FELSŐBÜKI NAGY PÁL ALSÓ TAGOZATOS TANULMÁNYI VERSENY Bük, 2013. március 25.
MATEMATIKA – 4. OSZTÁLY név: ...............................................................
iskola: ............................................................
1. Gondoltam egy négyjegyű számra, melynek számjegyei a nullától különbözőek. A szám első két számjegyének összege 3, az utolsó kettőé 5. a két középső jegyéből alkotott szám többszöröse a 4-nek.
Melyik számra gondoltam? Írd a vonalra! .......................................................... 2. Mari, Zoli, Juli és Pisti egyenként a mérlegre álltak. Egyedül Juli volt 4/könnyebb, mint Mari. Zoli tömege nagyobb volt, mint Pistié. Írd le a gyerekek nevét a tömegük alapján csökkenő sorrendben! ………………………………………………………………………………………………………………………
3. Milyen műveleti jelet jelenthetnek a nyilak? Írd rá a nyilakra!
2 → 4 → 6 → 12 → 14 → 28
4. Évi a fodrásznál ül és a tükörben így látja az órát . Valójában hány óra lehetett?
Válasz:…………………………………………………………………………………………...
5. Igazak a következő állítások: ♣ = +▲
♣+▲= +
Hány ▲-t ér egy ?
=……………darab ▲
Hány ▲-t ér egy ♣?
♣ =… …….......darab ▲
6. Egy téglalap alakú kert hosszabbik oldala 15 m-rel nagyobb, mint a rövidebb oldala. Mekkora ennek a kertnek az oldalai, ha a kerülete 630 m? Számítsd ki! Készíts rajzot!
7. Oldd meg a nyitott mondatokat!
7000/2≤ A – 1500
A:_____________________________
10 000 ≤ B + 2500
B:______________________________
8. Mely szám az amelyik a 2231 és a 2253 között éppen középen van? Írd le!
Szám:…………………..
FELSŐBÜKI NAGY PÁL ALSÓ TAGOZATOS TANULMÁNYI VERSENY Bük, 2013. március 25.
SZÖVEGÉRTÉS – 4. OSZTÁLY név: ...............................................................
iskola: ............................................................
Duna vizet iszik Budapest? A középkorban a budai Várba vizeskocsik, az úgynevezett lajtok hordták a vizet, és pénzért árusították. Akkor még volt annyi víz, mert kisszámú volt a lakosság, és mert annak idején jóformán csak főzésre használták a vizet. Mátyás király aztán nem elégedett meg ezzel a gyér vízellátással, nem annyira a tisztálkodás, inkább a pompa miatt. Felesége, Beatrix Itáliából jött, és úgy szokta meg, hogy a királyi pompához a szökőkutak éppúgy hozzátartoznak, mint a drágakövek. Víz kellett tehát, mégpedig olyan, amelynek nagy a nyomása, másként nem szökik fel. Szerencsére ott volt a mai Szabadság- hegy, találtak ott, elég magasan bővizű forrásokat. Ezután már csak a vezetékeket kellett megépíteni: a hegyről le, a Várba föl. Mivel pedig a víz olyan magasra szökken, amilyen magasról leengedik, jókora nyomással érkezett meg a Várba. Így aztán magasra szökött a szökőkutak vize. Mondani sem kell, hogy a köznép ezután is csak lajtokból vásárolta a vizet, és még hosszú ideig csak alig-alig mosakodott. A pesti oldalon könnyebb volt a helyzet, nem kellett mélyre ásni, és jött a talajvíz. Ezek a kutak bőségesen ellátták Pestet vízzel. Amikor később meghonosodott a modern technika és már többet adtak a tisztaságra és az egészségre is, vagy száz esztendővel ezelőtt, Budapesten is elkezdték építeni a vízvezetéket. A fővárostól északra, ott, ahol a Duna még kristálytiszta volt, kutakat ástak nem messze a vízparttól, mégpedig a budai parton. Így aztán két oldalról biztosították az állandó friss, tiszta vizet. Az emelkedő part talaja túlnyomórészt homokból és kavicsból állt. Ha esett az eső elnyelte azt is. Ezen az óriási szűrőn keresztül jutott a víz a kutakig, és töltötte fel azokat, csak ki kellett onnan szivattyúzni. Ha meg nem esett az eső,akkor az ellenkező oldalról jött a víz a kutakba, a Duna felől. De ott is megszűrte a talaj,sőt a benne lévő ásványi anyagok bele is kerültek, úgyhogy nemcsak tiszta, hanem egészséges és jóízű víz is jutott a csővezetékekbe. A vezetéken át a magas víztornyokba szivattyúzták a vizet, onnan aztán nagy nyomással, kellő mennyiségben mindenhova eljutott, ahol volt vízvezeték. De nem volt mindenhol! Még sokáig csak a belváros házaiban volt csapvíz, a külső városrészekben az utcai csapokhoz jártak vödörrel, vagy az udvari kutakból húzták továbbra is az egészségesnek nem mondható, de legalább olcsó vizet. Manapság, amikor Budapest lakossága kétmillió, már nem adnak megfelelő mennyiségű vizet a kutak. Így nem volt más hátra, mint óriási szivattyúkat építeni, a közvetlenül a Dunából hörpölni fel millió literszámra a vizet. Ezt persze előbb megtisztítják, fertőtlenítő anyagokkal, klórral kezelik. Meg is érezni a budapesti vízen, néha erős „klóros” szaga van.
1. Egészítsd ki a hiányos vázlatot! 1. Vízárus a középkorban 2.______________________________________________________ 3. Vízvezetékhálózat, víztornyok építése 4. ______________________________________________________ 2. Válaszolj röviden a kérdésekre! Segít az 1-2. bekezdés. a) Hogyan jutottak vízhez a középkorban Budán? ________________________________________________________ b) Mire használták a vizet a háziasszonyok? ________________________________________________________ c) Honnan kapták Mátyás király szökőkútjai a vizet? _________________________________________________________ 3. Húzd alá a helyes választ! a) Miért épített vízvezetéket, szökőkutat Mátyás király? az urak sokat fürödtek
segíteni akart a köznépen
mert Beatrix királynő szerette a fényűzést b) Miért volt nagy víznyomás a szökőkutakban? mert a Szabadság-hegy magasabb volt a Vár-hegynél mert villanymotort használtak mert a forrás magától feltört a kutakban c) Hogyan jutottak vízhez a síkságon lakó pestiek? kutat ástak és feljött a talajvíz vízárustól vásárolták vödörrel hordták a Dunából
4. Egészítsd ki a mondatokat a 3. bekezdés alapján! Száz esztendővel ezelőtt már adtak az emberek a __________________ _________________ és az ___________________________________ . Budapesten elkezdték kiépíteni _______________________________, a víztornyokat. Akkor a _______________________vize még kristálytiszta volt. A Dunából folyó vizet megtisztította a _______________________, ____________________mielőtt eljutott a kutakig. Ma a kétmilliós lakosú főváros klórral ___________________a Duna vizet.
5. Milyen a jó ivóvíz? Húzd alá a jellemzőit! átlátszó, szagtalan langyos,
színtelen, kellemes ízű, rothadó szagú,
elszíneződött, jéghideg, megfelelő hőmérsékletű
6. Mire használják a tisztított csapvizet és a kissé szennyezett vizet? Írd a szavak előtti számot a megfelelő halmazba! 1. ivásra
2. fürdésre
3. sportolásra
4. mosogatásra
5. ipari felhasználásra
6. öntözésre
a) tiszta víz: ____________________________________ b) kissé szennyezett víz: __________________________
7. Írj három példát arra, hogy mi szennyezheti vizeinket! _________________________________________________ _________________________________________________ _________________________________________________
8. Mi történik az élőlényekkel, ha az olajatszállító hajó megsérül vagy elsüllyed? Magyarázd meg! ___________________________________________________ ___________________________________________________ ___________________________________________________
9. Tervezz meg egy vizeink tisztaságának megőrzésére mozgósító plakátot!
Elérhető pontszám: Elért pontszám:
FELSŐBÜKI NAGY PÁL ALSÓ TAGOZATOS TANULMÁNYI VERSENY Bük, 2013. március 25.
NYELVTAN-HELYESÍRÁS – 4. OSZTÁLY
név: ...............................................................
iskola: ............................................................
1. Tollbamondás ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________
2. Pótold a hiányzó betűket, toldalékokat a szöveg mondataiban!
A nyaralás ____mindig emlékezetes____maradnak. Nagyapó____töltöttük a július____. Megismerkedtünk a háziállatok____: a tyúkok____, a libák____, a kacsák____és a kismalacok____.Nagyapó___együtt hajnal____fölkeltünk és elláttuk az állat____. Búza____, kukorica____szórtunk a baromfiak____. A nyúl____, répa____ kínáltuk meg.
3. Írd le elválasztva az alábbi szavakat! fiatal ________________________________ bodza _______________________________ rendőr _______________________________ ősszel ________________________________ kertben _______________________________ csapat ________________________________
4. Pótold a hiányzó betűket! __óricz __igmond __önyvtár __as __egye papagá__ lap__levél __urópa __unántúli __udapesten 5. Fejezd ki a szólásokat egy-egy melléknévvel!
Madarat lehetne vele fogatni.
_________________________
Úgy bámul, mint a sült hal.
_________________________
Kivan, mint a liba.
_________________________
Egyik lába itt, a másik ott.
_________________________
6. Ragozd az igéket a megadott módon! fűrészel
múlt idő T./3.
___________________________
mászik
jövő idő E./2.
___________________________
beszélni fog
jelen idő T./2.
___________________________
kentek
jövő idő E./3.
___________________________
7. Írj példát a következő szószerkezetre! Határozott számnév + főnév ________________________________________ Határozatlan névelő + sorszámnév + főnév ____________________________ Határozott névelő + törtszámnév + főnév ______________________________
8. Nevezd meg a szófajukat! ötvenhárom ______________________________ bánatos _________________________________ Szombathely ____________________________ olvasson ________________________________
volt _________________________________ gyors ________________________________ te ___________________________________ mögött _______________________________ paprika _______________________________ aranyos _______________________________
9. Ha valaki 3 körtét eszik meg, akkor ennyit eszik:
1.
2.
3.
Ha valaki a 3. körtét eszi meg akkor hány körtét eszik meg? ________________________ Vagyis a három körte közül a _________________________
Összesen:
