FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉS ATOMENERGIA

FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉS ATOMENERGIA

TARTALOM

1. A technikai fejlıdés kétarcúsága és annak alakulása 2. Globális veszélyek 3. A fenntartható fejlıdés fogalma és annak kialakulása 4. A fenntartható fejlıdés értelmezése Fıbb ellenırzı kérdések

2. elıadás A FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 2010/2011. tanév ıszi félév Dr. Csom Gyula professor emeritus

Fenntartható fejlıdés és atomenergia

Dr. Csom Gyula, BME NTI

2/ 1

ÁLDÁS ⇔ ÁTOK

2/2

Hatások lehetnek: Lokálisak

Pozitív hatások Fenntartható fejlıdés elısegítése Életfeltételek megteremtése, ill. javítása Nehézségek, veszélyek kivédése, ill. ennek esélyeinek javítása (környezeti stb.) Kulturális lehetıségek javítása Emberi, családi kapcsolatok gazdagítása Stb.

Negatív hatások Fenti pozitív hatások gyengítése Fenntartható fejlıdés veszélyeztetése (környezetszennyezés, társadalmi problémák, háborúk) Lassan, alig észrevehetıen, de folyamatosan Gyorsan és radikálisan

Fontos: A két hatás aránya, nagysága, kiterjedése ⇓ Történelmi kategória Dr. Csom Gyula, BME NTI


1. A TECHNIKAI FEJLİDÉS KÉTARCÚSÁGA - 2

1. A TECHNIKAI FEJLİDÉS KÉTARCÚSÁGA



2/ 3

Regionálisak Globálisak Történelmi fejlıdés: Kezdetekben (ıskorban): alapvetıen lokális hatások Késıbb: fokozatosan a regionális hatások is megjelentek Pl. Görög világban: Platon, Hérodotosz felismerései Ma: alapvetı globális hatások (energetika, környezeti hatások, informatika, internet, géntechnológiák, társadalmi, gazdasági hatások) ⇓ Új megnövekedett lehetıségek és megnövekedett veszélyek. Megváltozott az ember és a természet kapcsolata ⇓ A természet egyre kevésbé képes kijavítani az ember által okozott sebeket.



2/4

2. GLOBÁLIS VESZÉLYEK a) A világ népességének alakulása: Krisztus születésekor : ~300 millió I. sz. 1000-ben : <500 ″ 1800 körül : ~1 milliárd 1900-ban : ~1,6 ″ 1950-ben : ~2,5 ″ 2000-ben : ~6,1 ″ 2008-ban : ~6,8 ″ Növekedés ma : évente 75-80 millió

1.2. GLOBÁLIS VESZÉYEK - 2 b) A gazdaság növekedése az utóbbi 100 évben

Átl. növekedési seb.

Igen gyors A világ össztermelése a 20. sz-ban: 50-szeresére növekedett De: nagyon egyenlıtlen regionális eloszlásban

0,2 mill.fı/év 0,5 mill.fı/év 6 mill.fı/év 16 mill.fı/év 72 mill.fı/év

⇓ Demográfiai forradalom Probléma: Föld eltartó képessége meddig terjed? A népességnövekedés regionális eloszlása nem egyenletes → Óriási - és növekvı - regionális különbségek



2/5

1. táblázat. Egy lakosra jutó nemzeti jövedelem 1938-ban és 1996-ban (az USA-ra vonatkozó adat százalékában)


2. GLOBÁLIS VESZÉLYEK - 3

Ország USA Anglia Kanada Franciaország Argentína Olaszország Chile Magyarország Mexikó Brazília Kína Világátlag

1938 100 94 69 48 31 26 24 22 12 7 6 32

1996 100 73 72 100 30 73 18 16 10 17 2 23


2/ 6

2. GLOBÁLIS VESZÉLYEK - 4 c) Mai egyenlıtlenségek

Globális egyenlıtlenségek alakulása a Földön

Országok, régiók között A fejlett államok ma évente annyit termelnek, amennyi megfelelı elosztási viszonyok mellett lehetıvé tenné az általános jólét megteremtését. Ezzel szemben az egyenlıtlenségek nınek a régiók, ill. az országok között és az államokon belül is. A jövedelmek viszonya a leggazdagabb és a legszegényebb ország között GDP/fı-ben: 1820-ban: 3:1 1960-ban: 30:1 20. század végén: 78:1 Ma: ~138:1 (393:1) 2008-ban: Leggazdagabb országokban: Luxemburg: 81700 USD/fı Norvégia : 55200 " USA : 47000 " Legszegényebb országokban: Niger: 700 " Sierra leone: 700 " Bissau Guinea: 500 " Burundi: 400 "



A világ lakóinak több mint fele napi 2 dollárnál kevesebbıl él Több mint 1,2 milliárd ember napi 1 dollárnál kevesebbıl él A fejlett államokban élı 1 milliárd embernek (16%) jut a Földön realizált jövedelmek 60%-a 3,5 milliárdnak (∼60%) a jövedelmek 20%-a jut ⇓

A világ jelentıs részében nyomor ⇓

Pozitív hatások szelektíven érvényesülnek Országokon belül: Igen változó. A Gini-index értékei pl.: Dánia: GI=24,7% Japán: =24,9% Svédország: =25,0% : USA: =40,8% : Bolívia: =60,1% Botswana: =60,5% Közép-Afrika: =61,3% Sierra Leone: =62,9% 2/7



2/8

2. GLOBÁLIS VESZÉYLEK - 5

2. GLOBÁLIS VESZÉLYEK - 6

d) Ökológiai problémák

20. SZÁZAD HAGYATÉKA A 21. SZÁZAD SZÁMÁRA Az “Emberi környezetrıl” címő Stockholmi ENSZ konferencia (1972) megállapítása:

Globális felmelegedés Ózonréteg ritkulása, ózonlyuk növekedése Élıvilág károsodása, biológiai sokféleség (biodiverzitás) csökkenése Vízhiány fokozódása

Békés körülmények között is veszélyhelyzetbe kerülhet az emberiség a környezet szennyezıdése és az erıforrások kimerülése miatt, azok globalitása következtében.

e) Társadalmi problémák Társadalmi egyenlıtlenségek fokozódása (országon belül, országok, régiók között) Szegénység növekedése sok régióban Egyre erısebb migráció (országon belül és országok, ill. régiók között) Terrorizmus Civilizációk harca



2/9

3. A FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS FOGALMA ÉS ANNAK KIALAKULÁSA

Néhány fontos állomás




2/ 10

3. A FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS FOGALMA ÉS ANNAK KIALAKULÁSA - 2

Fenntartható fejlıdés klasszikus definíciója:

• A globális veszélyeket felismerte az emberiség – Római Klub új típusú világmodelljei (60-as évek vége) (népesség növekedése, erıforrások fogyása, környezet degradálódása) – “Növekedés határai” (1972) (Medows et al) – Stockholmi ENSZ konferencia (1972): az “Emberi környezetrıl” – Környezet és Fejlıdés Világbizottsága (ENSZ)(198487): • “Közös jövınk” (ún. Brundtland-jelentés) Fenntartható fejlıdés és atomenergia

⇓ VÁLASZOLNI KELL E KIHÍVÁSRA ⇓ FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS FOGALMÁNAK BEVEZETÉSE

2 / 11

A FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS OLYAN FEJLİDÉS, MELY KIELÉGÍTI A JELEN GENERÁCIÓK SZÜKSÉGLETEIT ANÉLKÜL, HOGY VESZÉLYEZTETNÉ A JÖVİ GENERÁCIÓIT ABBAN, HOGY İK IS KIELÉGÍTHESSÉK SZÜKSÉGLETEIKET. • Új gondolkodást, globális gondolkodást, új szemléletmódot, etikus gondolkodást követel. • Értelmiség (mérnökök, fizikusok stb.) különleges felelıssége. Fenntartható fejlıdés és atomenergia


2 / 12

4. A FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉRTELMEZÉSE A fogalom folyamatosan gazdagodott és konkretizálódott Legfontosabb jellemzıi: A fenntartható fejlıdés, illetve a fejlıdés fenntarthatósága integratív fogalom Több komponense, dimenziója van Dimenziói: Ökológiai (környezeti) fenntarthatóság (Fennt. fejl. környezeti alapja) Gazdasági fenntarthatóság (Fenntartható fejl. gazdasági feltétele) Társadalmi fenntarthatóság (Fenntartható fejl. értelme) E dimenziók egymásra is hatnak A fejlıdés fenntarthatósága e három komponens mindegyikének egyidejő fenntarthatóságát igényli. Bármelyik hiánya: veszélyezteti a másik kettı érvényesülését veszélyezteti a földi élet (benne az emberiség) fennmaradását



2 / 13

4. A FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉRTELMEZÉSE - 3 Az ellentmondások okai: - A Földön nagyrészt a „cowboy gazdaság” szemlélete érvényesül De: ez nem fenntartható - Az „őrhajós gazdaság” fenntarthatóságot eredményez De: nem ez a szemlélet érvényesül Az ellentmondás egyik megnyilvánulása: - A Föld ökoszisztémáinak rendszere: a természet egymásba kapcsolódó, zárt láncainak rendszere - A modern piacgazdaság (különösen a globalizált piacgazdaság): nyitott láncok egymás mellettisége

⇓ Közöttük: alapvetı ellentmondás van

⇓ Az ellentmondás feloldásához új szemléletet kell kialakítani és érvényesíteni Fenntartható fejlıdés és atomenergia


2 / 15

4. A FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉRTELMEZÉSE - 2 A gazdaság, a társadalom és a természet viszonya Alapvetı kérdés: A gazdaság és a bioszféra (ökoszisztéma) kapcsolata Szemléleti lehetıségek (Boulding, 1973): - „Cowboy gazdaság” Korlátlan erıforrásokat feltételezı gazdaság (nyitott gazdaság) → minél nagyobb termelés és fogyasztás elhanyagolja a természet és a társadalom viszonyát

⇓

1.1. ábra. A gazdasági, a társadalmi ökológiai rendszerek egymásba ágyazása


- „Őrhajós gazdaság” Korlátozott erıforrásokat feltételezı gazdaság (zárt gazdaság)


2 / 14

4. A FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉRTELMEZÉSE – 4 Ökológiai (környezeti) fenntarthatóság Feltételezett tıketípusok (1992-tıl, jelenleg uralkodó nézet) KU – az ember által létrehozott (ill. újratermelhetı) tıke: utak, gyárak, lakóházak stb. KH – humán tıke: felhalmozott tudás és tapasztalat KT – természeti tıke: természeti erıforrások (ásványok, termıföld stb.) az élet fenntartásához szükséges egyéb természeti javak (biodiverzitás, szennyezı asszimiláló képesség stb.) K = KU+KH+KT – össz tıke Gyenge ökológiai (környezeti) fenntarthatósági kritérium: A különbözı típusú tıkejavak korlátlan kicserélhetıségébıl indul ki A K össztıke nem csökkenhet Szigorú ökológiai (környezeti) fenntarthatósági kritérium: Nem feltételezi fel a különbözı típusú tıkejavak korlátlan kicserélhetıségét A KT természeti tıke nem csökkenhet Elterjedt jelzıszámai (KT-re): Pl. az ökológiai lábnyom Elızıek kritikája: Különösen a KT fogalma nem elég precíz és finom A fenntarthatósági kritériumok nem egyértelmőek Fenntartható fejlıdés és atomenergia


2 / 16

4. A FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉRTELMEZÉSE – 5 A javítás ez lehetséges módja (saját véleményem) KT = KT,L + KT,I ; KT,I = KT,I,F + KT,I,N KT,L – latens (rejtett) természeti tıke: feltételezzük, hogy van, de nem tudjuk, hogy mi és mennyi Pl. a magenergia a 20. sz. elejéig KT,I – ismert természeti tıke: akár tudjuk, akár nem tudjuk jelenleg felhasználni Pl. a fúziós energia jelenleg KT,I,F – Már ma is felhasználható ismert természeti tıke ) „Mőrevaló” természeti erıforrások): ma ismert technológiával, gazdaságosan felhasználható természeti erıforrások KT,I,N – Ma még nem felhasználható ismert természeti tıke: nem ismerjük a felhasználási technológiát vagy nem gazdaságos az ismert technológia



2 / 17

4. A FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉRTELMEZÉSE – 7 Gazdasági fenntarthatósága Jelentısége: Megfelelıen erıs gazdaság nélkül nem érhetı el az ökológiai (környezeti) fenntarthatóság és a társadalmi fenntarthatóság sem. Negatív hatás: A gazdasági növekedés korlátlan fokozása veszélyezteti az ökológiai (környezeti) fenntarthatóságot és a gazdasági egyenlıtlenségek a társadalmi fenntarthatóságot is Tények: A világ népessége nı mindkettı mérsékelhetı Igény az emberi jólét növelésére ⇓ A gazdasági növekedésre szükség van, de mértéke kordában tartandó ⇓ A gazdasági fenntarthatóság ésszerő gazdasági növekedést jelent Fı jelzı száma: Általában az egy fıre jutó átlagos GDP (de: ez nem az emberi jólétet méri!) Problémák: A GDP csak az áruként megjelenı termelési értéket tartalmazza A teljesen szabadpiaci kapitalizmus szinte egyetlen hajtóereje a minél nagyobb profit elérése Fogyasztói társadalom minél gyorsabb GDP növekedéssel Ökológiai és társadalmi fenntarthatóság veszélyeztetése Adott átlagos GDP/fı értéken belül hatalmas és nagyon sokszor növekvı egyenlıtlenségek országok, régiók között (kultúrák harcává dagad) társadalmi fenntarthatóság veszélyeztetése. Megoldás: Társadalmi kontroll (országon belül és nemzetközileg is) Állami szerepvállalás (pl. szabályozás, ellenırzés) Nemzetközi szervezetek általi kontroll és szabályozás Eredmény: Sajnos nulla, vagy majdnem nulla



2 / 19

4. A FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉRTELMEZÉSE – 6 A különbözı tıketípusok kicserélhetısége: KT,L-bıl KT,i a KH felhasználásával: KH humántıke átalakul KT,i ismert természeti tıkévé KT,I,N-bıl KT,I,F a KH felhasználásával: KH humántıke átalakul KT,i,F felhasználható ismert természeti tıkévé KT,I-bıl KU a KH felhasználásával: A KT,I ismert természeti tıke és a KH humántıke átalakulása újratermelhetı tıkévé Következtetések: A különbözı tıketípusok kicserélhetısége realitás A KH humántıke óriási jelentısége

⇓ Reális ökológiai fenntarthatósági kritérium: A KT,I ismert természeti tıke és ezen belül a KT,I,F felhasználható ismert természeti tıke idıbeli változási trendje ne legyen csökkenı Ez ma teljesül Fı veszély: a biodiverzitás és a szennyezıasszimiláló képesség csökkenése Törekvés: Takarékoskodni a természeti erıforrásokkal Csökkenteni az szennyezés keletkezését és kibocsátását Növelni a humántıkét



2 / 18

4. A FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉRTELMEZÉSE – 8 Társadalmi fenntarthatóság Jelentısége: A társadalmi fenntarthatóság hiánya önmagában veszélyeztetheti a földi élet (benne az emberiség) létét. Sokak véleménye: Ez elıbb elvezethet az emberiség megszőnéséhez, mint a másik két fenntarthatósági kritérium megsértése (országon belüli és regionális konfliktusok, kultúrák harca, terrorizmus stb.) Megoldás: A másik két fenntarthatósági kritériumot csak a társadalmi fenntarthatóság veszélyeztetése nélkül szabad teljesíteni. Gazdasági egyenlıtlenségek csökkentése (országon belül és országok között) Kulturális színvonal emelése (iskoláztatás stb.) Foglalkoztatás növelése Szolidaritás országon belül és országok, ill. régiók között Erkölcsi színvonal emelése Bőnözés visszaszorítása, biztonság fenntartása Megfelelı élelmezés, az éhezés visszaszorítása, ill. megszüntetése Egészség megırzése, egészségügyi ellátás Demokrácia Jelzıszámai: Pl. HDI (Humán Development Index): Több tényezı kombinációja (Ezek közül csak egy a GDP/fı) Tovább fejlesztendı (pl. MHDI) Fenntartható fejlıdés és atomenergia


2 / 20

4. A FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉRTELMEZÉSE – 9 Következtetések: • Az ökológiai (környezeti), a gazdasági és a társadalmi fenntarthatóság kritériumait egymással összhangban, egymással harmonizálva, együttesen kell kielégíteni. Azaz: • Nem szabad egyiket kiemelve, a másik kettıt figyelmen kívül hagyva, csak ezt az egyet teljesíteni Pl. Egyes aktivista zöld szervezetek: Csak az ökológiai fenntarthatóságot hangsúlyozzák (kerül, amibe kerül,…) Teljesen szabadpiac apostolai: Csak a gazdasági növekedést hangsúlyozzák, figyelmen kívül hagyva az ökológiai és a társadalmi fenntarthatóságot („Farkas törvények”) A fenti személyek, csoportok nem értik a fenntartható fejlıdés lényegét. Azaz • Fenntartható fejlıdés ≠ Környezetvédelem • Fenntartható fejlıdés ≠ Fenntartható gazdasági növekedés • „Írástudók” felelıssége különösen nagy. Fenntartható fejlıdés és atomenergia


2/ 21

23. Melyek a feltételezett tıketípusok a jelenleg uralkodó nézet szerint? 24. Mibıl indul ki a gyenge ökológiai (környezeti) fenntarthatósági kritérium a jelenleg uralkodó nézet szerint? 25. Mi a gyenge ökológiai (környezeti) fenntarthatósági kritérium? 26. Mi a szigorú ökológiai (környezeti) fenntarthatósági kritérium? 27. Mondjon egy jelzı számot az ökológiai (környezeti) fenntarthatósági kritériummal kapcsolatban! 28. Mi a probléma a jelenleg uralkodó nézet szerint feltételezett tıketípusokkal? 29. A természeti tıkének milyen komponensei vannak a javított nézet szerint? 30. Ismertesse a különbözı tıketípusok kicserélhetıségét a javított nézet szerint! 31. Miért van nagy jelentısége a humán tıkének? 32. Ismertesse a reális ökológiai fenntarthatósági kritériumot. 33. Mondjon egy jellemzı példát az energetika területérıl a latens (rejtett) természeti tıkére! 34. Mondjon egy jellemzı példát az ismert természeti tıkére az energetika területérıl! 35. Melyek a fı törekvések az ökológiai fenntarthatósági kritérium teljesítése érdekében? 36. Mi adja a gazdasági fenntarthatóság jelentıségét? 37. Mi a korlátlan gazdasági növekedés potenciális kockázata? 38. Mi a gazdasági növekedés fı jelzıszáma jelenleg? 39. Melyek az egy fıre jutó GDP-vel kapcsolatos problémák? 40. Milyen módon képzelhetı el a korlátlan gazdasági növekedés visszaszorítása? 41. Mi adja a társadalmi fenntarthatóság jelentıségét? 42. Milyen eszközökkel érhetı el a társadalmi fenntarthatósági kritérium teljesítése? 43. Mi a társadalmi fenntarthatósággal kapcsolatos egyik jelzı szám? 44. Mi a fenntartható fejlıdés legfontosabb kritériuma a három dimenzió figyelembevételével? 45. Milyen tipikus hibák követhetık el a fenntartható fejlıdés értelmezése során? Fenntartható fejlıdés és atomenergia


2 / 23

Fıbb ellenırzı kérdések 1. A technikai fejlıdés pozitív hatásai 2. A technikai fejlıdés negatív hatásai 3. A technikai fejlıdés hatásainak csoportosítása térbeli kiterjedésük alapján 4. A technika hatásainak térbeli kiterjedése a 19.-20. század elıtt 5. A technika hatásainak térbeli kiterjedése ma 6. A természet és az ember kapcsolata régebben és ma 7. A világ népessége Krisztus születésekor, 1000-ben, 1800 körül, 1900-ban, 1950-ben, 2000-ben 8. A világ népességének évenkénti növekedése ma 9. A demográfiai forradalom régiónkénti megoszlása 10. A gazdaság növekedésének jellemzıi az utóbbi 100 évben 11. A globális gazdasági egyenlıtlenségek fı jellemzıi ma (számokkal is alátámasztva) 12. Az ökológiai problémákból adódó fıbb globális veszélyek 13. A társadalmi problémák okozta fıbb globális veszélyek 14. A 20. század hagyatéka 21. század számára a globális veszélyek szempontjából 15. Ismertesse ábrán a gazdasági, társadalmi és az ökológiai rendszerek egymásba ágyazódását! 16. Mi a „cowboy gazdaság” szemlélete? 17. Mi az „őrhajós gazdaság” szemlélete? 18. Mi a „cowboy gazdaság” és az „őrhajós gazdaság” közötti ellentmondás oka és lényege? 19. Ismertesse a földi ökoszisztémák rendszere és modern piacgazdaság rendszere közötti ellentmondás lényegét. 20. A fenntartható fejlıdés fogalmának felismeréséhez vezetı nemzetközi törekvések fıbb állomásai 21. A fenntartható fejlıdés klasszikus definíciója 22. A fenntartható fejlıdés dimenziói Fenntartható fejlıdés és atomenergia


2 / 22

FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉS ATOMENERGIA

Recommend Documents