FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG. természetvédelmi kezelési terve

FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Soproni Tájvédelmi Körzet bővítésének (I.)

természetvédelmi kezelési terve

Sarród 2005

A tervezési terület neve:

Soproni Tájvédelmi Körzet bővítése I.

A terv készítésért felelős Igazgatóság neve:

Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság

A terv készítését felelős vezető neve és beosztása:

Dr. Kárpáti László, igazgató

Felelős tervező neve:

Takács Gábor

Felelős tervező cége:

Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság

A terv készítésében közreműködők:

Takács Gábor Törökné Burda Brigitta

A terv felterjesztésének időpontja: A terv elfogadásának időpontja:

……………………………………….…

……………………………………………

felterjesztő aláírása

elfogadó aláírása

Soproni Tájvédelmi Körzet bővítése I. Természetvédelmi kezelési terve Tartalom

TARTALOM Tartalom ................................................................................................................................................................. I 1. Általános információk ....................................................................................................................................... 1 1.1. Összefoglaló adatok .................................................................................................................................... 1 1.2. A tervezési terület rendeltetése: ................................................................................................................... 2 1.3. A tervezési terület jogi helyzete: ................................................................................................................. 2 1.4. A tervezési terület elhelyezkedése, határai: ................................................................................................. 2 1.4.1 Arbesz-rét: ............................................................................................................................................ 2 1.4.2 Harkai fás legelő: .................................................................................................................................. 2 1.4.3 Harkai nagy rét: .................................................................................................................................... 2 1.5. Tulajdonosi, birtokviszonyok, használati jogok: ......................................................................................... 3 1.6. A tervezési területre vonatkozó tervezési és egyéb előírások:..................................................................... 3 1.6.1 Településrendezési tervek..................................................................................................................... 3 1.6.2 Üzemtervek .......................................................................................................................................... 3 1.6.3 Jogszabályok: ....................................................................................................................................... 3 1.6.4 Műszaki irányelvek: ............................................................................................................................. 4 1.6.5 Szabványok .......................................................................................................................................... 4 1.6.6. Egyéb tervek ........................................................................................................................................ 4 1.7. A természetvédelmi kezelés szervezete és infrastruktúrája: ........................................................................ 5 2. Leírás.................................................................................................................................................................. 6 2.1. Környezeti jellemzők .................................................................................................................................. 6 2.1.1. Éghajlat ................................................................................................................................................ 6 2.1.2. Hidrológia ............................................................................................................................................ 6 2.1.3. Felszínalaktan: ..................................................................................................................................... 6 2.1.4. Földtan, vízföldtan ............................................................................................................................... 6 2.1.5. Talajtan ................................................................................................................................................ 6 2.2. Biológiai jellemzők ..................................................................................................................................... 7 2.2.1. Növénytársulások ................................................................................................................................ 7 2.2.2. Növényvilág ........................................................................................................................................ 8 2.2.3. Állatvilág ............................................................................................................................................. 9 2.3. Gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzők ........................................................................................... 10 2.3.1. Mezőgazdaság ................................................................................................................................... 10 2.3.2. Erdőgazdálkodás................................................................................................................................ 11 2.3.3. Vadgazdálkodás ................................................................................................................................. 11 2.3.4. Halászat, horgászat ............................................................................................................................ 12 2.3.5. Üdülés és idegenforgalom ................................................................................................................. 12 2.3.6. Települési viszonyok ......................................................................................................................... 12 2.3.7. Ipar, bányászat ................................................................................................................................... 12 2.3.8. Oktatás, bemutatás ............................................................................................................................. 12 2.3.9. Kutatás ............................................................................................................................................... 12 2.3.10. Egyéb használat ............................................................................................................................... 13 2.3.11. Kultúrtörténeti értékek ..................................................................................................................... 13 2.4. Táji értékek ................................................................................................................................................ 13 2.5. Adatbázisok ............................................................................................................................................... 14 2.5.1. Számítógépes adatbázisok ................................................................................................................. 14 2.5.2. A tervezési területre vonatkozó térképanyag ..................................................................................... 14 2.5.3. A területre vonatkozó fotóanyagok ................................................................................................... 14 3. Célkitűzések meghatározása .......................................................................................................................... 16 3.1. A tervezési terület természetvédelmi jelentőségének kiértékelése ............................................................ 16 3.1.1. Méret ................................................................................................................................................. 16 3.1.2. Sokféleség ......................................................................................................................................... 16 I

Soproni Tájvédelmi Körzet bővítése I. Természetvédelmi kezelési terve Tartalom 3.1.3. Természetesség .................................................................................................................................. 16 3.1.4. Ritkaság ............................................................................................................................................. 17 3.1.5. Sérülékenység .................................................................................................................................... 17 3.1.6. Jellemzőség ....................................................................................................................................... 17 3.1.7. A tervezési terület nagyobb ökológiai egységben elfoglalt helyzete (elhelyezkedés): ...................... 17 3.1.8. A tervezési terület története ............................................................................................................... 17 3.1.9. Potenciális természetvédelmi érték .................................................................................................... 17 3.1.10. Különleges jelentőség ...................................................................................................................... 18 3.2. A tervezési terület legfontosabb természeti értékeinek meghatározása ..................................................... 18 3.3. Ideális kezelési célkitűzések ...................................................................................................................... 19 3.3.1. Elsődleges célkitűzések: .................................................................................................................... 19 3.3.2. Másodrendű célkitűzések: ................................................................................................................. 19 3.4. Korlátozó és veszélyeztető tényezők ......................................................................................................... 19 3.4.1. A tervezési terület természetes folyamatai ........................................................................................ 19 3.4.2. A tervezési területen kívüli természetes folyamatok ......................................................................... 19 3.4.3. A tervezési területen belül érvényesülő emberi tényezők .................................................................. 20 3.4.4. A tervezési területre kívülről ható emberi tényezők .......................................................................... 21 3.4.5. A természetvédelmi kezelés korlátai ................................................................................................. 21 3.4.6. A korlátozó tényezők hatása az ideális célkitűzésekre (második kiértékelés) ................................... 22 4. Gyakorlati célkitűzések, stratégiák és feladatok meghatározása ................................................................ 24 4.1. Gyakorlati célkitűzések ............................................................................................................................. 24 4.2. Természetvédelmi stratégiák ..................................................................................................................... 24 4.2.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása ......................................................................................................... 24 4.2.2. Fajok védelme ................................................................................................................................... 25 4.2.3. Látogatás ........................................................................................................................................... 25 4.2.4. Oktatás és bemutatás ......................................................................................................................... 25 4.2.5. Kutatás, vizsgálatok ........................................................................................................................... 26 4.2.6. Terület- és földhasználat .................................................................................................................... 26 4.2.7. Táj- és kultúrtörténeti értékek ............................................................................................................ 27 4.2.8. Természetvédelmi infrastruktúra ....................................................................................................... 27 4.3. Kezelési feladatok ..................................................................................................................................... 27 4.3.1. Adatgyűjtés ........................................................................................................................................ 27 4.3.2. Kezelés .............................................................................................................................................. 28 4.3.3. Adminisztráció .................................................................................................................................. 33 5. Munkaterv ....................................................................................................................................................... 35 5.1. Középtávú munkaterv................................................................................................................................ 35 5.2. Éves munkaterv ......................................................................................................................................... 35 6. A természetvédelmi kezelési terv végrehajtásának ellenőrzése és a terv felülvizsgálata .......................... 37 7. A természetvédelmi kezelési terv ................................................................................................................... 38 8. Mellékletek....................................................................................................................................................... 41 8.1. Bibliográfia................................................................................................................................................ 42 8.3. Egyéb melléklet ......................................................................................................................................... 53

II

Soproni Tájvédelmi Körzet bővítése I. Természetvédelmi kezelési terve Általános információk

1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 1.1. Összefoglaló adatok A tervezési terület azonosító adatai: a) azonosításra alkalmas név:

Soproni Tájvédelmi Körzet bővítése I.

b) a Védett Természeti Területek Törzskönyve törzskönyvi száma:

40/TK/77

c) tervezési területre vonatkozó védetté nyilvánító jogszabály száma:

1/1977 OTvH rendelkezés 33/1999 (XII. 8.) önk. rendelet

d) nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó vagy nemzetközi jelentőségű terület jelölése, sorszáma:

tervezett Natura 2000 terület (HUFH20012 Soproni-hegység)

e) a tervezési terület kiterjedése:

156,5234 ha Harkai fás legelő: 99,6641 ha Harkai nagy rét: 24,2225 ha Arbesz rét: 32,6368 ha

f) a megye(ék) megnevezése, ahol a tervezési terület elhelyezkedik:

Győr-Moson-Sopron

g) a település(ek) megnevezése, ahol a tervezési terület elhelyezkedik:

Ágfalva, Harka, Sopron

h) a tervezési terület középpontjának földrajzi és/vagy EOTR koordinátái:

Lásd. 1.4 fejezet.

i) a tengerszint feletti magassága (szélső értékek):

180 – 300 m

j) a tervezési területet fedő 1: 100 000 méretarányú térképszelvények száma:

EOTR 71 és EOTR 61

k) az illetékes természetvédelmi hatóság megnevezése:

Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

l) a jogszabályban kijelölt természetvédelmi kezelő megnevezése:

1


1.2. A tervezési terület rendeltetése: A tájvédelmi körzet rendeltetése a védetté nyilvánító jogszabály alapján a következő: 

Segítse elő a műemlékekben gazdag Sopron város vonzóan szép természeti környezetének - Soproni-hegység jellegzetes képének - fennmaradását és fejlesztését.



Tartsa fenn és védje a terület gazdag természeti értékeit, különleges geológiai és hidrológiai adottságait, erdőit, rétjeit, ezeknek az élőhelyeknek ritka növényeit, növénytársulásait és állatvilágát.



Őrizze meg a táj kulturális értékeit.



Biztosítsa az erdészeti oktatás, továbbképzés és kutatás zavartalan természeti feltételeit.



A természetes környezet megőrzésével tegye lehetővé a szabadban történő felüdülést és élményszerzést.

1.3. A tervezési terület jogi helyzete: A tervezési terület jelenleg helyi jelentőségű természetvédelmi terület (Harkai fás legelő 31.012, 2000.01.20.), részben ex lege lápként védett. 1.4. A tervezési terület elhelyezkedése, határai: A tervezési terület Győr-Moson-Sopron megyében, Ágfalva, Harka és Sopron települések határában helyezkedik el. Három jól elkülönülő mozaikra osztható: Arbesz-rét, Harkai fás legelő, Harkai nagy rét. 1.4.1 Arbesz-rét: A tervezési területek északnyugatról az osztrák-magyar államhatár, keletről, délkeletről szántók és szőlők, délről erdő, délnyugatról az egykori vasúti töltés, nyugatról a Borsó-hegy erdeje határolja középpontjának koordinátái: EOV (X): 457774 és EOV (Y): 263703 1.4.2 Harkai fás legelő: Sopron - Harka közúttól északi irányban a Soproni-hegység keleti szélén a Soproni Tájvédelmi Körzet és a Harkai kúp között fekszik. középpontjának koordinátái: EOV (X): 465517 és EOV (Y): 259556 1.4.3 Harkai nagy rét: Harkától délre, a település és a Kecske- és a Gida-patak által lehatárolt területen fekszik. középpontjának koordinátái: EOV (X): 466603 és EOV (Y): 256340 A tervezési terület áttekintő térképe a 8.3.1. térképmellékletben található.

2


1.5. Tulajdonosi, birtokviszonyok, használati jogok: A tervezési terület jelentős részben a Magyar Állam tulajdonában (85%), ezen belül 31% Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, 54% pedig az ÁPV Rt. kezelésében van kezelésében van. A területen jelentős még az önkormányzatok tulajdona. Magánszemélyek birtokában a terület elhanyagolható része, kevesebb, mint 1% van. 1. táblázat:

A tervezési terület tulajdonosi összetétele a következő:

Szektor

Szektor név

Terület (ha)

%

134.4483

85.897

8.1322

5.1955

16

központi költségvetési szervek

61

egyéni területek, ha a jogi jelleg 3, 4, 5

34

részvénytársaság

1.2

0.7667

53

önkormányzatok

12.7429

8.1412

156.5234

100

Összesen:

A tervezési területen vadászati joggal a Hubertus VT rendelkezik. Egyéb szolgalmi vagy használati jogról nincs tudomásunk. 1.6. A tervezési területre vonatkozó tervezési és egyéb előírások: 1.6.1 Településrendezési tervek 

Sopron Településrendezési Terve, helyi építési szabályzatai



Ágfalva Településrendezési Terve



Harka Településrendezési Terve

1.6.2 Üzemtervek 

Hubertusz VT Vadgazdálkodási Üzemterve (1997-2007)



Soproni Körzet Erdészeti Üzemterve 2004-2014

1.6.3 Jogszabályok: 

1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól;



1995. évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról;



1996. évi XXI. tv. a területfejlesztésről és a területrendezésről;



1996. évi LIII. tv. a természet védelméről;



1996. évi LIV. tv. az erdőről és az erdő védelméről;



1996. évi LV. tv. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 30/1997. (IV. 30.) FM rendelettel;



72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról; 3




232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól;



123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről;



132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet a vízminőségi kárelhárítással összefüggő feladatokról;



341/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatásköréről



253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről



8/1998. (I. 23.) Korm. rendelet a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról;



220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól;



219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről.



221/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól



13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről;



6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről;



29/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek illetékességi, valamint a nemzeti park igazgatóságok és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok működési területéről

1.6.4 Műszaki irányelvek: 

MI-13-25, MI-13-38, MI-13-39, MI-13-45, MI-13-49, MI-13-56, MI-13-57

1.6.5 Szabványok 

MSZ 20376-1, MSZ 20376-4, MSZ 20380, MSZ-13-195, MSZ-13-202

1.6.6. Egyéb tervek 

Az Ikva-patak Sopron Híd utca és Országhatár közötti mederszakaszának árvízvédelmi koncepcióterve



Sopron, Észak-Déli összekötő városi forgalmi út (Megvalósíthatósági tanulmány)



Ikva patak komplex vízgazdálkodási alapterv (Megalapozási tervdokumentáció)

4


1.7. A természetvédelmi kezelés szervezete és infrastruktúrája: A természetvédelmi kezelési terv készítője: Takács Gábor természetvédelmi felügyelő, FertőHanság Nemzeti Park Igazgatóság. Az anyag a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdővédelmi Tanszéke által készített előzetes anyag felhasználásával készült. A tervezési terület természetvédelmi kezelési feladatait a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság látja el. A terület az Igazgatóság Fertő-Hanság Tájegységének Soproni Őrkerületéhez tartozik. A terület felelőse Kozák Gábor őrkerület vezető (mobiltelefon: 06 30 2802581), aki őrszolgálati hatósági és egyéb kezelési feladatokat végez. A feladatok és hatáskörök pontos leírása a munkaköri leírásokban van rögzítve. A Tájvédelmi Körzet személyzetén kívül a tervezési területtel kapcsolatos természetvédelmi kezelési feladatokat további 9 fő végzi. A őrkerület központja Sopronban található az ún. Kakasos Házban. Itt a terület kezelésével kapcsolatos infrastruktúra (számítógép, telefon, fax) rendelkezésre áll.

5

Soproni Tájvédelmi Körzet bővítése I. Természetvédelmi kezelési terve Leírás

2. LEÍRÁS A tervezési terület a Fertőmelléki-dombság kistáj területén helyezkedik el. 2.1. Környezeti jellemzők 2.1.1. Éghajlat Mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves éghajlatú kistáj. Az évi napfénytartam 1800 óra körüli, nyáron a napsütés 700 óra, télen pedig 170 óra körül valószínű. A táj 40 éves átlagos csapadékmennyisége 737 mm, tenyészidőszaki csapadék átlaga 453 mm, maximális csapadékmennyisége 1130 mm, minimális csapadékmennyisége 451 mm. Évi középhőmérséklete 9,0 ºC, januári hőmérséklet -1,5 ºC, júliusi hőmérséklet 19,5 ºC. A terület humiditási száma: 82. 2.1.2. Hidrológia A tervezési területre és környezetére jellemző a jelentős lefolyás és vízfelesleg, ennek ellenére csak kisebb vízfolyásai vannak. Az Arbesz-rét északi-északnyugati oldalán, a határ mentén folyik az Ikva-patak, melynek vízgyűjtőjéhez a teljes tervezési terület tartozik. Az Arbesz-rét vizeit egy árok vezeti le a Liget-patakon keresztül az Ikvába. A Harkai fás legelő nyugati lejtőjének aljában a Gida-patak folyik, mely a Harkánál találkozik a Kecske-patakkal és veszi körül a Harkai nagy rétet. Utóbbi patakok Ausztrián keresztül érkeznek az Ikvába Nagycenknél, immár Arany-patak néven. 2.1.3. Felszínalaktan: Az Arbesz-rét területe részben sík, részben enyhe keleti kitettségű lejtő. A Harkai fás legelő keleti oldala plató, míg nyugati oldalán erősen lejt a Gida-patak medréig. A Harkai fás legelő területe szinte teljesen sík. 2.1.4. Földtan, vízföldtan A terület geológiai felépítésében meghatározó jellegűnek tekinthető az újpleisztocén kavicstakaró, amelyet jégkori vályog, átmosott löszös üledék és jelenkori hordalékagyag borít, alatta pedig vízzáró bádeni agyag (harmadidőszaki üledék) található. 2.1.5. Talajtan A területen részletes talajvizsgálatok eddig nem történtek. A terület talajára elsősorban az erdőtalajok jellemzőek. A Soproni-hegység legnagyobb részét (82%) savanyú, nem podzolos barna erdőtalajok borítják, amelyek 20-40cm vastag termőrétege sok mállott, vagy részben mállott durva vázrészt tartalmaz. Agyagpalán képződtek, sekély termőrétegük miatt szélsőséges vízgazdálkodásúak és az erős kilúgzás következtében erősen savanyú kémhatásúak. Az agyagbemosódásos barna erdőtalajok Soprontól nyugatra löszös, míg délre és keletre harmadidőszaki üledéken képződtek. Mechanikai összetételük vályog, vízgazdálkodásuk a mélyebb termőrétegű löszön kedvezőbb, míg a harmadidőszaki üledékeken szélsőséges. A harmadidőszaki üledéken képződött talajok erősen savanyú, míg a löszös üledéken kialakultak gyengén savanyú kémhatásúak.

6


2.2. Biológiai jellemzők 2.2.1. Növénytársulások A tervezési terület részletes botanikai feltárása csak részben történt meg, az előzetes vizsgálatok (Tímár Gábor, Varga Tamás és Szmorad Ferenc munkái alapján) eredményei alapján a tervezési terület a következőképpen jellemezhető: Az Arbesz-rét legmélyebben fekvő, állandóan vizes területein kis kiterjedésű foltokban találjuk a következő társulásokat: 

Élessásos (Caricetum gracilis)



Mocsári sásos (Caricetum acutiformis)



Parti sásos (Caricetum ripariae)



Patak menti magaskórós (Angelico-Cirsietum oleracei)

A szintén mélyen fekvő, de csak időszakosan víz borította területen mocsáréteket és láprétek kisebb nagyobb foltjai helyezkednek el: 

Nyúlfarkfüves láprét (Sesleritum uliginosae)



Ecsetpázsitos mocsárrét (Carici - Alopecuretum pratensis)



Sédbúzás mocsárrét (Agrostio-Deschampsietum caespitosae)

A rét magasabban fekvő, jó vízellátottságú területeit mezofil kaszálórétek borítják. Utóbbiak találhatók a legnagyobb kiterjedésben: 

Franciaperje-rét (Pastinaco-Arrhenatheretum)



Verescsenkesz-rét (Anthyllido-Festucetum rubrae)

A patak mentén kisebb égerligetet találunk, mely helyenként égerláp jelleget mutat. A Harkai fás legelő jellegzetes fás legelő, amely az országosan védett Harkai-kúpot összeköti a Soproni Tájvédelmi Körzet egyéb területeivel. 150-180 éves, hatalmas méretű, mutatós és morfológiailag is igen változatos molyhos tölgyei (Quercus pubescens, Quercus virgiliana) cserei (Quercus cerris), kocsányos tölgyei (Quercus robur) és kocsánytalan tölgyei (Quercus petraea sl.) nemcsak természeti emlékek, de génrezervációs és diverzitás védelmi szempontból is jelentősek. A területen lévő kis erdőfoltok döntő részben szintén az egykori tölgyerdő maradványai, néhány igen idős faegyeddel. Értékes a Brand-majorhoz vezető út mellett fennmaradt idős vadgesztenye fasor és a major melletti kis mocsártölgy (Quercus palustris) csoport is. A viszonylag érintetlen Gida-patakot változatos patakmenti növényzet kíséri éger, szürke nyár, kocsányos tölgy fákkal, többféle cserjével. A patak mellett, vizenyős területeken nádas (Phragmitetum communis) foltok alakultak ki. A Harkai nagy rét legmélyebben fekvő területein, elsősorban a Kecske-patak mentén nádasokat és magaskórósokat találunk: 

Nádas (Phragmitetum communis)



Patak menti magaskórós (Angelico-Cirsietum oleracei)

A terület legnagyobb részét azonban üde mocsárrétek és láprétek borítják. Ezek a foltok a legfajgazdagabbak és védett fajokban rendkívül gazdagok: 7


– Nyúlfarkfüves láprét (Sesleritum uliginosae) – Sédbúzás mocsárrét (Agrostio-Deschampsietum caespitosae) A rét falu felöli végén másodlagos, fajszegény mezofil gyepeket találunk. A környező területekre mezőgazdasági és erdőterületek jellemzőek (lásd. 8.2.5 térképmelléklet). Az Arbesz-rét közvetlenül határos a Soproni TK védett erdeivel. A nem védett oldalon zömmel kis- és nagytáblás szántók határolják, közöttük mezővédő fasorokkal. A Harkai fás legelőtől keletre nagy kiterjedésű szőlőket találunk, de itt található Sopron város szeméttelepe is. Délre szintén szőlők és kisebb mennyiségen ültetett erdők helyezkednek el. Nyugatra, mintegy a legelő folytatásaként nagy kiterjedésű intenzív legelők fekszenek. A Harkai nagy rét közvetlen környezetét nagy- és kistáblás szántóföldek jellemzik, de kissé távolabb szőlőket, és erdőfoltokat is találunk. 2.2.2. Növényvilág A területen az eddigi kutatások alapján a következő védett fajok kerültek kimutatásra (Tímár Gábor, Király Gergely, Szmorad Ferenc, Varga Tamás és Takács Gábor adatai): Az Arbesz-rét védett növényfajai: Latin név

Veszélyeztetettség

Eszmei

Egyedszám

érték (Ft) Alchemilla glabra

AV

2000

Alchemilla subcrenata

több száz tő 10 tő

Carex davalliana

AV

5000

néhány tucat tő

Carex echinata

PV

5000

néhány tucat tő

Dactylorhiza majalis

AV

10000

több száz tő

Eriophorum angustifolium

PV/AV

5000

néhány tő

Eriophorum latifolium

PV/AV

5000

néhány tő

Euphorbia verrucosa

PV

-

néhány tucat tő

Hypericum maculatum

PV

5000

több ezer tő

Iris sibirica

PV

10000

50-100 tő

Myosotis caespitosa

5000

néhány tucat tő

Neottia nidus-avis

2000

néhány tucat tő

10000

néhány tucat tő

5000

néhány tucat tő

2000

több ezer tő

2000

néhány tucat tő

Orchis morio

PV

Phyteuma spicatum Sesleria uliginosa

PV

Veratrum album 8


A Harkai fás legelő védett növényfajai: Latin név


Eszmei

Egyedszám

érték (Ft) Carlina acaulis

AV

10000

néhány tucat tő


Eszmei

Egyedszám

A Harkai nagy rét védett növényfajai: Latin név

érték (Ft) Carex davalliana

(KV)

5000

30 tő

Dactylorhiza majalis

AV

10000

800 tő

Eriophorum angustifolium

PV

5000

400 tő

Gentiana pneumonanthe

PV

10000

500 tő

Iris sibirica

PV

10000

200 tő

Orchis morio

PV

10000

80 tő

Parnassia palustris

AV

10000

?? tő

Sesleria uliginosa

PV

2000

több ezer tő

2000

??

Sonchus palustris

2.2.3. Állatvilág A terület állatvilágára nézve nem készültek részletes felmérések, de eddigi adatainak alapján az Arbesz-réten rendszeresen fészkel a haris (Crex crex) és a területen biztosan él a Lycaena dispar (Natura 2000) és a Limenitis populi (Natura 2000). A terület futóbogár faunáját Gulyás Levente vizsgálata és a következő védett fajokat mutatta ki: bőrfutrinka (Carabus coriaceus), változó futrinka (Carabus scheidleri), ragyás futrinka (Carabus cancellatus), ligeti futrinka (Carabus nemoralis), kék futrinka (Carabus violaceus). A Harkai fás legelő elsősorban madártani szempontból jelentős, rendszeresen előfordul a héja (Accipiter gentilis),a vörös vércse (Falco tinnunculus), az egerészölyv (Buteo buteo) és a karvaly (Accipiter nisus).

9


2.3. Gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzők 2.3.1. Mezőgazdaság A tervezési terület művelési ágak szerinti megoszlása az alábbi táblázatban található: 2. táblázat:

A tervezési terület megoszlása művelési ág szerint

Művelési ág

%

erdő

Terület (ha) 2.29

3.5844

84.66

132.5129

gyep (rét)

6.01

9.4083

kivett árok

0.30

0.4703

kivett saját használatú út

0.50

0.7836

nádas

4.13

6.4678

szántó

1.79

2.8025

szőlő

0.31

0.4936

100.00

156.5234

gyep (legelő)

Összesen:

A tervezési terület mindhárom területrészén a jellemző művelési ág gyep (90%). Az Arbeszrét és a Harkai nagy rét gyepeit kaszálóként hasznosítják, általában évi kétszeri kaszálással. A Harkai fás legelő területét részben lovakkal (5-6 db), részben birkával (500-600 db) legeltetik, de hasznosítás nem terjed ki a teljes területre. A szántó művelési ágban levő területeken jelenleg nem folyik intenzív növénytermesztés, az ingatlan spontán visszagyepesedett. A nádas művelési ágú területen jelenleg semmiféle művelés nem folyik. Az egyéb művelési ágú területek csekély kiterjedésük miatt nem jelentősek. 3. táblázat:

Az egyes részterületek megoszlása művelési ág szerint

Művelési ág gyep (legelő) kivett saját használatú út

Arbesz-rét

Harkai fás legelő

32.16

76.14

0.49

0.29

gyep (rét)

9.40

erdő

3.58

nádas

6.46

szőlő

0.49

kivett árok

0.47

szántó

2.80

Összesen

32.63

99.66 10

Harkai nagy rét 24.22

24.22


2.3.2. Erdőgazdálkodás a) A tervezési terület erdőterületeinek erdőrészlet szintű felsorolása: Községhatár

Hrsz

Terület (ha)

Művelési ág

Elsődleges

Erdészeti azonosító

rendeltetés

Sopron

0492/4b

3,0241

erdő

Sopron 220 B

Lakott terület védelem

Sopron

0504/5b

0,5603

erdő

Sopron 220 A


b) Az erdőkben lévő védett természeti értékek ismertetése A részletes botanikai és zoológiai vizsgálatok elkészültéig nem ismert. c) A tervezési területen hatályban lévő körzeti erdőtervek vagy erdőállomány-gazdálkodási tervek (erdőtervek) és üzemtervek felsorolása. A következő erdőtervezések esedékessége: A tervezési területen a Soproni Körzet erdőterve (2004-2014) van érvényben. d) A terület erdőgazdálkodásának jellemzői, az erdőállomány vázlatos jellemzése az erdőterv figyelembevételével, fafaj és korosztály szerinti összetétele, egészségi állapota. Az erdők múltjára vonatkozó jellemzések. Mindkét erdőrészlet fasorként funkcionál, jó egészségi állapotúak. e) Erdőgazdasági infrastruktúra (feltáró hálózat) jellemzése. Nincs jelentősége, két erdőrészletről van szó, az erdőrészlet több oldalról könnyen megközelíthető. 2.3.3. Vadgazdálkodás a) A védetté nyilvánító jogszabályban előírt - vadgazdálkodást, vadászatot érintő - természetvédelmi kezelési módok, korlátozások, tilalmak, egyéb kötelezettségek ismertetése: 

A védett területen etetők, szórók, sózók elhelyezése tilos.



A védett területen vadtenyésztés, vadkibocsátás nem engedélyezhető.



Vadföld létesítése, művelése nem megengedett.

b) A tervezési területen lévő vadászterületek erdőrészletek szerinti felsorolása: 

Lásd. 2.3.2.a fejezetben.

c) A tervezési terület vadászterületein előforduló védett növény- és állatfajok élőhelyének ismertetése: 

A tervezési területen eddig megtalált védett növények ismertetése a 2.2.2 fejezetben található. Az egyes fajok pontos elterjedésének vizsgálata eddig nem történt meg.

11


d) A tervezési területen hatályban lévő körzeti vadgazdálkodási tervek és vadgazdálkodási üzemtervek felsorolása: 

Hubertus VT (103600) Vadgazdálkodási Üzemterve (1997-2007).



A vizsgált területnek nincs hatályos Körzeti Vadgazdálkodási Üzemterve.

2.3.4. Halászat, horgászat A tervezési területen horgászás és halászati tevékenység nincs. 2.3.5. Üdülés és idegenforgalom A tervezési területre az üdülés és idegenforgalom nem jellemző. Itt kell említést tenni az ágfalva melletti Arbesz-réten jellemző lovasturizmusról, ami a közeli lovardából indul. Jelenleg ez nem fenyegeti a láprétet, de fokozódása nem kívánatos. A Harkai fás legelőn szintén folyik lovas oktatás, de ez zömmel a karámokon belül történik. 2.3.6. Települési viszonyok A tervezési terület lakott településtől (Sopron, Ágfalva, Harka) viszonylag távol (± 2 km) található. Az Arbesz-réten és a Harkai nagy réten nincs építmény, de a Harkai fás legelő területén több épület található a Brand-major részeként. Ezek zömmel a terület hasznosításában részt vevő állatok elhelyezésére szolgálnak. 2.3.7. Ipar, bányászat A tervezési területen ipari és bányászati tevékenység nincs. 2.3.8. Oktatás, bemutatás A tervezési területen oktatás, illetve bemutatás jelenleg nincs, de könnyű megközelíthetősége miatt mindhárom részterület alkalmas a bemutatásra. Jelenleg semmiféle információs tábla nincs kihelyezve. 2.3.9. Kutatás Kutatás tekintetében erősen elmaradott terület. A múlt századi - e század eleji kutatók adatairól - pontos helymegjelölések híján - csak feltételezhetjük, hogy erre a területre (is) vonatkoznak (összefoglalásuk: Gombocz 1906). A kutatások a vasfüggöny közvetlen közelsége miatt sokáig szüneteltek, újabban konkrét florisztikai adatokat Csapody István cikkében találunk (Csapody, 1993). Az 1990-es években a Nyugat-Magyarországi Egyetem Növénytani Tanszékének hallgatói és oktatói végeztek kutatásokat a területen, ezek közül kiemelkedik Tímár Gábor, Szmorad Ferenc és Király Gergely munkássága.

12


A területen 2003 óta folyik rendszeres felmérés, elsősorban az európai jelentőségű élőhelyek és fajok (Lycaena dispar) helyzetének vizsgálatára a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretében. 2.3.10. Egyéb használat Nem jellemző a területen. 2.3.11. Kultúrtörténeti értékek A területen jelenlegi ismereteink szerint kultúrtörténeti érték nem található. 2.4. Táji értékek A Harkai fás legelő vagy más néven harkai plató, Sopron környékének egyetlen igazi fás legelője, a soproniak egyik sokat használt rekreációs területe. 2003-ban egyedi tájértéknek lett jelölve.

13


2.5. Adatbázisok 2.5.1. Számítógépes adatbázisok A területre vonatkozó adatbázis jelenleg nincs. A vonatkozó biotikai adatok egységes formátumban, a jelenleg készülő Természetvédelmi Információs Rendszer szerkezetének megfelelően vannak tárolva. 2.5.2. A tervezési területre vonatkozó térképanyag Topográfiai térképek (nyomtatott és szkennelt raszteres formában): 1:10000 Gauss-Krüger térképek: L-33-10-C-c-3 szelvény 1:25000 Gauss-Krüger térképek: L-33-10-C-c szelvény 1:50000 Gauss-Krüger térképek: L-33-10-C szelvény 1:10000 EOTR térképek: 71-431, 71-413 és 71-414 szelvények Digitális topográfiai térképek DTA-50 Digitális Topográfiai Alaptérkép - 1:50000 OTAB 2.0 Digitális Topográfiai Alaptérkép – 1:100000 Egyéb tematikus térképek: 1:100000 agrotopográfiai térkép 1:10000 erdőgazdasági üzemi térképek: EN-5-25 szelvény 1:2880 ingatlan-nyilvántartási térkép Történeti térképek: I. katonai felmérés II. katonai felmérés III. katonai felmérés 2.5.3. A területre vonatkozó fotóanyagok Légifelvételek: Repülési szám

Filmtípus

Képméretarány

Felhasználás

Megrendelő

Archívum

1983-028

ff.pán.

1:10 500

TÁEG erdőtervezés

ÁESZ

EFE

1983-031

ff.pán.

1:10 500


ÁESZ

EFE

1983-370

ff.pán.

1:50 000

topográfiai térkép felúj.

MH TÉHI

EFE

1983-368

ff.infra

1:30 000

topográfiai térkép felúj.

MH TÉHI

EFE

1986-097

infra sz.

1:10 500

Bánky doktori kutatás

EFE

FÖMI

14

Soproni Tájvédelmi Körzet bővítése I. Természetvédelmi kezelési terve Leírás Repülési szám

Filmtípus

Képméretarány

Felhasználás

Megrendelő

Archívum

1986-125

színes

1:10 500

Bánky doktori kutatás

EFE

FÖMI

1988-179

infra sz.

1: 8 000

Fertő NP vegetációtérkép

EFE

FÖMI

1988-188

infra sz.

1: 8 000


EFE

FÖMI

1988-191

színes

1: 8 000


EFE

FÖMI

1989-064

színes

1: 8 000


EFE

FÖMI

1989-110

infra sz.

1: 8 000


EFE

FÖMI

1989-111

infra sz.

1: 8 000


EFE

FÖMI

1989-134

infra sz.

1: 8 000


EFE

FÖMI

1990-071

ff.pán.

1:14 400

EOTR felmérés

BGTV

FÖMI

1990-057

ff.pán.

1: 8 000

EOTR felmérés

BGTV

FÖMI

1990-058

ff.pán.

1: 8 000

EOTR felmérés

BGTV

FÖMI

1990-059

ff.pán.

1: 8 000

EOTR felmérés

BGTV

FÖMI

1990-070

ff.pán.

1: 4 500

EOTR felmérés

BGTV

FÖMI

1991-061

infra sz.

1:31 000

Duna "magas"

FÖMI

EFE

1992-015

ff.pán.

1: 6 000

Sopron városrendezés

Sopron

FÖMI

1992-340

infra sz.

1: 7 000

Aszalfő projekt

EFE

EFE

1992-342

ff.pán.

1.12 000


ÁESZ

EFE

1999

infra sz.

1:30000

Phare projekt

NYME

NYME

Űrfelvételek: 1987 Landsat TM 1991 Landsat TM 1995 SPOT P 1998 Landsat TM 1998 SPOT4 2000 Landsat ETM

A tervezési területre számos digitális és analóg (dia és papírkép) áll rendelkezésre a FertőHanság Nemzeti Park Igazgatóság archívumában. Ezek feldolgozása és adatbázisba rendezése folyamatban van.

15

Soproni Tájvédelmi Körzet bővítése I. Természetvédelmi kezelési terve Célkitűzések meghatározása

3. CÉLKITŰZÉSEK MEGHATÁROZÁSA 3.1. A tervezési terület természetvédelmi jelentőségének kiértékelése Kritérium

Minősítő jellemző

Jelentőség

Méret

Kicsi, de elegendő a természeti értékek megőrzéséhez

++

Sokféleség

Közepes

++

Természetesség

Jó állapotú, természetes, természetközeli

Ritkaság

Helyileg kiemelkedő

+++

Sérülékenység

Sérülékeny

+++

Jellemzőség

A terület található élőhelyek

++

Elhelyezkedés

Kapcsolt a Soproni-hegységgel

+++

A tervezési terület története

Ismeretlen

++

Potenciális természetvédelmi érték

Elsősorban növénytani, tájképi

++

Különleges jelentőség

Nem ismert

+

illetve

+++

(Országos szinten + = nincs vagy nem ismert a jelentősége, ++ = kicsi a jelentősége, +++ = közepes jelentőségű, ++++ = nagy jelentőségű, +++++ = kiemelkedő jelentőségű)

3.1.1. Méret A tervezési terület kiterjedése a Sopron környéki, hasonló jellegű területekhez képest megfelelő. A természetvédelmi védettség okaként szolgáló élőhelyek és fajok fennmaradásához elégséges. Hasonló, patakok menti láprétek és fás legelők Magyarország területén nem ritkák, de kiterjedésük mindenhol csökken. 3.1.2. Sokféleség A tervezési terület termőhelyi adottságai ugyan nem túlságosan változatosak, azonban az előforduló élőhelyek a tervezési terület kiterjedéséhez képest meglehetősen sokfélék. 3.1.3. Természetesség Mindhárom részterület jelentős emberi hatás alatt áll, ennek ellenére az Arbesz-rét és a Harkai nagy rét nagyobb része természetesnek tekinthető, a többi terület pedig természetközeli állapotú.

16


3.1.4. Ritkaság A Harkai nagy rét és az Arbesz-rét a Soproni-hegység és a Soproni-medence területén egykor gyakori szubalpin, hegylábi rétek egyik utolsó maradványa. A Harkai fás legelő pedig Sopron környékének utolsó fás legelője. Mindhárom terület helyi viszonylatban ritkának mondható. 3.1.5. Sérülékenység A tervezési terület állapota elsősorban a területre kerülő víz, illetve a területet kialakító emberi hatások függvényében változik. A víz hiányában a lápréti jelleg megszűnik, a korábbi természetkímélő kaszálás elmaradása pedig a rétek erdősödéséhez vezet. A Harkai fás legelő esetében a legeltetés felhagyása a terület gyors cserjésedéséhez, majd erdősödéséhez vezethet. 3.1.6. Jellemzőség Láprét, kiszáradó láprét, üde mocsárrét, nádasodó láprét, ligeterdő, legelőerdő és nádas található a területen. 3.1.7. A tervezési terület nagyobb ökológiai egységben elfoglalt helyzete (elhelyezkedés): A tervezési terület részterületei szorosan kapcsolódnak a Soproni-hegység tömbjéhez, annak szerves részei. 3.1.8. A tervezési terület története A tervezési terület történetének feldolgozása eddig nem készült el. 3.1.9. Potenciális természetvédelmi érték A megfelelő kezelés, illetve a természetes folyamat hatására a terület értéknövekedésének bemutatása a) a természeti állapotának: 

A fás legelőerdő, az üde mocsárrét, a láprét, illetve a kiszáradó láprét jelleg megőrzése. A területen élő védett fajok állományának fennmaradása.

b) táji értékeinek: 

A hegylábi rétek szorosan hozzátartoznak a Soproni-hegységhez, fennmaradásuk nélkülözhetetlen a táj egységéhez. A Harkai fás legelő tájképi értéke rendkívül magas.

c) oktatási lehetőségeinek: 

Nem jellemző.

d) bemutatási lehetőségeinek: 

Nem jellemző.

e) kutatási lehetőségeinek: 

A terület botanikai és zoológiai kutatásokra alkalmas. 17


f) jövedelemtermelő képességének (a természetvédelmi kezelő, illetve a helyi lakosság, gazdálkodók számára): 

A megfelelő kezelés következtében a területen termelhető széna a környék lovardáiban értékesíthető. A fás legelő legelőként történő hasznosítása továbbra is kívánatos.

g) kulturális és történelmi hagyományok megőrzésének: 

Az Arbesz-rétre és a Harkai nagy rétre nem jellemző, de a Harkai fás legelő az egyetlen megmaradt hasonló hasznosítású terület Sopron környékén, így egyetlen példája a hajdani hagyományos tájhasználatnak. Megőrzése nélkül a hagyományos legeltetés utolsó színhelye is eltűnik.

h) természetvédelmi besorolásának, 

A országos jelentőségű védett természeti terület besorolás mellett a terület Natura 2000 területnek javasolt az Élőhelyvédelmi Irányelv alapján.

i) egészségügyi célra történő igénybevételi lehetőségek: 

Nem jellemző.

tükrében. 3.1.10. Különleges jelentőség 3.2. A tervezési terület legfontosabb természeti értékeinek meghatározása

Természeti érték

Jelentőség Nemzetközi

Országos

Regionális

Helyi

1. Földtani

+

+

+

+

2. Víztani

+

+

+

+

3. Társulás

+

++

+++

+++

4. Élő szervezetek

++

++

+++

+++

5. Táji értékek

+

++

+++

+++

6. Kultúrtörténeti értékek

+

+

++

++

(0 = nincs jelentősége, + = kevéssé jelentős, ++ = jelentős, +++ = nagyon jelentős)

18


3.3. Ideális kezelési célkitűzések 3.3.1. Elsődleges célkitűzések: 

Soproni-hegység lábánál elhelyezkedő láp- és mocsárrétek ökológiai állapotának, illetve gazdag élővilágának megőrzése.



A Harkai fás legelő tájképi jelentőségű értékeinek megőrzése.



A tájra jellemző természetközeli földhasználati módok fenntartása, megőrzése.



A kiszáradás miatt bekövetkező degradálódás megakadályozása

3.3.2. Másodrendű célkitűzések: 

a terület botanikai és zoológiai értékeinek teljes körű feltárása, majd természetvédelmi helyzetük folyamatos figyelemmel kísérése



a terület teljes egészében állami tulajdonba, illetve természetvédelmi kezelésbe vétele elsősorban az ingatlanok megvásárlásával.

3.4. Korlátozó és veszélyeztető tényezők

Belső tényezők

Külső tényezők

Természetes folyamatok

- természetes szukcesszió - csapadékszegény időjá(cserjésedés) rás

Emberi hatások

- Kaszálások időpontjára - Elvétve jellemző vegyoda kell figyelni. szer és műtrágya bemosó- Megfelelő a tulajdonosok dás együttműködése

- A jelenlegi mezőgazda- Nem jellemzőek a terü- sági támogatási rendszerek letre veszélyes technológi- nem kezelik kiemelten a gyepek fennmaradásának ák. biztosítását.

3.4.1. A tervezési terület természetes folyamatai A tervezési terület természetes folyamataiban a szukcesszió játssza a legnagyobb szerepet. Gyakorlatilag mindhárom részterület, termőhelyi viszonyait tekintve, potenciális erdőterület, így az emberi hatásra kialakult élőhelyek a kezelések felhagyása után gyorsan cserjésednének, majd erdősödnének. 3.4.2. A tervezési területen kívüli természetes folyamatok A tervezési területre elsősorban az elmúlt évek csapadékszegény időjárása van hatással. Mind az Arbesz-réten, mind a Harkai nagy réten tapasztalható a növényzet átalakulása.

19


3.4.3. A tervezési területen belül érvényesülő emberi tényezők Annak vizsgálata, hogy a) mennyire áll összhangban a jelenlegi területhasznosítás, -használat az ideális célkitűzésekkel, A terület jelenlegi hasznosítása a természetvédelmi célkitűzésekkel összhangban van. Az Arbesz-réten és a Harkai nagy réten elsősorban a területek megfelelő vízháztartását szükséges biztosítani, illetve a kaszálások időpontját szabályozni. A Harkai fás legelő területének hasznosítása megfelel a célkitűzéseknek, de néhány tevékenység (illegális autóvezetési tanpálya és a fák között autóroncsok elhelyezése) azzal ellentétes. b) van-e elegendő munkaerő a területen, Viszonylag kis területről van szó, így a területen lévő munkaerőt vizsgálni értelmetlen. Azonban éppen a kis terület miatt a területkezelést viszonylag könnyen biztosítani lehet, az ehhez szükséges munkaerő és gépek a környéken rendelkezésre állnak. c) van-e a megfelelő ismeretanyag, fogadókészség az ideális hasznosítási mód alkalmazásához, A hasonló területek kezelésében szerzett tapasztalatunk alapján elmondható, hogy a megfelelő ismeretanyag rendelkezésre áll. A tulajdonosok részéről addig várhatunk együttműködést, amíg a terület természetkímélő kezelése nem ütközik saját gazdasági érdekeikbe. d) gazdaságilag életképes-e a kívánatos területhasználat, A területeken megtermelt széna elméletileg eladható a környéken, azonban az elmúlt években tapasztalható, hogy az állatállomány folyamatosan csökken, így egyre kisebb az igény a takarmányra. A tervezési területtől távolabb még sok helyen van igény nagy mennyiségű szénára, azonban a szállítási költségek miatt ez nem gazdaságos. A következő években el kell gondolkodni azon, hogy a tervezési területen és a környező egyéb védett területeken megtermelt szénát milyen módon lehet hasznosítani, ha az állatállomány létszáma nem igényli a megtermelt mennyiséget. Más típusú hasznosításra (pl. kisállat eledel gyártása) több nyugat-európai próbálkozás is történt. e) a helyi lakosság, a gazdálkodók és a látogatók számára elfogadhatók-e a védelmi célkitűzések, Az Arbesz-réten és a Harkai nagy réten a tulajdonos a Magyar Állam, kezelője a FertőHanság Nemzeti Park Igazgatóság, így a célkitűzések teljes mértékben elfogadottak. A Harkai fás legelő területe több személy és szervezet tulajdonában, illetve kezelésében van, így itt már lehet számítani érdekütközésre. A helyi lakosság általában támogatja a természetvédelmi célkitűzéseket, de egyesek gazdasági érdekeivel ütközik a területek megőrzése. Ezek a tervezett gazdasági tevékenységek (pl. golfpálya építés, szélerőmű park, lakópark stb.) többnyire az élőhelyek teljes megsemmisülésével járnának. A területek látogatottsága nem jelentős. Az Arbesz-réten elsősorban a lovasturizmus keretében érkeznek a területre kirándulók, a Harkai fás legelő területe régóta a soproniak rekreációs és pihenő területe. f) használnak-e a természeti értékekre veszélyes technológiákat, A tervezési területen nem jellemző a természeti értékekre veszélyes technológiák használata. A környező területeken folyó mezőgazdasági tevékenység lehet hatással a területekre, de ed20


dig nem történt olyan havária jellegű esemény, ami természeti értékek jelentős pusztulásával járna. g) változott-e a munkavégzés időbeli és térbeli rendje, érdekeltségi viszonyai, A munkavégzésben nem tapasztalható jelentős változás. h) károsították-e a természeti értékeket, A területen időszakosan megjelennek orchidea gyűjtők, de jelentős károkozásra nem volt példa az elmúlt években. 3.4.4. A tervezési területre kívülről ható emberi tényezők Annak vizsgálata, hogyan befolyásolja a terület ökológiai állapotát a) a környező területek hasznosítása, A környező területek hasznosítása közvetlenül nem befolyásolja az Arbesz-rét és a Harkai nagy rét ökológiai állapotát. A környező szántóföldeken folyó gazdálkodás során közvetve hatással lehet a területekre (vegyszer és műtrágya bemosódás), de ennek jelei eddig nem voltak tapasztalhatók. A Harkai fás legelő területén a környező területek hasznosítása jelenleg nincs befolyásolással a tervezési területre, de a későbbiekben Sopron, illetve Harka terjeszkedése és az emiatt bekövetkező forgalomnövekedés hatással lehet a legelőre is. b) a gazdasági környezet (támogatási rendszer, árarányai), A gazdasági környezet nem kedvez a gyepterületek fennmaradásának, hiszen a szántóföldi gazdálkodást jobban támogatják, mint a gyepgazdálkodást. Valószínűleg az Európai Unióban sem lesz lehetőség ezen területek kiemelt támogatásának. c) a jogszabályok, A gyepek fennmaradását a jelenleg érvényben lévő területhasznosítással, földműveléssel kapcsolatos jogszabályok nem segítik. A tulajdonos a nem védett területen lévő gyepet gyakorlatilag következmény nélkül beszánthatja. d) a tervezési előírások, Az érvényes területrendezési tervek megfelelőek a terület fennmaradásához. e) a politikai viszonyok, Az aktuális politikai viszonyok nincsenek hatással a területre. f) a kulturális szokások A környéken jellemző kulturális szokások nincsenek hatással a területre. 3.4.5. A természetvédelmi kezelés korlátai Annak vizsgálata, hogy a természetvédelmi kezelő rendelkezik-e a) a megfelelő szaktudással, A természetvédelmi kezelő megfelelő szaktudással és gyakorlattal rendelkezik a terület kezeléséhez.

21


b) munkaerővel, A területek kezeléséhez, amennyiben a természetvédelmi kezelő használatába kerülne, rendelkezésre áll szükséges munkaerő. c) hatósági jogkörrel, A természetvédelmi kezelő nincs hatósági jogkör birtokában, kivéve a természetvédelmi szabálysértések eseteit, de ez nem elegendő a nem természetvédelmi kezelésben lévő területek gazdálkodásának ellenőrzéséhez. d) felszereléssel, A természetvédelmi kezelőnek jelölt Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság rendelkezik a terület kezeléséhez szükséges felszereléssel. e) elegendő anyagi fedezettel ahhoz, hogy hatékonyan kezelje a területet. A természetvédelmi kezelőnek jelölt Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság rendelkezik a terület minimális kezeléséhez szükséges pénzügyi eszközökkel, de az optimális természetvédelmi kezelés feltételei (költségvetés) hiányoznak 3.4.6. A korlátozó tényezők hatása az ideális célkitűzésekre (második kiértékelés) a) a célkitűzés elérését korlátozó tényezők számbavétele, Az ideális célkitűzések elérését leginkább az korlátozza, hogy a terület egy része nincs a természetvédelmi kezelő birtokában és nem rendelkezik olyan jogi és anyagi lehetőségekkel, hogy a megfelelő kezeléseket a tulajdonosi jog hiányában is biztosítani tudja. A területre jutó csapadék mennyiségét befolyásolni nem tudjuk. b) a korlátozó tényezők mérséklésének megszüntetésének lehetőségei, A kezeléshez szükséges tulajdoni jog megszerzését elsősorban vásárlással, a jelenlegi tulajdonosokkal való megegyezéssel kell biztosítani, a jogszabályok adta kisajátítás csak végső eszköz lehet. Az élőhelyek fenntartásához szükséges beavatkozások a tulajdoni, és így a kezelői jog megszerzéséig a tulajdonosokkal való megegyezéssel biztosítható. c) a célkitűzés elérésének gazdasági és társadalmi értelemben vett ára, Társadalmi értelemben ára van a kezelés biztosításának, hiszen a természetvédelmi kezelő az adófizetők pénzéből finanszírozza a rét fennmaradását, így folyamatosan biztosítani kell a végzendő természetvédelmi kezelések, illetve a célok társadalmi elfogadottságát. d) a célkitűzés elérésének más célkitűzések megvalósítására gyakorolt hatása, A tervezési terület jelentős része a természetvédelmi kezelő kezelésében van, így a természetvédelmi célkitűzések elsőbbséget élveznek. A magán vagy önkormányzati tulajdonban lévő területek a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint nincs ellentétes hatású célkitűzés. e) a célkitűzés elérésének vagy meghiúsulásának közvélemény-befolyásoló hatása a természetvédelem szervezetéről kialakult kép megítélésében, Amennyiben a tervezési területet nem sikerül megóvni, számolni kell a közvélemény negatív visszhangjával, elsősorban a zöld tudattal rendelkező polgárok részéről.

22


f) a közvélemény értékelésének fontossága és ennek vizsgálata. Viszonylag kis területről van szó, amely látogatottsága és ismertsége kicsi, így a közvéleménynek gyakorlatilag nincs hatása a terület sorsára. A területen nem található olyan természeti érték, amivel az emberek fokozott érdeklődését biztosítani lehetne.

23

Soproni Tájvédelmi Körzet bővítése I. Természetvédelmi kezelési terve Gyakorlati célkitűzések, stratégiák és feladatok meghatározása

4. GYAKORLATI CÉLKITŰZÉSEK, STRATÉGIÁK ÉS FELADATOK MEGHATÁROZÁSA 4.1. Gyakorlati célkitűzések a) természeti értékek védelmi szintjének fenntartása: 

Soproni-hegység lábánál elhelyezkedő láp- és mocsárrétek ökológiai állapotának, illetve gazdag élővilágának megőrzése.



A Harkai fás legelő tájképi jelentőségű értékeinek megőrzése.



A kiszáradás miatt bekövetkező degradálódás megakadályozása.

b) a tervezési terület természetvédelmi érdekekkel összhangban álló, tartós hasznosításának (pl. hagyományos gazdálkodás, bemutatás, oktatás, kutatás) biztosítása: 

A terület botanikai és zoológiai értékeinek teljes körű feltárása, majd természetvédelmi helyzetük folyamatos figyelemmel kísérése.



A terület tartós, természetkímélő gazdálkodásának biztosítása.



A tájra jellemző természetközeli földhasználati módok fenntartása, megőrzése.

4.2. Természetvédelmi stratégiák 4.2.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása Stratégiák az élőhelyek fenntartása érdekében: a) beavatkozás mellőzése: b) kismértékű beavatkozás: 

A területre illegálisan lerakott hulladékok összegyűjtése és eltávolítása.



A területen felhalmozódott szerves hulladék eltávolítása, illetve képződésének megakadályozása.



A tervezési területen található nádasok időszakos megújulásának biztosítása.

c) aktív kezelés: 

A láp- és mocsárrétek megfelelő vízháztartásának biztosítása.



A területekre évszázadokon keresztül jellemző természetközeli földhasználat (kaszálás és legeltetés) biztosítása.

d) gazdálkodás és más tevékenység korlátozása: 

A területen még ideiglenes jelleggel sem szabad szántóföldi gazdálkodást folytatni, kivéve a terv készítésének időpontjában szántó művelési ágú területet.



A területek beépítésének, belterületbe vonásának megakadályozása.



A területeket kívülről érő káros hatások (pl. szerves anyag bemosódás) csökkentése.

24


4.2.2. Fajok védelme élőhelyvédelem: 

A területen előforduló védett fajok védelme elsősorban élőhelyük fenntartásával biztosítható. Amennyiben a tervezési területet veszélyeztető tényezőket nem sikerül felszámolni vagy erős degradálódás lesz tapasztalható, el lehet gondolkodni a tervezési területen élő fajok genetikai anyagának megőrzése érdekében ex situ védelmen.

beavatkozás mellőzése: 

Jelenlegi ismereteink szerint a terület növényzete elsősorban emberi hatásra alakult ki, így a beavatkozás mellőzése a célkitűzések elérését gátolná.

állománynövelés: 

Egyes, az EU Élőhelyvédelmi Irányelve alá tartozó lepkefajok védelme érdekében szükséges lehet a tápnövényként szolgáló Sanguisorba officinalis és Gentiana pneumonanthe állományának mesterséges növelése, de erre csak akkor kerülhet sor, ha természetes módon nem biztosítható az állományok fennmaradása.

visszatelepítés: 

Nincs szükség rá.

betelepítés: 

Nincs szükség rá.

4.2.3. Látogatás A terület látogatására kidolgozott stratégiák: a) zárt terület: 

Nincs szükség ilyen típusú terület kijelölésére.

b) korlátozottan látogatható terület: 


c) szabadon látogatható terület, a látogatás nincs korlátozva: 

A tervezési terület az év teljes időszakában szabadon, korlátozás nélkül látogatható.



A területen nem engedélyezhetők nagyobb, jelentős csoportosulással járó rendezvények.

d) a b) és c) esetekre vonatkozó egyéb korlátozások és tilalmak. 4.2.4. Oktatás és bemutatás a) minimális nyilvánosság: 


b) szűk körű nyilvánosság: 

A teljes területen biztosítani lehet a bemutatás és az oktatás feltételeit. 25


c) nagyobb nyilvánosság: 

A területek könnyű megközelíthetősége miatt alkalmas rendszeres oktatási-bemutatási tevékenységre, de ez nem jelenthet rendszeres, tömeges emberi jelenlétet a réten.



A terület védettségét jelző táblák elhelyezését biztosítani kell.



Biztosítani kell, hogy a helybéli lakosság megismerje ennek és a környéken található hasonló, értékes élőhelyek élővilágát.

d) speciális propaganda: 


4.2.5. Kutatás, vizsgálatok a) nem folytatható kutatás: 


b) csak szakemberek végezhetnek: 


c) ellenőrzött módon, részletes kutatási tervvel végezhető kutatás, 


d) szabadon folytatható a kutatás a természetvédelmi szabályok betartásával. 

A tervezési területen szabadon folytatható a kutatás a természetvédelmi szabályok betartásával.

4.2.6. Terület- és földhasználat a) a terület- és földhasználati módok valamelyikének vagy mindegyikének a tilalma 

A területen a mezőgazdasági célú földhasznosítások közül a szántóföldi gazdálkodás nem megengedhető, kivéve a terv készítésének időpontjában szántú művelési ágú területeket.

b) a terület- és földhasználati módok valamelyikének a korlátozása, 

Az Arbesz-rét és a Harkai nagy rét területen a gyepgazdálkodás engedélyezett, de kizárólag kaszálóként hasznosítható, a legeltetés nem kívánatos.



A Harkai fás legelő területe elsősorban legeltetéssel hasznosítható, ennek hiányában égetéssel vagy kétévenkénti kaszálással kell biztosítani az élőhely fennmaradását.

c) a terület- és földhasználati módok valamelyikének vagy mindegyikének a korlátlan gyakorlása. 

Nincs olyan földhasználati mód, amely korlátlanul gyakorolható lenne, a védett területekre vonatkozó szabályokat minden esetben be kell tartani.

26


4.2.7. Táj- és kultúrtörténeti értékek – A tervezési terület kiemelkedő jelentőségű tájtörténeti értéke a Harkai fás legelő területe. Ez Sopron környékének egyetlen megmaradt legelőerdeje. Fenntartása mind tájképi, mind a területen élő idős faegyedek genetikai értéke miatt kiemelten kezelendő. 4.2.8. Természetvédelmi infrastruktúra 

Biztosítani kell a terület hatósági táblákkal történő megjelölését.



Biztosítani kell a területre vonatkozó információk és előírások helyben történő ismertetését.

4.3. Kezelési feladatok 4.3.1. Adatgyűjtés a) Archív adatok aa) Jogszabály által előírt, kötelező feladat nincs. ab) A tervezési időszak végéig a lehetőségek függvényében össze kell gyűjteni a területre vonatkozó szakirodalmat és a benne leírt adatokat adatbázisba kell rendezni, beleértve ebbe a környezetre (csapadék, talajvíz, stb.) vonatkozó információkat is. ac) – b) A környezetre vonatkozó adatok ba) Jogszabály által előírt, kötelező feladat nincs. bb) A lehetőségek függvényében biztosítani kell a területre vonatkozó környezeti változók minél teljesebb gyűjtését, automata adatgyűjtő rendszerrel. bc) Biztosítani kell a rendelkezésre álló, rendszeresen gyűjtött adatokhoz való hozzáférést. A lehetőségek függvényében el kell végezni a terület talajának részletes vizsgálatát. c) A tájra vonatkozó adatok ca) Jogszabály által előírt, kötelező feladat nincs. cb) Szükséges elvégezni a környező területekre vonatkozólag egy részletes tájtörténeti, illetve tájhasználati vizsgálatot, feltárva a területet fenyegető emberi és környezeti hatásokat. cc) – d) Az élő szervezetekre vonatkozó adatok da) A Natura 2000-rel kapcsolatos adatszolgáltatáshoz a közösségi jelentőségű élőhelyekről és fajokról biztosítani kell a rendszeres adatgyűjtést (monitoring) db) A tervezési időszak végéig a lehetőségek függvényében el kell készíteni a tervezési terület részletes, legalább 1:5000 méretarányú vegetációtérképét, illetve a területen élő védett és

27


invázív növényfajok előfordulási térképét. Felméréseket kell végezni a terület faunájával kapcsolatban is, lehetőleg minden olyan taxonra kiterjedően, amely védett fajt tartalmaz. dc) – e) Az emberi hatásokra vonatkozó adatok ea) Jogszabály által előírt, kötelező feladat nincs. eb) ec) 4.3.2. Kezelés 4.3.2.1. Kezelési előírások a) Élőhelyek és élettelen környezete kezelése és fenntartása Láprétek, üde mocsárrétek (Arbesz-rét és Harkai nagy rét): 

A terület kaszálását biztosítani kell. A kaszálásokat legalább évi egy alkalommal (május vége és június vége között), de inkább két alkalommal (a második kaszálás időpontja szeptember-október), változó időpontban kell elvégezni. A kaszálások során a terület 10%-át éves váltásban kaszálatlanul kell hagyni. A lekaszált és bebálázott szénát legkésőbb egy hónapon belül le kell hordani a területről.



A területre betelepült cserjéket el kell távolítani, kivéve az árok partján lévő fűzeket.



A láprét vízellátását veszélyeztető csatornán vízelvezetést szabályozó műtárgyakat kell kiépíteni. Ezekkel biztosítani kell a területre jutó csapadék visszatartását a szükséges mértékben.

Fás legelő (Harkai fás legelő): 

A terület rendszeres legeltetését és az időszakos tisztító kaszálásokat biztosítani kell. A területen lévő idős fák pótlásáról gondoskodni kell. A pótlások során kizárólag helyi genetikai anyagból származó szaporító anyag használható.

Nádasok: 

A nádasokban általában tilos mindenféle beavatkozás, de megújulását 5-10 évente leégetéssel kell biztosítani.

b) Fajok védelme, fenntartása 

A területen előforduló védett szibériai nőszirom (Iris sibirica) védelme érdekében a tavaszi kaszálás előtt az állományt fel kell mérni és a kaszálásból a helyeket ki kell hagyni. Az őszi kaszálás során az élőhelyet mindenképp le kell kaszálni.



Az őszi kaszálás időzítése során figyelemmel kell lenni a területen élő kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) virágzására.

c) Agresszív fajok állományszabályozása 

A területen nem jellemző az agresszív, inváziós jellegű fajok terjedése. A Harkai nagy réten és a Gida-patak menti területeken a nád potenciálisan ilyen faj lehet.

28


d) Őrzés, védelem 

A terület időszakos őrzését az orchideák és a szibériai nőszirom virágzási idejében biztosítani kell.

e) Egyedi tájértékek védelme és fenntartása 

A területen egyedi tájérték a Harkai fás legelő teljes területe. A fáslegelő jelleget fenn kell tartani, a cserjésedést és gyomosodást meg kell akadályozni, illetve gondoskodni kell az elpusztult fák pótlásáról. A felújítást kizárólag helyi állományból származó szaporítóanyaggal szabad végezni.

f) Gépek beszerzése és karbantartása 

A terület természetvédelmi kezelésének biztosításához nem szükséges gépeket beszerezni.

g) Információ biztosításának és a kapcsolattartásnak a rendszere 

Biztosítani kell a tulajdonosok és a természetvédelmi hatóság közötti rendszeres párbeszédet, illetve a területre vonatkozó, a fenntartáshoz szükséges információk eljuttatását a kezelést végző személyeknek, illetve szervezeteknek.



A területet a jogszabályoknak megfelelően el kell látni hatósági táblákkal, illetve a lehetőségeknek megfelelően információs táblával.

4.3.2.2. Mezőgazdálkodásra vonatkozó kezelési előírások a) Növénytermesztés. Szántóföldi gazdálkodás síkvidéken, domb- és hegyvidéken 

A tervezési területen szántóföldi gazdálkodást végezni tilos, kivéve a terv készítésének időpontjában szántó művelési ágú területeket!

b) Rét, legelőgazdálkodás 

A tervezési területen legelőgazdálkodást folytatni kizárólag a Harkai fás legelő területén szabad! A réten elsősorban birkával, esetleg lóval szabad legeltetni, végső esetben a szarvasmarha is megengedhető.



Az Arbesz-rét és a Harkai nagy rét gyepeit kaszálóként kell hasznosítani.



A gyepek ideiglenes felszántása, műtrágyázása, felülvetése, drénezése tilos!



A terület kaszálását biztosítani kell. A kaszálásokat legalább évi egy alkalommal (május vége és június vége között), de inkább két alkalommal (a második kaszálás időpontja szeptember-október), változó időpontban kell elvégezni.



A kaszálások során a terület 10%-át éves váltásban kaszálatlanul kell hagyni.



A lekaszált és bebálázott szénát legkésőbb egy hónapon belül le kell hordani a területről.

c) Kert, szőlő, gyümölcsültetvényeken való gazdálkodás 

Ez a területhasznosítási forma nem jellemző a védett területen és a védőövezetben.

d) Talajerő-gazdálkodás 

A talajerő-gazdálkodás a tervezési területen nem megengedett

29


e) Növényvédelem 

A védett területen csak kemikália mentes növényvédelem lehetséges. Indokolt esetben (invázív és tájidegen fajok irtása) a vegyszeres irtás engedélyezhető egyedi eljárás után. A kezeléseket kizárólag lokálisan, egyedi kijuttatással kell elvégezni.

f) Állattenyésztés, különös tekintettel a régi magyar háziállat fajták fenntartására 

A védett területen az állattenyésztés nem megengedett.

g) Nádgazdálkodás, nádhasznosítás 

A védett területen a nádgazdálkodás és nádhasznosítás nem megengedett.

h) Horgászat és halászat 

-

4.3.2.3. Erdőgazdálkodásra vonatkozó előírások a) A védetté nyilvánító jogszabály alapján előírt természetvédelmi kezelési módok, korlátozások, tilalmak, egyéb kötelezettségek ismertetése. 

A tervezési területen a Sopron 220B, Sopron 220A erdőrészletek a vágásérettségi kor elérése után őshonos, termőhelynek megfelelő fafajokkal újítandók fel.

b) A tervezési területek kiterjedése a védett földrészletek helyrajzi szám és erdőrészlet szintű felsorolása, elsődleges rendeltetés, a védettségi kategóriák, a védettség fokozata, az övezeti besorolás, a különleges védelmet igénylő területek részletezésével. 

A tervezési területen két erdő művelési ágú területrész található. Felsorolása a 2.3.2 fejezetben.

c) A tervezési területen lévő védett természeti értékek ismertetése, ezek helyének erdőrészlet szintű megjelölése. 

A tervezési területen lévő erdőkben védett növényfaj nem ismert. A védett állatfajok felmérése eddig nem történt meg.

d) A tervezési területen érvényben lévő körzeti erdőtervek vagy erdőállomány-gazdálkodási tervek (erdőtervek) és üzemtervek felsorolása. 

A tervezési területen a Soproni Körzet erdőterve (2004-2014) van érvényben.

e) A védett természeti területekre és védett természeti értékekre vonatkozó természetvédelmi kezelési előírások erdészeti, szakmai megfogalmazása az elérendő természetvédelmi cél megjelölésével. 

A tervezési területen a Sopron 220B, Sopron 220A erdőrészletek a vágásérettségi kor elérése után őshonos, termőhelynek megfelelő fafajokkal újítandók fel.

30


4.3.2.4. Vadgazdálkodásra vonatkozó kezelési előírások a) A védetté nyilvánító jogszabály alapján előírt - a vadgazdálkodást, vadászatot érintő - természetvédelmi kezelési módok, korlátozások, tilalmak és egyéb kötelezettségek ismertetése. 

A védett területen etetők, szórók, sózók elhelyezése tilos.



A védett területen vadtenyésztés, vadkibocsátás nem engedélyezhető.



Vadföld létesítése, művelése tilos!

b) A tervezési terület kiterjedése, a védett földrészletek helyrajzi szám és vadászterületek szerinti felsorolása a vadászterületek erdőrészletek szerinti felsorolása, kódszám és rendeltetés, a védettségi kategóriák, a védettség fokozata, az övezeti besorolás, a különleges védelmet igénylő területek részletezésével: 

Lásd. 8.3.1 melléklet. A teljes terület a Hubertusz VT vadászati területe.

c) A tervezési terület vadászterületein előforduló védett növény- és állatfajok élőhelyének ismertetése, ezek helyének vadászterületek szerinti megjelölése. 

Lásd. a 2.2.2 fejezetben.

d) A tervezési területen érvényben lévő körzeti vadgazdálkodási tervek és vadgazdálkodási üzemtervek felsorolása. 

Hubertus VT (103600) Vadgazdálkodási Üzemterve (1997-2007). A vizsgált területnek nincs hatályos Körzeti Vadgazdálkodási Üzemterve.

e) A védett természeti területre és a védett természeti értékekre vonatkozó természetvédelmi kezelési előírások vadgazdálkodásra, vadászatra vonatkozó részletezése. 

A tervezési területen etetők, szórók, sózók elhelyezése tilos!



A tervezési területen vadtenyésztés, vadkibocsátás, zárttéri vadtartás tilos!



Vadföld létesítése, művelése tilos!

4.3.2.5. Vízgazdálkodást érintő kezelési előírások a) Élőhely-fenntartási célú vízellátás 

Az Arbesz-rét és a Harkai nagy rét területén biztosítani kell az élőhelynek megfelelő ökológiai vízmennyiséget. Ennek érdekében a tervezési időszak végéig ki kell dolgozni a területre vonatkozó vízgazdálkodási tervet és a szükséges engedélyezési eljárásokat le kell folytatni.

b) Források 

-

c) Vízfolyások és partszegélyei 

A Harkai fás legelőhöz tartozó Gida-patak mentén a cserjés részeket meg kell őrizni, a karbantartási munkák során nem szabad kivágni. A patak medrét mélyíteni nem szabad.

d) Állóvizek és partszegélyei 

31


e) Felszín alatti vízkészletek 

A tervezési terület alatt található felszín alatti vízkészletekkel kapcsolatos előírásokat külön jogszabályok rendezik.

f) Öntözés 

-

4.3.2.6. Közlekedést érintő kezelési előírások 

A területre gépkocsival behajtani csak a természetvédelmi kezelés részeként végzendő munka keretében szabad. Ennek minősül a területen található árkok és csatornák karbantartása is.

4.3.2.7. Építési tevékenységeket érintő kezelési előírások a) Épületek 

A tervezési területen tilos az építkezés!

b) Egyéb építmények 

A tervezési területen egyéb építmény létesítése tilos!

c) Kerítések, kapuk 

A tervezési területen kerítések és kapuk létesítése tilos, kivételt képeznek ez alól a vadkárelhárító kerítés, illetve a Harkai fás legelő területén a karámok. A karámok és a kerítések kizárólag természetes anyagból készülhetnek.

d) Infrastruktúra-hálózatok (elektromos távvezetékek és állomások, kőolaj-, földgáz- és kőolajtermék-távvezetékek) 

A tervezési területen új vonalas létesítmény nem építhető!



A meglévő ilyen jellegű létesítményeket lehetőség szerint el kell távolítani a területről.

e) Feltáró utak 

A tervezési területen feltáró utakat létesíteni tilos!

f) Sétautak 

A tervezési területen sétautakat ki lehet jelölni a természetvédelmi hatóság egyedi engedélye lapaján.

g) Lépcsők, támfalak 

A tervezési területen lépcsők, támfalak létesítése tilos!

h) Hidak, zsilipek, átereszek 

A tervezési területen a terület ökológiailag megfelelő vízháztartásához szükséges mennyiségben létesíthetők vízkormányzáshoz szükséges műtárgyak a hatályos jogszabályok által meghatározott eljárás után.

i) Közművek 

A tervezési területen új közműveket keresztülvinni tilos! 32




A meglévő ilyen jellegű létesítményeket lehetőség szerint el kell távolítani a területről.

j) Sportpályák 

A tervezési területen sportpályát kialakítani tilos!

4.3.2.8. Turizmust érintő kezelési előírások (idegenforgalom, üdülés, oktatás, rekreáció) 

A tervezési terület szabadon látogatható, de az Arbesz-réten és a Harkai nagy réten a csoportos lovaglás, illetve lovagoltatás tilos!

4.3.2.9. Ipari és bányászati tevékenységeket érintő kezelési előírások 

A tervezési területen ipari és bányászati tevékenységet végezni tilos!

4.3.2.10. Települések egészét érintő kezelési előírások 

Az érintett települések településrendezési tervét a kezelési tervnek megfelelően módosítani kell, amennyiben annak elveivel ellentétes előírásokat tartalmaznak.

4.3.2.11. Táji, kultúrtörténeti értékekkel kapcsolatos kezelési előírások 

A Harkai fás legelő területén a fáslegelő jelleget fenn kell tartani, a cserjésedést és gyomosodást meg kell akadályozni, illetve gondoskodni kell az elpusztult fák pótlásáról. A felújítást kizárólag helyi állományból származó szaporítóanyaggal szabad végezni.



A területen lévő gyakorlópálya kiterjedését és a legelő területén a gépjárműforgalmat korlátozni kell.

4.3.3. Adminisztráció a) Védetté nyilvánítás, védelem feloldása 

A védett nyilvánítás a Fertő-Hanság Nemzeti Park kezdeményezésére indult el.

b) Tulajdonosi viszonyok, birtokpolitika 

A tervezési terület nagyobb része már állami tulajdonban és természetvédelmi kezelésben van. Kívánatos, hogy ez a folyamat folytatódjék és a tervezési időszak végéig a teljes terület állami tulajdonba kerüljön.

c) Hatósági engedélyezés 

A területre vonatkozó hatósági eljárások rendjét a vonatkozó jogszabályok megfelelően rendezik. A hatósági és szakhatósági eljárásokban az elsőfokú hatóság az ÉszakDunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség.

d) Tervezés 

Jelenleg mindhárom érintett település rendelkezik településrendezési tervvel. Ezeket a tervezési időszak feléig felül kell vizsgálni és a természetvédelmi kezelési terv szem-

33


pontjait beépíteni. A tervezési időszak végéig össze kell gyűjteni az egyéb hasznosítási terveket és ezeket a kezelési tervvel összhangba hozni. e) Ellenőrzés 

A terület és a kezelési terv végrehajtását a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság végzi.

f) Továbbképzés 

-

34

Soproni Tájvédelmi Körzet bővítése I. Természetvédelmi kezelési terve Munkaterv

5. MUNKATERV 5.1. Középtávú munkaterv Középtávon a következő fontossági sorrendben kell megoldani a feladatokat: A Harkai fás legelő: 1) a gyepes részek rendszeres legeltetése 2) tisztító kaszálások végzése kétévente 3) információs tábla kihelyezése 4) az elpusztult tölgyek pótlása helyi szaporítóanyaggal 5) florisztikai, faunisztikai vizsgálatok 6) fenti vizsgálatok alapján esetleges faj(ok) visszatelepítés Az Arbesz-rét: 7) gyepes részek rendszeres kaszálása 8) Ikva patak medrében található hulladékok eltávolítása 9) információs tábla kihelyezése 10) erdő jellegű területeken készletgondozó fahasználat 11) florisztikai, faunisztikai vizsgálatok 12) fenti vizsgálatok alapján esetleges faj(ok) visszatelepítés 13) szomszédos területeken a vegyszerek alkalmazásának minimalizálása A Harkai nagy rét: 14) a nádas és gyepes részek rendszeres kaszálása 15) információs tábla kihelyezése 16) a nyárfasorok pótlása fekete nyárral (Populus nigra) 17) florisztikai, faunisztikai vizsgálatok 18) fenti vizsgálatok alapján esetleges faj(ok) visszatelepítés 19) a tervezési területen áthaladó földútról a forgalom átterelése 5.2. Éves munkaterv Az évente elvégzendő feladatok a következők: 1) a gyepterületek előírásoknak megfelelő kezelésének biztosítása, 2) a tervezési területen élő védett fajok állapotának nyomon követése. 3) A beérkező építési, telekalakítási ügyek bírálata a természetvédelmi törvény és a kezelési terv alapján. 4) Az együttműködés javítása a térség hatóságaival és gazdálkodóival. 5) Gyepek fenntartására vonatkozó előírások betartása, a saját kezelésben lévő területek kezelésének biztosítása. 6) Az őri zoológiai és botanikai adatgyűjtések előírások szerinti elvégzése minden évben. Időszakos feladatok a következők: 7) tisztító kaszálások biztosítása a Harkai fás legelőn, 8) a nádas területek 5-10 évente történő leégetése. 9) Az illegális hulladéklerakók és tűzrakóhelyek felszámolása. 10) A hatósági jelzések folyamatos cseréje és bővítése. A teljes kitáblázottságot 3 éven belül el kell érni. 35

Soproni Tájvédelmi Körzet bővítése I. Természetvédelmi kezelési terve Munkaterv

A védetté nyilvánítást követő évben el kell végezni: 11) az információs és hatósági táblák kihelyezését, 12) a Harkai fás legelőn az elpusztult tölgyek pótlásához szükséges helyi szaporítóanyag begyűjtését, 13) meg kell kezdeni a florisztikai és faunisztikai vizsgálatokat.

36

Soproni Tájvédelmi Körzet bővítése I. Természetvédelmi kezelési terve A természetvédelmi kezelési terv végrehajtásának ellenőrzése és a terv felülvizsgálata

6. A TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERV VÉGREHAJTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS A TERV FELÜLVIZSGÁLATA A terv megvalósítását és megfelelő végrehajtását a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Fertő-Hanság Tájegységének vezetője és a Soproni Őrkerület vezetője ellenőrzi. A magasabb szintű ellenőrzéseket a Szervezeti és Működési Szabályzatok és munkaköri leírások alapján kell elvégezni. A tervet elfogadása és jogerőre emelkedése után legkésőbb 10 évvel felül kell vizsgálni és a szükséges módosításokat elvégezni.

37

Soproni Tájvédelmi Körzet bővítése I. Természetvédelmi kezelési terve Természetvédelmi kezelési terv

7. A TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERV 1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések  A Soproni-hegység lábánál elhelyezkedő láp- és mocsárrétek ökológiai állapotának, illetve gazdag élővilágának, védett és fokozottan védett növény-, illetve állatfajainak megőrzése,  a Harkai fás legelő tájképi értékeinek megőrzése,  a tájra jellemző, hagyományos, természetközeli földhasználati módok fenntartása, megőrzése,  a kiszáradás miatt bekövetkező degradálódás további megakadályozása,  a terület botanikai és zoológiai értékeinek teljes körű feltárása, majd természetvédelmi helyzetük folyamatos figyelemmel kísérése. . 2. Természetvédelmi stratégiák  A láp- és mocsárrétek megfelelő vízháztartásának biztosítása,  a területekre évszázadokon keresztül jellemző természetközeli földhasználat (kaszálás és legeltetés) biztosítása,  a területek beépítésének, belterületbe vonásának megakadályozása,  a területeket kívülről érő káros hatások (pl. szerves anyag bemosódás) csökkentése,  a területen felhalmozódott szerves hulladék eltávolítása, illetve képződésének megakadályozása 3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak A természetvédelmi kezelési módokra, korlátozásokra, tilalmakra vonatkozó előírásokat – a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 30/2001. (XII. 28.) KöM rendelet 2.§ (2) bekezdés c) pontjában, illetve a rendelet mellékletének 7. pontjában meghatározottak szerint – a 3.1 és 3.2 fejezet tartalmazza. A természetvédelmi kezelési tervben nem részletezett, vagy nem szabályozott kezelési előírásokat az elsőfokú természetvédelmi hatósági jogkörrel rendelkező szervezet egyedi államigazgatási eljárásban határozza meg. 3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.1.1 Fajok védelme  Az Arbesz-réten és a Harkai nagy réten a haris (Crex crex) védelme érdekében kaszálás előtt a fészkek helyét az igazgatóság felméri, és tudatja a gazdálkodókkal. A fészkek 100 méteres sugarú körzetében fészkelési időben (május-augusztus) a kaszálás tilos.  A szibériai nőszirom lelőhelyét a tavaszi kaszálások során csak a termésérés után szabad kaszálni. A lelőhelyeket virágzáskor a nemzeti park igazgatóság felméri, és tudatja a gazdálkodókkal 3.1.2 Látogatás  Az Arbesz-réten és a Harkai nagy réten a csoportos lovaglás, illetve lovagoltatás tilos!

38


3.1.3 Közlekedés  A területekre gépjárművel behajtani, a kijelölt utak kivételével, illetve a természetvédelmi kezelés részeként történő munkákat tilos! 3.1.4 Terület- és földhasználat  A területen a hulladék lerakását meg kell akadályozni, a jelenlegi illegális lerakókat a tervezési időszak feléig, de legkésőbb 2010-ig fel kell számolni.  A terület beépítése, belterületbe vonása, illetve más művelési ágba sorolása tilos.  A területen a meglévő épületek területének kivételével, egyéb épület, építmény létesítése tilos.!  A tervezési területen új építésű közműveket keresztül vinni tilos, kivételt képeznek a meglévő épületek ellátásához szükséges létesítmények!  A talajerő-gazdálkodás a tervezési területen nem megengedett.  A területen etetők, szórók, sózók elhelyezése, vadtenyésztés, vadkibocsátás és zárttéri vadtartás, valamint vadföld létesítése, művelése tilos.  A tervezési területen kerítések és kapuk létesítése tilos, kivételt képez ez alól a vadkárelhárító kerítés, illetve a Harkai fás legelő területén a karámok. A karámok és a kerítések kizárólag természetes anyagból készülhetnek.  A területre gépjárművel behajtani csak a természetvédelmi kezelés részeként végzendő munka keretében szabad.  A tervezési területen vonalas létesítmény nem építhető!  A tervezési területen sportpályát kialakítani tilos! 3.1.5 Táj- és kultúrtörténeti értékek  A Harkai fás legelő területén a fáslegelő jelleget fenn kell tartani, a cserjésedést és gyomosodást meg kell akadályozni, illetve gondoskodni kell az elpusztult fák pótlásáról. A felújítást kizárólag helyi állományból származó szaporítóanyaggal szabad végezni. 3.2. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.2.1 Gyepek kezelése  Tilos a gyepek felülvetése, lazítása, műtrágyázása, szántása!  A lekaszált és bebálázott szénát a területről egy hónapon belül le kell hordani.  A kaszálások során a terület 10%-át mozaikosan, változó elhelyezkedéssel kaszálatlanul kell hagyni. Arbesz-rét  Az Arbesz-rét területén tilos a gyepek legeltetése.  A rét alacsonyan fekvő, nedvesebb részén a kaszálásokat évente egyszer június folyamán kell elvégezni.  A rét magasabban fekvő, szárazabb részein megengedett az évi kétszeri kaszálás (május vége-június, illetve augusztus-szeptember), de azokat változó időszakban kell végezni.

39


Harkai nagy rét  A gyepet évente kétszer kell kaszálni változó időszakban (május vége-június, illetve augusztus-szeptember), kivéve a rét déli egyharmadát, melyet csak évente egyszer, az igazgatósággal külön, előzetesen egyeztetett időpontban szabad kaszálni. Harkai fás legelő  A terület elsősorban legeltetéssel kezelendő, amennyiben ez nem biztosítható, akkor a gyomosodás ellen kétévente egyszer le kell kaszálni.  A terület kezelőjének a terület cserjésedését meg kell akadályoznia. 3.2.3 Nádasok kezelése  A védett területen a nádgazdálkodás és nádhasznosítás nem megengedett.  A természetesen szukcesszió megakadályozása érdekében a nádasok időszakos égetése, előzetes hatósági engedély alapján, megengedett.

40

Soproni Tájvédelmi Körzet bővítése I. Természetvédelmi kezelési terve Mellékletek

8. MELLÉKLETEK 8.1. Bibliográfia 8.2. Térképek 8.2.1 A tervezési terület áttekintő térképe 8.2.2 A tervezési terület talajtani és vízrajzi térképe 8.2.3 A tervezési terület ingatlan-nyilvántartási térképe 8.2.4 A tervezési terület földhasználati térképe művelési ágak szerint 8.2.5 A tervezési terület és környékének növényzete 8.3. Egyéb melléklet 8.3.1 A tervezési terület ingatlan-nyilvántartási adatai 8.3.2 A tervezési terület erdőrészleteinek üzemtervi adatai

41


8.1. Bibliográfia CSAPODY I. (1993): Florisztikai adatok Sopron környékéről. - Soproni Szemle 47: 318-322. CSAPODY I. (1994): A hazai Noricum megítélésének új szempontjai. In: BARTHA D. (szerk.): A Kőszegi-hegység vegetációja. - Kőszeg - Sopron p. 100-105. DANSZKY I. (szerk.)(1963): Magyarország erdőgazdasági tájainak erdőfelújítási, erdőtelepítési irányelvei és eljárásai. I. Nyugat-Dunántúl Erdőgazdasági Tájcsoport. – Országos Erdészeti Főigazgatóság, Budapest, 519-557. o. FEKETE G. – MOLNÁR ZS. – HORVÁTH F. (szerk.)(1997): A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 374 o. GOMBOCZ E. (1906): Sopron vármegye növényföldrajza és flórája. - Mathematikai és Természettudományi Közlemények 28: 401-577. IVÁNCSICS, A. (1995): A soproni Bécsi-domb, mint a Lajtai flórajárás jellegzetes hazai képviselője. – Szakdolgozat. KELEMEN J. (szerk.)(1997): Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez. – TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, 338 o. RAKONCZAY Z. (szerk.)(1991): Vörös könyv. - Akadémiai Kiadó. SIMON T. (1992): A magyarországi edényes flóra határozója. - Tankönyvkiadó. SZMORAD F. - VARGA T. (1993): Az ágfalvi Arbesz rét természeti értékei. - TDK dolgozat, pp. 19

42


43


44


45


46


47


48


49


50


51


52


8.3. Egyéb melléklet 8.3.1 A tervezési terület ingatlan-nyilvántartási adatai Község Ágfalva Ágfalva Ágfalva Ágfalva Ágfalva Ágfalva Ágfalva Harka Harka Harka Harka Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron

Hrsz 0164/1 0164/2 0165/ 0166/ 0167/ 0168/ 0169/ 02/75 02/76 047/2a 047/2b 0492/4a 0492/4b 0494/ 0503/4 0504/3a 0504/3b 0504/3c 0504/3d 0504/3f 0504/3g 0504/5a 0504/5b 0504/6 0506/1a 0506/1b 0506/1c 0506/1d

Terület 3.3514 3.3595 0.0525 3.9864 0.2888 21.4486 0.1496 23.5241 0.6984 0.2927 0.4936 14.5037 3.0241 7.203 18.9596 5.2125 0.8012 0.1979 2.6096 0.6283 2.8025 30.264 0.5603 1.2 1.7597 2.0802 0.3559 0.2724

AK 12.74 12.77 0 15.15 0 79.1 0 590.05 9.71 0 26.61 120.38 17.84 59.78 157.36 56.3 4.17 0 13.57 5.21 70.62 251.19 3.31 9.96 59.65 70.52 12.07 0

Művelési ág gyep (legelő) gyep (legelő) kivett saját használatú út gyep (legelő) kivett saját használatú út gyep (legelő) kivett saját használatú út gyep (legelő) gyep (legelő) kivett saját használatú út szőlő gyep (legelő) erdő gyep (legelő) gyep (legelő) gyep (rét) nádas kivett árok nádas gyep (legelő) szántó gyep (legelő) erdő gyep (legelő) gyep (rét) gyep (rét) gyep (rét) kivett árok 53

Szektor 16 61 53 61 53 16 53 16 16 61 61 16 16 16 16 53 53 53 53 53 53 16 16 34 16 16 16 16

Jogi jelleg Kárpótlás Kárpótlás Kárpótlás

Helyi jelentőségű term.véd.ter. Helyi jelentőségű term.véd.ter. Helyi jelentőségű term.véd.ter. Helyi jelentőségű term.véd.ter. Helyi jelentőségű term.véd.ter. Helyi jelentőségű term.véd.ter. Helyi jelentőségű term.véd.ter. Helyi jelentőségű term.véd.ter. Helyi jelentőségű term.véd.ter. Helyi jelentőségű term.véd.ter. Helyi jelentőségű term.véd.ter. Helyi jelentőségű term.véd.ter. Helyi jelentőségű term.véd.ter. Helyi jelentőségű term.véd.ter. Helyi jelentőségű term.véd.ter. Helyi jelentőségű term.véd.ter. Helyi jelentőségű term.véd.ter.

Mozaik Arbesz-rét Arbesz-rét Arbesz-rét Arbesz-rét Arbesz-rét Arbesz-rét Arbesz-rét Harkai nagy rét Harkai nagy rét Harkai fás legelő Harkai fás legelő Harkai fás legelő Harkai fás legelő Harkai fás legelő Harkai fás legelő Harkai fás legelő Harkai fás legelő Harkai fás legelő Harkai fás legelő Harkai fás legelő Harkai fás legelő Harkai fás legelő Harkai fás legelő Harkai fás legelő Harkai fás legelő Harkai fás legelő Harkai fás legelő Harkai fás legelő

Soproni Tájvédelmi Körzet bővítése I. Természetvédelmi kezelési terve Mellékletek Község Sopron Sopron Sopron Sopron

Hrsz 0506/1f 0506/1j 0506/1k 0506/1m

Terület 2.2952 0.9306 0.1601 3.057

AK 19.05 7.72 1.33 15.9

Művelési ág gyep (legelő) gyep (legelő) gyep (legelő) nádas

Szektor 16 16 16 16

Jogi jelleg Helyi jelentőségű term.véd.ter. Helyi jelentőségű term.véd.ter. Helyi jelentőségű term.véd.ter. Helyi jelentőségű term.véd.ter.

Mozaik Harkai fás legelő Harkai fás legelő Harkai fás legelő Harkai fás legelő

8.3.2 A tervezési terület erdőrészleteinek üzemtervi adatai Elsődleges

Községhatár

Hrsz

Terület (ha)

Művelési ág

Erdészeti azonosító

Sopron

0492/4b

3,0241

erdő

Sopron 220 B


Sopron

0504/5b

0,5603

erdő

Sopron 220 A


54

rendeltetés


8.3.3 A tervezési területre vonatkozó előírások helyrajzi szám, illetve erdőrészlet szerinti megadása Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak Kód K1

K2

L1 N1

Előírások Tilos a gyepek felülvetése, lazítása, műtrágyázása, szántása! A lekaszált és bebálázott szénát a területről egy hónapon belül le kell hordani. A kaszálások során a terület 10%-át mozaikosan, változó elhelyezkedéssel kaszálatlanul kell hagyni. Az Arbesz-rét területén tilos a gyepek legeltetése. A rét alacsonyan fekvő, nedvesebb részén a kaszálásokat évente egyszer június folyamán kell elvégezni. A rét magasabban fekvő, szárazabb részein megengedett az évi kétszeri kaszálás (az első kaszálás május vége és június vége között, míg a második kaszálás augusztus-szeptember folyamán), de azokat változó időszakban kell végezni. Tilos a gyepek felülvetése, lazítása, műtrágyázása, szántása! A lekaszált és bebálázott szénát a területről egy hónapon belül le kell hordani. A kaszálások során a terület 10%-át mozaikosan, változó elhelyezkedéssel kaszálatlanul kell hagyni. A gyepet évente kétszer kell kaszálni változó időszakban (május vége-június, illetve augusztusszeptember), kivéve a rét déli egyharmadát, melyet csak évente egyszer, az igazgatósággal külön, előzetesen egyeztetett időpontban szabad kaszálni. A terület elsősorban legeltetéssel kezelendő, amennyiben ez nem biztosítható, akkor a gyomosodás ellen kétévente egyszer le kell kaszálni. A terület kezelőjének a terület cserjésedését meg kell akadályoznia. A védett területen a nádgazdálkodás és nádhasznosítás nem megengedett. A természetesen szukcesszió megakadályozása érdekében a nádasok időszakos égetése, előzetes hatósági engedély alapján, megengedett

Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak Kód F1 F2 Z0

Előírások Az Arbesz-réten és a Harkai nagy réten a haris (Crex crex) védelme érdekében kaszálás előtt a fészkek helyét az igazgatóság felméri, és tudatja a gazdálkodókkal. A fészkek 100 méteres sugarú körzetében fészkelési időben (május-augusztus) a kaszálás tilos. A szibériai nőszirom lelőhelyét a tavaszi kaszálások során csak a termésérés után szabad kaszálni. A lelőhelyeket virágzáskor a nemzeti park igazgatóság felméri, és tudatja a gazdálkodókkal Az Arbesz-réten és a Harkai nagy réten a csoportos lovaglás, illetve lovagoltatás tilos! A területekre gépjárművel behajtani, a kijelölt utak kivételével, illetve a természetvédelmi kezelés részeként történő munkákat tilos! A területen a hulladék lerakását meg kell akadályozni, a jelenlegi illegális lerakókat a tervezési időszak feléig, de legkésőbb 2010-ig fel kell számolni. A terület beépítése, belterületbe vonása, illetve más művelési ágba sorolása tilos. A területen a meglévő épületek területének kivételével, egyéb épület, építmény létesítése tilos.! A tervezési területen új építésű közműveket keresztül vinni tilos, kivételt képeznek a meglévő épületek ellátásához szükséges létesítmények! A talajerő-gazdálkodás a tervezési területen nem megengedett. A területen etetők, szórók, sózók elhelyezése, vadtenyésztés, vadkibocsátás és zárttéri vadtartás, valamint vadföld létesítése, művelése tilos. A tervezési területen kerítések és kapuk létesítése tilos, kivételt képez ez alól a vadkárelhárító kerítés, illetve a Harkai fás legelő területén a karámok. A karámok és a kerítések kizárólag természetes anyagból készülhetnek. A területre gépjárművel behajtani csak a természetvédelmi kezelés részeként végzendő munka keretében szabad. A tervezési területen vonalas létesítmény nem építhető! A tervezési területen sportpályát kialakítani tilos!

55


Település neve Ágfalva Ágfalva Ágfalva Ágfalva Ágfalva Ágfalva Ágfalva Harka Harka Harka Harka Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron

Hrsz

Erdőrészlet

A hrsz-on előforduló legfontosabb természeti érték(ek)*, vagy élőhely típusok (ÁNÉR)

0164/1 0164/2 0165/ 0166/ 0167/ 0168/ 0169/ 02/75 02/76 047/2a 047/2b 0492/4a 0492/4b 0494/ 0503/4 0504/3a 0504/3b 0504/3c 0504/3d 0504/3f 0504/3g 0504/5a 0504/5b 0504/6 0506/1a 0506/1b 0506/1c 0506/1d 0506/1f 0506/1j 0506/1k 0506/1m

Művelési ághoz köthető kezelés kódja K1 K1 K1 K1 K2 K2

L1 L1 L1 L1 N1 N1 L1 L1 L1 L1 L1 L1 L1 L1 L1 N1

56

Művelési ághoz nem köthető kezelés kódja F1, Z0 F1, Z0 F1, Z0 F1, Z0 F1, Z0 F1, Z0 F1, Z0 F1, F2, Z0 F1, F2, Z0 Z0 Z0 Z0 Z0 Z0 Z0 Z0 Z0 Z0 Z0 Z0 Z0 Z0 Z0 Z0 Z0 Z0 Z0 Z0 Z0 Z0 Z0 Z0

FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG. természetvédelmi kezelési terve

Recommend Documents