A Magyar Grafikusművészek Szövetsége alapító tagja volt a Ma gyar Képzőművészeti- és Iparművészeti Társaságok Szö vet sé gé nek

A Magyar Grafikusművészek Szövetsége 1992-ben alakult meg Budapesten, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége „Képgrafikai Szakosztályának” jogutódjaként. A szövetség fő feladatának tekinti a Magyarországon élő és kiemelkedő művészeti tevékenységet folytató grafikusművészek szellemi és szakmai önállóságának megteremtését, érdekeinek védelmét, a grafika hagyományainak továbbápolását. A Fővárosi Bíróság a Magyar Gra fi kusművészek Szövetségét az 1989. évi II. Egyesülési törv. értelmében a 4753 végzéssel vette nyilvántartásba. A 2005-ös évi adatok szerint a szövetségnek 219 regisztrált tagja van. A Magyar Grafikusművészek Szövetsége alapító tagja volt a Magyar Képzőművészeti- és Iparművészeti Társaságok Szövetségének. (1994) Tagfelvétel: A szövetségbe való tagfelvétel kérésre történik, a következő kritériumok figyelembevételével: a grafikusművészeti alkotó tevékenység hivatásszerű gyakorlása, tanulmányok, gra fi kai technikák ismerete, kiállításokon való részvétel, díjak, ösztöndíjak. A szövetség évente egy alkalommal tart tagfelvételt, és erről egy hónappal előtte írásban értesíti az érdeklődőket. A Magyar Grafikáért Alapítvány (AMGA): 1993-ban létrehozta a Magyar Grafikáért Alapítványt, azzal a céllal, hogy támogassa a grafikusművészek alkotói tevékenységét. A szövetség támogatói: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Civil Alapprogram, Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány, Nem zeti Kulturális Alapprogram, Hungart Egyesü let, Európai Művészek Tanácsa, Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége A szövetség rendszeresen adományoz díjakat a fontosabb országos kiállításokon. 1993 és 1996 között a Magyar Grafikusművészek Szövetsége biztosította a Csók István Galéria Grafikai és Érem Kabinet szakmai felügyeletét, ellátva ily módon több mint 100 grafikusművész számára a rendszeres bemutatkozási és értékesítési lehetőséget egyéni és csoportos kiállításokon. 1996-ban a Képcsarnok Rt. a Grafikai és Érem Kabinetet megszüntette. A Magyar Grafikusművészek Szövetsége különös figyelemmel kíséri a Magyar Grafikáért Alapítvány kortárs grafikai gyűjtemények gyarapítását és ezen gyűjtemény tudományos feldolgozását. Nemzetközi kapcsolatok: Nemzetiközi viszonylatban a szövetség szakmai kapcsolatokat tart fenn a Cseh Grafikusművészek Szövetségével, a Dán Grafikusművészek Szövetségével, ill. aktívan részt vesz a visegrádi országok képzőművészeti szövetségeinek együttműködésében.

A szövetség fontosabb kiállításai: A Magyar Grafikusművészek Szövetsége rendszeresen kezdeményez és kivitelez olyan országos jelentőségű kiál lításokat, amelyen lehetőséget biztosít a grafikusművészek számára, elsősorban az új alkotások bemutatására. 1991 – Grafikai Műtermek, Csontváry Galéria, Budapest; Erotika a Kortárs Magyar Grafikában, Árkád Galéria, Budapest, és Üblacker Hausl Galéria, München; 1992 – Grafi kai Műtermek, Csók Galéria, Budapest; Kisgrafika ’92, Újpest Galéria, Budapest; 1993 – Magyar Kortárs Litográ fia, Magyar Intézet, Bukarest; Grafikai Körkép ’93, Újpest Galéria, Budapest; 1994 – I. Országos Színesnyomat Grafi kai Kiállítás, Művészetek Háza, Szekszárd; Kisgrafika ’94, Újpest Galéria; 1995 – Vallomások a vonalról, Vigadó Ga léria, Budapest; 1996 – Kisgrafika ’96, Újpest Galéria, Budapest; Különös Nyomatok, Vigadó Galéria, Budapest; 1997 – Hidegtű ’97, Vigadó Galéria, Budapest; Magyar Kortárs Grafika, Nemzeti Kulturális Központ, Mexikóváros; Új Nyomatok, Vigadó Ga léria, Budapest; II. Országos Színesnyomat Grafikai Kiállítás, Művészetek Háza, Szekszárd; 1998 – Kisgrafika ’98, Újpest Galéria, Budapest; IX. Országos Rajzbiennálé, Nógrádi Sándor Múzeum, Salgótarján; 1999 – Levelek, Lipótváros Galéria, Budapest; Attributum, Dunaszerdahely; 2000 – X. Országos Rajzbiennálé, Nógrádi Történeti Múzeum, Salgótarján; Kisgrafika 2000, Vigadó Galéria, Budapest; III. Országos Színesnyomat Grafikai Kiál lítás, Művészetek Háza, Szekszárd; XX. Országos Gra fikai Kiállítás, Miskolci Galéria, Miskolc; Milleniumi Rajzok, Megyeháza, Szolnok; Ezredvégi Nyomatok, Godot Ga léria, Budapest; 2001 – Műhely 2001, Kempinski Galéria, Budapest; Erotikus Grafika 2000, Godot Galéria, Budapest; Monocrom, Nádor Galéria, Budapest; Óriási Rajz, Műcsar nok, Budapest; 2002 – Műhely 2001, Pelikán Galéria, Székesfehérvár; Menetközben, Szolnoki Galéria, Szolnok; III. Közép-európai Rajzbiennálé, Pilzen, Csehország; XI. Országos Rajzbiennálé, Nógrád Történeti Múzeum, Salgótarján; XXI. Országos Grafikai Kiállítás, Miskolci Galéria, Miskolc; Kisgrafi ka 2002, Újpest Galéria, Budapest; V. Országos Pasztell – Bienná lé; 2003 – IV. Országos Színesnyomat Grafikai Kiállítása, Művészetek Háza, Szekszárd; Új lenyomat, Nádor Galéria, Budapest; 2004 – XXII. Országos Grafikai Kiállítás, Miskolci Galéria, Miskolc; XII. Országos Rajzbiennálé, Nógrád Megyei Múzeum, Salgótarján; IV. Nemzetközi Rajzbiennálé, Plzen; Kisgrafika; 2004, Újpest Galéria; 2005, Látványtól látványig, Vízivárosi Galéria; Sokszínű monokróm rajzok, Vízivárosi Galéria; Grafika mesterei, Várnegyed Galéria; EU vonalak, Nádor Galéria; EU vonalak Eger 2005, Templom Galéria, Eger A szövetség levelezési címe: 1245 Budapest, Pf.: 1059. Tel.: (06-30) 949-5318, Fax: 210-6129, E-mail: [email protected] Website: www.magyargrafika.hu Budapest, 2005

Butak András, elnök

1

Grafikai műtermek 2004–2005 A kiadvány támogatói: Nemzeti Kulturális Alapprogram Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Magyar Grafikusművészek Szövetsége A Magyar Grafikáért Alapítvány Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége Hungart Egyesület Nemzeti Civil Alapprogram Felelős kiadó: Magyar Grafikusművészek Szövetsége Szerkesztő: Butak András Grafika: Kiss Ilona Nyomdai előkészítés: Layout Factory Grafikai Stúdió Nyomda: Nalors Grafika Kft., Vác Készült 2006-ban 600 példányban ISSN 1219-0837 Magyar Grafikusművészek Szövetsége Levelezési cím: 1245 Budapest, Pf.: 1059 Székhely: 1082 Bp., Leonardo da Vinci u. 41. Tel./fax: (+36-1) 210-6129 Mobil: 06-30 949-5318 E-mail: [email protected] Website: www.magyargrafika.hu Tagok száma: 219 Elnök: Butak András Bírósági végzés: 4753/1992 Adószám: 18009963-1-42 Bankszámlaszám: 11705008-20425577

Stefanovits Péter

A Magyar Grafikáért Alapítvány Székhely: 1055 Bp., Szent István körút 1. Tel./fax: (+36-1) 312-9570 Telefon: 06-20 388-0528 Elnök: Stefanovits Péter Bírósági végzés: 4323/1993 Adószám: 18050237-1-42 Bankszámlaszám: 11705008-20433330 Tartalomjegyzék: EU-vonalak .....................................................................................3 Kortárs Költészet-Kortárs Grafika .......................................6 Látványtól látványig ...................................................................8 Sörrajzok Pilsenből.................................................................. 11 Közös jogkezelés a vizuálisművészetek területén ....... 18 MGSZ tagjainak névsora ........................................................ 21 Matricák ....................................................................................... 25 Grafika 2005 .............................................................................. 27 Fénnyel festett árnyék ............................................................ 29 A Krakkói Grafikai Triennálé Budapestre látogat ................................................................... 31 Raszler Károly búcsúztatása ................................................ 37 Magyarul volt európai ........................................................... 40 MKITSZ tagegyesületei .......................................................... 41

2

Madácsy István

EU-vonalak Az ezredforduló magyar grafikájának jelentős szegmensét, tíz grafikusművész egy-egy nyomatát tárja a műfaj szerelmesei elé az EU vonalak címet viselő mappa. Hogy miért figyelmet érdemlő ez a válogatás? Azért, mert dióhéjban, de naprakészen mutatja be számítógépes grafikánk állapotát. Hozzá kell fűznöm azonban gyorsan, hogy a technika végső soron csak keret, a stílus, a megformálásmód teszi egyedivé a műalkotásokat. Az egybegyűjtött lapok e tekintetben is megállják a helyüket, vitathatatlanul egyéniek, karakteresek. De vegyük csak szépen sorra a két, egyértelműen a legproduktívabb korban lévő, pályája zenitjén álló generáció, a most ötvenesek, illetve a negyven körül járók nyomatait! Butak András korábbi munkáin elsősorban a növényi, organikus struktúrákat vizsgálta, ezt a módszert alkalmazza a mostani rajzos, nonfiguratív alkotásán is. Stefanovits Péter montázs jellegű kompozícióján a klasszikus kultúrák em-

lékeit, torzóit száműzi erős rövidülésben ábrázolt börtönfolyosóra, arra utalva, mit tesz a csak a mának élő korunk, a klasszikus értékekkel. Ugyancsak montázsszerű Kovács Péter Balázs merészen vágott, díszes szelencerészleteket felvonultató, a régi tárgyak nélkülözhetetlenségét kiemelő lapja. Győrffy Sándor barázdált arcú sapkás öregembere az idő könyörtelen múlására figyelmeztet. Kalmár István immáron több éve készíti szinte szecessziós vonalú, szöcskeszerű, piros, dekoratív rovar-növény angyalait. A textillel is foglalkozó Olajos György a felületek és a szerkezetek fontosságát hangsúlyozza szövetmintákat idéző, szűkszavú, ám mégis látványos, erősen minimal artos munkáján. A grafikusok másik csoportjának nagy része már a nyolcvanas években hódító színes, indulatos, szubjektív új hullám lecsengése után került a pályára. A két csoport között Szurcsik József képviseli az átmenetet a napjainkban már emblematikusnak számító kőbálvány fejeivel, melyek közül a legújabbat, a kendőbe burkolt arcú, síró nőket ábrázolót, lazábban, rajzosabban mintázta meg. Rácmolnár Sándor piktogramokból építkező lapján morális és elektronikus közhelyeinken ironizál. Nagy Gábor György a testet öltött fényt állítja elénk, míg a talányos, fotó alapú feliratos printeket készítő Csontó Lajos művén egy kamiont láthatunk hátulról „Soha Trans Kft.” felirattal. A kamionról nem tudjuk igazán megállapítani, hogy Európába megy-e, vagy éppen kifelé halad onnan. Azt viszont bizton állíthatjuk, hogy művészetünk csak akkor lesz európai, ha megmarad jó értelemben vetten regionálisnak, karakteresnek, mert csak a többitől eltérő, az egyetemest új színekkel gazdagító művészet tud maradandóvá válni. Erről győz meg bennünket a tíz lap mindegyike, erről szól ez a mappa. Lóska Lajos

Szurcsik József

művészettörténész

3

4

Csontó Lajos

Kalmár István

Győrffy Sándor

Nagy Gábor György

Rácmolnár Sándor

Kovács Péter Balázs

Olajos György

Butak András

5

Kortárs Költészet-Kortárs Grafika VI. Országos Biennálé, 2005 Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, Kiskőrös Ez évben hatodik alkalommal nyílt kiállítás a Kortárs Költészet-Kortárs Grafika című pályázat anyagából. Ezúttal a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum adott helyet a bemutatónak Kiskőrösön amely múzeum a költészet avatott gondozója és kiemelkedő a szakmai tevékenysége. Különös figyelemmel kísérik az évfordulókat, így Ady, Jókai, Vörösmarty kiállításokat fogadtak az elmúlt esztendőkben. Örömükre szolgál, ha különböző művészeti ágak találkozására is lehetőség nyílik, így szívesen vették a Műhely Művészeti Egyesület által szervezett országos rendezvényt. A pályázat indulása Kecskeméthez kötődik és Katona József születésének évfordulójához. Megnyitóra a Cifra Palotában került sor először, a megjelenített költők emlékezetes irodalmi estjével egybekötve. A további bemutatók voltak az évek során a Kecskeméti Művelődési Központban, Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban is. A 2005-ös év József Attila jegyében telt születésének 100. évfordulóját ünnepelve, így a kiállításra olyan alkotásokat vártunk, amelyeket József Attila életműve ihletett, de nem feltétle-

nül illusztrációk. A pályázat célja az volt, hogy egy másik művészeti ág lehetőségeivel a vers szellemi rétegei kerüljenek vizuálisan felszínre. A kiállítás a költő életével kapcsolatos dátumhoz kötve 2005. decemberi 3–30. közötti időszakban látható, a megnyitón irodalmi megemlékezést tartottunk a Lyra zenei együttes és a versmondó Kiss Jenő Jászai-díjas színművész közreműködésével. Pályázni lehetett egyedi rajzzal és sokszorosított grafikával, szakértőkből álló zsűri válogatta a kiállítás anyagát. 24 alkotó 51 munkával idézte meg József Attila világát, három művész kapott díjat. A kiállításhoz fekete-fehér katalógus készült. A most bemutatott kiállításunkkal a jubiláris évhez csatlakozva tisztelegtünk József Attila emléke és művészete előtt, így ez volt az első tematikusan meghirdetett pályázatunk. A mostani kiállítás a folyamatosságról is beszél, valamint arról, hogy sokan kötődnek az irodalom és a képzőművészet közös vonását feltárni akaró szándékhoz. Benes József

Gerle Margit

6

Damó István

Benes József

Bardócz Lajos

Durucskó Zsolt

7

Látványtól látványig Aki szerencsés, annak megadatott. Hogy világról szerzett benyomásai között a látványból is kiindulhat, hogy szemével felfoghatatlan menynyiségű információt tegyen magáévá, s azokat tudatosan és kevésbé tudatosan feldolgozva igazodjon el. Szerencsére, azért a legtöbben így vagyunk. Hogy aztán ezzel mit kezdünk, az más kérdés. Felnövekedésünk során válunk valakivé, valamivé, orvossá, tanárrá, asztalossá, varrónővé, ki amivé. Mindenki pótolhatatlan az „egész” működése szempontjából – még ha a látszat ez ellen is szól néha –, s mindenki a választott hivatásán keresztül is kifejezi mindazt, amit a világról gondol, ahogy ő megéli azt. Vannak, akikből képzőművészek lesznek, ők azok, akik nem mennek el csak úgy a látás fiziológiai ténye mellett. Ők azzal foglalkoznak, amire általában másoknak nincs idejük a sűrű hétköznapokban, ami persze nem jelenti azt, hogy nem érzékelik, érzik, gondolják végig ugyanazokat a jelenségeket. Csak más a dolguk. Így a művészek ezt a pótolhatatlan feladatot végzik: megállítanak. Gyönyörködtetnek, elgondolkodtatnak, megráznak, vagy épp egy kicsit felráznak műveikkel… Lényeg, hogy ha hagyjuk, akkor történik valami. E katalógus kilenc fiatal grafikusművész munkásságának néhány darabját mutatja be. Műveik egy kiállítás erejéig a látható valóság leképezésének (s így megélésének) példáit adják eltérő világokként, eltérő valóság és látás-szintekre nyíló ablakokként egy kiállítótér falain. Benes Bátor művein egy térben-időben a miénktől idegennek tűnő civilizáció tájait, építményeit hozza elénk, ahol furcsa kietlenség uralkodik – a formák geometrikus rendbe épülnek, a kontúrok élesek, ember nincs a képeken. Ez így volt korábbi művein is, ám a Mauzóleum sorozat formái, noha egy metafizikus, belső táj kivetülései, egyre inkább közelítenek az emberi világ mai képéhez. Szintén belső víziókat láthatunk Részegh Botond rézkarcain. Kányádi Sándor Halottak napja Bécsben című versének illusztrációin az

8

ember a központ, az ő alakját, alakjait jeleníti meg a művész különleges nézőpontokból, szellemként, angyalként, eltorzít va-szétzilálva, darabokban, expresszív vonalakkal és foltokkal alakított képkivágatokban. Részegh Botond mellett mindössze Formanek Barbara és Varga Zsófi művein jelenik meg az emberi alak a maga felismerhető, fizikai képében. Formanek realista hűséggel ábrázolja lapjain, ám furcsa játékkal csavar egyet, hogy elbizonytalanodjunk – talán nem is azt látjuk, amit először gondoltunk. Ha nem iktatja ki a teret figurái mögül, akkor biztos, hogy sajátos, a teret képlékennyé és/vagy mozgóvá varázsoló nézőpontot vagy mintázatot ad a látványnak. Varga Zsófi is játszik, de máshogy: a pontos rajzú, régi korok hangulatát idéző, súlyos építészeti környezetben megjelenő emberek itt inkább kicsi emberkék – könnyed, pár vonalas figurák, akik a műből kiolvasható tanulságra hívják fel a figyelmet… akárha magunkat látnánk, törékenyen, súlytalan kis apróságként az időtlen kőóriások között, amelyeket, ha jobban megnézünk, kiderül: maguk sem olyan stabilak, mint ahogy hinnénk. Bizonyos szempontból Nádas Alexandra művei is az emberi alakból indulnak ki, bár ő erőteljes redukcióval él, az emberi forma végletekig leegyszerűsített alakjával dolgozik, a fej-váll vonallal jelzett figurával – az ő egyszerre rabul ejtő és ugyanakkor megtartó kötődéseit ábrázolja litográfiáin. A helyü(n)ket kijelölő viszonylatok feszülő szálai e művein már inkább biztonságban tartanak, a kikötés-megérkezés előtti utolsó billegést, a kapcsolatokban rejlő lehetséges harmóniát rajzolják elénk. Kun Fruzsina művein az emberi alak részleteiben jelenik meg: már korábbi munkáin is az emberi testrészekhez közelített, hogy aztán az új nézőpontba kerülve absztrakttá vált látványt örökítse meg. Legújabb művein e látvány-darabokat teszi sokkal festőibbé, szabadabban formálja őket, természeti organizmusok mintájára változtatja – például az emberi ajkat gyümölccsé. Az ember tere a kiindulópontja Balla Gergő, Horváth Kinga és Szoboszlay Eszter képeinek.

Balla Gergő Átjárós képein nem csak a téma az átjáró, a lépcső, az ember néhány közlekedő-tere, hanem a megjelenítés módja is mozgást érzékeltet. A képfelület apró, párhuzamosan, sűrűn zuhogó szálkái elmosódottá teszik a formákat, mintha éppen rohanás közben látnánk őket magunk mellett elszáguldani. Horváth Kingánál elmosódás helyett egyfajta kitisztulás tanúi lehetünk. Ahogy Nádas Alexandránál az emberi alak vált meg minden „feleslegestől”, s a lényegre redukálódott, úgy Horváth Kingánál a térrel történik ugyanez. A látható valóságból származó, letisztult formákat látunk művein, ahol a látvány mégsem egyértelmű vagy rideg: ember ugyan ezekben a terekben sem jelenik meg, de a sötét-világos sejtelmessége puha derengésbe burkolja a látottakat, időtlen, megfejtendő rejt vényként tárva elénk őket – akár egy etruszk kutat, amely címe – Összekötő I-II. – révén többszörösen is ér-

telmet nyer: a kút kapocs idők és terek között egyaránt. Szoboszlay Eszter egy elvont térábrázolást vett alapul: Le Mans térképét bontotta darabokra, tovább egyszerűsítette, hogy grafikai sorozatán lebegő, egymást kereső, majd egymást megtaláló alakzatokká alakítsa látványát. Különös bátorsággal használja képein az ürességet: nem válnak elveszetté a darabok és nem billen fel a mű kompozíciója az egyik sarokban megjelenő szegmenstől, sőt ellenkezőleg: az apró összetevők űr mélységűvé tágítják fehér hátterüket. A kiállított és reprodukált műveknek háttérül szolgálnak a fehér foltok – a kiállításon a fehér falrészek, a katalógusban az oldalak üres részei. Lélegzetvételnyi szünetet nyerünk általuk, ahogy sétálás, vagy üldögélés közben nézegetjük őket, eredetiben, vagy könyvlapnyi méretben. Hogy rögzítésre-gyönyörködésre-végiggondolásra való időt nyerjünk, amíg haladunk – egyik látványtól a másikig. Somogyi Zsófia művészettörténész

Hováth Kinga

9

Kun Fruzsina

Részegh Botond

10

Sörrajzok Pilsenből Ha a történetírásban régen bevett fogalommá vált a korrajz fogalma, s ha a művészeti képzésben kulcsszerepe van az alakrajznak, akkor a legutóbbi évek történései alapján a grafikusművészetben előbb-utóbb helyet kell kapnia a sörrajz kategóriájának. A sörrajz ugyanis, már ha az alátétre gondolunk, amelyre a korsót helyezzük, s amelyen a lecsorgó nedű lassan de biztosan ott hagyja a maga nyomát, rajzolatait, elszíneződéseit, különösen szép, gazdag ábrává válhat az idők folyamán. Ha úgy tetszik, megmutathatja nekünk a monokróm sokszínűségét, vagy éppen visszavezetheti gondolatainkat a rajz keletkezésének idejéig, mondhatni egészen a művészetek ősforrásáig. Vissza az ősforrásig – a nyugat-csehországi Pilsenben különös akusztikát kapnak e szavak. Alig tehet ugyanis két lépést úgy az ember, hogy ne ütközne bele valahol a „pilseni ősforrás”, azaz a Pilsner Urquell feliratba, amelynek szavaihoz a legtöbbször a „valódi, az igazi, az eredeti” kifejezései is társulnak, s persze nem véletlenül. Egy korsó sörben a világ? A pilseni sörgyár házi múzeumában, ahol a 2004-es grafikai biennálé anyagának egy részét bemutatták, ezt a kérdést tette fel, pontosabban fordította át kijelentő módba az egyik komputergrafika, s ha belegondolunk, tényleg úgy találjuk, hogy más íze, zamata van a dolgoknak ott, ahol legyen szó sörről vagy rajzművészetről – igyekeznek viszszatalálni a dolgok eredeti értelméhez, s nem csak alakítgatják őket úgy találomra, mint kies hazánkban. Lehet, hogy a csehek tudnak valamit? Rendszert váltani, a művészetben is, mindenesetre tudtak. Csehországban az 1990 tavaszán létrehozott szervezet, a Cseh Köztársaság Vizuális Művészeinek Uniója váltotta föl a diktatúra évtizedeinek központosított irányítású szövetségét, s több mint tizenöt éves fennállása alatt jónéhány nagyszabású kiállítást, találkozót szervezett. Kezdeményezéseinek alapját mindig is a művészek elképzelései jelentették. Így jött létre 1994-ben a pilseni Jiri Trnka Galériában az a rajzkiállítás is, amely azután – a híres pilseni

sör s a láthatóan ugyancsak követésre méltó öszszefogás jegyében – egy évtized alatt rangos nemzetközi eseménnyé nőtte ki magát. Két évvel később alapították meg a Pilseni Rajzbiennálét, 1998-ban pedig Közép-európai Rajzbiennáléként folytatódott az eseménysorozat. Egyrészt azzal a céllal, hogy a térség országaiban élő alkotók informálódhassanak egymás munkájáról. Másrészt abból a meggondolásból következően, hogy a rajz éppen azért válhat ennek az információcserének az alapjává, mert az új technikai eszközök, a komputer, a digitális printek korában nem veszít jelentőségéből, ahogyan azt sokan várták, hanem éppenséggel kezdi újra visszanyerni azt. A tárlat katalógusában a svájci Inga Vatter-Jensen, a zsűri elnöke úgy fogalmazott: a rajz nemcsak előkészítő fázisként, tanulmányként játszhat fontos szerepet az alkotómunkában, hanem „saját dimenziója van, önálló alkotásként értelmezhető, amelyben a vonalak segítségével a valóság vagy a fantázia szabadon választott tárgyai megjelennek a felületen, s a rajz önmagában teljes műalkotásként tekinthető.” Sem akkor, sem később nem voltak pontosan körülírt technikai megkötések Pilsenben, csupán a formátumot maximálták és a monokróm jelleget kötötték ki. Az elgondolás helyességét jelzi, hogy alkalomról alkalomra jobban vonzotta a térség művészeit a biennálé, amelyen magyar alkotók először 2000-ben vettek részt, nagyobb számban pedig 2002-ben. Szurcsik József grafikusművész személyében 2002-ben és 2004-ben is volt magyar tagja is a zsűrinek. A biennálé létrejöttét már abban az évben is igen komoly védnöki testület kialakítása biztosította, amelybe a cseh kulturális minisztertől az óváros polgármesteréig, a pilseni katolikus püspöktől a sörgyár igazgatójáig a legkülönbözőbb személyiségek kaptak meghívást, közöttük a Magyar Grafikusművészek Szövetsége elnöke, Butak András grafikusművész is, aki egyébként 2000ben kiállítóként a Pilsner Urquell díját kapta meg. Ha mindez nem volna színtiszta valóság az ember azt hihetné, Hasek vagy Hrabal találta ki. 2004-től Közép-európaiból nemzetközivé vált

11


a rendezvény, amelyen százhatvanegy alkotó kétszázötvennégy rajza került közönség elé. Mivel pedig ezek a galériák, ahol kiállították őket, a történelmi belvárosban illetve annak közvetlen közelében helyezkednek el, a 2004 őszén megrendezett biennálé meglátogatása kiadós műemléki sétával is fölért, s érzékeltetni tudta azt is, hogy a láthatatlan óriási pilseni sörsátor alatt jól megférnek a villámgyorsan megújuló középkori, barokk művészeti emlékek és a kortárs művészet alkotásai. Ez a nyitottság, a múlt és a jelen értékeinek egységben való szemlélete, amely meghatározta az esemény szellemiségét a Jean Jaurés-től idézett mottó formájában a katalógusba is bekerült: „A tradíció nem hamu, amelyet kiszórunk, hanem tűz, amelytől lángolni kezdünk.” Mindezek után persze igazságtalan lennék a kortárs magyar művészek jelentős részével szemben, ha nem tenném hozzá azt, amit az itt látható munkák is bizonyítanak, hogy valahogy ők is így viszonyulnak a tradícióhoz, így építkeznek belőle, teremtenek új értékeket. És nemcsak egyé-

12

nileg, a mű létrehozása közben, de az alkotás feltételeinek megteremtésében, a művek menedzselésében is. Hiszen ha a művészeti életben nem is volt olyan rendszerváltás, mint Csehországban, mégiscsak létrejöttek azok a művésztársaságok, amelyek szakmai alapon szerveződtek, s amelyeket a Magyar Képző- és Iparművészeti Társaságok Szövetsége fog össze ernyőszervezetként, s kapcsol be a nemzetközi vérkeringésbe. Így jöhetett létre az az összeállítás, amely e teremben látható, s amely néhány kivételtől eltekintve a 2004-es biennálén bemutatott anyaggal azonos. A jól előkészített részvétel a kortárs magyar grafika egyértelmű sikerét hozta, a magyar monokróm rajz nemzetközi rangját mutatta, hiszen a fődíjas Sóváradi Valéria mellett a Nyugat-csehországi Egyetem képzőművész szakos hallgatóinak díjával elismert Sebők Éva lapjai is a középpontba kerültek a díjazottak kiállításán. Sóváradi itt látható művei szorosan kötődnek azokhoz a nagyméretű szénrajzokhoz, amelyek Pilsenben szerepeltek, nagy, üres, legfeljebb egy-egy tárggyal, bútorral értelmezett, dimenzionált te-

Gallusz Gyöngyi

Sóváradi Valéria

13

reket ábrázoltak, a létezés egzisztenciális jelentőségű helyszíneiként, ahogyan a festményein megjelenő terek is. Sebők Éva szintén szénrajzokkal szerepelt, amelyek az utóbbi években keletkezett festményeihez hasonlóan, ezúttal azonban a fekete-fehér drámai ellentétpárjába sűrítve vizsgálják a sűrűsödési pontok lehetséges elhelyezkedését, egyensúlyi helyzet kialakítását a felületen. Itt szereplő rajzain mintegy továbbgondolja a Pilsenben felvetett gondolatokat, kilép a síkból, a felületre finom applikációt helyez. A két díjazott mellett mention d’honeur-ben részesültek Kovács Péter Balázs és Nagy Csaba alkotásai. Előbbi művész a párbeszéd lehetőségét, lehetetlenségét elemzi nagyméretű, egymás mellé helyezett karosszékek részleteit ábrázoló lapjain, utóbbi egyéni technikával előállított habarcsos alapra készült rajzain a tér ismeretlen mélységeit, a banális tárgyak jelentésváltásának lehetőségét mutatja meg. A magyar anyag erősségét jelzi azonban, hogy az összes magyar mű-

vész művei kifejezetten emelték a 2004-es biennálé színvonalát. A két doyen Bardócz Lajos és Benes József közül az első a magyar grafika expresszív hagyományainak gazdagságát, az utóbbi a groteszk, az abszurd iránti fogékonyságát érzékelteti munkáival, az utóbbi vonulat jelenlétét a fiatalabb generációknál Gelencsér János, Luzsicza Árpád lapjai mutatják. Butak András természeti motívumokból indul ki, azokat tömöríti konstruktív rajzain, Kótai Tamás, Madácsy István emblematikus tömörségű művein egy-egy, önmagában jelentéktelen tárgy, alapforma köré épül a kompozíció. Gallusz Gyöngyinél a szerkezet sokrétűsége, összetettsége személyes mondandóval telítődik, Zsankó Lászlónál a világ abszurditását jelképezi. Az összeállítás, ha csak keresztmetszetszerűen is, de jól érzékeltette és érzékelteti a magyar monokróm rajzművészet, sokszínűségét, az ősforrásig, a sörrajzokig visszavezethető értékeit. P. Szabó Ernő

Butak András

14

Gelencsér János

Luzsicza Árpád

Bardócz Lajos

Kótai Tamás

15

Benes József

Madácsy István

Sebők Éva

16

Nagy Csaba

Zsankó László

17

Közös jogkezelés a vizuális művészetek területén HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Az Új Művészet novemberi számában „behajtogatva” került terjesztésre egy, dr. Bálint Tünde ügyvéd által jegyzett cikk és annak mellékletei. A cikk tartalmával nem kívánunk részletesen foglalkozni, tekintettel arra, hogy számtalan tévedést, a jogszabályok tartalmára nézve téves tájékoztatást tartalmaz, közzétételének apropója és hangvételének meghatározója pedig az volt, hogy az ügy védnő első fokon elvesztette a folyóirat ellen a HUNGART által indított pert, s a bíróság 22,5 millió forint és kamatai megfizetésére kötelezte az Új Művészetet. Jelen írásunkkal a HUNGART valós működését, jogszabályi alapjait kívánjuk bemutatni, mert bizonyosak vagyunk abban – eddigi eredményeink alapján –, hogy a képző-, ipar- és fotóművészek egyértelmű hasznára működünk közel kilenc éve. Magyarországon a kollektív jogkezelésben 1996. hozott változást, akkor vált lehetővé, hogy a művészek szerzői jogaik közös kezelésére egyesületeket hozzanak létre. A jogszabály értelmében egy területen csak egy egyesületet jogosíthat fel a nemzeti kulturális örökség minisztere a jogkezelésre, ennek megfelelően az Artisjus a zeneszerzők, írók, a Filmjus a filmesek, az EJI az elő-

adóművészek, a MAHASZ a hanglemezkiadók, a HUNGART pedig a képző-, ipar- és fotóművészek jogait kezeli. Miért van szükség a közös jogkezelésre? A művészeknek elvitathatatlan, a szerzői jogról szóló törvényben garantált joguk a már nyilvánosságra hozott műveik további felhasználását engedélyezni. Tehetik ezt ők maguk közvetlenül, vagy más módon, így a HUNGART-on keresztül. Nem nehéz belátni, hogy felgyorsult világunkban, a kommunikációs és terjesztési technikák óriási fejlődése révén (lsd. Internet) a művészek nem képesek már nyilvánosságra hozott műveik másodfelhasználását saját maguk ellenőrizni, a felhasználók pedig nem képesek minden alkalommal megkeresni és megtalálni a szerzőt. A közös jogkezelés hiányában vagy nem kerülnének másodfelhasználásra az alkotások, vagy jogszerűtlenül, hozzájárulás és díjfizetés nélkül . Tagjaink 1997. elején úgy döntöttek, hogy a már egyszer nyilvánosságra hozott művek másodfelhasználásának engedélyezésére feljogosítják a HUNGART-ot (ún. kiterjesztett közös jogkezelés), ami azt jelenti, hogy a HUNGART a minden évben kiadott – a miniszter által jóváhagyott

Király Gábor

18

és a Magyar Közlönyben megjelenő – díjszabás előírásai alapján a felhasználóknak jogot ad az alkotók műveinek felhasználására a befizetett jogdíj ellenében. A HUNGART a beszedett jogdíjakat (a 2005. júniusától egységes 20% kezelési költség levonása után) a művészeknek és a jogutódoknak kifizeti. A szervezet rendelkezik a kortárs magyar alkotók szinte teljes adatbázisával, valamint közel ezer elhunyt művész jogutódainak adataival, továbbá 27 ország hasonló szervezeteivel kötött kölcsönös képviseleti szerződések révén több tízezer külföldi alkotó nevével is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a HUNGART tagjait ugyancsak 27 országban képviselik a társszervezetek. Az ún. kiterjesztett közös jogkezelésből a jogosultak kiléphetnek, azaz bejelenthetik a közös jogkezelőnek (az adott év szeptember 30. napjáig), hogy a következő év január 1. napjától műveik másodfelhasználását (reprodukálását) maguk kívánják intézni. Ilyen bejelentés közel 9 év alatt 5 érkezett, tehát a jogosultak zöme vélhetően elégedett a HUNGART működésével. A HUNGART feladatai közé több, a szerzői jogi törvény értelmében kötelezően közös jogkezelés is tartozik, így e körből nem lehet „kilépni”. A HUNGART szedi be a műkereskedelemben gazdát cserélő művek utáni un. 5%-os jogdíjat és járulékot, valamint kezeli az ún. üres hordozó (kazetta, CD lemez) és kábel TV jogdíjakat, valamint a fénymásolás utáni ún. reprográfiai jogdíjakat. Az 5%-os követői jogdíjat negyedévenként fizetjük ki a jogosultaknak, egyidejűleg tájékoztatva is őket arról, hogy mely művüket (vagy jogelődjük művét) melyik galéria és mennyiért adta el. Ez a tájékoztatás természetesen a reprodukciós jogdíjak esetében is igaz, minden kifizetésünk mellett tájékoztatjuk a jogosultat, hogy mely művét mely újságban, könyvben, vagy televízióban használták fel és azért mennyit fizettek. A többi jogdíj fajta (üres kazetta, reprográfia) nem névre szóló, tehát az ún. szabad felhasználásra, a törvényes magán másolásra tekintettel beszedett kompenzációs jogdíjak. E díjakat a HUNGART a Felosztási Szabályzata szerint osztja fel, azaz a névre szólóan beszedett jogdíjakra vetíti a nem névre szólókat és fizeti ki a már addig

kifizetésben részesült művészeknek, jogutódoknak. Az ügyvédnő cikkének mellékletében arra biztat, hogy a művészek lépjenek ki a HUNGART kiterjesztett közös jogkezelési rendszeréből, s ezzel megfosztaná az érintetteket attól, hogy ebből a másodlagos felosztásból részesüljenek. A HUNGART tevékenységének kicsit sem elhanyagolható része az 5%-os járulékok (azaz a műkereskedelemtől a művész halálát követő 70 éven túl beszedett összegek) és a nem névre szóló jogdíjakból közösségi (művészeti és szociális) célokra levont – 2005. évtől 10% – öszszegek felosztása. Ez utóbbi összegekből alapította a HUNGART a ma már nagy népszerűségnek örvendő (évente 2–300 pályázatot nyújtanak be a kollégák) HUNGART ösztöndíjat, amelyet évente 8 művész kaphat meg, egyenként 1,4 millió forint összegben. Nyolc év alatt 53 művész részesült HUNGART ösztöndíjban. E keret terhére írunk ki évente nyilvános pályázatot, művészeti rendezvények, kiállítások, stb. megvalósítására. Egy kis statisztika az elmúlt öt évben kiosztott támogatásokról: 2001

23.845.000,- Ft

51 nyertes pályázat

2002

25.992.000,- Ft


2003

26.470.000,- Ft


2004

29.000.000,- Ft


2005

35.000.000,- Ft


A cikkben azt is kétségbe vonja az ügyvédnő, hogy a művek felhasználásáért kapott-e egyáltalán művész jogdíjat – természetesen igen, több száz millió forintot szedtünk be és az előzőekben ismertetett ösztöndíjakon és pályázati támogatásokon túl – osztottunk fel a művészek és jogutódok között, úgy a művek másodfelhasználásáért, mint műkereskedelmi követői jogdíjként. E tájékoztatás keretei közé több információ nem fért, de javasoljuk megtekinteni a HUNGART honlapját is: www.hungart.org Sárkány Győző grafikusművész, a HUNGART elnöke

19

Antje Seemann

Jiŕi Samek

20

Magyar Grafikusművészek Szövetsége tagjainak névsora

01016

01024

01032

01040

01051

Ábrahám Rafael

Baky Péter

Bitó Ildikó

Csikós Tibor

Egyed László

Budapest Lónyay u. 60. fsz. 2. 1093

Szekszárd Székely Bertalan u. 3/1. 7100

Budapest Ferihegyi út 84. VII/47. 1173

Budapest Lovag u. 7. III. 18/a. 1066

Budapest Bródy S. u. 30/a. 1088

01017

01025

01035

01041

01052

Ács István

Balanyi Károly

Bodnár Imre / Bodi

Csomós Zoltán

Elekes Károly

Budapest Üllői út 121. V/7. 1091

Kecskemét Erdő u. 18. 6000

Budapest Szélmalom u. 67. 1181

Budapest Mádi u. 54. IV/13. 1104

Budapest Dembinszky u. 34. 1071

01196

01026

01033

01042

01053

Albert Ádám

Bálványos Huba

Bodor Anikó

Csorba Simon

Erőss István

Budapest Klauzál tér 14. II/15. 1072

Budapest Ringló út 119. 1221

Budapest Bajcsy-Zsilinszky út 39. 1065

Budapest Thököly u. 35. 1146

Budapest Fillér u. 53. 1022

01018

01027

01034

01043

01054

Almásy Aladár

Banga Ferenc

Bogdándy Z. Szultán

Csordás Zoltán

Ezüst György Zoltán

Budapest Kelenhegyi út 12–14. 1118

Budapest Tél u. 104/1. 1045

Budapest Jász u. 63. II/47. 1135

Budapest József krt. 71. 1085

Budapest Mátyás király u. 25. 1125

01019

01028

01036

01044

01200

Aranyossy György

Baranyay András

Borbély F. Gusztáv

Damó István

Fejér Ernő

Budapest Karinthy Frigyes u. 32. 1111

Budapest Toldy F. u. 46. 1015

Göd(-alsó) Vörösmarty u. 4. 2131

Kecskemét Horváth Döme u. 6. IV/16. 6000

Harsány Kossuth u. 13. 3555

01020

01029

01002

01049

01055

Árkossy István

Bardócz Lajos

Butak András

Deák Ferenc

Feszt László

Budapest Kapaszkodó u. 5. 1037

Tiszakécske Kazinczy u. 17. 6060

Budapest Lahner György u. 2-4. 1046

Szeged Tápai u. 25. II/7. 6723

Budapest Baross u. 17. II/18. 1088

01021

01197

01198

01006

01056

Babinszky Csilla

Benes Bátor Márkó

Büki Zsuzsanna

Deák Németh Mária

Fillenz István

Budapest Zsigmond tér 1/a. fsz. 3. 1023

Tárnok Munkácsy u. 52. 2461

Sárkeresztes Bem u. 23. 8051

Pusztaszemes Kossuth L. u. 61. 8619

Budapest Tamási Áron u. 39. 1124

01210

01001

01037

01216

01201

Badacsonyi Sándor

Benes József

Constantin László

Dékányné V. Krisztina

Formanek Barbara

Budapest Rákóczi út 26. 1072

Kecskemét Budai hegy út 165. 6000

Budapest Bajcsy Zs. út 33. 1065

Budapest Puli sétány 6. 1213

Budapest Mohai köz 1. 1119

01022

01030

01038

01205

01219

Bakos Tamás

Benyó Ildikó

Cs. Nagy Balázs

Dévényi János

Födő Gábor

Budapest Kevermes út 16. 1181

Budapest Szentendrei út 28. 1035

Vác Szent István tér 1. 2600

Budakeszi Rákóczi út 36. 2092

Budapest Mezőlak u. 21. 1237

01023

01031

01039

01050

01007

Baksai József

Bíró Andrea

Csehi Péter

Drozsnyik István

Gaál József

Szentendre Kankalin u. 16. 2000

Mogyoród Radnóti köz 3. 2146

Budapest Bezeredi u. 9. I/15. 1083

Miskolctapolca Szervezet u. 71. 3534

Budapest Kós Károly tér 1. 1192

01057

01011

01075

01085

01094

Gábor Imre

Halbauer Ede

Kádár János Miklós

Klossy Irén

Kő Boldizsár

Budakeszi Szölöskert u. 7. 2092

Budapest Attila u. 27. 1013

Budapest Nagymező u. 8. 1065

Baja Batthyány u. 7. 6500

Budapest Cenkhegy út 3/A. 1112

01009

01066

01076

01095

01086

Gallusz Gyöngyi

Havas Eszter

Kádár Katalin

Kobrehel Sonja

Kőhegyi Gyula

Budapest Damjanich u. 58. IV/5. 1071

Budapest Krisztina krt. 28. II/1. 1016

Budapest Széher út 74/A. 1021

Szeged Petőfi Sándor u. 66. 6725

Budapest Bányató u. 22. fsz. 3. 1108

01058

01067

01012

01087

01096

Gelencsér János

Hegedűs 2 László

Kalmár István

Koch Aurél

Kőnig Frigyes

Salgótarján Rákóczi út 32. I/3. 3100

Székesfehérvár Kossuth L. u. 3. 8000

Budapest Hungária krt. 41. 1143

Tatabánya Réti u. 107. 2800

Budapest Böszörményi u. 13-15. 1126

01059

01204

01077

01088

1097

Gellér B. István

Hernádi Paula

Kántor János

Kókay Krisztina

Kőnig Róbert

Pécs Kiss József u. 8/1. 7625

Budapest Kós Károly tér 1. 1092

Esztergom Béke tér 50. III/9. 2500

Budapest Fodor u. 50/a. 1124

Budapest Baross u. 21. V/2. 1088

01060

01068

01078

01089

01045

Germán Fatime

Hertay Mária

Kántor Jenő

Kopasz Tamás

Kőszeghy Csilla

Budapest Torbágy u. 7. V/14. 1118

Budapest Kapor u. 4. 1021

Budapest Veres Pálné u. 19. 1053

Budapest Üllői út 18. II/15. 1085

Budapest Csanádi u. 18. 1132

01061

01070

01079

01010

01098

Göcsey József

Horváth Kinga

Károlyi Zsuzsanna

Kótai Tamás

Krajcsirovits Henrik

Budapest Vörösmarty u. 53. II. 34/a. 1064

Miskolc Görgey Artúr u. 12. 3530

Budapest István u. 44. 1078

Budapest Dráva u. 12. IV./73. 1133

Tatabánya Ságvári E. u. 7. 2800

01064

01203

01080

01090

01099

Győrffy Sándor

Illés Anna

Keresztes Dóra

Kovács Bálint

Kun Fruzsina

Budapest Salétrom u. 8. II/12. 1082

Budapest Lakatos út 26. VII/26. 1184

Budakeszi Reviczky út 20. 2092

Budapest Görgényi út 6/b. 1025

Budapest Szalmás P. 2/B. 1068

01063

01072

01081

01091

01100

György Csaba Borgó

Jáger István

Kéry Bálint Bence

Kovács Imre

Laluk György

Szirmabesenyő Vörösmarty u. 66. 3711

Balatonalmádi Zrínyi Ilona út 11. 8220

Budapest Fő u. 52. 1011

Budapest Füredi park 11. fsz. 2. 1144

Budapest Haller u. 82. III/2. 1096

01069

01071

01199

01092

01206

H. Németh Katalin

Jancsikity József

Kiss Anikó

Kovács Johanna

László Ákos

Nyíregyháza Bethlen G. u. 4. IV/4. 4400

Kaposvár Rákóczi tér 4. 7400

Nagykáta Kéményseprő u. 3. 2760

Budapest Szigetvári u. 1. 1083

Debrecen Blaháné út 4. 4024

01065

01073

01082

01003

01101

Haász Ágnes

Jánváry Zoltán

Kiss Ilona


László Bandy

Budapest Adony u. 8. 1116

Budapest Linda tér 4. 1165

Budapest Csalogány u. 40. I/4. 1015

Budapest József nádor tér 9. 1051

Százhalombatta Hold u. 12. 2440

01202

01074

01084

01093

01046

Hajnal Mihály

Kácser László

Kiss Zoltán

Kovács Tamás László

László János

Václavska 7 12000 Praga Czeh Republic

Budapest Hollós u. 6. III/26. 1038

Budapest Harmat u. 20. 1105

Budapest Tűzoltó u. 21. II/20. 1094

Debrecen Derék út 165. 4031

01102

01111

01121

01129

01140

Lendvai P. Gergely

Maracskó Gabriella

Nagy Csaba

Papp György

Radosza Attila

Kaposvár Kelenhegyi u. 27. 7400

Budapest Kiscelli út 20. II/11. 1032

Bük Gyurész út 9. 9737

Szeged Baross L. u. 2/f. III/11. 6726

Győr Zólyom u. 26. 9026

01103

01112

01122

01130

01142

Lengyel András

Marosán F. Péter

Nagy Gábor György

Papp Nikolett

Rátkai György

Budapest Derék u. 14. 1016

Erdőtarcsa Akácfa út 2. 2177

Budapest Márvány u. 42. 1126

Budapest Vízakna u. 24/b 1141

Budapest Trencséni u. 41. 1125

01104

01113

01123

01193

01143

Lévai Ádám

Mészáros Imre

Nagy Géza

Parádi Tamás

Rényi Krisztina

Tata Nagykert u. 15. 2890

Várpalota Erdődy u. 25. 8100

Győr Aradi vértanúk u. 12. II/12. 9021

Csobánka Táncsics u. 12. 2014

Szentendre Hamvas Béla u. 22. 2000

01105

01114

01152

01135

01218

Lévai Zoltán

Mészáros Márta

Nagy Stoica Georgeta

Pásztor Gábor

Részegh Botond

Budapest Déri Miksa u. 10. II/10. 1084

Erdőkertes Báthory u. 1. 2113

Győr Aradi vértanúk u. 12. II/12. 9021

Budapest Széchenyi u. 1.a. V/91. 1054

Miercurea-Ciuc str. Müller László nr.11/A 4100, Románia

01106

01047

01125

01131

01211

Lévay Jenő

Mihály Anna

Németh Róbert

Patkós László

Romvári János

Budapest Rottenbiller u. 35. IV/28. 1077

Budapest Százados út 3-13. 1087

Budapest Lehel u. 17. IX/26. 1191

Kecskemét Miklós György u. 205. 6044

Budapest Vasvári P. út 3. III/1. 1061

01107

01115

01207

01132

01144

Lipták György

Miklós Árpád

Németi Judit

Pató Károly

Ruttkay Sándor

Budapest Rákoskert sugárút 13. 1171

Kecskemét Műkert 7. 6000

Budapest Edömér u. 6. VI/3. 1113

Budapest Városmajor u. 18. 1122

Budapest Dobozi út 20. 1181

01013

01214

01212

01136

01146

Lóska Lajos

Móder Rezső

Olajos György

Péli Mandula

Sándor Edit

Budapest Felső-Zöldmáli út 61-65. 1025

Dunaújváros Kohász u. 4. 2400

Budapest Kinizsi u. 11. IV./25. 1092

Budapest Csitári út 17. 1162

Szeged Felső Tisza-part 26. 6723

01108

01116

01126

01137

01145

Luzsica Árpád

Molnár Gabriella

Orbán Sándor

Pirk László

Sarkadi Péter

Budapest Batthyany u. 4. 1015

Budapest Krisztina krt. 73. 1016

Dunaújváros Mátyás kir. út 5. 2400

Szentendre Kálvária u. 5. 2000

Eger Gárdonyi kert 3. 3300

01119

01117

01127

01138

01014

M. Tóth Éva

Molnár Péter

Orosz Csaba

Prutkay Péter

Sárkány Győző

Budapest Damjanich u. 52. III/5. 1071

Kecskemét Műkert 7. 6000

Sajószöged Erkel Ferenc u. 6. 3599

Budapest Szervita tér 4. 1052

Budapest Torma Károly út 21. fsz. 3. 1031

01109

01120

01134

01139

01194

Madácsy István

Muzsnay Ákos

Pál Csaba

Pusztai Csaba

Sáros András Miklós

Budapest Kőrakás park 45. 1157

Budapest Törökvész u. 95–97. II/12. 1025

Budapest Dobó Katica u. 70. fsz. 3. 1192

Győr József Attila u. 15/B. 9028

Budapest Baross u. 77. VI/1. 1082

01110

01124

01128

01141

01147

Magén István

Nádas Alexandra

Palásti Erzsébet

Rácmolnár Sándor

Sebők Éva

Budapest Szilaj u. 45. 1162

Gyermely Tatai út 24. 2821

Budapest Rózsa út 39. 1042

Budapest Major u. 1. II/9. 1119

Budapest Visegrádi u. 14. V/3. 1132

01148

01195

01166

01175

01184

Selényi Károly

Szabó Ábel

Szőcs Géza

Terjéki Eszter

Veszprémi Endre

Győr Bálint Mihály út 3. 9025

Sopron Bajcsy-Zs. út 5. 9400

Sopron Várkerület 10. I/5. 9400

Budapest Újlak u. 55. 1173

Budapest Kmetty u. 19. 1063

01149

01157

01167

01176

01187

Sinkó István

Szalma Edit

Szőke György

Tolnay Imre

Vladár Csaba

Budapest Eszter u. 21. 1025

Göd-(alsó) Vörösmarty u. 4. 2131

Balatonszárszó Fő u. 58. 8624

Győr Újsor út 130. 9025

Nagykovácsi Semmelweis u. 32/b. 2094

01150

01158

01168

01177

01209

Síró Lajos

Szathmáry József

Szőnyei György

Tóth Péter

Würtz Ádám Jr.

Tiszaújváros Szederkényi út 1. 3580

Solymár Panoráma u. 60. 2083

Budapest Batthyány u. 31. 1015

Budapest Király u. 52. 1061

Budapest Máglya köz 4. 1139

01083

01159

01008

01188

01178

Somorjai Kiss Tibor

Szenczy Zoltán

Szőnyi Krisztina

Tuzson Berczeli Péter

Z. Erdei Anna

Budapest Mohai köz 1. 1119

Budapest Krúdy u. 3. fszt. 3. 1088

Budapest Ugró Gyula út 17. III/17. 1046

Dunakeszi Kisdobos u. 19. 2120

Nyíregyháza Bartók B. u. 32. 4400

01151

01048

01169

01180

01190

Sóváradi Valéria

Szenti Ernő

Szunyoghy András

Varga Zsófia

Záborszky Gábor

Budapest Kossuth L. u. 14. 1028

Kisújszállás Szabadság út 1/a. 5310

Budapest József Attila u. 60. 1042

Üröm Fő u. 84. 2096

Budapest Béla király út 33. 1121

01004

01160

01005

01181

01217

Stefanovits Péter

Szepessy Béla

Szurcsik József

Varsányi Árpád

Zemlényi Csaba

Budapest Szent István krt. 1. IV/8. 1055

Nyíregyháza Palánta u. 52. 4405

Budapest Máglya köz 4. 1139

Budapest Kresz Géza u. 18. 1132

Budapest Ráday u. 32. 1092

01153

01161

01170

01183

01191

Stroe Krisztián

Szíj Kamilla

Takáts Márton

Vásárhelyi Antal

Zombori József

Budapest Lehel u. 49/a. II/5. 1135

Budapest Dániel út 7/b. 1125

Pilisborosjenő Szőlő út 45. 2097

Budapest Berzenczey út 8. 1094

Miskolc Bartók B. u. 92. 3535

01154

01162

01171

01182

01015

Stuijfzand Lous

Szilágyi Imre

Tamus István

Vasvári L. Sándor

Zsankó László

Mezőtúr Kossuth L. u. 40. 5400

Debrecen Hatvan út 1/a. 4025

Debrecen Hatvan út 1/b. 4025

Budapest Kavics u. 13. fsz. 1. 1025

Budapest Ugró Gyula u. 17. 1046

01155

01163

01172

01185

01192

Sulyok Gabriella

Szilágyi János

Tasi Tibor

Végvári Beatrix

Zsigovics Iván

Budapest Vaskapu u. 1/a. II. em. 1097

Budapest Trencsényi u. 23/a. 1125

Budapest István u. 7. II/9. 1078

Székesfehérvár Megyeház u. 14. 8000

Budapest Csengery u. 86. I/18. 1067

01156

01164

01173

01186

Szabadi Zoltán

Szilágyi Varga Zoltán

Tasnádi József

Izrael V. Fonseca

Budapest Kazinczy u. 51. 1075

Kecskemét Műkert u. 8. 6000

Budapest Damjanich u. 52. II/2. 1071

Fót Béke út 10. 2151

01213

01165

01174

01215

Szabados Árpád

Szirányi István

Tellinger István

Visnyei Ilona

Budapest Cenk u. 5. 1028

Budapest Kaptárkő u. 2. 1118

Miskolctapolca Fenyő u. 48. 3519

Budapest Határőr u. 22. 1122

Lezárva: 2005. december 31.

Matricák Székesfehérvár, Pelikán Galéria, 2005. április 22., Válogatás a Magyar Elektrográfiai Társaság archívumából A művészet újragondolásának időszakát éljük, és ennek egyik természetes velejárója az új technikák, műfajok érkezése és térkeresése a képzőművészetben. Az elektrográfia ilyen terület. Már a fotográfia – hangzásában is hasonló – feltűnése megzavarta a dolgok folyását, azzal, hogy művészi megformálás igényével lépett fel, és ugyan nem áttörésszerűen, de lassú léptekkel megszerezte magának a helyet a képzőművészet rendszerében. A technikai újítások irányában nem vagyunk egyformán nyitottak, idő és művek kellenek ahhoz, hogy egy új technika valóban kanonizált műfajjá válhasson. Az elektrográfia rendkívül gyorsan beemelkedett a művészetek sorába és már nem kétséges, hogy a kreativitás éppúgy formát nyer benne, mint a festészetben, a grafikában. A lehetőségei olyan végtelenek, hogy maguk a művészek is képesek egyik művükkel felülírni azonnal a másikat. A személyiség különbségei ebben a műfajban mutatkoznak meg számomra a legpregnánsabban, mert még az artikulálatlan gondolat szinte a születésekor testet tud ölteni a képernyőn, s a használt program maga is segítséget nyújt a további gondolkodásban. Ezzel persze nem akarom azt mondani, hogy nincs művész, aki a már előre megtervezett képi egységet készíti el szisztematikusan. A kéz anyagformáló részvétele nélkül születő – fényrajzok – számomra olyan alkotások, amelyek a gondolat primer megjelenítői. A művész, alkotás közben szabadabb, mint bármilyen más technika alkalmazásakor, mert az anyag külön élete, tulajdonságai, nem várt viselkedése nem akasztja meg a munkában. A kiállított anyag láttán meggyőződésem, hogy a formaproblémák sem kötik meg, nem foglalkozik organikus és geometrikus, realista és absztrakt fogalmakkal, szín és monokromitás sem érdekli, művészi vízióját primeren kapjuk és ez a vonzó ezekben a művekben.

Drozsnyik Dávid

Sándor Edit

Azt vettem észre, hogy a művek többsége az intimitás és a végtelenség víziója, a geometrikus szabályosság és az organikus lüktetés, a szín és a monokromitás egyesítését tűzte ki célul, talán akaratlanul, mint Kántor József, Kobayashi, Sándor Edit, Losonczky István. Persze a szemé-

25

lyiség ezen túl abszolút leolvasható a művekből. Jámbor Ferenczet a struktúraépítés érdekli, ami hasonló Rácz Dávid, Sereshevsky Olajos György műveihez, akik, kaleidoszkópot készítenek.

Kováts Borbála

grafikusi felfogásban alkot, ahogy Halbauer Ede, Bátai Sándor is a technikától független saját problematikát fogalmazzák meg most is. Péter Ágnes konzekvens és mégis mindig meglep, legyen az bármilyen technika el tudja érni, hogy megmozdítja, bepörgeti a sík felületet. King Chansoo műve az, ami számomra a műfaj határtalan lehetőségeit leginkább kihasználja, azzal a portépárral, amelyen a számtalan apró arcból – a genetikai ősök arcaiból talán – áll öszsze a férfi és nő képmása. Megállapítottam, hogy a műfajnak a sokféle felfogás ellenére mégis vannak az elektrográfiának sajátosságai, például a kliséként beépült kategóriákat, ellentéteket egyesíteni képes, és a más műfajból hozott problémákat kristályosabban megmutatja. Arra gondolok, hogy például a koncept (amit Bohár András, Szombathy Bálint, Szathmáry József művében látunk) könnyebben valósítható meg számítógéppel, mint írott szövegekkel, rajzokkal, nyers fotókkal vagy installációkkal és főleg gyorsabban.

† Bohár András

Kelecsényi Csilla

A kiállítók között számos egyéb területről érkező képzőművésszel találkozhatunk, és érdemes megfigyelni, hogy elektrográfiáik milyen viszonyban vannak más műfajú alkotásaikkal. Például Gesztelyi Nagy Zsuzsa festő mivoltát ebben a közegben sem tagadja meg, Jaczek Tybur

Az elektrográfia tehát van, a képzőművészetben helyet talált magának, terminológiánkat talán nem alakítja át, inkább finomítja, de a beépült kliséinket módosítja, vizuális világunkat gazdagítja. Muladi Brigitta, művészettörténész

26

Grafika 2005 Limes Galéria, Komárom, 2005. október 26 – november 15.

Rácz Noémi

A Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasga évente megrendezi a tagsági kiállítását, melyen lehetősége nyílik a tagoknak köztük a grafikusoknak is bemutatni néhány művét a legújabb alkotásaiból. Ezenkívül az évek folyamán önálló kiállításokon is bemutatkoztak a képzőművészet egyes területein alkotó művészeink. Itt elsősorban a rendszeresen megrendezett Illusztrált könyv című kiállítás sorozatot kell megemlítenünk, de külön tárlatok készültek a szobrászok, festők, grafikusok és fotóművészek alkotásaiból. A grafikusok Kortárs grafika címen 1998-ban mutatkoztak be Budapesten az Újpesti Galériában, majd a következő évben ezt a kiállítást a hazai közönség is megtekinthette a komáromi Duna Menti Múzeum kiállítótermeiben. A Grafika 2005 címen megrendezett jelen tárlat szin-

tén Komáromban valósul meg a LIMES Galéria karzatán. Ennek jellege és mérete azonban sokkal kevesebb alkotás bemutatását teszi lehetővé, talán ebből az elgondolásból is a Társaság vezetősége eredetileg a sokszorosított grafikára szűkítette a kiállítandó alkotásokat, mivel azonban egy-két művész csak rajzot küldött be s egy esetben némi tanácstalanrágott váltottak ki a szénrajzokról készült, egyébként kifogástalan minőségű fénymásolatok, végül úgy döntöttünk, hogy az összes beküldött képből válogatjuk ki a tárlat anyagát. A jelen kiállításra 13 művésztől érkeztek grafikai művek, melyek nagyobb része az utóbbi két-három év terméke. Egyaránt képviseltetik magukat az idősebb és a fiatalabb generációhoz tartozó alkotók. Változatos a kép, a technikák,

27

Bugyács Sándor

az alkotói elvek, az ábrázolásmód szempontjából is. Megtalálhatók itt a hagyományos grafikai technikák, mint a linómetszet, rézkarc, monotípia, de figyelemreméltóak az új technika által kínált lehetőségek is, mint például a digitális módszerrel készült grafikai alkotások. A kiállítás egészét szemlélve különös konfrontációt érezhetünk a realizmusból táplálkozó kompozíciók és a jelképekre, szimbólumokra sűrített megfogalmazások között. A Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága kiállításainak még az ilyen szerényebb mé-

Kopócs Tibor

Csotó László

EsFekete Zoltán

28

retűeknek is – fontos szerepe van nemcsak abban, hogy lehetőséget nyújtanak nemzetiségi képzőművészeti kultúránk megismerésére, fejlődésének figyelemmel kísérésére, de egyben létezésének egyik legfontosabb bizonyítéka is. Dr. Gaál lda, művészettörténész

Fénnyel festett árnyék Minden csak látszólagos, ha Somorjai Kiss Tibor litográfiáit tekintjük. Látszólag sokszorosított grafikák, pedig minden nyomat egyedi. Látszólag monokróm képek, pedig minden mű több áttetsző, színes réteg egymásra rakódásából épül fel. Látszólag grafikai lapok, pedig az átgondolt színkeverés festői felületeket eredményez. Somorjai Kiss Tibor litográfiáin a divizionista eljáráshoz hasonlóan, az egymás mellé kerülő apró festékfoltok eredményezik a felületi és optikai hatásokat. De itt a médium nem az ecset, hanem a kő raszteres felszíne. A kő, a kövület, amely szerves anyaggá, organikus felületté változik Somorjai Kiss Tibor alkotói folyamatában, és segítségével különböző színű, transzparens festékrétegeket halmoz egymásra, amelyek összesűrűsödve eredményezik a képek sötét tónusait. Így a fény és a sötétség egymástól elválaszthatatlan metafizikus egységükben jelennek meg ezeken a litográfiai lapokon. A fakturális megoldások, a festői megjelenítésmód jelenlegi kőnyomatain is megmaradt, illetve tovább fokozódott a fény szerepe – ezt a sorozatot a szó szoros értelmében „fénnyel festette”. Ugyanis kőre „átírt” fotogramokat láthatunk, amelyeket tovább alakított. Moholy-Nagy

László fotogramjaival, ugyan csupán részben, de nemcsak technikailag, hanem szellemiségében is rokoníthatóak ezek a kompozíciók. Tárgyválasztásában, pontosabban a megjelenített képi elemek kiválasztásában azonban alapvető változás következett be Somorjai Kiss Tibor korábbi litográfiáihoz képest. A magányosan bolyongó, sziluetté vékonyodó emberalakok, valamint a lépcsők, hidak, korlátok, rácsok, oszlopsorok ismétlődő elemeinek ritmikája helyett üvegek, illetve különböző, patinás formájú palackok vették át a főszerepet ezeken az újabb képeken. Az emberről a tárgyra, a kintről a bentre terelődött a figyelem. A monoton, periodikus ismétlődés helyett itt a képtárgyak statikus és fragilis volta sugallja az állandóságérzet vágyát. Általában nem csendéleti beállításokat látunk, mégis több üveg is megjelenik egyszerre egy-egy kompozíción. A megjelenített tárgyak fényforrások és átvilágított objektumok egyszerre. Montázsszerűen egymásra vetülve képeznek finoman cizellált, világos tónusú, áttört faktúrát – egyetlen, a kép közepére helyezett palack hatását keltve. Az áthatolhatatlannak tűnő, sötét háttérből szinte

Somorjai Kiss Tibor

29

Somorjai Kiss Tibor

Somorjai Kiss Tibor

30

világítanak ezek a tárgyak, ugyanakkor a transzparencia hordozói. Ezek a mozdulatlan ikonok egyben a mozgás megjelenítései, hiszen néhány képen jobbra vagy balra billen valamelyik tárgy. Van egy nagyobb méretű csendélet, vagy mondhatjuk inkább: csoportkép a bemutatott művek között. Ez a litográfia is (mint a legtöbb a most láthatók közül) mindössze egyetlen példányban készült. A Morandi szellemiségét megidéző üveg-képek közül ez volt az előző anyag befejező darabja, ez összegezte a többi, egyesével modellált, vagy hármas csoportokban megjelenített kompozíciók tanulságait. A jelenlegi sorozat ott folytatódik, ahol az előző véget ért, azaz ugyanezzel a csoportképpel kezdődik. Már nemcsak egymásra vetülve, de egymás mellett is több üveg jelenik meg csaknem valamennyi művön. Ezek aztán számos rétegben tűnnek át egymáson, szintén monokróm hatású, de már világosabb tónusú és élénkebb színű kompozíciókat is eredményezve. Az eddig használt barnák, okkerek, kékek és szürkék mellett zöldek, sárgák, lilák és mélyvörösek színesítik a festői palettát. Az áthatolhatatlan és a transzparens felületek dialektikája egyben spirituális tartalmakat is hordoz. A síkká transzponált terek, az izgalmas, mégis homogénnek mutatkozó felületek, a fényforrások, az árnyak és a sötétbe burkolózó részletek, a palackok különleges formái mindmind meditatív szemlélődésre késztetnek. Akik ismerik Somorjai Kiss Tibor korábbi litográfiáit, valamint az azokon megjelenített magányos emberi figurákat, akiket a „civilizáció börtönének rácsai” vesznek körül, azok számára ezek hez az új munkákhoz a szabadság fogalma is társul. Valahogy olyan ez, mint a türelemüvegek készítése, a monoton és sziszifuszi munka közben érzett felszabadító és egyben mindenen kívül és fölülhelyezkedő lelkiállapot. Így vezetnek a csendéletek valóban az élet csendjéhez, a türelemhez és az üvegekhez. S közben a sötétben vetett árnyékokat fénynyel festette át az idő. Most már csak saját árnyékunk vetüléseit láthatjuk a litográfiákon. Az árnyalakok kiértek a fényre. Szeifert Judit

A Krakkói Grafikai Triennálé Budapestre látogat A ma megnyíló kiállításon az egyik legtekintélyesebb és legrégebb óta működő európai nemzetközi grafikai rendezvény, a Krakkói Nemzetközi Grafikai Triennálé legutóbbi kiállításának anyagából látnak tág keresztmetszetet, s mellette a mai magyar grafika kiváló képviselőinek a komputergrafikai műveiből egy párhuzamos kiállítást. A grafika a 90-es évektől jelentős megújuláson ment keresztül. Lényege már nem a sokszorosításban rejlik, s nem is az eredetiségét igazoló egyedi és egyszeri lenyomatban, sőt, már az eredetiség sem feltétlen kritériuma e műfajnak. A grafika, mint nyomtatott kép lényege ugyanis az, hogy milyen gondolatot transzcendál a mű a maga anyagiságába. Vagyis a grafika autonóm vizuális kép, ahol a technika, az előállítási mód csak a mű materializálásának a segédeszköze, másodlagos elem.

Tény, hogy a grafika viszonylag hosszú ideig irigylésre méltó módon őrizte stabilitását a gyorsan változó környezetben, ami egyrészt a közvetlenségének és a hagyományos műfajok közötti egyensúlykeresésének volt köszönhető, másrészt azoknak az egyszerű, de sürgető változásoknak, amelyeket nem kerülhetett el, ha meg kívánta tartani a helyét egy eleven művészeti rendszerben. A sürgető változásokat a digitális technika és hálózat megjelenése, és az egész világon való elterjedése gerjesztette. A mai technika hozzáférhetősége, gyors fejlődése és a digitális technika multi- reprodukálhatósága által nyújtott, látszólag korlátlan kreatív alternatívák a múlt és a közelmúlt eszméinek a feledésére és a mai technika elfogadására késztetnek. A grafika a mai modern meghatározás szerint eredeti nyomatok multiplikálásának a mű-

Wieslaw Slawomir

31

Joanna Piech

vészete. Ez a koncepció elkülöníti egymástól az egyedi nyomatot, a nagy példányszámban való sokszorosítást és a komputeres szimulációt, holott a grafika lényege nem ezekben, hanem a grafikai műalkotás kettős természetében rejlik. A grafikai gondolkodás a korai kezdetektől nagyon konceptuális, lényege szerint két-fázisú gondolkodás, ezzel szemben a sokszorosítás inkább a nyomtatás lehetősége. Lehet, hogy bizonytalanságokat hordoz a kortárs grafika, de identitását a művészi tudatosság szintje határozza meg. A grafika, mint az idea mozzanata, s a mai nyomtatott kép immateriális attitűdje, egyrészt időtlen karakterű, másrészt materializált forma, ahol a grafika az idea rajza, legyen az megtestesít ve monitoron, két dimenziós lapon, lemezen, avagy installáció, művészkönyv vagy environment formában. A grafika ma lehet virtuális és

32

papírra rögzített, egyedi vagy sokszorosított, lineárisan olvasható vagy vizuális művészeti minőségekben rekonstruálható. A grafikai művészeteket ma a kifejezés egyidejű sokfélesége és rendkívüli változatossága jellemzi. A fontos nemzetközi grafikai rendezvények – mint pl. a krakkói – valamennyi hagyományos sokszorosító eljárás, valamint a digitális képalkotáson és elektromos médiákon, komputertechnikán alapuló új eljárások egyidejű jelenlétét mutatják. Még az új digitális technikával megvalósult alkotások nyilvánvaló többsége ellenére sem állítható azonban, hogy létezik egyetlen meghatározó tendencia, amit akár a tiszta vizuális kifejezésmód, akár a multimédiás eredetű elképzelések megvalósítása jellemez. A tömegkommunikációs igény erősödése következtében a reprodukció nagy jelentőségre tett szert az elektronikus médiában, amely eredendően a replikáción alapszik, s amelynek vizuális anyaga alkalmas a digitális feldolgozásra. A grafika e replikatív természetének köszönhetően került a XIX. század végétől a megújulni vágyó művészek figyelmének a középpontjába és vált a XX. század elejétől időszerűbbé, mint valaha, holott a fényképezés megszületésével szinte azonnal mentesült az illusztratív és reproduktív funkcióktól. A XX. századi tudományos és technikai újítások, amelyek döntően meghatározzák valóság-értelmezésünket, közvetlenül hatottak a vizuális művészetekre. Napjaink elsődleges médiája, a képernyő lett, amely új, virtuális valóságot reprezentál a természet közvetlen élménye helyett. Az idő, a tér, és a valóság értelmezésének nagyfokú változása hatással van az érzékelésre, a vizuális érzékenységre és az értelemre, s önmagában generálja, hogy akár művészi képként jelenjen meg. Ezt a művészi képet azonban már nem lehet a hagyományos értelemben vett grafikának, fotónak vagy festészetnek nevezni, mivel az új technológia és az új technika, amellyel létrejön, sajátos formai, technikai és tartalmi megoldásokat eredményez, jóllehet továbbra is alkalmazza a létező művészeti ágak formai elemeit. A grafikai kép vizuális koncepciója megfelel a digitális képalkotás követelményeinek: tiszta

felület, kifejező, könnyen és gyorsan érthető viszonyok, a vonal fontossága, valamint a pont használata, amely a legkisebb közös nevező a komputer agyában és a kép mentéséhez használt hordozón. Ebből a szempontból a grafika az új vizualitás, és az új esztétika létrejöttének egyik legfontosabb kiindulópontja. Az új kép befogadásának a kérdése még közvetlenebbül kapcsolódik a grafikakészítés lényegéhez. Bizonyos, hogy az új képek érzékelésének lehetőségei korlátlanul ki fognak terjedni minden Internet-használóra. A korlátlan példányszám a grafikai média egyik ideálja, amely az információs forradalom és digitális technika teljes megvalósulásával lesz elérhető. Ebből a szempontból a grafikának ma ugyanaz a funkciója, mint a XVI. században volt: a tömegkommunikáció első eszköze. A digitális technika új vizualitást serkentő hatása mellett az ellenkezője is nyilvánvaló. A kizárólag komputergrafikával foglalkozók tevékenységére egyrészt az jellemző, hogy nem mu-

tatnak nyilvánvaló fejlődést a vizualitás és esztétika terén. Eltekint ve az új ikonográfiától (pl. a video- és komputerjátékokban), ez a fajta vizuális művészet egyenlőre csupán negatív értelemben vett illusztráció. A hagyományos technikák utánzására tett kísérletek is ismertek, mint pl. a digitálisan szimulált fametszés vagy linómetszés. A hagyományos technikák gépekkel való helyettesítése a virtuális fogalmának a meg nem értéséről vall, mivel a digitalizálás lehetőségeit nem utánzásra kell használni, amely aláássa a művész anyaghoz való viszonyát és a vele való közvetlen kapcsolatát. Csak a teljesen közvetlen viszonyban őrizhető meg a grafika lényegéből fakadó aurája. Az új média kreatív szemlélete az új technika alkalmazásának a tapasztalatából eredő új ismereteknek köszönhetően, a létező médiák vizuális művészeti kifejezőerejének és eszközkészletének bővülését vonja maga után. A most megnyíló krakkói és magyar grafikai kiállítás azt mutatja, hogy a grafika művészet és

Vladimir Zuev

33

Tomasz Struk

Andrzej Bobrowski

34

a grafika műfaj értelmezése rendkívül tág maradt. A digitális technika kifejezetten ösztönözte a grafikai eszközök fejlődési folyamatát. A folyamaton keresztül szemlélt grafika művészet, ha a digitális technikát problémaként érzékeljük és nem önmagában vett célnak tekintjük, biztosítja a grafikai eszközök határtalan kiszélesedését és jelzi e műfaj biztos jövőjét. A mai grafika gyökeres változása az 1990-es évek közepétől induló új művésznemzedékhez köthető, amelynek tagjai a műalkotás formai jellemzőire vonatkozó „stílus” szó helyett a „stratégia” szót kezdték használni munkáik megalkotásakor, mivel ez jelenti a mű komplexitását mind a reflexió, mind a tervezés-kivitelezés kapcsán.

Ugyancsak jellemző erre a nemzedékre a „sajátosan” egyedi, személyes alkotási stílus teljes hiánya. Egyéni felfogásokról, poétikáról és az alkotási módszerek túltengéséről beszélhetünk. Persze mindez olyan korszak eredménye, amely hajlamos a pluralizmusra és a decentralizációra, amely nem annyira a hierarchiát, mint inkább az egymás mellett élést erősíti. A művészetben már nem az a fontos kérdés milyen is ez vagy az a mű? Inkább az, hogy mit jelent? Ez a kérdés eleve más tartalmat hordoz magában, mint a korábbi. Manapság a műalkotást már nem csupán vizuális jellemzői alapján értelmezzük. Értéke tar talma, érzelmi töltése, racionalitása, sőt a társadalomra kifejtett hatás

Catherine Bolle

35

szerint is nő. „Az ezredvégi művészet mélyen a szociális kontex tusban gyökerezik.” (Breda Skrjanec) A grafika a mai művészetben a művészi kifejezés egy egyszerű diszciplinája, a kifejezési képesség, az információ, a reprodukálhatóság, stb. meghatározott formája. A grafika kettős létezésmódja – gondolati sík, és manuális tevékenység – folyamatosan változik, s az érdeklődés középpontjában nem a technika, a módszer vagy az effektusok és formák állnak, hanem az a kreatív folyamat, amely az alkotótól a jelenségek megértéséhez vezet. Ma a művészeti területeken, így a grafikában is az innovatív nyelv intellektuális elemeinek a keresése a fő téma, bár nem szabad elfeledkezni arról, hogy a sokszorosítás sokkal kifinomultabb, mint korábban volt, és ha grafikáról beszélünk, mindig nyomtatott grafikát értünk rajta, mégha a legeredetibb, vagy csupán egy példányos művet is hoz létre a művész. (Alicia Candiali) N. Mészáros Júlia művészettörténész

Christine Grishin

36

Florin Hategan

Raszler Károly búcsúztatása

† Raszler Károly

A sztárok világát éljük. Az van benn a köztudatban, akit sztárolnak, de ezt pedig a média teremti, a maga egyoldalúságával, szenzáció éhségével. Ebben a „csatában” pedig – amely tele van méltatlanabbnál méltatlanabb ítéletekkel amúgy is háttérbe szorul a művészet, a képzőművészet különösen, s még inkább azok az alkotó személyiségek, akik a maguk szívós, tehetséggel teli alkotó munkájukat a bizalmas és jótékony magány és egyedülvalóság világában teszik. Kétségtelenül a médiumok néha-néha értékes művészeti teljesítményekről is szót ejtenek, de jellemző a kontra szelekció. Nos ebben a világban, s ebben az oly zord és érzelem nélküli közegben végképp háttérbe szorul az olyan művész, aki nem törődik a körülötte lévő körülményekkel, aki csak alkot, aki csak érték teremtő személyiség. Ilyen volt Raszler Károly, aki a maga tüneményes tehetségével a XX. század második fele magyar képzőművészetének igazi, valóságos

csillaga volt, mégis a köztudat ma is keveset tud róla, s mind akik ma itt vagyunk ezen a búcsúztatáson felelősnek érezhetjük magunkat azért, hogy még a szakmai közeg sem teremtett olyan viszonyokat, hogy tisztán állna előttünk e kivételes szakmai út rendkívüli minősége. Ez a szívós, kitartó művész egy olyan generáció tagja volt, mely kivételes emelkedést hozott és szinte hihetetlen felívelést a magyar grafikában. Tudjuk, hogy a második világháborút követően, leküzdve a szocreál és a sematizmus diktátumait a magyar képgrafika, sokszorosító grafika magasabbra jutott, mint bármelyik más képzőművészeti ág. A húszas évek szülöttei jártak az élen, Reich Károllyal, Csohány Kálmánnal, Gácsi Mihállyal, Kass Jánossal, Feledy Gyulával, Gross Arnolddal, Szász Endrével, Würtz Ádámmal, s hozzájuk simultak a harmincas évek szülöttei, Gacs Gábor, Kondor Béla, Rozanits Tibor, Pásztor Gábor, Major János, Rékassy

37

Csaba, Gyulai Líviusz, Baranyay András és persze a többiek. De ebben a kivételes és egészen egyedülálló kvalitásban is mindig nagyra becsülten és magasra értékelve állt Raszler Károly művészete. Tudjuk, hogy az ő szakmai útja más volt, mint a többieké. Tán több próbatétel és megpróbáltatás is volt benne, mint másokéban, hiszen a fiatal fiú Rasztert úgy ragadta el az orosz fogság, hogy évekig nem tudott hazatérni, mégis volt ereje vissza térni tanulmányai folytatására abba az országba, mely oly kíméletlenül bánt vele. Ám már ez is az ő tartására, emberi minőségére is utal, hogy élete későbbi évtizedeiben sosem a sérelmei voltak előtérben, hanem mindig a munka. A munka, amely számára nem csak az alkotó tevékenységet jelentette, hanem ezzel hosszú évtizedekig összeforrva a tanítást, s tegyük hozzá: a széleskörű társadalmi, szakmai közéleti szerepvállalást is. Életműve kivételesen gazdag és összetett. Bravúros rajztudását, sokrétű szakmai felkészültségét, színérzékenységét, festőiség iránti vonzalmát a képzőművészet több területén kamatoztatta. Ismertek finom rézkarcai, alkalmazta a viaszos technikát, az erőteljesen maratott vonal rendszerbe épített foltmaratásos faktúra rendszert, ismerjük litográfiáit (szerepe volt e technika újra felfedezésében, alkalmazásában), kivételesen finom toll és ceruza rajzait, tus és filctoll vázlatait, rendkívüli pasztelljeit, vegyes technikával készített lapjait. A természet igézetében élve, a natúra motívumait mindig átfűtötte személyes, erős empátiájával, s így a látvány is szimbólummá nemesedett, sűrűsödött, a profánból is szent lett. Nyugalom és dinamizmus, líra és dráma, harmónia és expresszionizmus egyaránt megszólalt keze alatt, s mindig olyan szakmai biztonsággal, mely valóban ma is nagy hatással van munkái szemlélőjére. S Raszter Károly erősen olvasó ember volt, mély intellektussal, elmélyüléssel, melynek folyománya illusztrációinak hosszú és időt álló sora, melyben épp úgy helye volt Gogolnak és Dosztojevszkijnek, mint Adynak, Tóth Árpádnak vagy Molloparténak és Cseres Tibornak. A tanítás az ötvenes évek elejétől – egy kisebb megszakítással – a kilencvenes évek közepéig

38

mélyen része volt életének. Ő az egyetlen tanára a Képzőművészeti Főiskolának, aki az ötvenes évektől a rendszerváltozás utánig képes volt e hivatását gyakorolni, s ami különös, akinek nem kellett újra értékelni semmit. Miközben részese volt a kortárs grafikai szcénának, az előbb említett zsenik klubjának, azon közben volt ereje ahhoz, hogy felépítse a Képzőművészeti Főiskola legjobban szervezett szakát, tanszékét. Így érte el, hogy már az Ő irányításával folytatódott a magyar képgrafika aranykora. S ahogy már említettük, mindemellett voltak a közélet terhei, a sok külföldi és protokolláris feladat és vendég, tevékenykedés a szakszervezetben és a Művészeti Alapban, a Szövetségben, a szak lektorságban. S mindeközben hallotta-e, látta-e valaha valaki Raszter Károlyt indulatosnak vagy kiabálva vagy igazán dühösnek? Nos, azt hiszem: nem. Meni személyiségében talán a leglefegyverzőbb a nyugalma, a szerénysége, a halk szavúsága és vissza fogottsága volt. Azokban az indulatokkal, árulásokkal és praktikákkal teli év tizedekben, a maga mutogatás és maga kelletés oly sokszor tapasztalt viszonyai között ő mindig maga volt a józanság. Valami tiszta derű, nem optimizmus, csak valami derű volt érezhető rajta, ami nagyon belülről határozhatta meg alkatát, személyiségét. Sosem lihegett túl semmit, ha magasra értékelt valamit, azt is vissza fogott bölcsességgel telte. Ugyanakkor piedesztálra a tehetséget tette, s ha dolgában biztos volt tudott harcos is lenni. Főiskolai szakmai értékelések, Derkovits ösztöndíjak oda ítélésnek so példája mutatja pontos minőség érzékenységét, érték mellett kiállni tudó argumentálását. S természetesen mindenek felett volt fontos számára Nagymaros, a település ahol született, ahová egész életében, mint művészetének is egyik állandó ihlető forrásához járt vissza, ahonnan feleségét, gyermekeinek anyját, leghűségesebb párját választotta. Ő is azon kevés XX. századi képzőművészeti életmű egyik birtokosa és alkotója, melyben alapvető, fundamentális szerepe van a szülőföld genius locijának, de sohasem leegyszerűsített, pusztán ábrázoló attitűddel, hanem immanens lényegiséggel, lélektót lélekig hatolóan.

Raszler Károlynak rengeteg egyéni kiállítása volt itthon és külföldön, de mindig; érezni lehetett rajta, hogy több nagymarosi kiállítására még átgondoltabban készült, mint a többire, s ide mindig a legjobb, legkiválóbb megnyitó személyiségeket nyerte meg Supka Magdolnától Somogyi Józsefig. Amikor búcsúzom Tőle, nem hagyhatom szó nélkül, hogy mennyire szívén viselte két, szintén művésszé vált fia pályáját, sorsát, s milyen öröm volt számára, mikor kézhez vettünk egy meghívót, mikor már a három Raszler, mint három alkotó művész állított ki, ugyancsak itt Nagymaroson, s a kiállítást a talán Őt és a fiukat is legjobban ismerő Vámossy Ferenc nyitotta meg. Ennél láthatólag csak az volt számára még örömtelibb, amikor a szakmailag is megszaporodott család Lázár Szilviával kiegészülve 2003. kora tavaszán szintén itt állított ki Nagymaroson. Karcsi még egészséges volt, annak tűnt, élmény volt vele minden találkozás. S így emlékszünk utolsó egyéni kiállítására Ráday utcában, ahol művészi témája ugyan – jól ismerten – pusztuló gesz tenyefáinak sorsa volt, mégis sokanésnagyszámban,jókedv velköszönthettük, köszönthették Őt személyesen is, az ismét kiállító Kossuth díjas művészt. Mert ezekben az években már nem kereste a kiállítási nyilvánosság lehetőségeit. Aztán jött a súlyos betegség és a mintegy két évig tartó küzdelem. Még itt is jó volt örömét látni fia Raszler György 2004. szeptemberi Duna Galériabeli kiállításán és egészen a közelmúltban, ez év februárjában Lázár Szilvia és Raszter Tibor közös kiállításán, Budapest belvárosában. S szinte jelképes is, hogy az ötven évig otthonát jelentő Semmelweis utca volt élete végállomása is. Még saját lábán lejutott a műterem lakásból, de az utcán megszűnt élete, szíve dobogása. Tisztelt Gyászolók! A temetési értesítésen egy gyönyörű Raszler rajz látható, mely szinte misztikus módon került elő, amikor a Család kereste, hogy melyik munkája legyen e szomorú alkalomból sokszorosítva. Ezen egy villanás olvasható egy Tóth Árpád versből „...virága nincs már, sem gyümölcse...” S most, amikor a napokban magam is bele lapozhattam e rajzokba, azt láthattam, hogy ezt a kis idézetet a művész több-

ször is, több rajzára is rájegyezte, természetesen szeretett gesztenyéi pusztulása okán. Legyen hát ez a vers a végső búcsú pár sora, annál is inkább, mert nem csak arról szól amiről, de Raszler Károly sorsáról is. A címe is ez: „A fa” „Ó, nézd a furcsa, ferde fát, Mint hajlik a patakon át, Ó, lehet-e, hogy ne szeresd, Hogy benne társad ne keresd?

Már ága között az arany napot Nem tartja, madara elhallgatott, Virága nincs már, sem gyümölcse, Ő mégis áll, az alkony bölcse, Mint a tűnődő, ki ily esteien A végtelen titkába elmerül, És testtel is szelíden arra dűl, Amerre lelke vonja testtelen...”

† Raszler Károly

Karcsikám! Búcsúzom Tőled sokak nevében, búcsúzom a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nevében, a legnagyobb szak mai szervezet, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete nevében, a tisztelők, barátok fájdalmát is kifejezve. Szerettünk Téged és szeretünk Téged az idők végezetéig. Nagymaros, 2005. április 7. Feledy Balázs

39

Magyarul volt európai Elhunyt Supka Magdolna művészettörténész November 10-re virradó éjszaka, élete kilencvenkettedik évében, rövid szenvedés után elhunyt Supka Magdolna Széchenyi-díjas művészettörténész. Manna néninek szeretettel – ezzel a címmel rendeztek kiállítást magyar grafikusművészek a Fészek Galériában Supka Magdolna művészettörténész tiszteletére 1984-ben. A szakembernek megadatott tehát, ami művészettörténészek közül minden korban keveseknek. Sokféle szemléletmódot, különböző generációkat képviselő, de munkájukat egyaránt a kvalitás igézetében végző, a kritikára igencsak érzékeny kortársak hajtottak fejet törekvései, eredményei előtt. Nem volt véletlen, és nem volt egyszeri megnyilvánulás a grafikusművészeké. Supka Magdolna munkásságát mindazok nagyra értékelték, akik a magyar művészek, kultúra értékeit egyetemes összefüggésekbe helyezve szemlélték, akik számára a kortárs érték eleve mint a nagy folyamatokba illeszthető eredmény jelent meg, a tradíció pedig nem lezárt múltként volt megőrizendő, hanem a jelen és a jövő alkotó tevékenységét egyszerre meghatározó folyamat részeként. Nyitottságát, az értékek egységben való szemlélését nyilván édesapjától, Supka Gézától örökölte, tudását a Pázmány Péter Tudományegyetemen mélyítette, ahol 1938-ban szerzett doktorátust. 1971-ben lett a művészettörténet kandidátusa. Számos szakmai, állami elismerése között ott van a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2000) és a Köztársaság Elnökének Érdemérme (2005). 1994-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt, 1998-ban lett a Magyar Képzőművészeti Egyetem díszdoktora, és Gyula városa díszpolgárává fogadta. Művészettörténeti jelentőségű kiállítások kezdeményezője, szervezője és rendezője, monográfiák, tanulmányok, katalógusok írójaként szakmai munkásságának egyik legfontosabb jellemzője a mellőzött, elfeledett mesterek életművének feltárása, művészettörténeti helyének és jelentőségének kijelölése volt. Évtizedeken keresztül harcolt – olykor a

40

szó szoros értelmében is – például Aba Novák Vilmos művészete értékeinek elismertetéséért, ezen keresztül a magyar kultúra, művészet egy teljes korszakának rehabilitásáért. Gadányi Jenő, Kohán György, Szalay Lajos, Szabó Vladimir, Pirk János munkásságának feldolgozása, bemutatása mellett, s talán mindenekelőtt Tóth Menyhért művészetének sokoldalúsága, egyetemessége fog lalkoztatta, róla írt monográfiája az utóbbi másfél évtizedben több kiadásban, idegen nyelven is megjelent, s anyaga egyre bővült, ahogyan egyre nyilvánvalóbbá vált: a legeldugottabb helyen, a legmostohább körülmények között élő, az alföldi parasztsághoz kötődő művész is létrehozhat univerzális értékeket. Lehet, ahogyan Kárpáti Tamást, Muzsnay Ákost, Szabó Tamást bemutató katalógusának a címe mondja: Magyarul európai. P. Szabó Ernő

Szalay Lajos

MAGYAR K ÉPZÕ - ÉS IPARMÛVÉSZETI TÁRSASÁGOK SZÖVETSÉGE ASSOCIATION OF HUNGARIAN FINE ARTS AND APPLIED ARTS SOCIETIES MKITSZ / AHFAAAS

Alapítva / Founded: 1994

Levelezési cím: 1245 Budapest, Pf.: 1059 Székhely: 1082 Budapest, Leonardo da Vinci u. 41. Telefon: 06 30 9495-318, Telefon/fax: 210-6129 E-mail: [email protected] Elnök: Butak András Tagok száma: 38 tagegyesület Bírósági végzés: 6610/95 • Adószám: 18077342-1-42 Bankszámlaszám: 11705008-20443755

MAGYAR GRAFIKUSMÛVÉSZEK SZÖVETSÉGE (MGSZ) ASSOCIATION OF HUNGARIAN GRAPHIC ARTISTS (AHGA)

Alapítva / Founded: 1992 Azonosító / Identity: 01

Levelezési cím: 1245 Budapest, Pf.: 1059 Székhely: 1082 Budapest, Leonardo da Vinci u. 41. Telefon: 06 30 9495-318, Telefon/fax: 210-6129 E-mail: [email protected] Elnök: Butak András Tagok száma: 219 Bírósági végzés: 4753/92 Adószám: 18009963-1-42 Bankszámlaszám: 11705008-20425577

MAGYAR FESTÕK TÁRSASÁGA (MFT) SOCIETY OF HUNGARIAN PAINTERS (SHP)


Levelezési cím: 1373 Budapest, Pf.: 586 Székhely: 1082 Budapest, Százados út 3–13/16/27 Telefon: 331-7603 E-mail: [email protected] Elnök: Kováts Albert Tagok száma: 285 Bírósági végzés: 6559/1995 Adószám: 18077335-1-41 Bankszámlaszám: 11705008-20443968

MAGYAR SZOBRÁSZ TÁRSASÁG (MSZT) SOCIETY OF HUNGARIAN SCULPTORS (SHS)


Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 93 1122 Budapest, Hajnóczy József u. 20. Telefon: 338-3935, 375-3642 Elnök: Márkus Péter • Mobil: 06-30 452-3598 Tagok száma: 250 Bírósági végzés: 6245/1995 Adószám: 18069833-1-41 Bankszámlaszám: 11707024-20350077

MAGYAR VÍZFESTÕK TÁRSASÁGA (MVT) SOCIETY OF HUNGARIAN AQUARELLISTS (SHA)


Levelezési cím: 1067 Budapest, Eötvös utca 8. III/1. Telefon: 351-6755 Elnök: Szily Géza Tagok száma: 80 Bírósági végzés: 5881/1994 Adószám: 18013083-2-41 Bankszámlaszám: 11706016-20758994

MAGYAR ILLUSZTRÁTOROK TÁRSASÁGA (MIT) SOCIETY OF HUNGARIAN ILLUSTRATORS (SHI)


Levelezési cím: 1031 Budapest, Torma Károly út 21. Telefon: 242-0599 Elnök: Sárkány Gyõzõ Tagok száma: 50 Bírósági végzés: 6157-1994 Adószám: 18066490-1-41 Bankszámlaszám: 11705008-20438012

MAGYAR MÛVÉSZKÖNYVALKOTÓK TÁRSASÁGA (MMT) HUNGARIAN ARTISTS SOCIETY OF BOOKS AS A RT OBJECTS (HASBAO)


Levelezési cím: 6000 Kecskemét, Horváth Döme u. 6. IV/16. Telefon: 06-76 486-707, 06-30 337-0225 Elnök: Damó István Tagok száma: 31 Bírósági végzés: 6558/1995 Adószám: 18077359-1-41 Bankszámlaszám: 11705008-20443834

MAGYAR PAPÍRMÛVÉSZETI TÁRSASÁG (MPT) SOCIETY OF HUNGARIAN PAPER-ARTISTS (SHPA)


Levelezési cím: 1243 Budapest, Pf. 642 Székhely: 1028 Budapest, Kossuth Lajos út 14., Ügyvezetõ alelnök: Zsankó László • Tel.: 230-4724, 06-20 367-4264 • Elnök: Sóváradi Valéria E-mail: [email protected] Tagok száma: 40 Bírósági végzés: 6560/1995 Adószám: 18077366-1-41 Bankszámlaszám: 11705008-20443322

MAGYAR ÜVEGMÛVÉSZETI TÁRSASÁG (MÜT) HUNGARIAN GLASS ART SOCIETY (HGLAS)


Levelezési cím: 1013 Budapest, Attila út 67. Telefon: 06-1 375-6321 E-mail: [email protected] Ügyvezetõ titkár: Szõke Barbara Tagok száma: 120 Bírósági végzés: 1632/96 Adószám: 18764428-1-41 Bankszámlaszám: 50800111-13502351

TERRA K ERÁMIASZOBRÁSZATI EGYESÜLET (TERRA) CERAMIC-SCULPTURE ASSOCIATION (TERRA)


Levelezési cím: 7100 Szekszárd, Ady Endre u. 4. Telefon: 06-74 314-849 Elnök: Fusz György Tagok száma: 15 Bírósági végzés: 6802/95 Adószám: 18079595-1-41 Bankszámlaszám: 11705008-20445379

TÛZZOMÁNCMÛVÉSZEK MAGYAR TÁRSASÁGA (TMT) HUNGARIAN SOCIETY OF EMAILARTISTS (HSE)


Levelezési cím: 6000 Kecskemét, Pázmándy u. 8. I/1. Telefon: 06-76 417-378 Telefon: 06-30 287-2549 Elnök: ifj. Gyergyádesz László Tagok száma: 47 Bírósági végzés: 7427/97 Adószám: 18230178-1-43 Bankszámlaszám: 11732002-20376992

FOLYAMAT TÁRSASÁG (FT) PROGRESSION SOCIETY (PS)


Levelezési cím: 1121 Budapest, Karthauzi u. 4/A Telefon: 395-3516 Elnök: Oláh Tamás Tagok száma: 28 Bírósági végzés: 3973/91 Adószám: 18013090-1-43 Bankszámlaszám: 11712004-20221304

41

SYMPOSION TÁRSASÁG (ST) SYMPOSION SOCIETY (SYS)


Székhely: 1123 Budapest, Táltos u. 8. Levelezési cím: 1124 Budapest, Szendi u. 8. Tel./fax: 202-4900 • Ügyvezetõ alelnök: Péter Ágnes Tel./fax: 314-2517 • Mobil: 06-30-200-7765 Elnök: Cserny József E-mail: [email protected] Honlap: www.symposion.hu Tagok száma: 110 • Bírósági végzés: 6134/1994 Adószám: 18067783-1-41 Bankszámlaszám: 10402283-22804060

SZINYEI MERSE PÁL TÁRSASÁG (SZMPT) SZINYEI MERSE PÁL SOCIETY (SZMPS)


Levelezési cím: 1174 Budapest, Petõfi u. 18. Telefon: 340-4123, 258-3146 Elnök: M. Novák András Tagok száma: 80 Bírósági végzés: 4448/1992 Adószám: 18047156-1-41 Bankszámlaszám: 11713005-20414577

ALTAMIRA EGYESÜLET (AE) ALTAMIRA ASSOCIATION (AA)


Székhely: 1042 Budapest, József Attila u. 60. Telefon: 337-7706, 420-0042 Elnök: Muray Róbert Ügyvezetõ titkár: Szunyoghy András Telefon: 369-8476 Tagok száma: 60 Bírósági végzés: 6088/1994 Adószám: 18069314-1-41 Bankszámlaszám: 11704007-20162610

FIATAL IPARMÛVÉSZEK STÚDIÓJA EGYESÜLET (FISE) STUDIO OF YOUNG ARTISTS IN APPLIED ARTS (SYAAA)


Levelezési cím: 1054 Budapest, Kálmán Imre u. 16. Telefon: 311-3051, 274-4083 Elnök: Polyák János Tagok száma: 320 Bírósági végzés: 2829/1990 Adószám: 19638744-2-41 Bankszámlaszám: 11705008-20436133

KAPOS ART KÉPZÕ- ÉS IPARMÛVÉSZEK EGYESÜLETE (KAPOS ART) K APOS ART ASSOCIATION (KAA)


Levelezési cím: 7400 Kaposvár, Somschish Pál út 18. Elnök: Vörös András • Mobil: 06-20 936-7316 Ügyvezetõ titkár: Halmos Klára Tel./fax: (06-82) 310-828 • Mobil: 06-20 983-9685 E-mail: [email protected] Tagok száma: 40 Bírósági végzés: 139/90 Adószám: 19192503-1-14 Bankszámlaszám: 10403909-39000581

R ENÉE MÛVÉSZETI TÁRSASÁG (RMT) R ENÉE FINE ART SOCIETY (RFAS)


42

Levelezési cím: 1174 Budapest, Bél M. u. 41. Telefon/fax: 258-2583 Elnök: B. Laborcz Flóra Tagok száma: 16 Bírósági végzés: 6975/96 Adószám: 18154953-1-42 Bankszámlaszám: 11717009-20062053

ZSENNYEI MÛHELY TÁRSASÁG (ZSMT) ZSENNYE WORKSHOP SOCIETY (ZSWS)


Levelezési cím: 1081 Budapest, Köztársaság tér 14. Telefon: 334-0632 Elnök: Demjén Imre Tagok száma: 35 Bírósági végzés: 6943/96 Adószám: 18154001-1-42 Bankszámlaszám: 12901001-18154001

BELVÁROSI MÛVÉSZEK TÁRSASÁGA (BMT) DOWNTOWN ARTISTS SOCIETY (DAS)


Levelezési cím: 1051 Budapest, József nádor tér 9. Telefon/fax: 317-4113, 266-3543 Website: www.downtownartists.hu Elnök: Kovács Péter Balázs Tagok száma: 118 Bírósági végzés: 6104/94 Adószám: 18066407-1-41 Bankszámlaszám: 11705008-20437901

MÛHELY MÛVÉSZETI EGYESÜLET K ECSKEMÉT (MMEK) WORKSHOP ART ASSOCIATION K ECSKEMÉT (WAAK)


Levelezési cím: 6000 Kecskemét, Budaihegy út 165. Székhely: 6000 Kecskemét, Rákóczi út 1. Telefon: (06-76) 325-742 Elnök: Benes József Tagok száma: 83 Bírósági végzés: 359/92 Adószám: 19049467-1-03 Bankszámlaszám: 11732002-20315210

VESZPRÉM MEGYEI MÛVÉSZETI CÉH (VMMC) VESZPRÉM COUNTY ART CORPORATION (VCAC)


Levelezési cím: 8420 Zirc, Szikla u. 11. Telefon: (06-88) 585-215 Elnök: Kapros Kósa Edit Tagok száma: 50 Bírósági végzés: 399/89 Adószám: 18919903-1-19 Bankszámlaszám: 11748007-20131423

K IPE-13, XIII. K ERÜLETI K ÉPZÕ - ÉS IPARMÛVÉSZEK EGYESÜLETE (KIPE XIII.) ASSOCIATION FINE APPLIED ARTSITS OF XIII. DISTRICT (AFAA XIIID)


Levelezési cím: 1138 Budapest, Karikás u. 3. Telefon: 320-2445 Elnök: Szathmáry József Tagok száma: 50 Bírósági végzés: 7050/96 Adószám: 10215418-2-41 Bankszámlaszám: 11991102-02171148

SZLOVÁKIAI MAGYAR KÉPZÕMÛVÉSZEK TÁRSASÁGA (SZMKT) SOCIETY OF HUNGARIAN FINE ART SLOVAK REPUBLIK (HFASR)


Levelezési cím: 98401 Lucenec, ul. J. Szabó Gyula u. 1., Szlovákia Telefon: +421-47-432-6935 Fax: +421-47-432-8683 Elnök: Szabó Kinga Tagok száma: 58 Bírósági végzés: 1317/90-21 • Adószám: 30778824 Bankszámlaszám: Tatra Banka 2666170056/1100 Szlovákia

PÉTER-PÁL MÛVÉSZETI EGYESÜLET (PPME) FINE ART ASSOCIATION PÉTER-PÁL (FAAPP)


Levelezési cím: 2000 Szentendre, Bükköspart 68. Székhely: 2000 Szentendre, Péter-Pál u. 1. Telefon: (06 26) 314-510 Elnök: Pauli Anna Tagok száma: 22 Bírósági végzés: 1978/94 Adószám: 18660733-2-13 Bankszámlaszám: 10403112-31197582-00008888

SOMOGYI ALKOTÓMÛVÉSZEK EGYESÜLETE (SAE) ASSOCIATION OF ARTISTS FROM SOMOGY (AAS)


Levelezési cím: 7400 Kaposvár, Fõ u. 10. Tel./fax: (06-82) 314-312, 312-822 Titkár: Dr. Géger Melinda Elnök: Sörös József Tagok száma: 34 Bírósági végzés: 1701/96 Adószám: 18765584-1-14 Bankszámlaszám: 11743002-20149633

SZÉKESFEHÉRVÁRI MÛVÉSZEK TÁRSASÁGA (SZMT) SZÉKESFEHÉRVÁRI ARTISTS SOCIETY (SZAS)


Levelezési cím: 8000 Székesfehérvár, Megyeház u. 14. Székhely: 8000 Székesfehérvár, Kossuth u. 15. Ügyvezetõ: Végvári Beatrix Telefon: (06-22) 314-892 Elnök: Újházi Péter Tagok száma: 30 Bírósági végzés: 760/92 Adószám: 19098162-1-07 Bankszámlaszám: 10102952-14324219

BARABÁS MIKLÓS CÉH – KOLOZSVÁR (BMC) BARABÁS MIKLÓS GUILD (BMG)


Levelezési cím: Szabó Márta / str. Kogalniceanu nr. 27., 400084 Cluj-Napoca, Romania Elnök: Jakobovits Miklós Tel.: +40-259-475-206, +40-264-541-069 E-mail: [email protected] Tagok száma: 110 Bírósági végzés: 2213/95 (Cluj) Adószám: 8540421 Bankszámlaszám: BCR Cluj 472181603000

ART 9 – FERENCVÁROSI KÉPZÕMÛVÉSZEK EGYESÜLETE (ART 9) ART 9 – ASSOCIATION OF FERENCVÁROS ARTISTS (ART 9)


Levelezési cím: 1093 Budapest, Lónyay u. 60., fszt 2. Telefon: 217-5143 Elnök: Ábrahám Rafael Tagok száma: 34 Bírósági végzés: 7966/98 Adószám: 18233126-1-43 Bankszámlaszám: 62900184-16806094

KÖZÉP-EURÓPA FÉNYMÛHELY EGYESÜLET (KEFE) CENTRAL-EUROPE LIGHTWORKSHOP ASSOCIATION (CELA)


Levelezési cím: 1224 Budapest, Szilvafa u. 30. Telefon: 207-5433 Elnök: Húber András Tagok száma: 30 Bírósági végzés: 2219/97, Pest megye Adószám: 18676628-1-43 Bankszámlaszám: 11991102-02188340

MAGYAR R ÉZKARCOLÓ ÉS LITOGRÁFUS MÛVÉSZEK EGYESÜLETE (MRLME) ART UNION OF HUNGARIAN ENGRAVERS AND LITOGRAPH ARTISTS (AUHELA)

Alapítva / Founded: 1921, 1999 Azonosító / Identity: 30

Levelezési cím: 1092 Budapest, Ráday u. 31/K. Telefon: 456-0535 • Fax: 456-0537 Elnök: Vásárhelyi Antal E-mail: [email protected] Honlap: www.rezkarc.hu és www.etching.hu Tagok száma: 124 Bírósági végzés: 8687/99 Adószám: 18238107-1-43 Bankszámlaszám: 62900184-16807662

NEMZETKÖZI K EPES TÁRSASÁG (NKT) INTERNATIONAL K EPES SOCIETY (IKS)


Levelezési cím: 1135 Budapest, Kisgömb u. 30. Telefon: 329-6356 Elnök: Csáji Attila Tagok száma: 51 Bírósági végzés: 8622/99 Adószám: 18167917-1-42 Bankszámlaszám: 16200106-60265652

PATAK K ÉPZÕMÛVÉSZETI EGYESÜLET (PKE) PATAK ART ASSOCIATION (PAA)


Levelezési cím: 2310 Szigetszentmiklós, Gyári út 12. Telefon/fax: 06-24 368-111 E-mail: [email protected] Elnök: Somogyi György Titkár: Kõszegi János Tagok száma: 16 Bírósági végzés: 60311/2001 Adószám: 18692811-1-13 Bankszámlaszám: 65000056-11002336

MAGYAR ELEKTROGRÁFIAI TÁRSASÁG (MET) HUNGARIAN ELECTROGRAPHIC ART ASSOCIATION (HEAA)


Levelezési cím: 1116 Budapest, Adony u. 8. V/24. Telefon: 208-5090 • Mobil: 06-20 498-5581 E-mail: [email protected] Elnök: Haász Ágnes Tagok száma: 28 Bírósági végzés: 10588/2003 Adószám: 18244645-1-43 Bankszámlaszám: 11711041-29902918

MAMÜ TÁRSASÁG (MAMÜ) SOCIETY MAMÜ


Levelezési cím: 2000 Szentendre, Bartók Béla u. 32. Székhely: 1071 Budapest, Damjanich u. 39. Telefon: 06-30 568-0993 E-mail: [email protected] Elnök: Krizbai Sándor Tagok száma: 80 Bírósági végzés: 1095/1991 Adószám: 19179904-1-42 Bankszámlaszám: 11707024-20285546

MAGYAR MÛVÉSZETI MÛHELY TÁRSASÁG (MMMT) HUNGARIAN ART WORKSHOP SOCIETY (HAWS)


Székhely: 1052 Budapest, Károly krt. 24. Telefon: 06-1 317-7549 Elnök: Krajcsovics Éva Tagok száma: 13 Bírósági végzés: 7268/1996 Adószám: 18084575-1-42 Bankszámlaszám: 11705008-20449847

43

VAJDA STÚDIÓ KULTURÁLIS EGYESÜLET (VSKE) STUDIO VAJDA CULTURAL ASSOCIATION (SVCA)


Levelezési cím: 2000 Szentendre, Álmos u. 2. Székhely: 2000 Szentendre, Pátriárka u. 7. Telefon: 06-26 316-001 • Mobil: 06-30 290-2859 Elnök: Aknay János Tagok száma: 45 Bírósági végzés: E-264/1994 Adószám: 19176846-1-13 Bankszámlaszám: 10103874-15823343-00000007

MÛVÉSZEK ALKOTÓ TÁRSASÁGA XVII. (MAT XVII.) SOCIETY OF CREATIVE ARTISTS XVII. (SCA XVII.)


Székhely: 1173 Budapest, Földmûves u. 18. III/22. Telefon: 256-2961 Elnök: Albrecht Júlia Tagok száma: 17 Bírósági végzés: 10743/2004 Adószám: 18182460-1-42 Bankszámlaszám: 11717009-20043915

TYPO -SZALON MAGYAR TIPOGRÁFUSOK EGYESÜLETE ASSOCIATION OF HUNGARIAN TYPOGRAPHERS


Székhely: 1024 Budapest, Keleti Károly u. 20/b Telefon: 316-7068, 06-20 312-4884 E-mail: [email protected] Elnök: Bornemisza Rozi Tagok száma: 120 Bírósági végzés: 109236/2004 Adószám: 18114940-1-41 Bankszámlaszám: 12010154-00111107-00100000

László Bandy

44

A Magyar Grafikusművészek Szövetsége alapító tagja volt a Ma gyar Képzőművészeti- és Iparművészeti Társaságok Szö vet sé gé nek

Recommend Documents