Fenyődi Andrea Pénzesné Börzsei Anita. Kézikönyv. Az én világom 1. tanításához

Fenyődi Andrea – Pénzesné Börzsei Anita

Kézikönyv Az én világom 1. tanításához

A kiadványt az Oktatási Hivatal TKV/4084-15/2013 határozati számon 2013. 04. 05-tól 2018. 08. 31-ig tankönyvvé nyilvánította.

Fenyődi Andrea – Pénzesné Börzsei Anita Szerkesztette Benkőné Nyírő Judit Kapcsolódó kerettanterv EMMI kerettanterv 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet AP-011831 ISBN 978-963-328-185-7 © Fenyődi Andrea, Pénzesné Börzsei Anita 2013 1. kiadás, 2013 A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az Apáczai Kiadó Kft. 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014 E-mail: [email protected] Internet: www.apaczai.hu Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Borítóterv Sellyei Tamás Ottó Nyomdai előkészítés YEP Bt., Oláh Zoltán Terjedelem: 11,35 A/5 ív Tömeg: 232 g

BEVEZETŐ

3

Bevezető Az iskolába lépő gyermek személyisége születése óta formálódik az őt körülvevő környezet, a család és legfőképpen az édesanyja által közvetített normák alapján. Az 1–4. évfolyamban az erkölcsi nevelés feladata, hogy elősegítse a gyermek erkölcsi érzékének továbbfejlődését a már kialakult értékekre építve. A cél az, hogy a tanulók képessé váljanak a társadalomban általánosan elfogadott erkölcsi értékek befogadására, bensővé tételére, az erkölcsi szabályok alkalmazására. Mindez nem könnyű feladat, hiszen még felnőttként is kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor fejtörést okoz, melyik erkölcsi elv szellemében döntsünk. Az erkölcstan tanításán tehát sajátos tanítási-tanulási folyamatot értünk. A tantárgy elsősorban nem ismeretközlő, hanem érték- és fejlesztésközpontú. Célunk az önálló és felelős gondolkodás, ezáltal a tudatos cselekvés kialakulásának elősegítése. Tankönyvcsaládunk olyan tartalmakat hordoz, amelyek segítik a gyermekeket önmaguk, társaik, környezetük és ezekhez való viszonyuk mind jobb megismerésében. Ezek az ismeretek szükségesek ahhoz, hogy felelősen gondolkodó emberekké váljanak. A kerettantervnek megfelelően a témakörök nem lineárisan, hanem spirálisan épülnek egymásra, az egyes évfolyamokon egyre mélyebb értelmezést nyerve térnek vissza. Az erkölcstan tantárgy tanítója sokkal inkább moderátorként, mint hagyományos tanárként, ismeretközlőként vesz részt ebben a folyamatban. Feladata, hogy változatos módszertani eszköztárat alkalmazva próbálja meg a gyermekeket a témákra nyitottá tenni, ráirányítsa a figyelmüket az elhangzottakra, bátorítsa őket a kérdezésre, vitatkozásra, állásfoglalásra. Ha ez sikerül, akkor a gyermekek képesek lesznek megfogalmazni a témában felmerülő erkölcsi kérdéseket, elveket, képessé válnak az erkölcsi dilemmák felismerésére, megvitatására és konklúziók levonására. Az erkölcstan tantárgy és ehhez íródott tankönyvünk tehát a gyermek kérdező, kereső, próbálkozó, gondolkodó énjére épít már az egészen kis gyermekek esetében is. Az első évfolyamos tankönyv is ezt a célt szolgálja, hasznos segítőként támaszt, mankót nyújtva a pedagógusnak. A témák feldolgozása inkább a hétköznapi életből merített és oda visszacsatolható tapasztalatokra és személyes élményekre épít, semmint elméleti jellegű ismeretekre. A fejezetekben szerepelnek játékok, szituációk, képek, erkölcsi kérdéseket felvető irodalmi szövegek, mesék, versek. Mindegyik elindíthatja a beszélgetést a témáról. Úgy gondoljuk, minden tanító maga dönti el, mennyire él a tankönyv kínálta eszközökkel vagy használ fel másokat. Nem az a cél, hogy pontról pontra végezzünk a tankönyv minden felvetésével, hanem az, hogy a gyermekek kinyíljanak, és a már fentebb felsorolt módszerek segítségével megismerjék, tudatosítsák, elfogadják és bensővé tegyék a téma adta erkölcsi értékeket. Ehhez a közös, úttörő jellegű munkához kívánunk sok sikert! A szerzők

4 BEVEZETŐ

1. Az erkölcstan tanításának koncepciója A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény alapján 2013 Ahogy azonban szülőként, pedagógusként is tudjuk, sokszor arra szeptemberétől felmenő rendszerben bevezetésre kerül az általá- van a legkevesebb időnk, hogy ezekről a folyamatokról beszélgesnos iskolai órakeretben az erkölcstan tantárgy. A tanulók kötelező- sünk velük, elsősorban arra figyelve, amit ők akarnak mondani, kéren választhatnak az iskola pedagógusa által tanított erkölcstan tan- dezni, megfogalmazni. tárgy, illetve az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan között. Éppen ezért helytelen az az elképzelés, hogy az erkölcstan célja valamiféle hagyományos értelemben vett tananyag megtanítáAz etika tantárgy felső tagozaton már 2001 óta választható modul. sa, esetleg számonkérése lehet. Azt sem várhatjuk, hogy a család, Alsó tagozaton azonban most először van lehetőség arra, hogy a az egyéb közösségek és a média hatását az iskola vagy akár ez gyerekekkel külön órakeretben, életkori sajátosságaiknak megfe- a heti egy tanóra teljes egészében felülírja. Ám az iskola nevelő lelően erkölcsi dilemmákról beszélgessünk, önmaguk, társaik és feladatát is fel kell vállalnunk. Mégis mit tehetünk? Meglátásunk közösségeik megismerését segítsük. Ezek a célok rendkívül fonto- szerint, elsősorban pedagógusként kell hiteles mintát nyújtanunk a sak a nevelés szempontjából, és a gyermekek számára is elsődle- gyermeknek. Másrészt gondolkodó lénynek tekintve a gyerekeket, ges kérdések. Egyes tantárgyak keretein belül, valamint az iskolai a bennük eddig kialakult és folyamatosan alakuló erkölcsi felfogást életben előforduló helyzetek kapcsán lehetőség nyílik arra, hogy elkezdhetjük tudatosítani, felszínre hozni. Az erkölcsi döntés valójáa felmerülő erkölcsi kérdésekről beszéljünk, ám a mindennapi isko- ban választás egy adott helyzetben több lehetséges cselekvés vagy lai gyakorlatban kevés idő jut erre. A tantárgy bevezetése erre biz- következtetés közül. Ilyen helyzetek bemutatásával nemcsak segíttosít időt, amelyet jól kell kihasználnunk. jük a gyerekeket gyakorlatot szerezni ebben, hanem ennek során megérthetik, hogy ezek nem mindig egyszerű helyzetek és döntéAz erkölcstan tanítása előtt értelmeznünk kell magát a fogalmat sek, előfordulhatnak ellentmondások is, tehát sokszor alapos megis. A tantárgy meghatározása a Nemzeti alaptantervben szerepel: fontolásra van szükség. Ezzel elfogadóbbak is leszünk velük: jelez„Az erkölcsi nevelés a minden emberben jelen lévő erkölcsi érzék zük, hogy mi, felnőttek is tudjuk, nem mindig könnyű és egyértelmű kiművelését jelenti; ami nem kifejezetten egyik vagy másik tantárgy a feladat, ami rájuk vár nap mint nap! Ugyanilyen fontos az önismefeladata. Az iskolai környezet, a pedagógusi példa, az osztályközös- ret fejlesztése ahhoz, hogy felismerjük, milyen, esetleg nem tudatos ség élete a maga egészében nyeri el erkölcsi jelentőségét. A helyes elvek vezérlik a cselekedeteinket, és így döntéseink megfontoltabbá magatartás és a jó döntés elveiről kialakított álláspontok párbeszéde válhassanak. Azzal is foglalkozunk, hogy cselekedeteink mozgatóvégigkíséri a civilizáció történetét. Az erkölcstan és az etika feladata, rugói között vannak érzelmek is. hogy megismertessen ezzel a hagyománnyal. Nem kész válaszokat kínál, hanem a kérdések felismerésére és értelmezésére törekszik. Nagyon fontos a közösség szerepe. A gyermek gondolatai, megláA morális helytállás értelmének sokoldalú megvilágításával segít tásai találkoznak társaiéval és a felnőttével, ezek összevetése, megkülönbséget tenni jó és rossz döntés között.” vitatása sugalmazza azt is, hogy erkölcsi elvek mindnyájunkban vannak, és feltehetően a legfontosabbakban egyet is értünk, hiszen Az erkölcstan bevezetését az az igény hívta elő, hogy a gyerekek, ezek az emberi együttélés alapjai. A legszélesebb körben értelmezfiatalok erkölcsi érzékét fejlesszük az iskolában, segítve ezzel őket hető alapelv: „Viselkedj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy ők önálló, autonóm, felelős személyekké válni. Ennek a feladatnak az viselkedjenek veled szemben!” Közösségben a gyerek megtapaszösszetett voltával és nehézségével tisztában kell lennünk! A NAT talhatja, hogy mindenki különböző személyiség, ugyanakkor megmegfogalmazásából is kiderül, hogy habár az erkölcstan az erköl- ismerheti azon mikrokultúrák közötti különbségeket, amelyekhez ő csi nevelést szolgálja, nem gondolhatjuk azt, hogy ez az iskolában és társai tartoznak. kezdődik, és ott zajlik a legintenzívebben. A gyerekek minden helyzetben mintát kapnak és értelmezik is a „helyes viselkedés, csele- Az erkölcstan bevezetése újszerű szemléletet is hozhat a tanítás kedet” fogalmát. Sokszor egymásnak ellentmondó értelmezésekkel értelmezésében, céljaink és módszereink megválasztásában. Sok találkoznak, amikor is a kimondott elv és a felnőttek viselkedése szempontból eltérhet a megszokott tanítási keretektől, nagy rugalnincs összhangban. Nem könnyű dolog tehát kialakítaniuk saját, masságot, érzékenységet és kreativitást igényel a pedagógustól. kellően erős erkölcsi elveiket, amelyek illeszkednek közössége- Másképp értelmezendők a „tananyag”, „ellenőrzés”, „számonkéik, családjuk, iskolájuk, csoportjaik, kultúrájuk erkölcsi rendjéhez. rés”, „követelmény” fogalmak az erkölcstan tanítása során. A figyeArról sem szabad megfeledkezni, hogy felnőttek és gyerekek egy- lem megfordul: elsősorban a pedagógus figyel a gyerekre, osztályra, aránt kerülnek olyan helyzetbe, amikor azt tapasztalják, hogy két a gyerekek pedig egymásra. Azt tartjuk hasznosnak, ha a tanóra vagy több, önmagában helyes erkölcsi elv kerül összeütközésbe, és menetét az osztályban történő események, a gyerekek reakciói iráígy kell döntést hozniuk. nyítják, nem az előre leírt tervek. Mivel az ilyen típusú óravezetésről kevés tapasztalat gyűlt össze, azonkívül nehéz megjósolni, hogyan Nem becsülhetjük le a gyerekek gondolkodási képességeit és ter- viszonyulnak a gyerekek majd a tantárgyhoz, hiszen számukra is mészetes módon fejlődő erkölcsi érzéküket sem. Azt is tudjuk, hogy teljesen új lesz, természetesen az erkölcstan módszertana az azt a gyermek személyiségének alakulásában óriási szerepe van az tanító pedagógusok gyakorlati tapasztalatai, visszajelzései alapján érzelmi azonosulásnak. A gyerekek az iskolába már úgy érkeznek, alakulhat. hogy zajlik bennük az a folyamat, ami erkölcsi szabályaikat alakítja.

BEVEZETŐ

5

2. Tematika, kerettantervi meghatározottság Tankönyvünk a kerettantervben meghatározott tematikus hálóhoz igazodik. 8 évfolyamon a hat nagy témakör ismétlődik négyszer, kétéves ciklusban. A témakörök: 1. Önmagam, 2. Társkapcsolataim, 3. Közvetlen közösségeim, 4. Tágabb közösségeim, 5. Én és a környező világ, 6. Én és a mindenség.

és más közösségek szokásaival. Fontos tudni, hogy ezek a témák a 6–8 éves gyerekek előzetes tudásának, tapasztalatának és általános gondolkodási képességeinek megfelelően kerülnek feldolgozásra, tehát elsősorban a saját világukról és konkrét élethelyzetekről van szó.

Ezeken belül az egy-egy témához tartozó résztémák mindig módosulnak a tanulók bővülő ismereteinek, élettapasztalatainak, életkori sajátosságainak, gondolkodásuk fejlődésének megfelelően. Így például a „Társkapcsolataim” témában az 1–2. évfolyamon a családtagoknak van elsődleges szerepe, 5–6. évfolyamon a kortárs csoportoknak, barátoknak, míg 7–8. évfolyamon már jelentős szerepet kap a párkapcsolat. Egy első osztályos tanuló számára a társadalom még nem értelmezhető fogalom, de a „Tágabb közösségeim” témakörben felső tagozaton – a gyerekek gyarapodó történelmi, társadalomismereti tudása miatt – már helyet kaphat a társadalmi igazságosság általános kérdése. Ugyanakkor ez a téma kisebbeknél is elindítható a mindennapi életben megfigyelhető jelenségek megbeszélésével, pl. anyagi különbségek, segítségnyújtás, a család nehéz helyzetei. A jelenségek magyarázatát természetesen a gyerekek életkorának és fogalmi ismereteinek megfelelően adhatjuk meg, illetve kereshetnek a gyerekek maguk is magyarázatot. Előfordulnak olyan kérdések is, amelyek ugyanúgy hangzanak el minden ciklusban, például: „Milyen vagyok?”. Erre a kérdésre is változik a válasz az életkor előrehaladásával.

Azonban a kerettanterv kiemeli: „…sem a nagy témakörök, sem pedig a résztémák tantervi egymásutánja nem jelent előírt sorrendet. Az, hogy melyik kérdéskör mikor kerüljön sorra, leginkább helyben, a tanulócsoport ismeretében határozható meg.” Így mi is azt javasoljuk, hogy a tankönyv felépítését a szükséges rugalmassággal kezeljék a tanítók.

A ciklikus felépítést ezek a különbségek – tehát ismeret- és tapasztalatbeli különbségek, kognitív képességek eltérései, életkori sajátosságok – indokolják. A nagy témakörök sorrendjét pedig az határozza meg, hogy a gyermek megismerése hogyan indul el önmagától szűkebb környezetén át a külvilágig. A hat nagy témakörből az első három került az első osztályos tankönyvünkbe: a) Ilyen vagyok, b) Én és a társaim, c) Én és a közösségeim címmel. Ezeken belül a fejezetek témáit a kerettantervben felsorolt résztémákhoz igazítottuk.

A tankönyv fejezeteiben szereplő résztémák

Ilyen vagyok – nevem, külsőm, múltam, érzéseim, félelmeim, egészségem, kedvenceim, döntéseim.

Mit jelenthet az, hogy helyben határozható meg legjobban a tananyag sorrendje? Egyrészt minden pedagógusnak joga, hogy az „itt és most” helyzet alapján döntsön arról, mire van szüksége a csoportnak, tudása és szakmai véleménye alapján ő határozza meg, milyen tananyagot tanít – természetesen összhangban a Nemzeti alaptantervvel, a kerettantervvel és a helyi tantervvel. Az erkölcstan esetében azonban különleges jelentése van ennek. Bár a tantárgy ismereteket is közvetít, hiszen döntéseink tudatos meghozatalához sok ismeretre van szükség, az elsős tankönyvben ilyen ismeretek nincsenek leírva. A tankönyv egyes fejezeteiben megjelölt témákhoz elsősorban célokat rendelünk, és az elsődleges cél a téma megbeszélése a felsorolt – ám nem kizárólagos vagy kötelező – kérdések segítségével, illetve olyan helyzetek elemzése, amelyekben erkölcsi kérdések kerülhetnek elő. Ezek a beszélgetések azonban nehezen tervezhetőek és irányíthatóak, ezért a tankönyvet inkább egy eszköztárnak kell tekinteni, amelynek segítségével kezdeményezhetjük, vezethetjük a beszélgetést. De ez a beszélgetés változtathatja irányát és témáit úgy, hogy egy bizonyos témából kiindulva eljuthatunk más, éppen olyan fontos, akár nem várt, a gyerekeket jobban érdeklő területre. Amennyiben úgy látja a pedagógus, hogy továbbra is erkölcsi kérdések vagy a tantárgy más témái kerülnek elő, javasoljuk, hogy ne szakítsa meg ezt a folyamatot. Ugyanígy, ha az órai beszélgetés során áttérnek egy másik, a tankönyvben szereplő résztémára, a következő órán át lehet térni az azt tárgyaló fejezetre.

A témakörökön belül felmerülő erkölcsi fogalmak, dilemmák megbeszélésén túl egyéb célok is megvalósulnak a tanítás során. Az értékek mellett még néhány fontos dolog megjelenik a tematikában, Én és a társaim – kapcsolatom ismerőseimmel, ismeretlenek- többek között a prevenció. Első osztályban az idegenekkel szemkel, illem, viselkedés, segítség, szeretet, bizalom, bizalmatlan- beni bizalom/bizalmatlanság témában hozzuk szóba az elővigyázaság, konfliktusok, megbántás, hazugság, jóvátétel, kommunikáció, tosságot, az egészség témában a balesetmegelőzést, egészséges figyelem, megértés. életmódot, és már érintjük a digitális korszak jelenségeit, veszélyeit. Én és a közösségeim – családi kapcsolatok, szokások, ünnepek, napirend, szabályok otthon és az iskolában, hasonlóságok és különbségek a gyerekek életében, másság, más élethelyzetek.

A kerettantervnek megfelelően az első nagy téma az önismerettel foglalkozik, külső, belső tulajdonságokkal, fontos kapcsolódási pontokkal, érzelmekkel, azok elfogadásával. A második a társas kapcsolatok sokszínűségével, örömeivel, nehézségeivel. A harmadik az elsődleges közösségekkel, az azokban működő szokásokkal

6 BEVEZETŐ

3. Módszertani ajánlás Beszélgetés. A kerettanterv is elsősorban a szabad beszélgetést Másik kérdés az, hogyan tudunk szót illetve elég figyelmet adni egy javasolja az elsődleges módszernek, mivel fontos, hogy a gyermek gyereknek. Nagy létszámú osztálynál kisebb a lehetőség arra, hogy saját gondolatait, véleményét kimondja, ezáltal tudatosítsa, vala- mindenkit meghallgassunk. Kipróbálásra javasoljuk a csoportmunmint mások gondolatait is meghallgassa, megértse. A szabad, kát. Ez a munkaforma ritka az iskolákban, mivel nem kis szervetanító által moderált – tehát nem irányított, hanem kezdeménye- zést igényel. De például a nyelv- vagy projektórai tapasztalatok azt zett és mederben tartott – beszélgetés nemcsak az önismeretet mutatják, hogy a gyerekek ezt is gyorsan megszokják még kisebb és kommunikációt fejleszti, hanem a vitakultúrát, empátiát, toleran- korban is. Bíznunk kell az önállóságukban, hiszen később ezt egyre ciát is gyakoroltatja. Ezért úgy gondoljuk, hogy itt maguk a mód- jobban elvárjuk tőlük. Az átmeneti időszakot követően természetesszerek is szolgálják a tantárgy fejlesztési céljait. Ez a módszertani sé válhat számukra ez a munkaforma is. Csoportmunkánál figyelhagyomány az etika és gyermekfilozófia oktatásához nyúlik vissza, nünk kell a csoport összetételére. Ez lehet véletlenszerű, ami egy jól a kerettanterv is kérdések és nem kijelentések formájában íródott. alakuló közösségben valószínűleg nem lesz probléma. Máshol érdeA tankönyv kérdései elsősorban a pedagógusnak jelentenek javas- mes először a barátokat egy csoportba osztani, de később fokolatokat a beszélgetés vezetéséhez, de természetesen rugalmasan zatosan változtassunk ezen, ne erősítsük azt, hogy egy adott csokezelendők. A pedagógus szabadon választhat, kérdezhet másként portnak mindig ugyanazok a tagjai! Nem minden feladat alkalmas is, hiszen az adott gyerekcsoport ismeretében ő tudja eldönteni, csoportmunkára, de ez is a tanító meglátásán múlik. Bonyolultabb milyen módon lehet legjobban megközelíteni a témát. kérdéseket jobb tanítói figyelemmel kísérni. A csoportok alakítása során hasznos valamilyen keretet, egyszerű szabályokat bevezetni. A beszélgetés témáinak felvetéséhez tankönyvünk több formát kínál. Például legyen a csoporton belül valaki, aki arra figyel, hogy kultuA témára közvetlenül vonatkozó kérdéssorokon kívül beszélgetést ráltan beszélgessenek, ne vágjanak egymás szavába, másvalaki a indíthat egy esemény, amely lehet valós, saját élményen alapuló beszélgetés végén összefoglalhatja a csoportban elhangzott érdevagy irodalmi műben leírt eset, egy szituáció megfigyelése, átélé- kesebb gondolatokat a többi csoport tagjai számára. se. A versek inkább érzéseket közvetítenek. A képeken megjelenő helyzetek szintén eseményekről tudósítanak, de sokkal szabadabb A csoportmunka mellett nagyon jól alkalmazható módszer a párasszociációkra adnak lehetőséget. munka. Nagyszerűen fejleszti az egymásra figyelést, az empátiát, toleranciát. Tankönyvünkben sok olyan feladat szerepel, amelynél A témakörökhöz tartozó szövegek teljes terjedelmükben csak a használható, mint például szituációs játékokban, kreatív alkotótevékézikönyvben találhatók meg, ezek egészét javasoljuk felolvasásra. kenységeknél, pl. játékkészítés, tenyérnyomat-készítés, de a ráhanNemcsak azért, mert első osztályban még nem várható a gyere- golódást segítő játékoknál is, mint például a bizalomjáték. kektől olyan olvasási készség, hogy hosszabb szövegeket feldolgozzanak, hanem mert a felolvasás oldottabb légkört teremt, és Ahogy már korábban említettük, az, hogy a közösség tagjai beszélkönnyebben tudnak a gyerekek a történetre koncentrálni, jobban getnek egymással, odafigyelnek egymásra, erőteljes hatással van megértik azt. A szövegre vonatkozó ellenőrző kérdések is elsősor- a tanulásukra, ám számolnunk kell néhány nehézséggel is. Elsőban a bemutatott esetre fókuszálnak, okokra, indítékokra, követ- sorban a helyzet esetleges ismeretlenségével. Ha ez az egyetlen kezményekre, ebben a feldolgozás módja eltér a hagyományostól. alkalom, mikor szabad beszélgetésre van idő vagy lehetőség az iskolában, időbe telik, míg kialakul ennek a rendje, megszokottA beszélgetés központi szerepe miatt át kell gondolnunk néhány szer- sága. Első alkalmakkor a pedagógusnak és a gyerekeknek ki kell vezési, óravezetési kérdést. A beszélgetés ideális formája az egymás találniuk ennek a szabályait, hiszen valószínűleg tapasztalataik szefelé fordulás, a körben ülés, de a legtöbb iskolai tanterem úgy van rint „tanulni” padban ülve, táblát figyelve szokás. Érdemes tudatoelrendezve, hogy a gyerekek a tanítót lássák, ne egymást. Ez azt sítani a gyerekekben, hogy ez az óra kicsit más – majd még látjuk sugalmazza, hogy elsősorban a tanítóhoz beszéljenek, rá figyelje- több dologban is –, mint a többi, inkább a készségtárgyak óráihoz nek, egymást csak másodsorban hallgassák. Szerencsés lenne, ha a hasonlítható. beszélgetéshez – például kis létszámú osztálynál, elég nagy teremben – a székekből kört alakítanánk. Tisztában vagyunk vele, hogy Gondot okozhat, ha a közösség nem összetartó. Mivel azonban első ez időt vesz el, átmeneti rendetlenséggel jár, de ahogy a gyerekek osztályról van szó, év elejétől amúgy is feladatunk a közösség erőmegszokják egy rajz-, testnevelés- vagy technikaóra előkészületeit, sítése, annak elősegítése, hogy a gyerekek megismerkedjenek egyúgy ezt is megtanulják. Ha ez nem lehetséges, mindenképpen java- mással. Ez az óra erre komoly lehetőséget ad, és nem kell indosoljuk, hogy a székeket fordítsák egymás felé, és a pedagógus is kolni, mennyivel hatékonyabb egy jó közösséggel együtt dolgozni. üljön valahová közéjük, jelezve, hogy résztvevője a beszélgetésnek. A közösségnek része a pedagógus is, az ő elfogadottsága is növeA tankönyvben vannak alkotó, rajzoló, színező típusú feladatok, eze- kedhet ezeken az órákon. ket hagyhatjuk az óra végére levezetőnek vagy otthoni feladatnak, ha szükségét érezzük. A legnagyobb gondot az okozhatja, ha a gyerek nem vonható be a beszélgetésbe. Ez fakadhat abból, hogy nem szeret „szerepelni”, de abból is, hogy bizonyos kérdésekre nem akar a csoport előtt válaszolni. Nagyon kényes területre léphetünk egy egyszerű „Milyen a kapcsolatod a szüleiddel?” vagy „Ki bántott meg

BEVEZETŐ

7

legutóbb?” kérdéssel. Ezt a tanítónak rendkívül érzékenyen kell volna el?” vagy „Miért mondták vajon azt, hogy…?” A kérdések kezelni. Nehéz eldönteni, szabad-e ilyesfajta kérdéseket feltenni természetesen a lezajlott helyzethez igazodnak, ha egy különösen egyáltalán. Ha egyik gyermek sem beszél szívesen, a tanító dönthet érdekes szituáció alakul ki, akkor jobban ki lehet elemezni. A játék úgy, hogy ő kezdi a beszélgetést egy személyes történettel. Legin- kétféleképpen készíthető elő: megadjuk a helyzetet, a szereplők kább úgy teremthetünk lehetőséget arra, hogy a gyermek beszél- pedig szabadon alakítják a játékot – ekkor a tanítónak időtartamot hessen, elmondhassa véleményét, gondolatait, hogy nem egyes kell megadni, vagy menet közben megállítani a játékot, hogy az időt szám második személyben tesszük fel neki a kérdést, hanem egy kontrollálja –, vagy a szereplők előre megkapják az instrukciókat szituációt néz meg vagy történetet hallgat meg, amelyben másokkal arról, nagyjából hogyan viselkedjenek, mit mondjanak. Ha a tanító történnek meg események, és arról, mintegy kívülről nézve beszél- is részt vesz a játékban, szándékosan kiélezetté teheti a helyzetet, így utána a követő megbeszélés érdekesebb lehet. Ha rutinossá het. Ezt a módszert alkalmazza a gyermekfilozófia, etika is. válnak a gyerekek mind a játékban, mind az elemzésben, akár el Tankönyvünkben mindkét módszer jelen van. Majdnem mindegyik is hagyhatjuk a tanári kérdéseket. A konkrét szituációk mellett a fejezetben van irodalmi mű vagy annak részlete, ahhoz kapcso- történetek a dramatizálásra is jó lehetőséget teremtenek. A gyerekek lódó kérdéssor és a gyereket megszólító kérdéssor is. Gyakoriak a szereplők bőrébe bújva átélhetik a szerep adta érzelmeket. a képek, amelyekről, akár az irodalmi idézetekről, szabadon lehet Kialakul bennük a jó és rossz érzésekkel kapcsolatos sajátos beszélgetni. Itt is arra biztatjuk a pedagógusokat, hogy belátásuk szerepbeli viszonyulás. Dramatizálás után könnyebben véleményt szerint és az órán történtek alapján válasszanak a lehetőségekből. tudnak alkotni arról, hogy a szereplők különböző helyzetekben való döntései milyen erkölcsi megítélés alá esnek. Szituációs játék. Amíg új tevékenységnek számít, akár a tanító is vállalhat szerepet benne, hogy bátorítsa a tagokat. Amennyiben Itt a helye annak, hogy megemlítsük, természetesen bármilyen a csoport szereti, alkalmazhatunk többször szituációs játékot. valóságban lezajlott esemény, konfliktus, probléma is behozható az Egy helyzet eljátszása után néhány szabad vagy fókuszáló erkölcstanórára megbeszélésre, eljátszásra, ám óvatosan kezelve kérdéssel elemezzük a látottakat. Pl. „Mit gondoltok erről a azt, attól függően, érintett-e valaki az osztályban benne. helyzetről?” „Egyetértesz azzal, amit tettek?” „Te is így játszottad

4. Követelmények, értékelés, számonkérés Láthatjuk, hogy a „megtanítandó tananyag” a szokásostól eltérően értelmezhető. Az erkölcstanórán alsóbb osztályokban elenyésző a megtanítható deklaratív tudás, az esetlegesen felmerülő fogalmak értelmezésén túl nincs is. Ilyen memorizálható tudást nem tudunk számon kérni sem. Az etika, az emberismeret, filozófia tanítása során megjelennek az alapvető erkölcsi, etikai fogalmak, amelyekről beszélünk, ezáltal értelmezzük is őket. Ilyen például az együttműködés, boldogság, együttérzés, hűség, tisztelet, megbocsátás. A tankönyv témáiban ezek a fogalmak előkerülnek, legtöbbjüket mégsem neveztük meg a tankönyvben, mivel nagy részük elvont, általános fogalom. A pedagógusra szeretnénk bízni, hogy aszerint, mennyire ismerik az adott csoportban a gyerekek a fogalmat, döntse el, érdemes-e beszélni a róla, definiálni azt. Felső tagozaton ezek már mind meg fognak jelenni. Taníthatnánk és számonkérhetnénk erkölcsi alapelveket, de a cél nem elsősorban ezek megismertetése, hanem az, hogy a gyerek azonosuljon velük. Az órákon megfogalmazott erkölcsi elvek felismerés, belátás révén alakulnak ki, erősödnek meg a gyerekben. Ez hosszabb folyamat, és sokban függ attól, mit hozott magával a gyermek. Ezért „követelményeket” sem könnyű felállítani. Ezekre a kerettanterv is csak javaslatot tesz: „… az értékelés módja is eltér a hagyományos tantárgyi értékeléstől. Az osztályozás nélküli értékelés fontos területe lehet a kívánatos magatartási értékek rendszeres megerősítése – szóban vagy bármilyen egyéb formában –, egyrészt a pedagógus, másrészt a társak és a közösség részéről. Osztályzattal is értékelhető az egyéni vagy közös feladatokban való részvétel, illetve egy-egy konkrét tevékenység

megvalósításának igényessége.” Tehát leginkább az órán való részvétel lehet az értékelés alapja, természetesen elsősorban ahhoz viszonyítva, honnan indul a gyermek, hiszen egy visszahúzódóbb vagy kevésbé kreatív tanuló hátrányba kerül egy olyan órán, ahol elsősorban a beszéd a lényeg. A beszélgetésekbe kapcsolódás mellett a szituációs játékokban, dramatizálásban, szerepjátékokban való aktív részvételt is értékelhetjük a gyermekeknél. Fontos, hogy nem értékelhetjük, minősíthetjük az egyéni véleményt még akkor sem, ha ellentétes az általunk kívánatosnak tartott erkölcsi értékeléssel, hiszen nem az a célunk, hogy ezeket hangoztassa a gyerek, hanem hogy elgondolkodjon rajta.

Javaslatok az értékelésre

Ha az értékelést tágabb értelemben nézzük, el lehet szakadni a szokásos iskolai értékeléstől, akár én-üzenetek alkalmazásával: „Ma nagyon örültem annak, hogy…”, „Ma csalódott voltam azért, mert…”. Ezeket az üzeneteket a gyerekek is küldhetik egymásnak, vagy saját magukról is szólhatnak. Akár kis „ajándék” kíséretében, papírból kivágott figurák átadásával lehet jelezni, mi történt velük. A tankönyv szinte minden fejezete tartalmaz kreatív, önállóan elvégezhető feladatokat, ezek igényes megoldása is értékelhető. A szituációs játékokban, a dramatizálásban és szerepjátékokban való aktív részvétel is értékelésre adhat lehetőséget.

8 BEVEZETŐ Ismétléskor, ami lehet egyszerű felidézése az órai beszélgetéseknek, kérhetjük, hogy ha a gyerekek hasonló eseteket időközben megfigyeltek, átéltek, akkor meséljenek róla. Nem javasoljuk, hogy naplószerűen értékeljék az elmúlt időszakot aszerint, helyesen cselekedtek-e helyzetekben, vagy hogy „fejlődött-e” az erkölcsi érzékük. Ha órán felvetnek korábban megfigyelt eseményeket, és azt elemzik, értékelik, az is jutalmazható.

Nem valószínű, hogy az erkölcstan tantárgy megkapja azt a kiváltságot, hogy ne kelljen osztályozni a későbbiekben, úgyhogy erre is javaslatokat érdemes majd tenni a gyakorlati tapasztalatok alapján. Felsőbb osztályokban, mivel ott nő az ismeretek szerepe, lehet majd az önálló munkát, projekteket stb. értékelni.

5. Fejlesztési célok és elvárt eredmények A tantárgy tekintetében ezeket is újra kell fogalmazni. Céljaink ter- udvariasság, mások igényeinek figyelembevétele; szeretet, megbámészetesen vannak, de ezek „elvárható” mértékű megvalósulása nás, megbocsátás; szokások, hagyományok fontossága, szabályok és ennek mérése nem lehetséges egyelőre. Ha a későbbi tapaszta- elfogadása. latokból kirajzolódik valamilyen rendszer, azt a tanítók alkalmazhatják majd. Egy rosszul működő értékelési és követelményrendszer Az alábbi területeken történő fejlesztés: Az énkép, az önkiazonban komoly károkat okozhat, éppen a célok elérésében. A fej- fejezés és az önbizalom erősítése. Erkölcsi dilemmák, helyzetek lesztési célok általánosságban a következők. elemzésének képessége. Tájékozódás a személyes kapcsolatok és vonzódások világában. A kommunikáció alapvető elemeinek tudatoIsmerkedés a következő értékekkel, ezek tudatosítása: sítása. A személyes érzések és gondolatok kifejezésének gyakorláönismeret, önazonosság, önelfogadás, családhoz tartozás, biz- sa. A családi, rokonsági kapcsolatok, hagyományok fontosságának tonságra törekvés, óvatosság, megfontoltság, önmagam védelme; átérzése. A szabályok felismerése, alkalmazása, értése, megítélése. felelősség – tárgyaimért, környezetemért, egészségemért –, jó és Annak felismerése, hogy más környezetben egészen más módon rossz – helyzetek, következmények, döntések – , a nehéz helyzetek élhetnek emberek. megoldására törekvés; mások megismerésére törekvés, empátia,

6. A témakörök bemutatása A tankönyv felépítése

Három nagy témakörön belül összesen 26 fejezet van, mindegyik egy résztémát dolgoz fel. Fejezetenként 1 vagy 2 órát javaslunk, 32 órára terveztünk. Ezeken túl javaslunk három ismétlő- vagy projektórát, amelyekhez anyag nem szerepel a tankönyvben.

A fejezetekben található feladatok állandó felépítést követnek. Egy fejezeten belül nem mindig szerepel mindegyik elem, és változó lehet a sorrend is. 1. rész: ráhangolás a témára – játék, kép, vers 2. rész: feldolgozás – kérdések a témáról, beszélgetés a képről 3. rész: szöveg bemutatása – irodalmi részlet, párbeszéd 4. rész: szövegfeldolgozás – kérdések, a szövegben bemutatott helyzet megbeszélése 5. rész: témafeldolgozás – a szövegben bemutatott helyzet általánosítása – kérdések, képek, szituációs játék 6. rész: levezető – egyéni alkotás, rajz, manuális tevékenység A tankönyvben a feladatok színezése jelzi a tanítónak, melyik fő szakaszhoz tartozik a feladat. Rózsaszín a ráhangoló szakasz, sárga a témafeldolgozó, zöld a szövegfeldolgozó és lila az alkotó, levezető jellegű feladat. A piktogramok a gyerekeknek jelzik a tevékenységi formákat.

A tanító joga eldönteni, milyen módon, sorrendben használja fel a feladatokat, vagy akár választ más szövegeket, tesz fel más kérdéseket. A fejezet mindegyik feladata kapcsolódik a résztémához, tehát sorrendjük sem kötött. Ha például a gyerekek már a ráhangoló szakasz során olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek hosszabb megbeszélést igényelnek, vagy egy kép kapcsán előjönnek saját élményeik, a tanító legyen bátor, és ne féljen ezzel tölteni az egész tanórát! Ha viszont nem nyílnak meg könnyen a gyerekek, a kötöttebb feladatokat érdemes előnyben részesíteni, azok elvégzése is fejlesztő hatású. Ilyenkor javasoljuk a kötött feladat bővítését, például a meserészlet eljátszását, átdolgozását. A tankönyv módszertani eszköztárként szerepeljen, vagy mint egy lehetséges minta az óra levezetésére. A kreatív, önálló feladatok lehetnek otthoni vagy levezető, esetleg „pihentető” feladatok, vagy áttehetők a projektórára. Ha szükségesnek látja a tanító, vagy ha adott fel otthoni feladatot, az óra elején röviden visszakérdezhet az előző óra témájára, akár úgy, hogy a feladat megoldásait nézik meg, akár néhány ismétlő kérdéssel, pl. a történetről. De ebből semmiképpen ne legyen valamiféle számonkérés! Idézzék fel, mik voltak a fő gondolatok a beszélgetések során. Ez a szakasz legyen rövid, mert időt vehet el a következő témától. Természetesen továbbra is érvényes, hogy ha így indul meg egy újabb beszélgetés, például mert előző alkalommal nem volt idő befejezni, akkor használják ki a lehetőséget.

BEVEZETŐ Projektóra

9

A nagy témák végén a három fennmaradó órából egyet-egyet ismét- Tervezhető az osztálynak, csoportoknak közös projekt is, például lő- vagy projektóraként tervezhetünk. Ezeken feldolgozhatunk olyan egy helyzet közös továbbgondolása, egy történet befejezése, átdoltankönyvi feladatokat, amelyek az órák során kimaradtak, akár gozása, majd lerajzolása, eljátszása vagy egyéni munka minden azért, mert nem jutott rá idő, akár azért, mert a tanító szándékosan gyereknek, például projekt önmaga bemutatásáról rajzzal, jeleka projektórára hagyta a feladatot már az óra tervezése során. Mivel kel, fotókkal vagy „rajzos történet” az életéről. Ha úgy érzi a tanító, a kimaradt feladatok több résztémához kapcsolódnak, ez az óra az hogy érdemes kiemelni, átismételni az órák során felmerült értéegész témakör ismétlésének is megfelelhet. Ha elsősorban kreatív keket, kialakult véleményeket, következtetéseket, akkor ezekre is feladatok maradtak ki, akkor az egész óra lehet alkotó, egyéni vagy visszatérhet, felidézve ezeket a kijelentéseket, például a történetekcsoportmunkával járó, levezető szakasz, természetesen az alkotá- hez kapcsolva. Ehhez érdemes órák után lejegyeznie a gyerekeksokat érdemes bemutatni, megbeszélni. Össze lehet állítani a kima- től elhangzott legfontosabb gondolatokat. De ebből se legyen valaradt versekből, szituációs játékokból, máshonnan hozott képekből miféle számonkérés! Végül pedig megpróbálkozhat azzal is, hogy egy, a tankönyvi fejezethez hasonló felépítésű óratervet is, amely néhány, általa kiemelt erkölcsi fogalmat, értéket nevesít, megbevegyesen dolgozza fel a résztémákat. A projektórát meghatározhat- széli a csoport, mit értenek ezeken a szavakon, ezek köré szerveja az is, melyik téma keltette fel az osztály érdeklődését legjobban, ződik az óra. (Ilyenre példa a 21. fejezet Szópiac játéka.) A kiemelt esetleg melyik beszélgetés maradt félbe, vagy ellenkezőleg: a tanító fogalmat értelmezni kell, példákat keresni rá, ki lehet találni, eljátdönthet úgy is, hogy azt a témát vagy feladattípust ismétli, amelyi- szani ide illő eseteket. ket a legnehezebben tudtak feldolgozni. A következőkben részletesen bemutatjuk a 26 fejezetet, a résztéma elsődleges céljait és a feladatokra vonatkozó javaslatainkat, megjegyzéseinket. Az értékek listája tartalmazza azokat, amelyek megerősítésén dolgozunk, ám nem kell, hogy ezek mindegyike elhangozzék az órán. A „felmerülő fogalmak” közé viszont olyanokat írtunk, amelyek vagy szerepelnek a tankönyvben, vagy felmerülhetnek a beszélgetések során. Ezeket, ha szükséges, értelmezni kell.

10

I. FEJEZET – ILYEN VAGYOK

Ki vagyok én?

Tartalom

Útmutató a feladatokhoz

Könyvünk első nagy témaköre a legkisebb egységből, a gyermek  1  Ráhangoló játék. Két játék közül is választhat a pedagógus. Az személyiségéből indul ki. Az identitás kérdése, a másoktól való első segíti az éppen iskolába kerülő gyermekeket egymás megismegkülönböztetés már az óvodában megjelenik, most arra vagyunk merésében. A játék kezdetén bemutatkoznak, gyakorolják egymás kíváncsiak, milyen tevékenységek, tárgyak, játékok segítik a gyer- megszólítását. Hozzáfűzhetik a bemutatkozáshoz saját kedvenc meket abban, hogy önmagát mind jobban megismerje, és saját tevékenységüket is, ami szintén önmaguk és társuk jobb megismeegyediségét ki tudja fejezni. rését segíti. Az önazonosság kérdését az első fejezetben a nevünkkel kapcsolatos A második játékban állatnevet választhatnak a gyermekek. Körben felvetések alkotják. Megbeszéljük, ki milyen nevet kapott születése- ülve, láncszerűen érdemes játszani. Itt arra kérdezzünk rá, hogy kor, hogyan és hányféle módon szólítják őket mások. Mi a keresztnév, a kiválasztott állat milyen vélt vagy ismert tulajdonsága inspirálta családnév, becenév? Melyik megszólítás számukra a legkedvesebb? a gyermeket a vele való azonosulásra.  2   3  Történet. Fésűs Éva Csupafül című meséjének részletéből Cél megtudjuk, hogyan kapta a nevét a főhős, megismerjük a nyusziA gyermek legyen tisztában saját nevével, a családnév, keresztnév, családot, a testvéreket és nyuszinagyanyót. A történetből kiindulva becenév fogalmával. Tudja, hogy milyen dolgok, tárgyak, tevékeny- lehetőséget kapnak a gyermekek, hogy elmeséljék saját névadásuk ségek segítik őt abban, hogy önmagát önálló, aktív személyiségként történetét. Biztassuk őket arra, hogy szüleiket kérdezzék meg erről, élje meg. ha még nem tudják. Gyakorolják itt a bemutatkozást, elmondhatják érzelmi viszonyulásaikat nevükhöz, becenevükhöz. Röviden beszélheFelmerülő értékek, fogalmak tünk a családról, családtagokról. Később egy külön fejezetben részleÖnismeret, énkép, önazonosság, önbizalom, család, társak, tesen és bővebben is feldolgozzuk a család témakört. összetartozás érzése.  5   6   7  Rajzos feladatok. Segítik a gyerekeket abban, hogy Név, családnév, keresztnév, becenév, megszólítás, jel. jobban megnyíljanak, képesek legyenek magukról, kedvenc tárgyaikról, játékaikról, tevékenységeikről beszélni. Választásuknál indokolhatják, mi a legfontosabb számukra. Ezek a feladatok segítik őket önmaguk jobb megismerésében.

I. FEJEZET – ILYEN VAGYOK Játékleírás

 1  Két játék „Ki az, aki nincsen velünk?” A játék alkalmas egymás megismerésére, nevek memorizálására. Egy gyermeket kiküldünk a teremből, egy másik gyermeket elbújtatunk a tanári asztal mögé. A kint lévő gyermeket a következő mondókával hívjuk vissza: „Egy erdőben jártunk, keltünk, egy gyermeket elvesztettünk, mondd meg nekünk …(név), mondd meg nekünk, ki az, aki nincsen velünk!” Feladata az elbújt gyermek nevének kitalálása. Ha nehezen megy, az elbújt kisgyerek az asztal mögül mondhat néhány szót magáról, pl. külső tulajdonságok, kedvenc tevékenységek, bemutatkozás név nélkül stb. „Ha állat lehetnék, … lennék, mert …” A gyerekek körben ülnek, mindenki választ magának egy állatnevet, és a fenti mondattal mutatkozik be. Az indoklásnál az állat valamilyen, számára kedves tulajdonságával érvelhet.

11 Irodalmi szövegek

Fésűs Éva: Csupafül 22 meséje – részlet A Jószagú réten lakom, nyáron pitypangra néz az ablakom. Egér szomszédék és a katicák úgy ismernek, mint rendes nyuszikát, ki szépen fülel, s jókor megijed, ha fű között a szél zizeg. Szeretek bukfencezni a vetésben, vagy hintázni a Ritkabúza téren, és az is mindjárt kiderül, hogy miért lett a nevem CSUPAFÜL. Ha Szürkeanyu mesél valamit, egyszer se fintorgatom az orromat, amíg hallgatom. A testvérkéim se fintorgatják. A testvérkéim nagyon szép neveket kaptak az idei salátanaptárból, úgymint: Nyuszóka, Muszóka, Szuszóka, Puhaláb, Tapsika, Pufóka…, de itt megakadtak Szürkeanyuék, mert nem volt tovább a naptár. A szomszéd néni egyszer kölcsönkérte, és megette a végét. Nekem ezért nem jutott név, és egészen addig „csak egy mezei kisnyuszi” voltam, amíg be nem toppant hozzánk Nyuszinagyanyó, hogy megnézzen minket. A testvérkéimet sorba csókolgatta. – Szakasztott az apja!… Ez is, meg ez is!… Ó, ó! Mintha csak az én hajdani kis Szürkémet látnám! Én is lesütöttem a szememet, és illedelmesen feléje tartottam a pofikámat, de a cuppanás nem jött, hanem Nyuszinagyanyó ijedten felkiáltott: – Végtelen búzaföld!… Hiszen ez a gyerek csupa fül! A testvéreim kuncogni kezdtek: mik-mak!… De Szürkeanyu hirtelen az ölébe kapott és úgy megölelt, hogy hallottam a szíve dobogását. – Csupafül! Csupafül! Megvan a neved, édes kis nyuszifiam! Azóta így ismernek az egész Zabkörúton, a Ritkabúza játszótéren, sőt még a mezei általános iskolában is. És ezen a néven mutatkoztam be Tüskebökinek, a süngyereknek, amikor először találkoztunk.

12


Megérkezés a családba

Tartalom


Ebben a fejezetben arról beszélgetünk a gyerekekkel, hogyan vár-  1  Ráhangoló képsor és vers. A kezdő vers és a mellette látható ták őket a szüleik, mi mindent tudnak születésük körülményeiről. hívóképek segítségével beszélgethetünk arról, kit hogyan vártak a Elmesélhetik családi körülményeiket, mesélhetnek édesanyjukhoz, szülei, milyen a kapcsolatuk édesanyjukkal, édesapjukkal, testvéreédesapjukhoz, testvéreikhez fűződő érzelmeikről, kapcsolataik mi- ikkel. Kihez milyen szoros szálak kapcsolják őket? Mitől és hogyan nőségéről. E témák egy része ismét előkerül a 3. nagy témakörben. erősödhetnek családi kötelékeik? A játék asszociációs voltából adódóan az anyai szeretettől indulva Cél sok minden felszínre kerülhet, ami a gyerekekben korai gyermekkoA gyermek ismerkedjen meg családba érkezésének, születésének rukhoz, családi kapcsolataikhoz, születésükhöz kapcsolódik. A játékörülményeivel. A beszélgetésekben az anya-gyermek kapcsolat kot körben ülve érdemes játszani, hogy mindenki a másikra tudjon fontossága mellett erősítsük az apával, testvérekkel való kapcsolat figyelni. fontosságát is. A beszélgetések erősítsék az egymás közötti szere-  2  Történet. Számadó Ernő Aranylencse című meséjének részletétetkapcsolat fontosságát. ből a gyermekek megismerhetik egy Istenhívő asszony gyermek után sóvárgó vágyakozását. A történet segítségével ők is elmesélhetik azt, Felmerülő értékek, fogalmak hogyan várták őket szüleik, mit meséltek nekik erről, hogyan telt a Önelfogadás, családhoz tartozás, önismeret, önazonosság. születésük előtti kilenc hónap, míg gyermekük megérkezett. Születés, várakozás, szeretet, születésnap, csecsemő, anya, apa, Érinthetjük az örökbefogadás témáját. Beszélgethetünk arról, hogy testvérek. ilyenkor a gyermeket az édesanya nem a szíve alatt hordja 9 hónapig, hanem a gyermek a leendő édesanya „szívében születik meg”, és így vár rá a megérkezéséig. Ha csoportunkat érinti, beszélgethetünk a nevelőszülőknél vagy állami gondozásban élő gyermekek helyzetéről. A nevelőszülőkkel élő gyermekek családi mintát kapnak, úgy élhetnek – körülményeiket tekintve –, mint a saját családjukban nevelkedő gyerekek. Az édesszülőket itt nevelőszülők helyettesítik, próbálva minden lelki segítséget, érzelmi hátteret megadni a gyerekeknek.

I. FEJEZET – ILYEN VAGYOK Az állami gondozásban lévő gyerekeknél az érzelmi támaszt a gondozók, nevelők jelentik. Ők sajnos nem mindig tapasztalhatják meg a család gondoskodó, biztonságot nyújtó légkörét.  3  Témafeldolgozás. Javasoljuk a történet rövid dramatizálását is. Hogyan könyöröghetett Istenhez nap mint nap a szegény as�szony? Hogyan érkezett meg a kislány, akit annyira várt, és milyen gyengéd szeretettel vette őt körül? A történet eljátszása segítheti a gyerekeket abban, hogy minél mélyebben átéljék azt az örömet, amit egy gyermek megszületése jelenthet a családban. Kitalálhatják a gyerekek, hogyan folytatódhat a történetbeli szereplők élete. Végiggondolhatják, hogyan neveli a kislányt az édesanyja. Többféle módon is befejezhetik a történetet. Beszélgethetünk arról, hogy a kistestvér mellett milyen szerep jut a nagyobbnak, hogyan tudnak segíteni az anyukájuknak a pici gondozásában. A testvérkapcsolatokról is lehet szót ejteni, ki hogyan viselkedik a testvérével, mit szeretnek együtt csinálni, van-e olyan, amikor nem értenek egyet, hogyan oldják meg a konfliktusaikat stb.  4   5  Kreatív feladat. A kézműves tevékenység során dióbölcsőt készítünk. A bölcső a ringatás, a nyugtatás, a gyengéd szeretet jelképe. Ebben altatja kisbabáját az édesanya. Az elkészült dióbölcső a tenyérbe simulva ugyanezeket az érzéseket hívhatja elő a gyermekekből.  6  A fejezet végén van otthoni feladat, ami a csecsemőkorból a kisgyermekkorba vezeti át őket. Alkalmat ad a szülőkkel való meghitt beszélgetésre. Ennek megbeszélésével kezdődhet a következő óra.

13 Játékleírás

 1  Asszociációs játék. Kapcsolódik az első feladat képeihez. Körben ülve érdemes játszani, hogy a gyerekek lássák egymást. „Nekem az első képről a…….(anya, szeretet, család…) jut eszembe” – ezzel a mondattal kezdi az első megszólaló, a második gyermek már az elhangzott szóra asszociálva mondja a következő szót. Láncszerűen folytatjuk a játékot.

Irodalmi szövegek

Számadó Ernő: Aranylencse – részlet „Egyszer volt, hol nem volt, nem is olyan régen, túl a szilaj Tiszán, egy kis falu végén, élt egy szegénységes, földhözragadt asszony. Ki, hogy a szeméből sok bú ne fakadjon, a nagyságos Istent napról napra kérte, hogy Ő nagy kegyelme tegyen csudát véle. Áldja meg gyermekkel, csillagszemű lyánnyal, édessel, kedvessel, fehér violával. Aki kér, az kap is – megmondatott régen. S egyszer egy tündöklő, mesebeli éjen, mikor tengercsillag ragyogott az égen, kötényét a jámbor úgy tartotta éppen, hogy a legszebb csillag beléhullott szépen. És ki hiszi, ki nem – abban a szempercben az arany csillagból apró gyermek serken. Apró gyermek serken, csillagszemű lyányka. Örül a jó asszony, viszi, bepólyálja. Térdére fekteti. – aludj, baba, tente… – áldassék az Isten, hogy ezt megengedte.”

14


Mit tudok magamról?

Tartalom


Ebben a témában körüljárjuk a születéstől az iskoláskorig eltelt idő-  1  Ráhangoló játék. Az ismerkedési időszakban kiváló ez a játék, szak eseményeit. Mit tud jelenleg magáról a gyermek? Milyen volt, amiben igaz és kitalált jellemzőket mondanak magukról a gyerekek. amikor megszületett? Kik gondoskodtak róla, mi mindenre volt Jó alkalom arra, hogy minél jobban megismerjék egymást és saját szüksége, hogyan tudta magát kifejezni, amikor még nem tudott magukat. beszélni? Miben változott, mi mindent tanult meg, mire óvodába,  2   3  Történet. Christl Vogl meséje a Magocskáról az öntudatra iskolába került? Milyen érzelmi viszonyulások jellemzik ezt az idő- ébredésről szól. Mi végre vagyunk a világon, mi a feladatunk, ki szakot? segít bennünket, hogy céljainkat elérjük az életben? A történet kiváló lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek elgondolkozzanak és Cél beszélhessenek erről. A gyermek minél jobban ismerje meg életének ezt a szakaszát, sa-  4   5  Témafeldolgozó képsor. A képek segítségével a gyerekek ját kompetenciáit. Gondolja végig, mi mindent tanult meg, mire visszaemlékezhetnek életük főbb szakaszaira a születéstől az iskoóvodába, iskolába került. Kik segítették a fejlődését, és hogyan láskorig. Több lehetőség is van a képek végiggondolására, megbetették mindezt? szélésére. Végigjárhatjuk közösen, vagy lehetőséget adhatunk a gyerekeknek arra, hogy válasszanak a képek közül, és arról beszélFelmerülő értékek, fogalmak jenek, ami születésüktől az iskolába érkezésig leginkább megérinÖnismeret, énkép, család, szeretet, bizalom, összetartozás. tette őket. Gondoskodás, segítség, tulajdonságok, életszakaszok, tanulás,  6  Rajz. A füzetben életük legemlékezetesebb vagy számukra legváltozás, élet, cél, feladat, játék. fontosabb élményét örökíthetik meg a gyerekek. A munka során nagyon sok élmény kerülhet felszínre, amiről szeretnének mesélni. Mindenképpen szánjunk időt személyes történeteik meghallgatására. Kezdhetjük ezzel a következő órát.

I. FEJEZET – ILYEN VAGYOK Játékleírás

15

 1  Füllentős. Mindenkit megkérünk arra, hogy – rövid csendet – Az bizony nagy baj. Kérdezd meg a napot, ő biztosan tudja, hogy tartva – 3 mondatot gondoljon ki magáról, ezekből egy ne legyen ki vagy! Ő már annyi virágmagot kicsalogatott a földből, hogy igaz. A kezdő játékos a csoport elé állva mutatkozzon be ezzel a biztosan felismer téged is – tanácsolta a pillangó, és továbblibbent. három mondattal. Az lehet a következő játékos, aki kitalálja, melyik Amikor a napsugár megérintette a magocskát, ő tudakolni kezdte mondat volt a „füllentés”. tőle, hogy felismeri-e. Ám a napsugár tétován azt javasolta, hogy kérdezze meg a Természetanyát. Irodalmi szövegek – Természetanya ismer minden magot, akármilyen kicsi legyen is az. Christl Vogl: A magocska – részlet – És hol találom Természetanyát? – érdeklődött a magocska. – Milyen sokáig aludtam! De jó is volt az anyaföldben, a finom, – Mindenütt! – így a napsugár. meleg, puha kuckómban. Vajon mennyi ideig szunyókáltam? – Akkor a magocska kiáltozni kezdett: morfondírozott a kis magocska, amint kikukucskált a rögök közül. – Természetanya! Természetanya! Gyere elő, légy szíves! Kérdezni – Nem tudod, kedves bogárka? szeretnék tőled valamit. – Honnan tudnám? – zümmögött a kövér bogár, és hat lábán Hirtelen a levelekből és fákból, a virágokból és földből, a levegőből továbbzötyögött. és a vízből előbukkant egy gyönyörű tündér. Lágy kézzel, szelíd – A pillangó biztosan tudja – gondolta a magocska, és a gyönyörű mosollyal emelte magához a kis magocskát: pillangó után kiáltott. – Meg tudnád mondani, hogy mennyi ideig – Mi baj, kedves magocska? Miért szólítottál? aludtam az anyaföldben? A magocska csak suttogva mert megszólalni: – Túl sokáig aludtam, emiatt nem tudom, ki vagyok. A pillangó kacagva válaszolt: Természetanya nevetve válaszolta: – Talán egy napig, talán egy évig, de meglehet, hogy tíz évig, ki – Még ha száz évig is alszol a földben, akkor is tudod, ki vagy. Csak tudja? De miért érdekel? Csak az számít, hogy tudod, ki vagy. higgy magadban! Most pedig siess, dugd a lábadat a földbe, hogy – Hogy érted, hogy tudom, ki vagyok? – kérdezte tágra nyílt gyökeret ereszthess, és majd meglátod, milyen szép árvácska lesz szemmel a magocska. belőled! – Biztosan tudod, hogy kicsoda vagy, nem igaz? Mindenki tudja, hogy kicsoda. Vagy talán nem? Én például pillangó vagyok, a nappali A magocska boldogan hálálkodott a tündérnek, és amikor az eltűnt, önbizalommal telve befészkelte magát egy nagy páfrány mellé, pávaszem. Azt látom, hogy te meg kis mag vagy. De hogy miféle hiszen már tudta, hogy csodaszép árvácska lesz belőle. mag, azt neked kell tudnod – okította komoly képpel a pillangó. Ezentúl ő nógatta a többi magocskát, melyek már hosszú ideje – Ez borzasztó! Én nem tudom, milyen mag vagyok! Bizonyára túl aludtak, hogy bizony ideje felébredni. sokáig aludtam, azért felejtettem el – felelte a magocska.

16


Önismeret

Tartalom


A témakör feldolgozása azt segíti, hogy a gyermekek minél jobban  1   2  Ráhangoló vers. A vers egy önmagát külsőleg bemutató megismerjék saját magukat, tisztában legyenek saját létük fontossá- gyermek monológja. Kérjük meg a gyerekeket, hogy tükör segítségával, egyedi és megismételhetetlen voltukkal. Megbeszéljük, milyen- gével mondják el, milyennek látják saját magukat. nek látják magukat, kire hasonlítanak a családban, mit szeretnek  3   4  Témafeldolgozás. Előzetes feladatként kérhetjük a gyeremagukon, van-e valami, amit nehezebb elfogadniuk. kektől, hogy hozzanak egy családi fotót. Bemutathatják családtagjaikat a fotók segítségével. Megfigyelhetik, kihez hasonlítanak a Cél családból, elmondhatják érzéseiket és megfigyeléseiket azzal kapA gyermekek mindjobban képesek legyenek önmaguk megismeré- csolatosan, miben látják a hasonlatosságot. sére, elfogadására. A helyes önértékelés, énképük, önismeretük  5   6  Történet. René Guillot meséje egy kaméleonról szól, aki fejlődése a fő cél. irigyli társait a külsejük miatt. A mesét először kérdések segítségével dolgozzuk fel. Irányítsuk a figyelmet arra, milyen problémával Felmerülő értékek, fogalmak küzdött a kaméleon. Milyen érzéseket okozott elégedetlensége, Énkép, önismeret, önértékelés, elfogadás, megértés, türelem, milyen érzéseket élhetett át külseje megváltozásakor? A beszélgecsalád. tésben ráirányíthatjuk a figyelmet arra, miért lehet fontos, hogy Jó – rossz, szép – csúnya, hasonlóság – különbség, megismerés, elégedettek legyünk önmagunkkal, elfogadjuk magunkat, mi vagy elfogadás, elégedetlen, irigyel, önmagam. ki segíthet nekünk, ha ez egyedül nem megy.  7  Rajzos feladat. A gyerekek önmagukat lerajzolva megfigyelik külső tulajdonságaikat. Fontos, hogy a feldolgozás során megfogalmazhassák, milyennek látják önmagukat, mi az, amit könnyű elfogadniuk, mi az, amivel nehezebben birkóznak meg. A külső tulajdonságokon át a belsők felé irányíthatjuk a gyerekek figyelmét. A számukra negatív jelenségek helyett a pozitívumokra figyeljenek inkább, és azt erősítsék magukban, ami jó. + Ha az önarcképeket nem a füzetbe rajzoljuk, tablót készíthetünk belőlük.


17

 8  Kreatív feladat. A közös alkotás a cél az utolsó feladatnál. Ez A kis gyík a szivárvány lábához érkezett. Váratlanul egy hang szólalt csak egy javaslat, amelynél a tenyérlenyomat mint lelkünk, szemé- meg egészen közelről: – Kaméleon… Kaméleon… lyiségünk lenyomata jelenhet meg asszociációként. – Ki szólít engem? – kérdezte a kis állat. Irodalmi szövegek – Aziza. Én, Aziza… Hallottál már rólam? René Guillot: Szivárványos mese – részlet – Ó, igen, Aziza, hallottam már rólad! Te vagy az erdő szelleme. Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyíkocska, akit De sehol sem látlak! Kaméleonnak hívtak. Ez a Kaméleon igencsak elégedetlenkedett, – Nem is láthatsz, és nem is fogsz soha látni a gyíkszemeddel, pedig megvolt mindene, ami kellett: tekergőző farka, lába, foga és én láthatatlan vagyok, de tudom, hogy nagyon boldogtalan vagy. kicsi, ravasz szeme. Ám a kis gyík mégis elégedetlen volt a – Ó, igen, boldogtalan, rettenetesen boldogtalan, ó, ha tudnád… sorsával, nagyon elégedetlen. – De hiszen tudom, azért vagy boldogtalan, mert csupaszon jársz– Minden állatnak van szép ruhája, csak nekem nincs – kesergett, kelsz, mert nincs szép toll- vagy szőrruhád, mint az erdő többi bánkódott magában. állatának. Vágyakozva figyelte a levegőben röpdöső madarakat, akik ezer – Hát igen, Aziza, ez az igazság. Talán csak nem egy ruhával akarsz színben pompáztak: a papagájok pirosban és zöldben, a kolibrik megajándékozni? aranysárgában, a rigók kékben-feketében, a szarkák fehér foltokkal – De bizony, épp hogy azt akarom. Figyelj rám! Látod ezt tarkított szürkében… a szivárványt? Igen? És vannak hegyes kis körmök a lábadon, A levegőég minden madara szépséges tollruhát viselt. igaz? Nos, rajta, kapaszkodj fel a szivárványra, egészen magasra, Kaméleonnak nem volt se csőre, se tollazata. Egy faágra és akkor neked is lesz szép ünneplőruhád, akárcsak a többi kapaszkodva, sóvárogva nézte az erdő állatait, amint a magas állatnak. fűben vonultak: az oroszlán rőtvörös szőrméjét, a párduc pettyes Nem kellett kétszer mondani Kaméleonnak, máris nekiiramodott. kabátját, a majmok gyönyörű, hosszú szőrű bundáját. A szegény Követte a ragyogó fényív hajlását, s már siklott is, először a sárga kis gyíkocskának bezzeg se ilyen, se olyan bundája nem volt. Se csíkba, aztán hopp, átugrott a kékbe, ott siklott, majd szőre! Se tolla! Teljesen csupasz volt. áthengeredett a zöldbe, egy újabb ugrás, és már az ibolyában Úgy érezte, nincs nála szerencsétlenebb állat a föld kerekén. görgött, majd visszahuppant a kékbe, úgy mártózott meg benne Búcsút mondott az erdőnek, és útra kelt. Egyszer csak egy kis lehunyt szemmel, mintha a tengerbe merült volna… és hopp, faluhoz ért. Megkereste a takács házát, a takácsét, aki tarka máris a vörös csíkban találta magát, ebben a hihetetlenül fonalakból szőtte a szebbnél szebb kelméket. égővörösben. Úgy tűnt neki, hogy ebben a színáradatban maga is – Jó napot, takácsmester! – köszönt illedelmesen Kaméleon. kékké, majd zölddé, s végül vörössé vált. – Jó napot, gyíkocska! Mi járatban vagy itt nálam? Amikor elérkezett a szivárvány legtetejére, egyszer csak csúszni – Egy rend ruhát szeretnék csináltatni, olyan gyönyörűt, mint a többi kezdett, tehetetlenül csúszni lefelé. Megállíthatatlanul egyre lejjebb állaté: olyan tollsapkát, mint a madaraké, olyan szőrmekabátot, és lejjebb csúszott a színcsíkokban, mígnem hirtelen földet ért, mint az oroszláné. Szeretném, ha olyan szép öltözéket készítenél azazhogy pipacsot… nekem, amilyen szépet csak tudsz, mert csupasz vagyok, látod, – Nicsak, nicsak – mondta a rigó, aki éppen ott röpdösött –, teljesen csupasz. nicsak, nicsak, mi történt a Kaméleonnal! Egészen vörös lett! – No nézzék csak a kis szemtelent! – pattogott a takács. – Azt És igaza volt. De nem sokáig. Mert a gyíkocska, miután kialudta képzeli, nincs jobb dolgom, mint ilyen jöttment gyíkoknak ruhát magát egy zöld levélen, és este felébredt, hallotta, amint egy kis szabni. Szedd a lábad, de gyorsan! majom megjegyzi: Kaméleon visszatért az erdőbe, és boldogtalanabb volt, mint – No lám, no lám, mi történt a Kaméleonnal, egészen zöld lett! valaha. Egyre csak balsorsán kesergett. Azt képzelte, minden állat Azóta, hogy végigkapaszkodott a csodálatos színekből szőtt manccsal mutogat rá, mély megvetéssel: szivárványsávon, Kaméleon tetszése szerint váltogathatja ruháit. – Nini a kis gyíkocska! Csupasz! Látjátok teljesen csupasz!… Ha aranysárga virágcsokron pihen, sárgára változik; ha a mocsári Egy nap, amikor az eső elállt, szivárvány tündökölt a bozótos felett. nefelejcsen, égszínkékre. És piros, mint a pipacs, ha az erdő Micsoda színek szikráztak! Lila, ibolya, kék, zöld, sárga, narancs tűzvirágai között sétál. és vörös… Kaméleon immár boldog, a legboldogabb a bozótos összes állata közül.

18


Érzelmeim

Tartalom


Érzelmeink meghatározó szerepet játszanak életünkben. Egyfajta  1  Ráhangoló játék. A cél az, hogy az először bemutatott érzelem testi-lelki válaszreakciók a bennünket ért eseményekre. Kultúrától tükröződjék az utolsó gyermek arcán is változtatás nélkül. A játék függetlenül – bárhol a világon – az emberi arc elárulja, ha valaki után megbeszéljük, milyen módokon fejezhetjük ki érzelmeinket, az örül, szomorú, undorodik valamitől, fél vagy meglepődik. érzelmek vajon milyen eseményre adott válaszreakciók. Ebben a fejezetben arról beszélgetünk a gyerekekkel, hogyan feje-  2   3  Témafeldolgozó képsor. A fotók érzelmi állapotokat mutatződnek ki különböző érzelmeink, megbeszéljük, kinek mi okoz örö- nak meg a gyerekeknek, ezek közül kell kiválasztaniuk, melyik fejez ki möt, mitől lehetünk szomorúak, mi okozhat szorongást vagy félel- örömöt, melyik szomorúságot. Hallgassuk meg a gyerekeket, hogy met. Megpróbálunk választ keresni arra is, milyen válaszreakciókat melyik kép milyen élményt hív elő bennük, mit szeretnének megoszadhatunk a bennünket ért eseményekre. Mivel nagyon tág témakör- tani velünk. Meséljenek arról, mi okoz számukra örömöt, mitől leszről van szó, bármilyen irányba indulhatunk, a tankönyv itt is csak nek szomorúak. „mankó”.  4   5   6   7  Vers és történet. Szabadon eldönthető, hogy melyiket ismertetjük meg az órán. A szövegek rövid megbeszélése után Cél fókuszáljunk a történet vagy vers által felszínre hozott érzelmekre és A gyermekek ismerjék fel az érzelmek okozta válaszreakciókat. a gyerekekben asszociációként felszínre kerülő történetekre. BeGondolják végig, mi okozhat örömöt, szomorúságot, szorongást szélhessenek arról, ők hogyan viselkednek/viselkedtek, mit éreztek vagy félelmet. Lehetőségük legyen az órán elmondani az általuk hasonló helyzetekben. megélt érzelmekkel kapcsolatos élményeiket. Javaslat: Ha a kérdések és a beszélgetés során azt tapasztaljuk, hogy nehezebben nyílnak meg, főleg a félelmeikkel, szorongásaikkal kapFelmerülő értékek, fogalmak csolatban, eszközként segítségül hívhatjuk a festést. Kérjük meg őket, Önbizalom, bizalom, hit, biztonságra törekvés, örömszerzés, fessék ki magukból a rossz érzéseket, félelmeket, szorongásokat. önzetlenség, segítségnyújtás. A képek segítségével könnyebb lesz a beszélgetés. Szituációs játékokkal is könnyebbé tehetjük a téma feldolgozását. Érzelmek, mimika, öröm, bánat, szomorúság, boldogság, ijedtség, bátorság, szorongás, szégyen, félelem, akarat, társak.

I. FEJEZET – ILYEN VAGYOK Javaslat: A csoportból egy gyermek fülébe egy szót súgunk (ijedtség, félelem, öröm stb., ha ügyesek, akár mondattal is próbálkozhatunk), aki ezt mimikával, metakommunikációval bemutatja a többieknek. Aki kitalálta, helyet cserélhet, és ő lesz a következő, aki bemutathat. Párban eljátszhatnak szavak nélkül egy rövid jelenetet, amiben valaminek örülnek, megijednek stb.  8   9  Kreatív feladatok. Megerősítésnek szánjuk. A negatív érzelmi hatásokkal szemben a pozitív érzelmek megerősítése a fontos. Két kézműves tevékenységet ajánlunk, mindkettő célja az örömszerzés. Alkotás közben beszélgethetünk arról, milyen érzés, ha valakinek örömet okozunk.

19

Vannak dalok abból az időből, amikor a férfiak mindannyian pásztorok voltak, a nők meg mind pásztorlányok. Azért is szólnak ezek a dalok csupa bárányról meg farkasról. Lujzi és Frici énekel; a szájuk kerek, mint egy virág, a daluk vékonyan és tisztán lendül a reggeli levegőbe. De mi történt? Frici torkában mintha megakadna a hang. Micsoda rejtélyes hatalom fojthatta bele a dalt a kisfiú torkába? Semmi más, mint a félelem. Mindennap, ha akarja, ha nem, találkozik az utca végén a hentesék kutyájával, s mindennap, ha meglátja, érzi, mint szorul el a szíve, s mint roggyannak meg az inai. Pedig a hentesék kutyája nem bántja, nem is fenyegeti. Ott ül békésen a küszöbön gazdájának boltja előtt. De hát fekete, s olyan Játékleírás mereven néz a szemével, és az a sok éles foga mind kifehérlik a  1  „Mutasd az arcod!” – Hogyan tudjuk kifejezni érzelmeinket? szájából! Egyszóval ijesztő. Félelmetes állat ez nagyon, a hentesék A székeket körben rakjuk ki úgy, hogy a gyerekek egymásnak háttal kutyája. Épp azért Frici, ha messziről észreveszi az állatot, fog egy üljenek le. A kezdő játékos valamilyen érzelmet tükröző arckifeje- jókora követ, ahogy azt a nagyoktól látta, amikor a harapós kutyák zést mutat a mellette ülőnek, amit aztán sorban mindenki továbbad ellen fegyverkeznek – s szorosan a fal mellett megy el, persze nem a mellette ülőnek. A cél az, hogy az első arckifejezést sikerüljön a hentesék oldalán. Most is úgy tett, ahogy máskor. Lujzi ki is csúfolta érte. továbbadni úgy, hogy az ne változzon meg. A játék egy másik variációja: Egy kisgyermek kiáll a többiek elé, és Nem szidta holmi csúnya szóval, amire ugye legtöbbször még valamilyen érzelmet próbál arcmimikával a megmutatni, a többiek csúnyább szitok a válasz. Nem, nem mondott semmit: sőt szépen pedig tükörként tükrözzék vissza. Aki megmondja, milyen érzelmet énekelt tovább. tükrözött vissza az arcuk, mutathatja a következő „arcot” a csoport- Csakhogy elváltozott hangon és olyan gúnyosan dalolt, hogy Fricinek attól még a füle is vörös lett. Akkor a fiú fejében valami nak. nagy mozgás kezdődött. Megértette, hogy a szégyent még inkább kell kerülni, mint a veszélyt. Egyszóval félni kezdett a félelemtől. Irodalmi szövegek Épp azért, mikor kijöttek az iskolából, s megint találkozni kellett Anatole France: A bátorság – részlet a hentesék kutyájával, nagy büszkén lépegetett el a bámuló kutya Lujzi és Frici a falu főutcáján át az iskolába igyekszik. A nap nevet, előtt. s a két gyerek dalol. Dalolnak, mint a fülemüle, mert éppoly vidám Azt mondják, fél szemmel Lujzit nézte, látja-e, hogy mit csinál. a szívük. Egy régi nótát dalolnak, nagyanyáik dúdolgatták régen, amikor még ők is kislányok voltak, s gyermekeik gyermekei szintén Ami igaz, az igaz, ha nem volnának hölgyek meg kisasszonyok a világon, a férfiak, attól félek, nem lennének olyan bátrak! dalolják majd egyszer, mert ezek a könnyű dalok kicsik és halhatatlanok, szájról szájra szálldogálnak századokon s ezredeken át. Az emberi száj elhalványul, aztán végleg elhallgat, egyiké éppúgy, mint a másiké, de a dal, az száll tovább.

20


Nehéz helyzetek

Tartalom


A témakör legnehezebb és legtöbbféleképpen megközelíthető feje-  1  Ráhangoló játék. Célszerű 3-5 fős csoportokra osztani a gyezete. A gyerekek beszámolhatnak olyan helyzetekről, amelyek szá- rekeket. A fonal előrevezetése nem bonyolult, de nagy figyelmet és mukra problémát okoztak, nehezen lehetett megoldani, vagy nehéz koncentrációt, valamint egymásra figyelést és alkalmazkodást igédöntések elé állította őket. Megvizsgálhatjuk ezen helyzetekben nyel a feltekerése. hozott döntéseiket következményeik tükrében. + játék. Egy hasonló játékkal szintén jól ráhangolódhatunk az órára, amikor egymás kezét láncszerűen megfogva kígyót alkotnak a gyeCél rekek, majd egymás karja alatt átbújva összetekerednek, és egy A gyerekekben tudatosítani, hogy mindenki életében vannak nehéz társuknak kell „szétbogozni” azt. helyzetek. Meghallgatva egymást érzékelhetik, milyen nehéz dön-  2  3 Történet. Móricz Zsigmond verses meséje egy igen nehéz tést hozni egy-egy szituációban. Megbeszélhetjük ezeknek a dönté- helyzetet vet fel. A szófogadás, a kíváncsiság, a helytelen döntés és seknek következményeit. Felülvizsgálhatják korábbi döntéseiket annak következménye, az ismeretlenekkel való viselkedés mindvalamilyen nehéz helyzetükkel kapcsolatosan. mind felszínre kerülhet a beszélgetés alkalmával.  4  Dramatizálás. A mese dramatizálása a még jobb megértést Felmerülő értékek, fogalmak célozza. A gyerekek a szereplők bőrébe bújva átélhetik azokat az Család, barátok, barátság, figyelem, egymásra figyelés, érzelmeket, amelyeket a szerep felvet. A mese befejezésének megalkalmazkodás, tolerancia, felelősség segítség, segítségnyújtás, változtatásával a gyerekeket gondolkodásra ösztönözzük, hogyan szófogadás, engedelmesség. lehet ugyanabban a helyzetben másképpen viselkedni, és annak Döntés, döntési helyzet, viselkedés, probléma, konfliktus, milyen következményei lehetnek. következmény, lelkiismeret, lelkiismeret-furdalás, megbánás,  5  A nehéz témát ellensúlyozza az útkeresős feladat, amit a 6-7 jóvátétel, bocsánatkérés, megbocsátás, támasz, kérés, akarat, éves korosztályba tartozó gyerekek szívesen oldanak meg. A fümegoldás, megkönnyebbülés. zetbe bekerül egy hasonló feladat, amelyben a gyerekek maguk is tervezhetnek ilyet.  6  Témafeldolgozás. A beszélgetések során bízzunk benne, hogy a gyermekek képesek lesznek megnyílni, saját helyzeteikről,

I. FEJEZET – ILYEN VAGYOK döntéseikről és azok következményeiről beszélni. Ne erőltessük Irodalmi szövegek soha a megnyilvánulást, hiszen nagyon nehéz lehet mások előtt Móricz Zsigmond: Kecskéék és a farkas a számukra nehéz dolgokról beszélni! Türelemmel és jó rávezető Domboldalon kicsi ház, kérdésekkel próbáljuk őket a témára nyitottá tenni. ott lakik a kecske,  7  Játék. Az óra végi játék- és mondókatanulásnál célszerű, hogy felesége otthon várja, minden gyereknél legyen egy kör alakúra összekötött fonal vagy vele van a két gidája. madzag. Lassan mutassuk a lépéseket és mondjuk a mondókát. Hanem közel a berek, A „kapocs” kioldása nagy örömet fog okozni a gyerekeknek. hol a farkas tekereg!… A játék asszociál arra, hogy a csomó sikeres feloldása a problémák – Jaj de kár – szól Kecske néni –, jó döntésekkel való megoldását jelenti. énnekem is el kell menni, vigyázzatok, jó fiaim, Játékleírás ha nem leszek itthon,  1  Fonallabirintus. A gyerekeket 3-5 fős csoportokba osztjuk. erre jár a gonosz Farkas, csoport létszámának megfelelően székeket rakunk körbe. Minden be ne jöjjön titkon. gyermek kap egy kis gombolyag madzagot vagy fonalat, aminek a végét a széke háttámlájához köti. Majd elindulhatnak szabadon, A két gida megígéri, egymással szembe, egymást vagy a székeket megkerülve. Ezzel s így folytatja Kecske néni: egy pókhálószerű alakzatot kapnak. A fonal végét elcserélik egy– Az ajtót jól bezárjátok, más között, és indulhat a visszabogozás, feltekerés.  7  Láncom kapcsa. Mondókával egybekötött madzagos játék. senkinek ki ne nyissátok. Nézd csak, fehér az én lábam, A madzag mozgatásának ábrázolását a tankönyv tartalmazza. majd én ezt bedugom, (Michael Taylor története és játéka) hogyha megint hazajövök, Mondókarészlet < Mozdulat > nektek a kulcslyukon. 1. Áll egy kényes aranytorony < A madzagot helyezzük a mutatóujjra. > Megérti a két kisgida, A földgolyó túlján, s így folytatja Kecske mama: Ott senyved a király lánya Gyűrűvel az ujján. – Ha valaki dörömbözne, 2. Suhogós szép ruhákat hord, < Jobb kézzel vegyük le és forgassuk meg, kiáltsatok, hogy: Nem jössz be! Majd helyezzük vissza a legkülső gyűrűt. > De ha édesanyánk vagy, Lábán ezüstcsengő, dugd bé a fehér lábad! Minden lépte egy-egy akkord, Ha bedugom, kinyitjátok, < Forgassuk meg ugyanazt a gyűrűt úgy, hogy egy teljes nem jut be farkas hozzátok! fordulatot vagy két félfordulatot tegyen. > A járása pengő. A gidák ígérik roppant, De most nem megy sehová sem, Kecske anyó vígan toppant. Könnyhullása sűrű, De most jön a farkas, s fülel Le-lehúzza, megforgatja a kulcslyukon hosszú füllel! Ujjáról a gyűrűt. 3. Leakasztja a nyakláncát, – Megismertek, ha szólok is, Próbálgatja aranykapcsát. édes nektek a hangom is! < Vigyük át jobb kézzel a madzagot a lógó hurkokon. Vegyük el Ezt mondom én majd odakinn: a bal kezünket. > tele van a tőgyem tejjel, 4. Elég erős, megmarad tele van a szarvam vajjal, Míg a szíve meghasad… eresszetek be, fiaim! < Kezünket mozgassuk néhányszor egymástól elfelé és vissza, hogy lássuk, tart-e a kapocs. > Megöleli két gidáját, 5. Félelmében, szégyenében, megcsókolja szemét, száját, Mert a sárkány ráakad. Farkas koma elsompolyog, < Ügyeljünk, hogy az alsó szív alakú hurok szabadon lógjon. > és a bokorban mosolyog! 6. Ne sírj kedves, szép királylány, Kecske néni eltávozik, Jön érted egy hős lovag, és egy cseppet sem aggódik! < Húzzuk szét a madzagot, hogy a könnycsepp eltűnjön. > 7. bár a láncod elszakadt. < Kezeinket távolítva látható, hogy a nyaklánc kapcsa eltörött. >

21


22 Jön mindjárt a Farkas koma, vastag hangon ezt mormogja: – Anyátok vagyok idekinn, tele van a tőgyem tejjel, tele van a szarvam vajjal, eresszetek be, fiaim! A két gida csodálkozik, ezt a hangot nem ismerik! – Ha a mi jó anyánk vagy, dugd bé a fehér lábad!… Juj, fekete farkas vagy! Nem a mi jó anyánk vagy! Hű! A farkas ámul-bámul, az ajtóról rögtön tágul. Most már ugyan mihez fogjon, hogy a gidákon kifogjon? Elsiet a szemétdombra, ráakad egy fehér rongyra. Abba csavarja a lábát, hogy rászedje a két gidácskát! Újra zörget a kis házba, és rákezd a mondókára: – Itt van anyátok idekinn, tele van a tőgyem tejjel, tele van a szarvam vajjal, eresszetek be, fiaim! – Ha a mi jó anyánk vagy, dugd bé a fehér lábad!

Farkas koma be is dugja, a két gida megbámulja, mit tegyenek, hiszen fehér, az ő eszük nem messze ér! Kinyitják neki az ajtót, benn a farkas gonosz fattya, Mind a kettőt hamm, bekapja! És azt mondja: Ej de jó vót! Magára zárja a házat, úgy vackol magának ágyat. És kényelmesen elhasal, a kémény alatt nagy hassal! Jön a kecskeanyó végre, zörget az ajtón így kérve: – Anyuskátok van idekinn, tele van a tőgyem tejjel, tele van a szarvam vajjal, eresszetek be, fiaim! Hát morog-dörmög az ordas, csalogat a gonosz farkas: – Ha a mi jó anyánk vagy, dugd bé a fehér lábad! Kecske néni megijed, hát odabent mi lehet! Meglátja a kulcslyukon, farkas fekszik a suton.

Friss eszével egyet gondol: – No, farkas, te csak dorombolj! Jó helyen vagy kémény alatt! Evvel a tetőre szaladt, s két gidától dagadt hasra, le is ugrott a farkasra. Az ordasnak megesett, hogy a kecske ráesett. Abb’ a percbe kipukkant, két kisgida kipottyant. A kis bohók kigurultak, azt se tudták, hogy hol voltak. Azt hitték, hogy most ébredtek, ásítoztak és szepegtek: – Anyukám még ne kőts fel, úgy aludtam, mint a tej. De bezzeg anyjok örül, S jár két fia körül! Hogy volt, mi volt, nincs-e baj? Egy karcolás sincs, sebaj! Apjuk is jön, Kecske bátya, a kipukkant farkast látja. Elmondják, hogy-mint ese. Kacajnak nincs vége se, így végződik a mese.


23

Kedvenc helyeim

Tartalom

 2   3  Történet és vers. Nagy Bandó András írása és Erdős Virág A témakörön belül a tág környezetből eljutunk a legkisebbekig, ahol városról szóló verse kétféle környezetet idéz fel. Mindkettő lehet a gyerekek élnek és jól érezhetik magukat. Beszélgetéseink arról kedves, élménydús hely a gyermekek számára. A beszélgetés soszóljanak, hol érzik jól magukat és hol nem. Milyen érzések, élmé- rán a különböző helyekhez kötődő élményeiket és ehhez fűződő nyek kapcsolódnak az egyes helyekhez? A tágabb környezetből el- érzelmeiket próbáljuk felszínre hozni. jutunk az otthonhoz, ahhoz a helyhez, amihez a gyerek személyesen  4   5  Témafeldolgozó képsor. A képeken a lakóhelyekhez kötkötődik. hető tágabb és személyesebb tereket láthatunk. A kérdésgombolyító segítségével beszélgessünk arról, ki melyik helyhez hogyan Cél viszonyul. Beszélgessünk saját környezetükről, arról, miért kedves A gyermekek ismerjék meg közvetlen környezetüket, lakóhelyüket. számukra. Van-e olyan hely, amit nem szeretnek, és miért. Mi az, Gondolják át, hol érzik jól magukat és hol nem. Miért ezek az érzé- amin változtatnának, ha tehetnék, hogy minél jobban érezzék masek kapcsolódnak bizonyos helyekhez? Idézzék fel az ezzel kapcso- gukat benne? latos élményeiket.  5  Rajzos feladat. A gyermekek számára biztonságot nyújtó hely – jó esetben – az otthon. A rajzos feladatban az otthoni személyes Kapcsolódó értékek, fogalmak tér bemutatására kerülhet sor. Lerajzolhatják a kedvenc játszóheÖnismeret, kötődés, biztonság, érzelmi viszonyulások, lyet, ahol legszívesebben töltik az idejüket, ahol játszani szoktak. hazaszeretet, honvágy.  6  Kreatív feladat. Csoportmunka javasolt. A makettkészítés során Falu, város, lakóhely, élmény, környezet, szülőföld, család, otthon, bármilyen maradék textil, anyag, fonal, papírdoboz, gomb, műanyag szoba: játszóhely, tanulóhely. doboz, gyurma, hurkapálcika, sóliszt stb. felhasználható.


 1  Ráhangoló játék. A játékhoz rendezzük el a termet úgy, hogy legyen elég hely hozzá. A játék elnevezése már utal arra, hogy a biztonságot keressük, és aki a nagyi házának részévé válik, már biztonságban, jó helyen van.

Játékleírás

 1  Nagyi háza – teremfogócska. Az egyik gyerek legyen a farkas. Három gyerek kézfogással kis kört alakít: ők a Nagyi háza. A farkas kergeti a gyerekeket, meg akarja fogni őket. Ha valakit megérint, az bemegy a Nagyi háza közepére, ahol egy nagy lábos van.


24 Ha valaki ki akar szabadulni, kopogtathat a Nagyi házának ajtaján: megfogja a kört alkotó gyerekek csuklóját. Ekkor a kör részévé válik, amely annál nagyobb lesz, minél több gyerek kér menedéket. Az utolsónak aradt gyerek nyer.

mert amikor nincs lekvár, akkor tudja meg az ember, mennyire hiányzik valami a palacsintából. A nagyanyám csirkepaprikást is főz, meg nokedlit is szaggat hozzá, és amikor megkérem, akkor uborkasalátát is készít, tejföllel nyakon öntve. Más ételeket is főz, és finomakat süt is, és akármelyik ételt teszi Irodalmi szövegek az asztalra, én mindig úgy érzem, nála jobban senki sem főz, senki sem süt, még az anyu se, pedig ő tényleg a nagyanyámtól tanulta Nagy Bandó András: Kiskirályháza „A falusi élet nekem nagyon tetszik, de lehet, hogy pont azért, mert a sütés-főzés tudományát. az én nagyapám és az én nagyanyám falusi ember. Amikor jön Hú, azok a kolbászos paprikás krumplik meg azok a pörcös túrós a nyár, a vakáció ideje, és anyukám meg apukám Kiskirályháza felé csuszák! És a nagyanyám lebbencslevese meg a rizses csirkéje! autózik velem, örömömben kis híján kiugrom a bőrömből. Amikor Kiskirályházán vagyok, alig várom, hogy az ínycsiklandó Aztán, ahogy közeledünk nagyapámék házához, már bizsereg illatok töltsék meg a konyhát, és végre asztalhoz ülhessünk. Pedig a talpam. Alig várom, hogy kiszállhassak az autóból, hogy aztán ott aztán rendnek kell lenni, mert a nagyanyám mindig azt mondja, a nagyanyám meg nagyapám nyakába ugorhassak. Ebben a hogy az evés az egy szent dolog. Örülnünk kell annak, hogy sorrendben. A nagyanyám ugyanis mindig előrefurakszik, mert finomságok kerülnek az asztalunkra, és amíg eszünk, addig csak alig várja, hogy láthasson, a nagyapám meg a tornác árnyékos arra figyelünk, semmi másra. Az asztalnál nem illik forgolódni meg szegletében mosolyogva várja, hogy rá is sor kerüljön. Attól kezdve valami játékfélével babrálni, mert abból előbb-utóbb baj lesz. viszont alig akar elengedni, és úgy ölel magához, mint aki attól fél, Az pedig nem jó, mert így is van elég folt a ruhámon. Nagyanyámmal és nagyapámmal társasozunk is, és játszunk Fekete hogy mindjárt elszakítanak tőle. Azután persze mégis visszaad Pétert, és legalább hatféle pakli Fekete Péterem van. Vagy öt. a nagyanyámnak, mert ő szeretné, ha újra átkarolnám és De három biztosan. Nem tudom, hogy lehet, de legtöbbször megpuszilgatnám. A nagyanyámat semmiképpen nem akarom kihagyni a mesémből, a nagyapám lesz a Fekete Péter. Meg egy kicsit a nagyanyám. mert ő a világ legeslegjobb nagymamája. Láttam, amikor fél kézzel És nagyon kicsit én. Este a nagyanyám fürdet, és mindig ellenőrzi, hogy nagyon megmosom-e a fogaimat. Pedig én magamtól is sütötte a palacsintát, és azt is, amikor jókedvében föl is dobta, én meg szájtátva figyeltem, mert ilyet még filmen se láttam, pedig nagyon megdörzsölöm. Amikor végre ágyba kerülök, mesél is a nagyanyám, pedig néha már majdnem lecsukódik a szeme. láttam már a Csillagok háborúját, a Vukot meg a Hófehérkét is. De azt mondja, akkor is mesél, mert én vagyok a szeme fénye.” Aki ismeri a nagyanyámat, tudja, hogy nyaranta lekvárt főz kajszibarackból, és ha érik a szilva, akkor szilvalekvárt is, Erdős Virág: Négyeshatos – részlet Akármilyen büdös-sáros, mégiscsak jó hely a város! Nem kell ide-oda futni, bárhová el lehet jutni kész kaland az életed, ha nálad van a bérleted! Akinek bejön a retró, tessék, annak ott a metró! Aki inkább tili-toli, arra vár a teli troli. Sőt, aki nem győzi szusszal, utazhat felőlem busszal ámde aki vakmerő és vidámságra hajlamos, annak jobban megfelel a

négyes-hatos villamos! Egy baj van csak! Az az ábra: sokkal jobb ülve, mint állva! Téblábolunk ide-oda, hú, de leülnék, de hova? Folyton ezen fő a fejünk… Ezt a mázlit: ott a helyünk! Le is ülünk szépen, csendbe’, anya háttal, én meg szembe szaladnak a fasorok, én meg persze sasolok s ha tudnátok, miket látok tátva maradna a szátok! Látok ezer tarka képet,

ótépét meg príma péket látok bioboltot százat, meg egy nagyon öreg házat mekit is meg börgerkinget, pultost, ahogy kitekintget fenn egy óriás, nagy plakátot, lenn egy alvó nagykabátot STOP-táblához kötött tacskót, lábra kapott nejlonzacskót látok szépet is meg rondát, lehagyjuk simán a hondát… Hogyha kérdi bárki, nos: nincs jobb, mint a villamos!


25

Kedvenc játékaim

Tartalom

A játék a gyermek legalapvetőbb kifejezésmódja. A gyermekek vilá- számára, ha esetleg általunk használt, vagy régebbi játékokat is be gát, közösségi létét a játék törvényei szabályozzák. A játék olyan tudunk vinni az órára. Lehetőség nyílik arra is, hogy összehasonlíttevékenység, amit a tevékenység fölött érzett öröm motivál. A gyer- sák, milyen különbségeket tapasztalnak a régi idők játékai és az mekek alkotóereje iskoláskorban a legnagyobb. Ebben a fejezetben általuk használt játékok között. a gyerekekkel arról beszélgetünk, milyen játék vagy tárgy áll hozzá-  2   3  Témafeldolgozás. Az óra eleji motiváció és a vers meghalljuk érzelmileg a legközelebb, mivel szeretnek a legjobban játszani, gatása után kérjük meg a gyerekeket, mutassák be saját kedvenc kivel osztják meg kedves tárgyaikat. játékukat. Előzetes feladat: hozzák el, vagy rajzolják le a füzetbe! Beszélgessünk arról, miért ez a kedvenc játékuk, milyen élmények Cél és érzelmek kötődnek hozzá. Kitől kapták, milyen alkalomból? EnCél az, hogy a kedvenc játékuk – ami lehet tárgy vagy tevékenység gedik-e, hogy mások is használhassák? Hogyan bánnak a játékaik– által felszínre hozzuk a játékkal kapcsolatos érzelmeiket, élménye- kal? Hogyan vigyáznak rájuk? Kinek a feladata játékaik rendben iket. Emellett éljék át a közös játék és a közösségben játékkal eltöl- tartása, óvása? tött idő örömét.  4  Játszóház. A gyermek személyisége a játék során fejlődik, bontakozik ki a legjobban. A játszóházban olyan játékok elkészítését Kapcsolódó értékek, fogalmak javasoljuk, amiket a legegyszerűbb anyagokból könnyen és gyorsan Öröm, szeretet, érzelmi kötődés, érzelmi viszonyulás, felelősség, el lehet készíteni. Beszélgetéssel ráirányíthatjuk a gyermekek figyelalkotás, kreativitás. mét arra, hogy egyszerű dolgokból is nagyszerű játékokat lehet Játék, gyermekkor, emlék, élmény, közös tevékenység, készíteni, és jó érzés ezekkel játszani. A könyv csak ötleteket sorol, munkamegosztás, csoport, szerep, szerepjáték. de bármi más is készíthető közösen, még jobb, ha a gyermekek kreativitására, fantáziájára bízzuk az alkotást. Útmutató a feladatokhoz A játékkészítést csoportmunkában és külön órán célszerű megvaló 1  Ráhangoló képek. A képek segítségével ma már talán ke- sítani. Valószínűleg a közösen készített játékok az osztály kedvenvésbé ismert gyermekjátékokkal ismerkedhetnek meg a gyerekek. ceivé válnak, és esős délelőtti szünetekben vagy napköziben is Beszélgessünk a képekről: vajon kik és mit játszottak velük? A ké- hasznát veszik majd a gyerekek. pek megbeszélése mellett még nagyobb élmény a gyermekek

Fenyődi Andrea Pénzesné Börzsei Anita. Kézikönyv. Az én világom 1. tanításához

Recommend Documents