FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2003

CSOPORT

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS

MVM TÁRSASÁGCSOPORT

2 0 0 3

3 Az MVM Csoport Fenntarthatósági Jelentése

2003


2003

Tartalom Köszöntõ

3

Az MVM Rt. küldetése

4

A Magyar Villamos Mûvek Rt. környezeti politikája

5

A társaságcsoport

6

Gazdasági eredmények

9

Környezetvédelmi ráfordítások

12

Primerenergia-hordozók

13

Villamosenergia-termelés és hõszolgáltatás

15

· Hagyományos környezeti hatások

16

· Nukleáris környezetvédelem

21

Átviteli hálózat – a villamos energia szállítása

27

Villamosenergia-kereskedelem

35

Mérnökszolgálat az MVM Csoportban

36

Az MVM Rt. emberi erõforrásai

37

Az MVM Rt. környezetvédelmi, társadalmi szerepvállalása

40

· Környezetvédelmi együttmûködés az érdekelt felekkel

40

· Társadalmi szerepvállalás, szponzoráció

41

Környezetközpontú irányítási rendszer

42

Köszöntõ

PÁL LÁSZLÓ VEZÉRIGAZGATÓ

Tisztelt Olvasó! Ezúttal ötödik alkalommal számolunk be legfontosabb, a környezet védelmével kapcsolatos eredményeinkrõl, gazdasági tevékenységünkrõl és munkatársaink szociális biztonságával, társadalmi felelõsségvállalásunkkal kapcsolatos erõfeszítéseinkrõl. Munkánkat a hosszútávon sikeres gazdasági tevékenység, az érdekelt felekkel folytatott, kölcsönös elõnyökön alapuló együttmûködés, a természeti erõforrások kíméletes és takarékos használata vezérli. Ez vállalatcsoportunk felsõ vezetõire és beosztott dolgozóira egyaránt érvényes. Az Európai Unióhoz csatlakozván iparágunk, ezen belül az MVM Csoport, támaszkodva hagyományaira és eddigi kiemelkedõ eredményeire, biztonsággal megfelel a XXI. század, a fenntartható fejlõdés elvárásainak. A villamos energia termelése, szállítása és felhasználása során a környezetet – jóllehet különbözõ mértékben – óhatatlanul terheljük. Ugyanakkor környezeti politikánk szellemében mindent megteszünk azért, hogy üzleti érdekeink és a környezet védelmének képviselete között húzódó látszólagos ellentmondást feloldjuk, és összhangjukat megteremtsük. E mellett dolgozóink számára olyan munkakörülményeket és aktív pihenési feltételeket igyekszünk teremteni, amelyek segítenek teljesítményük javításában is. Munkatársaink szociális ellátottsága országos szinten is kiemelkedõ, az érdekképviseleti szervezetekkel kialakított kapcsolataink példamutatóak. A társaságcsoport környezeti teljesítményének magas színvonalát az MVM Rt.-én túlmenõen az ERBE Kft., a Paksi Atomerõmû Rt. és az Országos Villamostávvezeték Rt. ISO 14001 szabvány szerinti nemzetközi tanúsítása is igazolja. Jelentésünkben tevékenységünket, eredményeinket igyekeztünk számadatok, az idõbeli fejlõdés tükrében is bemutatni. A közölt információk, adatok megbízhatóságát független felülvizsgáló szervezet igazolta. Meggyõzõdésem, hogy jelen kiadvány hû képet ad az MVM és az általa vezetett társaságcsoport környezet iránti elkötelezettségérõl, a fenntartható fejlõdés érdekében tett erõfeszítéseirõl. A fenti gondolatok jegyében ajánlom megtisztelõ figyelmükbe az MVM társaságcsoport 2003. évi Fenntarthatósági Jelentését. 2004. július


2003

3

Az MVM Rt. küldetése

A Magyar Villamos Mûvek Részvénytársaság európai színvonalú, piacorientált, nemzeti villamos társaság. Létesítményeire, több évtizedes tapasztalatára és szakember gárdájára támaszkodva vezetõ szerepet tölt be Magyarország energetikájában. Fõ célja ügyfelei és tulajdonosai elégedettségének kivívása és megtartása, biztonságos, jövedelmezõ és környezetbarát mûködésével.

A Magyar Villamos Mûvek Rt. környezeti politikája A Magyar Villamos Mûvek Rt. a hazai villamosenergia-ellátás meghatározó szereplõjeként – mint alapvetõ értéket – elismeri a környezetvédelem és a fenntartható fejlõdés fontosságát, gazdasági és társadalmi jelentõségét. Tevékenységének minden területén – termékeinek és szolgáltatásainak teljes életciklusát átfogva – kiemelten kezeli a környezet védelmének szempontjait és annak érvényesítését üzleti kapcsolataiban is elvárja. Az MVM Rt. hatékony, a társaság mûködési és fejlesztési stratégiájával egybehangolt, döntési rendszerének szerves részét képezõ, a minõségügyi rendszerrel egybeépült környezetirányítási rendszert alakít ki és tart fenn. Környezetvédelmi teljesítményének folyamatos javítása érdekében vállalja, hogy: · egyértelmûen meghatározza környezetvédelmi céljait és azokat integrálja a társaság stratégiai célkitûzéseibe; · eleget tesz a jogszabályokban és más elõírásokban rögzített környezetvédelmi követelményeknek, elébe megy a hazai és európai igényeknek; · elõtérbe helyezi az energiatakarékosságra, a természeti erõforrások kihasználásának észszerûsítésére és a környezet terhelésének mérséklésére vonatkozó szempontokat; · beruházásainak elõkészítése, tervezése és megvalósítása során a leginkább környezetbarát, a rendelkezésre álló legjobb technológiák alkalmazása által megfelel a legszigorúbb helyi és regionális környezetvédelmi elvárásoknak; · rendszeres képzéssel és továbbképzéssel, a tapasztalatcsere-lehetõségek széleskörû biztosításával fokozza munkatársai szakmai felkészültségét, a környezetvédelem és a fenntartható fejlõdés iránti elkötelezettségét; · fokozott erõfeszítéseket tesz a korábban keletkezett talaj-, talajvíz és egyéb szennyezések felszámolására, a szennyezések jövõbeni elkerülésére; · szoros kapcsolatot, párbeszédet tart fenn a szabályozó hatóságokkal, a környezetvédelmi szervezetekkel, valamint a további érdekelt felekkel; · figyelemmel kíséri az európai környezetvédelmi szabályozás alakulását, részt vesz a hazai jogszabályok kialakításában; · támogatja a tevékenységéhez kapcsolódó, a környezetvédelem és a fenntartható fejlõdés céljait szolgáló kutatási és fejlesztési munkákat; · környezetvédelmi tevékenységérõl, termékeinek és szolgáltatásainak a környezeti hatásairól tájékoztatja a közvéleményt. Az MVM Rt. vezetésének meggyõzõdése, hogy a környezeti politikában megfogalmazott célok teljesítésével a társaság hatékonyan járul hozzá környezetünk állapotának javulásához, a társaság gazdasági eredményességének fokozásához és – nem utolsósorban – jó hírnevének öregbítéséhez. Budapest, 2004. július


2003

5

A társaságcsoport Az együttmûködõ magyar villamosenergia-rendszer 1949-ben jött létre. Vállalatait 1963-tól a Magyar Villamos Mûvek Tröszt (MVMT) fogta össze, gazdaságilag is egységesítve a termelõket (erõmûveket), a szállítót és a rendszerirányítót, valamint az áramszolgáltatókat. A tröszt vállalatait 1992-ben és azt követõen társaságokká alakították, egyes erõmûveket és az azokat kiszolgáló szénbányákat egybeolvasztották, és az új társaságokat kétszintû szervezetként a Magyar Villamos Mûvek Rt. irányította. Az 1995-ben végrehajtott privatizáció során magán-, illetve külföldi tulajdonba került az összes áramszolgáltató társaság és az erõmûvek többsége. Az iparág meghatározó társaságai közül állami tulajdonban maradt az MVM Rt., az Országos Villamostávvezeték Rt., a Paksi Atomerõmû Rt. és a Vértesi Erõmû Rt. Az MVM Rt. (többségi) tulajdonában lévõ további társaságokkal ezek alkotják az MVM társaságcsoportot. A csoport tevékenysége átszövi és meghatározza Magyarország villamosenergia-iparát. Tevékenysége kiterjed a villamos energia termelésére, közüzemi és piaci kereskedelmére, az átvitelihálózat fejlesztésére és üzemeltetésére. A csoport fontos tagja a mérnökirodai szolgáltatásokat végzõ ERBE Energetika Mérnökiroda Kft. és a központi logisztikai feladatokat ellátó Villamosipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (VILLKESZ). A magyar villamos energetika legjelentõsebb nemzeti tulajdonú cégcsoportja aktív résztvevõje a nemzetközi árampiacnak, és társult tagja a nyugat-európai villamosenergia-rendszernek, az UCTE-nek. Feladatát a Villamos Energia Törvény (VET), a Magyar Energia Hivatal által kiadott engedélyek, szabályzatok és a kapcsolódó jogszabályok alapján látja el. Jelentésünkben törekedtünk a termelés, a környezetvédelem és a fenntarthatóság jellemzõit az energia életciklusához igazodva egységes keretben bemutatni, kezdve a vállalatcsoporton belüli primerenergia-termelés (szénbányászat) kiemelt adataival, a villamosenergia-termelés jellemzõivel, a szükséges részletességgel elemezve a környezeti hatásokat. A társaságcsoport gazdasági (üzleti) eredményeit összevontan tárgyaljuk, a társaság szervezeti felépítését, a szociális „eredményeket”, valamint a társadalmi szerepvállalásokat csak az MVM Rt. vonatkozásában mutatjuk be. A Magyar Villamos Mûvek Részvénytársaság (MVM Rt.) Magyarország vezetõ energetikai nagyvállalata. Elsõdleges feladata, hogy egységes szerzõdéses rendszer keretében megvásárolja a villamos energiát az erõmûvektõl és az importforrásoktól, szállítsa azt a tulajdonában lévõ átvitelihálózaton, és értékesítse az áramszolgáltatók felé. Az MVM Rt. átviteli hálózata és közüzemi nagykereskedelmi tevékenysége révén összekötõ szerepet játszik az erõmûvek és az áramszolgáltató társaságok között. Az MVM Rt. pénzügyi befektetõként 25%-os tulajdont birtokol a legnagyobb hazai lignit-tüzelésû erõmûben, a Mátrai Erõmû Rt.-ben és a legnagyobb olaj- és gáztüzelésû erõmûben, a Dunamenti Erõmû Rt.-ben is. A társaság mûködését integrált minõség- és környezetirányítási rendszer keretében végzi, amely áthatja a társaság valamennyi folyamatát és tevékenységét. A Magyar Villamos Mûvek Rt. a minõség és a környezet iránti elkötelezettségét az ISO 9001, és 2001-ben az ISO 14001 környezetközpontú irányítási rendszer bevezetésével is kifejezte. Törekvései eredményességét az IQ-Net nemzetközi tanúsítványok is igazolják.

7 Az MVM Rt. szervezeti felépítése 2003. december 31.

Magyarország atomerõmûvét a Paksi Atomerõmû Részvénytársaság (PA Rt.) üzemelteti, amelynek az MVM Rt. a fõ tulajdonosa. A Paksi Atomerõmû a kezdetektõl fogva kiemelt biztonsággal és megbízható stabilitással áll Magyarország fogyasztóinak rendelkezésére. Ellátási szerepe meghatározó, 2003-ban is – az ismert üzemzavar és a II. sz. blokk április óta tartó üzemszünete ellenére – az atomerõmû termelte a hazai erõmûvek közül a legtöbb villamos energiát. A Paksi Atomerõmû 2002-ben kapta meg az ISO 14001 rendszer szerinti környezetirányítási rendszerének tanúsítását. A környezetirányítási rendszer szabvány szerinti mûködését a 2003. novemberi felülvizsgálati audit is igazolta. A Vértesi Erõmû Rt. (VÉ Rt.) a magyar energiarendszer jelentõs képviselõje, mely 2003.-ban integrált bánya-erõmû társaságként 373,4 MW összes beépített villamos teljesítményû erõmûegységekkel és az ehhez szükséges energetikai barnaszenet termelõ mélymûvelésû bányákkal rendelkezett. A társaságnak három erõmûve van, Oroszlányban, Bánhidán és Tatabányán. A hazai villamosenergia-igény közel 6%-át kielégítõ termelés mellett az erõmûvi telephelyek kapcsolt termeléssel ellátják Tatabánya, Oroszlány és Bokod távhõszolgáltatási igényét is. A társaság bányái adják a hazai barnaszéntermelés döntõ részét, jelentõsen függetlenítve az energiatermelést a világpiaci hatásoktól.


2003

A társaságcsoport

A Gázturbinás Erõmûveket Üzemeltetõ és Karbantartó Kft. (GTER Kft.) feladata az MVM Rt. tulajdonában lévõ Litéri, Lõrinci és Sajószögedi Erõmûvek üzemeltetése, üzemfelügyelete és a berendezések kezelése. A Miskolci Fûtõerõmû Kft. (MIFÜ Kft.) három telephelyen (Tatár utca, Bulgárföld, Diósgyõr) üzemeltet gázmotoros hõ- és villamos energiát kapcsoltan termelõ erõmûveket. 2003 novemberében az MVM Rt. üzletrészt szerzett a Tatabányai Erõmû Kft.-ben. A társaság fõ tevékenysége Tatabánya város hõellátásának biztosítása. Az Országos Villamostávvezeték Rt. (Ovit Rt.) az MVM Rt. tulajdonában lévõ hálózat távvezetékeinek és alállomásainak üzemeltetõje és karbantartója, valamint az alaphálózati felújítások, fejlesztések, beruházások fõ kivitelezõje. Mûködési területe az egész országra kiterjed. Az Ovit Rt. stratégiai üzletágai a hálózat üzemeltetése, a széleskörû villamosenergia-ipari létesítési és szolgáltatási tevékenység, valamint a speciális közúti szállítás. Az MVM Partner Energiakereskedelmi Rt. célja, hogy a versenypiacon vonzó ajánlatokat kínáljon a feljogosított fogyasztók részére. Ennek keretében komplex szolgáltatási csomagokat kínál, és villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet végez hazai és külföldi piacokon, valamint energiatõzsdéken. Saját mérlegköre van. Az MVM Adwest Marketing GmbH az MVM Rt. leányvállalata. Fõ tevékenysége a villamosenergia-kereskedelem, mûködési területe Ausztria és a rajta keresztül elérhetõ szabad piacok, valamint a Magyarországon át megvalósuló tranzit szállításokkal elérhetõ piacok.

Gazdasági eredmények A társaságcsoport – gazdasági tekintetben – a konszolidációba teljes körûen bevont, a közös vezetésû, a társult és egyéb részesedési viszonyú vállalkozások együttese. A konszolidáció során figyelembe vettük, kiszûrtük a társaságok egymás közötti ügyleteinek hatását. A 2003. évi teljes konszolidációs kör az anyavállalaton kívül a Vértesi Erõmû Rt.-t (VÉ Rt.), a Paksi Atomerõmû Rt.-t (PA Rt.), az Ovit Rt.-t, valamint az MVM Rt. 2002-ben létrehozott 100%-os leányvállalatát, az MVM Partner Rt.-t foglalta magában. A társaságcsoport a magyar villamosenergia-rendszeren belül meghatározó jelentõségû, miután: · a PA Rt. a hazai villamosenergia-termelés 30-40%-át adja, a VÉ Rt. termelése 7-8%; · az MVM Rt. tulajdonában van az átviteli hálózat, amellyel közremûködik a teljes hazai villamosenergia-forgalom lebonyolításában, nagykereskedelmi tevékenységével kiszolgálja a teljes hazai közüzemi fogyasztást. Az MVM Rt. – mint anyavállalat és a társaságcsoport meghatározó tagja – célja, hogy a liberalizálódó európai és hazai árampiacon az értéklánc (termelés, átvitel, kereskedelem) mindhárom elemében egyaránt versenyképes, többségi állami tulajdonú, tõzsdeképes és megfelelõ növekedési potenciállal rendelkezõ társaságcsoporttá váljon. Az anyavállalat éves szinten negatív árrése, a PA Rt. II. blokkjának üzemzavarából származó bevételkiesés és többletteher, valamint a VÉ Rt. által fizetett környezetvédelmi bírság és környezetterhelési díj miatt a társaságcsoport veszteséggel zárta a 2003. évet, amelyet csak kismértékben ellentételezett az Ovit Rt. és az MVM Partner Rt. nyeresége. Az MVM Rt.-nél a tárgyidõszak elején végrehajtott hatósági árrendezés negatív árrést hozott létre, amely terhet tovább növelt a korábbi években (fõleg a bázisidõszakban) felhalmozódott veszteség és kötelezettség-állomány. A gazdasági helyzet pozitív irányú változását eredményezte ugyanakkor a 2003. augusztusi árrendezés, amely javította a társaság kereskedelmi tevékenységét, jövedelmezõségét, a korábbi években felhalmozott terhekre azonban csak részben nyújtott fedezetet. Az õszi gázáremelés, valamint az év során kihirdetett, a villamos energia kötelezõ átvételérõl szóló rendeletbõl adódó többletkiadások a realizálható árrés mértékét csökkentették. A bázisidõszak 30 Mrd Ft-ot meghaladó veszteségéhez képest így is jelentõs javulás az 1,2 Mrd Ft összegû negatív eredmény, ugyanakkor tény, hogy a saját társasági és a társaságcsoporti stabilizációhoz még jelentõs pozíciójavulásra van szükség. A társaságcsoport második legjelentõsebb tagja, a PA Rt. 6,6 Mrd Ft veszteséget realizált. Az évközben bekövetkezett II. blokki üzemzavar rányomta bélyegét az egész év gazdasági tevékenységére. A leállás miatti bevételkiesés, az elhárítás többletköltségei jelentõs terheket okoztak nemcsak a társaságnál, hanem az anyavállalatnál is. A veszteséget mérsékelte az üzemzavari események után kapott kártérítés.


2003

9

Gazdasági eredmények

A VÉ Rt. 128 M Ft veszteséget könyvelt el, amely a tervezett értéknél jóval kisebb. Az év során meghirdetésre került a VÉ Rt. privatizációja, amely azonban a befektetõ szerzõdéstõl való elállása miatt meghiúsult. A piac értékítélete alapján azonban az anyavállalatnál szükségessé vált közel 6 Mrd Ft-os értékvesztés elszámolása. Az Ovit Rt. adózott nyeresége 323 M Ft. Az átviteli hálózatok bõvítésével és felújításával kapcsolatos beruházási és felújítási munkák rendben megvalósultak, az Ovit Rt. az MVM Rt.-vel kötött átviteli hálózatüzemeltetési szerzõdésében vállalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett. Az MVM Partner Rt. tárgyévi adózott nyeresége 1 592 M Ft. Beszerzési portfolióját további kedvezõ áramvásárlási szerzõdésekkel sikerült bõvíteni. A társaság széleskörû, aktív, tényleges üzletkötésre épülõ nagykereskedelmi kapcsolatokat épített ki számos belföldi piaci szereplõvel. Nagykereskedelmi ügyleteinek száma meghaladta a 630-at, amely jelentõsnek minõsíthetõ a piacra lépõ kereskedelmi társaságok körében. A társaságcsoport-szinten megjelenõ veszteség nem okozott likviditási zavarokat egyik társaságnál sem, a tervezett szinthez igazodóan megvalósultak az elõirányzott beruházások is. Az MVM Rt. a konszolidációba bevont befektetéseit tekintve megvalósította a 2003. évre meghatározott üzletpolitikai célkitûzéseket. A társaságcsoport gazdálkodásának hatékonysága, valamint jövedelmezõségi szintje javult. A hazai és nemzetközi villamosenergia-kereskedelemhez, valamint -ellátáshoz szükséges átviteli kapacitás megfelelõ üzembiztonsággal rendelkezésre állt, a szerzõdésekben vállalt kötelezettségek teljesültek. A nehéz gazdasági körülmények ellenére is kielégítõ gazdálkodási eredmények mellett a társaságok eleget tettek a mûködési engedélyükben meghatározott feladataiknak. A társaságok tulajdonosi struktúrája a tárgyidõszakban lényegesen nem változott. A társaságcsoport (az MVM Rt. és a teljes konszolidációs körbe tartozó leányvállalatai) jelenére és jövõjére a kormány által kidolgozott és bevezetett új energiapolitika és mûködési modell a meghatározó. Az MVM Rt. stratégiája ezt figyelembe véve határozza meg a társaság és leányvállalatai céljait, a szükséges változtatásokat. Tekintettel az 2003/54/EC direktívában megfogalmazott követelményekre, és az ellátás-biztonsági követelményekre figyelemmel, az MVM Rt. stratégiai céljai közül az egyik legjelentõsebb az átviteli és rendszerirányítói funkciók integrálása. Az alábbi táblázatok az Éves Beszámolónak megfelelõen számszerûen mutatják a társaságcsoportra vonatkozó összevont (konszolidált) gazdasági eredményeket. Az eredmény kimutatás és a mérleg fõbb adatait társaságonként is megadtuk.

Az MVM Csoport eredmény kimutatásának fõbb adatai Mérlegtételek

MVM Rt.

Paksi Atomerõmû Rt. Száma Megnevezése 2003. 12. 31. 2003. 12. 31. I. Értékesítés nettó árbevétel 396 221 84 073 II. Aktivált saját teljeljesítmények értéke 1 295 III. Egyéb bevételek 6887 11 007 IV. Anyagjellegû ráfordítás 389 501 31 533 V. Személyi jellegû ráfordítás 3 248 18 544 VI. Értékcsökkenési leírás 11 393 17 268 VII. Egyéb ráfordítások 2 229 32 786 A. Üzemi, üzleti tevékenység eredménye -3 263 -3 756 VIII. Pénzügyi mûvelet bevételei 11 189 497 IX. Pénzügyi mûveletek ráfordításai 9 158 3 093 B. Pénzügyi mûvelet eredmény 2 031 -2 596 C. Szokásos vállalkozási eredmény -1 232 -6 352 X. Rendkívüli bevételek 0 21 XI. Rendkívüli ráfordítások 6 272 D. Rendkívüli eredmény -6 -251 E. Adózás elõtti eredmény -1 238 -6 603 XII. Adófizetési kötelezettség XII/A.Látens adó F. Adózott eredmény -1 238 -6 603 G. M é r l e g s z e r i n t i e r e d m é n y -1 238 -6 603

Az MVM Csoport mérlegének fõbb adatai Mérlegtételek

Száma

Megnevezése

MVM Rt.

2003. 12. 31. 312 041 1 997 160 653 149 391 31 504 38 25 080 4 673 1 713 21 763 365 308 273 381 199 687

A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. Aktív idõbeli elhatárolás Eszközök összesen D. Saját tõke I. Jegyzett tõke II. Jegyzett, de be nem fizetett tõke III. Tõketartalék 31 IV. Eredménytartalék -10 V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék 54 VII. Mérleg szerinti eredmény -1 VIII. Leányvállakozások saját tõke vált. IX. Konszolidáció miatti változások X. Külsõ tulajdonosok részesedése E. Céltartalékok 2 F. Fizetési kötelezettségek 80 II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 33 III. Rövid lejáratú kötelezettségek 46 G. Passzív idõbeli elhatárolások 8 Források összesen 365

257 686 361 238

746 308 795 513 873 308


OVIT Rt.

Értékek: M Ft-ban MVM Vértesi Partner Rt. Erõmû Rt.

MVM Csoport (konszolidált) 2003. 12. 31. 2003. 12. 31. 2003. 12. 31. 2002. 12. 31. 2003. 12. 31. 21 398 12 068 28 092 396 782 416 289 181 12 3 182 8 955 12 977 53 4 867 5 286 19 529 14 982 9 965 12 394 340 953 343 385 5 401 121 13 167 37 869 40 478 440 1 3 111 29 686 31 771 392 48 7 072 36 231 39 247 417 1 945 397 -33 716 -6 086 32 104 67 9 059 11 188 83 111 311 8 009 8 360 -51 -7 -244 1 050 2 828 366 1 938 153 -32 666 -3 258 0 0 2 421 23 5 0 77 1 414 360 -5 0 -75 -993 -337 361 1 938 78 -33 659 -3 595 38 346 206 239 590 -204 -287 323 1 592 -128 -33 694 -3 898 323 392 -128 -32 144 -3 827

Értékek: M Ft-ban

Paksi OVIT Rt. MVM AtomPartner Rt. Erõmû Rt. 2003. 2003. 2003. 12. 31. 12. 31. 12. 31. 119 003 4 085 0 4 814 30 113 369 3 966 820 89 52 685 7 582 3 395 46 531 840 6 123 6 130 2 220 0 22 31 590 1 175 64 29 4 171 752 11 696 3 399 124 994 5 486 427 126 599 4 523 50

Vértesi Erõmû Rt. 2003. 12. 31. 25 569 330 24 371 868 13 578 11 362 2 107 0 109 13 39 160 18 000 18 179

2 768 2 195 35

123 577 90

-15

792 -844 1

-6 603

173

392

-128

31 6 117 256 5 861 62 11 696

0 2 555 0 2 555 417 3 399

4 36 21 14 5 171

689 369 726 643 700 752

2003

4 15 6 9 1 39

362 722 207 515 076 160

MVM Csoport (konszolidált) 2002. 2003. 12. 31. 12. 31. 268 482 329 197 7 070 7 157 235 568 292 441 25 844 29 599 102 616 100 385 50 763 58 767 35 282 35 168 9 025 2 832 7 546 3 618 21 156 18 590 392 254 448 172 237 879 288 296 199 687 199 687 31 257 20 098

-32 -1 10 10 11 132 48 80 10 392

31 257 -10 686

54 361 144 -3 827 517 -2 365 224 9 710 274 10 159 006 11 828 679 135 200 168 61 984 375 69 080 690 12 848 254 448 172

11

Környezetvédelmi ráfordítások A környezetvédelmi ráfordítások az egyes társaságok különféle tevékenységi tulajdonosi viszonyai, az üzemeltetett berendezések eltérõ kora, a jogszabályi elõírások különbözõsége miatt rendkívül szerteágazó képet mutatnak. Az üzemeltetéssel és a karbantartással összefüggõen felmerült, ún. folyó ráfordítások közül kiemelt szerepet játszanak a hulladék- és vízkezeléssel kapcsolatos költségek, amelyek közül fõképp a veszélyes hulladékok gyûjtésével, tárolásával, szállíttatásával és ártalmatlaníttatásával kapcsolatos költségek jellemzõek. Ezek összesen 302 millió Ft-ot tettek ki. A Vértesi Erõmû Rt. 2003-ban 2,275 milliárd Ft-ot fordított környezetvédelmi beruházásra, döntõ részben a füstgáz-kéntelenítõ építésére. A levegõszennyezési bírság 1,010 milliárd Ft volt. 2005-tõl a Vértesi Erõmû Rt. minden erõmûve betartja a jogszabályi követelményeknek megfelelõ légszennyezõanyagkibocsátási határértéket, így a továbbiakban bírságfizetési kötelezettséggel már nem kell számolni. Új tételként jelentkezik majd a környezetterhelési díj. A Paksi Atomerõmûben jelentõs részarányt képviselnek a radioaktív hulladékok kezelésére, valamint a levegõtisztaság-védelmi fejlesztésekre fordított összegek (1 651 illetve 362 millió Ft). A Paksi Atomerõmû 2003-ban 21,1 milliárd Ft-ot fizetett be a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba.

Környezetvédelmi költségek (ezer Ft) Költség megnevezése

PA Rt.

VÉ Rt.

Átviteli hálózat

MVM GT

MVM Rt. Összesen Központ

Folyó környezetvédelmi ráfordítások 176 005 szilárd, nem veszélyes hulladék kezelés 26 407 veszélyes hulladék kezelés 21 567 szennyvíz kezelés 57 450 egyéb szolgáltatások 70 581 Bírságok Szervezeten belüli környezetvédelmi ráfordítások 150 497 Közvetlen környezetvédelmi beruházások 477 323 Integrált környezetvédelmi beruházások* 2 249 530 levegõtisztaság védelme 362 529 radioaktív hulladékkezelés 1 651 464 egyéb beruházások 235 537 Összesen 3 053 355

49 716

63 787

7 168

49 410

4 619

1 410

306 1 010 000

59 168

5 758

303 701 31 254 77 693 58 866 135 888 1 010 000 150 497 709 687 4 524 530 362 529 1 651 464 235 537 7 025 6 698 415

232 364 2 275 000

3 334 716

296 151

7 168

7 025 4 847 687 1 416 75

*A Vértesi Erõmû Rt.-nél az integrált környezetvédelmi beruházási költség döntõ hányadát a levegõtisztaság védelemmel kapcsolatos retrofit program költségei teszik ki.

13

Primerenergia-hordozók Az MVM Csoport társaságai a villamos és hõenergia termeléséhez primerenergia-hordozóként szenet, tüzelõolajat és nukleáris fûtõanyagot használnak. A társaságcsoportban egyedül a Vértesi Erõmû Rt. termeli önállóan a saját primerenergia-hordozóját, a mányi és a márkushegyi mélymûvelésû szénbányákban. Ezek a bányák látják el a korszerûsített Oroszlányi Erõmûvet is, ahol most füstgáz-kéntelenítõ épül. A gázturbinás erõmûveink tüzelõolaj-ellátására a MOL Rt. finomítóiban elõállított gázturbina-tüzelõolaj szolgál, amely 0,2% alatti kéntartalmával kifejezetten környezetbarát energiahordozó. A nukleáris üzemanyagot a Paksi Atomerõmû Rt. külföldrõl szerzi be. 2003-ban fejezõdött be az MVM gázmotoros erõmûvének beruházása Miskolcon. Ennek fûtõanyagát, a földgázt ugyancsak a MOL Rt. szállítja. Gáztüzelésre állítják át a városfûtés mellett villamos energiát is termelõ Tatabányai Erõmûvet. Ezért a közeljövõben a társaságcsoport földgázt is felhasznál majd. Az MVM Csoportban bányászati tevékenység a Vértesi Erõmû Rt.-nél folyik. Ennek hatása az összes környezeti elemre kiterjed. A külszíni létesítmények légszennyezõ pontforrásokkal rendelkeznek, a tevékenység viszonylag nagy mennyiségû hulladékképzõdéssel jár, az üzemeltetett szennyvíztisztító élõvízbe bocsátja tisztított szennyvizét. Diffúz légszennyezésre, illetve környezeti zajterhelésre nem érkezett lakossági panasz. A Vértesi Erõmû Rt. barnaszén bányáinak mélysége 200-420 m közötti. A kitermelhetõ, ún. mûrevaló szénvagyon ezekben a bányákban meghaladja a 70 millió tonnát. Ez a mennyiség az Oroszlányi Erõmû termeléséhez 2015-ig bizonnyal elegendõ. A termelt szenek fûtõértéke 10,414,2 MJ/kg, kéntartalma – sajnos – helyenként eléri a 3%-ot is. A Vértesi Erõmû Rt. bányái és széntermelése

Mûrevaló szénvagyon, millió t Széntelep fûtõértéke, MJ/kg Éves termelés, ezer t

Márkushegy 75,5 10,4-14,2 1 343


2003

Mány 2,3 12,5 600

Primerenergia-hordozók

A Vértesi Erõmû Rt. tüzelõanyag-felhasználása Erõmû

Szén t 1 347 592 464 093 134 546 1 946 231

Oroszlányi Erõmû Bánhidai Erõmû Tatabányai Erõmû Összesen

Olaj 14 5 1 21

TJ 057 555 576 188

3 2 20 26

t 433 738 743 914

TJ 140 112 866 1 118

A teljes társaságcsoport primerenergia-hordozó-felhasználását az összefoglaló táblázat és az ábra mutatja be. Az összesen csaknem 137 PJ primerenergia-hordozó felhasználásnak 86%-a a hasadóanyag. Az olajfelhasználás nem éri el az 1%-ot sem, miután a szekunder tartalék gázturbinák 106 TJ-t, a Vértesi Erõmû Rt.-ben 1,1 PJ-t használtak fel.

Az MVM Csoport primerenergia-hordozó felhasználása (TJ) VÉ Rt Szén Olaj Nukleáris Összesen

MVM Gázturbinák 0 106 0 106

21 188 1 118 0 22 306

15,5% 0,9%

83,6%

Szén

Olaj

Nukleáris

Az MVM Csoport primerenergia-hordozó-felhasználásának megoszlása 2003-ban

PA Rt

Összesen

0 0 114 452 114 452

21 188 1 224 114 452 136 864

Villamosenergia-termelés és hõszolgáltatás Az MVM Csoport erõmûveinek beépített villamos teljesítõképessége 2645 MW, amely a hazai közcélú erõmûvekének 32,8%-át teszi ki. Az erõmûvek kihasználása (az adott idõszakban megtermelt és a beépített teljesítõképesség figyelembevételével maximálisan megtermelhetõ villamos energia hányada) mindazonáltal jelentõs szórást mutat. Az atomerõmû és a széntüzelésû erõmûvek elsõsorban alapterhelésen üzemelnek, míg a tartalék gázturbinák csak más egységek üzemzavara esetén, rövid ideig mûködnek. Az MVM Csoport erõmûveinek beépített teljesítõképessége és éves kihasználása 2003-ban Erõmû Litér Lõrinci Sajószöged Bánhida Oroszlány Tatabánya Paks Összesen

Beépített teljesítõképesség, MW 120 170 120 100 235 34 1 866 2 645

Kihasználás, % 0,01 0,35 0,25 52,76 46,12 25,03 62,99

Az MVM Csoport villamosenergia- és hõtermelése az alábbi táblázatban és ábrán látható. Tekintettel arra, hogy az erõmûvek termelése igen nagy mértékben eltér egymástól, logaritmikus léptéket kellett választanunk a diagram készítésénél. Erõmûveinkben a termelt hõ részaránya 4%. Az MVM Csoport erõmûveinek 2003. évi villamosenergia- és hõtermelése (GWh) Vértesi Erõmû Villamos energia Hõ Összesen MVM Gázturbinák Villamos energia Paksi Atomerõmû Villamos energia Hõ Összesen MVM Csoport összesen Villamos energia Hõ Összesen

2001

2002

2003

1 968 511 2 479

1 946 500 2 446

1 569 552 2 121

9

5

9

14 126 181 14 307

13 953 168 14 121

10 297 181 10 478

16 614 692 17 306

16 404 668 17 072

12 427 733 13 160 Az MVM-csoport erõmûveinek villamosenergiatermelése (GWh) (logaritmikus léptékû diagramban)


2003

15


Hagyományos környezeti hatások Levegõ A hazai erõmûvek légszennyezõanyag-kibocsátásainak alakulása az alábbi ábrán látható. A legfõbb elõrelépés a kén-dioxid kibocsátás csökkenésében valósult meg, miután a Mátrai Erõmû Rt.-ben 2001-ben üzembe került a füstgáz-kéntelenítõ rendszer. Az MVM Csoport erõmûvei közül a Vértesi Erõmû Rt. telephelyei a legnagyobb légszenynyezõk. Az eltüzelt szén és olaj kéntartalma miatt a kén-dioxid kibocsátás tekintetében az Oroszlányi Erõmû az ország legnagyobb kén-dioxid kibocsátója. Az MVM Rt. szekunder tartalék gázturbinás erõmûveinek kibocsátásai nemcsak azért csekélyek, mert viszonylag rövid idõtartamban üzemelnek, hanem azért is, mert ezeket az erõmûveket már az EU környezetvédelmi elõírásainak megfelelõen tervezték és üzemeltetik. 2005-tõl valamennyi hazai erõmûre érvényesek a légszennyezõ anyagokra elõírt kibocsátási határértékek. Ennek elérése céljából az Oroszlányi Erõmûben nedves, mészkõ-gipsz technológiával mûködõ füstgáz-kéntelenítõ létesül. A beruházás 2004-re befejezõdik és a berendezés 94% feletti hatásfokkal üzemel majd. Az MVM Csoport hagyományos erõmûveinek 2003. évi légszennyezõanyag-kibocsátásai (t/év) Erõmû Oroszlányi Erõmû Bánhidai Erõmû Tatabányai Erõmû MVM Gázturbinák Összesen

SO 2 90 951 27 654 7 720 5 126 330

NO x 2 904 815 510 16 4 245

Por 281 681 1 380 2 342

CO 2 1 417 000 565 000 225 000 8 878 2 215 878

17 Az MVM Csoport hagyományos erõmûveinek fajlagos légszennyezõanyag-kibocsátása, 2003 (kg/MWh) Erõmû Oroszlányi Erõmû Bánhidai Erõmû Tatabányai Erõmû MVM Gázturbinák

SO 2 64,50 56,21 35,09 0,57

NO x 2,06 1,66 2,32 1,82

Por 0,20 1,38 6,27 0,00

CO 2 1005 1148 1023 1012

A légszennyezõanyag-mennyiségek abszolút értékei mellett megmutatjuk a fajlagos kibocsátás értékeket is. A fajlagos kibocsátás meghatározásakor a kiadott villamos energia és a hõ összegét vettük alapul. Az Oroszlányi Erõmû füstgáz-kéntelenítõjének üzembelépésével, a Tatabányai Erõmûben 2004-ben végrehajtott korszerûsítésekkel (átállás kis kéntartalmú olaj- és gáztüzelésre) és a Bánhidai Erõmû termelésének jelentõs csökkenésével a kéndioxid kibocsátás társasági szinten 2005-tõl 7 ezer tonna/év alá csökken. Mindaddig azonban a Vértesi Erõmû Rt. elsõsorban a kén-dioxid kibocsátás miatt jelentõs, évi 1 milliárd Ft feletti légszennyezési bírságot és levegõterhelési díjat fizet. Víz Az erõmûvek elsõsorban hûtési célra használnak fel vizet. A Vértesi Erõmû Rt. erõmûvei közül az Oroszlányi és a Bánhidai telephelyeken hûtõtó szolgál erre a célra, mindkettõ az Által-ér vízgyûjtõ területén létrehozott mesterséges tó. A hûtõtavakba vezetett vizek nem rontják a tóvizek minõségét, a tavak ipari hasznosításukon túl pihenési célokat is szolgálnak. A Vértesi Erõmû Rt. telephelyeirõl évente kb. 110 ezer m3 hulladékvizet bocsátanak ki. Az erõmûvek kommunális szennyvizei az önkormányzatok (Tatabánya, Bokod) által üzemeltetett központi vízkezelõ telepeire kerülnek. A kazánok és az atomerõmûvi gõzfejlesztõk, valamint a primer kör pót-tápvizeként igen nagy, közel elméleti tisztaságú vízre van szükség. Ennek elõállításához az Oroszlányi Erõmûben és az MVM Rt. gázturbinás erõmûveinek telephelyén fordított ozmózison alapuló elõkezelést alkalmaznak, majd a jelentõs mértékben csökkentett sótartalom maradékát ioncserés technológiával távolítják el.


2003


A Vértesi Erõmû Rt. telephelyein keletkezõ - fõleg pótvíz-elõkészítésbõl származó - ipari szennyvizeket teljes mennyiségben a zárt salak és pernye eltávolító rendszerekben hasznosítják. A gázturbinás erõmûvekben kevés ipari és kommunális szennyvíz keletkezik. A Lõrinci Erõmûben a technológiából adódóan viszonylag kevés hûtõvizet használnak fel, amelyet a közeli tóból nyernek. A tavat a Zagyva táplálja, minõségét rendszeresen ellenõrzik. A Paksi Atomerõmû számára a hûtõvizet a Duna szolgáltatja. Az atomerõmû nyersvíz felhasználása 2003-ban 2,1 milliárd m3 volt. A kibocsátott hûtõvíz a befogadó Duna hõterhelését okozza, de a felmelegedés mértéke az ökológiai egyensúlyt nem bontja meg. A felmelegedett kondenzátor-hûtõvíz biztosítja az erõmû halastavainak vízutánpótlását is. Az atomerõmûben szociális vízhasználatokból az üzemi területen keletkezõ szennyvíz az erõmû kommunális szennyvíztisztító rendszerén megtisztítva a felmelegedett hûtõvíz csatornán keresztül kerül a Dunába. A szennyvíztisztítás hatásfokát üzemi kontroll és az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelõség rendszeresen - általában negyedévente - ellenõrzi. A tisztítás hatásfoka, így a kibocsátott vizek minõsége az elõírásoknak megfelelõ volt. Az inaktív ipari hulladékvizek túlnyomó részét a sótalanvíz elõállítás során keletkezõ savas és lúgos szennyezettségû vizek alkotják. A hulladékvíz semlegesítése a 10 000 m3-es zagymedencékben történik. A medencék vízminõségét és kibocsátását rendszeres üzemi kontroll ellenõrzi. Az éves szinten 130 000 m3, semlegesítés és ülepítés után kibocsátott hulladékvíz minõsége megfelelõ volt, a szennyezõ anyagok koncentrációja a melegvíz csatornában a határértékeket nem haladta meg. A melegvíz csatorna vízminõségi jellemzõi 2003-ban (mg/l) Komponens pH Összes só Összes lebegõanyag Olajtartalom Ammónia-ammónium KOI Cr

Átlagérték 8,2 288,6 20,2 0,03 0,09 8,50

Mért max. érték 7,6 - 8,8 382,8 129,5 0,40 0,21 9,00

Határérték 6 - 9 között 10000 200 5 10 150

E r õ m û v e k v í z f e l h a s z n á l á s a ( e z e r m 3) Erõmûvi hûtõvíz felhasználás Erõmû Oroszlány Bánhida Tatabánya MVM Gázturbinák Paks Összesen

2001 309 835 107 770 50 2 700 000 3 117 655

2002 307 054 106 786 54 2 709 411 3 123 305

2003 287 609 97 128 61 2 138 374 2 523 172

Technológiai és kommunális vízhasználat 2001 2002 2003 381 362 345 219 256 295 185 150 194 7 5 7 244 263 251 1 036 1 035 1 092

19 Hulladékgazdálkodás A széntüzelésû erõmûvek legnagyobb mennyiségben keletkezõ hulladéka a széntüzelés salakja és a leválasztott pernye. A Vértesi Erõmû Rt. erõmûveiben keletkezõ salak és pernye mennyiségét a táblázat mutatja. A pernye mintegy 17%-át, kb. 109 ezer tonnát a Lábatlani Cementgyárban adalékanyagként használják fel, a fennmaradó részt az erõmûvek melletti zagytereken rakják le. A Vértesi Erõmû Rt.-nél 2003-ban keletkezett salak és pernye mennyisége (t)

Leválasztott pernye Salak Összesen

Oroszlány

Bánhida

Tatabánya

460 057 115 084 575 141

163 964 41 794 205 758

31 223 8 578 39 801

Vértesi Erõmû Rt. összesen 655 244 165 456 820 700

A Vértesi Erõmû és a Paksi Atomerõmû Rt. nem veszélyes, ipari hulladékai 2003-ban (kg) Hulladék Építési törmelék Vas, acél, öntvény Ólom Szénacél Rozsdamentes acél Selejt villamos motor Rézhulladék Bronz forgács Alumínium hulladék Gumihulladék Fahulladék Papírhulladék Kábelek Salakgyapot Egyéb Összesen

Vértesi Erõmû Rt. Oroszlány Bánhida Tatabánya Bányák 6 400 11 600 152 667 13 800 732 171 100 440 68 596 1 422 987

28 591 810 1 641 1 605 9 850 300

781 368

20 710 22 067

107 2 550

7 948 50 2 950

7 134 751 767 240

114 697

232 211

2 052 449

Az erõmûvek a veszélyesnek nem minõsülõ hulladékok jelentõs hányadát hasznosíttatják. A Paksi Atomerõmûben 2002. évbõl megmaradt, illetve a 2003. évben keletkezett 562 tonna ipari hulladékból 461 tonnát értékesítettek. A fennmaradó mennyiséget ipari hulladéklerakókban helyezték el.


2003

Összesen 184 467 2 324 194

20 710 50 658 810 16 723 2 513 782 590 300

3 571 3 386 536

Paksi Atomerõmû Rt. 14 610 18 970 12 870 286 040 17 800 350 5 10 35 51 9 47 1 554

670 880 560 270 250 500 390 900


Értékesített hulladékok a Vértesi Erõmû Rt.-nél 2003-ban (t) Oroszlány Pernye 109 127 Vas hulladék 0 Egyéb nem veszélyes hulladék 782 Összesen 109 909

Bánhida

Tatabánya

0 0 115 115

0 0 232 232

Bányák 0 632 2 052 2 684

Vértesi Erõmû Rt. összesen 109 127 632 3 182 112 310

A veszélyes hulladékokat az erõmûvek erre a célra alakult társaságoknak adják át, amelyek a hulladékokat ártalmatlanítják vagy ártalmatlanítóba szállítják. A veszélyes hulladékok mennyiségét a táblázat mutatja. Az MVM Csoport erõmûveiben 2003-ban keletkezett veszélyes hulladékok (kg) Veszélyes hulladék

Savas ólomakkumulátor Fáradt olaj PCB tartalmú kondenzátor Festékes göngyöleg Olajos emulzió Olajos vas, acél Olajos gumitömlõ Lúgos szelence Elektronikai, irodatechnikai hulladék Olajos hordó Kõzethorony ragasztó hulladék Csomagolási hulladék Olajos textília Hulladék lúg Hulladék sósav Lúgos akkumulátor Hulladék gépzsír Száraz elem Zsírtalanító Azbeszt tartalmú szigetelõ Hulladék fénycsõ Laborvegyszer Szennyezett pakura Tartálytisztítási és olajos iszap és olajos víz Egészségügyi hulladék Nyomdai hulladék Vegyszeres föld Olajos föld Kommunális szennyvíz iszap Egyéb Összes veszélyes hulladék

Vértesi Erõmû Rt. Oroszlány Bánhida TataBányák Öszesen bánya 3 450 8 760

1 600

1 594

1 473 1 740 200

2 120 7 530 460 93 990 012 631 676

606 3 005

950

120

720 1 720

3 800

450 1 060

62

150 768 148 180 8 000

2 660

5 260 4

32

33 821

1 092 777 4 298 120 1 900 4 455 593 35 2 140 2 080 27 100

206

9 248

75

1 345

20

18 800 64

MVM Paksi GázAtomerõmû turbinák Rt.

8 643 18 030 460 1 887 990 012 631 676 606 1 092 4 852 4 298 120 3 070 11 035 593 97 2 140 2 080 27 250 768 354 1 600 10 660

2 636

24 060 120

51 000

18 940

53 636

5 747 5 000 20 380 9 400 16 973 199 628

5 744 1 669 717 1 718 530

42 008 15 215

10 301

28 665

9780 5369 11850

21 Felszín alatti vizek, zagyterek Az Oroszlányi és a Bánhidai Erõmûvekben keletkezett salakot és pernyét hidraulikus úton, vízzel keverve csõvezetéken juttatják el a zagyterekre. A szállítóvíz a szilárd anyag 5-7 szerese. Az ipari hulladékvizeket a szállítóvíz pótvizeként hasznosítják. A Bánhidai Erõmû zagyterérõl visszaforgatás nincs, a szállítóvíz egy patakon keresztül a Bánhidai Erõmû hûtõtavába folyik vissza, de nem okoz vízszennyezést. Az Oroszlányi Erõmû zagyterérõl a szállítóvizet visszaforgatják. A felszín alatti vizek minõségének ellenõrzése végett az Oroszlányi Erõmû zagyterének ellenõrzésére 20, Bánhidán 6 észlelõ kút szolgál. Oroszlányban speciális, 1 650 m hosszú vízzáró függönyfal is épült, amely megakadályozza a talajvizek élõvízbe történõ beszivárgását. A függönyfal külsõ és belsõ oldalán további 32 észlelõ kút van. A rendszeres vizsgálati eredmények igazolják a függönyfal hatékonyságát. A Bánhidai Erõmû felhagyott, 16 hektáros zagytere kb. 40%-ban rekultivált (részben mezõgazdaságnak visszaadott terület), a földdel és tóiszappal fedett felületeken a természetes vegetáció által fás, bokros, cserjés részek alakultak ki. Az új 21 hektáros zagytér hasznos alapterülete 12 hektár. A 9 hektárnyi telepített erdõsáv és füvesített kezelõsávok, valamint a váltott mûvelés (víztakarás) akadályozza a zagytér kiporzását. A Tatabányai Erõmû 3,6 hektáros zagyterén a sûrûzagyos technológia (víz/szilárd anyag arány kb. 1:1) bevezetése óta kiporzással nem kell számolni. A zagytér környezetében a talajvíz minõségének ellenõrzésére 2 figyelõ kút szolgál. Mindhárom erõmû esetén elmondható, hogy a zagyterek nem okoznak vízszennyezést. A Paksi Atomerõmûben az erõmû talajvízre és talajra gyakorolt hatását 38 észlelõ kúttal ellenõrzik, a kutakból vett mintákban a víz szennyezõit is mérik. A talajvíz és az esetleges szenynyezések mozgásának követése érdekében összesen 102 kút vízszintjét határozzák meg rendszeresen. A talajvíz vizsgálati eredmények mind a környezetvédelmi hatóság által meghatározott határérték alatti, mind a jogszabályban foglalt szennyezettségi határérték alatti koncentrációt mutattak. A gázturbinás erõmûvek talajra és talajvízre gyakorolt hatásának ellenõrzésére a Lõrinci és a Sajószögedi erõmûvekben is talajvízfigyelõ kutak szolgálnak. Az elõírt gyakoriságú mintavételezés során a talajvizek olajtartalmát és az általános vízkémiai jellemzõket vizsgálják. A vizsgálatok alapján az adott területek szennyezettsége mindenütt határérték alatti.

Nukleáris környezetvédelem A Paksi Atomerõmû mûködésének megítélésében a nukleáris biztonságra és az energiatermelés hatékonyságára vonatkozó mutatók mellett meghatározó szerepet játszanak azok a környezeti hatások is, amelyek abból adódnak, hogy az erõmû primerenergia-hordozóként hasadóanyagot használ fel. Az erõmû biztonsági rendszerei és azok megfelelõ mûködtetése megakadályozza, illetve a lehetõ legkisebbre csökkenti annak veszélyét, hogy radioaktív anyagok jussanak a környezetbe. E célok elérése érdekében a társaság a nukleáris környezetvédelem területén széleskörû, kétszintû ellenõrzési és felügyeleti programot hajt végre, azaz távmérõrendszereket alkalmaz és a mintavételes ellenõrzéseket is végez.


2003


Radioaktív anyagok kibocsátása A radioaktív anyagok kibocsátásának idõsorait a táblázat a hatósági korlát százalékában mutatja be. A hatósági korlát (határérték) értékét az egyes szennyezõkre külön táblázatban adtuk meg. Látható, hogy a kibocsátások többsége 2003-ban is lényegesen a hatósági korlát alatt maradt. A Paksi Atomerõmû légnemû és folyékony radioaktív kibocsátásai a hatósági korlát százalékában Év

Üzemelõ blokkok száma db

Nemesgáz (összes)

4 4 4 4 4

0,4 0,6 0,7 0,4 4

1999 2000 2001 2002 2003 *

131

Légnemû (%) Aeroszol (T 1/2 > 2 4 h ) < < < <

0,1 0,1 0,1 0,1 0,91

Jód*

< 0,1 < 0,1 < 0,1 < 0,1 54,1

Folyékony (%) Sr

Összesbéta

2,0 0,4 0,5 0,3 18,2

7,4 7,7 7,9 8,5 6,2

90

90

Sr

4,8 1,6 1,5 1,3 6,4

3

H

67,0 61,0 62,0 73,0 54,6

I egyenérték

A táblázat adatai azt mutatják meg, hogy a kibocsátások a megengedett kibocsátás-érték (korlát) hány százalékát tették ki az adott évben. 2003-ban a légköri kibocsátásoknak a korláthoz viszonyított értéke az áprilisi üzemzavar miatt - különösen 131I vonatkozásában - növekedett. A folyékony összes-béta és trícium (3H) kibocsátásokat tekintve csökkenés történt, amely a 2. blokk leállításával függ össze. A folyékony radiostroncium kibocsátások növekedése az üzemzavart követõ kibocsátásoknak tulajdonítható. A hatósági korlátok (határértékek) Légnemû

Folyékony

*131I egyenértékben

Kibocsátott anyag Nemesgáz (összesen) Aeroszol (T 1/2 >24 h) Jód* 90 Sr Összes béta 90 Sr 3 H

Hatósági korlát 1,9x10 13 1,1x10 9 Bq/d/(1000 MW e ) 1,1x10 9 5,6x10 4 3,7 GBq/a/blokk 37 MBq/a/blokk 7,5 TBq/a/blokk

23 Környezetellenõrzés Az atomerõmû Üzemi Környezeti Sugárvédelmi Ellenõrzõ Rendszerének (ÜKSER) feladata a környezeti mérések végrehajtása. A mintavételes, laboratóriumi vizsgálatok kiterjednek mind a környezeti közegekre, mind a tápláléklánc elemeire. Ez évente körülbelül 4000 minta feldolgozását és mérését jelenti. A kibocsátott radioaktív izotópok még az igen érzékeny vizsgálati módszerek mellett is kimutathatatlanok, vagy csak nagyon kis koncentrációban, esetenként mérhetõk. A földfelszíni levegõmintákban az erõmûtõl 1-2 km távolságra az 54Mn, 58Co, 59Fe és 60Co radio-aeroszol aktivitás koncentrációja legfeljebb 10 µBq/m3, a radiokarboné 1 mBq/m3 körüli értéket ért el. A Dunából vett iszapmintákban csak elvétve mérhetõ az erõmûbõl származó radionuklid (60Co, 134 Cs és 137Cs), legfeljebb 1 Bq/kg körüli értékben. A mérõállomások környezetében vett talaj és fû mintákban, valamint a halastavak víz- és iszapmintáiban nem lehet erõmûvi kibocsátásból származó radioaktív izotópot kimutatni. A Dunába kibocsátott radioaktív anyagok által létrehozott évi átlagos növekmény – a teljes elkeveredés után – a trícium esetében 1 Bq/dm 3-nél, az összes többi radionuklid esetében pedig együttvéve 0,1 mBq/dm3-nél kisebb. A tej- és halmintákban kibocsátásból származó radioaktív izotópok nem mutathatók ki. A radioaktív nemesgázok és a kiülepedett aeroszolok által kiváltott dózisnövekményt közvetlen mérési módszerekkel nem lehet kimutatni, miután az – a terjedési számítások szerint – 3-4 nagyságrenddel a természetes eredetû sugárzási szint alatt marad. A 2003. évi környezeti dózismérési adatokból nem lehet az atomerõmû járulékára következtetni. Ez összhangban van a radioaktív anyagok légköri kibocsátásából adódó képpel, amely szerint az erõmûtõl származó járulék nagyságrendekkel kisebb a természetes háttérsugárzás értékénél, illetve ingadozásánál, s így közvetlen dózismérési módszerekkel nem mutatható ki. Az ALNOR TL dózismérõkkel állomásonként kapott 2003. évi átlagos dózisteljesítmény értékek az ábrán láthatók. Dózisteljesítmény-értékek az atomerõmû körüli mintavevõ állomásokon, 2003

Mintavevõ állomások elhelyezkedése a Paksi Atomerõmû körzetében


2003


A 2. sz. blokknál bekövetkezett üzemzavarról Az üzemzavar a 2. blokk fûtõelem-kazettáinak tisztítására szolgáló különálló tisztítótartályban 2003. április 10-én, a kazetták vegyi tisztítása közben következett be. Alapvetõ oka a tisztítótartály tervezési hibája volt, amely miatt hûtési elégtelenség következett be és a tartályban kezelt kazetták megsérültek. A kazetták tisztítására azért volt szükség, hogy az azokon keletkezett magnetit lerakódást eltávolítsák. A lerakódás a gõzfejlesztõ belsõ felületén lévõ radioaktív anyagok vegyi úton történõ eltávolítását követõen képzõdött. A radioaktív anyagok eltávolítása a gõzfejlesztõn szerelést végzõ dolgozók védelme érdekében szükséges. A francia Framatom ANP társaság teljes felelõsséggel vállalkozott a tisztítás végrehajtására, beleértve a tervezést, szállítást, helyszíni szerelést és a tisztító rendszer üzemeltetését. A helyreállítás tervezése és engedélyezése jelenleg is folyik. Az esemény következtében · rövid idõre megnõtt a radioaktív kibocsátás: a számítások szerint a legérintettebb lakosok elhanyagolhatóan csekély mértékû, az éves megengedett értéknél három nagyságrenddel kisebb többlet sugárterhelést kaptak; · megsérült 30 üzemanyag-kazetta; · használhatatlanná vált a 2. blokki tisztító tartály; · a 2. blokk újraindítása összetett intézkedés sorozatot igényel, amelynek tervezése és elõkészítése folyamatban van; · el kell végezni az üzemzavar következményeinek felszámolását, azaz a helyreállítást. Az esemény során kibocsátott radioaktivitás okozta többlet lakossági dózis alakulását - összehasonlításul a természetes életvitelbõl származó dózisokat is megadva - Paks városára számítva az alábbi táblázat mutatja be. · Az üzemzavar miatt bekövetkezett kibocsátás által okozott dózis-többlet 0,13 Sv/fõ · Hatósági éves dóziskorlát az atomerõmûre 90 Sv/fõ · Mellkasi átvilágítás esetén kapott dózis 200 Sv/fõ · Éves orvosi alkalmazás hatása 300 Sv/fõ · Egy évi természetes sugárterhelés 2 400 Sv/fõ Az üzemzavar nem érintette a blokk üzemi rendszerét, abban nem okozott semminemû káros változást. Az egység újraindítására azonban csak a helyzet teljes körû kivizsgálása, a szükséges technikai és biztonsági intézkedések végrehajtása és a szükséges engedélyezési eljárások lefolytatása után kerülhet sor.

25 Radioaktív hulladékok kezelése Az atomerõmûben történik a keletkezõ radioaktív hulladékok gyûjtése, ideiglenes tárolása, térfogatcsökkentése, kondícionálása, minõsítése és átmeneti tárolása a végleges tároló létesítménybe szállítás elõtt. A tevékenységsor bonyolultságából adódóan az erõmûben számos fejlesztési projekt folyik. A radioaktív hulladékok végleges elhelyezésével, a kiégett nukleáris üzemanyag-kazetták átmeneti tárolásával és végleges elhelyezésével, valamint az erõmû leszerelésével összefüggõ feladatok finanszírozása céljából a PA Rt. évente befizetést teljesít a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba. A radioaktív hulladékok végleges tárolásának megoldása - jogszabály alapján - a Radioaktív Hulladékokat Kezelõ Közhasznú Társaság feladata. A kiégett üzemanyagkazetták feldolgozása nemzetközi együttmûködés keretében történik. Kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok 2003-ban a szilárd hulladékot tartalmazó hordók száma 1093-mal nõtt; ez 65 %-kal, azaz 433 db hordóval több a 2002. évinél. A növekedés fõ oka, hogy a 2. blokki súlyos üzemzavar következményeként kb. 60 hordónyi radioaktív hulladék képzõdött. A növekmény további részét döntõen az új hulladék-kezelési eljárás (ún. hulladék-felszabadítás) során alkalmazott szigorú aktivitáskorlátok eredményezték. Kis és közepes aktivitású szilárd hulladékok (m 3)


2003


Szilárd radioaktív hulladékok elhelyezése A hordós szilárd radioaktív hulladékok elhelyezése az erõmû ellenõrzött zónájában kialakított átmeneti tároló helyiségekben és ideiglenes gyûjtõhelyeken történik a végleges tároló üzembe helyezéséig. Az elõzõ években keletkezett mennyiséggel együtt 2003. december 31-én az atomerõmûben 5065 db 200 literes hordót tároltak. Nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladékok 2003-ban a Paksi Atomerõmûben 3,045 m3 nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladék keletkezett, amely mintegy 5 m3 tárolókapacitást vett igénybe. A 2002. évben leírtakhoz képest az 1-2. blokkoknál (I. kiépítés) 2,7 m3-rel több nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladék keletkezett. A nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladékok erõmûvön belüli átmeneti tárolása az ellenõrzött zónában kialakított tároló kutakban történik. A tároló kutakban méretük miatt nem elhelyezhetõ nagy aktivitású hulladékok tárolása tartalék-helyiségekben elhelyezett ólom gyûjtõkonténerekben valósul meg. Folyékony radioaktív hulladékok 2003-ban összesen 350 m 3 bepárlási maradék képzõdött. Az I-es kiépítésen (1-2. blokk) jelenleg 2624 m3 sûrítményt, míg a II-es kiépítésen (3-4. blokk) 1795 m3 sûrítményt tárolnak. Az elmúlt 5 évben keletkezett folyékony radioaktív hulladékok mennyiségét az ábra mutatja be.

Az atomerõmûben tárolt besûrített folyékony hulladékok mennyisége m3 5000

4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 1999

2000 Keletkezett mennyiség, m3/év

2001

2002 Tárolt mennyiség, m3

2003

Átviteli hálózat – a villamos energia szállítása Az MVM Rt. tulajdonában lévõ átviteli hálózati létesítményeket a 3992 km hosszúságú átviteli hálózati távvezetékrendszer és a huszonhárom alállomás alkotja. A létesítmények legjelentõsebb része természetvédelmi oltalom alatt nem álló, jellemzõen mezõgazdasági területen helyezkedik el, területigényük igen nagy. Fokozottan védett természeti területen mindössze mintegy 100 km nyomvonal-hosszúságú távvezeték halad, amely kilenc nemzeti parkot érint.

Az átviteli hálózat üzemeltetése során a levegõ minõségére gyakorolt hatások elhanyagolhatóak. Az alállomásokon a biztonsági tartalékellátást biztosító dízel gépegységek okoznak csekély levegõszennyezést. Szigetelési célra megszakítókban és más hasonló berendezésekben egyre több esetben használnak kénhexa-fluorid (SF6) gázt, amely kiváló szigetelõ és ívoltó tulajdonságú anyag, ugyanakkor üvegház-hatása a szén-dioxidénak több mint húszezerszerese. Szivárgásának elkerülése ezért nemcsak gazdasági érdek.


2003

27


A transzformátorok hûtését szigetelõolaj-töltetük biztosítja. Ennek mennyisége transzformátoronként elérheti a több tíz tonnát is. A berendezések egy része ma még nyitott aljzattal rendelkezõ kavicságyon helyezkedik el, a készülékbõl kicsepegõ olaj az alatta lévõ talajba és a talajvízbe szivároghat. Ahol a transzformátorok zárt alapon helyezkednek el, az abban összegyûlõ, esetleg olajat tartalmazó hulladékvizeket elszállítják, vagy a helyszínen kezelik és ezt követõen vezetik a befogadóba. Az alállomások egy részén a talajvíz minõségét figyelõkutakból vett minták vizsgálatával rendszeresen ellenõrzik. Az alállomások üzeme közben felszíni vizek (tavak, folyók stb.) nem szennyezõdnek. A kommunális szennyvizeket a legtöbb helyen csatornába, ezek hiányában zárt ülepítõ tartályba vezetik, ahonnan rendszeresen elszállítják. Mivel az átviteli hálózati berendezések általában lakott területektõl távol települtek, érzékelhetõ zajterhelést nem okoznak. Az új transzformátorok „zajszegény” minõsítésûek, de szükség esetén élni lehet a zajvédõ fal általi védelemmel is. A távvezetékek többé-kevésbé szükségszerûen megváltoztatják a tájképet, a táj arculatát és befolyásolják a közeli területek élõvilágát is. Annak érdekében, hogy ez a hatás a lehetõ legkisebb legyen, elsõsorban a tervezés során lehet tenni; bizonyos esetekben felmerülhet a vezetékek földbe süllyesztése is, jóllehet ez sokkal költségesebb. Ugyanakkor a távvezeték bizonyos madarak számára mesterséges élõhelyül is szolgál. Az MVM távvezetékein - a vezetõk távolsága okán - a madarakat az áramütés veszélye nem fenyegeti. A villamos energia létével szorosan összefüggõ, attól el nem választható az elektromos és a mágneses erõterek megjelenése. Ezeket megszüntetni nem lehet. Az elektromos és a mágneses terek élettani hatásaival kapcsolatban a tudomány még nem mondta ki a végsõ szót. Mai legjobb ismereteink szerint a nemzetközi ajánlások és nemzeti elõírások (melyek a bizonyítottan káros hatások elleni védekezést elõírják) betartása mellett kizárható, hogy az elektromos és a mágneses terek, különösen az ipari frekvenciájú terek egészségkárosodást okozzanak. A hálózati létesítmények üzeme bizonyos körülmények között zavarokat okozhat a távközlési és informatikai berendezések, hálózatok üzemében, valamint a közeli környezetben a rádió- és televízió-vételben. Ezek a hatások megfelelõ tervezéssel elkerülhetõk. Az átviteli hálózatot az MVM Rt. tulajdonában lévõ Országos Villamostávvezeték Rt. üzemelteti. Környezetvédelmi szempontból kiemelt figyelmet érdemelnek az alállomások, miután a százas nagyságrendû, olajszigetelésû nagy készülékek olajtöltete meghaladja a 4400 tonnát.

29 Olajtöltettel rendelkezõ készülékek az MVM Rt. alállomásaiban MVM tulajdon üzemelõ db Olaj tömeg, t Nagyfeszültségû/ nagyfeszültségû transzformátor 120kV/ középfeszültségû transzformátor Középfeszültségû/ középfeszültségû transzformátor Transzformátorok összesen Szabályozó transzformátor 750 kV-os söntfojtó 18 kV-os söntfojtó Mindösszesen

MVM tulajdon Áramszolgáltatói tartalék tulajdon db Olaj db Olaj tömeg, t tömeg, t

55 12

3192,2 199,7

11 4

588 64,5

0 13

0 190,5

1 68 9 6 18 101

2,6 3394,5 168 138 36,7 3737,2

15 3 1 12 31

652,5 60 23 29 764,5

13 2 0 0 15

190,5 18 0 0 208,5

(Középfeszültség: 10-35 kV, nagyfeszültség: 100 kV felett) Megjegyzés: A szabályozó transzformátoroknak nincs különálló kavicságyuk. A 18kV-os söntfojtóknál 3-3 db-nak van közös kavicságya

1996-ban önkéntes környezetvédelmi teljesítményértékelést készíttettünk az átviteli hálózat valamennyi létesítményérõl, amelynek során megállapításra került, hogy néhány alállomásban erõsen szennyezett az olajos készülékek (transzformátorok és söntfojtók) környezete. Felmérve a mûszaki és pénzügyi lehetõségeket, a további szennyezések megelõzésére programot dolgozott ki a Hálózati Igazgatóság a nyitott transzformátoralapok zárttá tételére. 2003-ban e program keretén belül öt készülék alapját alakították át zárt rendszerûvé: · · · · ·

Felsõzsolcán a II. sz. 120kV/középfeszültségû transzformátor, Oroszlányban az I. sz. 220/120 kV-os transzformátor, Sajóivánkán a III. sz. 400/120 kV-os transzformátor, Sándorfalván a II. sz. 400/120 kV-os transzformátor, Szolnokon a II. sz. 120kV/középfeszültségû transzformátor.

A szabályozó transzformátorok (Albertirsa, Göd és Zugló alállomásokban, összesen 14 db) alapja még nyitott. A 24 darab olajtöltetû söntfojtó és az azokhoz tartozó készülékek közül 9 rendelkezik zárt alappal.


2003


Nagyfeszültségû/nagyfeszültségû transzformátorok, 2003 Alállomás

Albertfalva Albertirsa Békéscsaba Debrecen Detk Dunaújváros Felsõzsolca Göd Göd Gyõr Gyõr Hévíz Kisvárda Litér Martonvásár Ócsa Oroszlány Sajóivánka Sajószöged Sajószöged Sándorfalva Szeged Szolnok Tiszalök Toponár Zugló Összesen

Feszültség áttétel kV 220/126/10.5 750/400/15.5 400/132/18 220/126/10.5 220/126/10.5 220/126/10.5 400/132/18 400/132/18 400/132/18 220/126/10.5 400/132/18 400/128/30 220/126/10.5 400/132/18 400/220/35 220/126/10.5 220/126/10.5 400/231/35 400/231/35 220/126/10.5 400/132/18 220/126/10.5 220/126/10.5 220/126/10.5 400/132/18 220/126/10.5

Tanszformátor- Fázis teljesítmény szám MVA 160 3 367 1 250 3 160 3 160 3 160 3 250 3 250 3 120 1 160 3 250 3 250 3 160 3 250 3 500 3 160 3 160 3 250 3 500 3 160 3 250 3 160 3 160 3 160 3 250 3 160 3

Transzf. száma

Zárt alap

2 6 2 2 2 2 2 2 3 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 2 2 1 2 2 2 3 55

2

Nyitott alap

6 2 2 2 2 2 2 3 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 2 2 1 2 2 2 3 46

9

A korábban bekövetkezett, de kárelhárítást nem igénylõ olajszennyezések nyomon követése és a szükségessé váló beavatkozások tervezhetõsége céljából az elmúlt években több alállomásban létesültek talajvíz megfigyelõ monitoring rendszerek. 120 kV/középfeszültségû és középfeszültségû/ középfeszültségû transzformátorok, 2003 Alállomás Debrecen Felsõzsolca Szeged Szolnok Összesen

Transzformátorok száma 5 3 3 2 13

Zárt alap 2 2 3 1 8

Nyitott alap 3 1 1 5

31 A kutakból a mintavételt és a minták vizsgálatát a hálózatot üzemeltetõ Ovit Rt. végezteti akkreditált laboratórium közremûködésével. A 2001-2003-ban elvégzett vizsgálatok eredményeit (55 monitoring kút 11 alállomásban) az alábbi táblázatban mutatjuk be. Tekintettel a néhány alállomásban mért, a vonatkozó határértéket kis mértékben meghaladó szénhidrogén tartalom (TPH) értékekre, a szenynyezések környezeti kockázatát esetenként megvizsgáljuk, ennek ismeretében pedig meghatározzuk a szükséges intézkedések körét. A készülékalapok zárttá tételét ilyen esetekben elõbbre soroljuk. A m o n i t o r i n g k u t a k b ó l v e t t m i n t á k ö s s z e s s z é n h i d r o g é n - t a r t a l m a ( m g / d m 3) Alállomás

Debrecen Tiszalök Hévíz Szeged Sándorfalva Kisvárda Albertirsa Martonvásár Göd* Litér* Oroszlány*

Határérték

1,0 1,0 0,5 0,5 0,5 1,0 1,0 1,0 0,5 0,5 0,5

Kutak száma db 7 1 4 14 3 3 9 3 5 3 3

min <0,10 <0,10 <0,10 <0,10 <0,10 <0,10 0,13

Vizsgálati eredmények 2001 2002 max min max 0,89 <0,10 1,51 0,23 n.d. <0,10 <0,10 0,15 0,98 n.d. 0,96 1,25 n.d. 0,21 <0,10 <0,03 <0,10 0,16 n.d. n.d. 0,15 0,1 0,42

2003 min <0,10 <0,10 <0,10 <0,10 <0,10 <0,10 <0,10 0,12 <0,10 <0,10 <0,10

max 1,29 0,14 0,12 1,32 0,22 0,14 0,13 0,73 2,8 <0,10 1,57

nd - nem kimutatható A *-gal jelölt telephelyeken a kutak 2002 végén és 2003 elején létesültek

Táblázatban mutatjuk be az átviteli hálózaton az utolsó három évben keletkezett veszélyes hulladékok mennyiségét. A hulladékok kezelését (gyûjtés, szállítás, ártalmatlanítás) és az adminisztrációs feladatokat a vonatkozó szabályok szerint az üzemeltetõ Ovit Rt. végzi, illetve végezteti.

Az átviteli hálózaton keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége (kg) Hulladék megnevezése Akkumulátor Fáradt olaj Festékes göngyöleg Festékes rongy Festékmaradék Gumitömítés Hidraulika olaj Irodatechnikai hulladék Kompresszor kondenzátum Légnedvesség megkötõ anyag Olajos flakon Olajos rongy Olajos szigetelõpapír Olajos gumitömítés Szárazelem Transzformátorolaj Olajos csapadékvíz Olajos föld Mûanyag hulladék Elektronikai hulladék Bontott elektromos berendezés Összesen


2003

2001 196 556 105 10

3 2 420 1 140 25 360

6 685 26 730

32 236

2002 788 85 198 20 12 100 310 8 2 450 3 320 62 369 100

2003 804 292 173 26

11 4 072 412 56 477

21 1 090 42 635

105

51 568

4 1 119

65 26 470 922 20 31 816 585 258


A veszélyes hulladékok legjelentõsebb részét (eltekintve a transzformátorolajjal szennyezett csapadékvíztõl) a kompresszor kondenzátum és az elektronikai hulladék adta. Míg a kompreszszor kondenzátum mennyisége évrõl évre közel azonos, a transzformátorolajjal szennyezett víz mennyisége az éves csapadék mennyiség és a hõmérséklet függvénye. A keletkezett veszélyes hulladék mennyisége jelentõsen befolyásolja a környezetvédelmi költségeket. Az Ovit Rt. nemcsak üzemelteti és karbantartja az MVM hálózati berendezéseit, hanem hálózatfejlesztési és építési tevékenységet is végez, miközben jelentõs mennyiségû hulladék is keletkezik. Az Ovit Rt. létesítési tevékenysége során 2003-ban keletkezett veszélyes hulladékok (kg) Hulladék fajta KALÜ Akkumulátor Fáradt olaj 1 Festékes ecset Festékes göngyöleg 270 Festékes rongy Festékmaradék Olajos flakon Olajos rongy 1 900 Olajos szigetelõpapír 25 Szárazelem Transzformátor olaj 880 Fuller föld 2 600 Egyéb oldószer és keverék Szennyezett mûanyag flakon Olajos iszap 7 Használt olajos levegõszûrõ Homokfogó iszapmaradék Olajszûrõ Hûtõfolyadék Tûpisztollyal leválasztott festék Festékkel szennyezett homok Veszélyes anyaggal szennyezett textil Veszélyes anyaggal szennyezett csomagoló-anyag Olajjal szennyezett alkatrész Összesen: 5 675 11 KALÜ SZÜ KTLÜ KAGÜ KMTF NYMTF

SZÜ 620 700

900

KTLÜ 1 511 1 400

KAGÜ 250 3 200

76

2 500 307 772

41 107 5

130 200 210 580

938 200 11 300 66 160 186 180

340 14 501

Központi Alállomás Létesítési Üzem Szállítási Üzem Központi Távvezeték Létesítési Üzem Korrózióvédelmi Acélszerkezeti és Gépjavítási Üzem Kelet-magyarországi Területi Fõmérnökség Nyugat-magyarországi Területi Fõmérnökség

8 698

K M T F N y M T F Összesen 491 2 872 180 6 480 0 2 846 307 128 900 41 2 907 25 5 17 280 18 160 2 600 130 1 138 7 410 580 11 300 30 96 160 186 180 1 282 127 1 409 156 128 284 127 127 19 419 510 60 143

33 Az olaj oltóközegû megszakítók korszerû, zárt rendszerû, SF6 (kén-hexa-fluorid) oltóközegû megszakítóra történõ cseréjével 2003-ban az elõzõ évi adatokhoz képest a szigetelõolaj-felhasználás 30%-kal, a hidraulika-olaj felhasználás kb. 50%-kal csökkent. Az SF6 gáz környezeti hatását a szivárgási helyek rendszeres ellenõrzésével és mielõbbi megszüntetésével (a tömítések javításával és cseréjével) csökkentjük. A fémtokozott kapcsolóberendezésekben kb. 1,3 tonna gázt kellett pótolni. Ez a mennyiség (31 ezer tonna CO2egyenérték) üvegház-hatását tekintve kevesebb, mint az ország éves kibocsátásának 0,04%-a Kapcsoló-berendezések kén-hexa-fluorid töltete és az éves veszteség, 2003 (kg) Alállomás Albertirsa Göd Martonvásár Összesen

Gáztöltet 7 234 3 696 8 943 19 873

Veszteség 497 170 674 1 341

Az átviteli hálózati környezetvédelmi projekt keretében a zuglói és a sajószögedi alállomásban 2003-ban tovább folytatódott az 1999-ben, illetve 2000-ben megkezdett, a talaj és talajvíz megtisztítására irányuló környezeti kármentesítés. Befejezésük a korábban reméltnél késõbbre várható, a hatóság által elõírt határidõ mindkét esetben 2007. év vége. A nagyfeszültségû átviteli távvezetékrendszer üzemeltetése és fejlesztése a környezet- és természetvédelmi szempontok betartásával történik, ezt nyomatékosítja az MVM Rt. és az Ovit Rt., valamint az érintett Nemzeti Park Igazgatóságok között aláírt együttmûködési megállapodás. A megállapodásokban rögzített feladatok folyamatos kötelezettségeket rónak mindhárom együttmûködõ félre. Az átviteli hálózati környezetvédelmi projekt (AKP) telephelyenkénti feladatai, 2003 Telephely / F e l a d a t A végrehajtás állása Megjegyzés Albertirsa Rendszeres talajvíz vizsgálatok Debrecen Rendszeres talajvíz-vizsgálatok Transzformátorok alapjának zárttá tétele Dunaújváros A talaj szénhidrogén-szennyezettségének felmérése rendszeres vizsgálatokkal Felsõzsolca Transzformátorok alapjának zárttá tétele Göd A talaj és a talajvíz szénhidrogén-szennyezettségének felmérése, kockázatelemzés készítése Talajvíz figyelõ kutak létesítése Transzformátor alapok zárttá tétele Hévíz Rendszeres talajvíz vizsgálatok Kisvárda Rendszeres talajvíz vizsgálatok


Folyamatos Folyamatos Négy transzformátornál elkészült, a többi berendezésnél tervezve

Az eddigi eredmények alapján kármentesítés elõírása várható

Folyamatos

2002-tõl 3 évente egyszeri alkalommal

Az öt transzformátorból háromnál elkészült. Elkészült , az anyagot benyújtottuk a hatóság- Kármentesítés elõírása várható a moninak.Újabb kockázatelemzés elvégzését írták elõ toring-eredmények és az újabb kockázatelemzés eredményétõl függõen Megtörtént, a mintavételek és vizsgálatok 2004-ben folytatódnak. 4 db elkészült, a többinél tervezve van Folyamatos Folyamatos

2003

A kommunális szennyvíz és a tisztított csapadékvíz közüzemi csatornába való bekötése megtörtént


Az átviteli hálózati környezetvédelmi projekt (AKP) telephelyenkénti feladatai, 2003 Telephely/ F e l a d a t A végrehajtás állása Megjegyzés Litér Monitoring rendszer telepítésére és 2010-ig elvégzendõ kármentesítésére kötelezés Martonvásár Rendszeres talajvíz vizsgálatok Oroszlány Talajvíz figyelõ kutak létesítése Rendszeres talajvíz vizsgálatok Sajóivánka Transzformátoralap zárttá tétele Sajószöged Kárelhárítási terv készítése, kárelhárítás végrehajtása Talajvíz figyelõ kutak létesítése Sándorfalva Rendszeres talajvíz vizsgálatok Szeged Rendszeres talajvíz vizsgálatok Szolnok Transzformátorok alapjainak zárttá tétele Tiszalök Rendszeres talajvíz vizsgálatok Zugló Transzformátor alapok zárttá tétele Talajvíz figyelõ kutak létesítése Talaj és talajvíz szénhidrogén-szennyezettségének elhárítása

A kutak elkészültek, a mintavétel és a vizsgálatok végzése folyamatos Folyamatos. Elkészült Folyamatos

Mindkét transzformátor zárt alappal való ellátása megtörtént

Megtörtént

Zárt szennyvíztároló is épült

A mentesítés folyamatban van Elkészült

A mintavétel és a vizsgálatok elvégzése folyamatos

Folyamatos

A transzformátor zárt alappal való ellátása megtörtént

Folyamatos Három elkészült Folyamatos

A lakótelep közelsége miatt újabb zajvédõ fal épült

Elkészült Elkészült Folyamatban van

Az átviteli hálózaton felmerült környezetvédelmi költségek 2003-ban (ezer Ft) Hálózati környezetvédelmi költségek Készülék alapok zárttá tétele Zajvédõ fal építése Átviteli hálózat üzemeltetése, karbantartása Átviteli hálózati környezetvédelmi projekt Átviteli hálózat összesen

224 004 8 360 48 787 15 000 296 151

Villamosenergia-kereskedelem Az MVM Rt. 2003-ban az erõmûvektõl értékesítésre kb. 28 TWh villamos energiát vett át. Ez a mennyiség nem tartalmazza az erõmûvekben megtermelt, de ugyanott saját célra és a saját bányákban felhasznált villamos energiát. Az értékesíthetõ mennyiséget növelte a villamosenergiarendszerrel együttmûködõ egyéb erõmûvek termelésébõl átvett mennyiség (0,3 TWh) és az importált villamos energia (tulajdonképpen az import és az export különbsége, azaz az importszaldó, 4,33 TWh). A hazai erõmûvektõl vásárolt teljesítmény és energia Erõmû

Bakonyi Erõmû Rt. Ajkai Erõmû Budapesti Erõmû Rt. két telephely Dunamenti Erõmû Rt. Dunamenti Erõmû Dunamenti GT Mátrai Erõmû Kft. Paksi Atomerõmû Rt. Pannonpower Rt. Csepeli Áramtermelõ Kft. Csepel II.Erõmû AES Borsodi Energetika Rt. Borsodi Erõmû Tiszapalkonyai Erõmû AES Tisza Erõmû Kft. Vértesi Erõmû Rt. Bánhidai Erõmû Oroszlányi Erõmû Tatabányai Erõmû

Energiaforrás

Villamos Villamos teljesítmény energia MW GWh

szén

0

205

szénhidrogén

189

883

szénhidrogén szénhidrogén lignit nukleáris szén

1 013 218 619 1 182 24

szénhidrogén

318

1 846

szén, biomassza szén szénhidrogén

0 42 672

146 316 2 426

szén szén szén+olaj

66 172 0

462 970 75

2 2 4 10

423 611 791 297 513

Az MVM Rt. által 2003-ban értékesítésre átvett villamos energia (GWh) Hõerõmûvek Atomerõmû Az erõmûvektõl átvett Egyéb kereskedelmi beszerzés Összes átvett hazai villamos energia Importált villamos energia Értékesítésre átvett összes villamos energia

17 680 10 297 27 977 251 28 228 5 007 33 235

Az MVM Rt. kétoldalú szerzõdés alapján a Borsodi Energetikai Kft-tõl 71,4 GWh biomassza üzemanyag (fa és fahulladék) felhasználásával elõállított villamos energiát is vásárolt. Az MVM Rt. által a hazai erõmûvektõl vásárolt villamos energiához társítható légköri szennyezõanyag-kibocsátások a hazai iparági kibocsátásoknak mintegy kétharmadát teszik ki.


2003

35

Mérnökszolgálat az MVM Csoportban Az ERBE ENERGETIKA Mérnökiroda Kft. mérnökszolgálati és tanácsadó társaság, energetikai létesítmények létrehozását, bõvítését, rekonstrukcióját végzi komplex mérnöki szolgáltatásként. 1996-ban szerezte meg az ISO 9001 minõség-tanúsítványt, 1999-ben pedig az MSZ EN ISO 14001 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszer tanúsítványt. Tagja a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének.

· · · · · · · · ·

A 2003. évi, a környezetvédelem szempontjából is kiemelt projektjei közül említésre érdemesek: az MVM Rt. transzformátor alállomásainak környezeti kármentesítése, az MVM Rt. Miskolc, Tatár utcai kombinált ciklusú fûtõturbinás erõmûve elõkészítõ munkái, a Vértesi Erõmû Rt. Oroszlányi Erõmûve kazánrekonstrukció és füstgáz-kéntelenítõ beruházása, a Fõvárosi Közterület-fenntartó Rt. Hulladékhasznosító Mû füstgáztisztító és kazánrekonstrukció beruházása, a Pannonpower Rt. Pécsi Hõerõmûve földgázbázisú és biomassza tüzelésû fejlesztésének elõkészítõ munkái, az AES Tisza II. Hõerõmû retrofit beruházásához kapcsolódó környezeti kármentesítés elõkészítõ munkái, EMA-POWER Kft. 200 MWe kombinált ciklusú erõmû elõkészítõ munkái, Kommunális szennyvíziszap erõmûvi együttégetése, hõ- és villamosenergia kapcsolt termelése - gázmotoros projektek - Miskolc, Tatabánya, Budapest: Füredi út.

A Villamosipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (VILLKESZ) tevékenységében 50-50%-os arányt képviselnek az erõmûvek üzemeltetéséhez kapcsolódó technológiai karbantartási és szolgáltatási, illetve az épület-fenntartási, karbantartási, gondnokolási munkák. A karbantartási területen az ipari normál és veszélyes hulladékok szervezett gyûjtése a legfontosabb környezetvédelmi tevékenység. Lényeges a Lõrinci Gázturbinás Erõmû hûtõtavának a környezetvédelmi, vízminõségi követelményeket kielégítõ üzemeltetése. Jelentõs hulladéktermelõ a gondnokolási, takarítási, mosási tevékenység is, ahol a környezetbarát, nem veszélyes hulladékként kezelendõ korszerû vegyszerekre, tisztítószerekre történõ átállás jelentett fontos célkitûzést. A VILLKESZ Kft. akkreditált, mozgó vizsgáló-laboratóriummal rendelkezik, amellyel légszenynyezõ pontforrások által kibocsátott füst és véggázok vizsgálatát végzi az erõmûvekben, valamint külsõ megrendelõknél. A társaságnál 2003-ban elvégezték az MSZ EN ISO 9001:2000 szabvány szerinti minõség-irányítási rendszerre történõ átállást, az új tanúsíttatás júniusban megtörtént. A jogszabályi változásoknak megfelelõen megtörtént a környezetvédelmi szabályozás módosítása, folyik az ISO 14001 szerinti környezetközpontú irányítási rendszer bevezetésének elõkészítése.

37

Az MVM Rt. emberi erõforrásai Munkavállalói adatok Az MVM Rt. 2003. december 31-i záró létszáma 394 fõ. Ebbõl teljes munkaidõben foglalkoztatott 389 fõ, nem teljes munkaidõben foglalkoztatott 5 fõ. Társaságunk nagy hangsúlyt fektet a minõségi munkavállalói kör megteremtésére és folyamatos megújítására. Rendszeresen fogadunk felsõoktatási intézményekbõl - bel- és külföldrõl egyaránt - hallgatókat (15 -20 fõt évente) néhány hónapos szakmai gyakorlatra. A kiemelkedõ képességû hallgatókkal tanulmányi szerzõdést kötünk. Az iparági sajátosságoknak megfelelõen elsõsorban mûszaki képzettségû szakembereket alkalmazunk, ebbõl következõen a vezetõi munkakörökben a férfiak száma jelentõsen magasabb. Nõi munkatársak elsõsorban pénzügyi, gazdasági, ill. adminisztratív munkakörökben dolgoznak. A munkavállalók megoszlása 2003-ban

Átlagos állományi létszám (fõ) 2003. dec. 31. zárólétszám (fõ) Átlagéletkor (év) Felsõvezetõ (fõ) Középvezetõ (fõ) Igazgatósági tag (fõ) Felügyelõ Bizottsági tag (fõ)

Nõ 219 41 1 12 2 1

Férfi 175 46 6 38 8 8

Összesen 371 394 44,6 7 50 10 9

Képzettség, továbbképzés Képzési rendszerünk az „egész életen át való tanulás” (lifelong learning) filozófiáján alapszik. Erre tekintettel történt meg a társaság munkavállalóinak teljeskörû képességfelmérése, az ún. „képességkatalógus” elkészítése. Ennek az állapotfelmérésnek, valamint a szakterületek igényeinek felmérése alapján készül évente a képzési terv, amelynek megvalósulása biztosítja a munkavállalók rendszeres és tervezett fejlesztését. Társaságunknál 220 fõ rendelkezik felsõfokú végzettséggel, többen másoddiplomával is, 154 fõnek középfokú (ebbõl 75 fõnek szakmai felsõfokú), 20 fõnek alapfokú végzettsége van. Jelenleg 37 fõ tanul tanulmányi szerzõdéssel felsõfokú oktatási intézményben. Négyen szakmai képesítést adó oktatásban vesznek részt, 71 fõ tanul különbözõ szinten idegen nyelvet. Ezeken kívül rendszeresek a szakmai konferenciákon, 1-2 napos szakmai továbbképzéseken való részvételek. 2003-ban az oktatásra fordított költség 31,8 MFt volt. A 2003-as év egyik legjelentõsebb humánpolitikai akciója a dolgozói elégedettségi felmérés volt, amely a társaság teljes munkavállalói körére kiterjedt. A válaszadók (44,2%), illetõleg a feldolgozható adatokat szolgáltatók (33,6%) magas aránya azt jelzi, hogy a munkavállalók átérezték a felmérés jelentõségét. A feldolgozást követõ munkáltatói intézkedések (fizetéskorrekció, komplex középvezetõi fejlesztõ program beindítása, a társasági kommunikáció javítására történt intézkedések) pedig azt jelzik, hogy a munkáltató is eltökélt a munkahelyi légkör, a munkakörülmények, munkafeltételek javítása tekintetében.


2003

Az MVM Rt. emberi erõforrása

A munkatársak képzettség szerinti megoszlása

Érdekképviselet, munkaügyi kapcsolatok Az MVM Rt.-nél a munkavállalók érdekeit az Üzemi Tanácson kívül két szakszervezet is képviseli a Villamosenergia-ipari Központ Szakszervezete és a Fiatalok, Alkalmazottak és Munkavállalók Szakszervezete. 2003-ban a két szakszervezetnek az MVM Rt.-ben összesen 108 tagja volt. Az érdekegyeztetés igen hatékonyan és korrekten mûködik. Az érvényes kollektív szerzõdés a munkavállalók számára a Munka Törvénykönyvében elõírtnál kedvezõbb juttatásokat biztosít mind szociális, mind egyéb területen. A szükséges minõségi cserék alkalmazása esetén társaságunk a Munka Törvénykönyvében elõírtnál hosszabb felmentési idõt és magasabb végkielégítést ad. Évente az érdekképviseleti szervekkel történõ egyeztetés során kerül sor bérfejlesztésre, valamint a szociális és jóléti juttatások mértékének meghatározására. Szociális és jóléti célú juttatások A társaság jelentõs mértékben járul hozzá a munkavállalók munkaképességének megõrzéséhez és a magasan kvalifikált, minõségi munkavállalói körének megtartásához. Ennek egyik legjelentõsebb eszköze a választható béren kívüli juttatások (caffeteria) rendszere, a maga széleskörû – és egyénre szabott – felhasználási lehetõségeivel. A caffeteria keretösszegét ugyancsak évente, a szociális ellátásokra vonatkozó megállapodás határozza meg. Szociálpolitikai juttatások az MVM Rt.-nél (ezer Ft) Szociálpolitikai juttatások Üzemegészségügy Sport Üzemi étkezés Segély Egyéb szociális Választható béren kívüli juttatások Összesen Önkéntes nyugdíjpénztári támogatás Önkéntes egészségpénztári támogatás Mindösszesen Átlagos állományi létszám, fõ

2001

2002

2003

6 313 12 105 26 392 7 921 14 100 78 321 145 152 81 073 30 002 256 227 360

11 185 15 150 31 238 9 042 18 209 95 227 180 051 99 968 39 859 319 878 380

10 303 7 107 33 456 9 534 22 380 97 897 180 677 108 947 45 097 334 721 371

39 Egészség, munkavédelem A társaság kiemelt figyelmet fordít munkavállalóinak magas szintû orvosi ellátására, egészségének megõrzésére. Ennek keretében a kötelezõ foglalkozás-egészségügyi ellátás mellett biztosítja a: · szemészeti szûrõvizsgálatot és ellátást, · fogászati szûrõvizsgálatot és ellátást, · rendelõintézeti szakorvosi ellátást, · komplex nõgyógyászati szûrõvizsgálatot, · menedzser szûrést, · kihelyezett laboratóriumi és belgyógyászati vizsgálatot, · reumatológiai nappali kórházi ellátást. A munkavállalók egészséges és biztonságos munkavégzésére vonatkozó törvények betartását a Munkavédelmi Szabályzat és Tûzvédelmi Szabályzat írja elõ. A munkavállalók belépésükkor és a szabályzatokban meghatározott feltételek szerint ismétlõ oktatásokon vesznek részt. Üzemi balesetek 2001

2002

Munkabalesetek száma

3

3

2003 3

Úti balesetek száma

2

4

3

Táppénzes napok a balesetek következtében

0

244

137

Üdülés, sportolás Az MVM Rt. tulajdonában lévõ három jóléti célú intézmény - a Siófoki Üdülõ, Budapesten a Kék Duna Csónakház és a Horvátországban, Rovinjban lévõ üdülõ - teszi lehetõvé a munkavállalók számára a pihenést és sportolást. Ezekben a létesítményekben kedvezményes térítési díj mellett közel 150 munkavállaló és hozzátartozóik tudnak egy idõben pihenni, kikapcsolódni. A társaság évente meghatározott támogatásban részesíti az általa alapított sportegyesületet, amelynek keretében több szakosztály mûködik, lehetõvé téve a munkavállalók számára a sportolást, ezzel is elõsegítve egészségük megõrzését.


2003

Az MVM Rt. környezetvédelmi és társadalmi szerepvállalása Környezetvédelmi együttmûködés az érdekelt felekkel Az MVM Rt. munkatársai együttmûködnek a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége Környezetvédelmi Bizottságán keresztül más jogszabályalkotókkal. A 2003. évben a hulladékgazdálkodással, a klímaváltozással és az EU csatlakozással kapcsolatos érdekérvényesítõ tevékenység érdemel kiemelt figyelmet. A Magyar Energia Hivatal az iparági környezetvédelmet érintõ döntéseiben is támaszkodik az MVM Rt. információira és munkatársainak tudására, például a Villamos Energia Statisztikai Évkönyv környezetvédelmi fejezetének összeállításában. Az MVM Rt. munkatársai a társaságon kívül az iparágat is képviselik különbözõ európai villamosenergia-ipari szervezetek, pl. az UCTE (The Union for the Co-ordination of Transmission of Electricity, Szövetség a Villamosenergia Átvitel Koordinálására) és az EURELECTRIC (Union of the Electricity Industry, Villamosenergia-ipai Szövetség) környezetvédelmi bizottságaiban. Az EURELECTRIC Környezetvédelem és Fenntartható Fejlõdés Bizottságában (Environment and Sustainable Development Committee) és az ennek keretében mûködõ számos munkabizottságban szintén (Környezetvédelem, Éghajlatváltozás, Erõforrások megóvása, Környezetvédelem és gazdaság, Egészségvédelem és Biztonság munkacsoport) dolgoznak a társaságcsoport képviselõi. 2003-ban az MVM Rt. kezdeményezésére megalakult az EURELECTRIC Magyarországi Tagozata és annak Környezet és Fenntartható Fejlõdés Bizottsága. Az MVM Rt. alapító tagja a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesületnek. Második alkalommal szervezte meg a Deloitte & Touche a Közép-Európai Környezeti Jelentés Díj pályázatot, amelyen az MVM Csoport 2002. évi Környezeti Jelentése is elismerésben részesült. A Környezetvédelmi Klub ötödik ülésének témája az üvegházhatású gázok kereskedelme volt. A mintegy 200 fõnyi résztvevõ megvitatta a Kiotói Jegyzõkönyv végrehajtásának lehetõségeit, annak szabályozását a világban és Magyarországon. A rendezvény szervezõi a témakör megvitatásához elõadóként az érintett tárcák kiemelkedõ tisztségviselõit, a magyarországi EU képviselet környezetvédelmi ügyekben jártas szakértõjét, egyetemi professzorokat és a zöld szervezetek képviselõit kérték fel. A nagysikerû klubnapot a Mátrai Erõmû Rt. közremûködésével az MVM Rt. (Környezetvédelmi Osztály és Kommunikációs Osztály) rendezte. Az MVM Rt. számos kiállításon mutatta be eredményeit. Ezek közül kiemelésre érdemes az õszi ÖKOTECH kiállítás, amelyen látható volt például a távvezeték oszlopokra felszerelt madárfészkek egy példánya is. Az MVM Rt. mindezeken túlmenõen rendszeres résztvevõje különbözõ szakmai - társadalmi szervezetek környezetvédelemhez kapcsolódó rendezvényeinek, szakembereink számos alkalommal vettek részt vitafórumokon, konferenciákon.

41 Társadalmi szerepvállalás, szponzoráció 2003-ban a társaság szponzorálási politikájának fõ irányelve az volt, hogy a folyamatban mindenkor érvényesüljön az MVM Rt.-nek a magyar gazdasági életben betöltött súlya, a társadalomért, a környezetért érzett felelõsségvállalása, a szociális problémák iránti érzékenysége; állami tulajdonú vállalatként ugyanakkor volumenében legyen visszafogott, mértéktartó. A környezet iránti elkötelezettség, mint a társaság magatartásának egyik alapeleme jelent meg társadalmi szerepvállalásunk terén, miután a társaság külsõ pozicionálásában is fontos eszköz a társaságcsoport környezet-orientált megjelenítése. Társadalmi szerepvállalás Ennek a támogatási területnek a célja az, hogy az MVM a gazdasági életben betöltött szerepének megfelelõen kivegye a részét a szûkebb és tágabb környezetben végbemenõ társadalmi célok megvalósításából, amelyek hatásai közép és hosszú távon mérhetõk. A fõbb támogatási területek: · A tudásalapú társadalom elõmozdítása (együttmûködési megállapodás a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel fiatal kutatók, hallgatók ösztöndíj-pályázatainak támogatására, valamint a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemmel vállalati professzori státusz létrehozására); · Az EU konform környezet-orientáltság megjelenítése, szakmai konferenciákon való részvétel és azok támogatása; · Egyetemes kulturális értékeink védelme, szakmakultúránk ápolása: az Elektrotechnikai Múzeum támogatása, a villamos szakma õstörténetét bemutató CD készítésének támogatása; · Az MVM Rt. tulajdonában lévõ telephelyekhez kapcsolódó intézmények támogatása, a társaság regionális jelenlétének hangsúlyozása (a Sajószögedi Zeneiskola támogatása, a Lõrinci Strand rendbehozatala, Hatvan-Lõrinci Triatlon Verseny támogatása, a Sándorfalvi falunap támogatása); · Az MVM szociális érzékenységét tükrözõ, hátrányos helyzetû népcsoportok, ill. az esélyegyenlõséget javító programok támogatása (Addetur Alapítvány, Down Alapítvány, Tudor Alapítvány, Rákbetegekért Alapítvány, stb.) Szponzoráció Az MVM szponzorálási tevékenységének célja, hogy olyan értékek létrejöttéhez járuljon hozzá, amelyek színvonala méltó cégünk gazdasági súlyához, az általunk elfogadott és képviselt normákhoz, és ezáltal erõsítse a cégimázst. A fõbb támogatási területek: · A komolyzenei kultúra és oktatás támogatása (középtávú együttmûködés a Forrás Koncertek támogatására, a Danubia Ifjúsági Zenekar, Haydn Koncertek (Fertõd), a Nyári Operafesztivál, a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok, a Szent István Zeneiskola szponzorálása); · A képzõ- és fotómûvészet felkarolása (az MVM Fotógaléria mûködtetése); · A tömegsport, valamint a kiemelkedõ teljesítményt nyújtó ifjú sportolók támogatása (MVM Duna Maraton, Sakkszövetség, ifjúsági tenisz).


2003

Környezetközpontú irányítási rendszer A Magyar Villamos Mûvek Rt. 2001. szeptemberében kapta meg környezetközpontú irányítási rendszerének az MSZ EN ISO 14001 szabvány szerinti tanúsítását. A rendszer a minõségügyi rendszerrel együtt, integráltan mûködik. Az integrált rendszer felülvizsgálata 2003. szeptemberében sikerrel megtörtént. A környezeti hatások és tényezõk felmérése alapján az MVM Rt. Minõségügyi és Környezetvédelmi Kollégiuma által jóváhagyott környezeti célokkal és elõirányzatokkal kapcsolatos beszámolót a táblázat tartalmazza. A társaság-csoport tagjai közül az ERBE Kft., az Ovit Rt. és a Paksi Atomerõmû Rt. is ISO 14001 szerint tanúsított környezetközpontú irányítási rendszer szerint mûködik.

Az MVM Rt. környezetvédelmi céljai és elõirányzatai CÉL, ELÕIRÁNYZAT

HATÁRIDÕ

INTÉZKEDÉS, A PROGRAM HELYZETE

VÉGREHAJTÁS MÉRTÉKE

TOVÁBBI FELADATOK

I. Talaj- és talajvíz-szennyezések felszámolása az alállomásokon I.1. A t a l a j v í z s z e n n y e z é s e k m e g s z ü n t e t é s e Kárelhárítási munkák Zuglóban

2007.12.31

Elõre nem látható körülmények miatt az eredeti határidõt módosítani kellett. A kárelhárítás tovább folytatódik.

75%

Kárelhárítási munkák Sajószögeden

2007.12.30

Folytatódik a kárelhárítás. 80% A határidõt a szennyezés felszámolásának nehézségei miatt módosítani kellett. Lehetséges a kárelhárítási technika módosítása is. technika módosítása is.

A talaj- és talajvíz -szennyezés kárelhárítási munkáinak folytatása

A kárelhárítási munkák folytatása.

I.2. T a l a j v í z m o n i t o r i n g r e n d s z e r e k k i é p í t é s e Megfigyelõ kutak kiépítése Litéren, Oroszlányban és Tiszalökön

2003.12.31

A telepítés befejezõdött

100%

A monitoring rendszerek üzemeltetése

I.3. T r a n s z f o r m á t o r - é s e g y é b k é s z ü l é k - a l a p o k z á r t t á t é t e l e Felújítás az átviteli hálózat 2003.12.31 felújítási tervének megfelelõen

Felújítás további alállomásokon

2007

Oroszlány, Felsõzsolca, Sajóivánka, Sándorfalva és Szolnok alállomásokban a készülék-alapokat zárttá tették. Tervezés, engedélyezés elõkészítés

100%

75%

II. A veszélyes anyagok által kiváltott kockázatok csökkentése az alállomásokon PCB tartalmú készülékek 2010.10.31 50% cserélendõk

A felújítások folytatása

2007-ig a készülékek ártalmatlanítása

43 Az MVM Rt. környezetvédelmi céljai és elõirányzatai CÉL, ELÕIRÁNYZAT

HATÁRIDÕ

INTÉZKEDÉS, A PROGRAM HELYZETE

III. Önkéntes megállapodások megkötése a természetvédelmi hatóságokkal Együttmûködési 2003.12.31 Kilenc Nemzeti Park Igazgatószerzõdések aláírása sággal a megállapodásokat aláírtuk

IV. Tervezett befektetésekkel kapcsolatos Ki kell dolgozni az elõkésztés 2004. 05. 30 alatt álló befektetetésekkel kapcsolatos környezetvédelmi feladatokat

VÉGREHAJTÁS MÉRTÉKE

100%

TOVÁBBI FELADATOK

Elõ kell készíteni a keretmegállapodást és a természetvédelmi szervezetek általi ellenjegyzést.

környezeti vizsgálatok módszertanának kidolgozása Elkészült a "Villamosenergia-ipari 100% Útmutató kidolgozása a akvizíciókkal kapcsolatos környezetbefektetésekkel kapcsolatos védelmi kockázatok" tanulmány környezetvédelmi teendõkre

V. A társaságcsoport környezetvédelmi jelentésének elkészítése A társaságcsoport éves Minden év A jelentést ki kell terjeszteni 90% környezetvédelmi tevékeny- szeptember 1. a fenntarthatósági jelentéseknek ségének bemutatása megfelelõen, elsõként csak az MVM Rt.-re VI. A keletkezõ irodai hulladékok hasznosításának növelése Az újra hasznosítható folyamatos A papír hulladékot zsákokban papírhulladék mennyiség gyûjtjük és rendszeresen a növelése papírgyárba szállítjuk A visszaváltható palackok részarányának növelése a vendéglátás kapcsán

folyamatos

2002. januárjától több rendezvényen megszûntettük az üdítõk eldobható palackban történõ felszolgálását

A vissza nem váltható üdítõs 2004.11.30 palackok elkülönített gyûjtése (külön tárolóban a fehér és színes üvegek, ill. a mûanyag palackok)


2003

60%

25%

A papírgyûjtés és hasznosítás folytatása

Környezetközpontú irányítási rendszer

Kiadja a Magyar Villamos Mûvek Rt. F e l e l õ s k i a d ó : Pál László vezérigazgató F e l e l õ s s z e r k e s z t õ : Civin Vilmos környezetvédelmi osztályvezetõ

A fejezetek szerzõi: Árpádné Friedszám Andrea, MVM Rt. Bakai Lehel, Ovit Rt. Bodrogi Ferenc, MVM Rt. Civin Vilmos, MVM Rt. Fritz Róbert, MVM Rt. Himmel László, MVM Rt. Kacsó András, MVM Rt. Dr. Kaszáné Takács Éva, MVM Rt. Kovács Kálmán, MVM Rt. Merhautné Kozma Veronika, Vértesi Erõmû Rt. Ótós Csilla, Vértesi Erõmû Rt. Pályi Gyula, VILLKESZ Kft. Pécsi Zsolt, Paksi Atomerõmû Rt. Rudi Zsuzsanna, ERBE Kft. Sallai Orsolya, Paksi Atomerõmû Rt. Szabó János, MVM Rt. Szatmári Sándorné, MVM Rt. Szetei Tibor, MVM Rt. Tringer Ágoston, MVM Rt. Turóczi András, MVM Rt.

Ez a fenntarthatósági jelentés a 2003. évre vonatkozik és GRI (Global Reporting Initiative) 2002-es Útmutatója alapján készült.

A következõ jelentés megjelenésének várható idõpontja: 2005. július

További információk: Civin Vilmos Telefon: (1) 224 6284 e-mail: [email protected]

Tringer Ágoston Telefon: (1) 224 6139 e-mail: [email protected]

Design: Monostori Kata

A kiadvány 100%-ban újrafelhasznált papírra készült.


2003

Magyar Villamos Mûvek Rt. 1024 Budapest, Vám u. 5-7. Tel.: +36-1 224-6200 www.mvm.hu [email protected]

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2003

Recommend Documents