Felmérõlapok a Világjáró címû irodalomtankönyvhöz 5. évfolyam
1
Írta: dr. Széplaki György és dr. Vilcsek Béla
Lektorálta: Nemoda Judit
Alkotó szerkesztõ: Adamikné dr. Jászó Anna
Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes
Mûszaki szerkesztõ: Knausz Valéria
© dr. Széplaki György és dr. Vilcsek Béla
A kiadó a kiadói jogot fenntartja
Felelõs vezetõ: Ballér Judit ügyvezetõ igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97.
2
Felmérõ
Név, osztály
„...a vadvirágos rét helyén gyönge árpavetés zöldellt. Hallottam én már errõl az elõzõ hetekben, de megfeledkeztem róla. Élt akkoriban Törpeházán hat-nyolc öreg törpe, aki minden esztendõben együttesen sört fõzött árpából. Az idén pedig megmondták mindenkinek, hogy nem szabad átvágni a réten, mert az már nem rét, hanem sörtermõföld. Õk ugyanis felásták, és árpát vetettek bele. Mozdultam hát tüstént, hogy megkerüljem. De tüstént meg is álltam. Észrevettem, hogy nem én lennék az elsõ, aki átvág rajta, mert ugyanott, ahol rét korában átvágtunk, taposott ösvény volt most is, az árpavetésben is. De láttam azt is, hogy ha ezentúl senki se járna rajta, még erõre kapnának a földre taposott hajtások. Mozdultam tehát ismét, hogy megkerüljem. De újból megálltam, mert eszembe jutott, hogy ha én nem vágok is át rajta, mások ezentúl is átvágnak, akkor pedig semmi értelme a kerülésemnek. Ráléptem hát, és siettem a ház felé.” Lesznai András: Moha bácsi meséi; részlet a Létezõ – ami nincs címû mesébõl
1. Fogalmazd meg egy mondatban, mirõl szól a részlet!
2. Mi a véleményed a kistörpe cselekedetérõl?
3. Értelmezd a szöveg dõlt betûs szavait! Hasonló jelentésû szót vagy kifejezést írhatsz mellé. sörtermõföld tüstént átvág rajta ösvény erõre kapnának 4. Erõsítsd vagy cáfold meg a következõ állításokat! A kistörpe megszokásból vágott át a réten.
Õ csak a többieket utánozta.
Jót gondolt, de rosszul döntött.
3
5. Karikázd be a szövegben azokat a szavakat, amelyek kifejezik a kistörpe ellentétes gondolatait és cselekedeteit! (A következõ feladat fogalmazásában te is használj hasonló eszközöket!) 6. Írd le életed egy eseményét, amelyben te is döntés elé kerültél, és helyesen vagy helytelenül cselekedtél!
4
Versolvasás, értelmezés
Név, osztály
1. Olvasd el a verset, majd a témája alapján adj neki címet! (Eredetileg nincs címe!) Ha végig megoldottad a feladatokat, hangosan is olvasd fel! Borul, borul ott fönn az ég fátyla, záporesõ szürke haját rázza. Sûrû felhõ morog, dördül, lángol, sötét az ég, villám kaszál távol. Forgó nyári vihar füstölög az úton át, békés otthonülõ ilyet sose lát. Dördül, vág a villám, és a felhõ csupa vér, rongyos vándorlegény, téged utolér. Száll a vihar, nagy a szárnya, tarka mezõn fut az árnya, estefelé jár az idõ, hull az esõ a homályba. Weöres Sándor: Magyar etûdök – 33.
2. Sorold fel, milyen természeti jelenségeket ír le a költõ?
3. Értelmezd, mi a jelentése a versben a következõ szókapcsolatoknak? haját rázza vihar füstölög a felhõ csupa vér 4. „...rongyos vándorlegény téged utolér.” Mit tapasztalnál, mit éreznél, ha az õ helyében volnál? (Használhatod a vers szavait és kifejezéseit.)
5
6
Szintfelmérõ
Név, osztály
I. Prózai szöveg Olvasd el figyelmesen a következõ szöveget, azután oldd meg a feladatokat! „Egész legendakör 1 van elterjedve Selmecen Gábel Jánosról, arról az együgyû emberrõl, aki szemben lakott a líceumépülettel 2, s valóságos kötekedési tárgyul szolgált a pajkos nebulóknak. Pedig testvéröccse volt az egyik professzornak3, Gábel Istvánnak. Onnan könnyen kölcsönözhetett volna respektust4, ha ugyan lett volna annak is. No már csakugyan cudarul bántak a szegény Gábel Jánossal. A lovaira epigrammákat5 csináltak, a kinyitott ablakain át cserebogarakat eregettek be. Egy tarisznyára valót fogott egyszer össze Nagy Jani, és beöntötte az ablakon, éppen mikor õkegyelme vacsorált. A Vidám nevû lovát egy éjjel bemeszelték fehérre; a helyi nyomdában egy külön újságot szedettek ki számára, mely tele volt a legcsodálatosabb hírekkel: Spanyolországban egy cukorbányát fedeztek fel, mely az egész világot el fogja látni. (No, ez nem jó dolog – sopánkodék Gábel János uram, mert egy cukorgyár részvényei képezték a vagyonát.) Kossuth kétszázezer emberrel betört Mehádiánál 6, (No, ez jó dolog – rikkantott fel vidáman, mert nagy forradalmár volt belsejében.) Pesten tegnap óriási földrengés volt, az egész város elsüllyedt mindenestül. Halálsápadtan ugrott föl, mert a leánya, a kis Mariska, ott járt iskolába. – Kocsis, fogjon be! – hörgé. – Rögtön indulunk Pestre. – De hiszen Pest nincs már meg – ellenveték pajkos tanácsadói. – Igaz – sziszegte –, nincs már meg! Levetkõzött, lefeküdt az ágyba, kilelte a hideg, és fel sem kelt addig, míg jó emberek fel nem világosították, hogy Pest most is a maga helyén van. Ezt így egyszerûen el nem hitte volna, mert azok közé tartozott, akik semmi valószínût el nem hisznek, hanem vakon esküsznek minden lehetetlenségre. Megmagyarázták hát neki az õ esze szerint, hogy csakugyan süllyedõben voltak Pesten a házak, hanem a távírdadrótok7, amelyek házakat, oszlopokat összetartanak, nem eresztették õket. Hiába, nagy dolog az, ha egy város meg van drótozva. Ilyen együgyû ember volt Gábel János, akinél Pali bátyám lakott diákkorában. Én akkor láttam elõször, midõn anyám látogatni ment fivéremet, s engemet is magával vitt. (...) Mikszáth Kálmán: Tavaszi rügyek
1. A szöveget a novella elejébõl (expozíciójából) idéztük, mégis egész kis történetté kerekedett. – Értelmezd a vastag betûs mondat szerepét!
1
legendakör – szóbeli hagyomány; mendemonda líceum – középiskola 3 professzor – tanár 4 respektus – tekintély, tisztelet 5 epigramma – itt: gúnyvers 6 Mehádia – község Erdélyben; 1849. augusztus 23-án itt volt a szabadságharc utolsó ütközete 7 távírdadrót – telefondrót 2
7
2. Húzd alá, hogy szerinted melyik a leghelyesebb válasz! Választásodat indokold is! A kis részlet arról szól, a) hogyan csaptak be egy ostoba embert. b) hogy mivel szórakoztak a selmeci diákok. c) hogyan tréfálták meg az együgyû Gábel Jánost. d) hogy milyen buta emberek vannak.
3. Mikszáth novellájának címe, a Tavaszi rügyek, erre az elejébõl vett részletre még nem nagyon illik. (Talán csak annyiban, hogy diákkori dolgokról van szó: ifjúkor = tavasz.) – Adj címet a mulatságos kis részletnek! – Mibõl lehet tudni, hogy feltehetõen újabb esetek elbeszélése következik?
4. Jelentések – Milyen közös jelentésmagja van a szövegben a vastag betûs szókapcsolatoknak?
– Vajon miért „büntetik” az emberek Gábel Jánost?
– Melyik esete miatt érezhetünk szánalmat iránta?
– Mit jelentenek? kölcsönözhetett volna respektust: újságot szedettek ki: kilelte a hideg: vakon esküszik: az õ esze szerint: 5. Mi a véleményed, illik-e így ugratni valakit az együgyûsége miatt?
8
6. Melyik mesetípusra emlékeztetnek a külön újság hírei?
7. Szerkessz két rövid hírt a Füllentõ címû újságba!
9
10
Verselemzés
Név, osztály
61. Elemi1 Ekkortájt kezdõdött az elemi. A betûket már tudtam... Valami börtön lesz ez is, itt nincs kegyelem... „Kezeket karba!” Engedelmesen ültem, vártam; s jó viseletemért óra végén a néni megdicsért. No, ez nem nehéz, gondoltam... S nagyon csodálkoztam, késõbb a nyelvtanon: azt tanítják, amit úgyis tudunk? És a számtan, az a százszor megunt kétszerkettõ! A földrajz, az igen, az új volt, tetszett, rettenetesen, meg a térképek – hogy egy perc alatt a messzirõl oly sokat mondanak... Jó tanuló, nem lázongtam soha; de csak akkor tetszett az iskola, amikor semmi sem feszélyezett: ha hagyták, hogy természetes legyek. Szabó Lõrinc: Elemi – részlet a Tücsökzene címû versciklusból
1. A költõ lírai önéletrajza most az iskolába viszi el olvasóit. – Melyek a jellegzetesen „iskolás” szavak?
– Mivel jellemzi a felsorolt tantárgyakat? nyelvtan: számtan: földrajz: 2. Magyarázd meg, milyen összefüggés van a két vastag betûs szó között? (börtön – messzi)
3. Az olvasó viszonya a mûhöz – Milyen gondolatokat ébresztett benned a vers?
– Mit jelent a semmi sem feszélyezett?
– Mit jelent természetesnek lenni?
1
elemi – alsó tagozat
11
12
Elméleti ismeretek
Név, osztály
1. Ismereteid alapján te mit mondanál a versrõl és prózáról szólva a dallamos és a dallamtalan szavak helyett? Szabó Lõrinc az Elemi címû versében nagyon is köznapi, más szóval prózai dolgokról mesél, mégis ritmusos, rímes formában írta meg. Vajon miért? Ha megtalálod a feleletet Kosztolányi Dezsõ szövegében, húzd alá a megfelelõ részeket! Kosztolányi Dezsõ írja a prózáról és a versrõl: „A vers és próza közötti különbség nem is abban van, amint általában hiszik, hogy az egyik dallamos s a másik dallamtalan, hanem abban, hogy a vers az érzelmi élet zenéje, a próza pedig az értelmi életé. Az elsõ vers magva egy indulatszó lehetett, mely a belsõ világra vonatkozott: „Jaj!” Az elsõ prózai közlés maga pedig egy külvilágra mutató fölkiáltás: „Mennydörög, villámlik!” Kosztolányi Dezsõ: Ábécé a prózáról és regényrõl – Nyelv és lélek Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990
2. Írd be a sorok mellé, milyen kettõsképet ismertél fel a versben? Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Petõfi Sándor: Alkony
3. Jelöld meg a versszakok szótagszámát, ütemeit, rímeit! Milyen kettõsképre épül a vers? Falu végén kurta kocsma,
_____
_____
_____
Oda rúg ki a Szamosra,
_____
_____
_____
Meg is látná magát benne,
_____
_____
_____
Ha az éj nem közelegne.
_____
_____
_____
Az éjszaka közeledik,
_____
_____
_____
A világ lecsendesedik,
_____
_____
_____
Pihen a komp, kikötötték,
_____
_____
_____
Benne hallgat a sötétség.
_____
_____
_____
Petõfi: Falu végén kurta kocsma...
13
4. Egészítsd ki a szövegeket! a) Az azonosságon alapuló kettõskép: a ___________________________________ . A metaforából származó kettõsképek: a ___________________________ és a _____________________ . Ezek a _________________________-on alapulnak. Ha valamirõl azt mondjuk: olyan, mintha ember volna: az a ________________ ______________________ , a hasonlat alapja viszont a _________________ vagy ________________________ tulajdonságok hasonlósága. Leggyakoribb kötõszavai: _____________________ . b) Az epikus (elbeszélõ) mûfajok: a regény, a ______________________________ ___________________________________________________ a verses mûfaja az ________________________ . Ez a mûfaja a János vitéznek is. 5. A regény és novella „A regény mivolta hitem szerint ez: zárt világba vezet bennünket, ahol minden ember, minden bútor régi ismerõsünknek rémlik, s amint olvassuk, lapról lapra jobbn érezzük az élet és az idõ múlását. Ezzel szemben a novellában az ajtók nyitva maradnak, az alakok meglepetésszerûen toppannak elénk, a tárgyak csak kellékeknek tetszenek.” Kosztolányi Dezsõ: Ábécé a prózáról és a regényrõl – Nyelv és lélek Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990
Idézd fel a regényrõl és a novelláról tanultakból, milyen jellemzõiket fogalmazta meg az író a vastag betûkkel kiemelt részekben? A regény: A novella:
14
Szövegszerkesztés
Név, osztály
Alkoss összefüggõ szöveget, lehetõleg történetet a következõ szavakkal! ladik, tópart, veszély, kisleány, idegenek, õsz, kerékpárosok csúszik, csobban, fodrozódik, kiált, rohan, örül, hálálkodik Az alaphelyzetre bármit kigondolhatsz, de úgy írd le, mintha most látnád magad elõtt! Mûfaja szerint lehet rövid történet, de megírhatod levélben is a látottakat. A szereplõket szólaltasd meg! (Elõször tõmondatokban készítsd el a vázlatát!) I. II. a) b) c) III. Írd le a szöveget a füzetedbe!
15
