A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HATÉVES FEJLESZTÉSI TERVE ( )

A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HATÉVES FEJLESZTÉSI TERVE (2003-2008)

2003

A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG FEJLESZTÉSI TERVE (2003-2008)

Szerkesztette: Dr. Iványosi Szabó András igazgatóhelyettes

Az összeállításban közrem ködött:

1. Balla Károlyné vagyonkezelési felügyel 2. Bán Csaba informatikai felügyel 3. Boros Emil természetvédelmi felügyel 4. Brenyó Péter tájvédelmi felügyel 5. Dobosi Tamás természetvédelmi tájegységvezet 6. Dobrosi Dénes vagyonkezelési osztályvezet 7. Farkas Jen természetvédelmi tájegységvezet 8. Gilly Zsolt természetismereti osztályvezet 9. Illésné Papp Mária vagyonkezelési el adó 10. Dr. Kardos Mária hatósági osztályvezet 11. Dr. Kákonyi Árpád vízgazdálkodási felügyel 12. Kontra László vagyonkezelési csoportvezet 13. Légrádi Imre gazdasági igazgató-helyettes 14. Ludnai Tünde természetvédelmi tájegységvezet 15. Pataky György István földnyilvántartási felügyel 16. Somodi István természetvédelmi tájegységvezet 17. Szabóné Ronkó Erzsébet oktatási programvezet 18. Szalai Gábor természetvédelmi r 19. Tajti László rszolgálat-vezet 20. Tóth Endre természetismereti felügyel 21. Vajda Zoltán természetvédelmi osztályvezet 22. Vatainé Csendes Ildikó adminisztrátor


TARTALOMJEGYZÉK TERVEZ

I ÖSSZEFOGLALÓ ...........................................................................................................4

A KNPI fejlesztési terve..............................................................................................................4 1. HELYZETÉRTÉKELÉS ................................................................................................................5 1.1. Általános áttekintés ...........................................................................................................5 1.2. A f bb tevékenységi körök helyzete .................................................................................6 1.2.1.Természetmeg rzési tevékenység ................................................................................6 1.2.2.Vagyonkezelési tevékenység ........................................................................................7 1.2.3. Idegenforgalmi és oktatási tevékenység ......................................................................8 1.2.4. Hatósági tevékenység ..................................................................................................9 1.2.5. Természetvédelmi rszolgálati tevékenység ...............................................................9 1.3. Az alaptevékenységek és a feladatok jogi háttere ...........................................................10 2. A FEJLESZTÉSI TERV CÉLJAI ÉS KERETEI...............................................................................11 2.1. Stratégiai célok ................................................................................................................11 2.2. Jöv kép............................................................................................................................13 2.3. A fejlesztés keretei ..........................................................................................................13 2.3.1. Általános keretek .......................................................................................................13 2.3.2. Pénzügyi háttér ..........................................................................................................13 3. FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK TEVÉKENYSÉGI KÖRÖK SZERINT...............................................15 3.1. Természetmeg rzési tevékenység ...................................................................................15 3.2. Vagyonkezelési tevékenység...........................................................................................22 3.3. Idegenforgalomi és oktatási tevékenység ........................................................................24 3.4. Hatósági tevékenység ......................................................................................................26 3.5 Természetvédelmi rszolgálati tevékenység ....................................................................27 3.6 Háttérfeladatok .................................................................................................................29 4. FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK TÁJEGYSÉG SZERINT ..................................................................30 4.1. Duna-mente Természetvédelmi Tájegység .....................................................................30 4. 2. Észak-Homokhátság Természetvédelmi Tájegység .......................................................31 4.3. Dél-Homokhátság Természetvédelmi Tájegység............................................................31 4.4. Bácska és Határmente Természetvédelmi Tájegység......................................................32 4.5. Tisza-mente Természetvédelmi Tájegység .....................................................................33 5.

FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA A TELJES NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGRA VONATKOZTATVA, FONTOSSÁGI SORRENDBEN ..........35

6. TÉRKÉPMELLÉKLETEK ...........................................................................................................39 6.1. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság m ködési területe...........................................39 6.2. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság rszolgálati Tájegységei ...............................40


TERVEZ

I ÖSSZEFOGLALÓ

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban KNPI) fejlesztési terve valamennyi nemzeti park-igazgatóságra központilag egységesített tartalmi rendben készült. Id távlata középtávú: a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv második ciklusához igazítottan a 2003-2008. közötti id szakra összegzi feladatainkat.

A KNPI fejlesztési terve •

Támpontul szolgálhat a nemzeti és a f hatósági stratégiai célok meghatározása során (pl. a hátsági vízhiány kormányzati kezelése, a Vásárhelyi-terv Továbbfejlesztésének Alsó-tiszai elemei, az Alpári-öblözet sürg s beemelése a NAKP zonális célterületei közé, vagy az eddig f hatósági szinten elhanyagolt magyar-szerb-montenegrói természetvédelmi együttm ködés arányos kezelése),

•

Határozott irányt szab a KNPI fejlesztési munkájához, a rendelkezésünkre álló szakmai eszköztár és pénzügyi források célirányos felhasználásához,

•

A fejlesztési szándékokat szakáganként és területi egységekre bontottan is összegzi: maradéktalanul tekintettel van a Duna-Tisza köze táji-ökológiai sajátosságaira, miközben

•

természetesen figyelembe veszi az országos, a térségi és a települési lépték , korábban jóváhagyott terveknek a KNP-ra hatással lév szabályozási elemeit.

Kecskemét, 2003. augusztus

Dr. Iványosi Szabó András igazgatóh.


1. HELYZETÉRTÉKELÉS

1.1. Általános áttekintés A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: KNPI) a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv el z (és egyúttal els ) ciklusában mérsékelt ütem el rehaladásról adhat számot. Az 1997-2002 közötti id szak néhány általános jellemz je: • a magyar természetvédelmi területi szervei a kormányzati ciklusként ismétl d átszervezési kísérletekb l viszonylag sérülésmentesen kerültek ki, • mindez nem mondható el els számú vezet i szinten, ahol a tárgyalt id szak alatt a KNPI három igazgatóváltással, azaz négy igazgatóval látta el feladatait, • a természet védelmér l szóló 1996. évi LIII. törvény er s jogosítványokkal gazdagította a természetvédelmi eszköztárat, • az Igazgatóság feladatb vülésével a m ködési feltételek nem tudtak lépést tartani, • jelent s területek védettségi el készítése történt meg, de ezek közül kizárólag az ex lege és az érzékeny természeti területek jutottak el a megvalósulásig, • a KNPI él helyvédelmi munkájának egyel re leküzdhetetlen akadálya a DunaTisza közi nagytérségi szárazodás, ill. annak kormányzati kezeletlensége, • a KNPI minden kedvez tlen körülményt leküzdve megnyitotta az els nemzeti parki látogatóközpontot, a Természet Házát,

hazai

• a KNPI jelent s el rehaladást ért el a védett természeti területek tulajdonrendezésében (ma a szorosan vett Kiskunsági Nemzeti Park területének 3/5-e áll az Igazgatóság vagyonkezelésében).


1.2. A f bb tevékenységi körök helyzete 1.2.1.Természetmeg rzési tevékenység Az Igazgatóság munkájának vezérl elve: a védett természeti területek mindinkább természetközeli állapotba(n) hozása (tartása). E törekvés mentén a következ – kedvez és kedvez tlen – folyamatokkal szembesültünk: •

Az Igazgatóság lehet ségeit messze meghaladó negatív hatás a Duna-Tisza köze (ezen belül különösen a hátsági területek) nagytérségi szárazodása. Felel sséggel kijelenthet : immár két évtizede ez Magyarország egyik legsúlyosabb környezeti dilemmája, vagyis: vajon a mi térségünk-e a globális klímaváltozás okozta tájlépték átalakulások leginkább tetten érhet hazai elszenved je? A felszíni vizek folyamatos zsugorodása (összefüggésben a talajvízszint 1,5-6 m-es regionális csökkenésével) láthatóan nemcsak a természetvédelmi szervezet, de mindmáig a térségi és az országos irányító szervek számára is megoldhatatlan feladatnak bizonyult. Ebb l következ en az Igazgatóság lehet ségei igencsak korlátozottak jelent sebb él hely-rekonstrukciós programok kezdeményezése és megvalósítása tekintetében.

•

A szárazodás következményei a s r söd erd - és gyeptüzek (közülük kártételeit tekintve kiemelked a 2000-ben bekövetkezett, 800 ha-t elpusztító Ágasegyháza-IzsákOrgoványi erd t z).

•

Ugyancsak a szárazodás veti fel mindinkább szorongatóan a hátsági (bel-) vízgazdálkodás teljes, koncepcionális újragondolását.

•

Mindazonáltal eredményeket is értünk el vizes él helyek revitalizációjában (Alpárirét, Fels -Kiskunsági tavak),és létesítésében (küls partnerrel együttm ködve Fels Szúnyog és Ürb térségében).

•

Megközelít en 300 hektáron megkezd dött a zárványszántók visszagyepesítése.

•

Kiélez dött a véleménykülönbség (úgy a természetvédelmi szervezeten belül, mint küls hatósági és gazdálkodó szervekkel) az shonos fafajok telepítésére vonatkozó jogszabályhelyek értelmezésér l. A kérdés érthet en a KNP területén a legexponáltabb: a Duna-Tisza közén van a nem erd él helyeken telepített faállományok uralkodó hányada.

•

Részben a nagytérségi szárazodásra is visszavezethet egyes adventív és invázív növényfajok térhódítása (selyemkóró, parlagf , kanadai betyárkóró, ezüstfa), de más, pl. hullámtéri fajok (szerbtövis, gyalogakác, zöld juhar, amerikai k ris, bálványfa) terjeszkedése is fokozódó természetvédelmi beavatkozásokat kényszerített ki.

•

A természetmeg rzési tevékenység szakmai irányító munkájának er s korlátja, hogy még hiányzik a természetvédelmi információs rendszer (nincs m köd , térinformatikai alapú adatbázis). Tény azonban, hogy mind a szakmai kontroll, mind pedig az információs rendszer tekintetében jelent s el relépések történtek a közelmúltban.

•

Az elmúlt id szak jelent s eredményének tartjuk az ex lege védett területek kihirdetését. A hazai ex lege szikes tavak és lápok 45 %-a illetékességi területünkön fekszik!


•

Az Igazgatóság munkatársai további 14 terület (11 ezer hektár) védettségi javaslatát készítették/készítik el . A védetté nyilvánítások lassan haladnak.

•

A természetvédelmi kezelési tervek kidolgozásában jelent s haladás, hogy azok a KNPI védett területeinek többségén elkészültek.

•

A fajvédelmi tervek országos kidolgozásával párhuzamosan a KNPI-nek is el kell készítenie a legfontosabb fajokra vonatkozó regionális cselekvési tervet.

•

Az 1996. évi LIII. törvény hozadéka az általános tájvédelmi jogosítvány. El nye a teljes illetékességi terület ilyen szempontú lefedettsége, hátrányai, hogy

•

-

sok vonatkozásban „id n túli” a lehet ség,

-

a szakszemélyzet er sen túlterhelt (ld. a Duna-Tisza köze a legkiterjedtebb hazai tanyás térség, a földrészletek aprók, és ezen belül is változatos m velési ágúak stb.),

-

az egyedi tájértékek fölmérése anyagi eszközök híján rendkívül vontatottan halad.

Az elmúlt években a kutatások újraközpontosítására került sor. Ezért -

csak részlegesen biztosítható a kutatások célirányossá tétele a csak helyben biztosítható igény- és ismeretanyag révén,

-

a forrásbiztosítás szintje er sen hullámzó,

-

nehezebben oldhatóak meg a hiánypótlások.

•

A természetmeg rzési tevékenység finanszírozásában egyre nagyobb szerepet játszanak a hazai és nemzetközi pályázatok.

•

A KNP Igazgatóság az elmúlt 6 évben több ízben kezdeményezte a természetiéletföldrajzi adottságokat leképez illetékességi terület-módosításokat. Törekvéseink eddig semmilyen eredményre sem vezettek.

1.2.2.Vagyonkezelési tevékenység •

A KNPI illetékességi területén az Igazgatóság természetvédelmi kezelésében 2003. végén 115.370 ha védett természeti terület volt. Ebb l 41.395 ha (1997-ben 34.509 ha) terület volt a KNPI saját vagyonkezelésében,

•

A saját vagyonkezelés területek 52 %-a saját hasznosításban (v. hasznosításon kívül), 48 %-a szerz déses jogviszonyú (idegen) hasznosításban állt.

•

A felerészben a haszonbérletekb l származó saját intézményi bevétel 2002-ben 88 millió Ft (1997-ben 54 millió) volt. Ez az Igazgatóság éves m ködési kiadásainak tartósan egyhatoda, tehát a költségvetés meghatározó nagyságrend eleme.


•

Az Igazgatóság 1997-2002. között a saját ( shonos) állatállományokban generális átcsoportosítást hajtott végre. A juhállományokat (racka, cigája) gyakorlatilag felszámolta. A magyar szürke szarvasmarhatartásban viszont a folyamatos állománynövelés a cél: 2002. végén 469 magyar szürkemarhát tartottunk bugaci és pusztaszeri legel inken. A többi állatfajták állománya elhanyagolható.

•

A vagyonkezelés speciális elemei a vadászati és halászati tevékenység. Igazgatóságunk a jelenlegi tíz éves vadászati üzemtervezési id szakban az 5.826 ha-os bócsai területen gyakorolja a vadászati jogot. Halászati jogot viszont- jóllehet kiterjedt saját vagyonkezelés víztereink vannak – nem nyert az Igazgatóság!

•

A természetvédelmi vagyonkezelés kiemelked jelent ség küls támogatási forrása lehet(ne) a 2001-ben útjára indított Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (a továbbiakban: NAKP).

1.2.3. Idegenforgalmi és oktatási tevékenység A nemzeti park területén a látogatók száma 70-80 ezer évente. Létszámuk változatlan, ugyanakkor az érdekl d k köre változott. Egyre gyakoribbak a speciális ökotúrák iránt érdekl d , kisebb létszámú csoportok, akik több id t töltenek a területeken, és gyakran szakember vezetését is igénylik. Az oktatási feladatok ellátására rendelkezésünkre álló épületek közül kett kis létszám fogadására alkalmas kutatószállás, egy pedig erdei iskola, melyben nyári táborokat szervezünk. Az oktatási célokat és az idegenforgalmat is szolgálja a Természet Háza látogatóközpont, két múzeum (Bugac, Kunszentmiklós) és 11 meglev tanösvény. Kivitelezés alatt áll a Pusztaszeri TK területén egy újabb látogatóközpont, amely a terepi oktatásnak is helyszínt biztosít. Együttm ködve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület helyi csoportjával az izsáki Kolon-tónál lev madárgy r z tábor kiváló eredményességgel m ködik. Az id szakosan megjelen „Két víz köze” c. újság, a lakosság tájékoztatását szolgálja. A természetvédelem népszer sítése érdekében szervezett rendezvények legfontosabb helyszíne 2000 május óta a Természet Háza (természetismereti szabadegyetem, természet- és környezetvédelmi jeles napok, szakkörök, fórumok, kiállítások stb.). Évente átlagosan 10 ezer látogatója van az itteni kiállításoknak, foglalkozásoknak. A nemzeti park által szervezett rendezvények egy részét a nemzeti park illetékességi területén található településeken valósítjuk meg. Együttm ködünk a regionális társintézményekkel, civil szervezetekkel, önkormányzatokkal.


1.2.4. Hatósági tevékenység A KNP Igazgatóságon a hatósági, szakhatósági ügyekkel kapcsolatos ügyek száma évr l évre növekszik. Ez a tendencia várhatóan a fejlesztési terv id szakában is folytatódni fog, hiszen az ökológiai hálózatról, illetve a NATURA 2000 területekr l szóló jogszabályok is keletkeztetnek majd ilyen jelleg jogköröket. Az ügyintéz i állomány fejlesztése rendszerint jelent s késéssel követi a növekv ellátandó feladatmennyiséget. Igazgatóságunkon az iktatás számítógépes rendszerben folyik, melynek továbbfejlesztése szükséges. A hatósági munkához elengedhetetlen alapadatok (térképek, légifotók, biotikai adatbázisok) egyre nagyobb hányada áll már digitálisan is rendelkezésre, amit az ügyintéz k egyre szélesebb köre használ is. Reményeink szerint a gyors adathozzáférést és döntésel készítést még inkább lehet vé tev , térinformatikai alapokon nyugvó Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) bevezetése tovább fokozza majd a hatékonyságot, és némileg enyhíti a létszámgondokat is. Az egyes hatósági engedélyekben, de még inkább a szakhatósági állásfoglalásokban foglalt el írások betartásának ellen rzése még sok kívánnivalót hagy maga után. Ennek oka els sorban a személyi, tárgyi és m ködési feltételek elégtelensége.

1.2.5. Természetvédelmi rszolgálati tevékenység A természetvédelmi rszolgálat munkájának bels arányai folyamatosan változnak a feladatok jellegének formálódása és b vülése nyomán. A hagyományos rzési-ellen rzési és észlelési feladatokon túl •

a vagyonkezelési teend k folyamatos gyarapodása,

•

az általános tájvédelem és az ex lege védetté nyilvánítások révén a teljes illetékességi területre ténylegesen is kiterjed jelenlét,

•

a vadászati, a halászati, a piaci és a szakági határellen rzések jelent s felértékel dése jellemzi az rszolgálati munkát.

Az rszolgálat technikai eszköztára számottev en, de nem az igényeket ténylegesen kielégít módon javult (pl. gépkocsi ellátottság). Létszámfejlesztésünkr l még inkább elmondható, hogy nem tart lépést feladataink b vülésével. Azért, hogy ilyen feltételek közepette is jó színvonalon láthassuk el teend inket, 2001-t l öt természetvédelmi tájegységet és ezen belül 26 rkerületet alakítottunk ki.


1.3. Az alaptevékenységek és a feladatok jogi háttere A természetvédelmi szakterületr l általában elmondható, hogy jogi szabályozása kikristályosodott, európai összehasonlításban is modern, az EU vonatkozó direktíváinak megfelel . Az Igazgatóság mindennapi munkáját alapvet en a természet védelmér l szóló 1996. évi LIII. törvény, illetve a végrehajtására kiadott kormány- és miniszteri rendeletek határozzák meg, melyek más ágazatok jogforrásaival is összhangban vannak. Érvényesítésük szempontjából kulcsfontosságúak a védett természeti területek készül természetvédelmi kezelési-fejlesztési tervei. A közeli jöv egyik legfontosabb feladata, hogy e tervek valamennyi védett természeti területre vonatkozóan elkészüljenek, illetve el kell érni azt is, hogy a tervekben foglaltak a különböz szint (települési, kistérségi, regionális) területrendezési és fejlesztési tervekbe is beépüljenek, beleértve a véd övezetekre vonatkozó természetvédelmi el írásokat is. Az elkövetkezend hat esztend legfontosabb fejlesztési feladatait a jelen fejlesztési tervben fogalmazzuk meg.


2. A FEJLESZTÉSI TERV CÉLJAI ÉS KERETEI

2.1. Stratégiai célok A Duna-Tisza köze természeti értékeinek magas színvonalú védelme: A KNPI munkájának már hivatkozott vezérl elve a védett természeti területek mindinkább természetközeli állapotba(n) hozása (tartása). Ezért középtávú célunk, a természeti és táji értékek védelmének kiteljesítése a védett természeti területek védelmével, b vítésével és m köd hálózatba szervezésével, valamint az emberi tevékenység által okozott negatív hatások felszámolása az aktív természetvédelem módszereivel, így különösen: •

a hátsági szárazodás fékezésében (visszafordításában) való tev leges - szellemi, hatósági, közéleti és pénzügyi – szerepvállalás,

•

az extenzív területhasználatok általánossá tétele a gondozást/rehabilitációt kívánó területeken,

•

a m velési ágak (szántó-gyep, szántó-erd ) gyors ütem konverziója,

•

a saját shonos állatállományok (szürkemarha) lendületes gyarapítása,

•

a tájlépték él hely-rekonstrukciós programok indukálása (Alpár- Bokrosi-öblözet, a Turjánvidék „ex lege” területei, visszapusztásítások, vizes él helyek),

•

a nem erd term helyeken telepített faállományok, erd k felülvizsgálata a visszapusztásítás és/vagy a következetes fafajcsere szándékával,

•

az el készített új védett természeti területek és kategóriák (Natura 2000) tényleges m köd rendszerré tétele,

•

a KNP zonációjának pontosítása és véd övezetének lehatárolása, ill. kihirdetése,

•

a természeti értékek feltárásának folytatása, az állapotváltozások nyomon követése, a döntésel készítést direkt módon segít kutatások/vizsgálatok kezdeményezése,

•

a faj- és él helyvédelm programok súlyarányos kezelése,

•

az egyedi tájértékek felmérésének lezárása.


Intézményi kapcsolatok. Az EU-csatlakozás támasztotta új követelmények: •

Aktív részvétel a természetvédelmet érint országos fejlesztési és ágazati programokban (Nemzeti Fejlesztési Terv, Országos Területrendezési Terv, Nemzeti Környezetvédelmi Program, Nemzeti Természetvédelmi Alapterv, Nemzeti Ökológiai Hálózat, Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program, Vásárhelyi-terv Továbbfejlesztése, Nemzeti Erd stratégia stb.).

•

A természetvédelemmel kapcsolatos EU-irányelveknek (Madár- és Él hely-irányelv, Víz Keretirányelv) való minél el bbi megfelelés.

•

Az Igazgatóság folyamatos törekvése a közigazgatási társszervekkel való konzekvens együttm ködés. Mindez nem zárja ki a konfliktusokat, miután a szakági (természet- és tájvédelmi) jogosítványaink maradéktalan érvényesítése alapvet kötelességünk. Ezért változatlanul támaszkodunk partnereink általános, „elvi” természetszeretetére, másfel l bízunk abban, hogy következetes, de nem rugalmatlan magatartásunk és érvelésünk sokkal távlatosabb, mint a behódoló-hátráló attit d.

•

Az intézményközi együttm ködés a jöv ben is kiemelten fontos a természeti elemek használatának, illetve védelmének más aspektusait megvalósító területi szervekkel (környezetvédelem, vízügy, az FVM immár 9-féle önálló területi szerve, stb.).

•

Amennyiben hazánkban a regionális közigazgatás felé elmozdulás történik, úgy az új helyzetnek megfelel kapcsolatépítésre törekszünk majd. A regionalitás jelenlegi gyengeségei közepette egyel re több lehet séget látunk a megyei szint intézményekkel és kistérségekkel való kapcsolatteremtésben.

•

Az önkormányzatokkal, a Duna-Tisza köze lakosságával és az NGO-kkal való szoros kapcsolat, véleményük és érdekeik mérlegelése a közös érdek feladatok jó kezelése.

•

Az Igazgatóság által ápolt magyar-szerb-montenegrói (vajdasági) kapcsolatot jelent sen er síteni kell. Az államközi vonatkozásokon túl az azonos földrajzi térségbeli problémakezelés összehangolása különös fontossággal bír - a balkáni háborúk által a megroppantott, korábban kiemelked en jó viszony helyreállítása érdekében és - mert déli szomszédunk még hosszú évekig nem csatlakozhat az Európai Unióhoz.


2.2. Jöv kép Stratégiai céljainak megvalósításával Igazgatóság kialakítására törekszünk:

a

következ

tulajdonságokkal

jellemezhet

1.

A Duna-Tisza köze természeti értékeinek, veszélyeztetett fajainak és él helyeinek valamint m köd képes ökológiai rendszereinek meg rzését és gyarapodását el segít m ködés;

2.

ökológiai alapú, f ként az él világ érdekeit el térbe helyez vagyonkezelés;

3.

a kezelést és hatósági munkát megalapozó kutatások, m köd információs rendszer;

4.

a természetvédelem növekv programok;

5.

európai szintet közelít bemutatás, fejl d ökoturizmus;

6.

helyiek és érdekeltek véleményét figyelembe vev kezelés;

7.

hatékony hivatali szervezet és m ködés, ügyfélbarát, gyors ügyintézés;

8.

az EU-s és nemzetközi követelményeknek megfelel szervezet.

társadalmi elismertségét eredményez

fejlesztések és

vagyon- és természetvédelmi

2.3. A fejlesztés keretei 2.3.1. Általános keretek A fejlesztési tervnek ez a fejezete a KNPI feladatait tekinti át egyrészt szakági, másrészt területi megközelítésben. Ebben a struktúrában helyet kapnak: •

Olyan feladatok id arányos részei, amelyek esetleg a középtávot túllép id keret ek (nagylépték él hely-rehabilitációs munkák),

•

Olyan feladatok, amely a tervezési id szakban (is), esetleges m ködtetési költségei viszont tartamosan jelentkeznek majd, (védett területek védettségei szintjének helyreállítása, erd szerkezet-átalakítások stb.),

•

Az EU-csatlakozás nyomán kötelezésekkel járó új feladataink.

2.3.2. Pénzügyi háttér A KNPI központi költségvetési szerv. Elemi költségvetését az adott évre vonatkozó törvény tartalmazza (összevontan a természetvédelem területi szerveire). Az intézményre bontott elemi költségvetés (amely minisztériumi leosztással kerül az igazgatóságra) alapvet en mind a mai napig bázisszemlélet .


A költségvetési támogatásokon kívül az alábbi, igen jelent s mérték bevételek képezik kiadásaink fedezetét: Az elemi költségvetés kiadásainak 15-16 %-át saját m ködési bevételekb l biztosítjuk, amelynek mértékét a pénzügyminisztériumi tervezési el írásnak megfelel en – a gazdasági és természetvédelmi racionalitástól függetlenül – évr l évre növelnünk kell. A nemzeti park igazgatóság folyamatosan figyelemmel kíséri az Európai Unió által meghirdetett pályázati lehet ségeket (LIFE, strukturális, illetve kohéziós alapok Közösségi Kezdeményezések - Interreg III, Leader +, Leonardo-, kutatási keretprogramok stb.). Amennyiben valamely kit zött fejlesztési célra költségvetési szerv által is igénybe vehet az adott támogatás, az igazgatóság pályázatok útján igyekszik minél nagyobb arányban közösségi forrásokat igénybe venni a fejlesztések megvalósításához. 2.3.3. A fejlesztések megvalósításának monitorozása A tervezett fejlesztések megvalósulását évente értékeljük éves beszámoló formájában. A fejlesztések megvalósulásáról szóló beszámoló minden évben a KNPI éves m ködésér l szóló jelentés egy fejezete lesz. A beszámolóban szót kell ejteni a tervezett fejlesztések megvalósulásáról, az esetleg elmaradó, elhúzódó vagy nem kell ütemben zajló fejlesztésekr l és a lemaradás okairól, valamint javaslatot kell tenni a fejlesztés újratervezésére, illetve más formában történ megvalósítására. Az adott évi beszámolónak egyben meg kell alapoznia a következ évi fejlesztések kiindulási állapotát, és projekt-szinten be kell mutatnia a következ évre tervezett intézkedéseket. Az éves beszámoló így a megvalósulás mér je (indikátora) is lehet, melynek fontosságát kiemeli, hogy a hatéves tervezési periódus során a tervezett fejlesztések megvalósulásának bizonytalansága n het, különösen a több évre áthúzódó feladatok esetén.


3. FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK TEVÉKENYSÉGI KÖRÖK SZERINT 3.1. Természetmeg rzési tevékenység 1. Feladat. A területi védelem kiteljesítése, a védett területek b vítése Az igazgatóság 11 ezer hektár védetté nyilvánítását készítette el . A védetté nyilvánítások alapvet új feltétele a természetvédelmi kezelési terv megléte. Ezek kidolgozása jó ütem , és 2004 végére minden b vítési területre elkészül.

A KNPI védelemre tervezett területei (2003-2008) 1. Körös-éri TK

2.600 ha

2. Madarasi löszgyep TT

45 ha

3. Imrehegyi löszös gyep TT

30 ha

4. Tázlári homokbuckák TT

1.000 ha

5. Pirtói homokbuckák TT

600 ha

6. Kiskunsági NP b vítése

3.000 ha

7. Császártöltési rjeg TK

1.800 ha

8. Gátéri Fehértó TT

615 ha

9. Pusztaszeri TK b vítése

680 ha

10. Szelidi-tó TT b vítése

250 ha

11. Jászszentlászlói Kalmár Erd TT 12. Kunpeszéri Tilos Erd TT

8 ha 69 ha

13. Madaras-Katymári löszpartok TT 300 ha

2. Feladat: Natura 2000 területek el készítése Az Európai Unióhoz történ csatlakozásig ki kell jelölni az ún. Natura 2000 területeket. A 2003. I. félévben befejez dött a területek lehatárolása: •

116 ezer ha különleges madárvédelmi terület és

•

117 ezer ha különleges természetmeg rzési terület javasoltunk.

Az átfedések miatt a Natura 2000 területek együttes kiterjedése 163 ezer ha, amelyb l azonban 99 ezer hektár jelenleg is országos jelent ség védett természeti terület.


3. Feladat: Nemzetközi egyezményekb l, EU tagságból adódó feladatok Nemzetközi kötelezettségekb l (Ramsar, CITES, Bern, Bonn,) származó feladatok, követelmények folyamatos teljesítése. A KvVM területi szervei közötti munkamegosztás alapján a Víz Keretirányelv el írásainak megfelel feltáró, operatív és vizsgálati monitoring feladatokból a nemzeti parkok igazgatóságai els sorban a makrovegetációval, a makroszkópikus gerinctelenekkel és a halakkal kapcsolatos felméréseket és az ezzel összefügg koordinációt végzik. A Víz Keretirányelvvel összefügg monitoring feladatok csak a személyi és anyagi feltételek biztosításával teljesíthet k, ezért már jelen fejlesztési terv id szakában indokolt az igazgatóságok szakembergárdájának ilyen célú létszámb vítése. Tovább kell er síteni a szakmai kapcsolatokat a szomszédos ország(ok), illetve a hasonló adottságú területek természetvédelmi szervezeteivel. 4. Feladat: Kezelési tervek készítése A feladat végrehajtásának els ütemében (2004 végéig) el kell készíteni valamennyi védelemre tervezett területünk A+C típusú természetvédelmi kezelési tervét, majd a meglev védett természeti területekre vonatkozó teljes dokumentációt is. Gondoskodni kell a tervek folyamatos felülvizsgálatáról és aktualizálásáról is. A munkát jelent sen lelassíthatja az a tény, hogy a jelenleg hatályos, kezelési tervekre vonatkozó jogszabályi el írások betartásához, a megnövekedett számú érintettel (gazdálkodók, tulajdonosok, társhatóságok, stb.) történ egyeztetések lefolytatásához szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek elégtelenek. A feladat végrehajtását 2005-t l a bevezetésre Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) segíti majd.

kerül

térinformatikai

alapú

5. Feladat: Él hely-rehabilitációk A KNPI vagyonkezelésében lév védett természeti területeken els sorban a gyep-, erd területek és vizes él helyek közé ékel dött szántóterületek visszagyepesítése, esetenként erd sítése indokolt. Tervezett nagyságrendje: 2.952 ha. Jellemz probléma a meglév nem shonos fafajokból álló erd m velési ágú termelési célú faültetvények jelenléte is, melyeket shonos fafajokkal nem, vagy csekély sikerrel lehet felújítani. Ez egyrészt abból ered, hogy az adott term helyen természetes viszonyok között vagy soha nem volt természetes erd , vagy az id közben gyökeresen megváltozott környezeti körülmények miatt (pl. a térségben jellemz jelent s talajvízszint süllyedés) aktuálisan nem teszi lehet vé az erd , mint klimax társulás fennmaradását. Ezeken a területeken az erd m velési ágból a gyepre történ konverzió indokolt, a tájra jellemz egykori erd ssztyepp vegetáció rekonstrukciója céljából. Tervezett nagyságrendje: 225 ha.


Az erd k természeti állapotának javítása. A nem shonos, illetve tájidegen fafajok shonos fafajokra cserélése, a fokozatos szerkezetátalakítás elengedhetetlen a természetszer vegetáció és tájszerkezet helyreállítása érdekében. •

A saját vagyonkezelés területeken alapvet követelmény, hogy új erd sítések és erd felújítások esetében is csak hazai fafajokat telepítsenek, elegyes állományokban természetes cserjeszint alátelepítésével – és csak ott, ahol azt a term helyi viszonyok megengedik. Az olyan területek esetében, ahol az alacsony talajvízszint és a talaj gyenge term képessége miatt csak tájidegen fafajú erd felújítás lenne lehetséges, az erd részleteket ki kell vonni az erd m velési ágból, vagy erd term helyen történ csereerd sítésekkel kell kiváltani. Az ilyen üres vágásterek esetében els dleges cél a term helyre jellemz gyepvegetáció rehabilitációja.

•

A nem saját vagyonkezelés területeken hatósági eszközökkel kell elérni, hogy a védett természeti területeken – az 1996. évi LIII. törvény szellemével összhangban – csak hazai fafajokkal történjenek erd telepítések és erd felújítások. Olyan esetekben (akácerd k), ahol ez csak teljes talajel készítéssel, illetve vegetációs id ben történ letermeléssel és vegyszerhasználattal érhet el, a cél érdekében ezek az eszközök is bevethet k.

Vizes él helyek rehabilitációja •

A 19. századi vízrendezések és az utóbbi évtizedek éghajlatváltozása gyakorlatilag kiszárították Duna-Tisza közét, beleértve a védett természeti területeket is. Az értékes vizes él helyek (lápok, szikestavak, mocsarak) meg rzése csak a felszínalatti vízkészletek kíméletével és elfolyó vizek visszatartásával oldható meg. A védett területeken els dleges cél - ahol ez a tulajdoni viszonyok miatt már lehetséges - a belvízmentesít csatornák megszüntetése, illetve vízvisszatartó m tárgyak építése.

•

A beruházásokkal párhuzamosan kezdeményezni kell a védett természeti területeken található csatornák, víztározóként nyilvántartott vizes él helyek vízjogi engedélyének módosítását. A módosításokkor a területek ökológiai vízigényét kell els sorban figyelembe venni.

•

Eseteleges vízpótlások esetén különös gondot kell fordítani arra, hogy a bekerül víz kémiai összetétele lehet leg ne különbözzön a természetes vizekét l, illetve ne legyen tápanyaggal terhelt. Figyelni kell arra is, hogy a befolyó vízzel ne kerüljenek be tájidegen növény- (pl.: tündérhínár) és állatfajok (pl.: amúrgéb). A talajvízszint esetleges emelkedése az erd k számára is kedvez lenne és javítaná az shonos fafajokkal történ erd felújítások sikerességét.

6. Feladat: Az „ex lege” védett lápok és szikes tavak kijelölésének pontosítása Az eddig bejegyzett ex lege védett területek jelent s részénél szükséges az ingatlan megosztását elvégezni, annak érdekében, hogy csak azokon az ingatlanrészeken legyen a földnyilvántartásban jelölve a védettség ténye, melyek ténylegesen kimerítik a szikes tavak vagy lápok kritériumait.


Új területek esetében a jogi jelleg bejegyzését megel z en el kell végeztetni az adott ingatlan megosztását, hogy a védettség bejegyzésre kerülhessen. A megosztásokat követ en várhatóan csökkenni fog az ingatlantulajdonosok természetvédelemmel szembeni ellenállása is. 7. Feladat: Helyi jelent ség védett természeti területek átmin sítése Három terület (Bodoglári homokbuckák TT, Balástya- Kisteleki Müller-szék TT, Szegedi Füvészkert TT) átmin sítését tartjuk szükségesnek, melyek teljes kiterjedése 360 hektár. Szükséges a több ezer ha kiterjedés „ex lege” területeknek a KNP-hoz csatolása, mint a Tatárszentgyörgyi-lápok, Balázs-rét – Kurjatnó, a Böddi-szék és az Észak- rjeg. 8. Feladat: Nemzeti park zónáinak kijelölése, térségi rendezési tervek kidolgozása Az 1996. évi LIII tv. rendelkezik a nemzeti parkok bels tagozódásából Ezért felülvizsgálat után véglegesíteni kell és ki kell hirdetni a KNP: -

zonációját,

-

fokozottan védett területeit és

-

véd övezetét.

A jogszabályi rögzítést különösen aktuálissá teszi az Országos Területrendezési Terv 2003. júl. 1-jei hatályba lépése. Ezután már nincs akadálya a regionális tervek készítésének és jóváhagyásának. Ebbe a körbe tartozik a KNP térsége területrendezési terve is, amely felülvizsgálat után akár már 2004-2005 fordulóján hatályosulhat. 9. Feladat: Veszélyeztetett fajok védelme, fajvédelmi programok kidolgozása és megvalósítása A fajvédelmi programokat a tájegységek szintjén szükséges kidolgozni, a KNPI illetékességi területére egységesíteni és az rkerületek szintjén megvalósítani. A fajvédelmi programokat a fokozottan védett fajokra, vagy az él helyfenntartással nem védhet fajokra kell kidolgozni, az országos fajvédelmi tervekkel összhangban. A KNPI illetékességi területén els sorban az alábbi fajokkal szükséges megkülönböztetetten foglalkozni: Óriás útif (Plantago maxima) A hazánkban csupán 2 ismert populációja él, melyb l a nagyobb a KNPI illetékességi területén található Bugaci n sz f (Epipactis bugacensis) A 90-es évek elején felfedezett, Kárpát-medencei endemizmus, amelynek teljes hazai állománya a KNPI illetékességi területén él. Tartós szegf (Dianthus diutinus) Kárpát-medencei bennszülött faj, a világállomány teljes egészében a Duna-Tisza közén található.


Parlagi vipera (Vipera ursinii rákosiensis) A parlagi vipera, mint Európa egyik legveszélyeztetettebb gerincesének védelme kiemelt fontosságú feladat. A faj védelmének megvalósítása azonban igen nehéz, egyrészt mert már észlelése is esetleges, másrészt az elmúlt évtized folyamatos kutatásai ellenére is hiányosak az ismereteink a faj ökológiájáról. Túzok (Otis tarda) A Kiskunság az egyetlen térség Magyarországon, ahol a túzok állománya az elmúlt két évtizedben számottev en növekedett, míg a többi régióban mindenütt szignifikánsan csökkent, vagy stagnált. Kékvércse (Falco vespertinus) A vetési varjú fészektelepeinek fogyatkozása miatt jelent sen visszaesett Magyarországon a telepesen költ kékvércsék száma. A KNPI illetékességi területe magában foglalja a faj egyik legjelent sebb hazai fészkel területét, ezért meg kell kezdeni a gyakorlati védelmi intézkedések széles kör alkalmazását. Széki lile (Charadrius alexandrinus) A 90-es évek elején Miklapusztán élt a faj hazai állományának közel 90 százaléka. A Miklapuszta területén m köd Állampusztai Célgazdaság juhászati ágazatának leépítése óta a terület alullegeltetetté vált. A vakszikes kopárok megsz nése miatt az ott fészkel állomány szétszóródott, vagy elt nt (a jelenlegi országos állomány töredéke a 10-12 évvel el ttinek.) Székicsér (Glareola pratincola) A székicsér kiskunsági állománya az elmúlt két évtizedben gyakorlatilag Apajpuszta térségére korlátozódott, és rendkívül ingadozó volt. Szalakóta (Coracias garrulus) A hazai állomány meghatározó része a Duna-Tisza-közére koncentrálódik. 10. Feladat: A természetvédelmi adatbázis fejlesztése; egyéb informatikai fejlesztések A létrehozandó természetvédelmi információs rendszer els lépcs jeként el kell készíteni a védett és nem védett természeti területek ökológiai adatbázisát. Az adatbázisnak képesnek kell lennie térinformatikai alapon tárolni és megjeleníteni a legfontosabb biotikai (él világgal kapcsolatos) információkat. Ebben szerepelnie kell nemcsak a KNPI illetékességi területén megtalálható él helytípusok térbeli sajátságainak, hanem a természetvédelmi szempontból fontosabb fajok elterjedési területének. 11. Feladat: A Nemzeti Biodiverzitás-Monitorozó rendszerben való részvétel Ki kell dolgozni a KNPI bels monitoring rendszerét, mely az Igazgatóság különleges természeti értékeinek állományát hivatott nyomon követni. A létrehozandó információs rendszeren belül szükséges az egységes kutatás-nyilvántartási rendszer kialakítása, melyben szükséges feldolgozni a múltban zajlott kutatások adatait is.


Feladatunk a Nemzeti Biodiverzitás-Monitorozó Rendszer munkájában való részvétel. Ennek során törekedni kell az országos biodiverzitás-monitorozás regionális és helyi alkalmazhatóságának növelésére, a KNPI feldolgozott információk iránti igényeinek a jelenleginél magasabb szint kielégítésére. 12. Feladat: Invázív és adventív növényfajok visszaszorítása Az adventív, invázív fa, cserje (akác, bálványfa, keskenylevel ezüstfa, amerikai k ris, zöldjuhar, gyalogakác) és lágyszárú (selyemkóró, kanadai aranyvessz ) fajok gyors terjedésükkel, átalakítják az eredeti él helyek szerkezetét, ökológiai viszonyait és számos védett él lény létét fenyegetik. A nemzeti park igazgatóság illetékességi területén már nincs olyan védett terület, ahol legalább kisebb mennyiségben ne fordulna el adventív növényfaj. Éppen ezért kiemelt feladat a természetes életközösségekre veszélyt jelent hazánkban nem shonos, agresszíven terjed adventív növény és állatfajok visszaszorítása. Ennek kapcsán az Igazgatóságnak els sorban kutatási és felmérési feladatokat kell elvégeznie. A természetvédelmi szempontból fontos él helyek, valamint a veszélyeztetett fajok populációinak és él helyének fenntartása érdekében gondoskodni kell olyan hatékony környezetkímél eljárások kidolgozásáról és gyakorlati alkalmazásáról, amelyek az özönfajok állományainak csökkentésére illetve visszaszorítására alkalmasak. 13. Feladat: Természetvédelmi érdekek érvényesítése a vadászatban és a vadgazdálkodásban A vadászati és vadgazdálkodási tevékenység tervezésénél külön kell figyelembe venni a saját vagyonkezelésben lev és a nem kezelt védett természeti területeket. A KNP törzsterületein, ahol a területek jelent s része (60 %) állami tulajdonban és a KNPI kezelésében van, a következ vadászati üzemterezési ciklustól meg kell szerezni a vadászati jogot, és a vadászati tevékenységet csupán állományszabályozási célból szabad folytatni. Az állományszabályozást, egyes túlszaporodott fajok gyérítését más vadásztársaságokhoz hasonló feltételek mellett kell végezni. A saját vagyonkezelés területeken ki kell jelölni a vadászatból kivett területeket. Azokon a védett természeti területeken, melyek kezelési joga nincs (nem lesz) a KNPI kezében (f ként a TK-k területe), kíméleti területek kialakítására és b vítésére vagy különböz korlátozások bevezetésére kell törekedni, különösen a vízimadarak vadászatát illet en. 14. Feladat: Természetvédelmi érdekek érvényesítése a halászatban és a halgazdálkodásban A KNPI kezelésében és hasznosításában egyel re igen kevés halas víz van. Középtávú cél viszont, hogy a védett halastavak kezel i joga átkerüljön a nemzeti parkhoz. Így az esetleges bérbeadással, szerz déses formában lehetne érvényesíteni a természetvédelmi elvárásokat. Olyan halastavak esetében, ahol els dleges cél, hogy természetközeli körülmények alakuljanak ki, ott a természetvédelmi kezelést az igazgatóságnak kell megoldani a Csaj-tavi tapasztalatok alapján. Mindezekhez els lépésben szükséges a természetvédelmi célú halgazdálkodás koncepciójának kidolgozása.


Ahol a halászati jog más szervezetek kezében maradhat, ott hatósági eszközökkel kell érvényt szerezni a természetvédelmi elvárásoknak. További cél, hogy ezek a vizes területek megfelel színvonalon bemutathatók legyenek. 15. Feladat: Kiemelt beruházások kezelése A KNPI illetékességi területén több olyan nagylépték beruházást terveznek (M5, M8, M9, M43, M44, AKP, új Vásárhelyi-terv, 2271/1999 Korm. Hat., széler m vek), amelyek rossz el készítése és tervezése esetén jelent s mérték negatív hatással lehetnek a védett természeti területekre. Minden ilyen beruházás elbírálásánál els dleges szempont, hogy a természetvédelem érdekei ne sérüljenek. E cél érdekében már a tervezés kezdeti stádiumába be kell kapcsolódni, és alternatívák felajánlásával kell elérni azt, hogy a tervezett beruházás ne legyen káros hatással védett természeti területre és védett értékekre. 16. Feladat: Tájvédelem, -rehabilitáció A tanyák a Duna-Tisza közi táj karakterisztikus ember alkotta elemei. Sajnos a tanyai életforma elveszítette vonzerejét, ezért egyre több a lakatlan romos tanya. Ugyanakkor a szaporodó hobby-tanyák esetében a tervez knek kell feloldani a hagyományos, népies, helyi anyagokból készült és a ma elvárható komfortigényekre tervezett házak megjelenése között feszül ellentmondást. Az eredend tájszépség és harmónia meg rzése, csak a tervez kkel, beruházókkal, hatóságokkal való, legkedvez bb megoldásokat keres együttm ködés, kölcsönös kompromisszumok által teljesülhet. A Duna-Tisza közén ez olyan speciális feladat, amely az ország más tájain nem (vagy összehasonlíthatatlanul kisebb súllyal) jelentkezik. 17. Feladat: A kunhalmok, földvárak, egyedi tájértékek felmérése, meg rzése Az egyedi tájérték kategóriájába besorolható tájelemek egyre nagyobb mértékben válnak a településfejlesztés és az intenzív gazdálkodás áldozatává. A még meglév k számát és valóságos értéküket még megbecsülni is nehéz lenne, mivel ahhoz semmiféle – sem országos, sem részleges, területi – felmérés nem áll rendelkezésre. Ez a helyzet csak a további veszélyeztetésükhöz, s t pusztulásukhoz vezet (MSZ 20381:1999). Az Igazgatóság illetékességi területén els dleges cél az egyedi tájértékek, felmérésének felgyorsítása, védelmük biztosítása és nyilvántartások aktualizálása, az adatok számítógépes feldolgozása. Feladatunk a kunhalmok és földvárak teljes kör kataszterének elkészítése, földhivatali nyilvántartásba vétele, botanikai, zoológiai és tájképi értékeik védelme. 18. Feladat: A l terek speciális feladatai A KNPI bócsai, bugaci és kunszentmiklósi területein található egykori orosz l terek katonai tevékenység által okozott kárainak helyreállítása során megoldandó a 4.000 ha terület t zszerészeti mentesítése, az illegális hulladékok elhordása, álcagödrök betemetése és romos, használaton kívüli épületek eltakarítása.


3.2. Vagyonkezelési tevékenység Általános szakmai és fejlesztési célok: •

A kezelési szabályzatok és maradéktalan érvényesítése;

•

A m velési ág-konverziók (szántó- gyep, szántó- erd , erd -gyep) el segítése és végrehajtása;

• •

bérleti szerz dések

hasznosítási

A magyar szürkemarhatartás továbbfejlesztési koncepciójának kidolgozása; A NAKP-ban rejl lehet ségek maximális kihasználása a saját, propagálása az idegen hasznosítású mez gazdasági területeken;

•

Erd - és mez gazdasági gépállomány-fejlesztési koncepció kidolgozása

•

Felkészülés nagy (2-4 ezer hektár közötti) erd területek átvételére

• •

kikötéseinek

A saját vagyonkezelés erd k fahasználati és állományszerkezet – váltási feladatainak ökológikus kezelése Felkészülés az önálló vadászati és halászati joggyakorlás jelent s kiterjesztésére

1. Feladat: Saját vagyonkezelés földterületek ingatlan-nyilvántartási rendezése Az igazgatóság vagyonkezelésében lév földterületek ingatlan-nyilvántartási adatainak digitális formában történ beszerzése a földhasználat változásainak és a bérleti viszonyok alakulásának követése érdekében. Szükséges az erd területek digitális adatállományának megvásárlása is. 2. Feladat: Szántóterületek kezelése 2004. évt l folyamatosan (a haszonbérleti szerz dések lejáratától függ en) saját hasznosításba kívánjuk vonni a szántó m velési ágú területeket. Ezen területek egy részén (150 ha) lucernatelepítést tervezünk. A saját vagyonkezelésben lev , kifejezetten gyenge term képesség szántókon (2300 hektáron, ezen belül a KNP-beli szántók kétharmadán) már középtávon a visszagyepesítést választjuk. 3. Feladat: Mez - és erd gazdasági gépek beszerzése, tárolása A növekv állatállomány, és takarmányszükségletének megtermelése (gyepgazdálkodó gépsorok), a szántók saját hasznosításba vétele, az egyre több saját erd sítés (víztartályos pótkocsi, lakókocsi), az invázív növényfajok irtásának igénye (szárzúzó, aprítógép, ken hengeres gyomirtógép) elengedhetetlenné teszi a KNPI gépparkjának folyamatos fejlesztését, a meglev , elavult mez gazdasági er gépek cseréjét, újak beszerzését, új kiszolgáló és tároló épületek (fedett takarmánytároló, gépszín) létesítését.


4. Feladat: Erd szerkezet-átalakítás Az 1993-as bócsai erd t z óta fokozódó probléma a leégett erd területek természetvédelmi kezelése. Az akác rendkívüli mértékben terjeszkedik, visszaszorítása fontos teend . A bócsai területen belül igen jelent s a feketefeny területaránya is, amely ráadásul gazdaságilag nagyrészt értéktelen faállomány. Célunk a természetszer erd állomány növelése és a gazdasági besorolású erd állomány nagyságának csökkentése. A mártélyi hullámtérben szükséges a folyamatos erd szerkezet-átalakítás, az amerikai k ris és a zöld juhar visszaszorítása, teret adva a fehérnyár felújulásának, illetve hazai fafajok telepítésének. Ezen erd területek megtisztítása a nem kívánatos fafajok állományától és elegyes hazai fafajokkal történ újratelepítése, jelent s nagyságú és költségigényes feladat. 5. Feladat: Csereerd sítések A nem erd talajokon (hajdani homokpusztákon) álló fenyvesek termelésb l való kivonásával, a területek visszagyepesítésével 2004. és 2008. között összesen 150 ha lesz a csereerd sítési kötelezettségünk. Az erd felújítást pótló telepítések esetén a talajel készítés, az ültetés és az ápolás költsége 350 000,-Ft/ha/év, valamint további 4-5 évig az erd sítés ápolási munkái, ami további 125 000,-Ft/ha/év. 6. Feladat: Saját vagyonkezelésben lév erd k állományának növelése Évente 50-50 ha erd telepítéssel tervezzük a vagyonkezelésünkben lév erd állomány nagyságának növelését, erd -él helyeken a természetközeli erd k arányának növelése érdekében. Az elképzelés különböz lombkoronaszint elegyes hazai fafajokkal történ telepítés (pl. kocsányos tölgy; fehérnyár; magyark ris; mezei szil; madárcseresznye; vadkörte; vadrózsa; fagyal; mogyoró; kecskerágó; sóskaborbolya stb.). 7. Feladat: Vadvédelmi kerítések építése, nyiladékok tisztítása Erd telepítéseink vadvédelmi kerítéssel történ bekerítése nélkülözhetetlen a vad által okozott kár megel zése miatt. Jelenleg mintegy 5.000 ha üzemtervezett erd vagyonkezel je az igazgatóság. Ezen erd területek megközelít útjainak tisztántartása t zvédelmi szempontból elengedhetetlen. Évente 30-50 km erdészeti út karbantartása szükséges. 8. Feladat: Az állatállomány fenntartása, gyarapítása Jelenleg Pusztaszeren és Bugacon m ködik állattartó telepünk. E két területen a saját vagyonkezelés gyepek kezelése legeltetéssel történik, közel 500 db-os magyar szürke szarvasmarha állománnyal. 2004-ben megvásárlásra kerül Izsákon egy állattartó telep, a már birtokunkban lév 800 ha földterület szomszédságában. Ennek birtokában 2004-t l a Kolon-tó gyepterületeit is saját vagyonkezelésben, legeltetéssel kívánjuk hasznosítani, mintegy 200 állattal. További állatlétszám növeléssel, Fülöpszállás gyepterületeit is saját vagyonkezelésben, legeltetéssel tervezzük hasznosítani. Fülöpszálláson csak a legeltetési id szakban, mobil karámrendszer kihelyezésével tartanánk szürke szarvasmarhát, téli id szakra az izsáki állattartó telepre kerül az állatállomány.


Juhállomány ismételt beállítása ahhoz szükséges, hogy azon gyepek kezelését megoldjuk, ahol a területet haszonbérl k állatállományával nem tudjuk legeltetni. Az elnádasodó vizes él helyeken a természetvédelmi kezelést megfontolandó bivaly állomány fenntartásával megoldani.

3.3. Idegenforgalomi és oktatási tevékenység A KNPI stratégiai céljai között az egyik legfontosabb a „bemutatási funkcióként” összefoglalt idegenforgalmi és oktatási tevékenység. Érezhet en egyre nagyobb az igény a természeti értékek megismerését célzó terepi programokra. A jelenlegi létesítményeink azonban nem elégítik ki sem a szakmai, sem az idegenforgalmi igényeket. A védettségi el írásokra tekintettel, de a látogatások követhet sége érdekében is belépési rendszert kell kialakítani a nemzeti parkon belül. (belép kártyák bevezetése). Ennek jelent sége könnyen belátható egy széttagolt, több országos közúttal keresztezett síkvidéki nemzeti parkban. Mivel a nemzeti park területein nagy számban m ködnek falusi-, lovas- és egyéb természeti turizmussal foglalkozó vállalkozások, és a kistérségek is terveznek fejlesztéseket a védett területek látogatásával kapcsolatban, meg kell oldani az együttm ködést, együttgondolkodást. A folyamatosan b vül feladatkörök szakszer ellátása a jelenlegi létszámmal nem oldható meg. Létszámb vítés esetén lehet ség nyílik arra, hogy bels munkamegosztásban szakosodjanak a kollégák (fejlesztések és pályázatok, az idegenforgalmi létesítmények m ködtetése, rendezvény- és kiállítás-szervezés, kiadványszerkesztés, oktatói munka, oktatási segédanyagok fejlesztése, stb.). A hatósági tevékenységet is megel z en az idegenforgalmi és oktatási tevékenység a legalkalmasabb a KNPI és a lakosság, az iskolák, az önkormányzatok, a vállalkozások együttm ködésének kialakítására. Az országos és helyi kapcsolatok (pl. oktatási együttm ködések, falusi és ökoturizmus) segíthetnek lebontani a kommunikációs gátat az igazgatóság és az érintett településeken él emberek között. Ezt a célt szolgálja, hogy naprakész, könnyen aktualizálható honlapja legyen a nemzeti parknak, amit a jelenlegi informatikai és tartalmi fejlesztésével lehet megoldani. 1. Feladat: Ökoturisztikai koncepció kialakítása Az ökoturisztikai fejlesztések megalapozása érdekében elengedhetetlen egy átfogó, hosszú távú ökoturisztikai koncepció kidolgozása, amelynek kialakításánál szem el tt kell tartani a természetvédelmi követelményeket, valamint a tervezés alatt álló országos természetvédelmiökoturisztikai koncepció alapelveit.


2. Feladat: Bemutatást segít létesítmények fejlesztése A KNPI bemutatási tevékenységének fejlesztése szempontjából központi jelent ség a fogadóépületek kiépítése illetve felújítása. Els dleges jelent ség ezen belül is a Természet Háza Látogatóközpont emeletén kiállító rész kialakítása, interaktív kiállítás megteremtése. Új látogatóközpontok kialakítását tervezzük a Pusztaszeri TK területén Szatymazon, Bugacon és Fülöpházán. Sor kerül meglév bemutatóhelyeink: - kiállításainak felújítására (Tiszaalpár, Péteri-tó); - múzeumaink kiállításainak újrarendezésére (Pásztormúzeum - Bugac és Virághkúria - Kunszentmiklós); - és a tiszaalpári Árpád-kori falurekonstrukció b vítésére (kora-középkori körtemplom építése). Ki kell alakítani az Igazgatóságtól távolabb lév tájegységeinken egy-egy információs irodát (Apaj, Tiszaalpár, Mártély, Császártöltés). Szükséges a jelenleg meglev 11 tanösvény fejlesztése, az információs táblák felújítása, cseréje, tanösvény ismertet k kiadása, piknikhelyek, illemhelyek építése, további 12 új tanösvény kialakítása. Az öko- és fotós turizmus szervezetté tétele érdekében szükséges állandó fotós leshelyek kialakítása 4 helyszínen. 10 db korlátozásokkal használható leshely és madármegfigyel torony építését irányozzuk el . A Buzsik cs szháznál, és a B. Bognár tanyánál, valamint Császártöltésen a terepi túraútvonalak kiindulási állomásain fogadóhelyszín kialakítására kerül sor. 3. Feladat: Szabadon látogatható területek fejlesztése • A látogatók megfelel tájékoztatása érdekében útbaigazító táblák kihelyezését, egységes információs táblarendszer kialakítását tervezzük: - a közutakon közlekedési irányjelz táblák tájékoztatnak majd a KNPI területén lév tanösvényekr l, bemutatóhelyekr l, múzeumokról, erdei iskola épületekr l; - szöveges-térképes információs táblák kihelyezése a védett területek közelében lév településeken indokolt. • A már meglév túrautak felújítása és új útvonalak kijelölése fontos feladat. • Lovastúra-útvonalakat kívánunk kijelölni Kunpeszér, Bócsa, Bugac, Fülöpháza, Orgovány, Izsák, Kerekegyháza és Pusztaszer térségében. • A túrautak, tanösvények mentén pihen helyeket, (padok, asztalok, es beállók szociális létesítmények) alakítunk ki. • Háziállat bemutató létesítésére Bösztörpusztán és Császártöltésen nyílik lehet ség, gazdagítva az állattartó telep bemutatási lehet ségeit.


4. Feladat: Szemléletformálás, környezeti nevelés Erdei (pusztai) iskola: Szükség van a Fülöpházi Oktatóközpont, és a Péteri-tavi és a bugaci kutatószállás felújítására. (bútorok, konyhai felszerelés, eszközök, távcsövek). A t serdei Tisza Panzió átalakítása emelt szint oktatóközponttá, (az id járási, terepi adottságok és programlehet ségek) itt a leginkább megfelel ek. Ez a létesítmény (az erdei iskolákhoz hasonlóan) helyet ad tanártovábbképzéseknek, egyetemek, középiskolák többnapos terepgyakorlatainak is. 5. Feladat: Kiadványok, publikációk, a tájékoztatás korszer sítése A nemzeti park és a természetvédelem törekvéseinek ismertté tétele érdekében könyvek, id szakos kiadványok, tematikus kiadványok, színes háromnyelv leporelló megjelentetését tervezzük. Megjelentetjük a Boróka füzetsorozatot (7 füzettel) és valamennyi tanösvény ismertet jét. Tervezzük imázs-hordozók, ajándéktárgyak készítését, árusítását is. Rendszeres ismeretterjeszt és szemléletformáló rádióm sor („Zöld sáv”) szerkesztése és sugárzása a kecskeméti székhely regionális adóban, a Gong Rádióban. Honlapunk teljes felújítását, majd folyamatos aktualizálását tervezzük.

3.4. Hatósági tevékenység Általános szakmai célok A KNPI-on hatóságiként kezelt tevékenység egyes elemei fejlesztési célként kevésbé, m ködtetésiként annál inkább kezelhet k. Ebben az összefüggésben értelmezhet az ügyfélbarát hatósági ügyintézés továbbfejlesztése. A hatósági eljárásban törekvésünk az ügyfelek részére az el zetes – határozathozatal el tti – tájékoztatás általánossá tétele, mely révén az ügyfél már az eljárás korai szakaszában megismerheti az elbírálás szempontjait. A hatósági és szakhatósági nyilatkozatok egysége, arculatának továbbfejlesztése is ezt a célt szolgálja. A f bb hatósági feladatok •

Továbbfejlesztend az Igazgatóság földnyilvántartási rendszere. A min ségi fejlesztést egyebek között a tulajdonviszonyok folyamatos változása, az új védett területek és kategóriák belépése, a tájvédelem és az ÉTT-k összefüggései, az ex lege területek folyamatos határkiigazításai, vagy a vagyonkezelés- és nyilvántartás igényei egyaránt indokolják.


•

A földmérési és ingatlannyilvántartási költségek tartós betervezését mindenekel tt - az ex lege szikes tavak és lápok, (melyekb l az országos területnagyság 45 %-a illetékességi területünkön található) határpontosítása és - a szántóterületek m velési ágának folyamatos konverziója indokolják.

•

Tovább folytatandók a területvásárlások az 1995. évi XCIII. tv. alapján. A vásárlások törvény szerinti 2006-os befejezésére csak megfelel , az eddiginél kedvez bb költségvetési kondíciók mellett van mód.

•

Az el vásárlási jog gyakorlásának törvényi lehet sége a KNP Igazgatóságán az országos átlagot jelent sen meghaladó lehet ség. Ennek térségi specifikumai - a tagolt ingatlan- és m velési ág-viszonyok, - az ország messze legkiterjedtebb tanyavilága, - a Nemzeti Földalap részére (a megvétel életjáradékra váltása formájában) történ kizárásból adódó felajánlások.

Ezért évente legalább 100 ha terület el vásárlási jogának gyakorlására kialakítandó és biztosítandó elkülönített, az Igazgatóságon kezelt pénzalap.

3.5 Természetvédelmi rszolgálati tevékenység 1. Feladat: Rövid- és középtávú létszámfejlesztés A természeti oltalom alatt álló területek növekedése, saját vagyonkezelés területeink gyarapodása, valamint a hatósági teend k sokasodása miatt az ellátandó feladatok köre jelent sen b vült. Az rszolgálat tagjai túlterheltek. A hatékony intézkedés és az intézked természetvédelmi r biztonsága miatt a páros rszolgálat alkalmazása is indokolt. Ezért a Természetvédelmi rszolgálat 25 f s létszámát: - rövidtávon (2006-ra) 32 f re (26 f rszolgálat-vezet és helyettese), - középtávon 59 f re (az szükséges növelni.

rkerület-vezet , 5 f tájegységvezet , 1-1 f

rkerület-vezet k létszámának megkétszerezése mellett)

2. Feladat: Ügyeleti csoport m ködtetése A KNPI Természetvédelmi rszolgálatán belül 6 f vel ügyeleti-ellen rz csoport m ködik. Jelenleg e feladat az rkerületi munkától nem független, ennek ellenére az igazgatóság teljes illetékességi területén intézkednek. Speciális kiképzésük megkezd dött, technikai felszereltségük az ri alapfelszerelésen kívül szükséges.


3. Feladat: Az rszolgálat tagjainak képzése • Az rszolgálat 25 tagjai közül jelenleg 13 f rendelkezik fels fokú diplomával, 7 f most végzi fels fokú tanulmányait. • Az el írt végzettség megszerzése mellett szükséges a szakmai vagy f iskolai ismeretek (jogi, fegyverhasználati, ökológiai stb.) készségszinten tartása. • A gyakorlati ismeretek formálása, aktualizálása végett fontos megismerni más igazgatóságok természetvédelmi reinek tapasztalatait, problémáit, ennek érdekében szükséges a kiscsoportokban történ tapasztalatcserék kialakítása. • A természetvédelmi rnek naprakész ismeretekre és adott szituációban azonnali döntéshozatalra van szüksége. Ezért f leg a téli id szakban, de egy-egy kiemelt id szak (vízivadvadászat megkezdése) el tt is ökológiai, jogi, intézkedési tréning tartása szükséges. 4. Feladat: Tájegység-központok és szolgálati lakások kialakítása A természetvédelmi tájegységek kialakítása szükségessé teszi a korszer rszolgálati infrastruktúra megteremtését. A tervezési periódus végére szükséges a tájegység-központok teljes hálózatának kialakítása. Ez több esetben épületvásárlást, illetve átalakítást tesz szükségessé. Kialakításuk során figyelembe kell venni az irodai funkció ellátása mellett a bemutatási, lakhatási lehet ségeket is. Szolgálati lakás építését öt területegységünkön tervezzük. 5. Feladat: Az

rszolgálat felszerelése hordozható rádió adó-vev készülékekkel

A rendszer kiépíttetése – az egységesség elérése érdekében – központi irányítást tesz szükségessé. 6. Feladat: Repül gépes figyel szolgálat m ködtetése A természetvédelmi kezelések hatásának felmérésére, a természetvédelmi korlátozások betartásának ellen rzésére, az esetleges havária esetek el rejelzésére és az ilyen esetek utáni kárfelmérésre, a KNPI természetvédelmi rszolgálata repül gépes figyel szolgálatot m ködtet. 1996 óta a Tisza-völgy természetvédelmi tájegységben, 2002-t l a többi tájegységben évente egyszeri alkalommal repül gépes ellen rzést végzünk. Szükséges a repülési órák számának növelése oly módon, hogy a természetvédelmi rök az általuk kezelt területet éves átlagban legalább három alkalommal ellen rizzék.


3.6 Háttérfeladatok 1. Feladat: Honlap m ködtetése Folyamatosan gondoskodni kell a nemzeti park igazgatóság tevékenységét, a védett természeti területek és fajok állapotát, a fontosabb eseményeket, rendezvényeket bemutató honlap m ködtetésér l. Biztosítani kell egyúttal, hogy a honlap a legfontosabb közérdek tartalmazza, illetve utalás legyen azok elérhet ségére.

információkat is

Gondoskodni kell arról is, hogy a honlap legalább kétnyelv legyen. 2.Feladat: Informatikai fejlesztés A KNPI munkatársai a napi hatósági és kezelési feladatok ellátásához térinformatikai rendszert használnak. Ennek folyamatos fejlesztése és a friss adatokkal való feltöltése elengedhetetlen ahhoz, hogy döntéseiket az aktuális helyzet alapján hozzák meg, és azok szakmailag megalapozottak legyenek.


4. FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK TÁJEGYSÉG SZERINT A feladatok el tti számok a teljes igazgatóságra vonatkozó sorrendet jelölik. 4.1. Duna-mente Természetvédelmi Tájegység 7. Földterületek vásárlása (2.000 ha) 12. Szántók gyepesítése (1.300 ha) 13. Lucernatelepítés (150 ha) 20. Pusztai ligeterd telepítése (10 ha) 29. Az állattartási feltételek megteremtése (Fülöpszállás) 30. Magyar szürkemarha gulya beállítása a Fels -Kiskunsági Szikes tavaknál (200 db) 36. Gyep- és szántógazdálkodási gépsor beszerzése 46.

rszolgálati iroda és kisbemutató kialakítása Apajon

53. Kunszentmiklós- Zay-széki vizes él hely-rekonstrukció (250 ha) 54. Szelid-Kékesi-réti vizes él hely-rekonstrukció (350 ha) 55. Fels -szúnyogi „bajuszcsatornák” tereprendezése (9.5 km) 56. Kígyós-f csatorna természetvédelmi szempontú partrendezése (6 km) 68. Tanösvény létesítése a Szelidi-tavon 70. Nagyállási háziállat-bemutató kialakítása 76. Leshely, megfigyel torony létesítése, Apaj 80. Megfigyel torony építése, Kelemen-szék 85. Információs táblahálózat fejlesztése 94. Kunszentmiklósi múzeumi kiállítások újrarendezése 95. Tájidegen fás- és lágyszárúak visszaszorítása (400 ha) 102. 20 kV-os légvezetékek megszüntetése (3,5 km) ill. földkábelre cserélése (15,0 km) 109. Romos tanyahelyek rendezése (8 db)


4. 2. Észak-Homokhátság Természetvédelmi Tájegység 1.

Ágasegyháza belterület- határi lokalizációs töltésépítés (1,5 km)

2.

Fülöpházi szikes tavak mederrekonstrukciója

3.

Természetvédelmi szempontból nem kívánatos csatornák felszámolása – Tiboldi-árok, XXXVIII. és II/5. csatornák

8.

Földterületek vásárlása (4.150 ha)

14.

Szántók gyepesítése (55 ha)

21.

Buckaerd k átalakítása pusztákká – Orgovány, Bikatorok, Fülöpháza (132 ha)

22.

Erd k faállományának shonosra cserélése

27.

Az állattartási feltételek megteremtése (Izsák)

28.

Magyar szürkemarhagulya beállítása a Kolon-tónál (200 db)

34.

Tájidegen növényfajok visszaszorítását célzó gépek (aprítógép, szárzúzó, ken gép) beszerzése

43.

Állatmenhely kialakítása a Kolon-tavon

47.

Fülöpházi tájegységközpont kialakítása

58.

Szolgálati lakás kialakítása Ágasegyháza térségében

59.

Szolgálati lakás kialakítása Páhi térségében

63.

A Fülöpházi „Naprózsa” oktatóközpont régi (m szakilag amortizálódott) épületének bontása, ill. újjáépítése

69.

Tanösvény létesítése megfigyel toronnyal (Peszéradacsi-rétek)

81.

Tanösvény létesítése megfigyel toronnyal (Ágasegyháza-Orgoványi rétek)

86.

Információs táblahálózat fejlesztése

93.

Tájidegen fás- és lágyszárúak visszaszorítása (700 ha)

103.

120 kV-os légvezeték áthelyezése Fülöpházán (4 km)

105.

20 kV-os légvezetékek földkábelre helyezése (8 km)

112.

Romos tanyahelyek rendezése (15 db)

4.3. Dél-Homokhátság Természetvédelmi Tájegység 4.

A pusztaházi, a dékánykúti, a Szappanos-tavi és a Kel ér-nagylegel i csatornák védett területi szakaszainak megszüntetése

9.

Földterület vásárlása (500 ha)

15.


23.

Erd szerkezet átalakítás (1.000 + 400 ha)


24.

Buckaerd k pusztákká alakítása (100 ha)

35.

Gyepgazdálkodási gépsor beszerzése

38.

Fedett takarmánytároló építése Bugacon

40.

Gépszín építése Bugacon

48.

Bugaci tájegységközpont kialakítása

52.

Erdészeti gépek, gépjárm vek (haszongépjárm , kistraktor, lakókocsi, víztartályos pótkocsi) beszerzése

57.

Szolgálati lakás létesítése Bócsán

67.

Bemutató létesítmények teljes felújítása, új tanösvény kialakítása

75.

A bugaci Pásztormúzeum és a Buzsik-cs szház fejlesztése

78.

A bugaci látogató- és tájegységközpont létesítése

91.


107.

Bugac-lófogói 20 kV-os légvezeték kiváltása (2 km)

110.


4.4. Bácska és Határmente Természetvédelmi Tájegység 10.

Földterületek vásárlása (110 ha)

16.


25.

Szántók erd sítése (15 ha)

26.

Akácosodott/-ított löszlejt k löszgyepeinek rehabilitációja – Hét-völgy, Vörös-mocsár, Orompart (25 ha)

51.

Tájvédelmi körzetközpont és szolgálati lakás kialakítása Császártöltésen

72.

Dávodi Földvári-tó meder-rekonstrukciója

73.

Bácsalmási Sós-tó mederrendezése

74.

Katymár, Madaras-Oromparti vizes él helyek revitalizációja

79.

Közép-csalai pihen - és táborhely, valamint shonos háziállat-bemutató kialakítása

82.

Tanösvény kialakítása

87.

Vörös mocsár TT-en megfigyel torony építése

92.


104.

Vörös-mocsári felhagyott t zegbányák természetvédelmi célú víz- és tájrendezése

108.

20 kV-os légvezeték kiváltása (2 km)


4.5. Tisza-mente Természetvédelmi Tájegység 5.

Az Alpár-bokrosi öblözet kistáj lépték rehabilitációja és NAKP zonális mintaterületté min sítése

6.

A Percsorai –öblözet kistáj lépték rehabilitációja

11.

Földterületek vásárlása (1.120 ha)

17.


18.

Irodaépület vásárlása és berendezése Szegeden

19.

Szántók ártéri gyümölcsössé alakítása (15 ha)

31.

Faültetvények gyeppé alakítása a VTT-hez kapcsolódóan (min. 200 ha)

32.

Erd szerkezet átalakítása (K rös-ér, hullámterek) (250 ha)

33.

Szántók erd sítése (300 ha)

37.

Vadvédelmi kerítések építése (10 km)

39.

A pusztaszeri magyar szürkemarha gulya 50 db-os állománynövelése (200 állatra)

41.

Területfenntartási célú juhászkodás a Lyukas-halomnál (200 db juh)

42.

Vizes él hely fenntartást célzó bivalytartás (30 db) a Vessz s-széken

44.

Takarmánytároló építése a pusztaszeri gulyaállásnál

45.

Kunhalmok rehabilitációja (15 db)

49.

A mártélyi és az alpári információs iroda kialakítása

50.

Tájvédelmi körzetközpont és szolgálati lakás kialakítása

60.

Körtvélyes medertisztítása iszapkotrással (70 ha)

61.

Sas-ér medertisztítása iszapkotrással (60 ha)

62.

Szolgálati lakás építése Pusztaszeren

64.

T serd i Tisza-panzió oktatási központtá alakítása

65.

Tanösvény kialakítása (Fehér-tó)

66.

Tanösvény kialakítása (Mártély)

71.

Tanösvény kialakítása (K rös-ér)

77.

Tanösvény kialakítása (Atka)

83.

Megfigyel hely és -torony építése (Péteri-tó)

84.

Megfigyel hely és -torony építése (Csaj-tó)

88.

Megfigyel hely és -torony építése (Alpári-rét)

89.

Megfigyel hely és -torony építése (Büdös-szék)

90.

Megfigyel hely és -torony építése (K rös-ér)

96.

A Pusztaszeri TK szatymazi látogatóközpontjának kialakítása

97.

Az Alpári Árpád-kori falu b vítése

98.

Meglév kiállítás újrarendezése (Alpár)


99.

Meglév kiállítás újrarendezése (Fehér-tó)

100.

A Pusztaszeri TK ópusztaszeri bemutatóházának kialakítása

101.

Adventív és invázív növényfajok visszaszorítása (800 ha)

106.

20 kV-os elektromos légvezetékek földkábelbe helyezése (7 km)

111.


113.

A Fehér-tavi és Csaj-tavi halastavak extenzifikálása (3.100 ha)

114.

Az ópusztaszeri „Megmaradás fala” áthelyezése a Magyarok Világparkjába


5. FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA A TELJES NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGRA VONATKOZTATVA, FONTOSSÁGI SORRENDBEN 1. Ágasegyháza belterület-határi lokalizációs töltésépítés (1,5 km) 2. Fülöpházi szikes tavak mederrekonstrukciója (180 ha) 3. Természetvédelmi szempontból nem kívánatos csatornák felszámolása – Tiboldiárok, XXXVIII. és II/5. csatornák (6.7 km) 4. A pusztaházi, a dékánykúti, a Szappanos-tavi és a Kel ér- nagylegel i csatornák védett területi szakaszainak megszüntetése (15,2 km) 5. Az Alpár-bokrosi öblözet kistáj lépték mintaterületté min sítése (4.230 ha)

rehabilitációja és NAKP zonális

6. A Percsorai-öblözet kistáj lépték rehabilitációja (6.100 ha) 7. Földterületek vásárlása - (Szabadszállás, Harta, Dunapataj, Szakmár) (2.000 ha) 8. Földterületek vásárlása - Észak Homokhátság tájegységben Ágasegyháza, Orgovány) (4.150 ha) 9. Földterület vásárlása Dél Homokhátság Kaskantyú, Páhi, Kiskunmajsa) (500 ha)

tájegységben

(Kunadacs, Izsák, (Bócsa,

Orgovány,

10. Földterületek vásárlása Bácska tájegységben (Katymár, Madaras) (110 ha) 11. Földterületek vásárlása Tisza menti tájegységben (Mártély, Baks, Dóc, Csanytelek, Tömörkény, Szatymaz) (1.120 ha) 12. Szántók gyepesítése Duna menti tájegységben Szabadszállás, Harta Dunapataj) (1.300 ha)

(Kunszentmiklós,

Apaj,

13. Lucernatelepítés a Duna menti tájegységben (Kunszentmiklós, Dunapataj) (150 ha) 14. Szántók gyepesítése Észak Homokhátság tájegységben ( Orgovány, Kunadacs) (55 ha) 15. Szántók gyepesítése Jakabszállás) (150 ha)

Dél

Homokhátság

tájegységben

(Bócsa,

Orgovány,

16. Szántók gyepesítése Bácska tájegységben (Katymár, Madaras) (300 ha) 17. Szántók gyepesítése Tisza menti tájegységben (Mártély, Ópusztaszer, Pusztaszer, Szatymaz) (500 ha) 18. Irodaépület vásárlása és berendezése Szegeden 19. Szántók ártéri gyümölcsössé alakítása Tisza menti tájegységben (15 ha) 20. Pusztai ligeterd telepítése Duna menti tájegységben - Szakmár (10 ha) 21. Buckaerd k átalakítása pusztákká (Orgovány, Bikatorok, Fülöpháza) (132 ha) 22. Erd k faállományának shonosra cserélése Észak Homokhátság tájegységben (230 ha) 23. Erd szerkezet átalakítás Dél Homokhátság tájegységben (Bócsa, Orgovány, Kaskantyú, Bugac) (1.000+400 ha)


24. Buckaerd k pusztákká alakítása Dél Homokhátság tájegységben (Bócsa, Orgovány) (100 ha) 25. Szántók erd sítése Bácska tájegységben - Madaras (15 ha) 26. Akácosodott/-ított löszlejt k löszgyepeinek rehabilitációja – Hét-völgy, Vörösmocsár, Orompart (25 ha) 27. Az állattartási feltételek megteremtése (Izsák) 28. Magyar szürkemarha gulya beállítása a Kolon-tónál (200 db) 29. Az állattartási feltételek megteremtése (Fülöpszállás) 30. Magyar szürkemarha gulya beállítása a Fels -Kiskunsági Szikes tavaknál (200 db) 31. Faültetvények gyeppé alakítása a VTT-hez kapcsolódóan Tisza menti tájegységben (min. 200 ha) 32. Erd szerkezet átalakítása K rös-ér, hullámterek (250 ha) 33. Szántók erd sítése Tisza Hódmez vásárhely) (300 ha)

menti

tájegységben

(Mártély,

Dóc,

Baks,

34. Tájidegen növényfajok visszaszorítását célzó gépek (aprítógép, szárzúzó, ken gép) beszerzése Észak Homokhátság tájegységben 35. Gyepgazdálkodási gépsor beszerzése Dél Homokhátság tájegységben 36. Gyep- és szántógazdálkodási gépsor beszerzése Duna menti tájegységben 37. Vadvédelmi kerítések építése Tisza menti tájegységben (10 km) 38. Fedett takarmánytároló építése Bugacon 39. A pusztaszeri magyar szürkemarha gulya 50 db-os állománynövelése (200 állatra) 40. Gépszín építése Bugacon 41. Területfenntartási célú juhászkodás Tömörkényben (200 db juh ) 42. Vizes él hely fenntartást célzó bivalytartás (30 db) az ópusztaszeri Vessz s-széken 43. Állatmenhely kialakítása a Kolon-tavon 44. Takarmánytároló építése a pusztaszeri gulyaállásnál 45. Kunhalmok rehabilitációja Tisza menti tájegységben (15 db) 46.

rszolgálati iroda és kisbemutató kialakítása Apajon

47. Fülöpházi tájegységközpont kialakítása 48. Bugaci tájegységközpont kialakítása 49. A mártélyi és az alpári információs iroda kialakítása 50. Tájvédelmi körzetközpont és szolgálati lakás kialakítása Tisza menti tájegységben Ásotthalom 51. Tájvédelmi körzetközpont és szolgálati lakás kialakítása Császártöltésen 52. Erdészeti gépek, gépjárm vek beszerzése Dél Homokhátság tájegységben 53. Kunszentmiklós- Zay-széki vizes él hely-rekonstrukció (250 ha) 54. Szelid-Kékesi-réti vizes él hely-rekonstrukció (350 ha)


55. Apaj, Fels -szúnyogi „bajuszcsatornák” tereprendezése (9.5 km) 56. Kígyós-f csatorna természetvédelmi szempontú partrendezése (6 km) 57. Szolgálati lakás létesítése Bócsán 58. Szolgálati lakás kialakítása Ágasegyháza térségében 59. Szolgálati lakás kialakítása Páhi térségében 60. Körtvélyes medertisztítása iszapkotrással (70 ha) 61. Sas-ér medertisztítása iszapkotrással (60 ha) 62. Szolgálati lakás építése Pusztaszeren 63. A Fülöpházi „Naprózsa” oktatóközpont régi (m szakilag épületének bontása, ill. újjáépítése

amortizálódott)

64. T serd i Tisza-panzió oktatási központtá alakítása 65. Tanösvény kialakítása (Fehér-tó) 66. Tanösvény kialakítása (Mártély) 67. Bemutató létesítmények teljes felújítása, új tanösvény kialakítása Dél Homokhátság tájegységben (Fülöpháza, Kunpeszér) 68. Tanösvény létesítése a Szelidi-tavon 69. Tanösvény létesítése megfigyel toronnyal (Peszéradacsi-rétek) 70. Nagyállási háziállat-bemutató kialakítása 71. Tanösvény kialakítása (K rös-ér) 72. Dávodi Földvári-tó meder-rekonstrukciója (48 ha) 73. Bácsalmási Sós-tó mederrendezése (3 ha) 74. Katymár, Madaras-Oromparti vizes él helyek revitalizációja (360 ha) 75. A bugaci Pásztormúzeum és a Buzsik-cs szház fejlesztése 76. Leshely, megfigyel torony létesítése, Apajon 77. Tanösvény kialakítása (Atka) 78. A bugaci látogató- és tájegységközpont létesítése 79. Közép-csalai pihen - és táborhely, valamint shonos háziállat-bemutató kialakítása 80. Megfigyel torony építése, Kelemen-széken 81. Tanösvény létesítése megfigyel toronnyal (Ágasegyháza-Orgoványi rétek) 82. Tanösvény kialakítása Bácska tájegységben (Madaras) 83. Megfigyel hely és -torony építése (Péteri-tó) 84. Megfigyel hely és -torony építése (Csaj-tó) 85. Információs táblahálózat fejlesztése Duna Kunszentmiklós, Fülöpszállás, Dunapataj)

menti

tájegységben

(Apaj,

86. Információs táblahálózat fejlesztése Észak Homokhátság tájegységben (Kunadacs, Kunpeszér, Fülöpháza, Ágasegyháza)


87. Vörös mocsár TT-en megfigyel torony építése 88. Megfigyel hely és -torony építése (Alpári-rét) 89. Megfigyel hely és -torony építése (Büdös-szék) 90. Megfigyel hely és -torony építése (K rös-ér) 91. Tájidegen fás- és lágyszárúak visszaszorítása Dél Homokhátság tájegységben (Bugac, Bócsa, Páhi, Kaskantyú, Orgovány) (1200 ha) 92. Tájidegen fás- és lágyszárúak visszaszorítása Bácska tájegységben (Dávod, Katymár, Madaras, Bácsalmás) (200 ha) 93. Tájidegen fás- és lágyszárúak visszaszorítása Észak Homokhátság tájegységben (Kunadacs, Kunpeszér, Fülöpháza, Izsák) (700 ha) 94. Kunszentmiklósi múzeumi kiállítások újrarendezése 95. Tájidegen fás- és lágyszárúak visszaszorítása Duna menti tájegységben (Szabadszállás, Fülöpszállás, Akasztó, Harta) (400 ha) 96. A Pusztaszeri TK szatymazi látogatóközpontjának kialakítása 97. Az Alpári Árpád-kori falu b vítése 98. Meglév kiállítás újrarendezése (Alpár) 99. Meglév kiállítás újrarendezése (Fehér-tó) 100. A Pusztaszeri TK ópusztaszeri bemutatóházának kialakítása 101. Adventív és invázív növényfajok visszaszorítása Tisza menti tájegységben (Lakitelek, Alpár, Mártély, Sándorfalva) (800 ha) 102. 20 kV-os légvezetékek megszüntetése – Apaj (3,5 km) ill. földkábelre cserélése Duna menti tájegységben (Kunszentmiklós, Szabadszállás, Fülöpszállás) (15,0 km) 103. 120 kV-os légvezeték áthelyezése Fülöpházán (4 km) 104. Vörös-mocsári felhagyott t zegbányák természetvédelmi célú víz- és tájrendezése (680 ha) 105. 20 kV-os légvezetékek földkábelbe helyezése Észak Homokhátság tájegységben (Izsák, Páhi) (8 km) 106. 20 kV-os elektromos légvezetékek földkábelbe helyezése Tisza menti tájegységben (Alpár, Csanytelek) (7 km) 107. Bugac- lófogói 20 kV-os légvezeték kiváltása (2 km) 108. 20 kV-os légvezeték kiváltása Bácska tájegységben - Madaras (2 km) 109. Romos tanyahelyek rendezése Duna menti tájegységben (8 db) 110. Romos tanyahelyek rendezése Dél Homokhátság tájegységben (8 db) 111. Romos tanyahelyek rendezése Tisza menti tájegységben (5 db) 112. Romos tanyahelyek rendezése Észak Homokhátság tájegységben (15 db) 113. A Fehér-tavi és Csaj-tavi halastavak extenzifikálása (3.100 ha) 114. Az ópusztaszeri „Megmaradás fala” áthelyezése a Magyarok Világparkjába


6. TÉRKÉPMELLÉKLETEK 6.1. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság m ködési területe


6.2. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság rszolgálati Tájegységei

A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HATÉVES FEJLESZTÉSI TERVE ( )

Recommend Documents