Felmérés a hitelezési vezetők körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára

Felmérés a hitelezési vezetők körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára

A 2012 első negyedévére vonatkozó felmérés összesített eredménye 2012. május

A 2012 első negyedévére vonatkozó felmérés összesített eredménye 2012. május

Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára A 2012 első negyedévére vonatkozó felmérés összesített eredménye (2012. május) Az elemzést készítette: Fábián Gergely (Pénzügyi stabilitás)

Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: dr. Simon András 1850 Budapest, Szabadság tér 8−9. www.mnb.hu ISSN 2060-9604 (on-line)

A hitelezési felmérés segít feltárni, hogy meghatározó hazai bankok hogyan látják, értékelik a piaci folyamatokat, illetve hogyan alakítják stratégiájukat és azon belül hitelezési politikájukat. Az egyedi válaszok piaci részesedéssel súlyozott aggregálásával a piaci változások irányára, trendjeire lehet következtetni. Jelen elemzés minden esetben a banki vezetők válaszait ismerteti, szükség esetén azonban háttér-információkat is közöl, hogy a felhasználók könnyebben átláthassák a folyamatokat. A mostani kérdőívet a hitelezési vezetők 2012. április 1. és 18. között töltötték ki. A felmérés eredményeit a kapott válaszok alapján szöveges elemzésben, illetve a válaszokat bemutató grafikonok segítségével ismertetjük. Az egyes részpiacokra vonatkozó ábrákat az 1. számú melléklet tartalmazza. A 2. számú melléklet módszertani összefoglalót ad a felmérésről, a piaci részesedési adatok a 3. számú mellékletben találhatók, végül a kérdésekre adott válaszok részletesen a 4., 5. és a 6. számú mellékletekben olvashatók (a 3., 4., 5. és 6. mellékleteket külön Excel alapú fájlmellékletben publikáljuk). A visszatekintő kérdések 2012 első negyedévére, az előre tekintő kérdések a következő féléves időszakra, azaz 2012 második és harmadik negyedévét lefedő időszakra vonatkoznak. A kérdések a negyedévvel korábbi állapothoz képest tapasztalt változásokra koncentrálnak: a visszatekintő kérdések esetében 2011 negyedik, az előre tekintő kérdések esetében pedig 2012 első negyedéve a viszonyítási alap. A háztartási hitelekre vonatkozó felmérésben összesen 14 bank vett részt. A lakáshitelekkel kapcsolatos kérdésekre 10 bank, a fogyasztási hitelezéssel összefüggően 14 bank és emellett 6 pénzügyi vállalkozás adott választ. A lakáscélú hitelállományra vonatkozóan a felmért intézmények a 2012 első negyedév végi adatok alapján a bankszektor 91 százalékát fedik le, míg a fogyasztási hitelek piacán 93 százalékát. A vállalati kérdőívet összesen 7 bank töltötte ki, ezek a vállalatihitel-piac 79 százalékát, az üzletiingatlan-hitelek piacának 96 százalékát képviselik. Az önkormányzati hitel szegmensben összesen 7 banktól kértünk választ. A felmért intézmények a 2012 első negyedév végi adatok alapján a bankszektor önkormányzati kitettségeinek 97 százalékát fedik le.

Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2012. május

3

Tartalom

A következő félévben korrekció várható a szigorú háztartási hitelezési feltételekben

6

A vállalati szegmensben jelentősen csökkent a szigorító bankok aránya

7

A magyar hitelezési feltételek alakulása nagyban hasonlít az eurozónában tapasztaltakhoz

8

Kiemelt téma: a kis- és középvállalkozások kamatkondíciói

8

1. számú melléklet: A hitelállományok alakulását és a kérdõívre adott válaszokat bemutató ábrák10 Háztartási szegmens

10

Vállalati szegmens

18

Önkormányzati szegmens

30

2. számú melléklet: Módszertani összefoglaló32


5

MAGYAR NEMZETI BANK

A 2012 áprilisában végzett hitelezési felmérés alapján folytatódtak a szigorítások a háztartási szegmensben, azonban a szigorító bankok aránya 2012 első negyedévében az előző negyedévhez képest jelentősen csökkent. A bankok várakozásai alapján a következő félévben a háztartási hitelezési feltételekben már enyhítés várható, így némi korrekció történhet a végtörlesztés idején szigorított hitelezési feltételekben. A vállalati szegmensben is tovább szigorodtak a hitelezési feltételek, és ez a tendencia várhatóan a következő félévben is folytatódik; a szigorító bankok aránya azonban jelentősen csökkent. A korábbi felmérésben a bankok többsége szigorítást várt 2012 elejére, de a 3 éves EKB-hiteleknek is köszönhetően végül jóval kevesebb bank változtatta ebbe az irányba feltételeit. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy drasztikus hitelszűke nemcsak a hitelezési feltételek egyszeri jelentős szigorítása esetén jöhet létre, hanem a válság óta kialakult szigorítások tartós fennmaradása esetén is. A hitelezési feltételek szigorításához továbbra is elsősorban az alacsony hitelezési hajlandóság járul hozzá. Az előző felméréshez képest érdemben csökkent azon bankok száma, akik a gyengülő hitelezési képességet jelölték meg a szigorításhoz hozzájáruló tényezőként. A banki válaszok összesítése alapján a válság éleződése, azaz 2008 második fele óta végrehajtott szigorítások okaként a bankok 73 százalékban a hitelezési hajlandóságot befolyásoló tényezőket, 13 százalékban a likviditási, míg 9 százalékban a tőkekorlátokat említették. A mostani felmérésben külön kérdőívvel fordultunk a bankokhoz a kis- és középvállalkozások kamatkondícióinak részletesebb megismerése érdekében. Az eredmények azt mutatják, hogy elsősorban a mikro- és kisvállalkozások jóval magasabb áron tudnak hitelhez jutni, mint a kamatstatisztikák alapján megfigyelhető átlagos vállalati 2,5 százalékpont körüli bankközi kamat feletti felár. A forinthitelek esetében kockázati besorolástól függően 4−6 százalékpont körüli feláron juthatnak hitelhez; az eurohitelek esetében legalább 5,5 százalékpont a jellemző, alacsony kockázati besorolás esetén azonban a kamatfelár a 8 százalékpontot is elérheti.

1. táblázat Összefoglaló táblázat a kínálat és a bankok által észlelt kereslet alakulásáról Kínálat Szegmensek

Háztartási Vállalati

Kereslet

2012. I. n.év

2012. II−III. n.év (várt)

2012. I. n.év

2012. II−III. n.év (várt)

Lakáscélú

↓

↑

↓

↑

Fogyasztási hitel

↓

↑

↓

↓

↓

↓

→

→

Megjegyzés: A kínálatnál a felfelé mutató nyíl a kínálat növekedésére (hitelkondíciók enyhülnek), míg a lefelé mutató nyíl a kínálat csökkenésére (a hitelkondíciók szigorodnak) utal. A keresletnél a felfelé mutató nyíl értelemszerűen keresletnövekedésre, a lefelé mutató nyíl pedig csökkenésre utal.

A következő félévben korrekció várható a szigorú háztartási hitelezési feltételekben A 2011 negyedik negyedévében bekövetkezett széles körű szigorítások után számottevően csökkent a szigorító bankok aránya a háztartási szegmensben, sőt előre tekintve enyhítések várhatók. A lakáscélú hitelek esetében a bankok nettó értelemben vett 9 százaléka, míg a fogyasztási hiteleknél 18 százaléka szigorította a hitelezési feltételeket 2012 első negyedévében (4. ábra). A szigorítások a jelzáloghitelek esetében elsősorban a magasabb kockázati prémiumban jelentkeztek (6. ábra), míg a fedezetlen fogyasztási hiteleknél az alacsonyabb maximális futamidőben és jövedelemarányos törlesztőrészletben, valamint szigorúbb megkövetelt hitelképességben (13. ábra). Előre tekintve, a lakáscélú hiteleknél a bankok nettó értelemben vett 11 százaléka, míg a fogyasztási hiteleknél nettó értelemben vett 17 százaléka tervez enyhítéseket (4. ábra), mégpedig a kamtfelárakban a jövedelemarányos törlesztőrészletben, a megkövetelt hitelképességi szintben és a hitel-fedezet arányban (5. és 9. ábra). A gépjármű-finanszírozásban az előző negyedévben nem történtek szigorítások, ugyanakkor a következő félévben a válaszadó bankok és lízingcégek nettó értelemben vett 12 százaléka

6


tervez szigorítani (12. ábra), elsősorban a jövedelemarányos törlesztőrészletben és a minimálisan megkövetelt hitelképességi szintben. A hitelezési felmérés alapján a hitelkeresletben több bank észlelt gyengébb keresletet, mint az előző felmérésben: a bankok nettó értelemben vett 50 százaléka észlelt csökkenő keresletet a lakáscélú hitelek iránt, míg 20 százaléka a fogyasztási hitelek iránt (8. ábra). A következő félévben a bankok nettó értelemben vett 30 százaléka további keresletcsökkenésre számít fogyasztási hiteleknél, ugyanakkor a lakáscélú hitelek iránti keresletben a bankok többsége fordulópontra számít. A bankok keresletre vonatkozó várakozásait a kamattámogatási program jövőbeli esetleges beindulása igazolhatja, ami a rendkívül alacsony lakáscélú hitelkibocsátások után élénkülést hozhat.

A vállalati szegmensben jelentősen csökkent a szigorító bankok aránya A vállalati szegmensben tovább szigorodtak a hitelezési feltételek 2012 első negyedévében és a következő félévben is további szigorítások várhatók a bankok várakozásai alapján.1 A bankok nettó értelemben vett 10 százaléka egyaránt szigorította a nagy- és középvállalatok és a kis- és mikrovállalatok hitelezési feltételeit (19. ábra). Ugyanakkor a szigorító bankok aránya lényegesen elmaradt az előző negyedévtől is, illetve a bankoknak az előző felmérésben megfogalmazott várakozásaitól, amelyben a bankok nettó értelemben vett 60 százaléka szigorítást jelzett előre 2012 elejére. A szigorítás elsősorban a forrásköltség feletti felár és a kockázati prémium emelkedésében jelentkezett, de történtek szigorítások a futamidőben, az adós szerződés szerinti kötelezettségvállalásában és a hitelképességi szintben is (20. ábra). Ugyanakkor a tartósan fennmaradó korábbi széles körű szigorítások miatt továbbra is fennáll a Jelentés a pénzügyi stabilitásról című kiadványban2 kifejtett drasztikus hitelszűke kockázata. A hitelezési feltételek szigorításához továbbra is elsősorban az alacsony hitelezési hajlandóság járul hozzá, míg az előző felméréshez képest érdemben csökkent azon bankok száma, akik a gyengülő hitelezési képességet jelölték meg mint a szigorításhoz hozzájáruló tényezőt. A banki válaszok összesítése alapján a válság éleződése, azaz 2008 második fele óta végrehajtott szigorítások okaként a bankok 73 százalékban a hitelezési hajlandóságot befolyásoló tényezőket, 13 százalékban a likviditási, míg 9 százalékban a tőkekorlátokat említették (1. ábra). A hitelezési felmérés alapján a bankok nettó értelemben vett 30 százaléka keresletnövekedést észlelt a rövid lejáratú vállalati hitelek iránt 2011 negyedik negyedévéhez képest, a következő félévben pedig nettó 11 százalék további keresletélénkülést vár (32. ábra). Ezzel szemben a hosszú lejáratú (döntően beruházási) hitelek iránt a bankok nettó értelemben vett 31 százaléka keresletcsökkenést észlelt, amely arány lényegesen nagyobb, mint az előző negyedévben. Az előre tekintő válaszok alapján nem várható fordulat a beruházási hitelek iránti keresletben a 2012 második és harmadik negyedévét lefedő időszakban.

1

2

kereskedelmiingatlan-hitelek esetében nem terveznek további szigorítást a bankok, ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a válság során a bankok döntő A többsége folyamatosan szigorította a feltételeket ezen szegmensben. Lásd: http://www.mnb.hu/Kiadvanyok/mnbhu_stabil/mnbhu_stab_jel_201204.


7

MAGYAR NEMZETI BANK

1. ábra A hitelezési feltételek változása és a változáshoz hozzájáruló tényezők Magyarországon

100

%

%

2008. III. n.év és 2012. I. n.év közötti kumulált hozzájárulás 100 9%

13%

73%

2012. I. n.év

IV. n.év

−20 III. n.év

−20

II. n.év

0

IV. n.év

0

2011. I. n.év

20

III. n.év

20

II. n.év

40

2010. I. n.év

40

IV. n.év

60

III. n.év

60

II. n.év

80

2009. I. n.év

80

2008. III−IV. n.év

Enyhítés

Szigorítás

5%

Tőkehelyzet (hitelezési képesség) Likviditás, forráshoz jutás (hitelezési képesség) Ciklikus tényezők (hitelezési hajlandóság) Verseny (hitelezési hajlandóság) Hitelezési feltételek változása Megjegyzés: az adott tényezők hozzájárulása a szigorítás/enyhítés arányában normálva. Forrás: MNB, a bankok válaszai alapján.

A magyar hitelezési feltételek alakulása nagyban hasonlít az eurozónában tapasztaltakhoz Az EKB hitelezési felmérése3 alapján az eurozónában tovább szigorodtak ugyan a magánszektor hitelezési feltételei, de a szigorító bankok aránya jelentősen csökkent a 2011 negyedik negyedévben tapasztalt megugrás után. A következő negyedévben a bankok már nem várnak további szigorítást aggregáltan a vállalati szegmensben, sőt Németországban és Olaszországban nettó értelemben enyhítés is várható. A bankok válaszai alapján a szigorítás az első negyedévben elsősorban a kockázatvállalás csökkenésének volt tulajdonítható, ami a válság kitörése óta is összességében a legfontosabb tényező volt a szigorításokban. Ugyanakkor az elmúlt félévben (illetve még a válság kitörésekor) a szigorításokban fontos szerepet játszó piaci finanszírozási és likviditási helyzet hozzájárulása marginalizálódott. Mindez a 3 éves EKB hiteltenderek miatti kedvezőbb piaci finanszírozási környezetnek tulajdonítható.

Kiemelt téma: a kis- és középvállalkozások kamatkondíciói A megvalósult tranzakciók alapján a vállalati hiteleknél a bankközi kamat feletti felárak 2,5 százalékpont körül alakulnak 2010 óta mind a forinthitelek esetében, mind az euro alapú hiteleknél. Ennek megfelelően a forinthitelek kamata 9,5 százalék körül alakult 2012 első negyedévében, míg az eurohitelek kamata 4 százalék körül. Az aggregált kamatok ugyanakkor nem nyújtanak teljes körű képet sok vállalat kamatkondíciójáról. Egyrészt a nagyvállalatok a nagy hitelméretek 3

8

http://www.ecb.int/stats/money/surveys/lend/html/index.en.html


miatt felülreprezentáltak, másrészt a szigorú nem árjellegű hitelezési feltételek miatt csak egy számottevően leszűkült vállalati ügyfélkör jut hitelhez. A kockázat alapú árazás során pedig a jó hitelképességű ügyfelek kedvező ár mellett juthatnak hitelhez. Ezt alátámasztja, hogy a 2011 második felében végzett felmérésünk alapján a kis- és középvállalkozások közül csak a két legjobb adósminősítési kategóriába tartozó ügyfelek tudnak 2,5 százalékpont felár körül forint alapú hitelhez jutni, míg devizahitelhez már csak 3 százalékpont felár felett. A kis- és középvállalkozások kamatkondícióinak részletesebb megismerése érdekében külön kérdőívben fordultunk a hitelezési felmérés vállalati körébe tartozó bankokhoz, megkérdeztük őket a mikro-, kis- és középvállalkozások kamatkondí cióiról. A megkérdezettek együttesen a KKV-hitelpiac mintegy háromnegyedét lefedik mind hitelállomány, mind pedig a 2011-ben megvalósult új kihelyezések alapján. A megvalósult ügyletek alapján a mikro- és kisvállalkozások 4−6 százalékpont körül, míg a középvállalatok 2,5−4 százalékpont kamatfelár körül jutottak hitelhez 2011 második felében, amelyeknél a magasabb értékek az eurohitelekre vonatkoznak (2. táblázat). A kamatfelárakban 2012 első negyedévében csupán kismértékű 5−20 bázispontos (1 százalékpont 100 bázispont) drágulás figyelhető meg 2011 végéhez képest, azonban figyelembe kell venni, hogy mind a magyar szuverén, mind az anyabanki CDS-felárak mérséklődtek 2012 első negyedévének végére 2011 végéhez képest.

2. táblázat Banki kamatkondíciók mikro-, kis- és középvállalkozások részére 2012. I. negyedév végi információk alapján Átlagos kamatfelár 2011 második félévében (megvalósult ügyletek alapján)*

Változás a kamatkondíciókban (2012. I. n.év végén 2011 végéhez képest)

Kockázati felárban különbség (adósminősítés alapján)**

1 és 2 év között

2 és 5 év között

5 év felett

Mikro- és kisvállalkozások

430

18

202−235

105

130−137

180−187

Középvállalkozások

256

29

207−240

80

104−111

142−149

Mikro- és kisvállalkozások

563

12

183−217

166

233−236

265

Középvállalkozások

317

23

220−253

161

202−205

251

Átlagos felár (bázispont)

HUF

EUR

Likviditási prémium (éven belüli hitelekhez képest)

* Adott deviza referenciakamata feletti felár (EURIBOR, BUBOR). ** A két legkockázatosabb (de még hitelképes) minősítési kategóriába és a két legjobb minősítési kategóriába sorolt ügyfélkör közötti kamatfelár különbsége szegmensen belül. A szegmensek közötti különbséget a legjobb adósoknak felszámolt kockázati felárban nem mutatja. Forrás: MNB, banki válaszok alapján.

A kockázati prémiumot nézve a két legrosszabb adósminősítési kategóriába tartozó, de még hitelképesnek számító KKVvállalatok átlagosan 2−2,5 százalékponttal magasabb prémiumon juthatnak hitelhez, mint a két legjobb minősítési kategóriába tartozó KKV vállalati kör (2. táblázat). Ennek következtében összességében a kockázatosabb, de még hitelképes mikro- és kisvállalkozások 6−8 százalékpontos, míg a középvállalkozások 4,5−6 százalékpontos feláron juthatnak hitelhez, amelyeknél a magasabb értékek az eurohitelekre vonatkoznak. Fontos hangsúlyozni, hogy mindez már csak egy szűk kör kamatfeltételeit mutatja a már említett szigorú nem árjellegű hitelezési feltételek miatt, azaz enyhébb nem árjellegű korlátok esetén magasabb felárak lennének több hitelképes vállalat mellett. A második legfontosabb tényező a bankok árazásában a likviditási prémium, amely önmagában 50−170 bázispont felárat jelenthet éven túli, de 5 évnél rövidebb lejáratú hiteleknél, míg 5 évnél hosszabb hiteleknél 125−250 bázispontot is jelenthet a bankok közötti jelentős különbségek mellett (2. táblázat). Az euro alapú hiteleknél átlagosan 80−100 bázisponttal magasabb a likviditási prémium a forinthitelekhez képest, amiben a devizaforráshoz jutás drágább szintje tükröződik vissza.


9

1. számú melléklet: A hitelállományok alakulását és a kérdõívre adott válaszokat bemutató ábrák

Háztartási szegmens 1. ábra A lakáscélú hitelállomány és a kérdőívet kitöltő bankok piaci részesedése 5000

Milliárd forint

%

100 98

4000

96

3500

94

3000

92

2500

90

2000

88

1500

86

1000

84

500

82

0

80

2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.

II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év

4500

Teljes lakáshitel-állomány A válaszadó bankok lakáshitel-állománya A részt vevő bankok piaci részesedése (jobb skála) Megjegyzés: a vizsgált félévek során változott a megkérdezett bankok száma és köre (pl. fúzió hatására, új bank bevonásának hatására). 2009-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is.

10


1. számú melléklet

2. ábra A fogyasztási hitelek állománya és a kérdőívet kitöltő bankok piaci részesedése 4000

Milliárd forint

%

100 95

3000

90

2500

85

2000

80

1500

75

1000

70

500

65

0

60

2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.


3500

Teljes fogyasztásihitel-állomány A válaszadó bankok fogyasztásihitel-állománya A részt vevő bankok piaci részesedése (jobb skála) Megjegyzés: a vizsgált félévek során változott a megkérdezett bankok száma. Az ábra csak a megkérdezett bankok piaci részarányát tartalmazza a banki portfólión belül, a pénzügyi vállalkozások részesedése nem jelenik meg. 2009-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is.

3. ábra Kihelyezni kívánt hitelmennyiség a lakáshitelek és a fogyasztási hitelek piacán (erősebb és gyengébb hitelezési hajlandóságot jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

100

% NÖVEKEDÉS

80 60 40 20 0

CSÖKKENÉS

−20 −40 −60

2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012.

−100

II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II−III. n.év (e.)

−80

Lakáshitel Fogyasztási hitel


11

12

Maximális futamidő

Maximális hitel/ hitelbiztosítási érték aránya (LTV)

2012. II−III. n.év (e.)

2011. IV. n.év

2011. II. n.év

2010. IV. n.év

2010. II. n.év

2009. IV. n.év

2009. II. n.év

2008. II. félév

2007. II. félév

2012. I. n.év

2011. III. n.év

2011. I. n.év

2010. III. n.év

2010. I. n.év

Lakáshitel

2009. III. n.év

2009. I. n.év

2008. I. félév

2007. I. félév

2006. I. félév

2005. I. félév

2004. I. félév

2012. I. n.év

2011. III. n.év

2011. I. n.év

2010. III. n.év

2010. I. n.év

2009. III. n.év

2009. I. n.év

2008. I. félév

2007. I. félév

2006. I. félév

2005. I. félév

2004. I. félév

2012. I. n.év

2011. III. n.év

2011. I. n.év

2010. III. n.év

2010. I. n.év

2009. III. n.év

2009. I. n.év

2008. I. félév

II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II−III. n.év (e.) II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II−III. n.év (e.)

2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012. 2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012.

−80

2007. I. félév

ENYHÍTÉS

SZIGORÍTÁS 100

2006. I. félév

100

2005. I. félév

2004. I. félév

MAGYAR NEMZETI BANK

4. ábra Hitelezési feltételek a lakáscélú és a fogyasztási hitelek piacán

(a hitelezési feltételekben szigorítást és enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

80

60

40

20

0

−20

−40

−60

Fogyasztási hitel

Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.

5. ábra Hitelezési feltételeken belül a nem árjellegű feltételek a lakáscélú hitelek piacán

(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége, pozitív érték szigorításra utal, negatív érték enyhítésre piaci részesedéssel súlyozva)

%

80

60

40

20

−20 0

−40

−60

−100 −80

Havi törlesztőrészlet/ Minimálisan havi jövedelem megkövetelt maximális aránya hitelképességi szint (credit scoring)



−100

2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012.

Piaci részesedési célok

Kockázati tolerancia megváltozása

Kockázatosabb hiteleken lévő prémium

Piaci versenyhelyzet megváltozása

Lakáspiaci folyamatok

A hitelkamat és a forrásköltségek közötti szpred

Gazdasági kilátások

100

A likviditási helyzet

2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012. 2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012.

II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II−III. n.év (e.) II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II−III. n.év (e.) II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II−III. n.év (e.)

−100

A bank tőkehelyzete

Szigorításhoz járul hozzá

100

Ügyfelek hitelképességének megváltozása

Enyhítéshez járul hozzá


6. ábra Hitelezési feltételeken belül az árjellegű feltételek a lakáscélú hitelek piacán


%

80

60

40

20

−20 0

−40

−60

−80

Hitelfolyósításért felszámított díj(ak)


7. ábra A hitelezési feltételek változásához hozzájáruló tényezők a lakáscélú hitelek esetében

(az adott tényező kapcsán a szigorításhoz, illetve az enyhítéshez hozzájárulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

80

60

40

20

0

−20

−40

−60

−80

III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II−III. n.év (e.)


13

14

−100


Minimális önrész

Maximális hitel/ fedezet aránya

2012. II−III. n.év (e.)

2011. IV. n.év

2011. II. n.év

2010. IV. n.év

2010. II. n.év

2009. IV. n.év

2009. II. n.év

2008. II. félév

2007. II. félév

2012. I. n.év

2011. III. n.év

2011. I. n.év

2010. III. n.év

2010. I. n.év

2009. III. n.év

Lakáshitel

2009. I. n.év

2008. I. félév

2007. I. félév

2006. I. félév

2005. I. félév

2004. I. félév

2012. I. n.év

2011. III. n.év

2011. I. n.év

2010. III. n.év

2010. I. n.év

2009. III. n.év

2009. I. n.év

2012. II−III. n.év (e.)

2011. IV. n.év

2011. II. n.év

2010. IV. n.év

2010. II. n.év

2009. IV. n.év

2009. II. n.év

2008. II. félév

2007. II. félév

2006. II. félév

2005. II. félév

2004. II. félév

2012. II−III. n.év (e.)

2011. IV. n.év

2011. II. n.év

2010. IV. n.év

II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II−III. n.év (e.) II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II−III. n.év (e.)

2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012. 2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012.

−100

2010. II. n.év

GYENGÉBB

ERŐSEBB 100

2009. IV. n.év

100

2009. II. n.év

2008. II. félév

MAGYAR NEMZETI BANK

8. ábra Hitelkereslet a háztartási hitelezési szegmensben

(a növekedést és a csökkenést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

80

60

40

20

0

−20

−40

−60

−80

Fogyasztási hitel

9. ábra Hitelezési feltételeken belül a nem árjellegű feltételek a fogyasztási célú hitelek piacán


%

80

60

40

20

0

−20

−40

−60

−80

Havi törlesztőrészlet/ Minimálisan havi jövedelem megkövetelt maximális aránya hitelképességi szint



−100

2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012.

Piaci részesedési célok



Piaci versenyhelyzet megváltozása

Lakáspiaci folyamatok



100

A likviditási helyzet

2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012. 2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012.

II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II−III. n.év (e.) II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II−III. n.év (e.) II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II−III. n.év (e.)

−100


Szigorításhoz járul hozzá

100

Ügyfelek hitelképességének megváltozása



10. ábra Hitelezési feltételeken belül az árjellegű feltételek a fogyasztási célú hitelek piacán


%

80

60

40

20

−20 0

−40

−60

−80

Hitelfolyósításért felszámított díj(ak) költsége


11. ábra A hitelezési feltételek változásához hozzájáruló tényezők a fogyasztási célú hitelek esetében

(az adott tényező kapcsán a szigorításhoz, illetve az enyhítéshez hozzájárulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

80

60

40

20

0

−20

−40

−60

−80

III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II−III. n.év (e.)


15

MAGYAR NEMZETI BANK

12. ábra A kihelyezni kívánt hitelmennyiség és a hitelképességi feltételek változása a különböző fogyasztási típusú hiteltermékeknél (a növekedést/szigorítást és csökkenést/enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

100

%

100

60

60

40

40

20

20

0

0

−20

−20

−40

−40

−60

−60

−80

−80

NÖVEKEDÉS

80

−100

Kihelyezni kívánt Kihelyezni kívánt hitelmennyiség hitelmennyiség 2012. I. n.év 2012. II−III. n.év (előrejelzés)

Hitelezési feltételek 2012. I. n.év

Hitelezési feltételek 2012. II−III. n.év (előrejelzés)

ENYHÍTÉS

80

SZIGORÍTÁS

CSÖKKENÉS

%

−100

Szabad felhasználású jelzáloghitel Gépjármű-finanszírozás Egyéb Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.

13. ábra Hitelezési feltételek változása a különböző fogyasztásihitel-termékeknél 2012 első negyedévében (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

100

% SZIGORÍTÁS

80 60 40 20 0

ENYHÍTÉS

−20 −40 −60

Minimálisan megkövetelt hitelképességi szint

Havi törlesztőrészlet/ havi jövedelem maximális aránya

Maximális hitel/fedezet aránya

Minimális önrész


Hitelfolyósításért felszámított díj(ak)



−80 −100

Szabad felhasználású jelzáloghitel Gépjármű-finanszírozás Egyéb Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.

16



14. ábra A hitelek iránti kereslet a különböző fogyasztásihitel-termékeknél (a növekedést, illetve csökkenést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

100

%

80 NÖVEKEDÉS

60 40 20 0 −20

CSÖKKENÉS

−40 −60 −80 −100

Kereslet alakulása 2012. I. n.év

Kereslet várt alakulása 2012. II−III. n.év

Szabad felhasználású jelzáloghitel Gépjármű-finanszírozás Egyéb

15. ábra A háztartási hitelek nemteljesítési aránya és a nemteljesítéskori veszteségrátája (a kockázatnövekedést és -csökkenést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

100

%

80 ROMLÁS

60 40 20 0 −20

JAVULÁS

−40 −60 −80 −100

Nemteljesítési arány (default ráta) 2012. I. n.év

Nemteljesítési arány (default ráta) várható alakulása 2012. II−III. n.év

Nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) 2012. I. n.év

Nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) várható alakulása 2012. II−III. n.év

Lakáscélú hitelek Fogyasztási hitelek Szabad felhasználású jelzáloghitel Gépjármű-finanszírozás Egyéb


17

MAGYAR NEMZETI BANK

Vállalati szegmens 16. ábra A teljes vállalatihitel-állomány és a vállalati kérdőívet kitöltő bankok részesedése 10 000

Milliárd forint

%

100 90

8 000

80

7 000

70

6 000

60

5 000

50

4 000

40

3 000

30

2 000

20

1 000

10

0

0

2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.


9 000

Teljes vállalatihitel-állomány A válaszadó bankok vállalatihitel-állománya A részt vevő bankok piaci részesedése (jobb skála) Megjegyzés: 2009-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is.

17. ábra Az üzleti célú ingatlanhitelek állománya és a kérdőívet kitöltő bankok részesedése a teljes projekthitel-állományból 2000

Milliárd forint

%

100 98

1600

96

1400

94

1200

92

1000

90

800

88

600

86

400

84

200

82

0

80

2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012.


1800

Teljes üzleti célú ingatlanhitel-állomány A válaszadó bankok üzleti célú ingatlanhitel-állománya A részt vevő bankok piaci részesedése (jobb skála) Megjegyzés: 2009-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is. 2011 első negyedévétől kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok ingatlanvásárlási hitelállományát.

18


40 40

20 20

0 0

−20 −20

−40 −40

−60

−60

−80

−80

−100

−100

II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II−III. n.év (e.)

60

2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012.

80

60


80

2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012.

100


2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012.

II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II−III. n.év (e.)

−100

2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012.

−20

−40

−60

−80 CSÖKKENÉS

SZIGORÍTÁS 100

80

60

40

20 NÖVEKEDÉS

ENYHÍTÉS


18. ábra Kihelyezni kívánt hitelmennyiség a vállalati hitelek piacán

(az erősebb és a gyengébb hitelezési hajlandóságot jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

0

Nem pénzügyi vállalatok összesen Nagy- és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok Üzletiingatlan-hitelek

19. ábra Hitelezési feltételek változása az egyes vállalati kategóriákban

(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

% %

Nem pénzügyi vállalatok (összesen)

Kis- és mikrovállalatok 100

Üzleti célú ingatlanhitelek



19

20

II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II−III. n.év (e.)


2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012.

2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012.

−100


100

2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012.


Nagy- és közepes vállalatok Monitoringkövetelmény

Minimális hitelképességi szint

Fedezeti követelmények

Szerződéses kötelezettségvállalás

Kockázati prémium

Szpred

Hiteldíjak

Maximális hitelnagyság


−20

−40

−60

−80 ENYHÍTÉS

SZIGORÍTÁS 100

80

60

40

20 SZIGORÍTÁS

ENYHÍTÉS

MAGYAR NEMZETI BANK

20. ábra Hitelezési feltételek változása a vállalati szegmensben


%

0

−100

2012. I. n.év 2012. II−III. n.év (e.)


21. ábra Maximális futamidő az egyes vállalati kategóriákban


%

80

60

40

20

−20 0

−40

−60

−80

Kis- és mikrovállalatok





2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012.

−100

2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012.

100 II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II−III. n.év (e.) II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II−III. n.év (e.) II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II−III. n.év (e.)

2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012.

−100


SZIGORÍTÁS

ENYHÍTÉS

SZIGORÍTÁS 100

2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012.

ENYHÍTÉS


22. ábra A hitel/hitelkeret maximális nagysága az egyes vállalati kategóriákban


%

80

60

40

20

0

−20

−40

−60

−80


Nem pénzügyi vállalatok (összesen) Nagy- és közepes vállalatok

Nagy- és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok


23. ábra A hitel/hitelkeret nyújtásáért felszámított díj(ak) az egyes vállalati kategóriákban


%

80

60

40

20

0

−20

−40

−60

−80




21

22



2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012.

−100

2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012.


2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012.

−100


SZIGORÍTÁS

ENYHÍTÉS

SZIGORÍTÁS 100

2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012.

ENYHÍTÉS

MAGYAR NEMZETI BANK

24. ábra A hitelkamat és a forrásköltségek közötti szpred az egyes vállalati kategóriákban


%

80

60

40

20

0

−20

−40

−60

−80





25. ábra A kockázatosabb hiteleken lévő prémium az egyes vállalati kategóriákban


%

80

60

40

20

0

−20

−40

−60

−80






2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012.

−100

2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012.


2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012.

−100


SZIGORÍTÁS

ENYHÍTÉS

SZIGORÍTÁS 100

2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012.

ENYHÍTÉS


26. ábra Az adóstól megkövetelt szerződéses kötelezettségvállalások az egyes vállalati kategóriákban


%

80

60

40

20

0

−20

−40

−60

−80





27. ábra Fedezeti követelmények az egyes vállalati kategóriákban


%

80

60

40

20

0

−20

−40

−60

−80




23

24



2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012.

−100

2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012.


2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012.

−100


SZIGORÍTÁS

ENYHÍTÉS

SZIGORÍTÁS 100

2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012.

ENYHÍTÉS

MAGYAR NEMZETI BANK

28. ábra A minimálisan megkövetelt hitelképességi szint az egyes vállalati kategóriákban


%

80

60

40

20

0

−20

−40

−60

−80





29. ábra Monitoring, illetve vállalatokkal szembeni adatszolgáltatási követelmények az egyes vállalati kategóriákban


%

80

60

40

20

0

−20

−40

−60

−80




GYENGÉBB



2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012.

−80

−100

2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012.

−80

−100


100

2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012.

ERŐSSEBB

2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012.



% Piaci részesedési célok


Más bankok vagy nem banki hitelezők versenyhelyzetének megváltozása

Iparág-specifikus problémák


Szigorításhoz járul hozzá 100

A bank likviditási helyzete




30. ábra A hitelezési feltételek változásához hozzájáruló tényezők a vállalati hitelek esetében

(a szigorításhoz, illetve enyhítéshez hozzájárulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

80

60

40

20

0

−20

−40

−60

−80

−100

II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II−III. n.év (e.)

31. ábra A hitelkereslet változása vállalati kategóriák szerint


% 100

80 80

60 60

40

40

20

20

0

0

−20

−20

−40

−40

−60

−60

Üzleti célú ingatlanhitelek


25

26

2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012.

Általános kamatszínvonal változása

100

Más bankok vagy egyéb nem banki hitelforrások kevésbé vonzóvá/vonzóbbá válása

Rövid lejáratú hitelek

Az ügyfél saját forrásainak alakulása

2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012.

II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II−III. n.év (e.) II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II−III. n.év (e.)

−100

Az ügyfél tárgyi eszközökbe történő befektetésének változása

Erősebb kereslethez járul hozzá

GYENGÉBB

ERŐSSEBB 100

Az ügyfél követelésfinanszírozási szükségletének változása

Az ügyfél készletfinanszírozási szükségletének változása

Gyengébb kereslethez járul hozzá

MAGYAR NEMZETI BANK

32. ábra A hitelkereslet változása eredeti futamidő szerint


%

80

60

40

20

−20 0

−40

−60

−80

Hosszú lejáratú hitelek

33. ábra A hitelkereslet változásához hozzájáruló tényezők a vállalati hitelek esetében

(a növekedéshez és a csökkenéshez hozzájárulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

80

60

40

20

0

−20

−40

−60

−100 −80




34. ábra Az egyes ágazati portfóliók minőségének változása (a romlást és a javulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

100

% ROMLÁS

80 60 40 20 0

JAVULÁS

−20 −40 −60

Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás

Pénzügyi tevékenység

Információ (IT), kommunikáció

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás

Kereskedelem, javítás

Építőipar

Feldolgozóipar

Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012.

Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás

−80 −100


35. ábra A kihelyezni kívánt hitelmennyiség (hitelezési hajlandóság) és a hitelezési feltételek változása az üzleti célú ingatlanhitelek terén (a növekedést és csökkenést, illetve a szigorítást és enyhítést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

100

%

SZIGORÍTÁS

NÖVEKEDÉS

80 60 40 20 0

ENYHÍTÉS

CSÖKKENÉS

−20 −40 −60 −80 −100 Hitelezési hajlandóság 2012. I. n.év

Hitelezési hajlandóság 2012. II−III. n.év (előrejelzés)


Hitelezési feltételek 2012. II−III. n.év (előrejelzés)

Lakásprojekt Logisztikai központ Bevásárlóközpont Irodaház Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.


27

MAGYAR NEMZETI BANK

36. ábra A hitelek iránti kereslet az üzleti célú ingatlanhitelezés különböző részpiacain (a növekedést és csökkenést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

100

%

80 NÖVEKEDÉS

60 40 20 0 −20

CSÖKKENÉS

−40 −60 −80 −100

Hitelezési kereslet alakulása 2012. I. n.év

Hitelezési kereslet várható alakulása 2012. II−III. n.év

Lakásprojekt Logisztikai központ Bevásárlóközpont Irodaház

37. ábra A vállalati hitelek kockázatosságának alakulása a nemteljesítési arányra (default ráta) és a nemteljesítéskori veszteségrátára (loss-given-default) vonatkozó válaszok alapján (kockázatnövekedést és -csökkenést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

100

%

80 ROMLÁS

60 40 20 0 −20

JAVULÁS

−40 −60 −80 −100

Nemteljesítési Nemteljesítéskori Nemteljesítési Nemteljesítéskori arány (default ráta) veszteségráta arány (default ráta) veszteségráta (LGD) 2012. I. n.év (LGD) várható alakulása várható alakulása 2012. I. n.év 2012. II−III. n.év 2012. II−III. n.év Teljes nem pénzügyi vállalati kategória Nagy- és középvállalatok Kis- és mikrovállalatok

28



38. ábra Az üzleti célú ingatlanhitelek portfólióminőségének változása (a romlást és a javulást jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

100

%

80 ROMLÁS

60 40 20 0 −20

JAVULÁS

−40 −60 −80 −100

Üzleti célú ingatlanhitelek összesen

Lakásprojekt

Logisztikai központ

Bevásárlóközpont

Irodaház

Portfólióminőség 2012. I. n.év Portfólióminőség 2012. II−III. n.év (e.)


29

MAGYAR NEMZETI BANK

Önkormányzati szegmens 39. ábra A teljes önkormányzati kitettség állománya és az önkormányzati kérdőívet kitöltő bankok részesedése 1200

Milliárd forint

%

100

2012. I. n.év

2011. IV. n.év

2011. III. n.év

2011. II. n.év

2011. I. n.év

2010. IV. n.év

2010. III. n.év

70

2010. II. n.év

0

2010. I. n.év

75

2009. IV. n.év

200

2009. III. n.év

80

2009. II. n.év

400

2009. I. n.év

85

2008. II. félév

600

2008. I. félév

90

2007. II. félév

800

2007. I. félév

95

2006. II. félév

1000

Teljes önkormányzati kitettség állománya A felmérésben részt vevő bankok kitettsége A részt vevő bankok piaci részesedése (jobb skála) Megjegyzés: 2009-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is.

40. ábra A hitelek iránti kereslet és a hitelezési feltételek változása az önkormányzati finanszírozásban (a növekedést és a csökkenést, illetve a szigorítást és az enyhítést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

100

80

80

60

60

40

40

20

20

0

0

−20

−20

−40

−40

−60

−60

−80

−80

−100

Hitelezési kereslet alakulása 2012. I. n.év

Hitelezési kereslet várható alakulása 2012. II−III. n.év


Hitelezési feltételek várható alakulása 2012. II−III. n.év

ENYHÍTÉS

CSÖKKENÉS

%

SZIGORÍTÁS

NÖVEKEDÉS

100

−100


30



41. ábra A kihelyezni kívánt hitelmennyiség, illetve portfólióminőség változása az önkormányzati finanszírozásban (a növekedést és a csökkenést, illetve a romlást és a javulást jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

100

80

80

60

60

40

40

20

20

0

0

−20

−20

−40

−40

−60

−60

−80

−80

−100

Hitelezési hajlandóság 2012. I. n.év

Hitelezési Portfólióminőség Portfólióminőség hajlandóság 2012. I. n.év várható alakulása várható alakulása 2012. II−III. n.év 2012. II−III. n.év

JAVULÁS

CSÖKKENÉS

%

ROMLÁS

NÖVEKEDÉS

100

−100

42. ábra A kihelyezni kívánt hitelmennyiség és a hitelezési feltételek alakulása az önkormányzati finanszírozásban 2007 második féléve óta (a növekedést/szigorítást és csökkenést/enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

100

80

80

60

60

40

40

20

20

0

0

−20

−20

−40

−40

−60

−60

Hitelek iránti kereslet

2012. II−III. n.év (e.)

2011. IV. n.év

2011. II. n.év

2010. IV. n.év

2010. II. n.év

2009. IV. n.év

2009. II. n.év

2008. II. félév

2007. II. félév

2012. II−III. n.év (e.)

2011. IV. n.év

2011. II. n.év

2010. IV. n.év

2010. II. n.év

2009. IV. n.év

2009. II. n.év

2008. II. félév

−80 −100

2007. II. félév

−80 −100

ENYHÍTÉS

CSÖKKENÉS

%

SZIGORÍTÁS

NÖVEKEDÉS

100

Hitelezési feltételek



31

2. számú melléklet: Módszertani összefoglaló

Módszertanilag a felmérés minden szegmensben standard kérdőívből áll, illetve a 2010 januárjában végrehajtott felmérés óta aktuális kérdéseket is megfogalmazunk valamelyik hitelezési szegmenshez kapcsolódóan. A standard kérdőív visszatekintő kérdései az előző negyedévre (korábban az előző félévre) vonatkoznak (pl. 2012. áprilisban 2012 első negyedévére), az előre tekintő kérdések pedig az éppen előttünk álló féléves időszakra (pl. 2012. áprilisban 2012 második és harmadik negyedévet lefedő időszak) tartalmaznak előrejelzést az előző negyedév (korábban előző félév) tendenciáihoz viszonyítva. A változás jelzésére a válaszadók százalékában kifejezett ún. nettó változás mutatót használjuk. Ezt úgy kapjuk, hogy a változást (szigorítást/növekedést/erősödést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányából levonjuk az ellenkező előjelű változást (enyhítést/csökkenést/gyengülést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányát. A standard kérdőívrész során rákérdezünk a hitelezési hajlandóság (kihelyezni kívánt hitelmennyiség), a hitelezési standardok, a hitelezési/folyósítási feltételek változtatásaira, továbbá a válaszadó bank által érzékelt kereslet (előző negyedévben megfigyelt és következő félévre várt, szezonális hatásoktól szűrt, új hitelkérelmeken alapuló) változására, a portfólió minőségének változására, illetve vállalati kérdőív esetében a szektorok kockázati megítélésének alakulására. A felmérésben ötfokozatú skálán kapunk választ a hitelezési hajlandóság, a kereslet, a standardok/feltételek, a kockázati paraméterek tendenciáira, az ábrakészletben azonban csak az irányt mutatjuk: • Az 1-es értékelés a kereslet nagymértékű erősödését jelenti, a hitelezési hajlandóság növekedését, jelentős szigorítást a hitelezési standardokban/feltételekben, jelentős növekedést a lakásárakban, a kockázati paraméterek jelentős növekedését, továbbá a szektorok jelentősen kockázatosabbá váló megítélését a felmérést megelőző félévhez képest, illetve a következő félévre vonatkozó előrejelzés esetében a jelenlegi félévhez képest. • A 3-as értékelés változatlanságot jelent mind a tárgyfélév értékelésében, mind a következő félévre vonatkozó előrejelzésben. • Az 5-ös értékelés a kereslet nagymértékű gyengülését jelenti, a hitelezési hajlandóság jelentős csökkenését, jelentős enyhítést a hitelezési standardokban/feltételekben, jelentős csökkenést a lakásárakban, a kockázati paraméterek jelentős csökkenését, továbbá a szektorok jelentősen biztonságosabbá váló kockázati megítélését a felmérést megelőző félévhez képest, illetve a következő félévre vonatkozó előrejelzés esetében a jelenlegi félévhez képest. A 2-es, illetve 4-es válaszok a szélsőséges válaszok közötti köztes helyzetértékelést (pl. valamelyest erősödő kereslet) teszik lehetővé. A kérdőív szempontjából fontos kulcsszavakat a következőképpen definiáljuk: A kihelyezni kívánt hitelmennyiség (hitelezési hajlandóság) a válaszadó intézmény adott szegmensben meglévő terjeszkedési, állománynövelési szándékát tükrözi. Hitelezési feltételeket 4 illetően megkülönböztetünk nem árjellegű, illetve árjellegű tényezőket. A nem árjellegű hitelnyújtási feltételek (pl. a fedezeti követelmények, az adós kötelezettségvállalásai, a hitel/hitelkeret maximális nagysága stb.) konkrét szerződéses feltételek, a bank csak ezek mellett hajlandó a hitel folyósítására. Az árjellegű tényezők alatt többek között a kamatszint és a forrásköltség közötti szpredre és a kockázati prémiumra kérdezünk rá. 4

32

hitelezési standardok és a hitelezési feltételek összefüggő fogalmak, így együttesen kérdezünk rá a hitelezési feltételek és standardok összességében A mért változására, majd egyesével az egyes hitelezési feltételekre.


Felmérés a hitelezési vezetők körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára A 2012 első negyedévére vonatkozó felmérés összesített eredménye 2012. május Nyomda: D-Plus H–1037 Budapest, Csillaghegyi út 19−21.

Felmérés a hitelezési vezetők körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára

Recommend Documents