Fenntartható fejlődés és energiapolitika. Lontay Zoltán irodavezető, EGI Zrt. elnök Magyar Energiahatékonysági Társaság

Fenntartható fejlődés és energiapolitika Lontay Zoltán irodavezető, EGI Zrt. elnök Magyar Energiahatékonysági Társaság

Fenntartható fejlődés

EU energiapolitika

Magyarországi helyzet

A fenntartható fejlődés elmélet az emberiség (tovább)létezésével kapcsolatos alapvető fontosságú, aggasztó állításokat fogalmaz meg • nem vesz róla tudomást • nem hiszi el (ún. szkeptikus) pesszimista

• elhiszi kevésbé pesszimista

Fenntartható fejlődés • ...a dolgok ezután is mehessenek úgy, ahogy eddig... • ...úgy kielégíteni az emberiség mai igényeit, hogy az utánunk következő generációk is élvezhessenek hasonló lehetőségeket... • ...csak az elviselhető mértékig terhelni az életterünket...

• A fogalmat az ENSZ ún. Brundtland jelentése (1983.) vezette be a köztudatba. • Tudományos megalapozás: „A növekedés határai” (Meadows és társai, 1972.) – a problémák rendszer szemléletű megközelítése, – a dinamikus modellezés eszközének használata a folyamatok megismerésére.

Fő tézisek • A Föld véges rendszer, véges mennyiségben tud erőforrásokat biztosítani és hulladékokat elnyelni. • Az ember által generált exponenciális folyamatok ún. túllövéshez vezetnek, a következmény – összeomlás, – egyensúlyi állapot kialakulása → fenntartható fejlodés.

Exponenciális folyamatok • Emberi népesség • Erőforrás – olaj, víz, termőföld, ásványok stb. – használata • Antropogén CO2 kibocsátás • GDP növekedés • Fogyasztás

A világ népessége

Ipari termelés

Index 1963 = 100%

Teljes ipari termelés

Egy főre eső ipari termelés

Év

Millió t/év

A világ fémfelhasználása

World 3 futtatás:

Első 100 év - fejlődés

Resources Population Food Industrial Output Pollution

World 3 futtatás:

Második 100 év - összeomlás

Pollution Resources Industrial Output

Population Food

World 3 futtatás:

Fenntartható fejlődés

Industrial Output Food Population Resources

Pollution

Szkeptikusok (pl. Lomborg) • A környezet állapota nem romlik, hanem javul. • Az ember jobban él, mint valaha. • Ha felmerülnek problémák, azokat elsősorban technológiai eszközökkel kezelni lehet (adaptáció). • A Kiotóra költött 2-300 mrd $ mindössze 6 évvel halasztja a klímaváltozást.

<>

Fenntartható fejlődés és energia • A világ egymással összefüggő rendszerekből áll. • Az energia lesz az, ami az ember mostani fejlődését megváltoztatja: – forrás oldalon az olaj kimerülése, – kibocsátás oldalon a klímaváltozás.

Olaj • Az Ipari Forradalom utáni civilizáció az olcsó energiára (=szén, majd olaj) épül. • Az olaj alapvető energia- és nyersanyagforrás. • Olaj kell az olaj kiváltásához is.

Az olajcsúcs • napi termelés < napi igény • az emberiség jelenkori fejlődését megállító lényegi probléma • nem „egy”, hanem „az” erőforrás válság

1,1 %/év igénynövekedés Csúcspont ~2025-ben

Forrás: PFC Energy’s Global Crude Oil Forecast

1,8 %/év igénynövekedés Csúcspont 2018-19-ben

2,4 %/év igénynövekedés Csúcspont 2014-15-ben

Az olajcsúcs után • Növekvő igényeket csak alternatív energiaforrásokkal lehetne kielégíteni, de • ilyen források (teljesítmény és költség) nincsenek – gáz? – szén? – megújulók? – atom?

Klímaváltozás • CO2 koncentráció 270 → 375 ppm • A jelenlegi kibocsátás kb. 7 mrd t/év, az ökológiai rendszerek elnyelő képességének kétszerese. • Változatlan kibocsátás mellett 50 éven belül 500 ppm lenne, de a jelenlegi trendek a duplázódást valószínűsítik. • A történelemben a hőmérséklet-változások bizonyos határértékek elérésekor hirtelen következtek be. • Ha az ember ma beszüntetné az ÜHG kibocsátást, még 100 évig emelkedne a hőmérséklet. • Kyoto 10% csökkentést irányoz elő.

Az elővigyázatosság elve • A klíma-problémára egyre több a bizonyíték, de a bizonyítás még nem teljes körű. • Az elővigyázatosság elvét kell alkalmazzuk, mindaddig, amíg a veszély tényleges mértékéről pontosabb ismeretek birtokába nem kerülünk. • Természetesen az elővigyázatosságnak (pl. Kiotó) költségei vannak. • A dilemma az, hogy milyen költségeket szabad vállalni.

Mítoszok az energetikában Létezik a „hosszú távon rendelkezésre álló olcsó fosszilis energia” mítosza. Az energiapolitikák annak függvényében helyezhetők el, hogy hogyan viszonyulnak ehhez a mítoszhoz. A mítoszhoz való viszonyulást pedig a legtöbbször érdekek határozzák meg.

A becsületes energetikai kép: • az olaj közgazdasági értelemben vett kimerülése itt van, • a gázkészletek is végesek, • szénből sok van, de a szén környezetszennyező és csak drágán alakítható benzinné, • a ma ismert atomos technológiák kockázatosak, és fogytán az urán is, • a megújulók drágák és használatuk korlátokba ütközik, • a problémák megkérdőjelezése azoknak használ, akik ma üzletet csinálnak az energiából.

Problémaenyhítés: alternatív energia stratégiák • Mind forrás, mind kibocsátás oldalon kevésbé terhelik a környezetet, mint a hagyományosak. • Elemek:

– az energiaigények mérséklése, – az energia hatékonyabb felhasználása, – a hagyományos energiák kiváltása megújuló energiákkal.

Európa energiahelyzete • • • •

Növekvő energiaigény Növekvő importfüggőség Nagy és növekvő olajszükséglet Korlátozott lehetőség az energia világpiac befolyásolására

ÎEurópa az energia oldaláról erősen sebezhető

A probléma enyhítésének stratégiái • Energiahatékonyság • Forrásdiverzifikáció • Több atom • Több megújuló • Gázosítás a közlekedésben • Fogyasztáskorlátozás

Nem alkalmazható stratégia • Erőforrás-háborúk kezdeményezése – Európa nem rendelkezik az USÁ-éhoz hasonlítható hatékony hadsereggel.

A probléma enyhítésének stratégiái • • • • • •

Energiahatékonyság Forrásdiverzifikáció Több atom Több megújuló Gázosítás a közlekedésben Fogyasztáskorlátozás

• Az energiahatékonyság az egyetlen „mellékhatás nélküli” stratégia. • Lehetővé teheti az energiaigény csökkentését az ellátás (energetikai szolgáltatások) színvonalának csökkentése nélkül. • Történelmi tapasztalat: a fejlett országokban az energiahatékonyság által elért eredményeket az igénynövekedés felemészti, az energiafogyasztás volumene folyamatosan növekszik.



• Európa lehetőségei a források diverzifikálására rendkívül korlátozottak. • Az olajpiac befolyásolására elképzelés sincs. • Gáz: új gázvezeték tervek, elsősorban egyes országok gázellátásának javítására.



EU összes energiafelh. ~70 EJ/év Olaj ~27 EJ/év = 860 GW Ennek 1%-a 8,6 GW = 8600 MW Ha 30% hatásfokú olajos erőművet helyettesítünk atommal, akkor ez megfelel 2600 MWe-nek Ha évi 5% olaj felhasználását helyettesítjük atommal, ez évente 13000 MWe Az olajcsúcs után ennyi új atomerőművi kapacitást kellene építeni évente a kieső olaj pótlására



Mire képesek a megújulók? • • •

Segítenek elodázni az olajcsúcsot. Nem veszélyeztetik a klímát. Csökkentik az energiahordozó-források beszerzésével kapcsolatos kockázatokat. Megjegyzés: minden megújulónak megvannak a maga problémái.



• A közlekedés gázosítása enyhítheti az olaj iránti igényt. • Az olajhiány okozta feszültség néhány évtizedig mérsékelhető lenne (függvényében az összes energia igény alakulásának).



• A fogyasztást előbb vagy utóbb korlátozni kell. • Csak technológiai megoldásokkal a fogyasztáskorlátozás nem oldható meg. • A népesség csökkentése… • Szükség lesz az energetikai szolgáltatások iránti igények mérséklésére is, Az energia a gazdagoké. • lehetőségek Az energia emberi jog → jegyrendszer.

Az EU energiapolitika néhány jellegzetessége • Rövid/közép távon bízik a fosszilisokban. • Igyekszik megállapodni Putyinnal. • Érzékeli az ellátásbiztonsággal kapcsolatos bajt → szorgalmazza a megújulókat és a takarékosságot. • Élére áll a klíma folyamatnak, mert egy alacsony karbonkibocsátású világgazdaságban Európa versenyképesebb lehet. • Nem jut el a lényegi szolidaritásig az ellátás területén. • Enged a liberalizációs nyomásnak, pedig...

Magyar energiapolitika • Lehet-e egy kis országnak saját energiapolitikája, vagy le kell feküdni az erőseknek? • Az energiapolitika a tervezési időhorizont és a jövőkép függvénye. • Az energiahatékonyság + megújuló irány Magyarország számára fontosabb, mint bármelyik más EU tagállamnak. • A társadalmi költségek csökkentésére a nyernyer lehetőségeket kell előtérbe helyezni.

Magyarországi helyzet: (1) mi kellene történjen? • Nem lehet kétség: az „új” energia-helyzet be fog következni. • Erre nem felkészülni (energiahatékonyság + megújulók + atom) súlyos felelőtlenség. • A felkészülés most befektetést (versenyképesség-romlás elszenvedést) igényel, de e nélkül …

Magyarországi helyzet: (2) mi történik? • Nincs nemzeti konszenzuson nyugvó energiastratégia. • Vérszegény energiahatékonysági programok. • A figyelem az energiahatékonyságnak (is) ártó piaci liberalizáción van. • Rövidtávú gondolkodás. • Az ország érdekeit képviselő energetikai program megvalósítását akadályozná a hiteltelenné vált politika.

Fenntartható fejlődés és energiapolitika. Lontay Zoltán irodavezető, EGI Zrt. elnök Magyar Energiahatékonysági Társaság

Recommend Documents