék, futás, kúszás, mászás) jól fejleszthető az óvoda udvarán, ahol tér, mozgásfejlesztő eszközök állnak a rendelkezésükre. A szabad mozgás zavartalan gyakorlási lehetőséget ad az irányított mozgástevékenység alatt megismert mozgásformák többszöri ismétlésére. A mozgásos tevékenységet, s azok eszközeit mindig a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjükhöz méretezzük. A 3-4 éves gyermeke irányított mozgásos tevékenysége során a nagymozgások fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Különböző futásgyakorlatokkal ismerkednek (pl. futás különböző irányban, futás feladattal), ugrásgyakorlatokkal (pl. szökdelések, sorozatugrások, rövid nekifutásból fellépés, majd leugrás), dobásgyakorlatokkal, labdagyakorlatokkal (labda feldobás – elkapás, hajítás helyből távolba, hajítás helyből célba stb.). A mozgásos játékok teret adnak a támaszgyakorlatok gyakorlására is (pl. csúszások, kúszások, mászások). A talajtorna elemei is megjelennek a játékokban (pl. gurulás a test hossztengelye körül). A gyermekeknek sokszor szervezünk egyensúlyozó játékokat (pl. egyensúlyozás deszkán, padon, egyensúlyozás talajon, kúszva, mászva, természetes járással, kéziszerrel, illetve anélkül). A gyakorlatokat mindig bemutatjuk, életkorukra jellemző, hogy cselekvés közben értik meg a szavak és a mozgás kapcsolatát. Alkalmazkodnunk kell a 3-4 évesek szókincséhez, sokat biztatjuk és dicsérjük a gyerekeket.
25
A csoportszobában mozgásra késztető eszközeink: bordásfal, labda, karika, szivacsszőnyeg, füles labda, rotikum egyes elemei, zsámoly, minitrambulin. A 4-5 éves gyermeke természetes mozgásában még mindig a nagymozgások fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Az irányított mozgásos játékokban megjelennek a futás gyakorlatok (pl. fussanak három, négy akadályon át, fel és lelépéssel, átbújással, tárgyhordozással stb). Ugrásgyakorlatok (pl. helyből távolba és magasba páros lábról, talajfogás páros lábra, mélyugrás 30-40 cm magasból guggolótámaszba stb), dobásgyakorlatok (pl. célbadobás egykezes felső dobással vízszintes és függőleges céltárgyakra stb). Labdagyakorlatok (pl. labda feldobás és elkapás célba és különböző testhelyzetekben), egyensúlygyakorlatok (pl. 40 cm-re emelt padon, gömbölyű farönkön, vízszintes és rézsútos szereken stb.). A talajtorna anyagaként megjelenik a gurulóátfordulás és a kézen-állás előgyakorlata a „csikórugdalózás”. Heti rendszerességgel tervezünk lábboltozat erősítő speciális járás és gimnasztikai gyakorlatokat. Az 5-6-7 éves gyermeke mozgása már összerendezettebb, harmonikus ritmusú, sokféle mozgáselemet ismernek, amit játékos formában szívesen ismételnek. Hangsúlyt kap ennél a korcsoportnál az észellés, az alaklátás, formaállandóság mozgás közbeni fejlesztése, a finommotorika alakítása és a szabályjáték gyakorlati alkalmazása. Különböző kézszereket használunk: pl. szalagokat, botokat, kisebb nagyobb labdákat, kendőket. A különböző típusú futógyakorlatokat sorverseny, váltóversen, versenyfutás közben gyakoroljuk a gyerekekkel. Ugrásgyakorlatok: pl. mélyugrás maximum 80 cm magasból 40 cm széles szerrel pl. pad. Szökdelés páros és egylábon, sorozatugrások különböző magasságú és különböző távolságban elhelyezett tárgyakon át. Néhány lépés nekifutással magas és távolugrás. Dobásgyakorlatok: kétkezes alsó és felső dobás. Távolbadobás kislabdával. Célbadobás egykezes al és felső dobással 100 cm széles „célba”. Labdagyakorlatok: labdavezetés járás, lassú és gyors futás közben. Labdaátadás párokban 3-4 méter távolságra.
Támaszgyakorlatok: pókjárás, rákjárás, sántaróka járás, talicskázás stb. Talajtorna elemei: gurulás a tqst hossztengelye körül, magastartásba emelt karral, gurulóátfordulás terpesz-, zárt guggoló állásból, kézenállás a láb magasralendítésével és távoli kilépéssel és pillanatnyi fellendülés után talajéréssel egy lábra. Egyensúlyozás különböző módon: pl. padmerevítő gerendán, fej-, kar és lábmozgások összekötve.
b./ A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének kielégítése érdekében. A gyermekek szabad mozgását a délelőtti és délutáni udvari játék és a séta során biztosítjuk.
26
Az irányított mozgásos játékokat mindhárom korosztálynak heti egy alkalommal szervezzük, különböző időkerettel. A mindennapi testedzés: a kocogás, futás, különböző játékok naponta beépülnek a csoport tevékenységébe. Az utánpótláson alapuló mozgás anyagát gimnasztikai elemekből építjük fel pl. különböző kartartások, testhelyzetek, kar – törzs – lábmozgások, különböző irányú járásgyakorlatok. A gyermekek a különböző nehézségű feladatokat fokozatosan, egyéni képességeiknek megfelelően sajátítják el, fontos, hogy folyamatosan mozogjanak és a mozgás öröm legyen számukra.
• A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére
- A gyermekek szeretnek mozogni, és kitartóak a mozgásos játékokban. Ellenállóképességük, edzettségük, alkalmazkodó képességük szabályokhoz és társhoz kifejlődött. - Ismerik az eszközök nevét és a gyakorlatokhoz kapcsolódó kifejezéseket. - Mozgásuk összerendezett. Erőnlét, egyensúlyérzék, ritmusérzék kifejlődött. - Kitartóan képesek a feladatok elvégzésére: futás, járás, egyensúlyozás, irányváltás, téri tájékozódás, térben mozgás, eszközös játékok, kúszás, ugrás. - Játékos és versenyhelyzetben megfelelő akarattal, fantáziával, kreativitással, önálló szervezéssel vannak jelen. Figyelmük, gondolkodásuk, emlékezőképességük, ötletességük megfelelő szintű.
6.
A környezet tevékeny megszerettetése, megismertetése
A tevékenység célja: a közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti – emberi – tárgyi világ értékei iránt. A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér és síkbeli szemléletének alakítása. Feladatok: a./ A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása. b./ A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. c./ A gyermekek kommunikációk készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat – és ismeretszerzés során.
a./ A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása A gyermeke a közvetlen környezetükben érzékelik a környezet esztétikumát: hangokat, színeket, illatokat, formákat, az élet ritmikusságát. A 3-4 éves gyermekekkel megismertetjük az óvodánkat, közvetlen környezetét, az óvodában dolgozó felnőtteket.
27
Testük témakörben: megnevezzük, megmutatjuk egymás kezét, lábát, fejét, szemét, fülét, orrát, száját. Érzékszervek funkcióit, ápolását. Közlekedés témakörben: séta során gyakoroljuk a gyalogos közlekedést, megnevezzük a leggyakrabban látott közlekedési eszközöket. Évszakok témakörben: megfigyeljük az évszakok változását. Madarakat etetünk, kerti növényeket gondozunk. Megfigyeljük az évszakok és az öltözködés közötti összefüggéseket. Növények témakörben: tapasztalatokat szerzünk 4-4 gyümölcs formájáról, színéről, ízéről. Fogyasztásának módjáról, 2-3 virág színéről, illatáról, szépségéről, 2-3 zöldségféle alakjáról, színéről, ízéről. Állatok témakörben: megfigyeljük a környezetünkben található állatok külső jellegzetességeit, hangját. Ellátogatunk a Veszprémi Állatkertbe. Színek témakörben: megnevezzük környezetünk tárgyain a fehér, fekete, piros, kék, sárga, zöld, barna színt. Család témakörben: apa, anya, gyermekek és összetartozásuk. A 4-5 éves korosztálynál törekszünk a megfigyelések, gyűjtőmunkák gazdagítására, differenciálására. Család témakörben: család neve, családtagok, család otthona, címe. Testünk témakörben: testünk ápolásának fontossága, az orvos gyógyító munkája. Ellátogatunk a közeli orvosi és fogorvosi rendelőbe. Évszakok témakörben: figyeljük a természet változásait, összefüggéseket keresünk az időjárás és az emberek tevékenységei között. Tapasztalatokat szerzünk az időjárás és az öltözködés összefüggéseiről. Növények témakörbe: virágokat, ágakat hajtatunk, megfigyeljük a hőmérséklet, víz, napfény hatásait a növény fejlődésére. Megfigyeljük a gyümölcsök (óvoda udvarán található barack, körte, meggy és cseresznyefa) növekedését, érését. Állatok témakörben: megismerkedünk a valóságban hány háziszárnyassal és kicsinyeivel, a sertéssel, szarvasmarhával és kicsinyeivel, a házinyúllal, néhány rovarral, költöző madarakkal. Madáretetőt készítünk, beszélgetünk a vadon élő állatok védelméről. Színek témakörben: bővítjük színismeretüket. Az 5-6 éves gyermekek megismerkednek az óvoda tágabb környezetével, megfigyelik az évszakok szépségét, színeik árnyalatát, a környezet szennyeződéseit (víz, levegő, föld), a növények fejlődési feltételeit. Család témakörben: beszélgetünk a családtagokról, ki a legidősebb, legfiatalabb, hogyan élnek, mi szüleik foglalkozása. Testünk témakörben: test fogalma, minden embernek van feje, nyaka, törzse, karja, lába. Érzékszervek funkciói, védelme, ápolása. Közlekedés témakörben: ellátogatunk a vasútállomásra, buszállomásra, kirándulunk a Balatonra, megnézzük a hajóállomást. Megfigyeljük az ott dolgozó emberek munkáját. Napszakok témakörben: megbe3széljük az egyes napszakokban ismétlődő tevékenységeket (reggel, délelőtt, dél, délután, este, éjszaka). Évszak témakörben: figyeljük az időjárás változásait: borús, ködös, esős, kékebb ég, langyos eső stb. Magvakat, terméseket gyűjtünk. Ellátogatunk minden évszakban a zalaegerszegi piacra. Megfigyeljük a különböző időszakokban a fákat, bokrokat, virág és fűféléket, a szántóföldi vetéseket, környezetünk növényeit. Állatok témakörben: csoportosítjuk az állatokat lakóhelyük szerint, bővítjük az állatokról szerzett ismereteket.
28
Színek témakörben: megismerjük a színek világosabb, sötétebb árnyalatait.
b./ A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása A gyermekek fejlesztése mindhárom korosztály esetében mikrocsoportban történik, közvetlen tapasztalatok- és élményszerző udvari megfigyelések és séták alkalmával. Minden évben több egész napos (Állatkert Veszprém, Falumúzeum Zalaegerszeg, Arborétum Jeli) és félnapos (pl. Kovács Attila fafaragó meglátogatása, kiállítások látogatása) óvodai programot szervezünk.
c./ A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat – és ismeretszerzés során A mikrocsoportos tapasztalatszerzés lehetőséget ad a gyermek – óvónő személyes beszélgetéseire. Minden gyermekre figyelni tudunk, minden kérdésre tudunk válaszolni. Ez a szervezeti forma kiválóan segít a gyermekek szókincsének, nyelvi kifejezőkészségének fejlesztését. A valós élethelyzetek természetes módon teszik lehetővé, hogy a gyermekek alkalmazzák a helyes köszönést, bemutatkozást, megszólítást, véleménynyilvánítása, a szándékok kifejezését, mint a kérés, tudakozódás, üzenetközvetítés. A gyermeke között erősödik a tapasztalatok közzététele, a látottak folyamatos elbeszélése. Ennek érdekében megteremtjük annak lehetőségét, hogy a gyermekek értelmesen, összefüggően kifejezhessék gondolataikat, kívánságaikat, észrevételeiket.
• A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére - A gyermekek tudják lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását. - Ismerik az elemi közlekedési szabályokat, azokat be tudják tartani, ismerik a közlekedési eszközöket. - Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségében. - Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat. - Felismerik a napszakokat. - Felismerik és megnevezik környezetük részeinek sötét és világos változatát. - A tárgyak, jelenségek közötti néhány feltűnő összefüggést felismerik. - Ismerik környezetük növényeit, azok gondozását. - A testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően felsorolják. - Kialakul a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszéd.
29
7. Tanulás Óvodáskorban a tanulás nevelésközpontú, a gyermekek nem elméleti síkon ismerkednek az őket körülvevő környezettel, s nem egymástól elszigetelt ismereteket szereznek. A gyermek legnagyobb értelmi teljesítményét az anyanyelv elsajátítását az önkéntelen figyelem által vezérelt spontán utánzási késztetéstől hajtva valósítja meg. Ez a mintakövető utánzás a tanulás legfőbb formája. A tanulási folyamat alapján az érzékelés, észlelés útján szerzett tapasztalat képezi. Tapasztalatokhoz változatos tevékenységeken keresztül jut el a gyermek. Tevékenysége során különböző képességei fejlődnek – a cselekvés képességei, kongatív vagy megismerő képesség, gondolkodási képesség . A képességek fejlettsége elsősorban tevékenységben érhető tetten és fejlesztése is a megtervezhető tevékenységben hatékony. Cél: sokoldalú cselekedtetés (tevékenység) közben fejleszteni a gyermeke értelmi képességeit, a tanuláshoz való pozitív viszony kialakításával iskolai életmódra való előkészítés.
-
Feladatok: a tanulás feltételeinek megteremtése - a tanulás megszervezése - tervezése, - a tanulás irányítása. A fejlesztés tartalma:
Programunkban a tanulás terén kötött jellegű a testnevelés és a matematikai nevelés. A többi tevékenységi forma kötetlen, amelynél lényeges, hogy a gyermekek önként vegyenek részt a különböző tevékenységekben, lehetőleg mikrocsoportban. A kötetlen óvónői kezdeményezések tevékenységbe ágyazottak, képszerűek, szemléletesek, minden tevékenység játékos és utánzásra épül. A nyugodt tanulás feltételeinek kialakítása: A tanulás alapfeltétele mindenekelőtt a meleg – korlátozó, előítélet – mentes, szeretetteljes légkör, melyben tiszteletben tartjuk az elmélyülten játszó gyermekek, a gyermekek szándékát és döntési jogát. A célszerűen berendezett csoportszoba, a jól átgondolt szokásrendszer, lehetőségek megteremtése a gyermek szükségleteinek kielégítése – közlés, önkifejezés, szereplés, versengés, tevékenységek stb. – mind feltétele a nevelési rendszerünkben a tanulásnak. A tanulási tevékenységet játékidőben, megfelelő helyen, naponta megközelítőleg azonos időben szervezzük. A tanulási folyamatban kialakítjuk a szükséges munkafegyelmet, az önálló feladatvégzést, segítjük a halk beszédre, esetenként türelmes várakozása szoktatjuk a gyermekeket. Az 5-6-7 évesek esetében követelménynek tartjuk, hogy feladataikat befejezzék, az önfegyelemre épülő szándékos figyelem, kitartás, feladattudat, feladattartás erősítése érdekében. Mindezt az előbbiekben megfogalmazottak szerint és nem iskolai módszerek alkalmazásával kívánjuk elérni. A kéthetes váltáshoz igazodva két hétre tervezünk, heti tervlebontással. A hét első napjaiban, illetve jeles napokon ismereteket, tapasztalatokat nyújtunk, amelyekhez a következő napokban (alkalomadtán azonnal zenei, vizuális, matematikai anyanyelvi, irodalmi fejlesztő feladatokat kapcsolunk kötetlen, kötött, alkalomszerű, rendszeres formában).
30
Az együttes tevékenységek köre a gyermekek számára: kényszer nélküli, ismételhető, a tévedések azonnal javíthatók, megoldási módot választhat a gyermek, felfedezhet, kipróbálhat, önállósága érvényesülhet, ötvöződnek a kötött és szabadon választott tevékenységek tartalmi elemei és élményszerűek. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek feladatonként naponta egyszer valamelyik formában részt vegyenek. Különösen figyelemmel kísérjük, hogy az 5-6-7 évesek rendszeresen részt vegyenek a tanulási folyamatban. A kötetlen, alkalomszerű tevékenységben szerezzék meg a gyermekek azokat az ismereteket, képességeket, amelyek a kötött foglalkozások feladatainak a megoldására képessé teszik őket. A kudarcok kiküszöbölését rendkívül fontosnak tartjuk, mert a siker öröme motiválja a gyermek újabb megismerő, tapasztalatszerző tevékenységét. Lényeges elem a folyamatosság, a folytathatóság, amely a tevékenységek időkereteinek, a közöttük lévő határoknak az oldását, az egyéni adottságok, szándékok szabadabb kifejezését jelentik. A matematikai nevelés hozzájárul a gyermekek külvilágról szerzett tapasztalatainak feldolgozásához. A gyermekekkel felfedeztetjük, hogy a tárgyak, személyek, halmazok összehasonlíthatóak, szétválogathatóak, sorba rendezhetőek, tulajdonságaik szerint, saját szempont szerint, illetve felismert szabályok szerint. A számfogalom megalapozására különböző mérései, összemérési feladatokat végzünk. Mennyiségek összemérése: magasság, hosszúság, szélesség, vastagság, bőség szerint, tömeg szerint, űrtartalom szerint, terület szerint. Halmazokat összemérünk, elemeiket párosítjuk. Tapasztalatokat szerezhetnek a geometria körében. (pl. építéssel, síkbeli alkotásokkal, stb.) Eljutunk a geometriai formák felismeréséig. Tevékenykedünk tükörrel (pl. mozgások tükör előtt – közeledés, távolodás, halások, kar- és lábmozgatások és forgások). Zsebtükörrel való játék (pl. a rajz és tükörképe). Tájékozódunk a térben és a síkban ábrázolt világban. • A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén - Képesek azonosulni az óvónő által meghatározott feladattal. - Kialakul bennük az igény, hogy a feladatokat sikerrel oldják meg. - megkezdődik az önellenőrzés képességének alakulása, kifejlődik együttműködő képességük. - Kialakulnak a közösségi élet szempontjából fontos normák, együttélési szabályok (egymásra figyelés, egymás meghallgatása, segítségadás stb.) - Hozzászoknak saját tevékenységük ellenőrzéséhez, segítőkészséggel értékelik egymás megoldásait. - Az iskolai tanulás megkezdéséhez rendelkeznek megfelelő ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, önfegyelemmel.
31
8. Munka jellegű tevékenységek Helye a nevelés folyamatában A személyiségfejlesztés egyik eszköze a munka és a munka jellegű játékos tevékenység. A munka célra irányuló tevékenység, többnyire külső irányítással folyik, a gyermekektől belső fegyelmet, kötelezettségvállalást és annak teljesítését igényli. A munka elvégzését külső szükségesség indokolja, a gyermekeknek, valamit teljesíteniük kell, munkájuk eredményét ők és mások egyaránt tapasztalhatják. A munka végzése közben megfigyeléseket végeznek, tapasztalatokat, ismereteket szereznek természeti és társadalmi környezetükről. Minden munkatevékenység újabb tapasztalatok forrását jelenti. A kedvvel végzett munka hatására alakul ki a gyermekekben a munkavégzés készsége és szokása. Közben megtanulják a legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerű használatát, ismerkednek a munkaszervezés folyamataival. Munkavégzés során alakul kötelességtudatuk, felelősségtudatuk, erősödik kezdeményezőkészségük, fejlődik együttműködési képességük. Az óvodában a munka elsősorban közösségért végzett tevékenység, közben alakulnak a gyermekek közötti társas kapcsolatok, elősegítik a kapcsolatok színesebbé, bensőségessé válását. Lehetővé válik általa a kitartás, a felelősségérzet, a kötelességteljesítés gyakorlása, az önértékelés és a közösségi értékelés alakulása. Fontos nevelési eszköz, nevelő ereje nagyhatású, mert elősegíti a gyermekekben a munka játéktól eltérő jegyeit, ízlésformáló hatásával fejleszti esztétikai alkotóképességüket. Célja: A gyermekek egész személyiségének alakítása, fejlesztése az óvodai élet során megszeretett és megkedvelt munka, illetve munkajellegű játékos tevékenységeken keresztül. Feladatok: - Munkát és mikor végeznek eredményt hozó munkát. - A munkavégzés során a higiéniai és balesetvédelmi szabályok betartása, egészség, testi épség megóvására nevelünk. - Fontos feladatunk a munkához való pozitív viszony kialakítása, melyben támaszkodunk a munkára nevelés potenciális feltételeire – úgy mint: a gyermek tevékenységi vágya, a felnőtthöz való viszonya, utánzási vágya, önállósági törekvései, a feladatok elemi szintű megértése.
A fejlesztés tartalma, feltételek megteremtése Megteremtjük a gyermekek számára az életkorukhoz, erejükhöz mért munkalehetőségeket. Lehetőségekhez képest tartalmilag gazdag, változatos feladatokat kapnak. A gyermekek saját személyük, illetve a csoport érdekében maguk végeznek el minden olyan munkát, melyre egészségük károsodása nélkül képesek. Mindezekhez eszközöket biztosítunk, melyek könnyen kezelhetők és nem okoznak balesetet. Megteremtjük a munkához szükséges nyugodt, kiegyensúlyozott légkört. Önálló munkavégzéssel módot adunk, hogy a gyermekek a szükséges készségeket elsajátítsák, gyakorolják. A közvetlen segítés a gyermekek önállóságának és a munka elvégzéséhez szükséges ismereteinek, készségeinek fejlesztésében nyilvánul meg. Napirendben megfelelő időt biztosítunk, hogy a különböző feladatokat a gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően végezzék, Az óvónő és a dajka kezdi a munkát és mintát ad a
32
gyermekeknek a pontos, kitartó munkavégzésre. Legfontosabbnak tartjuk a munkára nevelésben, hogy a gyermekek maguk ismerjék fel adott szituációban a munka elvégzésének szükségességét.
Munkafajták – munka jellegű tevékenységek: 1./ Mindennapi élettel kapcsolatos munkák: - terítés, törölgetés, söprögetés, teremrendezés, elrakodás (játék, eszközök, stb.) naposság.
-
2./ Heti munkanap: egész éven keresztül ugyan azon a napon, ugyan az a munka végzése: játékválogatás, rendezés, portörlés, babafürdetés, babaruha mosás. 3./ Évszakhoz, jeles ünnepekhez kapcsolódó alkalomszerű munkák: - kerti munka, udvarrendezés, levelek összegyűjtés, - rendrakás ábrázoló tevékenység útján, - cipőtisztítás Mikulásra. - nagytakarítás, dekoráció kicserélése ünnepek előtt. - születésnapi sütemény készítése, - jelmezvarrás farsangra, - kokárdakészítés, - játékeszközök, babaruhák, könyvek javítása, - segítség a felnőtteknek.
A gyermek életkorának megfelelően a szemlélődéstől a konkrét munkáig terjedő folyamat a gyermek számára szabadon választható.
• A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére - A gyermekek képesek szükségleteiknek megfelelően önállóan ellátni magukat (öltözködés, önkiszolgálás). - A naposi munkát, egyéb alkalomszerű tevékenységet szívesen végzik, nem tartják tehernek. - Szívesen segítenek az óvoda rendjének, tisztaságának fenntartásában. - Megbízásokat számontartják (élősarok gondozása, tízórai és ebéd utáni seprés stb.) önállóan végzik. - A munkavégzéshez szükséges eszközök, szerszámok célszerű használatát ismerik. - Minden olyan területen segítenek, ahol erre szükség van.
9. Néphagyomány ápolása Hagyományőrző naptár
33
Őszi ünnepkör Gyűjtőutak szervezése – gesztenye, makk, alma, dió, kukorica – az anyagok feldolgozása. Csuhébaba, gesztenye figurák, töklámpás készítése. Savanyúság elrakása télire, kompót készítése. Szeptember 29. Mihály napja Bérfizető és pásztorkodó nap. Megszakad a fű gyökre, megszűnik a mézelés. A halak a víz fenekére húzódnak, ezért a téli halászat megkezdésének napja. Őszi vetés megkezdésének ideje. Október 15.Teréz napja A szüret kezdő napjának tartják (a Dunántúlon). Puskaropogás, mozsárdörgés adta meg a jelet a szüret megkezdésére. A fürtöket főképpen nők, legények, gyerekek szedték. Késsel vágták le az indáról, sajtárba, ritkábban kosárba rakták, ebből férfiak gyűjtötték össze háti puttonyokban és a pincéhez hordták, ahol nyitott fakádakban öntötték. A fakádakban sulyokkal törté, innen került a taposókádba, ahol a férfiak lábbal taposták ki a szőlő levét. A taposókádból szűrőkosáron át folyt a sajtárba a lé, ezekből töltötték a színmustot a hordóba. Szüret közben tréfa, nóta járta. A szüret végét mulatság zárta. Szüretelés megszervezése. November 22. Márton napja Időjárásjósló nap: „Ha Márton fehér lovon jön (havazik), akkor enyhe tél lesz, ha barna lovon érkezik, akkor hideg, kemény tél lesz.” November 25. Katalin napja Időjárásjóslás fűződik e naphoz: „Ha Katalin kopog, Karácsonykor tocsog.” November 30. András napja A gazdasági életben „disznóölőnek” n4evezik, mert e napon szokás elkezdeni a disznóölést. A disznóölésre a közeli rokonokat hívják, ami családias jelleget ad a disznótornak. Jó alkalom tréfálkozásra, mesélésre, adománygyűjtésre, köszöntő szokások gyakorlására. Ilyen köszöntő, adománygyűjtő szokás a Disznótori kántálás. Egy csapat fiú rigmusmondó ritmusban az ablak alatt állva kántálni kezd. Eljöttünk mi kántálni, kántálni Nem kell minket bántani, bántani, Mink is fogtuk a farkát Nekünk is egy darabkát Benéztünk az ablakon, Málé van az asztalon, Málé legyen a gazdáé, Rétes ide rongyos, Kalács ide dombos, Hurka, kolbász, pecsenye, kántálók fizetése!
34
Téli ünnepkör András nap követő első vasárnapon Adventi koszorú készítése. December 4. Borbála napja Szent Borbála emlékünnepe. A néphit szerint védőszentje volt a váraknak, tüzéreknek, bányászoknak, hajadon lányoknak. A borbála napon vízbe tett és Karácsonyra kivirágzott cseresznyeág a házasságot, házasságkötést jelentette. Az óvodában vízbe tett cseresznyeág a karácsonyvárás hangulatába is jól beilleszthető. December 6. Miklós napja A Dunántúlon ismert a Mikulás-járás. Miklós püspök kíséretével betér olyan házakhoz, ahol,. Gyerekek vannak, vizsgáztatja őket, majd tudásuknak megfelelően ajándékot kapnak, vagy virgácsot, esetleg kíséretében lévő krampusszal fenyíti őket. A Mikulás – járás átörökítése az óvodába a Mikulásünnepély. A Mikulás lovas szánon, vagy hó hiányában lovas kocsin érkezik, beszélget a gyere3kekkel, akik énekelnek, verset mondanak neki. December 13. Luca napja Szent Luca a szembetegek védőszentje. Jó termékenységet ad, de megbünteti a napján sütő, mosó, szövő, tehát a dologtiltást megszegő nőket. Ezen a napon a fiatal legények kotyolni járnak. Házról házra járva mondták el mondókáikat, amelyek a háziaknak szóló köszöntők, jókívánságok voltak. E mondókákat szalmára térdelme vonták, amiért ajándékok kaptak: aszalt gyümölcsöt, kalácsot.
Szabad-e kotyolni? 1./ Akkora szalonnája legyen a kentek disznójának, mint a szobaajtó kitty-kotty… 2./ Akkora hája legyen a kentek disznajának, mint egy itató sajtár kitty-kotty… 3./ Annyi zsírja legyen a kentek disznójának, mint mocsárban a víz kitty-kotty… 4./ Annyi pénze legyen a kenteknek, mint a pelyva kitty-kotty… December 24-25. Karácsony napja A Karácsonyra kinyílt cseresznyeág, a kihajtott búza, a karácsonyfa, a fenyő zöldjével együttesen az életet jelképezik. A karácsonyfára szánt mézeskalács figurák formázása, sütése, díszítése a gyerekekkel közösen (ünnep előtti nap) fokozzák az ünnep hangulatát, teljessé teszik a várakozást.
35
Betlehemes játék Nagyszalontai betlehemes Szereplők: Angyalok: lányok Heródes Betyár Juhász Pásztorok: fiúk Heródes: Jó estét kívánok, meg ne ijedjenek, itt egy kompánia, semmit se féljenek. Lépek én e házba azon kérelemmel: Szabad-e bejönni ide betlehemmel. Angyalok: Bejönnek, leteszik a betlehemet Ének: Mennyből az angyal Heródes: Én vagyok az a híres Heródes király, aki Bábel tornyán két angyalt és egy pásztort mentettem meg a farkasok kezeiből. Betyár pajtás gyere be! Betyár: Hopp Istók! Már én is itt vagyok, a hidegtől szinte majd megfagyok. Heródes: Gyere öreg, gyere be!
Juhász: Nem megyek, mert a félméteres füstölt kolbászt a nyakamba akasztják. Heródes: Dehogyis akasztják, gyere csak be öreg! Juhász: Nem, mert a forró kalácsot a hónam alá dugjátok. Heródes: Dehogy dugják, gyere csak be öreg! Juhász: Nem megyek, mert a kásás fazekat a fejembe buritjátok. Heródes: Dehogyis buritják, gyere be barátom. Juhász:
36
Nem megyek. De mégis bemegyek, mert megvesz az isten hidege. Paszomántos Jó estét! Már én is itt vagyok, farkas szőrű bőrbundámon a jikek-jukak igen nagyok. Egész éjjel húzták vonták, de mégse tudták elhúzni tőlem a farkasok. Angyalok: Ének: Nagy karácsony étszakáján. Pásztorok: Ének: Pásztorok keljünk fel. Pásztorok: Nosza pajtás fogd az ajtót. Kezedbe a kilincstartót. Már itt tovább nem maradunk, Hanem tovább masírozunk. Nagy csörömpöléssel elmennek. Angyalok, Pásztorok: Ének: Kis karácsony, nagy karácson. Február 2. Gyertyaszentelő Boldog asszony napja A néphit szerint e napon a medve kijön a barlangjából körülnézni. Ha napos az idő és meglátja a saját árnyékát, megijed, visszabújik, mert még rossz idő következik, hosszantartó lesz a tél. Február 3. Balázs napja A diákok házról házra járnak, hogy tanítójuknak és maguknak élelmet gyűjtsenek és újabb társakat is toborozzanak az iskolába. Zenehallgatás: Emlékezzünk Szent Balázsra kezdetű dal (Jeles napok dalai). Farsang (vízkereszttől húshagyóig) A farsang egész idejét ritkán szokták végigmulatni, mindenütt csak a végén a három napot a farsang farkát ünnepelték meg. Húshagyókedden, a bolondok napján tetőzött a mulatság és a lakomázás. Húshagyókedd gonoszűző, termésvarázsló nap is volt. A lányok szalmabábot készítettek, amit végigvittek a falun és a folyóba dobtak, vagy elégettek. Ezzel megszabadultak a téli hidegtől és mindenféle bajtól. A gyerekekkel közösen szalmabábot készítünk és kivisszük a közeli folyóra. Tennivalók a téli ünnepkörben: Szövés, agyagozás, himzés, batikolás. Névnapi csúfolók Madáretető felállítása Palánták nevelésének előkészítése
37
Tavaszi ünnepkör Március 18. Sándor, Március 19. József, Március 21. Benedek napja Meleghozó napok. A méhek szabadon engedésének napja. A veteményeskertben fokhagyma elduggatása, kaporvetés. Húsvét A húsvét a tavaszi megújulás ünnepe. Két legnépszerűbb szokás az öntézés és a tojásfestés. A húsvéti tojásfestés a lányok, asszonyok dolga volt. A tojás felületét levéllel burkoljuk be és úgy tegyük a festékre. Festékanyag: hagymalevél. Tojásírás viaszt olvasztunk, s a folyékony viasszal a tojás héjára írjuk a mintát gicával. Húsvéthétfő a locsolás napja. Régen a legények a lányokat a kutak mellett vödörből öntözték meg. Locsolás előtti mondóka: Jó reggelt, jó reggelt kedves liliomszál, Megöntözlek rózsavízzel, hogy ne hervadozzál! Kerek erdőt jártam, piros tojást láttam, Bárány húzta rengő kocsin, mindjárt ideszálltam. Nesze hát rózsavíz gyöngyöm gyöngyvirágom, Hol a tojás, piros tojás, tarisznyámba várom. Március 28. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja Visszatérnek a fecskék és már oltják, tisztogatják a gyümölcsfákat is.
Május 1. Majális A májusfaállítás napja, ősi tavaszünnep. Az állított májusfa a természeti újjászületésének jelképe. Régen a legények a fát az erdőből lopták, de megbüntették érte azt, akit elfogtak. A májusfaállítással adta tudtára a legény a falunak, hogy ki az a lány akit kiválasztott. A májusfát szintes színes szalagokkal díszítették. Májusai program: Látogatás a Jeli Arborétumba. Látogatás a Veszprémi Állatkertbe. Pünkösd Húsvét után számított ötvenedik napra esik az ünnep. A Dunántúlon szokás volt a kislányok pünkösdi királyné járása. Ez abból állt, hogy a lányok házról házra járnak köszönteni, jókívánságaikat elmondani. A kis királylánynak – aki barátnői között mindig a legkisebb – leánypajtásai kendőt tartanak sátorként a feje fölé, közben rózsaszirmot szórnak és hintenek szét. A lányok a háziaktól a köszöntésért ajándékok kapnak. V. Az óvoda kapcsolatai
38
1. Az óvoda és család Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül. A kettő összhangja, az óvoda, folyamatos együttműködése a szülőkkel a gyermekek harmonikus fejlődésének feltétele. Az együttműködés egyenrangú nevelőtársi viszonyban, a jó partnerkapcsolatban valósul meg. A szülő tud legtöbbet a gyermekéről, ő ismeri legjobban gyermeke igényeit, szükségleteit, viszont az óvónőnek van olyan szaktudása és olyan korosztályi tapasztalata, mely alapján hathatós segítséget tud nyújtani a gyermeke fejlesztéséhez. Megszervezzük az együttműködés formáit, mely az információk áramoltatását, a szemléletformálást, az óvoda tartalmi munkájának szakszerű megismertetését, a gyermekek egyéni fejlődésének jellemzőit hivatott közvetíteni. A kapcsolattartás formái: szülői értekezlet, nyílt napok, a szülőkkel szervezett rendezvények, ünnepek, kirándulások és a legfontosabb a napi kapcsolattartás, mely elengedhetetlenül szükséges, hogy a szülő teljes mértékben tájékozott legyen a gyermekével történt napi lényeges eseményekről. 2. Az óvoda és az iskola A kölcsönös érdeklődés hozzájárulhat egymás nevelési céljainak, elképzeléseinek megismeréséhez, megértéséhez. A kapcsolattartás formái: látogatások, tapasztalatcserék, tájékoztatások a gyermekek egyéni fejlődési üteméről, várható alkalmazkodási nehézségekről, értekezletek, munkaközösségi foglalkozások, továbbképzések.
Október: Az óvó nénik meglátogatják az elsős gyermekeket. Január: Félévértékelő közös értekezlet az óvónők és tanítók részéről. Május: Tanítónő meglátogatja a leendő elsősöket az óvodában. Június: Nagycsoportos óvodások ellátogatnak az iskolába leendő Tanító nénijük órájára. Egész évben megjelenünk a Festetics Kristóf Általános Iskola rendezvényein, ünnepein az óvodás gyermekinkkel. Pl: Karácsonyi ünnepség Farsang Március 15-i ünnepség Festetics Kristóf „napok” 3. Az óvoda és a közművelődési intézmények Rendszeres kapcsolatot tartunk a Pókaszepetken működő Faluházzal. A Faluházban szervezett programok színesítik az óvoda életét is, így megtekintünk kiállításokat, hangversenyeket. Rendszeresen látogatjuk az ott működő könyvtárat.
39
Évente egy alkalommal a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház gyermekelőadását tekintjük meg. A Zalaegerszegen működő többi közművelődési intézmény ajánlatát is figyelemmel kísérjük. Lehetőség szerint megtekintünk kiállításokat, gyermekelőadásokat. Pl.: Városi Hangverseny és Kiállítóterem „Varázsvonat” című rendezvénysorozata. 4. Az óvoda és egészségügyi, nevelési szakemberek A kapcsolatok a gyermekek egészséges testi. Lelki fejlődésének követése, segítése érdekében jönnek létre, folyamatosan működnek. A védőnő vizsgálja a gyermekek látását, hallását, testtartását, lábboltozatát. Szükség esetén szakorvoshoz irányítja az arra rászoruló gyermekeket. Az óvodapedagógus tapasztalatai, megfigyelése alapján szükség esetén a nevelési tanácsadó szakvéleményét kérjük. VI. Speciális szolgáltatások, gyermekvédelem A gyermekek képességeinek kibontakoztatása érdekében az óvodában a gyermekek és a szülők érdeklődése alapján és lehetőségeinek figyelembevételével különféle szolgáltatásokat szervezünk, illetve adunk azoknak helyet. Hittan – heti rendszerességgel Hitoktató. Koczor György Játékos német nyelv tanulás - heti rendszerességgel Nyelvtanár: Juhász Róbert Intézményünkben a gyermekek már az óvodai nagycsoportban megismerkednek az idegen nyelvekkel. Miért fontos ez? Élő idegen nyelv tudása nélkül számunkra nem létezhet európaiság, s e nélkül gyakorlatilag kizárt, hogy az európai oktatási rendszerekbe bekapcsolódhassunk. Az idegen nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik, a tananyag általuk ismert tartalmakra épül. Világszerte keresik a hatékonyabb idegen nyelv elsajátításnak különböző lehetőségeit, s eljutottak azokhoz a “rejtett tartalékokhoz”, amelyek a gyermekkori nyelvi fogékonyságban. Az 5-7. éves korosztály életkori sajátossága, hogy gátlás nélkül, játékos tevékenységeken keresztül sajátítja el az idegen nyelv alapjait, és szinte észrevétlenül jut meghatározott ismeretek birtokába. Kapcsolattartása Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával. Szorosan együttműködünk, .részt veszünk a havi esetmegbeszéléseken. Felelős: Taberger Istvánné
40
VII. Ellenőrzés, értékelés rendszere Az intézmény szakmai szempontból önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az óvodavezető az intézmény szakmai munkájának egyszemélyi felelőse. Hatáskörébe tartozik: - A mindenkori költségvetésből és egyéb forrásokból (pályázatok, rendezvények) a működés és a fejlesztés, személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Feladata: - Az óvodai nevelőtestület vezetése, a pedagógiai munka irányítása, ellenőrzése, jogszabályok, rendeletek betartásával a zökkenőmentes működés, az érdekképviseleti szervekkel, fenntartóval, Pedagógiai Szolgáltató Intézettel, nevelési tanácsadóval, szakmai szervezetekkel együttműködés. A szervezeti és Működési Szabályzatban, a Közalkalmazotti Szabályzatban és a Kollektív Szerződésben a vezetése vonatkozó pontok betartása. Az óvoda ügyvitele. Az óvodavezető helyettese A vezető közvetlen munkatársa, a vezető távollétében teljes felelősséggel végzi a vezetői feladatokat. Munkaköri leírásban és a Szervezeti Működési Szabályzatban rögzítettek szerinti feladatmegosztásban látja el a feladatát.
Szülői Szervezet Közösség A szülők a KTV-ben meghatározott jogaikat és kötelességeik érdekében munkaközösséget hoztak létre (KTV 59. § /1/). Szülői munkaközösség irányítása. Négy tanú választmányt elnökkel és pénztárossal alakit ki. A választmány tagjait évente bővítik. A Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározottak alapján működik. A szülők képviselőivel az óvodavezető tartja a kapcsolatot. 2. Az óvodai csoportok és a gyermekek fejlődésének ellenőrzése, értékelése Legfontosabbnak tartjuk a gyermekek folyamatos megfigyelését, megismerését, mert nevelni és tanítani csak akkor tud az ember, ha megérti azt, akit alakítani, formálni kell. Szükség esetén logopédus, fejlesztő pedagógus méréseket végez, a gyermek életkorának megfelelőt. A kapott eredmények alapján fejlesztjük a gyermekeket, foglalkozik velük logopédus, vagy küldjük nevelési tanácsadói, illetve fejlettségi vizsgálatra. A fejlesztéseknél fő szempont, hogy természetes közegben játék közben történik a fejlesztés, egyes esetekben a gyermeket egy időre kiemeljük a csoportból (részképesség pótlása). Egy éves intervallum értékelése során megfogalmazzuk, hogy a program: - a gyermekek nevelésében megjelennek-e a tervezett fejlesztő hatások, megfigyelhető-e a gyermekek viselkedésében változó, fejlődés - az óvoda alapvető feladatai – az egészséges életmód biztosítása, a gyermekek szocializációja, esztétikai és értelmi nevelése – megvalósultak-e. A pedagógiai munka dokumentálásának rendszere.
41
A pedagógiai munka tervezése, elemzése a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre szabott nevelési, fejlesztési eljárások folyamatos írásbeliséget kívánnak: - óvodavezetői éves munkaterv, - csoportok tervező munkája: nevelési terv (éves), tanulás tervezés (éves), csoportnapló vezetése – heti terv és napi feljegyzések, hiányzási napló, étkezők nyilvántartása, év végi értékelés. 3. A helyi nevelési program értékelése A helyi nevelési program értékelésével választ kapunk a program gyakorlatban történő beválására. A program céljait és megvalósulás szintjét összevetve elemezzük és értékeljük a tapasztalatokat. A helyi nevelési program bevezetése előtt az óvodapedagógusok és az óvoda minden dolgozója több fordulóban ismerkedik a célokkal és feladatokkal. Közös kidolgozás során mindenki véleményével alakítja, formálja azt. Megismertetjük a szülőkkel, nyitott óvoda meghirdetésével betekintést engedünk a folyamatba. A program megvalósulásának ellenőrzése tervszerű, előre megbeszélt szempontok alapján és spontán alkalomszerű ellenőrzésekkel történik. Nevelési rendszerünk felépítéséből, szerkezetéből adódóan a folyamat komplex ellenőrzése (1-3 hétig egy csoport folyamatos látogatása) vezethet eredményre. A heti terv végrehajtásánál megfogalmazott folyamatosság, folytathatóság csak így ellenőrizhető, értékelhető. Az ellenőrzés célja: - hiányosságok feltárása, a nevelési célkitűzések, a program szellemiségének megjelenése a mindennapi munkában, hatása a gyermekek fejlődésében, a nevelő munkakedvére, mit mutatnak a szülők visszajelzései. Éves vezetői munkaterv konkrét feladatokat tartalmaz az ellenőrzés rendszerére vonatkozóan, megjelölve az ellenőrzésben, értékelésben résztvevőket (vezető helyettes, munkaközösség vezető). Az ellenőrzés általános tapasztalatait értékeljük, megvitatjuk, a hiányosságokat megszüntetjük, a jó módszereket bevezetésre, megvalósításra ajánljuk. Programunk célkitűzéseit mindenkinek kötelező betartani, a mindennapi munkában az óvónők felkészültsége, egyénisége, módszertani szabadsága érvényesül. Felülvizsgálata négy évenként történik – az iskolába lépő gyermekek vizsgálataival a nevelés eredményessége megítélhető. A felülvizsgálat az alábbiakra terjed ki: - Az óvodai nevelés országos alapprogramja és a helyi program követelményeinek összevetése, - a helyi program globális koncepciójának megítélése, - a globális koncepció és a fejlesztési tervek (csoporttervek) összevetése, - a fejlesztés területeinek összehasonlítása, - az ellenőrzés, értékelés bírálata, - a feltételek vizsgálata – személyi, tárgyi, anyagi körülmények, - közvetlen megfigyelések, tevékenységek megtekintése, megbeszélések,
42
bemutatók.
VIII. Az óvodába és az iskolába lépés feltételei A gyermek általában hároméves korra éri el az óvodaérettséget, azaz az óvodai élethez szükséges testi, lelki és szociális fejlettséget. Az új közoktatási törvény 24. §-a kimondja: „ Az óvodai nevelésben való részvétel hároméves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb hét éves korig minden gyermeket megillet.” A 3 éven aluli gyermekek ellátásáról, neveléséről továbbra sem a közoktatás keretein belül kell gondoskodni. Az óvodai felvétel, elhelyezés folyamatos, a 3. évét év közben betöltő gyermek az adott időszakban kerülhet óvodába. – A bölcsődés korú gyermeke megfelelő ellátásához – érdekükben és védelmükben – eltérő egészségügyi, szakmai – pedagógiai és egyéb más követelmény figyelembevétele szükséges, melynek színtere a bölcsőde. A három éves gyermekek sem egyformán és egyszerre lesznek óvodaérettek. Ezért feltétlen ismerni kell a korcsoportra jellemző sajátosságokat, és a gyermekek egyéni érésének, fejlettségének megfelelően kerüljön sor az óvodai élet megkezdésére. Nagy szerepet szánunk ebben az óvoda védőnőjének és az óvodapedagógusoknak. A szülők megfelelő felvilágosítása – lehetőség biztosítása a fokozatos, folyamatos befogadásra. A törvény másik igen fontos szabályozása – az óvodások iskola-előkészítő feladataiból eredendően – az 5 évesekre vonatkozik, részükre általános érvényű nevelési kötelezettséget határoz meg. Az új törvényi szabályozás teret enged a „rugalmas” iskolakezdés gyakorlatának, hiszen a gyermekek érdekeiből kiindulóan a tankötelezettség kezdetének időpontja két tényezőnek, a gyerekek fejlettségének és életkorának együttes figyelembevételéhez köti. A speciális gondozást, nevelést igénylő gyermekeket – amennyiben normál közösségben gondozható – legalább 2 évvel az iskolakezdés előtt elhelyezzük óvodánkban. Megkeressük a módját a normál közösségben való fejlesztésére, elfogadjuk és szeretetteljes bánásmóddal elfogadtatjuk a sérült kisgyermeket. A korrekciós foglalkozásokat beépítjük a gyermekek napirendjébe (szükség esetén logopédus foglalkozik a rászoruló gyermekekkel). Az iskolába lépés feltételei Az iskolai életre való felkészültségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához. A testileg egészségesen fejlődő gyermek eljut az első alakváltozáshoz. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezett, harmonikus. Erősen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését szándékosan irányítani képes. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A 6 év körüli kisgyermek vágyik az iskolába, becsvágya támad, hogy iskolás legyen. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Téri észlelés fejlettségének, a vizuális és akusztikus differenciálónak a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának különös jelentősége van.
43
Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama. Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik tartalma, terjedelmi. Kialakulóban van az elemi fogalmi gondolkodás. Érthetően, folyamatosan beszél, kommunikál, érzelmeit érthető formában megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni. Minden szófejt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán és mássalhangzókat, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről: tudja nevét, lakcímét, szülei nevét, foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait, ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat. Ismeri az időjárás összefüggéseit, az alapvető viselkedési szabályokat, amelyek a környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Elemi, mennyiségi ismeretei vannak. Az óvodáskor végére szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan érett gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes az együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, az akarat és önfegyelem megfelelő szintje jellemzi. Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg. Ezt a tevékenységet kitartásának, önfegyelmének, munkatempójának, önállóságának alakulása biztosítja. Általában akkor tartjuk a gyermeket iskolaérettnek, ha az iskola első osztályának normaszerű követelményeit képes teljesíteni, magatartásával megfelelő módon tud beilleszkedni az iskolai közösségbe és akinek az egészsége nem károsodott. Az óvoda és az iskola közötti zökkenőmentes átmenetet foglalkozásokkal segítjük nagycsoportosainknál. A foglalkozások heti rendszerességgel folynak az óvodában. Drámapedagógus: Feiler Zsuzsa
drámapedagógiai
IX. Integrációs Pedagógiai Program Integrációs program „Az iskoláskor kezdetéig a gyerekek fejlődésének üteme messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig-megterhelés nélkül- rendkívül hatékonyan fejleszthetőek. A kisgyermekkorban történő pedagógiai támogatás jelentősen csökkentheti a későbbi iskolai kudarcokat” (.OKM)
44
Integrációs programunkkal célunk Az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség előremozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény szellemében a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű gyermekek • Esélyegyenlőségének növelése, • A hátrányok csökkentése, • Egyéni szükségeiknek megfelelő speciális fejlesztése, • Az iskolai életmódra és az életpálya-építésre való felkészítése. Feladatunk A valamilyen hátránnyal küzdő gyermek számára speciális • Személyiségfejlesztő • Tehetséggondozó • Felzárkóztató, Programok szervezése Céljaink és feladataink teljesülése érdekében elsődleges kötelezettségünknek tartjuk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek megfelelő minőségű és időtartalmú óvodáztatását. Ennek érdekében a családokkal való kapcsolattartásunkat még szorosabbá és intenzívebbé tesszük. A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, a kölcsönös tiszteletadással a lemaradások ellensúlyozását eredményezi. Szükségesnek tartjuk, hogy a gyermekek minél korábbi életkorban és minnél több időt töltsenek az óvodában. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében integrációs programunk tudatosan és mérhető eredményességgel állítjuk a nevelés folyamatába. Területei Integrációs programunk tartalma kiterjed az óvodai nevelés mindazon területeire, amelyek kiemelkedő jelentősséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésében.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Ezek Szervezési feladatok A nevelőtestület együttműködése A pedagógiai munka kiemelt területei A gyermekvédelem az egészségügyi ellátással, a szociális segítségnyújtással kapcsolatos feladatok. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel. Óvoda-iskola átment támogatása Szülőkkel való kapcsolattartás együttműködés Intézményi önértékelés, eredményesség
45
Szervezeti feladatok •
• • •
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása, valamint teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatása érdekében kapcsolatot építünk ki -a védőnői hálózattal -az e területen működő civilszervezetekkel -a kisebbségi önkormányzat képviselőivel. Beiratkozáskor fokozatosan figyelünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányos eloszlására az óvodai csoportok kialakulása során. A gyerekek minél kevesebb óvodai hiányzása érdekében -szülői értekezleten -egyéni beszélgetések alkalmával alkalmazzuk a meggyőzés pedagógiai módszerét. Az óvoda nyitvatartási idejével növeljük a szülők munkavállalási esélyeit A nevelőtestület együttműködése
• •
Óvodánk nevelőtestülete és alkalmazotti közössége rendszeresen tart -munkaértekezletet -szakmai műhelyfoglalkozást a munkafolyamat eredményeiről és a következő feladatokról Tervezett hospitálásokat szervezünk, ahol -az egyes gyermekek fejlődését, - az alkalmazott pedagógiai módszereket, -a további feladatokat egyeztetjük A pedagógiai munka kiemelt területei
A gyerekek óvodai felvételétől, óvodai életének megkezdésétől kezdve kötelező pedagógiai eljárásokat alkalmazunk: • Tudatosan tervezett folyamatos és rendszeres tervező és megvalósító pedagógiai munkával folytatjuk - a szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszédészlelés fejlődést - kommunikációs nevelés, - szeretetteljes légkörben elősegítjük az intézmények nevelésbe való beilleszkedést, az elfogadást és együttműködést – érzelmi nevelés, szocializáció. - saját tapasztalat – és információszerzéssel hozzájárulunk az egészségtudat kialakításához – egészséges életmódra nevelés, - ismeretátadási folyamatainkban beépítjük a multikulturális tartalmakat – társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése, - pedagógiai módszereink megválasztásakor fokozottan figyelünk, illetve figyelembe vesszük az egyéni érdeklődési területeket, kezdeményezéseket, az egyéni fejlődési ütemet és utakat – korszerű óvodapedagógiai módszerek.
46
A gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, a szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka • • •
Az óvoda gyermekorvosa és védőnője rendszeresen vizsgálja a gyermekeket. Ezeken a szűrővizsgálatokon felhívjuk a figyelmet az esetlegese problémákra, a vélhetően szükséges egyéni, illetve a szakorvosi vizsgálatokra. A szülő értekezletek témái közé beépítjük az egészségügyi ismeretnyújtás, tanácsadás lehetősségét a védőnők bevonásával. A szociális hátrányok csökkentése érdelében lehetőséget teremtünk a gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételére, így például ruhák, játékok, könyvek adományozására, kölcsönzésére, kirándulásokon való részvételekre. Aktív kapcsolatot tartunk a szociális ellátórendszerrel. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek növelése, hátránykompenzációja érdekében kapcsolatot építünk az alábbi szervezetekkel: • • • •
Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat Védőnői hálózat Szakmai szolgáltatók Cigány kisebbségi önkormányzat, illetve civilszervezetek
Célunk, hogy az ezen szervezetekkel való együttműködés eredményeképpen – a fent kifejtett módszerekkel, és eljárásokkal – az esélyegyenlőségi és pedagógiai célok megvalósuljanak. A különböző partnerekkel és szervezetekkel való kapcsolatunk, közös munkánk, erőfeszítésünk hozzásegíti a családokat és gyermekeket a hátrányok csökkentéséhez, az életesély növeléséhez. Óvoda-iskola átment támogatása •
Az iskolai életre való felkészítés során fokozott hangsúlyt fektetünk a DIFER- mérés (4 éves kori mérés) eredményeinek és az abból adódó feladatoknak a figyelembevétele - a motivációra (mind a pedagógus motivációs erejére, mind pedig a gyermekek Motivációjára, illetve annak kialakítására), - a minél sokoldalúbb ismeretszerzési lehetőség, gyakorlás biztosítására a tanulási képességek megalapozása érdekében, - a fokozatos időintervallum-bővítés módszerével elősegítjük a figyelemkoncentráció növekedését, - a tudás- és alkotásvágy kialakítására, erősítésére a minél gyakoribb pozitív megerősítés módszerével.
•
Szülői értekezleteken egyéb megbeszéléseken – az iskolákkal közösen – tanácsadással segítjük a szülőket a gyermekük számára legmegfelelőbb iskola kiválasztásában. A gyermekek számára iskolalátogatást szervezünk, hogy láthassák, és tapasztalhassák annak mivoltát. Az iskolával való kapcsolatot fenntartjuk legalább az iskola első évében. Információt cserélünk a tanítókkal a gyermekek haladási üteméről, fejlődéséről.
• •
47
Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés • •
•
Az intézményi közösségi életbe való beilleszkedés megkönnyítése érdekében beszoktatási tervet készítünk. Minden szülővel személyes és közvetlen, bizalomra épülő kapcsolatot alakítunk ki annak érdekében, hogy - a szülő kérdéseikkel, problémájukkal bizalommal forduljanak az óvoda vezetéséhez és pedagógusaihoz, - megismerjük a családok szokásait, értékrendjét, - a gyermekek szociális hátterét, - közös rendezvényeinken minél többen részt vegyenek, - bekapcsolódjanak a helyi közösségi életbe. A tájékoztatás alapjául - a csoportnapló bejegyzései, - a gyermek alkotásai és - a foglalkozásokon való részvétel lehetőségei szolgálnak. Intézményi önértékelés, eredményesség
• •
Az Országos Oktatási Integrációs Hálózattal kötött szerződés alapján elkészítjük az intézményi önértékelést. Munkánk eredményességének, a hozzáadott értéknek a kimutatása céljából indikátorokat állítunk fel, melyek teljesülését mérjük, rögzítjük, kimutatjuk. Az eredményességi mutatók kiterjednek integrációs programunk valamennyi területére, melynek összeállításakor figyelembe vesszük az OOIH ajánlását is.
Integrációs Pedagógiai Programunk tartalmának gyakorlati megvalósítási folyamatát, ütemezését a mindenkori intézményei munkatervben, a munkaközösségi munkatervekben határozzuk meg. Az Integrációs Pedagógiai Program a Helyi nevelési program részét képezi. Az integrációs nevelési programra igényelhető támogatás: Az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások lebonyolítására nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának rendjéről szóló 9/2008. (III.29.) OKM – rendeletben foglaltak az irányadók.
48
X. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉNEK IRÁNYELVEI
1. ÁLTALÁNOS ELVEK Óvodai nevelésünk a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. 1.1. A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei A sajátos nevelési igény kifejezi: • •
a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét. Az egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan csoportmunkában kialakított és szervezett nevelési folyamatban valósul meg, mely az egyes gyermekek igényeitől függő eljárások (időkeret, eszközök, módszerek, terápiák) alkalmazását teszi szükségessé. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság szakvéleménye. Az óvodai nevelőmunkánk során figyelemmel vagyunk arra, hogy: - a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti; - a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg; - terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei befolyásolják. A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztése, az egyéni fejlesztési tervek elkészítése a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár feladata.
49
1.2. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljainak és feladatainak a következőket tartjuk: • • • • •
Az értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai-orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira építjük.
1.3. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők • • •
A fogyatékosság típusa, súlyossága. A fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésének ideje. A gyermek - életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, - képességei, kialakult készségei, - kognitív funkciói, meglévő ismeretei. Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. Indokolt esetben a nevelési programot egyéni fejlesztési terv is kiegészítheti.
Óvodákban megvalósuló - integrált - nevelés, oktatás: A sajátos nevelési igényű gyermekek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését elősegíti/elősegítheti a többi gyermekkel együtt történő integrált nevelésük. Az együttneveléssel többet vállal intézményünk és magasabb értéket kínál a sajátos nevelési igényű gyermeknek, mint részvétet és védettséget: • •
Figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének igényeit, Intézményünk külön gondot fordít arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez. Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus, terapeuta segíti (módszertani intézmény, utazótanári szolgálat). Közreműködése kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, a fogadó óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez.
50
Az integráltan fejlesztett gyermek számára biztosítjuk mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz. Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, fejlődése, az együtt haladás lehetőségét tekinthetjük, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják: •
Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása.
•
A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógusaink: - szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készítenek, individuális módszereket, technikákat alkalmaznak, - a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépítik, a gyermek fejlődésének elemzése alapján - szükség esetén - eljárásaikat megváltoztatják, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztják, - egy-egy nevelési helyzet, problémamegoldásához alternatívákat keresnek, - alkalmazkodnak az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, - együttműködnek a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslataikat beépíti a pedagógiai folyamatokba.
•
A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta - az együttműködés során: - segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását, - javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására, - segítséget nyújt a szükséges speciális (segéd)eszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzés lehetőségéről, - együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, - kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával.
51
2. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK SÉRÜLÉSSPECIFIKUS FEJLESZTÉSÉNEK ELVEI, FELADATAI AZ ÓVODAI NEVELÉS SORÁN 1. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. Az integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodunk a folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről. 2. A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája (megkésett beszédfejlődés, centrális dyslalia, súlyos orrhangzósság stb.), illetve a beszédhibához csatlakozó tanulási és/vagy magatartási zavara miatt eltérően fejlődik. Mindez az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédszervek gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, a szegényes szókincsben, a beszédmozgásokról szerzett emlékképek felhasználásának hiányában, a grammatikai fejletlenségben, az utánzóképesség gyengeségében nyilvánul meg. A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex - az életkori sajátosságokat, a játékosság elvét szem előtt tartó - nevelési környezetben valósulhat meg. Az óvodai nevelés során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése segít az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésében.
52
Tartalom jegyzék
I.
Az óvoda jellemző adatai
II.
Az óvoda személyi feltételei
III.
Az óvoda nevelési célja
IV.
Az óvodai élet tevékenység formái
V.
Az óvoda kapcsolatai
VI.
Speciális szolgáltatások, gyermekvédelem
VII.
Ellenőrzés, értékelés rendszere
VIII. Az óvodába és az iskolába lépés feltételei IX.
Integrációs Pedagógiai Program
X.
Sajátos Nevelési Igényű gyermekek Óvodai nevelésének irányelvei
53
54
PÓKASZEPETKI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
PÓKASZEPETK 2008.
MOTTÓNK:
„MINDENEK FELETT JÁTSZÓDJÉK, ÉS NŐJJÖN A GYERMEK, A SZÜNTELEN VALÓ TANÍTÁS ELNYOMJA A NÖVÉS EREJÉT, S AZ ESZET, MINT AZ ORSZÁGÚT, OLYAN MEDDŐVÉ TESZI” /Bolyai Farkas/
A pedagógiai programot készítette: az óvoda nevelőtestülete Fazekasné Farkas Mária Balaskóné Benkő Gyöngyi Gaálné Szabó Ildikó
tagóvoda-vezető óvodapedagógus óvodapedagógus
2
TARTALOMJEGYZÉK
1. A PROGRAM TÖRVÉNYI HÁTTERE, AZ ÓVODA KÖRNYEZETI SAJÁTOSSÁGAI, JELLEMZŐ ADATAI 4. oldal 2. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP
6. oldal
3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI, TEVÉKENYSÉGEI 7. oldal 3. 1 EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD BIZTOSÍTÁSA 3.2 ÉRZELMI NEVELÉS, SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA, 3.3 KÖZÖSSÉGI ÉLETRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS 3.4 ÉRTELMI NEVELÉS, FEJLESZTÉS 4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI SZEMÉLYI FELTÉTELEK TÁRGYI FELTÉTELEK AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE
12. oldal
5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ 17. oldal ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATAI 5. 1 JÁTÉK 5. 2 VERS, MESE, IRODALMI NEVELÉS 5. 3 ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, ZENEI NEVELÉS 5. 4 RAJZOLÁS, MINMTÁZÁS, KÉZIMUNKA, VIZUÁLIS NEVELÉS 5. 5 MOZGÁS, TESTI NEVELÉS 5. 6 KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE 5. 7 MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK 5. 8 DRÁMAJÁTÉK 5. 9 JÁTÉKOS IDEGENNYELV FOGLALKOZÁSOK 6. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK 31. oldal 7. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE
36. oldal
8. A NEVELÉSI PROGRAM VÉGRAHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 40. oldal 9. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
43. oldal 3
1. A PROGRAM TÖRVÉNYI HÁTTERE, AZ ÓVODA KÖRNYEZETI SAJÁTOSSÁGAI, JELLEMZŐ ADATAI Törvényi háttér: A pedagógiai program készült az -1993. évi LXXIX. Tv. a Közoktatásról -11/1994. (VI.8.) MKM rendelet -3/2002. (II.15.)OM rendelet figyelembe vételével. Az óvoda jellemző adatai: Az óvoda hivatalos elnevezése: Festetics Kristóf ÁMK Napközi Otthonos Óvoda Pókaszepetk Az óvoda pontos címe, elérhetősége: 8932 Pókaszepetk, Arany János u. 8. Tel.: 92/ 384-250 30/421-8088 e-mail:
[email protected] Alapfeladata az alapító okirat alapján: óvodai nevelés, iskolai előkészítés, Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése (enyhe értelmi fogyatékos, beszéd fogyatékos) Az óvodai csoportok száma: 2 Óvodapedagógusok száma:
3
Dajka:
2
Az óvoda fenntartója: Pókaszepetk Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Pókaszepetk, Arany J. u. 6. Tel.: 92/ 584-032 Felügyeleti szerve: Körjegyzőség Pókaszepetk, Arany János u. 6. Tel.: 92/ 584-006 Az intézmény jogállása: tagintézmény A nevelési program benyújtója: Fazekasné Farkas Mária
4
óvodavezető
AZ ÓVODA KÖRNYEZETI SAJÁTOSSÁGAI
Pókaszepetk Zala megye északi részén helyezkedik el. A lakosság lélekszáma 1000 fő körül ingadozik. Évről–évre mindig költözik ide 1-1 család, illetve lakótelkek kialakításával építésre ösztönöz az önkormányzat. A településen működik néhány vállalkozás, de a dolgozó szülők nagyobbik hányada Zalaegerszegre jár dolgozni. Jellegzetes családmodell a 3-4 tagú család. Az óvodai ellátást az óvodáskorú gyermekek 99%-a igénybe veszi. A munkanélküli és Gyes-en lévő anyukák is óvodába járatják gyermeküket. Örvendetes, hogy emelkedett a nem roma három gyermekes családok száma. A szülők gyermekeiknek rengeteg játékot vesznek, de nem tudják, mit kezdjenek vele. Hiányzik az együtt játszás, az élmény anyag, a tolerancia. A helytelen nevelési szokások, családi kapcsolatok lazulása sok gyermek életét megkeseríti. A családban fő helyet foglal el a televízió, amelyből adódóan keveset mozognak otthon a gyermekek, beszűkültek a kommunikációs csatornák. Megfigyeléseink alapján nőtt az otthoni gyermekbalesetek száma. Vizsgálataink azt mutatják, hogy alacsony szocializáció, hiányos beszédkultúra jellemzi az óvodába bekerülő gyermekeket. Az óvodába járó gyermekek szülei elismerik eddigi eredményeinket. Nagy figyelmet fordítunk a mozgásfejlesztésre, egészségnevelésre, valamint a környezetünk védelmével kapcsolatos jó szokások kialakítására. 2003 őszétől a közeli Vas Megyei településről, Nagytilajból a mi óvodánkba járnak az óvodáskorú gyermekek. A Körjegyzőséghez tartozó településeken kívül pedig Pakodról. Az óvoda a település központjában, a Körjegyzőség szomszédságában helyezkedik el. 1962-ben épült, eredetileg is óvodának. Sokat kellett alakítanunk, amíg jelenlegi formáját elnyerte. Jogállása az elmúlt időszakban többször változott. Az általános iskolához tartozott 1995-ig, majd önálló intézmény. A 2005-2006-os tanévtől a Festetics Kristóf ÁMK tagintézménye lett. Az önkormányzat Képviselő-testülete kiemelt figyelemmel kíséri, támogatja munkánkat.
5
2. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP, CÉLKITŰZÉSEK A gyermek az Óvodai Nevelés Alapprogramja szerint olyan fejlődő egyéniség, akit életkorának, és egyéni képességeinek megfelelően kell nevelni. Személyisége harmonikus kibontakoztatásához a gyermeknek szeretetre és megértésre van szüksége. Fontos, hogy legyen meg minden lehetősége a játékra, ismeretszerzésre, az ennek érdekében szervezett tevékenységformák feleljenek meg a nevelés által kitűzött céloknak. Boldog mosolyú, egészséges, kiegyensúlyozott, életvidám gyermekarcokat szeretnénk óvodánkban, és ezért minden tőlünk telhetőt megteszünk. Olyan óvodát szeretnénk, ahol mindennél fontosabb a gyermek, ahol a szülői neveléssel együtt történik a gyermekek fejlesztése, támaszkodva a családból hozott értékekre. Érzelmi biztonságot nyújtó, közvetlen, szeretetteljes, nyugodt, családias légkörben élmény gazdag mindennapok teremtése. A természettel való együttélés, annak megőrzése közös alkotó folyamat eredménye legyen. Sokat mozoghassanak a szabadban- spontán és szervezett mozgás biztosítása. A személyiség különböző területeinek fejlesztése a motoros képességek fokozott fejlesztésével. A nagymozgás és finommozgás kimunkálása sokszínű mozgáslehetőség biztosításával. Az iskolai tanulási zavarok megelőzése játékon és mozgáson keresztül. A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális, értelmi képességek kialakítása. Az értelmi képességek fejlesztése közvetlen tapasztalatszerzésre, mozgásfejlesztésre építve történjen. A környezeti hátrányok feloldása érdekében a gyerekek kerüljenek 3 éves korukban óvodába. Eredményesebb együttműködés a szülőkkel – az aktívabbak segítségével olyan programok szervezése, amelyek az eddig érdekteleket is vonzzák. Az óvoda értékeinek láthatóvá tétele. Legyen elismert környezetében, és így a településen élő családok a mi óvodánkba hozzák gyermekeiket. Óvodai nevelésünk alapelvei: A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés övezi. Nevelésünk kibontakoztatását.
lehetővé
teszi
a
személyiség
fejlődését,
egyéni
képességeinek
A gyermek emberi méltóságának, jogainak biztosítása az óvodai nevelés teljes eszközrendszerével.
6
3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI, TEVÉKENYSÉGEI A. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD BIZTOSÍTÁSA Cél: A gyermekek testi-lelki egészségének kielégítése rendszeres, következetes ráhatásokkal (napirend, életritmus kialakításával) a biztonságérzet fokozása Az óvodai életritmus és a családi életrend közelítése Feladatai: -Egészséges környezeti feltételek biztosítása a gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez -A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelő elvárások a tevékenység során -Családból hozott szokások, betegségek, deformitások feltérképezése. -Testi komfort, jó közérzet biztosítása, minimális legyen a várakozási idő -A gyermekek edzettségi állapotának növelése Tartalma:
A beíratáskor, a szülő által kitöltött kérdőívből, a védőnővel való konzultációk során feljegyzés készül a gyermek fejlődéséről, a családi nevelés jellemzőiről.
Évi rendszerességgel szűrővizsgálatokat szervezünk a deformitások, betegségek kiszűrése érdekében. A kulturált étkezés feltételei biztosítottak. A kulturált étkezés szokásainak kialakítása, esztétikus terítés, ételből szedjenek szükség szerint, közepes étkezési tempóban étkezzenek, halkan beszélgetve, használják rendeltetésszerűen az evőeszközöket, kóstolják meg a nem kedvelt ételeket is, helyes testtartással üljenek A roma származású gyermekek az óvodában ismerkednek a vízöblítéses wc használatával, a folyóvizes kézmosással, fogápolással – fokozott egyéni bánásmód alkalmazása az óvónő és a dajka részéről- ismerjék meg, önállóan használják. A gyerekek minden alkalommal használják a wc papírt, szükség szerinti mennyiséget letépve, a fiúk fokozottan ügyeljenek, hogy ne pisiljenek a kagyló mellé, kezüket minden alkalommal mossák meg, más esetben minden kezüket szennyező tevékenység után, a folyékony szappanból a szennyezettségnek megfelelő adagot nyomjanak kezükre. A papírzsebkendőt a csoportokban, öltözőben, udvaron a gyermekek által elérhető helyen tároljuk. Különösen fontos a teljes orrürítésre szoktatás, amely jelentős együttműködést feltételez szülői részről is. Önállóan vegyék észre mikor kell zsebkendőt használni. Az öltözködés csak többszöri gyakorlással válik készséggé. Szülők meggyőzése a praktikus, jól szellőző, esztétikus, az időjárásnak megfelelő ruházat beszerzéséről. Az egyéni tempóban való öltözködés feltételeinek biztosítása. Ruhájukat hajtogatva tegyék a ruhazsákba, cipőjüket a kijelölt helyre. Pihenéshez nyugodt feltételek biztosítása (levegőztetés, gyermekfektetők elhelyezése, mesélés, a dolgozók halkan végezzék feladataikat) Minden gyermeket lefektetünk, a pótcselekvéseket végző gyermekek figyelmét tapintatosan kell elterelni A bevizelő gyermeket fokozott figyelemmel, tapintattal kezeljük. (Ajtóhoz közel legyen az ágya) Fontos az okok feltárása!
7
Gyermekeink edzését, mozgásigényének kielégítését, mozgáskoordinációjuk fejlődését a csoportszobai és az udvari szerek jól szolgálják. A szereken felügyelet mellett szabadon mozoghatnak bátorságuk szerint. A szervezett mozgásos tevékenységek a gerinc és láb deformitások megelőzése érdekében a napi frissítő torna elemei. Nyári meleg időszakban a víz edző hatását pancsolással, szabadtéri zuhanyozással juttatjuk érvényre. A napfény káros hatásaitól árnyékolóval, fényvédőkrémmel, mértékletességgel óvjuk egészségüket. Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással ápoljuk a szülő megérkezéséig (ágynyugalom, lázcsillapítás borogatással) Testi épségük védelme, és a baleset-megelőzés érdekében önmaguk és társaik testi épségének megőrzésére neveljük a gyermekeket. Az óvoda épületét a dolgozók barátságosan, otthonosan rendezzék be. Minden gyermeknek jellel ellátott fésűje, törölközője, fogápoló eszköze van, amelyet önállóan elvehet, használhat, amikor szükségét érzi. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: -a testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek -tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat, önállóan használják a zsebkendőt -eldöntik, mennyit kérnek, és önállóan szednek az ételből, töltenek kancsóból -esztétikusan terítenek, halkan beszélgetve kulturáltan étkeznek, használják az evőeszközöket -önállóan öltöznek (gombolás, cipőkötés) -ruhájukat összehajtva teszik a zsákjukba -környezetükben ügyelnek a rendre -ügyelnek saját küllemükre, tükörben ellenőrzik
Eredmények megjelenítése Önállóan tisztálkodnak- ruhájára, vízcsapra ügyel Megfelelő sorrendben öltöznek, vetkőznek Cipőfűzőjét megköti Kulturáltan étkezik WC-t önállóan, szokásoknak megfelelően használja Zsebkendőt önállóan használja Fogmosáshoz szükséges eszközeit rendben tartja
sikerkritérium %-ban 63 38 10 35 46 10 35
77 54 30 68 79 72 73
83 67 60 84 89 89 87
Az elért eredmények jelölése az 1. sz. mellékletben. A sikerkritérium %-ban azt jelzi, hogy a gyermekek hány százalékának eredményessége esetén tekintjük sikeresnek nevelő munkánkat a 4. életév végére, 5. életév végére, és a kimeneti eredmény alapján.
8
B. ÉRZELMI NEVELÉS, KÖZÖSSÉGI ÉLETRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS, A SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA Célja: Érzelmileg kiegyensúlyozott, önérvényesítésre, önértékelésre, együttműködésre, konfliktusmegoldásra képes gyermekek nevelése a közösségen belül, a csoport normái alapján. Feladatai: -Barátságos, derűs csoportlégkör kialakítása és a kötődési hajlam erősítése, egymás közötti bizalom kiépítése. -Értelmes fegyelem kialakításával a biztonság, a nyugalom megteremtése. -Közös élmények átélése, feldolgozása Tartalma: Közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. (erkölcsi tulajdonságok fejlesztése) Tapasztalhassák meg: közösen örömtelibb, eredményesebb minden tevékenység. Kiemelkedő szerepet kap az óvodai élet bármely időszakában a testközeli együttlét, amely alapja lehet a jó óvónő-gyermek kapcsolatnak, együttműködésnek. Jó együttműködés csak érzelmi alapon jöhet létre. Az őt körülvevő felnőttek által tudatosan szervezett együttlétből alakul ki az együttműködés a felnőttekkel, majd erre alapozva lassan a többi gyermek felé fordul. A gyermekek kedvenc játékaikat, biztonságérzetüket fokozó tárgyaikat magukkal hozhatják. Óvodába járás előtt ismerkedési lehetőség biztosított beíratáskor, udvari játék során bármikor. Érzelmi megnyilvánulásokra való reagálások, konfliktus elfogadására modell értékű minta adása fontos az óvónő részéről.
kezelés,
másság
Az egyes gyermekek viselkedésében zavart okozó tényezők feltárása (szorongás, visszahúzódás, agresszivitás) a megszüntetés lehetőségeinek felkutatása a szülő, esetleg szakember bevonásával. Az én tudat, énkép differenciálódjék, egyik gyermek sem tűnjön el a csoportban. A természetes rokonszenv alapján szerveződő csoportok közös tevékenységének támogatása. A csoportok hagyományai, szokásrendszere, sajátos légköre mélyítse az együvé tartozást. Hagyományok, ünnepek- az ünnep érzelmi oldalának kiemelése az esemény egyszerű, érthető magyarázata, beszélgetés eddigi élményeikről az ünnep kapcsán. A gyermekeket, esetleg a szülőket is bevonjuk a szervezésbe. A gyermekeket terhelő, szorongással járó szerepeltetéseket kerüljük. Az ünnep lebonyolítása nem jelenthet terhet sem a szülő sem a gyermekek számára.
9
Az iskolai tanuláshoz való viselkedésmód kialakítása: Igényes türelem, követelés, a bizalom, az elismerés nem csak az egyes gyermeket formálja, hanem általa az egész csoportot. Társaival való kapcsolatában tanulja meg belátásból, érzelmi elfogadásból akaratát alávetni másoknak. Ebben a folyamatban fejlődik legjobban felelősségérzetük, kötelességtudatuk, toleranciájuk. Fokozatosan alakul ki tűrőképességük, konfliktus helyzeteiket egyre inkább képesek egymás között elrendezni. A fejlesztés várható eredménye az óvodáskor végére: -ragaszkodnak óvodájukhoz, társaikhoz, felnőttekhez, kifejezik ezeket az érzelmeket szóval, tettel -igényükké válik a helyes viselkedés, társaikat figyelmeztetik erre -konfliktus helyzetben egyezkedni tudnak -szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit érvényesítik kezdeményező készségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket -igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat, éretté válnak az iskolába lépésre
Eredmények megjelenítése
sikerkritérium %
A gyermekek szívesen járnak óvodába, és játszanak együtt 45 69 92 Figyelemmel, türelemmel hallgatják az óvónők, a társak közléseit 35 58 68 Szívesen tevékenykednek a csoport érdekében, örülnek a közös sikernek A kapcsolatteremtés, kapcsolattartás udvariassági szabályait betartják
42 51 63 39 57 89
Legalább egy társas kapcsolattal rendelkeznek a csoportban 57 83 98 A metakommunikációs jelzéseket felfogják, használják
41 79 94
A sikerkritérium %-ban azt jelzi, hogy a gyermekek hány százalékának eredményessége esetén tekintjük sikeresnek nevelő munkánkat a 4. életév végére, 5. életév végére, és a kimeneti eredmény. A gyermekeket tanév végén az 2. sz. melléklet alapján mérjük a táblázatban lévő kritériumok szerint.
10
C. ÉRTELMI NEVELÉS, FEJLESZTÉS Célja: Az óvodáskor végére nyitott érdeklődéssel indul az iskolába. Feladatai: -önkéntelen, és szándékos emlékezeti bevésés és felidézés fejlesztése, megőrzés időtartamának növelése -szándékos figyelem kialakítása, a figyelem tartalmának, terjedelmének növelése -gondolatait, érzelmeit érthető formában tudja megfogalmazni, Tartalma: A gyermeki érdeklődésre, kíváncsiságra építve változatos tevékenységek biztosítása. Lehetőség biztosítása a sokoldalú ismeretszerzésre. Az óvónő élményszerű helyzetek kialakításával törekedjen a figyelemösszpontosítás, az ismeretek megőrzése időtartamának növelésére. Az anyanyelv, és a kommunikációs készség fejlesztése különösen nagy jelentőségű. A beszédkedv fenntartását a gyermek meghallgatásával, kérdéseinek megválaszolásával érhetjük el leginkább. Nevelésünk során olyan helyzeteket kell teremtenünk, amelyben a gyermek önmaga csodálkozik rá, tevékenyen fedezi fel környezetét. A terület részletesebb ismertetése az egyes tevékenységek során.
11
4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE 4.1.SZEMÉLYI FELTÉTELEK Óvodánkban 3 fő felsőfokú óvónőképző végzettségű óvodapedagógus, és 2fő szakképzett dajka látja el a nevelőmunkát. Szakvizsgát tett óvónő: 1 fő - közoktatási vezető A pedagógus továbbképzési időszak kezdete óta rendszeresen részt veszünk pedagógiai programunkhoz kapcsolódó továbbképzéseken. „Mozgásfejlesztéssel az értelmi képességek fejlesztéséért” I. II. „Játékkal a tanulási kudarcok megelőzéséért” „Esztétikai nevelés az óvodában” „Környezeti nevelés” „Beszédfejlesztés, logopédiai ismeretek alkalmazása az óvodában” „Gyermekvédelemi felelősök képzése. Továbbképzéssel kapcsolatos további terveink: Intézményértékelés Tánc-zene-drámajáték Fejlesztő pedagógia A tovább képzés elvei: Az óvónők a szolgáltatók által meghirdetett továbbképzésekből kiválasztják az érdeklődésüknek megfelelőt. A résztvevő személyéről közös döntést hozunk annak megfelelően, hogy mely területhez kapcsolódó továbbképzés elvégzésére van nagyobb szükség nevelőmunkánkhoz. Az óvodai élet színvonalasabb megvalósítása érdekében szükséges lenne még egy óvónői álláshelyre. (vagy legalább félállás) A pedagógiai fejlesztő munkát heti 2-3 órában logopédus, külön megállapodás alapján gyógypedagógus segíti. A dolgozók alacsony létszáma, munkaidő beosztása lehetővé teszi a napi esetmegbeszéléseket, a feladatok gyors egyeztetését. Az óvoda nyitvatartásától kezdve az óvónők fél órás időeltolással érkeznek. A csoportok közötti nyitott ajtó lehetővé teszi, hogy a gyermekek érkezéskor kezdett tevékenysége a gyülekezési idő után is folyamatos maradjon. A délutáni életet egy óvónő irányítja zárásig két dajka segítségével. A dajkák napi váltásban rövidebb, hosszabb szakaszokban beosztva dolgoznak. Az óvodapedagógusok közül két fő délelőtt, egy fő délután dolgozik. A délelőttös óvónő-dajka állandó párost alkot. A délutános óvónő szükség szerint kapcsolódik be a napi munkába.
12
4.2 TÁRGYI FELTÉTELEK Az óvoda épületében évente a költségvetésben meghatározott keretek szerint végezzük a karbantartási felújítási munkálatokat. Komfortbeli jellemzők: -vezetékes ivóvíz, zuhanyozó, hideg-melegvizes mosdó -gázfűtés -szennyvízhálózat Csoportszobáink száma:2 padlózatuk: parketta, alapterületük: 25 m2 Az alapfelszerelésen kívül az egészalakot láttató tükör, az egyik csoportszobában bordásfalak, és egyéb mozgásfejlesztő eszközök találhatók. Bőséges játékeszköz ellátottságunk, gyermekkönyvtárunk. Különösen kiemelném fejlesztő eszközeink számát. A kötelező felszerelések, eszközök, helyiségek- jegyzékben felsoroltakkal a helyiségek kivételével rendelkezünk Hiányzik: betegszoba, nevelői szoba, raktár. Udvarunk pázsitos- fás, bokros területek, virágok teszik még kellemesebbé. Több fajta játszótéri eszközünk a mozgásfejlesztési feladataink megvalósítását jól szolgálja. 4.3 AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Beszoktatás: Óvodánkban kialakult szokás szerint a gyermekek fokozatosan ismerkednek csoportjukkal, leendő óvónőjükkel. Ajándékként elkészítjük jelüket, amelyet ruhájukra erősítve hordanak. A csoport szimbólumát és a személyes azonosítót büszkén viselik. Lehetőséget adunk arra, hogy a gyermek a szülővel az udvari játékba bekapcsolódjon már óvodakezdés előtt 1-2 hónappal. A szülővel, társaival az óvoda dolgozóival együtt megismeri milyen tevékenységet hol végezhet, megtanul néhány szabályt, szokást. Az új gyermekek egy héttel később kezdenek, mint más óvodás társaik. Nagy segítség a beszokásban a vegyes életkorú csoportok szervezése. A gyermek így testvéreivel, ismerőseivel érkezik, nem idegen környezetbe. Magukkal hozhatják kedvenc játékukat, vagy olyan tárgyat, amely nem jelent balesetveszélyt társaikra. A rendszeres óvodába járás első napjától kezdve pihenés után mennek haza. Eleinte néhány perccel felkelés után, egyéni szükséglet szerint. A nagyobb társak nagy segítséget jelentenek a gondozási teendők ellátásában is. Az óvodai normákat fokozatosan követeljük meg, a családból hozott jó szokásokat megerősítve. Az új gyerekek fogadásában az óvoda összes dolgozója részt vesz. Néhány napig együtt fogadjuk a gyermeket, hogy a kötődés hamarabb kialakuljon, másrészt így a dolgozóknak sem olyan megterhelő.
13
Az új gyermekek szüleinek több időt szentelünk a reggeli fogadáskor és a délutáni távozáskor. (Első megfigyelések közlése a napi tevékenységek végzésével kapcsolatosan. Az egyedi kéréseket lehetőség szerint igyekszünk teljesíteni.) Az óvodai csoportok kialakításának elvei: Óvodánkban vegyes életkorú csoportokban zajlik a nevelés. Több éves tapasztalataink igazolják, hogy a nevelési folyamat hatékonyabb, természetesebb, a családi neveléshez közelibb, az eredmény ellenőrizhetőbb, ha a gyermek óvodáskorát ugyanazzal az óvónővel, dajkával tölti. A szülő beíratáskor választhat, hogy gyermekét melyik csoportban szeretné elhelyezni. A bevezetés egy kialakult szokásrendszerrel működő csoportba a gyermekek, barátok segítségével szinte zökkenőmentes. Minden gyermek megtalálja azt a területet és hozzá azokat a társakat, akik közt ő lehet az alá-, fölé-, mellé-, rendelt szereplő, aki valamiben többet tud, mint a másik. Segítséget kaphat anélkül, hogy emiatt előnytelen helyzetbe kerülne. A csoportban kialakult szabályok keretein belül mindent kipróbálhat saját tempójában. Évekig együtt maradhat idősebb, fiatalabb társaival. A kisebb testvér később ahhoz az óvónőhöz kerül, akihez a nagyobb is járt. Nem okozhat törést, ha nem mehet iskolába. A feladattal évente különböző szinteken találkozik. A nagyobb gyermekek mintái felgyorsítják a szocializációt. Nehézsége, hogy az óvónőtől nagyobb felkészültséget kíván a különböző életkorú, és egyéni fejlettségi szinten lévő gyermekek nevelése, fejlesztése. Napirend: A tevékenységformák helyét, időkereteit a tanévenként változó helyi sajátosságok határozzák meg. Ezek: utazó, és helyi gyermekek érkezése, csoportok életkori sajátosságai, fejlettsége. A napirendben a gyermekek rendszeres edzése, mozgásos tevékenysége biztosított. A napirendi tevékenységeket az évszakok, váratlan események függvényében a csoportban dolgozó óvónő rugalmasan változtathatja. Időtartam 7- 9
9-10.30 10.30- 11.30
Tevékenység Gyülekezés, játék, frissítő torna, reggeli
Óvónő feladatai Játékvezetés, Egyéni fejlesztés, étkezés irányítása,
Dajka feladatai Ügyel a mosdóban, Gondozási feladatok segítése, Tervezett ismeretszerzés Tanulási és munkajel- Szervezési feladatok kötetlen és kötött formában, legű tevékenységek szervezése, irányítása segítése szervezett mozgás, Környezet Szabad mozgás, játék, séta Levegőztetés, előkészítése, mozgásos tevékenység szerve- rendezése zése 14
Étkezés, pihenés szervezése, munka jellegű tevékenységek –önkiszolgálás, naposság, mese Nyugodt légkör biztosítása uzsonna, Játékvezetés, egyéni fejlesztés választott
11.30 – 12.45
Ebéd, előkészületek a pihenéshez Egészségnevelés, étkezési szokások gyakorlása
12.45- 14.45
Pihenés
14.45- 17
Teremrendezés, játék Szabadon tevékenységek
Gondozási feladatok
Gondozási feladatok differenciált ellátása
Hetirend: Az óvónő napi egy fő tevékenységi formát szervez. A tevékenységi formákat rugalmasan változtathatja. A hetirendben csak a szervezett mozgásfejlesztés időpontja kötött, a helyiség, és az eszközök miatt. A csoportokban dolgozó óvónők tanév elején határozzák meg ezeket a napokat. A csoportokban a mese-vers, valamint a spontán rajzolás-kézimunka mindennapos tevékenység. Tanulás: A tanulás minden újnak az elsajátítása, ezért az óvodás gyermek tanul a legtöbbet. Minél heterogénebb közösségben történik ez a folyamat, annál több „tudást” hordoz magában, annál több hasznos tapasztalat sajátítható el általa. A tanulást a nevelés folyamatában, életszerű helyzetekben, komplex módon kívánjuk megvalósítani. A tanulási folyamat alapját az érzékelés, észlelés útján szerzett tapasztalatok képezik. Minden lehetőséget felhasználva a gyermeki kíváncsiságra építve szervezzük. Olyan tanulási formákat alkalmazunk, amely figyelembe veszi a gyermekek életkori sajátosságai mellett mindenkori fejlettségi szintjüket. Az ismereteket manipulatív cselekedtetés, kutatás során egyénileg, vagy csoportosan tevékenykedve szerzik, játékos formában. A szerzett ismereteket játékaikban újra alkotják. A bennünket körülvevő világ egységes egész, ezért a róla alkotott ismeretanyagot komplex rendszerben kell feldolgoznunk. Minél több érzékszervre hatóan, minél többféle tevékenységgel. A heti tervek elkészítésekor ez az egyik legfontosabb alapelvünk. A foglalkozások tervezése: A HPP-ban meghatározott ismeretanyagot két hetes ciklusokra bonjuk le. Mennyiségét és mélységét, az elsajátítás ütemét a csoportvezető óvónők határozzák meg az egyéni fejlődési ütemek alapján. A tevékenységbe bekapcsolódó gyermekek hatására a tervezetten kívül más fejlesztő hatások is érvényesülhetnek. Az egyéni fejlesztést az óvónők a reggeli gyülekezési és a délutáni játékidőben végzik.
15
A közös tanulási folyamat kötelezően tevékenységformákban valósul meg makro- ill. mikrocsoportos formában. Kötelezően szervezett tevékenységi forma Testnevelés A környezet téri, formai, mennyiségi megismerése Ének, zene
illetve
spontán
szervezett
Kötetlenül szervezett tevékenységi forma Természeti környezet megismerése, védelme Rajz, mintázás, kézimunka Ének, zene
Közvetve kötelező: Mese, vers Az iskolaérettség három éves megfigyelés eredménye. A biztosabb döntést segíti a mellékletben lévő vizsgálati feladatsor.
16
5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATAI 5.1 A JÁTÉK: Célja: Az élmények többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása, a külvilág tevékeny megismerése. Feladataink: -A játékhoz szükséges feltételek biztosítása. -A megjelenő játékfajták, azok tartalmának, minőségének gazdagítása. -A beszédkészség fejlesztése a játékban. -Kreatív tárgyhasználat kialakítása. Tartalma: A tevékenység közvetlen és közvetett feltételeinek biztosítása. A gyermeknek módjában áll eldönteni, hogy mit, mikor, mivel, kivel, hol kíván játszani. A csoportszobákban biztosított a különböző játékfajták eszközei. (gyakorló, szerep, szabály, konstrukciós) Félkész eszközök, anyagok gyűjteménye biztosítja, hogy önálló kezdeményezésre készítsenek kiegészítő eszközöket játéktémájukhoz. Az óvónő szerepe nem meghatározó – megengedő és modellnyújtó. Segíti a különböző fejlettségi szinteken megvalósuló tevékenység fejlődését. A gyermekek játszóhelyeit úgy alakítjuk, hogy figyelembe vesszük, mit szeret játszani az adott csoport. Állandó és telepíthető játékhelyeink vannak. Arra törekszünk, hogy minél hosszabb legyen a játékidő. Biztosítjuk a több napig tartó játék feltételeit. Élményszerző sétáinkat úgy alakítjuk, hogy olyan tapasztalatokat szerezhessenek, amelyek bővítik ismereteiket környezetükről és azt játékukban megeleveníthetik. Olyan szabályjátékok megismerését tervezzük, amelyeknek szabályait értik, vonzó számukra. (érthető, teljesíthető szabály) A fejlesztés várható jellemzői az óvodáskor végére: -A gyermekek képesek szabályokat betartani, olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyeket élményeik alapján ábrázolnak. -Játékaikhoz tudnak egyszerű eszközöket készíteni. -Képesek egyre kombináltabb, bonyolultabb építményeket létrehozni. -A gyakorlójáték csak valamely másik típusú játék elemeként jelenik meg. -Kitalált játéktémákat képesek megszervezni, eljátszani.
17
Eredmények megjelenítése
sikerkritérium %
A gyermekek elmélyülten, halkan játszanak
56 67 78
Kreatív játéktevékenységet folytatnak Önállóan, élményeik alapján találnak ki szituációkat A szabályokat betartják, szükség esetén szabályokat alkotnak A játékokat megóvják, használat után helyére teszik Szükség esetén javítják A bábozás, dramatizálás feltételeit megteremtik, esetleg segítséget kérnek Tiszteletben tartják társaik alkotásait, ötleteit
34 51 66 25 73 83 42 74 89 33 48 64 47 89 95
A játékkal kapcsos eredmények mérése 3.sz táblázat. 5.2 MESE, VERS, IRODALMI NEVELÉS Célja: Csodákkal teli meseélmények, versek segítségével érzelmi-értelmi, erkölcsi fejlődésük segítése. Feladataink: -Az irodalmi anyag igényes összeállításával az irodalmi élmény igényének kialakítása -A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése, érthető, kifejező beszéd és a belső képalkotás készségének kialakítása az irodalom eszközeivel. -A könyvvel való helyes kapcsolat kialakítása Tartalma: A mesének, versnek a nap bármely szakában helye van az óvodai napirendünkben. A sokszor hallott, kedvenc meséket, színházi élményeket egyéniségükhöz választott szerepekben dramatizáljuk. A csoportoknak bábelőadást szervezünk a Zalaegerszegi Bábszínházban, a Faluházban, illetve az óvodában. A gyerekeket is motiválja bábozásra, szövegimprovizálásra. A mesélés, verselés megszervezése a csoportszokások része. Az óvónő dönti el milyen körülmények között kerül erre sor (mese sarokban párnákon, széken ülve, stb.) hogyan teszi varázslatossá. Az irodalmi anyag a gyermekek életkorának, érdeklődésének megfelelően kapcsolódjon a ciklusra tervezett többi terület témaköréhez évszakonként. A kiválasztás forrásai a magyar és világirodalom gyermekek számára készült alkotásai. (magyar népmesék, mai magyar írók, költők művei, magyar népköltészetből altatók, sétáltatók, kiszámolók, csúfolók, stb.)
18
Lehetőséget adunk a mesék, egyéb irodalmi élmények eljátszására bábok, illetve egyéb dramatizáláshoz szükséges eszköz biztosításával. A fejlesztés várható jellemzői az óvodáskor végére: -Szívesen hallgatnak mesét, verset. -Irodalmi élményeiket egyszerű formában el tudják játszani. -Fel tudnak idézni12-15 mesét, néhány mondatban megfogalmazva miről szól. -Tudnak meséket, történeteket kitalálni, meserészletet kiegészíteni. -Ismert irodalmi szöveget adott ünnepi alkalomhoz kapcsolnak.
Eredmények megjelenítése
sikerkritérium %
A gyermekek szívesen hallgatnak mesét, verset
57 73 78
A kézbe veszik a bábokat, eljátsszák irodalmi vagy egyéb élményeiket Hangsúlyosan, szépen mondják a verseket
42 58 66
Önkéntelenül, bizonyos szituációkban kezdenek el verset, mondókát mondani Az óvónő által kiemelt néhány jellegzetes sorból felismerik a hallott mondókát, verset, mesét.
55 77 89
31 78 83
10 54 64
A mérés eredményeinek megjelenítése 4.sz táblázat 5.3 ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, ZENEI NEVELÉS Célja: A közös éneklés, közös játék örömének megéreztetése, zenei izlésük, esztétikai fogékonyságuk fejlesztése. Feladataink: -A felhasznált zenei anyag ízléses kiválasztása. -A gyermekdalok, műzenei szemelvények, más népek dalainak megismertetésével formáljuk zenei ízlésüket, fejlesszük zenei képességeiket, mozgáskultúrájukat. -A gyakorlás differenciált szervezeti formáinak kialakítása, hogy valamennyi résztvevőnek örömteli, sikeres legyen a tevékenységben való részvétel. Tartalma: A zenei nevelés során megismertetjük a gyermekeket képességszintjüknek megfelelő mondókákkal, énekes játékokkal, egyszerű táncos mozgásformákkal. (érintőjárás, oldalt kilépés, sarok emelés, -kirakás, forgás, guggolás) A zenehallgatáshoz olyan műveket válogatunk, amelyek felkeltik érdeklődésüket az értékes zene iránt. (Kodály Zoltán , Bartók Béla, Prokofjev, Csajkovszkij, Saint Seans gyermekeknek szóló művei, de legfőképpen magyar népdalokból, és egyéb műzenei szemelvények) 19
Zenei hét keretében hangszerkiállítást rendezünk, meghívunk volt óvodásokat, akik hangszeres zenét tanulnak és más zeneértő embereket a településről. A dolgozókból alakult énekkar bemutatói, óvónők hangszeres játéka, gyermekkoncert Zalaegerszegi Zsinagógában. Mondókák, dalok, improvizációk lemozgása, az egyenletes lüktetés, ritmus érzékeltetése változatos módokon. Ügyelünk az esztétikus mozgásra: járás, testtartás. Hallásfejlesztés: Hangszínváltás megfigyeltetése, alkalmazásának gyakorlásamegváltoztatja közlendőnk jelentését. Zenei memória fejlesztése dallam visszaénekléssel, dallambújtatással. Hangvadászatokat végzünk diktafonnal a környezetünkben. Állatok, járművek, a környezet egyéb hangjának felvétele. A zenei képességek fejlesztését kiscsoportos formában, kötetlen jelleggel, illetve kötött formában teremben, udvaron egyaránt végezzük. Az énekes játékokat főképpen a szabadban kell szervezni. A sokféle énekes játék, mondóka alkalmas a szókincsbővítésre, a hangok pontos ejtésének gyakorlására. A tervezés során fontos szempont a csoport fejlettsége, és az évszakoknak való megfeleltetés. A fejlesztés várható jellemzői az óvodáskor végére: -A gyermekek örömmel játsszák az énekes játékokat. -Gátlások nélkül egyedül is tudnak énekelni. -Megkülönböztetik a zenei fogalom párokat. -Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát, tudnak improvizálni -Tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra. -Fel tudnak idézni 10 gyermekdalt, el tudják játszani, 6 mondókát, 6 alkalmi dalt a megfelelő ünnephez kötötten.
Eredmények megjelenítése
sikerkritérium %
A gyermekek önállóan játsszák az énekes játékokat, a szabályokat betartják, bátran énekelnek Megkülönböztetik a zenei fogalom párokat
26 69 78
Érzik, és érzékeltetni tudják az egyenletes lüktetést és a ritmust Élvezettel tudnak zenét hallgatni, felismernek 4 hangszert hallás alapján A tanult dalokat felismerik egy-egy zenei, szöveg vagy játékrészlet alapján
34 76 86
20
18 74 88
14 83 94 12 57 63
A mérés eredményei az 5. sz. táblázatban
5.4. RAJZ, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA Cél: A gyermekek képi szabad önkifejezésének elősegítése, szín, tér, forma képzetük gazdagítása, szép iránti érzékenységük, igényességük alakítása. Feladataink: -Gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése, érdeklődésük felkeltése az ábrázolási tevékenységek irányába. -Az óvónők, szülők által ismert népi kismesterségek –csuhézás, szalmázás gyöngyözés, batikolás, gyertyamártás) megismertetése. -Egyszerű munkafogások megismertetése, képi gondolkodás, térbeli tájékozódó képességfejlesztése. -Szín és formaviláguk gazdagítása. -Az íráshoz szükséges finommotorika kialakítása. Tartalma: A csoportszobában mindig azonos helyen, a mozgó gyermekektől elkülönítve az alkotás eszközeinek elhelyezése. A gyermekek önállóan is elvehetik: gyurma, papírok, filctollak, színes ceruzák, zsírkréta, olló, kés, grafit ceruza, ragasztó stift. A festés, agyagozás technikákat az óvónő mikrocsoportokban mutatja be, és gyakoroltatja. A gyermekek ruházatát „festőingekkel” védjük. Az alkotó tevékenységek a napi játékba integrálódnak, ezen kívül legalább heti egy alkalommal kötött tevékenységet is szervez az óvónő. A képkialakításhoz, tárgyformáláshoz gyűjtünk mindent. (papírdoboz, textilanyag, termések) Az óvodába kerülő gyermekek 3-4 éves korban játszva ismerkedik az eszközökkel. Az érdeklődésének megfelelő szabad témaválasztást, a szórt elrendezéstől a részformák elemeinek egymáshoz rendelését segítjük. Saját élményen alapuló cselekményes témákban a mesék, versek, ünnepeink eseményábrázolást jelenítjük meg. A ciklusonként megtervezett tevékenységformákban megjelöljük a technikát, eszközöket, témajavaslatokat, amelyek igazodnak a szerezhető, illetve szerzett élményekhez. A térben való építés lehetőségének biztosítása, segítése napi játékba integrálva történik. A gyerekek felhasználhatnak ehhez dobozokat, a csoportszoba tárgyait, textileket, stb.
21
Fontos a kiállítások, múzeumok látogatása, ahol alkalmuk nyílik megismerkedni kisplasztikákkal, köztéri szobrokkal, festményekkel, népművészeti alkotásokkal. Az alkotó együttműködő készség fejlesztése érdekében makettek, modellek közös készítése. Művészi reprodukciók nézegetése során beszélgetés, esztétikai értékítélet alkotása – miért tetszik, nem tetszik, milyen a hangulata, mi jut róla eszedbe, stb. Ünnepekhez, egyéb alkalmakhoz kapcsolódva ajándékok készítése ismert technikákkal. (születésnap, látogatás, karácsony, névnap, anyák napja) Technikák: Rajzolás különböző vastagságú színes ceruzával, filctollal, zsírkrétával, grafittal Festés vízfestékkel, temperával – felületfestés, több színnel való festés, különböző vastagságú ecsetekkel, ujjal, ujj ecsettel. Kézműves munkák: batikolás, fonás, mézesfigura készítés, díszítő munka, (tojás és egyéb formák) varrási technikák (szegő öltés, le-fel öltögetés) Papírhajtogatás, tépés,vágás, ragasztás. Mintázás: Agyag, plasztilin, sógyurma felhasználásával a gömbölyítés, sodrás, mélyítés, lapítás, kicsípés technikák megismertetése élmény jellegű témák felkínálásával. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: -Örül alkotásának és a közösen elkészített kompozícióknak. -Téralakításban bátrak, ötletesek. -Felfedezik az alkotásokban a szépet, örülnek neki, beszélni tudnak róla. -Megfelelően használják, rendben tartják az eszközöket. -Ábrázolásukban megjelennek a jellemző jegyek, formák. Emberábrázolásukban a részformák, esetleg mozgás ábrázolása. -Tudják alkalmazni a megismert technikákat. -Változatosan használják a színeket.
Eredmények megjelenítése
sikerkritérium %-ban
Egyéni módon jelenítik meg élményeiket.
00 42 62
Felfedezik a szépet mások alkotásában, beszélnek róla
43 78 96
Önállóan alkalmazzák az ismert technikákat
14 58 76
Tevékenységeikhez be tudják rendezni a teret
10 64 76
Plasztikai munkáik kifejezőek
14 66 72
A mérés eredményeinek rögzítése a 6.sz táblázatban.
22
5.5. MOZGÁS, TESTI NEVELÉS Célja: A gyermekek harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése. A szabad mozgáskedv tiszteletben tartásával az akarati tulajdonságok fejlesztése. Feladataink: -A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése. Egészséges életvitel, természetes mozgások alakítása, a testi képességek és a mozgáskoordináció fejlesztése -Egészséges versenyszellem alakítása -Térbeli, időbeli tájékozódó képesség fejlesztése. Tartalma: A mozgásos tevékenységek megerősítése, szükséges szabályok megtanítása. Hely, eszköz, idő biztosítása. A kicsikkel együtt mozgunk, illetve mozgatva testrészeiket a végrehajtás helyes módjának megéreztetése, a nagyobbak bemutathatják a gyakorlatokat. Egyensúlyérzék fejlesztését elősegítő eszközökhöz hozzájuthatnak a gyermekek udvaron, teremben egyaránt.
kötetlen
formában
is
A különböző gyakorlatok, kézi szerek használatával a szem-kéz-láb koordináció kiemelt fejlesztését végezzük. A kézi szer lehet bármi, az óvónő és a gyermekek fantáziájától függően. (Papírhenger, kendő, babzsák, szalag, karika, különböző méretű labdák, körkötél) Az oldaliságot jelző szalagot a jobb kézen használjuk. A gyermekek nagymozgásának fejlesztését leginkább az udvaron, futballpályán végezzük. (Futásgyakorlatok különböző irányba, ugrásgyakorlatok-szökdelés, sorozatugrás, át, le-, felugrás, dobásgyakorlatok) A mozgásos játékokban helyet kapnak a támaszgyakorlatok (csúszás, kúszás, mászás) és a talajtorna elemei. A napi frissítőtornát reggeli előtt szervezzük. Gyakorlataiba beépítjük a tartásjavító és a lábboltozat erősítő gimnasztikai gyakorlatokat, időnként utánzáson alapuló zenés mozgást. Alkalmanként az udvaron más időpontban is szervezhető. A csoportszobában, udvaron a gyerekek szabadidőben is ismételgethetik a szervezett foglalkozáson megismert mozgáselemeket. A feladatok végzése során olyan készségeket, képességeket alakítunk, amelyek majd elősegítik az egyre pontosabb gyakorlatvégzést. A helyes mintát bemutatjuk, ösztönözzük a gyermekeket esztétikus, pontos mozgásra. Az irányított mozgásos játékokat hetente egy alkalommal csoportonként, tanévenként meghatározott napon szervezzük. (lehet több is télen) A kisebbek akkor hagyják abba, amikor elfáradnak.
23
A fejlesztés várható jellemzői az óvodáskor végére: -A gyerekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban. -Mozgás közben tudnak irányt változtatni, ismerik a vezényszavakat. -Tudnak egy lábon és páros lábon szökdelni, át tudnak ugrani kisebb akadályokat. -Ügyesen dobják, vezetik a labdát. -Betartják a szabályokat a különböző verseny és ügyességi játékok játszásakor.
Eredmények megjelenítése
sikerkritérium %-ban
Tudnak ütemtartással járni, vezényszavakra fordulatokat elvégezni, ismerik az irányokat
65 89 94
Ügyesen dobják, vezetik a labdát (lábbal is)
00 76 92
Tudnak célba dobni (3m)
00 83 92
Az ugrásokat talajéréskor fékezni tudja
24 85 96
Sportszerűen, kitartóan tudnak küzdeni
34 87 95
mérés eredményeinek rögzítése 7.sz. táblázat 5.6 A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE Célja: A gyermekeket minél többoldalú ismeretekhez juttassuk az őket körülvevő környezetből életkoruknak megfelelő szinten. Feladataink: -Sokféle tevékenység biztosítása a tapasztalatszerzésre. -Pozitív viszonyulás kialakítása a természeti, -emberi, -tárgyi környezethez. Tartalma: Mikro csoportos formában szervezzük a tapasztalatszerző sétákat, udvari megfigyeléseket. A tapasztalatokat, élményeket a gyűjtemények rendezése, és egyéb alkalmakat kihasználva feldolgozzuk. A gyerekeke a közvetlen környezetükben érzékeljék a környezet esztétikumát hang, szín illatok , formák megfigyeltetése – az óvodában óvoda környékén, szomszéd községekben, városokban tett látogatások során. A két csoport óvónői a sétákat, kirándulásokat együtt szervezik. A megfigyelések feldolgozása külön csoportonként történik. Az őszi, tavaszi időszakban nagyobb túrákat is teszünk a közeli erdőkbe, mezőre. Megfigyeljük az évszakonkénti változásokat, a földeken végzett munkákat, növények állatok életmódját, és gyűjtő munkát végzünk. A nagyító és távcső használat megismertetése.
24
Természetbarát viselkedési szokások kialakítására törekszünk. Ne tapossák le a növényeket, állatokat, ne szemeteljenek, csendesen járjanak az erdőben. A környezetvédelem jeles napjait évente tervezett program alapján ünnepeljük. A településen működő üzletek, intézmények, műhelyek megismerése. A község jellegzetes élőhelyei – a Zala folyó élővilága vízben, vízparton. Védett növények, jellegzetes fák, cserjék. A faluban tenyésztett háziállatok, haszonállatok megfigyelése természetes környezetükben. Erdei, mezei, vízi, idegentájak élővilágának megismertetése diák, könyvek segítségével. Kísérletezések, kerti munka során ismeretek gyűjtése a vízről, talajfélékről, növények fejlődéséről, és ezek kapcsolatáról. Gyakoroljuk a gyalogos közlekedést –faluban, városban, megfigyeljük a közlekedési eszközöket, utazunk vonattal, autóbusszal. Megismerjük a tűz, a víz, az elektromos áram hasznát, veszélyeit. Testünk, érzékszerveink funkcióját, ápolását, védelmét. Az időben való tájékozódás képességének kialakítása –napszakok-tevékenységek, évszakok, év, hónap, nap, a hét napjai. Tapasztalatok szereztetése környezetünk formai és mennyiségi viszonyairól: Főbb tevékenységek a matematikai tapasztalatszerzés területén: -Tárgyak, eszközök megfigyelése, összehasonlítás, szétválogatás tulajdonságok szerint, sorba rendezés. -Számfogalom megalapozása mérési, összemérési feladatokkal. -Tapasztalatszerzés a geometria körében- építés, síkbeli alkotások, geometriai formák felismerése. -Tükörrel való tevékenység, mozgás tükör előtt. -Tájékozódó képesség fejlesztése térben és síkban – mozgásos játékok, labirintus játék. A fejlesztés várható jellemzői az óvodáskor végére: -A gyerekek tudják személyi adataikat, szüleik pontos nevét, óvodájuk nevét. -Különbséget tudnak tenni az évszakok között. -Ismerik a környezetükben lévő szolgáltatókat, intézményeket. -Ismernek háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat. -Ismerik környezetük növényeit, a gondozás módját. -Betartják az elemi közlekedési szabályokat, ismerik a közlekedési eszközöket. -Ismerik a napszakok megnevezését. -Értik, és helyesen használják amennyiségekkel kapcsolatos kifejezéseket. -Számfogalmuk kialakult, elemi műveleteket képesek 10-es számkörben elvégezni. -Térben és síkban való tájékozódásban értik és tudják az irányokat. -Halmazt tudnak képezni megadott szempont szerint.
25
-Önállóan is össze tudnak mérni mennyiségeket, halmazokat.
Eredmények megjelenítése
sikerkritérium %-ban
A gyermekek elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról, családjukról Különbséget tudnak tenni az évszakok között. Felismerik a napszakokat. Ismernek háziállatokat, vadonélő állatokat, madarakat, bogarakat, környezetük növényeit, védik ezeket Ismerik a gyalogos közlekedés szabályait, a közlekedési eszközöket, néhány jelzőtábla jelentését A tárgyakat 10-ig meg tudják számolni, össze tudják hasonlítani mennyiség, szín, forma szerint Megkülönböztetik az irányokat, helymeghatározásra használják a névutókat. Tulajdonságok meghatározására használják a fokozott mellékneveket.
32 85 96 16 87 92 32 87 93 14 76 89 00 75 94 15 72 89 21 83 93
Az eredmények rögzítése a 8. sz. táblázatban. 5.7 MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK Célja: Változatos egyéni megbízatásokkal, munka jellegű tevékenységek biztosításával olyan készségek, képességek alakítása, amelyek pozitív befolyást gyakorolnak a gyerekek közösségi kapcsolataira, erkölcsi, akarati életére. Feladataink: -A család és az óvoda elvárásainak közelítése. -A munkában vállalt önkéntesség és a közösségért végzett munka örömének megéreztetése, munkamegosztásra, a munka eredményének megbecsülésére nevelé. -Jártasságok alakítása az eszközök, szerszámok használata során. -Sokféle lehetőség biztosítása, amelyek hasznos tevékenységek. -Megfelelő feltételek biztosítása: testi épség megóvása, nyugodt légkör, elegendő idő. Tartalma: A játékból kibontakoztatva önmagukért és a közösségért végzik. Az óvónő mintát ad az eszközhasználat, munkafázisok sorrendjéhez, segít, értékel, buzdít, és megerősít. Az önkiszolgálás a testápolás, öltözködés, étkezés, környezetgondozás terén jelentkező tennivalók elvégzésére irányul. A csoportszobában a játékhelyeknek felelősei vannak, csoportszokás által meghatározva. (napos, vagy megbízott személyek) 26
A közösségi kapcsolatokat jól fejleszti a naposi munka. A középsős és a nagycsoportos korúak végzik. A munka az étkezéssel, teremrendezéssel, eseti megbízatások teljesítésével kapcsolatos. A munkavégzésre való jelentkezést a csoportban kialakult szokás szerint elismerjük. A nagyok segítenek a kisebbeknek. Ügyelni kell a segítségnyújtás mértékére, és módjára. Kiemelve az öltözködés és mosdó használatot. A munka megszervezéséhez szükséges eszközök gyermekméretben rendelkezésre állnak. A fejlődés várható jellemzői: -A gyerekek szeretnek közösen dolgozni, örülnek, ha teljesítik megbízatásaikat, szívesen segítik a kisebbeket. -Ismerik az eszközök tárolási helyé, használatát és a használatával járó veszélyeket. -A kisebb hibákat felfedezik, megjavítják. -Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát. -Kialakul a munka iránti tisztelet, megbecsülés fontossága, hasznossága, a dolgozó ember iránti tisztelet.
Eredmények megjelenítése
sikerkritérium %-ban
A gyerekek szívesen végeznek munka jellegű tevékenységeket, vállalkoznak egyéni megbízatások teljesítésére A gyerekek tudják a munka folyamatát, el tudják osztani egymás között
10 85 92
Az eszközöket rendeltetésszerűen, biztonságosan használják
23 86 93
Észreveszik, amikor beavatkozásra van szükség
00 68 78
24 66 79
Az eredmények rögzítése a 9. sz. táblázatban. 5.8 DRÁMAJÁTÉK FOGLALKOZÁSOK Célja: Az óvoda-iskola közötti átmenet segítése a drámapedagógia eszközeivel. A hátrányos helyzetű gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése. Tartalma: A foglalkozásokat kéthetente 1 órában drámapedagógus vezeti az óvodában, térítésmentesen. Legfontosabb értéke a foglalkozások légkörében, hangulatában rejlik. Ha feltétel nélküli elfogadást, támogatást érez a gyerek akkor már elnyertük bizalmát. E módszer alapfeltétele
27
tehát a BIZALOM. Itt szabad tévedni, nincs elmarasztalás. A gyerekek oldottan, bátrabban kérdeznek. Lehet hibásat mondani, mert az indoklás során mindenki magától jön rá a helyes megoldásra. A pedagógus célirányosan vet fel problémát, teremt konfliktushelyzeteket, olyan "mesterséges" körülményeket hoz létre, amelyek elősegítik a könnyebb megértést. Gyakran egyszerűnek tarjuk a gyerekek gondolatmenetét, hiányoljuk a frappáns válaszokat. Ezért fontos, hogy ne hagyjuk parlagon fantáziájukat, kreativitásukat, amelyért annyi dicséretet kaptak óvodás korukban. A kreativitás, a fantázia fejlesztése komplex tevékenységet igényel. Ennek keretén belül nemcsak a verbális, hanem a nonverbális készségeket is fejlesztenünk kell. Legfőbb eszközünk ehhez a testbeszéd, a gesztikulálás, a mimika. A gyerekekben benne rejlik a tudás, a mi dolgunk, hogy előcsalogassuk. Tervezett játékfajták: -ismerkedő, kezdőjátékok -kapcsolatteremtő gyakorlatok -utánzógyakorlatok -bizalomjátékok
Eredmények megjelenítése
sikerkritérium %-ban
Társas kapcsolatok fejlődése Konfliktus helyzetek megoldása fejlődik Kifejező készség fejlődése (szóbeli, és nonverbális)
80 70 70
5.9 JÁTÉKOS IDEGENNYELVI FOGLALKOZÁSOK A játékos foglalkozásokat az iskola nyelvtanára heti 1 órában térítésmentesen vezeti a tanköteles korú gyermekek számára, tanévenként összeállított tematika alapján. (angol, vagy német) Az idegen nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik, a tananyag általuk ismert tartalmakra épül. Az 5-7. éves korosztály életkori sajátossága, hogy gátlás nélkül, játékos tevékenységeken keresztül sajátítja el az idegen nyelv alapjait, és szinte észrevétlenül jut meghatározott ismeretek birtokába. Célja: -kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása és más népek kultúrájának megismerése iránt -sikerélményhez juttatni a gyermekeket -megalapozni a későbbi nyelvtanulást, főként a szóbeli készségek fejlesztésével Feladata: -A gyerekek számukra érdekes, értelmes, önmagukban motiváló és kognitív szintjüknek megfelelő tevékenységekben vesznek részt. -alakuljon ki kedvező hozzáállás a nyelvtanulás iránt; -fejlődjön együttműködési képessége; -legyen nyitott és érdeklődő más népek kultúrája iránt; -vegye észre, hogy anyanyelvén kívül más nyelven is kifejezheti magát. Tartalma: A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlődését az órai utasítások, a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítéséből, valamint 28
autentikus anyagok (dalok, mondókák, mesék, képeskönyvek) értelmezéséből követhetjük nyomon. A beszéd az egyszavas válaszoktól (igen, nem, név, szín, szám stb.), a memorizált, elemezetlen nagyobb egységek használatáig terjed (köszönés, mondóka, körjáték, dal). Természetes része a gyerekek órai beszédének a magyar nyelvű kérdés és válasz, melyet visszajelzésként, megerősítésként használnak a tanár célnyelvhasználatával párhuzamosan. Javasolt témakörök • Én és a családom: bemutatkozás, a család bemutatása, a családtagok otthoni tevékenysége • Az otthon: a szűkebb környezet: a lakás bemutatása; a lakószoba, gyerekszoba bemutatása; kedvenc állatok; játékok. • Időjárás: az évszakok, kedvenc évszak. • Étkezés: kedvenc és kevésbé kedvenc ételek, italok. • Öltözködés: ruhadarabok télen és nyáron; testrészek. • Iskola: az osztályterem tárgyai, az iskola helyiségei. • Tágabb környezetünk: állatok a világ különböző tájain. • köszönés, elköszönés, • bemutatkozás, • köszönet és arra reagálás.
Eredmények megjelenítése
sikerkritérium %-ban
Tudnak felidézni 3-4 mondókát
70
Tudnak felidézni 6-7 dalt
50
Napszaknak megfelelően köszönnek
65
20-30 szónak ismerik idegen nyelvű megfelelőjét
65
29
6. A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK
ÖSSZEFÜGGŐ
Célja: A fogyatékos gyermekek önmagukhoz képest eljussanak a fejlődőképességük optimális fokához, és időben a fogyatékosságuknak megfelelő intézménybe kerüljenek. Legyen természetes gyermekeink és a felnőtt dolgozók körében a „másság” elfogadása. A cigány etnikumhoz tartozó gyermekek időben tudják megkezdeni az általános iskolát. Feladataink: -A gyermeki-szülői jogok megismertetése és érvényesítése az óvodában. -Rendszeres kapcsolattartás a gyermekek szüleivel. -Biztonságos, egészséges óvodai környezet megteremtése. -A gyermekek fogyatékosság típusának megfelelő pedagógiai ellátás biztosítása. -Együttműködés a gyermekvédelemben partner társszervekkel. -A családot, gyermeket megillető kedvezményekhez való hozzájutás elősegítése. -Egészségügyi szűrővizsgálatok biztosítása. Tartalma: A gyermek veszélyeztetettségének, illetve hátrányos megkülönböztetése. Az aktuális állapotban vizsgáljuk, hogy a tüneteket mi okozza.
helyzetének
A fejlődésben elmaradt illetve a tehetséges gyermekek egyéni fejlesztésének megszervezése. A szülők segítése a szülői szerep eredményesebb betöltéséhez A gyermekek szociális helyzetének lehetőség szerinti javítása Segítő szakemberek igénybevétele a problématípusnak megfelelően Együttműködés konkrét esetekben a segítőkkel, jelzőrendszer működtetése. Ismeretterjesztő klubfoglalkozások szervezése nevelési kérdésekről szülőknek. A probléma megelőző gyermekvédelem „jelző intézménye” az óvoda. Testi tünetekben, hangulatukban, viselkedésükben történő változás, fejlődésük minden hibája, zavara megjelenik, mint tünet. Az óvodában ezt észre kell venni és megkeresni a tünetek okát. Óvodánkban a gyermekvédelmi feladatokat valamennyi óvodapedagógus végzi az óvoda- vezető irányításával. Az óvónők jól ismerik az óvodába járó gyermekek családját, kapcsolatait. Lényeges, hogy felderítés után a jelzés időben kerüljön a megfelelő segítő szervezethez.
30
Ennek érdekében egyéni és közös családlátogatást teszünk a csoportban dolgozó óvónőkkel a jelzett családoknál. Az óvoda vezetője működteti a szülői jelzőrendszert. Éves munkatervben ütemezi feladatait. Részt vesz az esetek feltárásában, intézkedéseket tesz a probléma megszüntetése érdekében. A halmozottan hátrányos gyermekekkel kapcsolatos integrációs feladatok: 1. Szervezési feladatok 1.1. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása (a teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása a célcsoport körében, a beóvodázási programért felelős személy vagy team kijelölése) 1.2. Integrációt elősegítő csoportalakítás (olyan csoportalakítási elvet kell választani, amely biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányos eloszlását) 1.3. Az igazolatlan hiányzások minimalizálása 1.4. A szülők munkába állását lehetővé tévő nyitva tartás kialakítása 2. Nevelőtestület együttműködése (rendszeres team munka valamennyi munkatárs részvételével, esetmegbeszélések, hospitálások) 3. Pedagógiai munka kiemelt területei 3.1. Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés (részletes anamnézis) 3.2. Kommunikációs nevelés (szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítése) 3.3. Érzelmi nevelés, szocializáció (az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés) 3.4. Egészséges életmódra nevelés (egészségtudat kialakítása, táplálkozás) 3.5. Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése 3.6. Korszerű óvodapedagógiai módszerek (a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek, differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zene felhasználása, szülőkkel való partneri együttműködés módszerei) 4. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka 4.1. Egészségügyi szűrővizsgálatok (a gyermek fejlődésének nyomon követése, regisztrálása, szükség esetén szakorvosi - fogászat, szemészet, fülészet, ortopédia vizsgálatának) kezdeményezése, megszervezése 4.2. Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás (a szülők számára az együttműködő partnerekkel kialakított közös programok) 4.3. Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése (ruhák, játékok, könyvek gyűjtése, adományozása, kölcsönzése; kirándulások, táborok szervezése; rendezvények látogatása) 4.4. A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés (egyetlen gyermek se maradjon ki az óvodából a szülők szegénysége, az óvoda által kért természetbeni és pénzbeli hozzájárulások fedezetének hiányában) 5. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen az alábbiakkal 5.1. Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat (a szülők támogatása, erőforrásainak
31
feltárása) 5.2. Védőnői hálózat (a gyermekek óvodai beíratásának támogatása; korai képességgondozással kapcsolatos tanácsadás) 5.3. Szakmai szolgáltatók (konzultációk a gyermek fejlődéséről, fejlesztési terv közös kidolgozása, szolgáltatások biztosításának megtervezése és biztosítása) 5.4. Cigány kisebbségi önkormányzat illetve civil szervezetek (a gyermekek óvodai beíratásával, a hiányzás csökkentésével, iskolaválasztással, szülői programokkal kapcsolatos együttműködés) 6. Óvoda-iskola átmenet támogatása 6.1. Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka (a tanulási képességek megalapozása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése, megoldási késztetés, monotónia tűrés, figyelemkoncentráció, az alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása) 6.2. Iskolaválasztás (a kijelölt iskolával, a szabad iskolaválasztással, a halmozottan hátrányos helyzetűek előnyben részesítésével, a sajátos nevelési igényűvé minősítéssel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás) támogatása 6.3. Az érintett iskolákkal közös óvoda - iskola átmenetet segítő program kidolgozása (DIFER mérés 4 éves korban, hospitálások, esetmegbeszélések, szakmai műhely, közös programok) 6.4. A gyerekek fejlődésének utánkövetése legalább az általános iskola első évében 7. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés 7.1. Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel 7.2. A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása 7.3. Rendszeres napi, vagy heti tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről, az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése, a gyerekek alkotásainak megmutatása, elemzése, szülők részvételi lehetőségének biztosítása a foglalkozásokon 7.4. Egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erőforrásainak feltárása 7.5. Szülői közösségek kialakítása, rendezvények szervezése, pl. farsang, karácsony, András napi bál, Luca nap, pünkösdi királyválasztás, anyák napja, kisebbségi ünnepek stb. 7.6. Partnerközpontú működés, szülői igények kiszolgálása 8. Intézményi önértékelés, eredményesség 8.1. Intézményi önértékelés készítése az Országos Oktatási Integrációs Hálózat ajánlása alapján 8.2. Eredményesség (indikátorok teljesülése: beóvodázási arány, hiányzás csökkenése, DIFER mérésnél a hozzáadott érték, iskolakezdés megfelelő időben, sajátos nevelési igényűvé minősítés csökkenése, normál tantervű, integrált iskolai környezetbe történő beiskolázás, szabad iskolaválasztás érvényesülése, iskolaérettség elérése) mérése az Országos Oktatási Integrációs Hálózat indikálja.
32
Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése: Óvodánk 2002 szeptemberétől ellátja az óvoda körzetében élő enyhe értelmi fogyatékos, valamint a beszédfogyatékos gyermekek integrál nevelését. A feladatot az óvodapedagógusok továbbképzés keretében elsajátított szakmai ismeretek birtokában gyógypedagógus segítségével végzik. Óvodai nevelésünk a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság szakvéleménye. Az óvodai nevelőmunkánk során figyelemmel vagyunk arra, hogy: - a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti; - a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg; - terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei befolyásolják. A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai-orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira építjük. A habilitációs, rehabilitációs egyéni fejlesztése, az egyéni fejlesztési tervek elkészítése a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár feladata. Tartalma: -Az értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. -A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. -A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. -A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. -Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése. Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. A gyógypedagógus közreműködése kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, a fogadó óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez.
33
Az integráltan fejlesztett gyermek számára biztosítjuk mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz.
Eredmények megjelenítése
sikerkritérium %-ban
Hiányzó, vagy sérült funkciók megjelenítése Gyermek beilleszkedése, fejlődése Együtt haladás lehetősége
60 90 60
34
7. AZ ÓVODA KAPCSOLAT RENDSZERE 7.1 A családdal való együttműködés formái: Az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. Alaptétel: A gyermek a szülőé! A kapcsolattartás elvei: -Nevelőmunkánk a szülők hatékony közreműködése nélkül nem lehet teljes. -Az azonos célokért azonos elvek, módszerek szerint kell küzdeni. -Közeledésünkből az együttnevelés, segítőkészség szándéka csendüljön ki. -A szülők pedagógiai érzékének, tudatosságának fejlesztésével tapintatos, türelmes, empátiát éreztető formában kell foglalkozni. -Olyan fórumok teremtése, ahol a szülők közvetlenül szólhatnak bele az őket és a gyerekeket is érintő kérdésekbe. Bártan, kritikusan, de segítő szándékkal nyilvánítsanak véleményt. -A már működő kapcsolatok mennyiségi és minőségi fejlesztése. Feladataink: -Az együttműködés formáinak megszervezése, továbbfejlesztése -A szülők megismertetése az óvodai nevelés gyakorlatával, rendszeres tájékoztatás -Tapasztalják meg, hogy szeretjük gyermeküket, tiszteletben tartjuk nevelési elveiket A kapcsolattartás formái: FORMÁLIS Családlátogatás Értekezletek Fogadóóra Nyílt napok Szülői Munkaközösség Véleményláda Kérdőívek Közös ünneplések Munkadélutánok Szabadidős programok
INFORMÁLIS Napi beszélgetések Hirdető táblán közérdekű tájékoztatások Üzenő füzet Esetmegbeszélések szakemberek bevonásával
Az együttműködés lehetséges tartalmi formái Kapcsolattartási lehetőség, és felelős Beiratkozás -óvodavezető Családlátogatás-óvónők Óvodakezdés- óvónők
Cél Anamnézis felvétel, adatlap kitöltéssel Gyermekek életkörülményei Óvoda programjával való ismerkedés Ismerkedés az óvodai élettel Bizalom kiépítése az óvodai nevelés 35
Munkaforma Egyéni beszélgetés Játék a gyermekkel, Egyéni beszélgetés Közösjáték, tevékenység
Szülői értekezlet óvónők
Szülői munkaközösség óvodavezető
Készülődés ünnepekre (karácsony,
iránt Az óvoda udvarán, mint egy játszótéren ismerkednek második otthonukkal Az óvoda életével kapcsolatos információk megbeszélése, Jellemző problémára szakember meghívása Egy-egy csoport életének, fejlődésének megbeszélése Egy-egy csoportban készült videofelvétel megtekintése Szülői feladatok koordinálása Szülői kezdeményezések megvalósítása Szülői érdekképviselet Óvoda-család kapcsolatának érzelmi síkra terelése
gyermekkel,szülővel Értekezlet Előadás Csoportos értekezlet Helyzet-megbeszélés Értekezlet Megbeszélés munkadélután
-óvónők
Családi kirándulás óvodavezető Anyák napja, családi -óvónők Szakirodalom, gyermek irodalom, szépirodalom terjesztése -óvónők Fogadóóra -óvónők
Szabadidő ösztönzés
hasznos
eltöltésére Kirándulások, túrák
Közös együttlét Meghitt, közös együttlét Közös játékélmény Családi kapcsolatok mélyítése Szülő segítése abban, hogy a gyermek Könyvvásár életkorának megfelelően vásároljon Egy-egy gyermekhez kapcsolódó konkrét tények elemzése
Beszélgetés
Sikerkritériumok:
Eredmények megjelenítése
sikerkritérium %-ban
A szülők részt vesznek a szülői értekezleteken A szülők változatos formában véleményt nyilvánítanak az óvoda munkájáról A szülők részt vesznek a szabadidős programokon Igénybe veszik az óvónők által felajánlott konzultációs lehetőségeket nevelési kérdésekben
36
80 69 85 82
A szülői véleménynyilvánítással egyúttal javaslatokat is kérünk az együttműködés továbbfejlesztésre 7.2 Az iskolával való kapcsolat Célunk, hogy az iskola megismerje nevelési gyakorlatunkat a zökkenőmentesebb átmenet érdekében. A kapcsolat alapja a kölcsönös tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt. A kapcsolattartás formái: -Az alsó tagozat nevelőivel folyamatos érdeklődés egymás munkája, problémája, eredménye felöl. (hospitálás, beszélgetés) Felelős: minden óvónő -Nagycsoportosok látogatása az iskolában. Közös tevékenység szervezése az iskolásokkal. Felelős: óvodavezető -Intézményi rendezvények kölcsönös látogatása. Felelős: óvodavezető -Nevelési-oktatási feladatok ellátásának segítése Felelős: óvodavezető 7.3 Kapcsolat az egészségügyi intézményekkel A kapcsolattartás kiterjed a védőnő, orvos, fogorvos irányában. Tartalma: -Alkalmankénti esetmegbeszélések -Egészségügyi előadások szervezése szülőknek -Évenként a gyermekek szűrővizsgálatának elvégzése. -Tanköteles korú gyermekek alkalmassági vizsgálata -Évenként fogászati szűrés Felelős: óvodavezető 7.4.Óvoda és a Faluház kapcsolata Látogatjuk a könyvtárát, és rendezvényeit. (író-olvasótalálkozó, kiállítások, bábszínházi, és gyermekszínházi előadások) Felelős: óvodavezető 7.5 Kapcsolattartás a fenntartóval Kölcsönös tájékoztatás, adatszolgáltatás, eseti megbeszélések jelentik tartalmát. (jegyzővel, polgármesterrel) Az óvoda vezetője részt vesz a képviselő-testület ülésein, felkérésre beszámol az óvoda munkájáról.
37
A gazdasági vezetővel egyeztetett időpontokban az óvoda gazdasági ügymenetének megbeszélése történik. Felelős: óvodavezető 7.6.Kapcsolattartás a szakmai nevelőmunkát segítő intézményekkel A Pedagógiai Intézet által felkínált szakmai továbbképzéseket figyelemmel kísérjük, és részt veszünk azokon, amelyek leginkább segítik pedagógiai programunk megvalósítását a pedagógusi igényeknek megfelelően. A Zalaegerszeg városkörnyéki települések óvodáival a szakmai munkaközösségen keresztül tartunk kapcsolatot. Az 1-3 csoportos óvodák sajátos gondjainak megoldásában egymást segítjük, módszertani bemutatókat, tapasztalatcseréket szervezünk. A Nevelési Tanácsadó, és a Tanulási Képességeket vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság segítségét a gyermekek képességeinek szakszerű méréséhez vesszük igénybe. Segítve ezzel a rugalmas beiskolázást és a nevelési problémák feltárását, megoldását. Felelős: óvodavezető 7.7 Kapcsolat a Gyermekjóléti Szolgálattal A gyermekvédelmi esetek jelzése, adatszolgáltatás, beszámolás, közös családlátogatás. Intézkedési terv egyeztetése, esettanulmány készítése. Felelős: óvodavezető
38
9. A NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ, FEJLESZTŐ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE
TEVÉKENYSÉG
SPECIFIKUMOK Magnó, Cd lejátszó Cd lemezek, kazetták
DARAB 1-1 10
Triangulum (kicsi, nagy)
5
Csörgődob
1
Xilofon
1
Rögtönzött hangszerekhez dobozok, termések
Ének, énekes játékok, zenehallgatás
Metronóm
1
Körjátékok kellékei: kalapok, kendők mellény
6
szoknya
14
Szintetizátor
1-1
Hangvilla csoportonként
1-1
Ujjcintányér
8
Cintányér
3
Bábparaván
1
Felnőtt méretű kesztyűbábok Festmény reprodukciók
10-15 26 5-6
Gyermekek szerepléséhez táskák, stb. Textilből készült maszkok Nagyméretű szegett anyagok
Mozgás
1
Furulya csoportonként
Ujjbábok, síkbábok, fakanálbábok csoportonként
Vers, mese, báb, drámajáték
4-4
30 2-3
Diavetítő
1
Diafilmek
20
Udvari játékhoz mászókötél, gyűrűhinta
1-1
rugós billegő
1
focikapuk, kosárpalánk
1
tollaslabda felszerelés (pár)
1
függőleges kötélrácsos mászó
1
csúszda
1
ugrókötél
13
görgős deszka
1
pedálos egyensúlyozó
1
fa mászó vár-létra, csúszda, függeszkedő, mászó fal
1
mókuskerék
1
39
TEVÉKENYSÉG
Mozgás
Rajzolás, mintázás, kézimunka
íves kötélrácsos mászó
1
mérleghinta
1
4 oldalú kötéllétra
1
3 oldalú kötéllétra
1
kötéllétra
1
körlap hinta
2
hinta
3
SPECIFIKUMOK Csoportszobai tornaeszközök Greiswald-készlet Bordásfal Tornapad Egyensúlyozó készlet Tornazsámoly Ritmikus sportgimnasztika labda Tornakarika Tornaszekrény, 3 részes Babzsák, gyermekenként Tornaszőnyeg Bukfencszőnyeg Tornaernyő Ugrálólabda Minitrambulin Egyensúlyozó tölcsér Kéz-láb készlet Agyagozáshoz Agyag Mintázó eszközök Gyurmázáshoz Plasztilin, víz, só, olaj Rajzoláshoz Zsírkréta Filctoll Színesceruza (különböző vastagságú) Grafitceruza Festéshez Ujjfesték Tempera Üvegfesték, kontúrozó Ecsetek (2-4-6-10es méret) Szivacskocka Szivacshenger Papírok Rajzlap, színes karton, krepp papír, színes hajtogató lapok, fűzőlapok, csomagolópapír, foto karton Nyíráshoz tompa hegyű olló Cikk-cakk olló Gyöngyfűzés
40
DARAB 2 5 5 1 2 18 30 1 1 2 1 1 2 1 1 2
10-15 2-3
Különböző méretű gyöngyök, damilok, drót Fonalmunka Különböző vastagságú fonalak Tompa hegyű tű Építés Papírdobozok, hengerek Barkácsolás Textilek, hurkapálca, gombok, puha fahulladék Rafia Egyéb eszközök Ragasztók Védőingek Védőterítő Polc az alkotások elhelyezéséhez
TEVÉKENYSÉG
Külső világ tevékeny megismerése
SPECIFIKUMOK Munka jellegű tevékenységekhez Kerti szerszámok (ásó, kapa, gereblye) Talicska Locsolókanna Kisméretű seprű Matematikai fejlesztés eszközei Logikai készlet Minimat garnitúra Logiko tábla cserélhető feladatlapokkal (készlet) Ravensburger logikai társasjátékok Kirakójátékok Színes, tudományos képeskönyvek Nagyító Állat és növényhatározó Térkép Mikroszkóp Üvegek gyűjteménynek Cserepek, virágládák Vízvizsgáló eszközök, szűrők, tálak Digitális fényképezőgép Digitális diktafon Számítógép
A számszerűen nem jelölt eszközöket szükség szerint kell biztosítani.
41
5-6
DARAB 8 2 8 4 6 1 3 12 21 15 30 2 2 1
1 1
A PEDAGÓGIAI ÉS MŰVELŐDÉSI PROGRAM VÉLEMÉNYEZÉSE, ELFOGADÁSA
1..A pedagógiai és művelődési programot a szülői munkaközösség 2008.év ………………….. napján tartott ülésén megismerte és véleményezte. Kelt: Pókaszepetk, 2008. ………………….. Horváth Sándorné SZM elnöke 2.. A pedagógiai és művelődési programot a nevelőtestület a 2008.év …………………... napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Pókaszepetk, 2008. …………………. Fazekasné Farkas Mária Tagóvoda-vezető
42
Mellékletek:
1. sz. melléklet
Az egészséges életmódra nevelés eredményei
2. sz. melléklet A társas kapcsolatok kialakulásának eredményei 3. sz. melléklet A játékkal kapcsolatos eredmények 4. sz. melléklet Mese, vers 5. sz. melléklet Ének-zene 6. sz. melléklet Rajz, mintázás, kézimunka 7. sz. melléklet Mozgás, testnevelés 8. sz. melléklet A külső világ tevékeny megismerése 9. sz. melléklet Munka 10. sz melléklet Iskolaérettségi vizsgálat
43
Festetics Kristóf Általános Művelődési Központ 1-4. évfolyamos Tagiskola és Napközi Otthonos Óvoda
Óvodai nevelési program
PAKOD
1.Bevezető Óvodánk 2007 szeptemberétől egy csoportos óvoda. A beiratkozott gyermekek létszáma 25 és 30 fő között van. Mindegyik gyermek más környezetből és eltérő adottságokkal kerül hozzánk. Fejlődését nagyban befolyásolják azok a környezeti hatások, amelyek az óvodáskor alatt érik. Ezért óvodánkban családias légkörben a gyermek egyéni és sajátos tempójához igazítva törekszik a gyermeki személyiség kibontakoztatására. Ennek megvalósításához személyi és tárgyi feltételekre van szükség, melyek a következők. Óvodánkban a nevelési feladatokat két felsőfokú végzettségű óvodapedagógus, egy teljes munkaidőben és egy 4 órában dolgozó szakképzett dajka látja el. A logopédiai és gyógypedagógiai ellátást a ZalA-KAR többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Pedagógiai Szakszolgálat biztosítja. Egy óvodapedagógus felsőfokú gyógypedagógiai asszisztens végzettséggel is rendelkezik. Óvoda-pedagógusainktól elvárás, hogy folyamatosan képezzék magukat. Az óvodapedagógus alapvető feladata, hogy biztosítsa a gyermek számára az érzelmi biztonságot az óvodában. Kiemelten fontos részéről a tolerancia, nyitottság, elfogadó attitűd, következetesség valamint, hogy nevelő és fejlesztő munkája során mindig vegye figyelembe a gyermek egyéni képességeit, szociokulturális hátterét. Segítse tehetsége kibontakoztatásában, valamint hátrányai leküzdésében. A sajátos nevelési igényű gyermekeket segítse a beilleszkedésben és biztosítsa a csoport részéről az elfogadást. Az óvodai korosztály számára a kötetlenség a legalkalmasabb keret, foglalkozási forma. Az óvodapedagógus tudatosan és tervszerűen biztosítsa a differenciált tevékenykedés feltételrendszerét. Ez megkívánja az óvodapedagógustól ismeretei folyamatos bővítését, tudatosságot, nagyfokú kreativitást igényel. Óvodánkban lehetőség van az egyéni fejlesztésre és a differenciált foglalkoztatásra. Óvodánk jelenlegi helyén 1974 óta működik. A folyamatos felújításokkal elfogadható állapotban van. Helyiségei: 2 csoportszoba 1 öltöző 1 WC mosdó a gyermekeknek, 1 a felnőtteknek 1 fejlesztő szoba, melyet a logopédus és a gyógypedagógus is használ Testnevelés foglalkozáshoz, rendezvényekhez az általános iskola tornatermét használjuk. Óvodánk teljes közművesítése megoldott. Udvara nagy, bekerített füves terület. Eszközrendszere: 2
•
játékhoz: építő és fejlesztő játékok, szerepjátékokhoz, mozgásos játékokhoz, udvari játékokhoz megfelelő számban
•
tanuláshoz: TV, video,DVD,. diavetítő, Minimat készlet, Falu-város készlet
•
mese és szakkönyvek, anyanyelvi nevelés képek, diák
•
udvari játékok: mászókák, hinták, csúszda, homokozó játékok
•
egyéni fejlesztéshez: könyvek, fejlesztő játékok, mozgásfejlesztő eszközök
1. Az óvoda jellemző adatai az alapító okiratban foglaltak szerint 1.1. Az óvoda hivatalos elnevezése és címe: Festesics Kristóf ÁMK 1-4 osztályos Tagiskola és Napközi Otthonos Óvoda 8799 Pakod Csány L. u. 2/ a . Tel: 83/377-132 1.2. Az óvoda fenntartója, működési engedély szám: Dötk, Gyűrűs, Kemendollár, Pakod, Pókaszepetk, Vöckönd, Zalaistvánd községek önkormányzata. A gesztor önkormányzat Pókaszepetk község önkormányzata OM azonosító: 037592
1.3. Az intézmény típusa: ÁMK
2. Az óvoda működésének területe Pakod és Dötk község, valamint szülő kérésére más településről is fogadunk gyermekeket.
3
2.Az óvoda nevelési céljai és feladatai Az óvoda nevelési céljai •
Óvodánk célja a 3-7 éves gyermekek képességeihez, fejlődési üteméhez alkalmazkodó harmonikus személyiségfejlesztés.
•
Megteremtjük hozzá azt a melegen elfogadó, szeretetteljes légkört, ahol a gyermek a játék és a játékos foglalkozások keretében próbálja megszerezni a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi és értelmi fejlettséget.
•
Az óvodás gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítésére törekszünk.
•
Óvodánk befogadja a sajátos nevelési igényű gyermekeket is. Az integrált nevelés megvalósítása érdekében kapcsolatot tart a különleges gondozást, nevelést igénylő gyermekek neveléséhez, fejlesztéséhez segítséget nyújtó szakemberekkel. Célunk a sérült kisgyermek harmonikus fejlődését elősegítő, eredményeit, sikeres próbálkozásait értékelő, elfogadó környezet biztosítása.
•
Arra vállalkozunk, hogy a szülővel együtt neveljük a ránk bízott gyermekeket, életkori, családi és egyéni sajátosságok figyelembe vételével. Óvodánk nevelési feladatai
•
készségek és képességek fejlesztése
•
az egészséges életmód alakítása, a 3-7 éves gyermekek mozgásigényének kielégítése
•
az óvodai nevelés keretein belül iskolára való felkészítés
•
az iskolába való átmenet zökkenőmentessé tétele drámafoglalkozásokkal
•
beszédfejlesztés, hatékony kommunikáció
•
érzelmi nevelés és szocializáció: a közösségi lét elsajátítása társas kapcsolatok alakítása a másság elfogadására nevelés
•
természeti környezetünk megismerése, ápolása, védelme
•
népi hagyományaink, kultúránk megismerése, ápolása
•
az énkép, az önismeret, önértékelés fejlesztése a gyermek természetes megnyilvánulásaira és teljesítményeire adott konkrét és pozitív megerősítések által
•
sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez, neveléséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása.
•
Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez, neveléséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása
•
nyelvoktatás 4
3. A nevelés területei, szinterei az óvodában (személyiség-és közösségfejlesztés) Óvodai nevelésünk egyik alapvető célja a gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítése, a testi-lelki harmónia megteremtése. 1. Az egészséges életmód, gondozás Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek életvitel igényeinek alakítása, testi fejlődésük segítése, egészségük megőrzése, edzettségének biztosítása. Az egészségre nevelés és gondozás folyamatában nagyon fontos a család és az óvoda együttműködése. Feladatai: Napirend: 7:00 – 8:00
Gyülekező, játék
8:00 – 8:40
Mindennapos testnevelés, reggeli
8:40 – 11:45
Játék, kötött és kötetlen foglalkozások, levegőzés, szabadon választható tevékenységek, egyéni fejlesztések
11:45 -12:30
Készülődés az ebédhez, ebéd
12:30 -13:00
Testápolás, pihenés előkészítése, mese
13:00 -15:00
Pihenés
15:00 -15:45
Testápolás, mindennapos testnevelés, uzsonna
15:45 -17:00
Játék, szabadon választható tevékenységek
Testi nevelés: A testi nevelés magában foglalja a gyermek testi szükségleteinek, természetes mozgásigényének kielégítését, testi épségének védelmét, edzését. Formái: testápolás, étkezés, mozgás, levegőzés, pihenés, öltözködés •
Testápolás:
szolgálja
a
gyerek
egészségügyi
szokásainak,
tisztaság
igényének
megalapozását. •
Étkezés: óvodai önkiszolgálással és a naposi tevékenységekkel valósul meg. Az étkezések mindenki számára azonos időben kezdődnek, de a gyermek egyéni tempóban fejezi be. Az egészséges étkezés érdekében heti egy gyümölcs és zöldség nap beiktatását tervezzük
•
Mozgás: óvodánkban a gyermekek mozgásigényét többféle tevékenységgel elégítjük ki, melyek lehetnek szabadon választottak és kötelező jellegűek. Kötelező: mindennapos testnevelés, testnevelés foglalkozás Szabadon választható: néptánc, zenés torna, udvari játék
5
•
Öltözködés: az öltözködés a test védelmét szolgálja az időjárás változásaival szemben. Fontos, hogy a gyermek ruházata megfelelő legyen a különböző tevékenységekhez, legyen réteges és kényelmes.
•
Pihenés: a pihenés a gyermek egyéni alvásigényének kielégítését, testi fejlődését szolgálja. A pihenés körülményeinek megteremtése az óvoda pedagógus feladata.
•
Egészségvédelem: A gyermek egészségének óvása a családdal együttműködve higiéniai szabályok betartása a gyermek betegségeinek ismerete védőnői – orvosi szűrések önmaguk és társaik épségének megóvása Elérhető eredmények az óvodáskor végére
•
Testápolás: a gyermekek önállóan mosakodnak, öltözködnek, figyelmeztetés nélkül kezet mosnak, használják a körömkefét, rendeltetésszerűen és egyedül használják a WC-t, vigyáznak a mosdó rendjére, a tisztálkodási eszközöket a helyére teszik, fogat mosnak, fogápoló eszközeiket tisztán tartják, egyedül fésülködnek, rendszeresen fújják az orrukat, a zsebkendőt a szemetesbe teszik, köhögéskor, tüsszentéskor eltakarják orrukat, szájukat
•
Öltözködés: önállóan öltöznek, vetkőznek, észreveszik a hőmérséklet változásait, ruháikat kifordítják, összehajtják, helyére teszik, a gombokat begombolják, cipőfűzőjüket megkötik
•
Étkezés: az elsajátított étkezési szokásokat betartják, evés közben csendben beszélgetnek, vigyáznak az asztal rendjére, helyesen használják az evőeszközöket, megkóstolnak mindent, önállóan merítenek, öntenek 2. A közösségi életre történő felkészítés, a szocializálódást segítő nevelés Óvodánk felvállalja a 3-7 éves gyermekek szocializációs folyamatának irányítását. Az
érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtéséhez az óvoda pedagógus empatikus, meleg, elfogadó, szeretetteljes kapcsolatot alakít ki a gyermekekkel. Az együttéléshez szükséges erkölcsi normák és tulajdonságok akkor fejlődnek ki, ha a gyermek állandóan gyakorolja a társaihoz való helyes viszonyulást. Az óvodás számára meghatározó az óvoda pedagógushoz való kapcsolatának minősége, az óvodapedagógus példája. Az érzelmi biztonság a gyermek számára jó közérzetet, nyugodt tevékenykedést tesz lehetővé, amely feltétele a társas kapcsolatok alakulásának. A szocializálódás szinterei: beszoktatás társas együttműködés óvodai ünnepnapok 6
•
Beszoktatás: Célja: a gyermekek az óvodai környezetben minél rövidebb idő alatt szerezzenek olyan biztonságérzetet, amely meghatározza óvodai életét. Óvodánk a beszoktatási időszakot tekinti a családdal való együtt nevelés kiindulópontjának. A gyerekek szüleivel próbáljuk elfogadtatni a folyamatos beszoktatást, amely mind a gyermeket, mind a szülőt segíti abban, hogy az elválás időszakát minél könnyebben éljék meg. Az újonnan beérkező gyermekek szülei részére óvodánk biztosítja a lehetőséget, hogy a beszoktatás ideje alatt két hetet gyermekükkel az óvodában töltsenek, azzal a kikötéssel, hogy a foglalkozások menetét nem zavarhatják.
•
Társas együttműködés: Az óvodapedagógus a beszoktatási időszakban megteremtett bensőséges kapcsolatot a mindennapok tevékenységformáiban a gyermek szocializációs fejlesztése érdekében segíti és követi. Lehetőséget nyújt arra, hogy a gyermek gyakorolja azokat a viselkedési formákat, amelyek a csoportban éléshez nélkülözhetetlenek és segítik az iskolai beilleszkedését.
•
Óvodai ünnepnapok: a gyermekek ünnepei: Születésnap, Névnap, Gyermeknap Jeles napok: Népszokásőrző, Természethez kapcsolódó Hagyományokhoz kapcsolódó: Mikulás, Karácsony, Farsang Anyák napja, Évzáró A szocializálódást segítő nevelés fontos része, hogy a gyermek elsajátítja a társas együttélés
viselkedésformáit, megtanulja a másság elfogadását, formálódik tolerancia készsége. Szokásává válik az illemtudó viselkedéshez tartozó formák, mint: köszönés, megszólítás elsajátítása. Képes lesz magáévá tenni az együttélés szabályait. Érzelmi élete: •
Kiegyensúlyozott, nincsenek nagy hangulat váltásai
•
Kötődik társaihoz, és a csoportban dolgozó felnőttekhez Társas kapcsolatok:
•
Társaival való együttműködés
•
Alkalmazkodik a csoport szokásaihoz, megpróbálja betartani a kialakított szokásokat
•
Megtanulja a játékszabályokat, azokat próbálja betartani Az óvodapedagógus feladatai Az óvodapedagógus elsőszámú modell, példakép a gyerekek társas viselkedésének
alakulásában. Első és fontos feladata olyan környezet kialakítása, amelyben a gyerekek jól érzik magukat és biztonságban vannak. Feladata olyan magatartási szabályrendszer kialakítása, melyet a gyerekek lehetőség szerint elsajátítanak és használnak. A kialakult baráti kapcsolatok, együttes tevékenységek segítenek a szabályok elsajátításában. A jól kialakított szabályrendszerben a
7
gyerekek megtanulják a helyes és helytelen fogalmát. Az együttes tapasztalatok, élmények, tevékenységek során szocializációjuk felgyorsul. Az integrált nevelés során a gyerekek az óvodapedagógus példája során megtanulják elfogadni a másságot, a sajátos nevelési igényű gyermek pedig lehetőségein belül megtanul beilleszkedni a csoportba. 3. Értelmi nevelés Célja: •
a gyermek értelmi képességeinek alapozása és fejlesztése
•
aktív cselekedtetéssel az érzelmi hatások felerősítésével eljuttatni a gyereket a szimbolikus, egocentrikus gondolkodástól, a szemléletes, tapasztalatokon alapuló gondolkodásig. A gyermek a mindennapi játéktevékenységén és nagycsoportban tartott napi egyszeri
foglalkozáson keresztül jut olyan ismeretekhez és tapasztalatokhoz, amelyek segítik gondolkodásának fejlődését. A sikerélmények hatására, a közös tevékenységek révén alakul kifejező és problémamegoldó készsége. Elérhető eredmények az óvodáskor végére Önállóság: •
Feladathelyzetekben, konfliktus helyzetekben igyekszik megoldást találni
•
Amennyiben szüksége van rá kéri a felnőtt segítségét
•
Munkajellegű feladatokat segítség nélkül megold Feladatvégzése:
•
A kapott feladatot szívesen és kitartóan végzi
•
Feladatértése jó, korának megfelelő
•
Kevés hibával dolgozik, hibáit megpróbálja kijavítani Munkatempója:
•
Átlagos, munkajellegű feladatokat szívesen vég 4. Anyanyelvi nevelés Az anyanyelv áthatja az élet minden mozzanatát, az óvodai nevelés teljes folyamatában
jelen van, annak szerves része. A mondókázás, a mindennapos mesélés és verselés, az éneklés, a különböző tevékenységek gyakorlása által a gyermek intenzíven részesül az anyanyelv élményében. Az anyanyelvi nevelés célja és feladata: a gyermek beszédkészségének gondozása, fejlesztése. A gyermek nyelvi fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a család anyanyelvi kultúráltságának ismerete. Az óvónő, ha szükséges meggyőzi a szülőket az otthoni anyanyelvi élmények
8
fontosságáról: a szülői szó, az esti mesék, beszélgetések mintát adnak a gyermeknek, további fejlődésében meghatározó a szerepük. Figyel saját beszédkultúrájára, csiszolására, beszédpéldája különösen a gyermekre van nagy hatással. Kulturált, rövid megfogalmazással segíti a gyerek beszédértésének alakulását. A beszéd nemcsak az érintkezés, viselkedés – szabályozás, hanem a gondolkodás eszköze is. Fejlődésük szorosan összefügg. A gyermeki gondolkodás szemléletes cselekvő tevékenység, ezért feltétele a szókincs gyarapításának az állandó cselekvés fenntartása. Az óvónő a gyereket tapasztalások, érzékszervi élményeken keresztül fejleszti, így beszéde a változatos tevékenységek, érintkezések során fejlődik. A játékok, a különböző kommunikációs helyzetek lehetőséget nyújtanak a gyermek differenciált fejlesztésére. Az óvónő figyelemmel kíséri az egyes gyermekek beszédértési, beszédtechnikai szintjét, ha szükséges a szülőkkel és az érintett szakemberrel együttműködik (logopédus). A gyermek az oldott környezetben az anyanyelvét egész nap gyakorolja, utánozza. Szabadon fejezi ki önmagát, közlési vágya érvényesül. Befogadó és érdeklődő, másokat meghallgató. Figyelme, koncentráló készsége fejlődik, gondolkodása a fejlődés során fogalmi szintre tevődik. Magabiztossága abban tükröződik, hogy szívesen beszél, érzi, hogy elfogadják. Elérhető eredmények •
bátran és szívesen beszélnek
•
gondolataikat összefüggően és érthetően fejezik ki
•
beszédhelyzetekben aktívak
•
odafigyelnek társaik és a felnőttek beszédére
•
aktív szókincsük folyamatosan bővül
•
bővített mondatokban beszélnek és felelnek a kérdésekre
•
próbálják végighallgatni egymást és a felnőtteket
•
képesek képről 4-5 összefüggő mondatot mondani
9
4. Az óvodai élet tevékenységformái 1. Játék Óvodánk családias légkörű, nyugalmas csoportszobákkal várja az ideérkező gyermeket, ahol elsődleges szempont a játék. A játék a kisgyermek legfontosabb tevékenysége, amely létfontosságú fejlődése szempontjából. A játék a kisgyermek számára olyan örömforrás, amely meghatározza egész életét. A játék célja: maga a játék. ( a gyermek számára) Örömet okoz maga a cselekvés, a manipuláció az elképzelés. A gyermek játék közben ismerkedik a világgal, tapasztalatokat szerez, kíváncsisága belső indíttatású, előhívott „tapogatózások” láncolata, amely egyben ismeretszerzés is. Az élményeknek meghatározó szerepük van. A gyermek élményeit a játékban sokszor rejtett formában, néha szelídített feszültséggel éli át. Ez segíti tapasztalatai feldolgozásában. A maga kedve szerint alakítja át a megfigyelt valóságot. A gyermek állandó belső késztetést, hajlandóságot mutat játékra. A játékban megjelenik: •
önállósodási vágy
•
tevékenységi vágy
•
az utánzási, szereplési vágy
•
a mozgási vágy
•
a mássá változási vágy A társigény az ötletek elfogadására ösztönzi, az együttjátszás kreatív együttműködést alakít
ki. Az ÉN tudat erős dominanciája mellett megjelenik a TE és a MI fogalma. A közös játékot áthatja az összetartozás érzése is. Ez a motiváló erő, mely hatására a gyerek képessé válik a játékhoz szükséges szabályok betartására. A játék megalapozza a későbbi tevékenységformákat: a munkát és a tanulást. A játék feltételrendszere: •
A légkör nyugodt és biztonságérzetet keltő, melyben a gyerekek szabadon szervezik meg játékukat, önállóan választják hozzá a társat, helyet és eszközt.
•
A hely a gyerekek szabad mozgását, biztonságát, játékuk kibontakozását szolgálja. Színtere a csoportszoba. Az óvónő a gyerekek közreműködésével állandó és ideiglenes játszóhelyeket alakít ki, ügyel arra, hogy a különböző játszócsoportok ne zavarják egymást. A játék másik fontos helye az udvar, ahol különböző eszközök segítik a tartalmas időtöltést. 10
A játékidő a napirend sajátosságából fakadóan folyamatos. A kedvelt tevékenység addig folytatódik, amíg az a gyermekek számára érdekes, élményt és örömet adó. A napirendben szereplő egyéb tevékenységek belesimulnak a játék folyamatába, időlegesen megszakítják ugyan, de nem tördelik szét. •
A játék eszközei: fejlesztő játékok természetes anyagokból készült játékok dramatikus játékeszközök bábozás eszközei valamint minden olyan játék, amely igazodik a gyermekek életkorához, esztétikus és nem balesetveszélyes. Az óvónő magatartásával segíti a gyermek eligazodását, ráérez lelkiállapotára, oldja a
feszültséget, az elszigeteltséget. Mindezek hatására kialakul az óvónő és a gyermek közötti jó kapcsolat, az érzelmi kötődés. Élmények nyújtásával gazdagítja a játékot. Az együttes játékban az óvónő lehet egyenrangú társ, irányított vagy mintaadó modell is, amely a gyermeket utánzásra készteti. A gyermeket az utánzás mellett a szabályok segítik az eligazodásban. A szabályok nemcsak a társasjátékokban, hanem a játékokkal való bánásmódban, magában a játékban vagy a szokásrend alakításában is megjelennek. Az óvónő tudatosítja a szülőkben a játék fontosságát, személyiségfejlesztő hatását. A játék személyiségfejlesztő hatása A játékban a gyermek teljes személyisége fejlődik. Fejlődik az észlelés, a megfigyelés, a megfigyelő képesség, az önkéntes és szándékos figyelem, az emlékezet és felidézés, a képzelet működése, a gondolkodás. A szituációk létrehozása megmozgatja a gyermek alkotó képzeletét, fantáziáját. Fejlődik szellemi aktivitása, beszédkészsége, problémaérzékenysége, helyzetfelismerő képessége. A gyermek közel kerül az erkölcsi szokások felismeréséhez és elfogadásához. Az átélt játékörömök, sikerélmények vagy kudarcok erős érzelmeket váltanak ki. A gyerek játék közben tanulja érzelmeinek kezelését. A játék felerősíti a szocializálódás folyamatát. A játékban a gyermek felfedezi a másikat, más képet alakít ki önmagáról is. A közös játék öröme, az élmény együttes megtapasztalása alakítja a társakhoz való viszonyát.
11
2. Munkajellegű tevékenységek Célja és feladatai: •
a gyermek sajátítsa el azokat a készségeket, jártasságokat, amelyek a társas együttélés fenntartását szolgálják
•
sokféle tevékenységen keresztül a munkajellegű feladatok megszerettetése, az elvégzett munka megbecsülésére nevelés
•
a felelősségérzet, a munkaerkölcs alapozása, kitartásra nevelés a gyermeket eljuttatni a feladatvállalásból a befejezésig. Ez a fajta cselekvés, ha rendszerességgel tér vissza, és az egyén, a környezet, a közösség
javát szolgálja, munkajellegű tevékenységgép válik. Tartalma: •
önkiszolgálás (pl. Egészséges életmódra nevelés)
•
közösségért végzett tevékenységek Munkajellegű, a közösségért végzett tevékenységformák:
•
naposi munka
•
a mindennapi élettel kapcsolatos állandó és alkalomszerű munkák Naposság: az önkéntesség dominál. A jelkép nemcsak a megbízást és a feladatvállalást
jelzi, hanem vonzóvá teszi a tevékenységet. A naposi munkát célszerű úgy alakítani, hogy minél kevesebb időt vegyen el a gyerek játékából. A naposi munkát kisebb gyermek is vállalhatja.
A mindennapi élettel kapcsolatos állandó és alkalomszerű munkák:
udvar és
teremrendezés, ünnepi készülődés, üzenetek teljesítése. Az óvónő ismerje meg a gyermek önkiszolgálási szintjét. A szülőket ösztönzi, hogy a gyermek otthon is gyakorolja ezeket a tevékenységeket. Munkához való viszonyában példát mutat a gyereknek és munkatársainak, valamint a szülőknek. Figyelembe veszi a gyermek fejlettségi fokát, teherbírását. A gyermek önkiszolgálása során gyakorolja azokat a készségeket, amelyek munkajellegű tevékenységek végzésére alkalmassá teszik. Megbecsüli saját és mások munkáját. Az együttmunkálkodás érzelmi élménye a közösség iránti igényét alapozza. Megtalálja helyét a csoportban, a közösség tagjává válik. Az érzelmi hatások révén feladattudata, önértékelése, önbizalma fejlődik. A környezetében lévő felnőttek munkája mintául szolgál és egyben meghatározója későbbi munkához való viszonyának.
12
3. A tanulás A program gyakorlatában a tanulás nem önálló tevékenységként jelenik meg. A gyermek játékban ágyazott, változatos tevékenységek gyakorlása során tanul. Az óvónő az egyes gyermek tanulási képességeinek alakulását követi és segíti. Az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságából következik, hogy cselekvésein, észlelésein keresztül tanul. A gyermeki tevékenység motorja a játékkedv, a mozgás, az utánzási vágy. A környezetében lévő ingerek aktivitásra késztetik, közben ismereteket szerez, készségei gyarapodnak: tanul. A gyermeki tanulás az óvoda összetett tevékenységrendszerébe jön létre. A program a hagyományos tevékenységformákat a természetvédelemből, a családokkal való együttműködésből fakadóan gazdagítja. A tanulás célja: •
ismeretek elsajátítása, készségek és jártasságok kialakítása a tevékenységeken keresztül
•
tudásgyarapítás A program tevékenységrendszerében a tanulás a gyermeki tevékenységrendszer velejárója,
amely a gyermek részéről spontán folyamat, az óvónő részéről tudatos, célszerű tevékenység. 4. Esztétikai neveléshez kapcsolódó tevékenységek Célja, feladatai: •
a szép a harmonikus felfogásához, átérzéséhez szükséges képességek alapozása
•
megláttatni a szépet a környezetben, a természetben, a művészetben
•
ízlésformálás, önálló alkotásra késztetés, tehetségfejlesztés Az óvodai esztétikai nevelés területei:
•
az irodalom: a mese és a vers
•
a zene: ének, zene, énekes játék
•
a vizualitás: rajzolás, mintázás, kézimunka
•
a környezet esztétikája
Irodalom, vers, mese Az irodalmi nevelés célja, feladatai: •
a gyermek szívesen hallgassa a mondókát, verset, mesét, váljon az irodalmi élmények érzékeny, aktív befogadójává
•
a változatos irodalmi élmények nyújtásával a vágy felébresztése a könyv, a színház, a múzeum iránt
•
váljék a későbbiekben a gyermekből lelkes olvasó, esztétikai élményekre érzékeny ember
•
szókincs, beszédkészség 13
Irodalmi anyag tartalma: Az óvodáskorúak verse elsősorban a népi mondóka, melynek nagy része mozgással is lejátszható. Ezek a mozgásos játékok nagy segítséget nyújtanak a mozgáskoordináció, egyensúlyérzék, térérzékelés fejlesztéséhez, a ritmusérzék kialakításához. Fontos szerepük van az érintkezésben, az érzelmi kötődés megszilárdításában. Játszásuk, gyakorlásuk hozzájárul az óvónő és a gyermek közötti kapcsolatok kialakításához. Ilyenek: a felnőttek játékai a kicsinyekkel, a természettel, állatokkal kapcsolatos mondókák. A gyerekek lehetőleg mindennap hallgassanak mesét, népmesét. A mese közli a gyermekkel, hogy a világban jelen van a jó és a rossz is. A népmesék lehetnek: állatmesék, tündérmesék, novellamesék. Fontos, hogy irodalmi nevelésünkben kapjanak helyet magyar költőink gyermekek számára írt versei és elbeszélései. A mesék, versek dramatizálása fejleszti a gyerek szókincsét, kifejező készségét, beleélési technikáját. Az óvónő szerezzen benyomásokat a család irodalmi, művészeti érdeklődéséről, ismerje meg a gyermek otthonról hozott irodalmi élményeit és beszédértékének fokát. Az óvónő az irodalmi foglalkozásokat kötetlen formában szervezi, épít az adódó spontán helyzetekre, vagy maga kezdeményez. Jó, ha kialakítunk a csoportszobában állandó helyet, ahol megtalálhatók az irodalmi foglalkozáshoz használt eszközök. Az óvónő a meséléshez teremtse meg a családias, szeretetteljes légkört. A népmesék, mondókák, irodalmi művek hallgatása, mondogatása közben erősödik az egymás iránti figyelem, az összetartozás érzése. Az irodalmi élmény érzelmeket vált ki a gyermekben. A sok pozitív érzelem, öröm, boldogság, lelkesedés, csodálkozás mellett átéli a negatív érzelmeket is, mint igazságtalanság, szomorúság és bánat. Az ismétlések, dramatikus játszások lehetőséget adnak az önálló fantáziadús alkotásra. Dramatizálás és bábozás: A dramatizálás és a bábozás egyik lényeges eleme a beszéd, így a gyermek nagyon sok fogalmat, kifejezést gyakorolhat. A fejlesztés szempontjából nagy jelentősége van az érzelmi állapot kifejezésének hangszínnel, hangjelzéssel a beszéd ritmusával való kifejezés. A használt bábok megszemélyesítése jó hatással van a társas kapcsolatokra, hiszen figyelni kell egymásra és alkalmazkodni kell egymáshoz. A dramatizálás, bábozás serkenti a gyermeket párbeszédek, mozgások, mimika használatára. Ennek során gyarapodik szókincsük, kifejezőképességük hiszen az eljátszott mesékben alkalmazott szófordulatokat és kifejezéseket is használja. Az óvodapedagógus feladatai: •
az irodalmi anyag – mondóka, vers, mese – összegyűjtése
•
beszélgető körök szervezése
•
a meséléshez, verseléshez megfelelő körülmények biztosítása 14
•
az összegyűjtött anyag korcsoportok szerinti válogatása
•
a család bevonása az irodalmi nevelésbe – az otthoni mesélés fontossága
•
eszközök biztosítása bábozáshoz, dramatizáláshoz
•
önálló vers és mesemondásra biztatás
•
a sajátos nevelési igényű gyermekek figyelemmel kísérése, fejlesztése Elérhető eredmények az óvodáskor végére:
•
várják és szívesen hallgatják a verseket, meséket
•
megszilárdulnak a meséléssel, verseléssel kapcsolatos szokásaik
•
önállóan is kezdeményeznek bábozást, dramatizálás
•
szeretik a könyveket, nézegetik, vigyáznak rájuk
•
szívesen szerepelnek
•
használják a mesékben megismert kifejezéseket, szófordulatokat
•
a mondókákat, verseket, rövid meséket megjegyzik, önállóan elmondják
•
maguktól találnak ki rövid történeteket, meséket
Zene: ének, zene, énekes játék A zenei nevelés célja: •
az énekes játékok, a zene megszerettetése
•
a gyermek zenei hallásának, ritmusérzékének fejlesztése
•
a zenei ízlés, és mozgáskultúra formálása A zenei nevelés tartalma:
•
mondókák: csiklandozók, kiszámolók, csúfolok, páros fordulók
•
dalos játékok: állathívogatók, esővárók, kifordulós játékok, kapus játékok
•
néptánc: az énekes játékokban előforduló egyszerű mozgások, térformák
•
zenehallgatás: nép és műdalok az óvónő előadásában Énekes népszokások:
•
pásztorjáték
•
farsang
•
pünkösdölés
•
lakodalmas A zenei nevelés megkívánja, hogy az óvónő szeressen, tudjon tisztán énekelni. Énekeljen
gyakran, szervezzen kötelező foglalkozást a zenei anyag megismerésére. Használja ki az ünnepvárás lehetőségeit, teremtsen lehetőséget a gyermek zenei önkifejezésének gyakorlására. A 15
zene, mint esztétikum felfedezése, átélése és létrehozása épüljön be a gyermekek személyiségébe. Az óvónő igényes válogatása nyújt megfelelő zenei élményt a gyermekek számára. Az óvónő a nap bármely szakában kezdeményezze a zenei tevékenységet. Az ének-zenei tevékenység megvalósítása Ritmusfejlesztés: •
egyenletes lüktetés megérzetetése
•
dalok, mondókák ritmusának megfigyeltetése
•
tempóérzék fejlesztése
•
táncos lépésekkel való ismerkedés Hallásfejlesztés:
•
hangmagasság iránti érzék
•
hangszínérzék
•
dinamikai érzék
•
éneklési készség
•
hangápolás, hangkészség Az óvodapedagógus feladatai:
•
a feltételrendszer megteremtése akár kötött, akár kötetlen formában történik a zenei nevelés
•
az ének-zene, zenehallgatás anyagának összegyűjtése, korcsoport szerinti válogatása
•
eszközök, kiegészítők beszerzése
•
énekeljen szívesen és tisztán
•
hagyja kibontakozni a gyermek képzeletét, vegye szívesen ötleteit
•
vegye észre, ha a gyermek tehetséges, keresse a fejlesztés lehetőségeit
•
ismertesse meg az egyszerű táncmozdulatokat
•
mindennap énekeljen a gyerekekkel
•
figyeljen a sajátos nevelési igényű gyerekekre, tervezze meg fejlesztését Elérhető eredmények az óvodáskor végére:
•
a gyerekek énekeljenek biztonsággal és egyedül is
•
kezdeményezzenek énekes – dalos játékokat
•
felismerik a tanult mondókákat, dalokat: ritmusról, dúdolásról
•
megtanulják a ritmust énekelni, tapsolni, kopogni, stb.
•
összekapcsolják a mozgást és az éneklést 16
•
egyszerű, játékos táncmozdulatokra képesek
•
önállóan felismerik és használják a csoportban található ritmus hangszereket
Vizuális tevékenységek: rajzolás, mintázás, kézimunka Célja és feladatai: •
a gyermekben formálódjanak a vizuális alkotáshoz, a befogadáshoz szükséges készségek
•
a gyermekek a hagyományos óvodai ábrázolás eszközei és technikái mellett ismerjék meg a népi kismesterségeket őrző technikákat, eszközöket
•
alakuljon kézügyességük, vizuális alkotókészségük, esztétikai igényük
•
alapozódjék a „művészeti látás” képessége
Fontos a környező valóság megfigyelésének, a természeti szépségek észrevételének képességét alakítani. A vizuális tevékenységek tartalma: •
rajzolás
•
festés
•
kézimunka
•
népi kismesterségeket őrző elemek alkalmazása Jeles napi készülődések során a gyerekek vegyenek részt az ünnephez kapcsolódó jelképek
készítésében: pl. adventi koszorú készítés, tojásfestés, farsangi maszk készítése stb. Gyűjtsenek és használjanak munkáikban minél több természetes anyagot. Természetes anyagok: •
termések: kukorica, gesztenye, csuhé stb.
•
növények: nád, sás, szalma, vessző stb.
•
textíliák: fonal, spárgák Az óvónő építsen a gyermek kíváncsiságára. Ne feledkezzen meg a gyermek rajzaiban
megnyilvánuló jelzések követéséről. Folyamatosan kísérje figyelemmel a gyermekek által készített rajzokat. A nyugodt vizuális alkotás, a használatos anyagok és eszközök tárolása szempontjából fontos, hogy kialakítsunk egy sarkot, ahol mindez megtalálható, ezzel biztosítva a nyugodt munkálkodást. Az elkészült alkotásokból rendezünk kiállítást a szülők, érdeklődők számára. Az óvónő a foglalkozásokat kötetlen formában szervezze, kezdeményezzen. A tevékenységi formák akár egész héten gyakorolhatók. Ügyel arra, hogy minden gyerek hozzájusson a számára megfelelő foglalkozáshoz.
17
A gyermek vizuális technikák gyakorlása során minden alkalommal átéli az alkotás örömét, a sikerélmény újabb alkotásra ösztönzi. Formálódik alkotó képzelete, ábrázolás-készsége, önkifejező módja. A természet és a természetes anyagok sokrétű lehetőséget nyújtanak a manuális tevékenységek gyakorlására, a finom motorikus készségek fejlődéséhez, fejlesztéséhez. A változatos cselekvések során a gyermekek alkotókészsége, fantáziája csiszolódik, amely hat értelmi képességeinek fejlődésére is. Alakul képszerű gondolkodása, fogalomalkotása konkréttá válik. Tevékenységének, alkotó munkájának eredményei személyiségének fejlődését tükrözik. Az óvodapedagógus feladatai: •
az óvodai csoportszobában a kézműves foglalkozáshoz külön sarok kialakítása, ahol minden eszköz mindig elérhető
•
a vizuális nevelés eszközeinek beszerzése
•
ismertesse meg a gyermekeket az esztétikus környezettel
•
legyen igényes a környezet formálásában, mértéktartó a csoportszoba díszítésében
•
gyűjtse össze és elemezze a gyerekek munkáit
•
ismertesse meg a gyerekeket a különböző technikákkal
•
biztosítsa a tapasztalatszerzés lehetőségét
•
tartsa szem előtt a gyermekek eltérő fejlődési ütemét
•
a sajátos nevelési igényű gyermekek figyelemmel kísérése és fejlesztése
•
ismerje fel a gyermek tehetségét, lehetőségein belül fejlessze azt
•
lehetőség szerint szervezzen múzeum és tárlat látogatást
•
a különböző technikákkal fejlessze a gyermek finommozgását Elérhető eredmények az óvodáskor végére
•
tapasztalatokat szereznek az esztétikus környezetről
•
élményeiket, elképzeléseiket biztonsággal megjelenítik
•
színhasználatuk gazdag, érvényesítik a kedvenc színeiket
•
formaábrázolásuk változatos, emberrajzuk részletes
•
rajzaikban ügyelnek az arányokra
•
szívesen tevékenykednek a különböző technikákkal
•
ceruzafogásuk és eszközhasználatuk biztosabbá válik
•
önállóan is kezdeményeznek kézműves foglalkozást 18
•
segítenek az eszközök előkészítésében és elrakásában
•
egymás munkáira vigyáznak, figyelnek, kíváncsiak rá
A külső világ tevékeny megismerésére nevelés Az emberiség régebben szinte együtt lélegzett a környezetével, a legfontosabb törvényszerűségeket a természetből merítette. Tudása gyakorlati tapasztalatok és a hozzájuk tapadt szokások, szertartások formájában őrződött meg. A következő generációk jövője, léte függ attól, hogy milyen szemlélettel, értékrenddel, viselkedéskultúrával rendelkeznek, hogyan viszonyulnak természeti és társadalmi környezetükhöz. Ennek megalapozása már kisgyermekkorban elkezdődhet. A külső világ, azaz a környezet megismerése iránti vágy a gyermekben születése pillanatától működik. A gyermeki jellemzők, a rácsodálkozás, az erős közlési vágy, a kommunikációra való nyitottság, az érzelmi fogékonyság a természet szépségeire mind-mind kedvez a tevékenységeken keresztül történő tapasztalatszerzésnek. A külső világ megismertetésére nevelés célja: •
a természeti és a szűkebb lakókörnyezethez való érzelmi viszonyulás alapozása
•
az élő és élettelen világ megismertetése, megszerettetése
•
a gyermekekben alapozódjanak meg a környezet harmonikus viselkedéséhez szükséges készségek, jártasságok A külső világ tevékeny megismerésére nevelés folyamata sokrétű, a gyerek minden
tevékenységét áthatja. Környezeti nevelés: A gyermek a hagyományos óvodai ismeretanyagot: •
a család
•
az óvodai környezet
•
az évszakok
•
az állatok
•
a növények
•
a közlekedés
•
az emberi test stb. egy sajátos rendszerben szerzi meg. Az ember, a természet, a hagyomány szoros kapcsolatban vannak. Ezt a kapcsolatot a
következő tevékenységek őrzik és erősítik: •
az évszakok változásából fakadó időjárás megfigyelő tapasztalatszerzések, egy-egy jeles névnaphoz kapcsolódó természeti jelenségek szokásai
•
jeles napok előtti készülődés 19
•
tájmegismerő kirándulások (szűkebb-tágabb környezet)
•
termések gyűjtése, szüretelés
•
télen a madarakról való gondoskodás A környező valósággal való ismerkedés során a gyermekek tapasztalatokat szereznek az
őket körülvevő tárgyak, jelenségek formai és mennyiségi jellemzőiről. Minden tevékenységükben megjelenik a matematika: pl. párosítanak, halmazokat képeznek, válogatnak, sorba rendeznek vagyis „számolnak”. Tapasztalatokat szereznek sík és térbeli alakzatokról, szimmetrikus alakzatokat hoznak létre. Az óvónő hetente egy alkalommal kötelező jelleggel szervez környezet és matematika foglalkozást a nagycsoportok számára. Környezetvédelem: A gyermekek érzelmi kötődésen keresztül jutnak el környezetük megbecsüléséhez, védelméhez. A sok-sok tevékenység során megtapasztalják munkájuk eredményét, környezetükre való hatását. Az óvónő az élővilág
sokoldalú megfigyelésével, az óvó-védő tevékenység
eredményeként a gyerekek emocionális alapokon eljutnak annak belátásakor, hogy az élőlényeket, környezetüket óvni és védeni kell. Környezetalakítás: Az óvodai környezet alakítása, óvása folyamatos tevékenységet jelent. A gyerekek szívesen részt vesznek a csoportszoba és az udvar rendezésében. A felnőttek munkájának megfigyelése utánzásra ad alkalmat, ezáltal a gyermek tevékenyen segít a különböző feladatok elvégzésében. Az óvónő környezethez, természethez való viszonya, értékrendje minta a gyermek és a szülő számára. Az óvónő kezdeményezője minden olyan családokkal együtt történő munkálkodásnak, •
amely alakítja, növeli a környezet iránti érzékenységet
•
amely harmonikus környezet létrehozására ösztönöz
•
amely erősíti a hovatartozás érzését Személyiségfejlesztő hatás: A tevékenységek során a gyermekek tapasztalatokat szereznek az állatok, növények
életéről, az idő múlásáról. Ez a tapasztalat évszakonként más és más, de évről-évre visszatérő. Ez a gyermek biztonságérzetét erősíti. A külső világ megismerésére nevelés meghatározó a gyermekek képességeinek fejlesztésében. Képessé válnak elemi problémák felismerésére és megoldására. Fejlődik gondolataik tevékenységgel és szóban történő kifejezésének képessége. Előbbre jutnak az önálló tapasztalatszerzésben, vélemény nyilvánításban, fejlődik kommunikációs készségük. Felébred bennük a felfedezés, a tudás öröme, a másság elfogadása. 20
Az óvodapedagógus feladatai: •
biztosítsa a gyermek számára a megismerés lehetőségeit
•
szervezzen sétákat, kirándulásokat a szűkebb és tágabb környezetük megismerésére
•
mutasson példát a környezet megóvásában, tisztán tartásában
•
minél több foglalkozást szervezzen a szabadban, a megismerés helyszínén
•
gyűjtögessen a gyerekekkel terméseket és használják is fel
•
ismertesse meg a gyerekeket az élő és élettelen fogalmával
•
sétáik, tapasztalat gyűjtéseik során azonosítsák és csoportosítsák az állatokat és növényeket
•
lehetőség szerint gyakorolják a helyes közlekedés elemi szabályait, utazzanak vonaton, autóbuszon
•
ismerjék az évszak fogalmát, azok jellegzetességeit
•
részesítse előnyben a közvetlen megtapasztalást
•
tanítsa meg a gyermekeket személyes adataikra
•
ismertesse meg a gyermekeket az iskola környezettel, nevelje őket a magabiztos, félelem nélküli iskolakezdésre
•
ismertesse meg a gyermekeket a matematika alapjaival, az alapvető, számukra érthető matematikai fogalmakkal
•
a gyermekek igazodjanak el biztonsággal közvetlen környezetükben
Elérhető eredmények az óvodáskor végére: •
a gyerekek ismerjék személyes adataikat
•
az elemi közlekedési szabályokat betartják
•
ismerik a közlekedési eszközöket és csoportosítják őket
•
ismerik az állat, növény fogalmát és csoportosítják azokat
•
tudják mi az élő és élettelen
•
ismerik saját testüket, testrészeiket, megismerkednek az orvossal és a védőnővel
•
felismerik a napszakokat
•
tudják a hét napjait
•
megkülönböztetik az évszakokat, tudják jellegzetességeiket
•
legalább 10-ig számolnak, a 10-es számkörben műveleteket végeznek
•
relációs szókincsük biztos 21
•
készülnek az iskolára, szívesen emlegetik azt
•
eligazodnak közvetlen környezetükben
•
szívesen járnak kirándulni, sétálni, túrázni
•
óvják, védik közvetlen környezetüket, nem szemetelnek
•
vigyáznak a környezetükben található fákra és egyéb növényekre, állatokra
•
beszédükben aktívan használják a megismert szavakat, szófordulatokat
Mozgás A mozgás az érés folyamatában a fejlődő gyerek természetes szükséglete. A mozgás nem szűkül be a testnevelés foglalkozásra, jelen van az óvodai élet minden területén. A mozgásfejlesztés célja, feladatai: •
nagy és finommozgások alakítása, fejlesztése
•
természetes mozgáskészségek fejlesztése, stabilizálása
•
a mozgáselemek beépülésének segítése a természetes mozgások sorába
•
az egészséges testi fejlesztés: -
a testi képességek és az ellenálló képességek alakítása, a szervezet erősítése
-
az egyensúlyérzék, a ritmusérzék, a motorikus képességek fejlesztése
-
a testséma, a helyes testtartás alakítása
-
mozgáskoordináció fejlesztése
-
a rendszeres aktív mozgáshoz szoktatás
-
egészséges életmódra való készségek, jártasságok alapozása
-
egészségmegóvás megelőzéssel
A mozgás tartalma: •
szabad, spontán mozgás
•
szervezett testnevelés -
testnevelési foglalkozás
-
mindennapi testnevelés
Szervezett testnevelés: •
óvodánk az általános iskola tornatermében hetente két alkalommal a délelőtti órákban tart testnevelés foglalkozásokat. Az óvónő ezeket a foglalkozásokat kötötten szervezi mind a három korosztály számára
•
naponta legalább egyszer szervez mindennapos testnevelést, nyári időszakban ezt felváltja az udvari mozgás, játék Szabad, spontán mozgás: 22
A gyermek egész napját áthatja, mely az udvari játékok során teljesedik ki. A mozgásos játékok felölelik a gyermek természetes mozgásának minden formáját és ezek kombinációját. Az óvodapedagógus feladatai: •
ismerje meg a gyermek mozgását, vegye számba a fejlesztési lehetőségeket
•
folyamatosan figyelje a gyermek nagy és finommozgását, tervezze meg annak fejlesztését
•
szervezze meg a kötelezően tartandó testnevelés foglalkozást és naponta legalább egy alkalommal mindennapos testnevelést
•
biztosítsa a gyermek szabad levegőn történő mozgásához, játékához az időt
•
a továbbképzésen részt vett nevelő végezzen tartásjavító tornát a rászoruló gyerekeknek
•
a különböző mozgásigényű és fejlettségi szintű gyerekeknek lehetőség szerint szervezzen külön is foglalkozást: úszást, tornát, néptánc foglalkozást, amely a tehetséggondozást és felzárkóztatást is szolgálja
•
biztosítsa a különfoglalkozásokhoz a helyet és az időt
•
figyeljen a testedzésre és a balesetek elkerülésére
•
a sajátos nevelési igényű gyermeket kísérje fokozott figyelemmel, tervezze meg fejlesztését Az elérhető eredmények az óvodáskor végére:
•
mozgásuk összerendezettebb lesz, ügyesebbek lesznek
•
növekszik kitartásuk, edzettségük
•
fejlődik egyensúlyozó képességük
•
megértik a testneveléssel kapcsolatos kifejezéseket, ezáltal gyarapodik szókincsük
•
szívesen és sokat mozognak
•
figyelnek egymásra, ezáltal társas kapcsolataik fejlődnek
•
megismerik a testnevelési és mozgásos játékokat, szívesen játsszák azokat
•
megtanulják a szabályokat és alkalmazzák azokat
•
kialakul a „versenyszellem” csírája, amely az iskolában tovább fejleszthető Óvodai nyelvoktatás Intézményünkben a gyermekek már az óvodai nagycsoportban megismerkednek az idegen
nyelvekkel. Miért fontos ez? Élő idegen nyelv tudása nélkül számunkra nem létezhet európaiság, s e nélkül gyakorlatilag kizárt, hogy az európai oktatási rendszerekbe bekapcsolódhassunk. Az idegen nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik, a tananyag általuk ismert tartalmakra épül. 23
Világszerte keresik a hatékonyabb idegen nyelv elsajátításnak különböző lehetőségeit, s eljutottak azokhoz a “rejtett tartalékokhoz”, amelyek a gyermekkori nyelvi fogékonyságban. Az 57. éves korosztály életkori sajátossága, hogy gátlás nélkül, játékos tevékenységeken keresztül sajátítja el az idegen nyelv alapjait, és szinte észrevétlenül jut meghatározott ismeretek birtokába.
24
5.A fejlődés általános jellemzői az óvodáskor végén A gyermek fejlődése folytán a családi és az óvodai nevelés hatására az óvodáskor végére eléri azt az optimális fejlettségi szintet, amely eredményeként megkezdheti az iskolai életet. Az iskolaérettségnek olyan kritériumai vannak, amelyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges az iskolai munkához. •
A testileg egészségesen fejlődő gyermek arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb, erősödik a mozgáskoordináció. Megkezdődik az első alakváltozás és fogváltás. Mozgását, testi szükségleteit és viselkedését irányítani tudja.
•
A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek, érdeklődéssel várja az iskolát. Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem és a cselekvőszemléletes képéi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is. Gondolatait mások számára érthető formában tudja kifejezni. Korának megfelelő tempóban és hangsúllyal beszél. A fogváltással összefüggő eltérésekkel ritkán ejti a magán és mássalhangzókat. Türelemmel próbálja végighallgatni mások beszédét. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről. Tudja nevét, lakcímét és születési idejét. Ismeri és alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait, szűkebb lakóhelyén biztonsággal közlekedik. Felismeri az időjárás összefüggését, a viselkedés alapvető szabályait. Ismeri a környezetében élő állatokat és növényeket, kialakulóban vannak azok a magatartások és szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megóvásához szükségesek. Elemi mennyiségi ismeretei vannak. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet elfogadására, képes az együttműködésre, a kapcsolatteremtésre. Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, feladattudata kialakulóban van, megérti és elvégzi a kapott feladatokat.
•
A különböző hátrányokkal küzdő gyermekek esetében speciális szakemberek segítségével (Nevelési Tanácsadóban végzett vizsgálatok, fejlesztések) érhető el az iskolakezdéshez szükséges fejlettségi szint. A gyermeki fejlődés méréseinek módszerei
Anamnézis felvétel 25
A gyermek óvodába kerülésekor az óvodapedagógus feladata, hogy tájékozódjon a szülőktől a gyerek eddigi életével kapcsolatban a következőkről: •
a terhesség, szülés körülményei
•
mozgás fejlődése
•
beszéd fejlődése
•
esetleges krónikus betegségek
•
családi anamnézis Az anamnézis megválaszolása a szülő részéről önkéntes, amennyiben a szülő
megválaszolja a feltett kérdéseket az óvodapedagógusra az anamnézissel kapcsolatban a titoktartás kötelező. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a gyermek fejlettségi szintjét mindig önmagához méri és folyamatosan tartja a kapcsolatot. Konzultál a gyerekkel foglalkozó gyógypedagógussal, fejlesztő pedagógussal vagy logopédussal.
Nyomon követő vizsgálatok: A gyermek folyamatos megfigyelése az óvodába érkezéskor kezdődik és két nagy területre tagolódik. A beszéd vizsgálata: - a beszéd esetleges zavarai •
megkésett beszédfejlődés
•
artikuláció
•
összefüggő beszéd
•
mondóka, vers tanulás, felidézés
•
élettani pöszeség A mozgás megfigyelése: nagymozgások és finommozgások
•
nagymozgások: egyensúlyozás, kúszás, mászás, járás, futás, ugrás, csúszás, szem-kéz koordináció
•
finommozgások: gyurmázás, építés, hajtogatás, gyöngyfűzés, puzzle játékok kirakása, vágás, tépés, rajzolás, festés stb. A gyermek nyomon követő vizsgálatát a megfigyelésen kívül Nagy László 4-8 éves korban
használható DIFER teszt segítségével végezzük. A mérés területei a következők: •
a szociális motívumok és készségek fejlődése
•
az írásmozgás- koordináció fejlődése
•
a tapasztalati összefüggés-megértés fejlődése 26
•
a beszédhanghallás fejlődése
•
a tapasztalati következtetés fejlődése
•
a relációszókincs fejlődése
•
az elemi számolási készség fejlődése A mérések ütemezése:
•
4 éves korban évente egy alkalommal
•
5 éves korban évente egy alkalommal
•
6 éves korban évente két alkalommal
•
az óvodai élet utolsó évében évente két alkalommal A vizsgálat elvégzése 4 és 5 éves korban a tavaszi időszakra, a továbbiakban ősszel és
tavasszal történjen.
Eredményvizsgálatok az óvodában Az óvodai nevelésben résztvevő gyerekek fejlődési üteme, érése különböző. Azért, hogy az óvodapedagógus megfelelő időben, megfelelő módszerekkel fejleszthesse a gyermeket vagy, a gyermeket megfelelő szakemberhez irányítsa szükség van a gyermekek folyamatos megfigyelésére, megfelelő időben történő mérésére. Eredményvizsgálaton •
a gyermekben létrejött pszichikus képződmények (tudás, ismeret)
•
a gyermek viselkedése, magatartása (szocializáció)
•
a gyermeki tevékenységek eredményei (teljesítmény) vizsgálatát értjük. Az óvodapedagógus feladata:
•
a gyermek aktuális fejlettségi szintjeinek meghatározása
•
a gyermek fejlődésének nyomon követése
•
a méréséi módszerek meghatározása
•
a mérések, megfigyelések elvégzése
•
a mérések, megfigyelések eredményeinek dokumentálása
•
a gyermek egyéni fejlesztésének megtervezése, felzárkóztatása
•
amennyiben szükséges a gyermek megfelelő szakemberhez küldése
Beiskolázás előtti vizsgálatok 27
A gyermek megfigyelését és a mérések elvégzését az óvodapedagógus vagy a csoportnaplóban vagy a gyermek személyi lapján dokumentálja. Az óvodapedagógus a mérések eredményeinek függvényében megtervezi a gyermek egyéni fejlesztését, valamint további vizsgálatát – logopédiai, pszichológiai, mentálhigiénés – kezdeményezi a szülővel egyetértésben. Amennyiben szükséges és az óvodapedagógus és a szülő arra igényt tart a gyermeket Nevelési Tanácsadóba küldi az iskolaérettségi vizsgálatok elvégzésére. 9. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése az óvodában A Kt. 8/B (3) kimondja, hogy az integrált nevelést biztosító óvoda a nevelési program készítésénél vegye figyelembe a „Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve”-ben meghatározottakat. Az óvodai nevelésben az általános elvek meghatározása mellett megjelennek a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését, illetve a kompenzálást szolgáló fő fejlesztési területek, melyet a gyermek egyéni fejlesztése érdekében a sajátos nevelési igénynek megfelelően a gyógypedagógus készít el. Óvodánk nevelési programja a továbbiakban a „Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve”-vel együtt használatos. A gyógypedagógus/óvodapedagógus minden tanévben az óvodában integráltan nevelt gyermek sajátos nevelési igénye szerint készíti el a nevelési programban és az „Irányelv”-ben leírtak szerint a gyermek egyéni fejlesztését szolgáló munkatervét. Az óvodapedagógus az integráltan nevelt gyermek fejlesztését, óvodai nevelését a gyógypedagógus, logopédus, pszichológus javaslatai alapján, annak segítségével végzi az óvodai napirendbe iktatva. A fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásokra lehetőség szerint a gyermek mindennapi környezetében, az óvodában kerüljön sor. 10. A nevelési program megvalósításához szükséges szakmai dokumentumok •
Pedagógiai munkaterv (évente)
•
Óvodai csoportnapló
•
Az óvodai csoportok nevelési, fejlesztési terve
•
Egyéni fejlődés, fejlesztés dokumentuma: megfigyelések dokumentálása mérési eredmények
28
•
Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztési terve, amelyet a gyógypedagógus és a logopédus készít el konzultálva a gyermek óvónőjével. A gyerekre vonatkozó mérési eredmények, feladatlapok, tesztek és
gyűjtendő óvodai élete során.
29
egy dossziéban
6.Az óvoda gyermekvédelmi tevékenysége Az óvoda gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységének legfőbb célja, hogy részt vegyen a gyerekek veszélyeztetettségének megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Óvodánk eme feladatát az intézmény gyermek és ifjúságvédelmi felelősén keresztül látja el. Az óvoda pedagógusai közreműködnek a gyermekeket veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Információikat átadják a gyermek és ifjúságvédelmi felelősnek, valamint az ifjúságvédelmi felelőssel konzultálva határozzák meg teendőiket a veszélyeztetett gyerekek tekintetében. Az ifjúságvédelmi felelős a gyermekek veszélyeztetettsége feltárása, megelőzése, megszűntetése érdekében az alábbi intézményi feladatokat látja el: •
A tantestületben: az információáramlás biztosítása tanácsadás a pedagógusok közötti együttműködés koordinálása mentálhigiénés
programok
gazdája
(egészségnevelési,
környezeti
nevelési
program) •
A szülők körében: tanácsadás információnyújtás családlátogatás együttműködés szemléletformálás
•
További feladatai: a gyermekvédelem érintett intézményeivel való kapcsolattartás: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Mentálhigiénés Központ, Körjegyzőség gyámügyi előadója, védőnő. pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényezők észlelése esetén a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése fokozott odafigyelés a gyermekjóléti alapellátásban részesülő gyermekekre, részvétel a szolgálat esetmegbeszélésein a veszélyeztetett tanulók szabadidős tevékenységének és tanulmányi előmenetelének figyelemmel kísérése továbbképzéseken, szakmai fórumokon való részvétel szociális ellátások formáinak, a jogosultság feltételeinek megismerése
30
7.Az óvoda kapcsolatrendszere Az óvoda és a család
A szülőknek az óvodai élettel kapcsolatos jogosítványait az Oktatási törvény a szülők jogai, szülői szervezetekkel kapcsolatos törvényi előírások szabályozzák. Óvodánk ennek szellemében értelmezi a szülők részvételét az iskolai közéletben. Az óvoda nevelő munkája, valamint a céljainkban meghatározottak megvalósításának elengedhetetlen feltétele a szülők és az óvodapedagógusok közötti együttműködés. Ezen együttműködés kiindulópontja a gyermekek iránt érzett közös felelősség fejlődésük érdekében. Ebben a tekintetben fokozott felelősség terheli a óvodapedagógusokat, mivel speciális ismereteik, képzettségük folytán (pedagógia) az nevelés területén szakembernek számítanak, míg a szülők ebben a tekintetben laikusok. A szülők és az óvodapedagógusok együttműködését a kölcsönös bizalom, az őszinteség, a kölcsönös támogatás kell hogy jellemezze, melynek eredményeképpen létrejöhet a családi és az óvodai nevelés egységessége. A szülők részéről a nevelő munka segítésére az alábbi együttműködési formákat várjuk el: •
aktív részvétel a szülői értekezleteken, fogadóórákon
•
őszinte véleménynyilvánítás
•
együttműködő magatartás
•
a problémák őszinte feltárása, konstruktív hozzáállás a megoldások keresésében
•
érdeklődő, segítő hozzáállás
•
aktív részvétel a szülői munkaközösség munkájában, az óvodai rendezvényeken Az óvodapedagógusok részéről az együttműködés formái:
•
családlátogatás: az óvodai élet alatt legalább egyszer, problémás gyermek esetében, ha szükséges többször is
•
szülői értekezlet: évente 3 alkalommal
•
fogadóóra: kis és középső csoportban évente két alkalommal, nagycsoportban évente három alkalommal
•
a szülőkkel együtt szervezett, a szülők részére szervezett programok
•
ünnepélyek, kirándulások, szülő-nevelő találkozó stb. A szülő kérésére az óvodapedagógus otthonában is értékelheti a hátrányos helyzetű
gyermek fejlődését. Óvodánkban
Szülői
Munkaközösség
működik.
A
szervezet
működésének,
tevékenységének legfontosabb célja: az óvoda és a szülők közti együttműködés, összehangolt munka szervezése, erősítése a gyermekek érdekében. A szeptemberi szülői értekezleteken kerül
31
sor az SZM vezetőinek
megválasztására, vagy megerősítésére. Minden szülő választhat és
választható. Az óvodapedagógusok rendszeresen kapcsolatot tartanak a Szülői Munkaközösség vezetőjével. Az SZM ülésein az óvodapedagógusok tájékoztatást adnak az éves munkatervről, valamint a szülőket, gyermekeket érintő kérdésekről.
Az óvoda és az iskola: Kapcsolatunkat úgy alakítjuk, hogy a gyermek zavartalan iskolakezdését elősegítse. A kapcsolattartás formái: •
kölcsönös látogatások
•
közös programok szervezése
•
óvónő – tanító találkozások, tanácskozások szervezése tapasztaltszerzés és a gyermek fejlődésének megismerése, nyomon követése céljából
•
tájékoztató jellegű szülői értekezletek: ősszel az iskola megismerése céljából, tavasszal pedig az iskolára való felkészülés céljából
•
az óvodából az iskolába került
•
az óvodából az iskolába való átmenet zökkenőmentessé tétele és a leendő első osztályos gyermekek mind teljesebb körű megismerése érdekében heti 1 alkalommal a leendő tanító drámafoglalkozást tart a nagycsoportban
Az óvoda egyéb kapcsolatai: •
Fenntartó
•
Nevelési Tanácsadó Keszthely
•
Nevelési Tanácsadó Zalaegerszeg
•
Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság
•
Iskolaorvos, védőnő
•
Közművelődési intézmények
32
8.A megvalósítás személyi és tárgyi feltételei Személyi feltételek • Főiskolát végzett óvodapedagógusok, akik szakmai gondolkodásukban önállóak, gondot fordítanak ismereteik, tudásuk fejlesztésére •
Szakképzett dadák, akik mindenben segítik az óvodapedagógus munkáját, szeretik, becsülik és védik a gyermekeket.
•
a sajátos nevelési igényű gyermekek logopédiai és gyógypedagógiai ellátását a ZalAKAR többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Pedagógiai Szakszolgálat biztosítja Tárgyi feltételek:
•
Az óvoda épülete és udvara a lehető legjobban szolgálja a gyermekek gondozását, nevelését. Legyen tiszta, esztétikus minden helyisége. Az udvaron legyenek játék és tornaszerek, melyek kielégítik a gyermek mozgás és játékigényét
•
A csoportszobák berendezése szolgálja a gyermekek kényelmét
•
MINIMAT készlet
•
FALU – VÁROS építőjáték
•
Képek az anyanyelvi neveléshez
•
TV készülék, Videó
•
Magnó, lemezjátszó, diavetítő
•
Videókazetták,DVD, hanglemezek, hangkazetták, diák
•
Ének-zenéhez ritmushangszerek
•
Ábrázoláshoz rajz és festőeszközök, kartonok, ollók, termések, kavicsok, gyurma és agyag stb. Kézimunkához színes fonalak, filcek, tű, cérna stb.
•
A gyermekek egyéni fejlesztéséhez szükséges eszközök
•
Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez a nevelési igénynek megfelelő eszközök
•
A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke az iskolai pedagógiai program része
33
9.Felhasznált irodalom 1. Az óvodai nevelés országos alapprogramja Magyar Közlöny 71. sz. 1996. 2. Az óvodai nevelés programja Budapest 1989. 3. Mérei-Binet: Gyermeklélektan Budapest 1978. 4. Forrai Katalin: Ének az óvodában Budapest 1974. 5. Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában Budapest 1982. 6. Kovács-Bakos: Játék az óvodában Debrecen 1995. 7. Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Szolnok 1997. 8. Tevékenységközpontú óvodai nevelés 1998. 9. A fogyatékos gyerekek óvodai nevelésének irányelve MKM Budapest 1997.
34
Tartalom
Bevezető.....................................................................................................................2 Az óvoda nevelési céljai és feladatai..........................................................................4 A nevelés területei, szinterei az óvodában (személyiség-és közösségfejlesztés)......5 Az óvodai élet tevékenységformái ........................................................................... 10 A fejlődés általános jellemzői az óvodáskor végén..................................................25 Az óvoda gyermekvédelmi tevékenysége ................................................................30 Az óvoda kapcsolatrendszere .................................................................................. 31 A megvalósítás személyi és tárgyi feltételei ............................................................33 Felhasznált irodalom ...............................................................................................34
35
KÖZMŰVELŐDÉSI PROGRAM
Készítette: Dr. Bagladiné Marcsák Tünde
Intézményünk szerkezeti egységéből adódóan (óvodák – iskolák - közművelődési intézmény) minden korosztály él az általunk kínált lehetőségekkel, válogat programjainkból. Rajtuk keresztül érhető el a közép- és idősebb korú lakosság, így a község minden rétegével munkakapcsolatban állunk. Nyitvatartásunk alkalmazkodik mindenki igényeihez, alkalmanként hétvégi nyitva tartással kiegészítve. A részegység arculatát a lokalitás erősítése, a helyben élők kiszolgálása és kulturális ellátása határozza meg. Munkánk során törekszünk a kedvelt, már bevált szolgáltatások folyamatos kínálatára, új színvonalas programok megszervezésére, amelyekkel partnereink megelégedettségét kívánjuk
biztosítani.
Programjaink
színvonalas
megvalósításához
jelentős
mértékben
hozzájárulnak a sikeres közművelődési pályázatok. A közművelődéshez való jog minden Pókaszepetki lakost megillet, minden megkülönböztetés nélkül. A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenység támogatása közcél. Az ÁMK alaptevékenységi körébe az alapfokú oktatás és könyvtári tevékenység mellett bekerült a közösségi művelődési tevékenység, amelyek alapján kötelező alapfeladatként a következő közművelődési és közművelődéshez kapcsolódó szolgáltatásokat teljesítjük: - Szórakoztatási, kulturális sport és szabadidős programok szervezése -
Tudományos szakmai rendezvények, bemutatók, kiállítások megszervezése
-
Tanfolyami oktatás
-
Filmvetítés
-
Előadóművészei szolgáltatás
-
Közösségi – művelődési szolgáltatás
-
Képző-, ipar-, fotó-, és egyéb művészeti kiállítások, a helyi népművészek tevékenységének bemutatása
-
A rendszeresen színházba járó lakosság számára színházbérletek, színházjegyek szervezése, valamint a nyári szabadtéri előadások megtekintésére színházjegyek és csoportok szervezése
-
Klubok, baráti körök, helyi civil szervezetek számára a helyszín biztosítása: az ifjúsági klub szakmai irányítása, Tini klub és Kismama klub vezetése
2
-
Ifjúsági szabadidős tevékenységek: gondoskodni a község ifjúsági és gyermekkorú korosztályának kultúrált szórakozásáról, valamint különböző szabadidős programok szervezése és megrendezése.
-
Alkotó művelődési közösségek: Támogatja, segíti és működteti a helyi amatőr művészeti csoportokat
-
Családi eseményekre, esküvőkre műsort biztosítása
-
Hagyományok ápolása: szüreti felvonulás, néptánc, helyi értékek gyűjtése
-
Az éves rendszeres események megszervezése: Öregek napja, Gyermek nap, Mikulás, Íróolvasótalálkozó, Falunap, Sport nap, Szilveszter kupa, Lovasverseny, Szünidei programok,
Kiemelkedő feladataink: • Gyermek és ifjúsági programok, indítása, valamint a már meglévők gondozása, amelyek jó hatással vannak az oktató-nevelő munkára is. • Felnőtt programok szervezése és gondozása • A község közművelődési és szabadidős rendezvényeinek megszervezése és lebonyolítása. • Táborok szervezése – közösségfejlesztő tábor, üdülőtábor, nyári szabadidős tábor, stb. • Az intézmény iskolai és óvodai részegységeinek programjain való közreműködés • Együttműködés az iskolai diákönkormányzattal. • Hagyományteremtő, hagyományőrző programok megszervezése, lebonyolítása. • Módszertani segítségnyújtás a faluban működő civil szervezeteknek – pályázatfigyelés, pályázatírási segítségnyújtás, civil közösségek segítése • Ingyenes Internet-szolgáltatás • Pályázati tevékenységből nyert pénzösszegekből helyi programok, kulturális rendezvények gazdagítása és a tárgyi feltételek javítása. • Reklámtevékenységgel az intézmény programjainak népszerűsítése hirdetéseken, plakátokon, szórólapokon keresztül. • Folyamatos kapcsolattartás a régió közművelődési intézményeivel és szakembereivel. • Szakmai konferenciákon való részvétel, tapasztalatcsere, rendszeres önképzés. • Különös figyelmet fordítani a speciális és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szabadidejének hasznos eltöltésére.
3
Tevékenységi körök: •
Az ifjúság körében a sporttevékenység mellett a legnépszerűbb elfoglaltság az Inretnetzóna, amelyre diákjainknak hetente több alkalmat biztosítunk.
•
Sporttevékenységünk körét bővítettük a ping-pong, karate és egyéb sport tevékenységgel
• Intézményünk otthont ad a különböző tánckultúráknak, •
A képzőművészeti tehetséggondozás területén lehetőséget biztosítunk a gyerekek számára a modern és népi technikák elsajátítására, ahol fejlesztik kézügyességüket és kreativitásukat.
•
Intézményünk otthont ad a hit- és vallásoktatásnak.
• Drámajáték-foglalkozásainkon játékok és különböző szituációk rögtönzésével történik a személyiség- és közösségfejlesztés. •
Az intézmény közművelődési arculatát színesítik a havi jellegű és alkalmi megrendezésű játszóházak, koncertek, bábelőadások, szüreti fesztivál, egészségnevelő programok, farsang, gyermeknap, női torna.
Munkánk során a elengedhetetlennek tartjuk, hogy:
programok
sikeres
megvalósításához
tevékenységünk elősegítse a személyiségfejlődést, pihenést, szórakozást, művelődést és önképzést, a társas kapcsolatok kialakítását, a közművelődés nagyobb teret nyerjen az oktatásban-nevelésben és a mindennapi életben, partnereink
megelégedettségére
minél
magasabb
színvonalon
szervezzük
tevékenységünket.
E Magyarország pont: Minden magyar állampolgár joga, hogy szükség esetén az adott helyen, a nyitvatartási időben térítésmentesen Internetet használjon.
Teleház: Ablakot nyitni a világ felé az Interneten keresztül a község lakói részére. Segíteni Őket eligazodni a világhálón keresztül. Tanfolyamok szervezése. (alapfokú és ECDL start, ECDL) A gyerekek részére biztosítani az oktatáshoz szükséges plusz ismereteket.
4
Mozgó könyvár: Feladata iskolai és községi könyvár
Főbb tevékenységi köre: -
dokumentumok helyben használata, kölcsönzése
-
könyvtári kölcsönzés
-
tájékoztató, információnyújtási szolgáltatások
-
rendezvények, író-olvasótalálkozók, kiállítások szervezése
-
könyvrendelés és beleltározás
-
dokumentumok, könyvek leltározása, selejtezése
-
az iskolások és óvodások részére könyvtári és könyvtárhasználati órák megtartása
-
évenkénti mese-, vers, és prózamondó versenymegrendezése
A könyvár szolgáltatásai: -
könyvtári dokumentumok helyben olvasótermi használata
-
könyvtári dokumentumok kölcsönzésének dokumentálása
-
másolási szolgáltatás biztosítása az írott szövegről és egyéb dokumentumokról
-
az iskolai oktatás kiegészítése, segítése
Gyermekkönyvtári szolgáltatás: -
alap-, közép-és a felsőoktatásban a diákok kölcsönzési, tájékoztatási igényeinek kielégítése
-
fontos feladat, hogy a jövő nemzedéke számára, és minden korosztály tagja aktív könyvtárhasználóvá váljanak
-
csoportos könyvári foglalkozások szervezése, könyvári órák tartása
Olvasószolgálati tevékenység: -
kölcsönzés, tájékoztatás
-
a könyvtáros vezeti az előírt nyilvántartásokat, valamint gondoskodik az állomány védelméről
Szerzeményezés: -
a rendelkezésre álló könyvbeszerzési keretből gyarapítja a könyvtár dokumentum állományát, elvégzi a szükséges beleltározásokat és selejtezéseket
5
Feldolgozás: - a beszerzett és az ajándékba kapott kiadványok állományba vétele, katalógusszerkesztés, bibliográfiai adatok elkészítése
Az 1997. évi CXL. (140) törvény alapján: A települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása. Ennek formája különösen: •
az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése,
•
a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása,
•
az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása,
•
az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása,
•
a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése,
•
a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése,
•
a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása,
•
egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása. A
települési
önkormányzat
a
közművelődési
tevékenységek
folyamatos
megvalósíthatósága érdekében közösségi színteret, illetve közművelődési intézményt biztosít.
Közművelődési intézmény: a lakosság közösségi, közművelődési tevékenységéhez erre a célra alapított, fenntartott, működtetett, megfelelő szakmai, személyi, infrastrukturális feltételekkel és alapító okirattal rendelkező költségvetési szerv vagy egyéb fenntartású intézmény. Amely a 74.§ (b) és (d) pontja alapján lehet: oktatási és közművelődési, illetőleg egyéb feladatokat ellátó általános művelődési központ, és minden olyan egyéb közművelődési szolgáltatást ellátó intézmény, amely a polgárok közösségi művelődését szolgálja, fenntartójától, működtetőjétől függetlenül.
6
A PEDAGÓGIAI ÉS MŰVELŐDÉSI PROGRAM JÓVÁHAGYÁSA
A Festetics Kristóf ÁMK pedagógiai és művelődési programját Dötk , Gyűrűs , Kemendollár, Pakod, Pókaszepetk, Vöckönd, Zalaistvánd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete ...........év....................hó...........napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt: Pókaszepetk, 2008. ………………………….
…………………………………….. Boda Lászlóné polgármester
…………………………………….. Halek László polgármester
…………………………………….. Dr. Krasznai Ákos polgármester
…………………………………….. Tóth András polgármester
…………………………………….. Koronczi László polgármester
…………………………………….. Petőfi Lászlóné polgármester
…………………………………….. Kiss József polgármester
