Gosi Mariann
FÉLÜNK-E A „FARKASTÓL”?
A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK BIZTONSÁGÉRZETÉNEK VIZSGÁLATA, ATTITUDJEI, VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI TERRORIZMUSRÓL „Az európaiak még mindig nem vették tudomásul, hogy milyen komoly fenyegetést jelent a globális terrorizmus. Az Egy esült Államok, és az Európai Unió alapvetoen máshogy ítéli meg a globális terrorizmus jelentette veszélyeket, és Európának fel kellene ébrednie. Az Európa és az Egyesült Államok közötti szakadék áthidalására a kezdeményezésnek az öreg kontinens felol kell érkeznie”1 – nyilatkozta Jaap de Hoop Scheffer NATO fotitkár 2004 novemberében. Valóban kevésbé ítélik komolynak a fenyegetettséget az Európában élok, mint a 2001. szeptember 11-én tényleges támadást elszenvedett amerikaiak? Európán belül, mi magyarok hogyan vélekedünk e kérdésekrol? Mennyire érezzük magunkat biztonságban? Mekkora egyéni és társadalmi felelosséget vállalunk a veszély elhárítására? Milyen szerepe, feladata van és lesz az átalakuló haderonek a terrorizmus elleni harcban? Mekkora a felelossége a médiának a terrorcselekményekrol szóló hírek közvetítésében, és mennyire érzékeny a befogadói környezet, a közvélemény? – kérdések, kérdések, kérdések… melyekre politológusok, filozófusok, társadalom- és médiakutatók, hivatásos katonák, az érdeklodésüket még el nem vesztett civilek egyaránt keresik, és várják a választ. A hazai közbiztonság megítélését szondázó vizsgálatok (TÁRKI 19992002.) a rendorség szerepére helyezték a hangsúlyt. A terrorizmus megítélését a Magyar Gallup Intézet vizsgálta 2001. sze ptember 12-én, vagyis a New York-i Világkereskedelmi Központ elleni támadás utáni napon, valamint 2003-ban és 2004 áprilisában szondázta a magyar iraki kontingens muköd ésérol kialakult képet. 2
1 2
Jaap de Hoop Scheffer NATO fotitkár kijelentése 2004. 11.12. magyarorszag.hu TÁRKI, Magyar Gallup Intézet jelentései
230
2004. október 01-én a média hírül adta, hogy az al-Kaida hazánkat a lehetséges célpontok között megnevezte. E bejelentéssel egyidejuleg került lekérdezésre a ZMNE Hadtudományi Doktori Iskola Ph.D programjában kutatási résztémaként szereplo 3: „A terrorizmus és a Magyar Honvédség szerepének megítélése a terrorizmus elleni harcban” címu kérdoív, mely a következo fo kérdésekre kereste a választ: Hogyan definiálják az állampolgárok a terrorizmus fogalmát? Veszélyben érzik-e magukat az állampolgárok? A veszélyérzet milyen összefüggést mutat a magyar hadero megítélésével? Hogyan ítélik meg az emberek a média közvetíto szerepét a terrorizmust kommentáló híradásokban? A kutatás folyamata több lépcsos, hiszen „egyetlen vizsgálat nem bizonyít semmit, a bizonyítás fogalma csak vizsgálatok sorozatánál jöhet szóba.”4 Kutatás I. fázis 2004. osz: felderíto jellegu, amely hozzávetolegesen képet próbál kapni a magyar társadalom megítélésérol az adott kérdésekben, kvóta alapján, kérdezo biztosok által felvett kérdoív (612 db) formájában. Kutatás II. fázis 2005. nyár: leíró jellegu, amely a kiemelten vizsgált életkori csoport (15-25 éves korosztály) elvárásait kívánja mérni, kérdezo biztosok által felvett kérdoív formájában. Kutatás III. fázis 2005. osz: panelvizsgálatok, melyek a 2004. oszi minta ismételt lekérdezésével mérik az attitudváltozást. (A válaszadók csak kis hányada vállalta a másodszori lekérdezést, ezért a kutatásnak ezt a részét módosítani szükséges.) A kutatás napilapok idoszakos tartalomelemzésével egészül ki. A kutatás összehasonlítja eredményeit hasonló témájú, a fiatal korosztályra vonatkozó kutatásokkal. 5-6 3
Gosi Mariann: A szervezeti kultúra és szervezeti kommunikáció összefüggése, változásuk megítélése közvéleményben a Magyar Honvédség önkéntes hadsereggé történo átalakulása esetében PhD kutatás 2004. 4 Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, 1998. 5 2004-ben az OFOE (Osztályfonökök Országos Egyesülete) végzett felmérést a serdülok erkölcsi szocializációjáról, melynek elozménye egy 1998 -as vizsgálat volt. A megismételt felmérés az eltelt idoszak alatt a serdülok gondolkodásában bekövetkezett változását. 6 A FISZ 2004-es felmérése 655 érettségit adó középiskola 34.000 10-12 évfolyamos diákja között a médiahasználati szokásokról, valamint a közélet szereploinek ismertségérol. 231
A több rétegu kérdoív elso kérdéscsoportja fogta át a terrorizmussal ka pcsolatos témakört, melyben nyitott válaszadás lehetoségével a terrorizmust definiáltattuk. Azt kívántuk megtudni, van-e tartalmi eltérés a tudomány os megfogalmazások, és az emberek hétköznapi megfogalmazásai között? A Hadtudományi Lexikon a következoképpen fogalmaz: „Terror, megkülönböztetés nélküli támadás: minden olyan eroszakos cselekmény, vagy azzal való fenyegetés, amelynek elsodleges célja, hogy rettegést keltsen a polgári lakosság körében.”7 Ez a meghatározás Koszegvári szerint 8 leszukíti a terrorizmust a polgári lakosságra gyakorlandó rettegéskeltésre, ezért nem fejezi ki pontosan a terrorizmus lényegét. A nemzetközi szakirodalomban fellelheto definíciók lényegét összevetve a következo összegzo megállapítások teh etok9: A terrorizmus: nem a harcolók ellen irányul, bunelkövetést és eroszakot alkalmaz a társadalom ellen, hogy eloidézze annak bosszúját, reagálását vagy félelmét, elore megfontolt, és politikailag motivált vallási vagy ideológiai célkituzésu is lehet. Az összevetés alapján a válaszok tartalomelemzésében: az eroszak, bosszú, félelem, politika, vallás, ideológia inger szavakat kerestük. A meghatározások némelyike igen precízen közelítette a nemzetközi def iníciókat. Ugyanakkor az ártatlan, civil szavak magas számú megjelenési mutatója arra világít rá, hogy a hétköznapi gondolkodásban a leszukített értelmezés is eroteljesen jelen van. Hangsúlyozandó, hogy a fenti felsorolás a fiatal korosztály nézeteit tükrözi.
7
Hadtudományi Lexikon Magyar Hadtudományi Társaság, Budapest, 1995. 1324. o. Hivatkozza Koszegvári Tibor: A nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai területei és feladatai ZMNE egyetemi jegyzet I. Budapest, 2003. 8. o.. 8 Koszegvári Tibor: A nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai területei és feladatai ZMNE egyetemi jegyzet I. Budapest, 2003. 8. o.. 9 Koszegvári Tibor: A nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai területei és feladatai ZMNE egyetemi jegyzet I. Budapest, 2003. 8. o.. 232
1. számú táblázat A terrorizmus fogalmának meghatározása Válaszok a nyitott kérdésre 15-25 éves korosztály (A felsorolás nem teljes köru, csak szemlélteto jellegu.) NOI meghatározások: - Civilek ellen elkövetett katonai jellegu támadás ideológiai alapon. - Vallási, politikai eroszak. - Célja: a társadalom megfélemlítése. - Egy nemzet, ország ellen indított „hadjárat”. - Ártatlan emberek halála. - Valamilyen eszméért fanatikusan harcoló személyek által elkövetett buncselekmények, melyek sok civil áldozatot követelnek. - Ártatlan emberek életének kiolt ása, meggyalázása. - Nemzetközi szervezetek hatalmi harcának véres eszköze. - Elvont eszméért folytatott harc az állam ellen. - Egy diktátor önkényes uralma alatt álló fanatikus emberek pusztító, mások halálát követelo cselekedetek sorozata. - Politikai okokból kialakult rémuralom, mely félelemben és rettegésben tartja a nemzetet, nemzeteket. A terroristák általában fanatikusok. - Országhatárokat figyelembe nem vevo eroszakos politikai harc, amelynek áldozatai többségében ártatlanok. - Valamilyen eszme kinyilvánítása törvénytelen eszközökkel, az emberek megfélemlítését alapul véve.
FÉRFI meghatározások: - A háborúk modern kori változata, amely különös ismertetojele, hogy nem látható ellenfelek között folyik, hanem abszolút kiszámíthatatlan térben és idoben. - Vélt, vagy valós politikai sérelmek megtorlása ártatlan embereken. - „Keleti” világ válaszlépése a „Nyug ati” (USA) világ elnyomására és ügyeikbe való beleszólása miatt. - Arabok által elkövetett véres cselekedetek. - Nem tudom konkrétan meghatározni. - Egy kisebb csoport nyomást gyakorol egy nagyobb csoportra, vagy népre, akár törvénytelen eszközök bevetésével. - Radikális szervezetek lázadása vallási, szabadsági vagy megtorlási szándékból. - Civilek elleni támadás. - Kultúrák közötti bunözés. - A terrorizmus az egész világot fenyegeti. - Vallási csoportok eroszakos cselekedetei a világ országai ellen. - Önérvényesíto hatalmi harc. - Ellenforradalmi tömegmészárlás. - Adott ország elnyomottságát terrorizmussal próbálja enyhíteni. - A terrorizmus valamilyen közösség érdekében elkövetett megfélemlíto, a nyilvánosságot sokkoló figye-
233
- Az egész világra veszélyt jelento cselekmény. - Amikor emberek ezrei halnak meg egyes emberek elmebeteg mivolta miatt, az terrorizmus. - A buta emberek hatalomra törésének eroszakos cselekedete. - Mészárlás. - Gyáva, váratlan támadás civil emberekre, valódi, tisztázatlan cél nélkül. - Filozófiai meggyozodés terjes ztése érdekében elkövetett buncselekmények sorozata. - Szuk vagy tágabb csoport (akár vallási köntösbe öltöztetett) érdekeit eroszakkal, fegyveresen próbálja a társadalomra rákényszeríteni. - Elvi okból, bosszúból elkövetett szervezett bun özés. - Fegyveres hatalomszerzés. - Vallási vagy politikai meggyoz odésüket akarják érvényesíteni bizonyos embercsoportok, akár emberi áldozatok árán is. - Félelem, fenyegetettség, eroszak, embertelenség. - Egy hatalomra éhezo ember miatt sok ember hal meg ártatlanul. - Eroszakos beavatkozás az állam, a társadalom életébe. - Jelenleg a világot fenyegeto „3. világháború” elozménye.
lemfelhívó cselekedet, vagy cselekedetek sorozata. - Emberek küzdenek a céljaikért, úgy, hogy a másik orszá gnak ezek az eszmék nem felelnek meg! - Szélsoséges nézeteket valló, jól szervezett bunözoi csoportok által végrehajtott, mások ellen irányuló cselekmény. - Ártatlan emberek elpusztítása, hatékony romboló fegyverekkel. Ember, ember ellensége. - A társadalmon kívüli emberek akaratának drasztikus és eroszakos érvényre juttatása. - Elkeseredett, buta vallási fanatista, olyan embereket öl, akik nem tehetnek semmirol. - Általános politikai érdekek érvényesítéséért elkövetett buncselekmény. - Egy fennálló rendszer megzavarására való törekvés félelemkeltéssel. - Megfélemlítés, emberek rettegésben tartása pszichikai-fizikai minoségben. - A 3. világháború szele.
Forrás: Gosi Mariann: A szervezeti kultúra és szervezeti kommunikáció összefüggése, változásuk megítélése a közvéleményben a Magyar Honvédség önkéntes hadsereggé történo átalakulása esetében PhD kutatás 2004. (A terrorizmus megítélése I. kérdéscsoport.) Egy másik közelítési szempont, ha az állampolgári fogalomértelmezéseket nem a katonai szakirodalommal, hanem például egy filozófusi véleménnyel 234
vetjük össze. Heller Ágnes akadémikus a „Mi a terrorizmus célja?” kérdésre a következo választ adta: „A megfélemlítés olyan módon, hogy védtelen, ártatlan civil embereket ölnek meg.”10… „Kell minden terrorizmusnak valami szukre szabott ideológia, amelyet aztán fundamentalista módon alkalmaznak az emberek. Vagy az állami fegyveres hatalom rájuk kényszeríti, vagy beléjük sulykolják, beléjük verik az úgynevezett eszmét. Aztán a már ezekkel az ideológiákkal felvértezett emberekkel gyakoroltatják a terrort. A terrorcselekmények szempontjából teljesen mindegy, hogy a terrorizmus fonökei hisznek-e ezekben az eszmékben – amelyeket mellesleg ok gyártanak és terjesztenek -, vagy sem. Az elso generációsok többnyire hisznek is benne.” Válaszai gyakorta összecsengenek a fiatal korosztály megfogalmazásaival. Az interjú kérdésein tovább haladva a „Mit lehet tenni, hogyan lehet véd ekezni a terrorizmus ellen” felvetésre a következoket olvashatjuk: „Bátorsággal és még nagyobb bátorsággal. Ha egyszer engedünk a terrornak, az fut ótuzként továbbterjed. Ha azonban ellenállunk, alábbhagy.” Heller Ágnes véleményéhez közel álló válaszokat adtak a megkérdezettek is. Elutasítják a terroristákkal kapcsolatban az engedékenységet. A noi válaszadók körében ugyanakkor az „ártatlan emberi élet védelmében tett engedmény” nagyobb hangsúlyt kapott, mint a férfiaknál. A „Miért?” kérdésekre adott válaszokból az derül ki, hogy a nok „helyzettol és követeléstol függoen” inkább hajlan ának a követelések részbeni teljesítésére, mint a férfiak. Ezt az eredményt erosíti a teljes mintán értelmezett általános fenyegetettség-érzet statisztikai érték is. A nok körében magasabb a fenyegetettség érzése. Az átalakulóban lévo hadseregbe vetett bizalom erosödését jelzi, hogy a jövore vonatkoztatva ez a mutató ugyan csökken, de a jövobeli érték ennek ellenére is 0,48 száza ddal magasabb a férfiakénál. A kutatás elso fázisának nem volt célja a földrajzi tagoltság szerinti repr ezentativitás elérése, mégis figyelmet érdemel az értékelheto megyei adatok összesítése. Megfontolandó a földrajzi bontás újabb, reprezentatív jellegu vizsgálata, a félelemérzet és a lakhely közötti korreláció feltárása céljából.
10
Tihanyi Péter: Európa, ne add el a lelked az ördögnek. Interjú Heller Ágnes filoz ófussal. Hetek, 2004. március 26. 235
2. számú táblázat: Az állampolgárok terrorizmustól való általános fenyeg etettség-érzete 1.
Nem érzem fenyegetettnek Ma- Fenyegetettnek érzem Magyaro r- 1. gyarországot a nemzetközi szágot a nemzetközi terrori zterrori zmustól. mustól. 0 = egyáltalán nem Ha igen, mekkora mérték- 7 = nagymértékben feérzem fenyegetettnek ben? nyegetettnek érzem Jelenleg 0 1 2 3 4 5 6 7 Jelenleg Nok: 2,95 ? Teljes minta: ? Férfiak: 2,16 330 fo 2,55 282 fo 612 fo Az önkéntes hadero 0 1 2 3 4 5 6 7 Az önkéntes hadero létrelétrejötte után. ? jötte után. Nok: 2,57 ? Teljes minta: ? Férfiak: 2,09 2,33 612 fo Forrás: Gosi Mariann: A szervezeti kultúra és szervezeti kommunikáció összefüggése, változásuk megítélése a közvéleményben a Magyar Honvédség önkéntes hadsereggé történo átalakulása esetében PhD kutatás 2004. (A terrorizmus megítélése I. kérdéscsoport.) Feltétlenül figyelmet érdemel jelen cikk bevezetojében említett FISZ felmérés, mely szerint a tizenhat-tizennyolc éves diákok több mint egyharmada egyáltalán nem olvas nyomtatott sajtóterméket. Aki mégis, az a Blikket. Legkevesebben a politikai napilapokat forgatják. Vidéki viszonylatban viszont népszerubbek a megyei napilapok, amelyek megközelítik a bulvár sajtó olv asottságát. A televíziós csatornák közül a két vetélkedo kereskedelmi csatorna a legnépszerubb a fiatalok között, a közszolgálati adókat alig nézi az ifjú korosztály. Tájékozódásukban kiemelt helyet foglal el az Internet. A FISZ felmérés eredményei azonosságot mutatnak a „Terrorizmus” vizsgálatban szereplo 15-25 éves korosztályú minta médiaválasztást méro kérd éseire adott válaszaival. A bulvárosodás átalakította a lapok megjelenési formáját. Kisebb, átlátható formátum, hangsúlyos vizuális elemek, színes (gy akorta sokkoló) képek, meghökkento címek… melyekkel felkeltheto az olvasó figyelme, hatás gyakorolható rá. Nincs ez másként a terrorcselekményeket (áldozatokat) bemutató híradások esetében sem, legyen szó elektronikus vagy nyomtatott sajtóról. Ennek köszönhetoen azt feltételezhetnénk, hogy az emberek többsége nem marad közömbös a sokkoló képek láttán.
236
3. számú táblázat: Az állampolgárok terrorizmustól való általános fenyeg etettség-érzete megyei bontásban Mekkora mértékben érzik fenyegetve Magyarországot a lakosok a nemzetközi terrorizmustól? Megyei adatok (612 fo) NOK (330 fo) FÉRFIAK (282 fo) Megye Jelenleg A jövoben A jövoben Jelenleg Megye Baranya 2,50 2,50 ? ? 1,50 1,50 Baranya Bács 3,00 2,56 ? ? 1,16 2,21 Bács Békés 2,83 2,55 ? ? 2,64 2,71 Békés BAZ 3,31 3,08 ? ? 1,65 1,60 BAZ Budapest 3,82 2,81 ? ? 2,15 1,98 Budapest Csongrád 3,21 2,75 ? ? 2,98 2,97 Csongrád Fejér 0,50 1,65 ? ? 1,50 1,33 Fejér Gyor 3,37 2,30 ? ? 1,37 1,62 Gyor Hajdú 3,20 3,00 ? ? 3,00 3,10 Hajdú Heves 2,32 2,37 ? ? 2,18 2,33 Heves Jász 2,65 2,48 ? ? 2,50 2,59 Jász Komárom 3,98 3,23 ? ? 1,67 2,12 Komárom Nógrád 2,65 2,59 ? ? 1,13 1,25 Nógrád Pest 2,80 2,78 ? ? 2,85 2,83 Pest Somogy 3,20 2,44 ? ? 2,50 1,5 Somogy Szabolcs 2,20 2,30 ? ? 1,44 1,61 Szabolcs Zala 4,76 2,33 ? ? 3,33 3,55 Zala Nok 2,95 2,57 ? ? 2,09 2,16 Férfiak összesítés összesítés Forrás: Gosi Mariann: A szervezeti kultúra és szervezeti kommunikáció összefüggése, változásuk megítélése a közvéleményben a Magyar Honvédség önkéntes hadsereggé történo átalakulása esetében PhD kutatás 2004. (A terrorizmus megítélése I. kérdéscsoport.) Jelen vizsgálat válaszadói között úgy tunik, a „bumeráng-hatás” érvény esül. A feltételezettnél magasabb arányban szerepelt a „közömbös” válasz, különösen a férfiak esetében, azzal a magyarázattal, hogy: „…elég volt, nem akarom látni mások szenvedését,…mocskos a média, profitot termelnek az emberek kínjából…” 11
11
Idézetek a kérdoívekrol. 237
4. számú táblázat: A média hatása az érzelmekre I./C KÉRDÉSCSOPORT : ÉRZELMI HATÁS 1. Milyen hatással vannak Önre a médiában megjeleno hírek, képek az elkövetett terroristatámadásokról? NEM SZEA B C D E F M INTARINTI Sokk o- Közöm- Félelmet Dühöt Sajnálom Egyéb NAGYMEGOSZló bös kelt ben- vált ki az áldoSÁG LÁS nem. belozatokat. ? ? lem. Nok 91 2 59 47 126 5 330 Férfiak
44
20
22
61
122
13
282
VÁLA-?
135
22
81
108
248
18
612
S ZONKÉN TI ARÁNYOK
Forrás: Gosi Mariann: A szervezeti kultúra és szervezeti kommunikáció összefüggése, változásuk megítélése a közvéleményben a Magyar Honvédség önkéntes hadsereggé történo átalakulása esetében PhD kutatás 2004. (A terrorizmus megítélése I. kérdéscsoport.) Ezen összefoglaló — terjedelmi korlátainál fogva — nem teszi lehetové a minden kérdésre részletesen kiterjedo elemzést. Késobbi publikációkban, a disszertációban folytatódik a téma feltárása.
238
