Fenntartható közlekedés és turizmus a Duna mentén Regionális akció terv

Fenntartható közlekedés és turizmus a Duna mentén www.transdanube.eu

Regionális akció terv

Bakony & Balaton térség WP 4 / Action 4.1 Bakony and Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft.

2013.11.30.

IMPRESSZUM Koordináció: BBTDM – PP5 Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. Lencsés Tamara H-‐8200 Veszprém, Óváros tér 2. www.bakony-‐balaton.hu Szerző: KDRT Közép-‐Dunántúli Regionális Tanácsadó Kft. Haász Zoltán H-‐8000 Székesfehérvár, Rigó u. 4.

További információ a TRANSDANUBE projektről és eredményeiről megtekinthető a www.transdanube.eu oldalon 2013.11.30

Page 2 / 41

TARTALOMJEGYZÉK IMPRESSZUM .............................................................................................................................................................................. 2 TARTALOMJEGYZÉK ...................................................................................................................................................................... 3 1 REGIONÁLIS STRATÉGIA A FENNTARTHATÓ MOBILITÁS TURISZITKAI VONATKOZÁSÁRA ........................................................................... 4 1.1 PRIORITÁSOK ...................................................................................................................................................................... 5 1.2 REGIONÁLIS KERETFELTÉTELEK ................................................................................................................................................ 7 1.2.1 Közlekedés ........................................................................................................................................................... 10 1.2.2 Turizmus .............................................................................................................................................................. 10 1.2.3 Fejlesztési tervek & korábbi projektek eredményei ............................................................................................. 11 1.2.4 Szervezeti és jogi keretek & pénzügyi lehetőségek .............................................................................................. 12 1.3 GAP ANALÍZIS ................................................................................................................................................................... 12 2 REGIONÁLIS AKCIÓTERV ........................................................................................................................................................ 15 2.1 INTÉZKEDÉSEK .................................................................................................................................................................. 16 INTÉZKEDÉSEK ........................................................................................................................................................................... 20 A közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának emelése .......................................................................................... 20 Az attrakciók megközelíthetőségének elősegítése ........................................................................................................... 21 Az élményszerű, alternatív közlekedési módok használatának elterjesztése ................................................................... 22 Az integráltan működő kerékpárkölcsönző hálózat kialakítása ....................................................................................... 23 Turisztikai útvonal tervezések ........................................................................................................................................... 24 Információs pontok kialakítása ........................................................................................................................................ 24 IKT eszközök alkalmazásának elősegítése ........................................................................................................................ 25 Térségi turisztikai kártya használatának elősegítése a közlekedésben ............................................................................ 26 Útirányjelző és információs táblarendszerek fejlesztése .................................................................................................. 26 Az együttműködés, hálózatosodás és kooperációs képesség fejlesztése ......................................................................... 27 Szervezetfejlesztés ............................................................................................................................................................ 28 2.2 INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE .................................................................................................................................................. 28 2.3 NYILVÁNOSSÁG ................................................................................................................................................................. 32 2.4 INTÉZKEDÉSEK PRIORIZÁLÁSA ............................................................................................................................................... 34 3 MELLÉKLETEK ..................................................................................................................................................................... 41 3.1 HIVATKOZÁS .................................................................................................................................................................... 41

2013.11.30

Page 3 / 41

1

REGIONÁLIS STRATÉGIA A FENNTARTHATÓ MOBILITÁS TURISZITKAI VONATKOZÁSÁRA

A helyzetelemzés eredményeiből és megállapításaiból kiinduló, továbbá a nemzetközi programok céljait, a TRANSDANUBE projekt keretében korábban elfogadott víziót és az országos és helyi, térségi stratégiák mellett a szektorális (közlekedési, turisztikai) programok elveit is magába integráló jövőkép az alábbiakban fogalmazható meg: A Bakony és Balaton térség egy olyan mintaterületként működjön, amely képes a turisztikai termékfejlesztés során integrálni a közlekedésszervezés és mobilitás új irányait és eszközeit, ezzel elősegítve az attrakciók elérhetőségének javulását, a szolgáltatási színvonal növekedését, a közlekedés, mint az élményszerzés eszközének sikeres kiaknázását, biztosítva ezzel, hogy a térségben az átlagos tartózkodási időnél hosszabb időt töltsön el a turista, illetve második otthonának is választhassa. A fenti vízió eléréséhez elengedhetetlen, hogy a víziót stratégiává, azt távlati, valamint abból levezethető középtávú célokká formáljuk, és ezekből vezessük le a közeljövő projektjeit. A stratégia alkotás során figyelemmel kell lenni azokra az általános fejlesztési alapelvekre, amelyek átszövik a vertikális szerkezetű programot. A) Térségi szemlélet: Minden programelemnek a térségi kohézió erősítését kell szolgálni közvetlenül vagy közvetve. B) Megvalósíthatóság: A javasolt elemeknek középtávon megvalósíthatónak kell lenniük. Ezért a javaslatok konzisztenciáját biztosítani kell a nemzetközi és nemzeti szinten megfogalmazott célokkal. A fejlesztési források bizonytalanságai miatt a stratégiának lehetőséget kell adnia arra, hogy több projekt részeiben is megvalósítható legyen. C) Környezeti és gazdasági fenntarthatóság: A program végrehajtásának nem szabad a környezet elemeire negatív hatást gyakorolniuk, sőt a környezeti állapot hosszabb távú javulását kell szolgálnia. Gazdasági értelemben pedig olyan rendszert kell létrehozni, amely az egészet tekintve fenntartható. D) Esélyegyenlőség: A programnak szolgálnia kell a térség társadalmának fejlődését is, a térségen belül a szolgáltatásokhoz, a jövedelemhez való hozzájutás esélyegyenlőségét, speciálisan a jelen stratégia keretében a mobilitás területén a térség lakosságának az ország más területein élőkkel szembeni esélyegyenlőségét is. E) Az informatika alkalmazása: Napjainkban általános követelmény, hogy az 5–7 évre előretekintő fejlesztések építsenek az informatika, az IKT szektor lehetőségeire. Ennek fő oka, hogy a megvalósítandó tevékenységeknek az eredményei 5–10 év múlva látszanak. Így ennek a kornak az információs követelményeihez kell alkalmazkodni a jelen tervezéskor is. A Fenntartható közlekedés és turizmus a Duna mentén helyi stratégiája akkor lehet sikeres, ha úgy tudja biztosítani a megfogalmazott célokat, hogy azok reálisak, de egyben ambiciózusak, a térség minden érintett szereplője résztvevője a programnak, valamint megfelelő koordináció mellett hazai és nemzetközi kapcsolatok és források bevonása mellett megvalósíthatóak. 2013.11.30

Page 4 / 41

A fentiekben bemutatott célok elérésének eszközeit a stratégia prioritásai és az azok eléréséhez szükséges intézkedések adják.

1.1

Prioritások Fenntartható -‐ közlekedési ajánlatok

-‐

Fenntartható turisztikai termék (csomagok, stb.)

-‐

2013.11.30

Cél: A közlekedésfejlesztés során, az idegenforgalomhoz kötődően azokkal a fő területekkel kell foglalkozni, mint a közösségi közlekedés igénybevételi lehetőségeinek növelése, az intermodális csomópontok turisztikai szempontú fejlesztése, az utastájékoztatási rendszerek hatékonyságának növelése. Továbbá a vonzerők elérhetőségének javulását biztosító fejlesztések során, olyan alternatív közlekedési módok bevonása, amely nem csupán a helyváltoztatást szolgálja, hanem élményt is ad az igénybevevőnek. Valamint ehhez kapcsolódva kiemelt cél a kerékpár kölcsönzési rendszer integrált módon történő megszervezése és működtetése. Egy jól szervezett közlekedési rendszer jelentősen hozzájárulhat a komplex turisztikai élményhez is, sőt adott esetben egy-‐egy újszerű közlekedési mód igénybevétele már önmagában véve is élményhez juttatja a turistákat. Minimum elérendő célok: • A TOP pályázati források bevonásával Veszprém, Zirc, Tapolca városokban akadálymentesített intermodális csomópontok létrejötte; • Veszprémben és Zircen intermodális csomópontokban P&R és B&R rendszerek működnek; • Az intermodális csomópontokban integráltan működő kerékpár kölcsönző hálózat kerül felállításra; • Egységes menetjegy értékesítési rendszer kialakítása a bakonyi vasút (Veszprém-‐Győr vasútvonal) és Bakony volán érintett relációiban; • Az utaskényelmet biztosító szolgáltatások (állomási minőség növelése, fűtött váróterem, szociális helyiségek, on-‐line jegyértékesítés, akadálymentesített épületek) működtetése; Indikátorok: • A közösségi közlekedési módok kihasználtsága 20%-‐kal növekszik; • Az utazásra fordított idő csökken 15%-‐kal; • Az átszállással járó idő csökken 25%-‐kal; • A térségi TDM által működtetett kerékpár kölcsönző rendszerben a kerékpáros közlekedés 10%-‐kal növekszik; Cél: A közlekedési szolgáltatások fejlesztése három fő területet ölel fel: a turisztikai csomagajánlatokba integrálódó útvonalak szervezése, az idegenforgalom számára az eligazodást elősegítő tájékoztató és információs pontok kialakítása, valamint az új, interaktív IKT eszközök használatának elterjesztése. Jellemző, hogy a meglévő attrakciók és szolgáltatások önmagukban lényegesen kisebb látogatószámot képesek generálni, mint az ezekből megfelelő közlekedésszervezéssel kialakított útvonal ajánlatok. Ezekhez szorosan kapcsolódnak a megfelelő színvonalú információs és tájékoztató eszközök, amelyekkel a térség tovább erősítheti pozícióját a hazai turisztikai piacon Minimum elérendő célok: • A térségben az egyes attrakciókat összekötő, újonnan kijelölt Page 5 / 41

Információ és marketing

-‐

Finanszírozási lehetőségek, szervezeti és jogi keretek

2013.11.30

túraútvonalak működnek; • Az útvonalakat tematikusan megjelenítő on-‐line rendszer üzemel; • Karbantartott, meglévő és újonnan kijelölt turisztikai utak egységes rendszerben működnek; • A térségben elérhetők komplex, alternatív közlekedési módokat integraló turisztikai termékek, csomagajánlatok Indikátorok: • Az térségben a túra útvonalak száma 20%-‐kal növekszik; • Az útvonalakat használók száma 30%-‐kal növekszik; • Az attrakciók látogatottsága 15%-‐kal emelkedik; • A környezetbarát alternatív közlekedési módok használata 15%-‐kal növekszik Cél: A közlekedési szolgáltatásokat igénybevevők számára az általános vagy egyedi információik eljuttatása fontos, ezért ezeknek a tevékenységeknek az összefogásával az információ átadás együttműködéssel történő irányításával sokkal hatékonyabban lehet kommunikálni a célcsoportok felé a rendelkezésre álló források optimalizálásával. Ennek egyik eszközeként a közlekedésben a turisztikai kártya használatának integrálásával és az eligazító és tájékoztató rendszerek összehangolásával javítható a térségi közlekedésben a turisztikai célú kihasználtság is. Minimum elérendő célok: • A térség turisztikai központjaiban a turisztikai információs pontokon közlekedési információk is elérhetőek; • Az információk elérése on-‐line rendszeren keresztül és az érintett alkalmazottak képzésével történik; • Az adatkezelés egységesítését biztosító rendszer kialakítása, amely garantálja, hogy az adatok frissítése egységesen, az összes információs pontban azonnal megtörténjen; • A térségre vonatkozó mobil kommunikációs eszközökre érvényes applikációk működnek; Indikátorok: • Az térség turisztikai információinak elérési ideje 20%-‐kal csökken; • Az egyes applikációkat letöltő személyek száma 30%-‐kal emelkedik; • Az utazással kapcsolatos honlapok látogatottsága 20%-‐kal növekszik • Az utazással kapcsolatos megkeresések száma 10%-‐kal növekszik az információs pontokon; Cél: A fejlesztéseknek két fő területre kell orinetálódniuk, amelybe beletartozik az erőforrások optimális kihasználása, az együttműködés, hálózatosodás és kooperációs képesség fejlesztése, továbbá az érdekelt szervezetek és döntéshozók kapcsolatainak fejlesztése, amelybe beletartozik a tudástőke bővítése képzésekkel. Igényként jelentkezik a térségben, hogy a turisztikai és közlekedési szolgáltatók között laza partnerségi hálót olyan módon kell megerősíteni, hogy ezzel is a térségben élők és ide látogatók számára az egyes pontok közötti elérési lehetőségek száma és minősége növekedjen Minimum elérendő célok: • A turisztikai és közlekedési szektor együttműködésében kialakított formális platform a hatékony információ átadására; • A turisztikai és közlekedési szektor együttműködésével a felesleges Page 6 / 41

duplikációk megszűnnek (pl. marketing, hirdetési költségek); • A csomagajánlatokban a közlekedési módok markánsan megjelenő szempontként szerepelnek; • A turisztikai célpontokban a térségi és a helyi közlekedési rendszerek összehangoltan működnek Indikátorok: • A turisztikai és a közlekedési szektor együttműködésében megvalósuló projektek száma 10%-‐kal növekszik; • A turisztikai és a közlekedési szektor közös platformjainak száma 10%-‐ kal emelkedik; • A kommunikációs költségek 10%-‐kal csökkennek; • A turisztikai csomagajánlatokban szereplő közlekedési lehetőségek szolgáltatási színvonala emelkedik

1.2

Regionális keretfeltételek

1. Közlekedés és turizmus rendszere -‐

Alapvető régiós adatok A Közép-‐dunántúli turisztikai régió mikrotérségei

A Közép-‐dunántúli régió fókuszterülete 3 megyéből áll: Veszprém megye, Fejér megye és Komáro-‐ Esztergom megye. A Közép-‐dunántúli régió Szlovákiával határos.

2013.11.30

Page 7 / 41

A régió kissé amorf alakot ölt, két fő útvonal és vasúti vonal között fekszik. Az adminisztrációs rendszernek és a hagyományoknak köszönhetően 3 központ jelölhető meg, ezek a megye székhelyek is egyben: Veszprém, Székesfehérvár, Komárom. A közlekedési csomópontok is ehhez igazodnak. A jelzett városok elérhetők közúton és vasúttal is, külföldről, belföldről egyaránt. A régió GDP-‐je valamivel alacsonyabb, mint az országos átlag, annak ellenére, hogy jelentős ipari és gazdasági potenciállal bír. A munkanélküliségi ráta 9,4% (KSH: 2001, utolsó negyedév). A fő gazdasági ág a szolgáltatási szektor, 53%-‐a a lakosoknak ezen a területen dolgozik. Második helyen az autóipar áll, a legkevésbé fontos ágazat pedig a mezőgazdaság. Turizmus szempontjából a régió számos jelentős vonzerővel bír. Csak a jelentős természeti vonzerői: Balaton, Velencei tó, Vértes-‐hegység, Bakony. 2. Közlekedés A közép-‐dunántóli region jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik. A régiót több nemzetközileg is jelentős út szeli át, így nagy közlekedési csomópontok, mint Bécs, Pozsony, Velence, Ljubljana, Kijev könnyen elérhetők. A legfontosabb közlekedési folyosó a IV. Pán-‐európai közlekedési folyosó, mely kapcsolatot biztosít Ausztrival, Szlovákiával, Romániával és Magyarország többi régiójával. A közlekedési folyosó mentén folyamatosan biztosított a vasuti kapcsolat is. Két autópálya érinti a régiót kelet-‐nyugat irányban, melyek az alábbiak: •

M7 (Budapest-‐Letenye)

•

M1 (Budapest-‐Hegyeshalom).

Egyéb jelentős főutak: •

8. sz. főút

•

7. sz. főút

•

1. sz. főút

Az észak-‐déli összeköttetése a régiónak nem mondható jónak, melynek oka, hogy az ország úthálózata centrális, csillagszerű. Így jellemzően Budapesstől kiindulva érhetők el a nagy erőközpontok. Az észak-‐déli irányú közlekedés a régión belül kétszámjegyű utakon oldahtó meg, mint a következők: 84, 83, 82, 81, 71, 72, 64, 63, 62 sz. utak. A Duna 77 km-‐en keresztül érinti a region északi területét, mely egyben egy természeti határvonal Szlovákia és Magyarország között. Ez rész a VI. Pán-‐európai közlekedési folyosónak, mely a Duna maga jelent. A közlekedést nehezíti, hogy Szlovákiából csak két híd vezet át Magyarországra, ez is inkább a Közép-‐magyarországi régióba. 3. Turizmus 2013.11.30

Page 8 / 41

A régió turizmusa jelentős szezonalitást mutat, természetesen nyári időszakban jelentősebb turista forgalom jellemző, téli hónapokban jelentősen visszaesik a kereslet. Az egyik jelentős oka ennek a nagy szezonalitásnak a régióban található Balaton, mely jellemzően a nyári hónapokban keresett. A Balaton fő terméke a strand, mely egyértelműen csak kiváló időben értékesíthető. A régióba érkező vendégek száma 2012-‐ben 796 927 fő volt (Forrás: KSH). Ezen belül az Európai Unióból 271 000 fő érkezett a régióba. A legtöbben az alábbi országokból érkeztek: 1. Szlovákia (126 000 fő) 2. Németország (65 000 fő) 3. Hollandia (13 000 fő). A közlekedési eszközök használatára vonazkotóan nincs elérhető régiós adat, azonban az országos adatokból következtethetően legtöbben saját autóval érkeznek a térségbe. A második helyen a busz és vonat áll, azonban ez igen kis mértéket jelent. A kereskedelmi szálláshelyekre 2012-‐ben 131 266 fő érkezett a Bakony és Balaton térségben (44 település összesen). A vendégéjszakák száma 338 196 volt, mely alapján az átlagos tartózkodási idő 2,5 nap. Ez valamivel alulmarad a régiós átlagtól. (Forrás: KSH). Sajnos elmondható, hogy a Bakony és Balaton térséget is erősen jellemzi a szezonalitás, mely inkább kommunikáció, mintsem kínálati problémákból adódnak. 4. Pénzügyi lehetőségek, szervezeti és jogi keretek A kormány a közlekedéssel kapcsolatos feladatokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak delegálta. Ők foglalkoznak a szervezeti, üzemeltetési, jogi, szabályozási, fejlesztési és finanszírozási feladatokkal. A minisztériumon belül az Infrastruktúráért felelős államtitkárság foglalkozik a napi ügyekkel. A Hatóság alaptevékenysége általános közigazgatás, ellátja a jogszabály által a feladat-‐ és hatáskörébe utalt első-‐ és másodfokú: közúti közlekedési hatósági feladatokat, légiközlekedési hatósági feladatokat, katonai légügyi hatósági feladatokat, vasúti közlekedési hatósági feladatokat, vasúti igazgatási feladatokat, hajózási hatósági feladatokat, egyéb feladatokat. A vasúti közlekedés feladatait a Máv Zrt. látja el, melynek különböző feladataira, különböző leányvállalatok jöttek létre, mint pl. a Máv Start Zrt. A busz közlekedést állami, önkormányzati tulajdonban lévő volán térsaségok látják el. Ennek összahangolás jelenleg folyamatban van, 2015-‐től egy társaság látja el a teljes buszközlekdés szervezését. Az új társaságok kialakításának folyamata alatt a régi szervezetek is működnek, mint a Sport és turizmus biztosság, mely a parlament munkáját támogatja. A turizmus irányítása a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, azon belül a Gazdaságszabályozásért felelős államtitkársághoz tartozik. Az ország marketing feladataival a Magyar Turizmus Zrt. foglalkozik. A Magyar Turizmus Zrt-‐nek vannak régiós irodái is, melyhez kapcsolódnak turisztikai desztinációs 2013.11.30

Page 9 / 41

menedzsment szervezetek, azonban területi lefedettségük nem feltétlen azonos a kialakult turisztikai régiókkal. A régiónkban a Közép-‐dunántúli Marketing Igazgatóság működik, aki stratégia partner a Transdanube projektben.

1.2.1

Közlekedés

Erősség

Belső tényezők

• •

• •

• •

Jó buszközlekedés a régióban Kerékpárszállítási lehetőség a legtöbb helyi és régiós vonatjáratokon 2 Pán-‐európai közlekedési folyosó a régióban kapcsolódás a nemzetközi kerékpáros utakhoz az Eurovel 6-‐on keresztül kér autópálya szeli át a régiót jó nemzetközi vasúti kapcsolatok

Gyengeség •

•

• • •

•

• Külső tényezők

• • • • •

•

a fogyasztók • környezettudatosak volán társaságok egyesítése intermodális csomópontok • kialakítása • útvonaltervező elérhetősége a nemzetközi közlekedési kapcsolatok javításának lehetősége kerékpárkölcsönző hálózat kiépítésének lehetősége

nincs közvetlen kapcsolat a vasúti közlekedés és a Duna menti hajózás között heti rendszerességű kapcsolódási lehetőség a régió déli és északi területei között alacsony szolgáltatási színvonal hiányzó kerékpárutak a Balatonon kívül alacsony intenzitás a közlekedésben hétvégén és ünnepnapokon, illetve a vidéki területeken hiányzó együttműködés a közlekedés és turizmus szereplői között hiányzó intermodális csomópontok a finanszírozási lehetőségek csökkennek a megszorítások miatt kevesebb utazó a magas jegyárak miatt új volán társaság létrejötte késleteti az együttműködés lehetőségét

1.2.2 2013.11.30

Turizmus Erősség

Gyengeség Page 10 / 41

Belső tényezők

• • • • •

Külső tényezők

• • • • • • •

Jól értékesített nemzeti park, megfelelő kínálattal Új brand, mint Bakony és Balaton Kínálat sokszínűsége Számtalan infrastrukturális fejlesztés az elmúlt 7 évben Bakony-‐Balaton Geopark jó nemzetközi kapcsolatai

•

Fogyasztók új és autentikus élményeket keresnek Fogyasztók keresik a valós helyi kapcsolatokat A turisták vissza akarnak térni a hagyományokhoz Egyedi fauna és flóra, kézműves termékek Jobb marketing együttműködés Aktív vállalkozók Növekvő érdeklődés a lassú turizmus iránt

•

• • • •

• • •

Csökkenő vendégéjszaka szám Hiányzó minőségbiztosítási rendszer Nincs kell figyelem a régiós erősségeken Hiányzó infrastruktúra Párhuzamos marketing, alacsony intenzitású együttműködés Árverseny a szolgáltatók között Verseny a desztinációk között Nincs valós együttműködés a turizmus szereplői között Nincs lehetőség kerékpározásra a védett területeken

1.2.3

Fejlesztési tervek & korábbi projektek eredményei

Erősségek

Belső tényezők

•

•

•

Gyengeségek

A 2014-‐20-‐as időszak • előkészítése folyamatban van Jól előkészített stratégiai dokumentumok a turizmus területén Növekvő fókusz a közösségi • közlekedés iránt •

• •

Külső tényezők

2013.11.30

•

Információs fejlesztési

irodák •

Alacsony számú kezdeményezés a turisták ösztönzésére, hogy közösségi közlekedési eszközöket használjanak utazásuk során Kevés számú nemzetközi projekt a térségben Alacsony érdeklődés, hogy részt vegyenek hasonló projektben Nem veszik figyelembe a meglévő stratégiákat Nincs valós stratégiai együttműködés a közlekedési és turisztikai szervezetek között Nincs biztosított forrás a megvalósításra Page 11 / 41

•

•

Növekvő tudatosság a • nemzeti és nemzetközi együttműködé területén technikai segítség a hazai és EU-‐s források elérése érdekében nds Tapasztalat csere a turisztikai érdekeltek között

A turisztikai stratégiákban foglaltak megvalósulásának alacsony intenzitása

1.2.4

Szervezeti és jogi keretek & pénzügyi lehetőségek

Erősségek

Belső tényezők

• •

Gyengeségek

Pénzügyi támogatás TDM • szervezetek létrehozására Együttműködés intenzitásának növekedés a • turisztikai szervezetek között •

Külső tényezők

• •

•

Változó szervezeti struktúra • a volán társaságoknál Térségi és regionális TDM • szervezetek alakítása a régióban • Közlekedésfejlesztés EU-‐s támogatással •

•

Párhuzamos működtetése a régi és új rendszerű turisztikai szervezeteknek Alacsony intenzitású együttműködés a közlekedési és turisztikai szervezetek között Alacsony intenzitású együttműködés a különböző közlekedési vállalatok között Finanszírozási problémák a TDM szervezetek körül Turismus törvény hiánya és létrehozásának elnapolása Turizmus nem szerepel önálló ágazatként a következő programozási időszakban A többszámjegyű utak fejlesztési nem szerepel a következő programozási időszakban Lassú kifizetési ütem a projektek esetében

1.3

Gap analízis

Cél:

A turisztikai kínálathoz illeszkedő közlekedésfejlesztés

Helyzet: 2013.11.30

a közlekedési szolgáltatások színvonala alacsony, leromlott állapotú állomások; Page 12 / 41

-

hiányoznak az intermodális központok (vasút, autóbusz) szolgáltatásai (egységes utastájékoztatás, menetrend, jegyvásárlás); hiányosak a P&R szolgáltatások és kerékpár kölcsönzés feltételei; a közlekedési szolgáltatók együttműködésének hiányai miatt a rugalmasan szervezett szolgáltatás nem működik; az élményszerű utazási kínálat alacsony szintű; egyedi, pontszerű a kerékpár kölcsönzés, nincs egy komplex rendszere, ezért alacsony a kihasználtsága.

Rés: -

évtizedes elmaradások a közlekedési infrastruktúra karbantartásában, fejlesztésében, pontszerű, nem tervezett fejlesztések; a közlekedési szolgáltatók között alacsony az együttműködési kényszer; a közlekedési fejlesztések során forráshiányra hivatkozással elmaradtak a kiegészítő beruházások (P&R, kölcsönző hálózat) a közlekedési vállalkozások nem ismerték fel, hogy egyes alternatív közlekedési formák nyújtásával növelhető a piaci részesedésük;

Intézkedés: -

-

-

a 2014-‐20-‐as fejlesztési időszakban a Közlekedésfejlesztési OP és a Terület-‐ és Településfejlesztési OP keretében a kapcsolódó fejlesztésekre kiírásra kerülő pályázatoknál értékelési szempontként épüljön be, a turisztikai igényeket is kielégítő fejlesztés; A támogatások megszerzésében a támogatási szempontok között kellene szerepeltetni a közlekedési szolgáltatók együttműködését, továbbá a szabályozási környezettel elősegíteni a közlekedési szolgáltatók kooperációját; Az utasforgalmat is érintő, tervezett beruházások esetében minden esetben meg kell követelni a kiegészítő szolgáltatások meglétét (parkoló helyek, kölcsönző pontok); a szabályozási környezet és a támogatási rendszer motiválhatja az alternatív közlekedési módok elterjedését a turisztikai szolgáltatásokban; a kerékpár kölcsönző rendszer integrált megszervezése a térségi TDM szervezet irányítása mellett történhet meg az érintett vagy új vállalkozások bekapcsolódásával.

Cél:

A turisztikai kínálthoz illeszkedő közlekedési szolgáltatásfejlesztés

Helyzet: -

-

2013.11.30

a turisztikai csomagajánlatokban alacsonyak a túrajánlatok, mint az élmény részének integrálása; a turisztikai információs pontokban hiányoznak a közlekedési információt nyújtó felületek – online és hagyományos menetrend, útvonal információk –esetenként ahol ez megvan az személyfüggő, és nem szervezett; a mobil kommunikációs eszközökön elérhető közlekedési információk mennyisége alacsony, több esetben nem naprakész applikáció érhető el; a kevés számú csomagajánlatból hiányzik a komplex megközelítés és közlekedési módokat is tartalmazó ajánlatok. Page 13 / 41

Rés: -

-

-

szemléletbeli hiányosság, a turisztikai szolgáltatók még nem ismerték fel, hogy az általuk kínált termékekbe a mobilitási alternatívák beépítésével növelhető a tartózkodási idő és a vendégszám; a turisztikai információs pontokat nem ambícionálta, hogy más szervezetek adatbázisait is elérhetővé tegyék a saját rendszereiken. Ahol ezek működnek, ott személyes motiváció alapján történik, nem szervezett keretek között; a közlekedési szektorban még nem történtek meg azok az informatikai fejlesztések, amelyek alkalmassá teszik az információk mobil kommunikációs eszközökön történő elérését;

Intézkedés: -

a térségi TDM irányításával, a helyi TDM szervezetek, vagy turisztikai egyesületek termékfejlesztése során figyelemmel vannak a túraajánlatokra és azok beépítésre is kerülnek; a turisztikai információs pontokon elérhető információs felület egységes kialakítása a térségi TDM szervezet gesztorságával megvalósuló TOP pályázat keretében történhet meg; támogatási ösztönzőkkel motiválni lehet a közlekedési szolgáltatókat, hogy információikat mobil kommunikációs eszközökre is elérhetővé tegyék és a szükséges fejlesztéseket biztosítsák.

Cél:

Marketing és kommunikáció

Helyzet: -

-

a turisztikai kártya jelenleg a bevezetés stádiumában van, de annak fejlesztés során figyelemmel voltak arra, hogy alkalmas legyen a közlekedési szolgáltatások igénybevétele során történő használatra; sokféle tájékozódást, eligazodást segítő táblarendszer működik a térségben, de ezek nem összehangoltak, így nemhogy könnyítenék, több esetben megnehezítik az eligazodást az egyes közlekedési módok által használt menetrendeket nem lehet egy egységes közlekedési információs rendszerben elérni és használni, így az egyéni utazások során nehézkes a különböző közlekedési eszközök összehangolása.

Rés: -

-

a Bakony-‐Balaton térségben megelőzően nem működött térségi turisztikai kártya, a többféle, helyi kártya pedig nem integrálta a közlekedési szolgáltatásokat, mert a szektor nem volt nyitott az együttműködésre; a főként pályázati forrásból megvalósított táblarendszer eseti módon, a kiírásnak megfelelően és nem egy komplex, nagy rendszer részeként alakult ki;

Intézkedés: -

2013.11.30

A bevezetésre kerülő turisztikai kártya lehetőséget ad a közlekedési szolgáltatóknak, hogy bekapcsolódjanak a rendszerbe, ezzel elősegítsék, hogy szolgáltatásaikat többen vegyék igénybe ezzel növelve bevételi és kihasználtsági mutatóikat;

Page 14 / 41

-

A meglévő táblák felmérését követően, egységes arculati elemek alkalmazásával ki lehet alakítani egy egységes táblarendszert a térségi TDM szervezet gesztorságával megvalósuló TOP pályázat keretében.

Cél:

Hálózatosodás, kooperáció erősítése

Helyzet: -

a turisztikai és közlekedési szektor közötti kapcsolatrendszer esetleges, nem épültek ki a formális kapcsolatok. Így a két terület nem képes kiaknázni a lehetséges előnyöket; nem működik az idegenforgalmi és közlekedési szektor között a tudástranszfer, nem alakultak ki a kooperációs csatornák.

Rés: -

a szabályozási környezet nem tette érdekeltté és nem is támogatta a két szektor kapcsolatrendszerének az elmélyítését; eddig nem jöttek létre azok a formális szakmai felületek, amelyek a közlekedési és a turisztikai szakma közötti együttműködést elősegíthették volna;

Intézkedés: -

-

a szabályozási környezet változtatásával és a támogatások megítélésének szempontjaival elősegíthető, hogy a közlekedési és a turisztikai szakma közötti együttműködések formái kialakuljanak és megerősödjenek a költséghatékonyság és a pozitív szinergiák hatásainak fokozása érdekében; a támogatási rendszer működtetésével elősegíthető, hogy a fejlesztések értékelésében szempontként jelenjen meg az együttműködés, a meglévő tapasztalatok és tudás átadásának motivációja.

2

REGIONÁLIS AKCIÓTERV

A Fenntartható közlekedés és turizmus a Duna mentén helyi stratégiája akkor lehet sikeres, ha úgy tudja biztosítani a megfogalmazott célokat, hogy azok reálisak, de egyben ambiciózusak, a térség minden érintett szereplője résztvevője a programnak, valamint megfelelő koordináció mellett hazai és nemzetközi kapcsolatok és források bevonása mellett megvalósíthatóak annak céljai. A térségi mobilitás és turizmus célrendszerének koherenciáját megteremtő újszerű megközelítés a tovagyűrűző térségfejlesztési, gazdaságfejlesztési és társadalomfejlesztési eredmények elérésében is megragadható, ezért nem csak konkrétan a közlekedési rendszer korszerűsítését kell elérni, hanem meg kell teremteni a hálózatszerű fejlesztések alapjait is. Ennek elérése a várható a projektek outputjai 2013.11.30

Page 15 / 41

(pl. kapcsolódó gazdaságélénkítés) révén, valamint a kialakuló turisztikai humán erőforrás és szolgáltatói hálózatának kialakításával a térséget behálózó – idővel egyre bővülő – egységes közlekedési rendszer irányába történő elmozdulással érhetőek el. A fejlesztések a partnerség jegyében innovatív megoldásokkal fókuszálnak a meglévő infrastruktúra és eszközellátottság fejlesztésére, a közlekedési szolgáltatások struktúrájának megújítására, a marketing tevékenység új irányainak kijelölésére, a humánerőforrás kapacitásának bővítésére, a szervezetfejlesztés rendszerének megújítására. Mobilitási és turisztikai szempontból is fejlesztések végső célja, hogy a térségben élők is az ide látogatók számára az eljutás egyik pontból a másikba innovatív megoldások alkalmazásával gyorsabban, kényelmesebben, környezetbarát módon történjen, ezzel növelve a látogatószámot és a tartózkodási időt, továbbá kialakuljanak azok a vertikális és horizontális kooperációk, amelyek a közlekedési rendszerek és a turisztikai vonzerők összehangolt működtetését elősegítik. A stratégia céljait tehát ennek kell alárendelni, a fejlesztés céljainak kialakításánál ezt a fő vezérelvet kell a figyelem középpontjába állítani.

2.1

Intézkedések

Fenntartható ajánlatok: Intézkedés leírása (1.1)

A közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának emelése: Az állomások megközelíthetősége kapcsán olyan megoldásokra van szükség, amelyek biztosítják az akadálymentes, folytonos, lehetőleg felszínen, szintben átjárható kapcsolatot, figyelembe véve a kerékpáros eljutás lehetőségeit, valamint a mozgásukban, látásukban korlátozottak elvárásait. Ahol a vasútállomások a buszpályaudvarokkal egységesen, vagy egymás közvetlen közelében kerültek kialakításra, mintegy intermodális csomópontként, ott az infrastruktúra jelentős részét a két modalitásra közösen lehet és javasolt kialakítani, így jelentős forráshatékonyság érhető el. Továbbá nő az intermodalitás hatékonysága is, amely jelenti az utastájékoztatás szintjén a kapcsolódó közlekedési mód menetrendjének, átszállási kapcsolatainak megjelenítését, a jegyvásárlás több módra való biztosítását, a szolgáltatások (váróterem, szociális helyiségek) közös használatát, a P&R rendszer kialakítását és a kulturált kerékpár tárolás és bérlés lehetőségeinek megteremtését

Intézkedés leírása (1.2)

Az attrakciók megközelíthetőségének elősegítése: A térség attrakcióinak eléréséhez szükséges közlekedési kapcsolatok fejlesztése elsősorban a meglévő közlekedési módok olyan jellegű harmonizálását és továbbfejlesztését jelenti, amely a látogatók igényeihez jobban igazodik, és melynek előnyeit ugyanakkor a helyi lakosság is élvezheti. A közösségi közlekedés használatának megújítása során a helyi volán társaságok, a MÁV és az egyéni szállításszervezők szolgáltatásainak összehangolásával, a hiányok felszámolásával és a párhuzamosságok kiküszöbölésével elérhető, hogy a térségben található attrakciók közötti fizikai távolság csökkenjen, valamint a speciális igényekhez illeszkedő

2013.11.30

Page 16 / 41

közlekedési szolgáltatások színvonala emelkedjen Csomagajánlatok: Intézkedés leírása (2.1)

Az élményszerű, alternatív közlekedési módok használatának elterjesztése: A desztináció kihasználja kiváló adottságait a közösségi közlekedési módokon kívüli, újszerű mobilitási eszközök használata terén. A térségbe érkező vendégek igényeinek jobb kiszolgálása érdekében elő kell segíteni, hogy azok a környezetbarát megoldások (kerékpár, lovaskocsi, evezős hajó, légballon) is választható közlekedési módok legyenek, amelyek már magát az utazást is élményszerűvé, és ezzel egyfajta attrakcióvá tehetik. Ehhez a térség érintettjeinek bevonásával elő kell segíteni, hogy a szolgáltatások köre bővüljön, alkalmas legyen egyedi igények kiszolgálására is, mint a szálláson, vendéglátó helyen és turisztikai szolgáltatónál kialakított, lehetőség szerinti fedett és őrzött kerékpár tárolók, a közösségi közlekedési eszközökön (autóbusz, vasút, hajó) kerékpár szállítását biztosító rendszerek alkalmazása.


Az integráltan működő kerékpárkölcsönző hálózat kialakítása: A kölcsönzésnek kétfajta igényt kell kiszolgálnia, egyfelől a rövid távú, csillagtúra jellegű utazásokat, helyi célpontok meglátogatását szolgáló kölcsönzést és a hosszabb távú, akár több napos, helyszínek közötti utazásokat szolgáló kölcsönzést. Ennek megfelelően a kölcsönzési helyeket a közösségi közlekedés nagyobb csomópontjain, illetve a turisztikai központokban célszerű kialakítani. A kölcsönzési rendszert vállalkozási alapokon célszerű megvalósítani és üzemeltetni. A vállalkozásokat franchise rendszerben – egységes arculattal és tarifarendszerrel – kell egyesíteni. A kikölcsönzés helyétől eltérő állomáson leadott kerékpárok szállítására, a kerékpárok állomások közötti egyenletes elosztására, a kerékpárok karbantartására közös logisztikai rendszert kell kialakítani, amelyet a franchise-‐vezetőnek kell felügyelnie. Az egyirányú utakat is lehetővé tévő kölcsönzés adminisztrációját (kerékpárok aktuális helye, kauciós díjak beszedése és visszafizetése különböző helyen) célszerű informatikai rendszerben automatizálni. A kölcsönzési szolgáltatáshoz célszerű opcionálisan igénybe vehető kerékpáros idegenvezetést, vezetett túra szolgáltatást is kapcsolni


Turisztikai útvonal tervezések: A turisztikai útvonalak kialakítása során első lépésként az attrakciók felmérése és értékelése, ennek keretében azok megközelíthetőségének vizsgálata történik. Az útvonalak kialakításánál cél, hogy mobilitási szempontból a térség turisztikai célpontjai "fogyaszthatóvá" váljanak a vendégek számára is. Ennek során a megközelítés módját bizonyos esetekben javítani szükséges jelzőtáblákkal, út menti térképekkel és más információs eszközökkel. Egyes, egyedi tájértékkel bíró utak bekapcsolásával részletes útvonalajánlatok készülhetnek, hogy egy-‐egy településen üdülve akár több napos programot lehessen ajánlani a vendégeknek. Az egyes helyszíneken az egységes arculat szerint kialakított

2013.11.30

Page 17 / 41

táblán fel kell tüntetni a célpont leírását, adatait, valamint a csatlakozó úthálózaton elérhető szomszédos célpontokat, a legközelebbi szolgáltatókat, valamint a legközelebbi segélypontokat és infópontokat. Az útvonaltervezés célja, hogy a turista nem csak az állomások, programpontok alapján szelektáljon, hanem maga az útvonal, az út megtétele is lényeges – sőt sok esetben a legfontosabb – része legyen a túraélménynek. A kikapcsolódást keresők jelentős része – bár esetenként visszatér korábban megismert, kipróbált és megkedvelt helyszíneihez és útvonalaihoz – leggyakrabban új utakat keres, hogy az élményt az újdonság varázsával is fokozza. Az új útvonalaknak elérhetőnek kell lenniük az on-‐ line felületen, amelyhez olyan kereső funkciót kell rendelni, amely alkalmas a célpont jellegére (épített / természeti / kulturális stb.), a korábbi felhasználói értékelések alapján, a helyszín, távolság alapján (pl. aktuális pont közelében, attól bizonyos maximális távolságra található célpontok) alapján történő keresésre. Intézkedés leírása (2.4)

A térségi turisztikai kártya használatának elősegítése a közlekedésben A térségben található turisztikai termékek értékesítését egy térségi kártyarendszer is segíti. A térségbe érkező vendégek számára a számos kedvezményt biztosító kártyarendszer a turisztikai szakma számára egy olyan adatbázist generál, amely alkalmas arra, hogy a trendeket és a marketing lépéseket folyamatosan monitorozni lehessen. Mivel a térségi kártyák olyan egyedi marketing eszközként is funkcionálnak, amely a kedvezmények nyújtásán túl az üzemeltető számára lehetővé teszi egy olyan monitoring rendszer működtetését, amelyből a térségbe látogatók szokásairól lehet pontos képet kapni. Ezért célszerű a térségi turisztikai kártya használatát kiterjeszteni a közlekedésre is, hiszen a felhasználók számára nyújtott kedvezményekkel befolyásolható, hogy a környezetbarát és a közösségi közlekedési módok felé orientálja őket, továbbá ezen keresztül az utazási szokásokról, az igénybevett közlekedési eszközökről és útvonalakról is fontos monitoring adatokat szolgáltat.

Információ and marketing: Intézkedés leírása (3.1)

2013.11.30

Információs pontok kialakítása: A térségbe érkező vendégek számára alapvetően fontos a mobilitáshoz kapcsolódó információk szakszerű, naprakész és megbízható elérése. Ezért az ezek megszerzését biztosító infópontokat nagyobb közlekedési központokban, végállomásokon, városközpontokban, megvalósuló kerékpáros központokban, turisztikai információs központokban célszerű kialakítani. A pontok fő eleme az interaktív utasforgalmi információs és jegyvásárlást lehetővé tévő terminálba is integrálható rendszer, amelyen a teljes információs csomag elérhető, beleértve a kapcsolódó külső oldalakat is (pl. közlekedési társaságok menetrendje). A jegyvásárlás, foglalások intézése és egyéb fizetések megkönnyítése érdekében célszerű a bankkártya használat lehetőségének megteremtése. Az infópontokon interaktív felület mellett hagyományos formában is elérhetővé kell tenni a Page 18 / 41

rendszer adatait. Az infóponton elhelyezett táblán közölni kell az adott helyszínre vonatkozó legfontosabb információkat a helyszín jellegének függvényében A közlekedési társaságok állomásain és turisztikai információs központokban elhelyezett infópontok esetén a helyszínen dolgozó, információt nyújtó alkalmazottakat fel kell készíteni az információs csomag elemeivel kapcsolatos kérdésekre, hogy a turistákat személyesen is tájékoztatni tudják Intézkedés leírása (3.2)

Az IKT eszközök alkalmazásának elősegítése: A helyváltoztatás során alapvetően fontos a szükséges információk naprakész és gyors elérése. A térségbe látogató turisták oldaláról egyre nagyobb igény mutatkozik az informatikai eszközök használatára és az azokon történő turisztikai és közlekedési információk elérésére. Ezért ki kell alakítani azokat az on-‐line felületeket, okos telefonra telepíthető applikációkat, amelyeken elérhetőek a közlekedési információkat tartalmazó adatbázisok.. Fontos szempont, hogy ezzel az elérhető adatok folyamatosan naprakészek, pontosan és megbízhatóak lehetnek, amelyben nagy szerepe van a térségi szereplők közötti aktív együttműködés erősítésében is

Finanszírozási lehetőségek, szervezeti és jogi keretek: Intézkedés leírása (4.1)

Az együttműködés, hálózatosodás és kooperációs képesség fejlesztése: A turisztikai és közlekedési partnerek közötti laza és sokszor formális együttműködést olyan módon kell fejleszteni, hogy az alkalmas legyen a térség potenciáljának minél színvonalasabb kiaknázására. Ennek érdekében szükséges a közlekedési szektor és a turisztikai szereplők gazdasági, szakmai együttműködésének, azonos üzleti érdekeinek és céljainak eléréséért történő közös formális és informális platformok létrehozása, ezzel a kooperációs képességük javítása. A térség adottságai, továbbá a meglévő turisztikai attrakciók mérete és száma alapján cél egy olyan hálózatosodás kialakítása a közlekedési ágazattal, amely alkalmas lehet arra, hogy az együttműködés gyakorlati megvalósulásával a szereplők közösen kialakított rendszer működtetésével olyan pozitív szinergiákat érhessenek el, amellyel a térség vonzerejének növekedése is biztosítható


Szervezetfejlesztés: A térség turisztikai és közlekedési szakembereinek és döntéshozóinak közös szerveződéseiben rejlő lehetőségek kiaknázása indokolja, hogy szükséges a meglévő kapacitásokat és tudástőkét olyan módon továbbformálni, és az egyes elemeket rendszerbe illeszteni, hogy azok egymást erősítve a térség idegenforgalmi potenciálját erősítsék, fejlesszék a kapcsolatrendszert és az erősségek mentén alakítsanak ki olyan új szakmai csoportokat, amelyek képesek a környezeti, gazdásági elvárásokra versenyképes választ adni tudó rendszereket működtetni. A jövőben az

2013.11.30

Page 19 / 41

együttműködések formalizálása kapcsán elengedhetetlen a térség idegenforgalmi és közlekedési szakembereiből tematikus munkacsoportokat szervezni. A munkacsoportok kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a résztvevők együttműködésének lehetősége megmaradjon, ezzel garantálva a szakmai-‐piaci kapcsolódás lehetőségét. Intézkedés leírása (4.3)

A támogatási rendszer fejlesztése: Mivel a térség turisztikai és közlekedési fejlesztéseinek megvalósítását központi és decentralitált támogatások biztosítják ezért szükséges a forrásközvetítő szervzetek (KÖZOP közreműködő szervezet, TOP területileg illetékes megyei önkormányzata) számára a projekt keretében ajánlást megfogalmazni, amely tartalmazza a jelen stratégiában meghatározott célok elérését segítő eszközöket. Ennek keretében a pályázati kiírások elkészítésénél figyelemmel kell lenni és előnyben részesülhetnek azok a fejlesztési elképzelések, amelyek a fenntartható közlekedési módok kialakítását olyan módon kívánják biztosítani, hogy a fejlesztés során bevonják az érintett turisztikai szereplőket, vagy a komplex fejlesztéseket együttműködésben valósítják meg, továbbá figyelembe veszik azoknak a céloknak ez elérését, amelyek a környezetvédelmi, esélyegyenlőségi és a kooperációs képesség erősítését szolgálják.


A döntéshozatali rendszer fejlesztése: Hazánkban a turisztikai és a közlekedési szakpolitikák nem decentralizáltan hanem kormányzati és parlamenti keretek között működnek. Ezért a területileg érintett szakemberek nem rendelkeznek azokkal a kompetenciákkal, hogy a két területet érintően, helyi szinten alkossanak szabályokat, csupán az érdemi döntéshozók felé tudnak ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni. A két szakterületet érintően ezért szükséges létrehozni azokat a fórumokat, amelyeken a szakembereknek módjuk van információt átadni és közvetíteni a szakmai érdekképviseletek, az illetékes megyei képviselők és az országgyűlési képviselők felé annak érdekében, hogy a döntések meghozatalakor vegyék figyelembe a helyi érdekeket és célokat is. Ezzel kialakulhatnak azok a platformok, amelyek sikeresen tudják elősegíteni, hogy a döntéshozatal során vegyenek figyelembe olyan helyi specifikumokat és elvárásokat is, amelyek országos szinten nem kerülhetnének egyébként a felszínre.

Intézkedések A közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának emelése Célok:

2013.11.30

Page 20 / 41

A közösségi közlekedési állomások megközelíthetősége kapcsán olyan megoldásokra van szükség, amelyek az állomás és a kapcsolódódó városi közterületek között akadálymentes, folytonos, lehetőleg felszínen, szintben átjárható kapcsolatot eredményeznek, figyelembe véve a kerékpáros eljutás lehetőségeit, valamint a mozgásukban, látásukban korlátozottak érdekeit. Ahol a vasútállomások a buszpályaudvarokkal egységesen, vagy egymás közvetlen közelében kerültek kialakításra, mintegy intermodális csomópontként, ott az infrastruktúra jelentős részét a két modalitásra közösen lehet és javasolt kialakítani, így jelentős forráshatékonyság érhető el. Továbbá nő az intermodalitás hatékonysága is, amely jelentheti az utastájékoztatás szintjén a kapcsolódó mód menetrendjének, átszállási kapcsolatainak megjelenítését, a jegyvásárlás több módra való biztosítását, a szolgáltatások (váróterem, szociális helyiségek) közös használatát, a P&R rendszer kialakítását és a kulturált kerékpár tárolás és bérlés lehetőségeinek megteremtését. Minimum célok, melyek elérendők 2020-‐ra: –

A TOP pályázati források bevonásával Veszprém, Zirc, Tapolca városokban akadálymentesített intermodális csomópontok létrejötte;

–

Veszprémben és Zircen intermodális csomópontokban P&R és B&R rendszerek működnek;

–

Az intermodális csomópontokban integráltan működő kerékpár kölcsönző hálózat kerül felállításra;

–

Egységes menetjegy értékesítési rendszer kialakítása a bakonyi vasút (Veszprém-‐Győr vasútvonal) és Bakony volán érintett relációiban ;

–

A különböző közlekedési módok a regionális közlekedési módok (regionális vasút és a regionális autóbusz, valamint az autóbusz és menetrendszerű hajóközlekedés) összekapcsolódását elősegítő rendszerek működnek

–

Az utaskényelmet biztosító szolgáltatások (állomási minőség növelése, fűtött váróterem, szociális helyiségek, on-‐line jegyértékesítés, akadálymentesített épületek) működtetése;

–

A mintaprojektként a bakonyi vasút (Veszprém-‐Győr vasútvonal) és Bakony volán érintett relációiban a menetrendek összekapcsolása;

Monitoring indikátorok: –

A közösségi közlekedési módok kihasználtsága 20%-‐kal növekszik;

–

Az utazásra fordított idő csökken 15%-‐kal;

–

Az átszállással járó idő csökken 25%-‐kal;

–

A térségi TDM által működtetett kerékpár kölcsönző rendszerben a kerékpáros közlekedés 10%-‐kal növekszik;

Az attrakciók megközelíthetőségének elősegítése Célok: A térség attrakcióinak eléréséhez szükséges közlekedési kapcsolatok fejlesztése elsősorban a meglévő közlekedési módok olyan jellegű harmonizálását és továbbfejlesztését jelenti, amely a látogatók igényeihez jobban igazodik, és melynek előnyeit ugyanakkor a helyi lakosság is élvezheti. A közösségi közlekedés használatának megújítása során a helyi volán társaságok, a MÁV és az egyéni 2013.11.30

Page 21 / 41

szállításszervezők szolgáltatásainak összehangolásával, a hiányok felszámolásával és a párhuzamosságok kiküszöbölésével elérhető, hogy a térségben található attrakciók közötti fizikai távolság csökkenjen, valamint a speciális igényekhez illeszkedő közlekedési szolgáltatások színvonala emelkedjen. Minimum célok, melyek elérendők 2020-‐ra: –

Az attrakciók közötti kombinált közlekedési rendszer működik;

–

A közösségi közlekedési módok mellett kerékpáros, lovas, vízi alternatív megoldások is működnek;

–

Integráltan működő kerékpár kölcsönző hálózat a térségben;

–

Az attrakciók termékként értékesítés során a belépőjegyek és a menetjegy árának integrálása kedvezményekkel;

–

A P&R és B;&R rendszerek integrálása az attrakciók megközelítése során;

–

Az attrakciók nyitva tartása és a rendezvények időpontjához alkalmazkodó menetrendek használata, a közösségi közlekedésben, az egyéni utazásszervezők szolgáltatásainak közösségi használatával az alternatív megoldások működtetése ezek kiegészítéseként;


Az attrakciók látogatottsága 20%-‐kal növekszik;

–

Az attrakciók közötti utazásra fordított idő csökken 15%-‐kal;

–

A kerékpáros közlekedés 10%-‐kal növekszik;

–

A kerékpáros, környezetbarát alternatív közlekedési módok alkalmazása 15%-‐kal növekszik;

Az élményszerű, alternatív közlekedési módok használatának elterjesztése Célok: A desztináció kiváló adottságokkal rendelkezik a közösségi közlekedési módokon kívüli újszerű mobilitási eszközök kihasználása terén. A térségbe érkező vendégek igényeinek jobb kiszolgálása érdekében elő kell segíteni, hogy azok a környezetbarát megoldások (kerékpár, lovaskocsi, evezős hajó, légballon) is választható közlekedési módok legyenek, amelyek már magát az utazást is élményszerűvé, és ezzel egyfajta attrakcióvá tehetik. Ehhez a térség érintettjeinek bevonásával elő kell segíteni, hogy a szolgáltatások köre bővüljön, alkalmas legyen egyedi igények kiszolgálására is, mint a szálláson, vendéglátó helyen és turisztikai szolgáltatónál kialakított, lehetőség szerinti fedett és őrzött kerékpár tárolók, a közösségi közlekedési eszközökön (autóbusz, vasút, hajó) kerékár szállítását biztosító rendszerek alkalmazása. Minimum célok, melyek elérendők 2020-‐ra: –

Az attrakciók közötti utazáshoz igénybe lehet venni a lovas, kerékpáros, evezős vagy légballonos szolgáltatást is;

–

A turisztikai csomagajánlatokba integrálhatók az alternatív közlekedési megoldások;

–

Komplexen működő kerékpár kölcsönző hálózat a térségben;

–

A közösségi közlekedési eszközök alkalmasak a kerékpárok szállítására;

2013.11.30

Page 22 / 41

–

A személygépkocsik számára kialakított integrált parkolási rendszer;

–

A vendégek szállításához szükséges intézményesült vállalkozói együttműködési rendszer;



–

A lovas szolgáltatást igénybevevők száma 10%-‐kal növekszik;

–


–

A környezetbarát alternatív közlekedési módok használata 15%-‐kal növekszik;

Az integráltan működő kerékpárkölcsönző hálózat kialakítása Célok: A kölcsönzésnek kétfajta igényt kell kiszolgálnia, egyfelől a rövid távú, csillagtúra jellegű utazásokat, helyi célpontok meglátogatását szolgáló kölcsönzést és a hosszabb távú, akár több napos, helyszínek közötti utazásokat szolgáló kölcsönzést. Ennek megfelelően a kölcsönzési helyeket a közösségi közlekedés nagyobb csomópontjain, illetve a turisztikai központokban célszerű kialakítani. A kölcsönzési rendszert vállalkozási alapokon célszerű megvalósítani és üzemeltetni. A vállalkozásokat franchise rendszerben – egységes arculattal és tarifarendszerrel – kell egyesíteni. A kikölcsönzés helyétől eltérő állomáson leadott kerékpárok szállítására, a kerékpárok állomások közötti egyenletes elosztására, a kerékpárok karbantartására közös logisztikai rendszert kell kialakítani, amelyet a franchise-‐vezetőnek kell felügyelnie. Az egyirányú utakat is lehetővé tévő kölcsönzés adminisztrációját (kerékpárok aktuális helye, kauciós díjak beszedése és visszafizetése különböző helyen) célszerű informatikai rendszerben automatizálni. A kölcsönzési szolgáltatáshoz célszerű opcionálisan igénybe vehető kerékpáros idegenvezetést, vezetett túra szolgáltatást is kapcsolni. Minimum célok, melyek elérendők 2020-‐ra: –

A térségben 22 db kerékpárkölcsönző pont működik;

–

Kerékpáros túra-‐ és idegenvezetők tevékenykednek;

–

Külön kerékpáros turisztikai csomagajánlatok működnek;

–

A kerékpárok szervezett logisztikai rendszere működik;

–

A személygépkocsik számára kialakított integrált parkolási rendszer;



–

A kerékpáros szolgáltatásokat igénybevevők száma 30%-‐kal növekszik;

–


–


2013.11.30

Page 23 / 41

Turisztikai útvonal tervezések Célok: A turisztikai útvonalak kialakítása során első lépésként az attrakciók felmérése és értékelése, ennek keretében azok megközelíthetőségének vizsgálata történik. Az útvonalak kialakításánál cél, hogy mobilitási szempontból a térség turisztikai célpontjait "fogyaszthatóvá" váljanak a vendégek számára is. Ennek során a megközelítés módját bizonyos esetekben javítani szükséges jelzőtáblákkal, út menti térképekkel és más információs eszközökkel. Egyes, egyedi tájértékkel bíró utak bekapcsolásával részletes útvonalajánlatok készülhetnek, hogy egy-‐egy településen üdülve akár több napos programot lehessen ajánlani a vendégeknek. Az egyes helyszíneken az egységes arculat szerint kialakított táblán fel kell tüntetni a célpont leírását, adatait, valamint a csatlakozó úthálózaton elérhető szomszédos célpontokat, a legközelebbi szolgáltatókat, valamint a legközelebbi segélypontokat és infópontokat. Az útvonaltervezés célja, hogy a turista nem csak az állomások, programpontok alapján szelektáljon, hanem maga az útvonal, az út megtétele is lényeges – sőt sok esetben a legfontosabb – része legyen a túraélménynek. A kikapcsolódást keresők jelentős része – bár esetenként visszatér korábban megismert, kipróbált és megkedvelt helyszíneihez és útvonalaihoz – leggyakrabban új utakat keres, hogy az élményt az újdonság varázsával is fokozza. Az útvonal terveknek elérhetőnek kell lennie az on-‐ line felületen, amelyhez olyan kereső funkciót kell rendelni, amely alkalmas a célpont jellegére (épített / természeti / kulturális stb.), a korábbi felhasználói értékelések alapján, a helyszín, távolság alapján (pl. aktuális pont közelében, attól bizonyos maximális távolságra található célpontok) alapján történő keresésre. Minimum célok, melyek elérendők 2020-‐ra: –

A térségben az attrakciókat összekötő túraútvonalak működnek;

–

Az útvonalakat tematikusan megjelenítő on-‐line rendszer üzemel;

–

Egységesen jelölt turisztikai utak biztosítják az eljutást;


Az térségben a túra útvonalak száma 20%-‐kal növekszik;

–

Az útvonalakat használók száma 30%-‐kal növekszik;

–

Az attrakciók látogatottsága 15%-‐kal emelkedik;

–


Információs pontok kialakítása Célok: A térségbe érkező vendégek számára alapvetően fontos a mobilitáshoz kapcsolódó információk szakszerű, naprakész és megbízható elérése. Ezért az ezek megszerzését biztosító infópontokat nagyobb közlekedési központokban, végállomásokon, városközpontokban, megvalósuló kerékpáros központokban, turisztikai információs központokban célszerű kialakítani. A pontok fő eleme az interaktív utasforgalmi információs és jegyvásárlást lehetővé tévő terminálba is integrálható rendszer, amelyen a teljes információs csomag elérhető, beleértve a kapcsolódó külső oldalakat is (pl. közlekedési társaságok menetrendje). A jegyvásárlás, foglalások intézése és egyéb fizetések 2013.11.30

Page 24 / 41

megkönnyítése érdekében célszerű a bankkártya használat lehetőségének megteremtése. Az infópontokon interaktív felület mellett hagyományos formában is elérhetővé kell tenni a rendszer adatait. Az infóponton elhelyezett táblán közölni kell az adott helyszínre vonatkozó legfontosabb információkat a helyszín jellegének függvényében A közlekedési társaságok állomásain és turisztikai információs központokban elhelyezett infópontok esetén a helyszínen dolgozó, információt nyújtó alkalmazottakat fel kell készíteni az információs csomag elemeivel kapcsolatos kérdésekre, hogy a turistákat személyesen is tájékoztatni tudják. Minimum célok, melyek elérendők 2020-‐ra: –

A térség turisztikai központjaiban információs pontok működnek;

–

Az információk elérése on-‐line rendszerrel és szakember közreműködésével történik;

–

A turisták számára az utazással kapcsolatos információk egy helyen, gyorsan és megbízhatóan állnak rendelkezésre;

–

Az adatok frissítése egységesen, az összes információs pontban azonnal megtörténik;


Az térségben az információs pontok száma 10%-‐kal növekszik;

–

Az utazással kapcsolatos információk megszerzésének ideje 25%-‐kal csökken;

–

Az utazáshoz kapcsolódó jegyvásárlások ideje 10%-‐kal csökken;

–

Az attrakciókhoz történő eljutási idő 10%-‐kal rövidül;

IKT eszközök alkalmazásának elősegítése Célok: A helyváltoztatás során alapvetően fontos a szükséges információk naprakész és gyors elérése. A térségbe látogató turisták oldaláról egyre nagyobb igény mutatkozik az informatikai eszközök használatára és az azokon történő turisztikai és közlekedési információk elérésére. Ezért ki kell alakítani azokat az on-‐line felületeket, okos telefonra telepíthető applikációkat, amelyeken elérhetőek a közlekedési információkat tartalmazó adatbázisok. Ezek a rendszereknek alkalmasak a jelentkező igények kielégítésére. Fontos szempont, hogy ezzel az elérhető adatok folyamatosan naprakészek lehetnek, amelyben nagy szerepe van a térségi szereplők közötti aktív együttműködés erősítésében is. Minimum célok, melyek elérendők 2020-‐ra: -

A térségre vonatkozó okos telefon applikációk működnek; Az utazási információk nagy részének elérése on-‐line rendszeren keresztül történik; –

A turisták számára az utazással kapcsolatos információk IKT eszközök használatával állnak rendelkezésre;

–

Azonos időpillanatban a felhasználók számára a meglévő adatbázison alapuló információk megbízhatóan elérhetőek;


Az térség turisztikai információinak elérési ideje 20%-‐kal csökken;

–

Az informatikai eszközök használata az információ szerzésben 30%-‐kal emelkedik;

2013.11.30

Page 25 / 41

–

Az utazással kapcsolatos információk megszerzésének ideje 20%-‐kal csökken;

Térségi turisztikai kártya használatának elősegítése a közlekedésben Célok: A térségben található turisztikai termékek értékesítését egy térségi kártyarendszer is segíti. A térségbe érkező vendégek számára a számos kedvezményt biztosító kártyarendszer a turisztikai szakma számára egy olyan adatbázist generál, amely alkalmas arra, hogy a trendeket és a marketing lépéseket folyamatosan monitorozni lehessen. Mivel a térségi kártyák olyan egyedi marketing eszközként is funkcionálnak, amely a kedvezmények nyújtásán túl az üzemeltető számára lehetővé teszi egy olyan monitoring rendszer működtetését, amelyből a térségbe látogatók szokásairól lehet pontos képet kapni. Ezért célszerű a térségi turisztikai kártya használatát kiterjeszteni a közlekedésre is, hiszen a felhasználók számára nyújtott kedvezményekkel befolyásolható, hogy a környezetbarát és a közösségi közlekedési módok felé orientálja őket, továbbá ezen keresztül az utazási szokásokról, az igénybevett közlekedési eszközökről és útvonalakról is fontos monitoring adatokat szolgáltat. Minimum célok, melyek elérendők 2020-‐ra: –

A közlekedésben is használható térségi turisztikai kártyarendszer működik;

–

A kártyát használó turisták utazási szokásai mérhetővé válnak;

–

A turisztikai kártya által nyújtott kedvezményekkel a környezetbarát és közösségi közlekedési módok felé terelhetőek az utasok;

–

Költségmegtakarítás érhető el a turisztikai és közlekedési rendszer összekapcsolásából;


A térségi turisztikai kártya használata 20%-‐kal növekszik;

–

A turisták körében a környezetbarát és közösségi közlekedési módok használata 15%-‐kal emelkedik;

–

A turisták utazással kapcsolatos információinak mennyisége 20%-‐kal növekszik;

–

Az útvonalak és közlekedési módok kihasználtságának mérhetősége 10%-‐kal emelkedik;

Útirányjelző és információs táblarendszerek fejlesztése Célok: Az utasok motivációjuk, valamint az utazás távolsága szerint másmás információt igényelnek. A szabadidő és egyéb motivációjú utasok a közforgalmú közlekedés potenciális vevői, akiknek a legnagyobb az információ igénye. A tájékoztatás területén is a fejlődés iránya az individuális megoldások bővítése felé hat, amelyek egy adott utas személyes információigényét elégítik ki, figyelembe véve a különböző elvárásokat, szempontokat. Az irányjelző és információs táblák megjelenési formátumainak meghatározásakor alapvető követelmény az egységes megjelenés, és a szabványos információtartalom. Az információhordozók telepítésénél az elhelyezésre vonatkozó alapelvek meghatározzák a telepítési helyeket, a telepítési magasságokat, a méreteket, színeket, hangerősséget, hangszínt, beszédsebességet, az alkalmazott jelkészletet, a képernyő felületeket, a kezelő felületeket. 2013.11.30

Page 26 / 41

Minimum célok, melyek elérendők 2020-‐ra: –

Egységes útirányjelző és információs táblarendszer segíti a turisták tájékozódását;

–

Azonos megjelenésű és szabványos információ tartalmú táblák a térségben;

–

Az egyedi igényekhez illeszkedő tartalmú információs eszközök működése;


A tájékozódás javulásával az elérési idő 20%-‐kal csökken;

–

A turisták körében a táblákról elérhető információkkal a tájékozódásra fordított idő 15%-‐kal csökken;

–

A turisták térséggel kapcsolatos utazási információinak mennyisége 20%-‐kal növekszik;

Az együttműködés, hálózatosodás és kooperációs képesség fejlesztése Célok: A turisztikai és közlekedési partnerek közötti laza és sokszor formális együttműködést olyan módon kell fejleszteni, hogy az alkalmas legyen a térség potenciáljának minél színvonalasabb kiaknázására. Ennek érdekében szükséges a közlekedési szektor és a turisztikai szereplők gazdasági, szakmai együttműködésének, azonos üzleti érdekeinek és céljainak eléréséért történő közös formális és informális platformok létrehozása, ezzel a kooperációs képességük javítása. A térség adottságai, továbbá a meglévő turisztikai attrakciók mérete és száma alapján cél egy olyan hálózatosodás kialakítása a közlekedési ágazattal, amely alkalmas lehet arra, hogy az együttműködés gyakorlati megvalósulásával a szereplők közösen kialakított rendszer működtetésével olyan pozitív szinergiákat érhessenek el, amellyel a térség vonzerejének növekedése is biztosítható. Minimum célok, melyek elérendők 2020-‐ra: –

A turisztikai és közlekedési szektor együttműködésében kialakított formális platform a hatékony információ átadására;

–

A turisztikai és közlekedési szektor együttműködésével a felesleges duplikációk megszűnnek (pl. marketing, hirdetési költségek);

–

A csomagajánlatokban a közlekedési módok markánsan megjelenő szempontként szerepelnek;

–

A turisztikai célpontokban a térségi és a helyi közlekedési rendszerek összehangoltan működnek;


A turisztikai és a közlekedési szektor együttműködésében megvalósuló projektek száma 30%-‐ kal növekszik;

–

A turisztikai és a közlekedési szektor közös platformjainak száma 10%-‐kal emelkedik;

–

A kommunikációs költségek 10%-‐kal csökkennek;

–

A turisztikai csomagajánlatokban szereplő közlekedési lehetőségek szolgáltatási színvonala emelkedik;

2013.11.30

Page 27 / 41

Szervezetfejlesztés Célok: A térség turisztikai és közlekedési szakembereinek közös szerveződéseiben rejlő lehetőségek kiaknázása indokolja, hogy szükséges a meglévő kapacitásokat és tudástőkét olyan módon továbbformálni, és az egyes elemeket rendszerbe illeszteni, hogy azok egymást erősítve a térség idegenforgalmi potenciálját erősítsék, fejlesszék a kapcsolatrendszert és az erősségek mentén alakítsanak ki olyan új szakmai csoportokat, amelyek képesek a környezeti, gazdásági elvárásokra versenyképes választ adni tudó rendszereket működtetni. A jövőben az együttműködések formalizálása kapcsán elengedhetetlen a térség idegenforgalmi és közlekedési szakembereiből tematikus munkacsoportokat szervezni. A munkacsoportok kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a résztvevők együttműködésének lehetősége megmaradjon, ezzel garantálva a szakmai-‐piaci kapcsolódás lehetőségét. Minimum célok, melyek elérendők 2020-‐ra: –

A turisztikai és közlekedési szektor együttműködésében kialakított formális platformok működnek;

–

A turisztikai és közlekedési szektor szakemberei munkacsoportokban együttdolgoznak;

–

A turisztikai és közlekedési szektor szakemberei felhalmozott tudástőkéjüket megosztják és segítik egymás munkáját;

–

A turisztikai és közlekedési szektor szakemberei számára közös képzések és tréningek folynak;


A turisztikai és a közlekedési szektor közös szerveződéseinek száma 10%-‐kal növekszik;

–

A tematikus munkacsoportok száma 20%-‐kal növekszik;

–

A tudásmegosztásban résztvevő személyek száma 20%-‐kal növekszik;

2.2

Intézkedések értékelése

Annak érdekében, hogy lássuk milyen hatással van egyes intézkedés a kitűzött célra egyesével elemezni kell hatását. 1.1. A feltételezett hatás e.g. az intézkedés által, -‐ A fogyatékkal élő turistáknak lehetőségük az utazási szolgáltatások illetve hozzájárulása a igénybevételére; kitűzött célhoz -‐ A turisták számára csökken az eljutási idő egy-‐egy látnivaló meglátogatásánál; -‐ A meglévő közlekedési módok összakapcsolódhatnak, ezzel a lehetőséggel több utas számára biztosított az eljutást vonattal és busszal. Első ellenőrzési pont a -‐ Sikeres projektfeljesztés és kivitelezés megvalósítás; terv realitását tekintve -‐ A TOP forrás lehetőséget biztosít a megvalósításra; (pénzügyi -‐ Az üzemeltetés során a rendszer működtetéséhez szükséges költségkalkuláció, szaktudással rendelkező szakemberek biztosítottak; 2013.11.30

Page 28 / 41

finanszírozás lehetőségei, megvalósíthatóság)

-‐ Folyamatos ellenőzés és visszacsatolási struktúra működtetése Megvalósíthatóság: -‐ Az egyes intermodális központok kiépítése 500-‐800M Ft összes költségigény 2-‐4 Mrd Ft; -‐ Hosszú távú megvalósítási folyamat 2014-‐22

1.2. A feltételezett hatás e.g. az intézkedés által, -‐ A turistáknak lehetőségük van, hogy meglévő közlekedési módokat illetve hozzájárulása a kombinálva biztosítsák utazásukat egy látnivaló meglátogatásához; kitűzött célhoz -‐ Az egyes közlekedési szolgáltatók költséghatékonyabban képesek működtetni a szolgáltatásaikat; -‐ Az egyéni utazások helyett a közösségi közlekedési módokat használó turisták száma emelkedik; -‐ A speciális utazási szokások kielégítése több turistát vonz a régióba. Első ellenőrzési pont a -‐ A közösségi közlekedési szolgáltatók (MÁV-‐Start Zrt, helyi volán terv realitását tekintve társaságok) és a magán társaságok között élő együttműködések (pénzügyi vannak; költségkalkuláció, -‐ A nyújtott szolgáltatási paletta harmonizálásra kerül; finanszírozás -‐ Az együttműködés fenntartásának folyamatos monitoringja lehetőségei, biztosított; megvalósíthatóság) Megvalósíthatóság: -‐ Az együttműködés jogi és gazdasági feltételeinek kialakítása középtávon megvalósítható (2014-‐2017) -‐ Költsége nem jelentős 1.3. A feltételezett hatás e.g. az intézkedés által, -‐ Az új típusú mobilitási eszközök elterjedésével több turista érkezik a illetve hozzájárulása a térségbe az egyedi élmények megszerzése érdekében; kitűzött célhoz -‐ A kerékpározáshoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások megléte növeli a térség vonzerejét ebben a szegmensben; -‐ Növekszik azon vállalkozások száma, amelyek ezeket a közlekedési szolgáltatásokat nyújtják (kerékpár, lovaskocsi, evezős hajó, légballon); -‐ Növekszik a tursztikai bevétel ezekben a szegmesekben. Első ellenőrzési pont a -‐ Az újszerű közlekedési szolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúra terv realitását tekintve rendelkezésre áll; (pénzügyi -‐ Megfelelően képzett szakemberek tevékenykednek; költségkalkuláció, -‐ A közlekedési szolgáltatók nyitottak az új kerékpáros szállítási és finanszírozás tárolási funkciók adaptálására; lehetőségei, Megvalósíthatóság: megvalósíthatóság) -‐ A szolgáltatási háttér kiépülése és szakszerű működtetése hosszú távon megvalósítható (2018-‐2022); 2013.11.30

Page 29 / 41

1.4. A feltételezett hatás e.g. az intézkedés által, -‐ A szolgáltatási kínálat diverzifikációjával a kerékpáros turisták illetve hozzájárulása a számára vonzó célterüeltté válik a térség; kitűzött célhoz -‐ Növekszik a térségbe látogató kerékpáros turisták száma; -‐ A kerékpár kölcsönző vállalkozások bevételei növekednek; -‐ A kapcsolódó szolgálatásokat nyújtó vállalkozások piaci pozíciói erősödnek. Első ellenőrzési pont a -‐ A KDOP pályázat keretében megvalósított rendszer működik; terv realitását tekintve -‐ A résztvevő vállalkozások elhivatottak a rendszer fenntartásában és (pénzügyi fejlesztésében; költségkalkuláció, Megvalósíthatóság: finanszírozás -‐ Az alap rendszer kiépítése 20M Ft; lehetőségei, -‐ Középtávú megvalósítás a teljes rendszer kiépítésére; megvalósíthatóság) 2.1 A feltételezett hatás az intézkedés által, illetve hozzájárulása a kitűzött célhoz

Első ellenőrzési pont a terv realitását tekintve (pénzügyi költségkalkuláció, finanszírozás lehetőségei, megvalósíthatóság)

e.g. -‐ A térség turisztikai vonzerőinek ismertsége javul; -‐ Az útvonalakat használó turisták száma növekszik; -‐ A túraajánlatok sikeresen működnek; -‐ A térségben eltöltött idő növekszik; -‐ Több látnivaló kapcsolódhat be a térségi kínálatba. -‐ Az előkészítés során a vonzerők sikeres felmérése; -‐ Motivált vonerő tulajdonosok együttműködése; -‐ A túraútvonalakat működtető szakemberek rendelkezésre állnak. Megvalósíthatóság: -‐ Az intézkedés hosszú távon valósítható meg (2015-‐22)

2.2. A feltételezett hatás e.g. az intézkedés által, -‐ Növekszik a térségben naprakész közlekedési információval ellátott illetve hozzájárulása a turisták száma; kitűzött célhoz -‐ Növekszik a turisztikai információs pontok tevékenységi köre, illetve látogatottsága; -‐ Javulnak a közlekedési információk elérésének lehetőségei. Első ellenőrzési pont a -‐ A közlekedési szolgáltatók információi elérhetőek a turisztikai terv realitását tekintve pontokon is; (pénzügyi -‐ Az adatforgalmat biztosító informatikai rendszer működik; költségkalkuláció, -‐ Az információs pontokban képzett szakemberek tevékenykednek. finanszírozás Megvalósíthatóság: lehetőségei, -‐ Az információs pontok fejlesztése a GIOP pályázat keretében megvalósíthatóság) történhet 20-‐50M Ft; -‐ A program rövid távon megvalósítható (2015-‐2017) 2013.11.30

Page 30 / 41

2.3. A feltételezett hatás e.g. az intézkedés által, -‐ A mobil kommunikációs applikációkkal az információ megszerzésének illetve hozzájárulása a ideje csökken; kitűzött célhoz -‐ A naprakész információk elérésének lehetősége növelheti a turisták számát; Első ellenőrzési pont a -‐ A rendszer működéséhez szükséges informatikai rendszer terv realitását tekintve rendelkezésre áll; (pénzügyi -‐ Az adattartalom megképzéséhez szükséges szakmai háttér, költségkalkuláció, szakemberek biztosítottak. finanszírozás Megvalósíthatóság: lehetőségei, -‐ A rendszer kialakításához a GINOP pályázati támogatásai vonhatóak megvalósíthatóság) be; -‐ A rendszer felállítása közép távon (2015-‐2017) biztosítható; 3.1. A feltételezett hatás e.g. az intézkedés által, -‐ A térségi turisztikai kártya használóinak száma növekszik; illetve hozzájárulása a -‐ A közösségi közlekedési eszközöket kedvezményesen a kártyával kitűzött célhoz használó turisták száma növekszik; -‐ A térségi kártya elfogadó helyeinak száma növekszik; -‐ A térségi kártya ismertsége növekszik. -‐ Első ellenőrzési pont a -‐ A kártya üzemeltetői és a közlekedési szolgáltatók közötti terv realitását tekintve kooperáció; (pénzügyi -‐ Felkészült szakemberek; költségkalkuláció, Megvalósíthatóság: finanszírozás -‐ A kártya kiterjesztésének költsége 2-‐5M Ft; lehetőségei, -‐ A kártya kiterjesztése a közlekedési szolgáltatások irányába rövid megvalósíthatóság) távon megvalósítható (2015); 3.2. A feltételezett hatás e.g. az intézkedés által, -‐ A turisták számára egyértelművé válnak az információk; illetve hozzájárulása a -‐ Könnyebb tájékozódásnak köszönhetően a vonzerőkhöz való eljutás kitűzött célhoz ideje csökken; -‐ A térség látogatottsága növekedik. Első ellenőrzési pont a -‐ A térség turisztikai szervezetei közötti összhang az egységes terv realitását tekintve arculatban; (pénzügyi -‐ Felkészült szakemberek; költségkalkuláció, Megvalósíthatóság: finanszírozás -‐ Az egységes táblarendszer kiépítése 10-‐15M Ft; lehetőségei, -‐ Az egységes táblarendszer kialakítása középtávon megvalósítható megvalósíthatóság) (2015-‐2018); 2013.11.30

Page 31 / 41

4.1. A feltételezett hatás e.g. az intézkedés által, -‐ Az együttműködéssel elősegíthető a járulékos költségek csökkenése; illetve hozzájárulása a -‐ A rendszer üzemeltetése során a párhuzamosságok kitűzött célhoz kiküszöbölhetőek; -‐ Javul a szolgáltatások színvonala, amely több turistát vonzhat a régióba Első ellenőrzési pont a -‐ A térség turisztikai szervezetei közötti kooperációs képesség megléte; terv realitását tekintve -‐ Az együttműködés mellett álló szakemberek; (pénzügyi Megvalósíthatóság: költségkalkuláció, -‐ A hálózat kiépítése 2-‐4M Ft; finanszírozás -‐ A hálózat kialakítása középtávon megvalósítható (2015-‐2018); lehetőségei, megvalósíthatóság) 4.2. A feltételezett hatás e.g. az intézkedés által, -‐ A meglévő szervzeti struktúra fejlesztése a térség idegenforgalmi illetve hozzájárulása a potenciálját erősíti; kitűzött célhoz -‐ A megújuló szervezet fejleszti a kapcsolatrendszert; -‐ A rendszerben rejlő erősségek mentén kialakul egy olyan új szakmai csoport, amelyek képes a környezeti, gazdásági elvárásokra versenyképes választ adni. Első ellenőrzési pont a -‐ A térség turisztikai szervezetei közötti kooperációs képesség megléte; terv realitását tekintve -‐ Az együttműködés mellett álló szakemberek; (pénzügyi Megvalósíthatóság: költségkalkuláció, -‐ A hálózat kiépítése 5-‐10M Ft; finanszírozás -‐ A hálózat kialakítása középtávon megvalósítható (2015-‐2018); lehetőségei, megvalósíthatóság)

2.3

Nyilvánosság

Az alábbi típusú egyeztetések történtek a stratégia megalkotása kapcsán: 1.

Döntéshozók

2.

Projekt által közvetlenül érintett turisztikai szakemberek, érdekeltek

3.

Projektek által közvetlenül érintett közlekedési társaságok, civil szervezetek

1. Döntéshozó célcsoport A stratégia elkészítése során a desztinációban érintett döntéshozók is megvitatták és javaslataival fejlesztették a terv készítését. A projekt keretében készített terv bemutatásra került részükre. Elsősorban örömüket fejezték ki a terv készülését illetően, majd javaslataikkal, hozzászólásaikkal 2013.11.30

Page 32 / 41

támogatták az abban foglaltakat. Legfontosabb feladatként az utak állapotának javítását tűznék ki célul, valamint közlkedési eszközök minőségének javítását, a szolgáltatási színvonal javítását. Kiemelten fontos a döntéshozók tekintetében, hogy egyéni egyeztetés során magasabb szintű döntéshozót is sikerült bevonni a tervezésbe, ahol a közös cél egyértelműen bebizonyosodott, hiszen Székesfehérvár és Veszprém vasúti nyomvonal megújításra került és Budapestről a járatok száma jelentősen sűrűsödött. Ez természetesen nem kizárólag turisztikai szempnotból volt fontos, azonban eléri azt a célt is, hogy a főváros irányából gyorsabban megközelíthető legyen a régió két nagy csomópontja. Eredményként elmondható, hogy a döntéshozi szint támogatja a tervet és azok céljainak elérését, mely az egyik legfontosabb lépés a sikershez. 2. Projekt által közvetlenül érintett turisztikai szakemberek, érdekeltek A menedzsment szervezet a projektek megvalósítása kapcsán turiszitkai szakemberekkel, érdekelt szervezetekkel is egyeztetett, számukra workshopot szervezett. A workshopra a résztvevőket email formájában hívta meg a szervezet. Célja a Transdanube projekt bemutatása, valamint a tervezett regionális akcióterv, benne lévő intézkedések ismertetése, véleményük összegyűjtése, valamint a menedzsment szervezet tájékoztatta a résztvevőket a tervezett projektekbe való bekapcsolódás lehetőségeiről és feltételeiről. A jelenlévő turisztikai szakemberek kiemelték, hogy a vonzerők elérhetősége javulna, ha megfelelő menetrend lenne elérhető, illetve az átszállások összehangoltan működnének. Problémaként említették, hogy nem indítanak olyan busz járatokat, melyeken kerékpárt is lehet szállítani. A vonatokon a nyári időszakban ez már megoldott, de csak szezonálisan. A tervezett kerékpárkölcsönző rendszert nagyon jónak, újszerűnek a fontosnak tartotta minden résztvevő. A turisztikai információs pontok a szervezet által tervezett új feladatot szívesen magukra vállalják, miszerint az irodáikban közlekedési információkat is biztosítanak, sőt akár jegyértékéseítésben is szerepet vállalnának. Fontosnak tartották az orszgáso szinten egységes táblarendszer kialakítását és bevezetését, mivel jelenleg ez teljes mértékben kaotikus, megtévesztheti a turistát. A szereplők örömüket fejezték ki az egyeztetés kapcsán és a folyamatos együttműködést szorgalmazták. Véleményük szerint hiányzik a rendszeres egyeztetés a szervezetek között, holott fontos volna a tájékozódás. 3. Projektek által közvetlenül érintett közlekedési társaságok, civil szervezetek A helyi civil szervezetekkel és a közlekedési szolgáltatók képviselőivel is megkezdődtek az egyeztetések a lehetséges fejlesztésekről, az együttműködési lehetőségekről. A fenti célcsoport számára szintén workshop került megrendezésre, ahol a menedzsment szervezet bemutatta a stratégiát és akciótervet. Két Volán társaság képviseltette magát a fórumon, ahol elmondták, hogy támogatják a szolgáltatási színvonal emelését, néhány járaton vezettek már be Wifi elérhetőséget, azonban ez nem az ő hatákörük, hanem országos döntési kompetencia. Sajnálatos módon kevés az együttműködés a vasúttársasággal, így jobb, komplexebb információs rendszer nem tud kialakulni. A térségi turisztikai

2013.11.30

Page 33 / 41

kártya elfogadása elképzelhető, azonban 2015-‐től könnyebbé válhat, hiszen a busz társaságok egyesülnek és nem kell egyesével megállapodni. Részt vett a tájékoztatón egy külön vonatot indító civil szervezet is, mely örülne, ha az évente egyszer megszervezésre kerülő külön vonat menetrendszerinti lehetne, de legalább szezonban havonta, vagy akár hetente is tudna közlekedni, mint turisztikai attrakció. A természetjáró Szövetség elmondta, hogy jelentős nehézségbe ütközik az, aki túrázni szeretne a térségben. Jelentős számú túrútvonal található azonban azok megközelíthetősége közösségi közlekedés segítségével szinte lehetetlen. Amennyiben lehetséges ott előfordulhat az, hogy a Volán társaság nem veszi figyelembe a lehetséges nagy érdeklődést, így az turisták nem férnek fel a buszra. Tájékoztatta a résztvevőket arról is, hogy teljesen megújítják a túraútvonalakat a következő két évben és tervezik újak kijelölését is. Ezzel párhuzamosan számos pihenőhelyet is létesítenek. A tervezett kerékpárkölcsönző rendszert nagyon jónak, újszerűnek a fontosnak tartotta minden résztvevő. A Közlekedési Koordinációs Központ munkatársa kiemelte, hogy fontos lenne a problémát komplexen és integráltam kezelni, nem helyi szinten. Sajnos az említett problémák országos szinten jelentkeznek és országos kompetencia azok megoldása is. A szereplők örömüket fejezték ki az egyeztetés kapcsán és a folyamatos együttműködést szorgalmazták. Véleményük szerint hiányzik a rendszeres egyeztetés a szervezetek között, holott fontos volna a tájékozódás.

2.4

Intézkedések priorizálása

A konzultációs folyamat eredményeként felállított rangsor figyelembe véve a megvalósíthatóságot és fontosságot. Külön sorrend az alapján, hogy megvalósítható-‐e még a projektenbelül, majd rövid és középtávon. Intézkedés 1. Rövid leírás

Tervezett hatások

Tervezett költség Finanszírozási 2013.11.30

Kombinált jegyek kialakítása A bakonyi turisztikai csomagajánlatok kialakítása során biztosítani kell, hogy a Zirc és környéke turisztikai és közlekedési szolgáltatói kooperációjával a vonzerők látogatottságának növelése érdekében az eljutást biztosító közösségi közlekedési eszközökre megváltott jegyek érvényesíthetőek legyenek a vonzerő(k) meglátogatása során is. Továbbá, a vonzerőkben váltott jegyeket érvényesíteni lehessen a kerékpár kölcsönzés vagy egyéb alternatív közlekedési mód használata során (légballon, vízi jármű, lovas kocsi) Az intézkedés eredményei elősegítik azon átfogó cél teljesülését, miszerint a vonzerők elérhetőségének javulása, az utazások során alternatív közlekedési módok elterjesztése, amely nem csupán a helyváltoztatást szolgálja, hanem élményt is ad az igénybevevőnek. Valamint ehhez kapcsolódva a kerékpár kölcsönzési rendszer integrált módon történő megszervezése és működtetése 10-‐20M Ft A kombinált jegyek kialakítására a termékfejlesztés során igénybe vehető Page 34 / 41

lehetőségek Megvalósítás Bevonandó szervezetek Megvalósításért felelős szervezet Intézkedés prioritása

GINOP támogatások nyújthatnak fedezetet 2014-‐ folyamatos Térségi TDM szervezethez kapcsolódó turisztikai szolgáltatók, közlekedési szolgáltatók (MÁV-‐Start Zrt, Bakony Volán, helyi közlekedési vállalkozások) Térségi TDM szervezet

Intézkedés 2.

A térségi kerékpározásra javasolt utak és kerékpárutak hálózatának online térképe Az intézkedés keretében megtörténik a térségben meglévő kerékpár utakhoz kapcsolódó, kerékpározásra alkalmas utak felmérése és számbavétele, egyeztetés a területileg illetékes önkormányzatokkal és erdészetekkel. Ez alapján megtörténik a kerékpárutakból és kerékpározható utakból az egyes attrakciók közötti közlekedési hálózat kialakítása és térképen történő megjelenítése, majd ennek online formában történő elkészítése és mobil kommunikációs eszközökre alkalmazható változat kidolgozása A térségben kialakított és online felületen kezelt kerékpár hálózat működtetése jelentősen növelheti ennek a közlekedési módnak a használatát, így hozzájárul az attrakciók kerékpárral történő elérésének növekedéséhez 15-‐30M Ft A felmérés és az online térképes felület kialakítására a GINOP támogatások nyújthatnak fedezetet 2014-‐ 2015 Térségi TDM szervezet, VERGA Zrt., Bakonyerdő Zrt. önkormányzati partnerek. Térségi TDM szervezet

Magas

Rövid leírás

Tervezett hatások

Tervezett költség Finanszírozási lehetőségek Megvalósítás Bevonandó szervezetek Megvalósításért felelős szervezet Intézkedés prioritása Közepes Intézkedés 3. Rövid leírás

Tervezett hatások

Tervezett költség 2013.11.30

Új tematikus turisztikai útvonalak kijelölése A termékfejlesztés során kidolgozásra kerül két tematikus út. A Bakonyban található vallási örökségeket felfűző út Zircről indulva és ide visszaérkezve egy körtúra keretében ismertet meg a környező vallási örökségekkel. Az egyes állomásokhoz történő eljutási lehetőségeket is magába foglaló tematikus út teljesítése során biztosítani kell többféle közlekedési módot (kerékpár, gyalogos, lovas és vagy tömegközlekedés). Valamint a bakonyi élővilágot bemutató természeti tematikus út kialakítása során is ki kell dolgozni a többféle közlekedési módot, így ez az út is teljesíthető lovas, gyalogos és kerékpáros közlekedési eszközökkel A Bakonyban kialakításra kerülő tematikus utak markánsan építenek a kerékpáros közlekedésre, így a bevont vonzerők felkeresése jelentősen növelheti ennek a közlekedési módnak a használatát, így hozzájárul az attrakciók kerékárral történő elérésének növekedéséhez 5M Ft Page 35 / 41

Finanszírozási lehetőségek Megvalósítás Bevonandó szervezetek Megvalósításért felelős szervezet Intézkedés prioritása

A tematikus turisztikai útvonalak kialakítására a GINOP támogatások nyújthatnak fedezetet 2014-‐ 2015. Térségi TDM szervezet, egyházak, Természetjáró Egyesület, VERGA Zrt, Bakonyerdő Zrt. Térségi TDM szervezet

Intézkedés 4. Rövid leírás

Vasúti és busz menetrendek összehangolása A térségben működő volántársaságok és a MÁV formális együttműködését olyan módon kell fejleszteni, hogy az alkalmas legyen a térség turisztikai potenciáljának minél színvonalasabb kiaknázására. Ennek érdekében szükséges a menetrendek összehangolása, a közösségi közlekedés egyes elemeinek felmérése, az együtt kezelés lehetőségeinek elemzése, a párhuzamosságok elkerülése és a hiányzó elemek pótlása. Ezzel biztosítható, hogy az egyes vonzerőkhöz való eljutás a térségbe látogatók számára minél komfortosabb biztosító. Az intézkedés keretében az egyes közösségi közlekedési elemek menetrendjeiben bekövetkező összehangolás elősegítheti, hogy a térségbe látogatók minél nagyobb arányban vegyék igénybe a közösségi közlekedés szolgáltatásait az egyes vonzerőkhöz való eljutás érdekében, így ez a beavatkozás hozzájárul a közösségi közlekedési módok használatával az attrakciók elérésének növekedéséhez. 3-‐5M Ft A menetrendek összehangolása az érintett közlekedési társaságok saját költségvetésében rendezhető 2014-‐ 2015 Térségi TDM szervezet, Bakony Volán, Somló Volán, Balaton Volán, MÁV Start Zrt. Térségi TDM szervezet

Közepes

Tervezett hatások

Tervezett költség Finanszírozási lehetőségek Megvalósítás Bevonandó szervezetek Megvalósításért felelős szervezet Intézkedés prioritása Magas Intézkedés 5. Rövid leírás

2013.11.30

Integráltan működő kerékpárkölcsönző hálózat üzemeltetése A kölcsönzés feltételeinek egyszerre kétfajta igényt kell kiszolgálnia, egyfelől a rövid távú, csillagtúra jellegű utazásokat, helyi célpontok meglátogatását szolgáló kölcsönzést és a hosszabb távú, akár több napos, helyszínek közötti utazásokat szolgáló kölcsönzést. Ennek megfelelően a kölcsönzési helyeket a közösségi közlekedés nagyobb csomópontjain, illetve a turisztikai központokban célszerű kialakítani. A kölcsönzési rendszert vállalkozási alapokon célszerű megvalósítani és üzemeltetni. A vállalkozásokat franchise rendszerben – egységes arculattal és tarifarendszerrel – kell egyesíteni. A kikölcsönzés helyétől eltérő állomáson leadott kerékpárok szállítására, a kerékpárok állomások közötti egyenletes elosztására, a kerékpárok karbantartására közös logisztikai rendszert kell kialakítani, amelyet a franchise-‐vezetőnek kell felügyelnie. Az egyirányú Page 36 / 41

Tervezett hatások

Tervezett költség Finanszírozási lehetőségek

utakat is lehetővé tévő kölcsönzés adminisztrációját (kerékpárok aktuális helye, kauciós díjak beszedése és visszafizetése különböző helyen) célszerű informatikai rendszerben automatizálni. A kölcsönzési szolgáltatáshoz célszerű opcionálisan igénybe vehető kerékpáros idegenvezetést, vezetett túra szolgáltatást is kapcsolni. Az intézkedéssel megteremtődnek a feltételei a térségben a komplex szolgáltatást nyújtó kerékpár kölcsönzésnek, ezzel a térségbe látogatók minél nagyobb arányban tudják használni a kerékpáros közlekedést, így az attrakciók felkeresése jelentősen növelheti ennek a közlekedési módnak a használatát 20M Ft A KDOP pályázat keretében beszerzésre kerültek a kerékpárok és a szükséges eszközök, az üzemeltető vállalkozás a bevételből fedezi a rendszer működtetésének költségeit. 2012-‐ 2015 Térségi TDM szervezet, a TDM szervezet szerződött partnerei, HEFA Sport Kft. Térségi TDM szervezet, HEFA Sport Kft.

Megvalósítás Bevonandó szervezetek Megvalósításért felelős szervezet Intézkedés prioritása Magas Intézkedés 6. Rövid leírás

Tervezett hatások

Tervezett költség Finanszírozási lehetőségek Megvalósítás 2013.11.30

Turisztikai információs irodák feladatkörének bővítése A működő turisztikai információs irodák szolgáltatásainak bővítése során az interaktív utasforgalmi információs és jegyvásárlást lehetővé tévő terminál kialakításával a teljes, közlekedési információs csomag elérhető, beleértve a kapcsolódó külső oldalakat is (pl. közlekedési társaságok menetrendje). A jegyvásárlás, foglalások intézése és egyéb fizetések megkönnyítése érdekében célszerű a bankkártya használat lehetőségének megteremtése. Az infópontokon interaktív felület mellett hagyományos formában is elérhetővé kell tenni a rendszer adatait. Az infóponton elhelyezett táblán közölni kell az adott helyszínre vonatkozó legfontosabb információkat a helyszín jellegének függvényében A közlekedési társaságok állomásain és turisztikai információs központokban elhelyezett infópontok esetén a helyszínen dolgozó, információt nyújtó alkalmazottakat fel kell készíteni az információs csomag elemeivel kapcsolatos kérdésekre, hogy a turistákat személyesen is tájékoztatni tudják Az intézkedéssel elérhető, hogy a közlekedési társaságok összes közérdekű információja egy helyen, egy integrált és a térség összes információs pontjában azonos minőségben álljon az érdeklődők rendelkezésére. Ezzel elősegíthető, hogy a térségbe látogatók minél nagyobb arányban vegyék igénybe a közösségi közlekedés szolgáltatásait az egyes vonzerőkhöz való eljutás érdekében, így ez a beavatkozás hozzájárul a közösségi közlekedési módok használatával az attrakciók elérésének növekedéséhez 11M Ft Az információs pontokban működő rendszerekhez illeszkedő terminálok kialakításának költségeit a közlekedési társaságok, éves fejlesztési költségeik között szerepeltethetik. 2014-‐ 2015. Page 37 / 41

Bevonandó szervezetek Megvalósításért felelős szervezet Intézkedés prioritása

Térségi TDM szervezet, Bakony Volán, Somló Volán, Balaton Volán, MÁV Start Zrt. Térségi TDM szervezet

Intézkedés 7.

A meglévő útirányjelző és információs táblarendszerek állapotfelmérése és interaktív információs felületek kihelyezése A térségben nagy számban található, a turisták tájékozódását segítő útirányjelző és információs tábla, de ezek nem rendszerben, hanem egyedi igényekre, más más célból kerültek kihelyezésre. Ezek felmérése során meg kell vizsgálni azok információs tartalmát, megjelenési formáját. Ezt követően lehet az információs táblák megjelenési formáját és tartalmát meghatározni. Mivel a térségbe látogató turisták oldaláról egyre nagyobb igény mutatkozik az informatikai eszközök használatára és az azokon történő turisztikai és közlekedési információk elérésére. Ezért ki kell alakítani azokat az on-‐line felületeket, okos telefonra telepíthető applikációkat, amelyeken elérhetőek a közlekedési információkat tartalmazó adatbázisok. Ezek a rendszereknek alkalmasak a jelentkező igények kielégítésére. Fontos szempont, hogy ezzel az elérhető adatok folyamatosan naprakészek, pontosan és megbízhatóak lehetnek Mivel megtörténik a meglévő információs táblák felmérése, ennek eredményei alapján kialakítható az egységes táblarendszer, amelybe integrálhatóak azok az interaktív megoldások, amelyekkel a friss információk gyorsabban elérhetőek. Ennek köszönhetően a turisták egyszerűbben és gyorsabban juthatnak információhoz, amely hozzájárul ahhoz, hogy a Bakony és Balaton térségében magas színvonalú közösségi közlekedési rendszer működjön. A táblarendszer felmérése: 3M Ft

Alacsony

Rövid leírás

Tervezett hatások

Tervezett költség

Interaktív információs felületek kialakítása: 20M Ft A felmérési és az interaktív felületek kialakítási munkálataihoz a GINOP pályázati támogatásai adnak fedezetet 2015-‐17. Térségi TDM szervezet, helyi TDM szervezetek, települési önkormányzatok, Bakony Volán, Somló Volán, Balaton Volán, MÁV Start Zrt. Térségi TDM szervezet

Finanszírozási lehetőségek Megvalósítás Bevonandó szervezetek Megvalósításért felelős szervezet Intézkedés prioritása Közepes Intézkedés 8.

Rövid leírás

2013.11.30

Térségben működő turisztikai és közlekedési vállalatok számára negyedévente a partnertalálkozók keretében közös képzések és tréningek szervezése A térség turisztikai és közlekedési szakembereinek találkozóin van lehetőség a tréningek és képzések keretében a meglévő kapacitásokat és tudástőkét olyan módon továbbformálni, és az egyediségeket rendszerbe illeszteni, hogy azok egymást erősítve a térség idegenforgalmi potenciálját erősítsék. Továbbá fejlesszék a kapcsolatrendszert és az erősségek mentén Page 38 / 41

Tervezett hatások

alakítsanak ki olyan új szakmai formációkat, amelyek képesek a környezeti, gazdásági elvárásokra versenyképes választ adni. Az intézkedés keretében a turisztikai és közlekedési szakma számára rendszeresen megszervezésre kerülő találkozók alkalmával kialakítható egy egységesen szervezett, költséghatékonyan működtethető struktúra, amely biztosítja, hogy a Bakony és Balaton térségben létrejön egy, a turisztikai és közlekedési vállalatokat egyaránt integráló szakmai szerveződés. 2M Ft/év A térségi TDM szervezet tagjainak és az érdekelt közlekedési vállalat hozzájárulásaiból finanszírozható 2014-‐ folyamatos Térségi TDM szervezet, helyi TDM szervezetek, turisztikai szolgáltatók, Bakony Volán, Somló Volán, Balaton Volán, MÁV Start Zrt. Térségi TDM szervezet

Tervezett költség Finanszírozási lehetőségek Megvalósítás Bevonandó szervezetek Megvalósításért felelős szervezet Intézkedés prioritása Alacsony Intézkedés 9.

Félévente egy workshop turisztikai és közlekedési vállalatoknak

Rövid leírás

A térség turisztikai és közlekedési szakembereinek együttműködése kapcsán elengedhetetlen a megrendezésre kerülő workshopok keretében a térség idegenforgalmi és közlekedési szakembereiből tematikus munkacsoportokat szervezni. A munkacsoportok kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a résztvevők együttműködésének lehetősége megmaradjon, ezzel garantálva a szakmai-‐piaci kapcsolódás lehetőségét. A térség adottságai, továbbá a meglévő turisztikai attrakciók mérete és száma alapján cél egy olyan hálózatosodás kialakítása a közlekedési ágazattal, amely alkalmas lehet arra, hogy az együttműködés gyakorlati megvalósulásával a szereplők közösen kialakított rendszer működtetésével olyan pozitív szinergiákat érhessenek el, amellyel a térség vonzerejének növekedése is biztosítható Az intézkedés keretében a turisztikai és közlekedési szakma számára rendszeresen megszervezésre kerülő workshopok alkalmával kialakítható egy egységesen szervezett, költséghatékonyan működtethető struktúra, amely biztosítja, hogy a Bakony és Balaton térségben létrejön egy, a turisztikai és közlekedési vállalatokat egyaránt integráló szakmai szerveződés. 2M Ft/év A térségi TDM szervezet tagjainak és az érdekelt közlekedési vállalat hozzájárulásaiból finanszírozható 2014-‐ folyamatos Térségi TDM szervezet, helyi TDM szervezetek, turisztikai szolgáltatók, Bakony Volán, Somló Volán, Balaton Volán, MÁV Start Zrt. Térségi TDM szervezet

Tervezett hatások

Tervezett költség Finanszírozási lehetőségek Megvalósítás Bevonandó szervezetek Megvalósításért felelős szervezet Intézkedés prioritása Közepes 2013.11.30

Page 39 / 41

Intézkedés 10. Rövid leírás

Tervezett hatások

Tervezett költség Finanszírozási lehetőségek Megvalósítás Bevonandó szervezetek Megvalósításért felelős szervezet Intézkedés prioritása

Veszprémben az intermodális közösségi közlekedési központ előkészítése Veszprém város kiemelt célja, hogy a térség turisztikai központjként megteremtse a magas szintű idegenforgalmi szolgáltatásokat. Ennek részeként kerül kialakításra a vasút állomás mellett egy új intermodális közlekedési központ, amelyben a vasúti és autóbusz közlekedés egy helyre koncentrálóodik, kapcsolódva ehhez további kiegészítő szolgáltatásokat is. Ennek a projektnek az előkészítése során elkészülnek a szükséges közlekedési és építészeti tervek, felmérések. Az intézkedéssel megteremtődnek a feltételei, hogy Veszprémben a közösségi közlekedési szolgáltatások kulturáltan, egy helyen elérhetőek legyenek, ezzel a térség vonzerőihez való eljutás könnyebbé és gyorsabbá válik. Így a térségbe látogatók minél nagyobb arányban tudják használni a közösségi közlekedést, így az attrakciók felkeresése jelentősen növelheti ennek a közlekedési módnak a használatát. 500M Ft A KÖZOP támogatás keretében valósul meg a projekt előkészítése 2014-‐2015. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzat és Polgármesteri Hivatal; Balaton Volán Zrt., MÁV Start Zrt. Veszprém Megyei Jogű Város Önkormányzat Magas

2013.11.30

Page 40 / 41

3

MELLÉKLETEK

3.1

Hivatkozás

A Balaton Régió részletes fejlesztési terve 2007-‐13; Regionális turisztikai koncepció és fejlesztési program a közép-‐dunántúli idegenforgalmi régió számára; Zirc Város gazdasági programja 2010-‐14; Veszprém Megyei Jogú Város gazdasági programja 2010-‐14; Veszprém Megyei Jogú Város Intergált Városfejlesztési Stratégiája; Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program munkaközi változat 2013; Közlekedésfejlesztési Operatív Program munkaközi változat 2013;

2013.11.30

Page 41 / 41

Fenntartható közlekedés és turizmus a Duna mentén Regionális akció terv

Recommend Documents