Felvidéki magyarok népességtörténete és etnikai embertani képe

KAPU FÜZETEK 7.

Henkey Gyula

Felvidéki magyarok népességtörténete és etnikai embertani képe

I

KAPU FÜZETEK 7.

Sorozatszerkesztő:

Brády Zoltán ® Henkey Gyula és a Magyar Kapu Alapítvány, 1998 Kiadja a Magyar Kapu Alapítvány Budapest, 1998 A kiadásért felel: Hollai Hehs Ottó

ISBN 963 7706 16 X ISSN 1417 9628 Szedés, tördelés, tipográfia, fedélterv: Fehér Zoltán Kiadványmenedzser: Borbély Róbert Nyomda: KORREKT NYOMDAIPARI KFT Felelős vezető: Barkó Imre'


3

Bevezetés A felvidéki magyarok etnikai embertani felmérését azért tartottam fontosnak, mert a Fel vidék magyarok lakta területeit Párkány és környéke kivételével vagy nem érintette az osz mán-török hódoltság, vagy az csak 20-30 évig tartott, így az ottani magyar őslakos népessé gek jól megőrizhették az Árpád-kori magyarság embertani jellegeit. Kutatási tervem az volt, hogy a felmérés lehetőleg a Felvidék magyarok lakta területeinek minden részét érintse a Csallóköztől kezdve Királyhelmec környékéig. A táblázatokban részben összevont népessé gek szerepelnek, ezért az alábbiakban felsorolom az összes felmért felvidéki magyar helysé get: 1. Csallóköz = Bős, Alistól, Padány, Bögellő, Nagymegyer, Csicsó, Kulcsod, Patas, Nemesócsa; 2. Pozsonyeperjes; 3. Pered; 4. Vágfarkasd; 5. Dunamocs; 6. Martos-Kamocsa; 7. Zobor vidék = Gimes, Lédec, Zsére; 8. Bény-Kéménd; 9. Ipolypásztó; 10. IpolybalogIpolynyék; 11. Gortva mente = Egyházasbást, Balogfala, Csorna, Sid, Sőreg; 12. Hanva és környéke = Hanva, Harmac, Lénártfalva; 13. Észak-Bodrogköz « Bodrogszentes-Kisgéres. A vizsgálni tervezett népességek közül csak a nyugat-csallóközi nagymagyariak és a Kassa környéki buzitaiak maradtak ki, mert az előbbi helységben a felkért szervezők nem vállalták a szakszerű előkészítést, az utóbbiban pedig a felmérésre a szervező tartós betegsége miatt nem kerülhetett sor. Javaslatomra a helyi szervezők vagy az egész helységből, vagy előre meghatározott utcákból összeírták az összes helyi és környékbeli őslakos magyar családból származó 24-60 éves férfiakat és nőket, ezt követően pedig személyesen, de felkérő levél átadásával együtt hívták meg őket az etnikai embertani felmérésre. A felvidéki helységek többségében a megjelenés a Kárpát-medencei átlagnál nagyobb volt, a legnagyobb mértékű Alistálon, Kulcsodon, Pozsonyeperjesen, Kamocsán és Kéménden volt, ahol a behívottak több mint 90%-a jött el a felmérésre. Sor került az önként jelentkező távoli vidéki ősöktől származók vizsgálatára is, de az utóbbiak adatait összevonva "az egyéb felvidéki magyarok" csoportja keretében dolgoztam fel. Néhány önként jelentkezett 18-23 és 61 -70 éves felmérésére is sor került, s bár a jellegek elemzése során adataikat nem vettem figyelembe, tipológiai meghatározásaik szerepelnek a 22. táblázatban, mert az volt a cél, hogy e táblázat az összes vizsgálaton megjelent felnőtt magyar tipológiai megoszlását tükrözze.

Q

K A P U F Ü Z E T E K 7. Q

Henkey Gyula

4

Népesedéstörténeti és társadalmi vázlat A felvidéki magyarok etnikai embertani vizsgálata népesedéstörténeti szempontból is fontosnak látszott, mert a jelenlegi Dél-Szlovákia a Kárpát-medence azon területei közé tartozik, ahol feltűnően sok honfoglaló és XI. század eleji magyar temetőt tártak fel, 1992-ig 114-et és azokban 4451 sírt (Nevizánszky 1994). A legtöbb X-XI. századi magyar temetőt a Dunától északra, a Galgóc-Nyitra-Léva vonalig, valamint az Észak-Bodrogközben, Királyhelmec kör nyékén tárták fel. Szabó János Győző (1983) a X. században a Kárpát-medencében három magyar hatalmi központot mutatott ki, az egyiket a Duna-Tisza köze északi felében, a máso dikat a Felső-Tisza vidékén, a harmadikat pedig a Galánta-Nyitra-Komárom háromszögben. László Gyula (1982) szerint a Kárpát-medencébe 670 körül betelepült, későavarnak is nevezett avar kori onogurok jelentős számban élték meg a magyar honfoglalást és miután összeolvadtak a honfoglalókkal, jelentős szerepük volt a magyar nép kialakulásában. Tánczos (1997) a csallóközi Nagymegyer környéki gazdag avar kori leleteket említve bizonyítva látja, a honfoglalás korában az avar maradvány csoportok még lakott avar telepeket alkottak és védőgyűrűt képeztek a Megyer törzs telepei körül. A Felvidék egyes tájainak benépesítésében a honfoglalók kabar törzseinek volt jelentős szerepük (Bakó 1989). Komáromot és környékét Árpád fejedelem Ketel kabar vezérnek ajándékozta, akinek fia, Alaptulma Komárom várát építette, Komárom régi neve, a "Camarun" török eredetű és jelentése “ kabar birtoka", Nemesócsa Ócsád kabar vezér nevét őrzi, a Szimő helységnév alapja a török "sínek" = szúnyog szó, míg Csicsó a török csicsak (virág) szóból keletkezett (Blaskovics 1991). Az Árpád-korban a magyarság közép-ázsiai rétege a besenyők beköltözésével jelentősen erősödött, főleg miután Taksony fejedelem besenyő hercegnőt vett feleségül és a vele egy egész besenyő törzs telepedett le a Kárpát-medencében, de nem zárható ki, hogy egy besenyő néprész már a honfoglalás korában a kabarokkal érkezett a történeti Magyarország területére (Györffy 1990). Az általam felmért felvidéki helysége közül Bősre, Padányba, Kulcsodra telepedtek besenyők (Lakovits 1972, Györffy 1990), de a Kárpát-medence északi térségében a Besenyő, Besenyőd, Besenyőfalva, Besenovo, Besenov, Besenova, Pecsenyéd, Pecenic helynevek (2 Nyitra, 1 Trencsén, 2 Bars, 1 Hont, 1 Liptó, 1 Árva megyében), a Lévától északra fekvő Tolmács község és a Nagysurány melletti Tolmács puszta a besenyők, illetve a Tolmács besenyő törzs emlékét őrzik. De az említetteken kívül a csallóközi Csentefalva, Egyházaspáka, Géllé, Patony, Bodzafalva, Kis- és Nagy-Bodak, Bársonyos, Karcsa (a Csallóközben 11 ilyen nevű község

0

KAPU FÜ ZETEK 7 . Q


5

van), Töböréte, a Galgócz környéki Alsó* és Felső-Récsény, a Pöstyén környéki Nagykosztolány, a Privigye melletti Kis- és Nagy-Csausa, a Nagysurány melletti Csősz, a Bars megyei Taszár, Kis- és Nagy-Vezekény, a Hont megyei Palást, a Gömör megyei Beje, Almágy és a Zemplén megyei Bodrogszentes határába is telepedtek besenyők (Lackovits 1972, Belitzky 1937, Ha 1976, G yörffy 1990, Blaskovics 1991). Györffy (1963) szerint a Felvidék nagyobb folyóvölgyeiben, így a Hernád és Tárca völgyében magyarokon és kabarokon kívül besenyők is laktak. Blaskovics (1991) főleg Nyitra, Pozsony, Komárom, Bars, Hont, Sáros és Szepes megyéből sorol fel török eredetű helységneveket, melyek a kabarokkal vagy besenyőkkel hozhatók kapcsolatba. A már említetteken kívül a Csalló(köz), Imely, Szimő, Sári, Sáró, Bodok, Bodak, Bajka, Bajta, Vajta, Berencs, Bőd, Csiliz és Behynce vannak említve. Belitzky (1937) a Felvidéken a Sur (Pozsony megyében két magyar és négy szlovák többségű Sur község van), Jóka, Losonc, Töbör-(Ete) helységeket is besenyő eredetűnek tartja és rámutat arra is, Solt fejedelem a Vágtól nyugatra fekvő területeket önként csatlakozott besenyőkkel telepítette be. A honfoglaló és Árpád-kori magyarság katonai segédnépeire utaló további felvidéki helységek: A Nagyszombat melletti Zavar (a csuvasos török jellegű Zuárd-Zovárd nem zetségnévből), a székelyekre utaló Malacka környéki Kis- és Nagy-Lévárd, a Morva folyótól keletre fekvő Székelyfalva (Sekule), Sasvár, valamint a Kis-Kárpátok és a Morva folyó közötti Detrekőcsütörtök, Detrekő-Szentmiklós, Detrekő-Szentpéter, Detrekő-Váralja helységek vonatkozásában azok szlovák kezdetű "Plavecky" neve őrzi a török eredetűnek ta rto tt katonáskodó réteg emlékét (Belitzky 1972), ugyanis a szláv nyelvű népek a török vagy töröknek ta rto tt etnikumokat "plavec"-nek vagy "polovec"-nek nevezték. Sok adatot tudunk a felvidéki gyepűk helyeiről és az azokat védő népességekről. A Vág völgyében az első gyepű Pöstyéntől északra volt, az itteni botfalui, zsolnafalui őrök székelyek voltak, de gyepűőr népességekre utal Őrvistye és Sztrázsa neve is. Botfalun és Zsolnafalun a székely eredetű lakosság nyomai még a XVII. században is kimutathatók voltak. A Nyitra mentén az első gyepű a Pecsenyéd, Nyitra-Zsámbokrét, Kolos vonalon volt. A gyepű mögötti Kovárc faluban kabarok telepedtek le, a Nyitra melletti Kalász pedig a kabarok "káliz" rétegének emlékét őrzi. Nem lehet véletlen a Nyitra menti első gyepű vonalában fekvő, besenyőkre utaló Pecsenyéd. A XV.-YVI. századi jobbágynevek a Vág és a Nyitra között csak csekély számban tűntetnek fel szlovák népességet, viszont az alsójattói régészeti lelet azt bizonyítja, a magyarok és a szlovákok békésen együtt éltek és keveredtek egymással (Fügedi 1938). Az Árva megyei Alsó-Kubin környéki Besenov (jelenleg Záskalie) neve (Györffy 1990) arra utalhat, hogy a Felvidék északnyugati részében a gyepű e vidékig tolódott ki. A Garam mentén a belső gyepű Léva környékén volt, Belitzky (1972) e várostól 7 km-re délre, illetve délkeletre fekvő Óvárt és Vámosladányt említi pontjaiként és hivatkozik az északkeleti irányból Hontbesenyőd (Pecenic)

Q

K A P U F Ü Z E T E K 7. ( |

Henkey Gyula

6

felől jövő elágazásra. A belső gyepű folytatódott a Lévától 8 km-re északnyugatra eső Tolmácsnál, nyugati bástyája pedig a szintén besenyő eredetű Kis- és Nagy-Vezekény volt (Belitzky 1937). E belső gyepű vonalához valószínűleg kapcsolódott a Léva és Tolmács közötti Garamkeszi, a Vámosladánytól 3 km-re északra eső Varsány és a mellette fekvő Kis-Kér is. A Varsány helynév a kabarok alán rétegével hozható kapcsolatba (Györffy 1983), de a Ladány helynév is a gyepűk mentén gyakori (Györffy 1959). A Garam menti második gyepűt Belitzky (1972) a zólyomi részeken, kelet felé Viglas (Végles!) vonalában említi, míg Zólyomtól nyugatra hasonló távolságra volt Felsőbesenyő. Zólyom és Végles között Nagy-Szalatna mellett volt "Herenvölgy", ahová a kabar eredetű Herény nemzetség egyik ága telepedett (Herényi 19751976). A Garam menti gyepűknek észak felé való lehetséges további kitolódására nézve a Liptó megyei Rózsahegytől 10 km-re keletre fekvő Besenyőfalu (Besenova) nyújthat támpontot, a Liptószentmiklóstől 7 km-re délkeletre fekvő Magyarfalu pedig magyar népesség emlékét őrzi. A gömöri-szepesi tájakon fokozatosan tolódtak ki a gyepűk észak felé. Az első gyepű emlékét Gömörben a jelenlegi Visnyó határában lévő Strázsa helység őrizte a Hanva nemzetség szállásai felett (Bakó 1989), melyek északon a Kálossa patakig húzódtak. Ebben a vonalban több török eredetű helységnév található, köztük a Balog patak melletti Bátka (bata - alászáll, elmerül - Barabás 1989), Uza-Panyit az uzok betelepedésére, míg a Beretke határában lévő Heren puszta és Herenerdő a kabar eredetű, gyepűőr Herény nemzetség itteni szállására és birtokára utal (Herényi 1975-1976). Gömör megye délnyugati részében Ajnácskő, Sőreg és Almágy szintén török gyökerű községek (Barabás 1989). A Tornaija környéki Kér és Keszi helynevek a honfoglaló törzsek itteni gyepűőr rétegének, a Beje helynév pedig a besenyők emlékét őrzi (Ha 1976). A gömöri második gyepű a Rozsnyótól 5 km-re délre fekvő Beréte vonalában volt. A gyepűk őrzését a gömörőrök látták el, akik nagyrészt kabar eredetűek voltak (Bakó 1989). A Lengyelország felé vezető út védelmére a gömörőröket Szepes megye déli részébe kellett átcsoportosítani. Belőlük alakultak ki a határvédő lándzsás nemesek csoportjai, Szepes megye középső részében, Csütörtökhely és a Poprád melletti Szék (Hozelec) körül (Bakó 1989), de egyik részük Belitzky (1972) szerint Sáros megye északnyugati részében, Plavnicán és Palócsán (Plavec-en) letelepedve védte a gyepűket. (A két község a lengyel határtól 10 km-re van.) Belitzky (1937) megjegyezte azt is, a lándzsás gyepűőrök között kabarokon kívül besenyők is feltételezhetők. Lezárva a felvidéki gyepűőrökkel kapcsolatos népesedés történeti adatokat, valószínűnek tartom, az itteni belső, középső és északi gyepűket nagyrészt kabarok és besenyők védték, a Vágtól nyugatra székely, Léva környékén és Gömörben pedig Kér és Keszi törzsbeli őrök telepei is kimutathatók. A 29 Csütörtökhely környéki köznemes, lándzsás népesség magyar nyelve a XVII. század végéig kimutatható, de később elszlovákosodtak (Bakó 1989).

Q

KAPU FÜ ZETEK 7 . 0


7

A Nyitra-szlávok egyik része a völgyek peremén együtt élt az északi folyóvölgyeket benépesítő magyar földműves családokkal, másik részük a Nyitra folyó felső folyásán és a Turóc völgyén keresztül a liptói medencébe húzódott vissza (Mályusz 1922). De a Kárpátmedence honfoglalás kori szláv nyelvű népei Tretyakov (1953) szerint nem voltak tiszta szlávok, kialakulásukban jelentős szerepük volt a közép-ázsiai eredetű, lovas népeknek, elsősorban az avaroknak (Eisner 1933). A XII.-XIV. század között a Kárpát-medence északi folyóvölgyeit magyar családok népesítették be, a XV. századi Knyiezsa-féle néprajzi térkép a Kisalföld északi felében a Nagyszombat, Galgóc, Nagy-Tapolcsány, Garamszentbenedek vonalig tiszta magyar lakosságot, a Morva folyó völgyében a Miava patakig, a Vág völgyében Vágbesztercéig, a Nyitra völgyében Oszlányig, a Garam völgyében Besztercebányáig, a Turóc völgyében Ruttkáig, keleten Eperjesig, Varannóig és a Vihorlát hegységig vegyesen magyarokat és szlávokat mutat ki (Szűcs 1982), de a szlávként jelölt területek közül Árva megyébe és Szepes megye északi felébe az Árpád-kor közepétől kezdve Dél-Lengyelországból érkeztek telepesek (Györffy 1962). Bár az oszmán-török hódoltság a felvidéki magyarokat csak részben és lényegesen kisebb mértékben érintette, mint a Duna-Tisza közieket, a kelet-dunántúliakat és a dél-tisztántúliakat, viszont a Felvidék szlovákok, ruszinok és németek által lakott területeire nem terjedt ki. Az oszmán-török katonaság kiszorítása után a korábban meg nem hódított területekről megkezdődött az összetömörült népességek jelentős részének vándorlása dél felé, de az egyes családok származását a nevek alapján megállapítani nem lehet, mert a XVIII.-XIX. században szlovákok magyar és magyarok szlovák névvel egyaránt szerepelhettek (Siracky 1963). Hozzájárult az elszlovákosodáshoz, hogy a Habsburgok a magyarokat rebelliseknek tartva, a telepítések során hátrányos megkülönböztetésben részesítették (Wellmann 1982). Az elszlovákosodás Nyitra és Kassa környékén volt a legnagyobb arányú. A XVIII.-XIX. században Nyitra megyében Cabaj, Felsőelefánt, Gimeskosztolány, Kislapás, Komját, Nagyemőke, Nyitra-lvánka, Salgó, Sempte, Szalakuz, Újlak, Üreg és Ürmény, Abaúj megyében Alsó-Olcsvár, Benyék, Bocsárd, Bölzse, Bukóc, Búzafalva, Hernád-Gecse, HernádGönyű, Hernád-Tihany, Hilyó, Kassa-Béla, Kassa-Újfalu, Királynépe, Koksó-Baksa, Miszlóka, Rás és Rozgony szlovákosodtak el (Borovszky 1896, 1898). II. Rákóczi Ferenc seregének 90%-a református volt (Köpeczi 1978), római katolikus magyarok nagyrészt csak egyes városokban és búcsújáró helyeken maradtak, ennek ellenére a földesurak nagy többsége a XVIII. században kényszerítette jobbágyait katolizálni, viszont a magyar katolikus papok nagyrészt hiányoztak. A jelenlegi Szlovákia területén 1910-ben 1.686.713 (57.63%) szlovák, 896.271 (30.62%) magyar, 196.958 (6.73%) német, 97.051 (3.32%) ruszin és 49.832 (1.70%) egyéb nemzetiségű élt, de még 1919-ben is 692.831 (23.50%) volt a szlovákiai magyarok száma. Az 1919-es szlovákiai népesség-összeírás szerint Dél-Szlovákiában a magyar lakosság

0


Henkey Gyula

8

787 községben érte el a népesség 10%-át, s ebből 505-ben 90% felett volt a magyarok aránya. E községek alkották mintegy 11.400 négyzetkilométeren a magyarság egységes települési területét. Ugyanakkor 13 városban is többségben volt a magyar lakosság, s ebből 6-ban aránya meghaladta a 90%-ot (Duray 1989). Csehszlovákiához lényegesen nagyobb terület került, mint amely demarkációs vonalban 1918. XII. 6-án Bartha Albert magyar honvédelmi miniszter, Hodza Milán csehszlovák követ és Vix alezredes, a budapesti antant misszió vezetője megállapodtak, mely szerint Dévény, Szentgyörgy, Bazin, Kissenkőc, Galánta, Verebély, Garamkovácsi, Bát, Hontnémeti, Litva, Lest, Losonc, Nyustya, Nagyrőce, Betlér, Szomolnok, Margitfalva, Tőketerebes, Gálszécs, Szobránc, Homonna, Mezőlaborc lett volna a magyarok által kiürítendő terület határa, Pozsony, Dunaszerdahely, Érsekújvár, Komárom, Léva, Ipolyság, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó, Kassa, Királyhelmec, Beregszász, Ungvár, Munkács, valamint az egész Kárpátalja magyar kézen maradtak volna (Popély 1995). Az első világháború után a felvidéki magyarságot több jelentős sérelem érte: 1. A földreform során a magyar nagybirtokok felosztásából magyar etnikai területeken is főleg szlovákok és morvák kaptak juttatást, a magyar szegényparasztság csak alig. 2. A legnagyobb nyomás azokra a kétnyelvű népességekre nehezedett, melyek az 1910-es népszámlálás során túlnyomóan vagy nagyobbrészt magyar anyanyelvűnek vallották magukat. 3. Masaryk elnöksége időszakában a csehszlovák hatóságok elsősorban a nyelvhatáron fekvő, Nyitra, Léva, Losonc, Kassa magyar jellegét kívánták megszüntetni, Pozsonyban pedig azt 20% alá szorítani. A legnehezebb helyzetben a nyitrai magyarok voltak. Nyitra városának a XIII. századtól maradtak fenn írásos dokumentumai. Ezekben az okiratokban szereplő személy- és földrajzi nevek túlnyomóan magyar jellegről tanúskodnak. Nyitra tágabb környéke a Galgóc-Appony (az utóbbi 20 km-re van Nyitrától északra) vonalig évszázadokig magyar, majd vegyes magyar-szlovák településterület volt (Palotás 1994). Az 1880. évi népszámlálás szerint a város háromnyelvű volt, szlovák, német (jiddis) és magyar, a lakosság 40%-a volt szlovák anyanyelvű, az izraelita vallásúak aránya 29% volt. 1910-ben az izraelita vallásúak több mint fele része magyar anyanyelvűnek vallotta magát és a mérleg nyelvét alkotta. 1910-ben Nyitrának 16.400 lakosa volt, ebből 59.4% magyar. A zsidóság magas arányát 1942-ig megtartotta, amikor a város 4300 és a környék 2000 zsidónak minősített lakosát a Hlinka-gárda kiszolgáltatta a németeknek (Gergelyi 1969). Nyitrát a szlovákok úgyszólván szent városuknak tekintették, mint a volt Nagy-Morva birodalom egyik székhelyét. Ez lehet az oka annak, hogy bár az 1921. évi cseh népszámlálás szerint Nyitrának még többezer magyar lakosa volt, nem lehetett ott helye magyar iskolának (Palotás 1994). A második világháború után a “ kassai kormányprogram" fő célkitűzése volt, hogy Szlo vákiából legkevesebb 200.000 magyart kényszerítsenek távozásra, a magyarok kitelepítéséhez

Q



9

azonban a békekonferenciát megelőző "Potsdami értekezlet" nem járult hozzá. Mivel Benesék a kitelepítéshez a nyugat támogatását elvesztették, céljaik eléréséhez a Szovjetunió segítségét igyekeztek megnyerni. A Szovjetuniónak érdeke volt Csehszlovákia elkötelezése stratégiai céljai megvalósításához (Tánczos 1996), ezért a "Szövetséges Ellenőrző Bizottság" elnökének, Vorosilov marsallnak a parancsára a magyar kormány kénytelen volt 1946. II. 27-én aláírni a magyar-csehszlovák lakosságcsere egyezményt. A magyar fél helyzete a lakosságcsere lebonyolításában kedvezőtlenebb volt, mert a magyarországi szlovák áttelepülők önként jelentkezhettek, Szlovákiából viszont ugyanennyi magyart kényszer alapján telepíthettek át Magyarországra. Csehszlovákia követelte százezer "háborús bűnösnek" minősített személy átvételét is, de a magyar kormány csak ezer ilyen személy és családtagjai befogadásába egyezett bele (Janics 1995). Háborús bűnössé nyilvánították azokat is, akik 1938 ősze, azaz az első bécsi döntés előtt tagjai voltak a legálisan működő, csehszlovákiai "Egyesült Magyar P ártina k. Bár a Magyarországon áttelepítésre jelentkezettek több mint fele visszalépett és csak 73.273 személy települt át, de a felvidéki magyarság vesztesége legalább 100.000 lehetett (Janics 1995). A Magyarországról áttelepültek mintegy fele nem tudott, vagy csak törve beszélt szlovákul. Például a Tolna megyei Gyönkről 9 telepes család érkezett a Komárom környéki Martosra (Zsittnyan 1988), holott 1910-ben Gyönkön csak egyetlen személy vallotta magát szlovák anyanyelvűnek. Míg Szlovákiából nagyrészt 10 kataszteri holdon felüli gazdákat, önálló iparosokat, kereskedőket és értelmiségieket telepítettek ki, Magyarországról túlnyomóan szegény családok települtek ki, jelentős részben anyagi jellegű ígéretek hatására. A határállomásokra ellátogatok megfigyelhették, a Szlovákiából kitelepített családok ingóságai gyakran fél szerelvényt kitevő vagonmennyiséget igényeltek, a betelepülő családok ritkán tartottak egynél több vagonra igényt (Tánczos 1996). 1991 és 1997 közötti dél-szlovákiai felméréseim során több helységben is beszéltem olyan áttelepültekkel, akik magyarnak vallották magukat, gyerekeiket magyar iskolába járatták, magyar misére, istentiszteletre jártak és felvidéki magyar őslakosokkal házasodtak össze. A kitelepítésen kívül 1946-47 telén a csehországi Szudéta vidékre való deportálás is sújtotta a felvidéki magyarokat, 44.000 magyart űztek el otthonából (Janics 1995), szállították őket fűtetlen vagonokban, gyakran - 10C fok körüli külső hőmérséklet mellett. A Csehországba deportáltak többsége ugyan az 1950-es évek elejéig hazatért, de egy részük továbbra is a Szudéta vidéken maradt (Tánczos 1996). Az elhurcoltak vagyonának visszaadásáról csak 1948 őszétől lehetett beszélni, de DélSzlovákiában 1949 közepén mintegy 10.000 még meg nem oldott, túlnyomóan magyar kisparasztokat érintő elkobzási eset volt (Janics 1995). Bár a 33 felvidéki helységben végzett felméréseim szerint egyes magyar családok elkobzott vagyonának ügyében még mindig nincs kedvező döntés, de tapasztaltam, a dél-szlovákiai magyarok az erdélyi és különösen a

Q


Henkey Gyula

10

kárpátaljai magyarokhoz képest lényegesen jobb körülmények között élnek. A viszonylagosan kedvezőbb gazdasági helyzet azonban nagyrészt a felvidéki magyarok szorgalmának, jó gazdálkodásának, szaktudásának az eredménye. Magyar kisgazdák nemcsak Közép-Szlovákia ipari városaiba, hanem Morvaországba is folyamatosan szállítanak első osztályú zöldséget, gyümölcsöt és bort, magyar iparosok pedig nemcsak helyben, hanem Közép- és ÉszakSzlovákiában is vállalnak szakmunkákat. A szlovákok többségét ugyanis nem az érdekli, hogy az iparos milyen nemzetiségű, hanem az, hogy a vállalt munkát szakszerűen végezzék el. Dél szlovákiai magyarok említették azt a veszélyt, mely abból adódik, hogy magyarok lakta területeken egyre nagyobb mértékben adják át mezőgazdasági feldolgozó üzemek tulajdonjogát Meciar pártjához közeli személyeknek, ami nemcsak azzal járhat, hogy az új tulajdonosok és részvénytársasági tagok idegenből hoznak munkásokat, alkalmazottakat, hanem azzal is, hogy a magyar kisgazdák jelentős részben ki lehetnek szolgáltatva az új tulajdonosok által szabott átvételi feltételeknek. A felvidéki magyarok politikai nézetei az 1994. VI. 27. és VII. 8-a közötti szociológiai felmérés eredményei alapján jól megismerhetők. A megkérdezettek az autonómia (43.3%) és társnemzeti (38.8%) formákat együtt 82.1%-ban jelölték meg a szlovákiai magyar közösség kívánatos együttélési formájaként. A kérdőív szerint a társnemzet a szlovák és magyar lakosság közötti egyenrangú partneri viszony lenne a törvényhozásban a legfelsőbb szinttől a legalsóbbig, míg a "kliensrendszer"-t (az államapparátus egyes posztjain megállapodás alapján magyar nemzetiségű tisztségviselők és hivatalnokok pozíciójának biztosítását) a megkérdezettek 9.3%-a választotta (Dobos-Gyurgyik 1994). Az egyre erősödő társadalmi és gazdasági leszorítás veszélyén kívül a felvidéki magyarság helyzetét az ideológiai és kulturális nyomás is nehezíti. A szlovák történetírás komoly erőket összpontosított "Nagymorávia" történeti problémáinak népszerűsítő bemutatására kellően nem igazolt adatokra hivatkozva. Ján Dekán történetileg tendenciózus felfogást képvisel és a volt Csehszlovákia IX. századi történeti előképét igyekezett megteremteni. Csehországot a Morvaföld 874 utáni természetes terjeszkedéseképpen tűnteti fel, holott Szvatopluk csupán a keleti frank császár hozzájárulásával terjesztette ki határát rövid időre a Cseh-medencére. Dekán a "M orvaföld" természetes terjeszkedését mutatta ki a Felső-Tisza vidékére, Abaúj, Borsod, Zemplén és Heves megyék területére is. Nincs azonban olyan forrás, mely szerint a Tisza vízvidéke morva uralom alá került volna. Feldebrő Aba Sámuel király (1041-1044) családjának temetkezési helye volt, Zemplént Anonymus szerint Laborc nevű bolgár vezértől foglalták el a magyarok. Valójában a Zemplén mellett a közelmúltban került elő egy magyar vezéri sír. Kifogásolható a Szvatopluk által 882-892 között meghódított területek feltűntetése a térképen, Kocel fejedelemségének a Dráváig, továbbá a morva uralomnak Szolnokig való kiterjesztése. Pribinát, a Nyitra-szlovák fejedelmét a 830-as évek közepén morvák űzték el,

Q

KAPU FÜ ZETEK 7 .

Q

Felvidéki magyarok népességtörténete és etnikai embertani képe 11 amikor elfoglalták Nyugat-Szlovákiát, azonban Pribina és fia Kocel a Dunántúlon német hűbérbirtokot kapott. A Dunántúl egésze Nagy Károly hódítása (809 körül) után a frank birodalomhoz tartozott (Györffy 1986). Peter Ratkos Györffy Györgyöt azért bírálta, mert Györffy a Garam folyót tartja "Nagymorávia" keleti határának és végképp elutasítja azokat az elméleteket, amelyek a volt Csehszlovákia területén kívül keresik a nagymorva állam központi részét (Szarka 1986). A kútfőkből ugyanis két Morávia tűnik elő, Püspöki Nagy Péter (1986) szerint a kisebbik azonos a későbbi Morva őrgrófsággal, míg Szklenár György pozsonyi jezsuita történész már 1784-ben arra a következtetésre jutott, hogy Szvatopluk országa kezdetben Belgrád mellett volt. (Belgrádtól délkeletre is van Morava nevű folyó.) Matús Kucera egyrészt "Nagymorávia" határát az Ung forrásvidékéig tolta ki, másrészt a szlovák nemzeti individualitás (egyéniség) alapkövét a VII. századi "Samo-féle birodalom" történeti gyökereihez vezeti vissza és a Samo-féle szláv törzsszövetség központját a IX. századi Nyitrai fejedelemség területével igyekezett azonosítani, holott a "Samo-féle birodalom" nyilvánvalóan védelmi szövetség funkcióját volt hivatva ellátni. Kucera szerint nem véletlen, hogy a Samo-féle birodalomtól "Nagymorávia" felbomlásáig tartó időszak a szlovákok nemzeti történeti fejlődésének szilárd alapjait rakta le és a szlovákok “ Nagymorávia" bukása után is modern nemzetté tudtak válni (Szarka 1986), holott a szlovák nemzeti öntudatra ébredés a XVIII. század végén kezdődött és Nyitra volt az egyik központja, ahol 45 taggal szlovák tudós társaság működött, tagjai csaknem mind papok voltak (Palotás 1994). Az említett szlovák vezetők délibábos ábrándjainál azonban lényegesen nagyobb mértékben sértik a felvidéki magyarok nemzeti érzését és egyben a történeti tényeket is egyes szlovák politikusok és egyes szlovák vezetők azon félhivatalos n yilatkozatai, melyek szerint a dél-szlovákiai magyarok elm agyarosított szlovákok leszármazottai lennének. (E félhivatalos nyilatkozatok elutasítását támasztja alá, hogy a Kapu folyóiratban, Budapesten "Magyarok és szlovákok származásának közös gyökerei" címmel megjelent cikkemet - Henkey 1994 - rövidített formában már 1994-ben közölte a Pozsonyban megjelenő IFI magyar folyóirat, de "A dél-szlovákiai magyarok nem elmagyarosított szlávok" fejléccel.)

0


Henkey Gyula

12

Az embertani vizsgálat és feldolgozás módszere A mérteket Martin technikájával (Martin-Saller 1957-1966) vettem fel, a szemszínt a MartinSchulz szemszíntábla, a hajszínt a Fischer-Saller hajszíntábla alapján rögzítettem. Az egyes embertani jellegek elemzését a 24-60 éves korcsoport adatai alapján végeztem el, a típusok megoszlásánál a 18-23 és a 61-70 évesek meghatározásait is figyelembe vettem.

A főbb embertani jellegek elemzése Testmagasság. A felvidékimagyar férfia k és nők átlagos termete egyaránt magas, jelentősen nagyobb az általam 1956és 1997között vizsgált összes magyarok átlagánál, m ely férfia kná l 170.00 cm, nőknél 1 57 .8 7 cm. (Magas a term et férfia kná l 170, nőknél 159 cm -tőlkezdve.) A vizsgált felvidéki m agyar népességek közül m indkét nemnél a perediek a legmagasabbak ff. 175.16 cm, n. 163.08 cm), legkevésbé magasak pedig a Zobor vidéki fé rfia k (171.45 cm) és a bodrogszentesi-kisgéresi nők (158.70 cm). A term et átlagát azonban a mérés időpontja is befolyásolja, m ert Európában az átlag folyam atosan emelkedik, Magyarországon a soro zottaknál az 1937-ben születettektől kezdve évi 0.4-el (Véli 1967), a felvidékieket pedig 1991 és 1 997közö tt vizsgáltam. Ha azonban külön figyelembe vesszük az általam 1990 és 0 99 7 között felm ért 24-60 éves m agyarok átla ga it (f. 1 72.24cm, n. 160.15 cm) is, ezekhez képest a felvidéki fé rfia k 2 .0 5 cm-rel, a felvidéki nők 1.07 cm -rel magasabbak, viszont a 19 éves felvidéki fiú k termete 1942-ben is m integy 2 cm-relnagyobb volt a magyar átlagnál (Rosztóczy 1942). A 24-60 éves p alócföldi szlovákok átlaga férfia kná l 169.00 cm, nőknél 157.19 cm (Henkey 1985), a Tronicek á lta l szlovákiai városokban m ért 20-50 éves fé rfia k átlagai 170.5 és 171.9 cm közöttiek (Suchy 1978). Tájékoztatásként említem, Duna-Tisza közi felméréseim szerint a 24-50 éves fé rfia k 0.66 cm-rel, a 18-23 évesek pedig m integy 2 cm -rel voltak magasabbak, m int a 24-60 évesek (Henkey 1975). A fe j és az arc m éretei. A felvidéki magyar fé rfia k és nők feje enyhén hosszú év egyben széles. Az előbbi a m agyar átlagnál (f. 188.22mm, n. 179.32mm) nagyobb, az utóbbi férfiaknál a 160.32 mm-es m agyar átlagnál nagyobb, nőknél a 154.05mm-es átlagnál némileg kisebb. A járom ívszélesség férfia kná l a magyar átlagnál (146.30 mm) kissé nagyobb, nőknél annál

Q

KAPU FÜ ZE TE K 7 .

Q

Felvidéki magyarok népességtörténete és etnikai embertani képe 13 (139.32 mm) némileg kisebb. A felvidéki magyar fé rfia k szélességi m éretei feltűnően nagyok az oroszok és más európai népek átlagához képest. Az orosz fé rfia k fejszélességének átlaga 154.50m m ,ajárom ívszé/ességüké 1 40 .6 mm, az állkapocsszög/etszé/ességüké 107.9 mm, a nők á tla ga it Búnak (1976) nem közölte, viszont a palócföldiszlovákok, a d éf somogyi horvátok és a Baja környéki bunyevácok e m éretei m indkét nemnél a m agyar átlaghoz közeliek (Henkey 1993b). A felvidéki magyarok arcmagassága a 121.26 mm-es m agyar fé rfi és a 111.39 mm-es m agyar n ő i á tla gg al csaknem teljesen megegyező, a palóc fö ld i szlovákoké is közeli (f. 120.6 mm, n. 111.21 mm), viszont a szlovákiai városokban vizsgált férfiaké némileg alacsonyabb, 118.1 és 120.5mm közötti(S uchy 1978). A felvidéki magyarok fejjelzője rövid, m indkét nemnél csaknem azonos a m agyar átlaggal ( t 85.22, n. 85.95), közel á ll a p aló cfö ldi szlovákok (f. 85.74, n. 86.40), a Baja környéki bunyevácok (f. 85.30, n. 86.17) és a d é fsom ogyi horvátok (87.07, n. 86.64) átlagaihoz, a szlovákiai városokban 8 4 .7 és 85.3 közötti, az orosz férfiaké pedig igen jelentősen eltérő, 81.4. (Rövid a fejjelző férfia kná l 81, nőknél 82-től.) Arcjelző. A felvidéki magyarok arcjelzöje m indkét nemnél széles, közel á ll a m agyar (f. 83.00, n. 80.85), a palóc fö ld i szlovák (f. 82.45, n. 79.78), dél-som ogyi h orvát (f. 82.77, n. 79.98), kisebb mértékben a Baja környékibunyevác (f. 83.88, n. 81.05) átlaghoz, a szlovákiai városokban vizsgált férfiaké is hasonló, 8 2.8 és 84.4 közötti. Az orosz fé rfia k arcmagasságát nem az orrgyöktől, hanem a szem öldöktől m érték, ezért az átlagok nem összehasonlíthatók. (Széles az arcjelző az arcmagasság szabályos mérése esetén férfia kná l 84, nőknél 81 a la tt.) Orrjelző. A felvidé ki m agyarok orrjelzője m indkét nemnél keskeny, bár némileg kisebb mértékben, m inta 67.28-as magyar fé rfié s a 66.07-es magyar női átlag. A palócföldi szlovákok (f. 68.37, n. 66.30) és a dél-somogyi horvátok (f. 68.11, n. 67.36) á tla ga i eléggé közeliek, a Baja környékibunyevácoké viszont a nagyobb orrmagasság m ia tt keskenyebb (f. 65.76, n. 64.34). Az oroszoknál az orrmagasságot nem az orrgyöktől, hanem a szem öldöktől mérték. (Keskeny az orrjelző m indkét nemnél 70 a la tt.) Járom csont alakja. Az előreálló járom csont az egyik keleti eredetű örökségünk, m ely az őslakos eredetű népességeknél a magyar átlagnál (f. 66.6% , n. 69.2% ) nagyobb arányban észlelhető és ez a felvidékiekre is érvényes. Az előreálló forma a p aló cfö ldi szlovákoknál is többségben van (f. 52.4% , n. 64.0% ), előfordulása a dél-som ogyihorvátoknál (f. 70.3% , n. 81.9% ) az igen nagy felvidéki gyakoriságot is megközelíti. A közép-ázsiai kazakóknál csak az előreálló forma észlelhető (Iszmagul 1982). H om lokprofil. A felvidéki magyaroknál a meredek homlok a magyar átlagnál (f. 88.0% , n. 94.2% ) nagyobb arányban volt meghatározható. E forma gyakorisága a palócföldi szlovákoknál (f. 84.5% , n. 90.0% ) m egközelíti a m agyar átlagot.

Q

K A P U F Ü Z E T E K 7.

Q

Henkey Gyula

14

O rrprofil. Felvidéki magyar fé rfia kn á l konvex, egyenes, konkáv, nőknél egyenes, konvex, konkáv az előfordulás sorrendje. Akonvex forma gyakorisága a m ag á ll ff. 43.2% , n. 27.2% ) a palócföldiszlovákok f.2 3.3% , n. 17.1% ) és a dél-som ogyihorv (f. 68.7% , n. 45.8% ) között, az oroszoknál viszont feltűnően kis ará16.3%, n. 7.0%). O rrhát kiemelkedése.Etekintetben a felvidéki magyaroknál a közepesen kiemelkedő forma van nagy többségben, m ely az összes m agyaroknál közeli arányban 73.6% , n. 87.5% ) észlelhető. A közepesen kiemelkedő orrhát a p aló cfö ldi szlovákoknál ff. 90.3% , n. 94.6% ) nagyobb, a dél-somogyihonátoknál (62.5% ,n. 20.8% ) kisebb mértékben volt meghatározható, az előbbieknélaz erősen kiemelkedő forma kisebb, az utóbbiaknál ennek nagyobb előfordulása m iatt. Tarkó p ro filja.A felvidéki magyarok többségénél a tarkó enyhén domború. Ez a form a férfia kná l némileg kisebb, nőknél enyhén nagyobb arányban volt észlelhető náluk, m int a magyar átlag (f. 67.4% , n. 79.2%). Az enyhén domború form a p alócföldi szlovák fé rfia kn á l 70.9%-ban, nőknél 72.1% -ban volt meghatározható. Szemszín.Felvidékimagyaroknálm indkét nemnélsötét, kevert (zöldes), világos az előfordulás sorrendje. A söté t szemszín férfiaknálrelatív, nőknélabszolút többségben van és kissé nagyobb arányban észlelhető náluk, m int a magyar átlag (f. 43.5% , n. 49.8% ). A söté t szemszín a palócföldi szlovákoknál kisebb (f. 30.0% , n. 39.6% ), a dél-som ogyi horvátoknál (f. 54.7% , n. 63.9% ) nagyobb mértékben volt meghatározható. E tekintetben az oroszok igen jelentős mértékben eltérnek, m ert náluk a söté t szemszínárnyalatok fé rfia kn á l5.1 %-ban, bán voltak észlelhetők (Búnak 1976). Hajszín. A felvidékimagyaroknál a barna-fekete hajszínárnyalatok még nagyobb mértékben észlelhetők, m int a m agyar átlag (f. 97.7% , n. 96.9% ). A barna-fekete hajszínek a p aló cfö ldi szlovákoknál némileg kisebb (f. 94.2% , n. 92.8% ), a dél-som ogyi horvátoknál még kissé nagyobb (f. 100.0%, n. 98.6% ) arányban észlelhetők, m int a felvidéki m agyaroknál (99.4% , n. 98.6% ). A barna-fekete hajszínek gyakorisága orosz fé rfia kn á l 68.0% , orosz nőknél 62.5% (Búnak 1976).

A Howells-féle szigma ráció A 2 4 -6 0 évesfelvidékim agyar fé rfia k m éreteivel ésjelzőivel kapcsolatban kiszám ítottam a szigma rációkat (Thoma 1956), azaz a méretek ésjelzők szórását az egész em beri fa j megfelelő

0

KAPU FÜ ZETEK 7 .

Q

Felvidéki magyarok népességtörténete és etnikai embertani képe 15 szórásának százalékában fejeztem ki. A 9 m éret átlagos szigma rációja 93.50, közepesen homogén (egyöntetű), a 3 jelzőé 82.10, erősen homogén (20. táblázat).

A Hiernaux-féle antropológiai statisztikai számítások E szám ításoknál az a lá b b i je lle g e k e t vettem figyelem be: testm agasság, fejhossz, fejszélesség, járom ívszélesség, m o rfo ló g ia i arcm agasság, á/lkapocsszögletszé/esség, orrmagasság, fejjelző, arcjelző, előreálló járom csont, meredek homlok, konvex orrhát, erősen kiemelkedő orrhát, enyhén domború tarkó, söté t szemszín és barna-fekete hajszín. 16 jelleg összehasonlítása esetén 6 2 5 az átlagos távolság. E szám ítások szerint a felvidéki őslakosok a közép-dunántúli, nyugat-dunántúli és tiszántúli őslakosokhoz állnak közel és a kiskunoktól térnek e l a legnagyobb mértékben (21. táblázat), de a palóc fö ld i szlovák fé rfia k még nagyobb mértékben különböznek (2059) a lakócsaib orv átoktól, a szlovák nők pedig a bolhóih orvátoktól (2097-Henkey 1990).

Típusok megoszlása A vizsgált felvidéki magyarok között négy típusnak, a turanidnak (43.0% ), a pam írinak (17.8% ), a dinári-keleti dinaroidnak (7.0% ) és a ke le ti m editerránnak (4.9% ) van jelentősebb szerepe. A legnagyobb arányban észlelhető turanid típuson belül az a lfö ld i változat (7-14. kép) gyakorisága a legnagyobb, melyre a felvidéki m agyaroknál túlnyomóan a magas, esetenként az igen magas vagy nagy közepes term et (a felvidéki magyaroknál minden típus és változat á tlaga m integy 2 cm -re! magasabb, m in t a Duna-Tisza közén és a Palóc földön, am i összefüggésben lehet a későbbi időpontban tö rté n t méréssel), a fe j nagy m éretei m ellett rövid-túlrövid fejjelző, széles-igen széles, középmagas arc m ellett széles arcjelző, enyhén vagy közepesen előreálló járom csont, meredek homlok, közepesen kiemelkedő, egyenes vagy enyhén konvex orrhát, enyhén domború tarkó, söté t vagy kevert (zöldes) szemszín és barna-fekete hajszín a jellem ző. E változaton belül a 7-9. képekkel m utatom be azt a form át, m elyet Bartucz

0

K A P U F Ü Z E T E K 7. 0

Henkey Gyula

16

(1938) "A lfö ld i erős turanidjellegger-nek nevezett és m ely szerintem átm enet az a lfö ld i és az észak-kazakisztáni turanid változat között. A korábban erősen andronovóijellegűnek nevezett észak-kazakisztáni változatnál (3-6. kép) a term et magas, esetenként igen magas, a fe j m éretei még kissé nagyobbak, m int az a lfö ld i változatnál, az arc még szélesebb, a járom csont teste nagyobb, közepesen előreálló, az orrhát gyakran a közepesnél gyengébben kiemelkedő és a g/abella a közepesnél erősebben fe jle tt. R itkán, de a m agyar átlagnál kissé gyakrabban észlelhető a felvidékieknél az erősebben m ongoloid je lle g ű változat (1. kép) és a turanid középtípus (2. kép). Igen gyakori a turano-pam íri átm eneti forma (15-24. kép). A turanid típusba sorolt kevert alakok közül a turanid + d in á rit a 42., a turanid + kele tb a ltit pedig a 47. képekkel m utatom be. . A p am íri típus markáns formájára a nagy közepes vagy magas term et, a fe j kis m éretei m ellett túlrövid-rövid fejjelző, közepes vagy enyhén széles, enyhén magas arc m ellett közepes vagy keskeny arcjelző, lekerekített járom csont, meredek homlok, a közepesnél erősebben kiemelkedő, konvex vagy egyenes orrhát, enyhén domború vagy lapos tarkó, söté t vagy zöldes szemszín és barna-fekete hajszín a jellem ző. A 32-34. képeken látható, pam iroidnak je lz e tt személyek állnak közel a fe n ti leíráshoz. Lényegesen gyakrabban észlelhető a felvidékieknél a pam iro-turanid átm eneti forma (26-31. kép), m elynél a term et átlagban magasabb, az arc szélesebb és a járom csont is enyhén vagy közepesen előreálló. A pam íri típusba sorolt kevert alakok közül a 45. képekkel a pam íri + előázsiait m utatom be, mely a Duna-Tisza közén, főleg a kiskunoknál gyakori (Henkey 1993a). A dinári-keleti dinaroid típusba sorolt 7.0% felvidéki magyarból 3.1 % á ll közel a balkáni dinári (a magyar átlag is 3.1 %) és 3.9% a keleti dinaroid (a magyar átlag 2.6% ) változathoz. A balkáni dinárira a magas-igen magas termet, a fe jközepes méreteim ellett túlrövid-rövid fejjelző, középszéles vagy enyhén széles, igen magas arc m ellett keskeny arcje/ző, előre keskenyedőjáromcsont, férfiaknál félmeredek, nőknél meredek homlok, erősen kiemelkedő, konvex orrhát, lapos tarkó, sötét vagy zöldes szemszín és barna-fekete hajszín a jellemző, de a szávai és nór helyi form áknál a szemszín világos. A 37. képekkelbem utatott fé rfiá llközela fe n tileíráshoz. A felvidékimagyaroknálgyakoribb a keleti dinaroid változat (35-36. kép), melyet a grúz antropológusok kaukázusinak neveznek (Natishvili-Abdushelishvili 1960), melynéla term et és a fejjelző hasonló, de a fe jméreteinagyobbak, az arc szélesebb, kevésbé magas, a járom csont enyhén előreálló, az orr konvexitása pedig nem a csontos o rr középső vagy felső részében, hanem annak alsó harmadában, vagy csak a porcos orrban kezdődik. Ha azonban a balkáni dinári turaniddal, pam írival, előázsiaival, vagy ezek kombinációjával keveredik, a keleti dinaroidhoz hasonló jellegegyüttes jöh e t létre, ezért a mindkét változathoz kötődő egyéneket egyenlő arányban osztottam meg e kettő között. A Felvidéken gyakori keleti dinaroid + turanid kevert form át a 43. képekkel mutatom be.

0


Felvidéki magyarok népességtörténete és etnikai embertani képe 17 A 4.9% -bán kim uta to tt ke le ti m editerrán típuson belül a kaszpi változat 3.0% -ban volt m eghatározható (a m agyar átlag 2.5% ), a pontusi és irá n i változatok a felvidéki m agyaroknál csak elvétve voltak észlelhetők. A kaszpi változatra (38. kép) a magas, esetenként az igen magas term et, a fe j nagy m éretei m ellett közepes vagy hosszú fejjelző, középszéles, magas arc m e llett közepes vagy keskeny arcjelző, leke re kített járom csont, meredek homlok, a közepesnél erősebben kiemelkedő, konvex vagy egyenes orrhát, erősen domború tarkó, sötét szemszín, fekete vagy mély sötétbarna hajszín és enyhén barnás bőrszín a jellem ző. A kaszpi válto za t a fe lv id é k i m agyaroknál, főleg a V ágtál és a Vág-Dunától nyugatra gyakori, nagyobbrészt turaniddalkevert formában (44. kép) volt észlelhető ésjelentős mértékben kötődik a besenyő eredetű m agyar őslakos népességekhez, az Észak-Bodrogközben nem vo lt meghatározható. A ritkábban előforduló típusok közül az alpit_ a 40., a lapponoidot a 39., a mongoloidot a 41. képekkel m utatom be. A főleg a Duna■Tisza közén gyakori előázsiai (a m agyar átlag 5.3% ) és a telepes palócoknál jelentős ke le tba lti (a magyar átlag 4.5% ) a felvidéki m agyaroknál jellegzetes formában nem voltak észlelhetők. Az előázsiai + turanid kevert forma a 46., a kele tb a lti + m ongoloid kevert alak a 48. képeken látható. A turanid és a pam íri típus igen jelentős felvidéki gyakorisága m ia tt fontos vázolni ezek kialakulását. A turanid típus a Közép-Ázsiában a bronzkor óta őshonos, europoid jelle gű andronovói típus és keletről érkező mongoloidok összeolvadásából a la kult k i (Ginzburg 1966/ úgy, hogy az andronovói volt az alap réteg és a mongoloid a másodlagos (Iszmagul 1970). A pam íri típus Ginzburg (1966) szerint Közép-Ázsia délkeleti részében az andronovói típus "finom odásából", egy (keleti) m editerrán változat rövidfejűvé válásából és e ké t ú j forma keveredéséből jö tt létre. M e rt m ind a turanid, m ind a pam íri típus kialakulásában jelentős szerepe volt az andronovói összetevőnek, a két típus k ö z ö tti átm eneti form ák a m agyaroknál általában (Henkey 1993a) és különösen a felvidékieknél (15-31. kép) jó l m egfigyelhetők.

Népesedéstörténeti és etnogenetikai összefüggések A honfoglaló magyaroknál a turanid és a pam íri volt a ké t leggyakoribb típus (Lipták 1958) és az általam vizsgált 3 2.89 9 kárpát-m edencei m agyar közül a felvidékiek azok közé a népességek közé tartoznak, akiknél a közép-ázsiai réteggel kapcsolatba hozható fe n ti két

Q


Henkey Gyula

18

típus a legnagyobb m értékben m utatható ki, az előbbi a magyar átlaggal szemben 43.0% -ban, az utóbbi az összmagyar 12.0%-hozképest felvidéki m agyarok továbbijelentős keletijellegegyüttesei is észlelhetők voltak, a kaukázusi oszétoknál jelentős ke le ti dinaroid, m elyet a grúz antropológusok kaukázusinak neveznek (N atishvili-Abduselishvili1960), 3.0%-banpediga k kaszpi, de a m ongoloid aránya is megegyező a 0.9% -os magyar átlaggal (Henkey 1998). A felvidékimagyaroknál a közép-ázsiaieredetű típusok (turanid, pam íri, kaszpi, mongoloid) együtt 64.7% -ban, a kaukázusi jellegegyüttesek (ke leti dinaroid, előázsiai) 5.8%-ban, a finnugor form ák (uráli, iapponoid és a keletbeli finnugor alakjai) 3.7%-ban, a régi szláv jellegegyüttesek (északi, cromagnoid és a kele tba lti ré g i szláv form ái) 0.7% -ban voltak m eghatározhatók. A vogulokra és osztjákokra jellem ző u rá li típusba egyetlen felvidéki magyar sem volt soro A magyarság közép-ázsiai eredetű rétegére utaló típusok túlsúlyának (64.7% a 46.8% -os m agyar átlaghoz képest), a finnugor form ák nagy csökkenésének (3.7% a 4.6% -os m agyar átlaggal és a honfoglalóknál kim u ta to tt 15.7% -kal szemben) és a ré g i szláv jellegegyüttesek teljesen jelentéktelen előfordulásának (0.7% az összmagyar 2 .1%-hoz képest) főbb okai: 1. A honfoglaló m agyarok és utódaik igen nagy mértékben népesítették be a jelenlegi DélSzlovákia területét, különösen a D unától északra eső kisa lföld iés az észak-bodrogközi vidékek azok, ahol igen sok X. századi és XI. század e le ji magyar tem etőt tá rta k fe l 1994), ső t a Nyitra-Galánta-Komárom háromszögben X. századimagyar h atalm i központot is igazolták a régészeti leletek (Szabó 1983).

2. László Gyula (1982) szerint a későavarnak is nevezett avar k o ri onogurok jelentős számban élték meg a m agyar honfoglalást, a Csallóközben a honfoglalás korában még la k o tt avar telephelyek védőgyűrűt alko tta k a M egyer törzs nemzetségeinek szállásai kö rü l és ezek la k ó i összeolvadtak a m agyarsággal (Tánczos 1997). 3. A honfoglalás után a Kárpát-medencébe beköltöző besenyők, uzok, kunok, jászok gyarapították a közép-ázsiaieredetű réteget (Bartucz 1938), finn-ugor eredetű nép pedig m ár nem érkezett a tö rté n e ti Magyarország területére. 4. A honfoglalás k o ri kárpát-m edencei szláv nyelvű népek nem voltak tiszta szlávok (Tretyakov 1953), kialakulásukban jelentős szerepük volt a közép-ázsiai eredetű népeknek, főleg a /ké ső/ avaroknak (Eisner1933). 5. A XII.-XIV. század között magyar földműves családok telepítették be a Kárpát-medence északi folyóvölgyeit, a kik étől a N yitra-szlávok jelentős része a N y Turóc völgyén keresztül fokozatosan a lip tó i medencébe húzódott (M áiyusz 1922). A szláv nyelvű réteg m ásik része helyben m aradt, a Vág völgyében Beckó és Vágbeszterce között, a N yitra völgyében Appony és Oszlány között, a Turóc völgyében R uttkáig, a Garam völgyében

0

KAPU FÜ ZETEK 7. Q

Felvidéki magyarok népességtörténete és etnikai embertani képe 1 9

Garamszentkereszt és Besztercebánya között együtt é lt a 1982). X. századi és XI. század e le ji magyar vagy túlnyomóan m agyar 114 tem ető közülpl. Felsőjattón, Ógyallán, Ondrohón, Szomolányban,Zsitvabesenyőnmás etnikum okjelenléte is kim utatható, de nem lehet véletlen, hogy a m ai felvidéki magyaroknál a ré g i szlávoknál gyakori form ák csak 0.7%-ban m utathatók ki, m ert azok a VIII.-Xszázadi, szlo csak 32%-ban voltak kim utathatók és a leggyakoribb típus a m editerrán volt náluk 1965), m ely évezredekkel a szlávok beköltözése előtt, a csiszolt kőkorban abszolút többségben volt a Kárpát-medencében (Bartucz 1938). Az Árpád-kor közepétől kezdve fehér horvátok (délilengyelek) telepedtek le Árva megyében és Szepes megye északi felében (G yörffy 1962), a kik elszlovákosodtak, de ezek beolvadása nem növelhette jelentősebben a szlovákoknál a ré g i szláv jellegegyütteseket, m ert Dél-Lengyelországban a Katowice-Lublin vonaltól délre ma

is a finn-ugorokkal kapcsolatba hozható lapponoid típus előfordulása (39.0-46.1% ) a legnagyobb (Bergman 1978). E vidékek ősinépességére a fésűs kerámia kultúra volt a jellemző, m ely a finn-ugor népekkel hozható kapcsolatba (M ark 1970) és akikre Fehéroroszországból és Északkelet-Lengyelországból, a szláv őshazából érkezők rátelepedtek. A z utóbbiak valószínűleg azé területeken 24.8-28.1%-ban kim utatott északinak nevezett típussal (Bergman 1978) azonosíthatók, viszont az előázsiaiként kim uta to ttjellegegyüttes a szarmata, besenyő, ta tá r eredetű lengyelországikatonai középréteg kele ti elemeire vezethető vissza, előfordulása 15.3 és 20.6% kö zö tti (Bergman 1978). B ár 1991 és 1994 között felvidéki em bertani felméréseim alapján is cáfolható volt az a feltevés, hogy a dél-szlovákiai magyarok elm agyarosított szlávok leszárm azottai lennének (Henkey 1994). Az ezt követő csallóközi, m átyusföldi és Ipoly m enti vizsgálataim tovább erősítették azt az embertani képet, m ely szerint a felvidékimagyarok a kárpátaljaiakkal együtt leginkább őrizték meg a m ai falusi és mezővárosi magyar népességek közül a közép-ázsiai (törökös) réteg em bertani jellegeit, a ré g i szláv form ák az 1%-ot sem érik e l náluk, de a szlovákok többségét kitevő, SasvárVágbeszterce-Beszterc vonaltól délre eső folyóvölgyekben élő szlovákok származásának gyökerei is nagyobbrészt a honfoglalás e lő tti későavar és szarmata, valam int a honfoglalás u tá ni magyar, kabar(magyar) és besenyő beolvadásra vagy keveredésre vezethetők vissza. A Boszniában, Montenegróban, Közép-Horvátországban és Nyugat-Szerbiában g ya kori balkáni d in á őslakóival, az illírekkelés a nyugati dákokkalhozható kapcsolatba (Bartucz 1938). Szlovákokat az Aszód m e lle tti Vácegresen (régebbineve "Z sidó" volt) és a Salgótarján környékiLucfalván vizsgáltam. A magyarokhoz a vácegresiek állnak közelebb, akik ősei a XVIII. században azon szlovákok lakta területekről érkeztek, ahol a XV. századi Knyiezsa-féle néprajzi térkép szerint magyarok, vagy magyarok és szlávok vegyesen laktak, m íg a lucfalvaiak felm enőiÁrva, Liptó,

0


Henkey Gyula

20

Turóc és Zólyom m egyéből telepedtek át. E ké t szlováknak ta rto tt községben a ré g i szláv ie/legegyiittesek 10.3%-ban, a finnugor form ák 10.6%-ban, a törökös típusok 28.5% -ban voltak észlelhetők, az utóbbiak a vácegresieknél több m int kétszeres arányban, m in t a lucfalvaiaknél {Henkey 1985). A ré g i szláv jelle ge g yü tte sek éppen a vizsgált fe lvid é ki magyaroknálhatározhatók meg a legkisebb arányban, 0 .7%-ban, de a szlávokra utaló régészeti leletek az avar korban is alig m utathatók ki, László Gyula szerint "néhány száz síros avar temetőkben van 1-2 ilyen s ír" (Tretyakov 1953). Bár kisebb mértékben, m int a d é li szlovákokba, de az Árva, Liptó, Észak-Szepes és Észak-Sáros m egyei szlovákokba is olvadtak be kabarmagyar és besenyő gyepőőrökIB elitzky 1972, Lackovits 1972, Bakó 1989). A Szepes m egyei Csütörtökhely és környéke 2 9 köznemes népességeinek m agyar nyelve a XVII. század végéig m utatható ki, ezen fe lü l az oszmán-török hódoltság időszakában folyam atosan m enekültek magyarok a legészakibb megyékbe is. Az oszmán török hódoltság elől menekülő keletihorvátok többsége ugyan a Nyugat-Dunántúlnak Ausztriához c sa to lt területére telepedett át, de egyes csoportjaik nemcsak a jelenlegi Dunántúlra, hanem a Felvidékre is áthúzódtak. (Gyetva vidéke balkáni din á rijelle gű népessége - Lipták 1969 - e m b e rta n iig jelentősen e lté r a szlovákok többségétől.) B ár kisebb mértékben, de a XV. -XVH. században is volt d é l felé irányuló átteleped és a legészakibb felvidéki megyékből is. A XVIII. század első fe lé tő l megkezdődött az északi megyékben összetöm örült lakosság átteíepedése az oszmán-török hódoltság a ló l felszabadított vidékekre. B ár a telepesek közö tt magyarok szlovák és szlovákok magyar névvel egyaránt lehettek (Siracky 1963), viszont a legnagyobb a lfö ld i szlovák helységnek ta rto tt Békéscsabán az újratelepítő családok között több volt a magyar, m int a szlovák nevű (Ember 1977). Ahová azonban szórványként csak néhány szlovák család telepedett, ezek a környezettől új, m agyar nevet is kaphattak. Fontos lenne a legrégebbi szlovákiai egyházi anyakönyvek részletes átvizsgálása, m ert adatok vannak arra nézve, egyes m agyar eredetű családneveket p o n ta tla n u l írta k le, vagy szláv je lle g ű végződést írta k hozzá, áttelepülés esetén pedig az e red e ti név gyakran feledésbe m erült és a családot az után a helység után nevezték el, ahonnan érkezett, jelentős részben érthetetlen koncepció szerint, magyar helységből érkezőt gyakran szlovák, szlovák községből érkezőt magyar végződéssel (pl. Szirák-Siracky, Polomka-Polomkai). 42 éves kutató munkám alapján meg vagyok győződve arról, az egyes népességek származása a legszakszerűbben a népesedéstörténet, régészet, az anya könyvek, az embertan, a néprajz-fölkló r és a nyelvészet eredményeinek együttes figyelembe vételével tanulmányozható. A vizsgált felvidékimagyar népességek felmérése a m agyar nép kialakulásának mérlegelése szem pontjából is fontosnak látszik, m ert ezek ősei elkerülték az oszmán-török hódoltságot, vagy az csak 20-30 évig ta rto tt, így jó ! m egőrizhették Árpád-kori magyar őseik em bertani

0

KAPU FÜ Z E TE K 7 . Q

Felvidéki magyarok népességtörténete és etnikai embertani képe 21 jellegeit. A Felvidéken a csallóköziek helyzete a folyók á lta l való védettség m ia tt is különösen kedvező volt, de az it t felm ért három besenyő eredetű népesség (Bős, Kulcsod, Padány) vizsgálata a Rábaköz m e llett (Henkey 1996) jele n tő s ú j eredményeket n y ú jto tt annak a tanulmányozásához, hogy a besenyők beolvadása m iként befolyásolta a magyar nép em bertani jellegeinek kialakulását. E népességek vizsgálatának eredményei arra utalnak, a besenyő vagy részben besenyő eredetű magyarok azon népességek közé tartoznak, melyek a legnagyobb mértékben őrizték meg a közép-ázsiai eredetű em bertanijellegeket, jellegegyütteseket, főleg a kazakoknálés az északiüzbégeknélgyakori turanid típust, a d éli üzbégeknélgyakori turanopam iri és a pam iro-turanid átm eneti form ákat, valamint a magyar átlagnál nagyobb mértékben a türkm énekre jellem ző kaszpi változatot. Meg vagyok győződve arról, az egyes népek származására nézve az em bertani adatok nyújthatják a legbiztosabb tám pontot, m ert míg egyes népek á tve tté k m ásik nép nyelvét, kultúráját, az em bertanijellegek a genetika szabályai szerint öröklődnek. B ár egyes honfoglalás ko ri és XI. század e le ji felvidéki temetőkben néhány szlávokra utaló s ír is van (Nevizánszky 1994), a ré g i szlávoknál gyakori típusok és form ák a felvidéki m agyaroknál csak 0.7%-ban m utathatók ki. Az em bertani adatok arra utalnak, a honfoglalás k o ri szláv nyelvű népekkel való kis m értékű keveredés nem m ódosíthatta említésre m éltó arányban a magyarság em bertani képét, főleg a jelenlegi Dél-Szlovákiában élőkét nem. Összefoglalva a felvidéki em bertani adatok lényegét, felméréseim eredményei arra utalnak, a felvidéki magyaroknál a közép-ázsiai (törökös) típusok túlsúlya a finnugor form ákhoz képest több m int tizenbétszeres, a ré g i szláv jellegegyütteseké pedig a 2 .1%-os magyar átlagnál is kisebb arányban, 0.7% -ban h a tá ro zh a tó k meg. A ré g i szláv form ák je le n té k te le n előfordulásának fő oka az lehet, hogy azok m ár a VIII.-XII. századi, szlováknak ta rto tt koponyákon is csak 32%-ban voltak kim utathatók (Kocka 1965), a X. századtólpedig a szláv nyelvűek a felvidéki völgyekben együtt éltek a magyarokkal.

Q


Henkey Gyula

22 Főbb irodalom

- Bakó F. ( 1 9 8 9 ) : A palóc néprajzi csoport eredete, e tn ikai összetevői. Palóco 117. - Barabás J. (1989): A palóc eredet kérdése. Palócok I., Eger; 119136. - B artuczL. (1938): A magyar ember. Budapest. BelitzkyJ. (1937): A nyugat-dunántúli és felvidé ki besenyő telepek. Domanovszky em lékkönyv; 59-95. - (1972):

N ógrád megyetörténete 896-1849. Salgótarján.

- Blaskovics J. (1991): Néhány Árpád-kori személy- és helynév tanúsága. Z ürichi M agyar Történelm i Egyesület kiadványa; 27-31. - Bergm an P .-B ielicki T.-Saw icki K. (1 9 7 8 ): A nthropologie dér heutigen Po/ens. In : Rassenkunde dér M enschheit (kiadó Schwidetzky, 5. Lieferung; 97-130. - Borovszky S. (1896): Abaúj vármegye - (1898): N yílra vármegye - Búnak I/. V.(1976): Rassengeschichte Osteuropas. Rassengeschichte dér M en (kiadó Schwidetzky, I.),4. Lieferung; 7-101. - Dobos F.-Gyurgyik L. (1994): Választások és értékrendszerek II. Magyarság és Európa 1994/6; 10-26. - Duray M. (1989): Kettős elnyomásban. Madách-Posonium. - E isnerJ. (1933): Slovensko vpraveku. Bratis/ava - Ember Gy. (1977): Az újjá települő Békés megye összeírásai 1719-1730. Békéscsaba. - Fügedi f . (1938): N yitra megye benépesülése. Századok LXXII; 273-319. - G ergelyi0. (1969): N itra. U m eleckohistoriskdfiam iatky na Slovensku. Bratis/ava. - Ginzburg V. V. (1966): Die Entstehung dér m ittelasiatischen Zwischenstrom tipus. Homo 17; 172-190. - G yö rffy Gy. (1959): Tanulmányok a m agyar állam eredetéről. Budapest. - (1962): Az Á rpád-kori Magyarország tö rté n e ti földrajza I. - (1983): A kabar kérdés. Forrás 1983/7. Kecskemét; 20-28. - (1986): A honfoglalás vitás kérdései. H istória 1986/8; 7-10. - (1990): A magyarság kele ti elemei. Budapest. - Henkey Gy. (1978): A szekuláris növekedésváltozás Duna-Tisza közi népességeknél. Anthrop. K özi 19/2; 133-137. - (1985): Lucfalva és Vácegres népességének e tn ikai em bertani vizsgálata. Anthrop. K özi 2 9; 153-177.

0

KAPU FÜ ZETEK 7. Q


23

- (1990): A magyarság e tn ikai em bertani képe. Kandidátusi értekezés. - (1993a): Őseink nyomában. M agyarság és Európa kiadó. Budapest - (1993b): A Kárpát-medence népeinek etnikai em bertani képe. M agyar ifjúság Érdekeit Védő Szövetség (MIÉSZ) kiadása. Léva - (1994): M agyarok és szlovákok származásának közös gyökerei. Kapu 1994/8; 25-27. - (1996): Rábaközi magyarok e tn ikai em bertani képe. Arrabona 35/1-2; 109-134. - (1998): A magyarság etnikai embertani vizsgálata.A Cumania 15. kötetében Kecskeméten megjelenés a la tt. - Herényi I. (1975-1976): Herény.Savaria 9/10; 161-172. - Ka B. (1976): Gömör megyel-lV.Budapest - Iszmagul(ov), 0. (1970): Naszeienyie Kazahsztana o t epochi bronzü do szovremennosti. Aima-Ata - (1982): Etnicseszkaja - Janics K. (1995): Fenyegetések sodrában. In:

antropo/ogiaKazahsztana. Alma-Ata Vox Hova, Pozsony;

16. - Kocka W. (1965):Archeologisch-antropologischeKorrelationzwischen(JngarnundSlawen im X.-XII. Jh. A cta Arch. Hung. 17; 55-63. - KöpecziB. (1 9 7 8 j.ll. RákócziFerenc em lékiratai. Akadémia kiadó, Budapest - LackovitsE. (1970): A rábapatonaiak eredethagyománya.Arabona 14; 242. - László Gy. (1982): A kettős honfoglalásról. H istória 1982/1; 3-4. - Lipták R (1958): Awaren und Magyarén im Donau-Theiss Zwischenstrom gebiet. A cta Arch. Hung. 8 ; 199-268. - (1969): Embertan és emberszármazástan, Budapest. - M ályusz E. (1922): Turóc megye kialakulása. Budavári Tudományos Társulat kiadása, Budapest. - M ark K. (1970): Z ű r H erkunft dér finnisch-ugrischen Völker vöm S tandpunkt dér

Anthropologie. Tallin. - M artin R. -SallerK . (1957-1966): Lehrbuch dér Anthropologie l-VI. S tuttga rt. - NatishviH A. N.-Abdusbeiisbvili M.G. (1960): Contributions to the Anthropologie Georgián People. PeabodyMus. HarvardUniv. Russian Translation Series 1/2; 72-80. NevizánszkyG. (1994): A Kárpát-medence északi térségének régészete a honfoglalás korában. In: Honfoglalás és régészet. B alassi kiadó; 171-179. - Palotás Z. (1994): Kisebbségi sorsunk kezdeteiről. Magyarság és Európa 1994/9; 5669.

0


Henkey Gyula

24

- Poppély Gy. (1995): Ellenszélben. Kalligram könyvkiadó, Pozsony. - Püspöki Nagy P .H 986): Nagymorávia - délen? H istória 1986/8; 16. - Rosztóczy F.(1942): Beszámoló a leventék első rendszeres orvosi vizsgálatán ményeiről. A z Ifjúság Orvosa I. é v i 6 ; 294-320. - S ira ckyJ. (1963): Stahovanie slovákov na DolnuZem. v. 18. a 19. Slovensky Národopis 11/2-3;193-258. - S uchy J. (1 9 7 8 ): A nthropologie d ér rezenten B evölkerung Tschechoslow akei. Rassengeschichte dér Menschbeit(kiadóSchwidetzky, I.), 5. Lieferung; 55-73. - Szabó J. Gy. (1983): A Duna-Tisza köze és a m agyar honfoglalás. Forrás 1983/7. Kecskemét, 34-51. - Szarka L. (1986): A szlovák történészek Nagymorávia kiterjedéséről. H istória 1986/8; 17-18. - Szűcs J. (1982): A középkori Magyarország népei. H istória 1982/1; 4. - Tánczos T. (1996): Ötven éve törté n t. Gyurcsó István A lapítvány Füzetek 5, Dunaszerdahely-Nagymegyer. - (1997): A nagym egyeri M átyás legendák. Gyurcsó István A lapítvány füzetek 7, - Véli Gy. celeráció a felszabadulás e lő tt és után. Anthrop. Közi. 11; 25-30. - Wellmann I. (1982): Újjátelepülés a török világ után. H istória 1982/4-5; 8-11. - Zsittnyan /. (1988): M artos m últja ésjelene. M a rtosiMezőgazdaságiSzövetkezet kiadása.

0



N

Képek

0


Henkey Gyula

26

Q

KAPU FÜ ZETEK 7. Q


0


27

Henkey Gyula

28

9. 0

KAPU FÜZETEK 7 . Q


Q


Q

29

Henkey Gyula

30

0

KAPU FÜ ZETEK 7 . 0

Felvidéki magyarok népességtörténete és etnikai embertani képe 31

0


Q

32

Henkey Gyula


24. 0


34

Henkey Gyula

27. 0

KAPU FÜ ZETEK 7 . | |


Q


Q

Henkey Gyula

36

33.

Q

KAPU FÜ ZETEK 7 .

Q


n


Q

Henkey Gyula

38

0

KAPU FÜ ZE TE K 7 . 0


42.

0


Q

Henkey Gyula

40

0

KAPU FÜ ZETEK 7 . [ ]


Q


Q

Henkey Gyula

42 1. táblázat

Testmagasság Férfiak

1/1. Csallóköz 2 Pozsonyeperjes 3 Pered 4 Vágfarkasd 5 Dunamocs 6 Martos-Kamocsa 7 Zobor vidék 8 Bény-Kéménd 9 Ipolypásztó 10 Ipolybalog -Ipolynyék 11 Gortva mente 12 Hanva és környéke 13 Bodrogszentes -Kisgéres 1/1-13 Felvidéki őslakosok együtt II/l Egyéb felvidéki magyarok I-II Felvidéki magyarok összesen

Nők

n

X

s2

n

X

s2

337 89 55 30 30 50 69 41 34

175.11 175.01 175.16 174.40 173.10 172.22 171.45 173.73 173.76

44.18 31.75 35.77 33.07 58.82 32.42 50.78 37.92 45.12

319 94 59 33 36 62 83 54 33

161.61 161.91 163.08 161.39 162.81 159.02 160.94 160.24 162.52

38.24 39.41 29.73 14.69 40.28 30.89 25.49 26.99 48.88

61 72

175.84 173.33

35.44 49.98

54 64

162.96 160.33

41.05 30.41

62

173.55

47.37

55

159.96

37.59

39

174.62

37.16

60

158.70

24.82

969

174.30

43.55

1006

161.23

35.68

33

174.00

41.28

34

161.03

43.27

1002

174.29

43.48

1040

161.22

35.93

*

1/1 Dunaszerdahely és Komárom között; 1/2 Dunaszerdahely és Galánta között; 1/3 Vágsellyétől 8 km-re délnyugatra; 1/4 Vágsellye és Guta között; 1/5 Komárom és Párkány között; 1/6 Érsekújvártól 14 km-re délre, illetve nyugatra; 1/7 Nyitrától északkeletre; 1/8 Párkány és Léva között; 1/9 Ipolyság és Párkány között; 1/10 Ipolyságtól 19 km-re keletre, illetve északkeletre; // 11 Gömör megye délnyugati része; 1/12 Gömör megye délkeleti része (“református palócok”); 1/13 Zemplén megye, Királyhelmectől 5 km-re nyugatra, illetve délnyugatra; 11/1 Származási helyüktől távol vizsgált felvidéki magyarok

0

KAPU FÜZETEK 7 .

Q

Felvidéki magyarok népességtörténete és etnikai embertani képe 4 3 2. táblázat

Fejhossz

Férfiak

1/1 Csallóköz 2 Pozsonyeperjes 3 Pered 4 Vágfarkasd 5 Dunamocs ó Martos-Kamocsa 7 Zobor vidék 9 Bény-Kéménd 9 Ipolypásztó 10 Ipolybalog -Ipolynyék 11 Gortva megye 12 Hanva és környéke 13 Bodrogszentes -Kisgéres 1/1-13 Felvidéki őslakosok együtt II/l Egyéb felvidéki magyarok I-II Felvidéki magyarok összesen

Nők

n

X

s2

n

X

s2

337 89 55 30 30 50 69 41 34

190.15 190.68 190.94 188.90 186.33 188.80 187.00 189.95 190.38

32.20 33.32 25.75 32.47 41.55 23.07 29.91 21.05 23.47

319 94 59 33 36 62 83 54 33

180.86 180.55 181.29 180.27 178.50 178.50 177.49 179.13 180.36

28.45 24.04 34.66 25.96 33.78 22.78 20.91 21.17 21.62

61 72

190.21 187.89

31.91 36.11

54 64

179.41 178.08

17.50 28.75

62

187.61

45.33

55

177.20

16.84

39

188.82

31.29

60

178.23

25.54

969

189.41

33.58

1006

179.61

27.41

33

191.36

25.31

34

181.23

12.24

1002

189.48

33.43

1040

179.66

27.00

O


Henkey Gyula

44 3. táblázat

Fejszélesség

Férfiak

1/1 Csallóköz 2 Pozsonyeperjes 3 Pered 4 Vágfarkasd 5 Dunamocs 6 Martos-Kamocsa 7 Zobor vidék 8 Bény-Kéménd 9 Ipolypásztó 10 Ipolybalog -Ipolynyék 11 Gortva mente 12 Hanva és környéke 13 Bodrogszentes -Kisgéres 1/1-13 Felvidéki őslakosok együtt II/l Egyéb felvidéki magyarok I-II Felvidéki magyarok összesen

Nők

n

X

sJ

n

X

s2

337 89 55 30 30 50 69 41 34

161.54 160.21 161.49 160.63 158.50 163.00 161.26 162.12 161.53

33.32 28.93 21.98 13.96 18.27 32.43 32.13 19.71 22.39 •

319 94 59 33 36 62 83 54 33

153.96 153.05 153.59 153.91 153.25 155.34 153.35 154.48 153.61

25.31 20.36 16.49 27.53 35.05 21.54 14.15 17.96 22.51

61 72

161.74 161.72

37.43 35.03

54 64

153.74 153.42

24.54 25.44

62

161.94

25.51

55

154.11

25.36

39

163.72

28.91

60

155.22

16.92

969

161.51

30.64

1006

153.91

22.97

33

161.58

19.44

34

152.21

31.99

1002

161.51

30.27

1040

153.86

23.35

»

0

KAPU FÜ ZETEK 7 .

Q


Homlokszélesség

Férfiak s2

n

X

s2

114.82 114.65 115.73 114.20 112.63 116.00 113.90 115.71 115.62

16.65 19.80 12.69 11.73 10.15 23.16 17.24 16.52 16.62

319 94 59 33 36 62 83 54 33

110.85 110.64 110.72 109.88 109.70 110.68 110.63 111.31 110.24

13.20 10.30 15.39 8.49 12.00 12.42 13.16 15.84 7.57

115.33 115.47

21.02 23.28

54 64

111.28 111.50

12.17 15.18

115.55

20.39

55

111.22

16.99

114.95

21.81

60

111.22

9.66

114.96

18.41

1006

110.83

13.00

113.82

21.47 - 34

109.44

16.81

114.92

18.55

110.79

13.18

X

n

1/1 Csallóköz 337 2 Pozsonyeperjes 89 55 3 Pered 4 Vágfarkasd 30 5 Dunamocs 30 6 Martos-Kamocsa 50 7 Zobor vidék 69 41 9 Bény-Kéménd 34 9 Ipolypásztó 10 Ipolybalog -Ipolynyék 61 11 Gortva mente 72 12 Hanva és környéke 62 13 Bodrogszentes -Kisgéres 39 1/1-13 Felvidéki őslakosok együtt 969 II/l Egyéb felvidéki magyarok 33 I-II Felvidéki magyarok összesen 1002

0

Nők

1040


Q

Henkey Gyula

46 5. táblázat

Járomívszélesség

Férfiak

1/1 Csallóköz 2 Pozsonyeperjes 3 Pered 4 Vágfarkasd 5 Dunamocs 6 Martos-Kamocsa 7 Zobor vidék 8 Bény-Kéménd 9 Ipolypásztó 10 Ipolybalog -Ipolynyék 11 Gortva mente 12 Hanva és környéke 13 Bodrogszentes -Kisgéres 1/1-13 Felvidéki őslakosok együtt II/l Egyéb felvidéki magyarok Hl Felvidéki magyarok összesen

Nők

n

X

5-’

n

X

s2

337 89 55 30 30 50 69 41 34

147.33 147.31 148.82 146.77 145.37 148.52 145.07 148.58 148.50

29.44 33.30 23.17 16.00 36.58 36.59 31.96 33.27 38.02

319 94 59 33 36 62 83 54 33

138.83 138.92 138.80 139.06 137.07 139.58 138.13 139.98 139.39

21.85 27.84 27.82 17.47 38.04 19.62 14.65 21.78 27.38

61 72

147.16 146.17

32.67 34.93

54 64

138.91 138.89

25.75 22.77

62

146.74

25.55

55

138.84

26.21

39

147.74

30.82

60

139.01

23.36

969

147.21

31.60

1006

138.87

23.50

33

147.24

18.49

34

137.47

20.99

1002

147.21

31.16

1040

138.82

23.48

0

KAPU FÜ ZETEK 7 .

Q

Felvidéki magyarok népességtörténete és etnikai embertani képe 4 7 Morfológiai arcmagasság

6. táblázat

Férfiak n

1/1 Csallóköz 337 89 2 Pozsonyeperjes 3 Pered 55 4 Vágfarkasd 30 5 Dunamocs 30 6 Martos-Kamocsa 50 7 Zobor vidék 69 41 8 Bény-Kéménd 34 9 Ipolypásztó 10 Ipolybalog -Ipolynyék 61 11 Gortva mente 72 12 Hanva 62 és környéke 13 Bodrogszentes -Kisgéres 39 1/1-13 Felvidéki őslakosok együtt 969 II/l Egyéb felvidéki magyarok 33 MI Felvidéki magyarok összesen 1002

Q

Nők

X

s2

n

X

s2

122.03 121.72 121.91 120.60 121.00 119.80 120.39 122.34 120.83

29.20 32.03 20.79 38.32 35.72 25.17 29.06 36.27 24.97

319 94 59 33 36 62 83 54 33

111.33 110.78 111.92 111.36 110.96 110.37 110.45 111.61 110.24

25.45 23.53 26.60 10.68 39.58 17.81 29.59 20.06 24.01

122.03 122.01

33.82 30.60

54 64

111.74 111.37

21.67 30.37

121.65

43.48

55

110.75

25.42

121.21

32.91

60

110.42

20.93

121.60

31.32

1006

111.09

24.97

122.30

26.41

34

111.03

18.18

1040

111.09

24.75

121.62 - 31.17


Q

Henkey Gyula

48 7. táblázat

Állkap ocsszögletszéless ég

Férfiak

1/1 Csallóköz 2 Pozsonyeperjes 3 Pered 4 Vágfarkasd 5 Dunamocs 6 Martos-Kamocsa 7 Zobor vidék 8 Bény-Kéménd 8 Ipolypásztó ■ 10 Ipolybalog -Ipolynyék 11 Gortva mente 12 Hanva és környéke 9 13 BodrogszenteÉ -Kisgéres 1/1-13 Felvidéki őslakosok együtt II/l Egyéb felvidéki magyarok 1-11 Felvidéki magyarok összesen

Nők

n

X

s2

n

X

s2

337 89 55 30 30 50 69 41 34

115.75 114.81 116.33 115.87 113.30 115.90 113.48 114.27 115.03

29.69 35.31 29.89 26.17 31.67 30.19 25.46 29.75 24.03

319 94 59 33 36 62 83 54 33

107.77 108.20 107.73 107.39 104.64 107.84 106.37 108.67 107.67

20.46 24.94 21.87 15.38 29.90 23.44 19.27 18.38 26.36

61 72

116.26 115.33

36:90 43.58

54 64

107.50 107.41

28.15 18.56

62

114.47

36.55

55

107.40

17.50

39

115.82

19.64

60

108.28

23.55

969

115.30

31.92

1006

107.59

22.20

33

114.36

33.81

34

106.18

20.15

1002

115.27

32.01

1040

107.54

22.19

0

KAPU FÜ ZETEK 7. Q


Orrmagasság

Férfiak


Nők

n

X

s2

n

X

sJ

337 89 55 30 30 50 69 41 34

52.99 53.10 52.89 52.37 52.20 52.54 52.67 53.49 52.82

8.45 8.30 9.58 13.63 10.65 12.79 10.85 7.86 10.27

319 94 59 33 36 62 83 54 33

49.33 49.38 49.41 49.88 49.50 49.53 49.25 50.11 48.70

6.39 5.67 6.11 8.64 13.00 7.80 9.10 6.96 4.19

61 72

52.48 52.70

7.36 9.01

54 64

50.05 49.44

6.68 8.18

62

53.35

14.43

55

49.89

8.34

39

52.97

10.66

60

48.67

7.31

969

52.89

9.69

1006

49.43

7.30

33

53.64

8.68

34

49.71

5.62

1002

52.91

9.67

1040

49.44

7.25

/

Q


Q

Henkey Gyula

50 Orrszélesség

9. táblázat

Férfiak

1/1 Csallóköz 2 Pozsonyeperjes 3 Pered 4 Vágfarkasd 5 Dunamocs 6 Martos-Kamocsa 7 Zobor vidék 8 Bény-Kéménd 8 Ipolypásztó 10 Ipolybalog -Ipolynyék 11 Gortva mente 12 Hanva és környéke 13 Bodrogszentes -Kisgéres 1/1-13 Felvidéki őslakosok együtt II/l Egyéb felvidéki magyarok /-// Felvidéki magyarok összesen

Nők

n

X

s2

n

X

s2

337 89 55 30 30 50 69 41 34

36.44 36.19 37.15 36.47 35.87 36.66 35.71 36.56 36.56

3.86 4.30 2.73 3.44 3.48 4.02 3.63 3.02 3.47

319 94 59 33 36 62 83 54 33

32.98 32.89 33.24 32.85 32.69 32.77 32.67 33.00 33.33

3.06 3.30 4.39 2.45 2.67 2.66 2.39 3.40 2.48

61 72

36.95 36.65

4.13 3.88

54 64

33.02 33.08

2.58 3.41

62

36.60

4.11

55

33.25

2.56

39

36.64

4.29

60

33.25

2.63

969

36.48

3.91

1006

32.99

3.02

33

36.64

4.50

34

32.41

2.56

1002

36.48

3.93

1040

32.97

3.02

0

KAPU FÜ ZE TE K 7 . Q

Felvidéki magyarok népességtörténete és etnikai embertani képe 51 10. táblázat

Fejjelzö

Férfiak


Nők

n

X

s2

n

X

s2

337 89 55 30 30 50 69 41 34

84.95 84.11 84.47 85.13 85.10 86.30 86.23 85.34 84.88

10.31 7.22 9.78 9.43 13.13 6.48 7.21 7.77 7.75

319 94 59 33 36 62 83 54 33

85.16 84.78 84.73 85.42 85.78 87.03 86.41 86.31 85.21

10.28 8.07 6.07 6.45 6.69 8.69 5.37 7.92 8.30

61 72

85.02 85.93

9.48 8.60

54 64

85.83 86.08

8.33 8.64

62

86.27

10.80

55

86.96

9.37

39

86.74

8.09

60

87.15

7.59

969

85.26

9.71

1006

85.72

9.09

33

84.48

6.40

34

84.09

10.93

1002

85.24

9.62

1040

85.67

9.23

0


Q

Henkey Gyula

52 11. táblázat

Arejelzó'

Férfiak

1/1 Csallóköz 2 Pozsonyeperjes 3 Pered 4 Vágfarkasd 5 Dunamocs 6 Martos-Kamocsa 7 Zobor vidék 8 Bény-Kéménd 9 Ipolypásztó 10 Ipolybalog -Ipolynyék 11 Gortva mente 12 Hanva és környék 13 Bodrogszentes -Kisgéres 1/1-13 Felvidéki őslakosok együtt II/l Egyéb felvidéki magyarok l-II Felvidéki magyarok összesen

Nők

n

X

s2

n

X

S1

337 89 55 30 30 50 69 41 34

82.83 82.52 81.95 82.13 83.23 80.72 83.00 82.39 81.29

18.38 15.49 12.83 19.70 31.49 12.25 13.68 25.50 24.40

319 94 59 33 36 62 83 54 33

80.14 19.Iá 80.71 80.15 80.97 79.10 79.93 79.76 79.00

17.27 14.10 18.84 8.26 19.29 11.99 17.68 14.98 14.44

61 72

82.93 83.50

23.80 21.78

54 64

80.43 80.28

15.27 17.79

62

82.92

18.08

55

79.82

14.82

39

82.10

22.83

60

79.63

16.14

969

82.61

19.26

1006

80.00

16.25

33

83.00

20.31

34

80.85

14.86

1002

82.62

19.30

1040

80.03

16.22

Q

KAPU FÜ ZETEK 7 .

Q


Orrjelzö

Férfiak n

1/1 Csallóköz 337 2 Pozsonyeperjes 89 3 Pered 55 4 Vágfarkasd 30 5 Dunamocs 30 6 Martos-Kamocsa 50 7 Zobor vidék 69 41 8 Bény-Kéménd 34 9 Ipolypásztó 10 Ipolybalog -Ipolynyék 61 11 Gortva mente 72 12 Hanva és környéke 62 13 Bodrogszentes -Kisgéres 39 1/1-13 Felvidéki őslakosok együtt 969 II/l Egyéb felvidéki magyarok 33 I-II Felvidéki magyarok összesen 1002

0

Nők

X

s2

n

X

s2

68.91 68.06 70.49 69.80 68.87 69.98 67.94 68.54 69.32

24.83 25.58 29.11 29.55 28.95 43.98 26.21 29.56 23.32

319 94 59 33 36 62 83 54 33

66.92 66.66 67.46 65.91 66.36 66.27 66.49 66.11 68.58

24.69 24.21 26.71 26.15 34.64 22.44 25.46 29.05 17.95

70.60 69.75

27.37 30.60

54 64

66.04 67.12

20.04 24.83

68.85

38.52

55

67.02

16.02

69.33

21.86

60

68.50

22.19

69.11

28.56

1006

66.87

24.67

68.45

40.58

34

65.29

21.56

69.09

28.97

1040

66.82

24.65


Henkey Gyula

54

O VO Ö —

00 *n rs © Ov 00 — « rn vd vd 00 © rrt" Tf 00 00 f"- Os r- 00 00 Os 00

00 00

a

rr(N VO 00 VO rd 00 "7 vd r- id VO id id VO — ' Os

—

Os — ;

00 Os

O

—

m in

© »d

00

00

CS vd

«n cd h

m

rn rd

rn (N

VO © (N

00

Os

«-«

VO

Járomcsont alakja %-ban

00 ©

a

© Os © vd (N rs ©

©

m

© Ö

rn 00 rd rs

00

rn in

*-< rd

vd

O 00 rs rd vd vd »d 00 00 r- 00 00

m ©

r©

00

00 00

00

00

00

«d r-~

© 0 cd 00 •”7 ©

© © m vo 00 © (N © rf (N (N

rn vd «d

m

in ©

rs Tf

00

rd ©

00 00 00 Os

Os

Ov

vd

rrs

VO (N

o

Os ©

00 Os -O

©

o

O o

-rf

00 00

rs rd

rs

00

rs

■Ae

13. táblázat

!

Os

V ODv

O

‘2 M £ « o

‘0) S *7? Ö-g < U tö ■m

N

< L> N ._ I1/3 v> < 75

3 o uI 3 43 49 73 .* ~ oq ü v- JO 0 >z a 3£ o 00 § ~ § op s -s Í . J . B 1 00 2 i2 W >v £ 5, u ^ 1 ™ OXj ^ Öí) S-0 tg . i1 — vj O I —' cpffl •— __ Oh Cü > Q 2 N CQ £■ C3 ^ — vi'-- 2 © - (N ^ ’t ^ VO OV — V -------- -H I M :Q « E 2 E

J4 *0

0

1

I

KAPU FÜ ZETEK 7.

Q

n) vizsgáltak száma; a) lekerekített; b) előreálló; c) előre keskenyedő

o Tf o «ri
on

0

0

0

00

ö ö

o ~ . o » u _ ?so ö r-O o o o o O

ö ö 0 0 —< —

OO^tO80O(S0\O ö ö r o ö n i ö — <ö

ö ö

o

rn sb OS

00

Os

o

Ö

r-i Os

Os OS

n-

o

ö

ö

Homlokprofil %-ban

sO

I

m
cn 00 rn ni

00

un CSŐ(N n rn O SO in ni OO vo rn sb n n n Os Os OS Os Os OS Os Os Os

n (N sb n Os Os

ni un Os

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o o

rr

rn úri

n rn

SO

n-

rn sb OS

Os

o

00

rn

Os 0

OS

sb Os

o

ö ö ö ö ö ö ö ö ö

14. táblázat

OS SO On

Q § 3 "g 2 g Nn ü o ^ S w íKi. JÉ OD N -sí X> X) ''ü 5 03 '0> O ZZ 2 rln > ^ <0 rj *— I O. ^ > >, c, ZZ o V . Í I C £ T3 5 a Ö ‘SODT C5 a j? c - 2 ^ o !m < tA Oh U . ^ L J ^ t N « - 0 o . _ (N ^ 1 3 O
0


Q

27 *o ^ a > * & |

qS o Js> •o ^ o J ii > £ 2 J W OínD 1 & 03 XU SO K £ C ö

U“h

vizsgáltak száma; a) előre domborodó; b) meredek; c) hátrahajló

r* §

0

0.2

ö ö ö ö ö ö ö ö ö

00

o o o o o o o o o

2.9


Henkey Gyula

56

<5

cn oo O CN r - en CN en en OS Os Tf ^H* d CN vb Tf en (N en
CN CN »b cn en tj-

oo

© o

rq o PH VO Os r*; 00 00 d Tf ITi í r . en en

©

vq «r> cn 00 "3-

vq os CN vb en

—; CNOS
Os —< CN

CN Os CN *-«
rt’ Ö ' s d ^ O N ' - H v b ^ ^ t

§

CN CN

CN

CN —i —■ CN

r—' en

en d en

n

Os (N

— vb en

rJ,

»n CN

— TT

vq CN

O

CJ

O

© CN vo iq cq © N; r - en d r - b vb vb 00 d eb vb Tj- n- ■"fr en vs Tf N" v-> en

vq vq CN 00 N-

«r> eb

oo eb v->

en vb rf

CN N-

OO -4 v-> en r - © iq vq CN os r - b eb vb 00 eb vb OO en en en CN en en en

N; rq Tf b en en

Os eb en

>q oo en

00 ren

t}-

o rq eb vb CN —'

vq CN CN

cq

Os vb »—<

!

o o © d

r* o - h vb r t © ^ vb o s CN

v-> «b

o 00 en

CN

00 ub '—1

os

15. táblázat

VO OS

— Ö ^ a 1 g J2 írt p CO 00 o * 3 N d > 2 48 5 ^ % o \u. o „ 1 1 g 5 * ' S . - R ^ . S > *& fÖ> £ 2 2 c 5 3 a ° £ * £ ■ 5 § I J2 W So^ £ 2 3 2 $ & & Ő Ö S S Ö s £ o £* ^ cn w r n s / J, ~ C 03 S U CN W t ^ V O M S O O S - H ^ ^ - ' U ^ i 55 « B E 2

T3

0

CN vb N"

CN o o

S HU

KAPU FÜZETEK 7. Q

1:0 g

rtj vizsgáltak száma; aj konkáv; b) egyenes; c) konvex

Orrprofil %-ban

o


*D rn Tt *“ 1 00

ON

oo iri m © Tt© © oo 00 00 00 00 ©

rn © «rj rn © 00 oo ©

Os 00 Os 00 00

•rj írj 00

rn oo oo

CN r00

CN ,_i ©

rn

© © oo © © © (N

© © © © © ©

© © © ©

© ©

rn rn

© ©

© ©

© ©

nr m

©

a

vO O Ö

s;

© Tf OS C T ) SO CM m tj- rn m OS «r, m m só oo ír, m

Tf nir> so

írír,

© so

00 (N © rn © CN oo r-~ írj 00 © rn (N rn sd -rf
00 Os © —
00 írj

— CN oo © r-- © cn rn nf © sd 00 írj rn «rj r^> r- 00 00 so rt-- 00

m oo © 00 r»

CN nf’ r-

oo

OOOOOOO^fOO ^ ö ö ö ö ö ^ ö ö

O

o

o

-C>

!

—© 1— -^; ó '

Tf

Ö —I

ö

r»

so © ©

M Ü

0

(N n

16. táblázat

1 *1 :1 1 :? I

t


00 1—4

00

©

CN (N

OS m

oo sd

SO un

© rn (N

sd r-

ö

© SO ©

1 3 g1*S , I i l

00 00

(N o o

n) vizsgáltak száma; a) gyenge; b) közepes; c) erős

Orrhát kiemelkedés %-ban

-o

ír, ro SO rn
Henkey Gyula

58

(S -I^O O O V O fN O O O

C3

o

(N

' ~ rn

VO o r^- Ov vO OS © so OO Ö r ó Os r- Ö ró 00 fS 00 00 r» 00 00 Os 00 On 00

cn ON rn «ri 00 00

r-~ 00 CS Ov vO rs r- "d- 00 (N s ó in Ö so mi só mi

oo m rf rs

—< <> 00

rn ro Os

Ov

© mi

os

—' T r o N m ' ű f N n ' í m

Tarkó profilja %-ban

m ovinm m vooom ro

CJ

oo r-* rn o r^* rs Tf o ö 00 _i só r ó rs ró Tf Os cn rs rs rs m m (N m rs

rs rs

©

Os m

sO so ró Os r ó só ö so so

SO m

!

so

rn ró

o m t T rrs rs rn vo r- so so

00 so

oo

mi so

rn

o _i S

rvO VO

vO ö r-

"d; rn

rs 00

in

oo

ró

ró

rs

vo o O

Tf

00 rs

rs

oo rrs

oo mi r-

VO ^t vő

rs ró

rs VO

O Ö

OO O n Os VO

o o ^ ^ s Ö '0 '0 » ri(N < N

rn rn

rs ^t rs

rrf 00

Os

VO Os

ü OD

17. táblázat

.2

co m JD '0> •r c _ $

00

Q

£

5 C O

§

a

ü

GÍ) C3 'U O > >v S

2 uS w E 1 ■&2 a ^ ö o i 3«._ . O j 5 “ « ( N 00 Ov »—1 i — »■—• 'D •—« i i—-

KAPU FÜZETEK 7 .

>N Oű . cd ky V5

öB

Q

c *2 ^ >a W 3 ^ K cd J. E

x> >0

Oű 'U

vizsgáltak száma; a) erősen domború; b) enyhén domború; c) lapos

rs rs ~ Ö cs —

p — < 00 »n rn íN ö »n «n »n «n

Os

r* §

ON NO p
r—

o ö

Os

On ö m

m 00 m

ÍN Ö

(N 00

p _< (N

00 00 —

p p ö rn rt un

Os

Os p

(N m

00 rf‘ m m

NO Os vp p NO ON (N ÍN r-^ rn P »ri Ö
un Ö ÍN
Ö un

Ö un

m ö un

ÍN m

m ö m

p >ri m

m G<

O

Szemszín %-ban

3 m ^ t ’^ t r ^ o o o o ' O r N

<5

o

»n

cn

s^

5 9

p od m

un ö ÍN

p rn

un úri P

p rn P

NO O o o Os m On cd úri ö ö ö On H ÍN
Os p r"i cd ÍN cn

NO ÍN ÍN

p cd m

oo oo ÍN

ÍN

nO oo ÍN

N O O í N < n o p m t - " u n

— ' ÍN — ÍN m ín

ÍN NO Ti-

r-

m

00 cn

ÍN

ö m

ÍN

§

!

T f'r^ oofn d rim ^ 'ű

ON no

18. táblázat

o\ p

8 N <ü

"O ^

I I

1 1

in

m

Q

in

f o ^ C -m ^ -G

UO

ű_ D1h 1Cl, J> |Q m

§ ES

I


Q

oo r-i ÍN

+Egy-egy kéméndi és ipotypásztóiférfinél és egypozsonyeperjesi nőnél heterochromia iridis (á két szem színe eltérő csoportba sorolható) n) vizsgáltak száma; a) világos (la-4a); b) kevert (4b'-8, 10); c) sötét (9, 11-16)


Henkey Gyula

60 © OS ©
© © Tf © sd © ©1© Os

m O ’^ - o o o ' O f N O O d d n ó t N - ' - d o

© © m

OOr-OOvOfNOO d d - o d - ' - d d

rn

p

00 OS

oo OS

p Tt OS

sO 00 OS

—'

o o o ö

ö

ö

o o o o o o o o

o o °

ö

ö

ö

—< —i Q\ - h ^ ^ on Ov ^

© © © —

© © © s0 —' OS

©©COOOO'^t'^-O

©

©

vO

o o - o o o - ( N

© d

cd

©

©

©

©

©

©

©

©

©

ö

ö

ö

ö

ó

ö

ö

o

©

ö

ö

ö

Os *—■ ^ f r O s m s o < N r o ^ r m

Hajszín %-ban

o o © © © o öo oö o^ o. oó o do oö o^ r ^- - d©

O

© © ©

sn Os Os

© Os

Os Os

a £

©©©©©©©©© d

d

©

©

d

d

d

d

d

d

© ©©

d

©©©©©© ©© ©©©©

©©

©

©

©

© © ©

© ©

©

© ©

©

©

os

©

19. táblázat

Os

•o S3

■a d2 g

oű

O ^

^

1 o•n C i 1 c £ 3 >5

a 2

ü

ti T3

c/i f i

§,12 S?<£

bű

•- p > w- . © É ' 7^ 9

CU > m tj- ir» 'O h

0

ü c '> >>, >

'
OO ON -

w 7

^

O -ü u

•U ^ ow -- i i
33 o ; §> e — §
c ^ ^ í s *o s

KAPU FÜ ZE TE K 7 . Q

c E

J. E

n) vizsgáltak száma; a) vörös (I-VI); b) szőke (A-L); c) átmeneti (M-O); d) barna-fekete (P-Y)

e<

ó n© Os


20. táblázat

24-60 éves felvidéki őslakos férfiak Howells-féle szigma rációi

Testmagasság Fejhossz Fejszélesség Homlokszélesség Járomívszélesség Morfológiai arcmagasság Állkapocsszögletszélesség Orrmagasság Orrszélesség Méretek átlaga Fejjelző Arcjelző Orrjelző Jelzők átlaga Átlagos szigma ráció

21. táblázat

113.79 93.39 106.54 87.55 106.04 87.50 97.41 81.84 68.28 93.50 91.76 86.08 68.46 82.10 100.0

A Hiernaux-féle távolságok

1 Felvidéki magyar őslakosok - 2 Nyugat-dunántúli őslakosok 1 Felvidéki magyar őslakosok - 3 Közép-dunántúli őslakosok 1 Felvidéki magyar őslakosok - 4 Duna-Tisza közi őslakosok 1 Felvidéki magyar őslakosok - .5 Jászok 1 Felvidéki magyar őslakosok - 6 Kiskunok 1 Felvidéki magyar őslakosok - 7 Palóc centrum 1 Felvidéki magyar őslakosok - 8 Tiszántúli őslakosok 1 Felvidéki magyar őslakosok - 9 Nagykunok 1 Felvidéki magyar őslakosok -10 Székelyek

Férfiak

Nők

519 306 1037 1169 1656 769 481 950 1025

125 194 925 887 1219 806 225 887 900

Átlagos távolság

O

625


Henkey Gyula

62 22. táblázat/ a

Típusok megoszlása felvidéki magyar népességeknél %-ban

1

2

3

4

5

6

7

8

a b

42.7 16.8

46.4 20.3

47.2 15.0

39.4 18.2

32.9 18.6

43.0 21.1

40.0 21.9

51.5 19.6

c

7.0

6.0

7.9

9.1

10.0

6.1

5.2

8.2

d

7.0

3.8

7.1

3.0

4.3

3.5

3.2

4.1

e

2.7

2.2

4.7

1.5

7.1

5.3

4.5

2.1

f

1.9

1.1

0.0

0.0

1.4

1.8

1.9

3.1

S

1.9

0.6

1.6

3.0

1.4

0.9

1.9

0.0

h

0.7

1.1

0.8

3.0

1.4

1.8

1.3

1.0

i

1.5

1.1

0.0

1.5

0.0

0.9

1.3

0.0

j k 1 m n

0.4

0.6 0.0 0.0 0.0 0.0

0.0 0.0 0.0 0.0 0.0

0.0 0.0 0.0 0.0 0.0

0.0 0.0 0.0 0.0 0.0

0.9

0.0 0.0 0.1 0.0

0.0 0.0 0.0 0.0

0.0 0.0 0.0 0.0 0.0

0.0 0.0

17.2 731

16.9 183

15.7 127

21.2 66

22.9 70

14.9 114

18.7 155

10.3 97

0

P

o .o

0.0 0.0

1 Csallóköz; 2 Pozsonyeperjes; 3 Pered; 4 Vágfarkasd; 5 Dunamocs; 6 Martos-Kamocsa; 7 Zobor vidék; 8 Bény-Kéménd; 9 Ipolypásztó; 10 Ipolybalog-ípolynyék; 11 Gortva mente; 12 Hanva és környéke; 13 Bodrogszentes-Kisgéres; 14 Egyéb felvidéki magyarok; 15 Felvidéki magyarok összesen a) turanid; b) pamiri; c) dinári, keleti dinaroid; d) keleti mediterrán (kaszpi, pontusi iráni); e) keletbalti; j) alpi; g) előázsiai; h) lapponoid; i) mongoloid; j) gracilis mediterrán; k) északi; l) cromagnoid; m) atlanto-mediterrán; n) uráli; o) meghatározatlan (erősen kevert); p) vizsgáltak száma

Q

KAPU FÜZETEK 7.

Q

Felvidéki magyarok népességtörténete és etnikai embertani képe 6 3 22. táblázat/b

a b c d e f g h i j k i m n 0 P

Típusok megoszlása felvidéki magyar népességeknél %-ban

9

10

11

12

13

14

15

47.8 16.4 3.0 4.5 4.5 4.5 1.5

45.2 13.0 8.7 5.2 3.5

0.0 0.0

41.1 18.6 9.7 0.8 4.8 3.2 4.8 0.8

43.1 19.6 6.9

0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0

44.3 18.6 4.3 3.6 2.9 3.6 2.9 1.4

34.0 12.8 9.6 7.4 2.1 2.1 1.1 3.2

0.0

0.0 0.0 0.0 0.0

0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0

22.6 115

18.5 140

17.9 67

0.0

0.9

0.9

2.1

0.0 0.0

0.0 0.0 0.0 0.0 0.0

43.0 17.8 7.0 4.9 3.3 2.0 1.9 1.1 0.9 0.4

0.0 0.0 0.0 0.0

0.0 0.0 0.0 0.0

14.5 124

15.7 102

25.5 r 94

17.6 2.185

0.8 0.0

0.8

0.0

2.9 3.9 3.9 2.0 2.0

0.0

1 Csallóköz; 2 Pozsonyeperjes; 3 Pered; 4 Vágfarkasd; 5 Dunamocs; 6 Martos-Kamocsa; 7 Zobor vidék; 8 Bény-Kéménd; 9 lpolypásztó; 10 lpolybalog-lpolynyék; 11 Gortva mente; 12 Hanva és környéke; 13 Bodrogszentes-Kisgéres; 14 Egyéb felvidéki magyarok; 15 Felvidéki magyarok összesen a) turanid; b) pamiri; c) dinári, keleti dinaroid; d) keleti mediterrán (kaszpi, pontusi iráni); e) keletbalti; f) alpi; g) előázsiai; h) lapponoid; i) mongoloid; j) gracHis mediterrán; k) északi; l) cromagnoid; m) atlanto-mediterrán; n) uráli; o) meghatározatlan (erősen kevert); p) vizsgáltak száma

\

Q

KAPU FÜZETEK 7.

Q

Henkey Gyula

64 23. táblázat/ la

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

A fényképtáblákon szereplő egyének antropológiai jellemzői

a

b

c

d

e

f

g

171.9 162.1 179.0 161.8 173.8 160.2 161.1 181.3 160.3 193.4 161.1 180.0 187.2 168.9 181.2 158.1 183.8 174.4 156.4 170.3 164.0 176.1 164.3 172.3

198 181 192 178 199 182 181 189 182 193 183 196 193 177 188 184 191 175 175 189 176 189 177 190

169 159 164 158 171 154 154 160 156 168 161 167 161 157 166 158 170 153 154 161 158 167 157 164

116 110 119 115 124 110 113 121 119 126 113 121 116 115 118 116 112 115 110 115 117 117 110 111

156 142 152 147 157 144 141 147 146 155 142 149 146 145 152 145 152 137 141 147 144 152 140 149

130 114 124 110 122 113 112 121 110 122 113 125 120 112 120 114 125 114 112 110 113 123 111 128

127 103 122 117 118 112 105 112 111 126 106 118 114 108 123 115 122 110 113 127 112 117 108 115

a) testmagasság; b) fejhossz: c) fejszélesség; d) homlokszélesség; e) járomívszélesség; j) morfológiai arcmagasság; g) állkapocsszögletszélesség; h) orrmagasság; i) orrszélesség; j) fejjelző; k) arcjelző; l) szemszín (Martin-Schulz); m) hajszín (Fischer-Saller); n) típus

0

KAPU FÜZETEK 7 . Q

Felvidéki magyarok népességtörténete és etnikai embertani képe 6 5 23. táblázat / lb


h

i

/

k

/

m

n

54 52 51 51 52 51 49 56 48 50 50 51 53 49 53 51 55 53 54 51 51 55 48 53

38 33 36 34 39 35 34 37 32 35 34 36 38 35 35 33 40 32 34 36 31 36 31 36

85.35 87.85 85.42 88.76 85.93 84.62 85.08 84.66 85.71 87.05 87.98 85.20 83.42 88.70 88.30 85.87 89.01 87.43 88.00 85.19 89.77 88.36 88.70 86.32

83.33 80.28 81.58 74.83 77.71 78.47 79.43 82.31 75.34 78.71 79.58 83.89 82.19 77.24 78.95 78.62 82.24 83.21 79.43 74.83 78.47 80.92 79.29 85.91

8 11 16 5 9 14 13 13 13 10 8 15 7 14 13 14 14 13 13 15 13 12 15 16

X X Y

turanid turanid turanid turanid turanid turanid turan/o/id turan/o/id turan/o/id turanoid turanoid turanoid turanoid turanoid turano-/pamiri/ turano-/pamiri/ turano-/pamiri/ turano-pamiri turano-pamiri turano-pamiri turano-pamiri turani-pamiri torani-pamiri turano-pamiri

T

U X w

Y W

V U X X X Y2 Y X T

X Y W

X Y Y

a) testmagasság; b) fejhossz: c) fejszélesség; d) homlokszélesség; e) járomívszélesség; f) morfológiai arcmagasság; g) állkapocsszögletszélesség; h) orrmagasság; i) orrszélesség; j) fejjelző; k) arcjelző; l) szemszín (Martin-Schulz); m) hajszín (Fischer-Saller); n) típus Y2jelzéssel a Fischer-Saller táblában nem szereplő koromfekete hajszínárnyalatot vettemfel

0

KAPU FÜZETEK 7. [ ]

Henkey Gyula

66 23. táblázat/ 2a

25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48


a

b

c

d

e

170.2 156.2 181.2 169.1 176.4 165.0 173.3 156.0 166.1 164.1 177.8 168.1 183.0 170.4 166.0 159.0 157.2 171.7 164.2 171.8 170.8 155.4 183.3 160.2

186 179 197 177 196 177 184 177 186 174 186 176 183 191 185 179 181 191 175 204 186 176 190 187

162 149 164 159 164 155 157 146 162 149 167 157 162 150 153 152 155 162 166 164 158 158 172 155

122 107 113 116 113 110 112 106 109 110 119 111 110 104 110 108 115 112 107 116 115 111 124 113

149 138 150 143 147 141 143 133 141 135 144 139 145 137 140 138 142 150 141 152 151 139 155 142

f 121 113 128 111 122 115 133 110 131 113 129 115 126 120 110 102 112 123 114 123 121 115 116 115

g 114 111 117 114 113 107 112 100 112 100 116 110 112 104 107 103 107 111 106 126 110 106 119 110

a) testmagasság; b) fejhossz; c) fejszélesség; d) homlokszélesség; e) járomívszélesség; f) morfológiai arcmagasság; g) állkapocsszögletszélesség; h) orrmagasság; i) orrszélesség; j) fejjelző; k) arcjelző; l) szemszín (Martin-Schulz); m) hajszín (Fischer-Saller); n) típus

0

KAPU FÜZETEK 7 . Q

Felvidéki magyarok népességtörténete és etnikai embertani képe 6 7 23. táblázat/2b


h

i

/

k

/

m

n

50 51 54 49 53 52 58 51 60 51 58 55 56 53 46 44 49 55 52 55 57 53 45 47

36 33 35 33 38 32 34 30 32 33 36 32 35 30 36 33 33 36 32 37 35 33 38 34

87.10 83.24 83.24 89.83 83.67 87.57 85.33 82.49 87.10 85.63 89.78 89.20 88.52 78.53 82.70 84.92 85.64 84.82 94.86 80.39 84.95 89.77 91.07 82.89

81.21 81.88 85.33 77.62 82.99 81.56 93.01 82.71 92.91 83.70 89.58 82.73 86.90 87.59 78.57 73.91 78.87 82.00 80.85 80.92 80.13 82.73 74.84 80.99

10 14 15 15 13 15 12 14 10 11 10 7 13 14 15 14 16 14 13 14 14 15 2b 4b

Y U

turano-pamiri pamiro-turanid pamiro-turanid pamiro-turanid pamiro-turanid pamiro-turanid pamiro-turanid pamiroid pamiroid pamiroid keleti dinaroid keleti dinaroid dinaroid kaszpi lapponoid alpoid mongoloid turanid+din. kel.din+tur. kaszpi+tur. pamiri+előá. előázsiai+tur. turanid+k.bal. keletbalti+mong.

w V Y W W W Y W X U W Y X U Y X X Y Y X W S

a) testmagasság; b) fejhossz: c) fejszélesség; d) homlokszélesség; e) járomívszélesség; J) morfológiai arcmagasság; g) állkapocsszögletszélesség; h) orrmagasság; i) orrszélesség; j) fejjelző; k) arcjelző; l) szemszín (Martin-Schulz); m) hajszín (Fischer-Saller); n) típus Y2jelzéssel a Fischer-Saller táblában nem szereplő koromfekete hajszínárnyalatot vettemfel

Q KAPU FÜZETEK 7. Q

KAPU-filmek kazettán C ZIV E TE K B E N TARCZATOK M EG A m á s o d ik v ilá g h á b o rú t a g y ő zte se k m ellé állva befejező csehszlovák korm ány az egész, állam ukba visszacsa to lt fe lvid é ki m agyarságot m egfosztotta em beri és ál lam polgári jogaitól, s tízezrével deportálta őket a ném etek elűzése után e lnéptelene dett S zudéta-vidékre. A z em bertelen ak ció — m elynek nyilvánvaló célja a “bűnös” m agyarság beolvasztása volt az állam al ko tó n e m z e tb e — nem já rt s ik e rre l. A szám űzöttek többsége visszatért szülőföld jére. C sehországban azonban m ég ma is tízezrével élnek m agyarok: anyanyelvűket tö rve idézik fel k á lváriájukat. M egszólal egyúttal egy szlovák történész is, aki tár gyilagosan ism erteti a cinikus politika in dítékait. A film ünkben felhasznált korabeli szlo vá k h íra d ó ka t nézve d ö b b e n h e tü n k m eg a szlovák propaganda vérlázító ha zugságain. KAM ASZO K A V É S Z B ÍR Ó S Á G ELŐ TT S tábunk 1956 fiatal, sőt gyerm ekkorú ál dozatait kereste fel, olyan em bereket, akik m int fegyverrejtegetők szabályos koncep ciós perek áldozatai voltak 13-16 évesen (!), a példát statuálni akaró Kádár-fél rög tönítélő bíróságok áldozatai. Rozsdás pisz tolyok, m űködésképtelen harcászati kellé kek rajtakapott tulajdonosai ők, akiket sú lyos — öt-tízéves (!) — börtönbüntetés után e gész é le tü kre a tá rs a d a lo m p e re m é re szorított a vérszom jas önkény. A bűnösö ket, bírákat is m egkerestük — bár óvakod ta k nyilatkozni — , m egnevezzük őket, be m utatva az eddig nem publikált, eredeti periratokat.

E G Y S ZE R C S A K F E LB U K U N K M inden m ásodik m agyar e m b e r szív- és érrendszeri betegségben hal meg. A z o r szág ezirányú statisztikája a legrosszabb Európában. A népesség évről évre fogy, így 2040-re 6 és fél m illióra apadhat ha zánk lélekszám a. A harm incas években átlag 5 évvel é l te k tovább az em berek M agyarországon, m in t ma. A lakosság várható é lettartam a egyre csökken. Vajon m it teszünk azért, hogy m indez m ásképp legyen? Erre a kérdésre keresi a választ film ünk. 199 6 -b an a n y u g d íjk o rh a tá r 62 é v re em elkedik. Egy m agyar férfi várható é le t tartam a 63 év. MAGÁVAL C S IN Á LN É K EGY Ü ZLE TET A 83 éves Dr. M eleghy G yula a v á lla lko zó szellem , a m indig talpra állni kész, kü z dő szellem iség iskolapéldája. 20 éves ko rában került nyugatra, s olyan em ber, aki a történelem viharaiban férfiként, ném et gyárosként is m agyarnak m aradva m e g állta a helyét. A z ő életútjával ism erteti meg a nézőt film ünk. HADISARC m ely a m egszálló szovjet hadsereg ál ta l “m álenkij robot”-ra hurcolt civil la ko s ság szenvedéseit eleveníti fel, döb b e n e tes részleteket m utatva m eg a rabszolga ságba hajtott egyszerű nép, nem ritkán gyerekek és nők sorsáról.

KAPU-filmek kazettán M AG YARO K A P O K O L TO RNÁCÁN N agyszelm enc és K isszelm enc ugyan azon falu alvége és felvége volt. A baráti és rokoni szálak át-m eg átszőtték ezt a te lepülést, egyetlen — s hozzá: m eglehető sen hom ogén, hiszen ma is színm agyar! — közösséget alkotva. A II. világháború után a nagyhatalm ak cinikus és m inden jó zan észt nélkülöző döntésének következ tében a falu közepén húzták m eg C seh szlovákia és a Szovjetunió állam határát. Ezzel a rokonok barátok nem is országnyi — de fö ld ré s z n y i tá v o ls á g b a k e rü lte k egym ással. Á zsia és (K elet)-E urópa hatá rára, a legszigorúbban elvágva egym ástól: évtizedekre. Ha a hidegháború E urópájá nak jelképe a berlini fal volt — úgy talán nem túlzunk, ha azt m ondjuk, a S zelm enc községet m akacsul ketté osztó drót a Fal után Európa szim bólum a. M A G U K É R T NEM FE LEL S E N K I... A II. világháború után, békeidőben több tízezer (több százezer) polgári sze m élyt

m észároltak le a csehszlovák különítm é nyesek. N agyon sok nőnek és gye rm e k nek azért kellett meghalnia, m ert anyanyel vűk magyar, illetve ném et volt. 50 éven át őrizték titkukat a töm egsírok. A KAPU Film stúdió stábja négy országban, 54 helyszí nen kutatta e szörnyű tö m e g g yilko ssá g o k körülm ényeit és szem tanúit. A M U N KÁ SO SZTÁ LY A FRANCBA M ENT Bezártak az egykori nagy kohók, egy egész társadalm i osztály lába alól csúszott ki a talaj. Ózdi m unkások Budapesten próbál nak pénzt keresni otthon m aradt c sa lá d ju k m egélhetésére. Van, aki elzüllik, van, aki belehal, van, aki húzza az igát. Még. A film ek hossza 60-80 perc. M egren delhetők s zerkesztőségünk cím én. Áruk: 1590,-Ft/db + ÁFA

IP S z e m é ly z e t i T a n á c s a d ó K f t . 1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3. Tel.: 266 3853, Fax: 3174395 Munkaerőközvetítés és ehhez kapcsolódó tanácsadás Cégek személyi állományának bővítése, felépítése Közép- és felsővezetők, kvalifikált munkaerő' kiválasztása

TA

M inő ségg el az élen 1200g

csoki

430,-

600g

eper k a ra m e lla á fo n y a csoki eper k a ra m e lla á fo n y a

430,430,480,290,290,290,330,-

TETE

Göteborgs Food Budapest Rt. H-1184 Budapest, Jegenye fasor 1-3. Tel./Fax: 291-4369 Kiválóan alkalm asak fagylaltokhoz, gyüm ölcskelyhekhez, sütem ényekhez, palacsintához, valam int turm ixitalok készítéséhez.

A IIN EA 5 Kft* számítástechnikai berendezések kereskedelmével és az ehhez tartozó szolgáltatásokkal foglalkozik, ezen belül helyi LAN, valamint távoli WAN-LAN hálózatok összekapcsolásával és egyéb kommunikációs kapcsolatok létrehozásával. N a gy biztonságú diszkek és alrendszerek. SZÁMÍTÓGÉPES HÁLÓZATOK TERVEZÉSE/ KIVITELEZÉSE, BŐVÍTÉSE -M S -D O S -, UNIX-, XENIX-, NOVELL-környezetben - nyilvános X.25 hálózati elemek postai engedéllyel - terminálillesztések - rendszertervezés és rend szeri nteg rá Iá s

LINEA

K E R E S K E D E L M I ÉS S Z O L G Á L T A T Ó KFT.

A LINEA 5 KFT. A KÖVETKEZŐ GYÁRTÓKNAK A HIVATALOS DEALERE: NOVELL RETIX GATEWAY NEWPORT D-LINK MICROSOFT ICP

iroda Telefon Telefax

1145 Budapest, Róna u. 191. 2 5 1 -8 1 3 7 ,3 6 3 -2 0 0 0 : 251-8927

:

S ZER K ESZTŐ SED MUNKÁK, PR -C IK K EK , H IR D ETÉSSZERVEZÉS

M e g je le n t

Dávid C. Körten: Tőkés társaságok világuralm a

A

c ím ű k ö n y v é n e k

MAKEMA BT -NÉL

4. kiadása!

A k ö n y v m e g re n d e lh e tő o a K A P U s z e rk e sz tő sé g é b e n : 1082 B udapest, N ap u. 13. tel: 303-07-10, 303-07-11, fax: 303-07-12. Az

500 oldalas könyv ára: 1.390,-Ft.

P R E D IK T O R Pénzügyi és Gazdasági Tanácsadó Korlátot Felelősségű Társaság Székhely: 1031 Csónakház u. 10. Telephely: 1052 Budapest, A páczai Cs. J. u. 3.

Adószám: 12075146-0-21 Tel/Fax: 36/1/1184-593

VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI MINŐSÍTÉSE I. ÜGYFÉLCSOPORTOKRA: Vállalkozások csődelőrejelzése a nemzetgazdasági ághoz, ágazathoz tartozás függvényében. Új ügyfél portfolióban való elhelyezése. II. EGYEDI CÉGEKRE: A vállalkozás pénzügyi mutatóinak meghatározása, a vállalkozás pénzügyi tesztelése, minősítése. Kockázatos adós az Ön cége? És a cégének vevői? Hogy ítélik meg cégét a hitelező bankok! Mérlegelemzés a pénzügyi mutatószámok tekintetében, a cég képe a szakágazati adatok tükrében. CÉGÜNK SZOLGÁLTATÁSAI: 1. Mérlegelemző gazdasági mutatószámokat számító szoftver forgalmazása; 2. A Cég pénzügyi arculatvizsgálata a szakágazati mérlegadatok függvényében. (Hitelkérelmek, támogatások, pályázatok nélkülözhetetlen melléklete) 2.1. több éve (már 1996 évi adatok alapján is), 2.2. saját cégre, konkurens vagy bármely más cégre, cégcsoportokra; 3. Komplex elemző modell értékesítése . 3.1. nemzetgazdasági áganként, ágazatonként, 3.2. nyomtatott formában vagy számítástechnikai adathordozón kezelőszoftverrel.

M EGALUX Kft. A MEGALUX Fénytechnikai Kft. 1990-ben alakult Budapesten, különbö ző fénytájékoztató berendezések gyár tására. Folytatója az ELTEAM Gmk. 1981 óta tartó hagyományainak, melynek szakemberei az elmúlt években mintegy 50 különböző helyre telepítettek fény táblákat Magyarországon és külföldön egyaránt. Ezek a berendezések egyszínű vagy színes kivitelben készülnek és alkalma sak fényújságok, reklámtáblák, sporteredmény-jelzők és videó képet is meg jelenítő nagyhatású mátrixtáblák céljá ra. Minden kivitel kitűnik nagy fénye rejével, kitűnő kontraszthatásával és ezen tulajdonságaik révén kitűnően használhatók bel- és kültéren egyaránt.

Legújabb fejlesztésünk eredménye ként létrehozott, jó fényhasznosítású, hosszú élettartamú vörös-zöld-kék fény forrásokból megvalósított fénypont oly kijelzőtábla megvalósítását tette lehető vé, mely fényerő tekintetében ma egye dülálló a világon! A tábla felületi fé nyessége olyan nagy, hogy a megjele nített kép akkor is kitűnően élvezhető és figyelemfelkeltő, amikor a nap köz vetlenül éri a kijelzőkészüléket! Berendezéseinket kompletten ajánl juk szíves figyelmükbe: a tervezéstől a felállításon keresztül a működtetés be tanítása és szerviz-ellátása is szolgálta tásaink körébe tartozik. Elkészítjük a szoftware-t bármilyen igény szerint, hogy a táblák kezelése rendkívül egyszerű legyen.

KAPU AZ INTERNETEN!! Böngészheti folyóiratunkat, tartalomjegyzékét, legfontosabb cikkeit! Új kiadványaink, filmjeink listáját!

Címünk: http://w3.datanet.hu/ ~ mkapu

Ára: 390 Ft K A P U füzetek A sorozat eddig megjelent kötetei: Soros, a gólem igaz története Roób Gusztáv: Kiút a pénz és a multik világuralma alól Dr. Gergely Attila: A hatalom árnyékában Dr. Plenter János: Amit a pénzről tudni kell Göncz József: Új társadalmi rendszer megteremtésének lehetősége Dr. Nagy Bálint: „...és mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma” A KAPU-nál kapható további kötetek: Bárány János: Hogyan lehetsz profi játékos? Deák Mór: Gyermeknap Fleisz János: Város, kinek nem látni mását D. C. Körten: Tőkés társaságok világuralma Major-Zala Lajos: E(Z)-UR-ÓPA Nemzeti stratégia 2020-ig (l.-ll. kötet) Dr. Szekerczés István: Bürokrácia vagy Maffiokrácia Varga Csaba: Hagyomány és stratégia v A kötetek megrendelhetők a KAPU szerkesztőségében: Budapest, 1082 Nap u. 13.

A

KAPU már tíz éve nyitva áll mindenki előtt. Vegye, olvassa, fizesse elő a KAPU-t! ISBN 963-7706-16-X

9 789637 706165

Felvidéki magyarok népességtörténete és etnikai embertani képe

Recommend Documents