Felvidék. Hûségesküre és himnuszéneklésre köteleznék a felvidékieket február 4

Változást

Felvidék

Hûségesküre és himnuszéneklésre köteleznék a felvidékieket 2010. február 4.

A hazafiasság védelmének jelszava alatt hûségesküre köteleznének minden állampolgárt az úgynevezett Szlovákiában, a himnuszt pedig minden héten énekeltetnék az iskolákban.

A nyelvtörvény után a felvidéki magyarság számára újabb csapást jelenthet a "hazafiasság megerõsítését" célul kitûzõ javaslat, amely szerdán a tót parlament elé került. A törvény ötletgazdája Ján Slota, az SNS elnöke, aki azt szeretné, hogy az ország iskoláiban reggelente mindenki elénekelje a "szlovák" himnuszt, és ha minden tanteremben kifüggesztenék az állam lopott címerét és zászlaját, a himnusz szövegét és az alkotmány bevezetõjét. Emellett minden állampolgárnak hûséget kell esküdnie a "Szlovák Köztársaságnak".

Slota vérszemet kapott

Miután a szlovák kormány szerdán nem foglalt állást a törvény ügyében, nem zárható ki, hogy a szlovák parlament elfogadja a hazafiasság megerõsítésérõl szóló törvényt. Az SNS a koalíció része, Robert Fico kormányfõnek érdekében állhat ugyan, hogy Slota akarata ne érvényesüljön minden esetben, de az SNS kéréseit szem elõtt kell tartania, hiszen nem kizárt, hogy a választások után ugyanez a koalíciós felállás megismétlõdik.

http://www.valtozast.hu/web

Készítette a Joomla!

Generálva: 2 July, 2016, 13:58

Változást

Jól látható, hogy a nyelvtörvény elfogadása után az SNS vérszemet kapott, mivel az uniónak lényegében nem volt kifogása a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozó aljas és ravasz törvény ellen.

A törvény szerint:

- A szlovák himnuszt minden hét elején játszani kell az iskolákban;

- Tanév kezdetén minden iskola tanulója évente felesküszik egyenként vagy közösen;

- A törvénytervezet nem tartalmaz szankciókat és nem határozza meg, hogy mi történik azzal, aki a törvényt megszegi, vagy nem esküszik fel.

A nyelvtörvény célja, hogy félelmet keltsen a felvidéki magyarokban, mely félelem meggátolja, hogy anyanyelvüket bátran és természetesen használják a különféle élethelyzetekben. A nyelvtörvény már "alkalmazás" nélkül is hat, anélkül, hogy büntetést kellene kiszabni. A ma napirendre kerülõ "hazafias törvény" a félelemkeltésnél is tovább megy. A felvidéki magyarok legfelsõbb szintû képviseletét akarja semmissé tenni egy olyan hûségeskü kötelezõvé tételével, amelynek segítségével a magyar képviselõk (és önkormányzati vezetõk) büntethetõkké válnak a Magyarországgal való politikai kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás miatt.

"Barátunk", - az unió nem segít

A "hazafiasság megerõsítését" célzó törvényt, http://www.valtozast.hu/web



Változást

csakúgy, mint korábban a nyelvtörvényt, a szlovákok hosszú évek óta próbálják keresztülvinni. A hasonló tartalmú, a "köztársaság védelmérõl" szóló törvényt nem sikerült elfogadtatni, a mostani annak finomított változata, de a lényegi elemek megmaradtak. A soviniszták szerint a tót parlamentben ülõ magyar politikusok, mint "Szlovákia" állampolgárai, a magyarországi politikai fórumoknak nem lehetnek a tagjai. A "hazafiasság védelmérõl" szóló jogszabálytervezet ezt közvetve és törvényi szinten akadályozná meg.A Smer nemrég teljes jogú tagja lett az Európai Szocialisták Pártjának, akik számára Fico pártja fontos és erõt növelõ partner, különösen azért, mert az uniós frakció létszáma csökkenõben van.

Slota a zsidó állammal példálózik

A szlovák nemzet itt élt a magyar állam koporsójában, majd az Osztrák-Magyar Monarchiában, majd "csehszlovakista" bakancsok alatt, végül 40-50 évet a szovjet bakancsok alatt. Egyszerûen nem volt soha lehetõségünk, hogy kifejezzük, mekkora hazafiak vagyunk érvelt Ján Slota a törvény szükségessége mellett. Az SNS elnöke szerint ezzel reagálni tudnak a "dél-szlovákiai" eseményekre, ahol a magyar himnuszt éneklik. Hangsúlyozta, hogy a hûségeskü intézményét San Marinóban, Izraelben és az Egyesült Államokban is ismerik. "Talán rosszabbak vagyunk ezeknél az országoknál?" - tette fel a kérdést.

Az ellenzék nem ért egyet a tervezettel. A hazafiasság erõsödését nem lehet törvényekkel kierõszakolni, azt a szívünkben kell érezni. Más módszereket kell keresni - mondta Pavol Hrusovsky, a KDH frakcióvezetõje. A javaslatot marketinghúzásnak tartja, amellyel a koalíció el akarja terelni a figyelmet a belsõ problémáiról.

Bárdos Gyula (MKP) szerint a megegyezés mögött az áll, hogy egyik koalíciós párt sem akar "kisebb szlováknak" mutatkozni a másiknál. Az együttmûködés megszakítását jelentette volna, ha ez a törvénytervezet lekerül a napirendrõl, ezt egyelõre egyik koalíciós párt sem akarja, mivel folytatni szeretnék eddigi üzleteléseiket.




Változást

(FigyelõNet nyomán)

Megyei választás a Felvidéken:

- bukott az asszimiláns "magyarok" pártja

2009. november 16.

Bugár, az áruló

Megerõsödött a kormányfõ vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer) párt pozíciója a Felvidéken, míg az ellenzéki pártok tovább gyengültek - mutatott rá a hétfõi pozsonyi sajtó a hét végi megyei választás eredményeit elemezve.

"Robert Fico pártja a hét végét követõen erõsebb, mint eddig volt. A Smer a szombati választásokon megerõsítette pozícióit a régiókban: négy megyei elöljárót szerzett, akiket már az elsõ körben megválasztottak. A http://www.valtozast.hu/web



Változást

maradék négy megyében, ahol két hét múlva választják meg az elöljárókat, szintén olyan jelöltjei vannak, akiknek nagy az esélyük a gyõzelemre. A nyolc megyei parlamentbõl hatban a Smer vezette koalíciók kezében a hatalom" - írja a Hospodárské Noviny címû üzleti és gazdasági napilap.

A választás megmutatta - fejti ki a Sme címû liberális napilap - hogy az ellenzék csak az ország területének egynegyedén tud méltó ellenfele lenni a Smernek. Jan Figel, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke annak is örül, hogy pártja 51 mandátumot, a voksok 12,5 százalékát szerezte meg. Négy éve még 87 mandátumuk és 21,1 százalékos támogatottságuk volt.

40:2 arányban ütötte ki Bugárékat az MKP

Csáky Pál szerint a Magyar Koalíció Pártja (MKP) tisztességesen szerepelt, ugyanakkor négy év után elveszítette megyei képviselõinek egyharmadát.

Az Új Szó nevû bugárista felvidéki "magyar" napilap a választás eredményeit elemezve rámutat: bár a képviselõk számát tekintve az MKP és a Híd párt párharca nagy arányú - 40:2-es MKP-gyõzelemmel végzõdött, a Csáky által vezetett párt nagyon visszaesett, s a négy évvel ezelõttihez képest 18-cal kevesebb megyei képviselõje lesz.

Sikerült gyengíteniük az MKP-t

A legnagyobb visszaesés Kassa megyében történt, ahol a korábbi 13 képviselõ helyett csak 4 MKP-s lesz a megyei közgyûlésben. Besztercebánya megyében 8 helyett 7, Nyitra megyében 16 helyett 13, Nagyszombat megyében pedig 15 helyett 11 képviselõje lesz az MKP-nak - mutatott rá az újság.




Változást

Csáky Pál a lapnak nyilatkozva a Bugár Béla vezette Híd pártot, illetve a (nekik benyaló) felvidéki magyar sajtót okolta az MKP veszteségeiért. Szerinte több magyar ment volna el szavazni, ha ezt nem akadályozzák. "Ha az Új Szó is korrektebben állt volna hozzá ehhez a kérdéshez, és a média nem próbálja eltanácsolni a választókat, illetõleg megosztani õket" – sorolta a lapnak Csáky. "A Most (Híd) nevû párt egy dolgot bizonyított be: rombolni tud!" - mutatott rá az MKP elnöke.

Bugárék odáig mentek, hogy az asszimiláció "áldásos" voltát hirdették, beolvadásra biztatva a maradék felvidéki magyarságot.

(MTI - FN nyomán)

A békepolitika eredménye: feloszlatnák az MKP-t a tótok

2009. szeptember 12.

A Szlovák Nemzeti Párt megfosztaná parlamenti mandátumuktól a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselõit, amiért a politikusok részt vettek a Kárpát-medencei Magyar Képviselõk Fórumán (KMKF). Robert Fico koalíciós partnereinek végsõ célja a szlovákiai magyarság politikai képviseletének felszámolása lehet. Ján Slota és Vladimir Meciar pártja - a hírek szerint - ügyészségi vizsgálatot kezdeményez az MKP ellen.




Változást

A szlovák kormányfõ azt kérte Bajnai Gordontól a csütörtöki munkamegbeszélésen, hogy Magyarország a jövõben ne hívja meg a szlovákiai parlament magyar tagjait a Kárpát-medencei Magyar Képviselõk Fórumára. Robert Fico elsõdleges kifogása az volt, hogy a fórumot a magyar Országgyûlés saját intézményének nyilvánította 2008-ban.

„Nekünk ez a találkozó problematikus, és azt kérjük önöktõl, magyaroktól, hogy értékeljék át ezt a fórumot, ugyanis ez az összejövetel szerintünk intézményesített keretet ad egy olyan együttmûködésnek, amely számunkra elfogadhatatlan, nem akceptálható” fogalmazott Robert Fico. „Úgy látjuk, hogy a szlovák köztársaság állampolgárait magyar törvényi keretbe helyezik. Azt javasoljuk, ez a neuralgikus pont tûnjön el az országaink közti viszonyrendszerbõl” tette hozzá.

A Fico-Bajnai találkozó másnapján a Magyar Koalíció Pártjának mind a 15 képviselõje megjelent a hatodik alkalommal megrendezett fórumon. A tanácskozás kezdeményezõje Szili Katalin leköszönõ házelnök szerint Európában megszokott a hasonló nemzetpolitikai együttmûködés.

A Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint Robert Fico kijelentései a XX. század negyvenes-ötvenes éveit idézik. Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke elmondta: „felmerült olyan javaslat a mai nap két politikai párt részérõl, a Szlovák Nemzeti Párt és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom részérõl, hogy bennünket megfosztanának mandátumunktól és a Magyar Koalíció Pártját javasolnák betiltással a fõügyésznél. Úgy gondolom, hogy ennek semmilyen törvényes alapja nincs, ez egy nagyon sajnálatos félrebeszélés”.

(Hír tv)

Az ezres bankójukkal is vállalták a fasiszta bábállammal a jogfolytonosságot http://www.valtozast.hu/web



Változást

Ficónak van képe hazugsággal vádolni Sólyomot; - azon örvendezik, hogy a "magyar államiság ünneplését" akadályozták meg 2009. augusztus. 22.

Sólyom László bármikor szívesen látott vendég Szlovákiában, de útjait nem szervezheti úgy, mint egy partizán jelentette ki péntek este a pozsonyi TA3 hírtelevíziónak adott interjújában Robert Fico tót kormányfõ. Állítja: nem igaz, hogy két hónapja tudtak Sólyom László Révkomáromra tervezett látogatásáról.

Fico a TA3 hírtelevíziónak nyilatkozva hangsúlyozta: a magyar államfõ nem látogathat oly módon Komáromba, mintha az Magyarország egyik járása lenne (a járás Szlovákiában területi-közigazgatási egység). Meggyõzõdése, hogy „nagy tiszteletlenség” a szomszéd ország köztársasági elnökeként érkezni egy másik állam területére anélkül, hogy annak elnökével nem kezdeményez találkozót.

A szlovák kormányfõ szerint Ivan Gasparovic államfõ elfogadta volna, ha a két elnök találkozója idején Sólyom László magánprogram keretében részt vesz a szoboravatáson.

Fico végre bevallotta: az is indokaik között szerepelt (ez volt az igazi ok), hogy "a magyar államiságot ünnepelték volna Szlovákia területén". Ezzel összefüggésben megjegyezte: "a szlovákoknak nem Szent István az elsõ királyuk, hanem Szvatopluk".

Fico szerint valótlan, hogy a magyarok már két hónappal ezelõtt jelentették "Szlovákiának" a tervezett látogatást, mert a szlovák külügyminisztérium augusztus 13-án kapott tájékoztatást a pozsonyi magyar nagykövetségtõl, pontosabb információkat pedig csak ezen a héten kedden szereztek. Megismételte, hogy a szlovák diplomácia, a három legfõbb szlovák közjogi méltóság jelezte: pénteken nem látják szívesen Sólyom Lászlót Révkomáromban. Mivel a magyar elnök útjának szervezése folytatódott, diplomáciai http://www.valtozast.hu/web



Változást

jegyzéket adtak át.

Fico kitért az ugyancsak antimagyar kollégájával, Bajnai Gordonnal tervezett találkozója kérdésére. Meghívták Budapestre, de az idõpontról egyelõre nem tájékoztatták. Hozzáfûzte: Magyarországon a közelgõ választások elõtt bonyolult a belpolitikai helyzet, "a pártok versengenek, melyik a magyarabb közülük".

(FH nyomán)

A felvidéki katolikusok magyar püspökért kiáltanak Jó Pásztor kell – nem fogadatlan prókátor! 2009. 01. 13.

Újra terítékre került a felvidéki magyar püspök ügye. S ez a szlovák egyházi körökben ugyanazt a reakciót váltja ki, mintha magyar politikusaink legbátrabbikai közül valaki ki meri mondani, hogy a világ egyéb tájain, – azaz Európában és minden más civilizált helyen – szabad beszélni az autonómiáról.

Tehát, Kováèik atya szerint a magyar püspök kérdését feszegetni felesleges, mivelhogy: „A Szlovákiában élõ magyar nemzetiségû hívekrõl nagyon jól gondoskodnak“. Ezekkel a szavakkal reagált Jozef Kováèik, a Szlovák Püspökkari Konferencia szóvivõje Csáky Pál azon kijelentésére, miszerint Szlovákiában magyar nemzetiségû püspöknek is kellene mûködnie.

Tessék csak még egyszer elolvasni, ki is Jozef Kováèik! A Szlovák Püspökkari Konferencia szóvivõje: Õ tehát a szlovák püspökök nevében beszél. Hogyan jelentheti ki tehát, hogy a magyar hívekrõl nagyon jól gondoskodnak? Talán megkérdezte õket? Mert ha nem, akkor ráillik a „fogadatlan prókátor“ elnevezés. Olyanoknak a nevében beszél, akik nem http://www.valtozast.hu/web



Változást

kérték fel arra. Elmondja, hogy milyen jól érzik magukat. Abban a szép, új világban, amelybe Tomko bíboros és nemzettestvérei a szlovákiai egyházmegyei Trianon megalkotása révén belekényszerítették a felvidéki magyar katolikusokat.

„Minden nagyon szép, minden nagyon jó és mindennel meg vagyunk elégedve.“ Röviden így lehetne összefoglalni - Ferenc Jóska szavainak szellemében - a Szlovák Püspökkari Konferencia szóvivõjének a felvidéki magyar katolikusok helyzetét problémamentesnek beállító álláspontját.

A szóvivõ a régi váddal támadja Csáky Pált, aki következetesen és határozottan kiáll a felvidéki magyar katolikusok jogai mellett. Eszerint a politikus ne szóljon bele az Egyház ügyeibe! Az elv elfogadható is lenne, ha nem néznénk meg a térképet, hogyan is darabolták fel a szlovákiai egyházmegyéket! Talán nem politikai-nemzetiségi alapon? Slota úr és a Matica Slovenská sem álmodhatotta volna meg jobban!

Egyébként pedig nem olvashattuk Kováèik atya tiltakozását akkor, amikor Ján Slota, a kettõs kereszteket állító „szlovák keresztény politikus” lovasbohócnak nevezte a Katolikus Egyház szentjét, Szent István királyt, akinek egyébként a szlovákság megmaradását köszönheti...

A szóvivõ a magyarul folyékonyan beszélõ püspököket dicséri, akik szerinte többen is vannak. Ha a kettõt többnek vesszük, igazat is adhatnánk neki. Ugyanis Ján Orosch és Vladimír Filo – szlovák nemzetiségû püspökök – valóban folyékonyan beszélnek magyarul. Másról egyelõre nincs tudomásunk. Nem számít ugyanis magyarul beszélõnek az a személy, aki néhány mondatot képes felolvasni a liturgiából magyarul is. Ezen az alapon a Szentatya is folyékonyan beszél magyarul, mert évente legalább kétszer – karácsonykor és húsvétkor – elolvas két magyar mondatot...

Kováèik atya szerint a magyar hívekrõl püspöki helynökök is gondoskodnak. Féligazság és csúsztatás egy mondatban! Ugyanis nincsenek minden egyházmegyében magyar ügyekkel megbízott püspöki helynökök. Csáky Pál elemzésében rámutat: „A besztercebányai, rozsnyói és kassai püspökség területén bizonyos mértékig elfogadható megoldások születtek, a pozsonyi és nagyszombati egyházmegyékben azonban semmyilyen elõrelépés nem történt, a nyitraiban pedig nevetséges és elfogadhatatlan megoldást választottak.“ Vajon nevezhetõ-e magyar helynöknek az a személy, akinek bérmálási beszédében a videofelvétel alapján 3 magyar mondatot sikerült találni?

A kinevezett helynökök egyébként nem püspökök. Õk olyan papok, akiknek http://www.valtozast.hu/web



Változást

a megbízatása az egyházjog szerint csak meghatározott idõre szól, s mindenben a megyéspüspöknek vannak alávetve. A helynökök kinevezése csak félmegoldás, hiszen - legyen bár mûködésük bármilyen áldásos -, a püspöki szolgálatot mégsem végezhetik, s így a hívek bizonyos fokig meg vannak rövidítve.

A 400 000 felvidéki magyar katolikus számára égetõ kérdés a paphiány, a katolikus értelmiség képzése és az ifjúság nevelése. Ezekkel a problémákkal a Szlovákiai Katolikus Egyház komplex módon eddig sem foglalkozott, s erre a jelek szerint hajlandóságot a továbbiakban sem mutat.

A felvidéki magyar katolikusoknak tehát nem marad más, mint az ima és a határozott kérés a Szentszék irányában. A Katolikus Egyház, amely egyetemes, s így minden nemzetet magába foglal, nem adhatja farkasok prédájául 400 000 fõnyi felvidéki magyarajkú nyáját, amely saját Jó Pásztorára vágyik, akinek érti a szavát s követheti azt.

Th Dr. Karaffa János felsõtúri plébános, a Pázmaneum elnöke

(pazmaneum.com)

Az MKP taktikai vagy stratégiai célja az autonómia? 2009. 01. 12.




Változást

Duray Miklóssal, a Magyar Koalíció Pártja stratégiai alelnökével az élen ÚJRA deklarálták ÖNRENDELKEZÉSI, azaz autonómiaigényüket az 1998-ban MKP-ba beolvadt Együttélés politikai mozgalom tisztségviselõi, akik A MAGYAR KÉPVISELÕK 1994. január 8-i AUTONÓMIA NAGYGYÛLÉSÉRÕL emlékeztek meg Komáromban.

- A Komáromi Nagygyûlés állásfoglalása

- Képek az 1994. január 8-i Komáromi Nagygyûlésrõl

- A Komáromi Nagygyûlésen elfogadott állásfoglalás elemzése Duray Miklós honlapján

Az ünnepi megemlékezés elõtt felavatták azt a székház falára helyezett emléktáblát, amelyen a 15 évvel ezelõtti nagygyûlés dátumán kívül, mintegy illusztrációként Szlovákia térképe látható, behatárolva rajta a magyarok lakta területeket.

A táblaavatást követõen a Csemadok Komáromi Választmánya képviseletében Petheõ Attila szónokolt, aki többek között elmondta, a komáromi nagygyûlés célkitûzéseibõl semmi sem valósult meg, ezért, úgymond, a Felvidéki magyarság a 24. órában van, miközben vezetõik „gyakran egyéni céljaikat a közösség céljai elé helyezik”.

Petheõt Duray Miklós követte, aki elõbbi szerint annak idején „alfája és omegája volt a komáromi nagygyûlésnek”.

Duray után volt politikai mozgalma, az Együttélés, valamint jelenlegi pártja, az MKP tisztségviselõi kaptak szót, akik mindannyian a szlovákiai magyarság folyamatosan sanyarú sorsáról beszéltek. Kitértek azonban a jelenlegi helyzetre is. Pásztor István, Komárom volt polgármestere például arról beszélt, hogy a Magyar Koalíció Pártja helyi szervezetei sok helyen „családi vállalkozásokká" váltak, ahol csak arra ügyelnek, nehogy veszélybe kerüljenek a "kiskirályságok".




Változást

Kvarda József, Nagyszombat megye alispánja azt is elmondta, a Magyar Koalíció Pártja stratégiai bizottsága azon dolgozik, hogy megtalálja a kiutat a szlovákiai magyarság számára szorult helyzetébõl.

Megszólalt Pázmány Péter, a Magyar Koalíció Pártja Dunaszerdahelyi járási elnöke is, aki szerint a szlovákiai magyarság számára jelenleg "nincs más kiút, mint hogy a Magyar Koalíció Pártjába helyezze a bizalmát". Majd arról beszélt, a pártnak nem csupán a szlovák nacionalistákkal kell megküzdenie, hanem azokkal a pártbeli magyarokkal is, akik közül állítólag sokan a kommunista titkosrendõrség besúgói voltak. Pázmány meggyõzõdése, hogy az efféle embereket "különbözõ gazdasági csoportok“ által a szlovák nacionalisták irányítják a pártegység megbontása érdekében…

Az összejövetel mintegy ötven résztvevõje a szónoklatokat követõen az alábbi nyilatkozatot fogadták el:

"Az 1994-es komáromi nagygyûlésre emlékezve megállapítjuk, hogy az eredeti elképzelések ellenére politikusaink máig sem nyilvánították ki a szlovákiai magyar nemzeti közösség teljes körû önrendelkezésének igényét.

Az elmúlt másfél évtized azt bizonyítja, hogy a szlovákiai magyarok jogállása romlott, létszáma és arányszáma csökkent, és folyamatosan újabb alapjogaink csorbulnak az önkormányzatiság, az anyanyelvi oktatás és nyelvhasználat, valamint a közélet terén egyaránt.

Az aláírók éppen ezért határozottan kinyilvánítják, hogy nemzeti létünk és kulturális örökségünk megõrzésének alapja az önrendelkezés elérése, vagyis az, hogy szülõföldünkön önmagunk sorsáról magunk dönthessünk. Ez a jog minden népet és nemzetet megillet, lemondani róla nem lehet, a nemzetközi jogrend garantálja, de kérni kell.

Kérjük ezért közéletünk vezetõit, a civil szervezeteket és magánszemélyeket, hogy egyetértésüket aláírásukkal erõsítsék meg.

Komáromban, 2009. január 10-én"

A nyilatkozatot 53-an írták alá a helyszínen.

Kezdeményezõk:

Bölcs József (Komáromfüss), Kovács András (Kaposkelecsény), Komjáti Attila (Torna), Mihályi Molnár László (Szepsi), Halász Béla (Gúta), http://www.valtozast.hu/web



Változást

Stugel Tibor (Érsekújvár), Retkes János (Párkány), Retkesné Svajcer Ildikó (Párkány), Dániel Erzsébet (Nána), Gömöry Lóránt (Ipolynyék), Palkovics Blanka (Párkány), Hrubík Béla (Ipolynyék), Urbán Aladár (Ipolybalog), Papp Sándor (Kalonda), Szabó Olga (Path), Petheõ Attila (Komárom), Varga Tibor (Kaposkelecsény)

Aláírók:

Duray Miklós (Pozsony), Pázmány Péter (Dunaszerdahely), Pásztor István (Komárom), Nagy Jenõ (Gúta), Novák Tamás (Komárom), Oriskó Norbert (Galánta), Szkukalek László (Nemesócsa), Pogány Erzsébet (Somorja), Szabó Edit (Bátorkeszi), Sámson Gizella (Izsa), Sámson Ferenc (Izsa), Bulajcsik Júlia (Izsa), Fegyveres Margit (Csilizradvány), Viola Pál (Komárom), Oláh György (Komárom), Sagát István (Komárom), Szobi Eszter (Búcs), Kürthy Jolán (Komárom), Bognár Margit (Komárom), Sebõk András (Komárom), Bagócsi Béla (Zselíz), Nagy Imre (Andód), Bósza János (Komárom), Galla Nagy Imre (Érsekújvár), Timko Lívia (Nagykapos), Stubendek László (Komárom), Kakas Pál (Nagysalló), Nagy János (Helemba), Névery Erzsébet (Komárom), Mácza Mihály (Komárom), Andrássy Ferenc (Dunaszerdahely), Batta György (Komárom), Kele Lajos (Tardoskedd), Szabó József (Naszvad), Száraz József (Udvard), Takács Péter (Komárom)

Duray: Trianon óta Komáromban tett elõször önrendelkezési kísérletet a szlovákiai magyarság 2009. 01. 11.

Trianon óta a szlovákiai magyarság elsõ önmeghatározó, önrendelkezési kísérlete az 1994. január 8-án megtartott "komáromi nagygyûlés volt jelentette ki Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának stratégiai alelnöke szombaton este Révkomáromban.




Változást

Duray Miklós azon a rendezvényen beszélt, amelynek résztvevõi a 15. évvel ezelõtti politikai-társadalmi eseményre emlékeztek.

"Sajnos a kitûzött célokból csak az általánosakat tudtuk elérni. A magyarok számára nem tudtunk kiharcolni olyan jogokat, amelyek 1989-hez viszonyítva bármiféle elõrelépést jelentettek volna" - nyilatkozta az MTI tudósítójának Duray.

Az évforduló alkalmából a résztvevõk leleplezték a 15 évvel ezelõtti gyûlésre emlékeztetõ táblát a komáromi Csemadok-Ház falán.

A komáromi nagygyûlést a Csallóközi Városok és Falvak Társulása, valamint a két korabeli szlovákiai magyar parlamenti párt kezdeményezte. Meghívásukra mintegy 3500 polgármester, önkormányzati képviselõ, szlovákiai magyar parlamenti képviselõ és közéleti személyiség jelent meg Révkomáromban. A fórum három dokumentumot fogadott el.

A magyarok alkotmányos jogállásáról szóló állásfoglalás megállapította: a szlovákiai magyarság az addigi jogkorlátozások, a háború utáni üldöztetés, a totalitárius rendszer alatti elnyomás és minden beolvasztási igyekezet ellenére is megtartotta azt a képességét, hogy újra kifejezze politikai alanyiságát, s ott, ahol ezer éve õshonosként él, újra megszervezze társadalmát.

A nagygyûlés résztvevõi nélkülözhetetlennek ítélték meg a szlovákiai magyarok anyanyelvhasználathoz való jogát. Kimondták, hogy a polgári jogegyenlõség elvét követve a szlovák nemzettel egyenrangú közösségként kívánják építeni a Szlovák Köztársaságot, és politikai alanyiságukat demokratikus választások útján létrehozott saját képviseleti testületeik révén kívánják kifejezni. Végezetül leszögezték, hogy a magyarság önazonossága védelmének érdekében az általa jelentõs számban lakott régióknak különleges jogállást igényel.

Slota, mint politikai nyelvész, elvekrõl nyelvel 2008. 12. 29. http://www.valtozast.hu/web



Változást

“Hogy elsõ-e a magyar kifejezés vagy a szlovák azon nem múlhat a világ sorsa.

Az SNS elvi alapon kezeli ezt a kérdést. Szlovákia államalkotó nemzete a szlovák, amint az államnyelv is szlovák, ezért meggyõzõdésünk, hogy elõször szlovák nyelven kell feltünteti a helységneveket. Számunkra ez elvi kérdés, amely az Szlovák Köztátsaság törvényeiben gyökerezik." – jelentette ki Slota a Sita hírügynökségnek nyilatkozva.

Ivan Gašparoviè köztársasági elnök nem írta alá a földrajzi nevek írásáról szóló iskolaügyi törvényt.

Mint ismeretes, decemberben a Smer részvételével sikerült elfogadtani a földrajzi nevek írásáról szóló iskolaügyi törvényt, ám az SNS már akkor jelezte, hogy az államfõ nem fogja aláírni, ami így történt. Ugyanakkor az SNS nem válaszolt arra a kérdésre, hogy azért nem írja-e alá, mert a köztársasági elnök a választásokon SNS-es szavazatokra is számít.

Az államfõ indoklásában azt javasolta a parlamentnek, hogy NE hagyja jóvá másodszorra a törvényt. Meg van gyõzõdve arról, hogy a törvény egyes részei ellentétben állnak Szlovákia alkotmányával. Szerinte a szövegben nem világos szóösszetételeket használnak, nem egyértelmûek és terminológiailag sincsenek rendben. Egyes részei pedig szerinte nincsenek összhangban a geodéziai és kartográfiai törvénnyel, valamint az államnyelvrõl szóló törvénnyel. A jogállamiság és a jogrend értelmében több változtatásra is szükség van az államfõ szerint.

Slota: " a szlovákok védték meg a magyarokat a törököktõl" http://www.valtozast.hu/web



Változást

Az élet fogja megtanítani a szlovákiai magyarokat szlovákul 2008. 12. 23.

Hogy tudtak acsarkodni 90 éve az ellen, hogy az élet megtanítsa õket magyarul!

A szlovákiai magyarok nem a pozsonyi kormány által gerjesztett mesterséges követelmények következtében fognak megtanulni szlovákul, hanem akkor, ha annak szükségét fogják érezni, ha az számukra kifizetõdõ lesz - mutat rá hétfõi kommentárjában a Sme címû szlovák liberális napilap.

A mértékadó pozsonyi újság szerint a földrajzi megnevezéseknek a magyar tankönyvekben is szlovákul való használatáról szóló vita a koalíciónak - különösen a vezetõ Smernek - alapvetõen csak arra szolgált, hogy a magyarok orrára koppintson, megmutassa ki az úr a házban, ezzel a sokasodó botrányokat nacionalista zajongással takarja el.

Hála a megbízható koalíciós partnereknek és Ivan Gašparoviè elnöknek mindezt úgy tudta megtenni a Smer - Dušan Èaploviè kormányfõ-helyettes vezette - nacionalista szárnya, hogy magának a pártnak nem kellett nyílt kártyákkal játszania, s nem kellett felfednie, milyen messze van még a modern európai baloldali pártoktól és azok emberi jogi koncepcióitól. A Smer most olyan képet vághat, mintha ellensúlyozná a nacionalistákat a koalícióban, holott az általa kompromisszumnak beállított javaslat nem volt más, mint visszatérés a dolgok természetes rendjéhez.

Ugyanakkor a dolgok természetes rendje az, ami a legmegbízhatóbban megoldhatja a mesterségesen teremtett nyelvi problémát. Egy nyelvet ugyanis általában senki sem fog megtanulni azért, mert azt felülrõl elrendelik. Példa erre az orosz nyelv kötelezõ oktatása 1989 elõtt. Egy nyelvet azért tanulnak meg az emberek, mert annak tudását szükségesnek érzik a maguk számára - írta a Sme.

A dél-szlovákiai magyarok körében ez a szükséglet csak most jelentkezik, s nem a kormány igyekezete következtében, hanem inkább annak ellenére. A magyarok ugyanis nem a buta kormányrendeletek következtében fognak jobban megtanulni szlovákul, hanem azért, mert ezt a maguk számára szükségesnek fogják tartani. http://www.valtozast.hu/web



Változást

Ha megerõsödik a szlovák gazdaság a liberóbolsik által tönkretett magyarral szemben, - és a magyarok számára elõnyösebb lesz Szlovákiában munkát vállalnini, nem pedig a Dunától délre, - akkor megtanulnak szlovákul, jegyzi meg a Peter Morvay, a Sme-kommentár szerzõje.

Fico üdvözölte, hogy feloszlatták a Magyar Gárdát 2008. 12. 19.

Üdvözölte a Magyar Gárda Egyesület feloszlatásáról hozott bírósági döntést a tót kormányfõ.

Robert Fico egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: "ennek a félfasiszta szervezetnek a betiltása jó hír, és örülne, ha ugyanilyen sorsra jutna a többi hasonló magyarországi szervezet is".




Változást

Slota kedvére ugathat a magyarokra, - a szlovák ügyészség nem lát benne kivetnivalót 2008. 11. 29.

„Igaz, hogy bár az egyén, aki közbeszédet folytat nem léphet túl bizonyos határokat mások jogait illetõen, ám bizonyos mértékû túlzásokkal, sõt provokációval élhet, vagyis túlzó kijelentésekbe is bocsátkozhat“,

- állítja az eperjesi ügyészség, amely elutasította az OKS (Konzervatív Polgári Párt) Ján Slota magyarellenes kijelentései miatt tett feljelentését.

Az ügyészség szerint mindez különösen Ján Slotára, a Szlovák Nemzeti Párt elnökére vonatkozik, aki az ügyészség szerint „közismert meredek szónoklatairól“.

A eperjesi ügyészség a fenti indoklással utasította el az OKS alelnöke, Ondrej Dostál feljelentését, amelyet Ján Slotával szemben arra alapozott, hogy szerinte Slota nemzetgyalázó és fajvédõ kijelentéseket tett, amikor egy kelet-szlovákiai pártrendezvényen magyarellenes kijelentéseket hangoztatott.

Az ügyészség szerint ugyanis nem gyalázta a magyar nemzetet, amikor „mongoloknak” minõsítette a magyarokat, õseiket pedig „útonállóknak és gyilkosoknak” nevezte. Ezenkívül a magyarság nemzeti jelképének minõsülõ turulmadarat undorító papagájhoz hasonlította.




Változást

Az ügyészség szerint nem bizonyítható, hogy Slota a magyarokra gondolt, amikor kijelentette:

„aztán jöttek azok az útonállók, gyilkosok, akik Szlovákia szerte turulokat állítanak". „Jogilag nem ellenpontozható, hogy a szóban forgó útonállók és gyilkosok, akik undorító turulokat, azaz magyar papagájokat állítanak, azok magyarok lennének. Lehet ugyan ilyesmire következtetni, ám a szlovák jogrend alapján nem lehet büntetõjogi következményeket levonni következtetések alapján" – így az ügyészség magyarázata.

Slota: magyar és szlovák földrajzi megnevezések is lesznek a tankönyvekben 2008, 11. 21.

Magyar és szlovák nyelvû földrajzi megnevezéseket egyaránt tartalmazni fognak a jövõben a szlovákiai magyaroknak szánt tankönyvek - állítja Ján Slota, a koalíciós Szlovák Nemzeti Párt elnöke.

Slota szerint az elsõ helyen a szlovák megnevezésnek kell állnia, s csak azután jöhet a földrajzi név a nemzeti kisebbségek nyelvén is.

Robert Fico kormányfõ azt ígérte: ezzel a módosítással úgy fogják megoldani a földrajzi megnevezések anyanyelvû használatának kérdését a szlovákiai nemzeti kisebbségi tankönyvekben, hogy azzal "mindenki elégedett lesz".

Az oktatásügyi minisztérium azt javasolja a kormánynak, hogy a Magyar Koalíció Pártja (MKP) által benyújtott módosítást ne támogassa. Maga a tárca ugyanakkor semmiféle javaslatot nem tett. Állásfoglalásában azt állítja, hogy az MKP javaslata a földrajzi nevek kisebbségi nyelven történõ írására sérti az államnyelvrõl szóló törvényt, illetve a térképészeti törvényt.

Fico a magyar miniszterelnökkel való múlt szombati révkomáromi http://www.valtozast.hu/web



Változást

találkozóján tett ígéretet a tankönyvek problémájának a megoldására. Ígéretét kormánya szerdai révkomáromi kihelyezett ülésén megismételte. Fico azt javasolta, hogy a magyar tankönyvekben a magyar megnevezés szerepeljen az elsõ helyen korrekt nyelvtani formában, s azt kövesse a szlovák megnevezés. Meglátjuk mi lesz belõle.

Levegõt még vehetünk, de a "Kárpát-medence" kifejezést már betiltanák a tótok

A szlovák miniszterelnök-helyettes kijelentette: küzdeni fog a Kárpát-medence kifejezés használata ellen. Újabb magyarellenes offenzíva, mi meg csak tátjuk a szánkat.

Dusan Csaplovics szerint a magyar politikusok a kifejezésen ugyanazt értik, mint Adolf Hitler a Mein Kampfban használt Lebensraumon, azaz élettéren. A magyargyûlölõ politikus bejelentette: küzdeni fog az elnevezés használata ellen.

Kormánya már meg is kezdte a maga harcát. A belügyminisztérium megtagadta egy hagyományõrzõ egyesület bejegyzését, mert a civil szervezet alapszabály-tervezetében az állt, hogy a Kárpát-medencében élõ nemzetek kulturális értékeinek megõrzéséért kíván tevékenykedni.

A belügyminiszter az elutasítás indokolásában arra hivatkozott: a Kárpát-medence elnevezés veszélyezteti Szlovákia területi egységét.




Változást




Felvidék. Hûségesküre és himnuszéneklésre köteleznék a felvidékieket február 4

Recommend Documents