„Fenomenológia és transzcendentálfilozófia” Husserl filozófiai önértelmezésének változásai a Logikai vizsgálódások első kiadását követően 2008. nov. 17. Varga Péter
Bevezető
„folyamatban lévő munka”
Az előadás szándéka (téziseinek jellege):
Varga Péter – Zuh Deodáth (szerk.): Edmund Husserl: Logikai Vizsgálódások – Szemelvények és Tanulmányok, L'Harmattan kiadó, ~2009 első féléve Filozófiai pozíciók (gondolati alakzatok) meghatározása
A cím pontosításra szorul
Egy kis biográfia
Edmund Husserl (1859, Prossnitz / Prostějov – 1938, Freiburg i. Br.)
Matematikából doktorált Tanára volt pl. Weierstrass Filozófia(i pszichológia) felé fordult Franz Brentano (Bécs) Carl Stump (Halle a. d. S.) Habilitáció: Über den Begriff der Zahl (1887) Philosophie der Arithmetik (1891) Még az analitikus filozófia – kontinentális filozófia törésvonal előtt
Egy kis filológia
Élete során megjelent művek:
Fennmaradt filozófiai munkássága:
1891, 1900/01, 1913, 1928, 1929, [1931], 1936, [1939] 40 000 oldal gyorsírásos anyag
Kritikai kiadás
1950 (3), 1952 (2), 1954, 1956, 1959 …
Ma: 3 alsorozat, 52 kötet (+ 10 kötet levelezés)
„Ennek ellenére” recepció már életében
Heidegger, Sartre, Lévinas, Merleau-Ponty (1939), Tran-Duc-Thao (1944), Ricoeur (1947), Derrida (1954)
Logikai vizsgálódások – Szerkezet
Két különböző kiadás: 1900/1901 és 1913
Prolegomena
M. Kusch: Psychologism. A Case Study in the Sociology of Knowledge, Routledge, 1995
Hat vizsgálódás
a megalapozási pszichologizmus kritikája
„Ismeretfenomenológiai és ismeretelméleti vizsgálódások”
Lényegében ez alapozta meg Husserl hírnevét
A recepció viszonyítási pontja
Akadémiai előrelépés Husserl számára
Értelmezési viták
Klasszikus értelmezési viták
A Prolegomena és a vizsgálódások egysége: pszichologizmus-kritika vs. deskriptív pszichológia
„Mindannyian realisták voltunk.” (Edith Stein)
Újabb értelmezők: a korai Husserl
(osztrák) empirista, aztán (német) idealista (R. D. Rollinger)
metafizikai neutralista (D. Zahavi)
mindig is idealista volt (J.-F. Lavigne)
Brentano: pszichológia – filozófia
„Vera philosophiae methodus nulla nisi alia scientiae naturalis est”
Genetikus pszichológia – deskriptív pszichológia
Miért van szükség a deskriptív pszichológiára?
A rákövetkezéstörvények feltételezik a fogalmakat
Praktikus okokból
A deskriptív pszichológiai előadások szerint
Belső észlelés → Első személyű perspektíva
Egzakt (nem-induktív)
Ráutaltsági viszony
Logikai vizsgálódások – Pozíció „A fenomenológia deskriptív pszichológia. Az ismeretelmélet tehát lényegében pszichológiára, vagy legalábbis a pszichológia talajára építendő. A tiszta logika tehát pszichológián alapul – mire fel a pszichologizmus elleni vita? […] [Azonban:] A tiszta leírás pusztán előfoka az elméletnek, nem maga az elmélet. Tiszta leírások egy és ugyanazon köre tehát nagyon különböző elméleti tudományok előkészítését szolgálhatja. Nem a teljes tudományok értelmében vett pszichológia a tiszta logika fundamentuma, ...
Logikai vizsgálódások – Pozíció … hanem leírások bizonyos osztályai – melyek a pszichológia teoretikus kutatásainak előfokát alkotják (nevezetesen amennyiben empirikus tárgyakat írnak le, melyek genetikus összefüggéseit ez a tudomány követni szándékozik) – azon fundamentális absztrakciók alapjául is szolgálnak, melyekben a logika művelője ideális tárgyainak és összefüggéseiknek lényegét evidenciában megragadja.” (Hua XIX/1. 24. [A])
Logikai vizsgálódások – Pozíció
A fenomenológia = deskriptív pszichológia verbális vita
A lényeg a megkülönböztetési konstrukció
Ezért javasolja Husserl a „fenomenológia elnevezést” Leírások, melyeket a pszichológia és a fenomenológiai ismeretelmélet másként épít tovább
Mit tesz pontosan a fen. ismeretelmélet?
Célja ideális logikai tárgyak és összefüggések kutatása
Ezeket individuális tudati aktusokban kutatja
Pl.:Jel-tudat és annak betöltése szemléleti képzetben
Husserl filozófiája: Merre tovább?
Az elkövetkező évek fejlődéstörténete komplex
Az Elsenhals-recenzió (1903) Ugyanúgy, ahogy a fizika (a szokásos értelemben vett természettudomány) a testekre vonatkozó [körperliche] tények empirikus tudománya, úgy a pszichológia empirikus tudomány (természettudomány) a mentális [geistige] tényekről. Mindkét tudomány a világ szokásos, minden kritika előtt adott értelméből indul ki: annak mentális és testi tényekre történő felosztásából. [...] Mint magyarázó tudományok, mindketten előre adott objektivációt feltételeznek: […] Megkülönböztetések én és nem-én, „saját” és „idegen” én között; a közvetlen tudati adottságok értelmező belehelyezése „pszichikai tevékenységekként és állapotokként” a saját énbe […] ...
Az Elsenhals-recenzió (1903) [Az ismeret fenomenológiájának] az ismeretélményeket, melyekben a logikai élmények eredete rejlik, minden reálisimmanens [reell] tartalmukból kilépő értelmezés nélkül kell rögzítenie és elemeznie [...] Az érthetőség igénye ugyan azzal jár, hogy a fenomenológia objektiváló kifejezéseket használ, mint pl. „Mi” ezt és ezt „találjuk” a közvetlen 'élményekben'. Valójában ezek csak indirekt, utaló megfogalmazásmódok, miközben minden természettudományos vagy metafizikai objektivációt kizárva marad. Ennélfogva a fenomenológiát nem lehet minden további nélkül „deskriptív pszichológia”‑ként jellemezni. Deskripciói nem empirikus személyek élményeit vagy élményosztályait célozzák meg; ...
Az Elsenhals-recenzió (1903) ... hiszen személyekről, énről vagy másokról, magam vagy mások élményeiről semmit nem tud és semmit nem feltételez; azokról nem kérdez és nem azokról állít fel hipotéziseket. A fenomenológiai deskripció a legszigorúbb értelemben adottra tekint, az élményre, amiként az magában áll. [...] [T]együk meg végre a lényegi különválasztást tiszta immmanens fenomenológia és ismeretkritika, amely minden az adott határai közül kilép feltevésről távol tartja magát, valamint empirikus pszichológia között, amely – még akkor is, amikor leír – ilyen feltevésekkel él.” (Hua XXII 206-207)
Az Elsenhals-recenzió (1903)
A pszichológia természettudományos objektivációkat használ
A fenomenológiának „ki kell kapcsolnia” az én-t
Megelőlegezi a kései objektiváció-kritikát (Válság) Vizsgálódások: metafizikai konstrukció
A fenomenológia feladata az élmények reális-immanens [reell] tartalmának vizsgálata
real: so, wie sie in Wirklichkeit sind
reell: wirklich vorhanden
Ez azonban nem problémamentes felhívás.
Az 1902/03 ismeretelmélet előadás
Az 1902/03 WS Általános ismeretelmélet előadás (Hua Mat III [2001])
Epokhé: Ismeretelméleti (módszertani) szkepszis
Az előfeltevés-mentesség elvének megfelelője
A gondolkodó szubsztancia feltételezése elutasítandó
Descartes világ-metafizikát akart
A clara et distincta percepció az adekvát észlelés
Problémák
Ki lehet-e lépni az immanens tartalmakból? Miként jutunk el a létezés objektivitásához?
Az előadás aporetikus/későbbi széljegyzetek elutasítók
L I 1 / 13-15 [1906 ősz] Az immanens tartalom összetett jelenség:
„A benyomás [Impression] jellegéhez még hozzátartozik egy felfogás [Auffassung] is. […] Jelen van az egység tudata.” „[A hallott hang] egy egység. Azonban ennek egy fázisa is egy egység […] a pre-empirikus időben.” „Az adekvát, a fenomenológiai észlelés tehát nem egy ilyen egyszerű dolog: egyszerűen egy tartalom és egy ránézés, ahogy ezt naiv módon gondolják.”
Az 1906/07 ismeretelmélet előadás
Kiindulási pont: Az ismeret evidencia-igényének tisztázása → fenomenológia Ismeretelméleti szkepticizmus
Minden ismeret problematikus.
Regresszushoz vezet-e ez?
Nem: adottak az „ismeret-fenomének”, „megjelenő érvényesség-igények”
A bezárójelezés a matériát (jelentést) nem érinti
A regresszus folytatható lenne...
Összefoglalás
A Logikai vizsgálódások pozíciója
Átvezető dilemma
Komplementer a természettudományos pszichológiához képest Evidens adottság-e a tudatimmanencia?
A transzcendentális fenomenológia álláspontjának értelmezése
Intézeti szeminárium (nov. 17.)
Köszönöm a figyelmet.
