AZ E M B E R T A N I S Z I S Z T E M A T I K A ALAPVETŐ K É R D É S E I TÓ TH T IB O R tu d . fő m u n k atárs (T erm észettud. M úzeum E m b e rta n i T á ra , B udapest)
Az antropológia alig 100 éves tö rtén ete folyam án a vizsgálatok b an jelen tős h e ly e t foglal el a régészetileg különböző periódusokból szárm azó és a jelen k ori népcsoportokon g y ű jtö tt ad atok tip ológiai elem zése. Az egyre szélesebb körű típus-d iagn ózis alapján szükségessé vá lt a csoportokon, v a g y individ u u m ok on k iv á la szo tt különféle típ u sok rendszerezése. Az ism ert antropológusok körében az u tób b i évek b en is szám os kísérlet tö rtén t az em beriség tip o ló g ia i tagolódásának antropológiai klasszifikációjára. (B ia su t t i , 1953; Comas , 1957, 1960; Csebokszarov , 1951; G a r n , 1961; G il l in , 1959; O sa n y in , 1957; R o g in szk ij -L e v in , 1955). Á ltalános rész Bár a típ u so k antropológiai k lasszifik ációján ak m egvan a m aga jelen tő sége, m égis a rendszerezés alap vető elm életi kritérium a eg y általán nem az egyes m eg fig y elt típ u seg y ü ttesek h elyes szétv álasztásával van k apcsolatban, hanem az em beriség faji egységén ek és az em b erfajták biológiai — társadalm i (pszichikai) egyen érték ű ségén ek accep tá lá sával, vagyis e szem pontnak m u n k ah ip otézisk én t való elfogadásával. T erm észetesen az antropológusok töb b sége m indenkor elism erte az em beriség fa ji eg y ség ét és az em berfajták fen tebb em lített egyen érték ű ségét. A z em bertan százéves történelm e folyam án azonban em e elm életi kritérium ok kal k ap cso la tb a n gyakori v o lt a félreértés, elsősorban nem -antropológus szak em berek részéről. Ez v élem én yü n k szerint azzal m agyarázható, h o g y általában a biológia v a g y speciálisan a zoológia eg yes elm életi, rendszertani kérdéseivel foglalkozó k u ta tó k (vagy néhány esetben d ilettá n sok , m in t G o b in e a u , L a p OUGe ) nem v e tté k v a g y nem a tőlü n k fü g g etlen ü l létező , kauzálisán összefüggő tén y ek fel-, ille tv e elism erése nélkül v e tté k figyelem b e a vizsgálandó problé m ákhoz a határos tu d o m á n y o k terü letéről felhasználható ered m én yek et. M egjegyzen d ő, h ogy az em beriség faji egysége az em bertani vizsg á la to k tó l fü ggetlen ü l a Homo sapien s kialakulása óta filogen etik ai valóság, és a kérdés helyes m egv ilá g ítá sa csupán az egyes k u ta tó k m egfelelő hozzáállásán m ú lott. E bben v isz o n t k étségtelen ü l n agy szerepe v o lt m ég az ism eretan yag kisszám úságának v a g y elég telen felgyü lem lésén ek. M ivel tu d om án ytörtén etileg először, ille tv e elsősorban a n övény- és álla tvilág szisztem atik ájával foglal k oztak , ez önm agába rejtette az eg y es fogalm aknak az em beriségre való sem atikus alk alm azási leh etőségét. V alójáb an egyrészt elism erendő az, h o g y nem m inden zooszisztem atik ai kategória alk alm azh ató az antropológiai rendszerezésben, m ásrészt az alkal107
m ázható k ategóriák ta rta lm a a zoológiában és az antropológiában n em m inden esetb en azonos. K étség telen , h o g y a faj-fogalom esetében az em beriség rendszertani értékelésén él a zooszisztem atikában m egfelelő tám p on t ta lálh ató. Szám os ism ert b iológu s, szisztem atik u s (Ca in , 1954; M a y r , 1942; M a y r — L in s l e y — U s in g e r , 1953; T im o fe je v — R esso v sz k ij , 1958) e g y ö n tetű állásp on tja szerint a faj (species) n em m ás, m int hasonló csoportoktól repro d uktive izo lá lt, p oten ciálisan k ereszteződ ő, v a g y is szaporodás-képes popu láció-csop ort. E m eghatározás ism eretében k étség telen , hogy az em beriség fajilag eg y ség es, m ivel reproduktive csupán az élővilág alacsonyabb fejlődési szin tű csop ortjaitól izo lá lt. Az em beriség m in t egységes fa j, h árom -négy rassz-(fajta)-csoportra tagolód ik , am elyek egy m á s k ö zö tt teljes m értékben szaporodásképesek. E nnek az em beriség történ elm éb en szám os b izo n y íték a van. A z eurázsiai kontinens n ép csop ortjain ak antropológiai összetétele a geográfiai és a tá r sadalm i izoláció v iszo n y la g jelen tős h a tá sa ellenére, az egyes régészeti perió dusokban leza jlo tt m etiszációk révén m ódosult. E von atk ozásb an az europoid és m ongoloid rasszcsoportok első n a g y arán yú keveredése em líth ető , am ely m ai ism eretein k szerint a M inuszinszki-m edencében zajlott le a paleom etallikus kor (III— II. évezred i. e.; D e b e c , 1947, 1948a) folyam án . Ism eretes, hogy az em beriség n a g y rassz-csoportjainak v iszon ylagos, kon tin en tális m éretű geográfiai izoláltsága a társadalm i újkor k ezd etén , a felfedezések et k ö v ető csoportos á ttelep ed ések (europoidok és m ongoloidok) v a g y áttelep ítések (negroidok) által lén y eg éb en teljesen m egszűnt. E z t a tö rtén eti (szám os esetb en gyarm atosítási) fo ly a m a to t o ly a n hosszan tartó m etiszációk k ö v ették (m elyek n ek klasszikus p éld ái a P itcairn kolónia, reh obot-bastardok, Jam aica, H aw aii, K ishar és az U S A kevert eredetű népességcsoportjai; B oas , 1949; Comas , 1961; D u n n , 1928; F isc h er , 1913; R o d e n w a l d t , 1927; R o g inszk ij L e v in , 1955; S hapiro , 1951), am elyek önm agukban dem onstrálják az em beri ség rassz-csoportjainak egy m á s-k ö zti szaporodás-képességét, s egyb en az em beriség faji eg ységét. M egjegyzen dő, h o g y rendszertani értelem ben a r o s s z n a k nincs konkrét általános taxon óm iai je len tése, ille tv e eg y ö n tetű en elfogadott m eghatározása; teh á t e v o n atk ozásb an az em bertan n em rendelkezik olyan szisztem a tik á i tá m p o n tta l, m int a f a j ( s p e c i e s ) definíciója esetéb en . M égis figyelem b e kell v en n i, h o g y a r a s s z t (fajtát), m in t geográfiai izolátu m ot, az a l f a j j a l (sub species) azonosítják. V iszont a z a l f a j olyan h ely i populáció-csoport, m ely az ugyanazon fajon b elü li töb b i csop orttól taxon óm iailag k ülönbözik és g e o g r á f i a i l a g i z o l á l ó d o t t azok tól. M indebből lá th a tó , h o g y az általános sziszte m atikában az alfaj (subspecies) és fa jta (rassz) szinonim term inusok. E v o n a t kozásban a m i szem p on tu n k b ól a leglén yegeseb b az, h ogy a rassz i n t r a s p e c i f i k u s ta x o n ó m ia i eg y ség ! U gyan ak k or az em bertanban a g e o g r á f i a i i z o l á l t s á g zoológiái értelm ezése n e m t e k i n t h e t ő k i e l é g í t ő n e k . E z összefüggésben van a z em ber sajá to s (biológiai-társadalm i) evolú ciójával. U gyanis egyrészt a fa jtá k elhatárolására szolgáló kritérium ok (jellegállandóság, jellegk om p lexu m , areal) az em beriségre és az állatvilágra v o n a tk o zóan egyezőek , mégis a fajta-fogalom az em beriségnél p r i n c i p i á l i s a n k ü lön b özik az állatvilágitól. M inden ek előtt a geológiai jelenkorban m egszű n t az em berek fa jta jelleg eiv el kap csolatos ad ap tivitás szupraspecifikus taxon óm iai szin tű hatása,, jelen tő ség e. íg y pl. a m ongoloidok m egk ü lön b öztető jellegein ek (egyen es, m erev haj; lapos arc, erősen fejlett járom csontok, epicantus) nincs sem m ilyen 108
reális, k ö zv etlen , v a g y k ö z v e te tt szerepe em e rassz-csoporthoz tartozó népek életében ; v a g y is a jelleg ek nem gyak oroln ak sem m ilyen h a tást é lettev ék en y ségükre. U g y a n ez v o n a tk o zik az em beriség tö b b i rassz-csoportjaira is. A z ad ap tiv itá s szupraspecifikus h atásán ak m egszűnése annak az á lta lános tö r v é n y n e k a kifejeződ ése, a m ely szerint a z e m b e r k v a l i t a t í v e s a j á t o s l é n y , am ely p rincipiálisan k ülönbözik a tö b b i élőlén yek től. T örtén eti fejlődése folyam án az em ber n em fizikailag alkalm azkodik a környezethez abban az értelem b en , h o g y n em te sté n e k stru k tú ráját v á lto z ta tja m eg, hanem a te r m észeti k ö rn y ezeth ez v a ló v iszo n y á n v á lto z ta t a m unkaeszközök k észítésé vel, am ely ek leh ető v é te sz ik szám ára, h o g y a term észetre gyakoroljon h a tá st, h ogy m in él jobban fü g g etlen ítse m agát a term észeti környezet káros, szelektáló h a tá sa itó l (R o g in szk ij , 1941, 1947, 1951; 1955 L e v in n e l eg y ü tt). A z ad a p tiv itá s elsődleges (szupraspecifikus hatású) jelen tőségén ek m egszűnésén k ívül az em berfajták m ásik jellem ző sajátossága a r e n d k í v ü l i k evered ettség . U gyan is az em beriség egyes csoportjai nem csak a fajták érintkezési zónájában k evered tek , h an em az arealok belsőbb részein is, vagyis az egyes szociális (etn ik ai) csoportok egész terü letén . Az em berfajták arealjai a p aleolitik u m u tá n i id ők b en jelen tő s m értékben m egváltozn ak az embercsoportok n agyarán yú széttelep ed ése révén , v a g y is az oecum ene m egn öve kedésével. E zá lta l k ialak u l az em b erfajták h arm adik sajátossága, am ely k apcsolatos az em beri társadalom általán os fejlőd ésével, s am ely nem m ás, m int a rassztíp u sok és arealjaik elsőd leges k ap csolatának teljes m egszűnése. E von atk ozásb an elegen d ő m egem líten i É szak-, és D él-A m erika negroid lak osságát, az európai n épcsoportok k olonizációs exp an zióját, továb b á az oecum ene m ajd m inden részén m egta lá lh a tó k ín a i em igráns csoportokat. E zek ism ét önm agukban adják b izo n y íték á t annak, h ogy az em beriség különböző rassz-csoportjainak k ép v iselő i n e m b iológiai (m akrostrukturális) változá so k o n m ennek k eresztü l, b árm ely, szám ukra új földrajzi körn yezet ben, h an em a társad alm i v ív m á n y o k (technika) segítségével k épesek leküzdeni a k örn y ezeti n eh ézségek et és m egterem ten i, k ialak ítan i a m egfelelő életk örü lm én yek et. Igaz, m in d ez nem zárja k i azt, h o g y egyes népcsoportokon belül p l. a gyenge acclim atizáció k ö v etk eztéb en töb b en elhalnak. E nnél azonban sok k al fon tosab b az a té n y , h o g y m inden fiziológiai m egpróbáltatás (pl. regionális m éretű járv á n y o k p u sztításai) ellenére az em beriség (vagyis m inden fajtacsop ortja) tú lé lt m inden, önm aga á lta l terem tett ed d igi társa d alm i-gazd asági fejlőd ési fok ozatot. A z pedig eléggé közism ert, h ogy az em beriség negroid és m on goloid -oceán iai csop ortjait nem csak a fiziológiai term észetű járv á n y o k , hanem im m orális europoidok csoportjai is p u sztíto ttá k , illetve (a tasm an ok esetéb en ) k ip u sztíto ttá k . Sajnos, u gyanez von atk ozik az am erikai indiánok szám os (pl. a K elet-B razília part m ellékén élt tupinam bá, tu p in iq u in és a tű zfö ld i onák) törzsére is. A z, h o g y az em bertanban a fa jtafogalom z o o l ó g i á i d e f i n í c i ó j a nem te k in t h ető k ielég ítő n ek , n em v ezeth et a fajtafogalom em bertani-szisztem atikai szükségességén ek tagadására ! E gy részt k é t s é g t e l e n , hogy a z e m b e r i s é g n a g y r a s s z - c s o p o r t j a i b izon yos, em bertanilag fon tos m orfológiai-pigm entációs sa já t ságok, je lle g e g y ü tte sek révén k ü l ö n b ö z n e k eg y m á stó l, azonban ennek az em be riség általán os b iológiai (faji) egysége szem p o n tjáb ól nincs sem m ilyen jelen tősége. M ásrészt, m iv el a H o m o s a p i e n s k ialak u lásával a b i o l ó g i a i t ö r v é n y s z e r ű s é g e k d ö n t ő h a t á s a m e g s z ű n t , v a g y is a k ialak u lt és tökéletesed ő tá rsa dalm i v iszo n y o k k ö zö tt az em beriség általános b iológiai (m akrostrukturális) 109
h elyzete állan d ó su lt, az antropológiai rendszerezésben szükséges fajtáfogalom n e m m ellőzésre, hanem m ódosításra szorul. L ényegében erre u ta l L e sl e y D u n n (1960) is egyik legújabb ta n u lm án yáb an , elism erve, hogy a fa jta (rassz) modern b io ló g ia i szem lélete sem zárhatja ki a fajtafogalom nem -zoológiai, azáz an trop ológiai, gen etik ai v a g y m ás tu d om án yág szerinti értelm ezését. S valóban a fajtafogalom antropológiai értelm ezése bővebb, m ert nem csak a biológiai, h an em a társadalm i fak tort is m agában foglalja. T a gad h atatlan , h o g y az em b eriség n agy rassz-csoportjai a felsőpaleolitikum tól k ezd ve n em csak term észeti, hanem társadalm i m iliőben is alakultak (B u n a k : 1938, 1956, 1958; D e b e í :: 1948a, 1956, 1958). A z is k étségtelen , h ogy a t e r m é s z e t i k ö r n y e z e t (geográfiai izoláció) h a t á s a a társadalm i fejlődéssel, a n ép ván d or lások at k ö v e tő m etiszációk révén f o k o z a t o s a n c s ö k k e n . S bár a term észeti környezet eg y e s újabb v izsg á la to k szerint is hat b izon yos m értékig az em beri szervezetre, ez a hatás n e m eredm ényez ú j a b b r a s s z - k é p z ő d é s t . E z t az észre v é te lt ig a zo ltá k P uljanosz k özelm ú ltb an k ap ott eredm ényei (1960), am elyeket trapezundi, grúziai és anyaországi görögökön (eg yü ttes szám uk k b . 3000) g y ű jtö tt an trop ológiai a d atok elem zésén él k o n sta tá lt. E zzel k ap csolatb an érdem es m egjeg y ezn i, h o g y P uljanosz m egfigyelése szerint a vizsgálatok b a b evon t 50 jelleg b ő l k iv á la sz to tt 17 jelleg közül a fejhossz, az orrszélesség és a jak vastagság, továb b á a hajform a, a m ellszőrzet, a szakáll, haj és szem szín, az orrcimpa k on figu rációja, a felső és alsó ajkak vastagsága, v a la m in t a szem nyílás szélessége m u ta ttá k a legn agyob b térbeli és id őb eli sta b ilitá st. V iszont a fejszélesség, a járom szélesség és a testb ossz, to v á b b á az orrhát általános profilja, az orrhegy és az orralap h ely zete b izon yu lt a legvariabilisabbnak. E zek a fo n to s etn ik ai antropológiai sajátosságok csupán a kisebb sziszte m atikai eg y sé g e k (lokális, v iszo n y la g kisebb terü leti egységekre jellem ző típusok) elh atárolása szem p on tjáb ól jelen tősek . T ehát az em beriség nagy rassz-csoportjainak ren d szertan i h e ly z e té t n e m m ód osíth atják . U gyan ez von a tk o zik eg y es őskori, ókori, közéj)kori és újkori periódusokból szárm azó p aleoan trop ológiái leletek en észlelt epochális jellegváltozék on yságra is, am elyeknek m egfelelően a különböző m orfom etrikus adatok (fejin d ex, arc m agasság, arcszélesség, arcprofil-szög, orrkiugrás-szög) n öv ek v ő , v a g y csök kenő ten d en ciá t m u ta tn a k . A z u tób b i években ezt igazolták pl. A b d u s e l is v il i v izsgálatai (1960). M egem lítjük m ég, h o g y a paleoantropológiái k u tatások b an egyik legáltalán osab b an észlelt jelen ség, a brachikephalízáció fő faktorai k özött ú jab b an az izo lá ció t, a talaj és az étkezés sajátosságait jelölik m eg (P uljanosz, 1960). Az it t elm on d ott példákkal k ap csolatb an ism ételten szükséges h an g súlyozni, h o g y az em bertani jellegek epocbalis transform ációjának felism erése, v a g y fig y elem b ev étele igen fontos egyes speciális kérdések elem zésén él, azonban az em beriség fa ji egysége és az em bercsoportok b iológiai-társadalm i egyen érték ű sége szem p on tjáb ól n in csen sem m ilyen jelen tősége ! U g y a n akkor fig y e le m b e veen d ő, h ogy egyes em bertani jellegek epochális transform ációja az em beriség társad alom történ etéb en lezajlódó biológiai-(m órphológiai) m ik roevolú ciós fo ly a m a t. M in d ezek alapján teljesen elfogad hatónak tartju k azt a m eghatározást, am ely szerin t: az e m b e r f a j t á k (rasszok) az em beriségnek t á r s a d a l o m t ö r t é n e t i l e g k ia l a k u lt , k ö z ö s ered ettel és a z o n o s , ö r ö k tő d ő m o r f o ló g ia i, v a l a m i n t p i g m e n t á c i ó s j e l l e g e k k e l , továb b á a r e a l l a l r e n d e l k e z ő , potenciálisan s z a p o r o d á s k é p e s biológiai ( e m b e r t a n i ) c s o p o r t j a i .
110
i
N éhány m egjegyzés 1. A fajtafogalom zoológiái és antropológiai értelm ezésében m utatkozó különbségek elem zése elő seg íti a h elyes ren d szertani álláspont k ialak ítását. Ism eretes, h ogy az u tó b b i évtized ek b en széleskörűen elterjed té v á lt az a vélem én y, m ely szerin t általános biológiai v o n a tk o zá sb a n a legfontosabb v a g y alap v ető szisztem a tik a i eg y ség a ^pecies. am en n yib en ez a legjobban m eghatározható és elh atárolh ató kategória, am ely az in tra-, és supraspecifikus kategóriáknak egyarán t kiinduló ta xon óm iai p o n tja (Ca in , Í954; Ma y r , 1942; M a y r — L in s l e y — U sin g e r , 1953; S im pso n , 1944; T im o fejev — R e s sovszkij , 1958). V élem én yü n k szerin t az em beriségre v o n a tk o zta th a tó rendszertani kritérium ok (jellegállan d óság, jellegk om p lexu m , areál) és az azokkal össze függő alak ító (m ód osító, nivelláló) term észeti-b iológiai-társad alm i tén yezők (m etiszáció, földrajzi és etn ik a i izoláció) h a tásfok án ak vagyis fontossági rendjének fig y elem b ev étele m ellett az em bertani szisztem atik áb an , az egész em beriséget kifejező egyetlen species m ellett, igen fon tosn ak tek in th ető a fajta (rassz) k ategóriája. E n n ek tö b b ek k özött elsőrendű m ódszertani-szem léleti jelen tősége v a n p l. a m agyarországi történ eti-em b ertan i periódusok, különösen pedig a n ép ván d orlásk ori leletcsop ortok jelleg eg y ü ttesein ek ta x o nóm iai ig én y ű elem zésén él. U gyan is a népvándorláskor folyam án lezajlott m etiszáció em bertani értékeléséb en , vélem én yü n k szerint nem a különféle típusok m eghatározása a fő felad at (am ely ugyanakkor azonban leh et elsőd leges), hanem a típ u so k a t m agukban foglaló, m agasabb rendszertani k a te góriát k ép viselő n a g y rasszok (v a g y ezzel szinonim fajtacsoportok), illetve azok részarányának ap proxim ációs m eghatározása.* K étség telen , h o g y am ennyiben a paleoantropológiái leletanyag tö rtén eti forrásértékkel bír, m ásrészt a fajtacsoportok arealja a nagyobb tö rtén eti (evolúciós) m ú lt által stab ilab b , job b an k ö rv o n a la zo tt, az etn ogen etik ai problém ákban való rela tív e helyes eligazodás nem az igen szűk körű (indi viduum okon is ad abszurdum részletezett) típ u s-an alízissel, hanem a széle sebb szem léleti h orizon tot b iztosító fajtaelh atárolás, illetv e a fájtaelem ek részarányának elem zése által érhető el. A m agyarországi népvándorláskori leletek von atk ozásáb an ez azt jelen ti, hogy pl. az avar khaganatus népes ségének em bertani érték eléséb en n em az europo'd, v a g y m ongoloid fajtacsoportba tartozó k ü lön b öző típ u selem ek elh atárolása a fő felad at, hanem m aguknak az europoid és m ongoloid fajtacsop ortok n ak az elhatárolása, illetve részarányuknak m egk özelítőleg helyes k örvonalazása. Bár a fajta k ategóriája az em bertani szisztem atik áb an igen fontosnak tek in th ető , annak csupán egy ik részét képezi. U g y a n is ha az osztályozásban nem csak a m orfológiai h ason lóságot vesszük fig y elem b e, hanem vizsgáljuk a jelleg eg y ü ttesek k iala k u lá si id ejét, akkor a fa jta (rassz) kategóriája az em beri evolú ción ak csakis a rasszgenezis-szakaszához kapcsolódik. T erm észetesen az em bertani szisztem atik a n em kevésb é lén yeges epochalis része az antropogenezis-szakasz. 2. A fo sszilis h om in idák rendszerezésében m eg n yilván u ló n ézetek külön böző m értékben eltérőek . E v on atk ozásb an n em csak W e id e n r e ic h és B ona r elli , hanem G remjacicij , N y esztu r h és D eb e c sém ái em líth etők . * (D e b e c , 1961; T ó t h , 1958, 1961 a , b)
111
W e id e n r e ic h szerint az összes fosszilis em berleletek P ithecanthrop u st, S inanthropust és N ea n d erv ö lg y it is beleértve) egy speciesbe vonhatók össze a H om o sapienssel. B o n arelli viszon t leh etségesn ek ta rtja a P ithec anthropus, Sinanthropus, A fricanthropus, Paleanthropus (M auer, Gibraltár, Sacco P astore), Siphanthropus (R h od esia, Galilea) és P rothanthropus (neandervölgyiek ) genusok e g y fam íliába v a ló összevonását. M egjegyzen dő, hogy egyrészt a H om o sapiens B onarei ^li sém ájában külön su b fam iliát képez, m ásrészt a H om inidákhoz sorolja az A u stralopithecusokat (R o g inszkij — L e v in , 1955). G r em jáck ij (1950) sém ájáb an a neandertaloid form ák k ü lö n speciest képeznek, N yeszturh rendszerezésében a P ithecanthropusok, Paleoanthropusok és N eoan th rop u sok k ö z ö tti k ü lönbségek a subgenus szin ten egyenlí tőd n ek k i (N y e sz t u r h , 1941, 1960b; R o g in szk ij — L e v in , 1955), viszont ÜEBEC-nél (1948b) csak k ét su b gen u s m egjelölés ta lá lh a tó , m iv e l csupán a H om o sapiens k ép ez külön a ln ém et az archanthropus és paleoanthropus stád iu m ok ö sszevon t, hasonló szisztem atik ai egységével (subgenus) szem ben. M ivel szám os o b jek tív n eh ézség m erül fel (M eganthropus, P ith ecan th ro pus IY , K ed u n g-B ru b u si leletek töred ékessége, valam in t a P aleoanthropus csoporton b elü li jelen tős lokális külön b ségek), ez is egyik oka az archanthropusok és p aleoanthropusok szisztem a tik ai elhatárolásában m u ta tk o zó fen teb b i vélem én yk ü lön b ségek n ek . E m e lle tt, de ezen ob jek tív ok ok tól függetlenül, a v élem én yk ü lön b ségek m ód szertan i-szem léleti különbségeket is tükröznek. N ev ezetesen pl. D ebec az o sztályozásb an nem csak a leletek territoriális közösségét, m orphom etrikus sa já to ssá gait veszi figyelem b e (1948b, 1951, 1956, 1958), hanem a genealógiai elv n ek m egfelelően a je lleg eg y ü ttesek leh et séges k ialak u lási id ejét, v a g y is az archeológiái adatokat szin tén bevonja az általános elem zésbe. U g y a n ez v o n a tk o zik pl. L e v in (1958), O s a n y in (1937, 1957— 1959a, b, c), R o g inszkij (1937), T rofimova (1959), to v á b b á T rofi mova és G in zbu r g eg y ü tte s (1961) m unkájára is. 3. A n n ak ellenére, h o g y az antropogenezis-szakasz leletein ek rend szerezésében észreveh ető k ü lön b ségek m utatkoznak, am elyek egyéb k én t a m ásodlagos ta xon óm iai szin tű típ u selhatárolásokban is k ifejeződnek, az antropológusok, zoológusok, gen etik u so k tú ln yom ó többsége m a m ár elismeri az emberiség ( Homo sa p ie n s) f a j i egységét és az em berfajták egyenértékűségét. A z e v o n atk ozásb an m egn yilván u ló eg y ö n tetű ség b izo n y íték á t k ell látnunk az U N ESC O szak b izottságai által k ia d ott D eklarációkban és szám os kiváló k u ta tó ta n u lm á n y k ö tetéb en (M o n t a g u , 1951; Le Racism e d ev a n t la Science, 1960). V élem én yü n k szerint ezek az ok m ányok és tan u lm án yok szakirodalom tö rtén etü n k olyan értékes ö sszetev ő i, m elyek nem zetk özi m éretek b en segítik elő a h ely es k özvélem én y kiform álását. 4. A nnak ellenére, h o g y az u tó b b i évtized ek b en k ialak u lt az előbb em lített széleskörűen egységes tu d o m án yos álláspont, egyes (kétségtelen jelen tős szakm ai m ú ltta l rendelkező) ném et antropológusok, v a g y m ás, az em beriség egyen érték ű ségét elem ző határos tu d om án yok (pl. pszychologia) k ép viselői rosszalóan fogad ták az U N ESC O szak b izottságain ak és m ás kiváló k u ta tó k n a k h a tá ro zo tt, tu d o m á n y o s állásfoglalását (C omas , 1961; P li szeck ij , 1957). Ú g y látszik , h o g y sem E . F isc h e r , W . S ch eid t , H . W e in e r t , sem H . E . G arrett (1961) nem h ajlan d ók figyelem b e ven n i az általu n k választott tém a v izsgálatáb an érdekelt hum án tudom ányágak (néprajz, n y elvészet, 112
régészet, történ elem ) b izon yító erejű ered m én yeit, am elyek lén yegéb en tő lü n k fü ggetlen ü l az em beriség k ialak u lása óta m eglevő ob jek tív té n y e k , azok kau zalitásán ak felism erésére v o n a tk o zn a k , s am elyek szerint: a ) A z em beriség fa ji eg y ség én ek elem zésén él nem egyes m ásodlagos m orphológiai és pigm entációs jelleg ek v a g y jellegkom plexum ok veen d ő k figyelem b e (am elyek em b ertan i-szisztem atik ai jelentősége egyéb k én t k é t ség telen ), hanem az evolúció folyam án k ia la k u lt azon általános biológiai, a n atóm ia i sajátosságok , am elyek az egész m a i em beriségre egységesen je lle m zőek (N y e sz t u r h , 1958b, 1960a; R o g in sz k ij — L e v in 1955). b) Az agykéreg strukturális variab ilitásán ak elem zése folyam án n em csak a su lcatio-gyrificatio k ölcsö n v iszo n y á v a l k apcsolatban, hanem az agy különb öző form ációinak, főleg ped ig a b om lok i, h alántéki és fali karéjok n agysá g á n a k , struktúrájának és k iterjed tség én ek tek in tetéb en sem k o n sta tá lh a tó sem m ilyen , az em beriség fajta cso p o rtjai k ö zö tti lényeges eltérés (S zárkiszov , 1957; S evc sen k o , 1956, 1959). c ) A m im ikái m usculatúra v izsg á la ta az em beriség fajtacsoportjai k ö z ö tti lén yeges eltérésekre nem szo lg á lta to tt sem m ilyen ad atot. í g y pl. az europoidok, a négerekhez és h o tte n to ttá k h o z v iszo n y ítv a , a m usculus triangularis oris önálló részét k ép ező m usculus m entalis transversus előfor dulási arán yát te k in tv e , közbülső h ely zetet foglalnak el. U gyanakkor fig y e lem be v een d ő , h o g y a m usculus m entalis transversus a négereknél (76% ), európaiaknál (78% ), h o tte n to ttá k n á l (82% ) lényegében egyenlő arányban fordul elő. E zen k ív ü l a m usculus risorius S an torini fejlettség e tek in tetéb en az európaiak egyrészt a hererók és négerek, m ásrészt a k ínaiak és ja p án ok k özt foglaln ak h e ly e t, s ugyanakkor ezek e g y ü ttv é v e (teh á t az európaiak is) jelen tő sen elm aradnak a m alájok, tű zfö ld iek és újkaledóniaiak m ö g ö tt. A m usculus caninus az óceániai fajták n ál és a négereknél jobban fe jle tt, m int az európaiaknál. A m usculus orbicularis oculi és a m usculus nasalis a m ongoloidoknál és negroidoknál szin tén jo b b a n fejlett, m in t az európaiaknál. U gyan ez v o n a tk o zik a m usculus zyg o m a ticu s és a m usculus quadratus lab ii superioris fejlettség i fokában m u tatk ozó fa jta k ö zi eltérésekre (G r e m ja c k ij , 1938; R o g in szk ij — L e v in , 1955). V agyis, általában a m im ik á i izm ok tö b b ségénél m egfigyelh ető differenciáltság szem p on tjából progresszíve, lén yegesen eg y álta lá b a n nem különböznek az em beriség fajtacsoportjainak k ép viselői. d ) A z egyéb összehasonlító a n atóm iai, m orphológiai m egfigyelések alapján az em beriség fajtacsop ortjai k özött te lje s egyezés m u tatk ozik a gerincoszlopgörbület alakjában, a n agyu jjn ak a tö b b iv el való op p onálhatósága, valam in t a kéz-, és lábfej struktúrája tek in te téb en , a k éz-, ( 3 > 4 > 2 > 5 > 1 v a g y 3 > 2 > 4 > 5 > 1 ) és a lábujjak ( 1 > 2 > 3 > 4 > 5 v a g y 2 > 1 > 3 > 4 > 5 ) viszon y la g o s n agyságrendje, az interm em brális jelzők (kínaiak- 71,1; négerek70,3; és fehérek- 70,5) és a praesacralis csig o lyák alsó m éreteinek, v a la m in t a kop on yatérfogat- és term etvariab ilitásn ak az adataiban, továb b á az izza d ságm irigyek topograp h iai-gyak orisági (h om lok , ten yér és talp ) eloszlásában (C omas , 1951; M o rant , 1951; N y e sz t u r h , 1958b, 1960a; R o g in szk ij — L e v in , 1955). e ) A p szich otech n ik ai v izsg á la to k (K n o x — M oron , K n o x Cube I m i tation, F orm Substitution , A rm y A lp h a , A r m y M ental Testek.) eredm ényei egyrészt csak akkor tek in th ető k reálisaknak, ha a m egfelelő (fejlett v a g y fejletlen ) társad alm i m iliőt, a szociális szárm azást, m in t lényeges m eg határozó fak tort is figyelem b e veszik ; m ásrészt, szám os ily en vizsgálat teljes 4 Anthropologin,
K özlem ények
113
m értékben igazolta pl. az europoid és negroid fajtacsoportok kép viselőin ek teljes szellem i eg y en érték ű ségét. U gyanis az USA északi, iparilag fejlettebb állam aiban élő négerek kép ességin d exe (IQ ) jóval m agasabb m int az U SA m ezőgazd asági jellegű d éli állam aiban, v a g y is fejletlenebb társadalm i viszonyok között élő fehéreké. A kép ességb eli külön b ségek variációja m inden fajtacsoportra jellem ző; a b iofizik ai károsodások az em beriség bárm ely fajtacsoportjánál egyaránt előfordulhatnak, de p rofilak tikusan, széleskörűen in tézm én y esített társadalm i jellegű eljárásokkal azok csök k en th etők , lok alizálh atok , v a g y m eg szü n teth ető k . A k ép ességek k ib on tak oztatásáb an egyed ü l a társadalm i faktornak v a n d ön tő, m eghatározó szerepe (M orant , 1951; R o g in szk ij , 1938). f ) A z em beriség általán os evolú cióján belül a Homo sapiens kialakulási fo lyam atán ak v égétől, v a g y is a felsőp aleolitikum k ezd etétő l fő jellem ző a társadalm i fejlődés; épp ezért az em b eriség szellem i egyenértékűsége nem tév e sz th e tő össze a társadalm i fejlődés u tó b b i évszázadaiban előállott szociális szin tk ü lön b ségek k el, a m ely ek kizárólag a társadalm i törvényszerűségek helyes felism erésén alapuló szükséges in tézk ed ések által teljesen m eg szü n tet hetők. E zért az em beri társa d a lo m tö rtén et feltárásával foglalkozó hum ántu d o m á n y o k (történelem , régészet, n éprajz, n y elv észet) eredm ényei nem m ellőzh etők az em beriség eg y es fajtacsoportjainak összehasonlító k ép esség analízisében (L e ir is , 1951; L it t l e , 1952; N y esz t u r h , 1958b, 1960a; R oginsz k ij , 1941, 1947, 1949, 1951; 1955 L e v in n e l együ tt). g ) A z em beriség fajtacsop ortjain ál m eglevő (az em bertani szisztem atik a szem p on tjáb ól k étségtelen ü l fontos) jelleg eg y ü ttesek differenciája az eg y en értékűség tek in tetéb en sem m ilyen jelen tőséggel nem bír. U gyanakkor fig y e lem be v een d ő , h o g y az eg y es fajtacsop ortok jellegareálja társadalm i faktor k ö v etk eztéb en többször v á lto z o tt, a m en n yib en gazdasági okok h atására az egyes fajtacsop ortok k ép v iselő i kisebb v a g y nagyobb egységekben elh a g y tá k (red eti letelep ed ési h ely ü k et. T ehát az esetleges geográfiai izoláltság társa dalm i — szociális faktor h atására v á lto z o tt, v a g y v á lto zh a t m eg. A z europoid, m ongoloid és negroid fajtacsop ortok k ép v iselő i épp a kialakult társadalm i törvén yszerű ségek k ö v etk eztéb en egyarán t képesek eléln i a Föld bárm ely részén. E z a té n y önm agában igazolja a zt, h ogy az egy es fajtajellegek épp a társadalm i fejlődés k ö v etk eztéb en v e sz te tté k el ad ap tivitásu k elsődleges ta xon óm iai szin tű jelen tő ség ét. Ezért nem szabad azon osítan i a zoológiái és em bertani fa jtafogalm at, to v á b b á nem szabad felcserélni az egyes problém ák m agyarázatáb an a biológiai és társadalm i törvén yszerű ségek et. Az ily e n fel cserélés csak hibás m ód szertan i szem lélet alapján fordulhat elő, am ely et a m ai fejlett tu d o m á n y szin t m ellett csak h ely telen íten i leh et. T ováb b á csak az ilyen hib ák elkerülésével ism erhető fel, h ogy az etn ik a i csoportok (népek, nem zetek) soha nem e g y e z te th ető k az eg y es em berfajtákkal (Comas , 1951; D ebec , 1938; D ü n n , 1951; G r em ja c k ij , 1938; L e ir is , 1951; L it t l e , 1952; N y e sz t u r h , 1958 a, b; O s a n y in , 1937, 1957— 1959 a, b , c; R o g in sz k ij , 1941, 1947, 1951; 1955 L e v in n e l eg y ü tt; V allois , 1951). Ú g y gondoljuk, az itte n i vázlatb an sikerült érzékeltetni, hogy az em ber ta n i szisztem atik a alap vető kérdéseinek m egvilágításáb an nem csak a szűkebb körű szakm ai eredm ények felh aszn álásán ak, hanem a széles horizontú, k om p lex ism eretelm életi és szak m etod ik ai szem léletm ód nak is jelen tős szerepe van. E m e ig y ek ezetü n k et m ég e g y fontos körülm ény h atározta m eg: h a za i szakirodalm unkban kevés az em b ertan i szisztem atik a problém áit elem ző ta n u lm á n y . (Előadva az E m bertani Szakosztály 1962. márc. 25-i ülésén.) 114
IRO DA LO M 1. B ia s u t t i , R .: Le R azze e i Popoli della T erra , vol. I. pp. 391 —466., Torino, 1953. — 2. B oas , F .: R ace, Language a n d C ulture, pp. 3 — 81; 270—280., New Y ork, 1949. — 3. Ca in , A. J .: A nim al an d th eir evolution. London, 1954 (oroszul, M oszkva, 1958., pp. 13 —17; 92 — 122; 233 — 235). — 4. C o m a s , J .: Les M ythes R aciaux. Unesco, Paris, 1951 (oroszul in: R aszovaja problem a i obscsesztvo. M oszkva, 1957., p p . 199 — 258 és in: Le racism e devan la science. Unesco, P aris, 1960. pp. 13 —58). — 5. C om a s , J .: M anual de A ntropologia fisica, pp. 165 —186; 526 —582. Mexico, 1957 (angolul—Springfield, 1960.,pp. 161 — 186; 587 — 657). — 6. C om as , J .; „S cientific” racism again? C urrent A nthropology, vol. 2-, No 4., pp. 303 —314., Chicago, 1961. — 7. D u n n , L. C.: An A n th ro p o m etric S tu d y of H aw aiians of P ure a n d M ixed Blood. Papers o f th e P eabody M useum , vol. 11., No. 3., pp. 130 —176., Cam bridge, USA, 1928. — 8. D u n n , L. C.: Race e t Biologie, in Le racism e d e v a n t la science, pp. 285 —331. U nesco, P aris, 1960. — 9. F is c h e r , E .: Die R eh o b o th er B astard s., p. 327, Je n a , 1913. — 10. G a r n , S t . M.: H u m an Races, p p . 116 — 132, Springfield, 1961. — 11. G a r r e t t , H . E .: Com m ents, in C urrent A nthropology, vol. 2., No. 4., pp. 319 — 320., Chicago, 1961. — 12. G i l l i n , J .: V arieties of M odern Man, in H u m an E volution, pp. 366 —387., New Y ork, 1959. — 13. L e i r i s , M.: R ace e t C ivilisation. Unesco, P aris, 1951 (oroszul in: R aszovaja problem a i o b scsesztvo. M oszkva, 1957., pp. 21 — 75 és in Le racism e d e v a n t la science. Unesco, P aris, I960., pp. 197 — 239). — 14. L i t t l e , K . L.: R ace et Société. Unesco, Paris, 1952 (oroszul in: R aszovaja problem a i obscsesztvo. M oszkva, 1957, pp. 79 —141 és in Le racism e d e v a n t la science. Unesco, P aris, 1960. p p . 59 — 113). — 15. M a y r , E .: S ystem atics and th e Origin of Species. The A m erican M useum of N a tu ra l H isto ry ; New Y ork, 1944 (oroszul—M oszkva, 1947, pp. 27—448). — 16. M a y r , E. —L in s l e y , G. E , —U s in g e r , R. L.: M ethods an d P rin ciples of S y stem atic Zoology. N ew Y o rk —T o ro n to —London, 1953 (oroszul —M oszkva, 1956, pp. 10—78; 129 — 151). — 17. M o n t a g u , M. F. A shley.: S ta te m e n t on R ace, p. 182; N ew Y ork, 1951. — 18. M o r a n t , G. M.: Les Differences R aciales e t leu r Signification. Unesco, P a ris, 1952 (oroszul in: R aszovaja problem a i obscsesztvo. M oszkva, 1957, pp. 145 —195 és in Le racism e dev an t la science. U nesco, P aris, 1960. pp. 333 —377). — 19. N e s t u r h , M. F .: M enschenrassen, p. 105; L eipzig/Jena, 1960. — 20. R o d e n w a l d t , E . : Die M estizen a u f K isar, p. 482; B atav ia, 1927. — 21. S h a p ir o , H. L.: Les M élanges de R aces, in Le racism e d e v a n t a science. U nesco, P aris, 1960; p p . 379 —425. — 22. S im p s o n , G. G.: Tem po and Mode in E volution. New Y ork, 1944 (oroszul, M oszkva, 1948 ; p p . 20 — 153, 273 —324). — 23. T ó t h , T .: Profilation horizontale du crane facial de la p o p u latio n ancienne e t contem poraine de la H ongrie. Crania H ungarica, III. Nol —2., pp. 3 — 126. B ud ap est, 1958. — 24. T ó t h , T .: Ge sichtsflachheitsuntersuchungen in der historischen A nthropologie; A n th r. K özi., V., Nol —4. pp. 123 —129. B u d ap est, 1961. — 25. V a l l o is , H . V .: Les R aces H um aines, p. 126. P aris, 1951. — 26. AEßyLUEJiHiuBHjTHjM. r . : OóanoxajibHoií h3M6hihbocth aHTpononormecKHX npii3Hai<0B (KpaTKJte Coo6uteHHH H 3 A H CCCP, MocKBa,23, 1960, cTp. 90— 101). — 27. E y h a k ,
B. B .: Paca Kai< HCTopmecKoe noHíirae (Hayna o pacax
h pacH3M, Mocnua—JleiiHiirpa;;, 1938, CTp. 5—46). — 28. E y h a k , B. B.: MejioBeueCKHe pacti h n y ra tix o6pa30BamiH (CobctCKajI 3TH0rpa(f)MH, 1, 1956, CTp. 86—105; magyarul: Természettudományi Dokumentáció, X V —XVI. k. Budapest, 1959, pp. 185 —225). — 29. E y h a k , B. B .: 0 6 onepeAHbix 3aflauax b H3yHeHHH pacoo6pa30BaHtifl y nejiOBena (CoBeTcnaH Sraorpaijwfl, 3, 1958, CTp. 125—135; magyarul: Természettudományi Dokumentáció, X I X —X X . k- Budapest, 1961, pp. 65 —86). — 30. F p e m h u k h R, M. A .; npti3HaKH «bhcuihx» h «hh3ihhx» pác h aHTponoreHe3 (H ayna o pacax h pacn3M, Mocnßa—JlemiHrpaA, 1938, erp .4 7 —80). — 31. T petj ALIKHII, M. A .: A m t o MHH MeJioBena (Mocnßa, 1950, crp. 51—52; 125—127). — 32. R e e e u , T.
.; Pacbi, H3binn, nyjibTypbi (Hayna o pacax h paciMM, Mocnsa—JleuHHipa;;, 1938, CTp. 105—122). — 33. R ebell r . .: FlajieoaHTponoJiorHfl CCCP (Tpyflbi H 3 AH CCCP, hob. cep. 4, 1948, CTp. 391). — 35. R esell , T. d>.: O CHCTeMarane h HOMCHHJiaType HcnonaeMbix (j)opM nejiOBena (KpaTniie Coo6u; chhh HHMK, 23 1948, CTp. 13— 21). — 36. R eeeh , r . 0 . ; AuTponojioniMeCKiie iicc.ae/iOBaiiuH b KaMMaTcnoft Oöjiacrn (Tpy«bi H 3 AH CCCP, hob. cep. 17, 1951, CTp. 63—120). — 37. R ebel ;, T. O . : O npHHitHnax nnacCH({)nnann!i MejiOBCMecniix pác (CoBeTcnan 3raorpa<j)nH, 4, 1956, CTp. 129—142; magyarul: Természettudományi Dokumentáció, X VII —X V III. k. Budapest, 1960, pp. 81 —109). — 38. R esell , F. 0 . : OribiT rpacjmuecnoro H3o6pa>Kenn>i reHcaaornuecnoH njiaccu(|)iiil, 4, 1958, CTp. 74—94; magyarul: Természettudo mányi Dokumentáció, X IX —X X . k. Budapest, 1961, pp. 87 —127) — 39. REBELL r . O. : O n y rax áacejieHtm ceBepHoti nojiocu Pyccnoii PaBHUHbi h B octohhoh FípHöajiTHKH (Cobctcnaji 3Tnorpa(j)ii5i, 6, 1961, CTp. 51—6 9 ).— 40. JIebh h , M. f . ; SrHHHecnaH amponoJioiaiH h
4*
115
npoSjie.Mbi 3TH0reHe3a HapoAOB JlanbHero B octoi« (Tpyflbi H 3 AH CCCP, hob. cep. 36, 1958* CTp. 357). — 41. H e c t y p x , M. 0 . : AHTponoreHe3 (b KHitre: ByHaK, B. 13., HecTypx, M. ., PorHHCKHH, 51. 51.; Axcrponojionm, MocKBa, 1941, CTp. 113— 114). 42 H ec ty px , M. .: ripoHcxo>KJieHHe BejiOBexa (M3a . AH CCCP, MocKBa, 1958, CTp. 349—365; m agyarul: B u d ap est, 1960, pp. 369—385). — 43. H e c t y p x , M. .: HenoBenecKHe pacbi (MocKBa, 1958, CTp. 102). — 44. H e c t y p x , M. .: npuMaTonorusi u aHTponoreHe3 (M ean«, MocKBa, 1960, CTp. 151— 153). — 45. Oluahhh, JI. B .: llpancKiie njieMeHa 3ana;;Horo FlaMHpa (H3A. YH3M, TauiKeHT, 1937, CTp. 236). — 46. Olhahhh, Jl. B .: AnTpouonoiamecKHÜ cocTaB naceaenMH Cpeanen A3hh m 3THoreHe3 ee HapoaoB, n. 1. (EpeBaH, 1957, CTp. 139). — 47. Oihahhh , Jl. B .: AHTponoaoPHHecKHÍi cocTaB HaceaeHHH cpt'AHeíi A3hh h 3THoreríe3 ee HapoAOB, m. II. (EpeBaH, 1958, CTp. 148.) — 48. Oluahhh, Jl. B . : AHTpononortmecKHH cocTaB HaceneHHH Cpe/meM A3hh h sthoreHe3 ee HapoAOB, h. III. (EpeBaH, 1959, CTp. 196). — 49. Oluahhh, Jl. B . ; AHTponojioraBecKHH cocTaB HacejieHHH CnHbi;3HHa u 3raoreHe3 yurypcKOro Hapo«a (Tpyaw H H AH KH PrCCP, Bbin. V. OpyH3e, 1959, CTp 39—76). — 50. Ouiahhh, Jl. B .; AmponojioruBecKHÜ cocTaB TypKMeHCKHX njieMeH h 3THoreHe3 TypKMeHCKOro HapoAa (Tpy«bi I0TA K 3, t . IX ., AmxaöaA, 1959, CTp. 11 — 101). — 51. H jih celik h H, M. C .: BcTynHTenbHan CTaTbu (PacoBan npoßjieMa h oőmecTBO, Hsa. HJ1, MocKBa, 1957, CTp. 5— 17). — 52. nyjiHHOC, A. H . : IlpoöaeMbi aHTponoAorHH rpeuHu b cbh3h c 3THoreHe30M ee HapoAa (AßTopeijiepax LcaHAHAaTCKoií AHCcepTauHH, MocKBa, 1960, CTp. 9). — 53. P o t h h c k h h , 51. j l . : npoőaeMa ripoHCxoKAewtH mohroabCKoro pacoBoro ran a (AHTpon. wypHaji, Na 2, 1937, CTp. 43—64). — 54. PorHHCKHH, JI. 51.: O ncHxoTexHHBecKOM iiccjieAOBaiiHH pa3Hbix hjicmch h HapoAOB (Hayxa o pacax h pacH3M, MocKBa—JleHHHrpaA, 1938, CTp. 81— 104). — 55. PorHHCKHH, 51. 51.: HejioBeBecKtie pacbi ( b KHiire: B yrax, B. B., HecTypx, M. O., PoruHCKuft, 51. 51.; AHTponojiorHH, MocKBa, 1941, CTp. 270—368). — 56. PorHHCKHH, 51. 51.: HeKOTopue npoöaeMbi no3AHeíiLuero 3Tana 3B0JH0UHH BeJioBexa b coBpeMeHHOH aiiTponojioruH (Tpyabi H 3 AH CCCP, H ob. cep. 2, 1947, CTp. 5—23). — 57. P o th h ck h H, 51. 51.: Teopmi M0H0ueHTpn3Ma h nojiuueHTpu3Ma b npodacMe npoHCXo>KAeHHH coBpeMCHHOro BeaoBCKa h erő pác (H3a. M ry , 1949, CTp. 156). — 58. P orH H CKHH, 51. 51.: OcHOBHbie anxpouoaoruBecKHe Bonpocbi b npoSneiwe npoHcxo>KAfcHHH coBpeMeHHoroBejiOBeKa(TpyAbiH3AHCCCP,HOB. cep. 16, 1951, CTp. 153—204). — 59. PorHHCKHH, 51. 51., JleeuH, M. r . : Óchobh auxponoaorun (H3A. M r y , 1955, CTp. 265—267; 323—492). — 60. Ca p k h c o b , C. A .: yBeHue H. n. üaBjiOBa o Bbiciueü HepBHoil AenTeabHOCTu u Bonpocw CTpoeHHK M03ra (Jliia.TCKTHBecKHil MaTepnajiH3M h coBpeMeHHoe ecxecTiio3HaHne, MocKBa, 1957, CTp.j358—389). — 61. T h m o o e e r —P ecco bc k h h , H. B . : M ukpoobojtiohhji. SjieMCHTapHbic KBaeHHB, waxepuaa u (JjaKTopu Mni<po3BOJiiouHOHHoro npouecca (BoTaHUBecKuü JKypHaa, T. 43, Na 3 , 1958, CTp. 317—336; m agyarul: T erm észettudom ányi D okum entáció, X V —X V I. k. B udapest, 1959, pp. 145 —183). — 62. T o t , T . : MonuibHHK I. aBapcKoro BpeMeHH c. CeSenb (V III. b .) (naatoaiiTponoaoruBecKHH oBepx); (ANN. H IST. — N A T . MUS). N A T. H U N G ., 53,1961, CTp. 571—613). — 63.T p o o h m o b a T. A . : UpeBHee HacejieHue Xope3Ma no AauHbiM naaeoanxponoaorHH (Maxepnaabi Xope3MCKOÜ 3KcrieAHuu, Bbin. 2, MocKBa, 1959, CTp. 176). — 64. T p o khoh TypKMeHun b anoxy SHeoama (TpyAw IOTAK3, t . X., Amxaoaa, 1961, CTp. 478—528). — 65. H e e o k c a po b , H. H . : OcHOBHbie npnHunnbi aHTpononorunecKUX KJiaccri(J)HKaun{i(TpyAbiH3AHCCCP, hob. cep. 16, 1951, CTp. 291—322). — 66. IHe b h e h k o , K). P . : MiiAUBHAyaabHiiie h rpynnoßwe Bapnannii ctpochhh xopbi öoahiuoro M03ra (moKHe-TeMeHHou oöaacxn) coBpeMeHHbix jnoAeft (B ccthhk AMH CCCP, 5, MeAru3, 1956, CTp. 35—46). — 67. LUe b h e h k o , K). r . : BapnaSujibHOCTb CTpoemin xopbi ooabuinx noayiiiapuii M03ra aeaoBCKa (A N A L E L E ^ T IIN JIF IC E A LE U N IV ER S1TÄ JTI „A L .I. CUZA” D IN IASI, sectiu n ea II . T . V., 1959, pp . 2 5 -4 6 ).
116
