Felmérõlapok a Világjáró címû irodalomtankönyvhöz 6. évfolyam
1
Írta: dr. Széplaki György és dr. Vilcsek Béla
Lektorálta: Nemoda Judit
Alkotó szerkesztõ: Adamikné dr. Jászó Anna
Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes
Mûszaki szerkesztõ: Knausz Valéria
© dr. Széplaki György és dr. Vilcsek Béla
A kiadó a kiadói jogot fenntartja
Felelõs vezetõ: Ballér Judit ügyvezetõ igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97.
2
Szintfelmérõ a tanév elején VI/I.
Név, osztály
Szövegértés (próza) Gondolatok a pincében A labda egy betört ablakon keresztül leesett az alagsori folyosóra. Az egyik gyerek, a házmesterék tizennégy éves kislánya, lebicegett érte. Szegénykének a villamos levágta a fél lábát, s boldog volt, ha labdát szedhetett a többieknek. Az alagsorban félhomály terjengett, de azért feltûnt neki, hogy egy sarokban megmozdul valami. – Cicus! – szólt oda a falábú házmesterkislány. – Hát te hogy kerülsz ide, kiscicám? Fölkapta a labdát, s ahogy csak tudott, elsietett vele. Az öreg, csúnya és rossz szagú patkány – õt nézték cicának – meghökkent. Így még nem beszélt vele senki. Eddig csak utálták, szénnel hajigálták, vagy rémülten elmenekültek elõle. Most jutott eszébe elõször, hogy milyen más lett volna minden, ha történetesen cicának születik. Sõt – mert ilyen telhetetlenek vagyunk! – mindjárt továbbszõtte ábrándjait. Hát még ha falábú házmesterkislánynak születik? De ez már túlságosan szép volt. Ezt már el se tudta képzelni. Örkény István: Egyperces novellák 1. Válaszd szét a történet valóságos és hihetetlen eseményeit! a) Fogalmazd meg tömören, mi történt a házmesterkislánnyal!
b) A patkány „történetét” is írd le két mondatban!
2. Gyûjtsd ki a szövegbõl a kislány és a patkány külsejének és helyzetének jellemzõit! A kislány:
A patkány:
3
Szintfelmérõ a tanév elején VI/II.
Név, osztály
3. Értelmezd a novella kulcsmondatát: „Így még nem beszélt vele senki.”
4. Kikrõl van itt szó: „...mert ilyen telhetetlenek vagyunk...”? Miért fontos ez a közbevetés?
Fogalmazás 1. Válassz leíró fogalmazásodhoz témát! Vedd segítségül a novellarészlet vagy a Kosztolányi-vers kettõsképeit! Jelöld meg a választott mû valamennyi kettõsképét, de elegendõ, ha hármat használsz fel belõle! (metafora, hasonlat, megszemélyesítés) Még világos volt: a nyári nap lámpás fénye a kék égen játszott, s a mezõk kedveskedve leheltek a magasba valami mézfû- s virágillatot. Alig lengett valami szél nyugat felõl: nem volt ez a fuvalom több, mint lágy, könnyû simogatás. S tudja az ördög, honnan vágott elõ egy fekete felhõkbõl álló bölénycsorda. Hja, nyár volt, igazi júli hónap: vihar és szivárvány ideje. Gelléri Andor Endre: Villám és esti tûz címû novellájából Jaj, az estét úgy szeretem Jaj, az estét úgy szeretem. Az este egy kis szerecsengyerek, ki várja csak szerecsenanyját és addig játszik téveteg. Lángot fúj a fekete éjszakába, pufók lámpákat, zengõ tüzeket, mint kisfiú, ki néma kedvtelésbõl szappangolyókat ereget. Kosztolányi Dénes: A szegény kisgyermek panaszai A kiválasztott kettõsképek:
4
Szintfelmérõ a tanév elején VI/III. A leíró fogalmazás:
5
Név, osztály
Szintfelmérõ a tanév elején VI/IV.
Név, osztály
Versolvasás, értelmezés 1. Olvasd el többször is a verset, engedd át magad a megidézett este különleges hangulatának, majd oldd meg a feladatokat! Este, este... Árnyak ingnak és bezárjuk ajtainkat, figyelünk a kósza neszre, egy vonatfütty messze-messze. És a csend jõ. Alszik a homályos éjbe künn a csengõ. A díván elbújik félve. Szundít a karosszék. Álmos a poros kép. Alszanak a csengettyûk. Alszanak már mindenütt. A játékok, a karikahajtók, a szegény tükör is hallgatag lóg. Ó, a néma csengettyûk. Az óránk is félve üt. Alszik a cicánk s a vén szellindek, föl ne keltsük – csitt – e sok-sok alvót. Alszanak a régi rézkilincsek s alszanak a fáradt, barna ajtók. Kosztolányi Dezsõ: A szegény kisgyermek panaszai 2. Minden alszik. Írd ki a versbõl az „alszik” rokon értelmû szavait és az azt helyettesítõ kifejezéseket, s ha még ismersz ilyen szavakat, azokat is írd hozzájuk! Alszik,
3. Válassz egy megállapítást (értelmezési módot), és fejtsd ki a vers lehetséges üzenetét! – „Eleven” tárgyak az estében – Az esti csend és nyugalom képei – Gyermekszemmel, játékosan – Csak „föl ne keltsük”!
6
Szintfelmérõ a tanév elején VI/V.
Név, osztály
Elméleti ismeretek 1. Olvasd el az idézetet, elsõsorban az adatokra és a tényekre figyelj! S minthogy Hunor és Mogor elsõ szülöttek valának, atyjoktól megválva külön sátrakba szállnak vala. Történt pedig, hogy amint egyszer vadászni kimentek, a pusztán egy szarvas ünõre bukkanának, melyet, amint elõttük futott, a Meotis ingoványaiba kergetének. S midõn az ott szemök elõl tökéletesen eltûnt, sokáig keresék, de semmi módon nem találhatták. Végre is az említett ingoványokat bejárván, azon földet baromtartásra alkalmasnak szemlélték. A magyarok krónikája – Kézai Simon (1272–1290) Fordította: Szabó Károly – Rendezd ismereteidet, mi jut eszedbe a krónikából vett részletrõl? Hunor és Mogor (Magyar):
Ismertesd röviden a mondájukat:
A leglényegesebb ismereteid Arany János mûvérõl:
Amit még a csodaszarvas témáról olvastál, hallottál:
7
Szintfelmérõ a tanév elején VI/VI.
Név, osztály
2. A címek mellé az alkotó nevét írd, az idézetek mellé pedig a mû címét és íróját! A harmadik rovatba pedig kerüljön a írásmû mûfaja! Az oroszlán és az egér „Ha látsz száraz kórót szélvésztõl kergetve...” „Száll a madár ágrul ágra, Száll az ének szájrul szájra” A Pál utcai fiúk Mátyás király meg a juhász „Tört tojásnak alsó fele Válik alsó földfenekké” Gondolatok a pincében A rendíthetetlen ólomkatona Reggel hétkor „...az aranyalmák mind eltûntek.” (Mûfajok: mítosz, monda, mese, elbeszélõ költemény, regény, kisregény, novella, rövidtörténet) – Melyik mûfajjal nem találkoztál most a zárójelben felsoroltak közül? 3. Jelöld meg a sorok végén a szótagszámokat és a rímeket! Milyen kapcsolatot fedeztél fel a szótagok száma és a rímelés között? És a csend jó. Alszik a homályos éjbe künn a csengõ. A díván elbújik félve, Szundít a karosszék. Álmos a poros kép. 4. Ki ez az író? „Egyperceseket” írt: Összegyûjtötte a Kalevala anyagát: 1823-ban született: Õ írta a Toldit: Dán meseíró: 8
Szintfelmérõ a tanév végén VI/I.
Név, osztály
Prózai szöveg 1. Olvasd el a megtörtént esetet feldolgozó csattanós történetet! A mi nótáriusunk1 Az utolsó pozsonyi országgyûlésen a jurátusoknak2 volt egy kis irodalmi köre. Ó, ne tessék semmi verselésre vagy novellázásra gondolni. Azok a jó ifjak nem írtak, csak olvastak. Járatták a Pesti Divatlapot, a Honderût3, és érzékenyen, lelkesen szavalgatták belõlük Garay4 és Hiador5 verseit. A kör hallgatólagosan elismert feje Vadnay Rudolf volt, ki késõbb nyelvészeti dolgozataival tûnt föl. Õ szokta a szép versek dicséretét kezdeni: s a többiek utána zúgták. Csak egy fiatal jurátus hallgatott mindig. Tarcsay Bandi, a szalontai fiú. Ráförmedtek: – Hát neked nem tetszik ez a vers? Tarcsay Bandi meg csak annyit mondott: – A mi nótáriusunk szebbeket ír! Mindenek kacagtak. Hiador! Garay! És ez a Bandi még az õ nótáriusukat emlegeti, a szegény! Egyszer Garaynak egy hazafias verse jelent meg valamelyik lapban. A jurátusok mámoros örömmel harsogták. És végre azt kérdezték a szalontai fiútól: – No, már ennél csak nem ír szebbet a ti nótáriustok? – De bizony ír! – mondta Tarcsay Bandi nyugodtan. Harsogó kacaj zúdult a fejére. De bezzeg nem nevettek többé a jurátusok, mikor a szalontai nótárius, Arany János Toldija megjelent. – Teringette, igaza volt annak a Bandinak! – szólottak a derék ifjak. Mégis csak az õ nótáriusuk írja a legszebb magyar verseket! Vadnay Károly feldolgozása 2. Mit tanultál a történet tényeibõl és adataiból? (Vigyázz, nem felsorolni kell, inkább csak összegezni a tanulságokat!)
1
nótárius: jegyzõ, a falu hivatalos ügyeinek intézõje
2
jurátus: joghallgató, gyakornokként ügyvéd mellett dolgozik
3
Pesti Divatlap, Honderû: irodalmi és szórakoztató újságok a 19. század derekán
4
Garay János (1812–1853) költõ; õ írta az Obsitos címû mûvet
5
Hiador: Jámbor Pál (1821–1897) költõ írói álneve
9
Szintfelmérõ a tanév végén VI/II.
Név, osztály
3. Késlekedik a csattanós válasz: Tarcsay Bandinak van igaza. Miért hatásos a késleltetés? Mi fokozza a hatást?
4. Mi a jelentése a két vastag betûs kifejezésformának a szövegben? hallgatólagosan elismert feje:
a többiek utána zúgták:
5. Mi állapítható meg az elõbbiekbõl a jurátusok irodalmi körérõl?
6. Néhány szóval jellemezd a „hallgatag” Tarcsay Bandit!
7. Alkoss Arany Jánosra vonatkozó tartalmas megállapításokat az olvasottak alapján!
10
Szintfelmérõ a tanév végén VI/III.
Név, osztály
Vers értelmezés Tavasz-esti dal Sötétkék selymét Az égi sátor Kitárja – s csönd lesz A végtelenség.
Ti régi esték, Ti messzi vágyak: Ma minden álom És minden emlék.
A messze élet Itt zeng szívemben S e zene békén Az égre réved...
Ma csillagokra Néz már a vándor Nyugodt, örök, bús, Tenger rokonra...
Zenélj szelíden, Szent tavasz este, S mint a virágok, Mély végtelenbe Nyílj ki ma, szívem! Juhász Gyula 1. Fogalmazd meg egy-két mondatban, mi ragadta meg leginkább a figyelmedet a költeményben, ami a legjobban tetszett!
2. Írd ki a versbõl azokat a szavakat, amelyek leginkább felidézik benned a mû hangulatát!
3. Értelmezd a negyedik szakaszban dõlt betûvel kiemelt szókapcsolatot! Mivel tartozik egybe? Milyen kettõskép?
4. Jelöld meg betûkkel a kiemelt négysoros szakasz rímelõ sorait! Jelölj meg a szokásos jelöléssel két jambikus ritmusú sort! Ti régi esték, Ti messzi vágyak: Ma minden álom És minden emlék. 11
Szintfelmérõ a tanév végén VI/IV.
Név, osztály
Fogalmazás 1. Az elõzõ feladatsorban szereplõ költemény sorait használd fel mottóul, és írd meg egy hosszabb fogalmazásod vázlatát! (A mûfaját te választhatod meg, szókincsének egy részét a versbõl is kölcsönözheted.) „Zenélj szelíden Szent tavasz este” Mûfaja: Címe: I. II. a) b) c) d) III.
12
Szintfelmérõ a tanév végén VI/V.
Név, osztály
Elmélet és mûismeret 1. A címek mellé írd az alkotó nevét, az idézetek mellé pedig a mû címét és íróját! A harmadik rovatba pedig kerüljön az írásmû mûfaja! Egy katonaének „No halld meg, Eduárd” „Hanem hogy egy csónak elég egy embernek” Szigeti veszedelem „Két ifjú térdel, kezökben a lant” „Mennek, mendegélnek Déva vára felé” Iliász, Odüsszeia „Föld Peterdi s bájos unokája Látogatni mentenek Budát” 2. Honnan való a következõ idézet? Jelöld be a sor fölött (vagy alatt) az idõmértéket, nevezd meg a sorfajtát és a jellemzõ verslábat! „Tíz lovat is veszek én annyin, tán jobbat is ennél”
3. Kirõl van szó, kirõl lehet szó, mirõl van szó? (Írj mellé még valami jellemzõt!) Toldi lova: szigetvári hõs: egri alkapitány: A walesi bárdok mûfaja: „Hatlábú” verssor: Cecey veje: a megõrült király: Déva építõje: álruhás király: tá-ti-ti (versláb): két árva fiú: 13
Szintfelmérõ a tanév végén VI/VI. a „leleményes”: vasszelencében volt: Csokonai barátja: hõsköltemény: Szondi védte:
14
Név, osztály
