FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ATOMENERGIA

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ATOMENERGIA

TARTALOM

1. 2. 3. 4. 5.

13. előadás A VILLAMOSENERGIA-TERMELÉSI MÓDOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 2011/2012. tanév tavaszi félév

A villamosenergetika komplex elemzésének szempontjai Elemzés az ellátásbiztonság szempontjából Elemzés a környezeti hatások szempontjából Elemzés a gazdasági jellemzők szempontjából Összefoglaló megállapítások

Dr. Csom Gyula professor emeritus

Fenntartható fejlődés és atomenergia

Dr. Csom Gyula, BME NTI


14/ 1

1. A VILLAMOS ENERGETIKA KOMPLEX ELEMZÉSÉNEK SZEMPONTJAI Kiinduló követelmény: A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS biztosítása, annak valamennyi dimenziója (ökológiai, gazdasági, társadalmi fenntarthatóság) tekintetében FENNTARTHATÓ ENERGIAGAZDÁLKOSÁS A villamos energetikára konkretizálva a követelményeket: - Ökológiai (környezeti) fenntarthatóság (környezeti hatások) - Gazdasági fenntarthatóság (gazdasági versenyképesség) - Ellátásbiztonság - Energiához való hozzáférhetőség mindenki számára A KÜLÖNBÖZŐ VILLAMOSENERGIA-TERMELÉSI MÓDOKAT A FENTI SZEMPONTOK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL KELL ELEMEZNI ÉS ÖSSZEHASONLÍTANI



14 / 3


14 / 2

2. ELEMZÉS AZ ELLÁTÁSBIZTONSÁG SZEMPONTJÁBÓL Az energetikai ellátásbiztonság jelentése: Adott valószínűséggel hozzájuthat a fogyasztó az általa igényelt valamennyi energiafajtához (vill.en., fűtési en., gépkocsi üzemanyag stb.) Az ellátásbiztonságnak az energiatermelési –átalakítási lánc valamennyi elemére érvényesülnie kell a primerenergia-beszerzésétől a fogyasztási pontig. Elemei: Forrásbiztonság (primerenergia-beszerzési biztonság) Szállítási biztonság (a primerenergia-forrástól a fogyasztóig) Maga is több elemű A stratégiai tárolás műszaki és gazdasági lehetőségei, ill. feltételei Forrásbiztonság függ A hazai primerenergia-források nagyságától, fajtáitól és arányától a teljes ellátáson belül. Általában a hazai források esetében a legnagyobb a forrásbiztonság Az importból származó primerenergia-beszerzés arányától és feltételeitől (a forrás országok forrásainak nagyságától, politikai-gazdasági stabilitásától, érdekeltségek szintjétől és kölcsönösségtől, a beszerzés diverzifikáltságától, ill. diverzifikálhatóságától stb.) Szállítási biztonság függ (különösen az importforrások esetében) Tranzit országoktól (kapcsolatuk a forrás országgal, politikai-gazdasági stabilitásuk, közös érdekeltség) A szállítási infrastruktúra műszaki színvonalától A szállítás diverzifikáltságától, ill. diverzifikálhatóságától Fenntartható fejlődés és atomenergia


14 / 4

2. ELEMZÉS AZ ELLÁTÁSBIZTONSÁG SZEMPONTJÁBÓL - 2 Az energetikai ellátásbiztonság növelésének főbb lehetőségei - A hazai források arányának növelése (a lehetőségek határain belül) - Import esetében: - Az import részarányának lehetőségek szerinti csökkentése - A forrás országok megfelelő megválasztása, a beszerzési források diverzifikálása - A szállítási útvonalak megválasztása és diverzifikálása (különösen a vezetékes energiafajtáknál – pl. földgáznál – nagy jelentőségű) - Kölcsönös gazdasági érdekeltségek és jó politikai kapcsolatok fenntartása a forrás- és a tranzit országokkal - Megfelelő nagyságú stratégiai készletezés biztosítása - A primerenergia-hordozó fajták és a villamosenergia-termelési módok kiválasztásánál a fenti szempontok figyelembe vétele, azaz - Optimális primerenergia-szerkezet, optimális energiamix kialakítása és fenntartása

Konvencionális földgáz készletek és források, termelés és fogyasztás regionális megoszlása, 2006 Mennyiség, EJ Fogyasztás

Készletek

Források

Termelés

Fogyasztás

Európa FÁK államok Afrika Közép-Kelet Ausztrália-Ázsia Észak-Amerika Latin-Amerika

226 2212 536 2783 563 303 268

271 3654 426 1238 863 1038 375

11,8 31,9 6,8 12,2 14,4 28,7 5,5

21,4 23,4 3,0 10,4 16,5 29,3 4,8

3,28 32,10 7,78 40,39 8,17 4,40 3,89

3,45 46,45 5,42 15,74 10,97 13,20 4,77

10,61 28,69 6,12 10,97 12,95 25,81 4,95

19,69 21,51 2,76 9,56 15,17 26,93 4,41

Világ

6891

7866

111,2

108,8

100

100

100

100

OECD

605

1371

41,9

55,

8,78

17,43

37,68

50,55

EU-25

111

128

7,8

19,0

1,61

1,63

7,01

17,46

19,2

Termelés

Fogyasztás

Készletek

Források

Termelés

Fogyasztás


103 709 670 4197 260 277 589

152 881 413 857 267 560 300

10,1 25,0 19,9 51,3 16,0 27,0 14,0

32,0 7,8 5,5 11,9 48,0 47,9 9,9

1,51 10,42 9,85 61,68 3,82 4,07 8,66

4,43 25,69 12,04 24,99 7,78 16,33 8,75

6,17 15,27 12,16 31,34 9,77 16,49 8,55

19,64 4,79 3,38 7,31 29,47 29,40 6,08

Világ

6805

3430

163,7

162,9

100

100

100

100

OECD

419

746

38,0

94,4

6,16

21,75

23,21

57,95

EU-25

50

66

4,4

28,7

0,73

1,92

2,69

17,62

OPEC

5125

1141

68,2

14,5

75,31

33,27

41,66

8,90


13,3

49,46

20,61

17,27

6805 + 3430 = 62,5 év 163,7

Mennyiség, EJ

Részarány, %

Készletek

Források

Termelés

Fogyasztás

Készletek

Források

Termelés

Fogyasztás


509 2972 1230 11 7626 5529 490

13146 75507 495 1134 110052 22045 682

9,7 11,7 5,9 0,0 83,8 88,2 2,1

14,9 9,5 4,6 0,3 82,4 27,5 0,8

2,77 16,18 6,70 0,06 41,52 30,10 2,67

5,89 33,85 0,22 0,51 49,34 9,88 0,31

6,86 8,27 4,17 0,00 59,22 19,93 1,48

10,57 6,74 3,26 0,21 58,44 19,50 0,57

Világ

18367

223062

141,5

141,0

100

100

100

100

OECD

7106

39535

45,6

51,2

38,69

17,72

32,23

36,31

EU-25

461

13059

7,7

13,6

2,51

5,85

5,44

9,65

OPEC

98

1904

5,0

1,0

0,53

0,85

3,53

0,71

12,22

18367 = 130,3 év; 141

6891 + 7866 = 135,6 év 108,8

6891 = 63,3 év 108,8

14 / 6


2. ELEMZÉS AZ ELLÁTÁSBIZTONSÁG SZEMPONTJÁBÓL - 5

Régió

Termelés

1621

Források

Részarány, %

Források

3408

Részarány, %

Készletek

Konvencionális szénkészletek és források, termelés és fogyasztás regionális megoszlása, 2006

Készletek

OPEC

Mennyiség, EJ Régió

30655 Hannover, Germany, 07.08.2008; www.bgr.bund.de


Régió

Konvencionális kőolaj készletek és források, termelés és fogyasztás regionális megoszlása, 2006

Forrás: Reserves, Resources and Availability of Energy Resources 2006 14/ 5


FOSSZILIS TÜZELŐANYAGOK L. 3. előadás 3/9-3/17 és 3/19-3/21. oldalak

6805 = 41,6 év 1637

FENTIEKET FIGYELEMBE VÉVE ELEMEZZÜK A KÜLÖNBÖZŐ PRIMERENERGIA-FAJTÁKAT ÉS VILLAMOSENERGIA-TERMELÉSI MÓDOKAT AZ ELLÁTSÁBIZTONSÁG SZEMPONTJÁBÓL Fenntartható fejlődés és atomenergia


18367 + 223062 = 1712,3 év 141

Forrás: Reserves, Resources and Availability of Energy Resources 2006 30655 Hannover, Germany, 07.08.2008; www.bgr.bund.de

Forrás: Reserves, Resources and Availability of Energy Resources 2006 30655 Hannover, Germany, 07.08.2008; www.bgr.bund.de Fenntartható fejlődés és atomenergia


14/ 7



14/ 8



Következtetések: - A szénhidrogén-fogyasztásban nagy részarányt (kőolaj: 57,95%, földgáz: 50,55%) képviselő OECD országok készletei (kőolaj: 6,16%, földgáz: 8,78%) nagyon kicsik. - Ugyanez a probléma az EU-25 esetében még súlyosabb (fogyasztásban a részesedés: kőolaj: 17,62%, földgáz: 17,46%, készletek: kőolaj: 073%, földgáz: 1,61%). IMPORTFÜGGŐSÉGÜK NAGYON MAGAS EZEKNÉL AZ ENERGIA-HORDOZÓKNÁL - A szénhidrogénforrások jelentős része politikailag érzékeny országokban (Közel-Kelet) van, amelyek ugyanakkor készleteik értékesítését diverzifikálni képesek. - A kőolaj- és földgázkészletek rendelkezésre állási ideje korlátozott (kőolaj:~42 év, földgáz: ~63 év). AZ ELLÁTÁSBIZTONSÁG KÉRDÉSE EZEKNÉL AZ ENERGIAHORDOZÓKNÁL KOMOLYAN VIZSGÁLANDÓ (KÜLÖNÖSEN HOSSZÚ TÁVON) - A szén esetében a helyzet sokkal jobb az ellátásbiztonság szempontjából.

Megítélés Magyarország szempontjából - Konvencionális szénhidrogén-készleteink nagyon kicsik - Egyetlen számottevő hazai fosszilis energiahordozó készletünk a lignit - Az olajbeszerzés ennek ellenére problémamentes a beszerzés jó diverzifikálhatósága és a megfelelő stratégiai tartalékok következtében. Fő felhasználási területe: a közlekedés és a szállítás Villamosenergia-termelésen belüli részesedése alapvetően visszaesett - A földgáz részesedése a primerenergia-ellátásban igen magas, 40-45% (az EU-27-en belül csak Hollandiában magasabb kissé, de ez az ország földgázexportáló) - Földgázfogyasztásunknak egyre növekvő részét – jelenleg 80%-át – importból, döntően egyetlen országból (Oroszországból) szerezzük be, egyetlen (Ukrajnán átmenő), műszakilag amortizálódott vezetékrendszeren keresztül.

Megoldási lehetőségek: - Felhasználási részarányuk (különösen földgáznál) csökkentendő - Forrásdiverzifikáció: Kőolajnál: megoldott Földgáznál: korlátozottan lehetséges EU esetében: pl. új országok bekapcsolása (NABUCCO) - Szállításdiverzifikáció: Kőolajnál: megoldott Földgáznál: Új vezetékek építése (pl. EU esetében: NABUCCO, Déli Áramlat) LNG szállítási infrastruktúra kiépítése. - Nagyobb stratégiai készletek biztosítása- Drága (különösen földgáz esetében) Fenntartható fejlődés és atomenergia


14 / 9

2. ELEMZÉS AZ ELLÁTÁSBIZTONSÁG SZEMPONTJÁBÓL - 8 MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Hazai forrásnak tekinthető, ezért általában nem okoz ellátásbiztonsági problémát. Egyes megújulók esetében – jellegükből adódóan – bizonyos átmeneti ellátási nehézségek lehetnek. Az EU szorgalmazza növekvő felhasználásukat → EU-direktívák. Biomassza Alapanyaga itthon megtermelhető, ill. hulladékok formájában keletkezik. Felhasználásuk szinergikus előnyökkel járhat (pl. hulladékkezelés, vidékfejlesztés) Bizonyos problémák lehetnek (pl. egyenetlen alapanyag-ellátás) Szélenergia Egyértelműen hazai primerenergia Ellátási probléma: a szélviszonyok változékonyságából adódhat (rendszerszabályozási feltételek megfelelősége fontos) Vízenergia Nemzetközi viszonylatban a vízenergia-potenciál ~50%-a kihasznált Magyarországon: kb. 1000 MW vízenergia-potenciál van, de alig van kihasználva Bizonyos teljesítményegyenetlenségek felléphetnek (pl. szezonális, időjárási okokból) Közvetlen napenergia-hasznosítás Teljesítményük időben erősen ingadozik (szezonális, napi ingadozások) → Energiatárolás fontossága Geotermikus energia hasznosítása Nem okoz ellátásbiztonsági problémát



14 / 11

„FÖLDGÁZCSAPDA” - Kitörés lehetősége a földgázcsapdából: - felhasználáson belüli részarányának csökkentése - felhasználási hatékonyságának javítása - forrás- és szállításdiverzifikálás (NABUCCO, Déli Áramlat) - stratégiai gáztárolók kapacitásának növelése - hazai lignitvagyon fokozottabb energetikai felhasználása Fenntartható fejlődés és atomenergia

14 / 10


2. ELEMZÉS AZ ELLÁTÁSBIZTONSÁG SZEMPONTJÁBÓL - 9 ATOMENERGIA-HASZNOSÍTÁS, ATOMERŐMŰVEK Felhasználható nukleáris üzemanyagok: uránium tórium (ma még nem használatos) Uránkészletek és források: L. 3. előadás 3/18. és 3/20. oldalak A világ összes uránforrása (2005), tU Forrás kategóriája

< 40 USD/kgU

< 80 USD/kgU

< 130 USD/kgU

Bizonyított források

1947000

2643000

3297000

Becsült további források

799000

1161000

1446000

Bizonyított és becsült további források

2746000

3804000

4743000

Prognosztizált források

n.a.

1700000

2519000

Spekulatív források Összes

n.a.

n.a.

4557000

2746000

5504000

11819000

Forrás: Uranium resources: plenty to sustain growth of nuclear power OECD AEN/NEA , June, 2006/



14 / 12


Bizonyított és becsült uránkészletek (< 130 USD/kgU) országonkénti megoszlása 2006-ban

Üzemelő kereskedelmi uránércfeldolgozó üzemek kapacitása, 2006 Ország

Kapacitás, tU/év

Kanada Ausztrália Kazahsztán Oroszország Namíbia USA Niger Üzbegisztán Dél-Afrika Kirgízia Ukrajna Kína Csehország Brazília India Svédország

14890 9778 7000 4300 5000 4020 3800 3000 2472 2000 1000 840 400 340 175 120

Összes

59435


Üzemeltetés induló éve 1975, 1983, 1999 1981, 1988, 2001, 2008 1958, 1978, 1982, 1985, 2001 1968, 2002 1976, 2007 1979, 1980, 1981, 1991, 1996, 2004 1970, 1978 1964 1977, 2007 1956 1959 1966, 1979, 1993, 1996 1957 1999 1968 1965

Forrás: Nuclear Fuel Cycle Information System, A Directory of Nuclear Fuel Cycles Facilities, 2009 Edition, IAEA-TEDCOD-1613, IAEA, April 2009. Fenntartható fejlődés és atomenergia


14/ 13




14 / 14


Az urántermelés országonkénti megoszlása 2006-ban, tU/év Az üzemelő kereskedelmi konverziós berendezések (UF6-tá) kapacitásának országonkénti megoszlása 2006-ban Ország

Kapacitás, tHM/év

Üzemeltetés indulásának éve

24000 1949, 1953 Oroszország 17600 1959 USA 14000 1961 Franciaország 12500 1984 Kanada 6000 1994 Egyesült Királyság 1980 Kína 400 1984 Argentína 62 Forrás: Nuclear Fuel Cycle Information System, A Directory of Nuclear Fuel Cycles Facilities, 2009 Edition, IAEA-TEDCOD-1613, IAEA, April, 2009



14 / 15



14 / 16


Kereskedelmi LWR fűtőelemgyárak termelésének országonkénti megoszlása 2006-ban, t/év

Az üzemelő kereskedelmi urándúsítók kapacitásának országonkénti megoszlása 2006-ban Ország

Kapacitás, MTSWU/év

Oroszország USA Franciaország Egyesült Királyság Hollandia Németország Japán Kína Pakisztán

15000 11300 10800 4000 3500 1800 1050 1000 5

Összes

48455


Üzemeltetés indulásának éve 1949, 1950, 0954, 1964 1954 1979 1972 1973 1985 1992 1997, 2005 1984

Forrás: Nuclear Fuel Cycle Information System, A Directory of Nuclear Fuel Cycles Facilities, 2009 Edition, IAEA-TEDCOD-1613, IAEA, April 2009.



14/ 17


2400 2000 400

Összes

4800

14/ 18

2. ELEMZÉS AZ ELLÁTÁSBIZTONSÁG SZEMPONTJÁBÓL - 17 - Uránkészletek megoszlása viszonylag egyenletes és jelentős készletekkel rendelkeznek politikailag stabil országok. - A dúsító művek és fűtőelemgyárak főként politikailag stabil országokban vannak, s kellően diverzifikáltak.

Kapacitás, tMM/év Üzemeltetés indulásának éve

Egyesült Királyság Franciaország Oroszország


Következtetések előzőekből

Üzemelő kereskedelmi reprocesszáló művek kapacitásának országonkénti megoszlása 2006-ban Ország


1964, 1994 1967, 1990 1971

A nukleáris üzemanyag beszerzése könnyen és olcsón diverzifikálható. Fűtőelemek stratégiai készletezése: - A nukleáris üzemanyag energiasűrűsége igen nagy (Q0 = 35-45 MWnap/kg) P = 1000 MWe, 0,8-as kihasználási tényező → Évenkénti üzemanyag-fogyasztás ~20-25 tonna urán - Termelt villamos energia egységköltségének csak ~ 15-20%-a adódik a fűtőelem költségeiből.

Forrás: Nuclear Fuel Cycle Information System, A Directory of Nuclear Fuel Cycles Facilities, 2009 Edition, IAEA-TEDCOD-1613, IAEA, April 2009.

Több (3+5) éves stratégiai fűtőelemkészlet fenntartása az atomerőmű telephelyén műszakilag egyszerűen és olcsón lehetséges. AZ ATOMENERGIA AZ ELLÁTÁSBIZTONSÁG SZEMPONTJÁBÓL MINDEN ORSZÁGBAN HAZAI FORRÁSNAK TEKINTHETŐ



14/ 19



14 / 20

3. ELEMZÉS A KÖRNYEZETI HATÁSOK SZEMPONTJÁBÓL A FOSSZILIS ÜZEMANYAGOK ELÉGETÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSOK ÉS AZOK HATÁSAI Szén-dioxid: üvegházhatású gáz → globális felmelegedés Kén-dioxid: savas eső, mely ártalmas a növényzetre, a vízben élő élőlényekre és az emberekre (légzőszervi megbetegedések és szívbetegségek, különösen a gyermekeknél) Nitrogénoxidok: emeli a felszín közeli ózonszintet (amely irritálja és károsítja a tüdőt) Részecskék: befolyásolják a légköri feltételeket és az ózonszintet, károsítják az emberi egészséget (krónikus bronchitis stb.) Nehéz elemek (pl. higany): veszélyes az élőlények egészségére Az energetika egésze: metánkibocsátás (erős üvegházhatású gáz)

3. ELEMZÉS A KÖRNYEZETI HATÁSOK SZEMPONTJÁBÓL - 2

Fajlagos kibocsátások különböző fosszilis tüzelőanyagok elégetésénél, kg/TJ Szennyező Szén-dioxid Szén-monoxid Nitrogénoxidok Kén-dioxid Részecskék Higany

Földgáz

Kőolaj

Szén

50300 17,2 39,5 0,430 3,0 0,0

70500 14,2 192,6 482 36,1 0,003

89400 89,4 196,4 1114 1180 0,007

Forrás: EIA-Natural Gas Issues and Trends 1998


14 / 21



1980

1985

1990

1995

2000

14 / 22


3. ELEMZÉS A KÖRNYEZETI HATÁSOK SZEMPONTJÁBÓL - 4 A fosszilis tüzelőanyagok elfogyasztásából és elégetéséből származó CO2 emisszió egy lakosra jutó nagysága, tonna/év.fő

A fosszilis tüzelőanyagok elfogyasztásából és elégetéséből származó CO2 emisszió alakulása a világban 1980 és 2006 között, 106 tonna/év Régió ill. ország


2006

Régió ill. ország

1980

1985

1990

1995

2000

2006

Észak-Amerika Közép- és Dél-Amerika Eurázsia Közép-Kelet Afrika Ázsia és Oceánia

17,11 2,15 11,63 5,24 1,14 1,44

15,66 1,93 12,77 5,11 1,18 1,59

16,00 2,01 13,29 5,48 1,17 1,80

15,82 2,21 8,62 6,02 1,16 2,11

16,47 2,36 8,16 6,56 1,12 2,17

15,85 2,51 9,11 8,04 1,16 3,07 4,48

Észak-Amerika Közép- és Dél-Amerika Európa Eurázsia Közép-Kelet Afrika Ázsia és Oceánia

5488,11 627,76 4707,50 3092,69 490,76 537,76 3558,55

5344,38 625,17 4591,23 3547,09 579,29 641,98 4298,01

5806,56 716,95 4568,17 3834,05 730,05 728,00 5299,37

6157,47 858,41 4332,26 2506,26 901,63 828,24 6699,74

6810,19 992,81 4500,07 2355,98 1093,74 892,07 7365,81

6954,03 1138,49 4720,85 2600,65 1515,30 1056,55 11219,56

Világ

4,16

4,05

4,11

3,92

3,96

Világ

18503,12

19627,17

21683,16

22284,01

24010,66

29195,42

Európa

8,88

8,46

8,20

7,60

7,76

7,99

EU-27, 106 tonna/év világ %-ában

4442,46 24,01

4262,26 21,72

4204,26 19,39

4026,67 18,07

4121,40 17,16

4290,89 14,70

Magyarország

7,85

7,77

6,44

5,63

5,51

5,88

84,05

82,76

66,74

57,98

55,86

58,65

Magyarország



14 / 23



14 / 24

3. ELEMZÉS A KÖRNYEZETI HATÁSOK SZEMPONTJÁBÓL - 5 A fosszilis tüzelőanyagok elfogyasztásából és elégetéséből származó CO2 emisszió egységnyi GDP-re (vásárló erő paritásra átszámolt) jutó nagysága, tonna/1000 USD (2000) Régió ill. ország

1980

1985

1990

1995

2000

2006

Észak-Amerika Közép- és Dél-Amerika Eurázsia Közép-Kelet Afrika Ázsia és Oceánia

0,87 0,35 n.a. 0,52 0,55 0,79

0,73 0,34 n.a. 0,65 0,58 0,75

0,68 0,36 n.a. 0,80 0,57 0,70

0,64 0,35 1,77 0,86 0,60 0,68

0,58 0,36 1,54 0,85 0,54 0,61

0,51 0,34 1,14 0,87 0,48 0,66

Világ

n.a.

n.a.

n.a.

0,63

0,56

0,55

Európa

n.a.

n.a.

n.a.

0,43

0,39

0,36

Magyarország

n.a.

n.a.

n.a.

0,50

0,45

0,37



14/ 25


3. ELEMZÉS A KÖRNYEZETI HATÁSOK SZEMPONTJÁBÓL - 6 Következtetések: - A fosszilis tüzelőanyagok elégetése veszélyes környezeti kibocsátásokkal jár. - Közülük a CO2- és a metánkibocsátás Föld-i méretű problémákat okoz a globális felmelegedés gyorsítása révén. - A fajlagos kibocsátás a legnagyobb a szén, legkisebb a földgáz eltüzelése esetében. - Minden csökkentési erőfeszítés (l. Kiotói jegyzőkönyv, EU direktívák) ellenére az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a légkör CO2-koncentrációja folyamatosan nő (1990 és 2006 között 34,6%-kal nőtt a CO2-kibocsátás). ERŐTELJES VILÁGMÉRETŰ FORDULATRA VAN SZÜKSÉG



14 / 26

3. ELEMZÉS A KÖRNYEZETI HATÁSOK SZEMPONTJÁBÓL - 8 ATOMENERGIA-FELHASZNÁLÁS KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSAI

A kibocsátások csökkentésének lehetséges eszközei - A fosszilis üzemanyagok felhasználásának hatékonyságát erőteljesen javítani - A fosszilis üzemanyagok részarányát csökkenti az energiamixen belül - Fajlagos kibocsátásokat csökkenteni (kéntelenítés, füstgáztisztítás) - Szén-dioxid elnyeletése és geológiai formációkba történő végleges elhelyezése (CCS technológia – Carbon Capture and Geological Storage) - CO2-mentes energiatermelési technológiákat fokozottan alkalmazni.

CCS technológia - Az iparban évtizedek óta ismert technológia - A Föld CO2 tároló kapacitása geológiai tárolókban mintegy 2000 G tonna CO2 - A jövőben szén-, illetve lignittüzelésű erőmű csak CCS technológia alkalmazása mellett létesíthető → jelentős költségnövekedés



14/ 27

Specialitás: Radioaktív anyagok keletkezése – L. 8. előadás 8/9-8/14. oldalak Radioaktív anyagok kibocsátása: Légnemű r.a. kibocsátások Folyékony r.a. kibocsátások Szilárd r.a. hulladékok. Üvegházhatású gázokat nem bocsát ki. Légnemű kibocsátások: L. 8. előadás 8/17. oldal CO2 kibocsátás megtakarítás: L. 8. előadás 8/13. oldal. Átlagos sugárterhelés Európában: L.8. előadás 8/18. old. Folyékony r.a. kibocsátások: L. 8. előadás 8/16. oldal Szilárd r. a. hulladékok: Kis-, közepes- és nagyaktivitású r.a. hulladékok Hulladékkezelés és végleges elhelyezés L. 8.előadás 8/19-8/45. oldalak. Következtetések: A globális felmelegedés elleni harc leghatékonyabb eszköze Normál üzemi körülmények között a légnemű és a folyékony r.a. kibocsátások jóval a megengedett szintek alatt (légnemű: kevesebb, mint a széntüzelésű erőműveknél) Szilárd r.a. hulladékok: Kis mennyiségek → Geológiai formációkban kis helyen elférnek (lokális jelleg) Transzmutálás Kulcskérdés: balestek megelőzése → nukleáris biztonság prioritása! Fenntartható fejlődés és atomenergia


14/28

3. ELEMZÉS A KÖRNYEZETI HATÁSOK SZEMPONTJÁBÓL - 9 MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSAI Általános megállapítások: Legtisztábbak környezeti szempontból Közvetlen kibocsátás: a megújuló típusától függ, de kevés Közvetett kibocsátás: esetenként eléggé jelentősek lehetnek Megújulók típusai szerint tárgyalandók Biomassza Elégetéskor szennyezők kerülnek a környezetbe, de kevesebb, mint a fosszilis tüzelőanyagok esetében (pl. ként nem bocsát ki) Elégetéskor CO2-t kibocsát, de az eltüzelésre szánt növények CO2-t nyelnek el. Optimális esetben CO2 semleges lenne, de ez nem valósul meg → Életciklus elemzés! Hulladékok eltüzelésekor veszélyes anyagok is környezete kerülhetnek (pl. textilfestékek, nyomdafestékek miatt higany vagy kadmium stb.) Biogáz: főleg metánból és szén-dioxidból áll. Metán az egyik leghatékonyabb üvegházhatású gáz Etanol (etilalkohol): benzinnél tisztább és biolebomló üzemanyag, de több „evaporatív emisszió” kerülhet ki a tankból, mint benzin esetében (közreműködhetnek a veszélyes felszín közeli ózonszint elérésében stb.) Biodízel: Biolebomló anyag. Kevesebb kéndioxid; részecske, szén-monoxid és drokarbonok kerülnek ki, mint a hagyományos dízelolajok elégetésénél, de több NOx. Elégetésekor feketébb és büdösebb füstgáz keletkezik.



14/ 29

3. ELEMZÉS A KÖRNYEZETI HATÁSOK SZEMPONTJÁBÓL - 11 Legfontosabb következtetések - Az energetika környezeti hatásai alapvetően függnek, az alkalmazott primerenergia-hordozó fajtájától és az energiatermelés és felhasználás módjától és műszaki hatékonyságától (hatásfokoktól) - Nincs olyan energiatermelési, energiafelhasználási mód, amelynek semmilyen káros környezeti hatása nincsen. - A káros környezeti hatások, kibocsátások csökkentésének számos eszköze van. - Az energiahatékonyság javítása mellett a leghatékonyabb eszköz a megfelelő energiaszerkezet „energiamix” alkalmazása. Ennek során elemezni kell a hidrogén lehetséges szerepét is a különböző módok szimbiózisa szempontjából. - Az egyik legnagyobb globális veszély a globális felmelegedés fokozódása → a légkör üvegházhatásúgáz-koncentrációját (CO2, CH4-koncentrációt) drasztikusan csökkenteni kell → A lebomlás lassúsága miatt, a kibocsátásokat még radikálisabban kell csökkenteni. - Eddig minden erre vonatkozó törekvés sikertelennek bizonyult (CO2-kibocsátás folyamatosan nő). Ennek okai szerteágazóak. - Minden országnak (Magyarországnak is) kötelessége erőfeszítéseket tenni. → Energetika felelőssége nagy. Fenntartható fejlődés és atomenergia


14 / 31

3. ELEMZÉS A KÖRNYEZETI HATÁSOK SZEMPONTJÁBÓL - 10 Szélenergia Tiszta energia, nem bocsát ki környezetszennyező anyagokat, de a szélfarmnak negatív hatása lehet madárpopulációkra és vizuálisan hat a látképre. Vízenergia Nem bocsát szennyező anyagot a vízbe és a levegőbe, de környezetre gyakorolt hatásuk jelentős lehet (nagy gátak, víztározók stb.). Megváltoztathatja a vízhőmérsékletet és a vízáramlást, ami hatással lehet az élőhelyekre és a növényzetre (pl. halak mozgási lehetőségére). Bizonyos feltételek mellett metán keletkezhet a tározóban, ami környezetbe kerül. Közvetlen napenergia Nem termel levegő- és vízszennyezést, nincs közvetlen CO2 kibocsátás. Közvetve azonban hat a környezetre (pl. közvetett CO2-emisszió, néhány toxikus anyag, illetve vegyszer, különböző oldatok a fotovoltaikus cellák gyártása során). A nagy sivatagi naperőművek sérthetik a sivatagi ökorendszert, ha nem megfelelően irányítják. Madarak pusztulhatnak el a koncentrált napfény hatására. Hővé alakításkor veszélyes folyadékokat kell használni, amelyek sajátos kezelést és elhelyezést igényelnek. Geotermikus energia Környezeti hatása függ a felhasználási módtól. Közvetlen felhasználáskor alig van környezeti hatása Geotermikus erőmű kibocsátásai nagyon kicsik. A gőzben és a meleg vízben lévő hidroszulfidok miatt gázmosót kell használni. Visszasajtolási követelmény Fenntartható fejlődés és atomenergia


14 / 30

4. ELEMZÉS A GAZDASÁGI JELLEMZŐK SZEMPONTJÁBÓL A villamos energia fogyasztói árának komponensei és azok részesedése - Előállítási költség: ~35-50% - Vill.en. szállítási és elosztási költségek: ~45-55% - Kiskereskedői költségek, árrés: ~6-10% A villamos energia termelési mód alapvetően csak az előállítási költséget befolyásolja. ELEMZÉSÜNKBEN CSAK EZZEL FOGLALKOZUNK Villamos energia termelési költsége (egységköltsége): k=

Cö α ⋅ aPBT p Q = k a + k v + k ex = + + k ex , Ft/kWh E E η

ahol Cö : az előállítás 1 évi összes költsége, Ft/év E : az 1 év alatt megtermelt nettó villamos energia KWh/év αaPBT ka = E : az állandó költségkomponens, Ft/kWh pQ kv = η : a változó költségkomponens, Ft/kWh kex: külső (externális) költség, Ft/kWh Fenntartható fejlődés és atomenergia


14 / 32

4. ELEMZÉS A GAZDASÁGI JELLEMZŐK SZEMPONTJÁBÓL - 2 α = f(p,n): az évi – kamatos – leírási tényező (annuitás) B a = PBT : a fajlagos beruházási költség, Ft/kWe B = i·B0: az építés alatti kamatokkal terhelt beruházási költség, Ft B0: az építés alatti kamatokkal nem terhelt beruházási költség, Ft i = f(p,né) >1: interkaláris tényező PBT: beépített teljesítőképesség, kWe p: reál kamatláb (diszkont ráta), %/év n: a beruházási költség leírásának (visszafizetésének) élettartama, év né: az építés időtartama, év p Ft p Q = ü : a tüzelőanyag hőára, kWh Hü pü: egységnyi tömegű tüzelőanyag ára, Ft/kg kWh Hü: a tüzelőanyag fajhője, kg η : az erőmű évi átlagos hatásfoka


4. ELEMZÉS A GAZDASÁGI JELLEMZŐK SZEMPONTJÁBÓL - 3 A kex externális költségkomponens: a termeléstől független ama költségek összege, amelyet a termelés okozta külső hatások (károk) kompenzálására kell kifizetni.

A kex meghatározása során figyelembe veendő károsodások típusai: - Emberi egészségre gyakorolt hatás – halálozás - Emberi egészségre gyakorolt hatás – megbetegedések - Az épületekre gyakorolt hatás - A mezőgazdasági terméshozamra gyakorolt hatás - A globális felmelegedésre gyakorolt hatás - Az emberek kényelmének romlása - Hatás az ökoszisztémára

14/ 33


4. ELEMZÉS A GAZDASÁGI JELLEMZŐK SZEMPONTJÁBÓL - 4


Lehetőség: Pillanatfelvétel a pontos aktuális és konzisztens adatokkal Előrebecslések készítése becsült (prognosztizált) adatokkal Az elemzések eredményei jelentősen változhatnak az idő előrehaladtával



14 / 35

14 / 34

4. ELEMZÉS A GAZDASÁGI JELLEMZŐK SZEMPONTJÁBÓL - 5 Pillanatfelvétel az IEA-NEA: Project Cost of Generation Electricity-2005 Update dokumentumra alapozva

Az elemzés nehézsége: A termelési költséget megszabó gazdasági adatok folyamatosan változnak, nagyrészt a piaci viszonyok változása miatt is.


Fajlagos beruházási költségek • • • • • • •

Széntüzelésű erőművek:…………………..750-2400 USD/kWe Gáztüzelésű erőművek:…………………...390-1300 ″ Atomerőművek: ………………………...1050-2500 ″ Szélerőművek: ………………………….1000-2600 ″ (εcs = 16-45%) Vízerőművek: …………………………..1250-7000 ″ Naperőművek: ………………………….2400-10200 ″ Kapcsolt (hő- és villamos) erőművek: …..550-3750 ″



14/ 36




14 / 37




14 / 39




14/ 38




14/ 40



14 / 41



(67-82%

- Atomerőművek: ……………………….....3,0-6,9*

″

(15-20%

- Szélerőművek: ……………………………4,6-14,4

″

(

0%

″ ″ ″

14 / 42



Ország

- Széntüzelésű erőművek:………………….2,8-6,9 dollárcent/kWh (30-50% üzemanyag) ″


A villamosenergia-termelés külső költségei különböző országokban (2003), €cent/kWh

A termelési költségek (egységköltségek) összefoglalása kex figyelembevétele nélkül (10%/év reál kamatláb mellett)

- Gáztüzelésű erőművek:…………………...4,0-6,4


) ) )

- Vízerőművek: …………………………….6,3-24,0

″

(

0%

″

)

- Naperőművek: ……………………………12,0-190

″

(

0%

″

)

Megjegyzés: *Tartalmazza a külső költségek nagy részét

A FOSSZILIS TÜZELÉSŰ ÉS AZ ATOMERŐMŰVEK TERMELÉSI KÖLTSÉGEINEK TARTOMÁNYAI LÉNYEGÉBEN LEFEDIK EGYMÁST → KONKRÉT FELTÉTELEKTŐL FÜGG A GAZDASÁGI ELŐNY

Ausztria Belgium Dánia Finnország Franciaország Németország Görögország Írország Olaszország Hollandia Norvégia Portugália Spanyolország Svédország U.K. Változási intervallum

Szén és lignit

Tőzeg

4-15 4-7 2-4 7-10 3-6 5-8 6-8 3-4 4-7 5-8 2-4 4-7

2-5 3-4 -

2-15

2-5

Olaj 8-11 5-8 3-5 3-6 3-5 3-11

Gáz 1-3 1-2 2-3 2-4 1-2 1 2-3 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-4

Nukleáris

Biomassza

Vízenergia

1,5 0,3 0,2 0,7 0,25

2-3 1 1 1 3 0-0,8 0,5 0,2 1-2 3-5 0,3 1

0,1 1 1 0,3 0,2 0,03 0-0,7 -

0,2-0,7

0-5

0-1

PV 0,6 0,6

Szél 0,1 0,05 0,25 0-0,25 0,2 0,15 0-025

Forrás: The external costs of electricity generation http://worldisgreen.com/2009/10/23/the-external-costs-of-electricity-generation Fenntartható fejlődés és atomenergia


14 / 43



14 / 44


Következtetések

Hazai termelői áramárak 2004-ben




- A különböző energiahordozókhoz tartozó külső költségek nagyon eltérnek egymástól - Szén- és lignittüzelés esetében a külső költségkomponens esetleg nagyobb lehet, mint az anélküli egységköltség → a külső költség figyelembevétele megduplázhatja a termelési költségeket → A CCS technológia alkalmazása kifizetődik - Az atomenergia-hasznosításra vonatkozó külső költség (mivel annak nagy része már internalizálva van) lényegesen kisebb, mint a gáztüzelés esetében - Olajtüzelés esetében még nagyobb az externális költségkomponens - A külső költségek figyelembevételével az atomerőművi villamosenergiatermelésnek árelőnye van a fosszilis erőművi termeléssel szemben. - A tüzelőanyag-költségkomponens részaránya az egységköltségen belül nagyon eltérő különböző energiahordozók esetében. Ahol ez kicsi ott nagyobb a hosszú távú árstabilitás. 14/ 45



14/ 46

4. ELEMZÉS A GAZDASÁGI JELLEMZŐK SZEMPONTJÁBÓL - 17 4. ELEMZÉS A GAZDASÁGI JELLEMZŐK SZEMPONTJÁBÓL - 16

Várható változások: - Változnak (nőnek) a fajlagos beruházási költségek mind a fosszilis, mind az atomerőművek esetében. - A nukleáris fűtőelemek ára nőni fog egyrészt az igények növekedése, másrészt a MOX üzemanyagok nagyobb arányú alkalmazása miatt. - A fosszilis tüzelőanyagok ára jelentős ingadozásoktól kísérve trendszerűen nő. - A környezetvédelmi előírások szigorodása következtében nő a nyomás a külső költségek egységköltségen belüli figyelembevételére. - Általában a villamosenergia-termelés termelési költségeinek (egységköltség) növekedése prognosztizálható. - Előtérbe kerülnek a CO2-mentes villamosenergia-termelési módok (megújulók, atomenergia, CCS technológia alkalmazása stb.) - Megváltoznak az árarányok, várható, hogy a megújuló energiaforrások alkalmazásának mai árhátrányai csökkennek, esetenként meg is szűnnek. - Változnak a beruházási költség banki meghitelezésének feltételei→ p diszkont ráta változik. Stabil pénzügyi feltételek esetében p < 10%, válság idején p >10% Fenntartható fejlődés és atomenergia


14/ 47

A GAZDASÁGI ELEMZÉSEK EREDMÉNYEIT BEFOLYÁSOLÓ FELTÉTELEK VÁLTOZÁSA AZ UTÓBBI NÉHÁNY ÉVBEN Megélénkült az atomenergia iránti érdeklődés Hatása: A természetes urán spot árai meredeken nőttek, majd erősen visszaestek, de a korábbi áraknál magasabb szintre 2003: ~10 USD/lbU3O8, 2007 máj: ~135 USD/lbU3O8, ma: ~45-50 USD/lbU3O8 az egységköltség kv változó komponense nő. 1997 óta csak 3. generációs atomerőművek épülnek Majdnem mindegyik típus esetében demonstrációs atomerőművek (teljesen vagy részben) Hatása: Kezdeti hibák → építés elhúzódik (pl. Finnországban) Magas fajlagos beruházási költségek (demonstrációs erőm.-eknél mindig így van) Új becslések (2008): AP1000: 1800-3328 EUR/kWe EPR (Flamanville): 3400 EUR/kWe ACR (Bruce): 2400 ˝ AES-92 (Belene): 1950 ˝ ABWR (NRG South Texas): 2076 ˝ Az egységköltség ka állandó komponense nő 2008-tól pénzügyi világválság: A bankok nehezen és drágán adnak pénzt a beruházásra Hatása: a reál kamatláb ~6-8%-ról 10% fölé nőtt, interkaláris tényező nő → Fajlagos beruházási költség nő az egységköltség ka állandó komponense nő. Fenntartható fejlődés és atomenergia


14 / 48

4. ELEMZÉS A GAZDASÁGI JELLEMZŐK SZEMPONTJÁBÓL - 18 Széntüzelésű erőmű csak CCS technológiával együtt építhető Hatása: a fajlagos beruházási költség jelentősen nő, elérheti, esetleg felülmúlhatja az atomerőművekre jellemző értéket Az olaj ára jelentősen változott, s megfelelő időkéséssel követte a gáz ára 2008-ban csúcsban elérte a 150 USD/hordó értéket Ma: 70-80 USD/hordó Hatása: jelentősen nő az egységköltség kv változó komponense → jelentősen nő a villamos energia termelési költsége. Következtetés a jövőre nézve: Valószínű, hogy e változások egy része átmeneti perturbáció. Nem tudni, hogy ez milyen részarányt képvisel, s mennyi a maradandó változás. Nehéz a jövőre vonatkozó megbízható gazdasági előrejelzés elkészítése. Mindig a konkrét megoldásokat, ajánlatokat kell elemezni.

Ami biztos: Az ellátásbiztonság növelése folyamatos követelmény. A globális felmelegedés növekedését lassítani, ill. leállítani szükséges. Olyan megoldási változatok nem jöhetnek szóba, amelyek nem segítik e követelmények teljesítését. Előzőek csökkentik ama megoldási változatok számát, amelyekre indokolt gazdasági elemzést végezni. Fenntartható fejlődés és atomenergia


14 / 49

5. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK - Az ellátásbiztonsági, a környezetvédelmi és a gazdasági szempontokat összehangoltan figyelembe véve folyamatosan változtatni kell az energiaszerkezetet. - A földgáz energiafelhasználáson belüli részarányát határozottan csökkenteni kell - leállított erőművek pótlására csak lényegesen magasabb hatásfok mellett szabad gáztüzelésű erőművet építeni - új kapacitásokat más energiahordozóra kell alapozni - lakossági felhasználásnál folyamatosan megújulókkal kell felváltani - A megújulók felhasználását fokozni kell ugyan a villamosenergia-termelésben is, de különösen a lakossági igények (pl. fűtés) kielégítésében. - A támogatási rendszert korszerűsíteni kell. - Figyelembe kell venni a többi energiahordozó árelőnyének csökkenését (különösen bizonyos megújulóknál). - Újra kell gondolni a hazai vízenergia-potenciál energetikai hasznosítását. - Az atomenergiára alapozott villamosenergia-termelés részarányának további növelése indokolt. - Új lignittüzelésű erőmű létesítése indokolt, de csak nagy hatásfokú, korszerű blokkokkal, CCS technológia alkalmazásával. Fenntartható fejlődés és atomenergia


14 / 50

Ellenőrző kérdések 1. Milyen követelményeket támaszt a fenntartható energiagazdálkodás a villamos energetikában? 2. Mit jelent az energetikai ellátásbiztonság: 3. Mik az ellátási biztonság elemei? 4. Miktől függ az ellátásbiztonság forrásbiztonsági komponense? 5. Miktől függ a szállítási biztonság importforrások esetében? 6. Melyek az ellátásbiztonság növelésének főbb lehetőségei? 7. A konvencionális kőolajkészletek, a termelés és a fogyasztás regionális eloszlásainak összehasonlításából milyen következtetés vonható le az import függésre vonatkozóan? 8. A konvencionális földgázkészletek, a termelés és a fogyasztás regionális eloszlásainak összehasonlításából milyen következtetés vonható le az import függésre vonatkozóan? 9. A konvencionális szénkészletek a termelés és a fogyasztás regionális eloszlásainak összehasonlításából milyen következtetés vonható le az import függésre vonatkozóan? 10. Miért indokolt vizsgálni az ellátásbiztonság kérdését a kőolaj, a földgáz és a szén esetében az EU-27 és Magyarország vonatkozásában? 11. Milyen megoldási lehetőségek vannak az ellátásbiztonság növelésére a kőolaj, a földgáz és a szén esetében. 12. Hogy ítélhető meg Magyarország ellátásbiztonsága a kőolaj, földgáz és a szén esetében? 13. Mit értünk azon, hogy Magyarország, „földgázcsapdából való kitörésre? 14. Értékelje a biomassza energetika felhasználását az ellátásbiztonság szempontjából! 15. Értékelje a szélenergia felhasználását az ellátásbiztonság szempontjából! Fenntartható fejlődés és atomenergia


14 / 51

16. Értékelje a vízenergia felhasználását az ellátásbiztonság szempontjából! 17. Értékelje a napenergia és a geotermikus energia felhasználását az ellátásbiztonság szempontjából! 18. Miért megnyugtató az uránkészletek országonkénti eloszlása az ellátásbiztonság szempontjából? 19. Miért megnyugtató az üzemelő uránércfeldolgozó üzemek országonkénti eloszlása az ellátásbiztonság szempontjából? 20. Miért megnyugtató az üzemelő urándúsító üzemek országonkénti eloszlása az ellátásbiztonság szempontjából? 21. Miért megnyugtató a kereskedelmi LWR fűtőelemgyárak országonkénti eloszlása az ellátásbiztonság szempontjából? 22. Mi jellemzi a nukleáris üzemanyagot a stratégiai készletezés szempontjából? 23. Mennyi időre elegendő stratégiai készletezésre van lehetőség a nukleáris fűtőelemek esetében? 24. Az atomenergia az ellátásbiztonság szempontjából hazai vagy import forrásnak tekinthető? Miért? 25. Melyek a fosszilis üzemanyagok elégetéséből származó környezeti kibocsátások. Mik a legfontosabb hatásaik? 26. Hasonlítsa össze a földgázt, a kőolajat és a szenet a fajlagos környezeti kibocsátások szempontjából? 27. Hogyan alakult a CO2 kibocsátás 1980 és 2006 között a világon, az EU-27-ben és Magyarországon? 28. Hozzávetőlegesen mennyi CO2-t bocsátottak ki 2006-ban világviszonylatban, az EU-27-ben és Magyarországon? 29. Mely országokban a legmagasabb az egy lakosra jutó CO2 kibocsátás? 30. Melyek a legfontosabb következtetések a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó CO2 kibocsátás tekintetében? Milyen következtetés vonható le ebből? Fenntartható fejlődés és atomenergia


14 / 52

31. Melyek a környezeti kibocsátások csökkentésének lehetséges eszközei a fosszilis üzemanyagok eltüzelése esetében? 32. Milyen radioaktív kibocsátások vannak az atomerőműből 33. Mennyi CO2-t bocsátanak ki az atomerőművek? 34. Hogyan jellemzi az atomerőműből történő légnemű és folyékony radioaktív kibocsátásokat? 35. Milyen általános megállapítások tehetők a megújuló energiaforrások felhasználásából adódó környezeti kibocsátások szempontjából. 36. Milyen környezeti kibocsátások vannak a különböző biomassza felhasználások esetében? 37. Milyen környezeti kibocsátások vannak a szél- és a napenergia felhasználása esetében? 38. Milyen környezeti kibocsátások vannak a vízenergia felhasználása esetében? 39. Milyen környezeti kibocsátások vannak a geotermikus energia felhasználása esetében? 40. Melyek a legfontosabb következtetések az energetikával kapcsolatos környezeti kibocsátások tekintetében? 41. Melyek a villamos energia fogyasztói árának komponensei, mekkora azok részesedése? 42. Írja fel a villamos energia termelési költségét (egységköltségét) meghatározó összefüggést! 43. Mi az egységköltség állandó költségkomponense? 44. Mi az egységköltség változó költségkomponense? 45. Mi a kex externális költség ? 46. Melyek a kex meghatározása során figyelembe veendő károsodások típusai? Fenntartható fejlődés és atomenergia


14 / 53

47. Hogyan jellemzi a különböző típusú erőműveket a fajlagos beruházási költség szempontjából? 48. Hogyan jellemzi a különböző típusú erőműveket a termelési költség (egységköltség) szempontjából? 49. Hogyan jellemzi a különböző típusú erőműveket az egységköltség üzemanyag-komponense szempontjából? 50. Hogyan jellemzi a különböző típusú erőműveket az egységköltség állandó költségkomponense szempontjából? 51. Hogyan jellemzi a különböző típusú erőműveket az externális költségkomponens szempontjából? 52. Melyek a legfontosabb következtetések a különböző erőműtípusok gazdasági jellemzői szempontjából? 53. Milyen változások várhatók a jövőben a gazdasági jellemzők tekintetében?



14/ 55

31. Melyek a környezeti kibocsátások csökkentésének lehetséges eszközei a fosszilis üzemanyagok eltüzelése esetében? 32. Milyen radioaktív kibocsátások vannak az atomerőműből? 33. Mennyi CO2-t bocsátanak ki az atomerőművek? 34. Hogyan jellemzi az atomerőműből történő légnemű és folyékony radioaktív kibocsátásokat? 35. Milyen általános megállapítások tehetők a megújuló energiaforrások felhasználásából adódó környezeti kibocsátások szempontjából? 36. Milyen környezeti kibocsátások vannak a különböző biomassza felhasználások esetében? 37. Milyen környezeti kibocsátások vannak a szél- és a napenergia felhasználása esetében? 38. Milyen környezeti kibocsátások vannak a vízenergia felhasználása esetében? 39. Milyen környezeti kibocsátások vannak a geotermikus energia felhasználása esetében? 40. Melyek a legfontosabb következtetések az energetikával kapcsolatos környezeti kibocsátások tekintetében? 41. Melyek a villamos energia fogyasztói árának komponensei, mekkora azok részesedése? 42. Írja fel a villamos energia termelési költségét (egységköltségét) meghatározó összefüggést! 43.Mi az egységköltség állandó költségkomponense? 44. Mi az egységköltség változó költségkomponense? 45. Mi a kex externális költség ? 46. Melyek a kex meghatározása során figyelembe veendő károsodások típusai? Fenntartható fejlődés és atomenergia


14 / 54

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ATOMENERGIA

Recommend Documents