A Magyar Grafikusművészek Szövetsége 1992-ben alakult meg Budapesten, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége „Képgrafikai Szakosztályának” jogutódjaként. A szövetség fő feladatának tekinti a Magyarországon élő és kiemelkedő művészeti tevékenységet folytató grafikusművészek szellemi és szakmai önállóságának megteremtését, érdekeinek védelmét, a grafika hagyományainak továbbápolását. A Fővárosi Bíróság a Magyar Gra fi kusművészek Szövetségét az 1989. évi II. Egyesülési törv. értelmében a 4753 végzéssel vette nyilvántartásba. A 2005-ös évi adatok szerint a szövetségnek 219 regisztrált tagja van. A Magyar Grafikusművészek Szövetsége alapító tagja volt a Magyar Képzőművészeti- és Iparművészeti Társaságok Szövetségének. (1994) Tagfelvétel: A szövetségbe való tagfelvétel kérésre történik, a következő kritériumok figyelembevételével: a grafikusművészeti alkotó tevékenység hivatásszerű gyakorlása, tanulmányok, gra fi kai technikák ismerete, kiállításokon való részvétel, díjak, ösztöndíjak. A szövetség évente egy alkalommal tart tagfelvételt, és erről egy hónappal előtte írásban értesíti az érdeklődőket. A Magyar Grafikáért Alapítvány (AMGA): 1993-ban létrehozta a Magyar Grafikáért Alapítványt, azzal a céllal, hogy támogassa a grafikusművészek alkotói tevékenységét. A szövetség támogatói: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Civil Alapprogram, Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány, Nem zeti Kulturális Alapprogram, Hungart Egyesü let, Európai Művészek Tanácsa, Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége A szövetség rendszeresen adományoz díjakat a fontosabb országos kiállításokon. 1993 és 1996 között a Magyar Grafikusművészek Szövetsége biztosította a Csók István Galéria Grafikai és Érem Kabinet szakmai felügyeletét, ellátva ily módon több mint 100 grafikusművész számára a rendszeres bemutatkozási és értékesítési lehetőséget egyéni és csoportos kiállításokon. 1996-ban a Képcsarnok Rt. a Grafikai és Érem Kabinetet megszüntette. A Magyar Grafikusművészek Szövetsége különös figyelemmel kíséri a Magyar Grafikáért Alapítvány kortárs grafikai gyűjtemények gyarapítását és ezen gyűjtemény tudományos feldolgozását. Nemzetközi kapcsolatok: Nemzetiközi viszonylatban a szövetség szakmai kapcsolatokat tart fenn a Cseh Grafikusművészek Szövetségével, a Dán Grafikusművészek Szövetségével, ill. aktívan részt vesz a visegrádi országok képzőművészeti szövetségeinek együttműködésében.
A szövetség fontosabb kiállításai: A Magyar Grafikusművészek Szövetsége rendszeresen kezdeményez és kivitelez olyan országos jelentőségű kiál lításokat, amelyen lehetőséget biztosít a grafikusművészek számára, elsősorban az új alkotások bemutatására. 1991 – Grafikai Műtermek, Csontváry Galéria, Budapest; Erotika a Kortárs Magyar Grafikában, Árkád Galéria, Budapest, és Üblacker Hausl Galéria, München; 1992 – Grafi kai Műtermek, Csók Galéria, Budapest; Kisgrafika ’92, Újpest Galéria, Budapest; 1993 – Magyar Kortárs Litográ fia, Magyar Intézet, Bukarest; Grafikai Körkép ’93, Újpest Galéria, Budapest; 1994 – I. Országos Színesnyomat Grafi kai Kiállítás, Művészetek Háza, Szekszárd; Kisgrafika ’94, Újpest Galéria; 1995 – Vallomások a vonalról, Vigadó Ga léria, Budapest; 1996 – Kisgrafika ’96, Újpest Galéria, Budapest; Különös Nyomatok, Vigadó Galéria, Budapest; 1997 – Hidegtű ’97, Vigadó Galéria, Budapest; Magyar Kortárs Grafika, Nemzeti Kulturális Központ, Mexikóváros; Új Nyomatok, Vigadó Ga léria, Budapest; II. Országos Színesnyomat Grafikai Kiállítás, Művészetek Háza, Szekszárd; 1998 – Kisgrafika ’98, Újpest Galéria, Budapest; IX. Országos Rajzbiennálé, Nógrádi Sándor Múzeum, Salgótarján; 1999 – Levelek, Lipótváros Galéria, Budapest; Attributum, Dunaszerdahely; 2000 – X. Országos Rajzbiennálé, Nógrádi Történeti Múzeum, Salgótarján; Kisgrafika 2000, Vigadó Galéria, Budapest; III. Országos Színesnyomat Grafikai Kiál lítás, Művészetek Háza, Szekszárd; XX. Országos Gra fikai Kiállítás, Miskolci Galéria, Miskolc; Milleniumi Rajzok, Megyeháza, Szolnok; Ezredvégi Nyomatok, Godot Ga léria, Budapest; 2001 – Műhely 2001, Kempinski Galéria, Budapest; Erotikus Grafika 2000, Godot Galéria, Budapest; Monocrom, Nádor Galéria, Budapest; Óriási Rajz, Műcsar nok, Budapest; 2002 – Műhely 2001, Pelikán Galéria, Székesfehérvár; Menetközben, Szolnoki Galéria, Szolnok; III. Közép-európai Rajzbiennálé, Pilzen, Csehország; XI. Országos Rajzbiennálé, Nógrád Történeti Múzeum, Salgótarján; XXI. Országos Grafikai Kiállítás, Miskolci Galéria, Miskolc; Kisgrafi ka 2002, Újpest Galéria, Budapest; V. Országos Pasztell – Bienná lé; 2003 – IV. Országos Színesnyomat Grafikai Kiállítása, Művészetek Háza, Szekszárd; Új lenyomat, Nádor Galéria, Budapest; 2004 – XXII. Országos Grafikai Kiállítás, Miskolci Galéria, Miskolc; XII. Országos Rajzbiennálé, Nógrád Megyei Múzeum, Salgótarján; IV. Nemzetközi Rajzbiennálé, Plzen; Kisgrafika; 2004, Újpest Galéria; 2005, Látványtól látványig, Vízivárosi Galéria; Sokszínű monokróm rajzok, Vízivárosi Galéria; Grafika mesterei, Várnegyed Galéria; EU vonalak, Nádor Galéria; EU vonalak Eger 2005, Templom Galéria, Eger A szövetség levelezési címe: 1245 Budapest, Pf.: 1059. Tel.: (06-30) 949-5318, Fax: 210-6129, E-mail:
[email protected] Website: www.magyargrafika.hu Budapest, 2005
Butak András, elnök
1
Grafikai műtermek 2004–2005 A kiadvány támogatói: Nemzeti Kulturális Alapprogram Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Magyar Grafikusművészek Szövetsége A Magyar Grafikáért Alapítvány Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége Hungart Egyesület Nemzeti Civil Alapprogram Felelős kiadó: Magyar Grafikusművészek Szövetsége Szerkesztő: Butak András Grafika: Kiss Ilona Nyomdai előkészítés: Layout Factory Grafikai Stúdió Nyomda: Nalors Grafika Kft., Vác Készült 2006-ban 600 példányban ISSN 1219-0837 Magyar Grafikusművészek Szövetsége Levelezési cím: 1245 Budapest, Pf.: 1059 Székhely: 1082 Bp., Leonardo da Vinci u. 41. Tel./fax: (+36-1) 210-6129 Mobil: 06-30 949-5318 E-mail:
[email protected] Website: www.magyargrafika.hu Tagok száma: 219 Elnök: Butak András Bírósági végzés: 4753/1992 Adószám: 18009963-1-42 Bankszámlaszám: 11705008-20425577
Stefanovits Péter
A Magyar Grafikáért Alapítvány Székhely: 1055 Bp., Szent István körút 1. Tel./fax: (+36-1) 312-9570 Telefon: 06-20 388-0528 Elnök: Stefanovits Péter Bírósági végzés: 4323/1993 Adószám: 18050237-1-42 Bankszámlaszám: 11705008-20433330 Tartalomjegyzék: EU-vonalak .....................................................................................3 Kortárs Költészet-Kortárs Grafika .......................................6 Látványtól látványig ...................................................................8 Sörrajzok Pilsenből.................................................................. 11 Közös jogkezelés a vizuálisművészetek területén ....... 18 MGSZ tagjainak névsora ........................................................ 21 Matricák ....................................................................................... 25 Grafika 2005 .............................................................................. 27 Fénnyel festett árnyék ............................................................ 29 A Krakkói Grafikai Triennálé Budapestre látogat ................................................................... 31 Raszler Károly búcsúztatása ................................................ 37 Magyarul volt európai ........................................................... 40 MKITSZ tagegyesületei .......................................................... 41
2
Madácsy István
EU-vonalak Az ezredforduló magyar grafikájának jelentős szegmensét, tíz grafikusművész egy-egy nyomatát tárja a műfaj szerelmesei elé az EU vonalak címet viselő mappa. Hogy miért figyelmet érdemlő ez a válogatás? Azért, mert dióhéjban, de naprakészen mutatja be számítógépes grafikánk állapotát. Hozzá kell fűznöm azonban gyorsan, hogy a technika végső soron csak keret, a stílus, a megformálásmód teszi egyedivé a műalkotásokat. Az egybegyűjtött lapok e tekintetben is megállják a helyüket, vitathatatlanul egyéniek, karakteresek. De vegyük csak szépen sorra a két, egyértelműen a legproduktívabb korban lévő, pályája zenitjén álló generáció, a most ötvenesek, illetve a negyven körül járók nyomatait! Butak András korábbi munkáin elsősorban a növényi, organikus struktúrákat vizsgálta, ezt a módszert alkalmazza a mostani rajzos, nonfiguratív alkotásán is. Stefanovits Péter montázs jellegű kompozícióján a klasszikus kultúrák em-
lékeit, torzóit száműzi erős rövidülésben ábrázolt börtönfolyosóra, arra utalva, mit tesz a csak a mának élő korunk, a klasszikus értékekkel. Ugyancsak montázsszerű Kovács Péter Balázs merészen vágott, díszes szelencerészleteket felvonultató, a régi tárgyak nélkülözhetetlenségét kiemelő lapja. Győrffy Sándor barázdált arcú sapkás öregembere az idő könyörtelen múlására figyelmeztet. Kalmár István immáron több éve készíti szinte szecessziós vonalú, szöcskeszerű, piros, dekoratív rovar-növény angyalait. A textillel is foglalkozó Olajos György a felületek és a szerkezetek fontosságát hangsúlyozza szövetmintákat idéző, szűkszavú, ám mégis látványos, erősen minimal artos munkáján. A grafikusok másik csoportjának nagy része már a nyolcvanas években hódító színes, indulatos, szubjektív új hullám lecsengése után került a pályára. A két csoport között Szurcsik József képviseli az átmenetet a napjainkban már emblematikusnak számító kőbálvány fejeivel, melyek közül a legújabbat, a kendőbe burkolt arcú, síró nőket ábrázolót, lazábban, rajzosabban mintázta meg. Rácmolnár Sándor piktogramokból építkező lapján morális és elektronikus közhelyeinken ironizál. Nagy Gábor György a testet öltött fényt állítja elénk, míg a talányos, fotó alapú feliratos printeket készítő Csontó Lajos művén egy kamiont láthatunk hátulról „Soha Trans Kft.” felirattal. A kamionról nem tudjuk igazán megállapítani, hogy Európába megy-e, vagy éppen kifelé halad onnan. Azt viszont bizton állíthatjuk, hogy művészetünk csak akkor lesz európai, ha megmarad jó értelemben vetten regionálisnak, karakteresnek, mert csak a többitől eltérő, az egyetemest új színekkel gazdagító művészet tud maradandóvá válni. Erről győz meg bennünket a tíz lap mindegyike, erről szól ez a mappa. Lóska Lajos
Szurcsik József
művészettörténész
3
4
Csontó Lajos
Kalmár István
Győrffy Sándor
Nagy Gábor György
Rácmolnár Sándor
Kovács Péter Balázs
Olajos György
Butak András
5
Kortárs Költészet-Kortárs Grafika VI. Országos Biennálé, 2005 Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, Kiskőrös Ez évben hatodik alkalommal nyílt kiállítás a Kortárs Költészet-Kortárs Grafika című pályázat anyagából. Ezúttal a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum adott helyet a bemutatónak Kiskőrösön amely múzeum a költészet avatott gondozója és kiemelkedő a szakmai tevékenysége. Különös figyelemmel kísérik az évfordulókat, így Ady, Jókai, Vörösmarty kiállításokat fogadtak az elmúlt esztendőkben. Örömükre szolgál, ha különböző művészeti ágak találkozására is lehetőség nyílik, így szívesen vették a Műhely Művészeti Egyesület által szervezett országos rendezvényt. A pályázat indulása Kecskeméthez kötődik és Katona József születésének évfordulójához. Megnyitóra a Cifra Palotában került sor először, a megjelenített költők emlékezetes irodalmi estjével egybekötve. A további bemutatók voltak az évek során a Kecskeméti Művelődési Központban, Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban is. A 2005-ös év József Attila jegyében telt születésének 100. évfordulóját ünnepelve, így a kiállításra olyan alkotásokat vártunk, amelyeket József Attila életműve ihletett, de nem feltétle-
nül illusztrációk. A pályázat célja az volt, hogy egy másik művészeti ág lehetőségeivel a vers szellemi rétegei kerüljenek vizuálisan felszínre. A kiállítás a költő életével kapcsolatos dátumhoz kötve 2005. decemberi 3–30. közötti időszakban látható, a megnyitón irodalmi megemlékezést tartottunk a Lyra zenei együttes és a versmondó Kiss Jenő Jászai-díjas színművész közreműködésével. Pályázni lehetett egyedi rajzzal és sokszorosított grafikával, szakértőkből álló zsűri válogatta a kiállítás anyagát. 24 alkotó 51 munkával idézte meg József Attila világát, három művész kapott díjat. A kiállításhoz fekete-fehér katalógus készült. A most bemutatott kiállításunkkal a jubiláris évhez csatlakozva tisztelegtünk József Attila emléke és művészete előtt, így ez volt az első tematikusan meghirdetett pályázatunk. A mostani kiállítás a folyamatosságról is beszél, valamint arról, hogy sokan kötődnek az irodalom és a képzőművészet közös vonását feltárni akaró szándékhoz. Benes József
Gerle Margit
6
Damó István
Benes József
Bardócz Lajos
Durucskó Zsolt
7
Látványtól látványig Aki szerencsés, annak megadatott. Hogy világról szerzett benyomásai között a látványból is kiindulhat, hogy szemével felfoghatatlan menynyiségű információt tegyen magáévá, s azokat tudatosan és kevésbé tudatosan feldolgozva igazodjon el. Szerencsére, azért a legtöbben így vagyunk. Hogy aztán ezzel mit kezdünk, az más kérdés. Felnövekedésünk során válunk valakivé, valamivé, orvossá, tanárrá, asztalossá, varrónővé, ki amivé. Mindenki pótolhatatlan az „egész” működése szempontjából – még ha a látszat ez ellen is szól néha –, s mindenki a választott hivatásán keresztül is kifejezi mindazt, amit a világról gondol, ahogy ő megéli azt. Vannak, akikből képzőművészek lesznek, ők azok, akik nem mennek el csak úgy a látás fiziológiai ténye mellett. Ők azzal foglalkoznak, amire általában másoknak nincs idejük a sűrű hétköznapokban, ami persze nem jelenti azt, hogy nem érzékelik, érzik, gondolják végig ugyanazokat a jelenségeket. Csak más a dolguk. Így a művészek ezt a pótolhatatlan feladatot végzik: megállítanak. Gyönyörködtetnek, elgondolkodtatnak, megráznak, vagy épp egy kicsit felráznak műveikkel… Lényeg, hogy ha hagyjuk, akkor történik valami. E katalógus kilenc fiatal grafikusművész munkásságának néhány darabját mutatja be. Műveik egy kiállítás erejéig a látható valóság leképezésének (s így megélésének) példáit adják eltérő világokként, eltérő valóság és látás-szintekre nyíló ablakokként egy kiállítótér falain. Benes Bátor művein egy térben-időben a miénktől idegennek tűnő civilizáció tájait, építményeit hozza elénk, ahol furcsa kietlenség uralkodik – a formák geometrikus rendbe épülnek, a kontúrok élesek, ember nincs a képeken. Ez így volt korábbi művein is, ám a Mauzóleum sorozat formái, noha egy metafizikus, belső táj kivetülései, egyre inkább közelítenek az emberi világ mai képéhez. Szintén belső víziókat láthatunk Részegh Botond rézkarcain. Kányádi Sándor Halottak napja Bécsben című versének illusztrációin az
8
ember a központ, az ő alakját, alakjait jeleníti meg a művész különleges nézőpontokból, szellemként, angyalként, eltorzít va-szétzilálva, darabokban, expresszív vonalakkal és foltokkal alakított képkivágatokban. Részegh Botond mellett mindössze Formanek Barbara és Varga Zsófi művein jelenik meg az emberi alak a maga felismerhető, fizikai képében. Formanek realista hűséggel ábrázolja lapjain, ám furcsa játékkal csavar egyet, hogy elbizonytalanodjunk – talán nem is azt látjuk, amit először gondoltunk. Ha nem iktatja ki a teret figurái mögül, akkor biztos, hogy sajátos, a teret képlékennyé és/vagy mozgóvá varázsoló nézőpontot vagy mintázatot ad a látványnak. Varga Zsófi is játszik, de máshogy: a pontos rajzú, régi korok hangulatát idéző, súlyos építészeti környezetben megjelenő emberek itt inkább kicsi emberkék – könnyed, pár vonalas figurák, akik a műből kiolvasható tanulságra hívják fel a figyelmet… akárha magunkat látnánk, törékenyen, súlytalan kis apróságként az időtlen kőóriások között, amelyeket, ha jobban megnézünk, kiderül: maguk sem olyan stabilak, mint ahogy hinnénk. Bizonyos szempontból Nádas Alexandra művei is az emberi alakból indulnak ki, bár ő erőteljes redukcióval él, az emberi forma végletekig leegyszerűsített alakjával dolgozik, a fej-váll vonallal jelzett figurával – az ő egyszerre rabul ejtő és ugyanakkor megtartó kötődéseit ábrázolja litográfiáin. A helyü(n)ket kijelölő viszonylatok feszülő szálai e művein már inkább biztonságban tartanak, a kikötés-megérkezés előtti utolsó billegést, a kapcsolatokban rejlő lehetséges harmóniát rajzolják elénk. Kun Fruzsina művein az emberi alak részleteiben jelenik meg: már korábbi munkáin is az emberi testrészekhez közelített, hogy aztán az új nézőpontba kerülve absztrakttá vált látványt örökítse meg. Legújabb művein e látvány-darabokat teszi sokkal festőibbé, szabadabban formálja őket, természeti organizmusok mintájára változtatja – például az emberi ajkat gyümölccsé. Az ember tere a kiindulópontja Balla Gergő, Horváth Kinga és Szoboszlay Eszter képeinek.
Balla Gergő Átjárós képein nem csak a téma az átjáró, a lépcső, az ember néhány közlekedő-tere, hanem a megjelenítés módja is mozgást érzékeltet. A képfelület apró, párhuzamosan, sűrűn zuhogó szálkái elmosódottá teszik a formákat, mintha éppen rohanás közben látnánk őket magunk mellett elszáguldani. Horváth Kingánál elmosódás helyett egyfajta kitisztulás tanúi lehetünk. Ahogy Nádas Alexandránál az emberi alak vált meg minden „feleslegestől”, s a lényegre redukálódott, úgy Horváth Kingánál a térrel történik ugyanez. A látható valóságból származó, letisztult formákat látunk művein, ahol a látvány mégsem egyértelmű vagy rideg: ember ugyan ezekben a terekben sem jelenik meg, de a sötét-világos sejtelmessége puha derengésbe burkolja a látottakat, időtlen, megfejtendő rejt vényként tárva elénk őket – akár egy etruszk kutat, amely címe – Összekötő I-II. – révén többszörösen is ér-
telmet nyer: a kút kapocs idők és terek között egyaránt. Szoboszlay Eszter egy elvont térábrázolást vett alapul: Le Mans térképét bontotta darabokra, tovább egyszerűsítette, hogy grafikai sorozatán lebegő, egymást kereső, majd egymást megtaláló alakzatokká alakítsa látványát. Különös bátorsággal használja képein az ürességet: nem válnak elveszetté a darabok és nem billen fel a mű kompozíciója az egyik sarokban megjelenő szegmenstől, sőt ellenkezőleg: az apró összetevők űr mélységűvé tágítják fehér hátterüket. A kiállított és reprodukált műveknek háttérül szolgálnak a fehér foltok – a kiállításon a fehér falrészek, a katalógusban az oldalak üres részei. Lélegzetvételnyi szünetet nyerünk általuk, ahogy sétálás, vagy üldögélés közben nézegetjük őket, eredetiben, vagy könyvlapnyi méretben. Hogy rögzítésre-gyönyörködésre-végiggondolásra való időt nyerjünk, amíg haladunk – egyik látványtól a másikig. Somogyi Zsófia művészettörténész
Hováth Kinga
9
Kun Fruzsina
Részegh Botond
10
Sörrajzok Pilsenből Ha a történetírásban régen bevett fogalommá vált a korrajz fogalma, s ha a művészeti képzésben kulcsszerepe van az alakrajznak, akkor a legutóbbi évek történései alapján a grafikusművészetben előbb-utóbb helyet kell kapnia a sörrajz kategóriájának. A sörrajz ugyanis, már ha az alátétre gondolunk, amelyre a korsót helyezzük, s amelyen a lecsorgó nedű lassan de biztosan ott hagyja a maga nyomát, rajzolatait, elszíneződéseit, különösen szép, gazdag ábrává válhat az idők folyamán. Ha úgy tetszik, megmutathatja nekünk a monokróm sokszínűségét, vagy éppen visszavezetheti gondolatainkat a rajz keletkezésének idejéig, mondhatni egészen a művészetek ősforrásáig. Vissza az ősforrásig – a nyugat-csehországi Pilsenben különös akusztikát kapnak e szavak. Alig tehet ugyanis két lépést úgy az ember, hogy ne ütközne bele valahol a „pilseni ősforrás”, azaz a Pilsner Urquell feliratba, amelynek szavaihoz a legtöbbször a „valódi, az igazi, az eredeti” kifejezései is társulnak, s persze nem véletlenül. Egy korsó sörben a világ? A pilseni sörgyár házi múzeumában, ahol a 2004-es grafikai biennálé anyagának egy részét bemutatták, ezt a kérdést tette fel, pontosabban fordította át kijelentő módba az egyik komputergrafika, s ha belegondolunk, tényleg úgy találjuk, hogy más íze, zamata van a dolgoknak ott, ahol legyen szó sörről vagy rajzművészetről – igyekeznek viszszatalálni a dolgok eredeti értelméhez, s nem csak alakítgatják őket úgy találomra, mint kies hazánkban. Lehet, hogy a csehek tudnak valamit? Rendszert váltani, a művészetben is, mindenesetre tudtak. Csehországban az 1990 tavaszán létrehozott szervezet, a Cseh Köztársaság Vizuális Művészeinek Uniója váltotta föl a diktatúra évtizedeinek központosított irányítású szövetségét, s több mint tizenöt éves fennállása alatt jónéhány nagyszabású kiállítást, találkozót szervezett. Kezdeményezéseinek alapját mindig is a művészek elképzelései jelentették. Így jött létre 1994-ben a pilseni Jiri Trnka Galériában az a rajzkiállítás is, amely azután – a híres pilseni
sör s a láthatóan ugyancsak követésre méltó öszszefogás jegyében – egy évtized alatt rangos nemzetközi eseménnyé nőtte ki magát. Két évvel később alapították meg a Pilseni Rajzbiennálét, 1998-ban pedig Közép-európai Rajzbiennáléként folytatódott az eseménysorozat. Egyrészt azzal a céllal, hogy a térség országaiban élő alkotók informálódhassanak egymás munkájáról. Másrészt abból a meggondolásból következően, hogy a rajz éppen azért válhat ennek az információcserének az alapjává, mert az új technikai eszközök, a komputer, a digitális printek korában nem veszít jelentőségéből, ahogyan azt sokan várták, hanem éppenséggel kezdi újra visszanyerni azt. A tárlat katalógusában a svájci Inga Vatter-Jensen, a zsűri elnöke úgy fogalmazott: a rajz nemcsak előkészítő fázisként, tanulmányként játszhat fontos szerepet az alkotómunkában, hanem „saját dimenziója van, önálló alkotásként értelmezhető, amelyben a vonalak segítségével a valóság vagy a fantázia szabadon választott tárgyai megjelennek a felületen, s a rajz önmagában teljes műalkotásként tekinthető.” Sem akkor, sem később nem voltak pontosan körülírt technikai megkötések Pilsenben, csupán a formátumot maximálták és a monokróm jelleget kötötték ki. Az elgondolás helyességét jelzi, hogy alkalomról alkalomra jobban vonzotta a térség művészeit a biennálé, amelyen magyar alkotók először 2000-ben vettek részt, nagyobb számban pedig 2002-ben. Szurcsik József grafikusművész személyében 2002-ben és 2004-ben is volt magyar tagja is a zsűrinek. A biennálé létrejöttét már abban az évben is igen komoly védnöki testület kialakítása biztosította, amelybe a cseh kulturális minisztertől az óváros polgármesteréig, a pilseni katolikus püspöktől a sörgyár igazgatójáig a legkülönbözőbb személyiségek kaptak meghívást, közöttük a Magyar Grafikusművészek Szövetsége elnöke, Butak András grafikusművész is, aki egyébként 2000ben kiállítóként a Pilsner Urquell díját kapta meg. Ha mindez nem volna színtiszta valóság az ember azt hihetné, Hasek vagy Hrabal találta ki. 2004-től Közép-európaiból nemzetközivé vált
11
Kovács Péter Balázs
a rendezvény, amelyen százhatvanegy alkotó kétszázötvennégy rajza került közönség elé. Mivel pedig ezek a galériák, ahol kiállították őket, a történelmi belvárosban illetve annak közvetlen közelében helyezkednek el, a 2004 őszén megrendezett biennálé meglátogatása kiadós műemléki sétával is fölért, s érzékeltetni tudta azt is, hogy a láthatatlan óriási pilseni sörsátor alatt jól megférnek a villámgyorsan megújuló középkori, barokk művészeti emlékek és a kortárs művészet alkotásai. Ez a nyitottság, a múlt és a jelen értékeinek egységben való szemlélete, amely meghatározta az esemény szellemiségét a Jean Jaurés-től idézett mottó formájában a katalógusba is bekerült: „A tradíció nem hamu, amelyet kiszórunk, hanem tűz, amelytől lángolni kezdünk.” Mindezek után persze igazságtalan lennék a kortárs magyar művészek jelentős részével szemben, ha nem tenném hozzá azt, amit az itt látható munkák is bizonyítanak, hogy valahogy ők is így viszonyulnak a tradícióhoz, így építkeznek belőle, teremtenek új értékeket. És nemcsak egyé-
12
nileg, a mű létrehozása közben, de az alkotás feltételeinek megteremtésében, a művek menedzselésében is. Hiszen ha a művészeti életben nem is volt olyan rendszerváltás, mint Csehországban, mégiscsak létrejöttek azok a művésztársaságok, amelyek szakmai alapon szerveződtek, s amelyeket a Magyar Képző- és Iparművészeti Társaságok Szövetsége fog össze ernyőszervezetként, s kapcsol be a nemzetközi vérkeringésbe. Így jöhetett létre az az összeállítás, amely e teremben látható, s amely néhány kivételtől eltekintve a 2004-es biennálén bemutatott anyaggal azonos. A jól előkészített részvétel a kortárs magyar grafika egyértelmű sikerét hozta, a magyar monokróm rajz nemzetközi rangját mutatta, hiszen a fődíjas Sóváradi Valéria mellett a Nyugat-csehországi Egyetem képzőművész szakos hallgatóinak díjával elismert Sebők Éva lapjai is a középpontba kerültek a díjazottak kiállításán. Sóváradi itt látható művei szorosan kötődnek azokhoz a nagyméretű szénrajzokhoz, amelyek Pilsenben szerepeltek, nagy, üres, legfeljebb egy-egy tárggyal, bútorral értelmezett, dimenzionált te-
Gallusz Gyöngyi
Sóváradi Valéria
13
reket ábrázoltak, a létezés egzisztenciális jelentőségű helyszíneiként, ahogyan a festményein megjelenő terek is. Sebők Éva szintén szénrajzokkal szerepelt, amelyek az utóbbi években keletkezett festményeihez hasonlóan, ezúttal azonban a fekete-fehér drámai ellentétpárjába sűrítve vizsgálják a sűrűsödési pontok lehetséges elhelyezkedését, egyensúlyi helyzet kialakítását a felületen. Itt szereplő rajzain mintegy továbbgondolja a Pilsenben felvetett gondolatokat, kilép a síkból, a felületre finom applikációt helyez. A két díjazott mellett mention d’honeur-ben részesültek Kovács Péter Balázs és Nagy Csaba alkotásai. Előbbi művész a párbeszéd lehetőségét, lehetetlenségét elemzi nagyméretű, egymás mellé helyezett karosszékek részleteit ábrázoló lapjain, utóbbi egyéni technikával előállított habarcsos alapra készült rajzain a tér ismeretlen mélységeit, a banális tárgyak jelentésváltásának lehetőségét mutatja meg. A magyar anyag erősségét jelzi azonban, hogy az összes magyar mű-
vész művei kifejezetten emelték a 2004-es biennálé színvonalát. A két doyen Bardócz Lajos és Benes József közül az első a magyar grafika expresszív hagyományainak gazdagságát, az utóbbi a groteszk, az abszurd iránti fogékonyságát érzékelteti munkáival, az utóbbi vonulat jelenlétét a fiatalabb generációknál Gelencsér János, Luzsicza Árpád lapjai mutatják. Butak András természeti motívumokból indul ki, azokat tömöríti konstruktív rajzain, Kótai Tamás, Madácsy István emblematikus tömörségű művein egy-egy, önmagában jelentéktelen tárgy, alapforma köré épül a kompozíció. Gallusz Gyöngyinél a szerkezet sokrétűsége, összetettsége személyes mondandóval telítődik, Zsankó Lászlónál a világ abszurditását jelképezi. Az összeállítás, ha csak keresztmetszetszerűen is, de jól érzékeltette és érzékelteti a magyar monokróm rajzművészet, sokszínűségét, az ősforrásig, a sörrajzokig visszavezethető értékeit. P. Szabó Ernő
Butak András
14
Gelencsér János
Luzsicza Árpád
Bardócz Lajos
Kótai Tamás
15
Benes József
Madácsy István
Sebők Éva
16
Nagy Csaba
Zsankó László
17
Közös jogkezelés a vizuális művészetek területén HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Az Új Művészet novemberi számában „behajtogatva” került terjesztésre egy, dr. Bálint Tünde ügyvéd által jegyzett cikk és annak mellékletei. A cikk tartalmával nem kívánunk részletesen foglalkozni, tekintettel arra, hogy számtalan tévedést, a jogszabályok tartalmára nézve téves tájékoztatást tartalmaz, közzétételének apropója és hangvételének meghatározója pedig az volt, hogy az ügy védnő első fokon elvesztette a folyóirat ellen a HUNGART által indított pert, s a bíróság 22,5 millió forint és kamatai megfizetésére kötelezte az Új Művészetet. Jelen írásunkkal a HUNGART valós működését, jogszabályi alapjait kívánjuk bemutatni, mert bizonyosak vagyunk abban – eddigi eredményeink alapján –, hogy a képző-, ipar- és fotóművészek egyértelmű hasznára működünk közel kilenc éve. Magyarországon a kollektív jogkezelésben 1996. hozott változást, akkor vált lehetővé, hogy a művészek szerzői jogaik közös kezelésére egyesületeket hozzanak létre. A jogszabály értelmében egy területen csak egy egyesületet jogosíthat fel a nemzeti kulturális örökség minisztere a jogkezelésre, ennek megfelelően az Artisjus a zeneszerzők, írók, a Filmjus a filmesek, az EJI az elő-
adóművészek, a MAHASZ a hanglemezkiadók, a HUNGART pedig a képző-, ipar- és fotóművészek jogait kezeli. Miért van szükség a közös jogkezelésre? A művészeknek elvitathatatlan, a szerzői jogról szóló törvényben garantált joguk a már nyilvánosságra hozott műveik további felhasználását engedélyezni. Tehetik ezt ők maguk közvetlenül, vagy más módon, így a HUNGART-on keresztül. Nem nehéz belátni, hogy felgyorsult világunkban, a kommunikációs és terjesztési technikák óriási fejlődése révén (lsd. Internet) a művészek nem képesek már nyilvánosságra hozott műveik másodfelhasználását saját maguk ellenőrizni, a felhasználók pedig nem képesek minden alkalommal megkeresni és megtalálni a szerzőt. A közös jogkezelés hiányában vagy nem kerülnének másodfelhasználásra az alkotások, vagy jogszerűtlenül, hozzájárulás és díjfizetés nélkül . Tagjaink 1997. elején úgy döntöttek, hogy a már egyszer nyilvánosságra hozott művek másodfelhasználásának engedélyezésére feljogosítják a HUNGART-ot (ún. kiterjesztett közös jogkezelés), ami azt jelenti, hogy a HUNGART a minden évben kiadott – a miniszter által jóváhagyott
Király Gábor
18
és a Magyar Közlönyben megjelenő – díjszabás előírásai alapján a felhasználóknak jogot ad az alkotók műveinek felhasználására a befizetett jogdíj ellenében. A HUNGART a beszedett jogdíjakat (a 2005. júniusától egységes 20% kezelési költség levonása után) a művészeknek és a jogutódoknak kifizeti. A szervezet rendelkezik a kortárs magyar alkotók szinte teljes adatbázisával, valamint közel ezer elhunyt művész jogutódainak adataival, továbbá 27 ország hasonló szervezeteivel kötött kölcsönös képviseleti szerződések révén több tízezer külföldi alkotó nevével is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a HUNGART tagjait ugyancsak 27 országban képviselik a társszervezetek. Az ún. kiterjesztett közös jogkezelésből a jogosultak kiléphetnek, azaz bejelenthetik a közös jogkezelőnek (az adott év szeptember 30. napjáig), hogy a következő év január 1. napjától műveik másodfelhasználását (reprodukálását) maguk kívánják intézni. Ilyen bejelentés közel 9 év alatt 5 érkezett, tehát a jogosultak zöme vélhetően elégedett a HUNGART működésével. A HUNGART feladatai közé több, a szerzői jogi törvény értelmében kötelezően közös jogkezelés is tartozik, így e körből nem lehet „kilépni”. A HUNGART szedi be a műkereskedelemben gazdát cserélő művek utáni un. 5%-os jogdíjat és járulékot, valamint kezeli az ún. üres hordozó (kazetta, CD lemez) és kábel TV jogdíjakat, valamint a fénymásolás utáni ún. reprográfiai jogdíjakat. Az 5%-os követői jogdíjat negyedévenként fizetjük ki a jogosultaknak, egyidejűleg tájékoztatva is őket arról, hogy mely művüket (vagy jogelődjük művét) melyik galéria és mennyiért adta el. Ez a tájékoztatás természetesen a reprodukciós jogdíjak esetében is igaz, minden kifizetésünk mellett tájékoztatjuk a jogosultat, hogy mely művét mely újságban, könyvben, vagy televízióban használták fel és azért mennyit fizettek. A többi jogdíj fajta (üres kazetta, reprográfia) nem névre szóló, tehát az ún. szabad felhasználásra, a törvényes magán másolásra tekintettel beszedett kompenzációs jogdíjak. E díjakat a HUNGART a Felosztási Szabályzata szerint osztja fel, azaz a névre szólóan beszedett jogdíjakra vetíti a nem névre szólókat és fizeti ki a már addig
kifizetésben részesült művészeknek, jogutódoknak. Az ügyvédnő cikkének mellékletében arra biztat, hogy a művészek lépjenek ki a HUNGART kiterjesztett közös jogkezelési rendszeréből, s ezzel megfosztaná az érintetteket attól, hogy ebből a másodlagos felosztásból részesüljenek. A HUNGART tevékenységének kicsit sem elhanyagolható része az 5%-os járulékok (azaz a műkereskedelemtől a művész halálát követő 70 éven túl beszedett összegek) és a nem névre szóló jogdíjakból közösségi (művészeti és szociális) célokra levont – 2005. évtől 10% – öszszegek felosztása. Ez utóbbi összegekből alapította a HUNGART a ma már nagy népszerűségnek örvendő (évente 2–300 pályázatot nyújtanak be a kollégák) HUNGART ösztöndíjat, amelyet évente 8 művész kaphat meg, egyenként 1,4 millió forint összegben. Nyolc év alatt 53 művész részesült HUNGART ösztöndíjban. E keret terhére írunk ki évente nyilvános pályázatot, művészeti rendezvények, kiállítások, stb. megvalósítására. Egy kis statisztika az elmúlt öt évben kiosztott támogatásokról: 2001
23.845.000,- Ft
51 nyertes pályázat
2002
25.992.000,- Ft
60 nyertes pályázat
2003
26.470.000,- Ft
65 nyertes pályázat
2004
29.000.000,- Ft
70 nyertes pályázat
2005
35.000.000,- Ft
80 nyertes pályázat
A cikkben azt is kétségbe vonja az ügyvédnő, hogy a művek felhasználásáért kapott-e egyáltalán művész jogdíjat – természetesen igen, több száz millió forintot szedtünk be és az előzőekben ismertetett ösztöndíjakon és pályázati támogatásokon túl – osztottunk fel a művészek és jogutódok között, úgy a művek másodfelhasználásáért, mint műkereskedelmi követői jogdíjként. E tájékoztatás keretei közé több információ nem fért, de javasoljuk megtekinteni a HUNGART honlapját is: www.hungart.org Sárkány Győző grafikusművész, a HUNGART elnöke
19
Antje Seemann
Jiŕi Samek
20
Magyar Grafikusművészek Szövetsége tagjainak névsora
01016
01024
01032
01040
01051
Ábrahám Rafael
Baky Péter
Bitó Ildikó
Csikós Tibor
Egyed László
Budapest Lónyay u. 60. fsz. 2. 1093
Szekszárd Székely Bertalan u. 3/1. 7100
Budapest Ferihegyi út 84. VII/47. 1173
Budapest Lovag u. 7. III. 18/a. 1066
Budapest Bródy S. u. 30/a. 1088
01017
01025
01035
01041
01052
Ács István
Balanyi Károly
Bodnár Imre / Bodi
Csomós Zoltán
Elekes Károly
Budapest Üllői út 121. V/7. 1091
Kecskemét Erdő u. 18. 6000
Budapest Szélmalom u. 67. 1181
Budapest Mádi u. 54. IV/13. 1104
Budapest Dembinszky u. 34. 1071
01196
01026
01033
01042
01053
Albert Ádám
Bálványos Huba
Bodor Anikó
Csorba Simon
Erőss István
Budapest Klauzál tér 14. II/15. 1072
Budapest Ringló út 119. 1221
Budapest Bajcsy-Zsilinszky út 39. 1065
Budapest Thököly u. 35. 1146
Budapest Fillér u. 53. 1022
01018
01027
01034
01043
01054
Almásy Aladár
Banga Ferenc
Bogdándy Z. Szultán
Csordás Zoltán
Ezüst György Zoltán
Budapest Kelenhegyi út 12–14. 1118
Budapest Tél u. 104/1. 1045
Budapest Jász u. 63. II/47. 1135
Budapest József krt. 71. 1085
Budapest Mátyás király u. 25. 1125
01019
01028
01036
01044
01200
Aranyossy György
Baranyay András
Borbély F. Gusztáv
Damó István
Fejér Ernő
Budapest Karinthy Frigyes u. 32. 1111
Budapest Toldy F. u. 46. 1015
Göd(-alsó) Vörösmarty u. 4. 2131
Kecskemét Horváth Döme u. 6. IV/16. 6000
Harsány Kossuth u. 13. 3555
01020
01029
01002
01049
01055
Árkossy István
Bardócz Lajos
Butak András
Deák Ferenc
Feszt László
Budapest Kapaszkodó u. 5. 1037
Tiszakécske Kazinczy u. 17. 6060
Budapest Lahner György u. 2-4. 1046
Szeged Tápai u. 25. II/7. 6723
Budapest Baross u. 17. II/18. 1088
01021
01197
01198
01006
01056
Babinszky Csilla
Benes Bátor Márkó
Büki Zsuzsanna
Deák Németh Mária
Fillenz István
Budapest Zsigmond tér 1/a. fsz. 3. 1023
Tárnok Munkácsy u. 52. 2461
Sárkeresztes Bem u. 23. 8051
Pusztaszemes Kossuth L. u. 61. 8619
Budapest Tamási Áron u. 39. 1124
01210
01001
01037
01216
01201
Badacsonyi Sándor
Benes József
Constantin László
Dékányné V. Krisztina
Formanek Barbara
Budapest Rákóczi út 26. 1072
Kecskemét Budai hegy út 165. 6000
Budapest Bajcsy Zs. út 33. 1065
Budapest Puli sétány 6. 1213
Budapest Mohai köz 1. 1119
01022
01030
01038
01205
01219
Bakos Tamás
Benyó Ildikó
Cs. Nagy Balázs
Dévényi János
Födő Gábor
Budapest Kevermes út 16. 1181
Budapest Szentendrei út 28. 1035
Vác Szent István tér 1. 2600
Budakeszi Rákóczi út 36. 2092
Budapest Mezőlak u. 21. 1237
01023
01031
01039
01050
01007
Baksai József
Bíró Andrea
Csehi Péter
Drozsnyik István
Gaál József
Szentendre Kankalin u. 16. 2000
Mogyoród Radnóti köz 3. 2146
Budapest Bezeredi u. 9. I/15. 1083
Miskolctapolca Szervezet u. 71. 3534
Budapest Kós Károly tér 1. 1192
01057
01011
01075
01085
01094
Gábor Imre
Halbauer Ede
Kádár János Miklós
Klossy Irén
Kő Boldizsár
Budakeszi Szölöskert u. 7. 2092
Budapest Attila u. 27. 1013
Budapest Nagymező u. 8. 1065
Baja Batthyány u. 7. 6500
Budapest Cenkhegy út 3/A. 1112
01009
01066
01076
01095
01086
Gallusz Gyöngyi
Havas Eszter
Kádár Katalin
Kobrehel Sonja
Kőhegyi Gyula
Budapest Damjanich u. 58. IV/5. 1071
Budapest Krisztina krt. 28. II/1. 1016
Budapest Széher út 74/A. 1021
Szeged Petőfi Sándor u. 66. 6725
Budapest Bányató u. 22. fsz. 3. 1108
01058
01067
01012
01087
01096
Gelencsér János
Hegedűs 2 László
Kalmár István
Koch Aurél
Kőnig Frigyes
Salgótarján Rákóczi út 32. I/3. 3100
Székesfehérvár Kossuth L. u. 3. 8000
Budapest Hungária krt. 41. 1143
Tatabánya Réti u. 107. 2800
Budapest Böszörményi u. 13-15. 1126
01059
01204
01077
01088
1097
Gellér B. István
Hernádi Paula
Kántor János
Kókay Krisztina
Kőnig Róbert
Pécs Kiss József u. 8/1. 7625
Budapest Kós Károly tér 1. 1092
Esztergom Béke tér 50. III/9. 2500
Budapest Fodor u. 50/a. 1124
Budapest Baross u. 21. V/2. 1088
01060
01068
01078
01089
01045
Germán Fatime
Hertay Mária
Kántor Jenő
Kopasz Tamás
Kőszeghy Csilla
Budapest Torbágy u. 7. V/14. 1118
Budapest Kapor u. 4. 1021
Budapest Veres Pálné u. 19. 1053
Budapest Üllői út 18. II/15. 1085
Budapest Csanádi u. 18. 1132
01061
01070
01079
01010
01098
Göcsey József
Horváth Kinga
Károlyi Zsuzsanna
Kótai Tamás
Krajcsirovits Henrik
Budapest Vörösmarty u. 53. II. 34/a. 1064
Miskolc Görgey Artúr u. 12. 3530
Budapest István u. 44. 1078
Budapest Dráva u. 12. IV./73. 1133
Tatabánya Ságvári E. u. 7. 2800
01064
01203
01080
01090
01099
Győrffy Sándor
Illés Anna
Keresztes Dóra
Kovács Bálint
Kun Fruzsina
Budapest Salétrom u. 8. II/12. 1082
Budapest Lakatos út 26. VII/26. 1184
Budakeszi Reviczky út 20. 2092
Budapest Görgényi út 6/b. 1025
Budapest Szalmás P. 2/B. 1068
01063
01072
01081
01091
01100
György Csaba Borgó
Jáger István
Kéry Bálint Bence
Kovács Imre
Laluk György
Szirmabesenyő Vörösmarty u. 66. 3711
Balatonalmádi Zrínyi Ilona út 11. 8220
Budapest Fő u. 52. 1011
Budapest Füredi park 11. fsz. 2. 1144
Budapest Haller u. 82. III/2. 1096
01069
01071
01199
01092
01206
H. Németh Katalin
Jancsikity József
Kiss Anikó
Kovács Johanna
László Ákos
Nyíregyháza Bethlen G. u. 4. IV/4. 4400
Kaposvár Rákóczi tér 4. 7400
Nagykáta Kéményseprő u. 3. 2760
Budapest Szigetvári u. 1. 1083
Debrecen Blaháné út 4. 4024
01065
01073
01082
01003
01101
Haász Ágnes
Jánváry Zoltán
Kiss Ilona
Kovács Péter Balázs
László Bandy
Budapest Adony u. 8. 1116
Budapest Linda tér 4. 1165
Budapest Csalogány u. 40. I/4. 1015
Budapest József nádor tér 9. 1051
Százhalombatta Hold u. 12. 2440
01202
01074
01084
01093
01046
Hajnal Mihály
Kácser László
Kiss Zoltán
Kovács Tamás László
László János
Václavska 7 12000 Praga Czeh Republic
Budapest Hollós u. 6. III/26. 1038
Budapest Harmat u. 20. 1105
Budapest Tűzoltó u. 21. II/20. 1094
Debrecen Derék út 165. 4031
01102
01111
01121
01129
01140
Lendvai P. Gergely
Maracskó Gabriella
Nagy Csaba
Papp György
Radosza Attila
Kaposvár Kelenhegyi u. 27. 7400
Budapest Kiscelli út 20. II/11. 1032
Bük Gyurész út 9. 9737
Szeged Baross L. u. 2/f. III/11. 6726
Győr Zólyom u. 26. 9026
01103
01112
01122
01130
01142
Lengyel András
Marosán F. Péter
Nagy Gábor György
Papp Nikolett
Rátkai György
Budapest Derék u. 14. 1016
Erdőtarcsa Akácfa út 2. 2177
Budapest Márvány u. 42. 1126
Budapest Vízakna u. 24/b 1141
Budapest Trencséni u. 41. 1125
01104
01113
01123
01193
01143
Lévai Ádám
Mészáros Imre
Nagy Géza
Parádi Tamás
Rényi Krisztina
Tata Nagykert u. 15. 2890
Várpalota Erdődy u. 25. 8100
Győr Aradi vértanúk u. 12. II/12. 9021
Csobánka Táncsics u. 12. 2014
Szentendre Hamvas Béla u. 22. 2000
01105
01114
01152
01135
01218
Lévai Zoltán
Mészáros Márta
Nagy Stoica Georgeta
Pásztor Gábor
Részegh Botond
Budapest Déri Miksa u. 10. II/10. 1084
Erdőkertes Báthory u. 1. 2113
Győr Aradi vértanúk u. 12. II/12. 9021
Budapest Széchenyi u. 1.a. V/91. 1054
Miercurea-Ciuc str. Müller László nr.11/A 4100, Románia
01106
01047
01125
01131
01211
Lévay Jenő
Mihály Anna
Németh Róbert
Patkós László
Romvári János
Budapest Rottenbiller u. 35. IV/28. 1077
Budapest Százados út 3-13. 1087
Budapest Lehel u. 17. IX/26. 1191
Kecskemét Miklós György u. 205. 6044
Budapest Vasvári P. út 3. III/1. 1061
01107
01115
01207
01132
01144
Lipták György
Miklós Árpád
Németi Judit
Pató Károly
Ruttkay Sándor
Budapest Rákoskert sugárút 13. 1171
Kecskemét Műkert 7. 6000
Budapest Edömér u. 6. VI/3. 1113
Budapest Városmajor u. 18. 1122
Budapest Dobozi út 20. 1181
01013
01214
01212
01136
01146
Lóska Lajos
Móder Rezső
Olajos György
Péli Mandula
Sándor Edit
Budapest Felső-Zöldmáli út 61-65. 1025
Dunaújváros Kohász u. 4. 2400
Budapest Kinizsi u. 11. IV./25. 1092
Budapest Csitári út 17. 1162
Szeged Felső Tisza-part 26. 6723
01108
01116
01126
01137
01145
Luzsica Árpád
Molnár Gabriella
Orbán Sándor
Pirk László
Sarkadi Péter
Budapest Batthyany u. 4. 1015
Budapest Krisztina krt. 73. 1016
Dunaújváros Mátyás kir. út 5. 2400
Szentendre Kálvária u. 5. 2000
Eger Gárdonyi kert 3. 3300
01119
01117
01127
01138
01014
M. Tóth Éva
Molnár Péter
Orosz Csaba
Prutkay Péter
Sárkány Győző
Budapest Damjanich u. 52. III/5. 1071
Kecskemét Műkert 7. 6000
Sajószöged Erkel Ferenc u. 6. 3599
Budapest Szervita tér 4. 1052
Budapest Torma Károly út 21. fsz. 3. 1031
01109
01120
01134
01139
01194
Madácsy István
Muzsnay Ákos
Pál Csaba
Pusztai Csaba
Sáros András Miklós
Budapest Kőrakás park 45. 1157
Budapest Törökvész u. 95–97. II/12. 1025
Budapest Dobó Katica u. 70. fsz. 3. 1192
Győr József Attila u. 15/B. 9028
Budapest Baross u. 77. VI/1. 1082
01110
01124
01128
01141
01147
Magén István
Nádas Alexandra
Palásti Erzsébet
Rácmolnár Sándor
Sebők Éva
Budapest Szilaj u. 45. 1162
Gyermely Tatai út 24. 2821
Budapest Rózsa út 39. 1042
Budapest Major u. 1. II/9. 1119
Budapest Visegrádi u. 14. V/3. 1132
01148
01195
01166
01175
01184
Selényi Károly
Szabó Ábel
Szőcs Géza
Terjéki Eszter
Veszprémi Endre
Győr Bálint Mihály út 3. 9025
Sopron Bajcsy-Zs. út 5. 9400
Sopron Várkerület 10. I/5. 9400
Budapest Újlak u. 55. 1173
Budapest Kmetty u. 19. 1063
01149
01157
01167
01176
01187
Sinkó István
Szalma Edit
Szőke György
Tolnay Imre
Vladár Csaba
Budapest Eszter u. 21. 1025
Göd-(alsó) Vörösmarty u. 4. 2131
Balatonszárszó Fő u. 58. 8624
Győr Újsor út 130. 9025
Nagykovácsi Semmelweis u. 32/b. 2094
01150
01158
01168
01177
01209
Síró Lajos
Szathmáry József
Szőnyei György
Tóth Péter
Würtz Ádám Jr.
Tiszaújváros Szederkényi út 1. 3580
Solymár Panoráma u. 60. 2083
Budapest Batthyány u. 31. 1015
Budapest Király u. 52. 1061
Budapest Máglya köz 4. 1139
01083
01159
01008
01188
01178
Somorjai Kiss Tibor
Szenczy Zoltán
Szőnyi Krisztina
Tuzson Berczeli Péter
Z. Erdei Anna
Budapest Mohai köz 1. 1119
Budapest Krúdy u. 3. fszt. 3. 1088
Budapest Ugró Gyula út 17. III/17. 1046
Dunakeszi Kisdobos u. 19. 2120
Nyíregyháza Bartók B. u. 32. 4400
01151
01048
01169
01180
01190
Sóváradi Valéria
Szenti Ernő
Szunyoghy András
Varga Zsófia
Záborszky Gábor
Budapest Kossuth L. u. 14. 1028
Kisújszállás Szabadság út 1/a. 5310
Budapest József Attila u. 60. 1042
Üröm Fő u. 84. 2096
Budapest Béla király út 33. 1121
01004
01160
01005
01181
01217
Stefanovits Péter
Szepessy Béla
Szurcsik József
Varsányi Árpád
Zemlényi Csaba
Budapest Szent István krt. 1. IV/8. 1055
Nyíregyháza Palánta u. 52. 4405
Budapest Máglya köz 4. 1139
Budapest Kresz Géza u. 18. 1132
Budapest Ráday u. 32. 1092
01153
01161
01170
01183
01191
Stroe Krisztián
Szíj Kamilla
Takáts Márton
Vásárhelyi Antal
Zombori József
Budapest Lehel u. 49/a. II/5. 1135
Budapest Dániel út 7/b. 1125
Pilisborosjenő Szőlő út 45. 2097
Budapest Berzenczey út 8. 1094
Miskolc Bartók B. u. 92. 3535
01154
01162
01171
01182
01015
Stuijfzand Lous
Szilágyi Imre
Tamus István
Vasvári L. Sándor
Zsankó László
Mezőtúr Kossuth L. u. 40. 5400
Debrecen Hatvan út 1/a. 4025
Debrecen Hatvan út 1/b. 4025
Budapest Kavics u. 13. fsz. 1. 1025
Budapest Ugró Gyula u. 17. 1046
01155
01163
01172
01185
01192
Sulyok Gabriella
Szilágyi János
Tasi Tibor
Végvári Beatrix
Zsigovics Iván
Budapest Vaskapu u. 1/a. II. em. 1097
Budapest Trencsényi u. 23/a. 1125
Budapest István u. 7. II/9. 1078
Székesfehérvár Megyeház u. 14. 8000
Budapest Csengery u. 86. I/18. 1067
01156
01164
01173
01186
Szabadi Zoltán
Szilágyi Varga Zoltán
Tasnádi József
Izrael V. Fonseca
Budapest Kazinczy u. 51. 1075
Kecskemét Műkert u. 8. 6000
Budapest Damjanich u. 52. II/2. 1071
Fót Béke út 10. 2151
01213
01165
01174
01215
Szabados Árpád
Szirányi István
Tellinger István
Visnyei Ilona
Budapest Cenk u. 5. 1028
Budapest Kaptárkő u. 2. 1118
Miskolctapolca Fenyő u. 48. 3519
Budapest Határőr u. 22. 1122
Lezárva: 2005. december 31.
Matricák Székesfehérvár, Pelikán Galéria, 2005. április 22., Válogatás a Magyar Elektrográfiai Társaság archívumából A művészet újragondolásának időszakát éljük, és ennek egyik természetes velejárója az új technikák, műfajok érkezése és térkeresése a képzőművészetben. Az elektrográfia ilyen terület. Már a fotográfia – hangzásában is hasonló – feltűnése megzavarta a dolgok folyását, azzal, hogy művészi megformálás igényével lépett fel, és ugyan nem áttörésszerűen, de lassú léptekkel megszerezte magának a helyet a képzőművészet rendszerében. A technikai újítások irányában nem vagyunk egyformán nyitottak, idő és művek kellenek ahhoz, hogy egy új technika valóban kanonizált műfajjá válhasson. Az elektrográfia rendkívül gyorsan beemelkedett a művészetek sorába és már nem kétséges, hogy a kreativitás éppúgy formát nyer benne, mint a festészetben, a grafikában. A lehetőségei olyan végtelenek, hogy maguk a művészek is képesek egyik művükkel felülírni azonnal a másikat. A személyiség különbségei ebben a műfajban mutatkoznak meg számomra a legpregnánsabban, mert még az artikulálatlan gondolat szinte a születésekor testet tud ölteni a képernyőn, s a használt program maga is segítséget nyújt a további gondolkodásban. Ezzel persze nem akarom azt mondani, hogy nincs művész, aki a már előre megtervezett képi egységet készíti el szisztematikusan. A kéz anyagformáló részvétele nélkül születő – fényrajzok – számomra olyan alkotások, amelyek a gondolat primer megjelenítői. A művész, alkotás közben szabadabb, mint bármilyen más technika alkalmazásakor, mert az anyag külön élete, tulajdonságai, nem várt viselkedése nem akasztja meg a munkában. A kiállított anyag láttán meggyőződésem, hogy a formaproblémák sem kötik meg, nem foglalkozik organikus és geometrikus, realista és absztrakt fogalmakkal, szín és monokromitás sem érdekli, művészi vízióját primeren kapjuk és ez a vonzó ezekben a művekben.
Drozsnyik Dávid
Sándor Edit
Azt vettem észre, hogy a művek többsége az intimitás és a végtelenség víziója, a geometrikus szabályosság és az organikus lüktetés, a szín és a monokromitás egyesítését tűzte ki célul, talán akaratlanul, mint Kántor József, Kobayashi, Sándor Edit, Losonczky István. Persze a szemé-
25
lyiség ezen túl abszolút leolvasható a művekből. Jámbor Ferenczet a struktúraépítés érdekli, ami hasonló Rácz Dávid, Sereshevsky Olajos György műveihez, akik, kaleidoszkópot készítenek.
Kováts Borbála
grafikusi felfogásban alkot, ahogy Halbauer Ede, Bátai Sándor is a technikától független saját problematikát fogalmazzák meg most is. Péter Ágnes konzekvens és mégis mindig meglep, legyen az bármilyen technika el tudja érni, hogy megmozdítja, bepörgeti a sík felületet. King Chansoo műve az, ami számomra a műfaj határtalan lehetőségeit leginkább kihasználja, azzal a portépárral, amelyen a számtalan apró arcból – a genetikai ősök arcaiból talán – áll öszsze a férfi és nő képmása. Megállapítottam, hogy a műfajnak a sokféle felfogás ellenére mégis vannak az elektrográfiának sajátosságai, például a kliséként beépült kategóriákat, ellentéteket egyesíteni képes, és a más műfajból hozott problémákat kristályosabban megmutatja. Arra gondolok, hogy például a koncept (amit Bohár András, Szombathy Bálint, Szathmáry József művében látunk) könnyebben valósítható meg számítógéppel, mint írott szövegekkel, rajzokkal, nyers fotókkal vagy installációkkal és főleg gyorsabban.
† Bohár András
Kelecsényi Csilla
A kiállítók között számos egyéb területről érkező képzőművésszel találkozhatunk, és érdemes megfigyelni, hogy elektrográfiáik milyen viszonyban vannak más műfajú alkotásaikkal. Például Gesztelyi Nagy Zsuzsa festő mivoltát ebben a közegben sem tagadja meg, Jaczek Tybur
Az elektrográfia tehát van, a képzőművészetben helyet talált magának, terminológiánkat talán nem alakítja át, inkább finomítja, de a beépült kliséinket módosítja, vizuális világunkat gazdagítja. Muladi Brigitta, művészettörténész
26
Grafika 2005 Limes Galéria, Komárom, 2005. október 26 – november 15.
Rácz Noémi
A Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasga évente megrendezi a tagsági kiállítását, melyen lehetősége nyílik a tagoknak köztük a grafikusoknak is bemutatni néhány művét a legújabb alkotásaiból. Ezenkívül az évek folyamán önálló kiállításokon is bemutatkoztak a képzőművészet egyes területein alkotó művészeink. Itt elsősorban a rendszeresen megrendezett Illusztrált könyv című kiállítás sorozatot kell megemlítenünk, de külön tárlatok készültek a szobrászok, festők, grafikusok és fotóművészek alkotásaiból. A grafikusok Kortárs grafika címen 1998-ban mutatkoztak be Budapesten az Újpesti Galériában, majd a következő évben ezt a kiállítást a hazai közönség is megtekinthette a komáromi Duna Menti Múzeum kiállítótermeiben. A Grafika 2005 címen megrendezett jelen tárlat szin-
tén Komáromban valósul meg a LIMES Galéria karzatán. Ennek jellege és mérete azonban sokkal kevesebb alkotás bemutatását teszi lehetővé, talán ebből az elgondolásból is a Társaság vezetősége eredetileg a sokszorosított grafikára szűkítette a kiállítandó alkotásokat, mivel azonban egy-két művész csak rajzot küldött be s egy esetben némi tanácstalanrágott váltottak ki a szénrajzokról készült, egyébként kifogástalan minőségű fénymásolatok, végül úgy döntöttünk, hogy az összes beküldött képből válogatjuk ki a tárlat anyagát. A jelen kiállításra 13 művésztől érkeztek grafikai művek, melyek nagyobb része az utóbbi két-három év terméke. Egyaránt képviseltetik magukat az idősebb és a fiatalabb generációhoz tartozó alkotók. Változatos a kép, a technikák,
27
Bugyács Sándor
az alkotói elvek, az ábrázolásmód szempontjából is. Megtalálhatók itt a hagyományos grafikai technikák, mint a linómetszet, rézkarc, monotípia, de figyelemreméltóak az új technika által kínált lehetőségek is, mint például a digitális módszerrel készült grafikai alkotások. A kiállítás egészét szemlélve különös konfrontációt érezhetünk a realizmusból táplálkozó kompozíciók és a jelképekre, szimbólumokra sűrített megfogalmazások között. A Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága kiállításainak még az ilyen szerényebb mé-
Kopócs Tibor
Csotó László
EsFekete Zoltán
28
retűeknek is – fontos szerepe van nemcsak abban, hogy lehetőséget nyújtanak nemzetiségi képzőművészeti kultúránk megismerésére, fejlődésének figyelemmel kísérésére, de egyben létezésének egyik legfontosabb bizonyítéka is. Dr. Gaál lda, művészettörténész
Fénnyel festett árnyék Minden csak látszólagos, ha Somorjai Kiss Tibor litográfiáit tekintjük. Látszólag sokszorosított grafikák, pedig minden nyomat egyedi. Látszólag monokróm képek, pedig minden mű több áttetsző, színes réteg egymásra rakódásából épül fel. Látszólag grafikai lapok, pedig az átgondolt színkeverés festői felületeket eredményez. Somorjai Kiss Tibor litográfiáin a divizionista eljáráshoz hasonlóan, az egymás mellé kerülő apró festékfoltok eredményezik a felületi és optikai hatásokat. De itt a médium nem az ecset, hanem a kő raszteres felszíne. A kő, a kövület, amely szerves anyaggá, organikus felületté változik Somorjai Kiss Tibor alkotói folyamatában, és segítségével különböző színű, transzparens festékrétegeket halmoz egymásra, amelyek összesűrűsödve eredményezik a képek sötét tónusait. Így a fény és a sötétség egymástól elválaszthatatlan metafizikus egységükben jelennek meg ezeken a litográfiai lapokon. A fakturális megoldások, a festői megjelenítésmód jelenlegi kőnyomatain is megmaradt, illetve tovább fokozódott a fény szerepe – ezt a sorozatot a szó szoros értelmében „fénnyel festette”. Ugyanis kőre „átírt” fotogramokat láthatunk, amelyeket tovább alakított. Moholy-Nagy
László fotogramjaival, ugyan csupán részben, de nemcsak technikailag, hanem szellemiségében is rokoníthatóak ezek a kompozíciók. Tárgyválasztásában, pontosabban a megjelenített képi elemek kiválasztásában azonban alapvető változás következett be Somorjai Kiss Tibor korábbi litográfiáihoz képest. A magányosan bolyongó, sziluetté vékonyodó emberalakok, valamint a lépcsők, hidak, korlátok, rácsok, oszlopsorok ismétlődő elemeinek ritmikája helyett üvegek, illetve különböző, patinás formájú palackok vették át a főszerepet ezeken az újabb képeken. Az emberről a tárgyra, a kintről a bentre terelődött a figyelem. A monoton, periodikus ismétlődés helyett itt a képtárgyak statikus és fragilis volta sugallja az állandóságérzet vágyát. Általában nem csendéleti beállításokat látunk, mégis több üveg is megjelenik egyszerre egy-egy kompozíción. A megjelenített tárgyak fényforrások és átvilágított objektumok egyszerre. Montázsszerűen egymásra vetülve képeznek finoman cizellált, világos tónusú, áttört faktúrát – egyetlen, a kép közepére helyezett palack hatását keltve. Az áthatolhatatlannak tűnő, sötét háttérből szinte
Somorjai Kiss Tibor
29
Somorjai Kiss Tibor
Somorjai Kiss Tibor
30
világítanak ezek a tárgyak, ugyanakkor a transzparencia hordozói. Ezek a mozdulatlan ikonok egyben a mozgás megjelenítései, hiszen néhány képen jobbra vagy balra billen valamelyik tárgy. Van egy nagyobb méretű csendélet, vagy mondhatjuk inkább: csoportkép a bemutatott művek között. Ez a litográfia is (mint a legtöbb a most láthatók közül) mindössze egyetlen példányban készült. A Morandi szellemiségét megidéző üveg-képek közül ez volt az előző anyag befejező darabja, ez összegezte a többi, egyesével modellált, vagy hármas csoportokban megjelenített kompozíciók tanulságait. A jelenlegi sorozat ott folytatódik, ahol az előző véget ért, azaz ugyanezzel a csoportképpel kezdődik. Már nemcsak egymásra vetülve, de egymás mellett is több üveg jelenik meg csaknem valamennyi művön. Ezek aztán számos rétegben tűnnek át egymáson, szintén monokróm hatású, de már világosabb tónusú és élénkebb színű kompozíciókat is eredményezve. Az eddig használt barnák, okkerek, kékek és szürkék mellett zöldek, sárgák, lilák és mélyvörösek színesítik a festői palettát. Az áthatolhatatlan és a transzparens felületek dialektikája egyben spirituális tartalmakat is hordoz. A síkká transzponált terek, az izgalmas, mégis homogénnek mutatkozó felületek, a fényforrások, az árnyak és a sötétbe burkolózó részletek, a palackok különleges formái mindmind meditatív szemlélődésre késztetnek. Akik ismerik Somorjai Kiss Tibor korábbi litográfiáit, valamint az azokon megjelenített magányos emberi figurákat, akiket a „civilizáció börtönének rácsai” vesznek körül, azok számára ezek hez az új munkákhoz a szabadság fogalma is társul. Valahogy olyan ez, mint a türelemüvegek készítése, a monoton és sziszifuszi munka közben érzett felszabadító és egyben mindenen kívül és fölülhelyezkedő lelkiállapot. Így vezetnek a csendéletek valóban az élet csendjéhez, a türelemhez és az üvegekhez. S közben a sötétben vetett árnyékokat fénynyel festette át az idő. Most már csak saját árnyékunk vetüléseit láthatjuk a litográfiákon. Az árnyalakok kiértek a fényre. Szeifert Judit
A Krakkói Grafikai Triennálé Budapestre látogat A ma megnyíló kiállításon az egyik legtekintélyesebb és legrégebb óta működő európai nemzetközi grafikai rendezvény, a Krakkói Nemzetközi Grafikai Triennálé legutóbbi kiállításának anyagából látnak tág keresztmetszetet, s mellette a mai magyar grafika kiváló képviselőinek a komputergrafikai műveiből egy párhuzamos kiállítást. A grafika a 90-es évektől jelentős megújuláson ment keresztül. Lényege már nem a sokszorosításban rejlik, s nem is az eredetiségét igazoló egyedi és egyszeri lenyomatban, sőt, már az eredetiség sem feltétlen kritériuma e műfajnak. A grafika, mint nyomtatott kép lényege ugyanis az, hogy milyen gondolatot transzcendál a mű a maga anyagiságába. Vagyis a grafika autonóm vizuális kép, ahol a technika, az előállítási mód csak a mű materializálásának a segédeszköze, másodlagos elem.
Tény, hogy a grafika viszonylag hosszú ideig irigylésre méltó módon őrizte stabilitását a gyorsan változó környezetben, ami egyrészt a közvetlenségének és a hagyományos műfajok közötti egyensúlykeresésének volt köszönhető, másrészt azoknak az egyszerű, de sürgető változásoknak, amelyeket nem kerülhetett el, ha meg kívánta tartani a helyét egy eleven művészeti rendszerben. A sürgető változásokat a digitális technika és hálózat megjelenése, és az egész világon való elterjedése gerjesztette. A mai technika hozzáférhetősége, gyors fejlődése és a digitális technika multi- reprodukálhatósága által nyújtott, látszólag korlátlan kreatív alternatívák a múlt és a közelmúlt eszméinek a feledésére és a mai technika elfogadására késztetnek. A grafika a mai modern meghatározás szerint eredeti nyomatok multiplikálásának a mű-
Wieslaw Slawomir
31
Joanna Piech
vészete. Ez a koncepció elkülöníti egymástól az egyedi nyomatot, a nagy példányszámban való sokszorosítást és a komputeres szimulációt, holott a grafika lényege nem ezekben, hanem a grafikai műalkotás kettős természetében rejlik. A grafikai gondolkodás a korai kezdetektől nagyon konceptuális, lényege szerint két-fázisú gondolkodás, ezzel szemben a sokszorosítás inkább a nyomtatás lehetősége. Lehet, hogy bizonytalanságokat hordoz a kortárs grafika, de identitását a művészi tudatosság szintje határozza meg. A grafika, mint az idea mozzanata, s a mai nyomtatott kép immateriális attitűdje, egyrészt időtlen karakterű, másrészt materializált forma, ahol a grafika az idea rajza, legyen az megtestesít ve monitoron, két dimenziós lapon, lemezen, avagy installáció, művészkönyv vagy environment formában. A grafika ma lehet virtuális és
32
papírra rögzített, egyedi vagy sokszorosított, lineárisan olvasható vagy vizuális művészeti minőségekben rekonstruálható. A grafikai művészeteket ma a kifejezés egyidejű sokfélesége és rendkívüli változatossága jellemzi. A fontos nemzetközi grafikai rendezvények – mint pl. a krakkói – valamennyi hagyományos sokszorosító eljárás, valamint a digitális képalkotáson és elektromos médiákon, komputertechnikán alapuló új eljárások egyidejű jelenlétét mutatják. Még az új digitális technikával megvalósult alkotások nyilvánvaló többsége ellenére sem állítható azonban, hogy létezik egyetlen meghatározó tendencia, amit akár a tiszta vizuális kifejezésmód, akár a multimédiás eredetű elképzelések megvalósítása jellemez. A tömegkommunikációs igény erősödése következtében a reprodukció nagy jelentőségre tett szert az elektronikus médiában, amely eredendően a replikáción alapszik, s amelynek vizuális anyaga alkalmas a digitális feldolgozásra. A grafika e replikatív természetének köszönhetően került a XIX. század végétől a megújulni vágyó művészek figyelmének a középpontjába és vált a XX. század elejétől időszerűbbé, mint valaha, holott a fényképezés megszületésével szinte azonnal mentesült az illusztratív és reproduktív funkcióktól. A XX. századi tudományos és technikai újítások, amelyek döntően meghatározzák valóság-értelmezésünket, közvetlenül hatottak a vizuális művészetekre. Napjaink elsődleges médiája, a képernyő lett, amely új, virtuális valóságot reprezentál a természet közvetlen élménye helyett. Az idő, a tér, és a valóság értelmezésének nagyfokú változása hatással van az érzékelésre, a vizuális érzékenységre és az értelemre, s önmagában generálja, hogy akár művészi képként jelenjen meg. Ezt a művészi képet azonban már nem lehet a hagyományos értelemben vett grafikának, fotónak vagy festészetnek nevezni, mivel az új technológia és az új technika, amellyel létrejön, sajátos formai, technikai és tartalmi megoldásokat eredményez, jóllehet továbbra is alkalmazza a létező művészeti ágak formai elemeit. A grafikai kép vizuális koncepciója megfelel a digitális képalkotás követelményeinek: tiszta
felület, kifejező, könnyen és gyorsan érthető viszonyok, a vonal fontossága, valamint a pont használata, amely a legkisebb közös nevező a komputer agyában és a kép mentéséhez használt hordozón. Ebből a szempontból a grafika az új vizualitás, és az új esztétika létrejöttének egyik legfontosabb kiindulópontja. Az új kép befogadásának a kérdése még közvetlenebbül kapcsolódik a grafikakészítés lényegéhez. Bizonyos, hogy az új képek érzékelésének lehetőségei korlátlanul ki fognak terjedni minden Internet-használóra. A korlátlan példányszám a grafikai média egyik ideálja, amely az információs forradalom és digitális technika teljes megvalósulásával lesz elérhető. Ebből a szempontból a grafikának ma ugyanaz a funkciója, mint a XVI. században volt: a tömegkommunikáció első eszköze. A digitális technika új vizualitást serkentő hatása mellett az ellenkezője is nyilvánvaló. A kizárólag komputergrafikával foglalkozók tevékenységére egyrészt az jellemző, hogy nem mu-
tatnak nyilvánvaló fejlődést a vizualitás és esztétika terén. Eltekint ve az új ikonográfiától (pl. a video- és komputerjátékokban), ez a fajta vizuális művészet egyenlőre csupán negatív értelemben vett illusztráció. A hagyományos technikák utánzására tett kísérletek is ismertek, mint pl. a digitálisan szimulált fametszés vagy linómetszés. A hagyományos technikák gépekkel való helyettesítése a virtuális fogalmának a meg nem értéséről vall, mivel a digitalizálás lehetőségeit nem utánzásra kell használni, amely aláássa a művész anyaghoz való viszonyát és a vele való közvetlen kapcsolatát. Csak a teljesen közvetlen viszonyban őrizhető meg a grafika lényegéből fakadó aurája. Az új média kreatív szemlélete az új technika alkalmazásának a tapasztalatából eredő új ismereteknek köszönhetően, a létező médiák vizuális művészeti kifejezőerejének és eszközkészletének bővülését vonja maga után. A most megnyíló krakkói és magyar grafikai kiállítás azt mutatja, hogy a grafika művészet és
Vladimir Zuev
33
Tomasz Struk
Andrzej Bobrowski
34
a grafika műfaj értelmezése rendkívül tág maradt. A digitális technika kifejezetten ösztönözte a grafikai eszközök fejlődési folyamatát. A folyamaton keresztül szemlélt grafika művészet, ha a digitális technikát problémaként érzékeljük és nem önmagában vett célnak tekintjük, biztosítja a grafikai eszközök határtalan kiszélesedését és jelzi e műfaj biztos jövőjét. A mai grafika gyökeres változása az 1990-es évek közepétől induló új művésznemzedékhez köthető, amelynek tagjai a műalkotás formai jellemzőire vonatkozó „stílus” szó helyett a „stratégia” szót kezdték használni munkáik megalkotásakor, mivel ez jelenti a mű komplexitását mind a reflexió, mind a tervezés-kivitelezés kapcsán.
Ugyancsak jellemző erre a nemzedékre a „sajátosan” egyedi, személyes alkotási stílus teljes hiánya. Egyéni felfogásokról, poétikáról és az alkotási módszerek túltengéséről beszélhetünk. Persze mindez olyan korszak eredménye, amely hajlamos a pluralizmusra és a decentralizációra, amely nem annyira a hierarchiát, mint inkább az egymás mellett élést erősíti. A művészetben már nem az a fontos kérdés milyen is ez vagy az a mű? Inkább az, hogy mit jelent? Ez a kérdés eleve más tartalmat hordoz magában, mint a korábbi. Manapság a műalkotást már nem csupán vizuális jellemzői alapján értelmezzük. Értéke tar talma, érzelmi töltése, racionalitása, sőt a társadalomra kifejtett hatás
Catherine Bolle
35
szerint is nő. „Az ezredvégi művészet mélyen a szociális kontex tusban gyökerezik.” (Breda Skrjanec) A grafika a mai művészetben a művészi kifejezés egy egyszerű diszciplinája, a kifejezési képesség, az információ, a reprodukálhatóság, stb. meghatározott formája. A grafika kettős létezésmódja – gondolati sík, és manuális tevékenység – folyamatosan változik, s az érdeklődés középpontjában nem a technika, a módszer vagy az effektusok és formák állnak, hanem az a kreatív folyamat, amely az alkotótól a jelenségek megértéséhez vezet. Ma a művészeti területeken, így a grafikában is az innovatív nyelv intellektuális elemeinek a keresése a fő téma, bár nem szabad elfeledkezni arról, hogy a sokszorosítás sokkal kifinomultabb, mint korábban volt, és ha grafikáról beszélünk, mindig nyomtatott grafikát értünk rajta, mégha a legeredetibb, vagy csupán egy példányos művet is hoz létre a művész. (Alicia Candiali) N. Mészáros Júlia művészettörténész
Christine Grishin
36
Florin Hategan
Raszler Károly búcsúztatása
† Raszler Károly
A sztárok világát éljük. Az van benn a köztudatban, akit sztárolnak, de ezt pedig a média teremti, a maga egyoldalúságával, szenzáció éhségével. Ebben a „csatában” pedig – amely tele van méltatlanabbnál méltatlanabb ítéletekkel amúgy is háttérbe szorul a művészet, a képzőművészet különösen, s még inkább azok az alkotó személyiségek, akik a maguk szívós, tehetséggel teli alkotó munkájukat a bizalmas és jótékony magány és egyedülvalóság világában teszik. Kétségtelenül a médiumok néha-néha értékes művészeti teljesítményekről is szót ejtenek, de jellemző a kontra szelekció. Nos ebben a világban, s ebben az oly zord és érzelem nélküli közegben végképp háttérbe szorul az olyan művész, aki nem törődik a körülötte lévő körülményekkel, aki csak alkot, aki csak érték teremtő személyiség. Ilyen volt Raszler Károly, aki a maga tüneményes tehetségével a XX. század második fele magyar képzőművészetének igazi, valóságos
csillaga volt, mégis a köztudat ma is keveset tud róla, s mind akik ma itt vagyunk ezen a búcsúztatáson felelősnek érezhetjük magunkat azért, hogy még a szakmai közeg sem teremtett olyan viszonyokat, hogy tisztán állna előttünk e kivételes szakmai út rendkívüli minősége. Ez a szívós, kitartó művész egy olyan generáció tagja volt, mely kivételes emelkedést hozott és szinte hihetetlen felívelést a magyar grafikában. Tudjuk, hogy a második világháborút követően, leküzdve a szocreál és a sematizmus diktátumait a magyar képgrafika, sokszorosító grafika magasabbra jutott, mint bármelyik más képzőművészeti ág. A húszas évek szülöttei jártak az élen, Reich Károllyal, Csohány Kálmánnal, Gácsi Mihállyal, Kass Jánossal, Feledy Gyulával, Gross Arnolddal, Szász Endrével, Würtz Ádámmal, s hozzájuk simultak a harmincas évek szülöttei, Gacs Gábor, Kondor Béla, Rozanits Tibor, Pásztor Gábor, Major János, Rékassy
37
Csaba, Gyulai Líviusz, Baranyay András és persze a többiek. De ebben a kivételes és egészen egyedülálló kvalitásban is mindig nagyra becsülten és magasra értékelve állt Raszler Károly művészete. Tudjuk, hogy az ő szakmai útja más volt, mint a többieké. Tán több próbatétel és megpróbáltatás is volt benne, mint másokéban, hiszen a fiatal fiú Rasztert úgy ragadta el az orosz fogság, hogy évekig nem tudott hazatérni, mégis volt ereje vissza térni tanulmányai folytatására abba az országba, mely oly kíméletlenül bánt vele. Ám már ez is az ő tartására, emberi minőségére is utal, hogy élete későbbi évtizedeiben sosem a sérelmei voltak előtérben, hanem mindig a munka. A munka, amely számára nem csak az alkotó tevékenységet jelentette, hanem ezzel hosszú évtizedekig összeforrva a tanítást, s tegyük hozzá: a széleskörű társadalmi, szakmai közéleti szerepvállalást is. Életműve kivételesen gazdag és összetett. Bravúros rajztudását, sokrétű szakmai felkészültségét, színérzékenységét, festőiség iránti vonzalmát a képzőművészet több területén kamatoztatta. Ismertek finom rézkarcai, alkalmazta a viaszos technikát, az erőteljesen maratott vonal rendszerbe épített foltmaratásos faktúra rendszert, ismerjük litográfiáit (szerepe volt e technika újra felfedezésében, alkalmazásában), kivételesen finom toll és ceruza rajzait, tus és filctoll vázlatait, rendkívüli pasztelljeit, vegyes technikával készített lapjait. A természet igézetében élve, a natúra motívumait mindig átfűtötte személyes, erős empátiájával, s így a látvány is szimbólummá nemesedett, sűrűsödött, a profánból is szent lett. Nyugalom és dinamizmus, líra és dráma, harmónia és expresszionizmus egyaránt megszólalt keze alatt, s mindig olyan szakmai biztonsággal, mely valóban ma is nagy hatással van munkái szemlélőjére. S Raszter Károly erősen olvasó ember volt, mély intellektussal, elmélyüléssel, melynek folyománya illusztrációinak hosszú és időt álló sora, melyben épp úgy helye volt Gogolnak és Dosztojevszkijnek, mint Adynak, Tóth Árpádnak vagy Molloparténak és Cseres Tibornak. A tanítás az ötvenes évek elejétől – egy kisebb megszakítással – a kilencvenes évek közepéig
38
mélyen része volt életének. Ő az egyetlen tanára a Képzőművészeti Főiskolának, aki az ötvenes évektől a rendszerváltozás utánig képes volt e hivatását gyakorolni, s ami különös, akinek nem kellett újra értékelni semmit. Miközben részese volt a kortárs grafikai szcénának, az előbb említett zsenik klubjának, azon közben volt ereje ahhoz, hogy felépítse a Képzőművészeti Főiskola legjobban szervezett szakát, tanszékét. Így érte el, hogy már az Ő irányításával folytatódott a magyar képgrafika aranykora. S ahogy már említettük, mindemellett voltak a közélet terhei, a sok külföldi és protokolláris feladat és vendég, tevékenykedés a szakszervezetben és a Művészeti Alapban, a Szövetségben, a szak lektorságban. S mindeközben hallotta-e, látta-e valaha valaki Raszter Károlyt indulatosnak vagy kiabálva vagy igazán dühösnek? Nos, azt hiszem: nem. Meni személyiségében talán a leglefegyverzőbb a nyugalma, a szerénysége, a halk szavúsága és vissza fogottsága volt. Azokban az indulatokkal, árulásokkal és praktikákkal teli év tizedekben, a maga mutogatás és maga kelletés oly sokszor tapasztalt viszonyai között ő mindig maga volt a józanság. Valami tiszta derű, nem optimizmus, csak valami derű volt érezhető rajta, ami nagyon belülről határozhatta meg alkatát, személyiségét. Sosem lihegett túl semmit, ha magasra értékelt valamit, azt is vissza fogott bölcsességgel telte. Ugyanakkor piedesztálra a tehetséget tette, s ha dolgában biztos volt tudott harcos is lenni. Főiskolai szakmai értékelések, Derkovits ösztöndíjak oda ítélésnek so példája mutatja pontos minőség érzékenységét, érték mellett kiállni tudó argumentálását. S természetesen mindenek felett volt fontos számára Nagymaros, a település ahol született, ahová egész életében, mint művészetének is egyik állandó ihlető forrásához járt vissza, ahonnan feleségét, gyermekeinek anyját, leghűségesebb párját választotta. Ő is azon kevés XX. századi képzőművészeti életmű egyik birtokosa és alkotója, melyben alapvető, fundamentális szerepe van a szülőföld genius locijának, de sohasem leegyszerűsített, pusztán ábrázoló attitűddel, hanem immanens lényegiséggel, lélektót lélekig hatolóan.
Raszler Károlynak rengeteg egyéni kiállítása volt itthon és külföldön, de mindig; érezni lehetett rajta, hogy több nagymarosi kiállítására még átgondoltabban készült, mint a többire, s ide mindig a legjobb, legkiválóbb megnyitó személyiségeket nyerte meg Supka Magdolnától Somogyi Józsefig. Amikor búcsúzom Tőle, nem hagyhatom szó nélkül, hogy mennyire szívén viselte két, szintén művésszé vált fia pályáját, sorsát, s milyen öröm volt számára, mikor kézhez vettünk egy meghívót, mikor már a három Raszler, mint három alkotó művész állított ki, ugyancsak itt Nagymaroson, s a kiállítást a talán Őt és a fiukat is legjobban ismerő Vámossy Ferenc nyitotta meg. Ennél láthatólag csak az volt számára még örömtelibb, amikor a szakmailag is megszaporodott család Lázár Szilviával kiegészülve 2003. kora tavaszán szintén itt állított ki Nagymaroson. Karcsi még egészséges volt, annak tűnt, élmény volt vele minden találkozás. S így emlékszünk utolsó egyéni kiállítására Ráday utcában, ahol művészi témája ugyan – jól ismerten – pusztuló gesz tenyefáinak sorsa volt, mégis sokanésnagyszámban,jókedv velköszönthettük, köszönthették Őt személyesen is, az ismét kiállító Kossuth díjas művészt. Mert ezekben az években már nem kereste a kiállítási nyilvánosság lehetőségeit. Aztán jött a súlyos betegség és a mintegy két évig tartó küzdelem. Még itt is jó volt örömét látni fia Raszler György 2004. szeptemberi Duna Galériabeli kiállításán és egészen a közelmúltban, ez év februárjában Lázár Szilvia és Raszter Tibor közös kiállításán, Budapest belvárosában. S szinte jelképes is, hogy az ötven évig otthonát jelentő Semmelweis utca volt élete végállomása is. Még saját lábán lejutott a műterem lakásból, de az utcán megszűnt élete, szíve dobogása. Tisztelt Gyászolók! A temetési értesítésen egy gyönyörű Raszler rajz látható, mely szinte misztikus módon került elő, amikor a Család kereste, hogy melyik munkája legyen e szomorú alkalomból sokszorosítva. Ezen egy villanás olvasható egy Tóth Árpád versből „...virága nincs már, sem gyümölcse...” S most, amikor a napokban magam is bele lapozhattam e rajzokba, azt láthattam, hogy ezt a kis idézetet a művész több-
ször is, több rajzára is rájegyezte, természetesen szeretett gesztenyéi pusztulása okán. Legyen hát ez a vers a végső búcsú pár sora, annál is inkább, mert nem csak arról szól amiről, de Raszler Károly sorsáról is. A címe is ez: „A fa” „Ó, nézd a furcsa, ferde fát, Mint hajlik a patakon át, Ó, lehet-e, hogy ne szeresd, Hogy benne társad ne keresd?
Már ága között az arany napot Nem tartja, madara elhallgatott, Virága nincs már, sem gyümölcse, Ő mégis áll, az alkony bölcse, Mint a tűnődő, ki ily esteien A végtelen titkába elmerül, És testtel is szelíden arra dűl, Amerre lelke vonja testtelen...”
† Raszler Károly
Karcsikám! Búcsúzom Tőled sokak nevében, búcsúzom a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nevében, a legnagyobb szak mai szervezet, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete nevében, a tisztelők, barátok fájdalmát is kifejezve. Szerettünk Téged és szeretünk Téged az idők végezetéig. Nagymaros, 2005. április 7. Feledy Balázs
39
Magyarul volt európai Elhunyt Supka Magdolna művészettörténész November 10-re virradó éjszaka, élete kilencvenkettedik évében, rövid szenvedés után elhunyt Supka Magdolna Széchenyi-díjas művészettörténész. Manna néninek szeretettel – ezzel a címmel rendeztek kiállítást magyar grafikusművészek a Fészek Galériában Supka Magdolna művészettörténész tiszteletére 1984-ben. A szakembernek megadatott tehát, ami művészettörténészek közül minden korban keveseknek. Sokféle szemléletmódot, különböző generációkat képviselő, de munkájukat egyaránt a kvalitás igézetében végző, a kritikára igencsak érzékeny kortársak hajtottak fejet törekvései, eredményei előtt. Nem volt véletlen, és nem volt egyszeri megnyilvánulás a grafikusművészeké. Supka Magdolna munkásságát mindazok nagyra értékelték, akik a magyar művészek, kultúra értékeit egyetemes összefüggésekbe helyezve szemlélték, akik számára a kortárs érték eleve mint a nagy folyamatokba illeszthető eredmény jelent meg, a tradíció pedig nem lezárt múltként volt megőrizendő, hanem a jelen és a jövő alkotó tevékenységét egyszerre meghatározó folyamat részeként. Nyitottságát, az értékek egységben való szemlélését nyilván édesapjától, Supka Gézától örökölte, tudását a Pázmány Péter Tudományegyetemen mélyítette, ahol 1938-ban szerzett doktorátust. 1971-ben lett a művészettörténet kandidátusa. Számos szakmai, állami elismerése között ott van a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2000) és a Köztársaság Elnökének Érdemérme (2005). 1994-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt, 1998-ban lett a Magyar Képzőművészeti Egyetem díszdoktora, és Gyula városa díszpolgárává fogadta. Művészettörténeti jelentőségű kiállítások kezdeményezője, szervezője és rendezője, monográfiák, tanulmányok, katalógusok írójaként szakmai munkásságának egyik legfontosabb jellemzője a mellőzött, elfeledett mesterek életművének feltárása, művészettörténeti helyének és jelentőségének kijelölése volt. Évtizedeken keresztül harcolt – olykor a
40
szó szoros értelmében is – például Aba Novák Vilmos művészete értékeinek elismertetéséért, ezen keresztül a magyar kultúra, művészet egy teljes korszakának rehabilitásáért. Gadányi Jenő, Kohán György, Szalay Lajos, Szabó Vladimir, Pirk János munkásságának feldolgozása, bemutatása mellett, s talán mindenekelőtt Tóth Menyhért művészetének sokoldalúsága, egyetemessége fog lalkoztatta, róla írt monográfiája az utóbbi másfél évtizedben több kiadásban, idegen nyelven is megjelent, s anyaga egyre bővült, ahogyan egyre nyilvánvalóbbá vált: a legeldugottabb helyen, a legmostohább körülmények között élő, az alföldi parasztsághoz kötődő művész is létrehozhat univerzális értékeket. Lehet, ahogyan Kárpáti Tamást, Muzsnay Ákost, Szabó Tamást bemutató katalógusának a címe mondja: Magyarul európai. P. Szabó Ernő
Szalay Lajos
MAGYAR K ÉPZÕ - ÉS IPARMÛVÉSZETI TÁRSASÁGOK SZÖVETSÉGE ASSOCIATION OF HUNGARIAN FINE ARTS AND APPLIED ARTS SOCIETIES MKITSZ / AHFAAAS
Alapítva / Founded: 1994
Levelezési cím: 1245 Budapest, Pf.: 1059 Székhely: 1082 Budapest, Leonardo da Vinci u. 41. Telefon: 06 30 9495-318, Telefon/fax: 210-6129 E-mail:
[email protected] Elnök: Butak András Tagok száma: 38 tagegyesület Bírósági végzés: 6610/95 • Adószám: 18077342-1-42 Bankszámlaszám: 11705008-20443755
MAGYAR GRAFIKUSMÛVÉSZEK SZÖVETSÉGE (MGSZ) ASSOCIATION OF HUNGARIAN GRAPHIC ARTISTS (AHGA)
Alapítva / Founded: 1992 Azonosító / Identity: 01
Levelezési cím: 1245 Budapest, Pf.: 1059 Székhely: 1082 Budapest, Leonardo da Vinci u. 41. Telefon: 06 30 9495-318, Telefon/fax: 210-6129 E-mail:
[email protected] Elnök: Butak András Tagok száma: 219 Bírósági végzés: 4753/92 Adószám: 18009963-1-42 Bankszámlaszám: 11705008-20425577
MAGYAR FESTÕK TÁRSASÁGA (MFT) SOCIETY OF HUNGARIAN PAINTERS (SHP)
Alapítva / Founded: 1995 Azonosító / Identity: 02
Levelezési cím: 1373 Budapest, Pf.: 586 Székhely: 1082 Budapest, Százados út 3–13/16/27 Telefon: 331-7603 E-mail:
[email protected] Elnök: Kováts Albert Tagok száma: 285 Bírósági végzés: 6559/1995 Adószám: 18077335-1-41 Bankszámlaszám: 11705008-20443968
MAGYAR SZOBRÁSZ TÁRSASÁG (MSZT) SOCIETY OF HUNGARIAN SCULPTORS (SHS)
Alapítva / Founded: 1995 Azonosító / Identity: 03
Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 93 1122 Budapest, Hajnóczy József u. 20. Telefon: 338-3935, 375-3642 Elnök: Márkus Péter • Mobil: 06-30 452-3598 Tagok száma: 250 Bírósági végzés: 6245/1995 Adószám: 18069833-1-41 Bankszámlaszám: 11707024-20350077
MAGYAR VÍZFESTÕK TÁRSASÁGA (MVT) SOCIETY OF HUNGARIAN AQUARELLISTS (SHA)
Alapítva / Founded: 1994 Azonosító / Identity: 04
Levelezési cím: 1067 Budapest, Eötvös utca 8. III/1. Telefon: 351-6755 Elnök: Szily Géza Tagok száma: 80 Bírósági végzés: 5881/1994 Adószám: 18013083-2-41 Bankszámlaszám: 11706016-20758994
MAGYAR ILLUSZTRÁTOROK TÁRSASÁGA (MIT) SOCIETY OF HUNGARIAN ILLUSTRATORS (SHI)
Alapítva / Founded: 1994 Azonosító / Identity: 05
Levelezési cím: 1031 Budapest, Torma Károly út 21. Telefon: 242-0599 Elnök: Sárkány Gyõzõ Tagok száma: 50 Bírósági végzés: 6157-1994 Adószám: 18066490-1-41 Bankszámlaszám: 11705008-20438012
MAGYAR MÛVÉSZKÖNYVALKOTÓK TÁRSASÁGA (MMT) HUNGARIAN ARTISTS SOCIETY OF BOOKS AS A RT OBJECTS (HASBAO)
Alapítva / Founded: 1995 Azonosító / Identity: 06
Levelezési cím: 6000 Kecskemét, Horváth Döme u. 6. IV/16. Telefon: 06-76 486-707, 06-30 337-0225 Elnök: Damó István Tagok száma: 31 Bírósági végzés: 6558/1995 Adószám: 18077359-1-41 Bankszámlaszám: 11705008-20443834
MAGYAR PAPÍRMÛVÉSZETI TÁRSASÁG (MPT) SOCIETY OF HUNGARIAN PAPER-ARTISTS (SHPA)
Alapítva / Founded: 1995 Azonosító / Identity: 07
Levelezési cím: 1243 Budapest, Pf. 642 Székhely: 1028 Budapest, Kossuth Lajos út 14., Ügyvezetõ alelnök: Zsankó László • Tel.: 230-4724, 06-20 367-4264 • Elnök: Sóváradi Valéria E-mail:
[email protected] Tagok száma: 40 Bírósági végzés: 6560/1995 Adószám: 18077366-1-41 Bankszámlaszám: 11705008-20443322
MAGYAR ÜVEGMÛVÉSZETI TÁRSASÁG (MÜT) HUNGARIAN GLASS ART SOCIETY (HGLAS)
Alapítva / Founded: 1996 Azonosító / Identity: 08
Levelezési cím: 1013 Budapest, Attila út 67. Telefon: 06-1 375-6321 E-mail:
[email protected] Ügyvezetõ titkár: Szõke Barbara Tagok száma: 120 Bírósági végzés: 1632/96 Adószám: 18764428-1-41 Bankszámlaszám: 50800111-13502351
TERRA K ERÁMIASZOBRÁSZATI EGYESÜLET (TERRA) CERAMIC-SCULPTURE ASSOCIATION (TERRA)
Alapítva / Founded: 1995 Azonosító / Identity: 09
Levelezési cím: 7100 Szekszárd, Ady Endre u. 4. Telefon: 06-74 314-849 Elnök: Fusz György Tagok száma: 15 Bírósági végzés: 6802/95 Adószám: 18079595-1-41 Bankszámlaszám: 11705008-20445379
TÛZZOMÁNCMÛVÉSZEK MAGYAR TÁRSASÁGA (TMT) HUNGARIAN SOCIETY OF EMAILARTISTS (HSE)
Alapítva / Founded: 1997 Azonosító / Identity: 10
Levelezési cím: 6000 Kecskemét, Pázmándy u. 8. I/1. Telefon: 06-76 417-378 Telefon: 06-30 287-2549 Elnök: ifj. Gyergyádesz László Tagok száma: 47 Bírósági végzés: 7427/97 Adószám: 18230178-1-43 Bankszámlaszám: 11732002-20376992
FOLYAMAT TÁRSASÁG (FT) PROGRESSION SOCIETY (PS)
Alapítva / Founded: 1991 Azonosító / Identity: 11
Levelezési cím: 1121 Budapest, Karthauzi u. 4/A Telefon: 395-3516 Elnök: Oláh Tamás Tagok száma: 28 Bírósági végzés: 3973/91 Adószám: 18013090-1-43 Bankszámlaszám: 11712004-20221304
41
SYMPOSION TÁRSASÁG (ST) SYMPOSION SOCIETY (SYS)
Alapítva / Founded: 1994 Azonosító / Identity: 12
Székhely: 1123 Budapest, Táltos u. 8. Levelezési cím: 1124 Budapest, Szendi u. 8. Tel./fax: 202-4900 • Ügyvezetõ alelnök: Péter Ágnes Tel./fax: 314-2517 • Mobil: 06-30-200-7765 Elnök: Cserny József E-mail:
[email protected] Honlap: www.symposion.hu Tagok száma: 110 • Bírósági végzés: 6134/1994 Adószám: 18067783-1-41 Bankszámlaszám: 10402283-22804060
SZINYEI MERSE PÁL TÁRSASÁG (SZMPT) SZINYEI MERSE PÁL SOCIETY (SZMPS)
Alapítva / Founded: 1992 Azonosító / Identity: 13
Levelezési cím: 1174 Budapest, Petõfi u. 18. Telefon: 340-4123, 258-3146 Elnök: M. Novák András Tagok száma: 80 Bírósági végzés: 4448/1992 Adószám: 18047156-1-41 Bankszámlaszám: 11713005-20414577
ALTAMIRA EGYESÜLET (AE) ALTAMIRA ASSOCIATION (AA)
Alapítva / Founded: 1994 Azonosító / Identity: 14
Székhely: 1042 Budapest, József Attila u. 60. Telefon: 337-7706, 420-0042 Elnök: Muray Róbert Ügyvezetõ titkár: Szunyoghy András Telefon: 369-8476 Tagok száma: 60 Bírósági végzés: 6088/1994 Adószám: 18069314-1-41 Bankszámlaszám: 11704007-20162610
FIATAL IPARMÛVÉSZEK STÚDIÓJA EGYESÜLET (FISE) STUDIO OF YOUNG ARTISTS IN APPLIED ARTS (SYAAA)
Alapítva / Founded: 1990 Azonosító / Identity: 15
Levelezési cím: 1054 Budapest, Kálmán Imre u. 16. Telefon: 311-3051, 274-4083 Elnök: Polyák János Tagok száma: 320 Bírósági végzés: 2829/1990 Adószám: 19638744-2-41 Bankszámlaszám: 11705008-20436133
KAPOS ART KÉPZÕ- ÉS IPARMÛVÉSZEK EGYESÜLETE (KAPOS ART) K APOS ART ASSOCIATION (KAA)
Alapítva / Founded: 1990 Azonosító / Identity: 16
Levelezési cím: 7400 Kaposvár, Somschish Pál út 18. Elnök: Vörös András • Mobil: 06-20 936-7316 Ügyvezetõ titkár: Halmos Klára Tel./fax: (06-82) 310-828 • Mobil: 06-20 983-9685 E-mail:
[email protected] Tagok száma: 40 Bírósági végzés: 139/90 Adószám: 19192503-1-14 Bankszámlaszám: 10403909-39000581
R ENÉE MÛVÉSZETI TÁRSASÁG (RMT) R ENÉE FINE ART SOCIETY (RFAS)
Alapítva / Founded: 1996 Azonosító / Identity: 17
42
Levelezési cím: 1174 Budapest, Bél M. u. 41. Telefon/fax: 258-2583 Elnök: B. Laborcz Flóra Tagok száma: 16 Bírósági végzés: 6975/96 Adószám: 18154953-1-42 Bankszámlaszám: 11717009-20062053
ZSENNYEI MÛHELY TÁRSASÁG (ZSMT) ZSENNYE WORKSHOP SOCIETY (ZSWS)
Alapítva / Founded: 1996 Azonosító / Identity: 18
Levelezési cím: 1081 Budapest, Köztársaság tér 14. Telefon: 334-0632 Elnök: Demjén Imre Tagok száma: 35 Bírósági végzés: 6943/96 Adószám: 18154001-1-42 Bankszámlaszám: 12901001-18154001
BELVÁROSI MÛVÉSZEK TÁRSASÁGA (BMT) DOWNTOWN ARTISTS SOCIETY (DAS)
Alapítva / Founded: 1994 Azonosító / Identity: 19
Levelezési cím: 1051 Budapest, József nádor tér 9. Telefon/fax: 317-4113, 266-3543 Website: www.downtownartists.hu Elnök: Kovács Péter Balázs Tagok száma: 118 Bírósági végzés: 6104/94 Adószám: 18066407-1-41 Bankszámlaszám: 11705008-20437901
MÛHELY MÛVÉSZETI EGYESÜLET K ECSKEMÉT (MMEK) WORKSHOP ART ASSOCIATION K ECSKEMÉT (WAAK)
Alapítva / Founded: 1992 Azonosító / Identity: 20
Levelezési cím: 6000 Kecskemét, Budaihegy út 165. Székhely: 6000 Kecskemét, Rákóczi út 1. Telefon: (06-76) 325-742 Elnök: Benes József Tagok száma: 83 Bírósági végzés: 359/92 Adószám: 19049467-1-03 Bankszámlaszám: 11732002-20315210
VESZPRÉM MEGYEI MÛVÉSZETI CÉH (VMMC) VESZPRÉM COUNTY ART CORPORATION (VCAC)
Alapítva / Founded: 1989 Azonosító / Identity: 21
Levelezési cím: 8420 Zirc, Szikla u. 11. Telefon: (06-88) 585-215 Elnök: Kapros Kósa Edit Tagok száma: 50 Bírósági végzés: 399/89 Adószám: 18919903-1-19 Bankszámlaszám: 11748007-20131423
K IPE-13, XIII. K ERÜLETI K ÉPZÕ - ÉS IPARMÛVÉSZEK EGYESÜLETE (KIPE XIII.) ASSOCIATION FINE APPLIED ARTSITS OF XIII. DISTRICT (AFAA XIIID)
Alapítva / Founded: 1996 Azonosító / Identity: 22
Levelezési cím: 1138 Budapest, Karikás u. 3. Telefon: 320-2445 Elnök: Szathmáry József Tagok száma: 50 Bírósági végzés: 7050/96 Adószám: 10215418-2-41 Bankszámlaszám: 11991102-02171148
SZLOVÁKIAI MAGYAR KÉPZÕMÛVÉSZEK TÁRSASÁGA (SZMKT) SOCIETY OF HUNGARIAN FINE ART SLOVAK REPUBLIK (HFASR)
Alapítva / Founded: 1990 Azonosító / Identity: 23
Levelezési cím: 98401 Lucenec, ul. J. Szabó Gyula u. 1., Szlovákia Telefon: +421-47-432-6935 Fax: +421-47-432-8683 Elnök: Szabó Kinga Tagok száma: 58 Bírósági végzés: 1317/90-21 • Adószám: 30778824 Bankszámlaszám: Tatra Banka 2666170056/1100 Szlovákia
PÉTER-PÁL MÛVÉSZETI EGYESÜLET (PPME) FINE ART ASSOCIATION PÉTER-PÁL (FAAPP)
Alapítva / Founded: 1994 Azonosító / Identity: 24
Levelezési cím: 2000 Szentendre, Bükköspart 68. Székhely: 2000 Szentendre, Péter-Pál u. 1. Telefon: (06 26) 314-510 Elnök: Pauli Anna Tagok száma: 22 Bírósági végzés: 1978/94 Adószám: 18660733-2-13 Bankszámlaszám: 10403112-31197582-00008888
SOMOGYI ALKOTÓMÛVÉSZEK EGYESÜLETE (SAE) ASSOCIATION OF ARTISTS FROM SOMOGY (AAS)
Alapítva / Founded: 1996 Azonosító / Identity: 25
Levelezési cím: 7400 Kaposvár, Fõ u. 10. Tel./fax: (06-82) 314-312, 312-822 Titkár: Dr. Géger Melinda Elnök: Sörös József Tagok száma: 34 Bírósági végzés: 1701/96 Adószám: 18765584-1-14 Bankszámlaszám: 11743002-20149633
SZÉKESFEHÉRVÁRI MÛVÉSZEK TÁRSASÁGA (SZMT) SZÉKESFEHÉRVÁRI ARTISTS SOCIETY (SZAS)
Alapítva / Founded: 1992 Azonosító / Identity: 26
Levelezési cím: 8000 Székesfehérvár, Megyeház u. 14. Székhely: 8000 Székesfehérvár, Kossuth u. 15. Ügyvezetõ: Végvári Beatrix Telefon: (06-22) 314-892 Elnök: Újházi Péter Tagok száma: 30 Bírósági végzés: 760/92 Adószám: 19098162-1-07 Bankszámlaszám: 10102952-14324219
BARABÁS MIKLÓS CÉH – KOLOZSVÁR (BMC) BARABÁS MIKLÓS GUILD (BMG)
Alapítva / Founded: 1995 Azonosító / Identity: 27
Levelezési cím: Szabó Márta / str. Kogalniceanu nr. 27., 400084 Cluj-Napoca, Romania Elnök: Jakobovits Miklós Tel.: +40-259-475-206, +40-264-541-069 E-mail:
[email protected] Tagok száma: 110 Bírósági végzés: 2213/95 (Cluj) Adószám: 8540421 Bankszámlaszám: BCR Cluj 472181603000
ART 9 – FERENCVÁROSI KÉPZÕMÛVÉSZEK EGYESÜLETE (ART 9) ART 9 – ASSOCIATION OF FERENCVÁROS ARTISTS (ART 9)
Alapítva / Founded: 1998 Azonosító / Identity: 28
Levelezési cím: 1093 Budapest, Lónyay u. 60., fszt 2. Telefon: 217-5143 Elnök: Ábrahám Rafael Tagok száma: 34 Bírósági végzés: 7966/98 Adószám: 18233126-1-43 Bankszámlaszám: 62900184-16806094
KÖZÉP-EURÓPA FÉNYMÛHELY EGYESÜLET (KEFE) CENTRAL-EUROPE LIGHTWORKSHOP ASSOCIATION (CELA)
Alapítva / Founded: 1998 Azonosító / Identity: 29
Levelezési cím: 1224 Budapest, Szilvafa u. 30. Telefon: 207-5433 Elnök: Húber András Tagok száma: 30 Bírósági végzés: 2219/97, Pest megye Adószám: 18676628-1-43 Bankszámlaszám: 11991102-02188340
MAGYAR R ÉZKARCOLÓ ÉS LITOGRÁFUS MÛVÉSZEK EGYESÜLETE (MRLME) ART UNION OF HUNGARIAN ENGRAVERS AND LITOGRAPH ARTISTS (AUHELA)
Alapítva / Founded: 1921, 1999 Azonosító / Identity: 30
Levelezési cím: 1092 Budapest, Ráday u. 31/K. Telefon: 456-0535 • Fax: 456-0537 Elnök: Vásárhelyi Antal E-mail:
[email protected] Honlap: www.rezkarc.hu és www.etching.hu Tagok száma: 124 Bírósági végzés: 8687/99 Adószám: 18238107-1-43 Bankszámlaszám: 62900184-16807662
NEMZETKÖZI K EPES TÁRSASÁG (NKT) INTERNATIONAL K EPES SOCIETY (IKS)
Alapítva / Founded: 1999 Azonosító / Identity: 31
Levelezési cím: 1135 Budapest, Kisgömb u. 30. Telefon: 329-6356 Elnök: Csáji Attila Tagok száma: 51 Bírósági végzés: 8622/99 Adószám: 18167917-1-42 Bankszámlaszám: 16200106-60265652
PATAK K ÉPZÕMÛVÉSZETI EGYESÜLET (PKE) PATAK ART ASSOCIATION (PAA)
Alapítva / Founded: 2001 Azonosító / Identity: 32
Levelezési cím: 2310 Szigetszentmiklós, Gyári út 12. Telefon/fax: 06-24 368-111 E-mail:
[email protected] Elnök: Somogyi György Titkár: Kõszegi János Tagok száma: 16 Bírósági végzés: 60311/2001 Adószám: 18692811-1-13 Bankszámlaszám: 65000056-11002336
MAGYAR ELEKTROGRÁFIAI TÁRSASÁG (MET) HUNGARIAN ELECTROGRAPHIC ART ASSOCIATION (HEAA)
Alapítva / Founded: 2003 Azonosító / Identity: 33
Levelezési cím: 1116 Budapest, Adony u. 8. V/24. Telefon: 208-5090 • Mobil: 06-20 498-5581 E-mail:
[email protected] Elnök: Haász Ágnes Tagok száma: 28 Bírósági végzés: 10588/2003 Adószám: 18244645-1-43 Bankszámlaszám: 11711041-29902918
MAMÜ TÁRSASÁG (MAMÜ) SOCIETY MAMÜ
Alapítva / Founded: 1991 Azonosító / Identity: 34
Levelezési cím: 2000 Szentendre, Bartók Béla u. 32. Székhely: 1071 Budapest, Damjanich u. 39. Telefon: 06-30 568-0993 E-mail:
[email protected] Elnök: Krizbai Sándor Tagok száma: 80 Bírósági végzés: 1095/1991 Adószám: 19179904-1-42 Bankszámlaszám: 11707024-20285546
MAGYAR MÛVÉSZETI MÛHELY TÁRSASÁG (MMMT) HUNGARIAN ART WORKSHOP SOCIETY (HAWS)
Alapítva / Founded: 1996 Azonosító / Identity: 35
Székhely: 1052 Budapest, Károly krt. 24. Telefon: 06-1 317-7549 Elnök: Krajcsovics Éva Tagok száma: 13 Bírósági végzés: 7268/1996 Adószám: 18084575-1-42 Bankszámlaszám: 11705008-20449847
43
VAJDA STÚDIÓ KULTURÁLIS EGYESÜLET (VSKE) STUDIO VAJDA CULTURAL ASSOCIATION (SVCA)
Alapítva / Founded: 1991 Azonosító / Identity: 36
Levelezési cím: 2000 Szentendre, Álmos u. 2. Székhely: 2000 Szentendre, Pátriárka u. 7. Telefon: 06-26 316-001 • Mobil: 06-30 290-2859 Elnök: Aknay János Tagok száma: 45 Bírósági végzés: E-264/1994 Adószám: 19176846-1-13 Bankszámlaszám: 10103874-15823343-00000007
MÛVÉSZEK ALKOTÓ TÁRSASÁGA XVII. (MAT XVII.) SOCIETY OF CREATIVE ARTISTS XVII. (SCA XVII.)
Alapítva / Founded: 2004 Azonosító / Identity: 37
Székhely: 1173 Budapest, Földmûves u. 18. III/22. Telefon: 256-2961 Elnök: Albrecht Júlia Tagok száma: 17 Bírósági végzés: 10743/2004 Adószám: 18182460-1-42 Bankszámlaszám: 11717009-20043915
TYPO -SZALON MAGYAR TIPOGRÁFUSOK EGYESÜLETE ASSOCIATION OF HUNGARIAN TYPOGRAPHERS
Alapítva / Founded: 2004 Azonosító / Identity: 38
Székhely: 1024 Budapest, Keleti Károly u. 20/b Telefon: 316-7068, 06-20 312-4884 E-mail:
[email protected] Elnök: Bornemisza Rozi Tagok száma: 120 Bírósági végzés: 109236/2004 Adószám: 18114940-1-41 Bankszámlaszám: 12010154-00111107-00100000
László Bandy
44