A közösségi védjegyrendszer felülvizsgálata g Dr. Ficsor Mihály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Értékek É ték k éés ké kérdések dé k a szellemi ll i ttulajdon l jd világából ilá ából (MIE‐továbbképzés, Székesfehérvár, 2011. november 24-25.)
Áttekintés I. II. III. IV. V.
A tényleges használat területi terjedelme A KVR és a védjegyirányelv dj i l módosítása: d várható irányok Együttműködés a BPHH és a nemzeti hivatalok között A BPHH stratégiai terve A BPHH új feladatkörei: megfigyelőközpont és földrajzi árujelzők (?) 2
I. A tényleges használat területi terjedelme KVR 15. 15 cikk: „ „Ha a jjogosult g a lajstromozástól j számított öt éven belül nem kezdte meg a közösségi védjegy tényleges használatát a Közösségben az árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy ha az ilyen használatot öt éven át megszakítás g nélkül elmulasztotta, a közösségi védjegyoltalomra alkalmazni kell az e rendeletben meghatározott jogkövetkezményeket kivéve jogkövetkezményeket, kivéve, ha a jogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja.” 3
I. A tényleges használat területi terjedelme A tényleges használat elmulasztásának jogkövetkezményei: - a közösségi védjegybejelentéssel szemben benyújtott
felszólalást el kell utasítani, ha olyan korábbi közösségi védjegyen alapul, alapul amelynek tényleges használatát – noha ezt a bejelentő kérte – nem igazolják [KVR 42. cikk (2) bek.]; - ugyanez vonatkozik tk ik a törlési tö lé i kérelemre ké l é a törlési és tö lé i viszontkeresetre a KVR 57. cikkének (2) bekezdése és 100. cikkének (5) bekezdése alapján; - a tényleges használat elmulasztása a közösségi védjegyoltalom megszűnésének megállapítására ad alapot – akár a BPHH-hoz BPHH hoz intézett ilyen irányú kérelem, akár a 100. cikk szerinti viszontkereset eredményeként [KVR 51. cikk (1) bek. a) pontja]. 4
I. A tényleges használat területi terjedelme A Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozata (a KVR elfogadása alkalmával): „[a] Tanács és a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az a használat, amely a 15. cikk értelmében tényleges, a Közösségben történő tényleges használatnak minősül akkor is is, ha csak egy országban valósul meg”.
5
I. A tényleges használat területi terjedelme Előzmények: 2009. novemberi regionális védjegykonferencia Budapesten; BOIP és BOIPé MSZH-határozatok MSZH h tá t k a „genuine i use”” ügyében ü éb (OMEL/ONEL és C-City Hotel); „„vita” az Európai p Parlamentben 2010. szeptember p 20-án és az MSZH válasznyilatkozata; a Max Planck Intézet 2011 februárjában közzétett tanulmánya. tanulmánya
6
I A té I. tényleges l hhasználat ál t területi t ül ti terjedelme t j d l Előzmények – a Max Planck Intézet tanulmánya a tényleges használatról: ‐ a hangsúlyt a ténylegességre, a valódiságra kell helyezni és nem a használat területi dimenziójára (csak egy szempont a sok közül); ‐ az együttes nyilatkozat helyes értelmezése: a közösségi védjegy h használati követelményének teljesítéséhez nem lehet elegendő ál ti kö t l é é k t lj íté éh l h t l dő minden olyan használat, amely a nemzeti védjegy oltalmának fenntartásához elégséges; ‐ nem kell a KVR 15. cikkén változtatni, az EU Bíróságára kell bízni az irányadó szempontok meghatározását, és e szempontokat kell esetről esetre, az összes körülményt mérlegelve alkalmazni; , y g ; ‐ javaslat a későbbi nemzeti védjegy és a más tagállam(ok)ban ténylegesen használt közösségi védjegy 15 évnyi türelmi idő után „eltűrt eltűrt” együttes fennállására együttes fennállására. 7
I. A tényleges használat területi terjedelme Előzmények – a Max Planck Intézet tanulmánya a tényleges használatról (folytatás): “amennyiben az együttes nyilatkozatnak azt a jelentést tulajdonítják hogy bármely használat, tulajdonítják, használat amely az EU valamely tagállamában elegendő egy nemzeti védjegy fenntartásához, automatikusan ténylegesnek (‘genuine’-nak) számít a közösségi védjegynél is, is annyiban azt félreértelmezték volna az elfogadása idején, és ez az értelmezés helytelen volna ma is. A tanulmány a közösségi védjegy tényleges használati követelményének olyan értelmezését támogatja hangsúlyosan, hangsúlyosan amely függetleníti magát a politikai határoktól. A KVR 15. cikkében szabályozott tényleges használat követelményeit esetről t ől esetre t kell k ll vizsgálni i ál i és é megítélni ítél i […].” [ ]” 8
I. A tényleges használat területi terjedelme A C-149/11. számú Leno Merken kontra Hagelkruis Beheer B. V. előzetes döntéshozatali ügyben a Gerechtshof’s-Gravenhage 2011. február 1-jén kelt végzésével a következő kérdéseket terjesztette az Európai Unió Bírósága elé: „1) Úgy kell-e értelmezni a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK rendelet 15. cikkének (1) bekezdését, hogy a közösségi védjegy tényleges használatának meglétéhez elegendő, ha a védjegyet egyetlen tagállamban használják, amennyiben e használat - ha nemzeti védjegyről lenne szó - az érintett tagállamban tényleges használatnak minősülne […]? [ ]? 2) Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén sohasem tekinthető-e a közösségi védjegy egyetlen tagállambeli - fent említett - használata a 207/2009/EK rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében vett Közösségen belüli tényleges 9 használatnak?
I. A tényleges használat területi terjedelme A C-149/11. számú Leno Merken kontra Hagelkruis Beheer B. V. előzetes döntéshozatali ügyben a Gerechtshof’s-Gravenhage 2011. február 1-jén kelt végzésével a következő kérdéseket terjesztette az Európai Unió Bírósága elé (folytatás): 3) Ha a közösségi védjegy egyetlen tagállambeli használata sohasem tekinthető a Közösségen belüli tényleges használatnak, akkor milyen követelményeket kell támasztani az adott esetben a Közösségen belüli tényleges használat vizsgálata során - az egyéb tényezők mellett - a használat területi kiterjedtségével szemben? 4) Vagy - az előzőektől eltérően - úgy kell-e értelmezni a közösségi védjegyről szóló rendelet 15. cikkét, hogy a Közösségen belüli tényleges használat vizsgálata során az egyes tagállamok területének határai teljes mértékben figyelmen kívül maradnak (és például a piaci részesedést [a 10
I A té I. tényleges l hhasználat ál t területi t ül ti terjedelme t j d l Új érvek a magyar kormánynak a C-149/11. számú Leno Merken kontra Hagelkruis Beheer B. V. ügyben előterjesztett írásbeli észrevételeiben: • az együttes nyilatkozat mögötti jogpolitikai megfontolás (nehogy a
közösségi védjegyrendszer ne bizonyuljon kellően vonzónak) idejétmúlttá vált; ált
• a KVR kodifikált változata (207/2009/EK rendelet) kapcsán nem
i ét lték vagy erősítették ismételték ő ít tték meg a közös kö ö nyilatkozatot; il tk t t
• egyetlen érdemi különbség a KVR 42. [és 57.] cikkének (2) és (3)
bbekezdése, k dé ill illetve t a KVR 15. 15 cikkének ikké k (1) és é az irányelv i á l 10. 10 cikkének ikké k (1) bekezdése között: milyen területen kell igazolni a tényleges használatot („a Közösségben”/„a tagállamban”);
• differenciált megközelítés a jogkövetkezmények és az azokat szabályozó
jogforrások szerint (megszűnés/jogérvényesítés akadálya);
11
I A té I. tényleges l hhasználat ál t területi t ül ti terjedelme t j d l A magyar kormány írásbeli észrevételeiben található válasz az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre a C-149/11. számú Leno Merken k t Hagelkruis kontra H lk i Beheer B h B. B V. V ügyben: ü b A KVR 15. cikkének (1) bekezdését „nem lehet úgy értelmezni, hogy a kö ö é i védjegy közösségi édj tényleges té l használatának h ál tá k meglétéhez létéh elegendő, l dő h ha a védjegyet egyetlen tagállamban használják, amennyiben e használat – ha nemzeti védjegyről volna szó – az érintett tagállamban tényleges használatnak minősülne. Ilyen esetben viszont a rendelet 42. cikke (2) bekezdésének és 57. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a tényleges használat igazolásának elmaradása miatt nem utasítható el a felszólalás és a törlési kérelem, továbbá – abban a tagállamban, amelyre nézve igazolták a nemzeti ti védjegynél édj él elégséges lé é tényleges té l használatot h ál t t – a rendelet d l t 99. 99 cikkének (3) bekezdésének alkalmazásában nem alapozható kifogás a közösségi védjegyoltalom használat hiánya miatti megszűnésére, sem pedig y tagállami g jjogszabály g y szerint a nemzeti védjegy j gy lajstromozásával j az irányadó szemben benyújtott felszólalás vagy a nemzeti védjegy törlése iránti kérelem nem utasítható el a tényleges használat hiányának elmaradása 12 miatt”.
I A té I. tényleges l hhasználat ál t területi t ül ti terjedelme t j d l C-City Hotel (MSZH-határozat) Merken)
ONEL/OMEL (Leno
13
I A té I. tényleges l hhasználat ál t területi t ül ti terjedelme t j d l A magyar gy kormányy írásbeli észrevételeiben található válasz az előzetes döntéshozatalra előterjesztett negyedik kérdésre a C-149/11. számú Leno Merken kontra Hagelkruis Beheer B. V. ügyben: A KVR „15. cikkének (1) bekezdését – a közösségi védjegy egységes jellegével és a belső piac kiteljesítésének célkitűzésével összhangban – úgy kell értelmezni, hogy a Közösségen belüli tényleges használat vizsgálata során á az egyes ttagállamok áll k tterületének ül té k h határait tá it fi figyelmen l kí kívül ül k kell ll hagyni. Ehelyett a Közösség (Unió) és a belső piac egész területét illetően azt kell vizsgálni az eset összes releváns körülményének mérlegelése e e , hogy ogy a védjegye védjegyet alapvető pve ő funkciójának u c ój megfelelően eg e e őe az érintett é e mellett, gazdasági ágazatban szükségesnek és indokoltnak tekintett mértékben és módon használták-e annak a területnek a jelentős részén, amelyen oltalmat élvez, annak érdekében, hogy a védjegy az árujegyékében szereplő áruk és szolgáltatások vonatkozásában értékesítési piacot teremtsen, illetve őrizzen meg.” 14
I A té I. tényleges l hhasználat ál t területi t ül ti terjedelme t j d l Magyarországon kívül írásbeli észrevételt tett a C-149/11. számú Leno Merken kontra Hagelkruis Beheer B. V. ügyben: • • • • • •
az Európai Bizottság, Belgium Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Hollandia és Németország.
Közös nevező: annak megállapítása során, hogy a közösségi védjegy tényleges használati követelménye teljesül-e vagy sem, nem lehet l h t kizárólag ki á ól a használat h ál t tterületi ül ti dimenziójából di iójából kiindulni. Ehelyett javasolt a védjegyhasználat valamennyi 15 körülményének figyelembevétele.
I A té I. tényleges l hhasználat ál t területi t ül ti terjedelme t j d l Első kérdésre: BE, DK és UK nemleges választ javasolt, vagyis álláspontjuk szerint a KVR 15. cikk (1) bekezdése nem értelmezendő úgy, hogy a közösségi védjegy tényleges használatának meglétéhez elegendő, ha a védjegyet egyetlen tagállamban g használják, j amennyiben y e használat – ha nemzeti védjegyről lenne szó – az érintett tagállamban tényleges használatnak minősülne. Ugyanakkor BE és UK nem tartja kizártnak, hogy bizonyos esetekben megvalósulhasson a tényleges használat egyetlen tagállam területén történő használattal is. is DK szerint a közösségi védjegy tényleges használatának vizsgálatánál a belső piac egészét kell figyelembe venni, a védjegyhasználatnak határon átnyúló jellegűnek kell lennie.
16
I A té I. tényleges l hhasználat ál t területi t ül ti terjedelme t j d l Az együttes nyilatkozat megítélése: BE úgy véli, hogy az együttes nyilatkozatban foglalt „automatikus” megoldás, nevezetesen, hogy a közösségi védjegy egy tagállamban történő használata tényleges használatnak minősül, nemcsak hogy a jogi és gazdasági realitásnak nem felel meg, de a belső piaci alapelvekkel és a védjegyrendelet célkitűzéseivel is összeegyeztethetetlen összeegyeztethetetlen. DK és UK beadványa y szerint a KVR 15. cikkének értelmezésénél nem lehet az együttes nyilatkozatból kiindulni.
17
I A té I. tényleges l hhasználat ál t területi t ül ti terjedelme t j d l Az Európai Bizottság álláspontja (összefoglaló válasz a feltett kérdésekre): A tényleges használat vizsgálatakor a tagállami bíróságnak esetenként kell mérlegelnie minden olyan tényt és körülményt, amely alapján megállapítható, hogy a közösségi védjegy kereskedelmi használata valóságos-e. A tényleges használat megállapítása során nem lehet meghatározó kizárólag az a körülmény, hogy a használat átlépi-e a határt vagy sem.
18
I A té I. tényleges l hhasználat ál t területi t ül ti terjedelme t j d l DE és NL álláspontja: DE szerint a KVR 15. cikkét úgy kell értelmezni, hogy egy közösségi védjegy tényleges használati követelménye akkor teljesül, ha a használat a belső piac szempontjából megfelelő, ennek vizsgálatánál valamennyi körülményre tekintettel kell lenni lenni, így pl. pl figyelembe kell venni az áru és a szolgáltatás jellegzetességeit, az érintett gazdasági szektor szerkezetét. NL a tényleges használat vizsgálatánál a valós kereskedelmi használatot emeli ki, amelyet valamennyi tény és körülmény fényében lehet megállapítani. Az érintett gazdasági szektorban így különösen igazoltnak y használat, amelynek y rendeltetése az, hogy gy a tekintendő az olyan védjeggyel ellátott áruk és szolgáltatások számára piaci részesedést teremtsen és tartson fenn. Figyelembe kell venni továbbá az áruk és a szolgáltatások természetét, a piac jellegzetességeit, valamint a védjegy használatának mértékét és gyakoriságát. gyakoriságát DE és NL szerint a közösségi védjegy tényleges használatához egy tagállamban való használat is elég lehet
19
II. A KVR és a védjegyirányelv módosítása: várható irányok • terv: a védjegy-irányelv (a 2008/95/EK irányelv) és a
közösségi védjegyrendelet (a 207/2009/EK rendelet, KVR) módosítása az EUMSZ 114. cikke, illetve 118. cikke alapján; • rendes jogalkotási eljárás, minősített többség, az Európai Parlament társjogalkotó; • előzmények és kiindulási pontok: a Versenyképességi Tanács 2007. májusi következtetései a BPHH pénzügyi kilátásairól és a közösségi védjegyrendszer továbbfejlesztéséről továbbfejlesztéséről, a Versenyképességi Tanács 2010. májusi ülésén elfogadott következtetések („Future revision of the trade mark system in the European Union”), Union”) a Max Planck Intézet tanulmánya, tanulmánya a Bizottság készülő hatástanulmánya; • várható menetrend: jogalkotási javaslatok a Bizottságtól 2012 első félévében. 20
II. A KVR és a védjegyirányelv módosítása: várható irányok A Tanács 2007. májusi következtetései arra hívták fel az Európai Bizottságot, Bizottságot hogy „kezdje kezdje meg a közösségi védjegyrendszer teljes működésére kiterjedő átfogó tanulmány kidolgozását, és azt sürgősséggel készítse el.”
21
II. A KVR és a védjegyirányelv módosítása: várható irányok A 2010. májusi következtetések szerint a Tanács „10. TUDOMÁSUL VESZI azt a tényt, hogy a közösségi védjegyrendszer felhasználóinak egyesületei többségükben elégedettek a rendszerrel, valamint a közösségi és nemzeti védjegyek párhuzamos meglétének elvével, ugyanakkor szükségesnek látják annak árnyaltabb kidolgozását egy jövőbeli ffelülvizsgálat g alkalmával, amelynek y során ffigyelembe gy kell venni a közösségi és a nemzeti védjegyrendszerek közötti viszony kiegyensúlyozottabbá tételének szükségességét. 11. ELISMERI, hogy a nemzeti védjegyek a bejelentők széles köre igényeinek továbbra is megfelelnek, ezért e bejelentők számára választható lehetőségként fenn kell tartani a nemzeti szintű védjegyoltalmat.” 22
II. A KVR és a védjegyirányelv módosítása: várható irányok Mindezekre tekintettel a 2010. májusi következtetéseiben a Tanács: „14. 14 FELKÉRI a Bizottságot, Bizottságot hogy terjesszen elő javaslatokat a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet és a védjegyekre j gy vonatkozó tagállami g jogszabályok j g y közelítéséről szóló 2008/95/EK irányelv felülvizsgálatára vonatkozóan.
23
II. A KVR és a védjegyirányelv módosítása: várható irányok A Tanács 2010. májusi következtetései szerint a felülvizsgálat egyik fő iránya: „aa közösségi és a nemzeti védjegyrendszerek közötti egymást kiegészítő jellegű kapcsolat támogatására szükség esetén módosítások és egyéb gy intézkedések megtétele” g
24
II. A KVR és a védjegyirányelv módosítása: várható irányok A Max Planck Intézet tanulmánya – a közösségi és a nemzeti védjegyrendszerek j gy együttéléséről: gy „az európai védjegyjog egyik központi eleme a k koegzisztencia i i elve”; l ” „széles él egyetértés té té van abban, bb hogy h a nemzeti ti védjegyek édj k opciója nagyszámban elégíti ki a védjegyek iránt érdeklődők – különösen a kkv-k – igényeit”. g y
25
II. A KVR és a védjegyirányelv módosítása: várható irányok A Max Planck Intézet tanulmánya – a BPHH-nak a közösségi j gy j felszámított díjairól: j védjegyeljárásokért ‐ a BPHH díjainak mértéke befolyásolja a bejelentők és az ügyfelek magatartását és ezáltal a közösségi és a nemzeti ügyfelek magatartását, és ezáltal a közösségi és a nemzeti védjegyrendszerek közötti egyensúlyt is; ‐ a díjak mértékének tükröznie kell a közösségi védjeggyel j g j ggy biztosított megjelölés‐használati monopólium értékét is, „nem minden” a BPHH költségvetési egyensúlya (azaz, h hogy ne legyen – l túlzott – l többlete); bbl ) ‐ pótdíj a második áruosztálytól; ‐ a felszólalási, a törlési és a hasonló díjak csökkentését nem javallják. 26
II. A KVR és a védjegyirányelv módosítása: várható irányok A Max Planck Intézet tanulmánya – a BPHH-nak a közösségi g védjegyeljárásokért j gy j felszámított díjairól: j „a díjbevétel meghaladhatja a költségek fedezéséhez és egy ésszerű é ű tartalék lék képzéséhez ké é éh szükséges ké szintet, és é [a [ díjak megállapításakor] figyelembe vehető a közösségi védjegy j gy lajstromozásával j szerzett jogok j g értéke éppúgy, pp gy, mint a közösségi és a nemzeti védjegyrendszerek koegzisztenciájával kapcsolatos aggályok”.
27
II. A KVR és a védjegyirányelv módosítása: várható irányok A Max Planck Intézet tanulmányához kapcsolódóan készített közvélemény-kutatás y szerint: „az ügyfelek arról tudósítanak, hogy a BPHH jelenlegi b l é díjai bejelentési dí határozottan h á befolyásolják b f l á l ák a közösségi k é védjegyek kérelmezéséről hozott döntéseiket; […] ilyen hatásról különösen a kkv-k,, valamint az alacsonyy vagy gy közepes szintű védjegyaktivitást mutató ügyfelek számoltak be”
28
II. A KVR és a védjegyirányelv módosítása: várható irányok A Max Planck Intézet javaslatai a harmonizáció és a kooperáció témakörében: a) az irányelv revíziójával a harmonizáció kiterjesztése – opcionális szabályok kötelezővé tétele, elemi szintű jogközelítés eljárási kérdésekben; b) koherencia az irányelv és a KVR között; c) a KVR jogérvényesítési részének kiegészítése; d) a közösségi védjegyek megújítási díjainak részleges f l felosztása a tagállamok hivatalai között; á áll k hi l i kö ö e) a joggyakorlat és a hatósági eszköztár összehangolása a BPHH é BPHH és a nemzeti hivatalok között (pl. Osztályozási ti hi t l k kö ött ( l O tál á i Bizottság alakításával vagy a nemzeti hivatalok bedolgozói 29 szerepkörének megteremtésével).
II. A KVR és a védjegyirányelv módosítása: várható irányok A Max Planck Intézet tanulmánya a további harmonizációról és a koherenciáról: „A további harmonizáció alapvetően a belső piac jobb működését űk dé é szolgálja. l ál A harmonizációs h á ó folyamatnak f l k tehát há folytatódnia kell. A védjegyirányelv megengedő szabályait kötelezővé kell tenni,, ha azok nem csupán p megrögzött g g nemzeti hagyományokat testesítnek meg […]. A tanulmány hangsúlyosan megerősíti a koherencia elvét mint általános vezérlőelvet értve ezen azt, vezérlőelvet, azt hogy az irányelv rendelkezéseinek összhangban kell állniuk a KVR-ben találhatókkal, amennyiben ez fontosnak tekinthető a h tá k átlépő határokon átlé ő üüzleti l ti tevékenységek t ék é k zavartalan t l kibontakozásához.”
30
III. Együttműködés k d a BPHH és a nemzetii hivatalok között Együttműködési formák: 11. Együttműködési E ütt űködé i Alap Al 2. kétoldalú együttműködési megállapodások 3. konvergencia-program g védjegyek j gy megújítási g j díjainak j 4. a közösségi tervezett felosztása 31
III. Együttműködés k d a BPHH és a nemzetii hivatalok között Az együttműködés célja: Európai Védjegy- és Mintaoltalmi Hálózat
32
III Együttműködés a BPHH és a nemzeti III. hivatalok között Együttműködési Alap: • az Alapot a BPHH Igazgatótanácsának és
Költségvetési Bizottságának 2008. szeptemberi együttes ülésén elfogadott átfogó politikai kompromisszum eredményeként hozták létre, 50 millió illió eurós ó keretösszeggel; k tö l
• az Alapnak Al k „a tagállamok t áll k nemzeti ti hivatalai hi t l i számára á á
kell rendelkezésre állnia, és azt a harmonizációhoz, valamint a védjegyek j gy és a minták védelméhez,, promóciójához és kikényszerítéséhez szorosan kapcsolódó projektekre kell felhasználni”.
33
III. Együttműködés k d a BPHH és a nemzetii hivatalok között Együttműködési Alap:
34
III. Együttműködés k d a BPHH és a nemzetii hivatalok között Együttműködési megállapodások: • a BPHH és a nemzeti hivatalok között évente megkötött
kétoldalú megállapodások;
• 2006 óta, a 25 érintett hivatal között évi 2,3-2,7 millió eurót
szétosztva;;
• főbb tevékenységi irányok: tájékoztatás és tanácsadás, valamint
kiadványok publikálása a közösségi védjegyvédjegy és mintaoltalomról, szenioritási adatbázisok létrehozása és fenntartása, a TMView promóciója, szemináriumok tartása vállalkozóknak, áll lk ók k hi hivatásos tá képviselőknek, ké i lők k kereskedelmi k k d l i kamaráknak, egyéb szakmai szervezeteknek.
35
III. Együttműködés k d a BPHH és a nemzetii hivatalok között Együttműködési megállapodások:
36
III. Együttműködés k d a BPHH és a nemzetii hivatalok között Együttműködési megállapodások:
37
III. Együttműködés k d a BPHH és a nemzetii hivatalok között Konvergencia-program: • a joggyakorlat konszenzussal való összeegyeztetése • még nem harmonizált területeken, • sokoldalú összetételű munkacsoportokban, és • az EU valamennyi hivatalos nyelvén való közzététel
céljából. j
38
III. Együttműködés a BPHH és a nemzeti hivatalok között Konvergencia-program – eddig kiválasztott témák: • a Nizzai Osztályozás fejezetcímeinek (class headings)
alkalmazása,
• csupán megkülönböztetésre nem alkalmas szóelemeket
tartalmazó ábrás megjelölések gj vizsgálata g és lajstromozhatósága,
• a fekete-fehér fekete fehér védjegyek oltalmának terjedelme, terjedelme • a megkülönböztető erő nélküli vagy „gyenge „gyenge” elemek szerepe
az összetéveszthetőség megítélésekor,
39
tál
á ih
i á ió
III. Együttműködés a BPHH és a nemzeti hivatalok között Konvergencia-program – szervezet és munkafolyamat:
40
III. Együttműködés a BPHH és a nemzeti hivatalok között A közösségi védjegyek megújítási díjainak tervezett felosztása: •
a Tanács 2010. májusi következtetései szerint a KVR felülvizsgálatának ki kell terjednie arra, hogy jogalapot teremtsenek a g j díjai j 50%-ának megfelelő gf összegnek g a nemzeti hivatalok BPHH „„megújítási közötti, tisztességes, méltányos és releváns szétosztási kritériumok alapján történő szétosztására”;
•
e „kritériumokat olyan módon kellene meghatározni, hogy egyebek mellett biztosított legyen minden tagállam számára egy minimális összeg”;
•
továbbá „megfelelő mechanizmusokat” kell bevezetni „– kellő tekintettel az egyes nemzeti hivatalokra vonatkozó pénzügyi szabályozásra – annak biztosítására, hogy ezek a források valóban a nemzeti hivatalok rendelkezésére álljanak, álljanak és olyan célokra használják fel őket, őket amelyek szorosan kapcsolódnak a védjegyek oltalmához, támogatásához és/vagy érvényesítéséhez, a hamisítás elleni küzdelmet is ideértve”. 41
III. Együttműködés a BPHH és a nemzeti hivatalok között Tovább az együttműködés intézményesítése felé – a Tanács 2010. májusi következtetései alapján a KVR felülvizsgálata során elvégzendő feladat: „- konkrét rendelkezés beillesztése az OHIM és a nemzeti hivatalok közötti együttműködés keretrendszerének meghatározására vonatkozóan; - annak kifejezett megállapítása, hogy a gyakorlat és az eszközök harmonizációja olyan célkitűzés, célkitűzés amelynek elérésére az Unióban valamennyi védjegyhivatalnak törekednie kell, és az erre irányuló erőfeszítéseket az OHIM-nak OHIM nak Igazgatótanácsa aktív részvételével támogatnia kell és elő kell segítenie”. 42
IV. A BPHH stratégiai terve Előzmények, előkészületek: • a BPHH Igazgatótanácsának 2010. novemberi ülésén bejelentik
a kidolgozását;
• széles körű konzultációk az érintett nemzetközi szervezetekkel,
a tagállamok g hatóságaival, g , a szakmai szövetségekkel g és a BPHH személyzetével;
• a BPHH átfogó informatikai, informatikai pénzügyi, pénzügyi infrastrukturális és
humánpolitikai auditja;
• a BPHH Igazgatótanácsának és Költségvetési Bizottságának
2011. májusi ülésén bemutatják a stratégiai tervet.
43
IV A BPHH stratégiai IV. t té i i terve t Főbb jellemzők: • a 2011. 2011 éés 2015 2015. kö közötti ötti idő időszakra k szól; ól • két pillér: szervezeti kiválóság és nemzetközi együttműködés; • három stratégiai cél:
‐ „Build a Strong, Vibrant and Creative Organisation”; ‐ „Increase Quality and Optimise Timeliness of Operations”; Q l d O l f O ” ‐ „Promote Convergence of Practices”; • mindezt 6 cselekvési irány és 33 kulcsfontosságú kezdeményezés szolgálja; • jjövőkép 2015‐re: Európai Védjegy‐ p 5 p j gy és Mintaoltalmi Hálózat;; • kísérő intézkedések: együttműködési megállapodások a WIPO-val és az ESZH-val;
44
IV. A BPHH stratégiai terve
45
IV. A BPHH stratégiai terve
http://www.youtube.com/OAMITUBES#p/a/u/1/oCIrfuBo uIw
46
V. A BPHH új feladatkörei A Tanács 2010. májusi következtetései alapján a KVR felülvizsgálata során elvégzendő feladat: • „egyértelmű jogalap megállapítása az OHIM-nak a betartatáshoz
[jogérvényesítéshez] kapcsolódó tevékenységekbe – így például a hamisítás elleni küzdelembe – történő bevonására vonatkozóan vonatkozóan, különösen a nemzeti hivatalokkal (azok nemzeti hatásköreivel összhangban) való együttműködésének, valamint a hamisítással és a szerzői jogi kalózkodással ffoglalkozó g uniós megfigyelőközponttal gf gy p való közös munkájának j előmozdítása révén”;
• 2011. május: j a Bizottságg rendeletjavaslata j a hamisítással és a szerzői jjogi g
kalózkodással foglalkozó uniós megfigyelőközpontnak (az ún. Observatorynak) a BPHH-hoz való telepítésére;
• a BPHH vezethetné (?) az uniós földrajzi árujelzők lajstromát is (ld. pl. a
BPHH stratégiai tervét).
47
Köszönöm a figyelmet!
48
