FÉNYKÉPEZŐGÉPEK
Készítette: Musza Alexandra Anyagtudomány MSc
• A fotográfia vagy fényképészet a fény által közvetített képi információk rögzítése technikai eszközök (fényképezőgép, fényérzékeny anyag stb.) segítségével. • Kezdetben a fotó nem akart többnek látszani, mint precíz leképező eszköz – 19 - 20.századtól művészet • Elnevezése a görög φως phosz („fény”), és γραφις graphisz („rajz”) szóból ered, együtt „fénnyel rajzolás” vagy „fényrajz” a jelentése.
A legalapvetőbb – a szem információ 95%-a
• • • • •
pálcika(fény)/csap(szín) retina (ideghártya) látóideg (vakfolt) látóköteg (keresztezés) nyakszirtlebeny látóközpont
A szem képalkotása
Az első – camera obscura = lyukkamera • legegyszerűbb • doboz - szoba
• fordított állású kép • mai fényképezők is ezen alapulnak • fényképezés előtt fizikai és csillagászati eszköz • soha nem lesz tökéletesen éles 17. századtól
példák: • Erzsébet híd kereszttartó elemeiben (videó) • Magyar Képzőművészeti Egyetem régi bejárata
forrás: Ugi Dávid
Joseph Nicéphore Niépce – a feltaláló • camera obscura képének fixálása ezüst-kloriddal (már tudtak az ezüstsók fényérzékenységéről – Shulze) legalkalmasabb anyag a bitumen (1818 – 3 hónap)
• 1826 – 27 első időtálló fénykép
Kilátás a dolgozószobából
• Niépce és Daguerre közös munkája dagerrotípia: 1839. augusztus 19. • • • •
ezüstözött rézlemez siker kulcsa a polírozás!!! halogén- gőzben sötétsárga színű lett kamerába helyezték és exponálták előhívás: előhívóládában gyertyával, borszeszégővel melegített higany gőzével • keletkezett higany-ezüst amalgámot Na2S2O3-ban fixálták. • tartósítás céljából arannyal színezték • légmentes csomagolás az oxidáció miatt
• 1850-es évekre már lerövidült az expozíciós idő • Archer – nedves kollódiumos eljárás • hátránya: frissen, helyszínen kellett előhívni a képet • ezüsthalogenid érzékenyítés • kollódium = alkohol és éter keverékében oldott kollódiumgyapot • 19. század második felében hatalmas népszerűség
• kamerákra több lencsét illesztettek (képes levelezőlap) • harmonikaszerű illesztés
• 1861 – az első színes kép • James Clerk Maxwell • piros, kék és zöld szűrők használata
• 1893 – az első víz alatti kép • Louis Boutan
• 1907. első színes-film (Kodak) • Lumière testvérek – az első színes eljárás
• 1937. Polaroid Corporation – helyben előhívó kamera fejlesztése (1947) • az eljárás a mai napig gyártási titok
• 1959. Nikon – egy adott objektív használata különböző Nikon gépeken • 1959. első teljesen automata fényképezőgép – Agfa Optima • 1973. első digitális fényképezőgép – AT&T Bell Laboratories • CCD: töltés-csatolt-eszköz
• 1986 - Kodak – 1 MP kép, de drága és körülményes • 1995 – fényképezőgép + videokamera = Ricoh RDC-1 • horribilis ár (13.000 $)
• 1999 – Nikon – olcsóbb, nagyobb felbontás • 2003 – Canon – <1000 $ és >6 MP
A fényképezőgép fizikája
Bevezetés - törvények • Ha a tárgyról (T) kiinduló fénysugarak irányváltoztatás nélkül jutnak a szemünkbe, akkor közvetlenül a tárgyat látjuk. Ha a fénysugarak valamilyen felületen visszaverődtek, közeghatáron megtörtek, vagy optikai eszközön haladtak át a szemünkbe érkezés előtt, akkor a látszólagos kiindulási pontokat, vagyis a tárgynak csak a képét (K) látjuk. • Tárgytávolság (t): a tárgy optikai tengelyre eső vetülete és az optikai középpont távolsága. Valódi tárgy esetén pozitív, összetartóan érkező sugarak esetén negatív. • Képtávolság (k): a kép optikai tengelyre eső vetülete és az optikai középpont távolsága. Valódi kép esetén pozitív, látszólagos kép esetén negatív. • Nagyítás (N): a képméret (K) és a tárgyméret (T) hányadosa. A nagyítás negatív is lehet, a kép és a tárgy viszonylagos állásától függően.
• Leképezési törvény:
• Lencsék képalkotása: • Szórólencsék • egyenes állású, kicsinyített, látszólagos kép • pozitív előjel
• Gyűjtőlencsék: • távoli tárgy: fordított állású kicsinyített kép • nagyon közeli: egyenes állású, nagyított kép
• felbontóképesség: az a legkisebb távolság, aminél közelebbi pontok már nem különböztethetők meg egymástól.
• Az objektív átmérőjének a növelésével a felbontóképesség is nő
• pixel: (=képpont) egy pixelgrafikus képen egy pont. A képpont a legkisebb megcímezhető illetve szerkeszthető alkotóeleme a képnek vagy képernyőnek. információtartalmát a színe adja. Színes képekben minden képernyőbeli képpontnak három tulajdonsága van, ezek a vörös (red), zöld (green) és kék (blue) intenzitás (röviden RGB), amelyekből a megfigyelhető szín additív színkeveréssel jön létre. • megapixel: megmutatja, hogy az adott eszközben hány darab fényérzékelő elem található, vagyis milyen maximális felbontásban tud digitális képet alkotni. 1 megapixel = 1 000 000 pixel
Az objektív • alanyról visszaverődő fény összegyűjtése • kép minősége függ az anyagától (Zeiss) • tökéletlen leképzés (=lencsehibák) több lencse • exponálás biztosítása (=elkészítés) • fontos a lencse minősége • mélységélesség • a fókuszálás legegyszerűbb a tükörreflexes kameráknál • tárgyról valódi képet ad • emberi szem
Tükörreflexes kamerák • objektíven keresztül látjuk a kompozíciót 45°-os szögben elhelyezett síktükör • exponáláskor a tükör felcsapódik • kezdetben felcseréltoldalú - korrigálás: prizma
Expozíció = kép elkészítése • zár kioldásával a filmet/érzékelőt a tárgyról visszaverődő fénysugaraknak kitesszük • expozíciós idő: • függ fényerősségtől (nappal rövidebb) • zárszerkezet vezérli • objektívvel szabályozható a fény mennyisége
Zárszerkezet • gyűrű alakú rugós szerkezet • manapság 2 fajta: • redőnyzár – gépváz • közvetlen az érzékelő előtt helyezkednek el • gomb lenyomása után lefut • lassan mozognak, így nehéz: sport, vaku, gyors mozgás
• központi zár – objektív • rugóval megfeszített fém lamellák • áthaladó fény útjának biztosítása • vakuhoz könnyebb
Rekeszszerkezet =blende • lencsén áthaladó fény mennyiségének • expozíciós idő hosszának szabályozása • rekeszszámok • minden állás az előzőhöz képest feleannyi fényt enged be mértani sor
• ha a fény csökken, nő az expozíciós idő
Szűrők • átlátszó anyagok – fénysugár átengedése • beeső fény egy részének elnyelése, másik részének átengedése • vékony lemezek készítése – fény összetételének változtatása FÉNYSZŰRŐK
• csoportosítás - milyen célra? milyen anyagból? színszűrők
folyadékszűrők
szürke szűrők
színes üvegszűrők
polarizációs szűrők
interferenciaszűrők zselatin- ill. műanyagszűrők
Papír • • • • • • • •
legnagyobb mennyiségben fotopapír fotokémiailag tiszta alapanyag, szennyezések kerülése nem lehetnek fémnyomok nyerspapír alapanyag: nemesített szulfit-szulfátcellulóz, pamut enyvezéshez gyanta,keményítő, zselatin átlátszatlanság növelése fehér pigmentekkel színezés színezékkel és optikai fehérítőkkel fontos tulajdonság: • mechanikai szilárdság • fehér szín (fehér valamely árnyalata)
Felhasznált irodalom • https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A9nyk%C3%A9pez%C3%A9s • Morvai György – Szimán Oszkár : Fotozsebkönyv • Babiczky,Tőkés,Gara,Radó – Mikrofilmezés,dokumentációs fényképezés • http://www.bykyny.hu/fenykepezes-alapfogalmak.shtml • http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/fizika/fizik a-11-evfolyam/a-fenykepezogep-es-a-diavetito/fenykepezogepes-kepalkotasa • https://www.youtube.com/watch?v=azaLV9pQimY • http://index.hu/belfold/budapest/mozi4560/ • http://www.buvarfotosob.hu/sites/default/files/buvarfototortenelem.pdf
Köszönöm a figyelmet!
