FELSŐ-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14. Cím : Pf.:246, Tel.: (42) 598-937, Fax : (42) 598-941, E-mail :
[email protected] Internet: http://ftvktvf.zoldhatosag.hu Hivatali Kapu: FETIKTVF Ügyfélfogadás: hétfő és péntek 800 –1200,szerda 800 –1200 és 1300 –1600 Zöldpont Iroda ügyfélfogadás: hétfő - csütörtök 900-1200 és 1300-1500, péntek 900-1200
Ügyszám: Ügyintéző:
Tárgy: Bakó György (4700 Mátészalka, Balassi B. u. 32.) Őr, 057/8. hrsz. alatti ingatlanon tervezett sertéstelepére vonatkozó előzetes vizsgálat
9903-19/2013. Székelyhidi Ferenc/dr. Donka Petra
HATÁROZAT A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) Bakó György (4700 Mátészalka, Balassi B. u. 32.) egyéni vállalkozó által benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció, és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében foglaltak alapján megállapította, hogy az Őr, 057/8. hrsz. alatti ingatlanon tervezett sertéstelepen végzett tevékenységből nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, és a tevékenység a hivatkozott rendelet 2. számú melléklete szerinti egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá sem tartozik. 1. A tevékenység megvalósításához a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó, alábbi engedély beszerzése szükséges: A vízellátás, szennyvíz elhelyezés, csapadékvíz elvezetés létesítményeinek megvalósítása csak jogerős vízjogi létesítési engedély birtokában kezdhető meg. A vízjogi létesítési engedély kiadása iránti kérelmet és mellékletét képező engedélyes tervet a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. §-ában, valamint a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. §-ában és 2. sz. mellékletében előírtak betartásával, megfelelő tervezői jogosultsággal rendelkező tervezővel kell elkészíttetni és a Felügyelőségre benyújtani. A megvalósult vízilétesítmények használatbavételéhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély kérelemről és mellékleteiről a 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 5. §-a és a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 6. §-a rendelkezik. A vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárás a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet szerint díjköteles. A díj mértékét a Felügyelőség a benyújtott kérelem alapján állapítja meg. A vízjogi engedélyezési tervdokumentációt a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásait figyelembe véve kell összeállítani. Ezen határozat a létesítéssel kapcsolatos, jogszabályokban előírt más engedélyek beszerzése alól nem mentesít. A határozat kiadásakor alapul vett körülmények jelentős megváltozását a Felügyelőségnek 15 napon belül írásban be kell jelenteni. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve az SZR/079/00325-2/2013. számú, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság a HBG/01/11388-2/2013. számú, Őr Község Jegyzője a 1308-6/2013. számú, szakhatósági állásfoglalásában előírás nélkül járult hozzá a tevékenység megvalósításához.
2. Az eljárásba bevont szakhatóságok előírásai: 2.1. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 24.2/Tv./3618-1/2013. számú szakhatósági állásfogalásának előírásai: - A beruházás során be kell tartani a 2007. évi CXXIX. tv. (a termőföld védelméről) 43. §. (1) bekezdésének előírásait, amely szerint az érintett és a szomszédos mezőgazdaságilag hasznosított területeken a talajvédő-gazdálkodás feltételei nem romolhatnak, a termőföld talajidegen anyagokkal (veszélyes és nem veszélyes hulladékkal nem szennyeződhet. Termőföldön talajidegen-, vagy veszélyes anyag még átmenetileg sem tárolható. 1
- Az építkezés során be kell tartani a talaj felső humuszos rétegének megmentésére, tárolására és felhasználására vonatkozó előírásokat. - Az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet (vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről) 10. §. (1) és (2) bekezdései az 1. §. b) pontja szerint állattartást folytatók részére nyilvántartás vezetési és adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő! Minden év december 31-ig a mezőgazdasági tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak kell a rendelet mellékletében meghatározott adatokat megküldeni.
2.2. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Járási Földhivatal 10839/3/2013. számú szakhatósági állásfoglalásának előírásai: A rendelkezésemre álló előzetes vizsgálati dokumentáció és földhivatali ingatlan-nyilvántartás alapján megállapítottam, hogy a tervezett beruházás termőföldet érint. Az Őri külterületi 057/8 helyrajzi számú földrészlet ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ága szántó. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény előírásai szerint tervezett beruházás termőföld más célú hasznosításának minősül, ezért a jogszabály rendelkezései szerint a beruházás megkezdése előtt a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésére irányuló földvédelmi eljárást kell lefolytatni a következőkben részletezettek szerint: Termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni. Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. Helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését, valamint a bányaüzemet és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítményt, valamint azt a területet, amelyet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánított. Termőföld más célú hasznosítását a Mátészalkai Járási Földhivatallal - mint ingatlanügyi hatósággal - engedélyeztetni kell. A jogerős, más célú végleges hasznosítást engedélyező határozat birtokában kezdhető meg a beruházás. Ha más hatóságok engedélyezési eljárásaiban az ingatlanügyi hatóság szakhatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. Termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása az eredeti állapot helyreállításának elrendelését, valamint földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után. Az előzetes vizsgálati eljárás igazgatási szolgáltatási díjköteles. Az eljárás igazgatási szolgáltatási díját, 250.000,-Ft-ot, a földhivatali szakhatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díját, 15.000,-Ft,-ot, az erdészeti szakhatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díját 7.500, Ft,-ot, továbbá a növény- és talajvédelmi igazgatóság szakhatósági eljárásának igazgatási szolgáltatási díját, 50.000,-Ft,-ot az ügyfél megfizette, egyéb eljárási költség nem keletkezett. A határozat - ha ellene jogorvoslati kérelem nem érkezik - a közlés napját követő 15. napon emelkedik jogerőre. A határozat ellen a közléstől számított tizenöt napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de felügyelőségemhez 7 példányban benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezés díjköteles, díja 125.000. Ft. + a talajvédelmi 2
szakhatósági eljárás elleni fellebbezés díja 25.000 Ft, + a földhivatali szakhatósági eljárás fellebbezési díja 15.000 Ft, azaz összesen 165.000 Ft. A fellebbezési díjat a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-01711923-00000000 számú előirányzat felhasználási számlájára kell megfizetni a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg, az ügyiratszámra (határozat száma) való hivatkozással. Természetes személyek és társadalmi szervezetek fellebbezése esetén a fellebbezés díjának mértéke: 42.500 Ft, amely a következő díjtételekből tevődik össze: az engedélyezési eljárás elleni fellebbezés díja: 2.500 Ft, + a talajvédelmi szakhatósági eljárás elleni fellebbezés díja: 25.000 Ft. + a földhivatali szakhatósági eljárás fellebbezési díja 15.000 Ft. A díjat Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-01711923-00000000 számú előirányzat felhasználási számlájára kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való benyújtására nincs lehetőség. A jogorvoslati eljárásról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) 98-120 §-a rendelkezik. INDOKOLÁS Bakó György (4700 Mátészalka, Balassi B. u. 32.) vállalkozó 2013. július 09-én előzetes vizsgálati dokumentációt nyújtott be a felügyelőségre az Őr, 057/8. hrsz. alatti ingatlanon tervezett sertéstelep létesítése tárgyában, tekintettel arra, hogy a tervezett tevékenység a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 3. § (1) a) pontja és 3. számú mellékletének 128. pontja („Egyéb, az 1-127. pontba nem tartozó építmény vagy építmény együttes beépített vagy beépítésre szánt területen 3 ha területfoglalástól”) hatálya alá tartozik. A beruházás célja 1 db 1200 férőhelyes sertés hizlalda (20-100 kg hízók részére) építése és üzemeltetése. A kivitelezés tervezett időszaka 2014. II. negyedév, a tervezett kivitelezési idő 70-90 nap. A tartástechnológia mélyalmos rendszerű. A tervezett istálló 4 oldalról zárt, 3 oldalon vízzáró kialakítású oldalfallal, a negyedik oldalon betonperemmel ellátva. A padló szulfátálló, vízzáró betonpadozat. A hízlalási ciklusidő kb. 3 hónap, évente 2 rotációt terveznek. Az istállóban keletkezett trágyát a ciklusok végén távolítják el, és azonnal szántóföldre hordják. Az előzetes vizsgálati dokumentáció elbírálása: A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése értelmében a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a felügyelőség hivatalában, valamint honlapján az eljárásról a nyilvánosság biztosítása érdekében közleményt tett közzé és a 3. § (4) bekezdés alapján a közzététellel egyidejűleg a közleményt, a kérelmet és mellékleteit megküldte a tevékenységgel érintett Őr Község Jegyzőjének, akik gondoskodott a közlemény közhírré tételéről. A közlemény megjelenését követő 21 napon belül a tárggyal kapcsolatosan sem a Felügyelőségre, sem az érintett település Jegyzőjéhez nem érkezett észrevétel. A felügyelőség a 9903-4/2013. számú végzésében a Ket. 29. § (3) bek. b) pontja alapján az eljárás megindításáról ismert ügyfélként értesítette a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot (4024 Debrecen, Sumen u. 2.). Az eljárás a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM. rendelet 1. sz. melléklet I. 49. pontja értelmében díjköteles, a díj mértéke 250.000. Ft. Az eljárás során szakhatósági állásfoglalás iránti megkeresésre is sor került, a 63/2012. (VII.02.) VM rendelet 1. sz. melléklet 12.9.4. pontja alapján a kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóság szakhatósági eljárásának igazgatási díja: 50.000,- Ft., ugyanezen rendelet 1. sz. melléklet 15.7. pontja alapján az erdővédelmi hatóság szakhatósági eljárásának igazgatási díja: 7.500,- Ft., a földhivatali
3
szakhatósági közreműködési díja a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 18. § (1) bekezdése értelmében: 15.000 Ft. Az igazgatási szolgáltatási díjakat az ügyfél megfizette, az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. A kérelem hiányosan lett előterjesztve, ezért a Felügyelőség a 9903-5/2013., és 9903-7/2013. számú végzésében hiánypótlást írt elő, amelyet Bakó György 2013. 09.02-án teljesített teljes körűen. Az eljárás során a dokumentáció elbírálásához a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján szakhatóságként a környezet- és település-egészségügyre kiterjedően a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét, a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően Őr Község Jegyzőjét, a termőföldre gyakorolt hatások vizsgálatára kiterjedően a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelemi Igazgatóságát, az erdővédelemre kiterjedően a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály Sz-Sz-B. Megyei Kirendeltségét, a termőföld mennyiségi védelmének követelményei tekintetében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Járási Földhivatalát, a kulturális örökség (műemlékvédelem, műemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelőhelyek) védelmére kiterjedően a Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalát, a földtani környezetre való hatás vizsgálata az ásványi nyersanyag és a földtani közeg védelme szempontjából a Miskolci Bányakapitányságot kereste meg a felügyelőség a 9903-8/2013. sz. iratában. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásukat az alábbiak szerint indokolták: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 24.2/Tv./3618-1/2013. számú szakhatósági állásfoglalásának előírásait a rendelkező rész 2.1. pontja tartalmazza. A jogorvoslatról a következő tájékoztatást adta: A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs. Jelen szakhatósági állásfoglalás az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség fenti hivatkozási számú megkeresésére a Bakó György (4700 Mátészalka, Balassi B. u. 32.) egyéni vállalkozó által az Őr, 057/8 hrsz. alatti ingatlanon tervezett sertéstelepének előzetes vizsgálati eljárásához adunk ki talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást a mellékelt előzetes vizsgálati dokumentáció (készítette: „Környezet Projekt” Kft. /4031 Debrecen, Gyepűsor u. 49. I/5./ készült: Debrecen, 2013. június-július) alapján. A kérelmező a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 12.9.4. pontjában meghatározott 50.000,- forint igazgatási szolgáltatási díjat megfizette, egyéb eljárási költség nem keletkezett. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint elsőfokú talajvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljáráshoz talajvédelmi szempontból hozzájárult, tekintettel arra, hogy talajvédelmi szempontból a sertéstelep építésének - előírásaink betartása mellett - a környező mezőgazdasági területekre káros hatása nincs. Az előzetes vizsgálati dokumentáció tartalmazza a talajt érő jelentős hatásokat, valamint a talaj védelmét szolgáló beavatkozásokat. Az almos szervestrágya mezőgazdasági területre történő kijuttatása nem engedélyköteles tevékenység. A termőföld végleges más célú hasznosítási engedélyezési eljárása során az Őr 057/8 hrsz.-ú, szántó művelési ágú ingatlanra készített talajvédelmi terv előírásainak betartásával biztosítható a talajvédelmi követelmények érvényesítése a humuszmentésre és a rekultivációra vonatkozóan. A termőföld végleges más célú hasznosításához a 2007. évi CXXIX. törvény 50. § (2) bekezdése szerint "a talajvédelmi hatóság eljárásához az alábbi esetekben a külön jogszabály szerinti talajvédelmi terv szükséges”:
4
[b) pont] „humuszos termőréteg mentéséhez termőföldön történő, 400 m2-t meghaladó területigényű beruházás megvalósításához”. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság illetékességéről a 2004. évi CXL. törvény (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) 21. § (1) bekezdése, a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről) 2. § (1) bekezdése és 1. mellékletének 15. 1. pontja, valamint a 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalokról) 1. §-a rendelkezik. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság hatáskörét a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja, 4. § (1) bekezdése és a 17. § (1) bekezdése, valamint a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 32. § (1) bekezdése állapítja meg. Ezen talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást a talajvédelmi hatóság a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről) 32/A. §. (1) bekezdése és a 4. számú melléklet alapján adja ki. Az önálló jogorvoslati jog kizártságáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (9) bekezdése rendelkezik.” A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Járási Földhivatal a 10839/3/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a rendelkező rész 2.2. pontjába foglalt előírásokkal adta meg. A jogorvoslatról a következő tájékoztatást adta: Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (4400 Nyíregyháza Kölcsey u. 12-14.) az Őri külterületi 057/8 helyrajzi számú földrészleten tervezett sertéstelep létesítése tárgyában Bakó György (4700 Mátészalka Balassi B. u. 32.) kérelmére indított eljárásban 9903-8/2013. számon 2013. szeptember 9-én hivatali kapun keresztül megkereséssel fordult a Mátészalkai Járási Földhivatalhoz - A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 34712006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A (1) bekezdése és 4. számú mellékletének 6. pontjára hivatkozva, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44.§-ban (továbbiakban Ket.) foglaltak alapján - szakhatósági állásfoglalás kiadásának érdekében. A megkeresés mellékleteit elektronikus úton bocsátotta a szakhatóság rendelkezésére 2013. szeptember 11-én. "Az előzetes vizsgálat Őr sertéstelep (057/8 hrsz)" megnevezésű dokumentációt a "Környezet projekt" Kft. (4031 Debrecen, Gyepűsor u, 49. 115.) készítette. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének 6. pontja alapján az előzetes vizsgálati, a környezet hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban kijelölt szakhatóság - ha a tevékenység következtében az a környezeti elem. vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti, vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat - és hatáskörébe utalja a termőföld mennyiségi védelmének követelményei tekintetében a területileg illetékes járási földhivatal. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3.§ rendelkezései szerint" a) termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő(gyep) , nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván ". A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 9.§ (1) bekezdése szerint" Ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. " A hivatkozott jogszabály 10.§ (1) bekezdése alapján" Termőföld más célú hasznosításának minősül:
5
a) a hasznosítási kötelezettségtől történő olyan időleges vagy végleges eltérés, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik; Termőföldet érintő közvetlen hatásként jelentkeznek a földmunkálatok (humusz leszedése, tereprendezés, alapozás, stb.), amellyel más célú végleges hasznosítás valósul meg. Mindezek alapján a tervezett beruházás megvalósításához szakhatósági hozzájárulásom rendelkező részében foglaltaknak megfelelően a más célú hasznosítás engedélyezését írtam elő. A becsatolt előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység, létesítmény termőföldet érint, de megfelel a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. Tv. 8.§ (1 )-2) bekezdésében foglaltaknak, ezért az előzetes vizsgálati engedélyezési eljáráshoz feltétellel járultam hozzá. A földvédelmi eljárás díjának megfizetését Bakó György 4700 Mátészalka Balassi B. u. 32. szám alatti lakos 2013. július 18-án átutalással teljesítette. Döntésemet a Ket. 44.§, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XI1.23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésére és 4. számú mellékletének 6. pontjára való hivatkozással termőföld mennyiségi védelmére tekintettel, és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 7.-8. §-ban foglaltak alapján hoztam. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44.§ (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. A Mátészalkai Járási Földhivatal hatáskörét a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XI1.23.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdése, illetékességét a járási földhivatalok illetékességi területeinek kijelöléséről szóló 149/2012.(XI1.28.) VM rendelet 1.§ a) pontja állapítja meg.” Őr Község Jegyzője az 1308-6/2013. számú szakhatósági állásfoglalását előírások nélkül megadta. A jogorvoslatról a következő tájékoztatást adta: „Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, a szakhatósági állásfoglalás az eljárást lezáró döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (4400, Nyíregyháza Kölcsey Ferenc u.12-14.) Bakó György (4700, Mátészalka, Balassi Bálint u.32.) szám alatti vállalkozó kérelmére a felügyelőségen indult közigazgatási eljárás keretében megkereséssel fordult hatóságomhoz az Őr, 057/8 hrsz. alatti ingatlanon tervezett sertéstelep előzetes vizsgálata tárgyában szakhatósági állásfoglalás kiadás vonatkozásában. A felügyelőség a megkeresés során a kérelmet és annak mellékleteit hatóságom rendelkezésére bocsátotta. A szakhatósági eljárás során az alábbiakat állapítottam meg: Megállapítottam, hogy amennyiben a tervezett létesítmény a becsatolt dokumentációkban rögzített feltételekkel valósul meg, úgy azokban a környezeti elemekben vagy rendszerekben, amelynek védelme jogszabály alapján az önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik, a tervezett létesítmény és az abban végzett tevékenység következtében környezet veszélyeztetés nem fordul elő. Megállapítottam továbbá azt is, hogy a tervezett létesítménnyel kapcsolatban Őr Község Településrendezési Tervének módosítása van folyamatban. Fentiek alapján a rendelkező részben rögzítettek szerint döntöttem. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 22.§-a, 44. §-a ,72.§-a, valamint A Környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 4. számú melléklete 4. pontja alapján adtam ki. A fellebbezési lehetőséget a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki, amelynek értelmében "A szakhatóság előzetes szakhatósági hozzájárulása, állásfoglalása és végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg."
6
Hatáskörömet A Környezetvédelmi ,természetvédelmi,vízügyi hatósági igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. Rendelet 8.§ (1) bekezdés h.) pontja, illetékességemet A Környezetvédelmi ,természetvédelmi,vízügyi hatósági igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 32/ A.§ (1) bekezdése állapítja meg.” A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve az SZR/079/00325-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett beruházáshoz előírás nélkül hozzájárult. A jogorvoslatról a következő tájékoztatást adta: „E szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs. Jelen szakhatósági állásfoglalásban foglaltak ellen jogorvoslattal élni csak az ügy érdemében hozott határozat elleni fellebbezésben van lehetőség.” Szakhatósági állásfoglalását a következő indokolással adta meg: „A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u 12-14.) Bakó György (4700 Mátészalka, Balassi B. u. 32.) vállalkozó az általa előterjesztett őr, 057/8 hrsz. alatt megvalósítandó sertéstelep megvalósításához kapcsolódó előzetes környezeti vizsgálat ügyében eljárás indult. Az eljárásban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve szakhatósági hatáskörrel rendelkezik. A megkereső hatóság által csatolt dokumentumok alapján, figyelemmel a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 70.§-ának, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII 25.) Korm. rendelet 20. § (12)bekezdésének rendelkezéseire is a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a következőket állapította meg: A tervezett beruházás kivitelezése és üzemeltetése során jelentős környezeti terhelés nem valószínűsíthető, ezáltal szignifikáns humán-egészségügyi kockázatnövelő hatás kialakulására a bemutatott adatok alapján nem lehet következtetni. Fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A környezetvédelmi, környezethasználati engedélyezéshez a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének külön szakági engedélye, határozata nem szükséges. Fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhely(ek) alapján hoztam. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Ket.) 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. A szakhatóság hatásköre, illetékessége a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XI1.23.) Korm. rendelet 32/A § (1) bekezdés, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet rendelkezésein alapul.” A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály Sz-Sz-B. Megyei Kirendeltsége a HBG/01/11388-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalását előírás nélkül adta meg. A jogorvoslatról a következő tájékoztatást adta: A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs. Jelen szakhatósági állásfoglalásban foglaltak ellen jogorvoslattal élni az érdemi döntést hozó szerv határozata elleni fellebbezésben van lehetőség. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A megküldött "Környezet Projekt" Kft. (4031 Debrecen, Gyepűsor u. 49. 1/5.) által elkészített dokumentáció és hatósági nyilvántartásunk alapján megállapítottam, hogy a tervezett fejlesztésnek erdővédelmi szempontból jelentős hatása nem feltételezhető. Megállapítottam, hogy a fejlesztéssel érintett Őr 057/8 hrsz.-ú földrészleten nem, de a földrészlet mellett 7
az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. tv. (Evt.) hatálya alá tartozó Őr 41 B erdőtervi azonosítójú erdő is található. Megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység erdő igénybevételével nem jár. Megállapítottam, hogy a tervezett tevékenységnek jelentős hatása az Őr 057/8 hrsz.-ú földrészlet szomszédságában lévő Őr 41 B erdőrészletre erdővédelmi szempontból nem feltételezhető. A fentiek figyelembe vételével szakhatósági állásfoglalásomat a rendelkező részben írtak szerint adtam meg. Az ügyfél a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 1. sz. melléklet 15. pontjában előírt, szakhatósági állásfoglalásért fizetendő eljárási díjfizetési kötelezettségének eleget tett. Szakhatósági állásfoglalásomat a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklet 5. pontja alapján, a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörben eljárva, a rendelet 2. § (3) bekezdése és 2. számú melléklete szerinti illetékességi szabályok figyelembevételével adtam meg. A szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 44. §-a szerint adtam meg. A jogorvoslat lehetőségére a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján hívtam fel a figyelmet.” A Miskolci Bányakapitányság az MBk/2673-2/2013. számú, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala az SZ10D/01817-3/2013. számú iratában a szakhatósági eljárását megszüntette. Az előzetes vizsgálati dokumentáció megállapításait figyelembe véve a beruházás várható környezeti hatásait a felügyelőség az alábbiak szerint értékeli: Levegő A létesítés során a szállító járművek mozgása, a munkagépek mozgása, a földmunkák, valamint a felhasznált anyagok rakodása okoz levegőterhelést. Az istállót nem fűtik, a szociális épület fűtéséhez fatüzelésű kályhát használnak. A telephelyen jelentésköteles légszennyező forrást nem alakítanak ki. A telep üzemeltetése során bűz szempontjából a hatásterület sugara 185 méter. A legközelebbi lakóingatlan az istálló határától 1100 méterre található. A telep működése lakosságot zavaró bűzkibocsátást várhatóan nem okoz. Hulladék A beruházási fázisban keletkező építési hulladékok kezelését a 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendeletben foglaltak figyelembe vételével végzik. Az üzemelés során keletkező kommunális hulladékokat közszolgáltatás keretében szállítják el a telephelyről. Az elhullott állati tetemeket hullakamrában gyűjtik, majd engedéllyel rendelkező átvevő részére adják át. Veszélyes hulladékok (állatgyógyászati csomagolási hulladék) gyűjtést követően engedéllyel rendelkező átvevő részére kerül átadásra. A telephelyen használt gépek karbantartását külső vállalkozó végzi, így ennek hulladéka nem a telephelyen keletkezik. A tevékenység végzéséhez hulladékgazdálkodási engedély megszerzése nem szükséges.
Vízminőség- védelem A telephely tervezett létesítményei felszín alatti ivóvízbázis kijelölt, vagy becsült hidrogeológiai védőövezetet nem érintenek.
8
A 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 7. §-ával és 2. számú mellékletével összhangban a felszín alatti vizek állapotáról készült országos érzékenységi térkép alapján a telephely érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen helyezkedik el. Őr település nem tartozik a nitrátérzékeny települések közé, viszont a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 5. §. (1) bekezdés e) pontja / külön jogszabály szerinti nagy létszámú állattartó telepek területe/ értelmében a sertéstelep területe (Őr, 057/8 hrsz.) nitrátérzékeny területnek minősül. Évi 2 betelepítési ciklust terveznek, egy hízlalási ciklus ideje kb. 3 hónap. Az istállóban keletkező almos trágyát a ciklusidők végén (évi 2 alkalom) távolítják el. A téli hónapokban nincs sertéstartás, így a trágyázási tilalom időszakában (november 15. – február 15-ig) nem keletkezik trágya, így jelenleg trágyatároló építését nem tervezik. A telepen keletkező almos trágyát az Őr, 057/8 hrsz.-ú ingatlannak a sertéstelep által elfoglalt területén kívül fennmaradó, kb. 6,7 ha, a vállalkozó saját tulajdonában lévő szántóterületen kívánják elhelyezni. Az alkalmazott technológiának biztosítania kell, hogy ne történjen trágya kijuttatás a tilalmi időszakban és trágyázásra nem alkalmas időszakban. Ennek hiányában 6 havi trágya tárolására alkalmas trágyatárolót kell építeni. Amennyiben a hízlalási ciklusok számát sűríteni kívánják, a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 16/A. § (2) bekezdése értelmében 2014. szeptember 01.-ig trágyatárolót kell kialakítani a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 8.§ (1), (2), (6), (7), (8) bekezdéseiben maghatározottak figyelembe vételével! Az ivóvíz ellátást mélyfúrású kútról tervezik biztosítani. A keletkező szociális szennyvizet aknában gyűjtik, majd szippantó kocsival szennyvíztelepre szállítják. A csapadékvíz a környező földterületeken elszikkad. Mivel a sertéstelep vízellátása, szennyvíz elhelyezése, csapadékvíz elvezetése vízjogi engedély köteles tevékenység, ezért az engedély megszerzésére vonatkozóan a határozat rendelkező részében előírást tettem. Természetvédelem A tervezett beruházás és annak közvetlen környezete országos jelentőségű védett természeti valamint Natura 2000 területet nem érint. Az érintett ingatlan nem része a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak, továbbá nem minősül természeti területnek. Az érintett ingatlan jelenleg mezőgazdasági művelés alatt áll, K-ről telepített erdő, Ny-ról és É-ról szántó területek, míg D-ről az autópálya található. É-ról egy földút határos vele útszéli fásítással. A telephely botanikai és zoológiai vizsgálata során védett vagy megőrzésre érdemes növénytársulást, növény-illetve állatfajt nem találtak. A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció élővilágvédelmi fejezetében a szakértő a telephelyet övező őshonos fajokból álló, fás szárú növényállomány telepítésére tett javaslatot, amelynek megvalósítása, rendszeres gondozása, karbantartása környezet-és tájvédelmi szempontból is indokolt. A rágcsáló- és rovarirtás vonatkozásában az alkalmazott irtószer helyes megválasztásával, és az elpusztult rágcsálók tetemeinek irtást követő begyűjtésével kívánják elkerülni a védett állatfajok károsodását. A telepen kialakításra kerülő új légvezetékeknek, illetve ezek tartóoszlopainak madárbarát módon történő megvalósításával előzik meg védett madárfajok pusztulását. Az épületek ereszei, padlásterei védett, fokozottan védett madárfajok, ill. egyes esetekben emlősfajok (denevér) potenciális fészkelő- és pihenőhelyei. Amennyiben ezen állatfajok jelenléte ezeken a helyeken
9
nem kívánatos, úgy a fészkelési-költési/kölyöknevelési időszakon kívül szükséges gondoskodni a megtelepedés megakadályozásáról. Az épületek szellőzését biztosító szellőztető rendszereket ráccsal vagy hálóval kell ellátni, amely megakadályozza a madarak berepülését és sérülését. Védett vagy fokozottan védett állatfaj egyedeinek zavarása, károsítása, elpusztítása tilos! A fentiek és az előzetes vizsgálati dokumentációban foglalt természetvédelmi-és tájvédelmi szempontú javaslatok teljesülése esetén a beruházás megvalósítása természet- és tájvédelmi érdekeket nem sért, védett fajokra nem gyakorol kedvezőtlen hatást.
Zaj, rezgés A telephely Őr külterületén helyezkedik el, mezőgazdasági területen, a település centrumától 2,16 km távolságra. A telephelyet mezőgazdasági terület veszi körül. A dokumentációban szereplő számítások alapján a sertéstelep zajvédelmi szempontú hatásterülete a centrumpont körül minden irányába nappal 187 m-re, éjjel 82 m-re elhelyezkedő körcikkek által lefedett területrész. A fentiek alapján a telephely zajvédelmi szempontú hatásterülete nem érint zajtól védendő épületet ezért zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. § (1) pontjában foglaltakat figyelembe véve zajkibocsátási határérték megállapítása nem szükséges. Szállítás csak a nappali (6-22) időszakban történik. A szállítás miatti gépjárműforgalom, a megadott szállítási adatok alapján nem okoz 3 dB mértékű járulékos zajterhelés-változást a szállítási útvonalon.
A fentieket, és a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. sz. melléklete szerinti szempontokat figyelembe véve a felügyelőség nem tartja szükségesnek környezeti hatástanulmány készítését, mivel a jelenleg rendelkezésre álló adatok, információk alapján a tervezett beruházás megvalósításából nem feltételezhető jelentős környezeti hatás; a tevékenység az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá sem tartozik. A felügyelőség a határozat rendelkező részében tájékoztatást adott arról, hogy mely, a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó, a tevékenység megkezdéséhez szükséges engedély beszerzése szükséges. A szakhatóságok megkeresésére a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján került sor. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 67. § (2) bekezdése alapján az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatásának ügyintézési ideje a kérelem hatósághoz történő megérkezését követő naptól számított 45 nap. A felügyelőség az ügyintézési határidőn belül meghozta a döntését. A határozat az 1995. évi LIII. tv. 67. § (1) bekezdése és a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés ac) pontja alapján, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3-5. §-ai szerint lefolytatott eljárásban, a Ket. 72. § (1) bekezdése szerinti tartalommal, a 71. § (1) bekezdésnek megfelelően, határozati formában lett meghozva. A felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. § (2) és 38. § (1) bekezdésében kijelölt hatóságként, a rendelet 1. sz. mellékletének IV/7. pontjában meghatározott illetékességi területén járt el. A határozat nyilvános közzétételéről a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (6) bekezdése szerint gondoskodok. Az így közölt döntést a közzétételét követő 15. napon tekintem közöltnek és az azt követő 15 napon belül van lehetőség a fellebbezés előterjesztésére a Ket. 99. § (1) bekezdése alapján. Ha a
10
határozat közlése postai úton történt, akkor a fellebbezési határidőt a határozat kézhezvételétől kell számítani. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget és az arra nyitva álló határidőt a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdése biztosítja. Az alapeljárás és a fellebbezési eljárás díját a 63/2012. (VII.2.) VM rendelet 15.7. pontja, 12.9.4. pontja, és az 1. sz. melléklet 12.18. pontja, a 2007. évi CXXIX. törvény 18. § (1), (2) bekezdése, továbbá a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4),(5), (7) bekezdése, és az 1. sz. melléklet I. 49. pontja határozzák meg. A határozatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak (4400 Nyíregyháza, Erdő sor 5.) a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése alapján megküldöm.
Nyíregyháza, 2013. október 31.
Vilmányi Zoltán sk. igazgatóhelyettes Szentesi Péter igazgató megbízásából
A határozatot hirdetményi úton közlöm a nyilvánossággal
11
