Felmérés a hitelezési vezetők körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára

Felmérés a hitelezési vezetők körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára

A 2011 negyedik negyedévére vonatkozó felmérés összesített eredménye 2012. március

A 2011 negyedik negyedévére vonatkozó felmérés összesített eredménye 2012. március

Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára A 2011 negyedik negyedévére vonatkozó felmérés összesített eredménye (2012. március) Az elemzést készítette: Fábián Gergely (Pénzügyi stabilitás)

Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: dr. Simon András 1850 Budapest, Szabadság tér 8−9. www.mnb.hu ISSN 2060-9604 (on-line)

A hitelezési felmérés segít feltárni, hogy meghatározó hazai bankok hogyan látják, értékelik a piaci folyamatokat, illetve hogyan alakítják stratégiájukat és azon belül hitelezési politikájukat. Az egyedi válaszok piaci részesedéssel súlyozott aggregálásával a piaci változások irányára, trendjeire lehet következtetni. Jelen elemzés minden esetben a banki vezetők válaszait ismerteti, azonban szükség esetén háttér-információkat is közlünk, hogy a felhasználók könnyebben átláthassák a folyamatokat. A mostani kérdőívet a hitelezési vezetők 2012. január 1. és 18. között töltötték ki. Emellett, a korábbi évek gyakorlatának megfelelően január végén és február elején sor került személyes megbeszélésekre is a hitelezési vezetőkkel. A felmérés eredményeit a kapott válaszok alapján szöveges elemzésben, illetve a válaszokat bemutató grafikonok segítségével ismertetjük. Az egyes részpiacokra vonatkozó ábrákat az 1. számú melléklet tartalmazza. A 2. számú melléklet módszertani összefoglalót ad a felmérésről, a piaci részesedési adatok a 3. számú mellékletben találhatóak, végül a kérdésekre adott válaszok részletesen a 4., 5. és a 6. számú mellékletekben olvashatók (a 3., 4., 5. és 6. mellékleteket külön Excel-alapú fájlmellékletben publikáljuk). A visszatekintő kérdések 2011 negyedik negyedévére, az előre tekintő kérdések a következő féléves időszakra, azaz 2012 első félévét lefedő időszakra vonatkoznak. A kérdések a negyedévvel korábbi állapothoz képest tapasztalt változásokra koncentrálnak: a visszatekintő kérdések esetében 2011 harmadik, az előre tekintő kérdések esetében pedig 2011 negyedik negyedéve a viszonyítási alap. A háztartási hitelekre vonatkozó felmérésben összesen 14 bank vett részt. A lakáshitelekkel kapcsolatos kérdésekre 10, a fogyasztási hitelezéssel összefüggően 14 bank és emellett 6 pénzügyi vállalkozás adott választ. A lakáscélú hitelállományra vonatkozóan a felmért intézmények a 2011 negyedik negyedév végi adatok alapján a bankszektor 92 százalékát fedik le, míg a fogyasztási hitelek piacán 94 százalékát. A vállalati kérdőívet összesen 7 bank töltötte ki, ezek a vállalati hitelpiac 80 százalékát, az üzleti ingatlanhitelek piacának 96 százalékát képviselik. Az önkormányzati hitel szegmensben összesen 7 banktól kértünk választ. A felmért intézmények a 2011 negyedik negyedév végi adatok alapján a bankszektor önkormányzati kitettségeinek 97 százalékát fedik le.

Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2012. március

3

Tartalom

Szigorodnak a hitelezési feltételek a háztartási szegmensben

6

2012-ben is szűk hitelkínálat várható a vállalati szegmensben

6

Tovább szigorodó hitelezési feltételek az önkormányzatok banki finanszírozásában

7

1. számú melléklet: A hitelállományok alakulását és a kérdõívre adott válaszokat bemutató ábrák

8

Háztartási szegmens

8

Vállalati szegmens

16

Önkormányzati szegmens

28

2. számú melléklet: Módszertani összefoglaló

30


5

MAGYAR NEMZETI BANK

A háztartási hitelek nem árjellegű feltételei érdemben szigorodtak. A szigorítások a hitel-fedezet mutatóban és a jövedelmi követelményekben jelentkeztek. A jelzáloghitelek árjellegű feltételei is szigorodtak, azaz a kamatok emelkedtek 2011 negyedik negyedévében. A kialakult hitelkondíciókkal a bankrendszer jelentős része a prémium szegmensre fokuszál, azaz a magasabb jövedelmű ügyfélkörre, számottevő önerővel, illetve jó minőségű fedezettel. Még bizonytalan, hogy ez a banki viselkedés a végtörlesztés átmeneti hatása vagy hosszabb távon is tartósan fennmarad. A vállalati szegmensben is ismételten szigorodtak a hitelezési feltételek, és a bankrendszer jelentős része a következő fél évben is további szigorítást tervez. A hitelezési feltételek szigorításához korábban elsősorban az alacsony hitelezési hajlandóság járult hozzá, a mostani hitelezési felmérésben számottevően nőtt a gyengülő hitelezési képesség szerepe. A legfontosabb tényezőként a bankok a finanszírozási helyzet romlását nevezték meg, ami a külföldi források kivonásának és a devizaforrások magas árának tulajdonítható. A hitelezési képesség romlását a bankok ekkora hányada utoljára a 2008. szeptemberi válság kitörésekor jelezte. A magyarországi folyamatok nem országspecifikusak, az eurozónában és a régióban is tapasztalható a magánszektor hitelezési feltételeinek szigorítása. Az EKB felmérése alapján a szigorító bankok száma jelentősen megugrott az előző negyedévekhez képest, a bankok a romló gazdasági környezet mellett a romló hitelezési képességet jelölték meg a szigorítás okaként. Ezzel párhuzamosan a korábban tapasztalt élénkülés az eurozóna és a régió vállalati hitelezésében megtorpant 2011. decemberben, és Magyarországhoz hasonlóan a vállalatihitel-állományok 1-2 százalékkal csökkentek. A következő hónapokban derülhet ki, hogy ez a megtorpanás tartós marad vagy csak átmeneti volt.

SzigorodnAk A hiTelezéSi FelTéTelek A házTArTáSi SzegMenSben A bankok széles köre szigorított a jelzáloghitelek nem árjellegű feltételein (4. és 12. ábra). A szigorítások a jelzáloghitelek esetében az alacsonyabb hitel-fedezet arányában, a jövedelemarányos törlesztőrészletben és a szigorúbb megkövetelt hitelképességi szintben jelentkeznek (5. ábra). A bankok az árjellegű feltételeket is szigorították 2011 negyedik negyedévében (6. ábra), ahogyan azt a harmadik negyedévi hitelezési felmérésben jelezték is. A bankok válaszai alapján 2012 első felében is folytatódnak a szigorítások a jövedelemarányos törlesztőrészletben és a minimálisan megkövetelt hitelképességi szintben. A bankokkal folytatott háttérbeszélgetések is megerősítették, hogy a szigorításokkal a bankrendszer jelentős része a prémium szegmensre fokuszál, azaz a magasabb jövedelmű, számottevő önerővel, illetve jó minőségű fedezettel rendelkező ügyfélkörre. Még bizonytalan, hogy ez a banki viselkedés a végtörlesztés átmeneti hatása vagy hosszabb távon is tartósan fennmarad. A fedezetlen fogyasztási hitelek feltételei is szigorodtak: a minimálisan megkövetelt hitelképességi szint nőtt, a maximális jövedelemarányos törlesztőrészlet csökkent (13. ábra). A gépjármű-finanszírozásban a szigorító bankok és lízingcégek közül többen beszüntették az euroalapú finanszírozást, amely 2011-ben 15-20 százalékát tette ki az új finanszírozásoknak.1 A hitelkeresletben a bankok nettó értelemben vett 15 százaléka észlelt csökkenő keresletet a lakáscélú hitelek iránt, míg a fogyasztási hitelek esetében összességében változatlan keresletről számoltak be a negyedik negyedévben (8. ábra). A következő félévben a bankok nettó értelemben vett 12 százaléka élénkülést vár a lakáscélú hitelek iránti keresletben, azonban a korábbi negyedévek csökkenése miatt ez alacsony keresleti szintről történő relatív elmozdulást jelent. Ezzel szemben a fogyasztási hiteleknél a bankok nettó értelemben vett 12 százaléka keresletcsökkenést vár 2012 első felében az elmúlt negyedévhez képest. Fontos hangsúlyozni, hogy a végtörlesztés miatti hitelkiváltást nem tekintették a bankok új kihelyezésnek.

2012-ben iS Szűk hiTelkínálAT várhATó A vállAlATi SzegMenSben A vállalati szegmensben a bankok nettó értelemben vett2 30 százaléka tovább szigorította a hitelezési feltételeket a negyedik negyedévben, míg a bankrendszer jelentős része − nettó értelemben vett 60 százaléka − további szigorítást tervez 2012 első felében (19. ábra). A szigorítások elsősorban a nagy- és középvállalatok, valamint a kereskedelmi hitelek feltételeit érintették, de a kis- és mikrovállalatok esetében is történtek szigorítások. A szigorítás szinte minden hitelezé1 2

6

Ezzel párhuzamosan a flotta típusú, azaz a vállalkozói euroalapú kihelyezések feltételei is érdemben szigorodtak. A szigorító és enyhítő bankok különbsége piaci részesedéssel súlyozva. Az arány a szigorítás/enyhítés mértékét nem mutatja.


si feltételt érint, kiemelendő az adós szerződéses kötelezettségvállalásának, a fedezeti követelményeknek, valamint a minimálisan megkövetelt hitelképességi szintnek a szigorítása (20. ábra). A hitelezési feltételek szigorításához korábban elsősorban az alacsony hitelezési hajlandóság járult hozzá, ugyanakkor a mostani hitelezési felmérésben számottevően nőtt a gyengülő hitelezési képesség szerepe (30. ábra). A legfontosabb tényező a finanszírozási helyzet romlása (nettó értelemben vett 42 százaléka a bankoknak jelezte a negyedik negyedévre, míg előre tekintve 2012 első felére 70 százalék), ami a külföldi források kivonásának és a devizaforrások magas árának tulajdonítható. A hitelezési képesség romlását a bankok ekkora hányada utoljára a 2008. szeptemberi válság kitörésekor jelezte. A bankok keresletnövekedést észleltek (nettó értelemben vett 11 százalék) a rövid lejáratú vállalati hitelek iránt, hasonlóan a korábbi negyedévekhez (32. ábra). A folyamatos keresletélénkülést egyrészt az magyarázhatja, hogy 2011 első felében elsősorban az exportáló szektorok teljesítménye valóban növelhette a rövid források iránti keresletet, másrészt a hitelkínálat a kereskedelmi hiteleknél is beszűkült, ami keresletet generál a rövid banki hitelek iránt. Ezenkívül a banki kínálati korlátok miatt is kénytelenek lehetnek az ügyfelek más bankokhoz fordulni. Végezetül a hosszú lejáratú hitelekből való átgyűrűzés is elhangzott érvként, azaz növekszik a vállalatok banki rövid hitelek iránti kereslete az elhalasztott gépberuházások miatt a karbantartás, szerelés költségeinek fedezésére. Mindeközben a hosszú lejáratú (döntően beruházási) hitelek iránti kereslet továbbra sem élénkül, sőt a bankok nettó értelemben vett 11 százaléka gyengébb keresletet észlelt a harmadik negyedévhez képest (32. ábra). Az előre tekintő válaszok alapján további csökkenés várható a beruházási hitelek iránti keresletben 2012 első felében.

A hitelezési feltételek alakulása az eurozónában és a régióban A magyarországi folyamatok hasonlóak az Európában megfigyeltekhez. Az EKB felmérése alapján, a szigorító bankok száma jelentősen megugrott az előző negyedévekhez képest az eurozónában is mind a vállalati szegmensben, mind pedig a háztartási szegmensben.3 A bankok a szigorítás okaként a romló gazdasági környezet mellett a romló likviditási helyzetet és a piaci finanszírozáshoz jutás nehézségeit jelölték meg. Emellett egyes bankok a romló tőkehelyzetet is megemlítették. Mindez hozzájárulhatott ahhoz, hogy a vállalati- és háztartásihitel-állomány csökkent a negyedik negyedévben. A bankok várakozásai alapján a szigorítások folytatódnak 2012 elején, de a bankok kisebb részénél és a piaci finanszírozási környezet kedvezőbb megítélése mellett, amit az EKB a 3 éves LTRO hiteltender bevezetésének is tulajdonít. A régióban Lengyelországban és Romániában érhető el 2011 negyedik negyedévére hitelezési felmérés. Ezek alapján ott is szigorítások történtek a magánszektor hitelezési feltételeiben. A hazai hitelezési folyamatok azonban jelentősen eltérnek a Lengyelországban tapasztaltaktól, ugyanis a lengyel hitelpiacon a szigorítás élénkülő hitelpiacon következett be (a magánszektor hitelállománya csehországban és szlovákiában is bővül). ugyanakkor decemberben a korábban tapasztalt élénkülés megtorpant a vállalati hitelezésben, és Magyarországhoz hasonlóan a vállalatihitel-állományok 1-2 százalékkal csökkentek. A következő hónapokban derülhet ki, hogy ez a korábban is megfigyelt év végi mérlegrendezésnek tulajdonítható, vagy valódi megtorpanás következett be a többi visegrádi országban is.

Tovább Szigorodó hiTelezéSi FelTéTelek Az önkorMányzATok bAnki FinAnSzírozáSábAn Az önkormányzati szegmensben a bankok kockázatvállalási és finanszírozási hajlandósága tovább csökkent (41. ábra). A bankok döntő hányada, nettó értelemben vett 80 százaléka, ismételten szigorította hitelezési feltételeit (42. ábra). A háttérbeszélgetések során nyilvánvalóvá vált, hogy jelenleg ezen szegmenst igen kockázatosnak tartják a bankok, aminek következtében továbbra is visszafogott hitelezés várható az önkormányzati szegmensben.

3

Az EKB hitelezési felmérése alapján: http://www.ecb.int/stats/money/surveys/lend/html/index.en.html.


7

1. számú melléklet: A hitelállományok alakulását és a kérdõívre adott válaszokat bemutató ábrák

házTArTáSi SzegMenS 1. ábra A lakáscélú hitelállomány és a kérdőívet kitöltő bankok piaci részesedése 5000

Milliárd forint

%

100

2011. IV. n.év

2011. III. n.év

2011. II. n.év

2011. I. n.év

2010. IV. n.év

2010. III. n.év

2010. II. n.év

2010. I. n.év

2009. IV. n.év

2009. III. n.év

2009. II. n.év

80

2009. I. n.év

82

0

2008. II. félév

500 2008. I. félév

84

2007. II. félév

86

1000

2007. I. félév

88

1500

2006. II. félév

2000

2006. I. félév

90

2005. II. félév

92

2500

2005. I. félév

3000

2004. II. félév

94

2004. I. félév

96

3500

2003. II. félév

4000

2003. I. félév

98

2002. II. félév

4500

Teljes lakáshitel-állomány A válaszadó bankok lakáshitel-állománya A részt vevő bankok piaci részesedése (jobb skála) Megjegyzés: a vizsgált félévek során változott a megkérdezett bankok száma és köre (pl. fúzió hatására, új bank bevonásának hatására). 2009-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is.

8


1. SZáMú MELLéKLET

2. ábra A fogyasztási hitelek állománya és a kérdőívet kitöltő bankok piaci részesedése 4000

Milliárd forint

%

100

2011. IV. n.év

2011. III. n.év

2011. II. n.év

2011. I. n.év

2010. IV. n.év

2010. III. n.év

2010. II. n.év

2010. I. n.év

2009. IV. n.év

2009. III. n.év

60

2009. II. n.év

0

2009. I. n.év

65 2008. II. félév

500 2008. I. félév

70

2007. II. félév

1000

2007. I. félév

75

2006. II. félév

1500

2006. I. félév

80

2005. II. félév

2000

2005. I. félév

85

2004. II. félév

2500

2004. I. félév

90

2003. II. félév

3000

2003. I. félév

95

2002. II. félév

3500

Teljes fogyasztásihitel-állomány A válaszadó bankok fogyasztásihitel-állománya A részt vevő bankok piaci részesedése (jobb skála) Megjegyzés: a vizsgált félévek során változott a megkérdezett bankok száma. Az ábra csak a megkérdezett bankok piaci részarányát tartalmazza a banki portfólión belül, a pénzügyi vállalkozások részesedése nem jelenik meg. 2009-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is.

3. ábra kihelyezni kívánt hitelmennyiség a lakáshitelek és a fogyasztási hitelek piacán (erősebb és gyengébb hitelezési hajlandóságot jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

100

% NÖVEKEDÉS

80 60 40 20 0

CSÖKKENÉS

−20 −40 −60

2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.

−100

II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. félév (e.)

−80

Lakáshitel Fogyasztási hitel


9

10

−100

Maximális futamidő

Maximális hitel/ hitelbiztosítási érték aránya (LTV)

2012. I. félév (e.)

2011. III. n.év

2011. I. n.év

2010. III. n.év

2010. I. n.év

2009. III. n.év

2009. I. n.év

2008. I. félév

2012. I. félév (e.)

2011. III. n.év

2011. I. n.év

2010. III. n.év

2010. I. n.év

Lakáshitel

2009. III. n.év

2009. I. n.év

2008. I. félév

2007. I. félév

2006. I. félév

2005. I. félév

2004. I. félév

2011. IV. n.év

2011. II. n.év

2010. IV. n.év

2010. II. n.év

2009. IV. n.év

2009. II. n.év

2008. II. félév

2007. II. félév

2006. II. félév

2005. II. félév

2004. II. félév

2012. I. félév (e.)

2011. III. n.év

2011. I. n.év

2010. III. n.év

2010. I. n.év

2009. III. n.év

2009. I. n.év

2008. I. félév

II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. félév (e.) II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. félév (e.)

2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.

−80

2007. I. félév

SZIGORÍTÁS 100

2006. I. félév

100

2005. I. félév

2004. I. félév

ENYHÍTÉS

MAGYAR NEMZETI BANK

4. ábra hitelezési feltételek a lakáscélú és a fogyasztási hitelek piacán

(a hitelezési feltételekben szigorítást és enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

80

60

40

20

0

−20

−40

−60

Fogyasztási hitel

Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.

5. ábra hitelezési feltételeken belül a nem árjellegű feltételek a lakáscélú hitelek piacán

(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége, pozitív érték szigorításra utal, negatív érték enyhítésre piaci részesedéssel súlyozva)

%

80

60

40

20

−20 0

−40

−60

−80

Havi törlesztőrészlet/ Minimálisan havi jövedelem megkövetelt maximális aránya hitelképességi szint (credit scoring)



−100

2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.

Piaci részesedési célok

Kockázati tolerancia megváltozása

Kockázatosabb hiteleken lévő prémium

Piaci versenyhelyzet megváltozása

Lakáspiaci folyamatok

A hitelkamat és a forrásköltségek közötti szpred

Gazdasági kilátások

100

A likviditási helyzet

2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.

II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. félév (e.) II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. félév (e.) II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. félév (e.)

−100

A bank tőkehelyzete

Szigorításhoz járul hozzá 100

Ügyfelek hitelképességének megváltozása

Enyhítéshez járul hozzá


6. ábra hitelezési feltételeken belül az árjellegű feltételek a lakáscélú hitelek piacán


%

80

60

40

20

−20 0

−40

−60

−80

Hitelfolyósításért felszámított díj(ak)


7. ábra A hitelezési feltételek változásához hozzájáruló tényezők a lakáscélú hitelek esetében

(az adott tényező kapcsán a szigorításhoz, illetve az enyhítéshez hozzájárulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

80

60

40

20

0

−20

−40

−60

−80

III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. félév (e.)


11

12


−100

Minimális önrész

Maximális hitel/ fedezet aránya

2011. IV. n.év

2011. II. n.év

2010. IV. n.év

2010. II. n.év

2009. IV. n.év

2009. II. n.év

2008. II. félév

2007. II. félév

2011. IV. n.év

2011. II. n.év

2010. IV. n.év

2010. II. n.év

2009. IV. n.év

2009. II. n.év

Lakáshitel

2008. II. félév

2007. II. félév

2006. II. félév

2005. II. félév

2004. II. félév

2012. I. félév (e.)

2011. III. n.év

2011. I. n.év

2010. III. n.év

2010. I. n.év

2009. III. n.év

2009. I. n.év

2012. I. félév (e.)

2011. III. n.év

2011. I. n.év

2010. III. n.év

2010. I. n.év

2009. III. n.év

2009. I. n.év

2008. I. félév

2007. I. félév

2006. I. félév

2005. I. félév

2004. I. félév

2011. IV. n.év

2011. II. n.év

2010. IV. n.év

2010. II. n.év

II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV.n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. félév (e.) II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV.n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. félév (e.)

2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.

GYENGÉBB

ERŐSEBB 100

2009. IV. n.év

100

2009. II. n.év

2008. II. félév

MAGYAR NEMZETI BANK

8. ábra hitelkereslet a háztartási hitelezési szegmensben

(a növekedést és a csökkenést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

80

60

40

20

−20 0

−40

−60

−80

−100

Fogyasztási hitel

9. ábra hitelezési feltételeken belül a nem árjellegű feltételek a fogyasztási célú hitelek piacán


%

80

60

40

20

−20 0

−40

−60

−80

Havi törlesztőrészlet/ Minimálisan havi jövedelem megkövetelt maximális aránya hitelképességi szint



−100

2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.

Piaci részesedési célok



Piaci versenyhelyzet megváltozása

Lakáspiaci folyamatok



100

A likviditási helyzet

2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.

II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. félév (e.) II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. félév (e.) II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. félév (e.)

−100



Ügyfelek hitelképességének megváltozása



10. ábra hitelezési feltételeken belül az árjellegű feltételek a fogyasztási célú hitelek piacán


%

80

60

40

20

−20 0

−40

−60

−80

Hitelfolyósításért felszámított díj(ak) költsége


11. ábra A hitelezési feltételek változásához hozzájáruló tényezők a fogyasztási célú hitelek esetében

(az adott tényező kapcsán a szigorításhoz, illetve az enyhítéshez hozzájárulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

80

60

40

20

0

−20

−40

−60

−80

III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. félév (e.)


13

MAGYAR NEMZETI BANK

12. ábra A kihelyezni kívánt hitelmennyiség és a hitelképességi feltételek változása a különböző fogyasztási típusú hiteltermékeknél (a növekedést/szigorítást és csökkenést/enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

100

%

100

60

60

40

40

20

20

0

0

−20

−20

−40

−40

−60

−60

−80

−80

NÖVEKEDÉS

80

−100

Kihelyezni kívánt Kihelyezni kívánt hitelmennyiség hitelmennyiség 2011. IV. n.év 2012. I. félév (előrejelzés)

Hitelezési feltételek 2011. IV. n.év

Hitelezési feltételek 2012. I. félév (előrejelzés)

ENYHÍTÉS

80

SZIGORÍTÁS

CSÖKKENÉS

%

−100

Szabad felhasználású jelzáloghitel Gépjármű-finanszírozás Egyéb Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.

13. ábra hitelezési feltételek változása a különböző fogyasztásihitel-termékeknél 2011 negyedik negyedévében (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

100

% SZIGORÍTÁS

80 60 40 20 0

ENYHÍTÉS

−20 −40 −60

Minimálisan megkövetelt hitelképességi szint

Havi törlesztő részlet/ havi jövedelem maximális aránya

Maximális hitel/fedezet aránya

Minimális önrész


Hitelfolyósításért felszámított díj(ak)


−100


−80

Szabad felhasználású jelzálog hitel Gépjármű-finanszírozás Egyéb Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.

14



14. ábra A hitelek iránti kereslet a különböző fogyasztásihitel-termékeknél (a növekedést, illetve csökkenést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

100

%

80 NÖVEKEDÉS

60 40 20 0 −20

CSÖKKENÉS

−40 −60 −80 −100

Kereslet alakulása 2011. IV. n.év

Kereslet várt alakulása 2012. I. félév

Szabad felhasználású jelzáloghitel Gépjármű-finanszírozás Egyéb

15. ábra A háztartási hitelek nemteljesítési aránya és a nemteljesítéskori veszteségrátája (a kockázatnövekedést és -csökkenést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

100

%

80 ROMLÁS

60 40 20 0 −20

JAVULÁS

−40 −60 −80 −100

Nemteljesítési arány (default ráta) 2011. IV. n.év

Nemteljesítési arány (default ráta) várható alakulása 2012. I. félév

Nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) 2011. IV. n.év

Nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) várható alakulása 2012. I. félév

Lakáscélú hitelek Fogyasztási hitelek Szabad felhasználású jelzáloghitel Gépjármű-finanszírozás Egyéb


15

MAGYAR NEMZETI BANK

vállAlATi SzegMenS 16. ábra A teljes vállalatihitel-állomány és a vállalati kérdőívet kitöltő bankok részesedése 10 000

Milliárd forint

%

100

2011. IV. n.év

2011. III. n.év

2011. II. n.év

2011. I. n.év

2010. IV. n.év

2010. III. n.év

2010. II. n.év

2010. I. n.év

2009. IV. n.év

2009. III. n.év

0

2009. II. n.év

0

2009. I. n.év

10 2008. II. félév

20

1 000 2008. I. félév

2 000

2007. II. félév

30

2007. I. félév

40

3 000

2006. II. félév

4 000

2006. I. félév

50

2005. II. félév

60

5 000

2005. I. félév

6 000

2004. II. félév

70

2004. I. félév

80

7 000

2003. II. félév

8 000

2003. I. félév

90

2002. II. félév

9 000

Teljes vállalatihitel-állomány A válaszadó bankok vállalatihitel-állománya A részt vevő bankok piaci részesedése (jobb skála) Megjegyzés: 2009-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is.

17. ábra Az üzleti célú ingatlanhitelek állománya és a kérdőívet kitöltő bankok részesedése a teljes projekthitel-állományból 2000

Milliárd forint

%

100

2011. IV. n.év

2011. III. n.év

2011. II. n.év

2011. I. n.év

2010. IV. n.év

2010. III. n.év

2010. II. n.év

2010. I. n.év

2009. IV. n.év

2009. III. n.év

80

2009. II. n.év

0

2009. I. n.év

82 2008. II. félév

84

200 2008. I. félév

400

2007. II. félév

86

2007. I. félév

88

600

2006. II. félév

800

2006. I. félév

90

2005. II. félév

92

1000

2005. I. félév

1200

2004. II. félév

94

2004. I. félév

96

1400

2003. II. félév

1600

2003. I. félév

98

2002. II. félév

1800

Teljes üzleti célú ingatlanhitel-állomány A válaszadó bankok üzleti célú ingatlanhitel-állománya A részt vevő bankok piaci részesedése (jobb skála) Megjegyzés: 2009-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is. 2011 első negyedévétől kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok ingatlanvásárlási hitelállományát.

16


60

40 40

20 20

0 0

−20 −20

−40 −40

−60

−60

−80

−80

−100

−100

II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. félév (e.)

60

2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.

80


80

2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.

100


2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.

II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. félév (e.)

−100

2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.

−20

−40

−60

−80 CSÖKKENÉS

SZIGORÍTÁS 100

80

60

40

20 NÖVEKEDÉS

ENYHÍTÉS


18. ábra kihelyezni kívánt hitelmennyiség a vállalati hitelek piacán

(az erősebb és a gyengébb hitelezési hajlandóságot jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

0

Nem pénzügyi vállalatok összesen Nagy- és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok Üzleti ingatlanhitelek

19. ábra hitelezési feltételek változása az egyes vállalati kategóriákban

(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

Nem pénzügyi vállalatok (összesen) %

Kis- és mikrovállalatok 100

Üzleti célú ingatlanhitelek



17

−100

18

Nem pénzügyi vállalatok (összesen)

II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. félév (e.)


2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.

Nagy- és közepes vállalatok Monitoringkövetelmény

Minimális hitelképességi szint

Fedezeti követelmények

Szerződéses kötelezettségvállalás

Kockázati prémium

Szpred

Hiteldíjak

Maximális hitelnagyság


−100

2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.

100

2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2010. IV. n.év 2011. I. n.év 2011. II. n.év 2011. III. n.év 2011. IV. n.év 2012. I. félév (e.)

−20

−40

−60

−80 ENYHÍTÉS

SZIGORÍTÁS 100

80

60

40

20 SZIGORÍTÁS

ENYHÍTÉS

MAGYAR NEMZETI BANK

20. ábra hitelezési feltételek változása a vállalati szegmensben


%

0

2011. IV. n.év 2012. I. félév (e.)


21. ábra Maximális futamidő az egyes vállalati kategóriákban


%

80

60

40

20

−20 0

−40

−60

−80

Kis- és mikrovállalatok





2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.

−100

2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.

100 II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. félév (e.) II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. félév (e.) II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. félév (e.)

2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.

−100


SZIGORÍTÁS

ENYHÍTÉS

SZIGORÍTÁS

100

2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.

ENYHÍTÉS


22. ábra A hitel/hitelkeret maximális nagysága az egyes vállalati kategóriákban


%

80

60

40

20

−20 0

−40

−60

−80


Nem pénzügyi vállalatok (összesen) Nagy- és közepes vállalatok

Nagy- és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok


23. ábra A hitel/hitelkeret nyújtásáért felszámított díj(ak) az egyes vállalati kategóriákban


%

80

60

40

20

−20 0

−40

−60

−80




19

20



2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.

−100

2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.


2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.

−100


SZIGORÍTÁS

ENYHÍTÉS

SZIGORÍTÁS

100

2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.

ENYHÍTÉS

MAGYAR NEMZETI BANK

24. ábra A hitelkamat és a forrásköltségek közötti szpred az egyes vállalati kategóriákban


%

80

60

40

20

−20 0

−40

−60

−80





25. ábra A kockázatosabb hiteleken lévő prémium az egyes vállalati kategóriákban


%

80

60

40

20

−20 0

−40

−60

−80






2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.

−100

2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.


2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.

−100


SZIGORÍTÁS

ENYHÍTÉS

SZIGORÍTÁS

100

2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.

ENYHÍTÉS


26. ábra Az adóstól megkövetelt szerződéses kötelezettségvállalások az egyes vállalati kategóriákban


%

80

60

40

20

−20 0

−40

−60

−80





27. ábra Fedezeti követelmények az egyes vállalati kategóriákban


%

80

60

40

20

−20 0

−40

−60

−80




21

22



2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.

−100

2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.


2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.

−100


SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS

SZIGORÍTÁS

100

2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.

ENYHÍTÉS

MAGYAR NEMZETI BANK

28. ábra A minimálisan megkövetelt hitelképességi szint az egyes vállalati kategóriákban


%

80

60

40

20

−20 0

−40

−60

−80





29. ábra Monitoring, illetve vállalatokkal szembeni adatszolgáltatási követelmények az egyes vállalati kategóriákban


%

80

60

40

20

−20 0

−40

−60

−80




GYENGÉBB

ERŐSSEBB

40

40

20

20

0

0

−20

−20

−40

−40

−60

−60

−80

−80

−100

−100


60

2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.

60


80

2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.

80


100

2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.

2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.



% Piaci részesedési célok


Más bankok vagy nem banki hitelezők versenyhelyzetének megváltozása

Iparág-specifikus problémák



A bank likviditási helyzete




30. ábra A hitelezési feltételek változásához hozzájáruló tényezők a vállalati hitelek esetében

(a szigorításhoz, illetve enyhítéshez hozzájárulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

80

60

40

20

0

−20

−40

−60

−80

−100

II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. félév (e.)

31. ábra A hitelkereslet változása vállalati kategóriák szerint


% 100

Üzleti célú ingatlanhitelek


23

24 −100

2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.

Általános kamatszínvonal változása

100

Más bankok vagy egyéb nem banki hitelforrások kevésbé vonzóvá/vonzóbbá válása

Rövid lejáratú hitelek

Az ügyfél saját forrásainak alakulása

2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.

II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. félév (e.) II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. félév (e.)

−100

Az ügyfél tárgyi eszközökbe történő befektetésének változása

Erősebb kereslethez járul hozzá

GYENGÉBB

ERŐSSEBB 100

Az ügyfél követelésfinanszírozási szükségletének változása

Az ügyfél készletfinanszírozási szükségletének változása

Gyengébb kereslethez járul hozzá

MAGYAR NEMZETI BANK

32. ábra A hitelkereslet változása eredeti futamidő szerint


%

80

60

40

20

−20 0

−40

−60

−80

Hosszú lejáratú hitelek

33. ábra A hitelkereslet változásához hozzájáruló tényezők a vállalati hitelek esetében

(a növekedéshez és a csökkenéshez hozzájárulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

80

60

40

20

−20 0

−40

−60

−80




34. ábra Az egyes ágazati portfóliók minőségének változása (a romlást és a javulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

100

%

80 ROMLÁS

60 40 20 0

JAVULÁS

−20 −40 −60

Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás

Pénzügyi tevékenység

Információ (IT), kommunikáció

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás

Kereskedelem, javítás

Építőipar

Feldolgozóipar

Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.

Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás

−80 −100


35. ábra A kihelyezni kívánt hitelmennyiség (hitelezési hajlandóság) és a hitelezési feltételek változása az üzleti célú ingatlanhitelek terén (a növekedést és csökkenést, illetve a szigorítást és enyhítést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

80 SZIGORÍTÁS

NÖVEKEDÉS

100

60 40 20 0

ENYHÍTÉS

CSÖKKENÉS

−20 −40 −60 −80 −100

Hitelezési hajlandóság 2011. IV. n.év

Hitelezési hajlandóság 2012. I. félév (előrejelzés)


Hitelezési feltételek 2012. I. félév (előrejelzés)

Lakásprojekt Logisztikai központ Bevásárlóközpont Irodaház Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.


25

MAGYAR NEMZETI BANK

36. ábra A hitelek iránti kereslet az üzleti célú ingatlanhitelezés különböző részpiacain (a növekedést és csökkenést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

100

%

80 NÖVEKEDÉS

60 40 20 0 −20

CSÖKKENÉS

−40 −60 −80 −100

Hitelezési kereslet alakulása 2011. IV. n.év

Hitelezési kereslet várható alakulása 2012. I. félév

Lakásprojekt Logisztikai központ Bevásárlósközpont Irodaház

37. ábra A vállalati hitelek kockázatosságának alakulása a nemteljesítési arányra (default ráta) és a nemteljesítéskori veszteségrátára (loss-given-default) vonatkozó válaszok alapján (kockázatnövekedést és -csökkenést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

100

%

ROMLÁS

80 60 40 20 0 −20

JAVULÁS

−40 −60 −80 −100

Nem teljesítési Nem teljesítéskori Nem teljesítési Nem teljesítéskori arány (default ráta) veszteségráta arány (default ráta) veszteségráta (LGD) 2011. IV. n.év (LGD) várható alakulása várható alakulása 2011. IV. n.év 2012. I. félév 2012. I. félév Teljes nem pénzügyi vállalati kategória Nagy- és középvállalatok Kis- és mikrovállalatok

26



38. ábra Az üzleti célú ingatlanhitelek portfólióminőségének változása (a romlást és a javulást jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

100

%

80 ROMLÁS

60 40 20 0 −20

JAVULÁS

−40 −60 −80 −100

Üzleti célú ingatlanhitelek összesen

Lakásprojekt

Logisztikai központ

Bevásárlóközpont

Irodaház

Portfólióminőség 2011. IV. n.év Portfólióminőség 2012. I. félév (e.)


27

MAGYAR NEMZETI BANK

önkorMányzATi SzegMenS 39. ábra A teljes önkormányzati kitettség állománya és az önkormányzati kérdőívet kitöltő bankok részesedése 1200

Milliárd forint

%

100

2011. IV. n.év

2011. III. n.év

2011. II. n.év

2011. I. n.év

2010. IV. n.év

2010. III. n.év

70

2010. II. n.év

0

2010. I. n.év

75

2009. IV. n.év

200

2009. III. n.év

80

2009. II. n.év

400

2009. I. n.év

85

2008. II. félév

600

2008. I. félév

90

2007. II. félév

800

2007. I. félév

95

2006. II. félév

1000

Teljes önkormányzati kitettség állománya A felmérésben részt vevő bankok kitettsége A részt vevő bankok piaci részesedése (jobb skála) Megjegyzés: 2009-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is.

40. ábra A hitelek iránti kereslet és a hitelezési feltételek változása az önkormányzati finanszírozásban (a növekedést és a csökkenést, illetve a szigorítást és az enyhítést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

100

80

80

60

60

40

40

20

20

0

0

−20

−20

−40

−40

−60

−60

−80

−80

ENYHÍTÉS

CSÖKKENÉS

%

SZIGORÍTÁS

NÖVEKEDÉS

100

−100

−100 Hitelezési kereslet alakulása 2011. IV. n.év

Hitelezési kereslet várható alakulása 2012. I. félév


Hitelezési feltételek várható alakulása 2012. I. félév


28



41. ábra A kihelyezni kívánt hitelmennyiség, illetve portfólióminőség változása az önkormányzati finanszírozásban (a növekedést és a csökkenést, illetve a romlást és a javulást jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

100

80

80

60

60

40

40

20

20

0

0

−20

−20

−40

−40

−60

−60

−80

−80

−100

Hitelezési hajlandóság 2011. IV. n.év

Hitelezési Portfólióminőség Portfólióminőség hajlandóság 2011. IV. n.év várható alakulása várható alakulása 2012. I. félév 2012. I. félév

JAVULÁS

CSÖKKENÉS

%

ROMLÁS

NÖVEKEDÉS

100

−100

42. ábra A kihelyezni kívánt hitelmennyiség és a hitelezési feltételek alakulása az önkormányzati finanszírozásban 2007 második féléve óta (a növekedést/szigorítást és csökkenést/enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

100

Hitelek iránti kereslet

2012. I. félév (e.)

2011. III. n.év

−100

2011. I. n.év

−100

2010. III. n.év

−80

2010. I. n.év

−60

−80

2009. III. n.év

−60

2009. I. n.év

−40

2008. I. félév

−20

−40

2012. I. félév (e.)

−20

2011. III. n.év

0

2011. I. n.év

20

0

2010. III. n.év

20

2010. I. n.év

40

2009. III. n.év

60

40

2009. I. n.év

80

60

2008. I. félév

80

ENYHÍTÉS

CSÖKKENÉS

%

SZIGORÍTÁS

NÖVEKEDÉS

100

Hitelezési feltételek



29

2. számú melléklet: Módszertani összefoglaló

Módszertanilag a felmérés minden szegmensben standard kérdőívből áll, illetve a 2010 januárjában végrehajtott felmérés óta aktuális kérdéseket is megfogalmazunk valamelyik hitelezési szegmenshez kapcsolódóan. A standard kérdőív visszatekintő kérdései az előző negyedévre (korábban az előző félévre) vonatkoznak (pl. 2012. januárban 2011 negyedik negyedévére), az előre tekintő kérdések pedig az éppen előttünk álló féléves időszakra (pl. 2012. januárban 2012 első félévét lefedő időszak) tartalmaznak előrejelzést az előző negyedév (korábban előző félév) tendenciáihoz viszonyítva. A változás jelzésére a válaszadók százalékában kifejezett ún. nettó változás mutatót használjuk. Ezt úgy kapjuk, hogy a változást (szigorítást/növekedést/erősödést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányából levonjuk az ellenkező előjelű változást (enyhítést/csökkenést/gyengülést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányát. A standard kérdőívrész során rákérdezünk a hitelezési hajlandóság (kihelyezni kívánt hitelmennyiség), a hitelezési standardok, a hitelezési/folyósítási feltételek változtatásaira, továbbá a válaszadó bank által érzékelt kereslet (előző negyedévben megfigyelt és következő félévre várt, szezonális hatásoktól szűrt, új hitelkérelmeken alapuló) változására, a portfólió minőségének változására, illetve vállalati kérdőív esetében a szektorok kockázati megítélésének alakulására. A felmérésben ötfokozatú skálán kapunk választ a hitelezési hajlandóság, a kereslet, a standardok/feltételek, a kockázati paraméterek tendenciáira, azonban az ábrakészletben csak az irányt mutatjuk: • az 1-es értékelés a kereslet nagymértékű erősödését jelenti, a hitelezési hajlandóság növekedését, jelentős szigorítást a hitelezési standardokban/feltételekben, jelentős növekedést a lakásárakban, a kockázati paraméterek jelentős növekedését, továbbá a szektorok jelentősen kockázatosabbá váló kockázati megítélését a felmérést megelőző félévhez képest, illetve a következő félévre vonatkozó előrejelzés esetében a jelenlegi félévhez képest. • a 3-as értékelés változatlanságot jelent mind a tárgyfélév értékelésében, mind a következő félévre vonatkozó előrejelzésben. • az 5-ös értékelés a kereslet nagymértékű gyengülését jelenti, a hitelezési hajlandóság jelentős csökkenését, jelentős enyhítést a hitelezési standardokban/feltételekben, jelentős csökkenést a lakásárakban, a kockázati paraméterek jelentős csökkenését, továbbá a szektorok jelentősen biztonságosabbá váló kockázati megítélését a felmérést megelőző félévhez képest, illetve a következő félévre vonatkozó előrejelzés esetében a jelenlegi félévhez képest. A 2-es, illetve 4-es válaszok a szélsőséges válaszok közötti köztes helyzetértékelést (pl. valamelyest erősödő kereslet) teszik lehetővé. A kérdőív szempontjából fontos kulcsszavakat a következőképpen definiáljuk: A kihelyezni kívánt hitelmennyiség (hitelezési hajlandóság) a válaszadó intézmény adott szegmensben meglévő terjeszkedési, állománynövelési szándékát tükrözi. hitelezési feltételeket 4 illetően megkülönböztetünk nem árjellegű, illetve árjellegű tényezőket. A nem árjellegű hitelnyújtási feltételek (pl.: a fedezeti követelmények, az adós kötelezettségvállalásai, a hitel/hitelkeret maximális nagysága stb.) konkrét szerződéses feltételek, a bank csak ezek mellett hajlandó a hitel folyósítására. Az árjellegű tényezők alatt többek között a kamatszint és a forrásköltség közötti szpredre és a kockázati prémiumra kérdezünk rá. 4

30

A hitelezési standardok és a hitelezési feltételek összefüggő fogalmak, így együttesen kérdezünk rá a hitelezési feltételek és standardok összességében mért változására, majd egyesével az egyes hitelezési feltételekre.


Felmérés a hitelezési vezetők körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára A 2011 negyedik negyedévére vonatkozó felmérés összesített eredménye 2012. március Nyomda: D-Plus h–1037 budapest, csillaghegyi út 19−21.

Felmérés a hitelezési vezetők körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára

Recommend Documents