felújítás, karbantartás BEFEJEZETLEN MUNKA ELLENŐRZÉS MEGTAGADÁSA

felújítás, karbantartás BEFEJEZETLEN MUNKA A társasház többségi szavazat alapján megrendelte a ház részleges tetőjavítását, a közös képviselő kifizette úgy a munkát, hogy nincs szerződés, átadás-átvételi jegyzőkönyv. A munkát a kivitelező nem fejezte be megfelelően, ezért a lakások beáznak, de semmi hajlandóságot nem mutat a javításra. Kit terhel a felelősség? Milyen jogi lépéseket tehetünk esetlegesen? Válasz

2

A közös képviselő a társasház nevében a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 43. §-a alapján a közgyűlés döntéseit a jogszabályoknak megfelelően köteles végrehajtani. Meg kell nézni, hogy a közgyűlés milyen módon döntött a tetőjavításról: meghatározta-e, hogy ki legyen a kivitelező, illetve árat is megállapított-e? Döntöttek-e arról, hogy műszaki ellenőrt kérnek fel a munka figyelemmel kísérésével, illetve átvételével? Ha erre vonatkozóan nem adtak útmutatást a közös képviselőnek, akkor a felelősséget közösen kell felvállalni. Meg kell nézni azt is, hogy a társasház számvizsgáló bizottsága milyen módon végezte el az ellenőrzést, felhívta-e a figyelmet arra, hogy szerződés hiányában nehéz lesz a garanciális javítás elvégzését megkövetelni? Mindezeken túl természetesen elsősorban a közös képviselő a felelős azért, hogy nagyobb összegű munkára

nem kötött írásbeli szerződést, nem gondoskodott a megfelelő átadás-átvételről. A kár enyhítése érdekében szükséges minden intézkedést megtenni: tértivevényes levélben felszólítani a kivitelezőt a hiba kijavítására, ha arra nem hajlandó, akkor lehet panasszal fordulni az iparkamarához, vagy a vállalkozó szakmai érdekképviseleti szervéhez. Ha minden eredménytelen lenne, akkor egy szakértőt kell felkérni, aki megállapítja, hogy milyen hibákkal készítette el a tetőjavítást, valamint megadja azt az értéket, amelyen a hibákat ki lehet javítani. Ezen összegre vonatkozóan pedig polgári pert indíthat a társasház a kivitelező vállalkozóval szemben. Sajnos azzal viszont számolni kell, hogy az eljárások hosszadalmasak és addig is szükséges lehet a tetőbeázások megszüntetése. A javítás költségét ugyancsak lehet perelni a kivitelezőtől.

ELLENŐRZÉS MEGTAGADÁSA

Válasz

Az 5 évente javasolt gázhálózat és -fogyasztó ellenőrzést végezzük, természetesen szakipari vállalattal (a tapasztalat: 40% hiba, gázszivárgás). 1./ A lakó elutasítja a vizsgálatot, nem engedi be a gondnokot és a szerelőt. 2./ A törvény erre az esetre nem tér ki, „langyos” ajánlást tartalmaz, a felelősséget a tulajdonosok nyakába varrja, de nem ad eszközt a végrehajtásra. Megtörtént, hogy kétségbe vonták a jogosultságunkat. 3./ A szolgáltató mossa kezeit, nem avatkozik be, csak vészhelyzet esetén (konkrétan gázömléskor).

B0

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 20. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a tulajdonos köteles lehetővé tenni és tűrni, hogy a külön tulajdonú lakásába a közösség megbízottja a közös tulajdonban álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés, a rendkívüli káresemény vagy veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás, valamint a fenntartási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson a tulajdonostárs, illetőleg a bentlakó szükségtelen

háborítása nélkül. Tehát ebben a témában a közös képviselőnek joga van intézkedni. Ha nem engedik be, akkor az önkormányzat építési osztályától is segítséget kérhetnek az állagromlás megakadályozása érdekében. Ennek a törvényi szabályozásnak az alkalmazásával a közös képviselő jogosult minden intézkedést megtenni. Ha az írásbeli felszólítására sem engedik be a munka elvégzésére, úgy a helyi önkormányzat birtokvédelmi előadójától kell hatósági segítséget kérni.

2000 óta a társasházak szolgálatában

Felújítás, karbantartás ELMARADT FELÜLVIZSGÁLAT Két éve vettem át egy társasház közös képviseletét, melyben most gázszivárgás miatt a szolgáltató kikapcsolta a fűtést. A tulajdonosok engem hibáztatnak, tőlem várják a megoldást, miközben az átvett dokumentumok között sehol sem találom nyomát a kötelező ellenőrzés elvégzésének. Mit tegyek most? Ha a közös képviselő nem javasolta a gáztömörség vizsgálat elvégzését, akkor ő is felelőssé tehető a kialakult helyzetért, de ilyen esetben elsősorban a hiba megszüntetésére kell a figyelmet fordítani, és a jövőre nézve kell kötelezettségként meghatározni az öt évenkénti ellenőrzés szükségességét.

Válasz

A gázszivárgás miatt – valószínűleg – senkit nem lehet felelősségre vonni, még akkor sem, ha a gáztömörség vizsgálat elmaradt. A közös képviselőnek kötelezettsége van arra, hogy legalább 5 évenként végeztesse el ezt az ellenőrzést, de ha a közgyűlés nem szavazta meg a munkálatokat, akkor a tulajdonosi közösségnek kell a felelősséget vállalni a bekövetkezett hátrányokért.

2

Eltérő vélemények

A felújításokról a közgyűlés jogosult dönteni, de nincs különleges szavazási arány kikötve, vagyis az érvényes közgyűlésen a többség szavazata dönt. Mindenképpen olyan felújításról érdemes és ajánlott dönteni, amellyel a tulajdonosok nagy többsége egyetért – mint pl. a nyílászárók cseréje –, és a munka anyagi fedezete is biztosított. Az anyagi fedezet lehet a társasház megtakarításából, de lehet lakás-előtakarékossági szerződés alapján vagy akár támogatott hitel felvételével és végső soron célbefizetéssel is. A döntések előtt azonban érdemes több vállalkozói aján-

latot bekérni és a tulajdonosok közül műszaki ismeretekkel rendelkezőket felkérni a döntési folyamatban. Javasolt a referencia munkák megtekintése, illetve a máshol már befejezett felújításokról az ott lakók véleményét begyűjteni. Semmiképpen ne döntsenek „zavaros” pénzügyi terv alapján, kérjenek minél szélesebb körű tájékoztatást. Viszont ha nagyobb – pl. 100 albetét feletti – a társasház, akkor nem érdemes minden tulajdonosnak ezeket az anyagokat megküldeni, hanem elegendő a kijelölt tulajdonosi szakértőkkel lefolytatni az egyeztetést és csak a végeredmény meghozatala után érdemes közgyűlésen megvitatni és döntést hozni a felújítás módjáról, idejéről és az anyagi finanszírozásról.

K é r d é sek , v á l as z o k , b í r ó s á g i í t é l etek t á r sash á z i ü g y ek b e n

Válasz

Az elmúlt években állami program keretében társasházunk „nyílászáró-csere programot” pályázott meg. A pályázatot beadása után röviddel – számtalan okból – elutasították. Az elutasítás általános észrevétele, illetve indoka, hogy a társasháznak a közüzemi díjak és közös költség tárgyában jelentős elmaradásai vannak. Általában évente az éves költségvetés negyede. Az elmúlt félévben hasonló épületcsoportoknál megindultak a felújítások. Ezen felbuzdulva a közös képviselő és a számvizsgáló bizottság eldöntötte, hogy szerződést köt egy felújító céggel, a hitelezést pedig a Fundamentára és az OTP Lakáskasszára bízza. A közgyűlés, ami a tényleges létszám hatoda volt, elfogadta a konstrukciót. A kivitelezésre szerencsére nemcsak az érintettek pénzhiánya, hanem a vállalkozó más irányú késedelmei miatt nem került sor. A kivitelezésben szereplő tételek közül a nyílászárók cseréjére az igény a tulajdonosok részéről kb. 85%-os, de a többi módosításra nem látunk számottevő igényt, mert az elmúlt 30 év alatt a működő berendezések karbantartása folyamatos volt. Ezen felül a tájékoztatásunkra adott pénzügyi felosztási terv áttekinthetetlen. Hiányoznak azok a szakértői nyilatkozatok, amelyek a berendezések cseréjéhez szükséges indokot biztosítják: villany, gáz, gőz, fűtés. Ilyenkor mi a teendő?

B1

felújítás, karbantartás FELESLEGESNEK ÍTÉLT MUNKA Egy 32 lakásos, téglaépítésű (38 cm-es tégla) társasház lakója vagyok, mely elnyerte a pályázaton a hőszigetelési támogatást (72%-os). Én szükségtelennek tartottam a hungarocelles „becsomagolást”, mert sima 2 cm-es hőszigetelő vakolattal is megfelelne a társasházunk a szabványban előírt hőszigeteltségi, hőveszteségi („K”) tényezőnek. Lakógyűlésen jeleztem a fenti észrevételemet, ennek ellenére – az ismeretek hiánya miatt – az ellenkezőjére rábeszélt lakók másként szavaztak. Így a többségi szavazatok miatt köteles vagyok vállalni a többlet költséggel járó kiadások rám eső hányadát, miért? Ezt nem tartom ésszerűnek, sem országos viszonylatban gazdaságosnak. Ki ellenőrzi, hogy szükséges-e oda ez, miközben nem történik meg a fűtés-korszerűsítés? Jelenleg egyedi konvektoros fűtéssel rendelkeznek a lakók. Többen kicseréltették már egyénileg a nyílászárókat különféle műanyag ablakokra, ajtókra. Ki ellenőrzi a pályázatírókat, társasházi képviselőket, érdekeltségi viszonyaikat? (Ha egy pulóverben nem fázom, miért vegyek fel még egyet?) Válasz

2

A társasházi közös tulajdon fenntartása és karbantartása a tulajdonosok kötelezettsége. A törvényi szabályok szerint pedig a többség akaratát kell a közös képviselőnek végrehajtania. Az Ön esetében a többség a hőszigetelés mellett döntött, így az Önre eső költségeket Önnek is vállalnia, illetve fizetnie kell. A pályázatok elbírálására és ellenőrzésére külön céget hoztak létre, amelynek feladata, hogy a pályázatban szereplő cél elérését vizsgálja, és amennyiben az nem teljesült, akkor nem adja meg a támogatást.

A társasházaknál valóban jó lenne, ha az elhatározott korszerűsítések egymásra épülően történnének, azonban sokszor nem látható előre, hogy a következő évben milyen pályázati lehetőségek lesznek, így elindulnak az adott évben kiírt pályázaton. Tudomásom szerint már készülnek olyan szakértői anyagok, amelyek rögzítik, hogy milyen munkálatok megkezdését javasolják, és arra hogyan épüljön fel a további energiatakarékosság.

FELÚJÍTÁSI ALAP KÉPZÉSE Válasz

A társasházi felújítási alap képzéséhez milyen tulajdonostársi szavazat (arány) % szükséges?

B2

A felújítási alap képzéséhez egyszerű szavazattöbbség szükséges a közgyűlésen, és megismételt közgyűlésen is döntés hozható róla. A felújítási alap képzéséhez figyelembe kell venni a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben foglaltakat, amely szerint kamattámogatásban csak az a társasház részesülhet, amelyik 15 éven belül épült vagy volt felújítása, és felvonó nélküli lakóépületben legalább 6 Ft/m2, felvonóval rendelkező épületben a legalább 8 Ft/m2 összeget meghaladja.

Ha az épület 15 évnél idősebb, és nem volt 15 éven belül felújítás, akkor felvonó nélküli épületben 10 Ft/m2, míg a felvonós épületben 12 Ft/m2-nél magasabb összegű felújítási alapot kell képezni. A felújítási alappal egyenértékű a lakás-előtakarékossági számla is.


Felújítás, karbantartás Hány %-os egyetértés szükséges? I. 168 albetétes társasházban élünk. Júliusi megismételt közgyűlésen a közösség döntött arról, hogy a társasház saját helyiségében üzemelő szolgáltatói hőközpontot saját hőközpontra cseréli. A szükséges anyagiakat meglévő lakástakarékból, illetve tartalékból fedezi. A kb. 47 milliós beruházás célbefizetést is igényel, 96 hónapra elosztva. Kérdésem: dönthet-e ekkora beruházásról megismételt közgyűlés, vagy szükséges az összes tulajdonos 51%-ának igenlő válasza, esetleg ennél nagyobb arány szükséges? A közgyűlést követően aláírásgyűjtés kezdődött az új hőközpont ellen. A listát kézhez véve a közös képviselő új közgyűlést írt ki. Ennek egyik napirendi pontja a hőközpont-létesítés újratárgyalása. Összecsaphatnak-e ilyen módon az ellenvélemények? Napirendi pontra vételhez szükséges-e a tulajdonosok 10%-ának aláírása (tulajdoni hányad szerint)? A meghívó nem tartalmaz határozati javaslatokat. Az egyes tulajdonosok vihetik a saját, írásban rögzített határozati javaslatukat?

Az érvényes közgyűlési határozattal szemben nem lehet újabb közgyűlést tartani 60 napon belül, mert aki nem ért egyet a döntéssel, annak lehetősége van a bíróságon a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránt pert indítani. Természetesen, ha menet közben kiderül, hogy a közgyűlésen részt nem vevő tulajdonostársak többségben vannak és nem is értenek egyet a hőközpont cserével, akkor – főleg anyagi megfontolásból – érdemes az ügyet újratárgyalni, és legalább a tulajdoni hányad több mint 50%-ának egyetértését megszerezni.

A napirendi pontok felvételéhez szükséges szavazati arányról és annak módjáról sem rendelkezik a törvény. A törvény 35. § (2) bekezdése viszont így rendelkezik: „Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték. Ha a közös képviselő vagy az intéző bizottság elnöke a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a harmincadik napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs jogosult összehívni.” Így arra van lehetőség, hogy írásban kérjék a közgyűlés összehívását, amelyben megjelölik a kívánt napirendi pontokat, az indokokat és a határozat-tervezeteket. A társasházi törvény 34. § (2) bekezdése alapján a meghívóhoz mellékelni kell a szavazásra előterjesztett napirendre vonatkozó írásos – különösen az éves költségvetésről és elszámolásról e törvény 47–48. §-a alapján elkészített – előterjesztéseket. A határozat-tervezetek küldése nem kötelező, de nagyban segítheti a közgyűlésen a végleges szöveg megalkotását. Természetesen minden tulajdonosnak lehetősége van arra, hogy az általa jónak tartott döntéshez határozattervezetet készítsen. A határozat érvényességéhez azonban az szükséges, hogy annak szövegét a tulajdonosok szó szerint elfogadják, és ott a helyszínen írásban rögzítsék.


Válasz

A társasházi törvény 56. § 2.3.3. pontja így rendelkezik: „korszerűsítés: meglévő épület, épületrész, épületberendezés rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságát javító, használati értékét, teljesítőképességét, üzembiztonságát növelő építési-szerelési munka. Korszerűsítésnek kell tekinteni a megújuló energiaforrások (napenergia, szél, geotermikus energia stb.) alkalmazására, a központi fűtő- és melegvíz-ellátó berendezésnek az energiaracionalizálással, a levegőtisztaság-védelemmel összefüggő átalakítására vagy cseréjére vonatkozó, továbbá az épület energiahatékonyságát szolgáló épületszerkezeteken végzett építési-szerelési munkát is.” A fentiek szerint a hő-központ cseréje ebbe a kategóriába tartozik, így elegendő az érvényes közgyűlésen a többségi döntés. Ez vonatkozik a megismételt közgyűlésre is, mivel ott a jelenlévők többségének szavazata elegendő a döntéshez.

2

B3

felújítás, karbantartás Hány %-os egyetértés szükséges? II. A panelprogram megszavazásához a tulajdoni hányad hány százaléka szükséges? A közös képviselő azt akarja elhitetni, hogy 67% elegendő. Ezt a tulajdonosok többsége nem akarja elfogadni! Válasz

2

A „panelprogram” önmagában nem értelmezhető, ismerni kell, hogy milyen munkálatok elvégzését tervezik. A legfontosabb útmutatót a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 56. §-ában rögzítettek segítenek: „2.3. Felújítás: az ingatlan egészére, illetőleg egy vagy több főszerkezetére kiterjedő, időszakonként szükségessé váló olyan általános javítási építés-szerelési munkák végzése, amelyek az eredeti műszaki állapotot – megközelítőleg vagy teljesen – visszaállítják, illetőleg az eredeti használhatóságot, üzembiztonságot az egyes szerkezetek, berendezések kicserélésével vagy az eredetitől eltérő kialakításával növelik. A felújítás lehet: 2.3.1. teljes felújítás: a műszaki állapot alapján szükséges, az ingatlan egészére kiterjedő külső-belső javítási munkák elvégzése, 2.3.2. részleges felújítás: az épület legalább egy főszerkezetére kiterjedő, teljes felújításnak nem minősülő, de abba belátható időn belül beilleszthető általános javítási munkák elvégzése, 2.3.3. korszerűsítés: meglévő épület, épületrész, épületberendezés rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságát javító, használati értékét, teljesítőképességét, üzembiztonságát növelő építési-szerelési munka Korszerűsítésnek kell tekinteni a megújuló energiaforrások (napenergia, szél, geotermikus energia stb.) alkalmazására, a köz-

ponti fűtő- és melegvíz-ellátó berendezésnek az energiaracionalizálással, a levegőtisztaság-védelemmel összefüggő átalakítására vagy cseréjére vonatkozó, továbbá az épület energiahatékonyságát szolgáló épületszerkezeteken végzett építési-szerelési munkát is. 3. Rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások: az állagvédelmet meghaladó, a fenntartás (az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás) körébe nem tartozó olyan munkálattal összefüggő kiadások, amelyek az alapító okirat szerint közös tulajdonban lévő épület, épületrész bővítésével, átalakításával vagy közös tulajdonba kerülő új épület, épületrész, illetőleg épületberendezés létesítésével járnak.” Általánosságban megállapítható, hogy az ablak-cserék, hőszigetelések és fűtéskorszerűsítések a „korszerűsítés” fogalmába tartoznak, így ezekre vonatkozóan a törvény nem ír elő minősített többséget. A kérdésben lehet megismételt közgyűlésen, vagy írásban is szavazni. A döntést a többségi szavazatok szerint kell kihirdetni. Ha viszont hitelt is fel kívánnak venni, akkor az érintett pénzintézet elvárásának megfelelő – akár 2/3-os vagy magasabb arányú – elfogadáshoz is kötheti a hitel megadását.

HOMLOKZATI FELÚJÍTÁS

Válasz

A társasház homlokzati felújításánál a társasházi törvény 38. § (1) bekezdése szerint jártak el, és többségi szavazattal hozzájárultak a tulajdonosok a homlokzat-felújításhoz (nem a rendes gazdálkodás körét meghaladó kategória). Megtörtént a tervezés, kiadták az építési engedélyt, de a hatóság az 50. § (2) bekezdésre hivatkozva kéri az összes tulajdonos (100%) beleegyezését a jogerős építési engedély kibocsátásához. Nem ellentétes a két § egymással? Vagy csak az értelmezéssel van gond?

B4

Egyértelműen félreértésről van szó, hiszen az 50. § (2) bekezdése szerint a közös képviselő jogosult a képviseletre, csak amennyiben új építményre vonatkozó döntés született, vagy a társasház kérelmére adott építési engedélyt a hatóság, akkor az építési engedélyt valamennyi tulajdonostársnak kézbesíteni kell.

Ráadásul a külső homlokzat felújítása – álláspontom szerint – nem építési engedély köteles tevékenység, kizárólag a városképi szempontból szükséges színdinamika miatt kell bejelenteni, és az ott adott paraméterek szerint kell elvégezni.


Felújítás, karbantartás Hozzájárulás behajtása lakóközösség esetén A ház csak lakóközösség, nem társasház. A lakóház közössége a lakóház külsejét felújíttatta, és külső hőszigeteléssel látta el. A költséget összeadták, kivéve egy lakót, aki azóta sem fizetett, nem is járult hozzá a felújításhoz írásban sem, szóban sem. A lakóközösség ennek ellenére szeretné megkapni az ő anyagi hozzájárulását is, hiszen az ő házrészét is felújították. Milyen lehetősége van a lakóknak a pénz behajtására? el az ügyek intézését? Milyen módon intézik az egyéb fizetni valókat? Sajnos az információk hiányában nem tudok tanácsot adni, hogy a nem fizető tulajdonostárssal szemben mindenkinek perben kell-e állnia, vagy van olyan személy, aki az Önök megbízása alapján a fizetési meghagyásos eljárást megindíthatja.

Válasz

Tisztázni kell, hogy milyen „lakóközösségről” van szó. Ha építőközösségként indultak, és nem alakultak át társasházzá, akkor az építőközösségről szóló szerződés szerint kell eljárni. Tudni kellene azt is, hogy milyen módon történt a felújításról a döntés: aláírást gyűjtöttek-e a tulajdonosoktól, vagy gyűlést tartottak és megbíztak valakit az ügyintézéssel? Most ki látja

2

Hozzájárulás megosztásának lehetőségei

Mivel az SZMSZ egyértelműen szabályozza a tulajdoni hányad szerinti felosztást, így érdemben nem védekezhetnek a garázstulajdonosok a fizetési kötelezettség megállapításával szemben. Peres eljárás megindítása előtt fel kell szólítani ajánlott-tértivevényes levélben őket a befizetendő összeg befizetésére, és fel kell kérni őket, hogy a garázson belüli szigeteléshez biztosítsák a munkaterületet. Hivatkozni kell a társasházi törvény 20. § (1) bekezdés b) pontjára, amely a következőket tartalmazza: „b) (A tulajdonostárs köteles) lehetővé tenni és tűrni, hogy a külön tulajdonú lakásába a közösség megbízottja a közös

tulajdonban álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés, a rendkívüli káresemény vagy veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás, valamint a fenntartási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson a tulajdonostárs, illetőleg a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül.” A levélben arról is tájékoztatást kell adni, hogy amennyiben akadályozzák a munka elvégzését, úgy minden ebből eredő többletköltséget rájuk fognak hárítani, és ők lesznek kötelesek megfizetni a garázsuk feletti lakás értékcsökkenését is.


Válasz

Társasházunk elhatározta a hőszigetelést és teljes külső felújítást. A hőszigetelés az 1. emeleti lakások érdekében az alsó födémek, garázsok és tárolók mennyezetének szigetelésével, illetve a tetőtéri lakások érdekében a tetőtér hőszigetelésével gyakorlatilag teljes lesz. A házban 21 lakás és 18 garázs található. A garázsok közül 5 tulajdonosnak nincs a társasházban lakása. Közülük 2 tulajdonos ügyvédhez fordult, azt szeretnék elérni, hogy a felújítás költsége ne a tulajdoni hányad alapján kerüljön elosztásra, illetve nem akarják a garázs mennyezetének hőszigetelési munkálataihoz a garázst kinyitni. A külső felújítás kiterjed a garázsok ajtajának felújítására is, hiszen így biztosítható az egységes külső megjelenése a társasháznak. Indokuk, hogy a garázstulajdonosok érdekeit nem, vagy nem ugyanolyan mértékben szolgálja a felújítás, mint a lakástulajdonosokét. Szervezeti- működési szabályzatunk egyértelműen előírja a közös költség és a felújítási alap tulajdoni hányad szerinti felosztását. Megakadályozhatja-e a garázstulajdonos a garázsa mennyezetének szigetelését, ezzel megakadályozva a felette levő lakás hőszigetelését? Az indokként felhozott – nem szolgálja az érdekét – érv alapján kibújhat-e a felújítás tulajdoni hányad alapján rá eső részének megfizetésétől? Szándékukban áll bírósághoz fordulni. Átháríthatjuk-e rájuk az ebből eredő megnövekedett költségeket: új árajánlat, áfa-változás, fűtésköltség megtakarítás kiesés?

B5

felújítás, karbantartás Kapu felújítása Kapu esetében a rendbetétel, vagyis felújítás (régi kapu felhasználásával), modernizálás (elektromos megoldás távirányítóval) elfogadásához elegendő-e az 50%+1szavazati arány? Lakógyűlési jegyzőkönyv van a döntésről, mely magában foglalja 60 napon belül a döntés megtámadásának lehetőségét. Reagálás ez idő alatt nem történik. Mit kell tenni, hogy az ügy a bíróságig eljusson? Rengeteg próbálkozás után eredmény nincs, már más megoldási lehetőséget nem találok mint a bíróság. Válasz

2

A felújítási munkálatokhoz nem szükséges az 50%+1 szavazati arány, elegendő az érvényes közgyűlésen a többségi döntés rá, illetve a megismételt közgyűlésen is elegendő a résztvevők többségének döntése. Indok, a társasházi törvény 56. §-ában rögzített értelmező rendelkezések: „2.3. Felújítás: az ingatlan egészére, illetőleg egy vagy több főszerkezetére kiterjedő, időszakonként szükségessé váló olyan általános javítási építés-szerelési munkák végzése, amelyek az eredeti műszaki állapotot – megközelítőleg vagy teljesen – visszaállítják, illetőleg az eredeti használhatóságot, üzembiztonságot az egyes szerkezetek, berendezések kicserélésével vagy az eredetitől eltérő kialakításával növelik. A felújítás lehet: 2.3.1. teljes felújítás: a műszaki állapot alapján szükséges, az ingatlan egészére kiterjedő külső-belső javítási munkák elvégzése, 2.3.2. részleges felújítás: az épület legalább egy főszer-

kezetére kiterjedő, teljes felújításnak nem minősülő, de abba belátható időn belül beilleszthető általános javítási munkák elvégzése 2.3.3.korszerűsítés: meglévő épület, épületrész, épületberendezés rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságát javító, használati értékét, teljesítőképességét, üzembiztonságát növelő építési-szerelési munka. Korszerűsítésnek kell tekinteni a megújuló energiaforrások (napenergia, szél, geotermikus energia stb.) alkalmazására, a központi fűtő- és melegvíz-ellátó berendezésnek az energiaracionalizálással, a levegőtisztaság-védelemmel összefüggő átalakítására vagy cseréjére vonatkozó, továbbá az épület energiahatékonyságát szolgáló épületszerkezeteken végzett építési-szerelési munkát is.” A felsorolások alapján a bejárati kapu felújítása és távirányítóval történő felszerelése ezekbe a kategóriákba tartozik és nem igényel minősített többségű szavazatot.

Károkozás vízfeltöltés során

Válasz

A közös képviselő a társasházunk fűtési vízfeltöltése során eláztatta a lakásomat, mert az egyik légtelenítő szelep fennakadt, és emiatt a levegő helyett a víz folyt ki rajta. A reagálása mindössze annyi volt, hogy pechem van, neki nem kötelessége szólni a lakóknak a vízfeltöltés előtt. Abban szeretném az állásfoglalását kérni, hogy ez tényleg így van-e, és hogy semmilyen kártérítésre nem kötelezhető a – szerintem – gondatlanul, nem kellő körültekintéssel eljáró közös képviselő?

B6

Központi fűtési rendszernél minden évben egyszer, karbantartási feladatok ellátása miatt le szokták üríteni a rendszert. Természetesen ennek időpontjáról a tulajdonosokat értesíteni kell, valamint a feltöltés időpontját is meg kell adni. Az ürítés után van lehetőség arra, hogy a radiátorokat pl. vízkőtelenítsék vagy kicseréljék, illetve a szükséges vezetékszakaszokat kicseréljék. A jól szervezett munkánál a feltöltés idejére készenlétben áll egy vízvezetékszerelő, aki a fel-

merülő hibákat kijavítja, és így nem okoz nagyobb kárt az esetleges meghibásodás. A gondatlan munkavégzésből származó kárának megtérítését a társasháztól kell kérnie, amennyiben a biztosító által fizetett kárösszeg nem fedezte a helyreállítási költséget. A közös képviselővel szemben nem lehet kártérítési pert indítani, mivel annak munkájáért az őt megválasztó közösségnek kell a felelősséget vállalni.


Felújítás, karbantartás Költségek megosztásának módja Társasházunkban felújítottuk a kapucsengő- és kapunyitó rendszert. Új központi egység a kapunál, vezetékek a lakásokig, telefon és kapunyitó készülék a lakásokon belül. Ezek a költségek mennyiben terhelik a társasházat (közös költséget), illetve mennyiben kell azt a tulajdonosoknak külön-külön (lakásonként a ráeső részt) fizetniük? „fogadó” állomás és készülék azonban már terhelhető a lakások tulajdonosaira, de dönthetnek úgy is, hogy azt is a közös költség terhére finanszírozzák, viszont minden további javítás, karbantartás vagy csere a tulajdonosokat fogja már terhelni.

Válasz

Az alapító okirat segíthet a döntésben, mert ha általában a vezetékrendszerek közös tulajdonban vannak, akkor a kapucsengő, kapunyitó rendszer vezetékrendszere és a kapunál elhelyezett teljes tábla is közös tulajdonba kerül, így annak költsége is a közös költség terhére fizethető. A lakáson belüli

2

KÖZÖS VÉGFAL FELÚJÍTÁSA

A társasház egészének fenntartása és karbantartása a tulajdonosi közösség feladata a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 1. § (2) bekezdése értelmében, vagyis a hat lépcsőházas társasház közösségének kell dönteni a kérdésben kivéve, ha döntöttek a lépcsőházak külön gazdálkodásáról. Ennek alapján a karbantartási és felújítási feladatokról a teljes közgyűlésnek kell döntenie: vagyis érvényes közgyűlésen a többség szavazata szükséges ahhoz, hogy az adott társasháznál megkezdik a javítási munkálatokat az északi zárófalnál, míg a többi épületre és falszakaszra vonatkozóan később – akár pontos dátummal meghatározva – fognak a felújításról és javításról dönteni.

Ha a külön gazdálkodásról már korábban döntöttek, akkor az ott megfogalmazott elvek figyelembe vételével lehet eljárni: ha az épület szerkezetét – mind a hat lépcsőház vonatkozásában – egységesen közös területként kezelik, akkor az egész társasháznak kell állnia a felmerült költségeket. Ha viszont külön választották lépcsőházanként a falakat és a tetőszerkezetet fenntartás és felújítás tekintetében, akkor kizárólag csak az érintett tulajdonosoknak kell döntenie és finanszíroznia a felmerülő javítási költségekről.

Válasz

Közös képviselője vagyok egy 28 lakásos, két lépcsőházas társasháznak. A társasház egy hat lépcsőházas panel tömb épületben, az északi zárófallal (185 m2) végződik. A végfal vakolatának javítási, festési munkáinak költségeihez – ami kb. 6-800 ezer forint – kérhetjük-e a másik két társasház anyagi hozzájárulását? Ha igen, milyen formában?

MŰSZAKI ÁTVÉTEL

A műszaki átadás-átvételnél annak kellett jelen lennie, aki az adott közösség képviseletére jogosult volt. Ha Önök akkor társasházként üzemeltek már, akkor a közös képviselőnek kellett volna közreműködnie. Ha még nem voltak bejegyezve a földhivatalba, mint társasház, akkor a tulajdonosoknak egyedileg kellett az átadásátvételi jegyzőkönyvet aláírni. A közös tulajdonra vonatkozó területekre pedig a megbí-

zott kivitelező és műszaki ellenőr aláírása mellett lehetett volna jegyzőkönyvet készíteni. Sajnos, ha nem tudják ezeket a jegyzőkönyveket előteremteni, akkor a felmerülő hibák helyreállítására vonatkozóan a tulajdonosoknak kell anyagi erőforrást teremteni, vagy – megfelelő szakértői vélemény mellett – kártérítési pert indítani a kivitelezővel vagy beruházóval szemben.


Válasz

A 2008-ban átadott társasházunk műszaki átvétele kinek lett volna kötelessége? (Már kezdetkor az építtető által javasolt közös képviselőt fogadta el a közösség.) A garancia lejárata (3 év) előtt derültek ki milliós nagyságrendű hibák, mint pl. a külső falfelületről és a belső udvarban a helytelen technológiai eljárás miatt a kőburkolat leválik, a kazánházban semmiféle szigetelés nem történt stb. Megjegyzem, hogy az építő közben felszámolást kért maga ellen, és most a mindenféle hibák kijavításának anyagi fedezetét a tulajdonosokkal akarják biztosíttatni.

B7

felújítás, karbantartás Napirenden kívüli határozat Október 12-én este volt egy lakógyűlés, a ház felújításával kapcsolatban. Október 15-én este már a postaládában voltak a következő papírok: szavazólap (fűtéskorszerűsítésről, a radiátorokra hőmennyiségmérőről). Következő, hogy a ház felújítása hamarosan megkezdődik, és a személyi igazolvánnyal, adókártyával menjek aláírni, hogy a társasházház fel tudjon venni a Fundamentánál 30% önrészt, hogy a felújítás beinduljon. Ezen a papíron nyílászáró és külső oldalszigetelés szerepelt. A közgyűlés napirendi pontjaiban oldalszigetelés nem szerepelt, viszont a tető szigetelése igen, de erről a továbbiakban egy szó sem esik. Mivel dolgoztam, a közgyűlésen nem voltam ott, nem tudom hány lakó volt jelen. Semmi utalás nincs arra, hogy mennyi pénzről van szó. Megszavazhatták-e a lakók a napirenden nem szereplő felújítást? Milyen szavazati támogatás kell az ilyen beruházáshoz? Válasz

2

A felújítások nem tartoznak az általánostól eltérő szavazási rendbe, vagyis érvényes közgyűlésen a többség dönthet a felújítási munkákról. Ez a lehetőség a megismételt közgyűlésen is fennáll. A hozott közgyűlési határozatokról azonban minden tulajdonost írásban értesíteni kell, és abból ki kell derülnie, hogy milyen felújítási munkát szavaztak meg, milyen bekerülési

költséggel és hogyan történik annak finanszírozása. Leveléből az olvasható ki, hogy október 15-én a fűtéskorszerűsítésről írásbeli szavazással kívántak dönteni. Mindenképpen szükséges lenne, ha személyesen felkeresné a közös képviseletet, és ott tisztázná, hogy tulajdonképpen milyen felújítások lesznek, milyen költséggel és ezzel kapcsolatosan Önre milyen kötelezettség hárul.

NEM JÁRULNAK HOZZÁ 18 lakásos társasházban 2-3 nyugdíjas nem hajlandó hozzájárulni az épületszigeteléshez. Megvalósítható-e a beruházás, melynek költsége tulajdonostársanként 440.000 Ft? A beruházás végrehajtásához – amennyiben hitelt vesznek fel – a tulajdoni hányad szerinti 80%-os egyetértés szükséges. A 80%-os hozzájárulást kell kiszámítani – mivel nem tudom, hogy a 2-3 nyugdíjas mekkora tulajdoni hányaddal rendelkezik – és ha nincs meg, akkor valóban nem tudják az épület szigetelését elvégeztetni.

Amennyiben megfelelő anyagi háttérrel rendelkezik a társasház, és a 2-3 nyugdíjas hozzájárulása nélkül is meg tudják oldani a szigetelést, akkor azoknak a lakására – akik nem tudták vállalni a többlet költség befizetését – be lehet jegyeztetni a jelzálogot közgyűlési határozat alapján.

Részleges külső hőszigetelés

Válasz

IB elnökként irányítom a társasházunkat. Hőkamerás felvételt készíttettem az épületről még kora tavasszal. Egyértelműen kiderült, hogy az áthidalóknál és a koszorúknál hőhidas az épület. A hőszigetelés kalkulált összege és a társasház jelenlegi anyagi helyzete lehetetlenné teszi a beruházást. Egy földszinti lakó kezdeményezte, hogy csak az ő oldalukon, az északi falon szigeteltessük le a társasházat. Hamarosan rendkívüli lakógyűlésre kerül sor ezzel kapcsolatban. Tudomásom szerint a közös tulajdont érintő bármilyen építési folyamat kétharmados döntést igényel. A lakástulajdonos – a felette lakó tulajdonossal együtt – akár vállalná is a beruházás költségét megfelelő feltételekkel. Ugyanakkor azzal „fenyegetőzik”, hogy a társasház elutasító hozzáállása esetén ügyvédhez fordul, és elvégzi a munkát. Szerinte a társasház nem akadályozhatja igényét egy melegebb és energiatakarékosabb lakásra.

B8

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 1. § (2) bekezdése értelmében az épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épület-berendezés és vagyontárgy akkor is közös tulajdonba tartozik, ha a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül van. Az épület északi fala is közös tulajdonban van, tehát az azzal kapcsolatos építés, szigetelés esetén a társasházi törvény 21. § (1) bekezdése szerint kell eljárni. E törvényhely szerint az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett olyan építkezés megkezdéséhez, amely miatt az

alapító okiratot nem kell módosítani, de a munka az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt épület-berendezésre történő csatlakozással vagy a közös épületrész, épületberendezés műszaki állapotának megváltozásával jár együtt, az épület biztonságának, állékonyságának megőrzése érdekében köteles az ilyen munkával közvetlenül érintett tulajdonostársnak tulajdoni hányada szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni. A rendelkezés értelmében az északi falhoz csatlakozó összes tulajdonostárs 2/3-ának a hozzájárulását meg kell szereznie.


Felújítás, karbantartás A törvényi előírások betartatását nem lehet „akadályoztatásnak” tekinteni! Mindenképpen nagyon fontos azonban, hogy olyan megállapodás szülessen a tulajdonostárs és a társasház között az anyagi fedezet biztosítása érdekében, amely részletesen rög-

zíti, hogy ki és mennyi összeget fizet a szigetelésre, mi történik, ha a ház többi részét is szigetelni fogják (pl. részt vesz-e a tulajdonostárs annak a finanszírozásában), és nem utolsó sorban, hogy az elvégzett munkáért ki vállalja a garanciát, ki lesz köteles karbantartani és milyen módon.

2

SZAKASZONKÉNTI FELÚJÍTÁS

A társasház tetőszerkezete a közös tulajdon része, amelynek javítására, karbantartására és üzemeltetésére a tulajdonostársak a tulajdoni hányaduk alapján jogosultak. Ha a tulajdoni hányad szerinti fizetéstől el kívánnak térni, akkor annak módját és részletes szabályait az SZMSZ-nek kell tartalmaznia. A leírtak szerint a közgyűlésnek joga volt dönteni arról, hogy részletekben oldják meg a tető szigetelését, de a

közgyűlési határozatnak azt is tartalmaznia kellene, hogy a későbbi tetőszigetelést is csak az adott lépcsőház tulajdonosainak kell megfizetni. A részleges felújításnál lehetséges arról dönteni, hogy egyegy részterület tulajdonosai fizetik meg a felmerülő költséget, de akkor ennek következetesen eleget kell tenni a később felmerülő – hasonló, illetve azonos – munkálatoknál is.

Válasz

Összefüggő 60 lakás lapostető javítását célszerű és jogszerű-e traktusokra bontva, külön javíttatni? Most az első lépcsőházrész tetejét javíttatták, és annak költségét osztották fel 15 lakó között. Valamikor novemberben ez ügyben volt egy lakógyűlés, melyen 13 lakóból (akik jelen voltak) 12 úgy határozott, hogy a tetőjavítást a 15 lakó fizesse meg arányosan lakás m2-re bontva. Elkértem a társasház szervezeti- működési szabályzatát is, amely szerint a „közgyűlés, mint a társasház legfőbb döntéshozó szerve határoz a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról, a közösséget terhelő kötelezettségek elvállalásáról”. Úgy érzem, ez utal arra, hogy a fent említett 13 fős közgyűlés joggal határozott a szükségszerű javítás költségének megfizetési módjáról.

Szükséges szavazati arány

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 29. §-át hatályon kívül helyezték, így ez a paragrafus nem érvényes. A törvény 56. § 2.3. pontja határozza meg a felújítás fogalmát, amely a következő: „2.3. Felújítás: az ingatlan egészére, illetőleg egy vagy több főszerkezetére kiterjedő, időszakonként szükségessé váló olyan általános javítási építés-szerelési munkák végzése, amelyek az eredeti műszaki állapotot – megközelítőleg vagy teljesen – visszaállítják, illetőleg az eredeti használhatóságot, üzembiztonságot az egyes szerkezetek, berendezések kicserélésével vagy az eredetitől eltérő kialakításával növelik. A felújítás lehet: 2.3.1. teljes felújítás: a műszaki állapot alapján szükséges, az ingatlan egészére kiterjedő külső-belső javítási munkák elvégzése, 2.3.2. részleges felújítás: az épület legalább egy főszerkezetére kiterjedő, teljes felújításnak nem minősülő, de abba belátható időn belül beilleszthető általános javítási munkák elvégzése,

2.3.3. korszerűsítés: meglévő épület, épületrész, épületberendezés rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságát javító, használati értékét, teljesítőképességét, üzembiztonságát növelő építési-szerelési munka. Korszerűsítésnek kell tekinteni a megújuló energiaforrások (napenergia, szél, geotermikus energia stb.) alkalmazására, a központi fűtő- és melegvíz-ellátó berendezésnek az energiaracionalizálással, a levegőtisztaság-védelemmel összefüggő átalakítására vagy cseréjére vonatkozó, továbbá az épület energiahatékonyságát szolgáló épületszerkezeteken végzett építési-szerelési munkát is.”

Válasz

A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához (felújítás) a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk alapján számított mekkora szavazattöbbsége szükséges a jelenleg hatályos társasházi törvény szerint? A régi törvény 29. §-a rendelkezett erről, ez a paragrafus érvényes, vagy hatályon kívül helyezték?

A rendelkezések alapján a felújításról való döntéshez nem kell minősített szavazás és nem tartozik a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz, így elegendő az érvényes közgyűlésen a többség szavazata. Természetesen, ha hitel vagy egyéb pénzügyi fedezet biztosítása is szükséges a felújítás elvégzéséhez, akkor a pénzintézet által meghatározott tulajdonosi egyetértés szükséges a kivitelezéshez.


B9

felújítás, karbantartás TERASZ JAVÍTTATÁSA Egy 1987-ben épült hat lakásos társasház legfelső szintjén lakom. Nyitott teraszom kb. 2/3 része az alattam lévő lakás fölött helyezkedik el. A terasz szigetelésének meghibásodása miatt az alsó lakás beázott. Kit terhel a hiba elhárításának költsége? Milyen rendelkezések az irányadók ilyen esetre? Válasz

2

A társasházi törvény 1. § (2) bekezdése értelmében az épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát, a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épületberendezés és vagyontárgy akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül van. Ennek alapján az Ön terasza, mint az épület tartószerkezete

is közös tulajdonban van. Feltehetően a terasz járólapjainak fugázása engedi át a csapadékot, ezért annak kijavítása megoldhatja a beázást. Amennyiben ezzel nem múlik el a beázás, akkor érdemes műszaki szakértőt felkérni a hiba megállapítására, majd a szakvéleménye alapján a társasház közgyűlése dönthet a kijavításról, továbbá a költségek viseléséről.

TERASZ JAVÍTTATÁSA II.

Válasz

Társasházunk legfelső szintjén van egy 42 m2-es lakás. A lakás szobájából egy ajtón keresztül lehet kijutni egy 23 m2-es teraszra. Ez a terasz csak ebből a lakásból közelíthető meg, más lakásból nincs ide kijárat. A tulajdonost felszólítottam, hogy haladéktalanul hozassa rendbe a terasz burkolatát úgy, hogy az alatta lévő lakásba a terasz felől ne jusson be víz. A tulajdonos azzal hárította el ezt az igényt, hogy szerinte ez a terasz nem is tartozik a lakásához, az adás-vétel alkalmával ő csak 42 m2-t vett meg, és ebben nincs benne a 23 m2-es terasz. Az alapító okirat erre az albetétre a következőket tartalmazza: „A XX. sz. tulajdoni illetőséghez tartozik az alaprajzon XX. sorszámmal megjelölt lakás, mely áll: egy szoba, gardrob, fürdő, WC, konyha, előszoba helyiségekből, (terasz) amelynek alapterülete 42.00 m2.” A „Felmérési terv” rajzán, illetve a szöveges részében is minden megnevezett helyiségben szerepel a „XX” szám, és ugyancsak ez a szám szerepel a rajzon ábrázolt teraszon is. A fentiek alapján megáll-e a „XX” számú albetét tulajdonosának az az állítása, hogy a terasz nem tartozik az ő lakásához, és ezért nem is az ő tulajdona? Érvként azt hozza fel, hogy az alapító okiratban a terasz csak zárójelben van megemlítve, és a terasz területe nincs hozzászámolva a lakás többi helyiségei által kiadott 42 m2-hez. Az alapító okirat mellett figyelembe kell venni a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 1. § (2) bekezdését, amely szerint az épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épületberendezés és vagyontárgy akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül van. Ennek alapján a terasz szerkezeti része – pl. a szigetelése – a társasházhoz tartozik, mint a teljes épület része, de mivel

B 10

egyedül csak egy tulajdonos tudja használni, így a beázás okát ki kell deríteni, vagyis szakértői véleményt kell kérni. Ha a beázás az épület építésénél elkövetett szigetelési munka hiányosságából ered, akkor annak javítását a társasház egészének kell megfizetnie. Ha a beázás pl. a járólapok megrepedéséből, esetleges jegesedéséből vagy a hó eltakarításának hibájából származik, akkor viszont a javítás költsége az egyedi tulajdonost terheli. Mivel szakmai kérdésről van szó, így célszerű szakembert keresni és a kapott szakvélemény alapján a közgyűlésen döntsenek a költség viseléséről.


Felújítás, karbantartás TULAJDONI HÁNYAD ARÁNYÁBAN, VAGY EGYségesen? Én egy olyan 56 lakásos társasházban lakom, ahol 28 db 55 m2-es és 28 db 66 m2-es lakás található. A társasházi törvény értelmében a szavazati jog minden egyes tulajdonost a tulajdoni hányad arányában illet. Most hőszigetelni akarják az egész házat, és a közös képviselő feltette szavazásra, hogy a tulajdoni hányad arányában fizessük a hőszigetelés költségét, vagy minden lakó egyforma összeget fizessen. Véleményem szerint ez szabálytalan, mert a közös költségeket és beruházásokat a tulajdoni hányad arányában kellene fizetni. A közös képviselőnknek volt-e joga a társasházi törvény ellenében feltenni szavazásra ezt a kérdést? hogy minden albetét egyforma arányban fizesse a hőszigetelési költségeket.

Válasz

Ön helyesen gondolja, hogy a felújítási költségeket kizárólag a tulajdoni hányad arányában lehet felosztani. Erre figyelemmel a közös képviselőnek nem volt joga olyan javaslatot tenni,

2

VAKOLAT JAVÍTÁSA

Ha nincs a társasháznak elegendő pénze a javítás elvégzéséhez, és azt hitelből kívánja elvégeztetni, akkor a tulajdoni hányad 80%-ának megfelelő tulajdonosnak el kell azt fogadni. Ha van elegendő pénze a társasháznak, akkor közgyűlésen dönthetnek úgy, hogy „megelőlegezik” a nem fizető tulajdonosokra eső részt, akik azt részletekben – többlet-befizetéssel – fizetik vissza a társasház részére.

A vakolat-javítás elvégzése akkor kötelező, ha annak állapota életveszélyes, vagyis hullik, és bármikor balesetet okozhat. Magában az a tény, hogy esztétikailag nem szép, az nem kötelezi a tulajdonosokat a javításra.

Válasz

Társasházunkban vakolat-javíttatást akarnak elvégeztetni. Hány százaléknak kell azt megszavaznia? Kötelezhető-e az is a vakolat-felújításra, akinek nincs pénze erre? Tőle hogyan lehet behajtani a pénzt? Lehet részletfizetési kedvezményt adni neki? Egyáltalán mikor kötelezhetők a lakók arra, hogy megjavíttassák a vakolatot?

VEZETÉKEK CSERÉJE

A költségmegosztás tekintetében érdemes lenne szakértői véleményt kérni attól a vállalkozótól, aki a munka helyreállítását végzi. Fényképezni kell, hogy milyen állapotban volt a vizes rendszer és pontosan el kell határolni, hogy melyik költség terheli a közösséget és melyik a lakás(ok) tulajdonosát. A tulajdonos nem mentesülhet az elmaradt karbantartási munkálatok utólagos elvégzése alól. A megállapított teljes összegből le kell vonni a biztosítótól megérkező kártalanítási összeget, és a fennmaradó költséget kell megosztani.

A társasháznak lehetősége van a teljes felújítási munkát a vállalkozó felé kiegyenlíteni, de a megosztott költség „kivetéséről” az egyes tulajdonosok felé írásban kell rendelkezni. A levélbe bele kell írni az indokokat, és határidőt kell megállapítani a befizetésre. Ha nem teljesíti, akkor fizetési meghagyásos eljárást kell vele szemben indítani, és akár össze is lehet vonni a fennálló közös költség tartozásával. Ha a fizetési meghagyás jogerős lesz, akkor utána a végrehajtási eljárást is le kell folytatni.


Válasz

Három hónappal ezelőtt vettem át egy társasház közös képviseletét. A ház 1971-ben épült. Ennek megfelelően a gépészeti vezetékek felújításra szorulnak. A lakások nagy részében ez meg is történt. Az egyik, felújítást elhanyagoló tulajdonos az alatta lévő lakást több helyiségen keresztül eláztatta oly módon, hogy a falak már penészednek. Sajnos miután az alsó lakásban nem laknak ezért ez csak most derült ki. A felső lakásban a társasház kivitelezői kibontották a vezetékeket, amelyek állapota kriminális. 16 m csövet kell kicserélni a biztosító viszont csak 4 m cseréjét és annak helyreállítását fogadta el. A tulajdonos közölte, hogy ő nem fizeti a többit, állítsák helyre amit kibontottak, és marad úgy, ahogy volt. Nyilvánvaló, hogy a rossz csövek nem maradhatnak a födémben, mert az tovább áztatja az alsó lakásokat. Tekintettel arra, hogy lakáson belüli, és nem közös vezetékekről van szó, ezek javítása a tulajdonos költsége. Hogyan lehet a javításra, felújításra kötelezni a tulajdonost? Amennyiben a ház kifizeti, hogyan lehet behajtani utólag a költségeket?

B 11

felújítás, karbantartás VIZESEDIK A FÖLDSZINTI LAKÁS Társasházunk az 1900-as évek elején épült. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk az állagát megóvni, kulturáltan rendbe tartani. Egyik földszinti lakás tulajdonosa szeretné kifizettetni a társasházzal a vizesedésből adódó elhasználódás, lakásfelújítás és szigetelés költségeit. A több mint 100 éves háznak nincs vízszigetelése, a lakás megvásárlásakor sem volt. Köteles-e a társasház állni a földszinti lakás felújítási költségeit, vagy ez a lakás tulajdonosának a költsége? (Még nem hallottam olyan esetről, hogy egy régi társasházban lévő lakás szigetelését és helyreállítását a lakóközösségnek kellett állnia.) Válasz

2

A társasházról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 1. § (2) bekezdése értelmében az épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épületberendezés és vagyontárgy akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül van. E rendelkezés figyelembe vételével a társasház teljes szerkezete – így az alapja is – közös tulajdonban van. Ha a közös tulajdonú rész állaga megromlik,

B 12

akkor annak karbantartása és felújítása a társasházi közösség feladata. Megértem, hogy nem szívesen vállalják fel a több mint 100 éves ház szigetelési munkálatait, de ha a ház alapja megrogygyan, akkor az az egész felépítmény rongálódását hozza maga után. Ma már nagyon sokféle szigetelési technika található és különféle árkategóriákban, így érdemes lenne szakértői véleményt beszerezni a legmegfelelőbb és árban is elfogadható szigetelésre.


felújítás, karbantartás BEFEJEZETLEN MUNKA ELLENŐRZÉS MEGTAGADÁSA

Recommend Documents