FELNŐTT VAKOK ELEMI REHABILITÁCIÓJA
témavezető: dr Pálhegyi Ferenc készítő: Csattos Márta
TARTALOM
4 BEVEZETÉS
64
IRODALMI ÁTTEKINTÉS
86
VÁZLAT
8
FELNŐTT VAKOK ELEMI REHABILITÁCIÓJA az elemi rehabilitáció célja és feladata
11
ELEMI REHABILITÁCIÓS TANFOLYAM KÜLFÖLDÖN Személyi és tárgyi feltételek
Beutalások Foglalkozások mobilitás érzékszervi gyakorlatok
4 14 14 14
hallás
14 14 15
tapintás szaglás
16 15 16 16
hőmérséklet érzékelés
16 17
mozgás emlékezet
17
tájékozódás biztonsági magatartás
17
elveszett tárgyak keresése
17
közlekedés látó kísérővel hosszú bot tartása
18 20
járás hosszú bottal.
21
a hosszú bot tartásának módosulásai
21
segédeszközök a rövid fehér bot
23
a hosszú fehér bot
24
elektromos mobilitási segédeszközök
25
a vakvezető kutya
25
önkiszolgálás
26
hygiénia
26
étkezés
26
háztartás
rendtartás rendszeresség
28
takarítás
28
nagymosás
28
vasalás
29
jav ít ás , kézimunka
30
tudnivalók a tűzhelyről
30
sütés egyszerű ételek készítése
30 31
mosogatás
32
31 32
szabadidő tevékenység
33
33
írás-olvasás
34
pontírás
35
gépírás
35
35
35
35
37
37
42
42
pályaválasztási orientáció munkalehetőségek külföldön HAZAI T Ö R E K V É S E K Munkaterv
30
34
45
Óraterv Részletes program érzékelés, észlelés mozgás, testnevelés közlekedés önkiszolgálás háztartási ismeretek társadalmi beilleszkedés pontírás-olvasás
52 53 53 57 58 60 61 69 71
ÖSSZEGZÉS Néhány elemi rehabilitált bemutatása Javaslataim IRODALOM
81 83 87 89
BEVEZETÉS Az elemi rehabilitáció társadalmi probléma . A becslések szerint kb. 600-800 azoknak a száma, akik
hazánkban
felnőtt
korukban
vaku lnak
meg.
Ezek közül feltételezhetően 60 -80 személy az, aki nem
csupán
elemi,
hanem
munka
rehabilitációt
igényel. Sajnos
előképzettségükről,
megoszlásukról
nincsenek
életkori
adatok,
és
pedig
nemi
az
elemi
rehabilitáció során ezek nélkülözhetetlenek. Ki kellene építeni az elemi rehabilitációs láncot: szem szakorvos – Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége – Vakok Elelmi Rehabilitációs Központja – Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége . A
Vakok
tervek
Elemi
jók,
de
Rehabilitációs ahhoz,
hogy
Központjáról elemi
szóló
rehabilitációs
munkát meg lehessen kezdeni, túl kell lépni a terv szinten, és meg kell teremteni a tárgyi és személyi feltételeket.
Az
elemi
rehabilitáció
során
minden
vak váljék önellátó, mobil személlyé. Az elemi rehabilitációt követő munka rehabilitáció lehetőleg a megvakulás előtti foglalkozáshoz közeli „szakmát” nyújtson. Mind a munka, mind a szociális rehabilitáció vakok
optimális
integrációjához.
feltételeket E
biztosítson
dolgozatból
a
megtudjuk,
hogyan és milyen eredménnyel folyik az USA -ban, a nyugat-európai országokban és a fejlett szocialista
országokban az elemi rehabilitáció. Ennek tükrében vizsgáltam
a
hazai
törekvések
eredményét
és
a
tennivalókat. Köszönetet
mondok
szakirodalommal, segítették.
mindazoknak, szakmai
akik
munkámat
tapasztalatukkal
IRODALMI ÁTTEKINTÉS Thomas Hanson: Rehabilitation teachers – Who are We? A cikkben rövid történeti áttekintést kapunk az elemi rehabilitáció eredetéről és elterjedéséről. az elemi rehabilitációt kezdetben egy tanár végezte, de a fejlődés során egyre több feladat hárult a pedagógusra. Ekkor differenciálódott a munka és minden szakember a saját speciális feladatát látta el. Mobility: A
Vakok
Világszövetsége
által
kiadott
prospektus
részletesen írta le, hogy mit kell a vaknak elsajátítania ahhoz, hogy mobil legyen. A tájékozódásban segít a hang, szag, tapintási ingerek, a közlekedésben a fehér bot, a látó kísérő és a vakvezető kutya. Hints for the Blind House Wives: A
prospektus
praktikus
tanácsokat
nyújt
a
vak
háziasszonyoknak. A tanácsok azonban minden olyan vak számára hasznosak, akik önállóságra törekszenek. Materialinen zur Elementarrehabilitation Neuerblindeter: Az NDK-ban 1969-ben rendeletbe lépett az, hogy minden felnőtt korban megvakult személyt jelenteni kell az illetékes helyen. A Vakok Szövetségéből szociális gondozót küldenek a vakhoz, aki a látogatáskor javasolja a vaknak az elemi rehabilitációt. A vak vagy a helyi Vakok Szövetségében,
vagy
a
jelentkezhet rehabilitációra.
Rehabilitációs
Központban
A tanfolyam után munka rehabilitáció következik, s a vak önállóságát megszerezve kerül vissza a családjába. Kirschenheuter Ferenc: A háború vakjai. Az első világháborúból sok katona vakon tért vissza. 1915ben gróf Dessewfy Emilné javaslatára a Vakokat Támogató Egyesület szervezésében kísérlet történt a sebesültek oktatására. Az oktatás elmélet (olvasás, írás, számolás) és gyakorlati (ipar) volt. Célja a hadirokkantak lelki és anyagi függetlenségének megteremtése. Kirschenheuter Ferenc: A vak rokkantak. Az első világháború sérültjeiről, magyar, német, osztrák vak katonákról kapunk adatokat. A német és osztrák katonák könnyebben fogadták el a vakságot, mint a magyarok. Szívesebben tanultak szakmát is, mert több volt köztük a mesterember, mint a mieink között. Dr.
Göllesz
Viktor:
Javaslat
a
felnőtt
korukban
megvakultak elemi rehabilitációja intézményi feltételeinek megteremtésére. A
szerző
konkrét
javaslatot
Rehabilitációs
Központja
rehabilitációs
munka
tesz
a
létrehozására,
megkezdésére.
Vakok
Elemi
és
elemi
az
Hozzávetőleges
adatokat közöl a magyar friss vakokról. Összefoglalja a kezdeti tennivalókat, megjelöli a szükséges személyi és tárgyi feltételeket.
VÁZLAT I.
Külföldi tapasztalatok. 1. Meghatározás Az elemi rehabilitáció célja és feladata 2. Feltételek Tárgyi feltételek:
gyakorlótermek segédeszközök
Személyi feltételek: rehabilitáltak szakemberek 3. Az elemi rehabilitációs folyamat a, érzékszervi átstruktúrálódás b, mobilitás c, önkiszolgálás d, háztartás e, szabadidő tevékenység f, írás-olvasás g, pályaválasztási tanácsadás Az eredmények összegzése. II.
Elemi rehabilitációs törekvések hazánkban. 1. Javaslatok az elemi rehabilitáció megkezdésére 2. Feltételek Tárgyi feltételek:
lakás imitáció gyakorló terem segédeszközök
Személyi feltételek: rehabilitáltak szakemberek 3. Tervek az elemi rehabilitációhoz.
a, célkitűzések b, óraterv c, részletes program 4. Eredmények a kísérleti elemi rehabilitációban. a, személyek egyéni értékelése b, összbenyomások 5. Összegzés, javaslatok.
ELEMI REHABILITÁCIÓ KÜLFÖLDÖN Londonban az 1850-es évek közepén kezdődött meg az ún. „home teaching”. A tanárok otthonaikban keresték meg a felnőtt vakokat, és ott próbálták megtanítani őket néhány dologra,
így
pl.
a
Moon-féle
írásra
és
az
önálló
közlekedésre. Az első házitanító William Cooper, aki először kb. 71 vakkal foglalkozott. Ebben az időben a rehabilitációs munka még önkéntes volt. Később, az 1890es évektől a tanárok már fizetést kaptak ezért a munkáért. Ekkor
az
Egyesült
Államokban
is
folyt
már
elemi
rehabilitáció, több államban a fenti módszer szerint, vagy a nyári hónapokban szervezett tanfolyamokon tanították meg a vakokat az elemi manipulációs tevékenységre. Még sokáig a munka minden fázisát tanár végezte, a vak megkeresésétől a Braille-tanításon át az adományok begyűjtéséig. Néhány évtizeddel később a két világháború sérültjei miatt a rehabilitációs munka ugrásszerűen fejlődött. Önálló rehabilitációs központokban, tanfolyamokon képezték a vak
katonákat.
A
munka
differenciálódott,
minden
munkaszakaszt speciális szakember végez: - tájékozódást és közlekedést oktató tanár - szociális gondozó - terápiát végző szakember - foglalkozási rehabilitációt előkészítő tanár. Az első és a második világháború idején számos fejlett nyugat-európai
országban
is
gyógypedagógiai tevékenységet.
megkezdték
a
hasznos
Az
elemi
rehabilitációs
metódusok,
a
szakemberek
segítsége eredményessé tette a vakok integrációját, s arra ösztönöznek, hogy az elemi rehabilitációt mind szélesebb körben alkalmazzák. Az elemi rehabilitáció célja és feladata F e l a d a t a a felnőtt korban hirtelen, baleset vagy betegség következtében megvakultak visszavezetése a látó társadalomba. Tudatosítani kell a vakban, hogy Ő is hasznos tagja a társadalomnak, szükség van alkotó munkájára és egész lényére. C é l j a a rehabilitáltak értelmes és hasznos munkára hangolása,
tájékoztatása
a
munkalehetőségekről,
pályaválasztási, társadalmi mobilitás. A rehabilitáció történhet önálló rehabilitációs centrumban, vagy a vakok intézetében. A
rehabilitációs
szemklinikák,
hálózat
kórházak
láncszemeit
szemészeti
képezik
osztályai,
a
vakok
intézetei, rehabilitációs központok, vakok szövetsége és a vakokat is foglalkoztató munkahelyek. A szövetség szorosan kooperál a rehabilitációs centrummal és szisztematikusan előkészíti a rehabilitációt. A kórtani státuszt a szemész állapítja meg. Ha az orvosi beavatkozás reménytelen, értesíti a vakok és gyengénlátók helyi vagy országos szövetségét.
A szövetség szakembert (szociális gondozó) küld a vakhoz. A látogató legyen megnyerő, kedves, de sose bájologjon. Szavai
mindig
keltsenek
a
reális
vakhoz
és
optimizmust
családjához az
akut
szóljanak, nehézségek
áthidalásához. Győzze meg a látássérültet és környezetét a rehabilitáció tapintattal
fontosságáról. támogatják
a
Ha
a
vakot
családtagok
segítő
törekvésében,
a
rehabilitáció révén ismét aktívvá válhat. Szükség esetén a friss vak psychiátriai kezelésben részesül a rehabilitáció megkezdése előtt. A rehabilitációs tanfolyam időtartama általában 12-16 hét. Bentlakásos vagy ambuláns lehet. Az elemi rehabilitációban részt vevő szakemberek: - gyógypedagógusok - psychiáterek - typhlopsychológusok - szociális gondozók Az elemi rehabilitáltak életkora 18-60 év között legyen két csoportban aszerint, hogy a tanfolyam után óhajtanake, tudnak-e dolgozni, vagy a családban a ház körül tevékenykednek-e majd. A szelekció a látásteljesítmény szerint is szükséges: a, vakok b, gyakorlatilag vakok csoportja. A
rehabilitációs
tanfolyam
ideje
alatt
a
foglalkozásokon vesznek részt a látássérültek:
következő
Munkaképes vakok
Idősek
Vakírás és olvasás
A látássérültek
jogai Gépírás
Aktuális napi
események Pályaválasztási tájékoztatás
Mozgás, torna
Látássérültek jogai
Mobilizáció
Aktuális napi események
Önkiszolgálás
Sport, turisztika
Hygiénia
Mobilizáció
Háztartás
Önkiszolgálás Hygiénia Háztartás A foglalkozások meghatározott óraszámban a hét 5 napján történnek. A hétvégét a tanfolyam résztvevői aktív vagy passzív pihenéssel tölthetik.
FOGLALKOZÁSOK Mobilitás A
mobilitás
mozgáskészség,
amely
széleskörűen
értelmezendő. A legszükségesebb környezetben történő helyváltoztató mozgás és az önálló utcai közlekedés közti mozgások skáláját tartalmazza. A vak mobil, ha képes kellő információkat szerezni környezetéről
és
azok
birtokában
balesetmentesen
közlekedik. Ha a látás teljesen kiesett, vagy csak minimális a látásteljesítmény (fénysejtés) a vak tájékozódásában a környezet
audiális,
haptikus
és
szaglási
ingereire
támaszkodik. Az érzékszervek effajta átstruktúrálódását tudatosan kell támogatni. Érzékszervi
átstruktúrálódás
Hallás A hallás fontos szerepet tölt be az orientálódásban. Ahhoz,
hogy
a
vak
ember
hallását
lehetőleg
messzemenőleg használhassa, képesnek kell lennie azt különböző szituációkban alkalmazni. Meg kell tudnia különbözteteni
a
zajokat,
melyek
környezetében
előfordulnak. A zaj és a zaj forrása között meg kell találnia a kapcsolatot. Az ajtó becsapása, ill. nyikorgása jelzi a vaknak az ajtót. A hallási diszkriminációra a közlekedésben is szüksége van. Előnyös, ha az általános forgalmi zajokból ki tudja szűrni a gyalogosok lépéseinek zaját, mert abból a járda irányát megállípíthatja. A vak arra van utalva, hogy a hangot az irány és távolság
megállapítására lokalizálni tudja. A hallás révén az is megállapítható, hogy a hangforrás mozgásban van-e. A hangforrás fontos támpont lehet. A vak vagy a hangforrás irányába tart, vagy elkerüli azt, pl.: a haladási irányban hallható autó, motor, villamos zaja utcakereszteződésre utal. A vak ember úgy is használhatja hallását, hogy az akadályokat a visszhang lokalizációjával állapítja meg. Az önmaga által előidézett zajokat (lépések, a bot kopogása) bizonyos
akadályok
visszaverik,
s
ezzel
helyzetét
megállapíthatja. Tapintás A vak ember tapogatózással is orientálódhat. Kezét és lábát egyaránt használhatja a környezet felderítésére. A kezek megmutatják a tárgyak helyzetét és mibenlétét. A kezet végig lehet csúsztatni a falon, az asztalon vagy más tárgyakon.
Ezekkel
a
tájékozódási
pontokkal
való
kapcsolat komoly segítséget nyújt a vak számára. Az akadályok
felismerése
fontos,
mert
az
így
nyert
információk határozzák meg a további tennivalókat. A vaknak tehát meg kell állapítania az akadály helyét, minőségét és nagyságát ahhoz, hogy ki tudja kerülni. A kerti pad támlájának megérintése segítséget nyújt a padra való leülésben. Eredményes tájékozódásra van lehetőség
az
épületek
egymáshoz
viszonyított
helyzetének és az azokat összekötő utat irányának és hosszának ismeretében. Az utcai közlekedésben a járda szélességét és irányát tapintással lehet megállapítani. A vak ember botjával ki tudja tapintani, az útburkolatok minőségének változásait, és ezáltal meghatározza a járda határát. Ugyanezt lábbal is meg lehet állapítani, s így
észreveszi, ha letért az útról, megérezhető a járda lejtésében
előálló
különbség
is,
ez
igen
fontos
az
útszegély korai felismerésében. A vak ember a járda és az úttest közötti magasságkülönbözetet felhasználhatja a járda szegélyének biztos meghatározásaként, útmutatásul szolgálhatnak a vak számára az útszéli folyókák, az úttest közepének kidomborodása is. Szaglás A vakok számára a szaglás házon belül és kívül is nagy jelentőséggel bír. Az utcán egyes épületeket a szag által is fel lehet ismerni, pl. éttermek, illatszerboltok, stb. . . A vak
a
szagok
segítségével
rövidíti
meg
az
üzletek
keresésének időtartamát. A lakásban a konyhából, vagy az ebédlőből áradó illatok is segítik a tájékozódásban. Hőmérséklet-érzékelés A vak ember az arcán, vagy testének egyéb részein érzett hőmérsékleti
különbségeket
tájékozódásban,
pl.
a
Nap
is
felhasználhatja
állását
a
meghatározhatja
arcának legjobban felmelegedett része által. Ha kicsit elfordul, a nap másként éri, így arra kap választ, hogy mekkora
volt
a
változtatás
nagysága.
A
látássérült
számára az épület végét jelzi az árnyék utáni napsütés, vagy a szélvédettség után az erős szél.
Mozgás-emlékezet A
legtöbb vak
visszaemlékezik egyes meghatározott
mozgásokra, s megismétli azokat. Egy adott cselekvéshez izommozgások sorát kell elvégeznie és emlékezetébe vésnie, hogy azt meg tudja ismétleni (pl. a csésze szájhoz emelése). A gyakorlatban a vak az adott mozdulatokat nem
tudatosan
végzi,
hanem
bizonyos
fokig
automatikusan. Az ismert környezetben való közlekedés egy idő után annyira automatikussá válik, hogy a vak az út egyes részleteire már nem is szentel különösebb figyelmet. Tájékozódás Biztonsági magatartás A vak kezét alkalmazhatja fejének és arcának az ajtókkal, falsarokkal, vagy egyéb akadályokkal való összeütközés kivédésére. Felső karját vállmagasságig felemeli és az alsó karját könnyen behajlítja, a könyökét az arca fölé emeli és a tenyerét kifelé fordítja , az ujjait kinyújtja, hogy az ujjhegyek a másik vállával egymagasságban legyenek. Az előrenyújtott, mélyen leengedett kezek megvédenek az asztallal, székkel való összeütközéstől. Mindkét karral egyidőben mindkét védőtechnikát alkalmazhatja.
Elveszett tárgyak megkeresési módja A vak először megbecsüli az irányt, majd a távolságot, ahova a leesett tárgy kerülhetett. Kezével körmozgást kezd, a kör sugara egyre nagyobb lesz, a vízszintes mozdulatok
mindig
tenyérnyi
szélesek,
ezeket
a
mozdulatokat először egy asztalon lehet gyakorolni, majd a padlón, s végül egy bútorozott szobában (1 . ábra) Az első lépés a tárgyak megkeresésében az, hogy a leesés irányát és távolságát meg tudja állapítani a kereső. Ismeretlen környezetben ügyeljünk arra, hogy a vak lehajlás közben meg ne üsse a fejét. 1. ábra Közlekedés látó kísérővel A vak ember számára biztonságot nyújt a látó ember jelenléte. Ezért az önálló közlekedés megtanulása előtt a látássérült mindig kísérővel közlekedjék. A kísérő lehet ismerős, vagy idegen személy. Az idegenhez mindig a vak alkalmazkodjon és kérjen verbális információt is. A vak a kísérő karját közvetlenül a könyök fölött fogja meg, haladjon egy fél lépéssel a kísérő mögött és mellett ( 2. ábra). Szűk helyen a vak szorosan a látó nyomában lépked, egyik keze a kísérője karját, a másik a vállát fogja (3 . ábra). A kísérő jelenléte a kilincs megkeresését, a székre való leülést is lényegesen megkönnyíti (4. ábra). Az egyedül jól közlekedő vaknak is gyakran van szüksége kísérőre. 2. ábra
3. ábra
4. ábra
Az önálló, biztonságos közlekedést megkönnyíti a hosszú fehér bot. A hosszú bot tartása A használó a botot a hüvelykujjával fogja meg a fogórész előre irányított oldalán. A meggörbített középső ujj alátámasztja a bot fogását a fogórész mögött. A két hátralevő ujjat pedig úgy tartjuk, hogy alátámasszák a középső ujjat. Ezek az ujjak azonban nem érintik a botot. Járás a hosszú bottal A botot tartó kéz felső karját a testhez szorítja. Ezzel biztosítja, hogy a botot vezető kéz mindig a test középtengelyében
legyen.
A
botot
a
kéz
csuklómozgatásával egyik oldalról átviszi a másikra, miközben a bot hegye enyhén éri a talajt. Járás közben a bothegyet
az
előre
lépő
láb
földre
ereszkedésével
egyidőben teszi a talajra, olyan helyen, hogy mindig egy lépéssel a láb előtt legyen (5. ábra). A bot hegyét csak annyira emeli fel a talajról, amennyi elég ahhoz, hogy a két érintéspont között átlendüljön. A hosszú bot technikai módosulásai A bot technikát módosítani lehet abból a célból, hogy a mindenkor adódó követelményekhez alkalmassá tegyük. A városban a hosszú bot használója rendesen a járda közepén halad, hogy ezáltal kikerülje a veszélyforrásokat, amelyek legtöbbször a széleken jelentkeznek. Forgalmas
és
zsúfolt
utcákon
lerövidítheti
a
bot
hosszúságát azzal, hogy a botot a fogórész alatt fogja meg.
Ezáltal
csökken
a
járókelők
megérintésének
lehetősége. A nyitottabb helyeken a botot a fogórész felett is meg lehet fogni, miáltal megnő az ellenőrzött terület. Az alaptechnika további módosításával a botot egyenetlen
terepen
és
hóban
is
hatékonyan
lehet
használni. Technikai módosulások: (6-7. ábra) 5. ábra, 6. ábra, 7.ábra Segédeszközök A rövid fehér bot A fehér bot utcai jelzés, a vakok „KRESZ”- táblája, szimbóluma, a fehér bot kb. 90 cm hosszú fa vagy könnyű fém. A botok egy része összehajtható, ezért praktikusak, mert
dolguk
végeztével
összecsukva
kis
helyen
is
elférnek. A rövid bot a mobilitás hasznos segédeszköze különösen akkor, ha nagyobb tempó nem szükséges, de nem nyújt elegendő védelmet, mert ezzel a talajt a lépés körzetében nem lehet szisztematikusan átfésülni. A hosszú fehér bot A hosszú botnak a hosszúságát a használó testmagassága alapján határozzák meg. Függőleges tartáskor a földtől a mellcsontig kell
érnie. A
átmérőjű
készült
csőből
legelterjedtebb a 12 mm bot,
valamilyen
alumínium
ötvözetből, a végén kampó van, alsó vége nyloncsúcsban végződik, amit cserélni lehet, a kampó alatt a bot gumival behúzott fogórészt tartalmaz, hogy ezzel a botot biztonságosan és kényelmesen lehessen tartani. Többféle típusú összecsukható hosszú bot létezik.
8. ábra
Elektronikus mobilitási segédeszközök Néhány
éve
kísérlet
történt
arra,
hogy
a
modern
elektronikus technikát a vakok mobilitásának javára felhasználják.
Érzékszervpótló
és
hanglokátor
készülékeket fejlesztettek ki azzal a céllal, hogy az eszköz
használóját
információkkal
lássák
el,
a
környezetében lévő tárgyak távolságára és mibenlétére vonatkozóan.
Általában
az
formában
közvetítik,
információkat egyes
hallgató
elektronikus
segédeszközöknek érintéses közlési módjuk van. Napjainkban egyszerű, csupán egy műveletet végző, és komplex, bonyolult transzponáló képességű készülékek is forgalomban vannak. Megpróbálták a kutya, illetve a hosszú
bot
fejleszteni.
technikát A
elektromos
szakemberek
segédeszközökkel
véleménye
az,
hogy
a
készülékek jók, de annyival még nem hatékonyabbak, hogy a hagyományos mobilizációs eszközök helyébe léphessenek. A vakvezető kutya Évtizedek óta a vak megbízható segítőtársa a kutya. A látássérült a bal kezében tartja a hámszerszámot és a szíjat, jobb kezében a fehér botot. A bal kézben tartott szíj
lehetővé
teszi
a
kutya
vezetését
minden
szituációban, a jobb kézben tartott fehér bot az akadály kitapogatását, melyet a kutya jelez. Az úttesten a kutyával
teljes
biztonsággal
át
lehet
kelni,
mert
járdaszegélynél megáll, jelzi az átjárót. A járműre való
felszálláskor
a
kutya
leszálláskor
pedig
megy
együtt
elöl, a
a
járműről
gazdájával.
A
való kutya
bármennyire okos és ügyes, a felelősség minden esetben a gazdáé.
ÖNKISZOLGÁLÁS Függetlenné csak az az ember válik, aki egyedül képes ellátni önmagát és közvetlen környezetét. A függetlenség biztonságot ad és erőt a további feladatok elvégzéséhez is. Az önállóság azt jelenti, hogy a vak ember nem szorul segítségre
a
testi
hygiénia
megteremtésében
sem,
ruhadarabjait önállóan választja, segítség nélkül öltözik. A szükséges élelmet maga vásárolja és önállóan étkezik. Hygiénia Kellemes látványt kelt az az ember, aki mindig tiszta, ápolt, ízlésesen öltözött. A ruhadarabokat anyaguk minősége jól elkülöníti. Nagyon jó módszer a vak szekrényében a vállfán való differenciált elhelyezés is. Segíthet a bevarrt jel, pl. zöld ing = 1 pont, lila blúz = 3 vonás. Az ing mellé helyezzük a hozzá illő zoknit és nyakkendőt, vagy a ruha vállfájára tesszük a megfelelő övet. Mindennek legyen állandó helye! Tartsa meg hygiéniai szokásait, tanácsos fürdősapkát használnia. A fogkrém és a fürdősó adagolás nem jelent gondot, ha a tapintás finomodik. Öltözködéshez a vak kérje látó segítségét, az pedig mindig
határozott
és
tanácsa legyen segítő.
őszinte
véleményt
mondjon,
Étkezés A vakság az étkezést is nehézkessé teszi, de mégsem szabad eltérni a megszokott rendtől. A vak továbbra is terített
asztalnál
étkezzék,
maga
terítsen
meg.
Használjon lapos tányért, kést és villát is. Tálalásnál tekintsük a tányért az óra számlapjának és a húst mindig az óramutató hatosára, a köretet pedig a tizenkettesre helyezzük (9. ábra). Már rövid gyakorlással elérhetjük, hogy étkezésnél az étel ne hulljon le a tányérról, a víz ne ömöljék ki a pohárból töltéskor. A kultúráltan étkező vakot mindenki szívesen látja asztalánál. 9. ábra
HÁZTARTÁS A
háztartásban
előforduló
munkák
többségét
maradéktalanul el tudja látni a vak is. Meg kell tanulnia vakosan érzékelni és gyakorolni a praktikus vonásokat. Ha
egy
háziasszony
rátermett,
van
önbizalma
és
szisztematikusan kezd a munkához, hamarosan sikeres lesz kísérletezése. Kevés az olyan feladat, amit józan ésszel, kellő módszerekkel ne lehetne megoldani. Rendtartás, rendszeresség A rendre és tisztaságra fokozottan ügyelni kell. Ha mindennek van állandó helye, könnyebb a tájékozódás a lakásban. A rend meggyorsítja a munkát. Takarítás A helyiségeket szisztematikusan be kell osztani, hogy sehol se maradjon piszok. Sepregetés, porszívózás és portörlés a leggyakoribb feladat. Legyen tiszta, friss levegőjű a lakás, kellemes illatúak és gusztusosak a szekrénypolcok. A módszeres, pontos munka sikeres és gyors. Nagymosás A ruhadarabokat anyagi minőség szerint kiválogatja a háziasszony. A víz hőmérsékletét kézzel állapítja meg. A tenyerébe, vagy a mosóporos flakon kupakjába töltve
határozza
meg
a
mosópor
mennyiségét.
Először
a
legszennyezettebb felületeket dörzsöli, vagy keféli, majd nyomkodással a ruha többi részéből is eltávolítja a szennyeződést. A kimosott ruhát ki kell venni a vízből. Braille feliratos automata mosógépet is használhat a háziasszony. A
gépet
minden
megfelelően balesetet.
esetben
használjuk,
a
mert
használati így
utasításnak
elkerülhetjük
a
Vasalás A
látássérültnek
az
állítható
elektromos
vasalóval
legkönnyebb vasalni. A hőmérsékletet a Braille-jelekkel ellátott skálán állítja be. Használjon vasalóasztalt. Eleinte langyos vasalóval vasaljon, hogy se a ruha, se a keze ne égjen meg. A ruhán a vasalót az egyik varrástól a másikig húzza. (10. ábra) 10. ábra
Javítás, kézimunka A gomb felvarrása, anyagok beszegése sem jelent gondot a finom tapintással rendelkező vaknak. A kötés, horgolás könnyen megtanulható. A kézimunkázás a háziasszony teendőihez
tartozik,
de
lehet
hobby
is.
Szívós
gyakorlással varrógépen is megtanulhatja a varrást. Tudnivalók a tűzhelyről Általában villany vagy gáztűzhely használatos. A gázt sohasem gyufával, hanem mindig öngyújtóval gyújtsa meg a vak háziasszony, ismerje a tűzhely felületét, - azt, hogy milyen távol vannak egymástól a főzőlapok. Gyakorolja a hideg lapra pontosan rátenni a lábast, ha ezt már biztonsággal tudja, csak akkor próbálkozzon meleg lappal. Ha a hátsó lapokat is használni akarja, akkor mindig azokat gyújtsa meg először. Ügyelni kell arra is, hogy az edények füle ne akadályozzon a mozgásban. A fedőt mindig vastag textilkesztyűvel fogja meg, az védi a gőztől
és
a
melegtől.
Bő
ujjú,
lógó
övű
ruhában
balesetveszélyes a főzés. Sütés Az
alapanyagok
kiméréséhez
praktikusabb
a
súllyal
működő asztali mérleg, mint a Braille jellel ellátott. Jól bevált módszer a mennyiségek becslése is, pl. a csészébe 2 deciliter tej, vagy 15 dkg cukor fér, stb... A legnehezebb feladatok egyike a vak háziasszonynak a
tészta egyenletesre nyújtása. Kellő gyakorlattal azonban szinte jobban sikerül, mint a látóknak. A tészta nagyságát cérnával legkönnyebb kimérni, a tésztát a nyújtófáról kell a tepsibe hajtani. A sütőbe úgy teszi be a tepsit a háziasszony, hogy azzal pontosan szemben áll. Nem tanácsos a forró sütőbe puszta kézzel benyúlni.
Egyszerű ételek készítése
-
kenyér szelése, pirítás, kenés.
A kenyeret mindig kenyérvágó dobozban, recézett élű késsel kell vágni, ha szükséges, a kenyérvágó dobozt az asztalhoz kell erősíteni. A pirítós állapotát nem a színéről határozza meg a háziasszony,
hanem
a
kenyér
felületét
körmével
megkaparja. Csak megfelelő állagú vajat és széles pengéjű kés segítségével könnyű megkenni a kenyeret. A kenyér szélén kezdi a kenést, majd az óramutató járásával ellentétesen forgatva a közepe felé halad. -
teafőzés
Teafüvet tenni a teafőzőbe és azt leforrázni egyszerű dolog, mégsem csinálja szívesen a vak háziasszony. Ennek oka az, hogy nehezen tudja megbecsülni a víz mennyiségét, ha túl sokat önt esetleg leforrázza magát. A víz mennyiségét meg lehet állapítani hang után súly szerint
és
számolással.
Először
hideg
vízzel
kell
gyakorolni, majd forróval. Ezek a módszerek minden folyadék töltésekor jól használhatók. -
forrázás, szűrés
A nehéz feladatok egyike a főzés közben adódó forrázás és szűrés. Ha azonban ezekhez a műveletekhez a szűrőt a mosogatóban háziasszony.
stabilizálja,
nem
forrázza
le
magát
a
-
tej és egyéb folyadékok forralása
Az edény aljára legelőször a „tejőrt” kell helyezni, és arra tölteni a folyadékot. A jelző rögtön kopogtat, ha kellő hőfokon van a folyadék. Így a tej nem fut ki, a leves nem forr tovább a kelleténél, stb... -
sütés zsiradékban
Melegítéskor a zsiradékba dobott zsemlemorzsa kellő információt nyújt a vaknak az olaj vagy zsír hőfokáról. A különböző
ételek
sülési
idejét
számolással
lehet
ellenőrizni. A kész húst vagy burgonyát szűrővel szedje ki az olajból a háziasszony. A fent említett teendőkből ajánlatos tudni néhányat a férfiaknak is, függetlenségük megszilárdítása érdekében. A látássérültek segítségére sietnek a társadalmi szervek praktikus tanácsokkal. A Nőszövetség által rendezett összejöveteleken pl. új ételek készítését tanulhatják meg, gyakorolhatják a praktikus fogásokat. Mosogatás A mosogatást is szisztematikusan kell végezni. Az első feladat, - amely legalább olyan fontos, mint a mosogatás – az edények összegyűjtése. Az elmosott és öblített edények a szárítóra kerülnek, majd törölgetés után minden
a
érdekében.
helyére,
a
másnapi
főzés
sikeressége
SZABADIDŐ TEVÉKENYSÉG Sport, turisztika A látássérült korlátozott a mozgásban, és e korlátozottság az oka annak, hogy többnyire ülő munkát végző vak gyakran
tölti
szabadidejét
a
lakásban,
vagy
hangversenytermekben. Számtalanszor megtörténik még a jól közlekedő vakkal is, nekimegy valaminek, beleesik egy gödörbe, vagy bokáig merül a tócsába, ezért, ha nem muszáj, nem indul egyedül túrára. Ha azonban társaság hívja meg kirándulni, ragadja meg az alkalmat, ne feszélyezze,
hogy
segítségre
szorul,
mert
a
jól
összekovácsolódott közösségben sohasem teher a vak. Ha néhány kellemes kiránduláson részt vesz, ahol elmesélik a látnivalókat, bekapcsolódik a társaság beszélgetésébe, tréfálkozásába, számára is élvezetes lesz a túra. Nem csupán barátaival kirándulhat a természetet kedvelő vak, hanem a Vakok Szövetsége által rendezett túrákon is, ezen kívül egyéb lehetőségeket is biztosít a Szövetség a mozgásra vágyóknak. Megfelelő termek és eszközök állnak a sportolók rendelkezésére, lehet úszni, lovagolni, judozni és atletizálni. Nehéz az első lépéseket megtenni, mégis érdemes, mert a mozgás rövidesen örömöt jelent.
Hobby A szabadidő aktív eltöltésére számos alkalmat biztosít a Vakok Szövetsége, különböző szakköri foglalkozásokon egyéni, vagy csoportos munka végezhető. A csoportos foglalkozások közül legkedveltebb a muzsikálás, vagy éneklés a kórusban. Tagja lehet a vak a színjátszó körnek, szavalókórusnak. A látássérült szívesen készít épület-, hajó- vagy repülőmodelleket, fa- és műanyag munkákat.
A
fonás,
szövés
és
kötés
nem
csupán
időtöltés, hanem termékei hasznosak is. A kertészkedés, kisállattenyésztés főleg a vidékiek szórakozása lehet. Akik szívesen hallgatnak zenét, a maguk készítette felvételeket egymás közt kicserélhetik. ÍRÁS A vak rendszeresen a látók segítségére szorul. Az állandó segítség igénylése függőséget eredményez. Minden önállóan elvégzett feladat old egyet a függőség kötelén.
A
vak
tehát
tegyen
meg
mindent
annak
érdekében, hogy amire képes, maga végezze el. Az írás-olvasás képessége megteremti a vak szellemi függetlenségét. Nélkülözhetetlen a levelezésben, segít a hivatalos ügyek elintézésében. A művelődés és hasznos időtöltés egyik eszköze. Braille írás-olvasás A pontírás olvasása nehéz feladat. A tapintást finomítani
kell és ezt követően hosszasan gyakorolni a kidomborodó pontok felismerését, megkülönböztetését. Ha már jó a haptikus észlelés, elkezdhető a pontértékek tanulása. A Braille írás-olvasást tanfolyamokon lehet elsajátítani, esetleg levelezőként. A tanfolyamot mindig szakképzett gyógypedagógus tartja, két szemeszteres, az első szemeszterben a teljes, a másodikban a rövidírás tanulható meg. Picht írógéppel a kellően gyors írást, Braille-táblával a jegyzetelést lehet elsajátítani. Munkaképes vakok számára fontos megtanulni a Braille-t, ismerete a vakszakmák mindegyikénél alapkövetelmény. Idős korban megvakultak kevésbé rugalmasak, nehezen adaptálódnak a vakos életmódhoz, őket ne kényszerítsük a
Braille
megtanulására,
művelődési
igényüket
kielégítheti a jól felszerelt hangos könyvtár. Gépírás A gépíró tanfolyamot nem a Vakok Szövetsége rendezi, hanem a helyi TIT, a vaknak ott a látókkal együtt kell megtanulnia
gépírni.
Számos
szakma
elsajátításának
alapkövetelménye a gyors és pontos gépírni tudás. A gépíróknak biztos kenyeret ad, de segíti a jogászok és masszőrök munkáját is. PÁLYAVÁLASZTÁSI ORIENTÁCIÓ. A pályaválasztási tanácsadásra az elemi rehabilitáció egy meghatározott szakaszán kerül sor. Akkor a mikor a vak már kellően adaptálódott, és jól tesztelhető. A tanácsadás néhány hetes megfigyelés után történik. Sohasem egy
ember végzi, hanem szakemberekből alakult csoport. A tanácsadók
a
figyelembe
veszik
lehetőségeket.
megfigyelések az
eredményeit
egyén
összegzik,
adottságait
és
a
A szakemberek legyenek körültekintőek és lelkiismeretesek a rehabilitáció ezen szakaszában is, érezzék döntésük sorsdöntő voltát, azt, hogy tanácsuk egy ember további sorsát határozza meg. A lehetőségek látásteljesítmény szerint differenciáltak, más a vakok és más a látásmaradványosok által választható szakmák skálája. Az 1. sz. táblázat a teljesség igénye nélkül mutat be néhány szakmát, ismertetve a lehetőségeket és a követelményeket is.
FOGLAKOZÁS öntő keramikus
középgazdasági középkáder
számítógép programozó erdész
KÉPZÉSI IDŐ 1,5 év csökkent látókkal
A FOGLALKOZÁS JELLEMZŐI gipsz ásványok előkészítése, gipsz kiöntő berendezés, segédanyagok előkészítése, gipszformák megmunkálása, öntvények készítése 2,5 év könyvelés, látókkal számlák spec. készítése, képzés bérszámfejtés, mérlegkészítés, stb... 1 év, programok érettségi készítése, adatfeldolgozás 2 év erdőben csökkent végzendő fizikai látókkal munkák egy
MUNKALEHETŐSÉGEK LÁTÁSTELJESÍTMÉNY KÖVETELMÉNYEK gyárak, üzemek
stacioner szembetegség, látás
általában jó egészség, robosztus testalkat
gazdaságok, üzemek, hivatalok
biztató prognózis, látás
számolni tudás, idegen nyelvtudás, gépírás
számítóközpont, hivatalok
vak, gyengénlátó
apsztachiós készség, idegen nyelv – angol -
erdőgazdaságok
stacioner szembetegség, látás
fizikai erőnlét, gyorsaság, jogosítványtól el kell
psychoterapeuta 3 év
része psychoterápiás kezelések
gyógymasszőr
3 év
telefonkezelő
2 év
kefe és seprő kötés
1 év
pék
2 év csak látókkal
kórházak
vak, fényérzékeny, testi hiba kizárt
masszírozás
kórházak, szanatóriumok, gyógyfürdők, szeretetházak
vak, fényérzékeny, testi hiba kizárt
telefonálás, üzenetvétel és továbbítás, telexezés kefe és seprő kötés géppel vagy kézzel nyersanyag megítélése, tárolása, az erjedés ellenőrzése, pékáruk mérése, formázása, sütés
irodák
vak, fényérzékeny
üzemek, kisiparosként szövetkezetben
vak, fényérzékeny
pékségek, üzemek
látás, stacioner szembetegség
tekinteni úszás, lovaglás, judo Braille-ismerete, gépírni tudás 1p./ 60 leüt., fizikai erőnlét, jó kapcsolatteremtés sportoljon, Braille ismerete, gépírni tudás, 1 p/30 leütés, fizikai adotts., jó kapcsolatteremt. jó memória, kellő intellektus, morze jelek ismerete, esetleg idegen nyelv kézügyesség, finom tapintás kielégítő kézügyesség, az ápoltság és a hygiénia iránti érzék, természettud. tárgyakban tájékozottság
betonmunkás
2 év csak látókkal
lakatos
2 év látókkal is
cukorka szakmunkás,
2 év csak
ellenőrzése, gépsorok ápolása, tisztítása a beton elemeivel való bánás, az anyagok felülvizsgálata, tárolása, formálás betonból, gépek és készülékek karbantartása gépek össze- és szétszerelése, csövek, tartályok, mechanikai készülékek karbantartása, pótalkatrészek készítése az alapanyagok ismerete,
építőiparban
stacioner szembetegség, látás
kellő matematikai természettudományos tájékozottság, jó kézügyesség
üzemek, gyárak
stacioner szembetegség, látás
átlagos teljesítőképesség, testi hygiénia, kézügyesség
gyárak, üzemek
stacioner szembetegség, látás
gyakorlati adottságok, ápoltság
kakaó szakmunkás
látókkal
kiegészítő anyagok ismerete, a tablettázógép és az öntőgép hőmérsékletének leolvasása gépek gyárak, üzemek működtetése, ellenőrzése
gépkezelő, technikus
1-2 év
ipari szerelőmunkás
1-2 év
gépalkatrészek összeállítása, szerelése, javítása
gyárak, üzemek
vak, fényérzékeny
gépírás
1 év
gyorsírás, gépírás, diktálás utáni írás
hivatalok, üzemek
vak, fényérzékeny
zongorahangoló
2 év csemballók, vakokkal zongora hangolása, tisztítása, húrok megfeszítése
magánzenekar
vak, gyengénlátó
vak, fényérzékeny
jó manualitás, gyorsaság, mérőműszerek kezelése jó manualitás, mérőeszközök használata, műhelymatika, gyorsaság gyorsaság, grammatikai készség, kellő intellektus, jó megjelenés zenei hallás, zongorázás, jó intellektus
HAZAITÖREKVÉSEK Az első világháborúból hazatért sebesült katonák közül sokan voltak vakok. E tény ismeretében gróf Dessewfy Emilné javasolta a vak katonák oktatását. A javaslatot a Vakokat Gyámolító Egyesület támogatta, így 1915 márciusában Budapest egyik kórházában megkezdődött a hadirokkantak oktatása. Az oktatás célja: a vakok koldulás helyett dolgozzanak és keresetükkel pótolják a hadirokkant segély alacsony összegét. Az oktatás megkezdésekor figyelembe vették a katonák előképzettségét és psychés állapotát. A kórházban elméleti és gyakorlati oktatás folyt. A tapintást finomították, majd a domború betűk olvasását, a Klein és a Hebold féle írást tanították meg. A műveltebb katonák elsajátíthatták az adminisztráció és a kottaolvasás vakos módját. A gyakorlati oktatás különböző mesterségekre való képzést, pl.: esztergályos, órás, lakatos, kereskedő, könyvkötő, stb...jelentett. A fenti szakmákon kívül az egyszerű manipulációt igénylő szakmákat, pl.: kefekötés, kosárfonás, seprőkészítés is meg lehetett tanulni. A tervek szerint a „tanfolyam” résztvevői visszatérnek családjukhoz és ott mívelik mesterségüket.
„Nem
eltartottakként,
hanem
produktív
egyénként
kell
szerepelniök
a
háború
vakjainak
a
társadalomban. Ne támogassuk tehát agyon őket, maradjanak fenn a társadalom vérkeringésében, mint annak mozgó, dolgozó, küszködő szervei. Csak így, csak így lesznek mégegyszer boldogok”.
A fent említett forradalmi kezdeményezések kevés visszhangra találtak. A szűk lehetőségek miatt több évtizeden át semmit sem lehetett hallani az elemi rehabilitációról. Magyarországon napjainkig is megoldatlan a rehabilitáció kérdése, mert tárgyi és személyi feltételei nem biztosítottak, nincsenek konkrét adatok a friss vakokról. Hazánkban először Dr. Göllesz Viktor a Gyógypedagógiai Főiskola tanára tett javaslatot a Vakok Elemi Rehabilitációs Központja (továbbiakban VERK) létrehozására. Munkájában megemlíti, hogy évente kb. 600-800 lehet azoknak a száma, akik elvesztik látásukat. Sok az aggkorú vak, aki vakságától függetlenül sem képes már ellátni önmagát. Jelentős azoknak a száma, akik évek, évtizedek során fokozatosan vakulnak meg, és adaptálódnak a vakos élethez. Azoknak a személyeknek a számát, akik elemi rehabilitációra szorulnak, 40-60 főre becsüli. Javaslatait Dr. Göllesz Viktor az alábbiakban foglalja össze: 1. /Szociális Intézetek Központja /SZIK/ hozza létre a Vakok Elemi Rehabilitációs Központját /VERK/ 2. /A VERK legyen része egy már működő intézetnek (VÁI) 3. /A VERK tárgyi feltételeként a kijelölt VÁI keretében alakítsanak ki egy két szoba összkomfortos lakásnak megfelelő egységet.
4./ A SZIK gondoskodjon az említett egységhez csatolt gyakorlóteremről is. 5./ A SZIK a VERK-et szerelje fel a szükséges thyphlotechnikai eszközökkel és berendezésekkel. 6./ A VERK szakmai, gazdasági, személyzeti és adminisztratív vezetését, ill. irányítását a kijelölt VÁI lássa el. 7./ A kijelölt VÁI személyi állományát bővítsék, legalább egy gyógypedagógussal, egy szociális szervezővel és két gondozóval. 8./ A VERK munkájában közvetlenül résztvevő szakembereket az Egészségügyi Minisztérium küldje külföldi tanulmányútra. 9./ A meglévő vakügyi intézmények a főhatósági intézkedés révén kapják feladatul a VERK tevékenységének támogatását. Az Egészségügyi Minisztérium szervezze meg az elemi rehabilitációt igénylő személyek előrejelzését. 10./ A jelen előterjesztés alapján az Egészségügyi Minisztérium a VERK szükségét illetően jusson elvi döntésre és adjon megbízást a létrehozására. Ezt követően ki kell dolgozni a konkrét feladatok megoldásához szükséges módszertani mutatókat. Fenti javaslatok alapján a Szociális Intézetek Központja megbízást adott a tervek elkészítésére. A Vakok Állami Intézetének szakemberei elkészítették a tervet és a beruházás költségvetését.
1977-ben a SZIK kijelölte és megbízta a VÁI két dolgozóját – a vezető pedagógust és a dolgozat íróját – az elemi rehabilitációs munka megkezdésével.
Az elemi rehabilitációs foglalkozások programja Cél: Felnőtt korban megvakult, önellátásra és munkavégzésre nem képes személyeket alkalmassá tenni, hogy bevonhatók legyenek a foglalkozási /munka-/majd ezen keresztül a társadalmi /szociális/ rehabilitáció folyamatába. Feladat: A megvakulásból eredő psychés zavarok feloldása. Új készségek kialakításával a vakos életmódra átállás. Elemi rehabilitációra utalható – az a 16-50 éves vak, vagy alig látó, akinél az orvosi rehabilitáció illetve gyógykezelés már befejeződött. Időtartam: 12 hét / a személytől függően meghosszabbítható/. A foglalkozásokon kialakítandó ismeretek köre: 1. Érzékelési és észlelési gyakorlatok 2. Önkiszolgálás és környezethez alkalmazkodás 3. Közlekedés 4. Braille írás-olvasás 5. Mozgás és testnevelés
6. Háztartási munkák 7. Gépírás 8. Társadalmi beilleszkedés
Részletes program 1. Érzékelési és észlelési gyakorlatok Cél: A tapintási diszkrimináció és a tapintás technikájának kialakítása, valamint a hallási figyelem fejlesztése. -
Kar, kéz, ujjmozgások azonos és ellentétes irányban
-
Síkbeli és térbeli mértani alakzatok felismerése, hasonlóság, különbözőség és nagyság alapján.
-
Berendezési tárgyak, használati tárgyak és eszközök felismerése
-
Saját használati tárgyak /jellemzőinek/ felismerése
-
Személyek hang utáni felismerése. Hangok irányának megállapítása.
-
Különböző tárgyakból származó hangok felismerése / fa, fém, üveg, stb./
-
Járművek hangjának felismerése
-
Távolság, nagyság felismerése 2. Önkiszolgálás és környezethez alkalmazkodás
Cél: önmaga és ruházata, valamint környezete rendben és tisztán tartása. Új környezet megismerése, ott tájékozódás, önálló mozgás. Tájékozódás az intézeten kívül.
-
Önkiszolgáláshoz szükséges eszközök tárolása, fürdés, öltözés, ágyrendezés, önmaga utáni rendrakás
-
Étkezés önállóan, kés, villa használatával
-
Segítségkérés módja
-
Az intézet házi –napirendjének ismertetése. Az intézetben tartózkodás céljainak és feladatainak ismertetése. Közvetlen vele foglalkozók bemutatása. A többi gondozottal foglalkozó személyzet megismerése.
-
A szoba berendezésének ismerete. Szobában való tájékozódás.
-
Szobából kiindulva a többi helységek megismerése, az általa használt helyiségek berendezésének és tárgyainak megismerése.
-
Az épület folyosóinak, egyéb helyiségeinek ismerete.
-
Az épületen belüli közlekedési szabályok, a tájékozódást segítő támpontok megismerése.
-
Fehér bot használata
-
Az intézet közvetlen környéke, udvar, utca, környező épületek megismerése / középület, lakóház/
-
Tájékozódva az épülettől távolodva és közeledve. 3. Közlekedés
Cél: a közlekedésben minél nagyobb fokú önállóság elérése /utcai közlekedés tanításánál egy vak személy tapasztalatát kell felhasználni!/ -
Közlekedési alapismeretek /elméleti/
-
Helyismeret
-
Látó kíséretében az intézet környékén gyalogos közlekedés
-
Úttesten áthaladás, kereszteződésen áthaladás, jelzőhang felismerése
-
Járművek megközelítése, járművekre le - és felszállás /támpontokra figyelemfelhívás!/
-
Járművek belvilága /ülő-, állóhelyek, kapaszkodók, jegykezelés/
-
Utazás villamoson, trolibuszon, autóbuszon, HÉVen, Metrón mozgólépcsőn vonaton taxival
-
Tájékozódás aluljárókban, pályaudvarokon
-
Önálló közlekedések meghatározott helyre és vissza
-
Közlekedésnél segítségkérés módja 4. Braille írás-olvasás
Cél: olyan fokú elsajátítás, hogy a társakkal való kapcsolat és az önművelés eszközévé váljon. -
Általános ismeretek a pontírásról. A Braille írásnál használt eszközök ismertetése használatának módja
-
A pontírás olvasásának előkészítése, a pontok tapintása a hat ponthoz viszonyítva
-
A betűk megtanítása, írás-olvasás alkalmazása szavakban.
-
Írás-olvasás begyakorlása
-
Számok, számolás
-
Teljes szövegű könyv olvasása
-
A rövid írás ismertetése /módszertan a bevált metódus szerint/!
5. Mozgásnevelés Cél: a helyes testtartás a biztonságérzet és a harmonikus mozgás kialakítása. A mozgáskorlátozottság oldása. / A gyakorlatnál figyelembe kell venni az egészségi állapotot!/ -
Tornagyakorlatok
-
Járásgyakorlatok: sík terepen egyenesen, íves és szögletes kanyarban.
-
Lépcsőn
-
Egyenetlen terepen
6. Háztartási gyakorlatok Cél: egyszerű kézimunkák önálló elvégzése. Háztartási gépek kezelése. Önálló életvitelhez szükséges jártasságok és készségek kialakítása. -
Környezet rendbentartásával kapcsolatos teendők: szekrény, éjjeliszekrény rendje, tisztasága. Kisebb takarítások
/seprő,
lapát,
portörlő,
porszívó
használata/,
lakás
tisztántartása,
feltörlés,
mosdókagyló, kád tisztántartása. Virágok gondozása /vágott, cserepes, stb./ -
Ruhanemű mosása: mosószerek ismerete. Kézzel mosás, szárítás, vasalás. Különféle alapanyagokból készült ruhaneműk kezelésének módja. Vér-folt, gyümölcs-folt eltávolítása. Tisztíttatás. Patyolat.
-
Étkezéssel
kapcsolatos
teendők:
élelmiszerek
tárolása,
kenyérvágás,
megkenés,
konzervek
felnyitása. Tálalás, mosogatás, csomagolt élelmiszerek bontása. Főzés gyakorlatok: tea- kávé-, tej forralása, tojás különböző elkészítése. Gyümölcs és zöldség tisztítása, mosása. Egyszerűbb ételek elkészítése. -
Konyhai gépek használata: darálók, szifon, rezsók, hűtőgép használata és tisztítása. Balesetmentes használat módja.
-
Vásárlások: önkiszolgáló és normál üzletekben / élelmiszer, zöldségáruk, hús, háztartási cikkek,
ajándékok, stb./ Vásárlásnál segítségkérés módja. -
Műszaki berendezések kezelése és használata: órák, rádió /elem-csere/ magnetofon /szalagbefűzés, felvétel, lejátszás, felvétel rádióról/ szalagos és kazettás magnetofonok kezelése.
-
Pénzkezelés
7. Gépírás Cél: olyan fokú gépírás elsajátítása, mely lehetővé teszi, hogy látó személlyel levélben érintkezzen. A gépírás alapelemeinek elsajátításához a gépírás-tanítás módszereit kell alkalmazni. E feladat megoldása gépírást tanító szakember igénybevételét teszi szükségessé. 8. Társadalmi beilleszkedés Cél: Ismerje meg a vakok érdekvédelmi szervét, munkahelyeit, kulturális programját. VGYOSZ, tagság. Kulturális, sport klubjai, könyvtár, szalagtár. Vakokat foglalkoztató műhelyek megismerése: Fővárosi Kefe és Seprőgyártó Vállalat, Kosárfonó Ktsz, telefonközpontok. Gyógymasszőrök és egyéb vakokat foglalkozató üzemek látogatása. -
Kulturális foglalkoztatás: színház, lehetőségek megismertetése.
hangverseny, sportcsarnokok, mozi és egyéb szórakozási
-
Ismerje meg a hivatalos ügyintézést.
-
Vakvezető kutya-kiképző iskola megismerése.
-
Társadalmi szervek rendezvényein való részvétel.
Az elemi rehabilitáció befejezésekor a lehetőségektől függően kell tovább irányítani a társadalmi és foglalkozási rehabilitáció felé. Amennyiben visszakerül eredeti környezetébe, a visszafogadó családot fel kell készíteni a vak emberrel való kapcsolat tartására. Saját szükségletű eszközök beszerzéséről kell gondoskodni. Az iskolai végzettségtől függően, tovább tanulásra vagy átképzésre lehet irányítani. Gondoskodni kell a felvételéről a számára legmegfelelőbb képzési formára, ill. átképzés esetén munkahelyről.
ÓRATERV Sorszám
Ismeretek
Összes óraszám
1 2 3 4 5 6 7 8
Érzékelés, észlelés Önkiszolgálás, alkalmazkodás Közlekedés Braille írás-olvasás Mozgás és testnevelés Háztartási ismeretek Gépírás Társadalmi beilleszkedés
20 30 32 124 24 100 40 72
Összes heti óraszám
442
1 10 15 6 2 2
6
3
4
5
Hét 6 7
2 12 2 10 4 6 6
2 12 2 10 4 6
2 12 2 10 4 6
2 12 2 10 4 6
2 10 15 6 2 2
2 12 2 10 4 6
8
9 10 11 12
2 12 2 10 4 6
2 12 2 10 4 6
2 12 2 10 4 6
2 12 2 10 4 6
2 12 2 10 4 6
41 41 36 36 36 36 36 36 36 36 36 36
RÉSZLETES PROGRAM Érzékelés-észlelés A tapintás, a hallás finomodása megkönnyíti az orientációt, az adaptálódást meggyorsítja. Ha tudatosan fejlesztjük az ép érzékszervek diszkriminációs képességét, jó eredményt érhetünk el. 1. foglalkozás nagy tárgyak válogatása -
kézbe adás
-
megnevezés
-
felismerés
-
kiválasztás több tárgy közül
A gyakorlat jól végezhető ruhadarabokkal, kisebb használati tárgyakkal. 2. foglalkozás hang felismerés -
ajtó, ablak nyitása, csukása
-
léptek zaja – gyors, lassú, közelít, távolodik
az ajtón távozó és érkező személyek megfigyeltetése. 3. foglalkozás nagy tárgyak válogatása gyakorlás ruhadarabokkal, evőeszközökkel, piperecikkekkel, stb…
4. foglalkozás a lakás zajainak felismerése ablak, ajtócsukás, nyitás, lépések, víz folyása, edények csörgése, háztartási gépek zaja. 5 foglalkozás nagy tárgyak válogatása – folyamatos gyakorlás -
gombválogatás
6 foglalkozás az utcai zajok felismerése -
autó, autóbusz, villamos, trolibusz, HÉV és Metro és vonat és hajó megkülönböztetése.
7 foglalkozás gombválogatás - alak, nagyság szerint 8 foglalkozás az utcai zajok - a járművek közelsége, haladási iránya, sebessége, hangjuk segítségével 9 foglalkozás
gombválogatás - felület, anyag, minőség szerint 10 foglalkozás utcazajok pontos felismerése, szelektálásának gyakorlása.
11 foglalkozás gyöngyválogatás -
nagyság, forma, felület, anyagi minőség szerint
12 foglalkozás utcazajok szelekciója a forgalomban 13 foglalkozás folyamatos gyakorlás -gomb, -gyöngy, gyors, pontos válogatása hurkapálca válogatás - a rovátka száma, mélysége, kiterjedése szerint 14 foglalkozás emberi hangok felismerése, megkülönböztetése, többszöri hallás után kb. 3-4 ember hangja 15 foglalkozás folyamatos gyakorlás- válogatás: gomb-, gyöngy-, hurkapálcika, beszédhangok megkülönböztetése / másmás tónusú hangok esetén/ 16 foglalkozás felület észlelés, különböző felületű dörzspapírok megkülönböztetése.
17 foglalkozás egy beszélgető csoportból ismerős hang kiválasztása, a beszélő személyt megnevezve. 18 foglalkozás felület észlelés, dörzspapír-válogatás, textíliák válogatása, megkülönböztetése. 19 foglalkozás felület észlelés, dörzspapír, textília kiválasztása, anyagi minőség, felület szerinti csoportosítása – textil-tábla - /11. ábra/ 11. ábra 20 foglalkozás felmérés
Mozgás, testnevelés A foglalkozás heti két alkalommal egy-egy óra időtartamú. A foglalkozásokon tornagyakorlatok ismertetésére kerül sor, továbbá hibás testtartás és mozdulatok korrigálására. Célja a mozgékonyságra szoktatás. Követelmény a tanfolyam elvégzésekor: -
naponkénti tornászás
-
egyenes tartással való járás
-
egyenletes biztonságos lépegetés
gimnasztikai: -
erősítő gyakorlatok,
-
lazító gyakorlatok,
-
egyensúlyi gyakorlatok,
-
test-érző gyakorlatok.
láberősítő gyakorlatok: -
guggolás négy ütemben
-
szökdelés lábujjhegyen haránt/oldalterpeszben
-
helybenfutás karmozgatással
nyújtó gyakorlat: -
láblendítések előre/hátra/oldalt
-
kar emelése,
-
karlendítés
-
karkörzés
előre, hátra -
törzsdöntések
-
törzshajlítások
nyújtott térddel terpeszben -
nyakkörzés
-
nyakhajlítás
egyensúlyi gyakorlatok: -
lebegő állás
-
mérlegállás
-
közlekedés keskeny padon
Közlekedés
1. foglalkozás érintéses vezetés ügyelni kell az egyenes testtartásra a váltott lábbal való lépegetésre. 2. foglalkozás haladás érintéses vezetéssel 3. foglalkozás járás egyenes terepen, egyenes útvonalon kísérővel. 4. foglalkozás lépcsőn járás kísérővel/egyedül
5. foglalkozás biztonságos közlekedés gyakorlása szobában, folyosón, lépcsőházban fehér bot használattal. 6. foglalkozás tájékozódás az udvaron betonozott, kavicsos, füves terület megkülönböztetése, az általuk nyújtott jelzések. 7. foglalkozás utcai közlekedés kísérővel, kevéssé forgalmas helyen. 8. foglalkozás utcai közlekedés kísérővel. 9. foglalkozás utcai közlekedés egyedül, kísérő jelenlétében. A segítségkérés módjai és formái. 10. foglalkozás utcai közlekedés önállóan 11. foglalkozás
közlekedés járművön, kísérő jelenlétében fel-és leszállás kapaszkodóhelyek segítségkérés módja. 12. foglalkozás közlekedés gyakorlása járművön, közlekedési eszközökre fel-és leszállás. 13. foglalkozás közlekedés mozgólépcsőn kísérővel közlekedés aluljáróban kísérővel. 14. foglalkozás utazás hosszabb távon vonatjegy megváltása segítségkérés a pályaudvaron utazás vonattal. 15-16. foglalkozás
korrekció. Önkiszolgálás Ezen foglalkozásokon teszi meg a friss vak az első lépéseket önállósága érdekében. Segítsük tapintatosan, gondoskodással próbálkozásait. 1. foglalkozás tisztálkodás -
mosakodás mosdótálban
2. foglalkozás tisztálkodás -
a fürdőszoba használata, fürdőkád, tus, mosdó
3. foglalkozás tisztálkodás -
fogmosás
-
cipő tisztítás
4. foglalkozás tisztálkodás -
körömvágás
-
fésülködés
5. foglalkozás tisztálkodás -
hogyan kell viselkedni a fodrásznál
6. foglalkozás öltözködés -
a ruhadarabok helyes elhelyezése a szekrényben
-
összehajtás
-
vállfára helyezés
7. foglalkozás öltözködés -
a ruhadarabok gyors kiválasztása
-
megjelölés/kiválogatás módja
8. foglalkozás öltözködés -
alkalomnak megfelelő öltözködés
-
kozmetikai szerek használata
9. foglalkozás ágyazás -
az ágy megvetése
10.
foglalkozás
ágyazás -
beágyazás
11.
foglalkozás
étkezés -
az evőeszközök helyes használata
-
étkezés kanállal és villával
12.
foglalkozás
étkezés -
étkezés késsel-villával
13.
foglalkozás
étkezés -
asztal terítése
-
tálalás
14.
foglalkozás
étkezés -
étkezés késsel-villával
15.
foglalkozás
étkezés -
étkezés nyilvános helyen /étterem/
-
rendelés, ételek kiválasztása
-
az ebéd kultúrált elfogyasztása
-
fizetés, távozás
Háztartási ismeretek A legtöbb családban a nő végzi a házimunkát. A mi tanfolyamunkon nemre való tekintet nélkül el kell sajátítani a háztartási alapismereteket. 1. foglalkozás takarítás -
szellőztetés
-
söprögetés
2. foglalkozás takarítás -
szellőztetés
-
portörlés
3. foglalkozás takarítás
-
söprögetés
-
kő-mosás
4. foglalkozás takarítás -
porszívózás
-
portörlés
5. foglalkozás takarítás -
ablaktisztítás
6. foglalkozás vásárlás -
élelmiszerboltban
7. foglalkozás vásárlás -
zöldségboltban
8. foglalkozás
vásárlás -
húsboltban
9. foglalkozás vásárlás -
önkiszolgáló boltokban.
10. foglalkozás mosogatás -
hagyományos körülmények között
-
vízmelegítés
-
mosogatóedények
-
törölgetés
11. foglalkozás mosogatás -
korszerű körülmények között
-
folyóvíz
-
kétrészes mosogató
12. foglalkozás mosás -
kézi mosás mosdótálban
13. foglalkozás mosás -
kézi mosás folyóvízzel
14. foglalkozás mosás -
hagyományos mosógéppel
-
a gép használata
-
öblítés
15. foglalkozás mosás -
automata mosógéppel
-
az automata mosógép kezelése
16. foglalkozás
mosás -
öblítés
-
centrifugálás /kézi csavarás/
-
teregetés
17. foglalkozás vasalás -
vasalás előtti műveletek
-
a vasalóasztal előkészítése
-
ruhanedvesítés
18. foglalkozás vasalás -
különböző hőmérsékletű vasalóval
-
különböző típusú vasalóval
19. foglalkozás vasalás -
egyenes felület vasalása langyos vasalóval
20. foglalkozás vasalás -
különböző felületek vasalása pl: ing, nadrág, stb. meleg vasalóval.
21. foglalkozás kézimunka -
tű befűzése
-
öltögetés
22. foglalkozás kézimunka -
öltögetés
-
gombfelvarrás
23. foglalkozás kézimunka -
nők számára három alkalommal a szövetség kézimunka szakkörében, férfiak számára ugyanitt, valamilyen barkácsolási lehetőség.
24. foglalkozás
főzés -
reggelikészítés
-
kenyérszeletelés
-
kenyérkenés
-
tejtöltés
-
terítés a reggelihez.
25. foglalkozás főzés -
reggelikészítés
-
teafőzés
-
kakaófőzés
-
lágy tojás készítése.
26. foglalkozás főzés -
tojássütés
-
konzervbontás
-
kávéfőzés
27. foglalkozás főzés -
ebédkészítés
-
félkész ételek melegítése, elkészítése
28. foglalkozás főzés -
ebéd előkészítés
-
hámozás, burgonya, alma, hagyma, stb.
-
darabolás
-
fűszerek előkészítése
29. foglalkozás főzés -
leves készítése
30. foglalkozás főzés
-
főzelék készítése
31. foglalkozás főzés -
zsírban sütés
32. foglalkozás főzés -
egyszerű köret készítése
33. foglalkozás főzés -
a gyalu, a reszelő használata
-
salátakészítés
34. foglalkozás -
egyszerű édesség elkészítése
35. -36 foglalkozás főzés -
egy egyszerű ebéd elkészítése
-
gusztusos terítés
-
tálalás
TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉS Mi az a társadalmi beilleszkedés? Hogyan kell a társadalomba beilleszkedni? Ilyen és számtalan ehhez hasonló kérdés merülhet fel a filozófuskedvű olvasóban. Erről a kérdésről órákig lehetne beszélgetni, de épp annyi értelme lenne, mint arra vállalkozni, hogy pl. Kis Ferencet - heti két órában – beillesztjük a társadalomba. Ugye, ha összebarátkozunk valakivel a vonaton, a hivatalban, vagy szabad szombaton társadalmi munkára
indulunk,
nem
feltétlenül
azért
tesszük,
mert
pénteken
elhatároztuk:
holnaptól
beilleszkedünk a társadalomba. A fentiek olvasásakor joggal mosolyoghatunk a Társadalmi beilleszkedés c. foglalkozáson, melyre 52 órát terveztek. Az azonban tény, hogy a friss vak egyedül érzi magát, olyannak, aki fölöslegessé vált. A beilleszkedés
kétoldalú folyamat, időben nem meghatározható. Az egyik oldal a társadalom: környezet, család, barátok, a másik: a vak. A társadalom lépéseket tesz a vak felé, aki rádöbben arra, hogy vakon is elfogadják, szeretik, s ekkor ő is közeledik embertársaihoz. Ha jó a társadalom, a család attitűdje a fogyatékos iránt, akkor természetes az, hogy segítő kezet nyújt a vaknak. Ha a sérült érzi, hogy a segítség nem csupán formaság, nem adomány; igyekszik ő is hasznossá tenni magát, kedveskedik családjának. Ez történik optimális körülmények között. Ezzel szemben mi a gyakori? A család dédelgeti hozzátartozóját, teljesen kiszolgálja és így tehetetlen lesz a vak. A másik véglet: beadja intézetbe, így mentesül a terhes gondoskodó együttléttől. Nehéz a vaknak megszokni azt, hogy nem lát, és feldolgozni, hogy többé nem is fog látni, minden tevékenységben segítséget kell kérnie. Feszültségét fokozza síró édesanyja, idegenkedő testvérei, munkatársai. Igen gyakran elhagyja a házastársa. Mire rehabilitációra kerül, teljes mélypontra jut, mindentől és mindenkitől védi magát, védekezése gyakran támadás. Ekkor lép közbe a szakember. Feladata nem kis követelmények elé állítja, nagyon sok szeretetre, tapintatra, türelemre van szüksége. Hatásos szónoklatoknál sokkal többet ér, ha minden mozdulatából árad az, hogy a rehabilitált egyenrangú társ.
Mivel a társadalomba való beilleszkedést nem lehet tantárgyszerűen megtanulni, az erre a célra előirányzott / 72 órára tervezett / foglalkozások kötetlenek, tematikájukban és a feldolgozás módjában a rehabilitált egyéniségére szabottak. A sokféle lehetőség közül álljon itt néhány példa: 1. Társasjátékok, klubfoglalkozások a VERK-ben. 2. Közös séta. 3. A VGYOSZ szakköri munkájába való bekapcsolódás 4. A VGYOSZ sportköri foglalkozásain való részvétel. 5. Színház-, hangversenylátogatás. 6. Nagyobb lélegzetű túra.
BRAILLE ÍRÁS – OLVASÁS A megvakult ember kemény kitartó munka árán tanul meg ismét írni és olvasni. A munka pedagógust is számtalan akadály elé állítja. Ha a nehézségeket tanítvány és oktató közösen küzdik le, hamarosan sikeres lesz a munka. Előkészítés 1. fogalkozás -
a Braille – írás szükségességének tudatosítása
-
L. Braille rövid életrajza
2. foglalkozás -
a vakok által használt írásmódok
-
a pontírás lényege
-
a pontíráshoz használt segédeszközök bemutatása
3. foglalkozás -
a hatpont helyiértékei
-
gyakorlás „helyiértékkártyán” / 12. ábra /
-
gyakorlás a „betűdobozon” / 13. ábra /.
12.-13. ábra helye
4. fogalkozás -
helyiérték kirakás - betűdobozzal
-
helyiérték felismerés - betűkártyán
5. foglalkozás -
globális pontfelismerés fém és műanyag olvasólapon
6. foglalkozás -
pozíció felismerés, pontértékek megnevezése műanyag és fém táblán
-
helyiérték kirakás betűdobozon
7. foglalkozás helyiérték megnevezés fém és műanyag olvasótáblán, braille-lapon -
a Pitch írógép használata
-
a lap elhelyezése
-
a gép kezelése
-
a billentyűk pontértéke
-
írás – hatpont írás géppel.
8. foglalkozás helyiérték megnevezés – normál lapon pontírás -
hatpont írás
-
sorváltás
-
szóköz leütés
-
kéztartás írás közben
9. foglalkozás gyakorlás, korrekció betűismertetés 10. foglalkozás írás -
hatpont írása kellő lendülettel, hiba nélkül olvasás
-
jó pontfelismerés ismertetett betűk: a,b l,k
olvasógyakorlat: -
a fenti betűk hatponttal és anélkül az alábbi szavak abba, baba, bab, lak, alak, bal, ablak
11. foglalkozás írás: e, é, c, f, -
írása betűnként a hatponttal és anélkül
-
szavak íratása a már ismert betűkkel olvasás:
-
a fenti betűk olvasása hatponttal és anélkül, és az alábbi szavak elek, kel, bele, él, kél, bél, elé, cél, léc, a b c, fal, kefe
12. foglalkozás írás: h, z, pont, á -
írása hatponttal és anélkül
-
a fenti betűk gyakorlása szavakban olvasás: az eddig ismertetett betűk segítségével írt szavak rövid elolvasása,
-
rövid mondatok olvasása, a mondat végén pont van hal, éh, zab, az, ezzel, áll, bál, láb, hál, A baba él. A lak a cél.
13. foglalkozás írás: p, r, v, i -
betűk, szavak, mondatok írása olvasás: az ismert betűkkel alkotott szavak olvasása, pár, apa, kalap, réz, kar, érc, vak, váll, kávé, evez, fia, Ibi, Áll a bál.
14. foglalkozás
olvasás gyakorlás -
pontos olvasás
15. foglalkozás írás: i, s, t, vessző -
betű, szó, mondat írás olvasás betű, szó, mondat olvasás az ismertetett betűkkel ír, bír, vív, sas, vas, virsli, kabát, tál, akarat, A kabát fehér,a sál is fehér. A lakás sivár, a fal fehér.
16. foglalkozás írás: m, o, u -
betűk írása, szavak, mondatok alkotása, írása. olvasás:
szavak, egyszerű mondatok olvasása ok, fokoz, por, mos, méz, kém, emlék, uborka, hullám, kapu. Éva vár, mama is vár. Ki ez? Ki akar belépni? 17. foglalkozás írás: d, gy, Ő, ! -
szavak, mondatok írása – diktálás után
-
rövid tollbamondás olvasás:
-
rövid szöveg olvasása – ügyelve a pontosságra vad, modor, rombol, mer, győz, gyár, légy, vágy. Ma hazamegyek. Nem lehet hazamenni! Kérem?
Nem! 18. foglalkozás írás: n, g, ö, cs -
szavak, mondatok írása
-
tollbamondás olvasás:
-
pontos olvasás nehéz, ménes, villan, farag, gép, mágnes, öböl, ököl, pöröl, csengő, csurog, meccs, nincs. Cseng a csengő. Ki az? Öcsi van az ablaknál. Gyere be! Marika vár! Hová mégy? Megyek az iskolába.
Én is menni akarok! Gyere, add a kezed! 19. foglalkozás írás: -
tollbamondás
-
másolás olvasás: pontos, biztonságos olvasás
20. foglalkozás írás: t, sz, ó, u, -
a betűkarón kirakott betűk, szavak másolása olvasás:
-
rövid szöveg olvasása Csak az egyen húst, aki szereti! A tálban víz van. Vigyázz, bele ne ess!
21. foglalkozás írás: j, nagybetűjel, ü, zs -
írás diktálás után
-
rövid másolási gyakorlat olvasás:
-
mondatok folyékony, de még lassú olvasása. János ügyes fiú, mert tud fára mászni. Évi nem tud, de Ő még kicsi. A gyerekek reggeltől estig az udvaron hancúroznak. Édesapjuk vígan figyeli őket.
22. foglalkozás írás: ny, ly, ü -
írás diktálás után és másolás olvasás:
-
rövid, összefüggő szöveg olvasása, pl. versrészlet
23. foglalkozás
írás: x, y,w, q, -
tollbamondás olvasás:
-
rövid, összefüggő szöveg olvasása.
24.
– 32 foglalkozás
gyakorlás, készségfejlesztés -
tollbamondás alapján gyors, pontos szöveglejegyzés
-
pontos, ütemes másolás
-
hibátlan olvasás
-
az olvasás tempójának fokozása
33. – 38 foglalkozás -
készségfejlesztő órák
39. – 48 foglalkozás a rövidírás ismertetése
-
gyakorlás
49. – 50 foglalkozás -
a Braille-könyvtár könyveiről
-
mit és hogyan olvassunk
Szemléltetésként a 14. ábra egy olvasógyakorlatot mutat be. E dolgozat első fejezeteiben megfogalmazódott az elemi rehabilitáció célja és feladata. Átfogó képet kaptunk a külföldön folyó elemi rehabilitációs munkáról és a hazai törekvésekről. Mérföldkő a rehabilitációs munkában Dr. Göllesz Viktornak 1976-ban tett javaslata a VERK – Vakok Elemi Rehabilitációs Központ-ja létrehozására, az elemi rehabilitációs munka megkezdésére. A javaslatot elfogadva a SZIK – Szociális Intézetek Központja - , a VÁI – Vakok Állami Intézete szakembereinek feladatául adta a részletes program elkészítését. A tervek és a költségvetés hamarosan elkészült, valamint a munka és az óraterv is. Amikor 1977-ben a Vakok Intézetébe megérkeztek az első személyek rehabilitációra, a tárgyi és személyi feltételek, anyagi okok miatt hiányoztak. A SZIK ekkor bízott meg a rehabilitáció gyógypedagógiai munkájával, a vezető pedagógust – Imreh Emília – pedig a rehabilitációs munka irányításával. Munkám eredményességét nagyban befolyásolta több éves pedagógiai tapasztalata és áldozatkész segítsége. Az elemi rehabilitáció legszükségesebb feltételeit kialakítottuk.
A lakásimitációt – mint szükségmegoldás – egy szoba helyettesítette, mert az intézetben csak ehhez a szobához tartozik fürdőszoba. A gondozott ebben a szobában is lakott, melynek berendezése azonos volt a kollégium bármely szobájával. Gyakorlóterem helyett a tanulószobában gyakorlósarkot alakítottunk ki. A háztartási gyakorlatok a gondozónői szobában zajlottak, csupán annyi, melyre a keretek közt lehetőség nyílt. A következő segédeszközök álltak rendelkezésünkre: Braille kar- és ébresztőóra, Braille tábla, Pitch írógép, fehér bot. A munkához feltétlenül szükséges eszközöket beszereztem, vagy magam készítettem. A pedagógiai munkát nehezítette a módszerek hiánya. Az első hetekben bekötött szemmel enni, öltözni és közlekedni a lakásban, feltételeztem, hogy audiális és haptikus észlelésem azonos a friss vak emberével. Én, aki csak néhány órára kötöttem be a szemem, azzal a biztos tudattal tapogattam, hogy hamarosan megszabadulok a vakságomtól, míg a látássérült sohasem érezheti ezt, ezért a feladatok megoldásánál, mindig figyelembe vettem a pszichés állapotot.
Már ismerjük a Dr. Göllesz Viktor által tett javaslatot a VERK létrehozására, a VÁI által készített munka- és óratervet, valamint az elemi rehabilitációs munka részletes programját. Most e tervek alapján létrehozott elemi rehabilitációs tanfolyam néhány résztvevőjét mutatom be: I. E.I. 24 éves angolai állampolgár, aki apjától örökölt kávéföldjén élt, és cipészként dolgozott a katonai szolgálat megkezdéséig. A honvédő harcokban önkéntesként vett részt, súlyosan megsebesült, teljesen elvesztette látását. Először Angolában, majd Magyarországon próbálták visszaadni látását, de az orvosok lelkiismeretes munkája sem segíthetett. Ekkor került a VÁI-ba elemi rehabilitációra. Edu anyanyelve kikongo, beszél portugálul és néhány szót franciául. Mivel tolmácsunk francia nyelvű volt, nehezen tudtunk kommunikálni, ezért meg kellett tanítanom az alapvető magyar szavakra és kifejezésekre. Mindketten nagyon nehéz helyzetben voltunk, nem volt kezünkben eszközként a nyelv, nem tudtuk
megbeszélni a problémákat, nem tudtam biztatni. Az egész napot együtt töltöttük, keményen dolgoztunk. Később, hogy ösztönözzem a magyar tanulásra, megtanultam a tárgyak portugál nevét és szócsatát rendeztünk az ellentétes nyelv szavaival.
A szavak ismerete lehetővé tette a cselekvések széles skálájának megtanulását és gyakorlását. Rövidesen oldódott a kezdeti feszültsége, elmúlt gyanakvása, félénksége. Barátokat szerzett sorstársai között, részt vett az intézeti rendezvényeken. Minél több feladatot tudott jól elvégezni, annál nagyobb lelkesedéssel dolgozott. Nem látta értelmetlennek életét, mert céljául tűzte ki, az Angolában élő vak barátait megtanítja mindenre, amit Ő vakon is tud. A tanfolyam eredménye: Eduardo önmagát kiszolgálni tudó mobil ember, aki mind a magyar, mind a portugál pontírást készségszinten tudja, rendszeresen sportoló, kiegyensúlyozott látássérült ember.
II. F. M. 28 éves angolai állampolgár, aki katonai szolgálata teljesítése közben súlyosan megsebesült, és elvesztette látását. Néhányhónapos angolai kezelés után egy évet töltött magyar kórházakban. A szemorvosok mindent elkövettek, de látását nem tudták visszaadni. Ekkor akarata ellenére Fransisco is a VÁI-ba került. Teljesen kiegyensúlyozatlan, gyanakvó ember volt, aki nem vakosan élni, hanem látni akart. Nem elfogadta a vakságot, hanem beletörődött sorsába, vágyott családjához, akik kiszolgálják, kísérgetik Őt. Bár lényegesen kevesebb volt a nyelvi nehézség, a módszerek is kipróbáltak voltak, mégis nagy csatát kellett vívnom Fransisco ellen Fransiscoért. Gyanakvása, ellenállása lassan múlt el, a munkát az is nehezítette, hogy tapintása nagyon lassan finomodott, s az egyik fülével szinte semmit sem hallott. Ösztönözte honfitársa ügyessége és mély együttérzése, segítőkészsége. A tanfolyam eredménye: Fransisco képes ellátni önmagát, kísérővel, vagy ismert helyen fehér bottal egyedül közlekedik. A tárgakat haptikusan felismeri, de nem tudja a pontírást.
III. W. Fné 56 éves, aki egyedül nevelte gyermekeit, majd néhány évvel a nyugdíjkor elérése előtt diabetes miatt megvakult. Egy évet töltött otthon és rokonoknál, mielőtt az intézetbe került. Apatikus ember, aki néhány év megkeseredettségét hordja. Félt megtenni minden lépést, mert az évek tapasztalatai – elesett, mindennek nekiment – félénkké tették. Nagyon lassan, tapintatosan láttam munkához, mindig olyan célt tűztem ki, amit biztosan el tudott éri. Hernyóként araszolgattunk, de egyre nagyobb út volt mögöttünk, egyre közelebb jutottunk az önállóság boldog várához. Néhány hét elteltével Marika néni boldog, felszabadult kacagását hallgattuk, s ehettük az általa készített szendvicseket. Részt vett a közös sétákon, rendezvényeken, jól beilleszkedett a közösségbe. A tanfolyam eredménye: Marika néni kiegyensúlyozottá lett, képes önmagát kiszolgálni, és a háziasszonyi teendők nagy részét ellátni, kísérővel az utcán, önállóan az épületben közlekedik. A tanfolyam után a két angolai fiatalember elsajátította a telefonkezelés alapismereteit és hazautazott, Marika néni intézeti gondozásba került.
ÖSSZEGZÉS, JAVASLATOK Az elmúlt két év eredményei és balsikerei tükörként mutatják, mit tettünk helyesen és mik a hiányosságok.
Bebizonyosodott
az,
hogy
a
magyar
rehabilitáció
sem
nélkülözheti
az
elemi
rehabilitációt. Haladéktalanul meg kell tehát teremteni a személyi bázist és a tárgyi feltételeket. Csak az eddigieknél jobb körülmények közt kezdhető meg a rendszeres rehabilitációs tevékenység. Fontos, hogy a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége és a Vakok Állami Intézete, illetve a Vakok Elemi Rehabilitációs Központja szorosan kooperáljanak. A VGYOSZ készítsen felméréseket, pontos adatokat közöljön a friss vakokról a VERK-nek. A VERK és aVGYOSZ közösen keresse meg a megvakultakat, és mind a vakot, mind családját készítse elő a rehabilitációra. A látássérültek intézeti beutalása folyamatos legyen. A tanfolyam időtartama 16-18 hét. A tervezetben szereplő 12 hét nem elegendő az elemi manipulációs tevékenység és a közlekedés megtanulására és megszilárdítására. A munkában a VERK mindig kérje a VGYOSZ segítségét, az pedig bocsásson rendelkezésére egy intelligens vak személyt, aki tapasztalatai átadásával segíti a munkát.
A VGYOSZ dolga az, hogy megfelelő segédeszközöket szerezzen be, esetleg csináltasson, és azzal lássa el a VERK-et.
Az elemi rehabilitáció utolsó fázisa legyen a pályairányítás, amelyet szakemberekből álló bizottság végezzen. A bizottság vegye figyelembe a vak előző munkahelyét, foglalkozását, adottságait és az új lehetőségeket. Ha lehetséges, a látássérült kerüljön előző munkahelyére, a régi, vagy a régihez hasonló munkakörbe. Ha ez nem lehetséges, a VGYOSZ segítségével a legmegfelelőbb új tevékenységet kell kiválasztani. Napjainkban nagyon szűk a választás lehetősége, éppen ezért égető szükség van a vakok által elsajátítható tevékenységek felderítésére, mert ez a terület jóval tágabb, mint a hagyományos „vak szakmák” köre, és így a vakok elé differenciáltabb, egyéniségük és a társadalmi szükségleteknek sokkal jobban megfelelő célokat tűzhessünk ki, és ezzel integrálódásukat biztosabbá tehetjük.
IRODALOMJEGYZÉK Acton,
James
J.:
Establishing
and
Maintaining
a
Therapeutic
Environment
in
a
Residental
Rehabilitation Center of the Blind. -
Az elemi rehabilitáció megvalósításának feltételei / VÁI 1977/
-
14th Annual Report of Perkins /1972/
-
143rd Annual Report of Perkins School for the Blind /1974/
Bastain, Juta dr.: Elementary Rehabilitation in Residental Areas /Rotterdam 1977 okt.18-20/ Benizen, L. Bilie: Production and testing of an orientation and travel map for visually
handicapped
persons / The New Outlook for the Blind 1972/ -
Blindness 1968 /American Association of Workers for the Blind NC/
-
Der Blindenfreund /Zet schrift für das Blindenwessen, 1969 VII/
Butckin, Galina A.:Vocational Guidance in Basic Rehabilitation of the Blind /Rotterdam 1977 okt.1820/ Crespo, Susana E.: Education and Rehabilitation of the Visually Impaired in Latin America
Dickmann, R.: Living with Blindness; What can we do about limited vision? How can a person get around when he cannot see where he is going? Independent Living: New goal for disabled person. Freedmann, S.: The Rehabilitation Center’s Responsiblity: Separation and Placement Henk, Gerhard dr: Berufsfibel für Sehschwache /NDK/ Göllesz Viktor dr.: Javaslat a felnőtt korban megvakultak elemi rehabilitációja intézményi feltételeinek megteremtésére /1976/ Hullis, W. dr: Instructionskurs für Longstocktraener des Schweitzer /Zürich 1975/ Hopflin, Bengt – Hopflin, Ingrid: Psychological Aspects of the Situation of the Newly Blind / Rotterdam 1977 okt. 18-20/ Johnston, Benjamin C.: „ Total life” rehabilitation for the mentally retarded blind person /The New Outlook for the Blind 1971/ Jose, R.T. – Cummings J. – McAdams, L.: The Model Low Vision Clinical Service: An Interdisciplinary Vision Rehabilitation Program Joódy Anna: Néhány gondolat a szociális szervező feladatáról az elemi rehabilitációban /1977. dec15./ Joódy Anna – Gerdelics Ferenc: Vakoknak és kísérőiknek /Családi lap, 1978 II./
-
Journal of Visual Impairment and Blindness 1978: Winer, Mimi: Account on Resources for the Newly Blind Feinmann, Saul: The Blind as „ Ordinary People” Usla, Mark M.: Cane Technique Modifying the Touch Technique
Helen Keller Institut /USA/: -
Facts about aging and blindness
-
Dog guides for the blind
-
This is AFB
-
Facts about blindness
Kenmore, Jeanne R.: Helping Blind Persons to find and Prepare for Employment /New Outlook for the Blind 1973/ Kirschenheuter Ferenc: A háború vakjai /Budapest 1916/ Kirschenheuter Ferenc: A vak rokkantak /Budapest, 1917/ Klebaner, R.P.: Rehabilitation of the Visually Handicapped Consumer Kovács Csongor: Új törekvések a vakok mozgásra és tájékozódásra nevelésében / Gyógypedagógia 1978/2 /
Lehon, Lester H.: The relationship between intelligence among blind persons / The New Outlook for the Blind 1972/ Manaster, All: The theragnostic group in a rehabilitation center for visually handicapped persons /The New Outlook for the Blind 1971/ Mattmüller, Theo: Die Amerikanische Führ- und Stocktechnik für Sehbehinderte Mattmüller, Theo: Rehabilitation of the Adult who Recently Became Blind /1978 VI. 30./ Mattmüller, Theo: Vivre dans la nuit /1977 okt./ -
Materialen zur Elementarrehabilitation Neuerblindeten /Blinden und Sehschwachen Verband der DDR/
-
Mobility /Secretariat of the European Regional Commitee of the World Council for the Welfare of the Blind/
McBride, Donald R. – McBride Wanda L.: Rehabilitation Teaching: A Field Approach to Assesment of Clients Needs Napier, G.D. – Kappon D.L. – Tutte D.W.: Handbook for Teachers Visually Handicapped /USA/ -
Pocnodnia /1978/: Mann dhga laske Rehabilitacyjna rola brajla
RNIB kiadványok: -
Hethersett
-
The British Talking Book Service for the Blind
-
Royal National Institute for the Blind
-
Hints for Blind Housewives
-
Social Rehabilitation of the Newly Blind
-
School of Physiotherapy
-
National Mobility Center
-
Blind People in Commercial Occupations
-
You and the Blind
-
National Listening Library
-
Points for Interview
-
General Introduction
-
Summary of a report on factors underlying the ability to learn Braille in formreaders of INK-print
-
Beginning Braille
Roberts, S. Edna: Teaching the Continental Method of Eating to Blind Persons /The New Outlook for the Blind 1974/ Robson, Howard: The Practice of Guide Dog Mobility in The United Kingdom /The New Outlook for the Blind 1974/ Schendel, v. Frank: Social Rehabilitation / Moszkva, 1974 máj.14./ Szabó Károly: A gyógyítva nevelés és oktatás társadalmi, politikai és közgazdasági jelentősége /Budapest, 1929/ Wilson, E.L.: Group Therapy in a Rehabilitation Program Stocker, C.: Restoration and Habilitation of Handwriting Skills to Adults in a Rehabilitation Center Setting /The New Outlook for the Blind 1970/ Rosenbloom, A.A. – Jose R.T.: The Tole of the Low Vision Assistant
in the Care Visually Impaired
Persons /The New Outlook for the Blind 1975/ Enunna, A.H.: Orientation and Mobility for a Totally Blind XX Bilateral Hand Amputee /The New Outlook for the Blind 1975/ Mayers, Friederika: Modifying Attitudes and Adjustment Agency Serving the Visually Handicapped /The New Outlook for the Blind 1976/
Hanson, Thomas: Rehabilitation Teachers – Who Are We? Vas Tibor dr.: Jelentés a látássérültek elemi rehabilitációjáról /Rotterdam 1977 okt. 18-20/ Venn, E. J.: Orientation and Mobility /Rotterdam, 1977. okt. 18-20/ Ward, L. Allan: The Response of Individuals Beginning Work With Blind Persons /The New Outlook for the Blind 1973/ Wilson, Eduard L.: The Use of Psychological Test in Diagnosing the Vocational Potential of Visually Handicapped and Unskilled Occupations
