Felmérı tanulmány az Új Energia Forrás - Trebišov hatásáról Trebišov város lakóinak egészségére

Felmérı tanulmány az Új Energia Forrás - Trebišov – hatásáról Trebišov város lakóinak egészségére

Banská Bystrica 2007 október

–1–

Felelıs készítı: h. doc. MUDr. Kvetoslava KOPPOVÁ, PhD. A Közegészségügyrıl szóló 126/2006 sz. törvény 5 § 6.bek. k) bető szerint A Szlovák Köztársaság Közegészségügyi Hivatal által kiállított OLP/4481/2007 számú, 2007. 05. 24-én kelt hatósági szakértıi és alkalmassági bizonyítvány

Együttmőködık: MUDr. Terézia Konevičová, MPH PhDr. Peter Kopp

Mőszaki együttmőködı: Mgr. Petra Bobáľová

–2–

Tartalom Bevezetı ....................................................................................................................................6 I. Alapvetı adatok a javasolt tevékenységrıl ........................................................................8 II. A terület behatárolása és fizikai-geografikus jellemzıi ................................................11 III. Demográfiai jellemzık és az egészségi állapot mutatói ...............................................13 IV. Az Új Energia Forrás1 Trebišov jellemzése és a potencionális veszélyek nevesítése 30 V. A szabad levegı szennyezése és az egészségre ható veszélyek értékelése ....................33 1. Az egészségre ható veszélyek értékelésének módszere ..................................................35 2. A veszélyek értékelésénél felhasznált adatok ..................................................................36 3. A szennyezı anyagok veszélyességének megítélése .......................................................39 3.1 Por frakció PM 10 .....................................................................................................39 3.2 Kén oxid .....................................................................................................................43 3.3 Nitrogén oxid .............................................................................................................45 3.4 Szén oxid ....................................................................................................................47 3.5 Egyéb szennyezı anyagok – HCl, HF, Cu, Pb, Zn, As ..............................................50 4. Az egyes károsanyagok imissziós számítások eredményei és a károsító hatás megbecsülése.............................................................................................................................57 5. A veszélyek jellemzése és az egészség károsító hatás értékelésének konklúziója ..........70 VI. Lakókörnyezeti zaj és az egészség károsító hatás értékelése ......................................73 1. A zaj hatása az egészségre ...............................................................................................73 2. ÚEF Trebišov építése után jelentkezı akusztikus viszonyok predikciója .......................76 3. A környezet hatása a lakosságra - pszichológiai kutatás..................................................78 VII. A javasolt tevékenység valószínő hatásai a lakosság egészségére ..............................93 VIII. A javasolt tevékenység kedvezıtlen hatásainak csökkentésére tett intézkedések...95 IX. Mellékletek

1

A továbbiakban ÚEF - ford. megjegyzése

–3–

Táblázatok felsorolása: 1.

A Trebišov járás lakosságának kor szerinti összetétele, összehasonlítva a Michalovce járással és a Szlovák Köztársaság adataival.

2.

Születési arányok a Trebišov, Michalovce járásban és a Szlovák Köztársaságban, 2005 évben.

3.

Nemek szerinti, átlag életkori halálozási adatok – a Trebišov, Michalovce járásban és a Szlovák Köztársaságban, 2005 évben

4.

Nemek szerinti halvaszületés adatai - Trebišov, Michalovce járásban és a SzK-ban, 2005 évben

5.

Nemek szerinti halálozási struktúrája - Trebišov, Michalovce járásban és a SzK-ban, 2005 évben

6.

Nemek szerinti halálozási struktúrája - Trebišov, Michalovce járásban és a SzK-ban, 2005 évben, abszolút számok, 2005 év.

7.

Keringési rendszer betegségei I00-I99, sztenderdizált halálozás, Kassa megye 1997-2000.

8.

Agyér betegségek I60 –I69, sztenderdizált halálozás, Kassa megye 1997-2000.

9.

A szív ischemikus betegségei I20-I25, sztenderdizált halálozás, Kassa megye 1997-2000.

10. Myokardiális akkut infarktusai I21, sztenderdizált halálozás, Kassa megye 1997-2000. 11. Daganatos megbetegedés miatti sztenderdizált halálozások, Kassa megye 1997-2000. 12. Légzı szervek megbetegedései J00-J99, Trebišov, Michalovce járásban 1998-2005. 13. ÚEF Trebišov, emisszió minimalizálása a forrásokból, AT technológiákkal. 14. A szálló por összetétele és tulajdonságai. 15. Átlagos éves koncentrációk PM10, PM2,5 SzK kiemelt térségeiben 16. Maximális rövidtávú koncentrációk mint funkció a levegıszennyezı forrástól bármely irányban – alapvetı szennyezı anyagok. 17. Maximális rövidtávú koncentrációk mint funkció a levegıszennyezı forrástól bármely irányban – egyéb szennyezı anyagok. 18. Imissziós határok áttekintése és az egyes szennyezı anyagok tekintetében javasol értékek. 19. A kiemelt szennyezı anyagok rizikó faktorának megbecsülése az ÚEF-bıl emittált levegıben, tekintet nélkül a környezı levegıre, 2500 m távolságban. 20. A kiemelt szennyezı anyagok rizikó faktorának megbecsülése az ÚEF-bıl emittált levegıben, tekintettel a környezı levegıre, 2500 m távolságban. 21. A kiemelt szennyezı anyagok rizikó faktorának megbecsülése az ÚEF-bıl emittált levegıben, tekintet nélkül a környezı levegıre, 100 m távolságban. 22. A kiemelt szennyezı anyagok rizikó faktorának megbecsülése az ÚEF-bıl emittált levegıben, tekintettel a környezı levegıre, 100 m távolságban. 23. A kiemelt szennyezı anyagok rizikó faktorának megbecsülése az ÚEF-bıl emittált levegıben, tekintet nélkül a környezı levegıre, 300 m távolságban. 24. A kiemelt szennyezı anyagok rizikó faktorának megbecsülése az ÚEF-bıl emittált levegıben, tekintettel a környezı levegıre, 300 m távolságban.

–4–

25. Rizikó faktorok számszerő áttekintése a levegıszennyezı anyagok expozíciójának összes alternatívájánál. 26. A külsı környezet zajszintjének megengedett értékei. 27. Az érintett terület A zajszintjének számított ekvivalensei a V1 – V10 számított pontokban. 28. A DSH kérdıívben elért eredmények 1. sz. kérdésben (átlagok). 29. A DSH kérdıívben elért eredmények 1. sz. kérdésben exponált csoportban. 30. A DSH kérdıívben elért eredmények 3. sz. kérdésben (átlagok). 31. A DSH kérdıívben elért eredmények 3. sz. kérdésben exponált csoportban. 32. A BFB/N-5 kérdıívben elért eredmények az exponált és kontroll csoportban. 33. A BFB/N-5 kérdıívben elért eredmények az exponált és kontroll alcsoportban (átlag értékek).

–5–

Bevezetı Az egyén és populációs csoportok egészsége több faktor együtthatásának eredménye. Az egészségvédelem és egészségfejlesztésrıl szóló 355/2007 sz. törvény az egészség determinánsait mint az egészség befolyásoló faktorait definiálja, melyek az életkörnyezet, munkakörnyezet, genetikus faktorok, egészségfejlesztés, egészségvédelem és az életmód. Az egészség meghatározói kölcsönösen hatnak egymásra, kölcsönös interakcióban vannak, ezért a teljes egészségi állapotban való részesedésük 4 alap csoportban csak megbecsülhetı: A környezet – az egészségi állapotot csak 20–30 százalékban befolyásolja. Fıleg a levegıtisztaságról, ivóvíz biztosításáról, az élelmiszerek tisztaságának biztosításáról, étkezésrıl, hulladék kezelésrıl a lakó- és munkahelyi környezetrıl van szó, valamint az élet- és munkakörnyezet, szabadidı eltöltésének környezeti, mozgási lehetıségek fizikai faktorainak vegyi és biológiai ellenırzésérıl. A populáció genetikai adottságai – az egészségi állapotot csak 10–15 százalékban befolyásolják. Itt a populáció genetikai sérüléseirıl, genetikai megterhelésérıl és prevenciós intézkedésekkel történı csökkentésérıl van szó. Az egészségügy színvonala – az egészségügyi ellátási rendszer, az egészségügyi szolgáltatások színvonala – a populáció egészségi állapotát 15–20 százalékban befolyásolja. Az életmód – a lakosság életmódja az egészségi állapotot 10–15 százalékban befolyásolja. Az életmód az ember viselkedése, melynek alapja az életkörülmények kölcsönös hatása, a szocio-ökonómiai faktorok és személyi adottságok együttes hatása. Az életmódot nagy mértékben befolyásolja az iskolázottság foka, a táplálkozás, a szabadidı eltöltése, a mozgás kultúra és aktivitása, a pszicho-szociális terhelések kezelése (elviselésének módja) különbözı egészségkárosító szokások, dohányzás. Az ember egészségvédelme szempontjából az életkörnyezetben azok a külsı biológiai, fizikai, vegyi faktorokat kell megítélni, melyek megállapíthatóan és szignifikánsan hatással vannak az ember egészségére és életminıségére. A jelenlegi társadalom élet vitelének jellegébıl adódik, hogy az embernek sokféle veszéllyel kell szembenéznie. Az ilyen veszélyek legyızésében nagy felelıssége van az egyénnek, egyéb esetekben azonban az egyén nem képes a veszélyeztetettséget megítélni, mert ezen veszélyek gyakran nem önkéntes jellegőek, nem figyelhetık meg, tehát a személy önmaga által nem is ellenırizhetıek. Ezekben az esetekben ennek felelısségét a társadalomnak kell felvállalnia. Ezek a tények befolyásolták a káros anyagok kibocsátásának szabályozását, az egyes anyagok tekintetében a határértékek megállapítását, ill. az egészségre veszélyes rendszerek értékelésének szükségességét, a beruházások tervezésénél és megvalósításánál az egészségre történı hatások vizsgálati rendszerének szükségességét. A Trebišov járásban egy új energiai forrás építése javasolt. A javasolt tevékenység célja három á 240 MW teljesítményő energetikai szén blokk megépítése és egy gız-gáz ciklusú 160 MW teljesítményő blokk létesítése a Trebišov város ipari zónájában, a volt élelmiszeripari komplexum helyén. A SzK Nemzeti Tanácsának 24/2006 sz. törvény alapján kidolgozott environmentális értékelés a környezeti hatásokról „A javasolt tevékenységrıl szóló jelentés“. Új Energia Forrás Trebišov, szerzı Prof. Ing. Edita Virčíková, CSc., Kassai Mőszaki Egyetem Kohászati fakultása,

–6–

2007 június, értékelte a tervezett forrás feltehetıen kifejtett hatásait az életkörnyezetre és a közegészségre. •

Az értékelı tanulmány eredményeibıl, valamint a szakmai intézmények környezetegészségügyi problematikájával foglalkozó adatbázisainak felhasználásával, valamint a szakmai irodalom alapján feltételezhetı az energetikai forrás Trebišov jelentıs hatása a közegészségre.

Az elıterjesztett tanulmány célja a javasolt tevékenység megítélése a Trebišov város lakosságának egészségére kifejtett hatása, valamint az egészségi rizikófaktorok rendszerét meghatározó alapok kidolgozása és az egészségi rizikók és annak kommunikációjára történı alapok kidolgozása.

–7–

I. Alapvetı adatok a javasolt tevékenységrıl MEGNEVEZÉS Új Energiai Forrás Trebišov CÉL A javasolt tevékenység célja három új á 240 MW teljesítményő energetikai szén blokk építése és egy 165 MW teljesítményő gız-gáz ciklusú blokk létesítése Trebišov város ipari zónájában, a volt élelmiszeripari komplexum helyén (elhagyatott cukorgyár). HASZNÁLATRA JOGOSULT ČESKOSLOVENSKÁ ENERGETICKÁ SPOLOČNOSŤ, a.s. (Csehszlovák Energetikai Társaság Rt.) Hlavná 51, 041 01 Košice (041 01 Kassa, Hlavná utca 51 sz.) Azonosítószám 36 602 353, Adószám 2022124049 Közösségi adószám SK2022124049 ELHELYEZÉS (KATASZTRÁLIS TERÜLET) MEGYE: Kassa, Járás: Trebišov, Város: Trebišov A JAVASOLT TEVÉKENYSÉG ELHELYEZÉSÉNEK ÁTTEKINTÉSE (MÉRTÉK 1:50 000) A javasolt tevékenység elhelyezésének áttekintését az 1. Sz. melléklet tartalmazza (ÚEF Trebišov és 2 sz. melléklet (ortofototérkép 2002-bıl – a Trebišov volt élelmiszeripari kombinát – az érdekelt terület behatárolása). AZ ADOTT TERÜLETEN TÖRTÉNİ ELHELYEZÉS OKA A Trebišov városban és járásban magas a munkanélküliség mértéke. A város önkormányzati szervei intenzív tárgyalásokat folytatnak az ipari termelés felélesztésének lehetıségeirıl, mely a város és vonzáskörzetébe tartozó lakói számára új munkalehetıségek megteremtését szolgálná. A kiválasztott terület megfelel a közlekedés, a mérnöki hálózat hozzáférési és kapacitási valamint az elegendı kvalifikált munkaerı elegendı mennyiségi szempontjának. Az összlovákiai kritériumokon kívül a terület kiválasztása az alábbi regionális kritériumok alapján került kiválasztásra: – – – –

a rendelkezésre álló terület megfelelı nagysága, biztosítva a beruházási munkálatok elkezdésének esetében az adekvát fejlesztési lehetıségeket, az erdıgazdasági terület egyenletes elosztása a területen, mely lehetıvé teszi a potenciális fejlesztési impulzusokat a terület szubrégióiban orientálódás a jelenlegi települési fókuszokra a lokális komparatív elınyök kihasználása (Ďurkov – geothermális forrás, Dobrá – kiépített teherforgalmi terminál kapcsolódva a széles nyomtávú vasúthoz).

–8–

További elınye a tevékenység adott területen való elhelyezésének az elosztórendszer megfelelı közelsége és csatlakozási lehetıség a 400 kV teljesítményő rendszerhez (Veľké Kapušany elosztó) és a tartalék blokk csatlakozása a 110 kV teljesítményő rendszerhez Trebišovban. A tevékenység létrejötte nem igényli jelentısebb mezıgazdasági és erdıgazdasági területek elfoglalását és különösebb beavatkozást a környezı természetben. A megoldás mőszaki koncepciója lehetıvé teszi az energia blokkok kielégítı módosítását a meleg szállítására a legközelebbi környezet számára (fıleg a Trebišov járási város számára). A csúcs technológia alkalmazása garantálja, hogy a levegıbe olyan emissziós értékek kerülnek, melyek az elıírások által szabott határokat nem lépik túl. Koncepcionálisan a javasolt forrást az EU által javasolt referencia dokumentumok figyelembevételével tervezték, a nagy égetı berendezéseknél alkalmazott legjobb elérhetı technikák (BAT) figyelembevételével. A legjobb elérhetı technikák alkalmazásával létrejövı szén blokkok teljesítménye a gız-gáz forrásokkal kombinálva, az elsı ilyen jellegő szolgáltatás széleskörő alkalmazásában lesz a SzK-ban. A JAVASOLT TEVÉKENYSÉG ÉPÍTÉSÉNEK ÉS ÜZEMELÉSÉNEK KEZDİ- ÉS BEFEJEZİ IDİPONTJA Az Új Energia Forrás (UEF) Trebišov építésének elıkészítési folyamatának kedvezı véghezvitele végett az építést négy szakaszban javasolt elvégezni: 0. szakasz – Az ÚEF számára az építési terület szabaddá tétele 1. szakasz – Az ÚEF építése – elıkészítı munkálatok és vízgazdálkodás 2. szakasz – Az ÚEF építése 3 x 240+165 MW 3. szakasz – Az energetikai melléktermék külsı lerakati helyének létrehozása Az ÚEF Trebišov építésének megvalósítási idıterve: A projekt építésének feltételezett terminusai: Területi tevékenység Az üzemeléshez integrált engedély A beruházó kiválasztása és szerzıdések megkötése Építési és szerelési munkálatok megkezdése Az 1. szén blokk próbaüzemelésének kezdete Az 2. szén blokk próbaüzemelésének kezdete Az 3. szén blokk próbaüzemelésének kezdete A gız-gáz blokk próbaüzemelésének kezdete Az építés befejezése

2007/07 2008/08 2008/08 2009/03 2011/06 2011/12 2012/05 2012/10 2013

MUNKAERİ IGÉNYEK Szervezetileg négymőszakos üzem javasolt. Javasolt összesen 278 állandó üzemelési munkaerı, ebbıl 76 vezetı szintő dolgozó, a stáb és gazdasági egységekben, vagyon igazgatási, beruházási és fejlesztési egységekben. A gyártás és üzemelés számára 202 dolgozó a tervezett létszám. Legerısebb a reggeli mőszak ellátottsága 127 dolgozó munkanapokon. Tartalék munkaerıvel is számolnak 37 dolgozó a mőszakos üzemelésre (a betegállomány, ünnepek és szabadságok miatti kiesések).

–9–

Iskolai végzettség szerinti megoszlás: 40 dolgozó egyetemi végzettséggel, 106 dolgozó érettségivel rendelkezı középiskolai végzettséggel, 25 dolgozó érettségi nélküli szakközépiskolai végzettséggel, 39 dolgozó szakmunkás és 68 betanított munkás. Alvállalkozókkal megoldott munkaterületek: a technológiai berendezések karbantartása, az épület karbantartása, ırzı-védı szolgálat, étkeztetés, hulladékmegsemmisítés, a keletkezett üzem anyagok szállítása, a széles nyomtávú kocsik szezonális kirakodása, egészségügyi ellátás, tőzvédelem.

– 10 –

II. A terület behatárolása és fizikai-geografikus jellemzıi A Trebišov járás a Kassa megye délkeleti csücskében fekszik, a Zemplén sőrő vízhálózattal borított déli részén. A terület síkság jellegő és a Kelet-Szlovákiai síkság túlnyomó részét foglalja el. Streda nad Bodrogom helységnél a Bodrog folyó szlovákiai torkolatánál található Szlovákia legalacsonyabban fekvı része 94 m tengerszintfeletti magassággal. Jelentıs a magyar nemzetiségő lakosság hányada (30%). Trebišov járás egyike a 12 legnagyobb szlovákiai járásainak. A trebišovi régió nemzetközi szempontból jelentıs stratégiai fekvéső. Čierna nad Tisou/Ágcsernyın az Ukrajnából érkezı széles nyomtávú vasúti rakodó állomás található és Sátoraljaújhelyen Magyarország átkelı hely. A járás jellegzetességei közé tartozik a Tokaji borvidék, ahol világszínvonalú borokat termelnek. A járás területe 1073,9 km2, Kassa megyének 15, 9%.át foglalja el. A terület 73,7 % mezıgazdasági földterület. A Trebišov járásban összesen 82 település található, ebbıl 4 városi joggal – Trebišov, Čierna nad Tisou, Kráľovský Chlmec és Sečovce. A járás lakosainak száma 104 268, melybıl 41 %-a városban lakik. A lakosság sőrősége 96,8/km2 Trebišov járás levegıjének minısége A terület nyugat irányból a Slansky hegység által határolt, melyek befolyásolják az uralkodó levegıáramlást, ill. a szél észak– dél irányát. Északi szél uralkodik az év folyamán 30%-os elıfordulással. Egyéb irányok jelentéktelenek. A területen jelentıs a szélcsendes idıszakok aránya egészen 31%. Hideg idıben növekedik a taljmenti inverziós napok száma. A szél sebességének éves átlaga (1961-70) 2,7 m/s figyelembevéve a szélcsendes idıszakokat. A járás területén 6 nagy és cca. 254 közepes levegıszennyezı forrás létezik. A levegıszennyezés fontos kategóriája a kis források és gépkocsi forgalom. Trebišov járás a levegıvédelemrıl szóló 478/2006 sz. törvény szerint nem az irányított levegı-minıségi területek közé tartozik, a jó minıségő levegıjő területek közé sorolható. A járás területén a Nemzeti monitoring hálózatnak nincs semmilyen automatikus monitoring állomása, mely megvalósítaná az alap szennyezık folyamatos mérését. A Trebišov járás szennyezı forrásainak emisszióinak nagysága csökkenı tendenciát mutat. Az érintett terület behatárolása: Trebišov város tengerszint feletti magassága 109 m, területe 62,5 km2. Regionális jelentıségő funkciót tölt be, járási székhely. Tipikus monofunkciós városi település, klasszikus lakóépület elhelyezéssel, felszereltséggel és termelési feladatokkal. A termelési funkció három nagy termelı egységben koncentrálódik, mégpedig Észak, Nyugat és Dél. A Trebišov város és Milhostov városrész (a Milhostov városrészt 1988.01.01-én csatolták a városhoz) szóban forgó területe Trebišov eredeti város és Milhostov rész közigazgatási területén helyezkedik el az Észak ipari zónában. A Trebišov városrendezési tervében a terület mint ipari tevékenységre, raktározásra és mőszaki infrastruktúra telepítésére alkalmas zóna került meghatározásra. A szőkebb érintett terület nyugaton a Hriadky – Trebišov út által, délen a széles és normál nyomtávú vasúti hálózattal, keleten az Ondava folyóval, északon pedig a Trebišov közigazgatási területtel határolt.

– 11 –

Az építési terület hosszanti irányú észak-dél fekvésben, az ipari zóna keleti és északi részén. Dél felıl a terület széles és normál nyomtávú vasúti hálózattal határolt, az ipari zóna belsı nyugati részén a volt mőködı és nem mőködı élelmiszeripari terület helyezkedik el, a hanyatlás különbözı fokait mutatva. Az olajtermékek raktára újabb mőködı objektumot jelent az ipari zóna központjában. Az ipari zóna nyugati részén, az úthálózat mellett lakó épületek vannak – Cukrovarská utca. Nyugaton az ipari zóna a fıúthoz kapcsolódik az ipari beépítéssel, északról pedig a beruházó telkén keresztül. Dél felıl az építési terület vasúti átjárón keresztül közelíthetı meg. A javasolt tevékenység által érintett területek lehetnek: Lakosság száma 22 563 589

Trebišov város Milhostov

A legközelebbi lakó zóna nyugat irányban cca. 100 m távolságban található a Cukrovarská utcánál, déli irányban cca. 170 m távolságban a Varichovská utcánál, a Sever lakótelep az területtıl cca. 300 m-re található. A lakosság ivóvíz ellátása A Trebišov járás jó minıségő ivóvíz források hiányában szenved. A járás területén lévı földalatti vizek nem alkalmasak a lakosság ivóvíz ellátásának alkalmazására, fıleg a nitrátok, vas és mangán magas tartalma miatt. A Trebišov járáson átfolyó felszíni vizek (folyamok alsó rétegei) túlzott szennyezettségük miatt szintén alkalmatlanok vízmővi hasznosításra. A közüzemi vízhálózatból a járás lakosainak 65,5%-a azaz 68.374 lakos kap ivóvizet, ami cca. 20 %-al a szlovák átlag alatt van és 30 %-al a SzK célérték alatt, a közüzemi vízvezetékekrıl és csatornázásról szóló terv értelmében. A járás kb. 36 000 lakosa kap ivóvizet nem megfelelı minıségő egyéni vízforrásból (fıleg mikrobiológiai szennyezıdés és nitrátos víz). Ennek oka a vízforrások helytelen elhelyezése, a kutak rossz állapota és a víz források és víz minıségének nem biztosított védelme.

– 12 –

III. Demográfiai jellemzık és az egészségi állapot mutatói Adatok a lakosság számáról és mozgásáról az érintett területen A Trebišov járás demográfiai adatok interpretálása céljából az adatokat a Michalovce járás és Szlovák köztársaság adataival hasonlítottuk össze. Ennek oka az a tény, hogy a Michalovce járás jellemzıi nagyban hasonlítanak a Trebišov-i járás jellemzıihez. Hasonló geografikus és klimatikus feltételek között fekszik, hasonló számú lakosság lakja, azon járások közé tartozik, ahol magas a munkanélküliség és nem az irányított levegı-minıségi területek közé tartozik, Lakosság kor struktúrája : 31.12.2005-én Trebišov járásban összesen 104.633 lakos élt. Produktív elıtti korú: 0-14 év 19,12% Produktív korú: 15-59 ffi / 54 nı 62,77% Produktív utáni korú: 60+ ffi / 55+ nı 18,11 % A járásban a lakosság átlagéletkora összesen 35,93 (SzK 37,13) míg a férfiaknál az átlagéletkor 33,98 (SzK 35,49) és a nıknél 37,76 (SzK 38,66). Az öregedési index összesen 2005-ben összesen 94,76, ebbıl férfiaknál 57,46 és a nıknél 134,30. A születéskor várható átlagéletkor férfiaknál 65,75 év, és a nıknél 75,49 év. A Trebišov járásban 2006. 06. 30-val a regisztrált munkanélküliség mértéke – 20,15 %, ez a Kassa megyékben lévı járások között a negyedik legmagasabb mérték a Szlovák köztársaságban. A SzK-ban 2006. 06. 30-val a regisztrált munkanélküliség mértéke – 8,3%. A Michalovce járásban 2006. 06. 30-val a regisztrált munkanélküliség mértéke 15,8 %, ez a Kassa megyékben lévı járások között a hatodik legmagasabb mérték a Szlovák köztársaságban és 12. hely a SzK-ban. A Trebišov város, melynek része Milhostov, 2005.12.31-vel összesen 23 152 lakosa volt, ebbıl 11 228 férfiak és 11 924 nı. 2005-ben az élveszületettek száma összesen 384 gyermek, azaz 1 000 lakosra átszámított arány 16,64 és 196 fı hunyt el, azaz 1 000 lakosra számított arány 8,49. Természetes szaporulat aránya 8,15. Az 1. Sz. táblázat a Trebišov járás lakosainak korösszetétel számait mutatja abszolút és relatív számokban, mely adatokat a Michalovce járás és a SzK adataival kerületek összevetésre. A nıknél és férfiaknál egyaránt a legszámosabb kategória a 20-24 évesek korcsoportja; a Michalovce járásban és a SzK-ban a legnagyobb kategóriai mindkét nemnél a 25-29 évesek korcsoportja. A Trebišov-i járás demográfiai fejlıdésére, mint ahogyan Szlovákiára is jellemzı a populáció öregedése, ami a lakosság idısebb korcsoportjainak növekedésében mutatkozik. A demográfiai öregedés a lakossági struktúrát formáló folyamatok tükre. Elsısorban a születési és halálozási számokról van szó. Ennek eredménye a korcsoport mai regresszív típus, amit a születési arány drasztikus csökkenése az utóbbi évtizedben és a halálozási arány csökkenése okoz.

– 13 –

1. sz. táblázat: A Trebišov járás lakosságának kor szerinti összetétele, összehasonlítva a Michalovce járással és a Szlovák Köztársaság adataival. Kor csoport

Trebišov - járás

Férfiak abs. % 694 1,37 0 2478 4,89 1-4 3359 6,65 5-9 3629 7,16 10-14 4247 8,38 15-19 4765 9,41 20-24 4435 8,76 25-29 3955 7,81 30-34 3370 6,65 35-39 3742 7,39 40-44 4042 7,98 45-49 3626 7,16 50-54 2457 4,85 55-59 1622 3,2 60-64 1408 2,78 65-69 1211 2,39 70-74 861 1,7 75-79 523 1,03 80-84 199 0,39 85 + Összesen 50623 100

Nık abs. 657 2297 3168 3412 4271 4508 4279 3858 3215 3609 3935 3633 2837 2341 2333 2222 1678 1203 554 54010

Michalovce - járás

% 1,21 4,25 5,86 6,31 7,9 8,34 7,92 7,14 5,95 6,68 7,28 6,72 5,25 4,33 4,31 4,11 3,1 2,22 1,02 100

Összesen Férfiak Nık abs. % abs. % abs. 1351 1,29 638 1,2 591 4775 4,56 2521 4,75 2447 6527 6,23 3433 6,47 3317 7041 6,72 3889 7,32 3623 8518 8,14 4397 8,28 4214 9273 8,86 4861 9,16 4584 8714 8,32 4864 9,16 4789 7813 7,46 4283 8,07 4163 6585 6,29 3545 6,68 3463 7351 7,02 3803 7,16 3810 7977 7,62 3973 7,48 4078 7259 6,93 3668 6,91 3889 5294 5,05 3013 5,67 3317 3963 3,78 1866 3,51 2340 3741 3,57 1399 2,63 2237 3433 3,28 1276 2,4 2081 2539 2,42 877 1,65 1718 1726 1,64 512 0,96 1265 753 0,71 242 0,45 561 104638 100 53060 100 56487

Szlovák Köztársaság

% 1,04 4,33 5,87 6,41 7,46 8,11 8,47 7,36 6,13 6,74 7,21 6,88 5,87 4,14 3,96 3,68 3,04 2,23 0,99 100

Összesen abs. % 1229 1,12 4968 4,53 6750 6,16 7512 6,85 8611 7,86 9445 8,62 9653 8,81 8446 7,7 7008 6,39 7613 6,94 8051 7,34 7557 6,89 6330 5,77 4206 3,83 3636 3,31 3357 3,06 2595 2,36 1777 1,62 803 0,73 109547 100

Férfiak abs. 27796 105852 145453 178921 208399 228466 240489 217692 182440 192093 198763 195526 152292 105384 81657 66265 47851 28193 12340 2615872

% 1,06 4,04 5,56 6,83 7,96 8,73 9,19 8,32 6,97 7,34 7,59 7,47 5,82 4,02 3,12 2,53 1,83 1,07 0,47 100

Nık abs. 26314 100181 138400 171391 199707 219063 231151 211648 179294 191408 200537 205447 170022 132413 114130 104154 87387 61063 29598 2773308

% 0,94 3,61 4,99 6,18 7,2 7,89 8,33 7,63 6,46 6,9 7,23 7,4 6,13 4,77 4,11 3,75 3,15 2,2 1,06 100

Összesen abs. % 54110 1 206033 3,82 283853 5,26 350312 6,5 408106 7,57 447529 8,3 471640 8,75 429340 7,96 361734 6,71 383501 7,11 399300 7,4 400973 7,44 322314 5,98 237797 4,41 195787 3,63 170419 3,16 135238 2,5 89256 1,65 41256 0,77 5389180 100

2005-ben a Trebišov járásban 1 367 élveszületett gyermek jött a világra, 1.000 lakosra vetítve az élveszületés arány 13,08. A vizsgált idıszakban a járásban 1 129 lakos hunyt el, az 1 000 lakosra számított halálozás 10,80. Az elhalálozott férfiak átlag életkora 64,58 év a nıknél 73,41 év. 2005-ben a lakosság természetes szaporulata 1000 lakosra vetítve 2,28.

2. sz. táblázat: Születési arányok a Trebišov, Michalovce járásban és a Szlovák Köztársaságban, 2005 évben. Vizsgált terület

Lakosság Élveszületettek Születési Halálozások Halálozási száma arány 1000 száma száma arány 1000 lakosra lakosra 104 530 1 367 13,08 1 129 10,8 Trebišov - járás 109 414 1 234 11,28 1 065 9,73 Michalovce - járás 54 430 10,1 53 475 9,93 5 386 718 SzK A 2. sz. táblázat a Trebišov-i járás születési és halálozási arányait mutatja a Michalovce járás és a SzK adataival összevetve. 1000 lakosra vetítve a halálozás a Trebišov járásban magasabb, ezzel szemben a 2,28 természetes szaporulat magasabb a Michalovce járás (1,55) és SzK (0,17) adataival összehasonlítva. A születések száma Szlovákiban hosszútávon csökkenı tendenciát mutat. Ennek következménye, hogy a lakosság struktúrája változik a produktív kor elıtti lakosság száma 19,2%, a produktív korú 62,5% és a produktív utáni korú 18,3%. A legmagasabb születési számok a Kelet- és Észak Szlovákiai járásokban vannak. A legalacsonyabb a születési szám Bratislava járásban és Szlovákia nyugati és déli járásaiban. 3. sz. táblázat: Nemek szerinti, átlag életkori halálozási adatok – a Trebišov, Michalovce járásban és a Szlovák Köztársaságban, 2005 évben Vizsgált terület Trebišov - járás Michalovce - járás SzK

Férfiak 64,56 67,37 67,14

Elhalálozott átlag kora Nık Összesen 73,75 69 75,23 71,03 75,5 71,1

A 3. sz. táblázat a Trebišov járásban az elhalálozottak nemek szerinti és életkor szerinti megoszlásokat mutatja, összehasonlítva a Michalovce járás és SzK adataival. A Trebišov járásban elhunyt férfiak átlag életkora 2,58-al alacsonyabb a SzK adataival szemben és 2,81-el alacsonyabb a Michalovce járásban elhunyt férfiak életkorával szemben. A nıknél ez az adat alacsonyabb. ATrebišov járásban elhunyt nık átlagéletkora 1,75-el alacsonyabb összehasonlítva a SzK adataival és 1,48-al alacsonyabb mint a Michalovce járás adatai.

– 15 –

4. sz. táblázat. Nemek szerinti halvaszületés adatai - Trebišov, Michalovce járásban és a SzK-ban, 2005 évben Vizsgált terület Férfiak * * *

Trebišov - járás Michalovce - járás SzK

Halvaszületési adatok Összesen Nık * 3,57 * 4,84 * 6,54

A 2005 év nemek szerinti adatok nem elérhetık. A 4. Sz. táblázat a kérdéses idıben mutatja a halvaszületett gyermekek számát a Trebišov járásban, összevetve a Michalovce járás és SzK adataival. 5. sz. táblázat. Az elhunytak nemek szerinti struktúrája - Trebišov, Michalovce járásban és a SzK-ban, 2005 évben Vizsgál területek

Trebišov járás Michalovce járás SzK

Férfiak - elhalálozottak Nık - elhalálozottak Összesen - elhalálozottak struktúrája %-ban struktúrája %-ban struktúrája %-ban produktív produktív produktív produktív produktív produktív produktív produktív produktív kor utáni kor elıtti kor kor utáni kor elıtti kor kor utáni kor elıtti kor 3,08 29,45 67,46 2,2 9,72 88,07 2,66 19,93 77,41 1,58

27,24

71,18

1,61

7,66

90,72

1,59

18,12

80,28

1,18

28,51

70,3

0,92

8,03

91,04

0,88

15,69

66,84

6. sz. táblázat: Az elhunytak nemek szerinti struktúrája - Trebišov, Michalovce járásban és a SzK-ban, 2005 évben, abszolút számok, 2005 év. Vizsgált terület

Elhalálozottak Elhalál Elhalálozottak Elhalál struktúrája - férfiak ozott struktúrája - nık ozott ffi nı átlag átlag kora kora produkt produkt produkt produkt produkt produkt ív elıtti ív kor ív utáni ív elıtti ív kor ív utáni kor kor kor kor 18 172 394 64,56 12 53 480 73,75

Trebišov járás Michalovce 9 járás 332 SzK

155

405

67,37

8028

19791 67,14

8

38

450

75,23

234

2033

23057 75,5

Elhalálozottak Elhalál struktúrája - összesen ozottak átlag kora összese n produkt produkt produkt ív elıtti ív kor ív utáni kor kor 30 225 874 69 17

193

855

71,03

566

10061 42848 71,1

Az 5. és 6. sz. táblázatok az elhalálozottak nemek szerinti bontását mutatja produktív elıtti, produktív és produktív utáni korcsoportban a Trebišov-i járásban, összevetve a Michalovce járás és SzK adataival. Az összehasonlított adatokból kitőnik, hogy mindkét nemnél nagyobb a különbség a produktív elıtti korcsoportban a Trebišov járásban, összevetve a Michalovce járás és SzK adataival. A produktív elıtti korcsoportban a halálozási arány majdnem háromszor magasabb mint a SzK-ban és kétszer magasabb mint a Michalovce járásban. A produktív korcsoportban is magasabb a halálozási szám, mindkét nemnél, összehasonlítva a Michalovce járás és a SzK adataihoz képest. – 16 –

Közép élettartam (várható élettartam) Az egészségi állapot egyik legjelentısebb mutatója, a szociális-gazdasági értékelés szélesebb kontextusa, valamint az adott országban a várható életkort befolyásoló társadalmi tényezı a születéskor várható élettartam (várható élettartam). Olyan mutatóról van szó, amelyben (elnagyolt jellemzés) a statisztikai számítások segítségével figyelembe veszik az elhalálozottak számát az adott korcsoportban lévı, nemek szerinti megkülönböztetés melletti túlélık számát. Születésnél várható élettartam (SDŽo) a hetvenes és nyolcvanas években a férfiak esetében a 66,7 év szinten stagnált és csak az utolsó 10 évben az élettartam 2,39 évvel 1991-tıl meghosszabbodott 66,75-rıl 2000 évben 69,14 évre. Nıknél a várható élettartam a hetvenes évektıl folyamatosan 2,05 évvel növekszik (75,17 évrıl 1991-ben 77,22 évre 2000-ben). A várhat élettartam férfiak és nık közötti különbség 8,42 évrıl 1991-ben 8,08 évre csökkent 2000ben. Férfiaknál a legalacsonyabb várható élettartam Krupina járásban van (64,57 év), Detva, Trebišov (65,75), Sobrance és Čadca járásban. Férfiaknál a legmagasabb várható élettartam a Bratislava IV. (72,17 év), Bratislava I, Bratislava III, Košice III és Piešťany járásban. A nıknél a születésnél várható legalacsonyabb élettartam a Krupina járásban (74,94 év), Košice IV, Levoča a Trebišov (75,49) járásban van. A nıknél a legmagasabb várható élettartam a Liptovský Mikuláš (79,23 év), Trenčín, Tvrdošín, Stropkov és Dolný Kubín járásabn van. A nık és férfiak várható élettartam közötti különbség legnagyobb a Stropkov (11,25 év), Detva, Sobrance, Kysucké Nové Mesto és Čadca járásokban. A 60 éves korosztálynál a várható élettartam 1971-2000 között a férfiaknál 0,39 évvel (20,4 év érték) a nıknél 1,66 évvel (20,4 év érték) növekedett. Az 1950-ben születtettek korcsoportjában, akik 2000-ben érték el az 50 éves korhatárt, nyilvánvaló, hogy az évek múlásával a várható élettartamuk változik – férfiaknál 14,4 évvel, a nıknél 16,81 évvel szemben az 1971 évben számított várható élettartammal. Az EU országaiban a várható élettartam kb. + l évvel növekedett a 45-65 évesek korcsoportjában, és a 0-éves (újszülött) fiúknál már cca. 2 évvel, a lányoknál valamivel kevesebb (+ 1,31 év). Halálozási viszonyok A csecsemı halálozás (CsH) és újszölötti halálozás (ÚH) adatai a SzK-ban hosszútávon kedvezı tendenciát mutatnak. 2000-ben a CsH értéke 8,58 ezrelék volt és az 1991-es évvel összehasonlítva a CsH adatok 4,64 ezrelék értékkel javulást (csökkenést) mutatnak. A CsH 2004-es adatai a 16,6 ezrelék szinten állnak. ÚH adatok 2000-ben 5,4 ezrelék. 2004-ben az ÚH adatok 4,98 ezrelék szinten vannak. A Nyugat-szlovákiai régió járásaiban a CsH és ÚH adatok a fejlett Európai országok szintjén vannak. A SzK a csecsemı halálozás és újszölött halálozás szempontjából fejlett európai országok közé sorolását akadályozza a mértéken feletti CsH és ÚH adatai a magas százalékban lakott roma lakosságú járások (Trebišov, Svidník, Sabinov, Gelnica, Vranov nad Topľou) rossz adatai. A CsH értékei ezekben a járásokban jelentısen rontják a teljes szlovákiai átlagot. A halálozás szempontjából a SzK teljes populációjában az 1997-2000 évek közötti idıszak a legmagasabb halálozási arányú volt 100 000 lakosra vetítve. • a Krupina járásban (1268,8) a halálozás minden okára vonatkoztatva a legalacsonyabb a Bratislava V. járásban (880,1) Trebišov járásban – 1000/100.000 lakos – 17 –

Specifikus halálozási adatok Az európai népesség halálozási arányát az utóbbi évtizedben jelentısen befolyásolják a posztkommunista országok halálozási mutatói, mégpedig egyaránt pozitív és negatív irányban. Elsısorban a gyakran elıforduló megbetegedések miatti halálozásról van szó, mint a keringési betegségek és rák, fıleg a produktív korban lévı lakosság körében. A halálozási mutatók csökkenése ill. növekedése összefügg van az eltérı mértékő társadalmi transzformációval az említett országokban. Ezek célja csökkenteni a különbségeket EU-s viszonylatban. Néhány országban viszont ehhez nincsenek meg a feltételek.

Keringési betegségek miatti halálozás Keringési betegségek-a betegségcsoportok nemzetközi osztályozása szerint I 00-I 99 (a továbbiakban CHOS) több mint 50 %-os halálozási aránnyal hosszútávon a leggyakoribb halálozási okok közé tartoznak. Az elöregedı népességnél tapasztalt gyakoribb daganatos megbetegedés miatti halálozás ellenére a 65 és afölötti korosztály hatása a halálozási mutatók alakulására az egész lakosság körében domináns. Az utolsó évtizedben, de a jövıben is a produktív korban lévı szlovák lakosság halálozási arányának folytatódó csökkenése optimistább kilátásokra adhat okot a keringési betegségeket illetıen. Az utóbbi 30 év folyamán a keringési betegségek miatti halálozás a várt csökkenés ellenére inkább stagnált. Ez az állapot a férfi népesség halálozási arányának növekedése miatt alakult így, pedig a nıknél nyilvánvaló csökkenés volt megfigyelhetı. Az egész népesség körében az utolsó évtizedet illetıen a halálozási trend nem változott. Ezt inkább a nıi népességnél tapasztalt stagnálás, mint a férfiaknál elıforduló csökkenés befolyásolta. Az egész szlovák népességet figyelembe véve 1997-2000 között a keringési betegségek (CHOS) miatti halálozási arány a Krupina (korponai) járásban volt a legmagasabb (795,2), míg a legalacsonyabb a Bratislava III.(pozsonyi III.)kerületben (415,1). Trebisov (Tıketerebes) járásban ez a szám 656/100 000 lakosra. Az ischémiás szívbetegségek miatti halálozási trend - a betegségek nemzetközi besorolása szerint I 20-I 25 (a továbbiakban ISCH) az egész népesség körében úgy a férfiaknál mint a nıknél hasonlóan alakult mint a keringési betegségek (CHOS) miatti halálozás. A 25-64 éves korosztály ICHS halálozási mutatóinak javulásában az utolsó évtizedben szerepet játszott a szívinfarktus miatti halálozás dinamikus csökkenése leginkább a férfiak körében. Mégha a 65-és 65 feletti lakosság körében az infarktus miatti halálozás csökkenését figyelték is meg, az ICHS növekvı halálozási trendje nem állt meg. Ez az állapot a krónikus ICHS halálozás növekvı trendjének logikus következménye, amely az idısebb korosztálynál a leggyakrabban elıforduló halálozási ok. Az agyérbetegségek halálozási mutatóinak javulása az utóbbi 30 évben megállította a népesség CHOS halálozási mutatóinak növekedését. Az egész népesség standard kor-specifikus CHOS halálozási mutatóinak alakulása az utóbbi 3 évtizedben nem változott. Az utóbbi évtizedben megfigyelhetı a 65 éves és afölötti férfiak és nık ICHS halálozásának növekedése. Annak ellenére, hogy az idısebb korosztálynál a korspecifikus miokardiális infarktus halálozás kedvezıtlenül alakult, az alacsony halálozási szám érdemben nem befolyásolta az ICHS halálozást, melyet a krónikus ICHS is befolyásol. Az agyérbetegségi (CCHM) kor-specifikus halálozásnál az utóbbi évtizedben minden korcsoportnál-leginkább a férfiaknál- javulás volt tapasztalható. Az 1997 – 2000 években a CHOS következtében: •

a legmagasabb halálozási arány az egész népességre kivetítve a 25-64 éves és a 65 és afölötti korosztálynál a krupinai járásban volt

•

a legalacsonyabb pedig Bratislava III és Bratislava I körzetekben és az idısebb korosztálynál Bratislava III körzetben – 18 –

A szlovák lakosság keringési betegségek miatti halálozási mutatóit tartalmazó táblázat alapján (CHOS-I 00-I 99) korcsoportok és járások szerint az 1997-2000 években: •

A trebisovi (tıketerebesi) járás a 0-85+korcsoportban a 3.helyen áll,

•

a 25-64 korcsoportban az 5.helyen áll

•

a 65+ korcsoportban a 3.helyen áll.

A standard keringési betegségek (CHOS) miatti halálozási adatok a 7.sz.táblázatban találhatók. 7.sz.táblázat: Keringési betegségek I 00- I 99 (MKCH 10), standard halálozási adatok, Kosice (kassai) kerület 1997-2000

Járás Gelnica

Košice I.

Košice II.

Košice III.

Košice IV.

Košice-okolie

Michalovce

Rožňava

Spišská Ves Sobrance

Trebišov

Nová

Korcsoport 25-64 összesen 65-85+ 25-64 összesen 65-85+ 25-64 összesen 65-85+ 25-64 összesen 65-85+ 25-64 összesen 65-85+ 25-64 összesen 65-85+ 25-64 összesen 65-85+ 25-64 összesen 65-85+ 25-64 összesen 65-85+ 25-64 összesen 65-85+ 25-64 összesen 65-85+

Férfiak 454,21 808,35 5160,16 285,11 562,78 3742,50 256,75 608,09 4280,32 259,18 575,68 3984,64 342,39 783,05 5464,42 355,34 769,86 5279,89 373,32 780,14 527165 395,25 79,74 5272,20 343,40 758,65 5229,11 412,68 798,45 5270,23 436,12 836,83 5486,54

– 19 –

Nık 104,23 470,61 3742,49 101,97 388,51 3040,55 94,38 403,87 3212,00 105,02 404,42 3163,51 108,89 540,33 4360,54 114,93 483,43 3832,24 142,76 496,24 3823,40 169,23 530,12 3991,28 120,12 492,85 3885,90 87,04 476,21 3909,81 110,51 529,95 4266,43

Összesen 267,64 613,78 4273,95 180,97 461,82 3326,43 170,47 494,04 3662,34 182,13 482,61 3506,36 218,02 637,79 4732,31 230,07 608,40 4414,59 247,05 612,88 4370,20 270,22 637,04 4477,09 223,42 604,35 4403,19 232,47 612,27 4442,98 254,69 656,13 4718,44

Az agyérbetegségek miatti halálozásban az összes korcsoportban a trebisovi járás a kosicei kerületen belül a negyedik helyen áll (105,99/100 000) a michalovcei (112,63/100 000), a sobrancei (109,69/100 000) és Kosice-vidéki (108,83/100 000) járások mögött. A 25-64 év közötti korcsoportban a trebisovi járás halálozási aránya 38,10/100 000, a kosicei kerületen belül a harmadik helyen áll a michalovcei (49,49/100 000) és sobrancei (41,35/100 000) járások mögött. 8.sz.táblázat 8sz.táblázat: Agyérbetegségek I 60- I 69 (MKCH 10 ?), standard halálozási adatok, Kosice (kassai) kerület 1997-2000 Járás Korcsoport Férfiak Nık Összesen 25-64 61,53 17,24 37,14 összesen 87,62 75,55 84,12 Gelnica 65-85+ 500,05 603,74 585,78 25-64 38,94 22,48 29,02 összesen 78,45 58,38 66,69 Košice I. 65-85+ 525,62 422,36 466,46 25-64 25,09 12,06 18,51 összesen 76,34 57,86 66,63 Košice II. 65-85+ 573,12 467,84 516,57 25-64 13,93 43,35 29,08 Košice III. összesen 73,69 75,39 71,77 65-85+ 602,83 469,49 508,86 25-64 48,87 14,20 30,64 összesen 131,80 79,58 98,12 Košice IV. 65-85+ 958,15 650,17 739,69 25-64 58,02 19,20 37,82 összesen 138,94 85,47 108,83 Košice-okolie 65-85+ 983,52 679,29 804,62 25-64 61,95 39,50 49,49 Michalovce összesen 139,96 95,87 112,63 65-85+ 958,86 681,25 777,86 25-64 38,90 36,09 37,74 összesen 119,58 86,17 98,06 Rožňava 65-85+ 899,61 609,50 709,58 25-64 56,73 17,07 35,19 összesen 118,06 77,14 94,13 Spišská Nová 65-85+ 795,84 615,06 682,16 Ves 25-64 64,38 20,33 41,35 összesen 134,10 90,04 109,69 Sobrance 65-85+ 908,96 720,60 797,93 25-64 59,44 22,15 38,10 Trebišov összesen 124,82 91,59 105,99 65-85+ 841,11 725,96 776,29 Standard halálozási adatok ICHS (I 20- I 25 ) korcsoportok szerint: •

a 0-85+korcsoportban a stropkovi járás áll az élen (427,5)

•

a második helyen a sninai járás áll (425,0)

•

a harmadik helyen a roznavai (rozsnyói) járás áll (405,3)

– 20 –

•

a negyedik helyen a Vranov nad Toplou-i járás áll (390,1)

•

az ötödik a trebisovi járás (385,8) A 25-64 éves kocsoportban (VS) a legmagasabb halálozási arány a roznavai járásban van(180,0), második a poltári (168,6), harmadik a krupinai (167,8), a detvai járás a negyedik (150,3), a námestovoi az ötödik (150,3), és a hatodik helyet a trebisovi járás foglalja el (148,2). A standard halálozási arány a 65+ éves kocsoportban a következı : a legmagasabb halálozási arány a stropkovi járásban van (3309,9), második a sninai (3160,7), harmadik a Vranov nad Topľou-i (2911,2), a roznavai a negyedik (2817,5), a trebisovi járás foglalja el az ötödik helyet (2793,0). ( 9.sz.táblázat). 9sz.táblázat: Ischémiás szívbetegségek I 20- I 25 (MKCH 10 ?), standard halálozási adatok, Kosice (kassai) kerület 1997-2000 Járás Korcsoport Férfiak Nık Összesen 25-64 29,28 49,20 138,23 összesen 433,44 241,27 325,57 Gelnica 65-85+ 2787,49 1956,32 2293,71 25-64 185,33 49,56 109,06 összesen 341,57 229,96 278,12 Košice I. 65-85+ 2212,21 1851,81 2002,90 25-64 140,95 59,80 97,59 összesen 379,19 253,18 308,27 Košice II. 65-85+ 2768,05 2013,49 2332,26 25-64 183,99 44,65 113,94 összesen 349,47 206,95 273,73 Košice III. 65-85+ 2290,51 1666,25 1939,42 25-64 203,22 48,96 121,11 összesen 422,93 294,25 350,32 Košice IV. 65-85+ 2865,62 2439,15 2601,24 25-64 187,52 56,83 118,61 összesen 420,65 251,74 324,28 Košice-okolie 65-85+ 2920,56 2014,70 2376,53 25-64 223,83 59,13 134,12 összesen 451,33 262,04 340,26 Michalovce 65-85+ 3024,49 2097,28 2447,08 25-64 281,36 97,56 180,04 összesen 517,67 325,10 405,34 Rožňava 65-85+ 3350,42 2485,44 2817,46 25-64 214,96 54,21 128,85 összesen 449,47 256,22 337,29 Spišská Nová 65-85+ 3050,37 2068,13 2445,39 Ves 25-64 256,35 48,96 140,74 összesen 494,19 279,88 369,45 Sobrance 65-85+ 3257,53 2308,45 2680,53 25-64 263,35 56,89 148,21 összesen 499,87 306,86 385,78 Trebišov 65-85+ 3275,41 2515,57 2792,98

– 21 –

Jobb a halálozási helyzet az akut myokardiális infarktus (AIM) /I 121/ és az agyérbetegségek diagnózissal CCHM /I 60-I 69/ ) (10.sz.táblázat) (10.sz.táblázat)Akut miokardiális infarktus I 21 (MKCH adatok, Kosice (kassai) kerület 1997-2000 Járás Korcsoport Férfiak 25-64 164,03 összesen 193,99 Gelnica 65-85+ 973,24 25-64 66,85 összesen 106,94 Košice I. 65-85+ 650,14 25-64 57,94 összesen 100,64 Košice II. 65-85+ 635,78 25-64 91,18 összesen 93,91 Košice III. 65-85+ 414,40 25-64 100,51 összesen 155,68 Košice IV. 65-85+ 930,99 25-64 83,20 összesen 116,12 Košice-okolie 65-85+ 654,71 25-64 97,99 összesen 119,69 Michalovce 65-85+ 615,93 25-64 183,86 összesen 239,23 Rožňava 65-85+ 1288,91 25-64 82,57 összesen 127,65 Spišská Nová 65-85+ 762,63 Ves 25-64 113,59 összesen 140,46 Sobrance 65-85+ 729,63 25-64 84,62 összesen 98,74 Trebišov 65-85+ 489,92

10), standard halálozási Nık 31,64 59,82 391,39 19,24 51,54 375,85 22,76 59,93 435,19 8,67 54,64 455,01 12,55 65,39 533,96 21,51 55,82 403,79 15,92 52,55 401,08 56,54 113,70 761,21 25,02 51,29 345,73 29,72 52,39 333,07 18,14 39,38 270,64

Összesen 93,72 114,96 593,50 40,28 73,93 478,01 39,59 77,63 515,00 49,33 75,35 447,33 53,60 100,63 656,51 50,48 82,73 508,86 52,66 81,15 484,05 114,51 166,53 962,16 51,86 82,78 502,67 67,30 89,41 488,52 47,90 64,11 352,03

Daganatos megbetegedések miatti halálozás A daganatos betegségek miatti halálozási arány az összes halálozási ok közül mindkét nemnél fokozatosan növekedett úgy a produktív korban lévı, mint az idısebb korosztálynál, ami az egész népességnél megnövelte a daganatos betegségek miatti halálozás arányt. Az utolsó évtized adataiból kiindulva a 2000. évben a férfi népességnél ez 24,9%-os, ami 1991-hez képest 21,2%-os növekedés. Nyilvánvalóbb a különbség a korcsoportok és nemek között. A 2000 –es és 1991-es év összehasonlításában a legnagyobb különbségek a 25-64 korcsoportnál, de elsısorban a – 22 –

nıknél jelentkeztek: 1991-ben a daganatos betegségek miatti halálozási arány 33,5%-os, míg 2000-ben már 41,9%-os volt. Az utolsó 3 évtizedben a daganatos betegségek miatti halálozási arány az egész népességnél növekvı tendenciát mutatott, amely folytatódott az utolsó évtizedben is. Ezt befolyásolta az öregkori növekvı halálozási arány, amely összefügg a népesség elöregedésével. 1991 és 2000 között a 25-64 éves korosztálynál a daganatos betegségek miatti halálozás csökkenı tendenciát mutat. Erre hatással volt a légutak és tüdı rákos megbetegedései a férfiaknál és a nıi mellrák miatti halálozás csökkenése, melyek ebben a korcsoportban a leggyakoribb daganatos betegségek. A 2000-es évben a tüdı daganatos betegségeinek aránya a férfiaknál 27,6%-os, míg a nıknél a mell daganatos betegségeinek aránya 20,3%-os volt. Az utolsó évtizedben a népesség körében, elsısorban a férfiaknál jelentıs emelkedést mutatott a kolorektális karcinóma miatti halálozás. A 2000-es évben a férfiak és nık körében ez az arány 14%-os volt, ami csaknem a kétszerese az 1971-es értéknek. A standard kor-specifikus halálozási arány alakulásának összehasonlítása az utolsó évtizedben az idısebb korosztálynál emelkedı tendenciát mutat. A legnagyobb különbség a kolorektális karcinóma miatti halálozásnál jelentkezett, ahol a negatív tendencia a férfiaknál már 55 éves kortól, míg a nıknél csak 75 éves kortól figyelhetı meg. A férfiak 65-74 éves korcsoportjában emelkedett a tüdı daganatos betegségei miatti halálozás, a nıknél a megfigyelt évtizedekben nem tapasztalható jelentıs változás. A 65 és efölötti népesség körében a férfiaknál megfigyelhetı a prosztatarák, míg a nıknél a mellrák miatti halálozás növekedése. Az 1997-2000 években: • •

A 0-85+ korcsoportban a daganatos megbetegedések miatti legmagasabb halálozási arány a komáromi járásban volt (268,3), a 25-64 korcsoportban a lıcsei járásban (260,3) és 65 és efölötti korcsoportnál a dunaszerdahelyi járásban (144,19). Az említett korcsoportoknál a daganatos betegségek miatti halálozás a legalacsonyabb: Levice (186,5), Kosice I.(112,1) és Stará Lubovna (824,6).

Az 1997-2000 idıszakban a standard daganatos halálozás táblázati adatai szerint a trebisovi járás a 6.legrosszabb helyet foglalja el a 0-85+korcsoportban és a tüdı rosszindulatú daganatos megbetegedéseiben is elıkelı helyen található. A trebisovi járás a valamikori Kelet Szlovákiai Kerület járásai közül a 3.helyen áll a daganatos betegségek halálozási statisztikáiban. Rosszindulatú tüdıdaganatok miatti standard halálozás korcsoportok szerint: A 0-85+ korcsoportban a Dunajská Streda-i járás foglalja el az elsı helyet (63,1), második a tvrdosovcei (62,8), harmadik a medzilaborcei (61,6), negyedik a Banská Stiavnica-i (59,3), ötödik a michalovcei (57,1), a trebisovi járás szintén elıkelı helyet foglal el (50,5). A 25-64 korcsoportban a Banská Stiavnica-i járás foglalja el az elsı helyet (68,8), második a Rimavska Sobota-i (62,0), harmadik a medzilaborcei (61,5), negyedik a revúcai (60,1), ötödik a kezmaroki (57,8) és a hatodik a trebisovi járás (46,6) A 65+ korcsoportban a tvrdosovcei járás foglalja el az elsı helyet (409,1), második a Turcianske Teplice-i(267,4), harmadik a trnavai (268,6), negyedik a komárnoi (265,3), ötödik a Bánovce nad Bebravou-i (264,3). A standard halálozás ebben a korcsoportban a trebisovi járásban 234,8 .Ez jóval magasabb, mint az országos átlag(206). – 23 –

A trebisovi járás lakosainak más körzetekkel történı összehasonlítása az újonnan bejelentett daganatos megbetegedéseket illetıen: Ezen megbetegedések gyakoriságát összehasonlították a Szlovák Köztársaság és a Kelet Szlovákiai régió adataival. Az adatok különbözı szempontok szerint voltak csoportosítva és átszámolva a nemzetközi szabványok figyelembevételével. Az adatok elemzése kimutatta, hogy a trebisovi járásban és az egész országban az új daganatos megbetegedések gyakorisága a férfiaknál függetlenül az anatómiai meghatározástól megközelítıleg egyforma. A szomszédos járások közül egyedül a michalovcei járásban voltak magasabb értékek. A nık helyzete a trebisovi járásban kedvezıbb, mint a Szlovák Köztársaságban. Ezen kedvezı adatok ellenére a rákos megbetegedések gyakoriságának elemzése anatómiai szempontból a következı eredményeket hozta: A trebisovi járásban a férfi népességnél különösen kedvezıtlen a helyzet a tüdırák gyakoriságát illetıen, amely az 1986 – 1990 években országos viszonylatban 18%-kal magasabb, ez az eltérés statisztikailag nagyon jelentıs /p‹0,01/. A trebisovi járásban a tüdırák gyakorisága a nıknél 35%-kal magasabb, mint az országos átlag /1986-1990/, de ez az adat statisztikailag nem szignifikáns. További statisztikailag szignifikáns különbség mutatkozott a vidéki férfiak esetében a szájüregi rákok elıfordulásánál-a gyakoriság 82 %-kal volt magasabb /p‹0,01/.

– 24 –

11. sz. táblázat.: Standard daganatos halálozási adatok a szlovák járásokban az egyes rosszindulatú daganatos betegségek felbontásában korcsoportonként az 1997-2000 idıszakban.

Kassai kerület

Járás

Gelnica Košice I Košice II Košice III Košice IV Košice-okolie Michalovce Rožňava Sobrance Spišská Nová Ves Trebišov

Szlovák köztársaság

Daganatos megbetegedések Kolorektális karcinóma (C00-D48)

Tüdırák...

0-85+

25-64

65+

0-85+

25-64

65+

0-85+

25-64

65+

203,2

144,2

1 133,1

31,0

23,9

166,3

39,1

23,1

244,7

176,2

112,1

1 050,6

28,4

15,8

181,9

29,7

29,0

130,3 216,0

231,7

169,1

1 283,7

29,5

17,2

183,0

42,1

34,6

237,9

185,3

1 270,0

19,7

11,9

121,5

52,1

51,4

225,9

235,7

180,5

1 248,7

30,9

15,7

205,3

46,0

40,5

223,3

222,8

195,2

1 055,5

36,8

30,6

187,2

38,2

36,8

169,7

243,0

206,7

1 198,0

31,2

21,5

180,3

57,1

54,8

254,9

245,4

220,1

1 147,5

28,9

24,3

145,9

45,0

41,2

210,2

254,7

228,6

1 195,8

32,1

21,0

190,6

44,5

41,4

205,5

224,0

187,9

1 103,7

37,0

20,6

236,8

41,3

42,4

171,2

253,5

222,0

1 208,9

30,1

20,1

177,0

50,5

46,6

234,8

230,5

187,8

1174,4

33,2

21,4

198,1

43,5

39,4

206

Tüdırák...

Mellrák - nık

Prosztatarák - férfiak

Kassai kerület

Járás

Gelnica Košice I Košice II Košice III Košice IV Košice-okolie Michalovce Rožňava Sobrance Spišská Nová Ves Trebišov

Szlovák köztársaság

0-85+

25-64

65+

0-85+

25-64

65+

0-85+

25-64

65+

39,1

23,1

244,7

16,0

10,5

94,8

36,8

0,0

334,4

29,7

29,0

130,3

22,2

14,4

132,3

20,6

3,7

169,4

42,1

34,6

216,0

31,4

31,7

132,3

30,6

8,1

239,7

52,1

51,4

225,9

41,8

42,2

176,6

14,7

1,6

126,3

46,0

40,5

223,3

30,6

23,9

163,1

25,2

3,4

213,0

38,2

36,8

169,7

23,8

24,0

100,7

27,0

4,7

222,7

57,1

54,8

254,9

18,3

17,4

82,3

23,6

3,6

197,3

45,0

41,2

210,2

23,3

24,1

95,4

36,2

3,7

301,9

44,5

41,4

205,5

46,0

56,7

144,8

19,0

0,0

172,5

41,3

42,4

171,2

26,8

24,3

127,1

24,2

10,1

171,1

50,5

46,6

234,8

22,0

20,5

101,7

30,6

4,2

258,6

43,5

39,4

206

26,4

26,1

114

24,7

5,4

198,6

– 25 –

A légzırendszer megbetegedései miatti halálozások mutatói A krónikus kardiopulmonális betegségek okozta halálozás az Egészségügyi Világszervezet szerint egyike a légszennyezéssel kapcsolatba hozható 5 egészségkárosító következménynek. A trebisovi járásban mindkét nemet figyelembe véve a halálozási mutatók kedvezıbbek mint a michalovcei járásban, ugyanez érvényes a léguti megbetegedések okozta halálozásra is a terebesi férfi népesség esetében is. Mindkét járásban a léguti megbetegedések okozta halálozás magasabb a férfiak között. Részleteket lásd a 12.sz. táblázatban. 12.sz.táblázat: Légzırendszeri megbetegedések J00 – J99 (MKCH10), standard halálozási adatok, trebisovi és michalovcei járás 1998-2006 Év trebišovi járás michalovciei járás Férfia Nık Férf Nık Össz k 34,3 iak 56,9 esítve 3 Összesítve 33, 3 4 1998 2,93 240, 9, 3 7, 43,1 48,1 49,3 1999 3,9 8 7, 4 66,2 3 52, 85,1 4 6 2000 9,53 440, 9, 3 6, 4 43,8 60,5 2001 7,33 446, 3, 2 6, 5 53,7 77,6 2002 9,12 2 6, 4 1, 4 37,6 33,56 49,1 2003 9,73 2, 4 5, 4 65,3 51,69 43,4 2004 8,9 0, 2, 4 63,2 3 49, 65,9 3 2005 7,0 6 1, 8,

A krónikus nem fertızı megbetegedések befolyásolható rizikófaktorainak elıfordulása A tebisovi járás a szlovákiai járások viszonylatában a 6 legrosszabb járás közé tartozik. A legmagasabb halálozási arányt a keringési betegségek (55%) és a daganatos betegségek (23%) jelentik..A további betegségcsoportok, melyek sorrendje változó, a légzıszervi és emésztırendszeri megbetegedések 5-5 %-kal, valamint a sérülések, mérgezések és egyéb külsı okok következményeként fellépı esetek. Mindkét ún.civilizációs betegségcsoportnak, melyek a legtöbb halálesetet okozzák (összesen 78%)multifaktoriális oka van. (A környezeti hatásokon kívül fıleg a népesség átlagéletkora, élelmiszerbázis és az életmód) A trebisovi székhelyő Regionális egészségügyi hivatal adatgyőjtési céllal a produktív korú lakosság körében a CINDI (Nemzeti integrált intervenciós program a nem fertızı betegségek ellen- a SZK-ban 1992-tıl indult) program keretében két screening vizsgálatot végzett a legjelentısebb krónikus nem fertızı betegségek rizikófaktorainak elıfordulásáról és terjedésérıl (1998,2003) Véletlenszerő kiválasztási módszerrel kiválasztották a Trebisov-i járás népességének 15-64 éves korú reprezentatív mintáját. 1998-ban 1350 személyt, míg 2003-ban 1139 személyt vontak be a screening vizsgálatba. Az egészségi állapot 1998-as 1. skrining eredményei azt mutatták, hogy a férfiak 15-64 korcsoportjában domináns rizikófaktor a dohányzás (37%), ezt követi a magas vérnyomás (26,1). A nık 15-64 korcsoportjában a leggyakoribb rizikófaktor az elhízás (25,9%), ezt követi a dohányzás (15%), a magas vérnyomás (14,2%) és a magas koleszterinszint (11,1%). – 26 –

A 2003-as skrining eredményei azt mutatták, hogy a férfiak 15-64 korcsoportjában domináns rizikófaktor a dohányzás (32,3%), ezt követi a magas vérnyomás (22,3), elhízás (19%), magas koleszterinszint (15,4%). A nık 15-64 korcsoportjában a leggyakoribb rizikófaktor az elhízás (24%), ezt követi a dohányzás (16,9%), a magas vérnyomás (13,6%) és a magas koleszterinszint (13,1%). A rizikófaktorok és a kor között fellelhetı az összefüggés. A 2003-ban a Trebisov-i járásban kivizsgált 1139 alany eredményei a következık voltak: összkoleszterin 52,4%, HDL 47,6%, trigliceridek 85,4%, glükóz 94,4%, BMI 47,9%, elhízás 50,5%, RI-I 47%, RI-II 65,5%. A trebisovi járásban 1998 és 2003 években elvégzett skrining összehasonlításakor a rizikófaktorok javulása figyelhetı meg: férfiak – trigliceridek, glükóz, BMI, RI-I, RI-II, vérnyomás,dohányzás, a nıknél – trigliceridek, glükóz, BMI, elhízás, RI-II, vérnyomás. Ellenben emelkedett a dohányzás gyakorisága a nıknél 16,9%-ra. A fériaknál csakúgy mint a nıknél romlottak vérkoleszterinszint értékei. A Banská Bystrica-i és terbisovi vizsgált személyek alapvetı rizikófaktorainak összehasonlításánál a trebisovi járásban a magas koleszterinszint gyakorisága alacsonyabb volt, viszont gyakoribb a magas vérnyomás és túlsúly elıfordulása.

Összefoglalás: • •

• •

• • • •

A 2005-ben elvégzett összehasonlítás szerint a trebisovi járásban magasabb a népesség természetes szaporulata (2,28/1000 lakosra) mint a michalovcei járásban (1,55/1000) és az egész országban (0,17/1000 ). A trebisovi járásban elhalálozott férfiak és nık átlageletkora alacsonyabb mint a michalovcei járásban és az egész országban. A trebisovi járásban elhalálozott férfiak átlagéletkora 2,58 évvel alacsonyabb mint az országos átlag és 2,81 évvel alacsonyabb mint a michalovcei járásban. A trebisovi járásban elhalálozott nık átlagéletkora 1,75 évvel alacsonyabb mint az országos átlag és 1,48 évvel alacsonyabb mint a michalovcei járásban. A halvaszületések (relatív) száma a trebisovi járásban (3,57) alacsonyabb mint a michalovcei járásban (4,84) és az egész országban (6,54) A trebisovi járásban mindkét nemnél magasabb a gyermekkori és produktív korban lévı halálozási arány mint a michalovcei járásban és az egész országban. A gyermekkori halálozási arány majdnem háromszorosa a szlovák átlagnak és kétszerese a michalovcei járásénak. A trebisovi járásban a várható átlagos élettartam a férfiaknál 3,4 évvel, míg a nıknél 1,3 évvel rövidebb mint az országos átlag. A trebisovi járásban a csecsemıhalandóság majdnem kétszeresen meghaladja az országos átlagot (trebisovi járás 16,6 ezrelék, SZK 8,58 ezrelék). A trebisovi járás a kardiovaszkuláris betegségek miatti halálozásban országos viszonylatban a hat legrosszabb járás közt van. Országos viszonylatban az egész népességre kivetítve 1997-2000 között a CHOS miatti standard halálozási arány összehasonlításában a 3. helyen van

– 27 –

5.helyen áll az ICHS (I 20 – I 25) miatti halálozási arány összehasonlításában (1997-2000). A 25-64 korcsoportban a 6.helyen áll az ICHS (I 20 – I 25) miatti halálozási arány összehasonlításában. • A trebisovi járásban a daganatos betegségek miatti halálozás magasabb, mint a michalovcei járásban és országos viszonylatban, a 0-85+ korcsoportban (19972000)a trebisovi járás az 5. helyen van. • A trebisovi járásban a tüdı daganatos megbetegedése miatti specifikus halandóság magasabb, mint a michalovcei járásban és a SZK-ban, a trebisovi járás a 0-85+, 2564, 65+ korcsoportokban vezetı helyen áll a tüdı rosszindulatú daganatos megbetegedései miatti halálozásban • A férfiaknál a tüdı rosszindulatú daganatos betegségeinek gyakorisága átlagban 18%-kal magasabb az országosnál (1986-1990), a különbség statisztikai szempontból nagyon jelentıs. • A trebisovi járás vidéken élı férfi lakosainál elıforduló szájrák gyakorisága 82%kal magasabb az országos átlagnál, a különbség statisztikai szempontból nagyon jelentıs. • A trebisovi járás lakosainál a légzıszervi megbetegedések miatti halálozási arány alacsonyabb, mint a michalovcei járásban. Hasonló a helyzet a férfiaknál a 2 járás viszonylatában.

A trebisovi járás SZK-n belüli kedvezıtlen helyzetének lehetséges okai: •

Etnikai sokszínőség –a roma kisebbségnél, melynek létszáma pontosan nem ismert, jóval rövidebb a várható élettartam,becslések szerint a roma férfiaknál ez 62,4 év. A járásban jelentıs magyar kisebbség él – a Magyarországi adatokból kiindulva a várható élettartam 2 évvel rövidebb, mint az országos átlag.

•

A tömény szeszes italok nagy mértékő fogyasztása ,melyet az illegális gyártás és csempészet miatt nem lehet pontosan megállapítani. A párlatok veszélyesebbek a kardiovaszkuláris rendszerre, nagyobb a daganatok és cirhózis kialakulásának veszélye, mint a sör és a bor fogyasztása esetében.

•

A magasabb dohányzási arányt okozhatja az Ukrajnából csempészett, olcsó, könnyen elérhetı dohányáru. A vidéki népességnél a szájrák kialakulásában rizikófaktort jelent a pipázás, szivarozás, a magas alkoholfogyasztás és elégtelen szájhigiénia. A rendszeresen dohányzó férfiak száma a trebisovi járásban jóval magasabb a modellként feltüntetett Banská Bystrica-i járással szemben.1998-ban a trebisovi járásban a férfilakosság 41%-a dohányzott, 2003-ban – 32,37%, a Banská Bystricai járásban 1998-ban 28,5%, 2003-ban pedig 22,9%. A Banská Bystricai járás a CINDI felmérés alapján a SZK népességének modelljeként szolgál (a prevalencia kor alapján szabványosított az SZK népességére).

•

Az életmódra jelentıs hatást gyakorol a trebisovi járásban elıforduló magas munkanélküliség. A munkahely elvesztése az életszínvonal meredek zuhanásával jár, az érintett lakosságnál feltételezhetı az elsıdleges és másodlagos egészségromlás. A szlovákiai munkanélküliség szempontjából a trebisovi a problémás járások közé tartozik (2006.6.30.-án a nyilvántartott munkanélküliség a kosicei kerület járásai között a legmagasabb volt, szlovákiai viszonylatban a 4. legmagasabb)

– 28 –

•

A járásban további egészségkárosító hatást jelent a megfelelı minıségő ivóvíz hiánya. A felszínalatti víz megfelelı kezelés nélkül alkalmatlan az emberi fogyasztásra. Ennek az oka a talaj geológiai-vegyi összetételében és az antropogén hatásokban keresendı. A vizekben tartósan magas a vas, mangán és nitrogént tartalmazó vegyületek koncentrációja, fıleg a magasan a határérték feletti nitrátoké, amely elérheti az 500mg/l is.

•

A trebisovi járás a Kelet-Szlovákia-i síkságon terül el. A földrajzi, klimatológikus és hidrológiai jellemzık az ipari szennyezı anyagok felhalmozódását okozzák elsısorban a Kelet Szlovákia-i síkság déli részén, ahol a trebisovi járás fekszik Meghatározó az északdél irányú széljárás, a tengerszint feletti magasság csökkenése déli irányban (a járásban lévı Streda nad Bodrogom a SZK legalacsonyabban fekvı települése),valamint a folyók és patakok észak-dél, kelet-dél irányú folyása. A trebisovi járás lakossága ki van téve a szennyezett környezet potencionális negatív hatásainak, mint az ipari, mezıgazdasági /a víz és talaj mezıgazdasági vegyszerek és az állattartás miatti szennyezése/ és helyi káros tényezık halmozódása, miközben specifikus és nem specifikus kontaminánsok hatásáról van szó professzionális és nem professzionális értelemben. A trebisovi járás területe a közepesen szennyezett régiók közé tartozik.

– 29 –

IV. Az új Trebisov energiaforrás jellemzése Az új Trebisov energiaforrás villamos energia elıállítás céljából épül és felhasználható lakossági hıellátásra is. A stacionáris forrás besorolása: Nagyobb légszennyezı forrás két energetikai egységgel: • •

Kondenzációs energiaforrás 885 MW névleges teljesítménnyel, három fluid égéső széntüzeléső blokkal, melyek teljesítménye 3x240 MW. Egy db gáztüzeléső blokk 165 MW névleges teljesítménnyel.

Az elektromos energia elıállításának fı forrása a szén elégetése. A kazánban gız keletkezik, amely meghajtja a turbinát és a hozzá csatlakoztatott generátort. A hıenergia gızcikluson át alakul villamos energiává. A hıerımő több önálló termelıblokkból áll, ezek egymástól függetlenül mőködhetnek. A lerakatban tárolt szenet buldózerekkel az adagoló berendezéshez tolják, innen futószalag szállítja a széntárolóba, amely minden kazán mellett megtalálható. A szenet fokozatosan szárítják és porrá ırlik, majd a kazánban elégetik. A kazán falában csı-és membrán hıcserélı található, ahol a víz gızzé alakul,ahonnan a nagy nyomású és magas hımérséklető gızt a gızdobba vezetik. Innen a gız a gızvezetéken keresztül a turbinába kerül, amely meghajtja a generátort (turbógenerátor). A turbógenerátorban a hıenergia elektromos energiává alakul. A szén elégetésénél keletkezett gázok útban a kémény felé vizet melegítenek egy hıcserélıben, egy további elımelegíti az égetéshez felhasznált levegıt. A kihőlt füstgázok a leválasztón keresztül – ahol felfogják a hamut – a kéménybe kerülnek. A fluid kazánoknál az égéstermékek kéntelenítése és nitrogénmentesítése még az égés folyamán megtörténik. Az égéstermékek kéntelenítése a fluid égetésnél megfelelı adalékanyag (mészkı) hozzáadásával történik, a nitrogén emissziók redukciója tulajdonképpeni alacsony hımérsékleten történı fluid égetésnél és a levegı fokozatos elosztásával. Az égéstermékekben található szilárd anyagok nagy hatásfokú szövetszőrıvel lesznek kiszőrve. A fluid égetés a legmodernebb technológiák közé tartozik, melyre jellemzı az alacsony emisszióképzıdés, fıleg SO2, NOx, CO. A nagy hatásfokú szövetszőrık alkalmazásával minimalizálható a szilárd szennyezıanyagok kibocsátása (TZL). A 3x240 MW-os széntüzeléső blokkoknál használt fluid égetési technológia megfelel a elérhetı legjobb technológiáknak(BAT), a gızkondenzációs turbórendszer a feketeszén elégetésénél nagy dinamikai hatásfokkal rendelkezik. A fluid technológia aránylag sok szénfajta elégetését teszi lehetıvé , amelyek energetikai tulajdonságai hasonlóak, a termelés korlátozása és emissziós hatás nélkül. A Trebisov erımőben feketeszén felhasználással számolnak, melynek alapvetı paramétereit ( forrás prof. Virciková) a minimális kéménymagasság meghatározására és a levegıszennyezı forrás imissziós-átviteli elbírálására használták (szakvélemény RNDr.Szabo, 2007 június). A földgázt indítási és stabilizálási főtıanyagként valamint a gázerımő főtıanyagaként hasznosítják. Segédüzemek: külsı szénellátás, szénlerakat, belsı és külsı összekötı csırendszer, hőtıtornyok, szivattyúállomás, kémiai vízátalakító állomás, kompresszorállomás, mőhelyek, – 30 –

raktárak, laboratóriumok, a hamu raktározására és szállítására szolgáló berendezések, mészkı-gazdálkodás A kívánt minıségő, zúzott mészkı szállítása vasúti vagonokban történne, lehetséges a ciszternákkal történı szállítás is. A fluid kazánok üzemeltetéséhez a kazánházban mészkı gazdálkodási egység, a kazánok belsı hamuelszállító és belsı szénellátó lesz kiépítve. Az üzemeltetés folyamán jelentıs mennyiségő melléktermék (VEP) keletkezik, mégpedig a szén elégetésekor keletkezı szilárd anyagok, a mészkı és füst tisztításából származó anyagok keveréke. A tároló 170 000 tonna szén befogadására lesz képes, amely 30 napi üzemeltetéshez elegendı (naponta 4 szerelvény a napi szükséglet és a készlet feltöltéséhez). A tároló felülete szilárd, beleértve a vízelvezetı rendszert, a tőzoltásra használt víz vezetékeit és a világi tást. A tároló támasztófalakkal is rendelkezik a szóródás és a porképzıdés korlátozására. A fahulladék raktározására szilárdított felülető tetıvel ellátott raktár szolgál. A melléktermékek (VEP) mozgatásához használt berendezések A fluid kazánokban melléktermékként szállóhamu és maradványhamu keletkezik. A 3 db 240 MW blokkban összes keletkezı hamu kiszámított átlagos mennyisége 68 tonna óránként (a főtıanyag átlagos főtıértékére 23,52 J/kg vonatkoztatva). A füstgázokról leválasztott szállóhamu a szeparátorokról a cellás adagolókon keresztül pneumatikus szállítással a köztes silókba kerül, onnan a keverıközpontnál lévı pernye tárolóba. A maradványhamu a zúzás után pneumatikusan szintén a keverıközpontnál lévı hamu tárolóba kerül. A pernye és a hamu vizes keveréke (kb. 27 % szárazanyag tartalommal- stabilizált oldat) a keverıközpontban lesz elkészítve. Szintén lehetséges a pernye és a hamu száraz állapotban történı átvétele külön-külön. A stabilizált melléktermék (VEP) a tanúsítvány kiadásáig (ez az eljárás kb.1 évig tart) átmenetileg az egykori cukorgyár győjtıtartályaiba kerül mint hulladék. A telephely tárolókapacitása kb. 863 ezer m3, amely 2,1 éves hulladéktermelést jelent a 3 db 240 MW blokkból. A porképzıdés megakadályozására szabványos nedvesítı eljárást és földdel történı lefedést alkalmaznak. Az erımő üzemeltetésébıl származó melléktermék tárolására a befektetı külsı hulladéktárolót is biztosit kb. 3 km-re az erımő telephelyétıl, ennek kapacitása az erımő egész élettartamára elegendı. A javasolt tevékenység és alkalmazott technológia elıreláthatóan jelentıs mértékben befolyásolja a lakosság egészségi állapotát a környezeti tényezıkre gyakorolt hatások által: 1. 2.

Levegıszennyezés az érintett területen pont- és felületi stacionáris, valamint mobil forrásból. Stacionáris és mobil forrásból érkezı zaj-és rezgésszint növekedés a környezı területen.

A javasolt technológia használatával stacionáris forrásokból a következı szennyezıanyagok (a SZK Környezetvédelmi Minisztériuma 2002.Törvénygyőjteményének 706.sz.rendelete) keletkeznek: 1. A szén elégetésénél: Alap-szennyezıanyagok: szilárd szennyezıanyagok, kén-oxidok, nitrogén-oxidok, szénmonoxid, szerves anyagok-melyek az égésgázokban mint szerves szén vannak megadva További szennyezıanyagok: – 31 –

− 1.csoport-karcinogén hatású szennyezıanyagok, 2.alcsoport: (As) − 2.csoport- szilárd szervetlen szennyezıanyagok, 3.alcsoport: (Cu, Pb,Zn) − 3.csoport- gáznemő szervetlen szennyezıanyagok, 2.alcsoport: (HF) − 3.csoport- gáznemő szervetlen szennyezıanyagok, 3.alcsoport: (NH3, HCl) 2. A földgáz elégetésénél: Alap-szennyezıanyagok: szilárd szennyezıanyagok, kén-oxidok, nitrogén-oxidok, szénmonoxid, szerves anyagok-melyek az égésgázokban mint szerves szén vannak megadva 3. A szén és adalékanyag raktározásánál és mozgatásánál: Alap-szennyezıanyagok: szilárd szennyezıanyagok 4. A szállításnál Alap-szennyezıanyagok: szilárd szennyezıanyagok, nitrogén-oxidok, szénmonoxid A környezı terület zajszintjét befolyásolja: 1. A szerkezet által kibocsátott zaj: −

A zajok és vibrációk fı forrása a forgó berendezések (turbinák, generátorok, szivattyúk, kompresszorok és elektromos motorok). A zajt gyakran a gépek vibrációja okozza, a zaj a szerkezet vázán keletkezik. 2. A csırendszer és áramlás által kibocsátott zaj: − A folyadékáramlásnak a rendszerekben simának és egyenletesnek kellene lennie. A csırendszer geometriájában elıforduló hirtelen változások növelik a zajszintet, amely nagyban függ az áramlás sebességétıl. Egyes esetekben a zajszint arányos a folyadék áramlási sebességével. 3. A gépek által kibocsátott zaj: − A gépek üzemelésekor zajt okozhatnak az apró eltérések az optimális beállítástól. Például szolgálhat a rossz kapcsolódás, nem megfelelı kiegyensúlyozás vagy a rotor excentricitása, amely bizonyos mértékig mindig elıfordul. Igy a szokatlan zajszint növekedés a mechanikai meghibásodás elsı jele lehet. − A zaj sok esetben viszont az egész borításon terjedhet. 4. Mobil forrásokból származó zaj- anyag, tüzelıanyag szállítás, a melléktermékek elszállítása A tervezet értékelésérıl szóló beszámoló - Új energiaforrás Trebisov(Virciková, 2007.június) idézi a következıket: −

A SZK Környezetvédelmi Minisztériumának 706/2002 sz. Rendelete alapján az emissziós határértékek betartásának elvárhatósága a szén 3 kazánban történı elégetésénél az alapszennyezıanyagok és további szennyezıanyagok valamint a gázüzemő ciklusban az alapszennyezıanyagok kiszámított koncentrációi alapján, rész-következtetéssel zárul: Feltételezhetı az emissziós határértékek betartása.

−

A BAT feltételek teljesítése a nagy égetıberendezésekben az elsıdleges és másodlagos intézkedésekkel rész-következtetéssel zárul: A kiszámított As, Pb, HCl, HF koncentrációi alacsonyabbak mint a BAT paraméterek.

– 32 –

V.

A levegıszennyezés és az egészségi kockázatok értékelése

A levegıszennyezés általános kifejezés az anyagok keveredésének leírására, melyek természetes vagy mesterséges úton kerülnek a légkörbe. Szennyezıanyagnak tekintünk minden anyagot, mely az ember tevékenysége folytán egyenes vagy közvetett úton kerül a levegıbe és valószínősíthetı ennek káros hatása az emberi szervezetre és/vagy a környezetre mint egészre. Az antropogén eredető levegıszennyezı források felosztása: 1. stacionáris források •

felszíni források-felszíni bányászat, tárolók, kıbányák, lepusztított területek

• ipari pontforrások-energiatermelés, fémnélküli ásványok gyártása ill. kitermelése, vegyipar •

közösségi források-főtés, szennyvíztisztítás

2. mobil források-a közúti, vasúti és légi közlekedési eszközökben bármilyen úton elégetett üzemanyag A szennyezett levegı az egész emissziólánc folyamán hatással van a népesség egészségi állapotára (kialakulás, átvitel, átalakulás). A lánc az emissziók légkörbe jutásával kezdıdik, ahol a szennyezıanyagok szétterjednek és felhígulnak, a szállítás folyamán fotokémiai és egyéb reakciók útján más, az egészséget eltérı mértékben károsító vegyületekké alakulnak. Az egészség vonatkozásában a leginkább ismertek az általános szennyezıanyagok, melyek a szilárd, folyékony és gáznemő főtıanyagok elégetésekor keletkeznek, mint a porrészecskék, széndioxid (SO2), szénmonoxid (CO), nitrogénoxidok (NOx), beleértve a nitrogénmonoxidot (NO) és nitrogéndioxidot(NO2), ólom (Pb), kadmium (Cd) és a másodlagos szennyezıanyagok, mint az ózon (O3), széndioxid (CO2), vagy a finom porrészecskék specifikus frakciói, melyek légköri reakciók folyamán keletkeznek. Ezeket a szennyezıanyagokat többnyire rutinszerően ellenırzik és a legtöbb ország, beleértve a SZK-t is, egészségvédelmi szempontból hatóságilag megszabott határértékekkel rendelkezik. A szennyezıanyagok további csoportjába tartoznak azon anyagok, melyek keletkezése helyi specifikus környezetszennyezı forráshoz köthetı. A lehetséges egészségügyi hatások szempontjából egy jelentıs csoportról van szó, melyek lehetnek karcinogének és nem karcinogének is. A WHO a 2000-ben publikálta a légkörben elıforduló 16 karcinogén (pl. As, Cr, Ni, vinilklorid) és 39 nem karcinogén anyag (pl. vanádium, toluol, stirol, PAU, formaldehid) egészségkárosító kockázatértékelésének módszerét.

A szennyezett légkör hatásai a népesség egészségi állapotára A szennyezett légkör a következı módon hathat a népesség egészségére: • egyenes-a káros anyag közvetlenül hat a szervezetre • közvetett – a szennyezı anyag közvetett hatása a környezet többi összetevıire ( csökkent látótávolság, az ózonréteg elvékonyodása és s káros UV sugárzás áthatolása a légkörön, a bırrák kialakulásának veszélye, savas esık és a terméshozam befolyásolása).

– 33 –

A szennyezı anyagok közvetlen egészségkárosító hatásait két kategóriába soroljuk: •

akut (rövidtávú)

•

krónikus (hosszútávú) hatások.

Mindkét kategóriában az egészségkárosító hatások eltérı mértékőek lehetnek, kezdve a kritikus életveszélyes állapottól a könnyebb betegségekig. A feltételezett egészségkárosító hatás függ a szennyezés típusától, az expozíció szintjétıl, tartamától, és az egyéni érzékenységtıl. ,

Az epidemiológiai tanulmányokban megfigyelt tipikus közvetlen egészségkárosító hatásokat így összegezhetjük: •

Akut: a szemek, torok és légutak ingerlékenysége, az asztma exacerbációja, magasabb gyógyszerfogyasztás, kórházi kezelés szükségessége és halálozás a légzıszervi és kardiovaszkuláris rendszer betegségeinek következtében, mérgezések.

•

Krónikus:karcinogén hatások, halálozási mutatók befolyásolása, a várható élettartam lerövidülése.

Az emberek ki vannak téve a különbözı forrásokból származó káros anyagoknak, különbözı idıben és térben (imisszió). Az imissziók valódi értékét az ember környezetének légterébıl vett mintaanyagból lehet meghatározni. Az expozíció pontosabb kiértékelése a személyre szabott mintavétel útján a szennyezıanyagok koncentrációjának mérésével történik, ahol figyelembe veszik a vizsgált személy idı és térbeli mozgását a nap 24 óráján keresztül. A levegıszennyezésnél az expozíció elkerülése eltérıen más szennyezési formáktól ( pl. víz,talaj)) igen nehéz úgy a kompetens szervek , mint az egyén számára. Ha a városi légkör talajközeli rétegei erısen szennyezettek, várhatóan ennek a népesség nagy része ki lesz téve. Az expozíció és az egészségkárosító kockázatok értékelésénél nagyon fontos az érzékeny embercsoportok individuális sebezhetısége. Az érzékeny embercsoportok azonosítása különösen fontos, mivel a szennyezés növekedésével általában náluk jelennek meg az egészségkárosító hatások elsı tünetei. Senki sem immunis a levegıszennyezéssel szemben, mégis a kor, egyéni érzékenység, egészségi állapot alapján definiálni lehet az érzékeny embercsoportokat, melyeknél a szennyezés egészségkárosító kockázata magasabb mint a népesség többi részénél. •

A gyermekek és fiatalkorúak- egységnyi testtömegre nagyobb térfogatú levegıt lélegeznek be, vagyis náluk 1 kg testtömegre nagyobb adag szennyezıanyag jut. Több idıt töltenek kint, fizikailag általában aktívak, ami magasabb levegıcserével jár. A légutak a fiatalkorig fejlıdnek. Az immunrendszer fejlıdése csak a felnıtt korban fejezıdik be.

•

Az idıs emberek- kevésbé ellenállóak a légutak fertızéseivel szemben, gyakran szenvednek léguti gyulladásos betegségekben, másodlagosan tüdıgyulladásban. Többségük krónikus légzıszervi vagy szívérrendszeri betegségben szenved.

– 34 –

Az öregedés következménye a tüdıfunkciók hanyatlása , amely csökkenti a légutak öntisztító és ventillációs képességét. •

•

•

1.

Asztmás és allergiás személyek - az asztmás betegek légutai hiperreaktívak és krónikusan gyulladtak. A légutak a specifikus és nem specifikus ingerlésre a bronchiális asztma gyors szpasztikus fázisával reagálnak. Az asztmás betegek súlyos problémája az SO2 elıfordulása a légkörben, ahol már nagyon rövid expozíció is asztmás rohamot válthat ki. Igazoltan jelentıs hatása van az ózonnak, mert gyulladásos folyamatokat vált ki és egyidejőleg felerısíti a nyálkahártya allergiás reakcióit. Számos tanulmány igazolta a PM10 koncentrációjának növekedése és az asztmatikus problémák miatti sürgısségi ellátás és hospitalizáció közötti összefüggést. Oxigén deprivációban szenvedı személyek – a levegıvel belélegzett szénmonoxid a hemoglobinnal COHb-t alkot, amely csökkenti a szövetek oxigénellátását. Ez nagy kockázatot jelent a szívkoszorúér betegségben, krónikus anémiában, krónikus léguti betegségekben ( fıleg az emfizémiás krónikus CHP) szenvedıknek, mivel már amúgy is alacsony a testszöveteik oxigénellátása. A szabadban mozgó és dolgozó személyek - testedzés és munka közben felgyorsul a szívverés és a légzés, aminek következtében megnı a belélegzett szennyezı anyagok mennyisége. Testedzés és fizikai munka közben az emberek többnyire szájon keresztül lélegeznek, így ki van iktatva a természetes orr-szőrı funkció.

Az egészségi kockázatok értékelésének módszere

A kockázat megelızés és a különbözı környezetbıl származó embercsoportok egészségi kockázatának csökkentése érdekében egészségi kockázat értékelési rendszer érvényesül, amely szerepel az EU irányelveiben és a nemzeti legiszlativában. A kockázat a káros hatások, helyzetek valószínősége és súlyossága, amelyek meghatározott feltételek mellett alakulhatnak ki az embereknél ill. a környezetben. A veszély (hazárd) az expozíció tényezıje, amely károsan hat az emberi szervezetre. Ez egy minıségi meghatározás, amely kifejezi egy bizonyos környezeti iniciátor képességét ( vegyi anyag, mikrobiológiai ágens) hogy megfelelı expozíció esetén egészségkárosító hatást váltson ki. A kockázat felbecsülése és értékelése a káros hatások és helyzetek valószínőségének és súlyosságának minıségi vagy mennyiségi meghatározása, melyek az egészségre káros tényezık expozíciója következtében alakulnak ki az embereknél. Négy lépésbıl áll: 1.

A veszély azonosítása - Hazard Identification - az egészségi problémáért felelıs lehetséges tényezı meghatározása. Magába foglalja a veszélyes anyagok meghatározását, melyek egészségi kockázatot jelentenek, a népességre tett káros hatásukat és az expozíció feltételeit.

2.

A dózis-hatás kapcsolatának meghatározása (Dose – Response Relation ship) az egészségi kockázat és expozíció közti kapcsolat meghatározása

3.

Az expozíció kiértékelése (Exposure Assessment) – Az expozíció kvantifikálása valós körülmények közt mérések, modellezés, biomonitoring stb. segítségével.

– 35 –

4.

Kockázat jellemzés (Risk Characterization) – az elızı lépések eredményeinek kombinációja és szintézise. A végsı eredmény az expozíció várható egészségkárosító hatásának minıségi és mennyiségi kifejezése az érintettek számával a népességen belül. Az egészségi kockázatok kiértékelése összhangban van az EC 93/67/EEC irányelvével és 488/94 rendeletével, amely mőszaki útmutatóul szolgál a már létezı és új anyagok environmentális és humán kockázatának kiértékelésére. A kockázat kiértékelése ebben a tanulmányban a környezeti összetevık (légkör) révén elsısorban az emberre összpontosít. Adott esetben az expozíció releváns útja az inhaláció. A maximális rövidtartamú koncentráció/ imissziós határérték arányától függıen születik döntés, hogy az adott anyag veszélyt jelent-e az emberek számára.

2.

Az egészségi kockázatok kiértékelésénél felhasznált forrásanyag

Az légköri szennyezéssel összefüggı egészségi kockázatok értékelése a tervezett Trebisov Új energiaforrás kapcsán RNDr. Gabriel Szabó, CSc. 2007 június 11.-én Kassán kiadott szakvéleményébıl való: Szakvélemény „ A minimális kéménymagasság meghatározása és a levegıszennyezı források imissziós-átviteli szakvéleményezése” Az említett szakvélemény a következı adatokból áll: •

Meteorológiai viszonyok

•

Az új légszennyezı energiaforrás paraméterei

•

Az érintett terület emissziós forrásai

•

Emittált anyagok

•

Az imissziós koncentráció meghatározása

A szakvélemény konzervatív becslés alapján készült, vagyis a légszennyezést az energiaforrás legrosszabb üzemeltetési körülményeinél és legkedvezıtlenebb légköri viszonyainál számolja. A számításokat a légszennyezés felszíni kiértékelésére szolgáló CEMOD metodikai modell segítségével végezték, amely a gyakorlatban a légkör minıségének kiértékelésére szolgál - SHMÚ(Szlovák Hidrometeorológiai Intézet). Kiválasztottak egy 20x25 km nagyságú területet, amely 546 számítási csomópontot jelent. A felhasznált modell figyelembe veszi a terület orografikus adottságait, ennek eredménye, hogy a koncentrációs értékek a távolabbi (de magasabban fekvı) pontokon magasabbak, mint a közelebb fekvıké. Ezek a pontok általában a lakott területen kívül esnek és csak a növényzet számára jelentenek megterhelést. Trebisov város és járás sincs a légkör minıségét ellenırzı területek közé besorolva, nincs és a múltban sem üzemeltettek légkörfigyelı állomást, ezért a szennyezıanyagok koncentrációjáról nem áll rendelkezésre olyan méréseredmény, amely felhasználható lenne az egészségi kockázatok kiértékelésénél. Az légszennyezettség egészségi kockázatainak értékelése céljából az alapdokumentáció a következıképpen lett kibıvítve: • A szennyezıanyagok háttér koncentrációjának területi meghatározása ( kiegészítés RNDr.Szabó Gabriel, CSc., 2007szeptember).

– 36 –

•

A tüzelıanyag fajtájának és összetételének dokumentálása, amely a számítások kiindulópontja (prof.Ing.Edita VirčíkováCSc.,kiegészítés 2007augusztus) A használandó feketeszén alapvetı paraméterei csatolva vannak.

•

A dioxinok keletkezésének megítélése, a dioxin koncentráció dokumentálása (kiegészítés prof. Ing. Edita Virčíková, CSc., 2007 augusztus) A POP emissziókat illetıen, melyek a fosszilis tüzelıanyagok elégetésénél keletkeznek, a fı hangsúlyt a poliaromatikus szénhidrogénekre (PAH), dioxinokra (PCDD) és furánokra (PCDF) helyezik. A PCDD és PCDF molekulái nem illékonyak és ha az égés folyamán a keletkezı részecskékben adszorbeálódnak, nagyfokú termikus és vegyi stabilitással rendelkeznek. Csak 1000°C felett bomlanak le. A fosszilis tüzelıanyagok elégetését nem tartják a dioxin és furán fı forrásának.

•

A felszíni források, széntárolók, melléktermék tárolók légszennyezéshez való hozzájárulásának értékelése. A felszíni forrásokból származó fugitiv emissziók jellemzését, ezek kiszámítását a szén és az adalékanyag mozgatásánál, raktározásánál és a BAT a kirakodásnál Ing.Edita Virčíková prof. CSc. egészítette ki ( kiegészítés 2007 aug.). A levegıszennyezés felszíni forrásai

Az értékelı jelentés kiegészítıje részletezi a BAT technológiákat, amelyek a tervezett új energiaforrás építésénél és üzemelésénél kerülnek alkalmazásra az emisszió csökkentése céljából a felszíni forrásokból. A tüzelı-és adalékanyagok kezelésénél, raktározásánál, mozgatásánál a fugitiv emissziók a következık: szilárd szennyezıanyagok (TZL), PM 10, PM 2,5. A befektetı ezek csökkentésére a következı BAT technológiákat fogja alkalmazni (13.sz. tábl.):

– 37 –

13.sz.táblázat: Trebisov új energiaforrás (NEZ), az emissziók minimalizálása a felszíni forrásokból BAT technológiák felhasználásával Főtıanyag Szennyezıanyag BAT • • •

Szilárd szennyezıanyagok

• • •

Feketeszén •

Vízszennyezés

az erımő, az építkezési munkálatok és megfelelı karbantartás jó tervezési projektje

•

a főtıanyag tárolónak szigetelt, vízelvezetéses drenázsrendszerő és ülepítıtartályokkal ellátott vízkezelı berendezéssel kell rendelkeznie a barna és feketeszén tárolóhely felszínérıl összegyőjtött csapadékvizet elvezetés elıtt ülepítıtartályokban vízkezelési eljárásnak kell alávetni

•

a széntárolókat és raktárakat automata tőzjelzı berendezésekkel kell ellátni az öngyulladás detektálására, meghatározni a veszélygócokat.

•

zárt szállítórendszer, pneumatikus szállítás és tároló silók alkalmazása, a szalag-átrakodási csomópontokon jól megtervezett elszívó- és szürıberendezések használata a por csökkentése érdekében

Tőzmegelızés és

Por

a szállítóberendezések biztonságos felszíni elhelyezése a jármővek és egyéb eszközök által okozott károk megelızése céljából tisztítóberendezés használata a futószalagoknál a fugitiv por csökkentésére zárt szállítóeszközök alkalmazása, nagyteljesítményő elszívóberendezéssel és szőrıs porleválasztóval ellátott a tüzelıanyagátrakodási csomópontok a por csökkentése érdekében a közlekedési rendszerek racionalizációja a porképzıdés és terjedés csökkentése érdekében

•

•

Mész mészkı

olyan berendezés használata a be-és kirakodásnál, amely csökkenti a tüzelıanyag magasból történı szórását, így csökken a fugitiv por mennyisége vízpermetezı rendszer alkalmazása a tüzelıanyag tárolóban a fugitiv por mennyiségének csökkentése érdekében a tartalék széntárolók gyepesítése a fugitiv emissziók elkerülése és a tüzelıanyag oxidációs veszteségeinek elkerülése érdekében

Forrás: az értékelı jelentés kiegészítése, E.Virciková prof. A BAT technológiák alkalmazása a tüzelıanyag, adalékanyagok és VEP mozgatásakor, és azok következetes üzemeltetése elıfeltétele a pormennyiség csökkentésének és környezetbe történı kiszivárgásának. Ennek figyelembe vételével az egészségi kockázatok értékelése a stacionáris pontforrás (163 m és 50 m kémények) miatti szennyezıdésre összpontosít a felületi források ignorálásával.

– 38 –

3. A fı szennyezı anyagok veszélyességének meghatározása, a dózis-hatás viszony értékelése 3.1

A szállópor PM10 frakciója

A HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE a. A veszélyesség meghatározása Elıfordulás: A levegıben elıforduló porrészecskék szerves és szervetlen anyagokból keveréke. A primáris PM10 fı antropogén forrásai a közúti közlekedés (10 – 25 %), stacionáris hıerımővek (40 – 55 %), ipari folyamatok (15 – 30 %) (30, 67). A porrészecskék jelentıs forrása a fosszilis tüzelıanyagot, esetlegesen biomasszát égetı objektumok. Az épületek belterében a porrészecske képzıdés fı forrásai a dohányzás, nyitott kandallók, nyílt lángon történı fızés, lokális főtés és a külsı légkör. A 14. táblázat összegzi a porrészecskék forrásait, azok vegyi jellemzıit, a levegıben maradásuk és keletkezési helyüktıl megtett távolságuk felbecsülését a részecskék nagyságának függvényében. Az áttekintésbıl kitőnik, hogy a részecskék összetétele függ a származási helyüktıl. A stacionáris és mobil forrásból származó égéstermék részecskék kisebbek, tehát gyakrabban reszpirabilisek és savasabbak, mint a más forrásból származók. 14 sz. táblázat: A szállópor összetétele és tulajdonságai: Finom

Összetétel

Oldhatóság

Származási hely

Durva

szulfát-nitrát-,és amóniaionok, reszuszpendált por a talajról és elemi szén, szerves utakról, szén és olaj elégetésébıl vegyületek(policiklikus, származó hamu, Si,Al,Mg,F,Ti,Fe aromatikus szénhidrogének)fémek oxidok,CaCO3, NaCl, virágpor, gombák, gombaspórák, állati és Pb,Cd,V,Ni,Cu,Zn,Mn,Fe,részecs növényi eredető részecskék kékben kötött víz Többnyire oldhatóak, higroszkopikusak

Többnyire nem oldhatóak, nem higroszkopikusak

A szén, olaj, gázolaj, benzin, fa Földmővelés, porképzıdés az utak elégetése. Az NOx, SO2, biogén mentén, mezıgazdaság, és organikus anyagok másodlagos bányászat,építıipar, bontási légköri reakciói, magas munkálatok, szén elégetése hımérséklető folyamatok, öntödék, acélmővek

Megmaradás a légkörben

Napok és hetek

Percek és órák

Átviteli távolság

Néhány száztól több ezer kilométerig.

Száz kilométer alatt.

– 39 –

Az 1993-94 telén végzett európai tanulmányban 28 Észak- európai helyszínen, lakott 3 területen aránylag alacsony koncentrációt mértek 20µg/m átlagértékekkel. Magasabb értékeket mértek a sőrőbben lakott és forgalmasabb területeken, mint Amszterdam és Berlin (45-50µg/m3) és Közép-Európa városaiban (Budapest 57 µg/m3), még magasabbat Dél-Európa városaiban, mint Pisa (61µg/m3) és Athén (98µg/m3). Az USA és néhány Nyugat-európai országban a PM 10 háttérkoncentrációja 3-5 µg/m3. A Szlovák Köztársaságban a PM 10 és PM 2,5 porfrakciók legelsı méréseit az 1995-1997 években végezték a CESAR nemzetközi tanulmány keretében. A méréseket négy helyszínen végezték - Banská Bystrica – Sásová, Banská Bystrica – centrum, Bratislava centrum, Žilina centrum. A PM 10 és PM 2,5 évi átlagértékeit (µg/m3) és ezek 95%-os megbízhatósági intervallumát a 15. táblázat tartalmazza. 15 sz. táblázat: A PM 10 és PM 2,5 évi átlagértékei a kiválasztott helyszíneken Vizsgált helyszínek

PM 10

PM 2,5

Banská Bystrica – Sásová

átlag 41

95 % CI átlag 95 % CI priemer 35-47 29 24-34

Banská Bystrica – centrum

48

41-55

36

30-42

Žilina

57

49-64

38

32-44

Bratislava

50

43-57

36

30-42

A szlovákiai helyszínek mindegyikén alacsonyabb porrészecske koncentrációt mértek, mint a többi országban. A legmagasabb PM 10 évi átlagértékeket a bulgáriai Szófiában (98 µg/m3), a PM 2,5-t a lengyel Pszcynben (68 µg/m3) mérték. A 2005-ben Topoľníky-ban mért PM 10 háttérkoncentrációjának évi átlagértékei 25,5 µg/m3, a Stará Lesná-i figyelıállomáson pedig 14,7 µg/m3. A SZ K városi aglomerációiban 2005-ben mért helyi PM 10 levegıszennyezés ( évi átlagérték) : 41,3 µg/m3 (Bratislava); 39,2 µg/m3 (Košice); 34,9 µg/m3 (B. Bystrica); 42,6 µg/m3 (Trenčín); 46,2 µg/m3 (Nitra); 49,2 µg/m3 (Prievidza); 58,9 µg/m3 (Ružomberok). Az expozíció jelentıs volta és az emberi szervezetbe kerülı dózis nagysága összefügg a részecskék méretével és vegyi összetételével. A Nemzetközi Szabványosító Szervezet (ISO) és az Európai Szabványosító Bizottság (CEN) 1991-ben definiálták a porrészecskék nagyságát és frakciókba sorolását a következı szempontok szerint: 1. Mintavétel és/vagy analitikai célokra használt terminológia: TSP:

PM10:

Total suspendend particulates, a szállópor összmennyisége – az összes levegıvel körülvett porrészecske gravimetriai mérése adott térfogatban függetlenül a részecskék nagyságától. A 10 µm vagy ennél kisebb aerodinamikus ármérıjő porrészecskék, amelyek 50% hatékonysággal jutnak át a mintavevı berendezés méret-specifikus nyílásán.

– 40 –

PM2,5: A 2,5 µm vagy ennél kisebb aerodinamikus ármérıjő porrészecskék, amelyek 50% hatékonysággal jutnak át a mintavevı berendezés méret-specifikus nyílásán. 2.

Fiziológiai és a légzıszervi lerakódás helye szempontjából a következı frakciók voltak definiálva: Belélegezhetı: orron és szájon belélegzett szállópor frakció Extratorakális: Torakális: Tracheobronchiális: Reszpirabilis:

belélegzett részecske frakció, amely nem jut át a gégén belélegzett részecske frakció, amely átjut a gégén belélegzett részecske frakció, amely átjut a gégén, de a csillószır nélküli légutakba nem kerül be belélegzett részecske frakció, amely bejut a légutakba, oda is, ahol nincs csillószır

A frakciók a légzıszerv anatómiai és fiziológiai ismeretei alapján voltak definiálva, a kidolgozott epidemiológiai tanulmányok - a belılük levezetett és definiált belélegzett por célszövetei - alapján, és az aerodinamikus részecskeátmérı függvényében. A részecskék légutakba való bejutása a nagyságuk függvényében •

A PM 10 szállópor korrespondál a részecskék torakális frakciójával, melyek bejutnak az alsó légutakba (DDC) a gége mögé.

•

A PM 2,5 szállópor frakciója korrespondál a respirabilis frakcióval, amely bejut a tüdı alveoláiba. A porrészecskék viselkedése és hatása az emberi szervezetben: •

A légutakban lerakódott porrészecskék biológiai hatását determinálják a részecskék fizikai és kémiai tulajdonságai (fıleg az oldhatóságuk) a lerakódás helye a tüdıben és a szervezet fiziológiai válaszreakciója.

•

A részecskék toxicitása függ a fémvegyület tartalmuktól és az égés folyamán keletkezett organikus összetevıktıl. A szubmikron részecskék nemcsak bejutnak a tüdı alveoláris részébe, de toxikus anyagokat is szállítanak. Az oldódó káros gázok nagy hatékonysággal tapadnak meg még a felsı légutakban mielıtt még mélyebbre jutnának a tüdıbe. Viszont a szubmikron részecskék felületén adszorbálódva eljuthatnak az alsó légutakba és alveolusokba. A szubmikron részecskéknek óriási a felülete és mivel képesek bejutni az alsó légutakba, hatékonyan szállítják ide a fémeket és egyéb vegyi anyagokat, melyek a tüdı alveoláris részében hosszú ideig megmaradhatnak.

•

• •

A részecskék lerakódása a légutakban függ a méretüktıl, sőrőségüktıl, alakjuktól, az inhalációs és exhalációs áramlástól és a légzıszerv anatómiájától. A részecskék ütközéssel deponálnak, amikor a levegıáramlás iránya megváltozik, de a porrészecskék az eredeti irányban haladnak tovább. Az impakció fontos a felsı légutak, a tüdı nagy átmérıjü légjáratai számára.? Jelentısége nı a levegı áramlásának sebességével, a részecskék méretének változásával és fontos a 2 µm –nél kisebb részecskék esetében.

– 41 –

•

•

A részecskék ülepedéssel deponálódnak, amikor a gravitáció következtében leesnek. Ez a mechanizmus vonatkozik az egész légzırendszerre, de fıleg a tüdı alveoláris területére tekintettel a kis méretre és az áthelyezés hosszú idıtartamára. A lerakódás növekszik a részecskék méretének növekedésével, a levegı áramlásának csökkenésével és a 0,5 µm vagy ennél kisebb mérető részecskék szempontjából fontos. A diffúzió segítségével deponálódnak a véletlenszerően mozgó részecskék, melyek ütköznek a gázmolekulákkal. Ez csak a 0,5 µm-nél kisebb porrészecskék esetében fontos, hatása növekszik a részecskék méretének csökkenésével. Minimális az 0,5 µm mérető részecskék depozíciója. A mechanizmus fontos az egész légzıszerv szempontjából.

•

Az impakció és szedimentáció függ a részecskék aerodinamikai átmérıjétıl, melyet a sőrőség és geometriai méret determinál. Többféle módon vannak eltávolítva a légzıszervbıl aszerint, hogy mely helyeken rakódtak le. A felsı légutak részei: orr, száj, garat és gége. A 10 µm-nél nagyobb aerodinamikai átmérıjü részecskék az orrban és a szájban rakódnak le, miközben az orr hatékonyabban szőr, mint a száj. Nagyobb fizikai megterhelésnél,mint az edzés vagy munka, inkább szájon keresztül lélegzünk. Kisebb fizikai terhelésnél, nyugodt légzés mellett is lélegezhetünk szájon át, leginkább beszéd közben.

•

A felsı légutak feladata a belélegzett részecskék kiszőrése mellett a levegı felmelegítése és nedvesítése. Az orron keresztüli légzésnél már a gégecsap mögött a levegı relatív páratartalma eléri a 98-99%-ot, míg a szájon át történı légzésnél a 90%-ot. Az oldódó anyagokból álló részecskék vizet vesznek fel és higroszkópikusan növekednek. A részecskék átmérıje így a többszörösére növekedhet, miközben a növekedés magasabb relatív páratartalomnál ( 99-100%) gyorsabb. A részecskék térfogatának növekedése fontos a légutakban végbemenı öntisztító folyamatoknál.

•

A légcsıben és a csillószırrel borított légutakban lerakódott részecskéket felfogja a légutak felszínét borító nyálkahártya. A porrészecskék mukociliáris transzporttal a légcsıbe kerülnek ahonnan köhögéssel távoznak a légutakból. Az egészséges személyeknél a nagyobb légutakban leülepedett részecskék a bolyhok segítségével aránylag gyorsan kiürülnek, 90% az elsı 6 órában a többi pedig 24 órán belül. A kisebb, csillószırös légutakban (bronchioli) a porfrakciók nagy része 24 óránál tovább is megmarad, ezek tisztulásának felezési ideje több hét. A csillószır nélküli nyálkahártyával borított, mélyebben fekvı részekben és alveolákban lerakódott részecskék lassabban ürülnek ki, ezek tisztulásának felezési ideje 5 évre tehetı. A tüdı makrofágok elnyelik a részecskéket és lassan a mukociliáris transzferbe vagy a regionális limfatikus csomókhoz szállítják. A vízben nem oldódó részecskék, pl. sok fém oxid a savas közegben (pH=5) az alveoláris makrofágok phagolizozómáiban feloldódnak, ami meggyorsítja a kiürítésüket.

•

A légutak szennyezı anyagokkal szembeni védelmében fontos szerepet játszik a légutak belsı felszínét borító védıfolyadék minısége (ún. RELF = Respiratory extracellural lining fluid). A RELF akadályt képez a belélegzett káros anyagok és a légutak felszíni sejtjei között. Magas koncentrációban tartalmaz antioxidánsokat mint a Cvitamin, enzim antioxidánsokat mint a glutathion S-transzferáz (GST) és szabadgyököket megkötı anyagokat (E vitamin), ezek mindegyike jelen van a celuláris membránokban is. A gázok és oldódó aeroszol részecskék esetében a tisztítás feloldással és a RELF komponensek reakcióival, vagy az epitelális sejtekbe történı abszorbcióval történik. A RELF állapota tehát kulcsfontosságú a szervezet védekezésénél a szabad gyökökkel, gázokkal és aeroszolokkal szemben.

– 42 –

Ha a RELF vékony (< 0,1 mikron ), vagy nem folytonos, a szennyezı anyagok reakciója az epiteliális sejtek membránjaival celuláris károsodáshoz vezet.

b. Dózis –hatás kapcsolat értékelés Szennyezı anyag expozició

Egészségi kockázatnak kitett Egészség károsodás Évi esetek népesség aránya az expozíció becsült száma következtében ezerben

Napi halálozás, városi népesség1) PM 10 Napi Léguti megbetegedések változások miatti hospitalizáció, városi népesség 1) Minden halálozási ok, a baleseteken kívül PM 10 Napi szint

1,4 - 3,2 %

41-89

1,5 - 3,4 %

7-16

A szennyezıanyagok hatása - PM10, PM2,5; O3, NO2 : komplex, oxidativan gyökök által és enzimatikusan támadják a RELF-et, az epitelális sejteket és a makrofágokat. Ezek hatását megsokszorozza a szervezet gyulladásos reakciója, amely a tüdıszövetek károsodását, a légzési kapacitás csökkenését, a légutak ingerlékenységét, a tisztító funkció gyengülését és az immunfunkciók megváltozását eredményezi. Az immunfunkciók megváltozásával, beleértve a makrofág funkciókat csökken a légutak öntisztító képessége és növekszik a fertızés veszélye.

3.2

CAS 7446-09-5 Kéndioxid – SO2

A HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE a. A veszélyesség definiálása Elıfordulás: A kéndioxidot az egyik fı levegıszennyezési mutatónak tartják. A ként tartalmazó fosszilis fütıanyagok elégetésével keletkezik, a világ egyes részein a legtöbb gondot okozó légszennyezı anyag. Az európai városokban a tüzelıanyag -bázis változásával az SO2 éves átlagértékei 50 µg/m3 alá estek. Az átlagos napi koncentrációs értékek szintén 100 µg/m3 alá csökkentek. A természetes SO2 háttérkoncentrációi Európa vidéki területein általánosan 5 µg/m3 alatt vannak. A Szlovák Köztársaság területén 2005-ben az SO2 évi átlagos háttérkoncentrációi 0,43 µg/m -tól (Chopok mérıállomás) 1,74 µg/m3-ig ( Liesek mérıállomás) mozogtak. A városi aglomerációkban az SO2 24-órás átlagos koncentrációja mélyen a határérték alatt volt, pl. Banská Bystricában 10 µg/m3 és 37 µg/m3 maximális értékkel. Fizikai és kémiai tulajdonságok 3

Mr: 64,1 Forráspont: - 10 oC Olvadáspont:-75,5 oC

– 43 –

Vízben oldhatóság(ml /100 ml, 25 oC-nál): 8,5 Relatív gázsőrőség(levegı=1): 2,25 Relatív sőrőség(víz=1): 1,4 –10 oC-nál (cseppfolyósított) Szintelen, fojtó és irritáló gáz, savanykás íző és korrozív hatású. Vízben, ecetsavban, kloroformban, kénsavban oldódik, közepesen oldható az acetonban,benzolban és tetraklórkarbonban. A vízzel kénessavat alkot. Illékony, nyitott rendszerekbıl könnyen megszökik. A hevítéssel szemben egyedülállóan stabil. Oxidáló és redukáló szer. A kéndioxid ocxidációjával kénessav és kéntrioxid keletkezik, amely gyorsan kénsavvá alakul. Nem gyúlékony. Csak sőrítés után robbanékony. A vízzel és vízgızzel reagálva toxikus és korrozív gızök képzıdnek. Reakcióba lép a káliummal, nátriummal, cézium-, bárium-, alumínium-, és más fémek oxidjaival. Szagérzékelési küszöb - felsı 1 175 µg/m3 - alsó 12 500 µg/m3 - irritáló koncentráció 5 000 µg/m3 Átszámítás: 1 ppm=2620 µg.m-3 1 mg.m-3=0,38 ppm

b. Dózis –hatás kapcsolat A hatások minısítése és kvantifikációja Az anyag nincs a karcinogén anyagok közé sorolva. •

Munkahelyi környezetben feljegyeztek néhány szemsérüléses balesetet, fıleg cseppfolyósított kéndioxiddal, ahol azonnali szem szaruhártya sérülés keletkezett, amely a látás romlása mellett szürke színővé vált, néhány óra múlva a sérültek szemhéja megdagadt és a kötıhártya fehér, matt színővé változott.

•

Két éven át tartó ismételt expozíció 30 ppm körüli, esetenként 100 ppm-ig koncentrációs értékekkel az ízérzékelés romlását, a vizelet elsavasodását és általános fáradtság-érzést váltott ki.

•

A kéndioxid mérgezés következtében sérül a tüdıepitel és masszív baktériumos fertızés alakul ki.

•

Akut 5 ppm expozíciós értéknél az orr és torok kiszárad, 6-8 ppm-nél a légzés hatékonysága csökken, 10 ppm-nél nátha, köhögés és szemirritáció jelentkezik, 20 ppm-nél bronchospazmusz, 50 ppm-nél extrém közérzetromlás, 1000 ppm-nél 10 percen belül beáll a halál.

•

Magas koncentráció esetén hangszalagzáró hatás, az asztmásoknál roham jelentkezik, mely néhány napig tart.

•

A súlyosabb eseteknél fellép az erek dilatációja, mellkasi fájdalom, égı érzés a nyelıcsıben és gégében, hányással kísért rosszullét.

•

A magasabb koncentrációnak kitett személyeknél központi idegrendszer károsodás tünetei jelentkeztek.

•

Az egy óránál rövidebb ideig tartó kéndioxid expozíció 10 ppm felett az orr és torok irritációját, fojtó érzést majd náthát, köhögést, erısebb nyálkahártya szekréciót okoz.

– 44 –

•

Kb. 10 000 Nagy-Britannia-i munkásnál követték 0,35 ppm-es koncentráció esetleges krónikus hatásait. Semmiféle tünetek nem jelentkeztek.

•

Egy amerikai környezeti tanulmány a légtérben elıforduló kéndioxid koncentrációjának (maximális koncentráció) és a New York körzetében elıforduló asztmatikus rohamok közti összefüggést vizsgálta. A koncentrációs értékek 0,1 ppm, 0,3 ppm és 0,5 ppm voltak. Nem találtak összefüggést. 15 egészséges személyt 6 órán keresztül 1,5 és 25 ppm-nek koncentrációs értéknek tettek ki. A magasabb expozícióknál igazolták az elváltozásokat a kilégzési levegıáramnál.

• •

Egy amerikai fagyasztó alkalmazottai 20-32 ppm, esetenként 70 ppm kéndioxid koncentrációs értéknek voltak kitéve. Jelentısen megnıtt a léguti megbetegedések elıfordulása és rosszabbodtak a légzési mutatók.

•

Egy norvég papírgyár alkalmazottai 2-36 ppm, esetenként 100 ppm kéndioxid koncentrációs értéknek voltak kitéve. Az exponált csoportban jelentkezett a gyakori köhögés, váladékozás és rosszabbodtak a légzési mutatók.

•

A két utolsó tanulmány szerint, amelyben a tüdı obstrukciós betegségeiben szenvedı személyek, egészséges nemdohányzók és dohányzók vettek részt, a személyeket 0, 0.3, 1 és 3 ppm koncentrációs értéknek tették ki. A tüdıfunkciók 1 ppm értéknél változtak meg.

3.3

CAS 10102-44-0 Nitrogén dioxid – NO2

A HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE a. A veszélyek definiálása Elıfordulás: A nitrogéndioxid antropogén forrásai a stacionáris égési folyamatok (erımővek) és a mobil források (közúti közlekedés). A stacionáris forrás kéményébıl fıleg nitrogén monoxid – NO (kb. 95%) távozik, amely fokozatosan nitrogén dioxiddá (NO2 ) alakul át. A nitrogén dioxid mérgezıbb, mint a nitrogén monoxid, ezért egészségi szempontból jelentısebb. Városi környezetben az évi átlagos NO2 értékek 20-90 µg/m3 között mozognak. Az óránként, frekventált utak mentén mért átlagértékek elérik a 940µg/m3 szintet. Európa és az USA alagútjaiban csúcsforgalom idején az autók utasterében 179-688µg/m3 NO2 szintet mértek. A Szlovák Köztársaság területén 2005-ben az NOx évi átlagos háttérkoncentrációi 0,69 µg/m3-tól (Chopok mérıállomás) 2,64 µg/m3-ig (Topolniky mérıállomás) mozogtak. A városi aglomerációkban az NO2 éves átlagos koncentrációi a következık: 37,7 3 µg/m (Bratislava); 25,0 µg/m3 (Košice); 22,8 µg/m3 (Banská Bystrica); 20,3 µg/m3 (Strážske); 37,0 µg/m3 (Trenčín). Fizikai és kémiai tulajdonságok Mr: 46,006 Forráspont 21,15 °C Olvadáspont -9,3 °C Oldhatóság vízben: reagál Relatív sőrőség (víz=1):1,45 (cseppfolyósított)

– 45 –

Relatív gázsőrőség(levegı=1):1,58 Nyomás, 20 °C-on: 96 kPa Vörösesbarna gáz, cseppfolyósítás után sárga szúrós szagú folyadék. Maga az anyag nem gyúlékony, viszont segíti az égési folyamatot. Az égéskor irritáló, korrozív és toxikus gızök keletkeznek. Az érintése égési, ill. fagyási sérüléseket okozhat. A cseppfolyósított anyag gızei nehezebbek a levegınél, így a gızök a talaj közelében maradnak. Ebben az esetben erıs oxidációs szerrıl van szó, amely sok anyaggal, beleértve az üzemanyagokat is, hevesen reagál és robbanóelegyet hoz létre. Más gyúlékony anyagokat is meggyújthatnak, mint a fa, papír, ruházat stb. Elısegíti a szén, foszfor és kén égését. Hevesen reagál a ciklohexánnal, nitrobenzollal, toluollal, gázolajjal, formaldehiddel, alkoholokkal. Hevítéssel toxikus gızök keletkeznek. Vízzel salétromsavat alkot. Szaglásérzékelési küszöb - felsı 10 000 µg/m3 - alsó 2 000 µg/m3 - irritáló koncentráció 20 000 µg/m3 Átszámolás: 1 ppm=1880 µg/m3. 1 µg/m3= 5,32 x 10-4 ppm

b. Dózis –hatás kapcsolat Az állatokon elvégzett kísérletek alapján az NO2 egy sor biológiai hatást vált ki a szervezetben. Ezek közé soroljuk a tüdıfunkciók megváltozását, a tüdı szerkezetére és metabolizmusára gyakorolt hatást, a tüdıszövet gyulladásos reakcióját és a fertızések elleni ellenállóképesség csökkenését. Az ellenırzött, egészséges embereken elvégzett klinikai tanulmányok szerint a pulmonális funkciók elváltozásához akut expozíció esetén magas-1880µg/m3 NO2 koncentrációs érték elegendı. Pl.szignifikáns tüdı légellenállás növekedés volt tapasztalható 9400 µg/m3 NO2ig míg a tanulmányok nem tapasztaltak a tüdıfunkciókra gyakorolt hatást, pedig magas, 7000 µg/m3 expozíciós hatásról volt szó. Mivelhogy ilyen magas NO2 értékek a légkörben szinte sohasem fordulnak elı, a nitrogén dioxid egészségre gyakorolt hatásának vizsgálata a már beteg személyekre korlátozódik. Több, asztmával, krónikus obstrukciós tüdıbetegséggel diagnosztizált embereken elvégzett tanulmány igazolta, hogy az alacsony koncentrációjú NO2 expozíció hatással lehet a tüdı funkciókra. A bronchiális reakció tanulmányozása bizonyította az asztmások érzékenységének növekedését az expozíció 200 µg/m3szintjénél. A pulmonális funkciókra gyakorolt hatás az asztmásoknál több kísérleti tanulmány szerint 560 µg/m3 NO2. A hozzáférhetı epidemiológiai adatok szerint konstatálhatjuk: •

Akut expozíció: Csak nagyon magas nitrogéndioxid koncentráció értékek váltanak ki légzésleállást. Az expozíció idején általában semmilyen tünet nem jelentkezik, kivéve az enyhe köhögést, fáradtságot, rosszullétet. Az akut veszély 5-72 óra múlva lassan kialakuló gyulladás formájában jelentkezik, melyet az alveoláris térbe jutó folyadék okoz. A vérbıl eltávozó folyadék hemokoncentrációt majd masszív pulmonális ödémát vált ki. Mivel a tüdıben akadályozott az oxigén-széndioxid csere, a légzés gyorsan romlik, intenzív cianózis jelentkezik. A halál néhány órával a tünetek megjelenése után bekövetkezik.

– 46 –

•

A felnıtt önkénteseken elvégzett tanulmány, melyben a személyek fotokémiai szmog szimulációnak voltak kitéve 1 ppm nitrogéndioxid koncentrációnál (2 órát naponta, 2 napig) semmilyen fiziológiai elváltozást, kivéve a vitális kapacitás csökkenését nem igazolt.

•

20, enyhe asztmával diagnosztizált személyt négy különbözı napon a következı nitrogéndioxid koncentrációnak tettek ki: 0, 260, 510 és 1000 µg/m3 . A hisztamin inhalációs teszt alapján minden expozíciós sorozat után feljegyezték a bronchiális érzékenységet. Minden 260 µg/m3 feletti értéknél igazolták a bronchiális érzékenység növekedését.

•

20 egészséges és 20 asztmás személyt véletlenszerően 0 ppm és 0,3 ppm nitrogéndioxid koncentrációs értéknek tettek ki. Az asztmásoknál igazolták a szignifikánsan alacsonyabb vitális kapacitást.

•

Igazolták a bronchiális gyulladást 2 ppm nitrogéndioxid koncentrációnál 4-6 órás expozíció mellett, amely a belsı terekben szokványosan elıforduló legmagasabb koncentráció. 2-5 ppm értékek kihatnak a limfocitákra, melyet fontos védelmi funkciót töltenek be.

A környezetben a nitrogéndioxid gáz formájában fordul elı. A szervezetbe ezért csak belélegzéssel jut, függetlenül attól, hogy a szabad légkörbıl vagy zárt terek levegıjébıl ered. A belégzés után a nitrogéndioxid 70-90%-a felszívódik a légzıszervben a felszívódott mennyiség százalékosan növekszik a fizikai aktivitással. A nitrogéndioxid jelentıs része elhagyja az orrgaratot ( a kutyák esetében 40-50%). A fizikai aktivitás szájon át történı légzést vált ki és így a nitrogéndioxid könnyebben bejut az alsó légutakba.

3.4

Szénmonoxid - CO

A HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE a. A veszélyesség definiálása Elıfordulás: A légkörben a szénmonoxid legnagyobb antropogén forrása a jármő-forgalom (90%), a nem tökéletes égési folyamatok, ipar és energetika. A füstgázok 1-3% CO-t tartalmaznak, a nem tökéletes égésnél ez elérheti a 30%-ot is, a világítógáz 4-11%, kokszolómő gázok 7%, generátor gázok 27-29%, motorok kipufogó gázai 4-8%, bányagáz 50%-ig, kalcium karbid gyártásánál 6070%. Mivel a CO primer szennyezı anyag, a koncentrációs értékei a légkörben szorosan összefüggnek az emissziókkal. Urbanizált környezetben a forgalmas utak mentén és alagutakban fordulnak elı a legmagasabb értékek (100 g/m3-ig) és az utaktól távolabb csökkennek. Városi környezetben a mért koncentráció 8-órás átlagértéke 20 mg/m3, 1-órás értéke alacsonyabb mint 60 mg/m3. A természetes háttérkoncentráció értéke 0,01 – 0,23 mg/m3. A Szlovák Köztársaságban a 2005-ben városi környezetben mért 8-órás CO koncentrációs értékek: 2780 µg/m3 (Bratislava), 3809 µg/m3 (Košice), 4327 µg/m3 (Trnava).

– 47 –

Zárt, nem ipari épületekben a CO forrása a lokális főtés és dohányzás. A gáztőzhellyel ellátott konyhákban a CO koncentrációja túllépte a 15 mg/m3, a z éttermekben, ahol engedélyezett a dohányzás az átlagos CO érték 10-20 mg/m3, maximálisan 30mg/m3értéket mértek. Fizikai és kémiai tulajdonságok: Mr: 28 Forráspont: -191,5 °C Olvadáspont:-199,0 °C Vízben oldhatóság: kevésbé oldódó A kritikus állapotot definiáló fizikai tulajdonságok: tk: -138,8 °C pk: 3,50 MPa Átszámítás:

1 mg/l = 873 ppm 1 ppm = 1,145mg/m3

A szénmonoxid színtelen, szagtalan gáz, nehezen cseppfolyósítható, vízben kevésbé oldható. Gyúlékony, könnyebb? a levegınél, mellyel robbanóelegyet alkot.

b. Dózis –hatás kapcsolat A szénmonoxid elsırendő toxikológiai jelentıséggel bír, ez a legelterjedtebb méreg. A szénmonoxid fıleg a vér hemoglobinját blokkolja, miközben karboxihemoglobin keletkezik és fulladásos tünetek jelentkeznek. Károsítja a központi idegrendszert. Akut mérgezés Az akut mérgezés hirtelen CO koncentrációnövekedésnél villámgyorsan zajlik le és néhány másodperc alatt halált okozhat. Az expozíció alacsonyabb koncentrációs értékeknél gyakran okoz fejfájást, nyomást a halántékon, a vér lüktetését a fejben és nyomást a mellen. Súlyosabb mérgezésnél gyomorpanaszok, hasfájás, hányás, látás- és hallás funkciócsökkenés, hallucinációk jelentkeznek. Krónikus mérgezés A krónikus CO mérgezés lefolyása az intenzív kutatások ellenére is kétséges. Jelentkezı tünetei – fejfájás, fülzúgás, nyomás a mellkason, rosszullét, fáradékonyság, feledékenység - nem egyértelmőek. Biztosabb jele a megnövekedett karboxihemoglobin-szint a vérben. Ez az állapot az expozíció megszőnése után is megmarad, tehát a CO a szervezetben marad. A CO mérgezés azért sem egyértelmő, mivel a dohányzóknak produkálniuk kellene a krónikus CO mérgezés tüneteit. •

A CO gyorsan átjut az alveolusokon, kapillárisokon és a placentáris membránon.

•

Az abszorbeált CO kb. 80-90%-a reakcióba lép a hemoglobinnal, miközben karboxihemoglobin (COHb) keletkezik, mely specifikius CO expozíciós biomarker a vérben. A hemoglobin affinitása a CO-hoz 200-300-szor erısebb, mint a oxigén esetében.

•

Az expozíció alatt, állandósult CO koncentráció mellett a karboxihemoglobin koncentrációja gyorsan növekszik és az expozíció kezdetétıl 6-8 órán belül stabilizálódik.

– 48 –

•

A CO kötıdése a hemoglobinhoz COHb keletkezését eredményezi, amely kiszorítja az oxigént a hemoglobinból és korlátozza a vér oxigénszállítási képességét. Az expozíció alacsony CO értékek mellett a szövetek hipoxiájának fı okozója.

•

Magasabb CO koncentráció mellett az abszorbeált CO kötıdik a többi vérfehérjével, mint a mioglobin és a citokróm oxidáz és P-450 citochróma.

•

A CO toxikus hatása elıször a nagy oxigénigényő szervekben és szövetekben jelentkezik, mint az agy, szív és a fejlıdı magzat.

•

A hemoglobinhoz kötött CO mennyisége a CO légköri koncentrációjától, az expozíció idıtartamától és a személy aktivitásától függ.

•

Az idegrendszerre gyakorolt hatás nem csak a sejtfulladásban nyilvánul meg. Már 5% alatti karboxihemoglobin koncentrációnál zavarok jelentkeztek a fıbb idegrendszeri funkciókban. A neurobehaviorális következmények a COHb 5,1-8,2% koncentrációja mellett: mozgás koordinációs és kognitív funkció zavarok, jármővezetési képesség csökkenés.

•

A szív- érrendszeri betegségekkel diagnosztizált pacienseken elvégzett kísérletes vizsgálatok szerint a COHb 2,9-5,9% koncentrációja összeköthetı az angina pectoris és elektrokardiográfiai elváltozások fellépési idejének szignifikáns rövidülésével.

•

Az epidemiológiai és klinikai tanulmányok bebizonyították, hogy a környezeti, a dohányzásból származó és munkahelyi CO hozzájárulhat a kardiovaszkuláris betegségek halálozási arányának növekedéséhez és megnıhet a miokardiális infarktus veszélye.

•

Az epidemiológiai és állatokon végzett tanulmányok eredményei azt mutatják, hogy a CO expozíció aterogén hatással van az emberi szervezetre. A terhesség ideje alatt nı az endogén CO szint, így aCOHb szint általában 20%-kal magasabb. Ezenkívül a magzati COHb szint 10-15%-kal magasabb, mint az anyáé. Megállapították, hogy CO kiválasztás felezési ideje a magzatnál hosszabb, mint a terhes nınél. Kimutatható a kauzális kapcsolat a dohányzó anya és az alacsony születési súly között a magzat 2-10% COHb szintjénél. Ezenkívül valószínősíthetı a kapcsolat a dohányzó anya és a perinatális halálozás növekedése, akárcsak a születendı gyermek viselkedési zavarai közt.

•

•

A CO endogén keletkezése 0,4-0,7%-os COHb szintet eredményez az egészséges személyeknél. A terhesség ideje alatt 0,7-2,5%-os COHb szintet mértek, fıleg a magasabb endogén képzıdés miatt.

•

A COHb szint a nem dohányzó népesség körében általában 0,5-1,5% az endogén képzıdés és a környezeti hatások miatt. Egyes foglalkozási expozíciónak kitett, nem dohányzó személyeknél - hivatásos sofırök, rendırök, tőzoltók, alagút- és garázsmunkások, a COHb koncentrációja hosszú távon is magasabb lehet 5 %-nál, az erıs dohányosok COHb szintje a 10 % is meghaladja.

•A szívérrendszeri betegségben szenvedı középkorú és idısebb nem dohányzók akut miokardiális infarktussal és a nemdohányzó terhes anyák magzatainak a hipoxiával szembeni védelme érdekében a COHb szint nem lehet magasabb 2,5 %-nál. •

Az ajánlott határérték és az expozíció idıbeni mért átlaga biztosítja, hogy az egyén a 2,5 %-os COHb szintet ne lépjen túl még a könnyebb vagy közepes intenzitású fizikai terhelésnél sem. – 49 –

A WHO által ajánlott CO értékek a kritikus 2,5%-os COHb szint figyelembevételével.

100 mg/m3

(90 ppm)/15 perc

60 mg/m

3

(60 ppm)/ 30 perc

30 mg/m

3

(25 ppm)/60 perc

10 mg/m3

3.5

(10 ppm)/8 óra

További szennyezı anyagok

CAS 7647-01-0 –hidrogén klorid - HCl A HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE a. A veszélyesség definiálása Fizikai és vegyi tulajdonságok Mr: 36 Olvadáspont: -114,8 °C Forráspont: - 84,9°C Kritikus hımérs.: 51,4°C Kritikus nyomás: 8,3 MPa Oldhatóság:vízben oldódva sósav keletkezik 1 mg/m3 = 679 ppm, 1ppm = 1,47 mg/m3 Nem gyúlékony, színtelen, szúrós szagú,higroszkópikus sőrített vagy cseppfolyósított mérgezı gáz, nehezebb a levegınél. Nedves levegıvel keveredve fehér ködöt képez. A kiömlött folyadék gyorsan elpárolog. Hevítéssel toxikus anyagokká alakul.

b. Dózis –hatás kapcsolat •

A gáz a szem és légutak erıs irritációját valamint a gége és tüdı duzzanatát váltja ki.

•

A HCl 5 ppm koncentrációnál már érezhetı és enyhén irritáló hatású, 10 ppm értéknél erısen ingerlı, de még elviselhetı. 50 és 100 ppm közötti értékeket kb. egy óráig lehet elviselni, ismétlıdı expozíciónál tolerancia alakulhat ki néhány 100 ppm-ig.

•

1000 ppm koncentráció értéktıl már a rövid expozíció is életveszélyes a tüdıödéma kialakulásának veszélye miatt.

•

A légzıszerv hosszú ideig tartó, ismétlıdı ingerlése a krónikus expozíciónál az orr, torok, és a légcsı mukózus membránjának hiperpláziáját eredményezi. Említik a gyakori orrvérzést, a száj és orr nyálkahártyájának károsodását, esetlegesen az orrgát átszakadását és krónikus bronchitisz kialakulását.

•

A potencionális karcinogén hatások értékelése nem áll rendelkezésre, az anyag nincs a karcinogének közé sorolva.

– 50 –

•

•

Az egyetlen önkénteseken elvégzett inhalációs tanulmány – 5 diagnosztizált asztmás személynél a HCl belélegzés nem mutatott szubjektív tüneteket sem pedig a tüdı funkciójának megváltozását. Az önkéntesek 0,8 ppm és 1,8 ppm HCl koncentrációs értéknek voltak kitéve 45 percen keresztül. (Stevens, 1992) A kísérleti állatokon (egerek) végzett inhalációs tanulmány szerint az állatok, melyek 10, 20 és 50 ppm HCl koncentrációs értéknek voltak kitéve naponta 6 órán keresztül, 5 napon át hetente, összesen 90 napig szignifikáns súlycsökkenést, a rhinitída gyenge és közepes fokozatát mutatták. A léziók összefüggésben állnak a belélegzett HCl koncentrációs értékkel és expozíciós idıvel.

• Vizes oldat – a szemmel és a bırrel érintkezve súlyos maró hatást vált ki. Az emésztırendszerbe jutva maró hatást vált ki, gyomor- és bélbántalmakat okoz, esetlegesen a gyomor perforációját is.

CAS 7664-39-3-hidrogén fluorid - HF A HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE a. A veszélyesség definiálása Fizikai és kémiai tulajdonságok Mr: 20,006 Olvadáspont: -83,36 °C Forráspont:19,4 °C Kritikus hımérs.: +186 °C Kritikus nyomás: 6,5 MPa Oldhatóság: vízben oldódva hidrogénfluorid sav keletkezik 1 mg/m3 = 1223 ppm, 1ppm = 0,818 mg/m3 Szaglásérzékelési küszöb: 0,5 – 3 ppm Nem gyúlékony, színtelen, szúrós szagú, sőrített, esetleg cseppfolyósított mérgezı gáz, könnyebb a levegınél. Nagyon reakcióképes, erısen irritáló, erıs szagú.

b. Dózis –hatás kapcsolat Akut hatások: •

Belélegzése kis töménységben orr nyálkahártya gyulladást, görcsös köhögést, fulladásos rohamot, beszédcsökkenés és beszédképesség vesztést, orrgaratgyulladást okoz

• •

Belélegzése nagyobb töménységben gyorsan fellépı tüdıödémát és halált okoz Az akut károsodást okozó koncentrációértékek nem egységesek- 30 ppm érték néhány percen át- ingerli a kötıszövetet, légutakat, 50-250 ppm néhány perc után veszélyes, 1 percig tartó 60 ppm ingerli a kötıszövetet, légutakat, 122 ppm irritálja a bırt is. 1200 ppm már halálos. A tömény hidrogén fluorid a bırre maró hatással van, már 0,05mg/l koncentrációnál ingerli a szemet, ennél nagyobb töménységben pedig súlyos égési sérüléseket okoz. A hidrogén fluorid vizes oldatának hasonló hatása van a bırre és a szemre.

•

– 51 –

Krónikus hatások: •

A hosszú ideig tartó alacsony koncentrációjú expozíciónak tulajdonított tünetek- a nehéz lefolyású orr és száj nyálkahártya, a nyelıcsı, garat és légcsıgyulladás Perforálódhat az orr szeptum és elveszhet a száglásérzékelés. A krónikus mérgezés tünetei még a vérnyomás csökkenése, a pulzus lassulása, a csontvelı elváltozásai a vérképzés zavaraival, a fogak károsodása, bırgyulladás a test egyes részein, izzadó arcbır.

CAS 7439-976 – réz - Cu A HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE a. A veszélyesség definiálása Elıfordulás: A réz forrásai a fosszilis üzemanyagok elégetése, kohászat, fémgyártás. Az amerikai szakírók a légkörben található réz koncentrációját 10 és 570 ng/m3 közé teszik. A rézben gazdag ércet feldolgozó kohók környékén a réz koncentrációja a légkörben aránylag magas értékeket is elérhet(1-2 µg/m3). Még ilyen magas koncentrációnál is a levegıvel belélegzett réz csak 1%-a a szervezetbe került napi átlagos mennyiségnek (ha feltételezzük a belélegzett mennyiség teljes reszorbcióját) A Szlovák Köztársaság területén a légkört ellenırzı mérıállomások szerint a réz átlagos évi koncentrációja 2005-ben 0,68 ng/m3 (Chopok) értéktıl 3,44 ng/m3-ig (Topolníky) terjed. Fizikai és kémiai tulajdonságok Mr: 64 Olvadáspont 1083°C Forráspont:2595 °C Sőrőség: 8,960 g/cm3 Oldhatóság vízben: nem oldódó Vörös színő, aránylag ellenálló, nehéz nemesfém. Oxidációs száma a vegyületekben I. és II., tiszta állapotban ritkán fordul elı. A réz sói általánosan mérgezıbbek mint az aránylag nem mérgezı rézpor és füst. A réz a vas és cink után a harmadik leggyakoribb szervezetben elıforduló nyomelem. Sok enzim esszenciális kofaktora. A hemoszintézis és a vasabszorbció fontos katalizátora, a sejtek légzési folyamatában résztvevı enzimek alkotóeleme, nélkülözhetetlen az idegrendszer fejlıdésénél és mőködésénél.

b. Dózis –hatás kapcsolat Egyfelıl a réz az ember számára pótolhatatlan elem, másfelıl potencionális mérgezı anyag. A sejtek és szövetek károsodása a szabad rézhez köthetı. A toxikus hatás akkor jelentkezik, ha a réz mennyisége a szervezetben túllépi a ceruloplazmin és metalotiamin kötési kapacitását, ez genetikailag adott az egyes személyeknél. •

Akut mérgezés a réz sói által-ezek oldatának lenyelése (fıleg réz szulfát) intravaszkuláris hemolízist, veseleállást okoz, gyakran halálos – 52 –

•

A rézpor és réz gızeinek akut belégzése a légzıszerv nyálkahártyájának, esetenként a szem kötıhártyájának irritációját eredményezi.

• A réz sói ingerlik a bırt, hatásuk viszketéssel, eritémmel és bırgyulladással jelentkezik. •

A krónikus réz intoxikáció az embernél ritkán fordul elı, elsıdlegesen májkárosodással jár.

•

A réz karcinogén, teratogén és mutagén tulajdonságai nem bizonyítottak.

CAS 7439-92-1 – ólom - Pb A HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE a. A veszélyesség definiálása Elıfordulás: Az ólom a légkörbe fıleg az emberi tevékenység következtében jut. Az alkil ólom adalékanyagokat tartalmazó üzemanyagok elégetése jelentısen hozzájárul az ólom légkörbe jutásához. Az ólommentes benzin használata a fejlett országok többségében (beleértve a SZK-t is) csökkentette ezt a mennyiséget. Az ólom hosszútávú átlagos koncentrációja a legtöbb városi út közelében 0,5-3µg/m3 -ig mozog, a vidéki területeken általában 0,5 µg/m3alatt. A háttérkoncentrációt 5x10-3 µg/m3–re becsülik. A Szlovák Köztársaság területén 2005-ben a Szlovák Meteorológiai Intézet 26 figyelıállomásán méréseket végeztek az ólomtartalom megállapítására. Egyetlen figyelıállomáson sem mértek határérték feletti ólomkoncentrációt (a levegıben 500 ng/m3). A levegı szennyezettsége a kohóipari központokban volt a legmagasabb, mint pl.: Krompachy – Lorenzova (97 ng/m3) és Veľká Ida – Letná (67 ng/m3). Fizikai és kémiai tulajdonságok: Mr: 207,19 Olvadáspont: 327,5 °C Forráspont: 1740 °C Vízben oldhatóság: nem oldódik Sőrőség 20 °C-on: 11350 kg.m-3 Szilárd halmazállapotban fordul elı, színe kékesfehér vagy ezüstös szürke, levegın homályosabb. Granulált és por formában a levegıvel robbanó elegyet alkot. Hevítésnél toxikus gázok keletkeznek. Reakcióba lép az oxidálószerekkel, a felhevített koncentrált salétromsavval, kénsavval és sósavval. A természetben az ólom négy stabil izotóp keverékeként fordul elı: 204Pb (1,48 %), 206Pb (23,6 %), 207Pb (22,6 %) és 208Pb (52,3 %). Az ólomizotópok három különbözı természetes radioaktív elem bomlási sorának végtermékei: 206Pb urán, 207Pb aktínium és 208Pb tórium. Ezenkívül még 27 radioaktív izotópot ismerünk.

– 53 –

b. A dózis és a hatás közötti viszonylat értékelése • Az ólom ingeszció és inhaláció révén jut az emberi szervezetbe. • A heveny mérgezés jelei a hasfájás, émelygés és hányás. Az ismétlıdı és hosszantartó expozíció negatív hatással van a vérre, csontvelıre, központi idegrendszerre, perifériális idegrendszerre és a vesére. Ennek hatáse az anémia, encefalopatia (pl. görcsös rohamok), a perifériális idegrendszer megbetegedései, hasi görcsök, vesekárosodás. Az ólom toxikus hatással van a reprodukcióra és a fejlıdésre. 3 • A szervezetbe nem meghatározott úton jutott Pb 50µg/m koncentráció esetében mutagén hatás volt megfigyelhetı. Citogenetikusan igazolva.

• A reprodukciós rendszerre gyakorolt hatás állatokon lett kimutatva (fetotoxicitás, hatás a fertilitásra, embriotoxicitás). • Az EPA valószínősíthetı karcinogén anyagként (B2), az IARC lehetséges karcinogén anyagként (B2) határozza meg az ólmot. Az ólom karcinogén hatásáról a laboratóriumban végzett állatkísérletek nyújtanak megfelelı bizonyítékot Az emberekre vonatkozó karcinogén hatások vizsgálata még jelenleg folyamatban van. • Akut hatású belégzés esetén, az eddig publikált legalacsonyabb toxikus koncentráció 10µg/m3, amely gasztritiszt és a vesemőködés negatív elváltozásait okozza. •

Ingeszció esetén a legalacsonyabb publikált toxikus adag mértéke 450 µg/kg/6 év, aminek kihatása van a perifériális idegekre, érzékelésre és izomgyengeségre.

• Gyermekek esetében már a vérben lévı alacsony ólom koncentráció is neurobehaviorális elváltozásokat okoz. Az U.S. EPA ezért nem határozza meg az RfD szájon át bejutó dózisát, és a hatásokat küszöbszint altinak tarja. •

A múltbeli és aktuális expozíció megállapításra a legalkalmasabb és legelérhetıbb indikátor a vér ólomtartalmának megállapítása. A levegı ólom koncentrációja és a vérben lévı mennyiség között lineáris összefüggés van.

•

Feltételezhetı, hogy a levegıben lévı 1 µg/m3 ólom a gyerekek vérében 19 µg/l Pb, a felnıttek vérében 16 µg/l Pb értéknek felel meg. Figyelembe véve az expozíció minden módját, a levegıben lévı 1 µg/m3 ólom ekvivalens a vér 50 µg/l Pb tartalmával • A WHO javaslata alapján a levegı Pb tartalmának szintjét a vérben lévı koncentrációból kell levezetni, amely a felnıtteknél kritikus hatást gyakorol az eritrociták protoporfinitás zavarára, a gyermekeknél kognitív funkciók hiányát, hallássérülést és a D vitamin metabolizmusának csökkenését okozza. Határértékek a vérben Szervezet/ország Határérték típusa Érték Centers for Disease Control A gyermekeknél figyelmeztetı 10 µg/dl szint And Prevention (CDCP) Occupation Safety and 40 µg/dl Írásbeli bejelentést és orvosi Health Administartion kivizsgálás célját szolgáló (OSHA) határérték. Határérték az orvosilag indokolt 50 µg/dl eltávolításra a szennyezett területrıl. 25 µg/l Egészségügyi Világszervezet (WHO) – 54 –

CAS 7440-66-6 – Cink - Zn HATÁSELEMZÉS a. A veszély meghatározása Elıfordulás: A természetben bárhol elıfordulhat. A szabad levegın fıleg a cink - érc kohászati olvasztásánál, szénégetésnél, nehézfémek gyártásánál és erdıtüzek esetén fordul elı. A nagyvárosok levegıjében a cink koncentrációja 0. 01-0, 84g/m3 között mozog, vidéken a koncentráció értéke alacsonyabb. A Szlovák Köztársaságban az átlagos évi cink koncentrációt a Szlovák Meteorológiai Intézet monitorozza a kihelyezett monitorozó állomásokon. A mért érték 2005-ben 4,47 ng/m3 (Chopok) –tól 26,61 ng/m3 -ig ( Liesek) terjedt. Fizikai és kémiai tulajdonságok: Mr: 65 Olvadáspont: 419 °C Forpont: 907 °C Sőrőség: 7, 14 g.cm-3 Kékes árnyalatú szürkésfehér fém. A növények és élılények nélkülözhetetlen ásványi tápanyaga. Az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen, megközelítıen 300 enzimnek a hordozója. A cinkhiányos állapot neurosenzoros zavarokat, lassú növekedést okoz, és a sebek lassú heggedésével jár. Egyes szerzık a cinknek karcinogén hatást tulajdonítanak abban az értelemben, hogy a krónikus myeloid leukémiában szenvedı betegeknél a vérplazmában fellelhetı Zn nagyon alacsony értékő. A Zn emberre gyakorolt karcinogén hatása nem bizonyított. Az ilyen területen dolgozók között szakmai ártalomként abban az esetben fordulhat elı fémfüst okozta láz, ha a Zn értéke meghaladja a15 mg.m-3 feletti értéket.

CAS 7440-38-2 – anorganikus arzén - As HATÁSELEMZÉS a. A veszély meghatározása Elıfordulás: Az arzén természetes és antropogén forrásokból kerül a levegıbe. Az antropogén források közül ez fıleg a fémolvasztás, a rossz minıségő barnaszén tüzelés és a növényvédı szerek használata. A szén relatív magas As koncentrációja az égetés során jelentıs emisszió kibocsátással jár. Vidéki területeken a megállapított As háttérszennyezés koncentráció értéke 1-10 ng/m3között mozog. Néhány nagyvárosban a koncentráció elérte a több száz ng/m3-t. A nem vasércet feldolgozó kohók és a nagy As tartalmú barna szenet égetı villamos erımővek környékén a koncentráció meghaladja a 1000 ng/m3 - t.

– 55 –

A levegıben az arzén fıleg anorganikus formában van jelen. Ismert, hogy a metil formák a városi és külvárosi területek levegıjét kisebb mértékben szennyezik. Nagyobb mértékő szennyezést jelent a háromhatványú és öthatványú forma keveréke. Magasabb szintő As tartalmat mértek azokban a városokban, ahol túlnyomórészt széntüzeléssel főtenek. Ilyen például Prága, ahol télen 0, 45 µg/m3 , nyáron pedig 07µg/m3 volt az As átlagos koncentrációja (Vondráček 1963). A handlovai szénben az As auripigmentként és realgárként fordul elı (1 tonna handlovai szén 920-1530 g anorganikus és organikus formában tartalmaz As-t, tehát 10x többet, mint az egyéb széntípusok). A lakosság számára legnagyobb kockázatot a foszílis tüzelıanyaggal mőködı hıerımővek körül lévı, égési termékkel szennyezett víz és talaj jelenti, pl. Nováky, és Krompachy környékén, ahol a kohókban As adalékanyaggal dolgozták fel a színesfémeket. Nováky térségében a legmagasabb, 69 µg/m3 As légszennyezıdést 1962-ben mérték, melynek átlagértéke a Z. Kostolany község melletti hıerımő közelében 19 µg/m3volt. A prievidzai Állami Egészségügyi Intézet mérései alapján 2002-ben a szálló porban az As koncentráció átlagos évi értéke 0, 002 µg/m3 volt. (Prievidza, Zemianske Kostoľany, Nováky) Ez tény az ENO Nováky mőszaki és technológiai intézkedéseinek köszönhetı. Čadcán a nyári idıszakban az As érték 0, 006 µg/m3 volt, télen 0, 582 µg/m3. 2005-ben a SZK-ban a Szlovák Meteorológiai Intézet 26 mérıállomása monitorozta az As szennyezést. Határérték túllépést - 6 ng/m3 - csak egy állomáson rögzítettek, a Krompachy – Lorenzova állomáson (Košice-i kerület), ahol az érték 6, 4 ng/m3 volt. Veľká Ida – Letná mérıállomáson az As mért átlag éves értéke 2, 6 ng/m3 volt, a Stará Lesná-i mérıállomáson 0, 7 ng/m3. Fizikai és kémiai tulajdonságok: Mr: 74, 9 Olvadáspont: 817 °C Forrpont: 613 °C Vízbeni oldhatóság: nincs Sőrőség 20 °C - nál: 5730 kg. m-3 Arzén (arsenum, As) – fémes csillogású szürke színő fém. Elıforduló oxidációs fokai: 0, III. és V. Az arzénnak többféle változata ismert. Általános körülmények között fém változatban, azaz szürke arzénként ismert. Ez egy acélszürke, fémes csillogású, nagyon kemény, kristályos anyag. Csak akkor olvad, vagy párolog, ha ezzel egyidejőleg megváltozik a struktúrája is. Normál nyomásnál szublimál, sárga párolgás jön létre, melynek összetevıje a négyatomos - As4 molekula. Gyakorlatilag a szulfid formájú arzén, mint metaloid, nem mérgezı. A szulfidok gyakran arzén trioxiddal szennyezettek, aminek erıs mérgezı hatása van. Az anorganikus As vegyületek is mérgezıek. Hidrogénnel együtt erısen mérgezı, színtelen gáznemő vegyületet képez. Az oxigénnel együtt III. és V. oxidációs fokozatú oxidokat képez.

b.

A dózis és a hatás összefüggés értékelése

Az egészségre gyakorolt hatás szempontjából az As-nek két formáját különböztetjük meg - a toxikus anorganikus formákat és a nem toxikus organikus formákat. Organikus formákat tartalmaz néhány élelmiszer (pl. a tengeri halak), a levegıben fıleg anorganikus, toxikus formák fordulnak elı.

– 56 –

Az anorganikus formájú As akut, szubakut és krónikus egészségügyi problémákat okozhat, amelyek lehetnek lokálisak, vagy a teljes rendszerre kihatóak. A 20. század 80-as és 90-es éveiben elvégzett számos járványügyi tanulmány alapján elvégezhetıvé vált a szervezetbe légzéssel, étkezéssel, vagy a bırön keresztül bejutó As egészségügyi hatásainak összegzése. •

Rövid idejő expozíció hatása: szem, bır és légzırendszer irritációja. Az arzén kedvezıtlen hatással lehet a vérkeringésre, vesére, és az emésztési rendszerre. Ennek eredményeként felléphet az eszméletvesztés, folyadékvesztés, vesekárosodás, intenzív vérzés, az elektrolitok csökkenése, sokkos állapot és halál. Akut expozíció esetén, amikor az anorganikus As eléri 600 µg/kg/nap értéket, vagy ettıl magasabb értéket, ez halált okoz. Az alacsonyabb koncentráció hatással van az emésztı rendszerre (rosszullét, hányás), a központi idegrendszerre (fejfájás, ájulások), szív,-és érrendszerre (hipotermia, sokk, cianózis, Rayunaud szindróma, „fekete láb” betegség, májra, vesére, vérképzıdésre (anémia, leukopénia.)

•

A krónikus és ismétlıdı expozíció hatása: Az ismétlıdı hosszantartó érintkezés bırgyulladást és bırérzékenységet (szenzitivitást) okoz. Az As hatással van a nyálkahártyákra, bırre, vesére, májra. Ennek eredménye: idegrendszeri megbetegedések, a pigmentáció zavara, az orrsövény perforációja, kötıszövet károsodás. (U.S. EPA, IARC, ACGIH).

•

Karcinogén kockázat: Az As belégzésének kitett személyekrıl szóló tanulmányok bebizonyították az As és a tüdırák kialakulásának összefüggését. Az anorganikus arzén nyelése (ingescio) összefügg a nagyobb számú nem melanóm jellegő bırrák elıfordulással, és emelkedı tendenciát mutat a húgyhólyag és veserák esetében. A Nemzetközi Rák-kutató Ügynökség (I.A.R.C Lyon) az arzént I. osztályú karcinogénnek minısítette. Az U.S. EPA minısítése szerint az ember számára az As bizonyítottan karcinogén.

•

Több járványtannal foglalkozó tanulmány kimutatta, hogy amennyiben szakmai expozícióról van szó, és az anorganikus As inhalációval (belégzéssel) kerül a szervezetbe, az exponált népesség körében növekszik a tüdırák kialakulásának kockázata.

•

Némely tanulmány szerint a jelentıs emissziót kibocsátó források (kohászat) közelében élı népesség körében kimutatható a tüdırák kialakulásának növekvı kockázata.

4. Egyes káros anyagokra vonatkozó imissziós számítások eredményei és az egészségi kockázat becslése. A Trebišov-i Új Energiaforrásnak (NEZ), a szénerımőnek, mint imissziót kibocsátó légszennyezı forrásnak az elbírálását RNDr. Gabriel Szabó CSc. dolgozta ki, értékelve a környezet emissziós és imissziós szennyezését, amely két kéménybıl – 163m és 50 m – származik. A K1- 163 m magas kémény három széntüzeléső erımővi blokkból vezeti el az emissziókat (SO2, NOx, CO, TZL, As, Pb, Cu, Zn, HF, HCl). A K2 – 50m magas kémény a gız-gáz erımővi blokkjának emisszióit vezeti el. (SO2, NOx, CO, TZL) A számítások szerint a tervezett 163m és 50 m magas kémények biztosítják a szennyezı anyagok elvezetését úgy, hogy az emissziós határérték ne legyen túllépve. A szennyezı anyagok lehetséges maximális koncentrációja a legkedvezıtlenebb meteorológai feltételek közötti eloszlás alapján került kiszámításra, és ez volt az alapja a kémények minimális magasságára vonatkozó ajánlásnak, (figyelembe véve az eloszlás – 57 –

rendszerét a város felett, a légkör enyhén labilis állapotát, a szél minden sebességét, és az üzemelési feltételeket (csúcs idı), amikor is az adott energiaforrás légszennyezı kapacitása a legmagasabb. Az értékek számítását a kemények talppontjának tengelyében, délnyugati irányba, 50 méterre a kéménytıl végezték, ahol a kémények légszennyezı koncentrációjának értéke a legmagasabb. A szélirány gyakoriságát figyelembe véve ez az irány 11%-ban fordul elı, és tekintettel az energiaforrás elhelyezkedésére, városon kívülre irányul. Trebišov esetében az északi szélirány a meghatározó. A szél átlagos évi sebessége 2, 7 m/s. Az imisszó terjedését vizsgáló tanulmány a fenti káros anyagok légköri koncentrációját a tervezett légszennyezı forrástól 100-20 000 m –re vizsgálja. A tanulmány a maximálisan koncentrált légszennyezést óra/érték, valamint évi átlagban számította ki. Az imissziós (környezetterhelési) határérték kiszámítása 4 alapvetı légszennyezı anyagra terjedt ki: Szilárd légszennyezı anyagok SO2 – kén dioxid NO2 - nitrogén dioxid CO – szén-monoxid továbbá az alábbi anyagokra: 1. karcinogén hatású szennyezı anyagok (SZA) csoportja, 2. alcsoport - As 2. SZA csoport, szilárd SZA csoportja, 3. alcsoport – Cu, Pb, Zn 3. SZA csoport, gız és gáz formátumú anorganikus SZA, 2. alcsoport – HF 4. SZA csoport, gız és gáz formátumú anorganikus SZA, 3. alcsoport – HCl Tekintettel arra, hogy a városban fennálló légköri eloszlási rendszer képezte az alkalmazott módszertan alapját, a szennyezı anyagok kiszámított koncentrációja felhasználható a lakosságra vonatkozó egészségi kockázatok értékelésénél Trebišov építési területeinek beépítése esetén. Az alábbi táblázatokban (16 sz. és 17. sz.) bemutatásra kerülnek a légszennyezı anyagok rövid idejő koncentrációjának kiszámított maximális értékei.

– 58 –

16. sz. táblázat: Alapvetı szennyezı anyagok rövid idejő (60 perces) maximális koncentrációjának értékei, mint távolsági tényezık, tetszıleges irányba a légszennyezés forrásától Távolság L(m)

Rövid idejő (60 perces) maximális koncentráció (szélsebesség minden osztálya, C fokozatú stabilitás) Szennyezı anyagok TZL (µg/m3)

CO (µg/m3)

NOx

SO2

(µg/m3)

(µg/m3)

100

30,4

0,0

5,8

0,0

200

31,8

0,0

6,1

0,0

300

31,9

1,8

6,3

7,0

400

43,8

11,2

9,5

44,3

500

58,7

22,2

13,4

88,0

600

67,8

29,4

15,8

116,6

700

72,2

33,3

17,0

132,3

800

80,7

37,0

19,0

147,0

900

85,5

38,7

20,1

153,5

1000

88,5

39,7

20,8

157,6

1500

88,8

40,4

20,9

160,3

2000

114,2

58,8

27,5

233,4

2500

119,2

63,8

29,0

253,3

3000

112,5

61,7

27,5

244,8

3500

104,3

57,3

25,5

227,6

4000

96,4

53,0

23,6

210,3

5000

83,9

46,0

20,5

182,7

7500

65,4

35,8

16,0

142,2

10000

55,1

30,2

13,5

119,8

15000

43,8

23,9

10,7

94,9

20000

37,3

20,4

9,1

80,9

– 59 –

17. sz. táblázat: Az egyéb szennyezı anyagok rövid idejő (60 perces) maximális koncentrációjának értékei, mint távolsági tényezık, tetszıleges irányba a légszennyezés forrásától Távolság

Rövid idejő (60 perces)maximális koncentráció (szélsebesség minden osztálya, C fokozatú stabilitás)

L(m)

Szennyezı anyagok Cu, Pb, Zn HF (ng/m3)

As 3

3

HCl (ng/m3)

(ng/m )

(ng/m )

100

0,000

0,000

0,000

0,000

200

0,000

0,000

0,000

0,001

300

0,005

0,006

0,161

0,549

400

0,034

0,038

1,018

3,475

500

0,068

0,076

2,022

6,901

600

0,090

0,101

2,679

9,144

700

0,102

0,114

3,040

10,370

800

0,113

0,127

3,376

11,520

900

0,118

0,132

3,525

12,030

1000

0,121

0,136

3,621

12,360

1500

0,123

0,138

3,681

12,560

2000

0,179

0,201

5,362

18,300

2500

0,195

0,219

5,819

19,860

3000

0,188

0,211

5,623

19,190

3500

0,175

0,196

5,228

17,840

4000

0,162

0,181

4,831

16,490

5000

0,140

0,158

4,197

14,330

7500

0,109

0,123

3,266

11,150

10000

0,092

0,103

2,752

9,391

15000

0,073

0,082

2,180

7,440

0,062 0,070 1,857 6,339 20000 Forrás: „A kémények minimális magasságának meghatározása és az imissziót kibocsátó légszennyezı források elbírálása” c. szakvélemény. Szerzı: RNDr. Gabriel Szabó, CSc. Az imiszió terjedésének értékelését tartalmazó kiegészítés (RNDr. G. Szabó, CSc, 2007. szeptember) szerint a térség egyéb légszennyezı forrásai az alábbiak szerint növelik a térség légszennyezését:

– 60 –

Kén dioxid Nagy és közepes légszennyezı források: 2% éves átlagig, tekintetbe véve a nevezett határértéket, vagyis a 0, 5 µg/m3 - t. Helyi főtırendszerek: 2-3%, tekintetbe véve az egy évre kivetített, nevezett határértéket, vagyis a 0, 6 µg/m3 –t. Háttérszennyezés (EMEP mérıállomás, Stará Lesná) - 2005-ben 1, 26 µg/m3. Az együttes érték: 2, 3 µg/m3. Nitrogén dioxid Nagy és közepes légszennyezı források: 2% éves átlagig, tekintetbe véve a nevezett határértéket, vagyis a 0, 8 µg/m3. - t. Helyi főtırendszerek: 2% éves átlagig, tekintetbe véve a nevezett határértéket, vagyis a 0, 8 µg/m3. - t. Helyi közlekedés: 1 µm/m3. Háttérszennyezés (EMEP mérıállomás, Stará Lesná) - 2005-ben, 5, 39 µg/m3. A térség egyéb szennyezı forrásai 8 µg/m3-l növelik a légszennyezést. Szénmonoxid A CO esetében a háttérszennyezés nagyon kiegyenlített, 150-250 µg/m3. Por-részecskék PM 10 háttérszennyezés (EMEP mérıállomás, Stará Lesná) - 2005-ben, 14, 7 µg/m3. Helyi főtırendszerek: 10-15%, tekintetbe véve az éves határértéket, azaz a 6 µg/m3 –t. Figyelembe véve a közlekedést és a visszaáramló részecskéket, az egyéb szennyezı források 25 µg/m3-el növelik a légszennyezıdést. Az alapvetı (16. sz. táblázat) és egyéb (17. sz. táblázat) szennyezı anyagok rövid idejő koncentrációjának kiszámított legmagasabb értékei a légszennyezés forrásától mért 2500 m-re lévı pontokra tevıdnek. Az egy órás maximális koncentráció a légszennyezı forrástól számított, 2500 m–t meghaladó távolságtól kezdve fokozatosan csökken, a légszennyezı forrástól 20 km-es távolságra pedig többszörösen csökken, beleértve minden szennyezı anyagot. Hasonló tény figyelhetı meg a távolság csökkenésével, kiindulva a 2500 m-es távolságból a légszennyezı forrás irányába. Az egészségi kockázatok értékeléséhez légkörmodellezési forgatókönyvet választottunk, vagyis kiindulópontnak a 60 perces maximális légszennyezési koncentrációt választottuk, aminek kiszámítása az eloszlás modellezésével történt. Ennek során feltételeztük Trebišov város lakosságának, tehát az állandó jelleggel itt lakó, ill. itt dolgozó népességnek hosszú távú expozícióját. Az egészségi kockázatok értékelését három alternatívában készítettük el, melyek alapja a Trebišov város lakóterületeinek és a NET Trebišov légszennyezı forrás közötti távolság volt. I. 2500 m távolság a légszennyezı forrástól Az összes szennyezı anyag 60 perces, maximális koncentrációjának kiszámítása a légszennyezı forrástól 2500m távolságra lévı pontra vonatkozik. Megtestesítik tehát a maximális lehetséges szintet, és így relevánsak Trebišov város lakosságára nézve. II. 100 m távolság a légszennyezı forrástól A légszennyezı forrástól 100m –re esı területként a Cukrovarská utcai lakóházak és a légszennyezı forrás közti terület volt alapul véve. Az egészségi kockázatok a szennyezı anyagok rövid idejő koncentrációja alapján kerültek kiszámításra. A légszennyezı forrástól 100m –re esı területre a szennyezı anyagok rövid idejő

– 61 –

koncentrációja alapján kiszámított egészségi kockázatok relevánsak a Cukrovarská utca lakosaira nézve. III.

300 m távolság a légszennyezı forrástól A légszennyezı forrástól 300m – re esı területként az Északi lakótelep lakásai és a légszennyezı forrás közti terület volt alapul véve. Az egészségi kockázatok a szennyezı anyagok rövid idejő koncentrációja alapján kerültek kiszámításra.

Az egészségi kockázatokat mindegyik alternatívában kizárólag a NEZ forrásból kibocsátott légszennyezı anyagok alapján, valamint a NEZ forrásból kibocsátott légszennyezı anyagok és a térség egyéb, a légszennyezés mértékét növelı forrásokból származó anyagok alapján számítottuk ki. 18. sz. táblázat: Az egyes szennyezı anyagok imissziós határértékei és a javasolt értékek. Határérték (mg/m3) Idıátlag Szennyezı anyag 1. TZL

50

Napi átlag/érvényes PM 10 esetében

40

Évi átlag/érvényes PM 10 esetében

2. SO2

350

Órás átlag Napi átlag

3. NO2

125 200

Napi átlag

4. CO

40 10 000

5. HF

5

6. HCl

2,5 20

Hosszantartó Referencia koncentráció

7. Cu, Pb, Zn

0,5

A Pb éves átlaga

Órás átlag

8 h. átlag 15 perc

Forrás: 1.-4. és 7 – A SZK Környezetvédelmi Minisztériumának Z.z. 705/2002 sz. rendelete 5. – Niosh Pocket Guide to Chemical Hazards 6. IRIS U.S. EPA

I. Alternatíva: – egészségi kockázatok értékelése a NEZ forrástól 2500m-re esı területre vonatkozóan

Szilárd légszennyező anyagok A szilárd légszennyezı anyagok kiszámított rövid idejő maximális koncentrációjának szintje 29 µg/m3. A térség egyéb szennyezı forrásai, beleszámítva a háttérszennyezést is, 25 µg/m3-el növelik a légszennyezést. Mivel a por frakció hátárértéke PM-ben van meghatározva, ami a teljes pormennyiség 60-90%t (az átlag 75%) teszi ki, ennek megfelelıen a határérték 75µg/m3 -re növelhetı. Ebben az esetben a NEZ forrásból kibocsátott PM 10 kockázati index értéke 0, 38 (29/75), háttérszennyezés beszámítás esetén 0,72 (54/75).

– 62 –

Kén dioxid A NEZ Trebišov légszennyezı forrástól 2500m-re esı ponton a SO2 tartalom kiszámított rövid idejő (60 perc) maximális koncentrációjának értéke ismét, 63,5 µg/m3. Tekintettel a SO2 tartalom rövid idejő határértékére(350 µg/m3), az ismertetett érték ennek 18%-t képezi. A térség egyéb szennyezı forrásai 2, 3 µg/m3-el növelik a légszennyezést. Figyelembe véve a háttérszennyezést, a 65, 8 µg/m3/h értékő, a rövid idejő maximális koncentráció nem éri el azt a szintet (24 órán át 250 µg/m3), amely érzékeny személyeknél elıidézi a légzési betegségek kiújulását. Az asztmában szenvedıknél az akut kitettség (10 perc alatt 1000 µg/m3) a tüdıfunkciók elváltozását okozza. (WHO, 2005) A fentiekbıl kitőnik, hogy a SO2, amely többnyire káros ingeranyag, az új szennyezı forrás üzembe helyezését követıen nem fogja elérni azt a szintet, amely akut egészségi károsodásokat okoz. A tervezett szennyezı forrásból származó SO2 maximális koncentrációjának kockázati indexe 0, 18 (64/350) lesz, figyelembe véve a 0, 18 (64/350) háttérszennyezést.

Nitrogén dioxidok A NEZ Trebišov légszennyezı forrástól 2500m-re esı ponton az alapvetı légszennyezı anyagok közül a nitrogén dioxidok kiszámított rövid idejő maximális koncentrációjának a legmagasabb az értéke 119, 2 µg/m3. A számításoknál alkalmazott konzervatív módszer alapja, hogy a kéménybıl kibocsátott összes emisszió már kezdetben nitrogén dioxid alapú. A valóság az, hogy a kibocsátás pillanatában ez fıleg nitrogén-oxid (95%-ban), amely fokozatosan, kémiai transzformáció révén változik át nitrogén dioxiddá. A szennyezı forrástól számított 2500m-re a nitrogén dioxid valós értéke már 50%-al kisebb. Egészségügyi szempontból elsıdleges jelentıségő a nitrogén dioxid, amelyre vonatkozóan már jelenleg is meg vannak határozva az emberi egészségre káros határértékek. Ezen okok miatt az egészségi kockázatok értékelésénél feltételeztük a 60 µg/m3/1h koncentrációt, vagyis figyelembe vettük a kémiai transformációt. A rövid idejő határérték (200 µg/m3) szemszögébıl a fenti érték 30%-os koncentrációt jelent. A területen az egyéb forrásokból származó szennyezı anyagok értéke 8 µg/m3. Figyelembe véve a háttérszennyezést, a 68 µg/m3/h értékő, rövid idejő maximális koncentráció nem éri el azt a szintet, amely az asztmában szenvedıknél tüdı reakciókat váltana ki. A hörgık rekciójának növekedése az asztmás megbetegedésben szenvedıknél 200 µg/m3 NO2 koncentrációnál mutatható ki, pulmonológiai funkció elváltozás 500 µg/m3tıl. Egészséges egyéneknél rövid idejő expozíció esetén csak sokkal magasabb NO2 koncentráció - 1800 µg/m3 (WHO, 2005) okoz pulmonológiai elváltozásokat.

Szénmonoxid A légszennyezı forrástól 2500m-re esı ponton a kiszámított szénmonoxid tartalom maximális értéke 253 µg/m3/h. 8 órás átlagra átszámítva ez alacsonyabb, mint 40%, tehát az érték150 µg/m3/8 h, ami a határérték 1, 52 % telítettségét jelenti. A területen a hozzáadott érték beszámításával az egyéb forrásokból származó CO rövid idejő maximális koncentrációjának legmagasabb értéke 400 µg/m3 /8 h. (Szabó, 2007. szeptember).

– 63 –

A CO expozíció elsıdleges egészséget befolyásoló hatása a hemoglobin lekötés. Ez által COHb jön létre, csökken a vér oxigén szállító képessége és elıáll a kötıszövet hipoxia. A COHb kritikus szintje a vérben: 2, 5% COHb. A szív, - és érrendszeri betegségekben szenvedı paciensekrıl készült ellenırzı tanulmányok kimutatták, hogy a vérben lévı 2, 9 -5, 9% COHb összefügg az angina pectoris létrejöttének szignifikáns lerövidítésével, valamint az elektrokardiológiai elváltozásokkal. A nemdohányzók védelme érdekben, a diagnosztizált a szív,és érrendszeri betegségekben szenvedı középkorú és idıs személyeknél a miokardiális akut infarktusának megelızése érdekében, valamint a nem dohányzó terhes anyák védelme érdekében, a vérben lévı COHb szintje nem haladhatja meg a 2, 5% még abban az esetben sem, ha az egyén könnyő, vagy közepes intenzitású fizikai munkát végez. A COHb 2, 5%-os kritikus szintjének akceptálása mellett a WHO javaslata: 8 h átlagra 10 000 µg/m3 CO érték, 60 perces átlagra 30 000 µg/m3érték. A bemutatottakból kitőnik, hogy figyelembe véve az egyéb forrásokat is, a CO koncentráció nem éri el azt a szintet, amely az exponált népességnél egészségügyi elváltozásokat okozna. A tervezett szennyezı forrásból származó CO maximális koncentrációjának kockázati indexe 0, 01 (150/10 000) lesz, figyelembe véve a 0, 04 (400/10 000) háttérszennyezést.

Hidrogén-klorid A levegı hidrogén-klorid tartalmára vonatkozóan a WHO nem adott ki ajánlott értékeket. Az U.S. EPA a belégzési expozícióra vonatkozó referencia koncentrációt 20µg/m3-ben határozta meg. A HC1 belégzésének hatását vizsgáló egyetlen inhalációs tanulmány sem mutatta ki az 5 önként jelentkezı, asztmával diagnosztizált egyén esetében a szubjektív szimptómák elıfordulását, sem a tüdıfunkciók elváltozását. Az önkéntesek 45 percig voltak kitéve a 0, 8 ppm és 1, 8 ppmnek (Stevens, 1992). A NEZ légszennyezı forrásból kibocsátott mennyiségő HC1 maximális koncentráció értéke, 0, 019 µg/m3 mélyen a fenti értékek alatt van (átszámítva 1 ppm = 1, 47 µg/m3). A szagérzékelés is mélyen a szagérzék küszöbe alatt van (4-5 ppm). A kockázati index 0, 00095 (0, 019 / 20) lesz.

Hidrogén-fluorid A hidrogén –fluorid feltételezett maximális értékei nagyságrenddel alacsonyabbak, mint a hidrogén-kloridé. A légszennyezı forrástól 2500m-re esı ponton az érték 0, 0058 µg/m3, ami félreérthetetlenül a 15 perces idıintervallumra ajánlott (5 µg/m3) érték, és a hosszabb idejő koncentráció érték (2, 5 µg/m3) alatt van. Kockázati index: 0, 0058 (0, 0058/5)

Nehézfémek A fémek csoportjának immissziós értékeit egységesen ismertetjük. Még kedvezıtlen eloszlási feltételek esetén is a réz, az ólom, és cink tartalom rövid ideig ható maximális koncentrációjának összértéke csupán 0, 2 ng/m3. Az átlagos évi végértékek a ng/m3 századrészei. Határérték meghatározására csak az ólom esetében került sor, ez 500 ng/m3/év. A réz és cink tartalomra vonatkozóan nincs ajánlott határérték. A múltbeli és aktuális ólom-kitettség Legalkalmasabb és legelérhetıbb indikátora a vérben található ólom mennyiség. A levegıben lévı ólom koncentráció és a vérben lévı mennyiség között – 64 –

lineáris viszony van. Feltételezhetı, hogy a levegıben lévı 1 µg/m3 ólom a gyermekek esetében megfelel a vérben található 19 µg/l Pb-nek, felnıttek esetében a16 µg/l Pb-nek. A z expozíció minden módját megvizsgálva a levegıben lévı 1µg/m3 megfelel a vérben lévı 50 µg/l Pb- nek. A levegı ajánlott ólomtartalom mennyisége a vérben fellelhetı koncentrációból van levezetve WHO). Az Egészségügyi Világszervezet a vérben található ólom határértékeként a 25 µg/l ajánlja, és ennek megfelelıen, a levegıben lévı ólom határértékét 0,5µg/m3 -ben határozza meg. A levegı réz és cink tartalmára vonatkozóan nincsenek meghatározva határértékek. A vas után az emberi szervezet legszámottevıbb elemeit közé tartozik a réz és cink, amelyek számos enzimrendszer esszenciális kofaktorai. A réz és cink potenciális toxikus tulajdonságai csak nagy koncentráció esetén észlelhetık, de ilyen a mindennapi életben nem fordul elı. 3

Munkahelyi expozíció esetén a legmagasabb megengedett érték – 0, 1 mg/m réz-füst, és 1 mg/m3 ZnO füst.. A Pb, Zn, Cu nehéz fémek kiszámított maximális imissziós értéke 0, 2 ng/m3 , ami mélyen a meghatározott határérték alatt van. Ezek az értékek nem feltételezik az exponált népesség egészségkárosodását még a háttérszennyezés koncentrációjának figyelembevétele esetén sem. (Ez utóbbi mérési adatait a 2005-ben a Stará Lesná-i mérıállomáson mérték 8, 14 ng/m3(Pb); 2, 08 ng/m3 (Cu); 12, 83 ng/m3 (Zn). A Cu, Pb, Zn koncentráció értékei együttesen vannak ismertetve, ezért a kockázati index kiszámítása nem aktuális.

Arzén A légszennyezı forrástól 2500 m-re esı ponton a kiszámított As tartalom rövid idejő maximális koncentráció szintje 0, 2 ng/m3. A lyon-i I.A.R.C. Nemzetközi Rákkutató Ügynökség az arzént I. veszélyességi osztályba tartozó karcinogén anyagként minısíti, – bizonyítottan rákkeltı az emberek esetében. A SZK NR SR 45/2002 Z.z. sz., a munkaegészségügyrıl szóló kormányrendelete a karcinogén és mutagén faktorokkal végzett munkánál az arzén vegyületeket az emberek számára bizonyítottan a karcinogén (rákkeltı) anyagok közé sorolja. Szabad levegıbıl az As fıleg belégzéssel jut a szervezetbe. A belégzéses expozíció esetén az As hatása kritikus, rákkeltı. – Az ember belégzéses expozíciójával foglalkozó tanulmányok kimutatták, hogy összefügg a tüdırák kialakulásával. A belégzéses expozíció daganatkeltı kockázatának kvantifikációjára a rák kialakulási kockázatának az egysége szolgál. Az expozíció becslésével, ill. a levegı szennyezettség koncentrációjának becslésével lettek beszorozva a kockázati egységek. Ajánlások az As –re, figyelembe véve a belégzéses expozíció rákkeltı hatásait. Vegyület

As

Átlag koncentráció a szabad levegıben (µg/m3) -3 (1-30)x10

Kockázati egység IARC minısítés Kritikus (µg/m3) egészségügyi hatás

Tüdı rák az exponált általános népességnél

Guidelines for Air Quality, WHO, Ženeva, 1999 – 65 –

1, 5x10-3

1

A belégzéses expozíció becslésénél az értékelt dózis koncentrációjának adatán kívül, fontos a be,-és kilégzett levegı térfogatának az adata. Az Egészségügyi Világszervezet az expozíció értékelésénél – felnıtt személyre vetítve - az alábbi expozíciós tényezıket teszi közzé: Az inhaláció (belégzés) mértéke – a napi be,-és kilégzett levegı térfogata: 20 m3 Felnıtt személy súlya: 70 kg A belégzési dózis kiszámításánál érvényesül a 100% szennyezıdés (kontamináció) feltételezett absorpciója a légzırendszerben. EDI = (C x IR x EF) / BW EDI = a kontamin becsült belégzési dózisa mg-ben, testsúly kg-ra és napra számítva C = a légszennyezı koncentrációja - mg/m3 IR = inhaláció mértéke (a napi be,-és kilégzett levegı térfogata) EF = adat az egyén expozíciójának gyakoriságáról BW = testsúly A légkörben feltételezett 0, 2 ng/m3 As koncentráció, és ennek a légzıszervekben történı 100% abszorpciója alapján az As becsült napi belégzési dózisa 0, 0002 mg/kg/nap. A napi belégzési dózist beszorozva a rákbetegség kockázati egységével, megkapjuk a daganatkeltı kockázat számértékét = 0, 000 0003. Azonos eredményt érünk el, ha a szennyezı koncentrációját közvetlenül a kockázati egységgel szorozzuk be, tehát: 0, 0002 µg/m3 x 0, 0015 = 0, 000 0003 = 3.10-7. Daganatos betegség kialakulásának valószínősége a népesség körében10-5, az egyén esetében 10-4. (A különbözı országokban ez társadalmilag elfogadott szint, nálunk még a kockázatok nincsenek meghatározva.) A SZK a WHO ajánlásával párhuzamosan jár el, amely 1 millió lakosra vetítve a daganatos betegség kialakulásának kockázatát akceptálhatónak tartja. A NEZ-bıl kibocsátott imissziós értékek esetében a tüdırák kialakulásának kockázata mélyen az elfogadható kockázati szint alatt van. 19. sz. táblázat: A NEZ forrásból levegıbe kibocsátott és kiválasztott, környezetet terhelı anyagok kockázatának becslése, figyelmen kívül hagyva a 2500 m távolságra lévı háttérszennyezést Szennyezı anyag Imissziós határérték Kockázati index Rövid idejő (µg/m3) maximális koncentráció 60 200 0,3 NO2 64 350 0,18 SO2 150 10 000 0,01 CO 0,019 20 0,00095 HCl 0,0058 5 0,001 HF 29 0,38 Szilárd szennyezıanyagok 0, 87

Kockázati indexek végösszege:

– 66 –

20. sz. táblázat: A NEZ forrásból levegıbe kibocsátott és kiválasztott, környezetet terhelı anyagok kockázatának becslése, figyelembe véve a 2500 m távolságra lévı háttérszennyezést Szennyezı anyag Kockázati Háttérértékek Az imissziós Rövid idejő index határérték (µg/m3) maximális 3 (µg/m ) koncentráció 60 8 200 0,34 NO2 64 2,3 350 0,18 SO2 150 250 10 000 0,04 CO 0,019 0,0 20 0,00095 HCl 0,0058 0,0 5 0,001 HF 29 25 75 0,72 Szilárd szennyezıanyagok 1,28

Kockázati idexek végösszege:

II. Alternatíva - egészségi kockázatok értékelése a NEZ forrástól 100 m-re esı területre vonatkozóan

Szilárd légszennyezı anyagok A szilárd szennyezı anyagok kiszámított rövid idejő maximális koncentrációjának szintje 5, 8 µg/m3. A térség egyéb szennyezı forrásai, 25 µg/m3-el növelik a légszennyezıdést. A NEZ forrásból kibocsátott PM 10 kockázati index értéke 0, 07 (5, 8/75); háttérszennyezés beszámítása esetén az érték 0, 4 (30, 8/75).

Kén dioxid A forrástól 100 m-re a SO2 koncentráció nulla értékben van megadva. A térség egyéb szennyezı forrásai, 2, 3 µg/m3-el növelik a légszennyezıdést, a kockázati index értéke 0, 0065 (2, 3/350).

Nitrogén dioxid A NEZ forrástól 100 m-re a nitrogén dioxidok kiszámított rövid idejő maximális koncentrációjának szintje 30, 4 µg/m3. Feltételeztük, tekintettel a forrás minimális távolságára, hogy a szennyezı anyagok teljes mennyiségét a nitrogén dioxid - NO2 teszi ki. A NEZ forrásból kibocsátott NO2 kockázati indexe értéke: 0, 15 (30, 4 / 200); háttérszennyezés beszámítása esetén 0, 19 (38, 4 / 200).

Szénmonoxid A forrástól 100 m-re a CO koncentráció nulla értékben lett kiszámítva, háttérszennyezés beszámítása nélkül. A háttérszennyezés szintje 350 µg/m3, a kockázati index értéke 0, 035 (350 / 10 000). A forrástól 100m-re minden egyéb szennyezı anyagra a nulla érték lett kiszámítva. (17. sz. táblázat)

– 67 –

21. sz. táblázat: A NEZ forrásból levegıbe kibocsátott és kiválasztott, környezetet terhelı anyagok kockázatának becslése, 100 m –re a forrástól Szennyezı anyag Imissziós határérték Kockázati index Rövid idejő (µg/m3) maximális koncentráció 30,4 200 0,15 NOx 5,8 75 0,07 Szilárd szennyezıanyagok 0,227

Indexek végösszege:

22. sz. táblázat: A NEZ forrásból levegıbe kibocsátott és kiválasztott, környezetet terhelı anyagok kockázatának becslése 100 m –re a forrástól, figyelembe véve a háttérszennyezést. Szennyezı anyag Rövid idejő Háttérértékek Kockázati Imissziós 3 határérték index maximális (µg/m ) (µg/m3) koncentráció 30,4 8 200 0,19 NOx 5,8 25 75 0,4 Szilárd szennyezıanyagok 0,0 2,3 350 0,0065 SO2 0,0 250 10 000 0,025 CO 0,62 Indexek végösszege:

III. Alternatíva – egészségi kockázatok értékelése a NEZ forrástól 300 m-re esı területre vonatkozóan

Szilárd légszennyezı anyagok A szilárd szennyezı anyagok kiszámított rövid idejő maximális koncentrációjának szintje 6, 3 µg/m3. A térség egyéb szennyezı forrásai, 25 µg/m3-el növelik a légszennyezést. A NEZ forrásból kibocsátott PM 10 kockázati index értéke 0, 084 (6, 3/75); háttérszennyezés beszámítása esetén 0, 41 (31, 3/75).

Kén dioxid A forrástól 300 m-re a SO2 koncentráció szintje1,8µg/m3. A NEZ forrásból kibocsátott SO2 kockázati index értéke 0,005 (1,8/350); háttérszennyezés beszámítása esetén a szint 0, 01 (4, 1 / 350).

Nitrogén dioxid A NEZ forrástól 300 m-re a nitrogén dioxidok kiszámított rövid idejő koncentrációjának szintje 31, 9 µg/m3. Feltételeztük, tekintettel a forrás minimális távolságára, hogy a szennyezı anyagok teljes mennyiségét a nitrogén dioxid - NO2 teszi ki. A NEZ forrásból kibocsátott NO2 kockázati index értéke 0, 15 (31, 9 / 200); a háttérszennyezés szintje 0, 19 (39, 9 / 200).

– 68 –

Szénmonoxid A forrástól 300 m-re a kiszámított CO koncentráció szintje 7, 0µg/m3.. A háttérforrások hozzáadott érteke 250 µg/m3. A NEZ forrásból kibocsátott CO kockázati index értéke: 0, 0007 (7/10 000); figyelembe véve a háttér szennyezı forrásait 0, 025 (257/10 000).

Hidrogén-klorid A forrástól 300 m-re a kiszámított HC1 koncentráció szintje 0, 00054 µg/m3. A forrásból kibocsátott HC1 kockázati index értéke 0, 000 027 (0, 00054/20).

Hidrogén - fluorid A forrástól 300 m-re a kiszámított HF koncentráció szintje 0, 019 µg/m3. Kockázati index értéke 0, 0038 (0, 019/5). 23. sz. táblázat: : A NEZ forrásból levegıbe kibocsátott és kiválasztott, környezetet terhelı anyagok kockázatának becslése, figyelmen kívül hagyva a forrástól 300m távolságra lévı háttérszennyezést Szennyezı anyag Kockázati index Rövid idejő Imissziós határérték (µg/m3) maximális koncentráció 31,9 200 0,15 NO2 1,8 350 0,005 SO2 6,3 75 0,084 Szilárd szennyezıanyagok 7,0 10 000 0,0007 CO 0,019 5 0,0038 HF 0,00054 20 0,000 027 HCl 0,24 Kockázati indexek végösszege: 24. sz. táblázat: A NEZ forrásból levegıbe kibocsátott és kiválasztott, környezetet terhelı anyagok kockázatának becslése, figyelembe véve a forrástól 300m távolságra lévı háttérszennyezést Szennyezı anyag Háttérértékek Kockázati index Rövid idejő Imissziós határérték (µg/m3) maximális (µg/m3) koncentráció 31,9 8 200 0,19 NO2 1,8 2,3 350 0,01 SO2 6,3 25 75 0,41 Szilárd szennyezıanyagok 7,0 CO 0,019 HF 0,00054 HCl Kockázati indexek végösszege:

250 0 0

– 69 –

10 000 5 20

0,025 0,0038 0,000 027 0,64

25. sz. táblázat: A légszennyezéses expozíció mindhárom alternatívájában kiszámított kockázati index összesítésének áttekintı táblázata. A NEZ forrás kiszámított A NEZ forrás kiszámított KI Távolság a légszennyezı KI (kockázati index) forrástól a háttérszennyezés (m) beszámításával 0,84 < 1 1,28 > 1 2500 0,227 < 1 0,62 < 1 100 0,24 < 1 0,64 < 1 300

5. Kockázati jellemzık, és a légszennyezıdés okozta egészségi kockázatok értékelésének konklúziói. Nem karcinogén (nem rákkeltı) anyagok hatásai (szennyezı anyagok az AS kivételével) A nem karcinogén anyagok kockázati koncepciója abból a feltételezésbıl indul ki, hogy a kedvezıtlen hatás csak a dózis kockázati küszöbének túllépése esetén jelentkezik. A kockázat értékelésénél a levegı térfogatában lévı szennyezı anyagok koncentrációja, és a vonatkozó határérték, ill. az ajánlott érték alapján van kiszámítva a veszélyességi (kockázati) index. Az emberek egészségvédelmi szempontjait figyelembe vevı határ,- ill. ajánlott értékek meghatározása feltételezi az egész életen át tartó káros anyagoknak való expozíciót, és az érzékeny populáció - csoportok védelmét. Amennyiben a kiszámított veszélyességi index kisebb, mint 1, nem feltételezhetı semmilyen jelentıs kockázat és nem szükséges intézkedéseket tenni a kockázat csökkentése érdekében. Az értékelt alternatív csoportok esetében, minden egyes szennyezı anyagnál a kiszámított veszélyességi index alacsonyabb volt, mint 1. A szennyezı anyagok hatása az emberi szervezetre kompexen hat. Vegyületként hatnak, többféle káros anyag összetett hatásáról van szó, ezért a számítások során felhasználtuk minden egyes veszélyességi indexnek a végösszegét, és minden alternatívában kiszámítottuk az összegzett veszélyességi indexet. Értelmezése azonos az egyes veszélyességi indexek elızı értékeléssel, vagyis: ha az index végösszege <1, jelentıs hatás nem feltételezhetı. Abban az esetben, ha a veszélyességi index végösszege nagyobb, mint 1, feltételezhetı a potenciális veszélyességi kockázat, ezért ennek csökkentésére kellı intézkedéseket kell hozni. Az egyes alternatívákra kiszámított kockázati index végösszegeinek áttekintését a 25. sz. táblázat tartalmazza. A nem karcinogén kockázatokra vonatkozó értékelésbıl kitőnik, hogy: •

Megállapítást nyert, hogy a NEZ forrásból a levegıbe kibocsátott egyes szennyezı anyagok közül egynél sem volt a kockázati index magasabb mint 1.

•

Megállapítást nyert, hogy a NEZ forrásból a levegıbe kibocsátott egyes szennyezı anyagok közül – figyelembe véve a háttér szennyezı forrásait is - egynél sem volt a kockázati index magasabb mint 1.

•

A legmagasabb kockázati indexet a NEZ forrásból kibocsátott szilárd légszennyezı anyagok képviselték, 2500 m-re a forrástól. Hasonlóképpen a területen lévı egyéb szennyezı források esetében is a szilárd szennyezı anyagoknak volt a legmagasabb a kockázati indexe. Ez a tény összefügghet a háttérszennyezés aránylag magas PM 10 koncentrációjával, valamint a helyi főtırendszerek aránylag magas szennyezési értékével. – 70 –

•

A NEZ forrásból kibocsátott szennyezı anyagok kockázati becslése az értékelt alternatívák egyikében sem mutatta ki a kockázati index 1 értékének túllépését. (19, 21, 23. táblázat)

•

A kockázati index 1u végösszegének túllépését 2500 m távolságban, a NEZ forrásoktól kibocsátott szennyezı anyagok rövid idejő maximális koncentrációinál észlelték, figyelembe véve a terület egyéb szennyezı forrásait is. (20. sz. tábl.)

•

A kockázati index végösszege <1, minden egyéb alternatívánál kiszámításra került :

•

figyelembe véve a NEZ forrásból kibocsátott szennyezı anyagok rövid idejő maximális koncentrációját, 2500 m-re a forrástól;

•

figyelembe véve a NEZ forrásból kibocsátott szennyezı anyagok rövid idejő maximális koncentrációját, 100 és 300 m-re a forrástól;

•

figyelembe véve a NEZ forrásból kibocsátott szennyezı anyagok rövid idejő maximális koncentrációját és az egyéb forrásokból származó szennyezést, 100 és 300 m-re a forrástól.

Karcinogén hatások (As) A karcinogén (rákkeltı) anyagok esetében nincs alsó küszöb. Az a vélemény, hogy nem létezik alsó küszöb és az anyag bármilyen fokú koncentrációja káros hatásokkal jár. Egyes anyagok esetében külön van meghatározva az inhalációs és orális bevitel karciogén potenciáljának konstánsa. Inhalációs expozíció esetén a kockázat meghatározásának alapja a kockázat egységével beszorzott, a levegıtérfogatban lévı anyag – koncentráció, vagy a kiszámított inhalációs dózis. Belégzéses expozíció esetén az arzén kockázati értékeléséhez a WHO kockázati egységét használtuk. Az egyén daganatos megbetegedésének kiszámított kockázata 3.10-7 volt, vagyis elhanyagolható. Társadalmilag elfogadható a daganatos betegség kockázati szintjének 10-4 értéke az egyén esetében, a 10-5érték a népesség körében (WHO). A kiszámított kockázat vonatkoztatható az As-0, 2 ng/m3 maximális értékre, 2500 m-re a NEZ forrástól. A szennyezı anyagok egészségi kockázatának becslésével összefüggı bizonytalanságok a légkörmodellezéssel meghatározott imissziós értékek használatából következnek. Még ha a modellszámítások, ill. az alkalmazott modellek hitelesítve is vannak, mégis akceptálható pontatlanságokat tartalmaznak (az átlagos évi koncentráció esetében ez 30%, a 60 perces maximumok esetében 60%). A Szlovákiában alkalmazott modellek többnyire felülértékelı tendenciát mutatnak, ami e modellek alapjaként alkalmazott módszertan következménye. (Szabó, 2007. szeptember). Az egészségi kockázatok értékelése vonatkozik: •

A stabil pont-források, - a javasolt minimum163 és 50m magasságú kémények szennyezı anyagainak emissziójára.

•

A szennyezett anyagok imissziós koncentrációjának - modellezéssel megállapított és kiszámított - jelenlétére a levegıben, alapul véve a feketeszén és földgáz paramétereit.

•

A terület egyéb, az alapvetı szennyezı anyagok forrásaira vonatkozó, - szakmai becslés alapján meghatározott - háttérszennyezettség koncetrációira.

– 71 –

• Az egészségügyi rizikók értékelése nem foglalta magába a területi szennyezı forrásokat, melyek minimalizálására a beruházó a BAT technológiák applikálását javasolja (13. sz. táblázat.).

Következtetések: • Az egészségügyi rizikók becslése, melyek az ÚEF stacionáris pontforrásaiból (163 m és 50 m magas kéménytestek) származó légszennyezı anyagok expozíciójából származnak, a lakosok egészségére nézve nem mutatott ki megnövekedett egészségügyi rizikót. • Trebišov lakosaira nézve potenciális egészségügyi rizikót jelent az ÚEF Trebišov által emittált légszennyezı anyagok expozíciója és az egyéb források által emittált szennyezı anyagok expozíciójának összetett hatása a területen.

– 72 –

VI. Zaj a lakókörnyezetben és az egészség veszélyeztetésének

értékelése 1. Zaj hatása az egészségre A zaj az egyik legjelentısebb bio-negatív faktorok közé tartozik környezetünkben. A zaj esetén a fizikai (akusztikus), fiziológiai és pszicho-szociológiai hatásokat vizsgáljuk. Életkörnyezetünk zavaró faktora munkavégzés közben, pihenéskor, alvás alatt és az emberek közti kommunikáció közben. Nemcsak a hallást károsíthatja, hanem a pszichológiai és a fiziológiai reakciókat is. Leggyakrabban az idegrendszer károsodása lép fel, fıleg a vegetatív idegrendszeré. Ez a károsodás késıbb néhány belsı szerv mőködési zavaraiban figyelhetı meg (gyomor, epe – fekélybetegségek keletkezése). Negatív hatással lehet a vérnyomásra és a szívmőködésre. Az alvás és a pihenés megzavarása fáradékonysághoz, érzelmi labilitáshoz vezethet, ami neurózisban csúcsosodhat ki. A zaj a rugalmas közeg mechanikus rezgése olyan rezgés intervallumban, melyet az emberi fül érzékel, tehát 16-20.000 Hz Zajként határozunk meg minden olyan nemkívánatos hangot, mely zavaró vagy megterhelı, esetleg károsítja az ember egészségét. A zaj hatásának értékelését az emberi egészségre a következı jellemzık határozzák meg: − Akusztikus nyomás szintje (L) decibelben (dB) − Frekvenciálisan súlyozott hangszint (A) decibelben − Az „A” hang ekvivalens szintje, vagyis az „A” hang szintjének idıátlaga dB-ben − A „C” hang csúcsszintje (maximális) A zaj hatása az emberi szervezetre függ a következıktıl: • Zaj típusa – a legveszélyesebb az impulzív zaj, következik a változó, állandó zaj, a legkevésbé káros a megszakított zaj (nem terheli állandóan a belsı fület) •

Az „A” hang szintjei – ún. Lehmann klasszifikáció − Relatív zaj – 65 dB/A – ig, fıleg pszichikai téren jelenik meg a hatása − Abszolút zaj – 65 dB/A felett 65 – 90 dB/A – hatását a vegetatív idegrendszerre fejti ki 90 – 120 dB/A – hatását a hallószervre fejti ki 120 dB/A felett – a belsı fül mechanikus destrukcióját okozza, fájdalmat, sújtja a központi idegrendszert (tudatzavar, kóma)

• Zaj frekvenciái – legkevésbé káros az alacsony frekvenciájú zaj (350 Hz -ig), a frekvencia emelkedésével növekszik a zaj káros hatása • A zaj hatásának hossza – a zajnak kumulatív hatása van, az expozíció hatásának növekedı hosszával nı a halláskárosodás mennyisége és súlyossága • A szervezet egyedi érzékenysége – felfokozott idegmőködés, genetikai faktorok, kor, nem, egészségi állapot A zaj hatása a szervezetre a károsodás helyétıl függıen felosztható hallásterheltségre és halláson kívüli hatásra. – 73 –

Hallásterheltség A belsı fül károsodásának mértéke sok tényezıtıl függ, de leginkább az intenzitástól, a rezgés karakterisztikájától, a hatás idıtartamától, a zaj típusától és az egyedi felvevıképességtıl. A belsı fül mindenféle károsodásra való magas érzékenységéhez hozzájárul az a tény is, hogy a Corti-féle szerv szenzorikus sejtjei ektodremális eredetőek, ezért minden defektust alacsonyabb minıségő helyettesítı szövettel gyógyít be a szervezet. A mikrocirkuláció minden anatómiai vagy funkcionális sérülése a hajszálsejtek irrezervibilis károsodását vonja maga után. A zaj akut hatásának végeredménye akut akusztikus trauma. Ez az extrémen magas (120 dB) hangszintek rövidtávú hirtelen hatása. A középfül léziója (a dobhártya perforációja) jön létre. Ez az elváltozás irrezervibilis és a fül tartós károsodását jelenti. Gyakrabban találkozunk a zaj krónikus hatásával. Ilyen hatás a zaj hosszantartó hatásakor jelenik meg, leginkább munkahelyi környezetben, melynek végeredménye a hallásküszöb átmeneti vagy akár tartós változása. Halláson kívüli (nem specifikus) hatás A zaj olyan stresszként hat, amely aktiválja a szervezet minden stresszre reagáló mechanizmusát. Legerısebbek a kardiovaszkuláris rendszer reakciói melyek a vérnyomás emelkedésében és a pulzus frekvenciájának változásában nyilvánulnak meg. A zaj közrejátszik az arterioszklerózis kialakulásában, a vércukorszint emelkedésében, a vér koleszterinszintjének emelkedésében. Negatívan befolyásolja az idegrendszert és a hormonháztartást, emésztési és anyagcserezavarokat okoz, a pszichomotorikus funkciók változását okozza, az emocionális egyensúly zavarait, befolyásolja a szív- és az agymőködést, és a szervezet általános ellenálló képességének csökkenését vonja maga után. Gyerekeknél memóriazavarokat, magas vérnyomást és magas pulzusszámot okoz. A hallható hangon kívül az élı organizmusok sejtjeire az ultrahang és az infrahang is nagyon negatív hatással van. A sejtek mechanikusan károsodnak (bizonyos frekvenciáknál rezonálnak és szétszakadnak), termikusan (az ultrahang energiája az abszorpciót követıen hıenergiává alakul át), kémiailag (a kémiai anyagok összetételének változása, szabad gyökök kialakulása), és excitáciálisan (hasonlóan, mint a ionizáló sugárzásnál). Az ultrahang jelentıs elváltozásokat okoz a vérben, fejfájást, fáradságot, ájulást, szívverést és bénulást vagy akár halált is okozhat. A 7-8 Hz rezgésfrekvencia (infrahang) a sejtek rezonálását okozza, de önállóan rezonálnak az izomsejtek és az idegsejtek. A magas zajszintet az ember nem tudja megszokni. A túl nagy zaj egyszerően megöli a fül sejtjeit. Minél tovább hat a zaj a hallószervre, annál több idegsejt pusztul el örökre, és ez a veszteség tartós és nem pótolható. Amennyiben a károsodás megtörtént, a hallást már nem lehet „megjavítani”. Elıször az ember nem hallja meg a magas hangokat, ezért rosszul hallja a nıi és gyermekhangokat. A magas hullámok elvesztése azt jelenti, hogy mindent máshogyan, megváltozva hall meg. Gyakran a hangot ugyan meghallja, de nem érti – gondja van ugyanis a sziszegı hangokat tartalmazó szavak helyes észlelésével (sz, z, c, cs, s ). Késıbb a normális beszédet egyáltalán nem hallja. Az életkörnyezetben elıforduló zaj az utóbbi húsz évben komoly gonddá vált, mely fenyegeti az emberek egészségét nemcsak a városi agglomerációban, hanem azokon a helyeken is, amelyeket az emberek általában a pihenés, a szórakozás vagy a sport miatt keresik fel. Fıként a nagyvárosok, melyekben a lakosság és a közlekedési eszközök koncentrációja magas, és amelyekben a legkülönfélébb aktivitások összpontosulnak (szolgáltatások, közlekedés, ipar, kultúra, sport, szórakozás) gyakran azon megoldhatatlan probléma elıtt állnak, hogyan lehet ezt a problémát megoldani. Az emberi egészségre való behatás szempontjából a zaj olyan károkozó, melyet sokszor mélyen alábecsülünk, mivel annak az emberi szervezetre gyakorolt hatásai nem láthatóak és nem közvetlenül a hatás után jelennek meg. A zaj hat az emberekre még akkor is ha azt nem veszik tudomásul. – 74 –

A mi generációnk zajterheltsége 40%-ban munkahelyi, 60%-ban pedig munkahelyen kívüli közegbıl származik. A városi agglomerációkban a közlekedésbıl származó zaj dominál, és az ún. kommunális zaj szintje 60-tól 90 dB/A –ig terjedı skálán mozog. Az urbanizált környezetben a zaj hatására keletkezı káros hatások expozíciója nemcsak az egészséges felnıtt egyedeket érinti egy bizonyos idıintervallumon belül (8 órás munkaidı), ahogy a professzionális expozíció esetében, hanem idıhatároktól függetlenül hat a populáció minden korcsoportjára, beleértve az érzékeny populációs csoportokat gyerekek, betegek és idısek csoportját. A magas zajszintek professzionális expozíciója esetében specifikus halláskárosodás jön létre. Kommunális zajok esetében az egész szervezet nem specifikus reakciója jön létre. Objektív vizsgálatokkal és kérdıíves módszerrel ilyen zajok kirívóan zavaró hatását állapították meg, fıleg az éjszakai órákban, a zajos környezetben lakó lakosok rosszabb egészségi állapota, és a neurózis gyakoribb elıfordulása. A lakosság leggyakoribb válasza a megengedett zajszint túllépése esetén az ingerültség és az idegesség. Ez egy pszichikai állapot, amely a behatások akarat nélküli érzékelése esetén keletkezik, vagy olyan körülményeknek való kitettségkor, melyekhez az egyén hozzáállása negatív, mivel megzavarják az ı magánszféráját, akadályozzák a végzett tevékenységében, vagy befolyásolják a pihenése minıségét. Erre a reakció ellenállás, ingerültség és néhány esetben pszichoszomatikus zavarok. A Szlovák Köztársaságban az egészség védelmét a külsı környezeti zaj ellen a SZP 355/2007 sz., a közegészség védelmérıl, támogatásáról és fejlesztésérıl szóló Törvény és a 339/2006 sz. Kormányrendelet szabályozza melyek részletesen megállapítják a zaj, az infrahang és a vibrációk megengedett értékeit, és a zaj, az infrahang és a vibrációk objektivizációjának követelményeit. Az egészség védelmére a külsı környezeti zaj megengedett értékeit a következı idıszakokra határozták meg: nappal, este, éjszaka (nappal 6:00-tól 18:00 óráig; este 18:00-tól 22:00 óráig; éjszaka 22:00-tıl 6:00 óráig.) Külsı környezet alatt értendı: − azon épülteken kívüli tér, amelyekben az emberek pihenési, rekreációs, gyógyászati vagy egyéb munkavégzési okokból tartózkodnak − lakóépületek, iskolák, kórházak és egyéb csendes környezetet kívánó épületek falain kívül esı tér A külsı környezeti zaj megengedett értékei a területekre ill. a védett terekre négy kategóriában differenciáltan vannak megállapítva a kívánt védettség mértéke szerint, és differenciáltan a zajforrás szerint. I. kategóriájú terület – fürdıhelyek, gyógyközpontok II. kategóriájú terület – lakott helyiségek, családi házak, panellakások, iskolák, egészségügyi intézetek ablakai elıtt található tér III. kategóriájú terület – II. kategóriájú terület autópályák közelében, I. és II. osztályú utak közelében, tömegközlekedésre használt helyi utak, vasúti pályák és városközpontok közelében IV. kategóriájú terület – lakóhelynek nem minısülı terület, gyárak területe A légi forgalomból származó külsı környezeti zaj megengedett értékei jelen hatástanulmány – NEZ Trebišov - esetében irrelevánsak.

– 75 –

26. tábl. Külsı környezeti zaj megengedett értékei Megengedett értékek (dB) Közlekedési zaj Terület kategóriája

I.

Vonatkozó idıinterv allum

nappal este éjjel

II.

nappal este éjjel

III.

nappal este éjjel

IV.

nappal este éjjel

Sz.földi és vízi forgalom LAeq,p

Vasúti forgalom LAeq,p

Légi forgalom LA eq,p

LASmax,p

Zaj egyéb forrásokból LAeq,p

45 45 40

45 45 40

50 50 40

70 70 60

45 45 40

50 50 45

50 50 45

55 55 45

75 75 65

50 50 45

60 60 50

60 60 55

60 60 50

85 85 75

50 50 45

70 70 70

70 70 70

70 70 70

95 95 95

70 70 70

2.Akusztikus viszonyok perdikciója a trebišovi Új Energiaforrás (ÚEF) vonzáskörzetében annak felépítése után A tervezett tevékenység elbíráláshoz az akusztikus viszonyok szempontjából a befektetı mellékelt az engedélyezési dokumentációhoz egy Zaj- és vibrációs tanulmányt, melyet a Klub ZPS vo vibroakustike, s.r.o. (Kft), SK-010 1 Žilina készített 2007 szeptemberében. A vonzáskörzet külsı terének akusztikus helyzete a Szlovák Parlament 355/2007 sz., a közegészség védelmérıl, támogatásáról és fejlesztésérıl szóló Törvénye, és annak késıbbi módosításai alapján volt kiértékelve. A vonzáskörzet külsı terében mért és kiszámított imissziós adatok kiértékelése a zaj megengedett értékeinek összehasonlításával történt, melyeket a 339/2006 sz. Szlovák kormányrendelet, állapított meg, mint a zaj, infrahang és vibrációk megengedett értékeinek részleteit (26.sz. táblázat). Az értékelt terület - ÚE Trebišov 3x240 MW + PPC 165 MW - hatásának vizsgálatakor a vonzáskörzet külsı terének akusztikus helyzetére egy speciális szoftver eszközt használtak, a Cadna A 3.6.122 verzióját, mely lehetıvé teszi a külsı térben keletkezı zaj megállapítását, melyet mobil zajforrások keltenek a közúti és vasúti közlekedésben, valamint stacionáris zajforrások keltenek, és

– 76 –

összefüggenek a vizsgált területtel, a következı metodikák felhasználásával - ipar ISO 9613, közúti közlekedés NMPB-Routes 96, vasúti közlekedés Schall 03. A vizsgált területekkel összefüggı mobil zajforrások és a stacionáris zajforrások betáplálása után a Cadna A programba megtörtént a vonzáskörzet akusztikus viszonyainak nappali, esti és éjjeli predikciója az izofónok 1,5m magasságára. Az A zaj kiszámított ekvivalens szintjeit Lp, Aeq12h, LpAeq4h és Lp, Aeq8h a V1 - V10 pontokban a 27. táblázat tartalmazza. 27.tábl.: Az A zaj kiszámított ekvivalens szintjei Lp,Aeq12h, Lp,Aeq4h és Lp,Aeq8h a V1 - V6 számítási pontokban, melyek az építkezés vonzáskörzetben található családi házak homlokzatától 2m távolságban helyezkedtek el, és a V7 - V10 számítási pontokban a vizsgált terület határában. Feladat Vasúti közlekedés LpA, i (dB)

Közúti közlekedés LpA, i (dB)

Mérési pont/

/magasság H (m)

napp

éjj

Idıintervallu estm éjj

V1 Varichovská CSH h.sz.28

4m

33,8

34,4

31,1

40,8

39,3

38,2

V2 Cukrovarská CSH h.sz.14

2m

33,8

37,7

31,5

41,4

40,8

39,3

37,5

43,4

43,7

41,9

V3 Cukrovarská CSH h.sz.11

4m

32,0

35,2

28,9

42,1

41,4

39,2

40,8

44,9

44,8

43,4

V4 Cukrovarská CSH h.sz.6

4m

21,7

24,3

17,8

52,3

52,6

46,8

39,2

52,6

52,8

47,5

V5 Cukrovarská CSH h.sz.

4m

27,5

30,3

24,2

52,8

53,0

47,4

40,1

53,0

53,3

48,2

V6 Cukrovarská CSH h.sz.5

4m

27,0

29,5

23,6

49,5

49,8

44,6

41,3

50,1

50,5

46,3

e

el

napp

Teljes imissziós szint a NEZ telep mőködésétıl LpA,v (dB)

nap napp est éj pal, al e jel este, éjjel 31,1 42,0 41,0 39,6

al

est

Szta cionári s forráso k LpA,i

al

e

el

V7

NEZ telep határai

2m

38,6

39,8

36,5

45,9

43,8

42,6

36,6

47,1

45,8

44,4

V8

NEZ telep határai

2m

44,3

44,4

39,9

44,9

45,5

43,2

42,3

48,8

49,1

46,8

V9

NEZ telep határai

2m

23,3

26,5

19,9

42,0

43,5

41,1

38,9

43,8

44,9

43,2

V10 NEZ határai

2m

20,7

24,3

18,0

35,5

36,7

34,4

47,1

47,4

47,5

47,7

Az akusztikus zajviszonyok predikciójának elvégzése után, a mobil és stacionáris zajforrások emissziója alapján, melyek csak a vizsgált területtel, a trebišovi Új Energiaforrás (ÚE) 3x240 MW és PPC 165 MW függenek össze, a zaj hatástanulmány megállapítja, hogy a más forrásokból származó zajok megengedett értékei szerint (26. sz. táblázat) a lakott objektumok külsı terében. − A nappali idıszakra megadott megengedett értéket a zaj nem éri el − Az esti idıszakra megadott megengedett értéket a zaj nem éri el − Az éjjeli idıszakra megadott megengedett értéket a zaj nem éri el Ezzel egy idıben feltünteti, hogy a fenti állítás csak azzal a feltétellel érvényes, ha az egyes zajforrások akusztikus teljesítménye nem lépi túl az akusztikai tanulmányban feltüntetett értékeket, – 77 –

melyek kötelezı érvényőek a mőszaki berendezés szállítóira a Szlovák Technikai Norma az STN EN ISO 3744 Akusztika – A zajforrások akusztikus teljesítményének meghatározása az akusztikus nyomás szerint. A zaj szubjektív értékelése jelentıs a zaj expozíciójának értékelésében és annak hatásában az egészségi állapotra. Az, hogy a zaj milyen mértékben elfogadott, nagyban függ a személy kapcsolatától a forráshoz és annak hasznosságától. A zajforráshoz való negatív viszony esetében a zaj által keltett ingerültséget figyelhetünk meg alacsonyabb zajszinteknél is, mint amelyeket a jogi normák meghatároznak. Az Egészségügyi Világszervezet szerint az egészségre gyakorolt hatást a következı zajszinteknél figyelhetjük meg: • •

Az életkörnyezetünkben tapasztalható 40-50 dB feletti zaj jelentıs ingerültséghez vezet 65-70 dB közötti zajszint rizikófaktor lehet a tanulásnál és a szív ischémiás megbetegedéseinél

•

A külsı környezetünkben tapasztalható 40-60 dB zajszint zavarhatják az alvást

•

70 dB feletti közlekedési zaj halláskárosodást eredményezhet

Az ingerültség rohamokban hat az egészségre és patofiziológiai következményeket okoz, melyek mint stressz indikátorok jelennek meg (hormonkibocsátás, vérnyomás emelkedés). A hosszantartó magas stressz szint nagyon komoly károkat okozhat a kardiovaszkuláris egészségben. Az életkörnyezet egészségre kifejtett hatásának pszichológiai felmérésének célja, melyet a területen elvégeztünk, a lakosok álláspontjának felmérése volt a környezet faktoraihoz, beleértve a zajt is, feltételezve, hogy a befektetı garantálja a megengedett zajszint betartását az érvényes jogrend szerint (Zaj és vibrációs tanulmány, Klub ZPS vo vibroakustike, s.r.o.).

3. Pszichológiai elégedettségére

felmérés

az

életkörnyezet

hatásáról

a

lakosok

A munkakörnyezettel, de az életkörnyezettel való elégedettség a szó szélesebb értelmében az ember számára, annak optimális „mőködéséhez” szükséges egyik alapvetı feltételt jelenti az élete során. Az ember a munkavégzése de egyéb tevékenysége során is kémiai, fizikai, biológiai és pszichoszociális tényezık hatása alá kerül. Ezek megjelenése sokoldalúan különbözı lehet, és az egészségre káros hatást gyakorolhatnak. Fıleg napjainkban a mőszaki fejlıdéssel kapcsolatosan elıtérbe kerülnek a lelki és neuropszichikai terhelés új követelményei. A követelmények hirtelen és nagymértékő változás esetén ellentmondás léphet fel az ember testi és lelki lehetıségei között, mely alkalmazkodási zavarokban csúcsosodhat ki. Ennek eredménye lehet neurózis, szív- és érrendszeri és egyéb betegségek. A tervezett trebišovi hıerımő építésével kapcsolatban elvégeztük Trebišov lakosai elégedettségének felmérését az életkörnyezetük egyes faktoraival. A felméréssel az elégedettség mértékét akartuk felmérni azzal a környezettel, amelyben élnek, tehát lakókörnyezetükkel és annak közvetlen közelségével. Mivel az ember életének több, mint a felét – néha még többet is – a lakásában vagy házában tölti el, a lakás, a ház és annak környezete nagyon fontos faktora a lelki higiéniának. A lakás eredeti funkciója a kedvezıtlen klimatikus feltételek elleni védelem. A lakásban, ill. a házban az emberek igyekeznek olyan klímát teremteni, mely az emberi szervezetnek a legjobban megfelel. A lakást tehát úgy kell kialakítani, hogy a kinti klíma kedvezı hatásai abba zavartalanul beszivároghassanak, mások mérséklıdjenek, és megint mások hatása teljesen eltávolítható legyen. Fıleg arról van szó, hogy a lakásban, ill. a házban elég napfény legyen, elég tiszta és biztonságos levegı legyen, és védett legyen a szél és a nedvesség ellen – 78 –

és megfelelı hımérséklet. A lakás, ill. a ház belsı klímájának alapvetı és nagyon kívánt faktora a csend és a nyugalom. A lakás, ill. a ház belsı klímájának tehát az általános egészségi jelentısége mellett jelentıs pszichológiai hatása is van. A gyakorlatban megtörténik, hogy annak ellenére, hogy az adott fizikai faktor a vonatkozó jogi norma szerint a tőréshatáron belül van, az emberek mégsem elégedettek ezzel az összetevıvel, és ez megjelenik az İ véleményükben is. A környezet egyes összetevıivel való elégedettség tehát pszichológiai fenomén, és összefügghet további összetevıkkel is (a felmérık személyisége, a társadalmi életmóddal való elégedettség, a természeti ismeretek szintje, a tömegkommunikációs eszközök információinak hozzáférhetısége, stb.).

A felmérés céljai : A felmérés célja a trebišovi lakosok jelenlegi elégedettségének felmérése volt a környezetük egyes fizikai faktoraival még a hıerımő felépítése elıtt és annak esetleges felépítése után összehasonlítást végezni a kiinduló állapottal. A felmérésben megfigyeltük az elégedettség mértékét a környezı közeg ismert fizikai faktoraival és annak összefüggéseit a pszichikai kényelemmel. Megkülönböztetett figyelmet szenteltünk a zaj problémájának, melyrıl feltételezhetı, hogy az esetleges építkezés után fontos szerepet fog játszani. A Dániában de más országokban is végzett tanulmányok bebizonyították, hogy a zaj, de fıleg a közlekedési zaj komoly egészségi problémákat okoz. Riasztó megfigyelés, hogy bizonyos esetekben kardiovaszkuláris megbetegedéshez vagy akár idı elıtti halálhoz is vezethet. Nagyon komoly következmények a fizikális egészségi problémák is, beleértve a halláskárosodást, vérnyomás emelkedését, szívbetegségeket, és pszichológiai hatásokat – ingerültség és alvászavarok. Szintén bizonyításra került, hogy a zaj nehezíti a kommunikációt és a tanulási folyamatokat, fıleg a gyerekeknél. Ebben az esetben leginkább a fiatalok és az idısek károsodnak, akik fizikai vagy pszichikai egészségi problémákkal küzdenek. Azon területeken, melyek fontos közlekedési csomópontok de akár ipari objektumok (vasúti állomások, depók, fıutcák, forgalmas keresztezıdések, repülıterek, felszállópályák, ipari telepek) közelében találhatók, a zaj expozíciójának rizikója a legmagasabb, úgyszintén a légszennyezettségnek miáltal nagyon valószínőek a kumulatív egészségügyi hatások.

Metodika és minta : A trebišovi lakosok elégedettségének mértékét az egyes fizikai faktorokkal, melyek a pszichikájukra vannak hatással és az esetleges egészségügyi problémákat 2 kérdıívvel mértük fel. Az elsı kérdıívet – DSH-nak jelölve - úgy állítottuk össze, hogy felmérje az elégedettség mértékét az egyes fizikai faktorokkal. A kérdıív 20 tételbıl állt, és ebbıl 2 tétel skála formájában kvantifikálható volt, a többi tétel kényszerített választás volt (a válaszadónak ki kellett választani az egyeik lehetıséget). A legtöbb tétel ( 16 ) a zaj területére irányult, és a kérdések specifikusan irányzottak voltak az ipari, közlekedési, vasúti zajra és a közösségi életbıl származó zajokra. A kérdıív megfigyelte a zaj expozíciójának lehetséges pszichikai hatását is, legfıképpen az ingerültséget. Azokból a felmérésekbıl indultunk ki, amelyek bebizonyították, hogy az ingerültség patofiziológiai hatásokat okoz, amelyek, mint stressz indikátorok jelennek meg (hormonkibocsátás, vérnyomás emelkedés). A ingerültség és a stressz koncentrációs zavarokhoz és az agresszív viselkedés növekedéséhez vezetnek. A kérdıívben szerettük volna rögzíteni a zaj expozíciójának érzetét is a nap folyamán, mivel az esti, kora reggeli és éjjeli zajnak jelentısen komolyabb hatása van (zavarja a pihenést, regenerációt és az alvást). Nagyon fontosnak éreztük az alvászavarokat (12,13,14,15 sz. tételek), mert a zavartalan alvás a jó közérzet (wellbeing) fontos feltétele, és az alvás hosszantartó megzavarása károsítja a fizikai és a pszichikai egészséget. A rossz minıségő alvásból származó fáradtság csökkenti a koncentrációt, ami a munkahelyi teljesítıképesség csökkenéséhez és az iskolai tanulási képesség csökkenéséhez vezet, és növeli a sérülések valószínőségét. – 79 –

A következı kérdıívet a BFB/N-5-öt készen vettük át, készítıi Hock és Hess, a szlovák körülményekre Knobloch és Reiskup adaptálták, és a Pozsonyi Betegségmegelızı Intézetben használták. A második kérdıív feladata a válaszolók esetleges egészségügyi problémáinak felmérése volt. A kérdıív 29 tételbıl áll, és mindegyik kvantifikálható egy 4 skálán. Mindkét kérdıív anonim volt. A válaszadóknak csak néhány személyes adatot kellett megadni (kor, nem, végzettség), amelyekrıl úgy gondoltuk, hogy bizonyos szerepet játszhatnak a környezet faktoraival szembeni elégedettséggel vagy elégedetlenséggel. A vizsgált, ill. az értékelt mintát azon polgárok alkották, akik a hıerımő készülı építkezésének közelében laktak és már most is magasabb zajszint exponálásának vannak kitéve. Ezt a csoportot exponáltaknak neveztük el. Ebbıl a közegbıl összesen 107 kérdıívet kaptunk, amibıl 60 nıi (56 %) és 47 férfi (43,9 %). A csoport korbeli összetétele szempontjából túlnyomó volt a 41 és 60 év közöttiek száma – 40 személy (37,3 %). A második helyen a válaszadók között a 21 és 40 év közöttiek voltak – 35 személy (32,7 %). A 60 év felettiek száma 29 személy volt – 27,1 %. A vizsgált csoportban a legalacsonyabb a 20 év alattiak száma volt – 3 (2,8 %). Az iskolai végzettség szempontjából a legnagyobb aránya a középiskolai végzettségő személyeknek volt, 74 személy, ami 69,1% jelent. Az értékelt területrıl 19 alapiskolai végzettségő személy vett részt a felmérésben (17,7 %) és 14 fıiskolai végzettségő személy (13,0 %). A hıerımő jövıbeni hatásának jobb összehasonlítására a vizsgált csoportot két részre osztottuk: az elsı alcsoportba tartoztak azok a személyek, akik a hıerımő építkezésének közvetlen közelében laktak, tehát a Cukrovarská utcában. Ebbıl az alcsoportból 60 kérdıívet szereztünk. A lakásviszonyok szempontjából 47 személy társasházban lakott (78,3 %), 13 személy pedig családi házakban (21,6 %). A második alcsoportba azok tartoztak, akik úgyszintén a tervezett építkezés közvetlen közelében laktak (Pribinova, Varichovská, Ternavská utcák), de az ı pszichés státuszukra kedvezıtlen hatást gyakorolhat a vasúti pálya közelsége is. Errıl a területrıl 47 kérdıívet győjtöttünk be. Ebbıl az alcsoportból 10 személy (21,2 %) lakott társasházban és 37 személy (78,7 %) családi házakban. A két említett alcsoport között csak minimális különbségek voltak a férfiak és nık arányában (az elsı alcsoportban 45,0 % és 55,0 %, a második alcsoportban 42,5 % és 57,4 %). Az iskolai végzettség vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy az elsı alcsoportban 16,6 % volt az AV, 76,6 % a KV és 6,6 % a FV aránya, a második alcsoportban 19,1 % az AV, 59,5 % a KV és 21,2 % a FV. A kor szerinti összetétel szempontjából, amíg az elsı alcsoportban domináltak a 41 és 60 év közötti válaszadók (40,0%), addig a második alcsoportban a 21 és 40 év közöttiek voltak többen (36,1%). Az elsı alcsoportban a 21 és 40 év közötti személyek 30 % voltak képviselve, és 60 év felett szintén 30 %. A második alcsoportban a 41 és 60 év közöttiek aránya 34,0 % volt, a 60 év felettieké 23,4 % és a 20 év alattiaké pedig 6,3 %. Összehasonlítási alapként egy kontrollcsoportot használtunk, melyet Trebišov azon városrészekben lakó lakosai alkottak, amelyek közelebb, vagy messzebb helyezkedtek el a hıerımő tervezett építésének helyszínétıl. A kontrollcsoportba 106 polgártól kaptunk kérdıívet. A fenti számból 40 a férfi (37,7 %) és 66 a nı (62,2 %). A korösszetétel megfigyelésénél megállapítottuk, hogy ebben a csoportban a legtöbben a 41 és 60 év közöttiek voltak – 44,3 %. A második helyen a 21 és 40 év közötti lakosok voltak (28,3 %). A 60 év feletti polgárok közül a felmérésben részt vevık száma 22 személy, ami 20,7 % jelent. A legalacsonyabb részvétele a 20 év alattiaknak volt – 6,6 %. A kontrollcsoport végzettségi összetétele a következı volt: a személyek 13,2 % alapfokú végzettséggel rendelkezett, 57,5 % középiskolai végzettséggel, és 29,2 % fıiskolai végzettséggel.

– 80 –

Eredmények és interpretációjuk : A kérdıívekbıl kapott egyes adatokat a szokványos statisztikai módszerekkel dolgoztuk fel. Az egyes tételeknél átlagokat számoltunk, ill. az adott válaszok százalékos arányát. Az egyes csoportok közti különbségek jelentıségének összehasonlítására a relatív értékek különbségének tesztjét és a t-tesztet használtuk.

A DSH kérdıív eredményei : 1. sz. kérdés : Az exponált és kontrollcsoportban kapott eredmények közti különbséget az 1.kérdésben a 28.sz. táblázat mutatja 28.sz. táblázat A DSH kérdıívben elért eredmények az 1. kérdésben (átlagok) Különbség Exponált csoport Kontroll csoport

Zaj

3,85

2,27

1,58*

Nem megfelelı világítás

2,94

2,31

0,63*

Túlzott meleg

2,47

2,13

0,34

Túlzott hideg

2,40

2

0,40*

Huzat

2,16

2,09

0,07

Nem megfelelı klimatizáció

2,16

1,91

0,35

Szagok

3,31

2,66

0,65*

Kipárolgások

2,78

20,7

0,71*

A környezet össz. faktora

2,873

2,155

0,718*

* Statisztikailag jelentıs különbség p = 0,01 Az összesített eredmény összehasonlításával megállapítható, hogy az exponált terület válaszadói jelentısen negatívabban értékelik a környezet negatív faktorait, mint a kontrollcsoport válaszadói. Statisztikai analízissel megállapítottuk, hogy ez a különbség statisztikailag jelentıs a jelentıség 1 % szintjén. Ez azt jelenti, hogy a hıerımő tervezett építésének közelében lakó emberek intenzívebben érzékelik a környezet kedvezıtlen hatásait. További részletes analízissel megállapítottuk, hogy mindkét csoport között léteznek bizonyos különbségek a környezet egyes faktorainak érzékelésében is. Amíg az exponált csoportnál a környezet negatív faktorai között a zaj az elsı, a kontrollcsoportnál a szagok. A zaj, mint a környezet negatív faktora a kontrollcsoportnál csak a harmadik helyen áll. A további sorrendben is érzékelhetıek különbségek. Az utolsó helyeken, tehát mint a legkevésbé negatív környezeti faktorok az exponált csoportnál a nem megfelelı klimatizáció és a huzat végzett, míg a kontrollcsoportnál a túlzott hideg és a nem megfelelı klimatizáció. A feltüntetett sorrend viszont semmit nem mond arról, hogy ez véletlen vagy a statisztikai feldolgozás alapján jelentıs és a környezet keresett befolyása okozta. A különbségek jelentıségének tesztjével megállapítottuk, hogy statisztikailag jelentısek – szignifikánsak a különbségek az olyan faktorokban, mint a zaj, szagok, kipárolgások, nem megfelelı világítás és a túlzott hideg. Mindezen faktorokat az exponált környezetben lakó válaszadók negatívabban értékelik, – 81 –

Mint a kontrollcsoport válaszadói. Mélyebb analízis céljából összehasonlítottuk az 1.sz. kérdésben kapott eredményeket az exponált csoport két alcsoportja között. Az eredményeket a 29.sz. táblázat tartalmazza. 29.sz. táblázat A DSH kérdıív 1.sz. kérdésében kapott eredmények az exponált csoportnál (átlagok) Exponált Exponált Különbség terület I

terület II

Zaj

4,08

3,57

0,51*

Nem megfelelı világítás

3,10

2,76

0,34

Túlzott meleg

2,32

2,66

0,34

Túlzott hideg

2,32

2,51

0,19

Huzat

2,21

2,1

0,11

Nem megfelelı klimatizáció

2,02

2,55

0,53

Szagok

3,34

3,28

0,06

Kipárolgások

2,74

2,84

0,1

A környezet össz. faktora

2,858

2,891

0,033

* Statisztikailag jelentıs különbség p = 0,05 Az említett táblázatból kiolvasható, hogy statisztikailag jelentıs különbség a két alcsoport között csak a zaj faktorban van. Ez azt jelenti, hogy a Cukrovarská utcában lakók jelentısen negatívabban értékelik a zaj hatását, mint a Pribinova, Varichovská és Ternavská utcákban lakók. 2. sz. kérdés : A kérdéssel azt akartuk megtudni, hogy a válaszadók hogyan értékelik a saját egészségügyi állapotukat. Az eredmény kimutatta, hogy az exponált csoport válaszadóinak 43,8 % a saját egészségügyi állapotát kedvezıtlennek értékelte, míg a kontrollcsoportban ez csak 29,1 % volt. További összehasonlítással megállapítottuk, hogy míg az exponált csoport válaszadóinak 56 % jobbnak értékelte az egészségi állapotát, addig ez a kontrollcsoportban 70,7 % volt. Statisztikai számítással megállapítottuk, hogy ez a különbség szignifikáns ( p = 0,05). Úgy látszik tehát, hogy a hıerımő tervezett építésének közelében lakó emberek a jelenben rosszabbnak ítélik meg az egészségi állapotukat, mint a város egyéb részeiben lakók. Természetesen szubjektív értékelésrıl van szó és nem lehetséges annak ellenırzése, hogy ez mennyire egyezik a reális állapottal. Az exponált csoport mélyebb vizsgálatánál megállapítottuk, hogy ebben az irányban a két alcsoport között nincs jelentıs eltérés, tehát az I. exponált területen és a II. exponált területen lakók körülbelül megegyezıen értékelik a saját egészségügyi állapotukat. 3. sz. kérdés: Ezen kérdés célja annak a megállapítása volt, hogy a környezet kedvezıtlen hatásai mennyire jelennek meg szubjektíven a test egyes szerveiben és panaszaiban. Az exponált és kontroll csoport eredményeit a 30.sz.táblázat mutatja. – 82 –

30.sz. táblázat A DSH kérdıív 3.sz. kérdésében kapott eredmények (átlagok) Exponált csoport

Kontroll csoport

Különbség

2,35

2,08

0,27

2,43

1,90

0,53*

Hallás

2,77

1,93

0,84*

Tapintás

1,66

1,32

0,34*

2,46

1,96

0,5*

Emésztés

2,36

1,88

0,48*

Légzés

2,78

2,04

0,74*

Láb és derékfájás

3,11

2,40

0,71*

2,97

2,26

0,57*

2,54

1,97

0,57*

Látás Szaglás

Szívmőködés

Fejfájás Össz. index

* Statisztikailag jelentıs különbség p = 0,05 A statisztikai analízis megmutatta, hogy egészen 8 testfunkció esetén az exponált csoport válaszadói jelentısen rosszabb érzéseket fejeznek ki, mint a kontrollcsoport válaszadói. Az egyetlen kivétel a környezet hatása a látásra, ahol nem találtunk statisztikailag jelentıs különbséget a két csoport között. A környezet hatásának a szervekre összesített indexében is az exponált területen lakók jelentısen negatívabb értékelést mutattak (p = 0,01). Az exponált területrıl származó 2 alcsoport összehasonlításával (31.sz.táblázat) közöttük semmilyen jelentıs különbséget nem találtunk, tehát mindkét alcsoport válaszadói körülbelül hasonlóan fejezik ki elégedettségüket ill. elégedetlenségüket a környezet hatásával a test egyes szerveire és az egészégi problémák jelenlétével. 31.sz. táblázat A DSH kérdıív 3.sz. kérdésében kapott eredmények az exponált csoportnál Exponált Exponált Különbség terület I terület II 2,31 2,4 0,09 Látás 2,30

2,6

0,3

Hallás

2,72

2,82

0,1

Tapintás

1,59

1,75

0,16

Szívmőködés

2,58

2,32

0,26

Emésztés

2,57

2,13

0,44

Légzés

2,64

2,95

0,31

Láb és derékfájás

3,14

3,08

0,06

3,05

2,88

0,17

2,54

2,54

0,00

Szaglás

Fejfájás Össz. index

– 83 –

4. sz. kérdés : Ezen kérdés megfogalmazásával azt akartuk megállapítani, hogy a válaszadóknál a zajfaktor értékelésével összefüggésben elıfordul-e csökkentett hallásképesség. Az eredmények azt mutatták, hogy míg az exponált csoportban bizonyos halláscsökkenést 43,8 % tüntetett fel, addig a kontrollcsoportban ez csak 19,8 % volt. Statisztikailag jelentıs különbség volt ( p = 0,01) a halláscsökkenés hiányánál és az enyhe halláscsökkenésnél is. Az eredmények azt jelzik, hogy az exponált területen lakó polgárok szubjektíven rosszabb hallóképességet érzékelnek. A fenti megállapítást nem lehet a válaszadók korával indokolni, mivel az exponált és a kontrollcsoport korbeli összetétele megközelítıen azonos. Az exponált csoport mélyebb vizsgálatánál megállapíthatjuk, hogy a két alcsoport között a rosszabb hallásban nincs jelentısebb különbség, tehát a Cukrovarská, Pribinova,Varichovská és Ternavská utcában lakók körülbelül azonos arányban tüntetnek fel rosszabb hallást. 5. sz. kérdés : Ez a kérdés a közlekedési zaj lakásra való hatásának felmérésére készült. Az exponált csoport válaszadóinak csak 12,1 % tüntette fel, hogy a közlekedési zaj nem zavarja a lakásban. A további analízisek megmutatták, hogy a kontrollcsoportot a közlekedési zaj a lakásban jelentısebben nem zavarja ( 60,3 % szemben 12,1 %, p = 0,01), és ellenkezıleg az exponált csoportot a közlekedési zaj a lakásban jelentısen zavarja (61,6 % szemben 8,4 %, p = 0,01). Érdekes megállapítás volt, hogy a közlekedési zaj a lakásban jelentısebben (p = 0,05) zavarja az I. exponált területen lakókat (70 %), mint a II. exponált területen lakókat (51 %). A következı meglepı észrevétel az volt, hogy a Cukrovarská utcában azokat a lakókat zavarja a közlekedési zaj jelentısen jobban (p = 0,01), akik családi házban laknak, azokkal összehasonlítva, akik társasházban laknak (100 % szemben 61,7 %). 6. sz. kérdés : A cél kideríteni a vasúti zaj hatását a lakásra. Az exponált csoport 69 % kijelentette, hogy a vasúti zaj bizonyos mértékben zavarja ıket a lakásban. Ebben a kérdésben is statisztikailag jelentıs eltérések mutatkoztak az exponált és a kontrollcsoport között (minden szinten p = 0,01). Amíg a kontrollcsoportban a vasúti zaj nem zavarja a válaszadók 82 %-át, addig az exponált csoportban ez csak 30,8 %. Részlegesen zavarja a vasúti zaj a lakásban a válaszadók 15%-át a kontrollcsoportban és 34,5 %-át az exponált csoportban. Mint kimondottan zavaró tényezıt a lakásban a vasúti zajt a válaszadók 2,8 % jelölte meg a kontrollcsoportból és 34,5 % az exponált csoportból. Részletesebb analízissel megállapítottuk, hogy az exponált csoporton belül is léteznek jelentıs különbségek. A II. exponált alcsoportban (Pribinova, Varichovská, Ternavská utcák) jelentısebb volt azok képviselete (46,8 % szemben 25 %), akiket a vasúti zaj a lakásban zavart, és ellenkezıleg jelentısen kevesebben voltak (19.1 % szemben 40 %) akiket a vasúti zaj a lakásban nem zavart. Mindegyik különbség a jelentıség szintjén volt p = 0,05. Ebben az esetben is a vasúti zaj jobban (p = 0,05) zavarta a családi házakban lakó embereket, mint a társasházban lakókat (54 % versus 20 %). 7. sz. kérdés : Az exponált terület válaszadói közül egészen 60,3 % jelentette ki, hogy a szomszéd lakásokból származó zaj nem zavarja ıket. A további eredmények megmutatták, hogy ebben a kérdésben a vizsgált csoportok között nem léteznek jelentıs különbségek. Egészében véve úgy látszik, hogy a szomszéd lakásokból származó zaj nem tartozik – 84 –

a trebišovi polgárok elégedetlenségének fı forrásai közé ( az exponált csoport 15 %-át a kontrollcsoport 3,7 %-át zavarja). 8. sz. kérdés : Az eredmények szerint a szórakozóhelységekbıl származó zaj az exponált csoport válaszadóiak 36,3 %-át zavarja, és 63,5 % -át ezen csoport válaszadóiak egyáltalán nem zavarja. Nem feltételeztük, hogy ez a kérdés differenciálni fogja a válaszadókat, de az analízis bizonyos különbségeket mutatott. Az exponált csoport válaszadói a kontrollcsoport válaszadóival ellentétben jelentısen kisebb számban ( 63,5 % szemben 85,8 %, p = 0,01) tüntették fel, hogy a szórakozóhelységekbıl származó zaj nem zavarja ıket. Az említett eredmény, mintha jelezné, hogy a Cukrovarská, Pribinova, Ternavská és Varichovská utcák lakosait jobba zavarná a szórakozóhelységekbıl származó zaj, mint a város egyéb területein lakókat. Részben ezt bizonyítja az az észrevétel is, hogy jelentısen több az exponált területen lakó ember (36,3 % szemben 14,1 %) tünteti fel, hogy a szórakozóhelységekbıl származó zaj bizonyos mértékben ıket zavarja. Az exponált területen található alcsoportok között ebben az irányba nem volt található semmilyen jelentıs eltérés, tehát a szórakozóhelységekbıl származó zajra minden ezen a területen lakó válaszadó egyformán panaszkodik. 9. sz. kérdés : A közlekedésbıl származó zajt az egyik legjelentısebb faktornak tartottuk, amelyek befolyásolhatják Trebišov polgárainak elégedettségét. Az eredmények megmutatták, hogy az exponált területen jelentısen többen vannak (83,1 %) azok a válaszadók, akik feltüntetik, hogy a közlekedésbıl származó zaj zavarja az ı pihenésüket. A további analízis kimutatta, hogy a városon belül létezik több jelentıs különbség. A kontrollcsoportból származó jelentısen több válaszadó (73,5 % szemben 16,8 %) tüntette fel, hogy a közlekedésbıl származó zaj nem zavarja az ı pihenésüket. Ellenkezıleg, az exponált csoportból származó jelentısen több válaszadó tüntette fel, hogy a közlekedésbıl származó zaj nagyon zavarja az ı pihenésüket (53,2 % szemben 6,6 %). A különbségek statisztikailag jelentısek voltak p = 0,01. A feltüntetett különbségek megértésére összehasonlítottuk az exponált terület két alcsoportját is. Az eredmények azt mutatták, hogy a II. terület lakói közül többen (27,6 % szemben 8,3 %, p = 0,01) tüntették fel, hogy a közlekedésbıl származó zaj nem zavarja az ı pihenésüket. A zajos Cukrovarská utcán belül a közlekedésbıl származó zaj jelentısen több (p = 0,01) családi házban lakó embernek zavarja a pihenését, mint a társasházban lakóknak (100 % szemben 48 %). 10. sz. kérdés : Az exponált csoportban túlnyomóak azon személyek (59,7 %) akiket az ipari zaj bizonyos mértékben zavar. További analízissel megállapítottuk, hogy az ipari zaj jelentısebb mértékben (p = 0,01) zavarja a válaszadókat az exponált területrıl (31,7 %), mint a kontrollcsoport válaszadóit (2,8 %). Jelentısen több a város más részeiben lakó ember állítja, hogy az ipari zaj nem zavarja ıket (88,6 % szemben 40,1 %). Az exponált csoporton belül nem találtunk semmilyen szignifikáns különbséget, ami azt jelenti, hogy az ipari zaj egyformán hat minden ebben a körzetben lakó válaszadóra. 11. sz. kérdés : Ezzel a kérdéssel mértük fel a közlekedésbıl származó zaj hatását az ingerültségre. A közlekedési zajból származó ingerültséget az exponált területen lakó válaszadók 79,4 % tüntetett fel. Az összehasonlítással kapott eredmények hasonlóak voltak az elızı megállapításokhoz. – 85 –

Az exponált csoport jelentısen kevesebb tagja (20,5 %), mint a kontrollcsoport tagjai (61,3 %) tüntette fel, hogy a közlekedési zaj ıket nem idegesíti. Jelentıs különbség (minden a p = 0,01 szinten) volt érvényes az ellenkezı állításra is, t.i. jelentısen több, az exponált területen lakó személy (46,7 % szemben 6,6 %) tüntette fel, hogy a közlekedési zaj ıket nagyon idegesíti. Részletes analízissel megállapítottuk, hogy a feltüntetett különbségeket fıleg az I. exponált terület lakosai okozták (Cukrovarská utca), akik jelentısen alacsonyabb mértékben (13,3 %), mint a II. exponált terület lakosai (29,7 %) tüntették fel, hogy a közlekedési zaj ıket nem idegesíti. A Cukrovarská utca családi házainak lakosait a társasházak lakosaival ellentétben szignifikánsan jobban idegesíti a közlekedési zaj (84,6 % szemben 44,6 %, p = 0,05). 12. sz. kérdés : A zavarmentes elalvás úgy tőnik a pszichikai kényelem és az elégedettség egyik legfontosabb feltétele. Ebbıl a szempontból aggasztó, hogy az exponált csoport válaszadóinak 76,5 % válaszolta, hogy a közlekedési zaj zavarja az elalvásukat. Mindhárom válasz alternatívában a közlekedési zaj hatására az elalvásban kérdésre statisztikailag jelentıs különbségek mutatkoztak (p = 0,01) a kontroll és exponált csoport között. Az exponált csoport jelentısen több tagja tüntette fel, hogy a közlekedési zaj zavarja az elalvásukat ( 44,8 % szemben 6,6 %) és ellenkezıleg, jelentısen kevesebb tüntette fel, hogy közlekedési zaj egyáltalán nem zavarja az elalvásukat (23,3 % szemben 80,1 %). Az elızı eredmény alá leginkább a Cukrovarská utca lakosai írták alá magukat, akik ellentétben a Varichovská, Ternavská és Pribinova utcák lakosaival jelentısen nagyobb számban tüntették fel, hogy a közlekedési zaj zavarja az elalvásukat (41,6 % szemben 19,1 %) és ellenkezıleg jelentısen kevesebben tüntették fel, hogy a közlekedési zaj nem zavarja az elalvásukat (15 % szemben 34 %). A feltüntetett különbségek jelentısek p = 0,05. A Cukrovarská utca családi házainak lakosainál a társasházak lakosaival szemben a különbség még nagyobb (76,9 % szemben 34 %, p = 0,01). 13. sz. kérdés : A cél a vasúti közlekedés zajának hatásának meghatározása az elalvásra. Az exponált csoport válaszadóinak 48,5 % tüntette fel, hogy a vasúti közlekedés zaja bizonyos szempontból zavarja az elalvásukat. A válaszok minden alternatívájában szignifikáns különbség volt található (p = 0,01) az exponált és a kontroll csoport között. Az eredmények arról beszélnek, hogy az exponált területen lakó emberek jelentısen nagyobb mértékben tüntetik fel, hogy a vasúti közlekedés zaja zavarja az elalvásukat (48,5 % szemben 6,5 %) és jelentısen kevesebben tüntetik fel, hogy a vasúti közlekedés zaja nem zavarja az elalvásukat (51,4 % szemben 93,3 %). Ebben a kérdésben is jelentıs a különbség az I. és a II. exponált alcsoport között. Az I. területen lakó emberek jelentısen többen (61,6 %) tüntették fel, ellentétben a II. területen lakó emberekkel (38,2 %), hogy a vasúti közlekedés zaja nem zavarja az elalvásukat, és a II. területen lakó emberek jelentısen többen (44,6 %) tüntették fel, ellentétben az I. területen lakó emberekkel (16,6 %) , hogy a vasúti közlekedés zaja nagyon zavarja az elalvásukat. 14. sz. kérdés : Álomból felriadást a közlekedési zaj hatására összesen az exponált csoport válaszadóinak 72,8 % tüntetett fel. Álomból felriadást a közlekedési zaj hatására mutatóban egy jelentıs különbséget állapítottunk meg. Az exponált csoport válaszadói jelentısen többen (27,1 %), mint a kontroll csoport válaszadói (1,8 %) tüntették fel, hogy a közlekedési zaj rendszeresen megzavarja álmukat (p = 0,01). Részlegesen zavarja meg a közlekedési zaj az exponált csoport válaszadóinak 45,7 % álmát, a kontroll csoportnál ez 24,5 % (jelentıs p = 0,01). – 86 –

A vasúti zaj nem kelt fel álmomból választ az exponált csoport válaszadóinak 27,1 % adott, és a kontroll csoport 73,5 % (statisztikailag jelentıs 0,01). Ebben a kérdésben is analizáltuk az exponált csoportot, de a két alcsoportja között semmilyen jelentıs különbséget nem találtunk. Megállapítottuk viszont, hogy statisztikailag jelentıs a különbség a lakóformák között – a Cukrovarská utcán belül több ember (p = 0,01) lakott társasházban, akiknek a közlekedési zaj nem zavarta meg az álmát, mint azokét az emberekét, akik családi házakban laktak (27,6 % szemben 0 %). 15. sz. kérdés : Ezzel a kérdéssel meg akartuk állapítani a vasúti zaj hatását az alvásra. Az exponált csoportban a személyek 45,7 %-át az ı kijelentésük szerint a vasúti zaj bizonyos mértékben zavarja az alvásukat. Ebben a kérdésben is szignifikáns különbségeket találtunk (minden a p = 0,01 szinten) az exponált és a kontroll csoport között. Az exponált területen lakó emberek sokkal nagyobb mennyiségben (14,9 % szemben 0,9 %), ellentétben Trebišov más részeinek lakosaival tüntették fel, hogy a vasúti zaj rendszeresen zavarja az alvásukat. Jelentısen kevesebb volt az a személy az exponált csoportban, akik kijelentették, hogy a vasúti zaj egyáltalán nem zavarja az alvásukat. Ebben a kérdésben nem találtunk semmilyen jelentıs különbséget az I. és a II. exponált alcsoport között. 16. sz. kérdés : A cél a közlekedési zaj lakosokra kifejtett zavaró hatásának felmérése volt napközben. Amíg az exponált csoportnál az egész napos idıintervallum volt meghatározó (49 %), addig a kontrollcsoportnál ez a 18.00 –tól 22.00 –ig terjedı idıszak volt (35,6 %). A két csoport közti különbségek statisztikailag jelentısek voltak (p = 0,01). Statisztikailag jelentıs különbséget találtunk a 12.00 –tıl 18.00 –ig terjedı idıszakra adott válaszokban is, melyet a válaszadók 4,5 % jelölt meg az exponált csoportból és 16,4 % a kontrollcsoportból. A II. exponált területen jelentısen több személyt (21,2 %), ellentétben az I. területtel (6,3 %) zavart a közlekedési zaj 18.00 –tól 22.00 –ig (p = 0,05). 17. sz. kérdés : Hasonlóan az elızı kérdéshez, a cél itt is a közlekedési zaj lakosokra kifejtett zavaró hatásának felmérése volt napközben, de itt a vasúti zajról volt szó. Az exponált csoportban a válaszok eloszlása körülbelül szimmetrikus volt (kivétel a 12.00 –tıl 18.00 –ig terjedı idıszak, amelyet csak a válaszadók 5,5 % jelölt meg), a kontrollcsoportban túlnyomó volt a 22.00 -tıl 06.00 -ig terjedı idıszak ( a válaszok 50 % ). Ez a különbség, de a továbbiak is (06.00 –tól 12.00-ig terjedı idıszak az exponált csoportban 25,5 % és 0 % a kontroll csoportban, 18.00 –tól 22.00-ig terjedı idıszak az exponált csoportban 12,2 % és 30 % a kontroll csoportban) statisztikailag jelentısek voltak (p = 0,05). Az exponált terület két alcsoportjának összehasonlításakor megállapítottuk, hogy a Cukrovarská utca lakosait jobban zavarja a vasúti zaj 06.00 -tól 12.00 –ig, mint a Pribinova, Ternavská és Varichovská utcák lakóit (p = 0.05). 18. sz. kérdés : Ezen kérdés célja a közlekedési zaj zavaró hatásának felmérése volt az egész év folyamán. Az exponált csoportban túlnyomóak voltak azok a válaszadók, akiket a közlekedési zaj az egész évben zavart (63,5 %). A második helyen végzett a nyár, melyet a válaszadók 30,8 % tüntetett fel. – 87 –

Az exponált csoport és a kontroll csoport eredményeinek összehasonlításával egy statisztikailag jelentıs különbséget találtunk. Az exponált területen lakó polgárok közül jelentısen több személyt zavart a közlekedési zaj egész évben, mint a kontroll csoportban (63,5 % szemben 33,3 %). Az exponált csoporton belül is bizonyos eltéréseket találtunk. Az I. alcsoportban szignifikánsan több embert (76,2 % szemben 47,9 %) zavart a közlekedési zaj egész évben, mint a II. alcsoportban. 19. sz. kérdés : Az egészséges alvás és ezzel együtt a pszichikai kényelem következı releváns jele, hogy nem szükséges az ablakok zárása a zaj miatt. A közlekedési zaj miatt nem kell bezárniuk az ablakot az exponált csoport válaszadóinak csak 17,7 % - nak. Szemben a kontroll csoport válaszadóinak 64,1 % -val ez statisztikailag jelentısen kevesebb (p = 0,01). Ebbe az irányba mutat a következı adat is arról, hogy a közlekedési zaj miatt rendszeresen be kell bezárniuk az ablakokat az exponált terület válaszadóinak 47,6 % -nak, míg a kontroll csoportban ez a válaszadóknak csak 4,7 % (jelentıs p = 0,01). Részletesebb analízissel megállapítottuk, hogy az exponált csoporton belül közlekedési zaj miatt nem kell bezárnia az ablakot jelentısen több személynek az I. alcsoportban, tehát a Varichovská, Ternavská és Pribinova utcák lakóinak (27,6 % szemben 10 %). Itt is statisztikailag jelentıs a különbség az egyes lakóformák között (p = 0,05) : jelentısen több a Cukrovarská utcában, családi házban lakónak kell bezárnia az ablakot a közlekedési zaj miatt, mint társasházban lakónak (84,6 % szemben 46,8 %). Összesítve minden eredmény arra mutat, hogy az exponált csoporton belül közlekedési ill. vasúti zaj leginkább a családi házakban lakókat zavarja. Lehetséges magyarázat erre az ún. csendesebb háttér hipotézise. Természetes környezetben lakó emberek, ahol a zaj csak minimális mennyiségben jelentkezik érzékenyebbek az esetleges külsı zajforrásokkal szemben. 20. sz. kérdés : A vasúti zaj miatti ablakbezárást az exponált csoport válaszadóinak 58,2 % tüntetett fel. A válaszok elemzése azt mutatta, hogy minden válasz alternatívában jelentıs a különbség (p = 0,01) a kontroll csoporttal szemben. Az exponált csoportban jelentısen kevesebben vannak azok, akiknek nem kell a vasúti zaj miatt bezárni az ablakot (47,6 % szemben 88,6 %), és ellenkezıleg jelentısen többen vannak azok, akiknek be kell a vasúti zaj miatt zárni az ablakot, vagy néha (33,6 % szemben 10,3 %) vagy rendszeresen (18,6 % szemben 0,9 %). Az exponált terület két alcsoportjának összehasonlításakor megállapítottuk, hogy itt is vannak bizonyos eltérések. Az I. alcsoportban (Cukrovarská utca) a II. alcsoporttal szemben szignifikánsan több embernek (58,3 % szemben 34 %) nem kellett a vasúti zaj miatt bezárni az ablakot, és szignifikánsan kevesebbnek (11,6 % szemben 27,6 %) kellett a vasúti zaj miatt rendszeresen bezárni az ablakot. A BFB/N-5 kérdıív eredményei A bemutatott kérdıív adminisztrálásának célja a válaszadóknál elıforduló egészségi problémák és gondok feltárása volt. Igaz, hogy az elızı kérdıívben 2 kérdés a saját egészégi állapottal való elégedettség, és a környezet hatása az egyes testrészekre és testfunkciókra felmérésére összpontosult, ebben a kérdıívben az egészségi problémák konkrétan tapasztalt nehézségeit és tüneteit akartuk feltárni. A kérdıívnek fıleg az egészségi állapot hosszú távú megfigyelése esetén és a tapasztalt egészségi problémák és tünetek okainak feltárása esetén van jelentısége. – 88 –

Az exponált és kontrol csoport eredményeit a 32.sz. táblázat tartalmazza

32. sz. táblázat A BFB/N-5 kérdıív eredményei az exponált és kontroll csoportban (átlagértékek). Exponált Kontroll Különbség csoport csoport Látásromlás, kettıs látás 0,95 0,81 0,14 Szemhéjrezgés, hunyorgatás 0,93 0,60 0,33** Könnyezés, égetı érzés a szemben 1,32 0,89 0,43* Szemek túlzott fényérzékenysége 1,10 0,90 0,2 Hallásromlás 0,93 0,66 0,27** Fülfájdalmak 0,57 0,40 0,17 Állandó zavaró zajok a fülben 0,84 0,36 0,48* Túlérzékenység hangokra és zajokra 1,23 0,62 0,61* Süketség érzete, hallászavarok 0,69 0,43 0,26** Gyakori nátha 0,89 0,68 0,21 Gyakori orrvérzés 0,22 0,12 0,1 Gyakori torokfájás 0,87 0,61 0,26** Fullasztó nyomás a torokban 0,72 0,41 0,31* Köhögési inger 0,98 0,74 0,24** Krónikus köhögés 0,58 0,36 0,22 Fulladási (asztmatikus) rohamok 0,25 0,10 0,15 Vér felköhögése 0,12 0,009 0,11 Légzési nehézségek izgalmi állapotban 0,65 0,36 0,29** Légzési nehézségek munkavégzéskor 0,81 0,58 0,23** Erıs vagy aritmikus szívverés 0,88 0,63 0,25** Összehúzódás, szúrás, szívfájdalmak 0,88 0,61 0,27** Bokaduzzanatok 0,94 0,72 0,22 Fájdalmak, görcsök a lábikrában 0,96 0,80 0,16 Hirtelen gyengeség, szédülés 0,84 0,54 0,3** Izzadás – hirtelen megizzadás 1,12 0,79 0,33** Bizsergés, viszketés, zsibbadás 0,98 0,79 0,19 Fázás, hideglelések 0,85 0,66 0,19 Hirtelen hıemelkedés 0,58 0,45 0,13 Szívgörcsök 0,49 0,27 0,22** Nehézségek összesített indexe 0,79 0,54 0,25* *szignifikáns p = 0,01 ** szignifikáns p = 0,05

– 89 –

Összességében kijelenthetjük, hogy egészen 16 konkrét egészségi problémában találtunk jelentıs különbséget az exponált és a kontroll csoport között, az exponált területen lakó emberek hátrányára. A problémák legnagyobb intenzitása az exponált csoport válaszadóinál a könnyezés, égetı érzés a szemekben, túlzott érzékenység a hangokra és a zajra. A problémák összesített indexe is differenciálta a válaszadókat, mivel az exponált csoport válaszadói szemben a kontroll csoport válaszadóival jelentısen (p = 0,01) többen tüntettek fel érzékelt nehézségeket és egészégi problémák tüneteit. Az exponált csoporton belül csak 2 jelentıs eltérést találtunk (lásd a 33.sz.táblázatot). 33. sz. táblázat: A BFB/N-5 kérdıív eredményei az exponált csoport alcsoportjaiban (átlagértékek) Exponált Exponált terület I. terület II. Különbség Látásromlás, kettıs látás 0,86 1,06 0,2 Szemhéjrezgés, hunyorgatás 0,92 0,93 0,01 Könnyezés, égetı érzés a szemben 1,43 1,19 0,24 Szemek túlzott fényérzékenysége 1,08 1,13 0,05 Hallásromlás Fülfájdalmak Állandó zavaró zajok a fülben Túlérzékenység hangokra és zajokra Süketség érzete, hallászavarok Gyakori nátha Gyakori orrvérzés Gyakori torokfájás Fullasztó nyomás a torokban Köhögési inger Krónikus köhögés Fulladási (asztmatikus) rohamok Vér felköhögése Légzési nehézségek izgalmi állapotban Légzési nehézségek munkavégzéskor Erıs vagy aritmikus szívverés Összehúzódás, szúrás, szívfájdalmak Bokaduzzanatok Fájdalmak, görcsök a lábikrában Hirtelen gyengeség, szédülés Izzadás – hirtelen megizzadás Bizsergés, viszketés, zsibbadás Fázás, hideglelések Hirtelen hıemelkedés Szívgörcsök Nehézségek összesített indexe

0,98 0,56 0,96 1,33 0,63 0,94 0,21 0,85 0,75 1,17 0,63 0,26 0,05 0,61 0,84 0,86 0,83 0,94 1,05 0,80 1,34 1,05 0,85 0,62 0,43 0,82

** szignifikáns p = 0,05 – 90 –

0,87 0,58 0,69 1,12 0,76 0,82 0,23 0,89 0,69 0,75 0,52 0,24 0,21 0,69 0,78 0,91 0,93 0,93 0,86 0,89 0,84 0,89 0,84 0,54 0,56 0,77

0,11 0,02 0,27 0,21 0,13 0,12 0,02 0,04 0,06 0,42** 0,11 0,02 0,16 0,08 0,06 0,05 0,1 0,01 0,19 0,09 0,5** 0,16 0,01 0,08 0,13 0,05

A Cukrovarská utca válaszadói jelentısen többen tüntettek fel köhögési ingert és izzadékonyságot (p = 0,05), mint a Pribinova, Ternavská és Varichovská utcák válaszadói.

A kutatás összefoglalása és következtetései : Mielıtt a következtetésekhez érünk, fel kell hívnunk a figyelmet, hogy ezekhez körültekintıen kell hozzáállni. Az óvatosság abból a ténybıl fakad, hogy a kutatás megvalósítása elıtt semmilyen adat nem állt rendelkezésre a trebišovi polgárok elégedettségérıl ill. elégedetlenségérıl a környezetükkel, tehát a kapott eredményeket nem lehetett összehasonlítani. A kapott eredmények tehát csak a mostani helyzetrıl adnak felvilágosítást. Szintén meg kell említeni, hogy a kutatás olyan helyzetben valósult meg, amikor sokat beszéltek a hıerımő építésének negatív hatásairól, ami bizonyos mértékig befolyásolhatta a válaszadókat. Általában kijelenthetjük, bizonyos általánosítás alapján, hogy a hıerımő tervezett megépítésének közelében lakó személyek elégedetlenebbek az életkörnyezetükkel, mint a város egyéb területein lakó lakosok. Ez leginkább a zajfaktorra érvényes. Ezt az eredményt nem tudjuk objektivizálni, mivel hiányoznak a zajfelmérések a város azon részeibıl, melyek a hıerımő tervezett megépítésétıl kívül esnek. Következı általános következtetés az az ismeret, hogy hıerımő tervezett megépítésének közelében lakó emberek nem alkotnak homogén csoportot, közöttük is vannak különbségek aszerint, hogy melyik konkrét területen laknak. Konkrét eredmények : 1. Az exponált területen lakó emberek negatívabban értékelik a környezet faktorait, mint a város egyéb részeiben lakó emberek (fıleg a zajra, szagokra, kipárolgásokra, nem megfelelı megvilágításra és a túlzott hidegre érvényes) 2. Az exponált területen lakó emberek negatívabban értékelik a saját egészségi helyzetüket, mint a város egyéb részeiben lakó emberek, és sokkal többször és intenzívebben tüntetik fel az egyes egészségi problémák jelenlétét 3. Az exponált területen lakó emberek negatívabban értékelik a környezet, fıleg a zaj hatását a testrészeikre és szerveikre, mint a város egyéb részeiben lakó emberek, emellett a zaj negatív hatását leginkább a Cukrovarská utca lakosai jelzik 4. Az exponált területen lakó emberek összehasonlítva a város egyéb részeiben lakó emberekkel jelentısen negatívabban érzékelik a szórakozóhelységekbıl származó zajt, az ipari zajt, közlekedési zajt (alvászavarok, felébredés, ingerültség, az ablakok zárva tartása), vasúti zajt (alvászavarok, nehezebb elalvás, felébredés, az ablakok zárva tartása) 5. A Cukrovarská utca lakói a Pribinova,Ternavská és Varichovská utcák lakóihoz képest sokkal negatívabban érzékelik a közlekedési zajt (alvászavarok, az ablakok zárva tartása). A Cukrovarská utca családi házakban lakó lakosai a társasházakban lakókkal szemben jelentısen negatívabban érzékelik a közlekedési zaj hatását a pihenés megzavarására, az alvás megzavarására és az ablakok zárásának szükségességére 6. A Pribinova, Ternavská és Varichovská utcák lakói szemben a Cukrovarská utca lakóival jelentısen negatívabban érzékelik a vasúti zaj hatását (az alvás megzavarása, nehezebb elalvás, az ablakok zárásának szükségessége). A vasúti zaj negatív hatását fıleg a családi házakban lakók fejezik ki 7. Az exponált területen lakókat a közlekedési zaj egész évben zavarja a nap minden szakában, a vasúti zaj a Cukrovarská utcában lakókat szemben a Ternavská,

– 91 –

Pribinova és Varichovská utcákban lakókkal leginkább 06.00 - 12.00 óra közötti idıszakban zavarja Megjegyzés: Általánosan kijelenthetjük, hogy az exponált területen lakók nagyobb elégedetlenséget mutatnak a környezet hatásával szemben a lakókörülményeikre és komfortjukra. Milyen mértékben befolyásolja ezt a szociális szuggesztió (a hıerımő felépítése miatti félelem és ennek eredményeképpen a környezet negatív jelenségeinek eltúlzása) és milyen mértékben a környezet fizikai faktorainak valós kedvezıtlen hatása, ezt csak bizonyos idı elmúltával végzett további tanulmányok tudják majd megválaszolni.

– 92 –

VII.

A tervezett tevékenység valószínősíthetı befolyása a lakosság

egészségi állapotára A tervezett tevékenység valószínősíthetı befolyása a lakosság egészségi állapotára az érintett területen az egészség két alapvetı determináns csoportjának befolyásolásával valósulhat meg: 1. Környezet – fıleg a szabad légkör minıségének befolyásolása szennyezı anyagokkal, a lakókörnyezet minıségének változása fizikai faktorok hatására – zaj, a környezet hatása a behaviorális faktorokra, a szabadidı eltöltésének lehetıségei, stb. 2. Életmód, tehát a lakosok életstílusa, aminek alapja az életfeltételek, a szociogazdasági faktorok és a személyes tulajdonságok kölcsönös hatása. Az életstílust lényegesen befolyásolja a családok szociogazdasági szintje, végzettségi szint, táplálkozás, szabadidı eltöltése, függıséget okozó anyagok használata. A tervezett tevékenység valószínősíthetı kedvezıtlen befolyása a lakosság egészségi állapotára: 1. A szabad légkör minıségének romlása a vonzáskörzetben – Trebišov város. „A kémények minimális magasságának meghatározása és a légkör szennyezı forrásainak imissziós véleményezése” címő szakvélemény bebizonyította az egyes szennyezı anyagok imissziós limitjeinek betartását, melyeket a Környezetvédelmi Minisztérium 705/2002 sz. a légkör minıségérıl szóló hirdetménye határoz meg. Az egyes szennyezı anyagok megengedett imissziós határértékei a többi légszennyezési forrás hatásának beszámításával is be vannak tartva. A limitértékek enyhe túllépéséhez vezethet a PM 10 porszemek esetében, melyhez jelentısen hozzájárul a területen található többi környezetszennyezı forrás szennyezése is, és a PM 10 háttér koncentrációja. 2. Potenciális egészségi rizikó Trebišov város lakosaira nézve a szennyezı anyagok kumulatív expozíciója miatt, az ÚEF Trebišov pontforrásainak kibocsátásából, és a területen található többi légszennyezési forrás hozzáadott szennyezésébıl (Összesített rizikó index = 1,28). 3. Kedvezıtlen pszichológiai hatások Trebišov város lakosaira nézve, melyek a trebišovi Új Energiaforrás elhelyezésébıl következnek a város lakott részeinek közelében. A jóváhagyott területi tervben azon terület, melyen a trebišovi Új Energiaforrás elhelyezése javasolt, úgy van meghatározva, mint ipari termelésre, raktározásra, mőszaki infrastruktúrára alkalmas terület. Ezen tény ellenére a város érintett részén jelenleg lakóházak állnak a Cukrovarská utcában (kb. 100 lakos), és Trebišov város lakónegyedét a Sever lakótelepet a terület határaitól csak a vasúti pálya választja el. A terület határához esı legközelebbi lakott rész nyugatra található kb. 100 m távolságra a Cukrovarská utca mellett, és déli irányban kb. 170 m-re a Varichovská utca mellett. A javasolt elhelyezéstıl számított elégtelen távolság kauzális oka a kedvezıtlen pszichológiai hatásoknak. A tervezett tevékenység valószínősíthetı kedvezı befolyása a lakosság egészségi állapotára: 1. Új munkahelyek kialakítása, a munkanélküliség csökkenése. A javasolt tevékenység realizálásával új munkaerı-szükséglet alakul ki. A mőködtetı javaslata 278 állandó munkaerı (40 fıiskolai végzettségő, 106 középiskolai végzettségő érettségizett, 25 szakközépiskolai végzettségő érettségi nélküli, 39 kitanult és 68 betanított munkaerı). Alvállalkozásban lesz megoldva: a mőszaki berendezés karbantartása, épületek karbantartása, biztonsági szolgálat, étkeztetés, szemétgyőjtés, közlekedés, vagonkirakás, egészségügyi ellátás, tőzvédelem. A munkalehetıségek növekedése már az építkezés alatt várható. Reális további közvetett munkahelyi lehetıségek megjelenése a régióban, tehát szolgáltatásokban, – 93 –

étkeztetési berendezésekben, közlekedésben stb. A trebišovi járás hosszútávon a legnagyobb regisztrált munkanélküliséget kimutató járások közé tartozik Szlovákiában. A probléma a hosszú távú munkanélküliek magas aránya és az alacsonyan képzett emberek úgyszintén magas aránya. A Trebišovi Munkaügyi Hivatal - ÚPSVRTrebišov szerint a munkahelyre várók elutasítják az utazást a munkahely után annak ellenér is, hogy kihasználhatnák az ilyen irányú támogatást. A szabad munkahely ajánlatok pedig többségükben a trebišovi járáson kívül vannak. A lakosság alacsony szocio-gazdasági szintje, a szociális izoláció, a hosszú távú munkanélküliségbıl fakadó stressz komoly pszichoszociális faktorok, amelyek függetlenül hozzájárulnak a kardiovaszkuláris betegségek rizikójának növekedéséhez (fıleg szívinfarktus) és ronthatják a prognózisukat. A munkanélküliség csökkentése hozzájárul a lakosság szocio-gazdasági szintjének növeléséhez, és ezzel a kardiovaszkuláris betegségek rizikójának csökkenéséhez, amelyek dominálnak a trebišovi járás specifikus halálozási statisztikájában. 2. Az életszínvonal javulása, a lakosság vásárlóerejének növekedése. A munkanélküliség csökkenése hozzájárul az életszínvonal javulásához, ami az életmód változások feltétele. Fıleg az étkezési forma változásáról van szó, a racionális étkezés kiválasztásáról és a szabadidı kihasználásának módjáról az aktív formák felé. Az étkezési intervenciók a keringési rendszer betegségeinek megelızésében magasan effektívek a rizikós populáció esetében is. Az egészséges ételek kiválasztása elválaszthatatlan része a KRB általános rizikója csökkentésének. Az egészséges étrend több mechanizmus által is csökkenti a rizikót – a testsúly csökkenése, vérnyomás csökkenése, a lipoprotein profil javulása, a glükémia ellenırzése, stb. A táplálkozást jelentıs faktorként tartják számon néhány rákos megbetegedésnél is, a táplálkozás becsült befolyása körülbelül 25-35 %. A kiegyensúlyozott, gabonaféléket, zöldségeket, gyümölcsöket tartalmazó táplálkozás megelızı hatása bizonyított a fiziológiai vagy más nem nutrikus etológiájú daganatos megbetegedéseknél is. További táplálkozási faktorok (magas zsír és energia-bevitel) rizikósnak látszanak. A táplálkozási szokások rossz elıjelei a rossz respirációs egészségnek, fıleg a gyermek populációnál. Az alacsony gyümölcs, zöldség, de fıleg hal bevitel komoly rizikófaktor a gyerekek respirációs megbetegedéseinél, konzisztens hatással a bronchitisz és asztma elıfordulására. 3. Trebišov lakosainak egészségi tudatának és öntudatának felemelkedése az érintett szervezetek által monitorozott és megfigyelt egészségügyi rizikók következtében. 4. A régió attraktivitásának növekedése további befektetık részére és azok megtelepedése, az informáltság növekedése a régióról. 5. A régió revitalizációja, az infrastruktúra kiszélesítése, fıleg a közlekedési hálózaté, melyet a javasolt invesztíció megkíván. 6. A biomassza égetésének lehetısége az új energiaforrásban és annak beszállítása a közeli területekrıl, amely alkalmas a termelésére. 7. Gazdaságilag attraktív energia beszerzésének lehetısége a lakóközeg főtésére.

– 94 –

VIII.

Intézkedések a tervezett tevékenység a lakosság egészségét befolyásoló kedvezıtlen hatásainak mérséklésére

• Intézkedéseket javasolni a potenciális egészségügyi rizikó csökkentésére a szabad légkörbıl származó szennyezı anyagok kumulatív expozíciója miatt az elfogadható szintre. A szabad légkörben található szennyezı anyagok koncentrációjának minimalizálása elérhetı az ÚEF forrásaiból felszabaduló emissziós tömeg csökkentésével, azok hatékonyabb szétszórásával, vagy a területen található egyéb légszennyezı források káros anyag kibocsátásának csökkentésével. • A szennyezı anyagok imissziós limitjei betartásának verifikációja Trebišov város szabad légkörében a káros anyag koncentráció reprezentatív méréseinek elvégzésével. • Hivatalos méréssel bebizonyítani a káros anyagokra érvényes emissziós limitek és mennyiségek betartását a Környezetvédelmi Minisztérium 408/2003 sz. hirdetménye alapján, és ezután folyamatos emissziós méréseket végezni. • Applikálni a javasolt BAT technológiát a fugitív emissziók minimalizálására a légkör szennyezésének felületi forrásaiból. • Katasztrófaterveket elıkészíteni az egészségi rizikók minimalizálására a lehetséges mőszaki vagy természeti katasztrófák esetére. • Betartani a jóváhagyott mőködési terveket a szénraktárak, VEP, additív raktárak, kenıanyag és olajraktárak, főtıház és egyéb technológiai egységek mőködésére • Verifikálni az ÚEF külsı környezeti zajszintjeit és bebizonyítani a zaj meghatározó megengedett értékeinek betartását. Megalapozottság esetén javasolni és megvalósítani a zajellenes intézkedéseket a lakóövezet megóvására. • Intenzív és masszív kampány megvalósítása, melynek célja az ÚEF Trebišov kedvezı hatásainak láthatóvá tétele, és fı célpontja a családi házak lakói. Megfontolni és esetleg technikailag kivitelezni a lakóházakba bejutó közlekedési zaj beszőrıdésének csökkentését. • Zajfelmérést végezni Trebišov városban a külsı környezet zajszintjének objektív felmérése érdekében. • Bevezetni a környezet és egészség indikátorai mérésének rendszerét, melyek lehetıvé teszik a környezet rizikófaktorai hatásának értékelését helyi szinten.

– 95 –

Felhasznált irodalom : A Szlovák Parlament 355/2007 sz., a közegészség védelmérıl, támogatásáról és fejlesztésérıl szóló Törvénye. Szlovák Törvénygyőjtemény, 2007. SZK Környezetvédelmi Minisztériumának 705/2002 számú, a légkör minıségérıl szóló hirdetménye. Szlovák Törvénygyőjtemény, 2002. Népszámlálás – lakosok, házak, lakások 2001. Alapvetı adatok: Lakosság. SZK Statisztikai Hivatala, Pozsony 2001. Szlovák Köztársaság Településeinek Statisztikai Lexikonja 2002. SZK Statisztikai Hivatala, Pozsony, 2003. Council Directive 1999/30/EC of 22 April 1999 relating to limit values for sulphur dioxide, Nitrogene dioxide and oxides of nitrogene, particulate matter and lead in ambient air. Official Journal of European Communities, 1999. Council Directive 96/62/EC of 27 September on ambient air quality assessment and management 1996, Official Journal of the European Communities. 21.11.96, No L 296/55 – 296/61. A légkör minıségének értékelése a Szlovák Köztársaságban 2005. Szlovák Hidrometeorológiai Intézet, Pozsony 2006, 70.old. A Szlovák Parlament 478/2002 sz, a légkör védelmérıl szóló Törvénye, mely kiegészíti a 401/1998 számú, a légkör szennyezésének illetékeirıl szóló Törvényt és annak késıbbi módosításait. 339/2006 számú Szlovák kormányrendelet, mely megállapítja a zaj, infrahang és vibrációk megengedett értékeinek részleteit. Szlovák Törvénygyőjtemény 2006. World Health Organisation: Air Quality Guidelines, Global Update 2005. WHO Regional Office for Europe, Denmark, 2006. 470s. World Health Organisation: Guidelines for air Quality, Geneva Switzerland, WHO, 2000, 190s. World Health Organisation, Regional Office for Europe: Overview of the environment and health in Europe in 1990 s. Bilthoven Holandsko, WHO 1990, 200s. World Health Organisation: Environmental health indicators for the WHO European Region, Update of methodology, May 2002. WHO Regional Office for Europe. A Szlovák Parlament 24/2006 számú, a környezeti hatások elbírálásáról, és néhány Törvény változásáról és módosításáról szóló Törvénye. Szlovák Törvénygyőjtemény 2006. EUROPEAN CHEMICAL BUREAU: Technical Guidance Document on Risk Assessment. European Commission, Luxemburg, 2003, 297s. Az Európai Parlament és az Európa Tanács (ES) 2006/121/EC sz. irányelve. Official Journal, No L 326, 30/12/2006, old. 0850-0856. – 96 –

Kundek, M.: Munkanélküliség a trebišovi járásban, Szociálpolitika és munkanélküliség, havilap Munkaügyi, szociális és családügyi központok SZK, július 2007. Stevens, B. at all: Respiratory effects from the inhalation of hydrogen chloride in young adult asthmatics. Journal Occup.Med.34: 923-929.1992. 45/2002 sz., SZK Kormányrendelete, a kémiai faktorok hatása alatt végzett munka egészségvédelmérıl. Szlovák Törvénygyőjtemény, 2002. Babisch,W.: Internoise presentation, 2006. Babisch,W.: Transportation noise and cardiovascular risk, Review and synthesis of epidemiological studies, Dose – effect curve and risk estimation. Umweltbundesamt, Berlin 2006. U.S. ENVIRONMENTAL PROTECTION AGENCY: Guidelines for Exposure Assessment. Washington, D.C, 1992, 125s. World Health Organisation : Evaluation and Use of Epidemiological Evidence for Environmental Health Risk Assessment. Guideline Document. Copenhagen: WHO Regional Office for Europe, 2000 World Health Organisation : Principles for the Assessment of Risk to Human Health from Exposure to Chemicals. Environmental Health Criteria 210. Geneva: World Health Organization, 1999 SZK Környezetvédelmi Minisztériumának 706/2002 sz. rendelete a légszennyezés forrásairól, az emissziós határértékekrıl, az általános és mőszaki mőködési feltételekrıl, a szennyezı anyagok listájáról, a légszennyezés forrásainak besorolásáról és a szennyezı anyagok emissziójának szétszórásáról. Szlovák Törvénygyőjtemény,2002. ISO 7708. Air Quality – Particle size fraction definitions for health related sampling, 1955. Koppová,K.: Az életkörülmények és az életmód hatásának értékelése a gyermekek resprációs egészségére. Doktorandus disszertációs munka, Trnavská univerzita, FZ a SP, 2003, 150 old. Hrubá,F. - Fabiánová,E. - Koppová,K. – Vandenberg,J.: Childhood respiratory hospital admissions and long-term exposure to particulate matter. Journal of Exposure Analysis and Environmental Epidemiology, 11, 2001, No 1 (33-40). World Health Organisation: Guidelines for Community noise 2000, World Health Organisation Geneva, 2000. Bluhm,G. Nording,E. Berlind,E.: Road traffic noise and annoyance – An increasing environmental health problem. Noise and Health, Volume 6, Number 24, Jul-Sept. 2004,4349.

– 97 –

Buchancová,E. és kol.: Munkaügyi orvostan és toxikológia. Kiadó Osveta, spol. s r.o. Martin, 2003, 1133 old., ISBN80-8063-113-1.

Internetes források: www.lifeenv.gov.sk www.sazp.sk www.health.gov.sk http://www.cchlp.sk/ http://www.epa.gov/eims/eims.html http://www.iarc.fr http://www.epa.gov/iris www.shmu.sk

Források: Szabó,G.: Szakértıi vélemény – Kémények minimális magasságának meghatározása és a légkör szennyezési forrásainak imissziós- átviteli értékelése, SHMÚ Kassa, június 2007. Kiegészítés, szeptember 2007. Virčíková,E.: Jelentés a javasolt tevékenység értékelésérıl: Új energetikai forrás Trebišov. Environmentális értékelés, kidolgozva a SZK Parlamentjének 24/2006 sz., a környezetre gyakorolt hatások értékelésérıl és néhány Törvény módosításáról szóló Törvénye alapján, Mőszaki Egyetem, Kassa, Kohászati Kar, június 2007. Kiegészítés, augusztus 2007. Klub ZPS vibroakusztika, s.r.o.: NEZ Trebišov 3 x 240 MW + PPC 165 MW, Zaj és vibrációs tanulmány a területi engedély kiadásához szükséges dokumentációhoz, szeptember 2007. A Kassai Kerület kiemelt demográfiai adatai, 2005. SZK Statisztikai Hivatala, Kassai Kerületi Igazgatóság.

– 98 –

kép

DSH Jelen kérdıívet az életkörnyezetével való elégedettség felmérésének céljából terjesztjük Ön elé. A felmérés célja az Ön környezetében található hiányosságok feltárása és az elhárításhoz szükséges segítségnyújtás. A kérdések megválaszolásának módja nagyon egyszerő, általában azt kérjük Öntıl, hogy a feltüntetett lehetséges válaszok közül válassza ki azt, amely a legjobban megfelel az ön környezetének, lakhelyének. Választását húzza alá vagy jelölje be azt a számot, amely a legjobban kifejezi az Ön álláspontját az adott témában. A lehetséges válaszokat mindig figyelmesen olvassa el, hogy az Ön válasza a lehetı legpontosabb legyen. Kérjük Önt, hogy a kérdıívet gondosan töltse ki. A kitöltéshez az Ön neve nem szükséges, a kérdıív anonim, az eredményeket központilag dolgozzuk fel.

Neme (húzza alá a megfelelı választ):

férfi nı

Kora (húzza alá a megfelelı választ):

20 év alatt 21 - 40 éves 41 - 60 éves 60 év felett

Iskolai végzettsége (húzza alá a megfelelı választ):

alapfokú középiskolai fıiskolai

Lakik (húzza alá a megfelelı választ):

lakásban családi házban

1. Milyen mértékben jelennek meg az alábbi negatív faktorok az Ön környezetében? (Válaszoljon kérem úgy, hogy minden feltüntetett faktornál karikázza be azt a számot, amely megfelelıen kifejezi annak elıfordulását az Ön környezetében.) (Öt a maximum, egy a minimum). Zaj Nem megfelelı világítás Túlzott meleg Túlzott hideg Huzat Nem megfelelı klimatizáció Szagok Kipárolgások

2. Milyen az egészsége? (húzza alá a megfelelı választ) Kitőnı, erıs egészségem van Egészségesnek mondható vagyok Az egészségem gyenge Betegeskedem, beteg vagyok

5 5 5 5 5 5 5 5

4 4 4 4 4 4 4 4

3 3 3 3 3 3 3 3

2 2 2 2 2 2 2 2

1 1 1 1 1 1 1 1

3. Milyen mértékben érzékeli az Ön környezetének negatív hatását a következı területekre az Ön lakhelyén? (Karikázza be a megfelelı számot. Az 5 a negatív érzések maximuma az 1 a negatív érzések minimuma). Látás Szaglás Hallás Tapintás Szívtevékenység (erıs szívverés, szúrás) Emésztés (emésztési zavarok) Légzés Láb és derékfájdalmak Fejfájás

5 5 5 5 5 5 5 5 5

4 4 4 4 4 4 4 4 4

3 3 3 3 3 3 3 3 3

4. Az Ön hallása csökkent? (húzza alá a megfelelı választ) Nem Gyengén Jelentısen

5. A forgalom zaja az Ön lakásában? (húzza alá a megfelelı választ) Nem zavar Kicsit zavar Zavar

6. A vasúti forgalom zaja az Ön lakásában? (húzza alá a megfelelı választ) Nem zavar Kicsit zavar Zavar

6. A szomszéd lakásokból hallható zaj? (húzza alá a megfelelı választ) Nem zavar Kicsit zavar Zavar

8. A szórakozó egységekbıl hallható zaj? (húzza alá a megfelelı választ) Nem zavar Kicsit zavar Zavar

2 2 2 2 2 2 2 2 2

1 1 1 1 1 1 1 1 1

9. A forgalom zaja zavarja az Ön pihenését? (húzza alá a megfelelı választ)

Nem Kicsit Nagyon

10. Az Ön környezetében található gyárakból származó zaj? (húzza alá a megfelelı választ) Nem zavar Kicsit zavar Zavar

11. A forgalom zaja Önt idegesíti? (húzza alá a megfelelı választ) Nem Kicsit Nagyon

12. A forgalom zaja zavarja Önt az elalvásban? (húzza alá a megfelelı választ) Nem Kicsit Nagyon 13. A vasúti forgalom zaja zavarja Önt az elalvásban? (húzza alá a megfelelı választ)

Nem Kicsit Nagyon

14. A forgalom zaja felébreszti Önt az alvásából? (húzza alá a megfelelı választ) Nem Néha Rendszeresen

15. A vasúti forgalom zaja felébreszti Önt az alvásából? (húzza alá a megfelelı választ) Nem Néha Rendszeresen

16. A forgalom zaja Önt a legjobban zavarja? (húzza alá a megfelelı választ) Mindig, egész nap 6:00 – 12:00 között 12:00 – 18:00 között 18:00 – 22:00 között 22:00 – 6:00 között 17. A vasúti forgalom zaja Önt a legjobban zavarja? (húzza alá a megfelelı választ) Mindig, egész nap 6:00 – 12:00 között 12:00 – 18:00 között 18:00 – 22:00 között 22:00 – 6:00 között 18. A forgalom zaja Önt jobban zavarja? (húzza alá a megfelelı választ) Télen Tavasszal Nyáron İsszel Egész évben

19. A forgalom zaja miatt többször be kell csuknia az ablakot, mint általában? (húzza alá a megfelelı választ) Nem Néha Rendszeresen 20. A vasúti forgalom zaja miatt többször be kell csuknia az ablakot, mint általában? (húzza alá a megfelelı választ) Nem Néha Rendszeresen

Az ember egészégi állapotának alapos ismeretéhez és annak megállapításához szükséges a jelenlegi problémák és az arra utaló jelek áttekintése. Ezért fontos, hogy az alábbi kérdésekre megfontoltan és ıszintén válaszoljon úgy, hogy minden panasz és károsodás után következı skálán azt a számot karikázza be, amely a következı érzésskálának felel meg: 0 = nem, egyáltalán nem, soha; 1 = keveset, gyengén, ritkán; 2 = igen, érezhetıen, jelentısen, gyakrabban; 3 = nagyon, komolyan, nagyon gyakran, erısen.

Sz. Közérzeti panaszok és egészségkárosodások: 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29

Látásromlás, kettıs látás Szemhéjrezgés, hunyorgatás Könnyezés, égetı érzés a szemben Szemek túlzott fényérzékenysége Hallásromlás Fülfájdalmak Állandó zavaró zajok a fülben (zúgás, sípolás) Túlérzékenység hangokra és zajokra Süketség érzete, hallászavarok Gyakori nátha Gyakori orrvérzés Gyakori torokfájás Fullasztó nyomás a torokban (megfulladás érzése) Köhögési inger, fátyolos (rekedt) hang Krónikus köhögés – hosszú reggeli köhögés Fulladási (asztmatikus) rohamok Vér felköhögése Légzési nehézségek (fulladás) izgalmi, ideges állapotban Légzési nehézségek (levegıvesztés) munkavégzéskor, terheléskor Erıs vagy aritmikus szívverés Összehúzódás, szúrás, szívfájdalmak (a mellkasban) Bokaduzzanatok Fájdalmak, görcsök a lábikrában járáskor Hirtelen gyengeség, szédülés, ájulás érzete Izzadás – hirtelen megizzadás (izzadáshullámok) Bizsergés, viszketés, zsibbadás vagy végtagi fájdalmak Fázás, hideglelések Hirtelen hıemelkedés, rövid lázérzetek Szívgörcsök (rosszullét, ájulás)

fokozat 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

A környezet- és egészségvédelem indikátorai – Environmental and health information system Az egészségügyi Világszervezet az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel közösen kialakított egy európai környezet- és egészségvédelmi informatikai rendszert. Ez a rendszer lehetıvé teszi a környezet- és egészségvédelem fejlıdésének követését, az egyes európai országok összehasonlítását, kiértékelni az egyes intézkedéseket, és meghatározni a döntéshozatali prioritásokat. Az informatikai rendszer szempontjából meghatározóak a környezet- és egészségvédelmi indikátorok, amelyek lehetıvé teszik a környezeti rizikófaktorok az emberek egészségére gyakorolt hatásának mérését nemzeti és nemzetközi szinten is. Ehhez az informatikai rendszerhez 27 európai ország csatlakozott, Szlovákiát is beleértve. Ezért lehetséges a környezet- és egészségvédelmi indikátorokat helyi szinten is alkalmazni, az adott esetben a járásra, ill. Trebišov városra. Az enviromentális egészség indikátorait a WHO 10 csoportba osztja. Az új energetikai forrás Trebišov lehetséges hatásának értékeléséhez a lakosság egészségére a következı csoportok a relevánsak: I. Légkör minısége– indikátorok: •

egy fıre esı levezetett km száma

•

a közúti közlekedés típusa szerinti üzemanyag fogyasztás

•

levegıszennyezı anyagok emissziója

• a környezetben található légszennyezı anyagok koncentrációja, a lakosság expozíciója •

csecsemı halálozás légúti betegségek következtében

•

halálozás légúti betegségek következtében, minden korosztály

•

környezeti (beltéri) dohányfüst expozíciója csökkentésének politikája

II. Zaj •

Idegesség a zajforrások hatására

•

Zaj miatti alvászavarok

• A zajszint csökkentése érdekében hozott határozatok, korlátozások és intézkedések érvényesítése A javasolt tevékenység megvalósítása valószínőleg jelentısen befolyásolja majd a Trebišov és környéke lakosainak általános egészségét.