Felszínmozgások okainak vizsgálata földtani, vízföldtani és geofizikai módszerekkel Diplomaterv

Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Geofizikai Intézeti Tanszék

Felszínmozgások okainak vizsgálata földtani, vízföldtani és geofizikai módszerekkel Diplomaterv

Deák Zsuzsa Villő, Környezetgeofizika szakirány Külső konzulens: Füsi Balázs, okl. geofizikus (ELGI) Tanszéki konzulens: Dr. Turai Endre, egyetemi docens Beadás dátuma: 2010. május 3.

Miskolc, 2010

Eredetiségi Nyilatkozat Alulírott Deák Zsuzsa Villő, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának hallgatója, büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában kijelentem és aláírásommal igazolom, hogy ezt a diplomatervet meg nem engedett segítség nélkül, saját magam készítettem, és a diplomatervben csak az irodalomjegyzékben felsorolt forrásokat használtam fel. Minden olyan részt, melyet szó szerint, vagy azonos értelemben, de átfogalmazva más forrásból átvettem, egyértelműen, a forrás megadásával megjelöltem. Miskolc, 2010. május 3. ........................................................ a hallgató aláírása

Köszönetnyilvánítás

Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, akik munkámat segítették. Név szerint: Füsi Balázs – konzulens, Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet Turai Endre – konzulens, ME-MFK – Geofizikai Intézeti Tanszék Deme Petra – Közép-Duna völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (egy kőbányai hulladéklerakó monitoring jelentéseivel) Rózsa Attila – Pórusvíz Mérnöki Iroda (egy kőbányai kút felújítási jegyzőkönyvével) Vincze Ernő – főépítész, Dreher Sörgyárak ZRt. (a Sörgyár alatti pincerendszer bemutatásával) Hancz Sándor – (információval a Sörgyár kútjairól) Révi Géza – Aquifer Kft. (információval a Sörgyár kútjairól) Papp Márton és Szedlacsek Barbara – Szegedi Tudományegyetem (információval, szakdolgozattal a medgyesbodzási esetről) Szabó Zsolt – Richter Gedeon Vegyészeti Gyár (monitoring kutak adataival) Széhner Ferenc – főenergetikus, GLOBUS Konzervgyár (információval a gyár kútjairól) Izápyné Wehovszky Erzsébet – Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet (pár töredék vízszint adatsorral és ötlettel) Lorberer Árpád – Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet (észrevételekkel) Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet, Térképészeti Főosztály (technikai feltételek biztosításával, szakmai tanácsokkal és korábbi kutatási anyagokkal) Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar Egyéb módon segítettek még: Simon Pál és Tóth Rita Emese

Tartalomjegyzék 1.

Bevezetés..............................................................................................................1

2.

Irodalmi áttekintés................................................................................................2

2.1.

Esettanulmányok..................................................................................................2

2.1.1.

Debrecen...............................................................................................................3

2.1.2.

Medgyesbodzás....................................................................................................4

2.1.3.

Staufen, Németország...........................................................................................6

2.1.4.

Wairakei-mező, Új-Zéland...................................................................................6

2.1.5.

Suzhou, Kína........................................................................................................6

2.1.6.

Stoke-on-Trent – a „Fazekasok”, Egyesült Királyság..........................................7

2.1.7.

Lisszabon, Portugália...........................................................................................7

2.1.8.

Ohaaki, Új-Zéland................................................................................................8

2.1.9.

Murcia, Spanyolország.........................................................................................8

2.1.10.

Mexikóváros, Mexikó..........................................................................................8

2.2.

A radarmódszerről..............................................................................................10

2.3.

A Terrafirma projekt keretében végzett eddigi vizsgálatok...............................11

2.3.1.

A hipotézisről.....................................................................................................12

2.3.2.

A kutatásról........................................................................................................13

3.

Adatgyűjtés.........................................................................................................15

3.1.

A terület földtani felépítése................................................................................15

3.3.1.

Budapesti földtörténet........................................................................................16

3.3.2.

Az emelkedő terület földtani felépítése..............................................................17

3.1.2.1.

Kőzetek...............................................................................................................17

3.1.2.2.

Tektonika............................................................................................................19

3.1.2.2.1. Vízszintes értelmű elmozdulások.......................................................................20 3.1.2.2.2. Függőleges értelmű elmozdulások.....................................................................20 3.1.2.2.3. Szeizmicitás........................................................................................................22 3.1.2.3.

Vízföldtan...........................................................................................................23

3.2.

Vízszint adatsorok elemzése..............................................................................26

3.3.

Agyagvastagság..................................................................................................29

4.

Összegzés, a lehetséges okok vizsgálata............................................................30

4.1.

Tektonikus ok.....................................................................................................30

4.2.

Agyagtartalom, mint ok......................................................................................31 I

4.3.

Vízvisszatöltődés................................................................................................31

5.

Tartalmi összefoglaló.........................................................................................33

6.

Abstract..............................................................................................................34

7.

Irodalomjegyzék.................................................................................................35

8.1.

1. melléklet.........................................................................................................39

8.2.

2. melléklet.........................................................................................................40

8.3.

3. melléklet.........................................................................................................45

II

1. BEVEZETÉS A technika fejlődésével a földtudományok vizsgálati eszközeinek palettája is egyre színesedik, miközben a szakma már száz évvel ezelőtt is a legtöbb területen a kor technológiai színvonalán kifogástalan, máig megbízható eredményeket mutatott fel. A múltbeli pontos, szakszerű dokumentációk szintézisben a jelenkori lehetőségekkel egy mai kutatásban is segítséget jelentenek. Fővárosunk területe beépítettségéből adódóan ma már kevéssé enged teret közvetlen helyszíni vizsgálatoknak. Rendelkezésre állnak azonban régebbi mérések, kútfúrási jegyzőkönyvek, korai szakirodalmi feldolgozások, melyek támpontként szolgálhatnak egy-egy mai probléma felderítésében. Egy ilyen – a tudomány legrégibb és legújabb eredményeit is segítségül hívó – kutatás a témája ennek a dolgozatnak is. Az Európai Űrügynökség (ESA) Magyarország rendelkezésére bocsátotta Terrafirma nevű projektjének keretein belül PSInSAR radarinterferometriás módszerrel mért tíz éves (1995-2005) adatsorát Budapest felszínének magasságbeli változásáról. A feldolgozás kimutatta, hogy Kőbánya-Kispest területe (mintegy 40 km2) emelkedik (1/a-b. ábra), akár évi 6-7 mm sebességet is elérve. (Füsi és társai, 2007) Mi okozhatja ezt a szokatlan anomáliát? Dolgozatomban erre keresem a választ, az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet (ELGI) projektjéhez kapcsolódva.

1/a. ábra – Az emelkedő terület körvonala Budapest Google térképén (Google Earth, 2010) 1

1/b. ábra – Függőleges elmozdulás mértéke 10 éves időintervallumra (1995-2005) (Füsi és társai, 2007)

2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1. ESETTANULMÁNYOK A felszínmozgások okai sokfélék lehetnek. A tektonikus oknál – mint láttuk – a kőzetlemezek mozgása, tájak kiemelkedése, süllyedése általában a területünkön jellemző sebességnél jóval lassabban zajlik. Vannak azonban antropogén hatásra bekövetkező mozgások, melyek az előbbinél általában jóval markánsabbak. Az általam ismertetett esetek szinte kivétel nélkül különböző emberi tevékenységek következményei, legyen szó süllyedésről, vagy emelkedésről. Elemzésük sokat segíthet az általunk vizsgált eset okainak feltárásában. (2. ábra) Süllyedést a tektonikus okon kívül kiválthat még felszín alatti oldódási folyamatok okozta hézagnövekedés, majd rogyás, többletterhelésre való konszolidáció, vibráció, illetve vízkivétel következtében történő nyomáscsökkenés – 2

sűrűségnövekedés. Szanyi János Domenico és Schwartz (1998) megállapításaira hivatkozva ismerteti, hogy a terület süllyedésének mértékétől függően két csoportot különítettek el: amikor 9 m-nél több és amikor 2,5 m-nél kevesebb függőleges irányú elmozdulás jut 100 m vízszintcsökkenésre (1 m depresszió ≡ 25 mm süllyedés). Az elkülönülést egyrészt tektonika, másrészt a földtani összletek eltérő tulajdonságai okozzák. Az intenzív víztermelés hatásai a kompaktálódáson kívül is többfélék lehetnek: a felszíni vizek apadásnak indulhatnak, a leszívó hatás áramlási irányokat változtathat meg, a vizek keveredhetnek,

mélyebbről

pedig

költségesebb

a

víz

kiemelése.

Egy

nagy

áteresztőképességű kicsi vízadó a termelés beindulását követő hirtelen vízszintcsökkenés után

elég

rövid

idő

alatt

gondoskodik

utánpótlásról.

Viszont

egy

kisebb

áteresztőképességű, de nagy kiterjedésű vízadó kiegyensúlyozódása hosszú évtizedekig eltarthat. Ilyenkor a vízkivétel okozta szívó hatásra szintén beindul az utánpótlódás, de sokkal lassabban megy végbe, miközben a leszívás hatása egyre messzebbre elér. (Szanyi, 2004) 2.1.1. Debrecen Az alföldi települések már a XIX. századtól kezdve mélyfúrású kutakból fedezik vízigényüket. A híres Zsigmondy Vilmos és unokaöccse, Zsigmondy Béla is sok artézi kutat fúrt a területen. Az eredetileg pozitív kutak jó részében a nagy víztermelésnek köszönhetően hamar vízszintcsökkenés állt be, s szivattyúzásra kellett áttérni. Ez a tény, illetve a felszín korán felismert süllyedése már a XX. század elején a tudományos érdeklődés látószögébe került, s a problémával sokat foglalkoznak azóta is. Debrecen vízellátását a különböző időpontokban üzembe helyezett vízműtelepek biztosítják, ezek vízkivételét egészítik ki az ipari kutak. Amíg a XIX. században még döntően felszín közeli vízkivételekről van tudomásunk, lassan a víztermelés mélyebb rétegvizekre tért át. Az I. világháborúban a város még megelégedett 1 millió m3-rel évente, amit az I. telep fedezett. A II. telepet 1950-ben kezdték építeni kiegészítésképp az ekkor már 2 millió m3/év vízmennyiség biztosítására. A következő (IV.) telep 15 év múlva épült, s a városi víztermelés 1976-ban már több volt, mint 20 millió m 3. Csúcsát az évi vízkivétel 10 év múlva érte el (24 millió m3), majd csökkenni kezdett, míg mára az ipari kutakkal együtt évi 16-17 millió m3 körül termel. Az 1970-es évektől a kutak vízszintje erős csökkenést mutatott.

3

Debrecen éppen két jól elkülönülő földtani összleten fekszik egyszerre, alatta húzódik a nyírségi futóhomok és a hajdúsági lösz határa. A Nyírség tájegység felszíne alatt hidraulikailag egységes víztest áll. A negyedidőszaki rétegek átlagosan 200 m vastagságban fekszenek az 1000-1200 m vastag pannóniai rétegeken, s ez alatt harmadidőszaki vulkáni kőzetek vannak túlnyomórészt. A pleisztocén összlet folyóvízi üledék, a kiemelkedő tájegységre a szél futóhomokot hordott. A Hajdúságot vékony (30150 m) folyóvízi, később főként eolikus eredetű negyedidőszaki réteg fedi, alatta északról (300 m) dél felé vastagodó (1300 m) pannon üledék fekszik. A felszín közelében északon finomhomok, délen lösz található. A termelő kutak által harántolt negyedidőszaki vízadó rétegek három típusa különíthető el: a kutak által szűrőzött 40-60 m vastag alsó pleisztocén durva homokból-kavicsos homokból álló réteg 100-200 m mélyen; az 5-30 m-es középső pleisztocén vízadó nagyjából 80 m mélyen, illetve a felső, nyitott vízadó. Ezek közé vízzáró agyag, agyagos-homok rétegek települtek. A szűrőzött réteg feküje agyagos pliocén összlet. Az 1960-as években geodéziai méréseket végeztek a területen, ami 1966-ig 39 évre 42 mm-es maximális térszínsüllyedést mutatott. Az alsó pleisztocén vízszintje ekkor már 9 m-rel mélyebben állt, miközben a talajvízszint változatlan maradt. Bendefy ugyanerre az időszakra 60 mm relatív felszínsüllyedést mér Debrecen középpontjára. Dr. Joó István 8 mm/évet tart valószínűnek, ez a sebesség 50 évre vetítve 400 mm süllyedés. A II. vízműtelep környezetében a felszín 13 év alatt 10 cm-t süllyedt, de a Nyírség északkeleti része emelkedik. Ennek tektonikus oka lehet, hiszen már a holocén kezdetén emelkedett. A debreceni süllyedések oka nem feltétlenül kizárólag a vízkivétel, egyes vélemények szerint mélyszerkezeti sajátosságok is állhatnak a háttérben: például a köpeny-kéreg felület horpadásai. Magyarországon a nagyobb süllyedést mutató területek általában a nagy víztermelést folytató városokban találhatók, úgy mint Győr (2,2 mm/év); Békéscsaba (3,8 mm/év); Szeged (4,1 mm/év); Szolnok (4,3 mm/év). (Szanyi, 2004) 2.1.2. Medgyesbodzás A kis békési település méltán tett szert az elszomorító „süllyedő falu” ragadványnévre, amikor 1992-ben az addig 100-150 évig álló vályogházaktól kezdve a legújabb építményekig válogatás nélkül (1993-ra már 638 épület) megsüllyedt és széttöredezett. A falakon centiméteres rések nőttek, a padlóburkolat és a nyílászárók keretei eldeformálódtak. Kisebb károk a környező 11 településen is előfordultak. Mindezek

4

oka a térszín hirtelen és egyenlőtlen megsüllyedése volt, de mi okozta magát az elmozdulást? Négy lehetséges okot határoztak meg erre: nem messze szeizmikus geofizikai mérésekhez hajtottak végre robbantásokat, s talán a keltett vibráció; a hosszantartó szárazság; a térfogatváltozó agyag, illetve a talajvíztermelés. A területet 1500-2000 m vastagságban pannon tengeri üledék borítja, az alsó pannon rétegei konglomerátumból, mészmárgából, agyagmárgából és homokból állnak. A 200-400 m vastag felső pleisztocén homokos-kavicsos összlet 450-750 méter mélyen található a tágabb térségben. Medgyesbodzáson a felszínen legnagyobb területen 60-80 % agyagot tartalmazó iszapos vízzáró réteg fekszik, mely a talajvizet a legtöbb helyen nyomás alatt tartja. Az agyagos réteg a felszín alatt 10 méter átmérőjű, 3-4 m vastag, magas montmorillonit tartalmú agyaglencsék formájában jelenik meg. A felszíni vízzáró alatt 2 méterrel már homoklisztes-iszapos a közeg összetétele. Az eset vizsgálatakor felmerülő lehetséges okok közül elvetették a közeli olajkutatás geofizikai méréseihez kapcsolódót, mivel a robbantások legfeljebb csak bizonyos távolságon belül lévő rosszul, vagy egyáltalán nem alapozott építményekben tehetnének kárt. Ugyanígy elvetették az 1950-es években kezdett, 1600-1800 m mélységből történő olaj- és gázkitermeléssel járó esetleges függőleges elmozdulást kiváltó hatásokat, mint a megrongálódás lehetséges okát, mivel ezek nagy területen egyenletesen eloszló kis alakváltozást jelentenek. Bár felmerült, hogy a bekövetkezett károk mértéke egy nagyobb földrengés által okozott pusztításnak felel meg, ilyen erejű rengés az elmúlt században biztosan nem volt a területen. A víztermelés-hipotézis alapja, hogy a Békéscsabát is ellátó vízmű egyik vízbázisának termelőkútjai épp Medgyesbodzás határában folytatnak vízkivételt 1984 óta. A 14 kút vízkivételét 2007-ben 3 millió m3/évre becsülték. Öt negyedidőszaki, főleg homokból álló víztározó réteg van a területen, agyag, agyagos homok közbetelepülésekkel. A tartós víztermelés, illetve az ezzel véletlenül éppen párhuzamosan jelentkező melegebb, szárazabb időjárás együttesen tette meg hatását a környék talajvizeire. Az addig nagyon magasnak számító, gyakran belvizes gondokat is okozó talajvízszint hirtelen drasztikusan leesett (–1 – 2 m), szárazon hagyva a korábban átitatott felsőbb rétegeket. A felszín alatti magas montmorillonit tartalmú és emiatt jelentős térfogatváltozásra képes agyaglencsék kiszáradtak, s eredeti térfogatuknál 10-15 %-kal kisebbre zsugorodtak. Ez a felszín kisebb foltokban történő megsüllyedését eredményezte, s az építmények gyors megrongálódásához vezetett. (Szedlacsek, 2009)

5

2.1.3. Staufen, Németország Németország délnyugati régiójának történelmi kisvárosa a Felső-Rajna völgye és a Fekete-erdő közti tektonikai átmeneti zónán fekszik. A folyóvölgy vidéke még folyóvízi üledék, a Fekete-erdő viszont már főként kristályos kőzeten áll. Közismert tény volt, hogy a felső triász képződményekben jelentős vastagságú gipsz és anhidrit rétegek, lencsék váltakoztak. Az anhidrit vízzel érintkezve jelentős térfogat-növekedés kíséretében gipsszé alakul, ezért a beépített területek alatti anhidrit az építmények biztonsága érdekében mindenképp megóvandó a nedvességtől. Mégis, 2007 végén 7 db, maximum 140 m mély fúrást mélyítettek ebbe a képződménybe, s így kapcsolatot hoztak létre az anhidrit és a felszín alatti vizek közt. Néhány héttel később a házakon már repedések jelentkeztek, s a felszín emelkedése mérhetővé vált. A legnagyobb emelkedési sebesség több mint 1 cm/hónap, s nem mutatkozott lassulás, csak a fúrásoktól való távolság függvényében csökken a kiemelkedés mértéke. (Goldscheider és Bechtel, 2009) 2.1.4. Wairakei-mező, Új-Zéland Közel 50 év alatt (1950 és 1997 közt) a Wairakei-mezőn folyó geotermikus termelés vízkivétele következtében 14 méteres talajsüllyedés történt. Ma a medence közepének süllyedése 220 mm/év. Csúcsa az 1970-es években volt 480 mm/évvel. A süllyedés legnagyobb része egy 1 km2-es körre koncentrálódik a termelési mező szélétől 500 méterre, de kisebb mértékben mintegy 30 km2-en észlelhető. Az építmények és egyéb merev szerkezetek (út, vezeték) testében ez a mozgás repedéseket okoz. A medence közepén egy tó keletkezett, ami a termelési mező talajvízszintjére is hatással bír. A kőzet, amin a süllyedés bekövetkezik nagy porozitású és kis áteresztőképességű tavi agyagkő (lacustrine mudstone), mely 100-200 méteres mélységben kompaktálódik, továbbá az 1980-as évektől száradni is elkezdett. Az egész mező ugyanazon földtörténeti időszakból származó vulkanikus zóna részét képezi, az agyagkő alatt tufa, habkő-breccsa feküvel és lokális breccsa közbetelepüléssel. A nyomáscsökkenés és a süllyedés közt nincs lineáris kapcsolat. (Allis, 2000) 2.1.5. Suzhou, Kína A negyedidőszaki 150 méter vastag folyóvízi üledék négy egymással valamennyire kommunikáló vízadóra oszlik. A legvastagabb közülük a 40-45 méteres pleisztocén,

6

legalul. Az intenzív víztermelés következtében (20-40 millió m3/év) 1983-1997-ig 1184 mm térszínsüllyedés történt, s ennek 84 %-a a felső 30 méteres félvízzáró rétegre esett. (Szanyi, 2004) 2.1.6. Stoke-on-Trent – a „Fazekasok”, Egyesült Királyság A régió Anglia egyik iparterülete, ahol – ahogy erre a „Fazekasok” elnevezés is utal – porcelán-, illetve kerámiagyártás, s a közelmúltig szén-, agyag-, vasércbányászat is jellemző volt, nagyfokú vízszintsüllyesztéssel. A terület északnyugati felén található sólelőhelyeken ma is folyik a nyersanyag oldat formájában történő kinyerése. A laposabb északi részen 1100 m vastagságú agyagkőre 60 szénréteg jutott néhány érces réteggel a felső karbon korból. Délen agyagkő és aleurit jellemző néhol szénnel, homokkővel. A karbon kor rétegei felett triász, jó áteresztőképességű homokkő, s konglomerátum települt, ebből a rétegből fedezik a térség vízigényét. Negyedidőszaki képződmények a homok, kavics, aleurit, agyag, feltöltés – jégkorszaki, folyóvízi, illetve antropogén eredettel. (Culshaw és társai, 2006) Egymás mellett figyelhető meg itt az északkeleti részen egy nagyjából 10 km átmérőjű gyors (évi 25-30 mm-t is elérő) emelkedés, s egy hasonlóan gyors süllyedés a délnyugati részen. Emelkedés figyelhető meg az 1990-ben végleg felhagyott bányaterületeken, ami arra utal, hogy a bánya bezárása után visszatért a talajvíz és térszínemelkedést eredményezett. A süllyedés a ma is aktív bányászati tevékenységhez fűződik, ahol az előbbivel ellentétes folyamat vált ki tömörödést. (Terrafirma, a) 2.1.7. Lisszabon, Portugália A Tejo-folyó alsó szakasza Portugália legnépesebb, legfejlettebb vidéke, itt épült fel a főváros is, Lisszabon. A nagy beépítettség különösen érzékennyé, veszélyeztetetté teszi a területet, s a helyzet nem megnyugtató, mivel a földrengések előfordulását és nagyságát tekintve egy aktív zónáról van szó. (Terrafirma, b) Az Afrikai-lemez a feltételezések szerint északi határán több mikrolemezt tol maga előtt az Eurázsiai-lemez alá, ehhez a szubdukciós zónához kötődnek a Földközi-tengeri régió vulkánjai is. (Völgyesi, 2002) A nyugati részen kréta kori bazalt és mészkő, keleten és délen harmadidőszaki vastagodó üledék (homok, agyag, homokkő, mészkő) jelentkezik. Keletnyugati irányban egymástól 500 méterre hosszan elnyúló keskeny, hordalékkal feltöltött völgyek sorakoznak. (Teves-Costa és társai, 2001) Lisszabon területén a Terrafirma projekt keretében készült méréssoron kirajzolódik a tengerparti oldalon egy mérsékelten (0,1–3,3 7

mm/év) emelkedő rész, mögötte egy süllyedő folttal (–1,4 – (–6,1) mm/év), melyek egyértelműen tektonikus eredetűek. Ezen a szélességi körön a jégkorszak elmúltával a jégtakaró elolvadását követő emelkedés (negatív izosztatikus anomália) kizárt. (Terrafirma, b) 2.1.8. Ohaaki, Új-Zéland A Taupo vulkanikus mezőn történő geotermikus energia termelés több süllyedéses esettanulmánnyal is szolgált már (pl. Wairakei). A nagyobb, 40-szer 150 km-es régióban kétféle – riolitos és andezites – vulkáni tevékenység volt jellemző. A riolitos magmával és ingnimbrittel feltöltött tektonikus süllyedéken néhol 2-3 km vastagságot is elérő folyóvízi és tavi üledék ágyazódott be. A geotermikus energia termelés itt 1988 óta folyik, azóta szintezéssel 3,3 méteres maximális süllyedést mértek, a süllyedő medence rézsűje 0,7-2,3 mm/ 1m/ év. A kitermelt folyadék visszainjektálását igyekeznek megoldani. A süllyedéssel érintett rész határa túlnyúlik a riolitot tartalmazó területen. A szintezéssel mért legnagyobb süllyedés 1993-1995 között volt (450 mm/év), a legkisebb 1995-1998 között (300 mm/év). (Hole és társai, 2007) 2.1.9. Murcia, Spanyolország Murcia egy 400000 lakosú város a Segura folyó medencéjében, délkelet Spanyolországban. A múltban egy néhol 250 m vastagságot is elérő, jó víztározó adottsággal bíró többszintes folyóvízi üledékréteg rakódott le, mely 1990-től hozzájárul a környék vízellátásának biztosításához. Az 1990-es években viszont a szárazság és a réteg konszolidációja miatt károsodtak az épületek és az infrastruktúra is. Egy 2005-től tartó aszály miatt a talajvíz szintje 8 métert esett. Ezen kívül még két nagyobb száraz periódust tartanak számon, az 1980-1983, illetve az 1993-1995 közöttieket. A süllyedés sebessége a 25 mm/évet is elérheti. (Terrafirma, c) 2.1.10. Mexikóváros, Mexikó A világ egyik legnépesebb városa a Mexikói-völgy déli részén fekszik egykori tavak helyén, melyeket a spanyol hódítók lecsapoltak és medrükbe felépítették ezt a később világvárossá fejlődött települést. Földtanilag egy 800 méteres vastagságot is elérő negyedidőszaki folyóvízi víztartó üledéksort egyenetlenül egy 30-300 méter vastagságú

8

tavi vízzáró réteg borít. A képződmény körül bazalt és egyéb vulkáni kőzetek magasodnak ki.

(López-Quiroz

és

társai,

2009)

Az

agyagos

réteg

homokos,

iszapos

közbetelepülésekkel, legfeljebb 15 % hézagtényezővel, viszont akár több száz százalékos víztartalommal is rendelkezhet, így a nyírószilárdság nagyon alacsony, a kompresszió pedig magas. Az agyag 80 % montmorillonitból, 15 % kaolinitből áll, de előfordul benne 2-20 %-nyi egyéb anyag – homok, szerves összetevő – melyek az agyag rugalmassági tulajdonságaiért felelhetnek. A víztartó rétegek jó áteresztőképességű kavicsot, homokot tartalmaznak. A széles skálán eloszló csapadék éves átlaga 890 mm. A város süllyedését már a XIX. században felfedezték. 1877-ben és 1924-ben is végeztek szintezést, s a süllyedést eleinte csatornahálózatuknak tulajdonították, később belátták hogy a vízkitermelés a fő ok. (Poland, 1984) A víztartó rétegből kapja Mexikóváros vízfogyasztásának 70%-át. A legmélyebb termelő kút 300 m-es. A süllyedésben viszont a vízzáró réteg játszik döntő szerepet az agyag és iszap üledékek zsugorodása, tömörülése okán. (López-Quiroz és társai, 2009) Legnagyobb mértékben az óváros süllyedt, 1948-ig átlagosan 60 mm/év, ezután 3 éven át 450 mm/év, majd mérséklődő, de a kezdetinél jóval nagyobb sebességgel, míg az 1970-es évekre visszaállt évi 50-60 mm/évre. Mexikóváros teljes területének süllyedése az 1950-es években 120-130 mm/év körül volt, majd 20 év alatt a felére csökkent. (Poland, 1984) Helyszín

Kiterjedés

Földtani közeg

Debrecen, Hajdú-Bihar megye

A város területe 460 km2 a tényleges hatásterület ezen túlnyúlik

Harmadidőszaki vulkáni rétegeken 300-1300 m pannon üledék, felette max. 200 m vastag pleisztocén (folyóvízi üledék, szórványosan futóhomok)

Medgyesbodzás, Békés megye

Medgyesbodzás – Gábortelep szűken vett területe 12,5 km2

Staufen, Németország

A város területe 23 km2

1500-2000 m vastag pannon tengeri üledék (konglomerátum, márga, homok) 200-400 m vastag felső pleisztocén (homok, kavics) felszín alatt 3-4 m vastag, 10 m átmérőjű agyaglencsék, magas montmorillonit tartalom A felső triász képződményekben vastag gipsz és anhidrit rétegek,

Sebesség, tendencia 8 mm/év süllyedés

Ok

Süllyedés (1993-ra 638 épület károsodik)

Vízkitermelés, aszályos időszak, agyaglencsék

10 mm/hó emelkedés (131 épület károsodik)

Véletlen kapcsolat a talajvíz és az anhidrit között

Egyéb

Vízkitermelés

Számított érték 320 m vastag rétegsorra: a falu alatti kompakció: 16,4 cm a kutak közvetlen környezetének kompakciója: 48 cm

9

lencsék. Fölötte folyóvízi üledék. Habkő, breccsa, tufa fekün tavi agyagkő.

Wairakeimező, ÚjZéland

30 km2

Suzhou, Kína

A város területe 1650 km2

150 m vastag folyóvízi üledék

Stoke-OnTrent, UK

72 km2

Karbon kor: agyagkő szénrétegekkel Triász: homokkő, konglomerátum (vízadó) Negyedidőszaki: homok, kavics, agyag

Lisszabon, Portugália

A város területe 84 km2

A nyugati részen kréta kori bazalt és mészkő, keleten és délen harmadidőszaki vastagodó üledék (homok, agyag, homokkő, mészkő) jelentkezik. A riolitos magmával és ingnimbrittel feltöltött tektonikus süllyedéken néhol 2-3 km vastagságot is elérő folyóvízi és tavi üledék ágyazódott be. Néhol 250 m vastagságot is elérő folyóvízi üledék. 800 m vastag negyedidőszaki víztartó üledéksoron 30-300 méteres vízzáró agyagos tavi üledék (magas montmorillonit tartalom)

Ohaaki, ÚjZéland

Murcia, Spanyolország Mexikóváros, Mexikó

A város területe 1500 km2

220 mm/év

Átlag 85 mm/év süllyedés (1184 mm/14 év) 25 mm/év emelkedés északkeleten 25 mm/év süllyedés délnyugaton Parti rész emelkedik (0,1-3,3 mm/év) Mögötte egy süllyedő folt (-1,4-(-6,1) mm/év 300-400 mm/év süllyedés

Geotermikus energia termelés vízkivétele Vízkitermelés

A süllyedés 84 %-a a felső 30 méterben.

Emelkedés: vízvisszatöltődés Süllyedés: a bányászat során kioldott só miatt kompakció Tektonikus ok – az Afrikai és az Eurázsiai lemez találkozása

Geotermikus energia termelés vízkivétele

25 mm/év süllyedés

Szárazság víztermeléssel

70-400 mm/év

Víztermelés, agyagtartalom

2. ábra – Összefoglaló táblázat az esetek fő jellemzőiről

2.2. A radarmódszerről A kőbányai anomália kimutathatóságának alapjául szolgáló adatsor egy új keletű technika alkalmazásával készült, melyet az 1990-es években állítottak a földtudományok szolgálatába.

10

Az Advanced Synthetic Aperture Radar (ASAR) készülékkel ellátott műholdak (az ENVISAT, vagy az ERS mesterséges holdak) 35 naponként kerülik meg a Földet 700-800 km-es magasságban. A függőlegestől 23 fokra bocsátják ki radarjelüket, s a visszavert jel fázisát, amplitúdóját rögzítik minden elhaladáskor. A nyert adatok feldolgozására egy lehetőség a PSInSAR/ASMI (állandó szórópontú módszer), mely a radarfelvételek szórópontjai közti magassági értelmű eltérésekből képes tendenciózus vertikális irányú elmozdulások kimutatására. Mivel a különböző időpontokban felvett adatok eltérése nem csak a pontok elmozdulásából származhat, korrekciók, modellezések szükségesek a helyes információk kinyeréséhez. A megfelelő szűrések viszont nagyon pontos és megbízható eredményeket nyújtanak. A pontok magasságbeli elmozdulása a milliméter törtrészéig kimutatható, s 1992-ig visszafelé hozzáférhető minden mért adat. Az átlagos pontsűrűség beépített területen 100-200 pont, beépítetlen területen 10-30 pont/km2. Ebből is látszik, hogy a módszer különösen városi területeken alkalmazható jól, miközben a különféle technikák városi alkalmazása eddig mindig nehézkesebbnek bizonyult. Relatív térbeli felbontása kelet-nyugati irányban ±5 m, észak-déli irányban ±3,5 m, abszolút térbeli felbontása >15m. Hátrányai, hogy sima felületekről nem reflektál a jel, s a növénnyel borított részek sem szolgálnak információval. A ciklusugrás miatt nagy (több mint 10 cm/év) mozgáskülönbségek mérésére nem alkalmas, s a műholdak körbefordulási idejénél rövidebb periódusú felvételre sem képes, de így is ígéretes technika például antropogén tevékenységek hatásainak figyelemmel kísérése terén (bányászat, vízkivétel, építésügy). (Grenerczy és társai, 2008 a) 2.3. A TERRAFIRMA PROJEKT KERETÉBEN VÉGZETT EDDIGI VIZSGÁLATOK A Terrafirma projekt keretében kapott budapesti adatsor közel 340000 szórópontból áll, s 73 radarkép együttes feldolgozásából született, melyeket 1995 május és 2005 december között készítettek a fent említett műholdak. A kapott adatok ellenőrzését és a PSInSAR módszer validálását a FÖMI (Földmérési és Távérzékelési Intézet) végezte. Az OGPSH (Országos GPS Hálózat) bizonyos pontjait 1996-ban határozták meg, mely időpont majdnem a radar-interferometriás intervallum kezdetére tehető, így ezek újramérésével közel egyező időszakra kaphattak eredményeket a helyileg is majdnem egyező pontokról. A kétféle mérési eredmény kivételes egyezőséget mutatott. (Grenerczy és társai, 2008 a)

11

2.3.1. A hipotézisről Az budapesti adatsor értelmezésének feladatát az ELGI és a FÖMI kapta meg 2006-ban. A rögtön szembetűnő kőbányai emelkedés miértjének kutatása során a nagyfokú ipari vízkivétel leállását követő vízvisszatöltődés szerepe – mint lehetséges ok – előkelő helyre került. (Füsi és társai, 2007) A hipotézishez szükséges megismerni a terület múltját. Kőbánya már a török időkben ismert volt, mint jó minőségű építőanyag-lelőhely (mészkő, agyag), de nagyobb mértékű kitermelés a XVII. században indult. (kobanya.hu, 2010) Agyagbányászat 1992-ig folyt (Reaqua, 2006), a mészkőbányászatot a XIX. század végén leállították, a fennmaradt bányagödröket és az üregek egy részét később építési-, háborús-, ipari- és kommunális hulladékokkal töltötték fel. (Ez máig problémát jelent a rá épített épületek egyenlőtlen süllyedése, vagy váratlan üregbeszakadások okán.) A felhagyott mélyművelési vágatokat az idetelepülő szőlőművelés, illetve sörgyártás során többnyire pincének használták. A XIX. század közepétől a terület erőteljes iparosodásnak indult. Megépült a híres Drasche téglagyár, majd sörfőzdék létesültek, mert a földben kiváló minőségű, a sörgyártáshoz ideális lágy, tiszta vizet találtak. 1879 és 1914 között a szakma egyik nagyja, Zsigmondy Béla mélyített sok fúrást itt, csak Kőbányán 31 kút kötődik nevéhez. (Csath, 1983) A korabeli dokumentumok jó része a kutak vízföldtani dokumentációjában megtalálható. (3. ábra)

3. ábra – A Vízföldtani Napló elődje – részlet, IX. kerület B22 kataszteri számú kút (Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár)

12

Budapest egyesítése után (1873) Kőbányából a fiatal város X. kerülete lett, s még több gyár, üzem épült, még több ipari vízkivétellel. (A XIX. század végén dúló filoxéra járvány véget vetett a szőlőtermelésnek, borászatnak, az 1895-ös sertésvész pedig a nagy múltú sertéshizlaldákat kényszerítette bezárásra.) A XX. század elején sok – később fogalommá váló – gyár működött itt, a híres Richter, a Dreher, a közelmúltban bezárt Globus, az Orion… A nagy vízkivétel által okozott vízszintsüllyedést már a XIX. században megtapasztalhatták a kutak tulajdonosai. Halaváts Gyula így ír a korabeli tapasztalatokról: „Ezek a víztartók bár bővizűek, de nem kimeríthetetlenek s ma már túlzott mértékben vannak igénybe véve, az erős, számos helyen való vízmerítés következtében. Azon az aránylag rövid vonalon, melyet É-on a MÁV. delta s D-en a Keramikai-gyár kútjai határolnak, ma már nem kevesebb, mint 22 kúttal van megcsapolva! Hogy pedig ezek a víztartók a megengedett mértéken túl vannak igénybe véve, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tapasztalati tény, hogy a fúrottkutakban a víz tükre abban az arányban, a mint számuk növekedett, sülyedt, a felszín alatt mindinkább mélyebb helyre esett, a mi különösen a régibb kutaknál tetemes.” (Halaváts, 1910) Az eredetileg 1906-ban írt tanulmány példaként ilyen vízszintsüllyedéseket említ a kút fúrási idejéhez képest: Polgári-serfőző I. kút (1892) –17,3 méterről –37 méterre, Részvény-serfőző I. kút (1894) –8,55-ről –20,55-re, a Maláta-gyár I., és II. kútjában (1894, –9,3 m), illetve a Polgári-serfőző II. kútjában (1894, –21,7 m) pedig „tetemesen” csökkent a vízszint. A háborúk visszavetették ugyan a termelést egy időre, de aztán az állam kezében ismét fellendült a terület ipara. A vízkivétel mértéke azonban ekkor már csökkenésnek indult. Sok kutat a vízminőség romlása miatt zártak le. A rendszerváltás aztán szomorú véget hozott a kőbányai üzemek számára. Sok vállalatot végleg felszámoltak, mások tulajdonost cseréltek, s az átszerveződésekben letömedékelték a legtöbb kutat, megszűnt a nagyarányú vízkivétel. Erre épül hipotézisünk. Feltételezzük, hogy a korábban intenzív víztermelés megszűntével elkezdett visszatöltődni a földtani közeg. A több mint egy évszázados víztermelés hatására egyre csökkenő nyugalmi vízszint lassú visszaállásának lehetünk tanúi, s ez okozhatja a felszín töretlen emelkedését. 2.3.2. A kutatásról Egyik nyári gyakorlatom alkalmával, 2008-ban csatlakoztam ehhez az ELGI-ben folyó kutatáshoz. Akkor már megjelent a H1 jelentés, mely az anomália lehetséges

13

okaiként megnevezte a korábban intenzív vízkitermelést követő vízvisszatöltődést, illetve a kövér agyag duzzadásának lehetőségét, s kizárta a vulkáni aktivitást és a tektonikus okot is. (Füsi és társai, 2007) A szeizmicitás az érintett területen kicsi, a földkéreg mozgása itt kevesebb mint 1 mm/év. A PSInSAR adatokat a FÖMI először két vonalon teodolittal végzett szélső pontosságú szintezéssel, s GPS méréssel ellenőrizte. A szintezés egyik vonala az 1955-ös szintezési pontokat, a másik az 1982-eseket használja. Megállapították, hogy 1955 és 1982 között a kérdéses terület süllyedt, majd 1982-től folyamatosan emelkedett. Az első vonalnál az 1955-ös és 2007-es értékek megegyeznek, mely fakadhat abból, hogy az ebben az időszakban lezajlott süllyedés mértéke megegyezett az ezt követő emelkedéssel. A második vonalnál viszont szembetűnik, hogy az 1982 és 2007 közötti emelkedés nagyobb, mint a megelőző, 1955-1982-ig zajló süllyedés. A radarinterferometriás mérés időintervallumával egyező időszakra ez a mérés tizedmilliméteres eltéréssel hasonló eredményt adott. A GPS mérésnél az Országos GPS Hálózat 1996-ban felmért pontjaiból a Budapest területére eső 4 pont helyét határozták meg újra 2007-ben, s ez is alátámasztotta a kőbányai emelkedést. (Grenerczy és társai, 2008 a) A 2008-as intézeti jelentés is összefoglalja ezeket az eredményeket, s ír a geofizikai módszerek alkalmazásának nehézségeiről a beépített városi területeken. Az emelkedő terület északnyugati határán a Népligetben végeztek egy szeizmikus refrakciós mérést 1971-ben, de ezzel csak a helyi triász mészkő fekü és az oligocén márga/agyag határát sikerült kimutatni. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság rendelkezésre bocsátotta négy kút leírását és 1980-2008 közötti vízszint adatsorát, melyek a mélyebben található vizeket monitorozzák. Sajnos az ezen kutak alkotta szelvény az emelkedő terület északnyugati határát éppen csak érintve húzódik délnyugat-északkeleti irányban. A szelvényen medence rajzolódik ki: az oligocén teknőben miocén összlet ül. A Kvassay B38-as kút a triász mészkövet szűrőzi, vízszintje éppen csak ingadozott az elmúlt 10 évben. A Húsipar B35-ös és a Ganz-Mávag B63-as kút miocén rétegekből kapja vizét, ezek 1980-tól egységesen vízszintesést, majd 1990-től töretlen emelkedést mutatnak. A Csömör B4-es 60-68 méter között szűrőzött kút esik legtávolabb a területtől, s vízszintjének változása nem mutat jellegzetes tendenciát. A FÖMTERV az emelkedő területről két további kis mélységű (10m) kút vízszint adatsorával szolgált, ezek vízszintje azonban csak évi ingadozást mutat (4/a-b. ábra). (Grenerczy és társai, 2008 b)

14

Kvassay B38 (1980-2008)

Húsipar B35 (1980-2008)

Ganz-Mávag B63 (1980-2004)

Csömör B4 (1980-2008)

4/a. ábra – Kutak vízszint adatsorai (piros sávban a radar-interferometriás mérés időintervalluma)

FÖMTERV X/4. (1985-2005)

FÖMTERV XIX/2. (1985-2005)

4/b. ábra – Talajvízszint-figyelő kutak vízszint adatsorai

3. ADATGYŰJTÉS 3.1. A TERÜLET FÖLDTANI FELÉPÍTÉSE Az általam vizsgált kutak legmélyebbike a Népligetben hévízkutatás céljából 1965ben fúrt, s meddőnek bizonyult kút, B88-as kataszteri számmal. A fúrási mélység 1888 m, 1620 métertől triász összletben halad. Viszont az emelkedő területen talált kutak egyike

15

sem hatol mélyebbre a miocénnél, mélységük 700 méterig terjed, így a vízkivétel is az e feletti

rétegeket

jellemezhette.

Sokkal

mélyebbre

tekinteni

a

vízvisszatöltődés

szemszögéből nézve tehát most nem szükséges. Mi zajlott hát a főváros területén 240 millió éve? 3.1.1. Budapesti földtörténet Ami mészkövet, dolomitot találunk a Duna bal partján a mélyben, ugyanaz emelkedik a Budai-hegység képében ma a Duna fölé. Az akkor még egy síkban fekvő tengerfenék volt az ősi Tethys tenger gazdag mészvázas élővilágának temetője. A szubtrópusi éghajlatú sekélytengerben lerakódó üledék néhol sok száz méter vastagságúra hízott annak következtében, hogy az aljzat időközben lassan süllyedt. (Pécsi, 1959) A triászt követő jura és kréta korból nem maradtak fenn üledékek a főváros területéről. Feltételezhetően ekkor a budai oldal a pestivel együtt kiemelkedve szárazra került, s még az eocén elején is (58 millió éve (Hartai, 2003)) szigetként ölelte körbe a tenger, bár nyugati része ekkor már ismét süllyedésnek indult. Az eocén végén agyag- és mészmárga kiülepedése volt jellemző. Mintegy 35 millió éve az oligocénben a Tethys összekapcsolódott az Északi-tengerrel, s a korábban törésvonalak mentén kiemelkedő összetöredezett területek egyenlőtlenül süllyedő részei ismét víz alá kerültek. A pesti oldalt teljesen elborító oligocén tengerből a jellegzetes kiscelli agyag rakódott le nagy mennyiségben, közeli vulkáni tevékenységre utaló tufanyomokkal. Ez az agyag a téglagyártás kedvelt nyersanyaga lett. Az oligocén közepén ez a terület is emelkedni kezdett, így rajta a tenger egyre sekélyebb lett, teret engedve a durvább üledékeknek. A középső miocénben a pesti oldal keleti részén húzódó tengerpartról érkező folyók is durva hordalékot raktak le. Ugyanekkor északról aktív vulkánok hamuja, törmeléke érkezett. A felső miocénben a tortonai tengerből újra mészkő rakódik le átlagosan 6-8 méter vastagságban. Ez a jól faragható, építőanyagnak ideális lajtamészkő Kőbányán a felszínre is bukkan. A tortonai emelet felett a szarmata beltenger üledéke található átlagosan 5-6 méter vastagságban. A szarmata mészkő is kifogástalan építőkő, Kőbányán bányászták. A most már pannon tónak nevezett egyre édesedő vizű, feltöltődő tengermaradványból és a folyókból származó felső pannon üledékek (homok, agyag) szintén nagy mennyiségben borítják a vizsgált területet. A pliocén korban a környéken megjelenik az Ős-Duna. A pleisztocén kezdetén, 2 millió éve fő ága éppen Kőbányán folyik át, mostani helyét pedig a felső pleisztocénben foglalja el. (Pécsi, 1959)

16

3.1.2. Az emelkedő terület földtani felépítése Kőbánya-Kispest területe a Pesti-síkság egy részét képezi, a Pesti-síkság pedig az Alföldét. Az emelkedő területen a mindenkori Duna árterületének különböző korokban épült teraszaiból az alsó pleisztocéntől kezdve a felső pleisztocénig mind megtalálható, s térszínük kelet felé tagoltan emelkedik, miközben dél felé lejt.

Kőbánya az alsó

pleisztocénben kialakult IV. teraszon fekszik, 120-150 méterrel a Duna szintje felett, Kispest pedig a középső pleisztocénbeli III. teraszon, a Duna szintje felett 30 méterrel. (Schafarzik és társai, 1964) A kőbányai Ó-hegy magassága 148 m, a térszín átlagos magassága pedig 130-140 m. A kistáj öbölszerű, délről nyúlik be. A nehézségi gyorsulás változásait mutató Bouguer-anomália térképen is kirajzolódik ez a süllyedék (5. ábra), miután a gravitációs mérési eredményeken végrehajtott korrekciók után a kép a medencealjzat alakjával mutat egyezést. (KINGA, 2010)

5. ábra – Bouguer-anomália térkép a hatóperemekkel (ELGI, 2008-as intézeti jelentés. A térképet készítette: Kiss János) 3.1.2.1. Kőzetek A feldolgozott kutak rétegsorait tekintve (2-3. melléklet) valóban igazolódik, hogy hajdanán jellemzően folyóvízi üledék települt az aljzatot képző mészkőre. Fúrásaink

1 17

felsőbb rétegei kavics, homok, iszap, aleurit, agyag, illetve ritkábban márga keverékéből, váltakozásából állnak, s ezek a képződmények gyakran igen meszesek. A felszínen leggyakrabban mesterséges feltöltéssel találkozunk, voltaképp egész Pest területén. Ennek oka egyrészt az 1838-as Pesti Árvíz, ami után a város újjáépítése előtt szeméttel feltöltve mesterségesen próbálták emelni a felszínt, hogy többé ne végezhessen akkora pusztítást a medréből kilépő folyó, de ez inkább a Belváros Duna-parti részére jellemző. A Budapest egyesítését követő feltöltések jóval nagyobb területre kiterjednek, Kőbánya északi részére is. Kőbányára jellemző még a Budapest ostroma után (1945) építési törmelékkel, háborús hulladékkal feltöltött térszín is (Pécsi, 1959), továbbá később folyamatosan a korábbi bányagödrök, -járatok feltöltése. A feltöltés leggyakoribb mélysége 0,5-1,5 méter, de 4-8 méteresek is előfordulnak. Ha csak a fúrások rétegsorait vesszük szemügyre, semmilyen eltérést nem látunk az emelkedő terület és környezete között. Közös jellemzője a fúrásoknak, hogy a már feljebb említett fő kőzetek, azok változatai, illetve ezek keveredései váltakoznak a szelvényekben. A szomszédos fúrások rétegsorai között megfelelőségeket találni sokszor nehéz az eltérő korokban azonos képződmények más és más tulajdonságának kihangsúlyozása, eltérő elnevezése miatt. Sokat segítene a korbesorolás, ez viszont a fúrások egy részénél hiányzik. A IX. kerületben, az emelkedő terület északnyugati határán Horusitzky legidősebb képződményként középső oligocénkori kiscelli agyagot említ. (Horusitzky, 1935) A fúrások tanúsága szerint ez 200 méter körül található. Van azonban kútjaink között egy 2001-ben fúrt hévízkút, mely 373 méteren eléri a triász dolomit alaphegységet is. Az említett Duna mentén húzódó agyagréteg keleti irányban lejt, s ott magán fiatalabb harmadkori képződményeket hordoz. Így ír erről Horusitzky: „E komplexum között eruptív származású tufás anyagot és lajta-mészkövet találunk, amely e terület és a Kőbányai domb között, teknőszerűen települve, a szarmata mészkő és agyag alá dől…” A képződmény aztán a XIV. kerületben (az emelkedő terület északi szomszédja) ismét felszínre bukkan. Ezen összlet vize abban a korban a szomszédos területeken kis mélységű artézi kutakat táplált. Az e fölötti jó áteresztőképességű miocén (szarmata) rétegek homokból, mészkőből, agyagból állnak. Ennek az 50-60 m vastagon települt szarmata mészkőnek a felső 20-25 méterét fejtették itt, az akkori vízszint eléréséig. Kőbánya alatt 32 km-nél hosszabb alagúthálózat található a bánya hajdani vágataiból, melynek jó része a mai Dreher sörgyár pincerendszerét képzi. A járatok falán porladó bentonitos rétegek is megfigyelhetők, melyek a felülről érkező vizet kiadják. A keleti részen pannon üledékek – jó vízzáró homokkő, agyag is található, a pleisztocén kavics- és homokréteg pedig 1 18

sehonnan sem hiányzik. Az anomália északi határán sincs változás a kőzeteket tekintve – oligocén agyag, nagy áteresztőképességű szarmata rétegek, tufaszórás, pleisztocén homok és kavics. Maga a X. kerület már emelkedő terület. A triász alapkőzetet a népligeti hévízkutató fúrás 1620 méteren érte el. Felette vastag eocén, oligocén és miocén összlet terül el. Azonban az 1888 m mély B88-as kataszteri számú fúrás meddőnek bizonyult, s a kőbányai üzemek mélyebb termelő kútjai is csak miocén rétegekbe érnek le, így bővebb információ csak a felső pár száz méterről áll rendelkezésre. Ez a rész itt is összetett, változékony, környezetéhez hasonlóan kavics, homok, iszap, agyag különböző összetételű keverékeiből áll. (Reaqua, 2006) A miocén összlet Kőbánya északkeleti részén (ahol a mészkő felszínre bukkan) felszínközelben helyezkedik el, s ettől délre, illetve nyugatra 1020 méteres mélységekben. 3.1.2.2. Tektonika Bár a korábbi kutatások a kőbányai anomália tektonikus eredetét elvetették (Grenerczy és társai, 2008 a), nem hagyhatjuk figyelmen kívül a létező kéregmozgásokat. A XX. század első felében egy három éven át tartó (1932-1935) geodéziai méréssorozatot hajtottak végre a főváros területén a vízszintes és függőleges irányú elmozdulások kimutatására. Az 1867-es pesti, illetve az 1872-es budai háromszögelési alappontokat is munkába állítva nemzetközileg is kimagaslóan nagy pontosságú eredményt értek el. A kéregmozgásokat tanulmányozva a főváros területén 7 táblát és 5 fő törésvonalat különítettek el. (6. ábra) 6. ábra – a főváros mozgó táblái és fő törésvonalai (Bendefy, 1952) Táblák: 1 Aquincumi tábla 2 Óbudai tábla 3 Belvárosi részek az Óbudai táblán 4 Budai tábla 5 Kelenföldi tábla 6 Zuglói tábla 7 Kőbányai medence Törésvonalak: 1. ÖrdögárokVérmező-Soroksári Duna-ági főharánttörés 2. A Solymári völgy és a Rákos-patak alsó szakaszát kialakító főharánttörés 3. A Gellérthegy déli lejtőjénél futó hossztörés 4. A Gellérthegytől Zuglón át haladó hossztörés 5. Balaton-Bükkaljai főtörésvonal

1 19

A vízszintes irányú elmozdulásokra átlagosan évi 0,7 mm, a vertikális elmozdulásokra átlagosan évi 0,01-0,04 mm jött ki a 70 évre kapott eredményből. 3.1.2.2.1. Vízszintes értelmű elmozdulások A kőbányai táblán feltűnő határozatlanság jelentkezik a mozgásvektorok irányait szemlélve, egymással szembe mutató mozgások is látszanak. Ezt Bendefy a fiatal üledékrétegek tehetetlenségével magyarázza. (7. ábra) Szerinte délkelet felé irányuló felpikkelyeződésnek lehetünk tanúi, mely legjobban a felszínre nyúló szálban álló mészkövön figyelhető meg. A Budai-hegységet alkotó tömeg a pesti oldalon lazább üledékkel fedve délkeletre araszol, a hátán lévő tömeggel együtt, az előtte lévőt maga előtt tolva. A mérésekkel kimutatták, hogy a vektorok hosszúsága a Balaton-Bükkaljai főtörésvonaltól délkelet felé csökken. Ennek okát Bendefy abban látja, hogy a mélyben ezzel ellentétes irányú mozgás zajlik, mely lassan kioltja ellentettjét. (Bendefy, 1952)

7. ábra – 70 év alatt bekövetkezett tényleges vízszintes elmozdulások átlagérték-vektorai (Bendefy, 1952) 3.1.2.2.2. Függőleges értelmű elmozdulások A főváros beépítése megkövetelte a pontos magassági adatokat, így 1950-ben nagyszabású szintezést hajtottak végre, melybe sok korábbi mérés alappontjait is bevonták.

2 20

Az észlelt magassági változások magyarázatára három okot talál Bendefy: a hegységképző folyamatokat, az üledékek tömörülését (konszolidáció), illetve a mérési hibákat. A nadapi főalappont újraszintezésének hiányában a mérési eredményeket relatívnak nevezi és ezekhez kb. –3 mm/10év csökkenést hozzáadva (Nadap I. országos szintezési vonatkoztatási főalappont saját mozgása) számítja át abszolút értékre. (Pécsi, 1958) A korábbi (1865-1950) budapesti szintváltozás izovonal-serege hasonló elrendezést mutat az 1936-1950-ig mért adatok izovonal-térképével. (8. ábra) Jól kirajzolódik, hogy az általunk vizsgált terület egységesen egyre nagyobb mértékben süllyed délkeleti irányban. A térképen látható –50 mm-es izovonal átlagosan –3,6 mm/év értéket jelent. Bendefy így jellemzi ezt a Balaton-Bükkaljai törésvonalat követő határt: „Ha az Alföldet tektonikailag úgy jellemezzük, hogy az üledékek által kialakított síkság, akkor tektonikailag, szerkezetileg itt van az Alföld határa.” A Kőbányai-medence nagymértékű süllyedésében azonban nem csak tektonikus, hanem konszolidációs okokat is lát: 1935-ig 67 db intenzív vízkitermelést folytató kút létesült a területen, s a víz leszívása eredményezheti a rétegek tömörülését. Budapest más területein a magányosan álló hévízkutak körül is kimérték a felszín lokális süllyedését. (Bendefy, 1952)

8. ábra – Átlagos izobázisok a második átlagképzés után az 1936-1950-es időközre vonatkoztatva (Bendefy, 1952)

2 21

Nagyobb összefüggéseket tekintve egy tanulmány szerint a Pannon-medence nem mutat egységes képet. Az Alföld és egy-két kisebb régió süllyed, de a többség (pl. hegységek, szigetszerű dombvidékek) emelkedik. Mindkét fajta mozgás kevesebb mint 5mm/éves sebességű, de szintezéssel mérve átlagosan csak 1-2 mm/év. Mivel a medence nyúlása a húzófeszültségek megszűntével lezárult, ettől kezdve inkább összenyomódik, s mivel anyaga a záródó rendszerből kilépni nem tud, a süllyedések és emelkedések nagysága fokozódik. (Bada és Horváth, 1998) 3.1.2.2.3. Szeizmicitás Amennyiben aktív törési zónák mentén való elmozdulások jellemeznék a vizsgált területet, ennek mindenképpen meg kellene mutatkoznia a szeizmicitásban. Egyes vélekedések szerint a főváros területe Magyarország egyik legaktívabb része ebből a szempontból. Az 1956-ban bekövetkezett Dunaharaszti környékén kipattant, legnagyobb hazai XX. századi földrengést az Ördög-árok mentén húzódó törésvonal mellett való elmozdulás által okozott feszültségek kirobbanásával magyarázzák. Ez a törésvonal keresztülhúzódik Budapesten északnyugat-délkeleti irányban, ahogy már az 6. ábrán is láthattuk, s Dunaharaszti a vizsgált területünktől 10-15 km-re délre található. A 9. ábra is egy törésvonalat sejttet, mely mentén az egyébként a pesti oldalon mélyebben lévő harmadidőszaki mészkő a felszínre emelkedhetett. Az 1956-os rengés óta Budapesten és környékén még további 35 rengés történt a 2000. évig. (Varga, 2001) Szigorúan az emelkedő területen egy sem volt. (Grenerczy és társai, 2008 a)

9. ábra – Törésvonal mentén való kiemelkedésre utaló szelvény Kőbányán (Pécsi, 1959)

2 22

3.1.2.3. Vízföldtan A talajvíz Kőbánya-Kispesten a negyedkori jó áteresztőképességű víztartókban tározódik, de az alatta lévő harmadidőszaki üledék is hasonló tulajdonságokkal bír, kivéve az agyag betelepüléseket, melyek lokális vízzáró rétegeket képeznek. Ahol a szarmata emelet nem mészkő (karsztosodva áteresztő), ott agyag (vízzáró). (Pécsi, 1958) Az oligocén rétegek vízzáróak. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől kapott információk alapján a térségre háromféle felszín alatti víztípus jellemző: – talajvíz az alluviális rétegekben – karsztvíz a miocén mészkőben – rétegvíz a miocén-pannon összlet homokrétegeiben A vízutánpótlódást egyrészről a csapadék, más részről a felszín alatt – a többnyire délkelet felé – mozgó vizek biztosítják. A felszínre bukkanó kiemelkedő mészkődombon keresztül bejutó csapadék a lejtő irányában 120 m.B.f. magasságról nagy mélységig lejuthatott. A vízadók egymással kommunikálnak, a víztermelés beindulása először gyors vízszintesést mutatott, majd ez az ütem lassult jelezvén, hogy a szívó hatásra beindult az utánpótlódás. A XX. század első harmadában az Ó-hegy tövében időszakos forrás is megjelent. Az intenzív víztermelésre a karsztvíztároló leürült, mai vízszintje 75-85 m.B.f, de emelkedésnek indult. (Geohidroterv, 1998) Az emelkedő terület szélétől 2 km-re északnyugatra található az egykori Illés-kút. Ez a hajdan bővizű forrás (500 l/p) a szarmata mészkő és homokkő között egy törés mentén fakadt, ahol a mészkő a felszínre emelkedett. (Langó, 2009) A víztermelés következtében vize elapadt, kútházát lebontották majd a közelmúltban – mivel régebben az ortodox egyház búcsújáró helye volt – ismét felépítették. Ma látható benne víz – tudtam meg a Természettudományi Múzeumtól, ahol a műemlék megtekinthető. Az egykor jó minőségű vizet szolgáltató kőbányai karszt kapcsolatban áll a Dorogi-medence karsztjával is, ahol a leállt szénbányászatot követően erőteljes vízvisszatöltődés zajlik. (Alföldi és társai 2007) A kutatásban 2008-ban feladatom volt a területre eső kutak feltérképezése, adataik kigyűjtése. Milyen kőzeteket harántolt a fúrás, mekkora a talpmélysége, hol volt a nyugalmi vízszint, mely rétege(ke)t szűrőzték. S vajon mi lett a sorsa, elérhető-e róla vízszint adatsor. A VITUKI-ban (Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet), illetve a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár katalógusából, majd

2 23

ennek alapján az egyes kutak fúrási, üzemeltetési dokumentációjából gyűjtöttem az adatokat. Mindent, amit a vízföldtani naplókból kijegyzeteltem, digitálisan – Excel táblázatban – is rögzítettem. Egy évvel később folytattam ezt a munkát azzal, hogy a kutakat Budapest térképén elhelyezve (1. melléklet) próbáltam jelenlegi tulajdonosaikat beazonosítani. Ezt nehezítette, hogy sok hajdani iparterület megszűnt, sok tulajdonosváltás volt, sok épületet leromboltak, s hogy a kutak legtöbbjét már régen lezárták. Az emelkedő területről így mindössze 8 olyan céget sikerült azonosítanom, akik segíthettek volna, ám amikor megkerestem őket, hasznos információt mégsem kaptam, csak az alábbiakat: XIX. kerület B25 – BKV Dél-Kiliáni garázs – a kutat 2003-ban lezárták, mert a vize nagyon kemény lett és nem száradtak cseppmentesre az autóbuszok. XIX. kerület B19, B23 – GRANIT Csiszolószerszám Kft. – az egyiket régóta nem használják, a másikat csak mintegy 10 éve, de legfeljebb csak hozamadatot tudnak mondani. X. kerület B25, B27 – GLOBUS – bár a céget 2009-től felszámolják, sikerült a helyszínen látogatást tennem, ahol a gyár főenergetikusa, Széhner Ferenc mesélt három kútról (György kút, László kút, Mátyás kút), majd kettőt meg is mutatott közülük. (10. ábra) 10. ábra

– Globus, László kút „Üzemen kívül helyezve” szerző saját felvétele)

(a

Betekintést nyerhettem a kutak dokumentációjába is, amiből megtudtam, hogy vízszintet csak a szivattyúk meghibásodásakor mértek, ez azonban nem mérvadó, mert azt nem jegyezték fel, hogy mennyi állás után mérték, illetve mert az eszközök rendszertelenül hibásodtak meg. Mindenesetre a kapott adatokat ábrázoltam (11. ábra).

2 24

11. ábra – a Globus Konzervgyár hajdani kútjainak nyugalmi és üzemi vízszint adatsorai a búvárszivattyúk javításakor, cseréjekor felvett jegyzőkönyvek alapján (a szerző saját szerkesztése, Excel) X. kerület B100, B104 – Athenaeum Nyomda – látogatásomkor ez a cég szintén felszámolás alatt állt, a kutakról semmit nem sikerült megtudni, csak helyszínrajzokat találtunk a cég irattárában. X. kerület B119 – Magyar Gyula Mezőgazdasági Szakközépiskola – az 1997-ben öntözés céljára fúrt 79 m mély kútban – az iskola dolgozói úgy tudják – egy külső cég minden évben mért vízminőséget, s ezzel együtt vízszintet, ami 1-2 cm ingadozással mindig –34 m volt. Erről írásos dokumentációjuk nincs, s a céget sem ismerik. X. kerület B155 – Continental Kft. – tudnak a 2001-ben fúrt kútról, de nem használták soha. X. kerület B17, B81, B112, B114 – Dreher Sörgyárak ZRt. – 2009 nyarán Vincze Ernő – a gyár főépítésze – vezetésével látogatást tettünk a sörgyár pincerendszerében, melynek járatait a hajdani kőfejtő vágatai képzik. A tőle kapott információk alapján még további két szakértővel beszéltem, akik korábban a gyár kútjaival foglalkoztak. Itt 1993-ban zárták le végleg az összes kutat egy szennyezés miatt, a kutak korábbi dokumentációi elvesztek. X. kerület – Richter Gedeon Vegyészeti Gyár – kis mélységű talajvízfigyelő kútjaik közelmúltbeli vízszint adatsorait eljuttatták. Miután a kúttulajdonosoknál tett próbálkozásaim túlnyomórészt meddőnek bizonyultak, vízügyekkel, kármentesítésekkel foglalkozó cégeket hívtam fel annak reményében, hátha volt valakinek megbízása az adott területről. Így több sikerrel jártam, 2 25

kaptam egy friss kutatási jelentést a leggyorsabb emelkedést mutató területen egy régi kút újbóli üzembe helyezéséről. Természetesen a fő vízügyi hivatalokat is felkerestem, újból meglátogattam a VITUKI-t, ahol főként jó tanácsokkal segítettek, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség pedig egy alkalommal betekintést

engedett

egy

kármentesítési

dokumentációjukba

a

terület

egyik

hulladéklerakójáról. Végül az emelkedő terület környezetében lévő kutak rétegsorait is összegyűjtöttem, hogy segítségemre legyenek a terület geológiájának megismerésében. (2-3. melléklet)

3.2. VÍZSZINT ADATSOROK ELEMZÉSE Hat kutat már említettem a kutatásról szóló fejezetben, itt saját – a kutatás szemszögéből értékelhető – gyűjtéseimre térek ki. A Richter Gedeon Vegyészeti Gyártól 21 talajvízfigyelő kút adatsorát kaptam meg, főbb adataik a következők: Kutak

Terepszint [m.B.f.]

Csőperem [m.B.f.]

Talpmélység csőperemtől (m)

Szűrőzés (m)

B1 B2

119,17 119,13

119,39 119,33

3,9 6,21

0,5-3,5 1,5-5,0

B3 B4

121,78 122,96

122,19 123,13

5,22 5,9

0,5-6,3 1,5-5,5

B5 B6

119,55 119,95

119,76 120,13

5,65 6,36

1,0-4,0 1,0-4,5

B7 B8

119,37 120,26

120,10 121,04

6,33 5,63

1,0-4,5 1,0-4,5

B9 B10

119,24 121,28

119,99 122,01

7,91 5,61

1,0-4,5 1,5-6,0

B11 B12

123,61 123,66

123,66 124,39

6,72 7,54

2,5-11,0 2,5-11,0

M-1 M-2

119,98 123,32

118,75 124,40

5,20 7,30

0,3-5,2 1,3-7,3

M-3 M-4/a

121,32 121,36

124,59 122,00

4,98 7,40

2,9-7,4 0,4-7,4

M-5/a M-6

120,03 119,72

120,99 120,21

5,00 8,30

0,6-5,0 0,6-5,0

M-7 M-8

119,07 122,94

120,06 123,84

7,00 8,00

1,0-5,8 2,4-8,0

M-9

122,10

123,87

7,40

1,0-8,0

12. ábra – A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár talajvízfigyelő kútjainak főbb adatai

2 26

13. ábra – A Richter B jelű kútjainak vízszint adatsora (1999-2009 júliusi mérések) (a szerző saját szerkesztése, Excel)

14. ábra – A Richter M jelű kútjainak vízszint adatsora (2003-2009 júliusi mérések) (a szerző saját szerkesztése, Excel) Mint az látszik, a kutak szűrőzése és nyugalmi vízszintje nincs túl mélyen. Feltételezhető, hogy ingadozását elsősorban a csapadék és a párolgás alakítja. Ha egy kút vízszintjét legjobban ezen tényezők befolyásolják, a víztükör magasan áll, s nincs sok hozzáfolyás, vízjárása kirajzolja a jellegzetes periodikus görbét, melynek maximuma hazánkban március-május táján, minimuma pedig a szeptember-novemberi időszakban van. (Juhász, 2002) Mivel az adatsorban csak évi 1-4 mérés szerepelt, mindig megközelítőleg ugyanazon időszak adatát ábrázoltam. Így viszont nem jelennek meg azok

2 27

a jellegzetes évközi ingadozások, mint a 4/b. ábrán, s semmilyen egyértelmű tendencia nem látszik. A FÖMTERV és a Richter talajvíz monitoring kútjainak adatsorai – bár az emelkedő területről szolgálnak információval – nem mutatnak vízszintemelkedést, vagy süllyedést. Az emelkedő területről egy kutatási anyagból sikerült rétegvíz-figyelő kutak adatsoraihoz hozzáférni. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi

Felügyelőség

bocsátotta

rendelkezésemre

a

Kőbányai

Gergely

utca

Ingatlanfejlesztő Kft. tulajdonában lévő Gergely utcai hulladéklerakó kármentesítési dokumentumait. Ez a hulladéklerakó egy XIX. századi agyagbánya és téglagyár 26 ha területű bányagödre, melynek mélysége néhol a 30 métert közelíti. Már a bányászati tevékenységgel párhuzamosan elkezdték építési hulladékkal, s a környező gyárak által termelt szeméttel feltölteni, de a teljes feltöltés csak 2002-re fejeződött be. Az agyag alatt közvetlenül már miocén repedezett mészkő található. A feltöltött bányagödör egy részén a hulladék és a mészkő között egyáltalán nem maradt agyag, vagy csak nagyon vékony, sérülékeny rétegben. Itt fennáll a veszély, hogy a csurgalékvíz a felszín alatti vízbázisba kerülhet. (Reaqua, 2006) A dokumentáció négy talajvízfigyelő kút és két rétegvíz-talajvíz figyelő kútpár adatait tartalmazza. A legkorábbi mérés 2002-2003-as, s kivétel nélkül minden vízszintérték alacsonyabb, mint a következő (2006-os) adat. Innentől folyamatos a mérés, 2007-2008-ból 4-4, 2009-ből további 2 leolvasás áll rendelkezésre. A talajvízfigyelő kutak egy kivétellel 30 méter (35) mélyek és szűrőjük 26-29 m (31-33) között van. Mivel az F1-B134, F2-B135, F3-B136, F4-B150 kutakat a hulladéklerakó csurgalékvizeinek figyelésére tervezték, szinte minden részük a feltöltött területre esik. De mivel az F1 jelű kút alatt egyáltalán nincs vízzáró agyagréteg, ennek vize kapcsolatban áll a mészkővel, így érdemes ezt és a kútpárok rétegvízfigyelő tagjait (DF1-B151, ÉF1-B153) vizsgálni. Ahogy az az összesített diagramból is kitűnik (15. ábra), ezen három kút vízmozgása valóban hasonlóságot, sőt tendenciózus emelkedést mutat.

2 28

15. ábra – a Gergely utcai hulladéklerakó monitoring kútjainak vízszint adatsorai 20062009 (a szerző saját szerkesztése, Excel) 3.3. AGYAGVASTAGSÁG A budapesti üledékekben sekélytengeri agyag jellemző, nagyobb iszap és finomhomok tartalommal. A középső oligocénből származó kiscelli agyag a felszínen is előfordul, középső miocén kori agyag csak mélyfúrásból került elő. A pannon agyag beltengeri, vagy tavi üledék, ezt találjuk a kőbányai téglagyárban is. (Schafarzik és társai, 1964) Ahogy az irodalmi példák is szemléltetik, felszínmozgások gyakori kiváltói lehetnek térfogatváltásuk miatt az agyagos rétegek is, különösen a magas montmorillonit tartalmúak, vízfelvevő képességük révén. Ezért a legalább 100 méteres, vagy ezt közelítő kutak rétegsoraiban összegeztem az agyagos rétegeket (csak az agyagot, illetve az elsődlegesen agyag rétegeket – pl. homokos agyag, de a csak agyagos rétegeket nem – pl. agyagos homok), illetve a 200 métert közelítő kutakban 200 méterre is megcsináltam ugyanezt. Viszont összevetve az agyag vastagságát az emelkedő területtel nem látszik megfelelés. (16. ábra) A körülötte lévő nagy agyagtartalmú rétegek nem emelkednek, miközben a legjobban emelkedő részen alig van agyag, bár figyelembe kell venni, hogy nem sok fúrás esik ide.

2 29

Az agyagos rétegek összvastagsága 100 méteren

Emelkedés (1995-2005)

16. ábra – Az emelkedő terület a felső 100 méteres réteg agyagtartalmával (a szerző saját szerkesztése, ArcMap)

4. ÖSSZEGZÉS, A LEHETSÉGES OKOK VIZSGÁLATA A terület földtanának, vízföldtanának szakirodalomból, kutatási jelentésekből, illetve fúrási adatokból való megismerése után térjünk vissza a kezdeti kérdésfelvetéshez. Mi állhat a kőbányai anomália hátterében? 4.1. TEKTONIKUS OK Bár ezt előttem elvetették már, s az ide vezető eredmények (csekély szeizmicitás, jóval kisebb sebesség) meggyőzőek, nem hagyhatom figyelmen kívül, hogy a terület körül három korábban feltérképezett törésvonal is összefut. (6. ábra) Továbbá hogy Bendefy a XX. század közepén megállapította, a kőbányai táblára több egymással ellentétes irányú vízszintes erő hat, melyek mintegy összenyomják a teret. (Bendefy, 1952) Ezek a

3 30

milliméteres, tizedmilliméteres mozgások ugyan valóban a töredékei a Kőbánya-Kispesten mért emelkedési sebességnek, de ha nem is lehetnek így elsődleges okozói a mozgásnak, nem biztos hogy egyáltalán nem működnek ilyen erők is a háttérben. A vizsgált esettanulmányok közül csak Lisszabon sorolható a tektonikus eredethez. Itt ugyan a mozgás sebessége nem sokkal tér el a kőbányaitól, a hátterében mégis hatalmas erőket felemésztő lemeztorlódás és beolvadás áll. 4.2. AGYAGTARTALOM, MINT OK Mexikóváros esete mutatja, milyen gyors és nagymértékű térfogatváltozásra képes egy vastag agyagréteg. Kutatásomban elsősorban nagy mélységű kutak adatait gyűjtöttem össze. Ez lehetővé tette, hogy kellően reprezentatív mintám legyen a felső 100 méterben települt teljes agyagos réteg vastagságáról. Ugyan bizonyára megbízhatóbb lenne egy olyan térkép, mely több száz méter vastagságban vizsgálja ugyanezt, hiszen maga a vízadó ennél jóval vastagabb, de tekintve hogy a nagy vízkitermelés eleinte a felső rétegeket jellemezte, s később sem süllyedt számottevően 150-250 m alá, a kialakuló depressziófelület felett esetlegesen „szárazra kerülő”, majd a vízszint emelkedésével ismét nedvesedő agyag is ebben a rétegben fordulhat elő. Azonban a várt hatás elmaradt, az agyagvastagság nem mutat látványos egyezést a sebességtérképpel. Éppen a nagy sebességgel mozgó részen vékony az agyagréteg a csekélyszámú itt mélyült fúrás tanulsága szerint, miközben lassabban, vagy éppen egyáltalán nem mozgó részeken pedig tekintélyes vastagságokat ér el. 4.3. VÍZVISSZATÖLTŐDÉS A PSInSAR mérések ellenőrzésére végzett szintezések során is bebizonyosodott, a felszín emelkedését tetemes süllyedés előzte meg, melynek időintervalluma átfedésben van a területet korábban jellemző nagy ipari vízkivétel idejével, s a süllyedési tendencia éppen az 1980-as években kezdett megfordulni. Ugyanezt támasztják alá a 4/a. ábra B35-ös és B63-as kútjainak vízszint adatsorai, melyek ugyan nem az emelkedő területen fekszenek, mégis jól megfigyelhető vízszintemelkedést mutatnak. Az emelkedő területről származó Gergely utcai hulladéklerakó mélyebb kútjai szintén vízszintemelkedést mutatnak, s egy közelmúltbeli kutatási jelentés is a vízvisszatöltődésre hivatkozik indoklásában: „Figyelmet érdemel a kút nyugalmi vízszintjének jelentős visszaemelkedése, ami a rétegenergia növekedésére, a tároló visszatöltődésére utal. Ez nyilvánvalóan az e réteget 3 31

egykor terhelő környező vízkivételek erőteljes visszaesésének — gyakorlatilag a megszűnésének — köszönhető.” (Pórusvíz, 2008) Az esettanulmányokból kitűnik, hogy a vízkitermelés, vagy vízvisszatöltődés miatt mozgó felszínre nincs jellemző sebességérték, hiszen ez erősen függ a földtani összlettől, a terület hidrogeológiai jellemzőitől és a víztermelés tendenciájától is. De mi okozhatja a kiemelkedés sajátos formáját, amikor tudjuk hogy nem csak ezen a szűken vett területen, hanem a környékén is jelentős vízkitermelés folyt? (1. melléklet) Ahogy a földtani felépítést tárgyaló fejezetben láttuk, a fúrások tanulsága szerint az üledékek típusa, a földtani összletek összetétele sem mutat számottevő különbséget az emelkedő terület és környezete között. Egyetlen – a környezettől markánsan elkülönülő – jellemzőt láthattunk eddig, s ez az aljzat geomorfológiája, hogy ezen a területen az alapkőzet egy öbölszerű mélyedésben a mélybe süllyed. (17. ábra)

17. ábra – Az alapkőzet morfológiája (Alföldi és társai, 2007) Az anomália északi részén látszik még egy összefüggés – ahol a mészkő a felszínre bukkan, ott kevésbé emelkedik a terület. Hogy a medencealjzat alakja miképp lehet összefüggésben az emelkedéssel, például a mélyebb aljzaton vastagabb üledék okán.

3 32

5. TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Űrügynökség 1992 óta végez műholdas radar-interferometriás méréseket. Budapest tíz éves PSInSAR adatsorát (1995-2005) két magyarországi kutatóintézet, a Földmérési és Távérzékelési Intézet és az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet kapta meg értelmezésre. A feldolgozás során kiderült, hogy Kőbánya-Kispest területe emelkedik, akár évi 6-7 mm sebességgel is. A dolgozat ennek okára keresi a választ. A korábbi kutatások elvetették a vulkáni aktivitást, vagy a tektonikus okot – utóbbit a nagyságrendileg eltérő sebesség miatt. Az emelkedéssel érintett mintegy 40 km2-nyi terület a Pesti-síkság része. Északkeleti sarkán mészkőkibúvás, máshol pedig folyóvízi hordalék jellemzi felszínét. A triász aljzat ezen a részen a mélybe süllyedt egy medencét hozva létre, melyben jelentős vastagságú miocén és pleisztocén üledék halmozódott fel (kavics, homok, iszap, agyag, márga, mészkő és ezek keverékei). Kőbányán – ahogy a neve is mutatja – évszázadokon át bányászták a jól faragható lajta, szarmata mészkövet, de agyagbányászat és téglagyártás is folyt a területen. Később a jó minőségű víz sok vízigényes iparágat idecsalogatott, s Kőbánya iparnegyeddé vált, nagyfokú vízkitermeléssel. Az intenzív vízkivétel hamar éreztette hatását: a vízszint gyorsan csökkent. Ennek közvetetten a rendszerváltás vetett véget, amikor sok gyárat felszámoltak, s az időközben megromlott vízminőségű kutak legnagyobb részét lezárták. Az állandó nagyfokú leszívás megszűntével a víz elkezdett visszatöltődni – ahogy ez látszik is rétegvízfigyelő kutak vízszint adatsorán – s ez okozhat emelkedést a környezetétől egyébként csak vastagságában különböző miocén-pleisztocén összletben, mely korábban a víztermelés hatására kompaktálódhatott. A szakirodalom tanulsága szerint előfordultak már hasonló esetek a világban, s sok helyen az agyagtartalom is fontos szerepet játszott a felszín mozgásában. Vizsgálataim azonban esetünkben nem mutattak szoros kapcsolatot az emelkedés és az agyagtartalom közt. Kutatásomban a szakirodalmi adatokat a terület kútjairól elérhető dokumentációk anyagával bővítettem, a vízvisszatöltődés hipotézisének ellenőrzésére vízszint adatsorokat kutattam fel, s a kapott adatokat digitalizáltam, illetve térinformatikai rendszerbe ágyaztam.

3 33

6. ABSTRACT The European Space Agency (ESA) has made available the radar interferometric datas of Budapest recorded between 1995 and 2005 to Hungary. In the course of the analysis, it became evident, that the quarter Kőbánya-Kispest, (a 40 km2 area in Budapest) is uplifting at a speed of 1-7 mm/year. The present study aims to find the reason for this anomaly. The triassic limestone basin, which constitutes the floor of the uplifing area, is full of miocene sediment such as sand, silt, clay, pebble or their mixture, and limestone. Kőbánya was mined for limestone and clay for centuries, as implied by the name (the Hungarian word "kőbánya" means quarry). Since then, these mines have been filled up with waste material. At the beginning of the industrial development of Pest in the nineteenth century, many factories were built here several worldfamous brands, such as Dreher or Richter began their carrier in the area. Good quality water was also found here, so a large amount of water abstraction took place in the area. Many of wells were bored as early as the beginning of the 19th century, and the increased water exploitation had led to a depression of the water level. At the time of the democratic transformation (1990), many factories were liquidated, which diminished water demand a great deal, so most of the wells were closed. In the soil, water began to be refilled and the water level of the wells has been increasing significantly. This process might be the reason for the slow ascent of the area. But what is the explanation of the fact, that only this part of the city is uplifting, although the adjoining districts operated just as many wells as Kőbánya? A possible explanation is that a thicker sediment layer had settled on the deeper floor of the area, so the change of the water level might cause a larger volume change. There are many similar phenomena all over the world, which exemplifiy the considerable effect of human activity.

3 34

7. IRODALOMJEGYZÉK [Alföldi és társai 2007] Alföldi László, Csepregi András, Kapolyi László (2007): Bányászati karsztvízszintsüllyesztés a Dunántúli-középhegységben – Rekviem a Dunántúli-középhegység karsztvízszint

alatti

bányászkodásáért.

(Magyar

Tudományos

Akadémia

Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2007) [Allis, 2000] Rick G. Allis (2000): Review of subsidence at Wairakei field, New Zealand. Geothermics 29. (2000) 455-478. [Bada és Horváth, 1998] Bada Gábor és Horváth Ferenc (1998): A Pannon-medence jelenkori tektonikája. Természet Világa II. különszám 18-23. [Bendefy, 1952] Bendefy László (1952): Orogén jellegű kéregmozgások Budapest főváros területén. Bányászati Lapok VII. évf. (LXXXV) 10. szám [Culshaw és társai, 2006] Martin Culshaw, Doug Tragheim, Luke Bateson, Laurence Donnelly (2006): Measurement of ground movements in Stoke-on-Trent (UK) using radar interferometry. (International Association for Engineering Geology and the environment (IAEG), United Kingdom, 2006.) [Csath, 1983] Csath Béla (1983): A Zsigmondyak szerepe a magyar vízkutatás és fúrás történetében. Vízügyi Történeti Füzetek 12. (Vízdok ny., Budapest 1983) [Füsi és társai, 2007] Balázs Füsi, Gyula Grenerczy, Ágnes Gulyás, Zoltán Oberle (2007): Budapest: PSInSAR dataset – First Interpretation. (ELGI, Budapest, 2007) [Geohidroterv, 1998] Geohidroterv Kft. (1998): Budapest X. kerület, Gergely (Noszlopy) utcai kommunális hulladékkal feltöltött bányagödör környezeti problémáinak vizsgálata és megoldása – Összefoglaló tanulmány. Budapest, 1998. december [Goldscheider és Bechtel, 2009] 3 35

Nico Goldscheider, Timoty D. Bechtel: Editor’s message: The housing crisis from underground – damage to a historic town by geothermal drillings through anhydrite, Staufen, Germany. Hydrogeology Journal, 17. 491-493. [Grenerczy, 2007] Grenerczy Gyula (2007): A magyarországi GPS mozgásvizsgálatok 16 éve. Geodézia és Kartográfia 59. évf. 7. szám 3-9. [Grenerczy és társai, 2008 a] Grenerczy Gyula, Virág Gábor, Frey Sándor, Oberle Zoltán (2008): Budapest műholdas mozgástérképe: a PSInSAR/ASMI technika hazai bevezetése és ellenőrzése. Geodézia és Kartográfia 60. évf. 11. szám 3-9. [Grenerczy és társai, 2008 b] Gyula Grenerczy, Zoltán Oberle, Balázs Füsi, Ágnes Gulyás, László Vértesy, György Paszera, Deák Zsuzsa Villő (2008): Terrafirma H2 – Initial Interpretation. (FÖMI-ELGI, Budapest, 2008) [Halaváts, 1910] Halaváts Gyula (1910): A neogén korú üledékek Budapest környékén. A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve XVII. kötet, 2. füzet (Franklin-Társulat Könyvnyomdája, Budapest, 1910) [Hartai, 2003] Hartai Éva (2003): A változó Föld. (Miskolci Egyetem Kiadó - Well Press Kiadó, Miskolc, 2003) [Hole és társai, 2007] J.K. Hole, C.J. Bromley, N.F. Stevens, G. Wadge (2007): Subsidence in the geothermal fields of the Taupo Volcanic Zone, New Zeeland from 1996 to 2005 measured by InSAR. Journal of Volcanology and Geothermal Research 166. 125-146 [Horusitzky, 1935] Horusitzky Henrik (1935): Budapest dunabalparti talajvíze és altalajának geológiai vázlata. Hidrológiai Közlöny, XV. 1-6. füzet 1-147. [Juhász, 2002] Juhász József (2002): Hidrogeológia. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002) [KINGA, 2010]

3 36

KINGA – Közcélú Internetes Geofizikai Adatbázis – Adattípusok, Potenciálterek (Letöltés helye: https://kinga.elgi.hu/kinga_html/ Letöltés ideje: 2010.04.22.) [kobanya.hu, 2010] kobanya.hu: Kőbánya múltja (Letöltés helye: http://www.kobanya.hu/tart/farticle/18/1 760/1 Letöltés ideje: 2010.03.28.) [Langó, 2009] Langó Zsuzsanna (2009): Az eltűnt mélységi víz nyomában Kőbányán. Hidrológiai Közlöny, 89. évf. 1. sz. 5-8. [López-Quiroz és társai, 2009] Penélope López-Quiroz, Marie-Pierre Doin, Florence Tupin, Pierre Briole, Jean-Marie Nicolas (2009): Time series analysis of Mexico City subsidence constrained by radar interferometry. Journal of Applied Geophysics 69. 1-15 [Papp, 1943] Papp Ferenc (1943): Budapest földtani fölépítése alapozás szempontjából. A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai XVIII. kötet, 44. füzet [Pécsi, 1958] Pécsi Márton (szerk.) (1958): Budapest természeti képe. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958) [Pécsi, 1959] Pécsi Márton (szerk.) (1959): Budapest természeti földrajza. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959) [Poland, 1984] Joseph F. Poland (1984): Guidebook to studies of land subsidence due to ground-water withdrawal. Studies and reports in hydrology 40. (UNESCO, United States of America, 1984) [Pórusvíz, 2008] Pórusvíz Mérnöki Iroda (2008): A Cantoni Kőbányai Textil Kft. II. számú rétegvízkútjának

üzembeállítása

–

vízjogi

üzemeltetési

engedélymódosítási

tervdokumentáció. (Pórusvíz Mérnöki Iroda – Rózsa Attila, Budapest, 2008) [Reaqua, 2006]

3 37

Reaqua Kft. (2006): Jelentés a Kőbányai Gergely utca Ingatlanfejlesztő Kft. tulajdonában lévő Gergely utcai, korábbi hulladéklerakó területén észlelt talajvízszennyezésről és a további szükséges lépésekről. Tényfeltárás kiértékelése (kiegészítés). 2006. december, 2006. május. [Schafarzik és társai, 1964] Schafarzik Ferenc, Vendl Aladár, Papp Ferenc (1964): Geológiai kirándulások Budapest környékén. (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1964) [Szanyi, 2004] Szanyi János (2004): Felszín alatti víztermelés környezeti hatásai a Dél-Nyírség példáján. PhD értekezés. (Szegedi Tudományegyetem, Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék, Szeged, 2004) [Szedlacsek, 2009] Szedlacsek

Barbara

(2009): A

medgyesbodzási

térszínsüllyedést

kiváltó

okok.

Szakdolgozat. (Szegedi Tudományegyetem, Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék, Szeged, 2009) [Terrafirma, a] Mining case study: Stoke-On-Trent, UK. (Letöltés helye: http://www.terrafirma.eu.com/ documents.htm Letöltés ideje: 2010.04.23.) [Terrafirma, b] Tectonics case study: Lisbon, Portugal. (Letöltés helye: http://www.terrafirma.eu.com/ documents.htm Letöltés ideje: 2010.04.23.) [Terrafirma, c] Hidrogeology case study: Murcia, Spain. (Letöltés helye: http://www.terrafirma.eu.com/ documents.htm Letöltés ideje: 2010.04.23.) [Teves-Costa és társai, 2001] P. Teves-Costa, I. M. Almeida, P. L. Silva (2001): Microzonation of Lisbon: 1-D Theoretical Approach. Pure and Applied Geophysics. (Birkhäuser Verlag, Basel, 2001) [Völgyesi, 2002] Völgyesi Lajos (2002): Geofizika. (Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2002)

3 38

8.1.

1. melléklet

39

8.2.

2. melléklet – Kutak fő adatai

KataszFúrás éve Talp [m] teri szám (vagy felújítás) IX. ker. 1 B20 1936 189 2 B21 1957 217 3 B22 1888 111,4 4 B23 1900 319,9 5 B25 1935 155,5

Nyug. vízsz. -8 -11,2 -4,5 -1,9 -3,8

6 7 8 9 10 11 12 13

B26 B28 B29 B30 B31a B32 B35 B36

1937 1936 1937 1962 1967 1967 1977 1982

160 151 165 250 170 170 250 170

-12 -12 n.a. -37,6 -19,2 -41

14 15

B37 B42

1982 1997

170 156

-36,8 -34,5

16 B43 X. ker. 17 B17

2001

374

0,9

190

-73

190 158,2 182,6

-73 -91,4 -49,3 -81,8

175,9 171,5 12 214,45

-81,5 -83 -5,67

18

B17/b

19

B22/a

20

B25

21 22 23

B27 B42 B51/A

1935 (1971) 1935 (1971) (1974) 1934 (1970) 1947 (1969) 2000 1898

Eredeti tulajdonos Mechanikai Szövőgyár kútja, Soroksári út 110-112. Központi Haditápanyagjavító Üzem, Soroksári út 152. Lőszer és Fegyvergyár, Soroksári út 158. Sertésközvágóhíd, Gubatsi út 6. HUNGARIA Műtrágya, Kénsav és Vegyi Ipar Részvény Társaság, Illatos út 9637 hrsz. Hungária Műtrágyagyár rt. III.sz. kút, Illatos u. 17. Hungária Műszergyár, Illatos út 17. Hungária Műtrágyagyár rt. IV.sz. kút, Illatos u. 17. Orvosi Műszergyár (BOM) I.sz. Timót utca 6. Budapesti Vegyiművek, IX. Illatos u. 19-23. Budapesti Vegyiművek, IX. Kén utca 5. Húsipari Vállalat, Gubacsi u. 6. Vegyiművek, IX. Illatos úti gyáregység I.sz. kút (B25 melléfúrásos felújítása) Vegyiművek, IX. Illatos úti gyáregység I.sz. kút (B26 melléfúr. felúj.) Budapesti Vegyiművek rt. III.sz. kút Illatos út 19-23. (B37 melléfúr.fel.) Dunasétány-1. hévízkút X.ker. Kőbányai Sörgyár 4. sz. gyáregység VI. sz. kút

EOV X

EOV Y

Földrajzi hosszúság

Földrajzi szélesség

235099 234090 233892 235766 234418

652867 653221 653237 652756 654025

19 05 07.70427 19 05 24.58121 19 05 25.33994 19 05 02.41945 19 06 02.97387

47 27 35.43640 47 27 02.75787 47 26 56.34601 47 27 57.03690 47 27 13.36333

234206 234402 235578 n.a. 234521 234740 235503 234464

654228 654396 652182 n.a. 654541 653266 652892 653939

19 06 12.65826 19 06 20.68544 19 04 35,00628 19 06 27.61228 19 05 26.74609 19 05 08.90720 19 05 58.86932

47 27 06.49388 47 27 12.83676 47 27 50,95675 47 27 16.68667 47 27 23.80481 47 27 48.51819 47 27 14.85440

234228 234325

654071 654360

19 06 05.16381 19 06 18.96407

47 27 07.20980 47 27 10.34423

236545

651707

19 04 12.33720

47 28 22.27464

238397,7

657569,6

19 08 52,4

47 29 22,1

236046

659853

19 10 41,3

47 28 05,9

19 09 26,9

47 28 58,8

X.ker. Kőbányai Sörgyár 4. sz. gyáregység VI. sz. kút

X.ker. Maglódi u. 25. Kőbányai Textilművek Fonótelepe II. sz. kút X.ker. Maglódi út 47. Budapest Konzervgyár I. sz. kút Maglódi út 47. Budapest Konzervgyár Mátyás-kút EKZ Budapest I.KFT. K-16 sz. termelőkút, Hofherr A.u. 109. X.ker. Kőbánya, Óhegy dülő 7918 hrsz. Magyar Kerámiagyár részv. társ. telepén

237581

658097

19 09 17,6

47 28 55,6

236182

657542

19 08 51,0

47 28 10,4

X.

25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35

KataszFúrás éve Talp [m] teri szám (vagy felújítás) B54 1937 397 B63 1957 701 B81 193,7 B88 1965 1627 B94 1967 76 B97 1970 110 B98 1969 95,2 B99 1969 126 B100 1971 113 B104 1973 430 B105 1980 120 B109 208

Nyug. vízsz. -52 -23,8 93,7

36 37 38

B112 B114 B117

1988 1989 1997

187,5 157 11,5

-48,5 -77,4 -2,15

39

B119

1997

79

-46,3

40

B120

1998

5,9

1,85

41

B125

1998

6,6

2,94

42

B-127

2000

7,3

-3,15

43

B134

2003

30

44

B135

2003

30

45

B136

2003

30

46 47

B149 B150

2003 2003

14 30

24

-25

-15,5 -49,2 -70 -25

-8 -14,8

Eredeti tulajdonos Kammergyár III.sz.kút, Gyömrői u. 84-94. X.ker. Kőbányai út 45. MÁVAG Sporttelep Söripari Szállítási Vállalat, "Champagne" kút Népliget, hévízfeltáró fúrás Fertő u.8. Mélyfúró Berendezések Gyára Fertő u.14. Vasöntöde Vállalat Kozma u.7. 23.A.É.V. "A" kút Kozma u.7. 23.A.É.V. "B" kút X. Jászberényi út, Atheneum nyomda új telepe Kozma u. Atheneum Nyomda telepe X. Maglódi út 24, Kőbányai Textilművek Fonodai telepe X.ker.Keresztúri u. 202. Kohászati Alapanyagelőkészítő Közös Váll. /KÖKÖV/ Anyagtelepe /Raktárnál/ Kőbányai Sörgyár, II. sz. telep, Jászberényi út 7-11. Kőbányai Sörgyár Richter G. Vegyészeti Gyár RT., Kőér u.1/c. Fabulon Sporttelep 1.sz.öntözőkútja X ker. Magyar Gyula Mezőgazdasági Szakközépiskola, Maglódi út 8. 1.sz. öntözőkút Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. Gyömrői út 6-26. VI. jelű figyelőkút Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. Gyömrői út 19-21. XI. jelű figyelőkút X.ker. Budapesti Erőmű Rt. 1107 Bihari utca 10/a KEFK-1. sz. figyelőkút Kőbánya-Gergely u. Ingatlanfejlesztő Kft. Bányatelek, 1F jelű figyelőkút Kőbánya-Gergely u. Ingatlanfejlesztő Kft. Bányatelek, 2F jelű figyelőkút Kőbánya-Gergely u. Ingatlanfejlesztő Kft. Bányatelek, 3F jelű figyelőkút Bevásárlóközpont F-1 jelű figyelőkút Kőbánya-Gergely u. Ingatlanfejlesztő Kft. Bányatelek, 4F jelű figyelőkút

EOV X

EOV Y 657871 655124 657567 654458 655662 655481 659724 659801 659978 659978 659697 661022,7

Földrajzi hosszúság 19 09 06,7 19 06 55,6 19 08 52,3 19 06 23,7 19 07 21,2 19 07 12,6 19 10 35,2 19 10 38,9 19 10 47,5 19 10 47,5 19 10 33,9 19 11 37,4

Földrajzi szélesség 47 27 57,1 47 29 01,9 47 29 09,8 47 28 26,0 47 28 33,6 47 28 15,0 47 28 33,1 47 28 32,5 47 29 10,0 47 29 10,0 47 28 07,3 47 29 16,6

235773 237772 238018 236660 236898 236323,1 236887 236869 238028 238028 236090 238233 238620 238058,5

657066 657807

19 08 28,4 19 09 03,8

47 29 29,3 47 29 11,1

238056,3

658392

19 09 31,7

47 29 11,0

236598

658036

19 09 14,58716

47 28 23,82663

236566

658211

19 09 22,95722

47 28 22,77294

236534

658372

19 09 30,64428

47 28 21,73916

236658,9

658426,9

19 09 33,3

47 28 25,8

X. 48

KataszFúrás éve Talp [m] teri szám (vagy felújítás) B151 2003 80

Nyug. vízsz. -31,05

49

B152

2003

30

-15,8

50 51 52

B153 B154 B155

2003 2003 2001

99 35 70

-40

53 B156 54 B157 55 56 57 58 59 K82? 60 K83? 61 X/4 XVII. ker. 62 B45 63 B55 64 B61 65 B73 XVIII. ker. 66 B3 67 B6 68 B8 69 B9 70 B10 71 B11 72 B31

2006 2006 1969 1974

-26,6 -32 -2,7 -2,9

1984

100 100 11,6 13 34,5 11,3 10 8,2 10

1964 1965 1968 1949

130 105,5 90 73

-12,6 -1,2 -11,6 -14,1

1929 1956 1956 1940 1940 1929 1937

400 156,8 278 90,45 83,74 305 247,76

-39 -68,6 -41,6 -5,5 -2,8 -33 -41

73 74 75

1948 1940 1927

76,3 85 263

-7,1 -6 -9

B32 B35 B71

1962

-13,21

Eredeti tulajdonos

658188,7

Földrajzi hosszúság 19 09 21,9

Földrajzi szélesség 47 28 17,4

236404,7

658180,6

19 09 21,5

47 28 17,6

236823,7 236826 237450,9

658220,8 658223 661632,7

19 09 23,4 19 09 23,52843 19 12 06,5

47 28 31,1 47 28 31,19484 47 28 51,2

236435,6 236804,2

658399,9 658246,5

19 09 32,0 19 09 24,7

47 28 18,5 47 28 30,5

Rákoshegy Alagi Állami Gazdaság üe. Rákoskeresztúr, Dózsa MgTSz. IV.sz.kút Rákoshegy, Baromfi telep Ferihegyi Repülőtér 9.sz. kút

236690 238070 236734 233081

662465 662925 662468 662995

19 12 46,14084 19 13 08,25466 19 12 46,28854 19 13 11,07525

47 28 26,55448 47 29 11,20880 47 28 27,97906 47 26 29,65255

Filtex textilgyár Pestlőrinc, Lőrinci Fonóipari Vállalat, Gyömrői út 85-91. Kispesti Textilgyár rt. Fáy u. 2. Kispesti Textilgyár rt. Fáy u. 2. Kispesti Textilgyár rt. Fáy u. 2. Kispesti Textilgyár Rt. Pestszentlőrincz, Fáy u. 2. Pestszentlőrinc megyei város, Üllői út 180. (Előtte Vöröshadsereg, előtte Üllői) Sportuszoda és Strandfürdő vízellátására Pestszentlőrinc Szabó Dezső (előtte Rákossi Jenő) tér Burettfonógyár rt. Reviczky Gy. Út 5. Pestszentlőrinczi "Köztisztviselők kertgazdasági otthona" (Szent Imre telep, Kertváros, Vízakna u. 3)

234673 234614 234709 234504 234477 234398 232945

660014 660300 658741 658824 658613 658758 660562

19 10 48.91874 19 11 02.56851 19 09 48.14365 19 09 52.09184 19 09 42.01635 19 09 48.93338 19 11 14.93513

47 27 21.39142 47 27 19.46504 47 27 22.62233 47 27 15.98011 47 27 15.11584 47 27 12.55082 47 26 25.40512

232816 231165 231673

662533 664480 661658

19 12 48.99704 19 14 21.73160 19 12 07.12729

47 26 21.10349 47 25 27.49757 47 25 44.14894

Kőbánya-Gergely u. Ingatlanfejlesztő Kft. Bányatelek, DF-1 jelű figyelőkút Kőbánya-Gergely u. Ingatlanfejlesztő Kft. Bányatelek, DF-2 jelű figyelőkút Kőbánya-Gergely u. Ingatlanfejlesztő Kft. Bányatelek, ÉF-1 jelű f.kút Kőbánya-Gergely u. Ingatlanfejlesztő Kft. Bányatelek, ÉF-2 jelű f.kút X. ker. Napmátka u. 6. TEMIC Hungary Kft. Telephely, 2. sz. öntözőkút X. ker. Sibrik u.1.sz. öntözőkút X. ker. Sibrik u.2.sz. öntözőkút X.ker. Gyömrői út 105. FŐSPED Vállalat komplex forgalmi telepe X.ker. Száva u. 5-7. 1.sz.kút Népstadion Kertészet, Keresztúri út 116. Mezőgazdasági Kiállítás 52.sz. kút Mezőgazdasági Kiállítás 48.sz. kút Mezőgazdasági Kiállítás 49.sz. kút FÖMTERV X. METRÓ Kispesti végállomás

EOV X

EOV Y

236399,6

XVIII

76

KataszFúrás éve Talp [m] teri szám (vagy felújítás) B72 1928 332

Nyug. vízsz. -22

77 78 79 80 81 82

B83 B84 K94 B108 B109 B111

1927 1924 1952 1965 1965 1975

201,4 107 410 358,5 270 280

-15 -4 -62 -63 -22,5 -73

83

B112

1975

80

-4,5

84 85 86

B116 B118 B120

1984 1990 1997

130 96 160

-10,6 -17,6 -16,7

87 B141 XIX. ker. 88 B13 89 B14 90 B15 91 B18 92 B19

2005

100

-19,1

1965 1966 1968 1971 1971

15,2 185 294 90 200

-0,9 -1,6 -69,5 -9 -24,7

1977 1979 1979 1983 1964 1965 1968

92,4 100 200 400 30 41,6 175,5 10

-7 -9,3 -30 -32 -3,6 -5,5 -35,2

1957

112

-4,5

93 B20 94 B21 95 B23 96 B24 97 B25 98 99 100 XIX/2 XX. ker. 101 B2

Eredeti tulajdonos

EOV X

EOV Y

Ganz-Danubius Alkalmazottak Hitelszövetkezete Budapest, Vecsési Lakótelep kútja Kandó tér 5. Pestszentlőrinci Állami Lakótelep III.sz. kút Az Állami lakótelep II. sz. fúrt kútja a 41. sz. épület mellett "Kispesti Textilgyár, a ceglédi vasútvonal mentén" Pestlőrinc Strandfürdő Pestlőrinci Strandfürdő Pamutnyomóipari Vállalat Kispesti Textilgyára, Fáy utca 2. (B8 helyett fúrt kút) Pamutnyomóipari Vállalat Kispesti Textilgyára, Fáy utca 2. (B10 helyett fúrt kút) MAVAD Nagyvadfeldolgozó telep, Fácántelep 2. sz. kút Ferihegyi Repülőtér Ferihegy 1 Repülőtér, Vízbázis 6/A jelű kút (B63 melléfúrásos felújítása) Sportpálya 1. sz. öntözőkútja, Thököly út 5.

231752

XIX.ker. Kilián Garázs, I.sz. kút XIX.ker. Kilián garázs II., Gyáli u.76. 2.sz.kút XIX.ker. Vörös Október u. 3-15. Vörös Csillag Traktorgyár I.sz. kút XIX.ker. Vörös Október Ruhagyár, Vöröshadsereg útja 30-82 XIX.ker. Fadrusz János u. 2. "Gránit" Csiszolókorong és Kőedény Gyár XIX.ker. Hamvas út 9., Magyar Selyemipari Vállalat I. sz. telepe XIX.ker. Vörös Október út, MVG Vörös Csillag Gépgyár V/a sz. kút XIX.ker. Fadrusz J. u. 2. FIM Gránit Csiszolókorong és Kőedény Gyár XIX. Ady E.u.99. Strandfürdő kútja XIX.ker BKV Délpest-Kilián telep Méta u. garázs XIX.ker. Kilián garázs XIX.ker. Vörös Csillag Traktorgyár, Vörös Csillag u.4-6. XIX. Zoltán u.-Pannónia u. Erzsébeti jódos fürdő

662843

Földrajzi hosszúság 19 13 04.34698

Földrajzi szélesség 47 29 14.19367

232816 232736 234968 232916 232888 234660

659097 659214 659073 660514 660580 658739

19 10 05.00195 19 10 10.58027 19 10 04.01354 19 11 12.64165 19 11 15.78940 19 09 48.04472

47 26 21.30642 47 26 18.71003 47 27 30.99303 47 26 24.46881 47 26 23.55832 47 27 21.03572

234595

658772

19 09 49.61567

47 27 18.92934

229945 233300 233661

664072 663000 662906

19 14 02.12568 19 13 11.33687 19 13 06.88760

47 24 48.02376 47 26 36.74380 47 26 48.44025

233462

660360

19 11 05.33700

47 26 42.15796

232824 232682 233881,6 235199,2 232780

657319 657173 657990 656943,8 657969

19 08 40.14098 47 26 21.64533 19 08 33.16442 47 26 17.05288 19 09 12,2 47 26 55,9 19 08 22,4 47 27 38,6 19 09 11,2 47 26 20,2

235425,9 238289 232825 233721,3 231596

656600,4 657277 657969 657703,3 658358

19 08 06.0 47 27 45.9 19 08 38,5 47 29 18,6 19 09 11,2 47 26 21,6 19 08 58,5 47 26 50,7 19 09 29.64820 47 25 41.83602

232375

653252

19 05 23.01660 47 26 07.22236

XX.

Kataszteri szám 102 B3 103 B6 104 B8 105 B9 106 B15 107 B17 108 K37 109 K69 110 B89 111 B136 112 B137 113 B140 114 B154 115 B156 116 B158 XXIII. ker. 117 B90

Fúrás éve (vagy felújítás) 1932 1934 1935 1939 1942 1931 1962 1962 1972 1976 1977 1981 1994 1996 1998 1996

Talp [m] Nyug. vízsz. 330,7 -2 164,85 62 -5,4 67,3 -0,9 82,2 -12,6 54 -15,4 65,5 -9,8 70 -11,5 150 -8,5 150 -12,5 664,5 7,3 450 -6,5 130 -21 120 -12,15 58 -7,5 122

Eredeti tulajdonos Strandfürdő Vágóhíd utca 14. Magyar Vasfonalgyár Rt. Déva utca Soroksár Grassalkovich u. 96. Fonálkészítő Üzem, Vágóhíd 14. Fonálkikészítő Üzem, Vágóhíd 14. Fővárosi Ásványvíz és Üdítőipari Rt. Dózsa Gy. út 121. Pepsi Cola Fővárosi Ásványvíz és Üdítőipari Rt. Dózsa Gy. út 121. Pepsi Cola Pesterzsébeti Strandfürdő Péteri Major, Kertészeti Egyetem Helsinki út 121-123. Pepsi Cola 5. kút Pesterzsébeti Fűtőmű 1. kút, Baross utca 106. Pesterzsébeti Temető 72. parcella I/A kút

-10 Fővárosi Csatornázási Művek Rt. Dél-Pesti szennyvíztisztító telep 2. sz. kút, Meddőhányó u. 1.

EOV X

EOV Y

232213 231635 229301 232574 228336 227968 231608 231404 230436 230377 232234 228378 230210 231867 229953

653201 654385 657674 656755 654953 655198 654425 654573 654770 654773 653245 658045 655044 654236 655608

Földrajzi hosszúság 19 05 23.57851 19 06 20.06323 19 08 56.86745 19 08 13.20847 19 06 47.03733 19 06 58.70670 19 06 21.97104 19 06 29.02600 19 06 38.38946 19 06 38.53035 19 05 25.67890 19 09 14.50467 19 06 51.45273 19 06 12.96092 19 07 18.34826

Földrajzi szélesség 47 26 01.97739 47 25 43.23646 47 24 27.54948 47 26 13.57149 47 23 56.39391 47 23 44.47055 47 25 42.36120 47 25 35.75169 47 25 04.40101 47 25 02.49039 47 26 02.65664 47 23 57.64476 47 24 57.07540 47 25 50.75252 47 24 48.73695

231072

654187

19 06 10,59609 47 25 25,01004

8.3. 3. melléklet – Kutak rétegsorai, földtörténeti kor, szűrő helye, agyagtartalom 100/200 méteren IX. kerület B20 Szűrő: Agyag: 76,2/100m 117,6/183m

B21 Szűrő: Agyag: 65,8/100m 111,1/200m

B22 Szűrő: Agyag: 56,4/100m

B23 Szűrő: Agyag: 52,05/100m 116,05/200m

-tól [m] 0 0,5 1,5 2,2 4,6 35,4 36 50 53,5 69,5 92,5 95 95,7 104,2 105,3 140,6 142,5 143,4 145,1 147 148 176 0 2,65 7,1 7,7 9,2 45,7 46,5 55,2 56,5 57,6 66,4 74,6 83,3 85,6 90,3 96,3 104,8 108,8 112 114,2 118,5 120,3 124,7 127,2 132,3 133,8 137,4 138,6 139,25 140,4 142,2 144,2 175,3 193,2 209,6 0 1,5 2,5 6,2 7,5 10 11 20,1 30 31,8 40,9 41,5 53,1 54,5 68,8 72,6 73,1 75 76 84 86 91 97 100 101,3 107,3 0 3,9 5,5 8 12 12,2 13,5 19,25 24 31,5 55,2 62,46 73,8 82,3 92,23 95,5 109,4

-ig [m] 0,5 1,5 2,2 4,6 35,4 36 50 53,5 69,5 92,5 95 95,7 104,2 105,3 140,6 142,5 143,4 145,1 147 148 176 183 2,65 7,1 7,7 9,2 45,7 46,5 55,2 56,5 57,6 66,4 74,6 83,3 85,6 90,3 96,3 104,8 108,8 112 114,2 118,5 120,3 124,7 127,2 132,3 133,8 137,4 138,6 139,25 140,4 142,2 144,2 175,3 193,2 209,6 217 1,5 2,5 6,2 7,5 10 11 20,1 30 31,8 40,9 41,5 53,1 54,5 68,8 72,6 73,1 75 76 84 86 91 97 100 101,3 107,3 111 3,9 5,5 8 12 12,2 13,5 19,25 24 31,5 55,2 62,46 73,8 82,3 92,23 95,5 109,4 119

Kőzet humuszos homok sárgásbarna homok kavicsos homok mészkő agyag, homokkő finom homok homokos agyag agyag agyag agyag agyagos homok finom homok agyag agyagos homok homokos agyag agyagos homok kavicsos homok kavics homokos agyag kavicsos homok homok kavicsos homok feltalaj homokkő-törmelékes kavicsos homok durva kavics kavicsos homok meszes homokos agyag konglomerátum homokos agyagmárga durva homokkő konglomerátum, durva homokkő fehér, cukros szövetű mészkő meszes homokos agyagmárga leveles, sötétszürke, bentonitos agyag fehér homokos csillámos mészkő szürke mészkő világosszürke mészkő agyagmárga mészkő mészmárga fehér homokos mészkő szürke agyag fehér homokos mészkő homokos agyagmárga biotitos mészkő agyagmárga homokos mészkő homokos mészkő agyagmárga fehér mészkő csillámos agyagmárga fehér homokos csillámos mészkő szürke tellinás homokos agyag homokos agyag, homokkő agyagos slír homok sötétszürke agyag agyagos meszes homokkő feltöltés, fekete föld kavics iszapos homok iszapos homok kék agyag iszapos homok homokos kék agyag kavicsos zöldes agyag iszapos zöldes agyag durva homok szürke agyag fekete-kékes agyag zöldesszürke agyag durva homok kavics kékeszöld agyag mészkő puha mészkő kékesfehér agyag fehér mészkő kék zsíros agyag fehér homokos agyag puha mészkő kékes agyag kemény mészkő kékeszöld agyag homok kavicsos homok mészkő zöldesszürke agyag mészkő mészkő meszes homokos agyag meszes homokkő mészkiválásos szint kemény agyag homokos kemény agyag zöldesszürke agyag agyagos kavicsos homok meszes homokkő agyagos homok agyagos homok ?

B25 Szűrő: Agyag: 65,8/100m 106,7/155,5 m

B26 Szűrő: Agyag: 26,1/100m

B28 Szűrő: Agyag: 16/100m 21/151m

B29 Szűrő: Agyag: 61,3/100m

119 131 139,5 143,8 161,2 183 207,96 212,5 221,4 229 235,7 237,5 245,3 251,2 256,9 261 264 270 274,6 279,9 386,2 289,6 0 1,3 3,1 3,6 5,1 10,9 13 24 32 37,5 53,2 54,3 84,8 89,2 95,9 97,7 100,65 126,7 129 133,4 148,5 0 1 4 5 7,6 14,3 18,4 23,8 33 40,8 50,2 55,4 66,4 67,9 93,5 95,4 111,2 127,8 155 0 2,5 7,3 7,9 8,2 9,1 11 12,8 18,7 32,9 36,8 51,5 57,4 60 86 90,4 96,1 97,1 128,2 134 146 0 7 9 13 14,9 16,6 18,9 25,4 28,2 36,9 40,4 68,6 70,4 72,2 98,4 100,4 129 131

131 139,5 143,8 161,2 183 207,96 212,5 221,4 229 235,7 237,5 245,3 251,2 256,9 261 264 270 274,6 279,9 386,2 289,6 291 1,3 3,1 3,6 5,1 10,9 13 24 32 37,5 53,2 54,3 84,8 89,2 95,9 97,7 100,65 126,7 129 133,4 148,5 155,5 1 4 5 7,6 14,3 18,4 23,8 33 40,8 50,2 55,4 66,4 67,9 93,5 95,4 111,2 127,8 155 160 2,5 7,3 7,9 8,2 9,1 11 12,8 18,7 32,9 36,8 51,5 57,4 60 86 90,4 96,1 97,1 128,2 134 146 151 7 9 13 14,9 16,6 18,9 25,4 28,2 36,9 40,4 68,6 70,4 72,2 98,4 100,4 129 131 132

homokos agyag homokos agyag agyag homokos agyag homokos agyag agyagos homok homokos agyag kavicsos homokos agyag agyagos homok kavics agyagos kavicsos homok kavics agyagos kavicsos homok kavics kavicsos homokos agyag kavics agyagos kavicsos homok kavicsos homokos agyag kavics agyagos homok kavics kavics feltöltés homok iszap homok homokos kavics iszapos homok homokos agyag szürke agyag szürke kemény agyag iszapos homok homokkő homokos agyag homok homokos agyag szürke kemény agyag szürke homokos agyag, homok zöldesszürke agyag iszapos homok homok homok, agyag zöldesszürke agyag homok homok agyagos homok kavicsos homok homok homokos agyag homok homokos agyag homok homok homok meszes homok homok meszes homok, meszes agyag homok erősen meszes kavicsos agyagos homok kemény homokos agyag homok kavicsos agyag ? kavicsos homok kavics homok kavicsos homok homok meszes agyag homok agyag homok meszes agyagos homok igen erősen meszes agyagos homok homok agyagos homok homok meszes agyagos homok meszes homok homok homok meszes homok meszes kavicsos agyag meszes homok durva homokos kavics iszapos homok kavicsos homok iszapos homok homokos agyag iszapos homok iszapos agyag iszapos homok iszapos homok homokos agyag homokkő homokos agyag homokos agyag iszapos homok kemény zöldesszürke agyag szürke homokos agyag kemény szürke agyag, homok

45

(IX.B29)

B30 Szűrő: Agyag: 41,7/100m 110,6/200m

B31a Szűrő: 125-127,9 129,8-132,2 140,1-146 151,3-157,4 Agyag: 75,1/100m 132/170m

B32 Szűrő: 135-140 148-154,5 Agyag: 77,1/100m 123,9/170m

132 133,7 134,8 135,6 138,6 151,5 153 160,2 0 0,4 1,2 5,1 5,4 8,3 20,8 23,2 34,7 41,9 43,5 45,1 52,2 53,6 55,4 58 60,8 72,1 80,9 84,1 84,5 90,5 101,6 105,4 111 118 120 121 122 126,8 138 140,8 146,2 149 152 153,2 170 171 173,1 175,3 177 189,3 194,3 205,8 231,5 0 1,1 2,6 20,4 39,8 45,8 125,2 127,6 130,2 131,8 140,2 143,4 151,3 157,2 0 0,4 4,5 5,7 15 20,8 25,2 27,8 36,4 38 43,4 43,6 53,2 54,2 58,8 69,4 70,8 71 77,2 79 83,8 84,8 86,2 86,4 90,8 93,6 98,6 106,2 107,4 126,6 129,2 135,8 138,6 141

133,7 134,8 135,6 138,6 151,5 153 160,2 165 0,4 1,2 5,1 5,4 8,3 20,8 23,2 34,7 41,9 43,5 45,1 52,2 53,6 55,4 58 60,8 72,1 80,9 84,1 84,5 90,5 101,6 105,4 111 118 120 121 122 126,8 138 140,8 146,2 149 152 153,2 170 171 173,1 175,3 177 189,3 194,3 205,8 231,5 250 1,1 2,6 20,4 39,8 45,8 125,2 127,6 130,2 131,8 140,2 143,4 151,3 157,2 170 0,4 4,5 5,7 15 20,8 25,2 27,8 36,4 38 43,4 43,6 53,2 54,2 58,8 69,4 70,8 71 77,2 79 83,8 84,8 86,2 86,4 90,8 93,6 98,6 106,2 107,4 126,6 129,2 135,8 138,6 141 143

iszapos homok iszapos homok homokkő iszapos homok iszapos homok homokkő homok, agyag homokos agyag feltöltés (holocén) homok (pleisztocén) kavicsos homok homokos agyag homokos iszap (pliocén) homok iszapos homok homok homokos agyag (miocén) homok homokos agyag homok agyagos homok homok agyag homok agyag homokos agyag homok szürke agyag homok homokos agyag szürke agyag homok képlékeny szürke agyag homok mészkő homok mészkő zöldesszürke agyag homok szürke agyag homok agyag homok meszes homokos agyag homok homokos agyag agyagos homok homok homokos agyag homok homokos agyag (középső oligocén (rupéli)) képlékeny meszes zöldesszürke agyag agyag feltalaj (holocén) iszapos agyag (pleisztocén) homok meszes iszapos agyag (felső pannon) homok iszapos agyag (miocén) homok iszapos agyag homok iszapos agyag homok iszapos agyag homok meszes iszapos agyag feltalaj (holocén) homok (pleisztocén) kavics (felső pannon) iszapos agyag homok iszapos agyag iszapos homok iszapos agyag kavicsos homok (miocén) iszapos agyag iszapos homok iszapos agyag iszapos homok iszapos agyag szürke agyag iszapos agyag iszapos homok iszapos agyag iszapos homok iszapos agyag homok iszapos agyag iszapos homok iszapos agyag homok iszapos agyag szürke agyag homok meszes agyag homok iszapos agyag iszapos homok iszapos agyag iszapos homok

B35 Szűrő: 172-176 Agyag: 52,25/100m 72,25/200m

B36 Szűrő: 127,4-132,9 135,5-138 Agyag: 19,75/100m 29,75/170m

B37 Szűrő: 127,1-129,9 134,5-142,1 Agyag: 22/100m 57,6/170m

B42 Szűrő: 129-132 135-141 Agyag: 19,83/100m 28,4/156m

B43 Szűrő: 339-349 Agyag: 86/100m 186/200m

143 148 153,8 160 162,4 163 164,2 0 1 10 13 25 47 50 77 87,5 89,5 114 136 144 162 176 178 180 206 210 219 222,5 0 0,5 12,5 19 29 36 46 52 58 61 69,5 75,5 80,5 98 101 121 138 145 148 152 0 0,5 12 18 23 29 39 43 55 67,5 71 74 75 78 126,5 143 0 0,5 12 16 17,5 18 23 29 34 39 43 55 67,5 71 74 75 78 128,7 130 132 134 137,9 143,2 145,9 148,4 0 0,5 2 3 4 14 22 65 310 327,5 339,5 348

148 153,8 160 162,4 163 164,2 170 1 10 13 25 47 50 77 87,5 89,5 114 136 144 162 176 178 180 206 210 219 222,5 250 0,5 12,5 19 29 36 46 52 58 61 69,5 75,5 80,5 98 101 121 138 145 148 152 170 0,5 12 18 23 29 39 43 55 67,5 71 74 75 78 126,5 143 170 0,5 12 16 17,5 18 23 29 34 39 43 55 67,5 71 74 75 78 128,7 130 132 134 137,9 143,2 145,9 148,4 156 0,5 2 3 4 14 22 65 310 327,5 339,5 348 373,4

iszapos agyag homok iszapos agyag iszapos homok homok agyag homok talaj (holocén) homokkő (pannóniai) mészkő (miocén) iszapos agyag mészkő, agyag homok homokkő, iszapos agyag agyag, iszapos homok iszapos homok iszapos agyag iszapos homok homok, iszapos agyag iszapos homok kavics iszapos agyag kavics kavicsos iszapos homokkő iszapos agyag kavicsos homok agyag homok feltalaj (holocén) kavicsos homok (pleisztocén) kavics agyagos homok, homokos agyag (felső pannon) homok agyagos homok, homokos agyag homok agyagos homok, homokos agyag homok homokos aleurit, agyag homok (miocén – szarmata) homokos aleurit, agyag agyagos homok homok homokos aleurit, agyag homok agyagos homok homokos aleurit homok homokos aleurit feltalaj (holocén) kavicsos homok (pleisztocén) kavics homok (felső pannon) homokos agyag homok agyag agyagos homok homok homokos aleurit (miocén – szarmata) homok agyag homok homokos aleurit, agyag homok homokos aleurit, agyag, agyagos homok feltalaj (holocén) kavicsos homok (pleisztocén) kavics (felső pannon) agyag kavics homok homokos agyag agyagos homok homok agyag agyagos homok homok homokos aleurit (miocén – szarmata) homok agyag homok homokos aleurit, agyag, homok homok agyag, aleurit homok homokos aleurit homok aleurit, homokos aleurit homok agyag feltöltés (holocén) homokos meszes lösz meszes lösz homok kavics, homokos kavics aktív agyag (miocén – eggenburgi) agyag, homokos agyag meszes aleuritos agyagmárga (oligocén) meszes márga (eocén – oligocén) repedezett mészkőbreccsa (felső eocén) repedezett mészkőbreccsa repedezett mészkőbreccsa, mészkő

46

(IX.B43) X. kerület B17 Szűrő: 120-145 Agyag: 16.2/100m 35/158m

B25 Szűrő: Agyag: 10,8/100m 60,1/176m

B27 Szűrő: Agyag: 25,3/100m 81,4/171,5m

B51a Szűrő: Agyag: 29,5/100m 75,07/200m

B54

373,4 -tól [m] 0 20 27,6 32,1 36,4 40,3 42,7 60,9 75 82 85,5 92 105,5 108,4 112,8 124,5 129 131 132,5 135 146,8 154,6 157,6 0 1,4 1,6 10,6 10,8 27 28,6 32,7 53,8 57,4 61,5 65,3 69,6 96 101 110 114,5 120,7 126,5 165,5 168,8 0 4,1 10,5 10,9 51,7 54,2 60,4 70 73,8 82,1 85,6 95,1 97 100,1 107,2 107,8 109,9 112 118,8 119,4 120,6 121 122,4 123,9 128 155,3 153,7 164,2 165,2 168,6 171 0 10,55 26,6 97,1 103,7 138,73 154,7 156,85

374 -ig [m] 20 27,6 32,1 36,4 40,3 42,7 60,9 75 82 85,5 92 105,5 108,4 112,8 124,5 129 131 132,5 135 146,8 154,6 157,6 190 1,4 1,6 10,6 10,8 27 28,6 32,7 53,8 57,4 61,5 65,3 69,6 96 101 110 114,5 120,7 126,5 165,5 168,8 175,9 4,1 10,5 10,9 51,7 54,2 60,4 70 73,8 82,1 85,6 95,1 97 100,1 107,2 107,8 109,9 112 118,8 119,4 120,6 121 122,4 123,9 128 155,3 153,7 164,2 165,2 168,6 171 171,5 10,55 26,6 97,1 103,7 138,73 154,7 156,85 159,85

dolomit (triász – karni) Kőzet mészkő kő márga agyag agyag kő mészkő kő kő homokkő homok agyag homok homok agyagos homok homok homok kavics agyag agyagos homok homokos agyag agyag n.a. humusz humusz agyag agyag mészkő agyag mészkő mészkő homokos kavics kavics mészkő mészkő homokos kavics durva mészköves kavics aprókavics agyag kavics konglomerát agyag agyag kavics konglomerát homokkő iszap iszap iszap mésztufa mésztufa agyag márgás agyag konglomerát homokkő mésztufa márgás agyag konglomerát homokkő agyag agyag homokkő konglomerát agyag homokkő durvaszemű konglomerát finomszemű konglomerát durvaszemű konglomerát homokkő homok homokos agyag homok agyag homok agyag konglomerát agyag sárga homokos agyag kék agyag fehér mészkő szürke homokos agyag szürke mészkő szürke homokos agyag homokkő kaviccsal szürke homokos agyag

159,85 166,21 170,7 176,37 177 178,96 184 187,7 188,32 191,97 193,1 197,7 199,71 204,08 204,08 0

166,21 170,7 176,37 177 178,96 184 187,7 188,32 191,97 193,1 197,7 199,71 201 204,08 214,45 2,4

kemény, szürke homokkő szürke homokos agyag tapadó kék agyag kavics, kővel vegyes szürke agyag finom homokkal homokos agyag sok kaviccsal szürke homokos agyag zöld tapadós agyag homokkő kaviccsal szürke homokos agyag homokkő kisszemű kaviccsal homokkő homokos agyag homok finom kaviccsal világosszürke homokos agyag n.a.

Szűrő: 194,2-195,4 212,4-214 281,1-283,6 284,6-288,3 296,5-301,1 314-320 320,9-321,8 Agyag: 6,1/100m 15,9/200m

B63 Szűrő: 408-412,5 454-460,1 602-640,1 Agyag: 50,55/100m 150,55/200m

B81 Szűrő: 104,9-146,7 Agyag: 0/100m 42/200m

2,4 3 4,5 5,8 12,4 14,6 22 30,75 34,6 49,3 50,6 56,7 61,5 63,8 68 89,5 90 91,7 100 112 124 138 149,6 161,5 162 164,5 171 180,3 182 183,3 188 189 194,2 195,4 202 204,3 206,5 212,4 214 218,5 223,3 224,9 232,6 233,45 235,4 236,6 250 260,5 270 281,1 283,6 284,6 288,3 290,7 291,8 293,7 295 296,5 301,1 314 318 320 320,9 321,8 330 351,2 351,6 353 379 0 20,5 24,85 37,75 64,9 73,2 82,8 89,5 110 120 130 140 170 190 200 210

3 4,5 5,8 12,4 14,6 22 30,75 34,6 49,3 50,6 56,7 61,5 63,8 68 89,5 90 91,7 100 112 124 138 149,6 161,5 162 164,5 171 180,3 182 183,3 188 189 194,2 195,4 202 204,3 206,5 212,4 214 218,5 223,3 224,9 232,6 233,45 235,4 236,6 250 260,5 270 281,1 283,6 284,6 288,3 290,7 291,8 293,7 295 296,5 301,1 314 318 320 320,9 321,8 330 351,2 351,6 353 379 397 20,5 24,85 37,75 64,9 73,2 82,8 89,5 110 120 130 140 170 190 200 210 290

290 305 352 460 540 566 690 700 0 0,6 2,8 8,8 33,8 38,8 53,8 58,8

305 352 460 540 566 690 700 701 0,6 2,8 8,8 33,8 38,8 53,8 58,8 83,8

aprószemű homok homokos kavics kavics homok (levantei) márga (pannon) homok homok homok homok homok homokos agyagmárga homokos mészkő mészmárga homokos mészkő mészmárga homokos mészkő mészmárga homokos mészkő homokos mészkő homokos mészkő kemény mészkő homokos mészkő homokos mészkő homokos mészmárga kvarchomok aprókavicsos homok, homokos mészkő homokos mészkő homokos mészkő, mészkő aprókavics meszes homokkő mészkő, mészmárga meszes agyag finomszemű homok homokos agyagmárga meszes homokkő mészmárga homokos mészmárga kavics meszes homokkő meszes homokkő durvaszemcsés homok meszes homokkő meszes homokkő meszes homokkő meszes homokkő meszes homok meszes homok homokos agyag homokos agyag homok agyagos meszes homokkő aprószemű homok agyagos meszes homokkő finomszemcsés homok agyagos meszes homokkő homok agyagos meszes homokkő homok agyagos meszes homokkő homok homok meszes, agyagos homokkő homokkő homokos agyag homokos agyag agyagos homokkő meszes homok agyag homokos agyag aprószemű homok (holocén-pleisztocén) aprószemű kavics homokos agyag (miocén-szarmata) homokos agyag homok homok homok homokos agyag agyag agyag homokos agyag homokos agyag agyag homokos agyag meszes agyag kötött meszes agyag finomhomokos meszes kötött agyag (miocéntortonai) homokos agyag homokos aprókavics meszes, keményen kötött agyag agyag laza homokos aprókavics n.a. homokos agyag feltöltés (holocén-pleisztocén) homok (miocén) márga laza szerkezetű mészkő agyagos mészkő durvaszemcsés mészkő mészkő durvaszemcsés mészkő

47

(X.B81)

B88 Szűrő: Agyag: 54/100m 134/200m

B94 Szűrő: 44-48,7 54,2-57,4 62,6-71,2 Agyag: 40,6/76m

B97 Szűrő: 96,2-101,9 Agyag: 54,7/100m 101,7/200m

B98 Szűrő: 1,5-95,2? 125,1-170? Agyag: 54,6/100m 106,6/170m

B99 Szűrő: Agyag: 82/100m

83,8 112,3 117,3 122,3 150 192 0 25 51 75 97 129 149 258 290 373 439

112,3 117,3 122,3 150 192 200 25 51 75 97 129 149 258 290 373 439 460

460 520 620 644 669 803 897 900 1095 1230 1333,5 1395 1442 1447 1570 1588 1612 1620 1623,5 1670 1703 0 2 7 11 23,6 26 28 31 34 38 45,6 48,6 54,4 56,4 62 72 0 0,5 15 17,5 26 28 31 33 35 45 54 57 66 84,2 100 114,5 124 134 177,5 0 4 15 37 41 48,8 55,4 62,2 69 75,4 80,8 85,6 92 94,8 98,8 101 118 122,2 131,2 142 0 0,8 19 22,4 26 40 43 51 57

520 620 644 669 803 897 900 1095 1230 1333,5 1395 1442 1447 1570 1585 1612 1620 1623,5 1670 1703 1888 2 7 11 23,6 26 28 31 34 38 45,6 48,6 54,4 56,4 62 72 76 0,5 15 17,5 26 28 31 33 35 45 54 57 66 84,2 100 114,5 124 134 177,5 200 4 15 37 41 48,8 55,4 62,2 69 75,4 80,8 85,6 92 94,8 98,8 101 118 122,2 131,2 142 170 0,8 19 22,4 26 40 43 51 57 76

finomszemcsés mészkő agyagos mészkő mészkő homokos riolittufa homokos agyag homokos riolittufa agyag, kavicsos agyag (holocén) iszapos agyag (miocén) agyagos iszap homokkő iszapos agyag homokkő agyag, kőzettörmelékes agyag iszapos homokos agyag agyag meszes homokcsíkos agyag márgás homokcsíkos agyag homokkőpados agyag, agyagmárga (felső oligocén) homokkőpados agyag, agyagmárga, márga agyag iszapos homok agyag (középső oligocén) agyag tufás agyag agyag márgás agyag márgás agyag (alsó oligocén) márgás agyag mészmárga, mészkő, breccsa (eocén) mészmárga, mészkő mészmárga, mészkő mészkő, mészmárga mészkő, mészmárga agyagos kőzettörmelék kőzettörmelék, konglomerátum (triász) dolomitos mészkő szaruköves mészkő szaruköves mészkő, mészmárga finomszemcsés homok (holocén-pleisztocén) iszapos homok (pleisztocén-pliocén) finomszemcsés homok iszapos agyag (miocén) iszapos homok iszapos agyag iszapos homok iszapos agyag iszapos homok iszapos agyag homok iszapos agyag kavics iszapos agyag homokos kavics agyag feltalaj (holocén) iszapos agyag (pleisztocén) kavics (3-15 cm) homok meszes agyag (miocén-szarmata) meszes agyag képlékeny, meszes agyag meszes agyag meszes agyag homok agyag homok, agyagcsíkokkal iszapos agyag finomszemcsés homok iszapos agyag homok agyag mésziszap kaviccsal meszes agyag feltöltés (holocén) iszapos agyag (pleisztocén-pliocén) iszapos agyag/ iszapos homok homok (miocén) iszapos agyag iszapos, tufás homok tufás agyag agyag iszapos agyag tufás homok iszapos agyag homokos riolittufa agyagos tufa homokos riolittufa agyagos riolittufa homokos riolittufa iszapos agyag agyag iszapos agyag agyag feltöltés (holocén) agyag (pleisztocén-pliocén) homok iszapos agyagmárga (miocén) iszapos agyagmárga homok iszapos agyagmárga iszapos agyagmárga tufás agyag

B100 Szűrő: 95,5-101 101,7-104 Agyag: 40,2/100m

B104 Szűrő: 365,7-375,8 390,7-399,8 410,3-418,8 Agyag: 60/100m 123/200m

B105 Szűrő: 80-109 Agyag: 9,5/100m 41,5/200m

B109 Szűrő: 175-200 Agyag: 18,7/100m 48,8/200m

B112 Szűrő: 107,5-120,5 135-141,5 152,5-157,5 167,5-171,5 174,5-180,2 Agyag: 27,75/100m 70,65/190m

B114 Szűrő: 122-149

76 80 84,4 93,6 101 100 0 0,8 5 7 26 60 77 80 106,4 0 2,6

80 84,4 93,6 101 109,2 126 0,8 5 7 26 60 77 80 106,4 113 2,6 20

tufás agyag riolittufa tufás agyag riolittufa riolittufa iszapos agyag feltalaj (holocén-pleisztocén) iszapos agyag (felső pannóniai) homok iszapos agyag agyagmárga (miocén) tufás agyag tufás homok homokos tufa iszapos agyag agyag (holocén-pleisztocén) iszapos agyag

20 35 65 90 110 115 125 155,4 165,8 174 181,8 185,4 205 210 212 222,6 243,4 250 252 277 278 284 288 307 311 325 342 347 354 364 375 389,4 400 410 419,4 424 440,4 453 0 6,5 30 60 82 86 95,5 115 128 136 151 154,2 177,5 190,3 199 0 1 8 12 23,5 41 45 56 120 167 191 0 2 8,5 57,5 100 107,5 121 125 135,5 141,5 153,8 158,8 162 167 170,8 174,8 180,2 0 1,8 8,5 29

35 65 90 110 115 125 155,4 165,8 174 181,8 185,4 205 210 212 222,6 243,4 250 252 277 278 284 288 307 311 325 342 347 354 364 375 389,4 400 410 419,4 424 440,4 453 537 6,5 30 60 82 86 95,5 115 128 136 151 154,2 177,5 190,3 199 200,4 1 8 12 23,5 41 45 56 120 167 191 208 2 8,5 57,5 100 107,5 121 125 135,5 141,5 153,8 158,8 162 167 170,8 174,8 180,2 190 1,8 8,5 29 50

szögletes kavics tufás agyag (miocén) tufás homok riolittufás agyag homok riolittufás agyag agyag iszapos homokos agyag agyag kavicsos agyag iszapos agyag homok homok homokkő homok iszapos agyag homok homokkő homok homokkő homok iszapos agyag homok iszapos agyag homok iszapos homok, iszapos agyag agyag homok iszapos agyag homok iszapos agyag homok iszapos agyag, iszapos homok homok iszapos homok iszapos agyag tufás homok iszapos agyag, iszapos agyagmárga (oligocén) homok (holocén-pleisztocén) homokos mészkő (miocén-felsőbádeni) homokos, tufás mészkő homokos, kavicsos mészkő kavicsos homok homokos agyag homok, kavicsos homok, tufás homokkő homokos aleurit homok homokos aleurit homok bentonitos tufás agyag bontott tufa bentonitos tufás agyag dácittufa feltalaj (holocén) murva (pleisztocén) agyag homokos kavics (felső pannon) agyagos homok homok agyagos homok kőzetlisztes agyag, homokos aleurit, agyagos homok

kőzetlisztes agyag, homokos aleurit lazán összeálló homok (miocén) homokkő feltöltés (holocén-pleisztocén) homokos agyag mészkő (miocén-tortonai) homokos agyag, agyagos homok homokos agyag homok kőzetlisztes agyag homokos agyag, agyagos homok homok homokos agyag, agyagos homok homok homokos agyag kőzetlisztes agyag homok homokos agyag, agyagos homok homok homokos agyag feltalaj (holocén-pleisztocén) agyag, homokos agyag (pleisztocén) laza, homokos mészkő (miocén) laza szerkezetű mészkő

48

(X.B114) Agyag: 6,7/100m 49,65/190m

B117 Szűrő: 3,5-6,5 Agyag: 0/11,5m B119 Szűrő: 51-55 63-66 74-78 Agyag: 13,5/79m

B120 Szűrő: 1-5,4 Agyag: 0,7/6m B125 Szűrő: 2-6,6

B127 Szűrő: 3,1-7,1 Agyag: 0/7,5m B134 Szűrő: 26-29 Agyag: 0/30m B135 Szűrő: 26-29 Agyag: 0,5/30m

B149 Szűrő: 11-13 Agyag: 3/14m

B150 Szűrő: 26-29 Agyag: 16,6/30m

B151 Szűrő: 64-70 74-78 Agyag: 0/80m

B152 Szűrő: 26-29 Agyag: 0/30m B153 Szűrő: 80-90 Agyag: 24,5/100m

B155 Szűrő: 52-65

50 60 78 108 116,3 119 122 140 148 150 156,2 176 0 0,8 3,5 6,5 0 3 51 53 55,8 63,6 66,4 69,8 72,5 74,8 78 0 0,2 2 5,2 0 0,2 2,1 3,5 5 0 0,7 4,2 0 1,2 1,7

60 78 108 116,3 119 122 140 148 150 156,2 176 190 0,8 3,5 6,5 11,5 3 51 53 55,8 63,6 66,4 69,8 72,5 74,8 78 79 0,2 2 5,2 5,9 0,2 2,1 3,5 5 6,6 0,7 4,2 7,5 1,2 1,7 18,2

18,2 0 0,3 6 15,7 16 29,5 0 1 2,5 5 7 9 11 13 0 2 3 8 13,4 16,5 24 0 8 11,8 33,6 37 38 43,7 50,6 53 55,5 57 64,6 69 75,6 77,4 0 8 11,8 0 1,5 7 31,5 35,2 38,7 44,8 49,6 55,7 59,8 70,4 72,4 75,4 77,8 80,4 95,5 0 1 4

30 0,3 6 15,7 16 29,5 30 1 2,5 5 7 9 11 13 14 2 3 8 13,4 16,5 24 30 8 11,8 33,6 37 38 43,7 50,6 53 55,5 57 64,6 69 75,6 77,4 80,5 8 11,8 30 1,5 7 31,5 35,2 38,7 44,8 49,6 55,7 59,8 70,4 72,4 75,4 77,8 80,4 95,5 99 1 4 11,1

törmelékes laza mészkő mészkő törmelékes laza mészkő agyagos homok, homokos agyag homok homokos agyag homok agyagos homok, homok kőzetlisztes agyag kőzetlisztes homok kőzetlisztes agyag, homokos agyag agyag, kőzetlisztes agyag feltöltés (quarter) homok homokos kavics agyagos kőzetliszt (felső pannóniai) feltalaj (quarter) törmelékes mészkő (középső miocén-bádeni) repedezett mészkő agyagos tufa aleuritos agyag agyagos homok, kőzettörmelék agyag, aleuritos agyag agyagos homok, kőzettörmelék agyag, aleuritos agyag tufás homok dácittufa beton (holocén) feltöltés kavicsos homok (pleisztocén) agyag (felső pannóniai) beton (holocén) feltöltés homok (pleisztocén) homok agyag (felső pannóniai) feltalaj (holocén) homok (pleisztocén) kavicsos homok feltöltés - építési törmelék (holocén) kavicsos, homokos feltöltés - kommunális hulladékkal

Agyag: 3,1/70m

B156 Szűrő: 52-68 72-76 80-88 92-96 Agyag: 30,75/100m B157 Szűrő: 64-70 76-100 Agyag: 17,15/100m

Gyömrői út 105. Szűrő: 3,6-7,6 Agyag: 3,7/24m

Száva u. 5-7. Szűrő: 2,2-7 Agyag: 3,2/17,7m

feltöltés - kavics, homok, építési törmelék összeálló agyagos hulladékkal

feltöltés

-

kommunális

feltalaj (holocén) építési törmelék feltöltés építési törmelék, kommunális hulladék feltöltés kötött, agyagos kommunális hulladék lazán összeálló kavicsos homok, kommunális hulladék

agyag, kőzetlisztes agyag (miocén) építési törmelék feltöltés (quarter) építési törmelékes feltöltés agyagos kőzetliszt kőzetlisztes agyag kőzetliszt agyagos aleurit (felső pannóniai) homokos kőzetliszt kőzetlisztes agyag gyengén humuszos feltöltés (holocén) kavicsos, homokos, építési törmelékes feltöltés lazán összeálló kavicsos kommunális hulladék agyagos kőzetliszt (pleisztocén) kőzetlisztes agyag (miocén) agyag, kőzetlisztes agyag agyag osztályozatlan kavics feltöltés (quarter) homokos aleurit aleurit (miocén-szarmata) homokos márga (miocén) homok mészmárga mészkő, márgás mészkő repedezett mészkő márgás mészkő repedezett mészkő mészkő repedezett mészkő márgás mészkő repedezett mészkő márgás mészkő osztályozatlan kavics feltöltés (quarter) homokos aleurit aleurit (miocén) feltöltés (quarter) agyagos kőzetliszt agyag, kőzetlisztes agyag (miocén-szarmata) homokos mészkő, mészhomokkő (miocén-bádeni)

törmelékes mészkő homokos mészkő törmelékes mészkő homokos mészkő repedezett mészkő homokos mészkő repedezett mészkő homokos mészkő törmelékes mészkő agyagos, törmelékes mészkő repedezett mészkő homokos mészkő kavicsos agyag (quarter) kőzetliszt aleurit, homokos aleurit

Keresztúri út 116. Szűrő: 13,4-23,8 Agyag: 19,25/61m

Mezőg. Kiállítás 52.sz.kút Szűrő: 3,9-10,9 Agyag: 4,7/11m Mezőg. Kiállítás 48.sz.kút Szűrő: 4,6-9,5 Agyag: 4,8/10m

Mezőg. Kiállítás 49.sz.kút Szűrő: 3,6-7,8 Agyag: 1,68/8,3m

Metró Kispesti vá. Szűrő: 3-9 Agyag: 4/10m

XVII. ker. B45 Szűrő: 77,2-89,2 Agyag: 16,1/100m

11,1 13,2 28,2 34,4 38,4 41,9 51,7 65,2 69 0 1,5 35 44,2 47,2 76 78,4 86 0 3 8,1 32,6 41,7 43,8 65 90,7 95,1 0 1,3 7,6 8 9 15,6 15,8 17,8 18,7 20,8 0 0,5 1,4 1,8 2,2 4,9

13,2 28,2 34,4 38,4 41,9 51,7 65,2 69 82 1,5 35 44,2 47,2 76 78,4 86 100 3 8,1 32,6 41,7 43,8 65 90,7 95,1 100 1,3 7,6 8 9 15,6 15,8 17,8 18,7 20,8 24,2 0,5 1,4 1,8 2,2 4,9 5,9

agyag (miocén) aleurit aleuritos homok aleurit, homokos aleurit homok aleuritos homok homok homokos aleurit aleurit, agyagos aleurit

5,9 7 8,8 9,8 11,8 13,6 16,5 0 1 4 5,8 8 10,8 13,2 24,6 25,6 26,8 29,4 38,2 0 2,5 4,2 6,6 0 0,9 3 4,8 7 0 1,2 3 3,2 4,2 6,6 0 0,7 3,9 4,3 7,3 8,3 9,3 -tól [m] 0 1,6 4,8 16,2 17,4 20,6 22 36 38 40,2 41,6 42,2 43,4 49,8 51,4 57,5 58,6

7 8,8 9,8 11,8 13,6 16,5 17,7 1 4 5,8 8 10,8 13,2 24,6 25,6 26,8 29,4 38,2 61,3 2,5 4,2 6,6 11,3 0,9 3 4,8 7 10 1,2 3 3,2 4,2 6,6 8,28 0,7 3,9 4,3 7,3 8,3 9,3 10 -ig [m] 1,6 4,8 16,2 17,4 20,6 22 36 38 40,2 41,6 42,2 43,4 49,8 51,4 57,5 58,6 63,2

görgeteges homokos kavics aleurit homokos agyag aleurit aleuritos agyag aleuritos finomhomok aleurit humuszos feltalaj (holocén) homokkő (pleisztocén) homokos kavics agyag (felső pannóniai) iszapos homok agyag homok agyag homok iszapos agyag homok iszapos agyag, homokos iszap humuszos feltalaj homok kavics agyag feltalaj homok agyag kavics agyag feltalaj törmelék feltöltéssel homok (holocén) mészkonkréció (pleisztocén) homok kavics agyag ? iszapos homok homoklisztes iszap szürke kövér és közepes agyag szürke homok sovány agyag iszapos homokliszt Kőzet homok kavics homok agyag homok agyag homok agyag homok iszapos agyag homok iszapos agyag homok iszapos homok homok iszapos agyag homok

agyagos homok feltöltéssel keveredve (hol.-plei.) agyagos homok, homokos aleuritos agyag (miocén)

agyagmárga, meszes márga konglomerát (miocén-szarmata) mészkő agyagmárga mészkő agyagmárga, mészkőtörmelék agyagos homok feltöltéssel keveredve (hol.-plei.)

agyagos kőzetliszt (miocén) agyagos homok, homokos aleuritos agyag törmelékes mészkő (miocén-szarmata) márgás mészkő mészkő törmelékes mészkő mészkő agyagmárga salak feltöltés (holocén-pleisztocén) homok (pleisztocén) agyag homok iszapos homok tufa homok agyag homok agyag feltalaj (holocén) homok (pleisztocén) agyag aleurit homokos kavics kavics

49

(XVII.B45)

B55 Szűrő: 15,5-20,5 91,6-86,6 Agyag: 79,9/100m

B61 Szűrő: 70-84 Agyag: 6,1/90m

B73 Szűrő: 51-66 Agyag: 25,6/76m

XVIII. kerület B3 Szűrő: 130 méternél Agyag: 62,5/100m 107,6/200m

B6 Szűrő: 150-158 Agyag: 64,7/100m 67,5/155m

63,2 64,6 65,6 68 78 81,8 83,4 85 88,4 90 92,6 94,3 104 0 0,4 6,4 7,1 15,2 17,8 72 81,6 98,5 0 0,4 1,2 5,6 6,4 8,7 11 15 17,6 19,6 21,6 41,5 44,6 46,2 49 49,5 61,7 64 68 70 72 73 76 84 0 1 1,5 3,8 5,4 7,3 22,3 29 30 35 38,6 39,4 49,5 51 72 -tól [m] 0 3,8 9,3 10,5 22,3 51,5 54,8 63 106,4 129,5 130,6 138,3 140,3 158,4 165,15 166,3 172,75 176,5 182,4 186,75 201,25 207,45 257,8 269,25 327,1 378,4 0 0,7 4 21 23 31 37 44 61 78 93,7 95 99,5 111 122

64,6 65,6 68 78 81,8 83,4 85 88,4 90 92,6 94,3 104 130 0,4 6,4 7,1 15,2 17,8 72 81,6 98,5 105,5 0,4 1,2 5,6 6,4 8,7 11 15 17,6 19,6 21,6 41,5 44,6 46,2 49 49,5 61,7 64 68 70 72 73 76 84 90 1 1,5 3,8 5,4 7,3 22,3 29 30 35 38,6 39,4 49,5 51 72 76 -ig [m] 3,8 9,3 10,5 22,3 51,5 54,8 63 106,4 129,5 130,6 138,3 140,3 158,4 165,15 166,3 172,75 176,5 182,4 186,75 201,25 207,45 257,8 269,25 327,1 378,4 399,5 0,7 4 21 23 31 37 44 61 78 93,7 95 99,5 111 122 137,6

iszapos homok homok iszapos agyag homok iszapos agyag homok iszapos homok homok iszapos agyag homok iszapos homok homok iszapos agyag feltalaj (holocén) homok (pleisztocén) agyagmárga (felső pannon) meszes iszapos agyag meszes homok meszes iszapos agyag iszapos homok meszes agyag homokkő (miocén) meszes feltalaj j (holocén) meszes homok (pleisztocén) homokos kavics homokos kavics homok meszes iszap (felső pannon) homok meszes iszap homok meszes iszap homok iszap iszapos homok meszes iszap iszapos agyag homok agyagos iszap homok meszes iszap meszes iszapos homok iszap meszes iszapos homok homok meszes agyag talaj (holocén) kavicsos homok (pleisztocén) sárga agyag agyagos homok szürke agyag homokos kavics homok kőzetlisztes homok (felső pannon) meszes kőzetlisztes agyag homok homokos agyag meszes kőzetlisztes agyag, meszes agyag zöldesszürke agyag homok kőzetlisztes agyag, agyag Kőzet salak kavicsos agyag kavics szürke agyag agyagos homok (nyomokban szén) kemény homok szürke agyag homokos szürke agyag kemény mészkő kemény homokkő kavics szürke agyag agyagos homok agyag kemény homokkő zöldes agyag kemény homokkő puha agyag tufás agyag homokos agyag kemény homok homokos agyag homokkő homokos agyag homok homokos agyag feltalaj homok agyag iszapos homok meszes agyag meszes iszapos homok iszapos agyag iszapos agyag meszes iszapos homok agyag meszes iszapos homok iszapos homok homok homok mészkőpad

B9 Szűrő: 65-66 Agyag: 49,5/90,5m

B10 Szűrő: 66,3-67,8 Agyag: 55,32/84m

B11 Szűrő: 166,1-167,1 172,1-173,4 183,3-186,5 192,5-193,3 194,1-194,75 196,6-199,2 201,1-203 205,1-206,3 207-208 223,4-223,8 236,2-236,8 239,6-240,1 269,3-272,45 Agyag: 82,93/100m 165,22/200m

137,6 152 0 0,9 3,7 4,3 5 6,5 8,25 8,5 11 12 17 20,5 21,8 30,5 31,5 32,7 33 35 36,5 39,7 41 41,5 44,5 44,7 46,5 50,25 56 57,5 65,7 66,9 72,8 73,5 76 76,3 83,2 85,7 85,8 86,1 0 0,3 1,3 4,25 5,27 10,1 10,4 12,6 13 15 17 17,4 18,6 18,8 20 22,7 23,7 29,3 34,4 39,7 43,9 45 45,9 46,5 51,2 53,2 54 56,25 58,8 64,8 65,5 66,3 66,8 67,7 72,7 74,6 75 81 83,5 0 1,3 5,27 17 17,4 22,7 23,7 45 45,9 56,25 58,8 66,3 72,7 81,55 82,1 83,74 119,7 126,6 147,8 149,1 166,1 167,1 172,12 173,45

152 154,8 0,9 3,7 4,3 5 6,5 8,25 8,5 11 12 17 20,5 21,8 30,5 31,5 32,7 33 35 36,5 39,7 41 41,5 44,5 44,7 46,5 50,25 56 57,5 65,7 66,9 72,8 73,5 76 76,3 83,2 85,7 85,8 86,1 90,45 0,3 1,3 4,25 5,27 10,1 10,4 12,6 13 15 17 17,4 18,6 18,8 20 22,7 23,7 29,3 34,4 39,7 43,9 45 45,9 46,5 51,2 53,2 54 56,25 58,8 64,8 65,5 66,3 66,8 67,7 72,7 74,6 75 81 83,5 83,74 1,3 5,27 17 17,4 22,7 23,7 45 45,9 56,25 58,8 66,3 72,7 81,55 82,1 83,74 119,7 126,6 147,8 149,1 166,1 167,1 172,12 173,45 180,5

homok agyag feltöltés homok kavics iszap iszapos agyag iszap lignit iszap sötétbarna agyag homokos iszap kemény iszapos agyag homokos iszap kemény szürke agyag agyagos homok iszapos homok homokos agyag kemény szürke agyag homokos iszap iszapos homok iszapos agyag homokos iszap iszapos agyag kemény agyag iszapos szürke agyag kemény agyag homokos iszap iszapos agyag kemény szürke agyag homokos iszap finom homok szürke mészkő kemény iszapos agyag szürke mészkő kemény iszapos agyag homokos iszap szürke agyag mészkő szürke agyag töltés fekete homok szürke homok kavics, kő, homok szürke iszap, agyag kemény barna agyag iszapos agyag szürke agyag homokkő, iszapos agyag szürke agyag iszapos futóhomok kemény iszapos agyag homokos iszap sötét agyag szürke iszapos agyag kavicsos homok szürke iszapos agyag kemény szürke agyag iszapos finom homok szürke agyag szürke agyag szürke finom homok szürke iszapos agyag szürke agyag homokos iszap szürke iszapos agyag kemény szürke agyag finom homok kemény szürke agyag homokos agyag lignittel homokos agyag finom homok kavicsos durva homok kemény durva homok kemény szürke kő homokos agyag kemény szürke agyag szürke homok szürke agyag feltalaj homok agyag futóhomok agyag homok agyag homok agyag agyagos homok agyag homok agyag homok agyag agyag finom homok agyag homokkő agyag homok szürke agyag homok szürke agyag

50

(XVIII.B11)

B31 Szűrő: 189,5-192 221,3-224,4 238,5-242 Agyag: 65,9/100m 138,63/200m

B32 Szűrő: 56,3-74,3 Agyag: 21,35/76m

B35 Szűrő: 40,5-48,5 61-66,7

180,5 183,35 186,5 192,5 193,28 194,1 194,75 196,6 199,2 201,1 203 205,1 206,3 207,2 208,7 223,4 223,8 236,8 239,6 240,1 269,3 272,45 0 1,5 2,5 2,9 3,05 4,2 10,9 12 13 13,5 14 14,7 16 17,6 18 18,6 19,8 21,3 22 28,5 29,23 29,7 31,8 33,64 34,8 35,2 44,9 49,3 52,3 52,4 62,98 63,5 69 73,2 73,3 82,5 86,9 88,7 97,3 98,5 100,51 102,46 109,74 113 125 127,18 144,25 151,25 189,5 190,2 191,38 191,58 217,17 223 224,5 225,6 235,8 239,3 241 0 16,5 19,2 28,2 30,3 34,9 37,6 39,8 41,3 41,9 44,2 46,2 46,8 49,2 49,9 55,65 56,1 0 0,7 2,2 7,4 8,2

183,35 186,5 192,5 193,28 194,1 194,75 196,6 199,2 201,1 203 205,1 206,3 207,2 208,7 223,4 223,8 236,8 239,6 240,1 269,3 272,45 275 1,5 2,5 2,9 3,05 4,2 10,9 12 13 13,5 14 14,7 16 17,6 18 18,6 19,8 21,3 22 28,5 29,23 29,7 31,8 33,64 34,8 35,2 44,9 49,3 52,3 52,4 62,98 63,5 69 73,2 73,3 82,5 86,9 88,7 97,3 98,5 100,51 102,46 109,74 113 125 127,18 144,25 151,25 189,5 190,2 191,38 191,58 217,17 223 224,5 225,6 235,8 239,3 241 247,76 16,5 19,2 28,2 30,3 34,9 37,6 39,8 41,3 41,9 44,2 46,2 46,8 49,2 49,9 55,65 56,1 76,3 0,7 2,2 7,4 8,2 12,25

szürke agyag kavicsos homok szürke agyag kavicsos homok szürke agyag kavicsos homok szürke agyag kavicsos homok szürke agyag aprókavics szürke agyag kavicsos homok agyag homok agyag homok agyag agyag homok agyag homok agyag feltöltés homok agyagos kavics meszes agyag kavics kavics sárga agyag iszapos sárga agyag agyag puha sárga homokos agyag kemény szürke agyag puha sárgásszürke agyag sárga homokos agyag agyagos homok fekete agyag homokos fekete agyag mészmárga sárga homok sárga agyag nagy kövekkel homokkő homokos kék agyag homokos agyag homokos kék agyag homokos szürke agyag homok agyagok agyagos homok kék agyag tufa agyag homokkő agyag homokos agyag homok szürke agyag iszapos homok kemény szürke agyag futóhomok homokos agyag futóhomok kemény sötét agyag homok tufás agyag homokos agyag homokkő homokos agyag homok kemény szürke agyag kőbetétekkel kavics homokkő barna agyag homokkő, konglomerátum finom homok durva homok szürke agyag sárga agyag homokkő, kemény mészkő durva homok fehér meszes agyag ? sárga homok szürke homok kék agyag szürke homok kék és fekete agyag kemény agyag agyagos homok kemény zöld agyag kemény köves agyag iszapos agyag kemény szürke agyag kemény agyag homokkő, agyag szürke agyag kemény homokkő szürke homok humusz homok szürke agyag homokos agyag sárga homok

78-80,8 Agyag: 44,69/85m

B71 Szűrő: Agyag: 53,25/100m 103,7/200m

B72 Vízadó: 290-326 Agyag: 51,65/100m 120,45/200m

B83 Szűrő: 123,6-131 135,7-168,8 Agyag: 76,4/100m

12,25 14,15 15,4 17,2 20,5 23,1 29 32,2 33,8 38,7 40,5 43,1 43,76 52,3 54,5 61 81 0 0,8 6,5 12,9 16,5 17,7 33,1 34,8 36,5 41 47,1 51,1 55,9 62,1 66,5 71,5 76,8 81,1 89,7 105,2 110,5 116,2 118,8 129,5 135,5 148,3 156,1 159,9 170,1 177,2 189,15 208,2 246,9 251,5 0 0,5 3 4,4 10 14,45 20 32,4 40,7 41,7 43,7 44 49,2 60 67 78,5 79,5 83,3 92,8 99,5 122,4 126,6 130,5 138 154 158 160,7 169,2 179,85 180,5 193 209 225 239 248 252,4 270 279,5 288,15 289,2 291 312,5 312,94 313,8 314,5 326 0 2 3,4 5,5 18,5 20,1

14,15 15,4 17,2 20,5 23,1 29 32,2 33,8 38,7 40,5 43,1 43,76 52,3 54,5 61 81 85 0,8 6,5 12,9 16,5 17,7 33,1 34,8 36,5 41 47,1 51,1 55,9 62,1 66,5 71,5 76,8 81,1 89,7 105,2 110,5 116,2 118,8 129,5 135,5 148,3 156,1 159,9 170,1 177,2 189,15 208,2 246,9 251,5 263,7 0,5 3 4,4 10 14,45 20 32,4 40,7 41,7 43,7 44 49,2 60 67 78,5 79,5 83,3 92,8 99,5 122,4 126,6 130,5 138 154 158 160,7 169,2 179,85 180,5 193 209 225 239 248 252,4 270 279,5 288,15 289,2 291 312,5 312,94 313,8 314,5 326 332 2 3,4 5,5 18,5 20,1 24,8

szürke homok szürke agyag szürke homok világosszürke agyag csigás agyag világosszürke agyag szürke agyag kemény agyag iszapos homok szürke agyag szürke homok márga szürke agyag iszap homokos szürke agyag finom homok kemény agyag föld kavicsos homok kavics agyag, iszapos kavics kemény sárga agyag kemény szürke agyag agyagos homok kemény szürke agyag agyagos szürke homok agyag, szürke homok szürke agyag iszapos szürke homok kemény szürke agyag agyagos szürke homok szürke homok kemény homokos szürke agyag kemény szürke agyag agyagos szürke homok homokos szürke agyag szénpalával szürke homok kemény szürke agyag szürke finom homok homokos szürke agyag szürke homok agyagos szürke homok szürke homok homokos szürke agyag szürke homok kemény szürke agyag szürke agyag homokos szürke agyag homoksávos szürke agyag kavicsos homok agyagos szürke homok talaj kavics sárga agyag meszes agyag agyag meszes homok kavics homok homokos agyag szürke agyag meszes homok homokos agyagmárga meszes homok homok meszes szürke agyag meszes homok homokos agyagmárga homokos agyagmárga homokos agyag homokos agyagmárga sötétbarna agyag agyagmárga homokos agyagmárga meszes agyagos homok szürke agyag mészmárga homokos agyagmárga homokos agyagmárga homokos agyagmárga agyagos homok homokos agyagmárga homok homokos agyagmárga homokos agyagmárga meszes homok homok agyagmárga homokos agyagmárga agyagmárga homokos aprókavics homokos kavics homokos mészmárga homokkő homokos aprókavics homok homokos agyagmárga homok kavicsos homok homokos agyag sárga agyag barna agyag szürke agyag

51

(XVIII.B83) 147,54/200m

B84 Szűrő: Agyag: 70,4/100m

K94 Szűrő: Agyag: 1,8/100m 42,3/200m

B108 Szűrő: 330-350 Agyag: 85/100m 138,2/200m

24,8 29 35 80,1 82,6 88,3 92,1 106,5 122,4 131,67 138,2 184,71 193,7 197,8 0 1,45 2,64 3,65 4,28 6,85 8,1 14 15,75 22,95 28,05 33,2 36,5 38,18 40,65 43,54 50,15 51,2 55,1 58,68 60,05 61,3 65,6 71,15 73,6 79,4 80,2 82,1 87,2 88,15 91,8 95,8 97,55 101 0 0,6 2,4 12,6 83,6 102 123 142 156,3 175,8 185,4 201,4 215,7 234,4 279 282,1 285 289,9 291,2 294,3 304,2 327,2 342 371 374,2 381,5 382,9 384 388,5 391,3 0 5 10 15 20 40 103,2 110 110,6 113,8 114,4 116,2 118 127 132,8 136 137 139,2 154 180 192 211,8 216 218 220

29 35 80,1 82,6 88,3 92,1 106,5 122,4 131,67 138,2 184,71 193,7 197,8 201,2 1,45 2,64 3,65 4,28 6,85 8,1 14 15,75 22,95 28,05 33,2 36,5 38,18 40,65 43,54 50,15 51,2 55,1 58,68 60,05 61,3 65,6 71,15 73,6 79,4 80,2 82,1 87,2 88,15 91,8 95,8 97,55 101 104,7 0,6 2,4 12,6 83,6 102 123 142 156,3 175,8 185,4 201,4 215,7 234,4 279 282,1 285 289,9 291,2 294,3 304,2 327,2 342 371 374,2 381,5 382,9 384 388,5 391,3 400,5 5 10 15 20 40 103,2 110 110,6 113,8 114,4 116,2 118 127 132,8 136 137 139,2 154 180 192 211,8 216 218 220 224,4

sárgásszürke agyag szürke homok szürke agyag szürke homok szürke agyag szürke homokkő agyagos szürke homok szürke agyag szürke finom homok szürke agyag szürke agyag szürke durva homok durva homok szürke agyag humusz homok agyagos homok homok szürke agyag iszapos homok szürke agyag barnás szürke agyag iszapos agyag kemény szürke agyag iszapos szürke agyag agyagos homok homok szürke agyag homok szürke agyag homokos agyag szürke agyag homokos agyag kemény agyag agyagos homok kemény szürke agyag homokos agyag homok kemény szürke agyag agyagkő kemény szürke agyag iszapos homok finom homok homokos szürke agyag agyagos homok szürke agyag finom homok szürke agyag feltalaj meszes homokos agyag kavicsos homok homok meszes agyagos homok meszes homokos agyag aprókavicsos homok aprókavicsos homok meszes szürke agyag meszes homok meszes agyagos homok meszes aprókavicsos homok meszes homok meszes homok meszes homok kavicsos homok meszes homokos agyag ? meszes agyagos homok meszes homok, meszes agyag meszes agyagos homok meszes szürke agyag meszes homokos agyag meszes aprókavicsos homok meszes homok meszes aprókavicsos homok meszes homok meszes aprókavicsos homok homok meszes aprókavicsos homok feltalaj (holocén) homokos kavics (pleisztocén) kavicsos homok sötétszürke agyag (pliocén) iszapos agyag meszes agyag (miocén) homok agyag homok szürke agyag iszapos homok agyag homok agyag homok agyag iszapos agyag homok iszapos agyag iszapos agyag homok agyag iszapos agyag agyag iszapos agyag

B109 Szűrő: 132,2-135,2 138,5-149,2 194,2-210 237-242 Agyag: 31,8/100m 33,6/200m

B111 Szűrő: 160-168 178-199,1 201-214 222-236,2 Agyag: 36,7/100m 69,2/200m

B112 Szűrő: 38,7-45,7 57-60 62-64 Agyag: 47,5/80m

B116

224,4 237,2 239 244,3 267,2 295 318,4 322,4 323,2 0 5 15 35 65 80 90 105 136,2 137,4 153,6 154,2 155,4 191,8 211 214,4 217,2 218 219,2 220 222,6 235,2 243 246 248,4 249,2 252,5 254 256,8 0 1,2 10 15 22 24,5 28,5 32,5 34,5 37 44 46 49,5 55,5 58,2 65 70,5 73 81,5 84 90 100,5 112,5 115 122 124 130 142 159,5 166 169 173,8 179 184 198,2 201 214,2 218 226 231 243 268 271,5 273 0 1 5,5 13,5 17,5 24 29 31 34 36 39 46 53 55 57 59 61,5 67 70 72 0

237,2 239 244,3 267,2 295 318,4 322,4 323,2 358 5 15 35 65 80 90 105 136,2 137,4 153,6 154,2 155,4 191,8 211 214,4 217,2 218 219,2 220 222,6 235,2 243 246 248,4 249,2 252,5 254 256,8 270 1,2 10 15 22 24,5 28,5 32,5 34,5 37 44 46 49,5 55,5 58,2 65 70,5 73 81,5 84 90 100,5 112,5 115 122 124 130 142 159,5 166 169 173,8 179 184 198,2 201 214,2 218 226 231 243 268 271,5 273 280 1 5,5 13,5 17,5 24 29 31 34 36 39 46 53 55 57 59 61,5 67 70 72 80 1

agyag iszapos agyag agyag iszapos agyag, iszapos homok (260- oligocén) iszapos agyag iszapos homok homok iszapos agyag homok feltalaj (holocén-pleisztocén) kavics (miocén) meszes iszapos agyag meszes homok meszes homok meszes iszapos agyag meszes homok meszes homokkő meszes iszapos agyag homok meszes agyag homok, homokkő iszapos homok meszes homok, meszes homokkő iszapos agyag meszes iszapos homok agyag meszes iszapos homok agyag meszes iszapos homok agyag meszes homok, meszes homokkő iszapos agyag meszes homokkő agyag meszes homokkő agyag meszes homokkő iszapos agyag meszes feltalaj (holocén) homok (pleisztocén) meszes iszapos agyag (felső pannon) iszapos homok homok meszes iszapos agyag homok meszes iszapos agyag homok meszes iszapos agyag iszapos homok meszes agyag homok meszes iszapos agyag meszes iszapos homok homok meszes iszapos agyag meszes iszapos homok homok meszes iszapos homok meszes iszapos agyag homok meszes agyag homok meszes iszapos agyag homok iszapos homok meszes iszapos agyag (miocén) kavicsos homok meszes iszapos agyag homok meszes iszapos agyag meszes homok meszes homok agyag meszes homok agyag meszes kavicsos homok meszes iszapos homok meszes kavicsos homok meszes iszapos homok meszes iszapos agyag agyag meszes agyag homok (holocén) kavicsos homok (pleisztocén) meszes agyag (felső pannon) meszes iszapos agyag homok meszes iszapos agyag agyag meszes iszapos agyag homok meszes iszapos agyag homok meszes iszapos agyag meszes agyag iszapos homok homok meszes iszapos agyag homok meszes agyag homok meszes iszapos agyag feltalaj (holocén)

52

(XVIII.B116) Szűrő: 74,1-86,1 Agyag: 26,05/100m

B120 Szűrő: 136-148 Agyag: 32,5/100m 46,1/160m

B141 Szűrő: 73-86 88-90 94-97 Agyag: 22,55/100m

XIX. kerület B13 Szűrő: 4-13,3 Agyag: 0,6/15m

B14 Szűrő: Agyag: 72,9/100m 91,8/146m

B15 Szűrő: 234,5-248 262,2-282,2 319,2-326,9 363,6-376,2 Agyag: 51,3/100m 106,1/200m

1 5 41 52,3 59,5 75,3 86,5 94 116,2 0 1,5 3 5,5 14 18 24 30 36 54 78 114 124 126 132 135 148 151,6 0 2,2 9,5 21,8 23,1 33,3 35,7 45,6 50,8 73 86,3 87,9 90,3 94,2 97,5 -tól [m] 0 0,9 2,3 3,8 8,5 13,5 14,1 0 1,1 2 3,3 5,8 8,2 8,9 45 66,8 68,3 75,8 77,5 83,9 92 93,8 97 112 114,3 121,6 142,8 0 3,2 4 10 14,4 20 22,5 33,5 34 38,5 42 49,7 53,5 56 62 66 69,5 73,5 86,5 92 110 117 119,8 127 129 131,8 132,5 138 141,5 146 149,5 160 166

5 41 52,3 59,5 75,3 86,5 94 116,2 130 1,5 3 5,5 14 18 24 30 36 54 78 114 124 126 132 135 148 151,6 160 2,2 9,5 21,8 23,1 33,3 35,7 45,6 50,8 73 86,3 87,9 90,3 94,2 97,5 100 -ig [m] 0,9 2,3 3,8 8,5 13,5 14,1 15,2 1,1 2 3,3 5,8 8,2 8,9 45 66,8 68,3 75,8 77,5 83,9 92 93,8 97 112 114,3 121,6 142,8 145,8 3,2 4 10 14,4 20 22,5 33,5 34 38,5 42 49,7 53,5 56 62 66 69,5 73,5 86,5 92 110 117 119,8 127 129 131,8 132,5 138 141,5 146 149,5 160 166 173,5

homokos kavicsos agyag, agyagos kavics (pleisz.)

kavics, homokos kavics homokos agyag, agyagos homok (felső pannon)

homok homokos agyag, agyagos homok homok kőzetlisztes agyag, homokos agyag homokos agyag, agyagos homok kőzetlisztes agyag, homokos agyag feltalaj (holocén) homokos kavics (pleisztocén) meszes agyag kavicsos homok homok meszes agyagos homok homok homok (felső pannon) aleuritos agyag, agyag agyagos homok, homokos agyag agyagos aleuritos homok aleuritos homokos agyag agyagos aleuritos homok homok agyagmárgás homok homok kemény szürke aleuritos meszes agyag agyagos aleuritos homok feltalaj (quarter)

B18 Szűrő: 47-52,5 76-82 Agyag: 47,6/100m 59,2(márga nélkül)/180m

agyagos homok, homokos agyag (felső pannon)

agyagos homok, aleurit, homokos agyag agyag agyagos homok, aleurit, homokos agyag meszes agyag agyagos homok, aleurit, homokos agyag homok agyagos homok, aleurit, homokos agyag meszes homok aleurit meszes homok aleurit, homok meszes homok aleurit, homok Kőzet feltöltés (holocén) homok (pleisztocén) iszapos homok kavicsos homok homokos kavics iszapos agyag (felső pannóniai) iszapos homok n.a. (holocén) agyag (pleisztocén) iszapos agyag kavicsos homok kavics homok agyag (felső pannóniai) iszapos agyag agyag iszapos homok agyag iszapos agyag

B19 Szűrő: 98-111 116-119 Agyag: 0/100m 0/200m

képlékeny, erősen meszes, alacsony iszaptartalom

iszapos homok agyag homok agyag homok iszapos homok, homokos iszap homokos iszap agyag (holocén) homok (pleisztocén) homok homok iszapos agyag kavicsos homok iszapos agyag (pliocén) iszapos homok iszapos agyag homok iszapos homok homok iszapos agyag iszapos homok homok iszapos agyag homok iszapos agyag (miocén) homok iszapos agyag homok iszapos agyag kavicsos homok agyag homok agyag homok agyag homok iszapos agyag homok iszapos agyag homok

B20 Szűrő: 43-46,5 63-68,8 78-84 Agyag: 51,3/100m

B21 Szűrő: 38-42,7 49-53,5 61-66,5 70,5-74,5 84,2-89,2 Agyag: 64,9/100m

173,5 194,8 199,8 211 213,5 225 227,5 234,5 250,5 265,5 283,5 315,5 321,5 332 332,5 344 345 352,5 359,5 370 0 2 12 17,2 28,8 36,6 41,6 46,4 52,6 67,6 75,4 83,8 92,8 106 114,6 117,2 0 1,3 3,4 6,1 26 47,4 62,4 68,5 71,6 77,8 82,8 84,6 88,2 89,6 91 93 98 111 115,6 119,4 120,8 123,4 126,6 129,4 135,4 147,4 149,9 151,2 156,6 166,4 197 0 1 2 5 13 16,3 24 28 31 36,3 39 42,7 48 63 70 76 86 0 3 4,9 6,3 14,8 16,8 21,6 27,7 29,5 39,2 42,1 49,7 53,3 62 65,1 69,9 76,2 85,3 91

194,8 199,8 211 213,5 225 227,5 234,5 250,5 265,5 283,5 315,5 321,5 332 332,5 344 345 352,5 359,5 370 400 2 12 17,2 28,8 36,6 41,6 46,4 52,6 67,6 75,4 83,8 92,8 106 114,6 117,2 179 1,3 3,4 6,1 26 47,4 62,4 68,5 71,6 77,8 82,8 84,6 88,2 89,6 91 93 98 111 115,6 119,4 120,8 123,4 126,6 129,4 135,4 147,4 149,9 151,2 156,6 166,4 197 200 1 2 5 13 16,3 24 28 31 36,3 39 42,7 48 63 70 76 86 100 3 4,9 6,3 14,8 16,8 21,6 27,7 29,5 39,2 42,1 49,7 53,3 62 65,1 69,9 76,2 85,3 91 100

iszapos agyag agyag iszapos homok homok agyag homok iszapos agyag homokos kavics iszapos agyag homokos kavics agyag homok agyag iszapos homok agyag iszapos homok agyag iszapos agyag homok agyag iszapos agyag kavics agyag iszapos homok iszapos agyag agyag iszapos homok homok iszapos agyag iszapos homok homok iszapos agyag iszapos homok/iszapos agyag iszapos agyag iszapos homok márga feltöltés feltalaj durvaszemű homok homokos iszap finomszemű homok aprószemű homok durvaszemű homok iszapos homok homok iszap iszapos homok iszap homok meszes iszap homok iszap homok iszap homok iszap iszapos homok iszap iszapos homok kőzetlisztes iszap iszapos homok, homokos iszap meszes kötött homokos iszap iszapos homok meszes kötött homokos iszap homokos kavics (miocén) homok iszap feltalaj (holocén) homok (pleisztocén) kavicsösszlet murvás homok iszapos agyag homok iszapos agyag homok iszapos agyag homok iszapos agyag homok iszapos agyag mésziszap iszapos agyag homok iszapos agyag (felső pannóniai) feltöltés (holocén) homok (pleisztocén) iszapos agyag (felső pannóniai) agyag márga homok agyag homok márgás agyag homok agyag homok agyag homok agyag homok agyag homok agyag

53

B23 (XIX.) Szűrő: 157,5-164,5 Agyag: 20,5/100m 44,25/200m

B24 Szűrő: 124-133 155,5-172 178,5-193,5 203-210 Agyag: 48,75/100m 73,65/200m

B25 Szűrő: 8-15? Agyag: 12,5/30m B42 Szűrő: 6-11,5 Agyag: 0,3/12m XIX/2 FÖMTERV Szűrő: 2,8-7,8 XX. kerület B2 Szűrő: 85,7-111,6 Agyag: 8,8/100m

B3 Szűrő: Agyag: 25,9/100m 59,5/200m

0 12 18 23 75,5 79 91 117 156,5 186,5 197 0 0,5 7 9 22 34,5 36 51 58,5 61 62,5 64,5 66,2 72,5 75 81 91 123 135,5 169 173 176 178 181 182,5 197 238 243,5 248 249,5 266 300 364 369 370 397 0 2,5 5,4 13 17,5 0 0,8 6,3 6,9 0 0 2,8 7,9 -tól [m] 0 1,6 3,2 5,5 7,5 12 16,2 21,7 28 33,2 33,6 35,5 36,5 41,5 46,2 49 53,5 55,2 61 62,9 73 74,4 84 90 92,8 94,5 98 100 101,5 103,5 104,2 0 1,5 3,45 10,7 12,2 22,1 40,5 45 67,5 68 74

12 18 23 75,5 79 91 117 156,5 186,5 197 200 0,5 7 9 22 34,5 36 51 58,5 61 62,5 64,5 66,2 72,5 75 81 91 123 135,5 169 173 176 178 181 182,5 197 238 243,5 248 249,5 266 300 364 369 370 397 400 2,5 5,4 13 17,5 30 0,8 6,3 6,9 12 10,55 2,8 7,9 10 -ig [m] 1,6 3,2 5,5 7,5 12 16,2 21,7 28 33,2 33,6 35,5 36,5 41,5 46,2 49 53,5 55,2 61 62,9 73 74,4 84 90 92,8 94,5 98 100 101,5 103,5 104,2 112,4 1,5 3,45 10,7 12,2 22,1 40,5 45 67,5 68 74 74,8

kavicsos homok (pleisztocén) homok agyag homok (felső pannóniai) agyag homokos agyag homok homokos agyag, agyagos homok homok (középső miocén, felsőbádeni) agyagos homok homokos agyag feltalaj (holocén) homok (pleisztocén) kavics homokos agyag homok (felső pannóniai) agyag agyag, homokos agyag, agyagos homok agyagos homok, homokos agyag agyag homok agyagos homok, homokos agyag agyag homokos agyag homok agyag, homokos agyag homok homokos agyag, agyag, agyagos homok homok agyag, homokos agyag, agyagos homok homok homokos agyag, agyagos homok agyag homokos agyag agyag agyagos homok agyag, homokos agyag (középső miocén, felsőbádeni)

agyagos homok, homokos agyag agyag agyagos homok agyag, homokos agyag agyag agyag, homokos agyag agyagos homok homok agyag/homokos agyag agyag homok (holocén-pleisztocén) homok agyag/kavicsos homok homok agyag (felső pannóniai) beton (holocén) homok (pleisztocén) kavicsos agyag homokos kavics sárga homokos agyag finomszemcsés homok kavicsos homok barna-szürke agyag Kőzet homok homok mészkőpad agyag mészkő homokkő mészkő homokkő homokkő agyag homokkő homok homokkő agyag homokkő márga homokkő márga homokkő homok homokkő homok homok homokkő agyag homok kavics agyag kavics kavics homokos kavics (holocén) homok mészkő (szarmata) zöldes agyag kavicsos mészkő meszes agyag agyagos homok homok (mediterrán) homokkő homokos agyag homokkő

B6 Szűrő: Agyag: 86,75/100m 107,6/164m

B8 Szűrő: Agyag: 37,9/62m

B9 Szűrő: ~65 Agyag: 25,6/67,3m

B15 Szűrő: Agyag: 25,6/82,2m

74,8 85,1 88,3 90,3 100,1 103 109,7 110 114 124,5 129 137,5 141 145,1 146,9 150,5 155,2 160 160,5 162,1 163,2 166,1 167,6 167,8 171 171,2 172,2 177,8 189,3 240,85 241,9 261,9 265,2 266,9 267,5 282 284,4 286,9 290,7 296,2 297,1 298,9 299,15 324,8 325,2 328,6 329,5 0 0,4 4,9 5,7 10,2 29,75 31,6 44,5 45,7 70 86,9 110,7 118,7 120,5 121,7 129,05 131,2 140,5 158 0 0,5 3,8 5,4 9,5 9,8 10,2 12,3 12,6 13,3 20 22,8 23,3 26 28,7 33,8 35 38 43 45 0 0,6 3,2 3,8 9,6 30,8 31,1 34,6 39 42,7 61,4 63 67,2 0 0,7 2,2 2,8

85,1 88,3 90,3 100,1 103 109,7 110 114 124,5 129 137,5 141 145,1 146,9 150,5 155,2 160 160,5 162,1 163,2 166,1 167,6 167,8 171 171,2 172,2 177,8 189,3 240,85 241,9 261,9 265,2 266,9 267,5 282 284,4 286,9 290,7 296,2 297,1 298,9 299,15 324,8 325,2 328,6 329,5 330,7 0,4 4,9 5,7 10,2 29,75 31,6 44,5 45,7 70 86,9 110,7 118,7 120,5 121,7 129,05 131,2 140,5 158 164 0,5 3,8 5,4 9,5 9,8 10,2 12,3 12,6 13,3 20 22,8 23,3 26 28,7 33,8 35 38 43 45 62 0,6 3,2 3,8 9,6 30,8 31,1 34,6 39 42,7 61,4 63 67,2 67,3 0,7 2,2 2,8 3,2

agyagos homok homok homokkő agyagos homok kavics agyagos homok homok homokos agyag meszes agyagos homok diónyi kvarckavics diónyi kvarckavics kötve kavics agyagos homok homokos márgás agyag homokos agyag agyagos homok agyagos homok homokos márgás agyag agyagos homok agyagos homok agyagos homok homokos agyag agyagos homok kavics márgás agyagos homok kavics agyagos homok homokos márgás agyag (felső oligocén) homokos agyagmárga homokos márgás agyag homokos márgás agyag homokos márgás agyag és lignit homokos márgás agyag homokos agyagmárga márgás homok agyagmárga márgás agyag agyagmárga márgás homok agyagmárga márgás agyag homokkő agyagmárga (középső oligocén) agyagmárga homokos agyagmárga mészmárga agyagmárga feltöltés kavicsos homok homok kavicsos homok homokos kavicsos agyag homok homokos agyag homok homokos agyag homokos agyag homokos agyag mészkiválásos agyag agyagos kavicsos homok agyagos kavicsos homok homok homokos agyag agyagos homok agyagos homok homok feltöltés homok kavicsos homok homokos kavics barna agyag kék agyag agyagos homok homokos agyag iszapos homok homokos agyag s.barna agyag agyagpala s.barna agyag szürke agyag iszapos homok agyagos homok homokos agyag homok palás agyag szürke agyag föld agyagos sóder finom homok kötött sóder kék agyag lignit szürke márga homokos agyag homokkő szürke márga dolomit finom homok márga feltalaj homok kavics kavicsos homok

54

(XX.B15)

B17 Szűrő: Agyag: 27,85/54m

K37 Szűrő: 31-44,2 50-56 Agyag: 28,8/65,5m

K69 Szűrő: 38,2-44,2 54-56,9 Agyag: 22/70m

B89 Szűrő: Agyag: 43,3/100m 74,9/150m

B136 Szűrő: 80,9-91 95,5-100,5 107,5-122,3 Agyag: 28,67/100m 59,6/150m

3,2 9,6 16,7 27,2 36,9 50,6 51,4 54,6 56,2 73,1 0 6,75 10 14,6 18 18,4 20,55 21,45 25,35 30,15 30,6 31,2 31,6 32,35 36,1 40,4 41,4 41,6 46,1 46,3 46,7 46,85 49,25 49,45 51,4 0 1 2,8 5 7 10,5 19 20,5 31,6 38 42,6 51,4 54 0 1,1 7,6 13,2 17 22,6 25,1 29,8 37,8 44,2 54 62,4 0 2 7,5 12,5 21,6 28,4 34,4 38,4 46,8 50 51,8 61,8 64 68,8 71,2 73 74 76 88,7 90,4 92,2 94,8 105,2 106,8 111 116 119 121,6 128 134 148 0 5,5 12,5 18 30 34,6 45,8 50,4 53 62,8 71,6 77

9,6 16,7 27,2 36,9 50,6 51,4 54,6 56,2 73,1 82,2 6,75 10 14,6 18 18,4 20,55 21,45 25,35 30,15 30,6 31,2 31,6 32,35 36,1 40,4 41,4 41,6 46,1 46,3 46,7 46,85 49,25 49,45 51,4 54 1 2,8 5 7 10,5 19 20,5 31,6 38 42,6 51,4 54 65,5 1,1 7,6 13,2 17 22,6 25,1 29,8 37,8 44,2 54 62,4 70 2 7,5 12,5 21,6 28,4 34,4 38,4 46,8 50 51,8 61,8 64 68,8 71,2 73 74 76 88,7 90,4 92,2 94,8 105,2 106,8 111 116 119 121,6 128 134 148 150 5,5 12,5 18 30 34,6 45,8 50,4 53 62,8 71,6 77 80

kavics homok iszapos homok homok agyagos kavicsos homok agyag, homokkő agyagos homok homok meszes agyagos homok homok homok kavics homok szürke kemény agyag fekete agyag szürke agyag homokos agyag homok szürke és fekete agyag homokkő agyagos homok szürke homok szürke agyag szürke homok sötétszürke agyag fekete agyag homok iszapos agyag homok fekete agyag homok szürke és kékes agyag kénpirittel lignit homokos agyag homok feltalaj (holocén) homok (pleisztocén) kavicsos homok kavics durva kavics meszes agyag homok (pannon) homokos iszap apró homok homok agyag homok iszapos agyag feltalaj (holocén) homok (pleisztocén) kavicsos homok iszapos homok agyag (felső pannon) homok iszapos homok homokos agyag homok iszapos homok homokos agyag agyag feltöltés (építőanyag) (holocén) homok (pleisztocén) homok kavics iszapos meszes agyag (felső pannon) iszapos homok homok iszapos meszes agyag agyag homok iszapos meszes agyag homok iszapos meszes homok iszapos agyag homok agyag agyag homok homokos agyag homok iszapos meszes agyag iszapos meszes agyag meszes homok iszapos meszes homok iszapos meszes agyag homok iszapos homok agyag iszapos homok iszapos agyag iszapos homok, iszapos agyag feltöltés (holocén-pleisztocén) homokos kavics (pleisztocén) homok iszapos agyag (felső pannon) homok iszapos agyag agyag homok iszapos agyag iszapos homok iszapos agyag agyag

B137 Szűrő: 648-664 Agyag: 16,7/100m 66,2/200m

B140 Szűrő: 270-276 334-346 349-354 361-363 Agyag: 28,67/100m 59,6/200m

B154 Szűrő: 84-96,9 100,8-108 Agyag: 24,5/100m

B156 Szűrő: 21,5-29 36,5-40 Agyag: 37,25/100m

B158 Szűrő: 30,5-37,5 47-53 Agyag: 22,9/55,5m

80 91,2 95,2 100,6 106,8 109,8 117,2 122,2 129,8 132 0 5 45 40 55 85 105 125 140 161 185 192,8 258,6 269 271,8 283 287 297 480 525 615 645 649 656 0 0,5 8 14 20 59 69 96,5 108,5 128 152 156 176,5 181 193 216 221 263,5 276 334 354 361 363 408 0 6 12 30 38 43 52 58 67,5 70,5 81 98 100 108 120,5 0 1 4,5 10,5 15,5 17 21,5 29 34,3 36,7 40 43,3 51,4 53,3 60,2 68,7 75,5 82,8 86,2 101,6 103 111,6 115 0 1 6 12 24,5 27 31

91,2 95,2 100,6 106,8 109,8 117,2 122,2 129,8 132 150 5 45 40 55 85 105 125 140 161 185 192,8 258,6 269 271,8 283 287 297 480 525 615 645 649 656 658,4 0,5 8 14 20 59 69 96,5 108,5 128 152 156 176,5 181 193 216 221 263,5 276 334 354 361 363 408 450 6 12 30 38 43 52 58 67,5 70,5 81 98 100 108 120,5 130 1 4,5 10,5 15,5 17 21,5 29 34,3 36,7 40 43,3 51,4 53,3 60,2 68,7 75,5 82,8 86,2 101,6 103 111,6 115 117,5 1 6 12 24,5 27 31 37,5

homok iszapos agyag homok iszapos agyag iszapos homok iszapos agyag homok iszapos agyag iszapos homok iszapos agyag homokos kavics (holocén) mészkő (miocén) homokos mészkő, meszes homokkő, agyag agyag, homokos agyag homokkő kavicsos homok agyag kavics homokos kavics iszapos agyag (oligocén) homok iszapos agyagmárga iszapos homok iszapos agyag homok, iszapos agyag iszapos agyag iszapos homok agyag, agyagmárga agyag, agyagmárga homokos agyag, agyagmárga márga kőzettörmelék (andezit, mészkő) (eocén) ? mészkőtörmelék feltalaj (holocén) homok (pleisztocén) kavics homok homokos agyag, agyagos homok homok agyag, homokos agyag, agyagos homok (felső pan.)

homok homokos agyag, aleurit aleurit, homokos agyag, agyagos homok homok aleurit, homokos agyag, agyagos homok homok homokos agyag, agyagos homok aleurit, homokos agyag, agyagos homok homok aleurit, homokos agyag, agyagos homok homok homokos agyagmárga, agyagos homok homok homokos aleurit, agyagos homok homok homokos aleurit, agyagos homok homokos agyagmárga, márga (alsó pannon) feltöltés (holocén) homokos kavics (pleisztocén) agyagos homok (felső pannon) homokos agyag homok agyagos homok, homokos agyag homok agyagos homok, homokos agyag homok agyagos homok, homokos agyag homok homokos agyag homok agyagos homok, homokos agyag homokos agyag feltalaj (holocén) homok (pleisztocén) homokos kavics kőzetlisztes agyag (felső pannon) homok kőzetlisztes agyag homok homokos aleuritos agyag agyagos homok homok homokos aleurit agyagos homok homok agyagos homok kőzetlisztes agyag homok kőzetlisztes agyag, homokos agyag kőzetlisztes agyag kőzetlisztes agyag, homokos agyag homok kőzetlisztes agyag, homokos agyag agyagos homok, kőzetlisztes agyag kőzetlisztes agyag homokos kavics (holocén) agyagos homok (pleisztocén) homokos agyag homok agyag (felső pannon) homok agyag

55

(XX.B158)

XXIII. kerület B90 Szűrő: 38-44 52-56 74-77 Agyag: 22,9/100m

37,5 39,5 41,5 47 51,5 53 55,5 -tól [m] 0 1,2 3,5 15 19 23 24,7 27 28,4 37,5 39,3 44 52 56 71,2 74 82,5 99,5 121,2

39,5 41,5 47 51,5 53 55,5 58 -ig [m] 1,2 3,5 15 19 23 24,7 27 28,4 37,5 39,3 44 52 56 71,2 74 82,5 99,5 121,2 122

homok agyag, aleurit homok kavicsos homok homok agyag ? Kőzet feltöltés (holocén) agyagos homok (pleisztocén) kavicsos homok (miocén) agyag meszes tufás homok homok meszes tufás homok homok meszes tufás homok kavicsos homok homok meszes tufás homok homok meszes tufás homok meszes agyag, meszes aleurit homok meszes agyag meszes agyag, meszes aleuritos agyag agyag

56