Fővárosi Törvényszék részére 1363 Bp. Pf. 16 Tárgy: kereset-kiegészítés Hiv: 29.P.20.488/2017 Tisztelt Fővárosi Törvényszék! Alulírott Magyar Gyorsulási Sportági Szövetség (1146. Budapest Istvánmezei út 13. I/103. székhelyű, kép.: Kurtyán Ferenc ügyvezető elnök) felperes által a Nemzeti Versenysport Szövetség (1124. Budapest Csörsz u. 49-51. szám alatti székhelyű, képv.: Dr. Mészáros János József elnök) alperes ellen határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében az alperesi ellenkérelemmel szemben előkészítő iratként az alábbi kereset-kiegészítést nyújtom be. Az eredeti keresetben megfogalmazottakat, mely szerint: „Felperes kéri a bíróságot, hogy helyezze hatályon kívül alperes 2016. december 21-i közgyűlésén hozott 1. alperesi szervezet alapszabályát elfogadó határozatát 2. alperesi szervezet elnökséget és tisztségviselőket elfogadó határozatait.” továbbra is fenntartom és az alábbiakkal egészítem ki: 3. rendelkezzen a bíróság az alperes bírósági nyilvántartásból történő törléséről; 4. rendelje el a bíróság az alperesi köztestület alakuló közgyűlésének jogszabály szerinti összehívását és a kötelező határozatok meghozatalát. Nyilatkozom továbbá, hogy a Fővárosi Törvényszékkel szembeni elfogultsági kifogást fenntartom, mert a pártatlan eljárást kérdőjelezi meg, ha az a bíróság bírálja el a keresetet, mely az alperes nyilvántartásba vételéről a döntést meghozta. Indoklás I. Az alakuló közgyűlés összehívásának törvényi akadályáról Az alperes a Stv. 46/G § által létrehozott olyan új köztestület, mely a létrehozása előtt jogilag nem létezett, így a létrehozása pillanatában sem alapszabállyal, sem nyilvántartott tagsággal nem rendelkezett. Ahhoz, hogy az alperes eleget tudjon tenni a Stv.-ben megfogalmazott közfeladatainak, legelőször a működését pontosan 1
meghatározó, a törvényi követelményeknek megfelelő alapszabállyal kell rendelkeznie. Az alapszabály megalkotása és elfogadása kizárólagos közgyűlési hatáskör, tehát az alperesi alapszabályt egy a tagokból álló, jogszerűen összehívott, határozatképes közgyűlésnek kell elfogadnia a törvényben előírt szavazati arányok mellett. A jogszabályok pontosan megfogalmazzák, hogy a közgyűlés döntéshozatalában csak a szavazati jogú tagok vehetnek részt, hiszen a közgyűlésen hozott döntés csak abban az esetben jogszerű és érvényes, ha a döntésről az arra jogosultak szavaztak a megfelelő arányban. Tehát a közgyűlésre a szavazati joggal rendelkező tagokat kell a törvény által előírt formában meghívni és a közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkezőknek több mint a fele megjelent (ha a törvény ettől nagyobb arányt nem ír elő). A meghívott jogosultak számát a törvény által megkövetelt adatokat tartalmazó jelenléti ívvel, az azon szereplő tagok adatai mellett elhelyezett képviselői, vagy személyes aláírással kell igazolni. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben pontosan kell rögzíteni a közgyűlésen megjelent szavazati joggal rendelkező tagok számát, a szavazásra beterjesztett javaslatokat, a szavazás eredményét. Mivel az alperes nem az egyesülési jog alapján jött létre, hanem a Stv. 46/G § hozta létre új köztestületként, így az alapszabályt elfogadó közgyűlés összehívására, a szavazati joggal rendelkezők személyének megállapítására a törvényben meghatározott speciális rendelkezéseket kell alkalmazni. Ez az alperes esetében a Stv. 46/H § A Stv. 46/H § (1) bekezdésének szó szerinti idézete: 46/H. § (1) Az NVESZ tagjai – az NVESZ alapszabályának elfogadása esetén – a) alanyi jogon azok a szakszövetségek és országos sportági szövetségek, amelyek sportága szerepel a Világjátékok Nemzetközi Szövetsége (IWGA) Világjátékainak és a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetsége (Sportaccord) Világjátékainak programján, b) a nem olimpiai sportágakban működő – a) pont hatálya alá nem tartozó – sportszövetségek, c) a nem olimpiai sportágak szervezett versenysportjának működését segítő más személyek, amennyiben az alapszabály így rendelkezik. A szószerinti jogszabályidézet azt fogalmazza meg, hogy alperesi köztestület tagjai az a) - c) pontban felsorolt sportszövetségek és személyek, az alapszabály elfogadása esetén. A jogszabály alapján tehát az alakuló közgyűlésre azokat a tagokat lehet meghívni, akik elfogadták az alapszabályt. Az alapszabály elfogadásáról - mivel alapszabálya még nincs a köztestületnek - előzetesen nem lehet nyilatkozni, így a közgyűlés összehívásához szükséges feltételek nem voltak meg, tehát a közgyűlés jogellenesen lett összehívva, ezáltal a meghozott döntések jogellenesek. Mindennek egyenes következménye az, hogy a törvény ugyan létrehozta a köztestületet a 46/G § alapján, de a köztestületi működés megkezdését a 46/H § 2
tagságra vonatkozó rendelkezése lehetetlenné teszi. Azt a sajnálatos, de kétségtelen tényt kell tehát elfogadni, hogy a hatályba lépett jogi szabályozás miatt érvényes alakuló közgyűlést nem lehetett és nem lehet összehívni az alperesi köztestület tekintetében, amennyiben a jogszabályi előírásokat be kívánják tartani. II. A keresetindításról és a törvényellenes alakuló közgyűlésről A felperes természetesen tisztában van azzal, hogy a jogalkotói szándék nem a törvény erejével létrehozott köztestület működésének a törvény jogerőre emelkedés napjától történő teljes ellehetetlenítése volt – függetlenül attól, hogy a 46/H § pontosan ezt tartalmazza -, ám a jogszabály átgondolatlan és ellentmondásos rendelkezésére a felperes kénytelen felhívni a bíróság figyelmét, hiszen többek közt ez is megalapozza a törvénysértést. Mint ahogy az első tárgyaláson elhangzott, a kereset elbírálása szempontjából kiemelten fontos annak kétségtelen megállapítása, hogy a felperes jogosult volt-e a kereset benyújtására, avagy sem. Ennek megállapítására is választ ad a Stv. 46/H. § (1) bekezdésében megfogalmazott rendelkezés, ha más nézőpontból vizsgáljuk a jogszabályt és eltekintünk a Stv. 46/H. §-ban leírtaknak a magyar nyelv szabályai szerinti jelentésétől és értelmezésétől. A fentiekben szó szerint idézett jogszabály kimondja, hogy az alperesi köztestületnek az válik tagjává, aki az alapszabályt egyoldalú nyilatkozattal elfogadja. Mivel az első közgyűlés előtt az alperesi köztestület alapszabállyal még nem rendelkezik, így az alapszabályt kizárólag az első közgyűlésen tudják elfogadni mindazok, akik megfelelnek a 46/H. § (1) bekezdés a) – c) pontban megfogalmazott követelmények valamelyikének. Ebből egyértelműen következik az is, hogy a törvény erejével létrehozott alperesi köztestület alakuló közgyűlésére – mivel még tagsággal nem rendelkezik – meg kell hívni mindazokat a sportszövetségeket és személyeket, akik megfelelnek a 46/H. § (1) bekezdés a) – c) pontban megfogalmazott követelmények valamelyikének, és a közgyűlésen el kell fogadniuk az alapszabályt. A felperes tekintetében ezzel kétségtelenné vált, hogy sportszövetségként a felperesi szervezet is jogosult részt venni az alakuló közgyűlésen, hiszen megfelel a 46/H. § (1) bekezdés a) – c) pontban megfogalmazott követelmények egyikének és csak ott tudja elfogadni az alapszabályt. A kereset benyújtásának felperesi jogosultságát ezzel tisztába tette a törvény. Az alperesi ellenkérelem 4. oldal 1. bekezdésében az alperes felsorolja az IWGA Világjátékain szereplő sportágakat és kifejti, hogy a felperes sportága nincs ezek között, melyet az első tárgyaláson szóban is megerősített kifejtve, hogy a felperesnek ezért nem volt jogosultsága részt venni az alakuló közgyűlésen. A felperes azzal teljes mértékben egyet ért, hogy valóban nem szerepel a felperes alapszabályába rögzített sportág a Világjátékok sportágai között, ahogy nem szerepel az alperes weboldalán feltüntetett 47 tagszervezetből az alábbi 24 tagszervezet sportága sem: 3
Dámajátékosok Magyarországi Szövetsége Magyar Amerikai Futball Szövetség Magyar Bridzs Szövetség Magyar Darts Szövetség Magyar Floorball Szövetség Magyar Frizbi Országos Sportági Szakszövetség Magyar Gószövetség Magyar Hullámlovas és Kitesurf Sportági Szakszövetség Magyar Kendo, laido és Jodo Szövetség Magyar Kick-boksz Szövetség Magyar Kutyasport Szövetség Magyar Lábtenisz Szövetség Magyar Lábtoll-labda Szövetség Magyar Minigolf Országos Sportági Szakszövetség Magyar Modellező Szövetség Magyar Motorsport Szövetség Magyar Nanbudo Szövetség Magyar Nemzeti Autósport Szövetség Magyar Országos Horgász Szövetség Magyar Rádióamatőr Szövetség Magyar Sakkszövetség Magyar Sárkányhajó Szövetség Magyar Szkander Szövetség Magyar Testépítő és Fittness Szövetség Mivel a fentiekben felsorolt 24 szervezet sportága nem szerepel a Világjátékok sportágai között, valamint az alperes is kifejtette az ellenkérelmében, hogy az alanyi jogú tagsághoz kötelező módon teljesíteni kell a 46/H § (1) bekezdés a) pontjában rögzített feltételeket, így ezzel is igazolást nyert a közgyűlés összehívásának törvényellenes volta, hiszen ha a tárgyaláson elhangzott alperesi tényállítást is figyelembe vesszük az alanyi jogú tagság tekintetében, akkor egyértelmű tény, hogy 24 olyan szervezet is szavazott az alperesi alakuló közgyűlésen, akik az alperes állításai alapján nem szavazhatott volna, vagyis a közgyűlés és a meghozott döntés törvényellenes, tehát érvénytelen. Az alakuló közgyűlés döntései érvénytelenek a fentieken túlmenően azért is, mert az alakuló közgyűlésen szavazati joggal vettek részt olyan sportágak sportszövetségei, melyeket egyáltalán nem lehetnek tagjai köztestületnek. Ezen sportszövetségek sportágait a NOB 2016. augusztus 3-án újként beemelt az olimpiai sportágak közé, így ezen sportszövetségek nem felelnek meg a 46/H § (1) bekezdés a)-c) pontjában megfogalmazott követelményeknek, tehát jogosulatlanul vettek részt és szavaztak a közgyűlésen, így a meghozott döntések törvényellenesek. A 2020-as olimpiára új sportágként felvételre került gördeszkázás, hullámlovaglás, sportmászás, karate és baseball/softball sportágak sportszövetségei az alábbiak: Magyar Országos Baseball és Softball szövetség Magyar Hullámlovas és Kitesurf Sportági Szakszövetség Magyar Hegy és Sportmászó Szövetség Magyar Karate Szövetség 4
Ezzel 28 sportszövetségre nőtt azon szervezetek száma, melyek törvényellenesen vettek részt az NVESZ alakuló közgyűlésén, vagyis az NVESZ közgyűlésre a sportszövetségek több mint fele jogellenesen lett meghívva, a résztvevők több mint fele jogellenesen szavazott, vagyis a meghozott döntés semmis. Az NVESZ weboldalán található „magunkról” link alatt az alakuló közgyűléséről az alperes teszi közzé a nagynyilvánosság számára az alábbiakat szó szerint idézve: „A Nemzeti Versenysport Szövetség (NVESZ) megalakulására a sporttörvény novemberi változása miatt volt szükség, amely előírta, hogy a nem olimpiai sportágak érdekképviselete, illetve versenysportjának irányítása 2017 januárjától a MOB-tól az önálló köztestülethez kerül át. Így 2016. december 21-én megalakította önálló köztestületét, a Nemzeti Versenysport Szövetséget (NVESZ) a nem olimpiai sportágak tagozata, amely ki vált a Magyar Olimpiai Bizottságból (MOB). Az alakuló gyűlésen a 47 tagszervezetből 42 jelent meg. A küldöttek egyhangúlag az egyedüli jelöltként indult Dr. Mészáros János ügyvédet, a Magyar Karate Szakszövetség elnökét, a MOB eddig alelnökét, a nem olimpiai sportágak szakmai tagozatának vezetőjét választották meg az NVESZ elnökének. Az általános alelnök Járosi Péter, a sárkányhajó-, míg a szakmai alelnök Galambos Péter, a kick-box szövetég első embere lett.” Ezzel az alperes elismeri, hogy nem az NVESZ tagjaival, hanem a MOB-ból kivált nem olimpiai sportágak tagozatának tagjaival tartották meg a közgyűlést. Ezzel azt is elismeri, hogy az NVESZ nem rendelkezett tagsággal az alakuló közgyűlés összehívásakor. A jogsértés nem csak azzal következett be, hogy a közgyűlésre meghívott 47 szervezetből 28 szervezet nem felelt meg az alanyi jogú tagság követelményeinek, hanem azzal is, hogy az alakuló közgyűlésre nem kívántak meghívni minden jogosultat. Nem mellékes az sem, hogy a jogalkotásban résztvevő sportért felelős miniszter megbízottja tevékenyen résztvevőként a jogsértéső helyzetet saját maga állította elő. Ez is igazolja azon felperesi állítást, mely szerint ad-hoc módon, szegregálva, nem a jogszabálynak megfelelően hívták össze a közgyűlést, ezért nem kapott meghívást sem a felperes, sem pl. az alábbi szervezetek: Magyar precíziós légfegyveres Országos Sportági Szövetség nyilvántartási száma: 14-02-0004135 Autós-Motoros Biatlon Tájékozódási Országos Sportági Szövetség nyilvántartási száma: 16-02-0002545 Magyar Dinamikus Lövészsport Szövetség (szakszövetség) nyilvántartási száma: 01-07-0000056 FITASC Magyarországi Korongvadász Szövetség nyilvántartási száma: 01-02-0006674 Magyar Combat Lövész Szövetség 5
nyilvántartási száma: 01-02-0005159 Magyar Szituációs Lövész Szövetség nyilvántartási száma: 01-02-0005975 Magyar Field Target (tereplövész) Országos Sportági Szövetség nyilvántartási száma: 09-02-0003138 melyek közül már egy szervezet meghívásának az elmaradása is bizonyítja a közgyűlés összehívásának törvényellenességét és szükségessé teszi a hozott határozatok törlését. Mindezek alapján kétséget kizáróan megállapítható: -
az NVESZ jogellenesen összehívott alakuló közgyűlésére 47 szervezetet hívtak meg, 14 szervezet felel meg a 2017. január 1-vel hatályba lépő jogszabály alanyi jogú tagságra vonatkozó rendelkezésének. 28 szervezet nem felel meg 46/H. § (1) bekezdés a) pontjában megfogalmazott alanyi jogú tagság követelményének, 4 szervezet egyáltalán nem felel meg a 46/H. § (1) bekezdés b)-c) pontjában megfogalmazott tagsági követelménynek, 42 szervezet vett részt a közgyűlésen, melyek több mint fele jogosulatlanul vett részt és jogosulatlanul szavazott.
Ha eltekintünk attól a nem mellékes ténytől, hogy előbb tartottak közgyűlést, mint ahogy a tagságot megállapította volna a törvény, akkor is érvénytelennek kell tekinteni a meghozott döntéseket, melyet a jegyzőkönyv tartalma bizonyít, hiszen érvényesen szavazni összesen 14 szervezet szavazhatott volna az előzőekben kifejtett tények alapján. Tehát a döntések ez alapján is érvénytelenek. III. A közokirat hamisításról és a hamis közokirat felhasználásáról A tárgyaláson a felperes kifejezetten kérte, kerüljön jegyzőkönyvbe, hogy az alperes által bizonyítékként csatolt 11.Pk.60.013/2006/111. számú (kelt: 2014. június 3.) végzés hamis közokirat és az alperes hamis közokirat felhasználásával kívánja elérni a pert megszüntető ítéletet. A tárgyaláson az alperes képviselője Dr. Mészáros János előadta, hogy a végzés a felperes MOB-ba történő tagfelvételével kapcsolatban keletkezett 2014-ben. Dr. Mészáros Jánosnak ügyvédként - aki 2014ben egyben a MOB alelnöke is volt– ismernie kellett a 2004. évi I. törvény 2014-ben hatályban levő, a MOB-ról szóló 40. § g) pontjának rendelkezését, mely szerint: g) az országos sportági szakszövetségi és az országos sportági szövetségi jogállás bírósági bejegyzését megelőzően igazolja a 20. § (4)-(5) bekezdésében és a 28. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállását, Ebből kétség kívül megállapítható, hogy 2014-ben a MOB-nak kellett igazolnia a bíróság felé, hogy az adott sportági szövetség megfelel-e az előírt feltételeknek és nem pedig fordítva, vagyis nem kérelemmel, hanem tájékoztatással kellett volna élnie 6
a bíróság felé. Másként fogalmazva teljesen életszerűtlen, hogy a MOB a felperes tekintetében elfelejtkezett a jogköréről és a bírósághoz fordul a feltételek megfelelősége kapcsán, valamint életszerűtlen az is, hogy a bíróság sem veszi észre a feltételek fennállásának hatásköri ütközést. A jelen kereset-kiegészítéshez 1. számon csatolt MOB/1236-1/2014. számú irat tanúsága szerint a MOB teljesen tisztában volt a hatáskörével, így az alperesi képviselő (aki a MOB alelnöke volt) állítását a kérelem és az arra küldött bírósági határozat létezésével kapcsolatban a MOB/1236-1/2014. számú irat cáfolja meg. Tekintve, hogy a fent idézett jogszabályt 2016. november 18-án elfogadott Módtv3. módosította, így a hamis végzés elkészítésének valószínűsíthető időpontja a felperesi kereset benyújtásának időpontja utánra datálható. Ezt igazolja az alperesi köztestület elnökének a tárgyaláson elhangzott szavai is, aki kijelentette, hogy „a MOB részére küldött 11.Pk.60.013/2006/111. számú végzés (kelt: 2014. június 3.) alapján utasította el a MOB nem olimpiai sportágak tagozata a felperes tagfelvételi kérelmét, mellyel a felperes is tisztában van.” Azért igazolja az alperes ezen mondata, hogy a végzést a felperes keresetének benyújtása után hamisították, mert amennyiben nem így lenne, akkor a MOB nem adta volna ki hónapokkal korábban a 2014. március 27. napján kelt MOB/1717-3/2014. szám alatti iratát, melyet 2. számon csatolok. A valótlan alperesi állítást és a hamis közokirat felhasználásának tényét bizonyítja továbbá a felperes nyilvántartási eljárásában keletkezett, 2013. június 25. napján kelt 11.Pk.60.013/2006/105. számú végzés tartalma is, melyet 3. számon csatolok. Ez a végzés ugyanannak a Berecz Péter bírósági titkárnak és Kovács Alexandra törvényszéki írnoknak mint hitelesítőnek a nevével fémjelzett végzés, mint az alperes által bizonyítékként csatolt hamis közokirat. A 11.Pk.60.013/2006/105. számú végzésben a bíróság a szervezet új céljaként az alábbi módon rendelkezik: „A szövetség közhasznú sportági szövetségként Magyarország területén az alapszabályba bejegyzett sportágait fejleszti, irányítja azok működését, üzemelteti a sportág versenyrendszerét, szabályzataival, előírásaival biztosítja a biztonságos sportgyakorlást, védi a sportágába tartozó sportrendezvények látogatóinak, résztvevőinek biztonságát, érdekképviseleti feladatot lát el.” Teljesen valószínűtlen és életszerűtlen, hogy Berecz Péter bírósági titkár amnéziában szenvedve elfelejtette volna a felperes nyilvántartási eljárásában az általa egy évvel korábban kiadott közokirat tartalmát – ezzel együtt a saját döntését – és azzal teljesen ellentétes végzést ad ki 11.Pk.60.013/2006/111. szám alatt a MOB részére, mely végzés a véletlen folytán remekül illeszkedik az alperes pert megszüntető kérelméhez. Az alperes által bizonyítékként csatolt hamis végzésen és a 11.Pk.60.013/2006/105. számú végzésen szereplő Kovács Alexandra törvényszéki írnok hitelesítő aláírása nyomokban sem hasonlít egymásra. A 2014. június 3-i keltezésű 11.Pk.60.013/2006/111. számú közokirat hamis voltát bizonyítja továbbá az alperesi ellenkérelem is. Az alperes hivatkozik iratában a felperes ellen ügyészségi
7
kezdeményezésre lefolytatott peres eljárásra, mely kifejezetten a felperes országos sportági szövetség jellegének a felperesi alapszabályból történő törlésre irányult. Teljesen életszerűtlen ezáltal az is, hogy a 2014. július 14. napján T.C.188/2014/18. szám alatt indult törvényességi eljárásban illetve, a 2016. január 21. napján kelt ügyészi keresetben, vagy az ügyészi fellebbezést követő másodfokú eljárásban (melyben 2017. június 22-én született ítélet) az ügyészség ne használta volna fel érvként a 2014. június 3. napján kelt 11.Pk.60.013/2006/111. számú közokiratot, amennyiben az létezett volna a rajta feltüntetett időpontban. Ha a végzés tartalma megfelelne a közokiratokkal szemben támasztott követelményeknek, akkor a Legfőbb Ügyészség Közigazgatási Jogi Osztálya TC.10.351/2015/1-I. szám alatt 2014. július 29. napján kelt iratában (4. szám alatt csatolva) nem mint országos sportági szövetséget nevesítette volna a felperest az irat 3. oldal utolsó bekezdésében – mely az alábbiakat tartalmazza: „A Magyar Gyorsulási Sportági Szövetség és más sportszervezetek, mint az Ön által külön is nevesített Autós Motoros Biatlon Tájékozódási Országos Sportági Szövetség, nem az MNASZ alapszabályában nevesített sportágak területén működő országos sportági szövetségek, ezért az MNASZ elnökségének a sérelmezett határozatai e szervezetek jogállását, az általuk szervezett versenyek jogszerűségét, versenyzőik ezeken való részvételi jogát nem érinti.”. Ebből az következik, hogy 2014. június 3-i keltezéssel 11.Pk.60.013/2006/111. szám alatt hamis közokirat került a felperes nyilvántartási iratai közé és alappal feltételezhető, hogy a hamis közokirat 2017. június 22. napját követően, a másodfokú bírósági ítéletet után készült. A következtetést teljes mértékben megalapozza az a bíróság által is ismert kétségtelen tény, hogy az adott szervezet nyilvántartásában bekövetkezett változást, a végzéseket a bíróságnak kötelező módon meg kellett küldenie az ügyészségnek is tekintve, hogy 2014-ben még az ügyészség látta el a törvényességi felügyeletet a szervezetek felett. Az ügyészség nem kapott a végzésből, hiszen ha kapott volna, akkor fel is használja azt a felsorolt eljárásokban. A felperes sem kapott, pedig állítólag az ő nyilvántartási eljárásában keletkezett a „közokirat”. Tehát hamis közokiratot használt fel az alperes annak érdekében, hogy a bíróság az ellenkérelemben foglaltak szerint az alperes javára döntsön és a felperesi keresetet teljes egészében elutasítva a pert megszüntesse. Álláspontunk szerint teljességgel megalapozott a keresetben megfogalmazott jogsértő közgyűlés összehívás és határozathozatal a fentiek és az előző beadványokban is kifejtettek figyelembe vétele mellett, ezért a határozatok, valamint az alperesi szervezet nyilvántartásból való törlése, a jogszabálynak megfelelő alakuló közgyűlés összehívásának elrendelése, és az ismételt nyilvántartásba vétel szükséges a törvényes rend helyreállítása érdekében. 2017. október 3. Kurtyán Ferenc felperesi képviselő 8
