Felülvizsgálat és módosítás: 2011

KANIZSAY DOROTTYA EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM 1043 Budapest, Kassai u. 24/A Telefon: 369-22-37; Fax: 369-28-07 OM szám: 035292

Szervezeti és Működési Szabályzat

Felülvizsgálat és módosítás: 2011.

TARTALOMJEGYZÉK I.

BEVEZETÉS 1. A SZMSZ célja, tartalma 2. Jogszabályi háttér 3. A SZMSZ hatálya II. Intézményi alapadatok 1. Intézményi azonosítók 2. Az intézmény tevékenységei a) Az intézmény alaptevékenységei b) Az intézmény további szakfeladatai c) Vállalkozási tevékenység III. Szervezeti felépítés 1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése a) Vezetők, vezetőség b) Gazdasági szervezet felépítése és feladata c) Az iskola közösségei d) Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak e) A tanulók közösségei f) Szülői szervezetek (közösségek) 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája a) A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje b) A munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje c) A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje d) Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje e) A vezetők és a szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája f) TISZK kapcsolattartás 3. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje a) Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei b) Pedagógusok közösségei – szülői szervezetek (közösségek) 4. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja IV. A működés rendje 1. Az intézmény működési rendje 2. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel 3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái 4. A felnőttoktatás formái 5. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

4 4 4 6 7 7 7 7 10 10 11 12 12 15 15 17 18 19 20 20 20 21 22 22 23 23 23 24 25 28 28 28 29 31 31 33

2

7.

A könyvtár működése a) A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai b) A tankönyvkölcsönzés szabályozása c) Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei 8. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás a) Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje b) Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje c) Az iskolai tanulókat megillető tankönyvtámogatás megállapításának helyi rendje 9. Intézményi védő, óvó előírások a) A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje b) A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén c) A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők d) Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje 10. Nevelési-oktatási intézményen belül működő pedagógiai szakszolgálat: gyógytestnevelés A szakszolgálat működésének rendje 11. Egyéb kérdések a) A kereset-kiegészítés feltételei b) A teljesítménypótlék összeg meghatározásának elvei c) Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai d) Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség e) A nevelési-oktatási intézményben folyó reklámtevékenység szabályai 12. Intézményi dokumentumok nyilvánossága V. Záró rendelkezések VI. Mellékletek 1.sz. melléklet Gyűjtőköri szabályzat 2.sz. melléklet Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje 3.sz. melléklet Adatkezelési szabályzat 4.sz. melléklet Együttműködési megállapodás, GSz 5.sz. melléklet Együttműködési megállapodás, koordinációs iroda

34 34 35 35 35 35 36 36 38 39 41 43 45 45 45 46 46 46 46 46 46 48 49 51 52 59 66 79 99

3

I.

BEVEZETÉS

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a

KANIZSAY DOROTTYA EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA

ÉS

GIMNÁZIUM

1043 Budapest, Kassai utca 24/a belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. (Kt. 40. § (1) bek.)

1. A SZMSZ célja, tartalma Az SZMSZ célja, hogy a törvénybe foglalt hatékonyabban érvényesüljenek az iskolánkban.

jogi

magatartások

minél

A Szervezeti és Működési Szabályzatunk meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a külső és belső kapcsolatára vonatkozó megállapodásokat és azon rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ tartalmazza a kialakított és működtetett tevékenység-csoportok és folyamtok összehangolt kapcsolati és működési rendszerét. Az SZMSZ tartalma nem áll ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem von el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkíti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad.

2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: 

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.)



a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (továbbiakban: R.)



az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.)



a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.)



a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.)



a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint tankönyvellátás rendjéről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet

az

iskolai

4



a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet, amelyet 2010. aug. 1-től hatályon kívül helyez a 4/2010, (I. 19.) OKM rendelet



a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet

További, az intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: 

az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy felügyeleti szerv által jóváhagyott SZMSZ-ben részletezni kell (Ámr. 292./2009. (XII. 19.) (20.§ (2) bekezdés)



a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények



az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény



a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény



a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény



a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, amelyet módosított a 2009. évi CXXXV. törvény



a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel



a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény



a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet



a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet



a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet



az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet



a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet



a szakképzés megkezdésének 8/2006.(III. 23.) OM rendelet



a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007.(V. 21.) SZMM rendelet, 20/20108. (XII. 17.) SZMM rendelet



az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet



a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (V. 27.) OM rendelet, 13/2008. (VII. 22.) SZMM rendelet

és

folytatásának

feltételeiről

szóló

5



2009. évi XLIV. Törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról



az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet



a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet



15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a családi felhasználása során követendő eljárásról



111/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet a szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadásának és a vizsgaszervezési tevékenység ellenőrzésének részletes szabályairól



133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről



32/2008. (VIII. 14.) EüM rendelet az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról



2001. évi CI. Törvény a felnőttképzésről

pótlék

személyre szóló

3. A SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.

6

II. Intézményi alapadatok 1. Intézményi azonosítók a) Név: Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium b) Székhely: 1043. Budapest, Kassai utca 24/a c) Telephely: ---------d) Alapító okirat száma: 1909/2011. (VI. 22.) Főv. Kgy. e) Az intézmény törzskönyvi azonosítója: 491790 f) Alapító okirat kelte: 2011. július 29. g) Alapító okirat azonosítója: FPH038/271-222/2011 h) Az alapítás időpontja: 1968. i) OM azonosító: 035292 j) KSH azonosító: 15491790 8531 322 01 k) PIR azonosító: 491790-0-00 l) Adóalanyiság: az intézmény önállóan működő, de nem önállóan gazdálkodó, a gazdálkodási feladatokat a Budapest Főváros Önkormányzata Humán TISZK Gazdasági Szervezete látja el, együttműködési megállapodás alapján, alanyi adómentes m) Adószám: az intézmény önállóan működő, de nem önállóan gazdálkodó, a gazdálkodási feladatokat a Budapest Főváros Önkormányzata Humán TISZK Gazdasági Szervezete látja el, együttműködési megállapodás alapján, önálló adószámmal nem rendelkezik n) Bankszámlaszám: az intézmény önállóan működő, de nem önállóan gazdálkodó, a gazdálkodási feladatokat a Budapest Főváros Önkormányzata Humán TISZK Gazdasági Szervezete látja el, együttműködési megállapodás alapján, önálló bankszámlával nem rendelkezik

2. Az intézmény tevékenységei a) Az intézmény alaptevékenységei

Szakágazati besorolása: 853100

Általános középfokú oktatás

Alap szakfeladata: 853121-1

Nappali rendszerű (9-12/13. évfolyam)

szakközépiskolai

oktatás

7

További szakfeladatai: 562913-1 562917-1 853000-1 853111-1 853112-1 853114-1 853122-1 853124-1 853131-1 853132-1 853134-1 853135-1 853211-1 853212-1

853214-1 853221-1 853222-1

853224-1 853231-1 853232-1 853234-1 854211-1 855917-1 856011-1

Iskolai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása Nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás (9-12/13. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9-12/13. évfolyam) Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10. évfolyam) Szakiskolai felnőttoktatás (9-10. évfolyam) Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképző évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőtt oktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképző évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőtt oktatás Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképző évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképző évfolyamokon Emelt szintű szakközép-iskolai felnőtt szakképzés Felsőfokú szakképzés Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység

8

Alap, illetve speciális feladatai: Sajátos nevelési igényű (látássérült, hallássérült, beszédfogyatékos, mozgássérült, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos, illetve tartós és súlyos rendellenességével küzdő (SNIb, SNIa) tanulók integrált oktatása. Pedagógiai szakszolgálat: gyógytestnevelés

Az iskola képzési-egységei, tagozatai: 

Nyelvi előkészítő szakközépiskola



Nyelvi előkészítő gimnázium



Humán szakközépiskola



Informatika szakközépiskola



Humán Szakiskola (9-10. évfolyam)



Gimnázium



Humán szakiskola 9-10. évfolyam



Felnőttek szakközépiskolája



Szakképző évfolyamokon: a hatályos Országos Képzési Jegyzék szerint

Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám Nappali rendszerű iskolai oktatás:

650 fő

Nem nappali rendszerű felnőtt oktatás:

700 fő

Szakmai képzés Szakmacsoport:

Egészségügy Informatika

Az egészségügy szakmacsoportban a Raul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium, az informatika szakmacsoportban a Petrik Lajos Két Tanítási

Nyelvű

Vegyipari,

Környezet-védelmi

és

Informatikai

Szakközépiskola készíti fel a szakképző évfolyam követelményeire az intézményben végzett tanulókat.

9

b) Az intézmény további szakfeladatai A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény mindenkor hatályos rendelkezéseinek megfelelően az alapító okiratban felsorolt szakmacsoportokban felnőttképzési tevékenység folytatása, és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtása. 

Továbbképzések, önköltséges tanórán kívüli foglalkozások szervezése



Egyéb oktatási tevékenység



Nyelvvizsgáztatás



Intézményi vagyon működtetése a teljes kapacitás kihasználása a mindenkor hatályos rendelet alapján



Diáksport

szakfeladat száma

megnevezése

855937-2 855941-2 855942-2 855943-2 855944-2 856000-2

856099-2 931204-2

M.n.s. egyéb felnőttoktatás Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szintű OKJ-s képzés Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ-s képzés Iskolarendszeren kívüli ISCED 5 szintű OKJ-s képzés Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása Egyéb oktatást kiegészítő szolgáltatás Iskolai, diáksporttevékenység és támogatása

forrás feladatmutató Oktatásban résztvevők száma Oktatásban résztvevők száma Oktatásban résztvevők száma Oktatásban résztvevők száma Oktatásban résztvevők száma

(fő) (fő) (fő) (fő) (fő)

Támogatott fejlesztés, programok

(Ha a forrás nem elegendő, más saját forrás kerül felhasználásra)

Saját bevétel Saját bevétel Saját bevétel Saját bevétel Saját bevétel Saját bevétel

Résztvevők száma (fő) Saját bevétel Résztvevők száma (fő)

Fenntartói támogatás, Saját bevétel

c) Vállalkozási tevékenység Az intézmény az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat.

10

III. Szervezeti felépítés

Humán TISZK Gazdasági Szervezet

Intézményi gazdasági ügyintéző Gondnok, takarítók, portások, kézbesítő, karbantartók, konyhai dolgozók

Humán TISZK Koordinációs Iroda

Igazgató

Általános igazgató helyettes Gyakorlati oktatás vezető Munkaközösség-vezetők  társadalomtudományi  természettudományi  egészségügyi  nyelvi

Nevelési igazgató helyettes Rendszergazda Iskolatitkár Tanügyi adminisztrátor Pedagógiai asszisztens

Esti képzés tagozatvezető Munkaközösség-vezetők  osztályfőnöki  kulturális  koordinációs iroda kapcsolattartói, mentorok

Pedagógusok 11

1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése a) Vezetők, vezetőség Az intézmény vezetője:

az igazgató

Az iskola egyszemélyi felelős vezetője

Kinevezési és megbízási rendje: Az önkormányzat képviselő-testületének kizárólagos hatáskörébe tartozik az igazgató határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszonyba történő kinevezése és határozott időre szóló vezetői megbízása. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Közoktatási törvény állapítja meg. Ellátja továbbá – a jogszabályok és a fenntartó által, valamint a munkaköri leírása alapján – vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működtetéséért, a pedagógiai oktató-nevelő munkáért, a racionális takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatos, minden olyan ügyben, amelyet törvény, rendelet, jogszabály, az intézmény kollektív szerződése, közalkalmazotti szabályzata nem utal más hatáskörbe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.

Az intézmény vezetősége: Az iskolavezetés tagjai:

igazgató igazgatóhelyettesek gyakorlati oktatás vezető esti képzés tagozatvezető munkaközösség –vezetők

A megbízási rendje: Az igazgatóhelyettesek megbízását – a tantestületi vélemény figyelembe vételével – az igazgató adja. A megbízást az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphatja, a megbízás határozott időre szól. Újbóli megbízása az igazgatóválasztást követő első év végén aktuális. Feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége azokra a területekre terjed ki, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Az igazgató irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét középvezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetés tagjai, megbízásukat – a tantestületi vélemény figyelembe vételével – az igazgató adja. A megbízást az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphatja, a megbízás határozott időre szól.

12

Az iskolavezetőség konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Rendszeresen (általában havonta egyszer) megbeszélést tart, melyről emlékeztető feljegyzést készít. A vezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az iskolavezetés együttműködik az intézmény más közösségeivel, a szülői közösséggel, a diákönkormányzattal.

Vezetők közötti feladatmegosztás Igazgató (stratégia, humánpolitika, menedzseri feladatok, minőségirányítás, gazdasági stratégia) 

a működés törvényessége



az intézmény jogszerű és hatékony működésének garantálása



humánpolitikai feladatok



munkáltatói jogkör



az intézményi önértékelés megszervezése,



majd ennek nyomán javító és megelőző intézkedések meghozatala a jobb működés érdekében.



a tanév fő oktatási-nevelési feladatainak kijelölése, elemző-értékelő munka vezetése



kötelezettségvállalás



utalványozás



tanulók felvétele



érettségivel kapcsolatos ellenőrző tevékenység



értekezletek



közlönyök figyelemmel kísérése



pályázatok figyelemmel kísérése, összefogása



a Szülői közösségekkel, IDB-vel, KAT-tal kapcsolattartás (belső kapcsolattartás rendje)

való

rendszeres

Általános igazgatóhelyettes 

tehetséggondozás, felzárkóztatás koordinálása



órarend, e-napló karbantartása



túlmunka, helyettesítések, tanításon kívüli foglalkozások nyilvántartásának ellenőrzése, elszámoláshoz adatszolgáltatás



közreműködés adatszolgáltatások, statisztikák elkészítésében



SNI tanulók nyilvántartásával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok koordinálása



szakköri tevékenység



emeltszintű és középszintű érettségire felkészítők



új tanárok, pályakezdő tanárok patronálása



a tanítás zavartalan menetének biztosítása

13

Nevelési igazgatóhelyettes 

iskolai rendezvények koordinálása



ügyelet, rendgárda szervezése, ellenőrzése



diákmozgalom irányítása, segítése diákok napi ügyeinek intézése



beiskolázási program, pályaválasztás, pályaorientáció koordinálása



új tanárok, pályakezdő koordinálása, ellenőrzése



iskolaorvos, védőnő munkájának segítése



szakmai rendezvények koordinálása



SNI tanulók integrációjának, mentor program koordinálása, felügyelete

tanárok

patronálása,

gyakornoki

program

Helyettesítés rendje A vezetők közül egy személynek, munkanapokon 7,40-16,00 óráig, valamint az iskolában szervezett tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények ideje alatt az intézményben kell tartózkodnia. Ha az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt tartósan nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az általános igazgatóhelyettesnek kell ellátnia

A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: 

a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető helyettes helyett



a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott



a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet

A vezető, illetve a vezető helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell igazgató általános igazgatóhelyettes nevelési igazgatóhelyettes

A helyettesítő megnevezése 1. Általános igazgató helyettes, 2. nevelési igazgató helyettes 1. Igazgató, 2. nevelési igazgató helyettes 1. Igazgató, 2. általános igazgató helyette

14

b) Gazdasági szervezet felépítése és feladata Az intézmény önálló jogi személy (képviselője az igazgató), a gazdálkodás szerinti besorolása önállóan működő költségvetési szerv. Önállóan rendelkezik a munkáltatói jogokkal, a személyi juttatás és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzataival (igazgatói hatáskör), a pedagógusok, a pedagógia munkát segítők, és az igazgatóhoz rendelt egyéb alkalmazottak (iskolatitkár, tanügyi adminisztrátor, pedagógiai asszisztens) tekintetében. Az intézmény gazdálkodási feladatait a Humán TISZK Gazdasági Szervezet látja el, valamint gyakorolja a feladatellátására szolgáló vagyonnal való rendelkezési jogot, a 4. számú mellékletben található együttműködési megállapodás alapján.

c) Az iskola közösségei Az alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösség tagja, az iskola valamennyi dolgozója. Az alkalmazotti közösséget és képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösséget azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a testület abszolút többség (50% + 1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. Az iskola nevelőtestülete A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi – pedagógus munkakört betöltő – alkalmazottja. A testület meghatározott kérdésekben döntési, illetve véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

15

A nevelőtestület értekezletei 

tanévnyitó és tanévzáró értekezlet



félévi tantestületi értekezlet



félévi, év végi osztályozó értekezlet



tanév eleji koordinációs értekezlet



évi munkatervben rögzített egyéb értekezletek



rendkívüli nevelőtestületi értekezletek

A félévi és tanév végzi (tanévzáró) értekezletekről – a fenntartó részére is elküldött – jegyzőkönyv, a nevelőtestület egyéb értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. Egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését, az osztályközösségek problémáinak megoldását az adott osztályban tanító tanárok közösségének értekezlete végzi. Ezeket az osztályfőnök szervezi és vezeti. Ilyen mirkoértekezlet – szükség szerint az osztályfőnök megítélése alapján – bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megoldására.

A nevelőtestület döntései, határozatai, jogköre A testület a döntéseit és határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Egyenlő szavazat esetén az igazgató szavazata dönt. E döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

A nevelőtestület által átruházott feladatkörök, bizottságok A nevelőtestület tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja szakmai munkaközösségekre, a szülői közösségre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója tájékozatni köteles a nevelőtestületet az átruházott ügyek állásáról. A nevelőtestületben a következő típusú bizottságok működnek: 

független vizsgabizottságok



alkalmai vizsgabizottságok magántanulók vagy független bizottságot kérő tanulók vizsgázatására



fegyelmi bizottság (döntési jogkörrel)



szociális bizottság (döntési jogkörrel)

Szakmai munkaközösségek Intézményünk az azonos feladatok ellátására, illetve tantárgyanként, műveltségi területenként munkaközösségeket hozott létre. A szakmai munkaközösségek vezetőit a munkaközösség véleményének kikérését követően az intézményvezető bízza meg határozott vagy határozatlan időre. A szakmai munkaközösségek a pedagógusoknak segítséget adnak szakmai, módszertani kérdésekben, az intézményben folyó nevelő, oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez,

16

ellenőrzéséhe. A szakmai munkaközösségek tevékenységüket a pedagógiai programmal és az éves pedagógiai munkatervvel összhangban végzik.

A szakmai munkaközösségek feladatai 

javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munkát



fejlesztik a szaktantárgyi elemek tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat



végzik a tantárgycsoportokkal kapcsolatos intézményi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, az eredmények kihirdetését



kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét



koordinálják a pedagógusok továbbképzését



amennyiben nem központi tételek vannak előírva, összeállítják az intézmény számára az érettségi, a szint-, a szakmai és a képesítő vizsgák írásbeli, szóbeli és gyakorlati feladat- és tételsorait és értékelik ezeket



támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget

d) Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak Diákmozgalmat segítő tanár irányítja, koordinálja az iskolai diákönkormányzat munkáját (feladatainak részletes leírását az IDB SZMSZ-e tartalmazza). Könyvtáros feladatkörét lásd a könyvtár működési szabályzatában Rendszergazda feladata az intézményben használt számítástechnikai eszközök működőképességének biztosítása, az állandó oktatási állapot fenntartása. Munkáját az iskola nevelési feladatainak alárendelve, az informatika tanáraival együtt, igényeiket figyelembe véve végzi. Tevékenységének részletezését munkaköri leírása tartalmazza. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő szervező, az iskolapszichológus, valamint a TÁMOP projekt fenntartásának feladatait a koordinációs iroda látja el, az intézményi kapcsolattartók közreműködésével, az igazgató, a nevelési igazgatóhelyettes intézményen belüli irányításával, az 5. számú mellékletben megtalálható együttműködési megállapodás alapján. A pedagógiai asszisztens feladata az iskolába járó SNI-s (látássérült, vak, mozgáskorlátozott stb.) tanulók épületen belüli mozgásának segítése, koordinálása, esetenként elkísérésük az iskolába, külső rendezvényekre, versenyekre, illetve az otthonukba. Ugyanezen tanulók tanórai munkájának, tanórán kívüli tanulmányainak (felkészülés, házi feladat elkészítése stb.) segítése, támogatása. Az egyéb okokból felmentett tanulók felügyelete, foglalkoztatása. A tanulócsoportok felügyelete tanórán, tanórán kívüli vizsgán, abban az esetben, ha pedagógussal ez nem oldható meg. Versenyeken, vizsgákon folyosó ügyelet biztosítása. Baleset, rosszullét esetén elsősegély nyújtása, illetve szakorvos (iskolaorvos) értesítése, szükség szerint mentő hívása.

17

Azoknak a tanulóknak a felügyelete, akik az iskolában rosszul lettek, amíg a szülő meg nem érkezik értük, illetve az akadályoztatásuk esetén orvoshoz, vagy haza kisérésük. Tevékenységéről naplót vezet, melyet az általános igazgatóhelyettesnek havonta bemutat. A tanulókkal kapcsolatos minden személyes, illetve tanügyi dokumentumot (szakvélemény, tanulmányi munka, feljegyzések) az arra vonatkozó előírások szerint kezel. Az iskolatitkár, a tanügyi adminisztrátor az igazgató közvetlen munkatársai, akik középfokú végzettséggel, számítógép-kezelői, szövegszerkesztői ismeretekkel rendelkező munkatársak. Hatáskörük és egyéni felelősségük a munkaköri leírásban szereplő feladatokra terjed ki, különös tekintettel a tanügyi nyilvántartások kezelése (adatrögzítés a papíralapú dokumentumokban, illetve az F2, KIR elektronikus rendszerekben), a diák- és pedagógus igazolványok kiadása, nyilvántartása, bizonyítványok, naplók, ellenőrző könyvek és egyéb nyomtatványok kezelése, az intézmény levelezésének, iratainak, kezelése (iktatás, irattározás), a diákok, pedagógusok adminisztrációs ügyeinek intézése fogadóidőben.

e) A tanulók közösségei Az osztályközösség Az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége: 

megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB) és az osztály titkárát



küldöttet delegál az iskolai diákönkormányzatba

Az osztályközösség vezetője az osztályfőnök Az osztályfőnököt - az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve - az igazgató bízza meg.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre 

Az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztálya tanulóit



együttműködik az ODB-vel, segíti az osztályközösség kialakulását



koordinálja és segíti az osztályban tanító tanárok munkáját, látogatja óráikat



aktív kapcsolatot tart fenn a szülői közösséggel



figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók segítésére (segélyek, pszichológus, ifjúságvédelem)



minősíti a tanulók szorgalmát, magatartását az ODB javaslatát is figyelembe véve



mikroértekezleteket tarthat



szülői értekezleteket tart, szükség esetén családot látogat



ellenőrző útján rendszeresen tájékoztatja magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről



ellátja az osztállyal kapcsolatos adminisztratív feladatokat (osztálynapló, statisztika, továbbtanulás)

a

szülőket

a

tanulók

18



a tanulók hiányzását igazolja, saját hatáskörében – indokolt esetben – 3 nap távollétet engedélyezhet



folyamatosan tájékoztatja a tanulókat az iskolai feladatokról, mozgósít ezekre, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében



javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére



részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában



osztályfőnöki tanmenetet készít

A diákönkormányzat A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Működési rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza, melyet a tanulóközösség fogad el és a nevelőtestület hagy jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén a választott iskolai diákbizottság (IDB) és annak elnöke (titkára) áll. A tanulóifjúságot az iskolavezetőség és a nevelőtestület előtt az IDB képviseli. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat közvetlenül érvényesítheti jogait és fordulhat az iskola vezetőségéhez (Kivételes esetben a DMS pedagóguson keresztül is.) A diákönkormányzat vezetőinek (IDB) ülésrendjét a Működési Szabályzat tartalmazza. A diákközgyűlés az iskola tanulóinak egyik legfontosabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely az osztályok által választott küldöttekből áll, ez a tanulói véleménynyilvánítás legfontosabb színtere. Az iskolagyűlésen minden tanuló részt vesz. A diákönkormányzat működéséhez szükséges berendezések használata) az iskola biztosítja.

feltételeket

(helyiségek,

f) Szülői szervezetek (közösségek) Szülői közösség A szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességeik teljesítése érdekében közösséget hozhatnak létre.

A szülői közösség jogköre: 



egyetértési jogot gyakorol o

a Pedagógiai Program kialakításakor

o

a Szervezeti és működési Szabályzat elfogadásakor

o

az éves munkaterv és a Házirend elfogadásakor

o

az Adatkezelési Szabályzat elkészítésekor illetve módosításakor

o

a vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formájának kialakításakor

A szülői közösség maga dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről.

19

Az osztályok szülői közösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A közösségek véleményeiket, javaslataikat választott képviselőjük vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőségéhez. A szülői közösség képviselőit az igazgató tanévenként legalább egy alkalommal összehívja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról, aktuális feladatairól.

2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája a) A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje A kapcsolattartás szervezett keretei: 

tantestületi értekezletek: nyitó, félévi, záró, az időpontokat az éves munkaterv tartalmazza



nevelési értekezletek: az éves munkatervben meghatározott időpontokban konkrét, aktuális pedagógiai kérdésekről belső továbbképzésekként, szükség esetén külső előadók meghívásával



munkaközösségi értekezletek: általában havi egy alkalommal, nagyobb jelentőségű témák esetében az igazgató részvételével



heti vezetőségi, illetve tantestületi megbeszélések: a hét elején az aktuális feladatokról és az egyéb teendőkről



óralátogatások, és az azt követő értékelő, elemző megbeszélések



informális találkozások: egyéni beszélgetések, beszámoltatások.

b) A munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje Feladatok: 

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában való közreműködés.



A szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő feladatok ellátása.



A sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját szolgáló feladatok ellátásában való részvétel.



Éves munkaterv szerint az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében való részvétel

A szakmai munkaközösségek együttműködésének területei: 

A munkaközösség-vezetők megbeszélései



Nevelőtestületi megbeszélések



Versenyek szervezése



A tanulók ellenőrzése, értékelése



Iskolai programok szervezése



Részvétel az iskolai dokumentumok változtatásaiban

20



Nevelési értekezletek szervezése

c) A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje Feladatok: 

Részvétel az IDB bizonyos ülésein (nyitó, záró, illetve kiemelten fontos gyűlései)



Együttműködés

o

az IDB vezetőivel az iskolai éves munkaterv elkészítésében, elfogadásában, megvalósításában valamint a megvalósítás értékelésében

o

a diákokat érintő iskolai pályázati munkában

o

a rendezvények előkészítésében és lebonyolításában



A diákönkormányzat megteremtése

működéséhez

szükséges

tárgyi

feltételek



A diákönkormányzat törvényi jogosítványainak érvényre juttatása (véleményezési és egyetértési jogok)

A kapcsolattartás formái: 

személyes megbeszélés



tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés



írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása

Az iskolai vezetők a kapcsolattartás során: 

átadják a diák-önkormányzati szervnek, illetve képviselőjének a diákönkormányzat véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat



a dokumentumok értelmezéséhez felvilágosítást kérésre biztosítják



megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre



a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során

szükséges

tájékoztatást,

21

A diákönkormányzat működéséhez közvetlenül szükséges helyiség: 

I. emelet 107/A



A helyiség igénybevétele időben nem korlátozott



A diákönkormányzat berendezések:



működéséhez

rendelkezésre

bocsátott

o

tárgyalóasztal, székek, iratszekrény, polcok

o

számítógép

o

a rendezvényekhez szükséges eszközök eseti engedélykérés alapján

A berendezések használatával kapcsolatos egyéb előírás az anyagi felelősség vállalása

A diákönkormányzat támogatása: 

a diákönkormányzat az intézmény által a számára kijelölt helyiséget és berendezésit a működése erejéig térítés nélkül használhatja,



a diákönkormányzat kérésre, az intézményvezető beleegyezésével jogosult térítés nélkül használni az intézmény egyéb helyiségeit is (pl. közgyűlés, egyéb rendezvény stb.), előadó, tornaterem, sportudvar, iskolarádió, házimozi, kábel tv rendszer

d) Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje 

Együttműködés az ISK éves szakmai programjának elkészítésében és elfogadtatásában



Az éves sportprogramok lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és anyagi feltételek biztosítása és felügyelete



Részvétel az éves illetve szükség esetén rendkívüli küldöttgyűlésen



Az ISK pályázati tevékenységének támogatása

e) A vezetők és a szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája 

0. szülői értekezlet tartása



évi két alkalommal (szükség esetén többször) találkozó a szülői szervezet képviselőivel (ősszel és tavasszal)



igazgatói fogadóóra biztosítása



részvétel a tanári fogadóórákon



szülői értekezletek látogatása



a partneri igény- és elégedettségmérés eredményeinek értékelése, a szükséges intézkedések megtétele



a törvényben biztosított szülői jogok érvényesítésének elősegítése

22

f) TISZK kapcsolattartás 2008. szeptember 1.-től iskolánk a HUMÁN TISZK és a PETRIK TISZK tagjaként, mindkét esetben alapozó iskolaként működik. A TISZK-ek megalakulásának célja, hogy a szakképzés terén egy hatékonyabb, a gazdaság igényeit jobban figyelembevevő képzési rendszer működjön.

Koordinációs feladataink a TISZK-ben résztvevő intézményekkel: 

a fejlesztések humánpolitikai tervezése, adatbankjának létrehozása és működtetése



adatszolgáltatás biztosítása a feleknek (Képzések, tanulói létszám)



a szakképzésben érintett felek közötti kommunikáció szervezése, működtetése



infrastruktúra kialakítása és működtetése a vállalt feladatokhoz



a térség szakképzésének hatókörét érintő fejlesztések, beruházások indításának, megvalósításának összehangolása, nyomon követése



fejlesztési projektek figyelése, erről a felek értesítése



pályázatok előkészítése



a már működő projektek monitorozása



a régióban párhuzamosan megvalósulásra projektekkel történő összehangolás



a TISZK-ek fenntartójával való kapcsolattartás, közös problémák megvitatása, munkamegbeszéléseken részvétel, azokra megoldások keresése



koordinációs együttműködési szerződés aláírása az érintettekkel



az erőforrások ismeretében a lehetséges közös fejlesztési projektek megfogalmazása, esetleges közös fejlesztési területek meghatározása

kerülő

szakképzési

3. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje a) Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei 

Iskolagyűlés: az iskolaközösség egészét (tanulói és pedagógus közösség) érintő kérdések megvitatása



Osztálygyűlés: az adott osztályközösséget és az abban tanító pedagógusokat érintő kérdések, problémák megbeszélése



Osztályozó értekezleten a tanulók képviselőinek részvétele



Tantestületi értekezleten az IDB képviselőinek részvétele



Nevelési értekezleten az IDB képviselőinek részvétele



A szociális bizottság ülésein való közös részvétel



Fegyelmi bizottság munkájában való részvétel

23

b) Pedagógusok közösségei – szülői szervezetek (közösségek) A kapcsolattartás formális keretei: Fogadóóra: Évente két alkalommal (ősszel és tavasszal) általános fogadóórát tartunk, amelyek pontos időpontját az éves munkatervben rögzítjük, erről szeptemberben az ellenőrzőn keresztül, illetve a szülői értekezleten adunk tájékoztatást. Emellett a nevelőtestület tagjai igény szerint, az órarendjük függvényében, telefonon történő egyeztetés után állnak a szülők rendelkezésére. Szülői értekezletek: Az osztály szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. A szeptemberi szülői értekezleten kapnak a szülők tájékoztatást a tanév feladatairól, rendjéről. A leendő elsősök szüleit a felvételi értesítőben tájékoztatja az iskola a tanév kezdete előtt, ún. 0. szülői értekezletről. E szülői értekezlet fontos az iskolakezdés zavartalansága érdekében. Ezen az igazgató tájékoztatást nyújt az iskola jellegéről, célkitűzéseiről, pedagógiai programjáról. Az új elsősök első szülői értekezletén az osztályfőnök bemutatja az osztályban tanító valamennyi pedagógust. Az iskola tanévenként általában 2 szülői értekezletet tart. A másodikat az I. félév lezárása után. Szükség esetén, (pl. a végzős évfolyam) lehetséges egy harmadik találkozás is az érettségi előtt. Rendkívüli szülői értekezletet kezdeményezhet az osztályfőnök, valamint a szülők is a felmerülő konkrét problémák megoldására. Találkozás a szülői közösséggel: Évente egy, szükség esetén két alkalommal, amelyeken az iskola vezetése mellett a tantestület, szükség esetén az iskolaorvos illetve a védőnő is részt vesz. Szülői fórumok: Az iskola által ajánlott, a szülők által kiválasztott témakörben (pl.: szenvedélybetegségek, egészségnevelés, nevelési problémák, bűnmegelőzés, családon belüli erőszak, stb.) A szülői közösség joggyakorlásával kapcsolatos együttműködés. Szülői igény- és elégedettségmérés tapasztalatainak értékelése. A kapcsolattartás informális keretei: Meghívás az iskolai rendezvényekre (szalagavató bál, ballagás, kirándulások, ünnepélyek, színház).

24

4. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: 

egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: o

a fenntartóval

o

a Humán TISZK GSZ-szel

o

a Humán TISZK koordinációs iroda

o

más oktatási intézményekkel

o



TISZK-ek tagiskolái



Kollégiumok



IV kerületi általános, illetve középiskolák



SE EFK és ELTE Pszichológiai Tanszék gyakorlóiskola



Beiskolázás kapcsán a küldő általános iskolák



Továbbtanulás kapcsán a felsőoktatási intézmények

az intézményt támogató szervezetekkel



a gyermekjóléti szolgálattal



az egészségügyi szolgáltatóval



egyéb közösségekkel o

szakmai szervezetekkel, szolgáltatókkal (ETI, NSZFI, MFPPTI

o

szakértői és rehabilitációs bizottságokkal, nevelési tanácsadókkal)

o

az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival

o

Budapesti Röplabda Szövetséggel

o

Halassy Olivér Sportközponttal

o

a település egyéb lakosaival

A fenntartóval való kapcsolattartás formái: 

szóbeli tájékoztatás adás



írásbeli beszámoló adása



egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel



a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából



speciális információ szolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan

Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek: 

szakmai



kulturális



sport és egyéb jellegűek

25

A kapcsolatok formái: 

rendezvények



versenyek



beiskolázási fórumok, Nyitott kapuk

Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szempontjai, hogy: 



szervezetekkel

való

kapcsolattartás

kiemelt

a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény o

anyagi helyzetéről

o

támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről

az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen

A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: 

gyermekjóléti szolgálattal, illetve



gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: o

személyekkel

o

intézményekkel és

o

hatóságokkal

A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: 

a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja



esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére



a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget



előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére

Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben, az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni

26

Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg, melyek összetartó szerepe jelentős Jegyzőkkel való kapcsolattartás A tanköteles tanulók igazolatlan hiányzásaival kapcsolatos értesítések:  az első óra után a szülő szóbeli értesítése (osztályfőnök)  a második órától kezdődően a szülő értesítése, fegyelmi fokozat kiszabása, fegyelmi tárgyalás elindítása a Házi rendben szabályozottak szerint  Az igazgató jelzi az illetékes jegyzőnek, ha a tanuló igazolatlan hiányzásainak száma elérte a tízet, illetve újbóli értesítést küld 50 óránál, a gyermekjóléti szolgálat értesítésével egyidejűleg.

27

IV. A működés rendje 1. Az intézmény működési rendje Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) Az intézmény szorgalmi időben – tanítási napokon reggel 6 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 20 óráig van nyitva. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. A nyitva tartás rendjét bővebben a Házirend tartalmazza. Vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodási rendje A vezetők közül egy személynek, munkanapokon 7,40-16,00 óráig, valamint az iskolában szervezett tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények ideje alatt az intézményben kell tartózkodnia. Délelőtt: 7,30-14,00 Délután: 13,00-16,30 vezetők igazgató Általános igazgató helyettes Nevelési igazgató helyettes

hétfő de

kedd du

szerda du

csütörtök de

péntek de

du

du

du

de

de

de

de

de

du

du

2. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az intézménnyel jogviszonyban nem állók tartózkodása a következők szerint történhet:

intézménybe

lépése

és

ott

Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: 

a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve



a meghívottaknak tartózkodáskor

az

intézmény

valamely

rendezvényén

való

Az intézményben a vagyonvédelmet és a tanulók védelmét kártyás beléptető rendszer, portaszolgálat, rendgárda biztosítja. Mindezek működését a Házirend szabályozza.

28

3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások formái: 

a tanulószobai foglalkozás



a szakkör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport



az iskolai sportkör [a továbbiakban az előző pont alattiakkal együtt: diákkör]



a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap



az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény, középszintű és emelt szintű érettségire való felkészítés, versenyfelkészítés

Az egyes tanórán kívüli foglalkozások jellemzői A tanulószobai foglalkozás ideje alatt történik: 

az iskolai felkészítés



a gyermek napközbeni ellátása

A tanulószobai foglalkozás során az iskolai felkészítés időtartamát meghaladó időtartamot, szabadidőt hasznosan töltik el a tanulók, a szülők javaslatainak figyelembevételével. A diákkörök, érettségire való felkészítők, versenyfelkészítők jellemzői: A diákkörök közül a szakköröknek kiemelt jelentősége van, megkülönböztetésben részesülnek: 

a tanulók igényeinek, érdeklődési körének megfelelően szerveződnek



a vezetőket az iskola igazgatója bízza meg



a foglalkozások meghatározott rendben, tematika szerint történnek



a foglalkozásokról naplót kell vezetni

A szakkörökön kívüli egyéb diákkörök sajátosságai, hogy: 

a tanulók javaslatára jönnek létre



vezetését az iskola pedagógusa, vagy más külső szakember végzi az intézményvezető engedélyével

Az iskolai sportkör jellemzői: 

a többi foglalkozásoktól elkülönül



külön szabályzatot készít, mely a működésének alapja

29

A tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap jellemzői: 

e foglalkozásokon való részvétel jobbára önkéntes alapon történik



a részvétellel a tanulók az iskolán belül, illetve iskolák között bizonyíthatják, mérhetik össze tudásukat, teljesítményeiket



az egyes versenyek a pedagógusok felkészítő közreműködésével valósulnak meg

Az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény jellemzői: 

az ilyen foglalkozásokat az intézményvezetőnek előzetesen be kell jelenteni, és engedélyeztetni annak megtartását



az ilyen foglalkozások alkalmával biztosítani kell pedagógus részvételét, aki gondoskodik a felügyeletről

A mindennapi testedzés formái Az iskolában a mindennapi testedzés lehetséges formái: 

a kötelező tanórai foglalkozások



a nem kötelező tanórai foglalkozások



a tanórán kívüli foglalkozások



az iskolai sportköri foglalkozások

A mindennapi testedzést úgy kell megszervezni, hogy a tanulók részére biztosítva legyen naponta legalább kilencven perc időtartamban a testmozgás, sportolás lehetősége. A mindennapi testmozgás megszervezésénél a közoktatási törvény 3. számú mellékletében az osztályok létszámhatárára vonatkozó rendelkezéseket figyelembe kell venni.

30

Az iskola által szervezett tanórán kívüli foglalkozások (Az aktuális foglalkozásokat, az igényfelmérést követően az éves munkaterv tartalmazza.) A tanórán kívüli foglalkozás megnevezése

A tanórán kívüli foglalkozás fő jellemzői

Szakkörök Versenyfelkészítők Érettségire való felkészítők Sportkör

Tematikáját helyi tantervünk tartalmazza

Tanulmányi kirándulás

4. A felnőttoktatás formái Intézményünk nappali rendszerű iskolai oktatás céljára létesített iskola, felnőttoktatási tagozatunk érettségire felkészítő középiskola. A felnőttoktatásban ifjúsági osztályt, csoportot nem szervezünk. Az előző tanulmányok beszámíthatóságáról a tagozatvezető javaslata alapján az intézmény vezetője dönt. A felnőttoktatás esti tagozatként működik, osztályonként heti két tanítási nappal, 14 15 – 2000 közötti beosztással, külön tanterv szerint. A számonkérés negyedévenként vizsga formájában történik. A felnőttoktatásban résztvevők költségtérítése a Humán TISZK GSZ által szabályozott módon történik.

5. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A hagyományápolás célja Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezés rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik.

31

A hagyományápolás külsőségei, feladatai Az iskola zászlója, címere: 

piros-fehér-zöld állami zászló, gyöngyös címerrel



az iskola fehér selyem zászlaja, rajta az iskola hímzett neve és címere



az iskola 56-os zászlaja, középen a kivágott címer helye

Elhelyezésük: az iskola emlékfalán, a főbejáratnál Az iskola névadója emlékének ápolása Iskolánk névadója Kanizsay Dorottya, emlékét az emlékfalon emléktáblája, s egy róla készült festmény őrzi. Évente idézzük alakját: 

Gólyaavatáson, a tanév elején



a ballagó diákok megkoszorúzzák emléktábláját



a Kanizsay Nap alkalmából vetélkedőn



érettségi tétel formájában



műsorainkban, ha aktuális



osztályfőnöki órákon

Iskolai ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények:                  

Tanévnyitó Október 6. /Az aradi vértanúk napja/ Gólyatábor, Gólyabál Október 23. nemzeti ünnep, gólyaavatás Mikulás Fenyőfaünnep, Téli tábor Szalagavató Február 25. /A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja/ Nőnap Március 15. Kanizsay Nap Április 16. /A holokauszt áldozatainak emléknapja/ Anyák napja Ballagás Június 4. /A nemzeti összetartozás napja/ Tanévzáró Nyári táborok

A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint a elsősök köszöntését, beilleszkedésük segítését az éves munkaterv határozza meg.

32

A rendezvények gondos előkészítése, ünnepélyes külsőségeinek megteremtése a felelősök feladata. A viselkedés, a külső megjelenés ajánlott formáit a Házirend tartalmazza.

6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzése kiterjed a nevelési-oktatási intézmény valamennyi működési területére és valamennyi dolgozójára, pedagógiai tevékenységére. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények 

fogja át a pedagógiai munka egészét



segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását



a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére



támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását



a szülői közösség, és a tanuló közösség (iskolaszék, diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását



biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát



támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását



hatékonyan működjön a megelőző szerepe

A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: 

az intézmény vezetője



az intézményvezető helyettesei

A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe munkaközösségek vezetői, esetenként a tagjai.

bevonhatóak

a

szakmai

A szakmai közösségek vezetői, tagjai a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet.

33

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: 

szóbeli beszámoltatás



írásbeli beszámoltatás



értekezlet



óralátogatás



szabadidős foglalkozás látogatása



speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok

Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készíthet.

7. A könyvtár működése a) A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai Az iskolai könyvtár egy jól megközelíthető helyiségben kapott helyett, amely alkalmas az állomány jelentős részének szabadpolcos elhelyezésére. Az állomány kisebb részét zárható üveges szekrényekben helyeztük el. A könyvtár mellett levő (vele összenyitható) helyiségég alkalmas arra, hogy az olvasók olvasóteremként használják, illetve egy iskolai tanulócsoport foglalkoztatható benne. A könyvek mellett számítógépek állnak rendelkezésre a tanulók foglalkoztatására. A könyvtár gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre az iskolai oktató tevékenység során szükség van. Szakszerű nyilvántartó rendszer segíti a könyvtárhasználatot. A könyvtár élén szakképzett könyvtáros áll. Az iskolai könyvtár, és könyvtáros feladatai: Alapfeladatok: 

Az iskola anyagi helyzetétől függően a gyűjtemény folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása, rendelkezésre bocsátása



Tanórai foglalkozások tartása



Egyéni és csoportos helyben használat biztosítása (olvasóterem)



A könyvtári anyag kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyveket is

Kiegészítő feladatok: 

A tanulói önálló feladatok megoldásának segítése



Tanórán kívüli foglalkozások tartása



Iskola műsorok, ünnepélyek, rendezvények előkészítésének segítése



Közreműködés az lebonyolításában

iskolai

tankönyvellátás

megszervezésében,

34

Az iskolai könyvtár működése, a könyvtárhasználat módja: A könyvtárat az iskola minden tanulója és dolgozója használhatja. Külön beiratkozás nincs, minden új 9. évfolyamos tanuló automatikusan könyvtári taggá válik az osztálynévsorok leadásával. A könyvtár a tanítási napokon a tanulók és tanárok számára megfelelő nyitvatartási időpontokban áll rendelkezésre (délelőtt és kora délután is), alkalmazkodik a tanulók munkarendjéhez, melynek konkrét időpontját az éves munkaterv tartalmazza. Megtekinthető a faliújságokon illetve a könyvtár ajtaján. A kölcsönzési idő tartósan szükséges tankönyvek esetén egész tanév, egyébként 3 hét. A könyvtárhasználat rendjét minden tanévben nyilvánosságra kell hozni.

b) A tankönyvkölcsönzés szabályozása Az iskolai könyvtárból a tanuló addig az időpontig kölcsönözheti a tankönyvet, ameddig az adott tantárgyból a tanterv alapján az iskolában felkészítés folyik, ha az adott tantárgyból érettségi vizsgát tesz, a tanulói jogviszony fennállásának végéig. A tankönyv elvesztéséből illetve megrongálásából származó kárt a tanuló illetve szülője köteles megtéríteni. Az okozott kár megtéríthető az adott tankönyv pótlásával illetve értékének kiegyenlítésével. Az érintett tanuló illetve családja szociális – anyagi helyzetére tekintettel az iskola vezetése a diákönkormányzat egyetértésével dönthet a kártérítési kötelezettség mérsékléséről, elengedéséről. Ehhez a tanulónak vagy szülőjének kérelemmel kell fordulnia az iskola igazgatójához. Elengedés csak méltányolható és igazolt esetekben fordulhat elő.

c) Egyes tankönyvek feltételei

iskolai

könyvtártól

való

megvásárlásának

A kis példányszámú szakmai, speciális tankönyvforgalmazás keretében az iskola részére eljuttatott tankönyvek könyvtári állományba véve – a könyvtár használati és működési szabályzatában előírtak szerint – kölcsönözhetőek, a könyvtár használói számára – 5 éves használat után – e tankönyvek a könyvtárból megvásárolhatók a beszerzési ár 25 %-áért.

8. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás a) Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje A tankönyvtámogatás előkészítő feladatai: Az igazgató megbízása alapján az osztályfőnökök november 15-éig felmérik, hogy 

hány tanuló jogosult a normatív kezdeményre



ki kíván vásárolni tankönyvet



ki kívánja kölcsönözni a tankönyveket



hány tanuló igényel pénzbeli tankönyvtámogatást

35

A felmérések eredményéről az igazgató február 01.-ig tájékoztatja a szülői szervezet vezetőségét, az iskolai diákönkormányzatot és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjéről és az iskolai tankönyvrendelésről. Az iskolai tankönyvrendelést a leadott igénylőlapok alapján minden év február 15-ig az iskola igazgatója készíti el. A tankönyvrendelés alapján kell meghatározni, hogy a rendelkezésre álló összeget mely tankönyvek vásárlására fordítják. A tankönyvrendelésbe azokat a könyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben, a szakmai munkaközösség, az iskolai szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehet felvenni. Erről minden év január 31-ig kell döntést hozni.

b) Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje Az iskolai tankönyvrendelést és tankönyvterjesztést az iskola igazgatója által megbízott személy (tankönyvfelelős) végzi. A tankönyvellátás megállapodást köt.

feladatainak

végrehajtására

a

tankönyvforgalmazóval

A tankönyvellátási szerződés keretei között a forgalmazó jogosult nyilvántartani a tanulók következő személyes adatait: 

a tanuló neve



diákigazolványának száma



a megvásárolt tankönyvek illetve a vételhez kapott támogatás összege

A személyes adatok kizárólag a tankönyvjegyzékben meghatározott áron történő tankönyvvásárláshoz való jogosultság megállapítására használhatók fel. Az e bekezdés alapján átadott személyes adatok az átadásuk napját követő tizenkettő hónapig tárolhatók. A tankönyvforgalmazó a tankönyveket jegyzéken adja át, az aláírt jegyzék eredeti példányát átadja az elszámolás keretében az iskola gazdasági irodáján. A tankönyvfelelős gondoskodik arról, hogy az OM által minősített és felhasználható tankönyvek és segédletek jegyzéke időben rendelkezésre álljon az iskolában a nevelőtestület számára.

c) Az iskolai tanulókat megillető tankönyvtámogatás megállapításának helyi rendje A tankönyvrendelésnek biztosítania kell a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki: 

tartósan beteg



testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos

36



pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar)



három- vagy többgyermekes családban él



nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult



rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül

hogy a tankönyvek a rendelkezésre álljanak. (normatív kedvezmény) A tankönyvtámogatás normatív kedvezmény összegéig az alaptankönyv pénzbeli támogatásként a tankönyvforgalmazó részére kerül átutalásra. A kiegészítő tankönyveket kölcsönzés útján biztosítjuk a tanulók részére. A szülő nyilatkozatot adhat be, hogy 

a gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja vásárolni,



vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon kívánja megoldani.

Az iskolai tankönyvellátás keretében a tanuló évfolyamonként legfeljebb kettő alkalommal jogosult a tankönyvjegyzékben szereplő áron megvásárolni ugyanazt a tankönyvet. Második alkalommal a tanuló e jogával akkor élhet, ha a tankönyv használhatatlanná vált, megsemmisült, elveszett, feltéve, hogy nem terheli szándékosság ezek bekövetkeztében, és ezt az iskola igazolja. Ha a tanuló iskolát vált – az e tényről kiállított iskolai igazolás felmutatásával – az új iskolában alkalmazott tankönyvet a tankönyvjegyzékben szereplő áron jogosult megvásárolni. A normatív kedvezményeken túl (fenntartói támogatás, utalással) az iskola további kedvezményeket állapíthat meg. A további kedvezmények nyújtásánál előnyben kell részesíteni azt, aki igazolja, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményre vonatkozó, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényét az előírt igénylőlapon lehet bejelenteni, a jogosultságot igazoló dokumentumok bemutatásával. A kedvezmények iránti igényt az iskolai tankönyvtámogatás elkészítése előtt november 15-ig az előírt igénylőlapon lehet bejelenteni. Az igénybejelentés időpontjáról az iskola az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal korábban, írásban köteles értesíteni minden tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követő időpont után áll be, (iskolaváltást is beleértve) akkor az iskola a tankönyv kölcsönzésével teljesíti az igényt.

37

A normatív igények kielégítését követően a további igényeket a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret, valamint a könyvtári tankönyvkészlet figyelembevételével a Házirendben meghatározott módon bírálja el. Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.

9. Intézményi védő, óvó előírások Általános előírások A tanulókkal az iskolai tanítási év, valamint szükség szerint tanóra, foglalkozás, kirándulás stb. előtt meg kell határozni és ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. 

az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás



a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások



a tilos és az elvárható magatartásforma

A védő-óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az iskola házirendje határozza meg azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. Egészség- és munkavédelmi eszközök Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

ételminta-vétel (üvegtartály) készlet

iskolánként 1

melegítőkonyha

mentőláda

Munkavédelmi szabályzat előírás szerint

munkaruha

a Munka Törvénykönyve, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1993. évi XXXIII. törvény és végrehajtási rendeletei alapján, az iskola kollektív szerződés szerint

védőruha

a munkavédelemről szóló 1993. évi CXIII. törvény és végrehajtási rendeletei alapján, az óvodai munkavédelmi szabályzat szerint

tűzoltó készülék

az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint

38

A kiszolgálóhelyiségekben a helyiség rendeltetésszerű használatát biztosító bútorokat, berendezési eszközöket kell elhelyezni. Valamennyi helyiség berendezésénél az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelményeket, a közegészségügyi előírásokat, a tűzvédelmi, az egészségvédelmi, a munkavédelmi követelményeket figyelembe kell venni. Az iskolába - ha van szabvány - csak ennek megfelelő eszközök és felszerelések vihetők be. A pedagógus - az iskola szervezeti és működési szabályzatában, házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével - viheti be az iskolai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. A tanulók részére kialakított helyiség akkor megfelelő, ha - rendeltetésétől függően - alapterülete lehetővé teszi egy iskolai osztály, osztálybontás esetén a meghatározott csoport valamennyi tagjának egyidejű befogadását és egészséges, biztonságos körülmények közötti foglalkoztatását, pihenését, öltözését, tisztálkodását, étkezését, továbbá megfelel az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelményeknek, a közegészségügyi előírásoknak, a tűzvédelmi, egészségvédelmi, munkavédelmi követelményeknek. Az intézményt érintő védő- óvó előírások betartatásához szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása a GSZ feladata.

a) A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a jogot az intézmény biztosítani köteles. Az iskola-egészségügyi szolgáltatásából áll.

ellátás

az

iskolaorvos

és

a

védőnő

együttes

Az iskola-egészségügyi ellátásban közreműködik még a fogorvos és a fogászati asszisztens. Az iskolai-egészségügyi ellátás rendje: Az iskolaorvosi szolgáltatatás Az ellátást megnevezése

nyújtó

pontos Újpest Önkormányzatának Szociális és Egészségügyi Intézménye 1042 Budapest, Deák F. u. 93. Az ellátást nyújtó részmunkaidő foglalkoztatásának jellege Az ellátást nyújtó által az Kedd intézményben töltendő idő 8-16 h Az ellátás nyújtásának helye Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző (pontos címmel) Iskola és Gimnázium 1043 Budapest, Kassai u. 24/a Az ellátás nyújtása során annak Újpest Önkormányzatának Szociális és a háziorvosnak (háziorvosi Egészségügyi Intézménye körzetnek) a megnevezése, 1042 Budapest, Deák F. u. 93. akivel együttműködve történik a szolgáltatás nyújtás

39

A védőnői szolgáltatás Az ellátást megnevezése

nyújtó

pontos Újpest Önkormányzatának Szociális és Egészségügyi Intézménye 1042 Budapest, Deák F. u. 93. Az ellátást nyújtó részmunkaidő foglalkoztatásának jellege Az ellátást nyújtó által az kedd - csütörtök intézményben töltendő idő 8-12 h Az ellátás nyújtásának helye Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző (pontos címe) Iskola és Gimnázium 1043 Budapest, Kassai u. 24/a Az ellátás nyújtása során annak Újpest Önkormányzatának Szociális és a védőnőnek (védőnői körzetnek) Egészségügyi Intézménye a megnevezése, akivel 1042 Budapest, Deák F. u. 93. együttműködve történik a szolgáltatás nyújtás Az iskolafogászati ellátás Az ellátást nyújtó pontos Újpest Önkormányzatának Szociális és megnevezése Egészségügyi Intézménye 1042 Budapest, Deák F. u. 93. Az ellátást nyújtó időszakos foglalkoztatásának jellege Az ellátást nyújtó által az intézményben töltendő idő Az ellátás nyújtásának helye Budapest IV., Király utcai Gyermekorvosi (pontos címe) rendelő Budapest IV., Galopp utcai Gyermekorvosi rendelő A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani. A gyógytestnevelési órákat az iskolában kell megszervezni. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében meghatározottak szerint vesz részt a testnevelési órákon vagy mozgásjavító foglalkozáson. Az iskola dolgozói rendszeresen és folyamatosan részt vesznek az esedékes munka alkalmassági vizsgálatokon. Az iskola munkavállalói részére az előírt foglalkozás-egészségügyi ellátást a GSZ biztosítja.

40

Kötelező a foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton való részvétel: 

új belépők megelőzően

munkaköri

alkalmassági

vizsgálatán

az

alkalmazást



az ismétlődő orvosi vizsgálaton az üzemorvos által meghatározott időpontban (a további alkalmazás feltételeként)



soron kívüli orvosi vizsgálaton azon munkavállalónak, aki 30 napot meghaladóan bármilyen okból a munkából távol volt



tálalókonyhában dolgozóknak a kötelező vizsgálaton túl érvényes egészségügyi könyvvel kell rendelkezniük.

b) A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze: 

hogy az intézményben keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető



hogy az intézmény területén a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet



hogy az intézményben a tanulók azokat az eszközöket ne használják, használhassák, amik jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök



hogy csak pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép

A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése szintén az intézményvezető feladata. A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. A pedagógusok feladata, hogy: 

haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére az intézményvezető felelős



gondoskodjanak a tanulók biztonságáról

41

Az iskola nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy: 

a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére



a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják

A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladatai: 

kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja



nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok:



o

intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a tanuló szülőjének (nagykorú tanuló esetén a tanulónak) – egy példány megőrzéséről gondoskodik

o

ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet

súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: o

a balesetet azonnal jelenti az intézmény fenntartója felé

o

gondoskodik a szakképesítéssel kivizsgálásáról

o

súlyos az a tanulóbaleset, amely:

baleset legalább középfokú munkavédelmi rendelkező személy bevonásával történő



a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette



valamely érzékszerv (érzékelő-képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását



orvosi vélemény egészségkárosodást



súlyos csonkolást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek)



a beszélőképesség elvesztését vagy bénulást, illetve elmezavart okozott

szerint

életveszélyes

feltűnő

sérülést,

eltorzulást,



lehetővé teszik az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában



intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg

42

A pedagógus feladata: Az intézményvezető utasítására: 

a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése



nem súlyos balesetekkel kapcsolatos:



o

közreműködik a három napon túl gyógyuló tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában

o

e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel

o

jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás adatszolgáltatás határideje nem tartható

sérülést

elhúzódása

okozó

miatt

az

súlyos balesetekkel kapcsolatban: o

a balesetet azonnal jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről

o

közreműködik a baleset kivizsgálásában



közreműködik az iskolai szülői szervezet és diákönkormányzat tájékoztatásában, és a tanulóbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában



intézkedést javasol minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre, az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja

Nem pedagógus alkalmazott: Az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a tanulóbaleseteket követő feladatokban.

c) A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők A rendkívüli esemény észlelésekor, tájékoztatni kell az intézményvezetőt.

tudomásra

jutásakor

haladéktalanul

Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően 



haladéktalanul értesíti: o

az érintett hatóságokat

o

a fenntartót

o

a szülőket

o

általános iskolát és gimnáziumot

megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, tanulók védelmét, biztonságát szolgálják

Rendkívüli eseménynek számít különösen: 

a tűz



az árvíz



a földrengés

43



bombariadó



egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelőmunkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény

Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. Teendők Bombariadó esetén 

aki veszi a riasztást – azonnal értesíti az igazgatót (távolléte esetén az igazgatóhelyettest)



az igazgató hívja a rendőrséget (IV. ker.) /tűzoltókat o

231-3400, vagy 107

o

105 - tűzoltó



szaggatott csengetés: Boda Judit iskolatitkár



az igazgató az iskolarádión keresztül bemondja: o

mindenki hagyja el a házat

o

őrizze meg a nyugalmát

o

a csomagját vigye magával

o

a teremajtót hagyja nyitva



a portás nyitja a két kaput



Boda Judit iskolatitkár telefonon értesíti a



o

239-9025 EFEB Felnőttképzés igazgatóját és a

o

369-2148 Szent János Apostol Katolikus Iskola igazgatóját

a tanulók és dolgozók vonulását ellenőrzi: o

I. emelet: Királyné Harai Ágnes (új rész) gazdasági vezető

o

II. emelet: Horváthné Laczkó Erika a szakmai munkaközösség vezetője

o

I. emelet: Tóthné Kovács Annamária (tanári, számítástechnika terem, könyvtár, konyha)

o

kapu, porta: Barkóczi Márta általános igazgatóhelyettes

44

d) Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje Az iskola tűzvédelmi feladatait a Tűzrendészeti Szabályzat és a Tűzriadó-terv tartalmazza. A tűz esetére vonatkozó legfontosabb és legsürgősebb teendőket felsoroló Tűzriadó-tervet minden tanteremben jól látható helyen el kell helyezni. Kiemelt vészhelyzetek, katasztrófák esetén a Veszélyhelyzeti Cselekvési Terv/Katasztrófavédelmi Prevenciós Programban foglaltak szerint járunk el. A szabályzat magában foglalja az iskola potenciális veszélyforrásait, továbbá: 

az elhárításukra vonatkozó feladatokat, magatartási szabályokat



helyreállítási feladatokat



együttműködési feladatokat



a védekezéshez szükséges eszközöket



és az iskola felkészítési tervét

10. Nevelési-oktatási intézményen belül működő pedagógiai szakszolgálat: gyógytestnevelés A szakszolgálat működésének rendje Iskolakezdéskor minden kilencedik osztályos, illetve új tanulót megvizsgál az iskolaorvos. Azokat a tanulókat, akiknek az egészségi állapotában valamilyen eltérést tapasztal, belgyógyászati és/vagy ortopédiai vizsgálatra küldi. A vizsgálatok alapján a speciális ellátásra utalt tanulóknak a következő javaslatokat teszik: 

Azoknak a tanulóknak, akiknél fennáll a veszélye valamilyen belgyógyászati vagy mozgásszervi betegségnek, vagy már kialakult náluk ilyen, az iskolai oktatással egyenértékű, vagyis az iskolai testnevelésórát kiváltó gyógytestnevelési tanításon kell részt venniük



A 2/a kategória besorolással a tanuló az orvos által előírt megszorításokkal részt vehet az iskolai testnevelésen, de kötelező jelleggel a gyógytestnevelési órákon kell részt vennie



A 2/b kategória besorolású tanulók csak a gyógytestnevelésen vehetnek részt, az iskolai testnevelésen nem

A két fenti csoport tanulói tankötelezettségüket a gyógytestnevelés keretében szervezett heti két tornatermi foglalkozással teljesítik, és osztályzatot a gyógytestnevelő tanártól kapnak. A gyógytestnevelés óra időpontja az aktuális tanév elején a hirdetőtáblán olvasható A gyógytestnevelés célja: hogy a gyermek a diagnózisnak megfelelő szakszerű foglalkozást kapjon, illetve a gyermek egészségi állapota minél előbb lehetővé tegye, hogy „visszatérjen" az iskolai testnevelési foglalkozásra.

45

A gyermek egészségi állapotának figyelemmel kísérése, illetve a kategóriák megváltoztatása miatt évenként legalább egy orvosi kontrollvizsgálat szükséges. A tanulók szűrését az iskolaorvos végzi, aki szükség esetén szakorvosi beutalót ad a tanulónak.

11. Egyéb kérdések a) A kereset-kiegészítés feltételei A Kollektív Szerződés tartalmazza

b) A teljesítménypótlék összeg meghatározásának elvei A Kollektív Szerződés tartalmazza

c) Vagyoni jogok átruházásakor megállapításának szabályai

a

tanulót

megillető

díjazás

A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részekként osztály, csoport keretében elkészített dolgok a tanuló tulajdonát képezik. A tulajdonjogot a tanuló megállapodás keretében az iskolára ruházhatja. Ha ezekre vonatkozó vagyoni jogokat az iskola nem szerzi meg, köteles az adott dolgokat a tanulói jogviszony megszűnésekor a tanulónak átadni. Ha az iskola a vagyoni jogokat másra átruházza, a tanulót díjazás illeti meg, melyet úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a tanuló teljesítményét.

d) Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek a vezetői megbízással rendelkező közalkalmazottak (igazgató, általános igazgató helyettesek).

e) A nevelési-oktatási intézményben folyó reklámtevékenység szabályai Az intézmény a következők szerint szabályozza az intézményben folytatható reklámtevékenységet: A tiltott és megengedett reklámtevékenység Az intézményben a következők kivételével tilos a reklámtevékenység. Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól, és a következő tevékenységekkel kapcsolatos: 

egészséges életmód



környezetvédelem



társadalmi tevékenység



közéleti tevékenység



kulturális tevékenység

46

A reklámtevékenység engedélyeztetése A reklámtevékenység folytatásának minden intézményvezető engedélyével lehetséges.

formája,

módja

csak

az

Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni: 

a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét



a reklámtevékenység formáját, módját



a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket

egyértelmű

leírását,

a

reklámtevékenység

Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az intézmény őriz, másik példánya átadásra kerül az engedélykérőnek. Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult. A reklámtevékenység jellegének besorolása Az intézményvezető önállóan, reklámtevékenység esetében:

illetve



a nevelőtestület



a szülői közösség, valamint



a gyermek közösségek bevonásával

az

általa

jelentősnek

minősített

állapítja meg valamely reklámtevékenység jellegét. Az intézményvezető köteles: 

a pedagógusoktól



a szülőktől



a gyermekektől, tanulóktól érkező

az intézményben megvizsgálni.

folyó

reklámtevékenységgel

kapcsolatos

észrevételt

Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai: 

házimozi, belső kábeltelevízió-hálózat



az intézményi rádió



újságok terjesztése



szórólapok



plakátok



szóbeli tájékoztatás

Az adott reklámtevékenység során alkalmazható intézményvezető által kiadott engedély határozza meg.

formát,

módot

az

47

12.

Intézményi dokumentumok nyilvánossága

Intézményi alapdokumentumok (Pedagógiai Program, Minőségirányítási Program, SZMSZ, Házirend) készítése, módosítása során a tantestület, illetve az alkalmazotti közösség, a szülői közösség és a tanulók közössége értelemszerűen megismeri ezek tartalmát és a törvényi előírásoknak megfelelően él véleményezési és egyetértési jogával. Így tehát ezek a dokumentumok minden partner számára ismertté válnak. Az érvényben levő dokumentumokat az új partnerekkel a következőképpen ismertetjük meg: Minden új belépő dolgozó, illetve pedagógus köteles ezeket elolvasni, a kiemelt feladatokról az iskolavezetéssel konzultálni, majd ezek szellemében végezni munkáját. Mind a négy dokumentum nagyobb nyilvánosságot is kap, olvashatóak az iskola honlapján www.kanizsay.sulinet.hu A Pedagógiai Programmal és a Házirenddel kapcsolatban a szülők a 0. és első szülői értekezleten, a diákok az első tanítási napon kapnak tájékoztatást.

48

V.

Záró rendelkezések

1. Az SZMSZ hatálybalépése A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az előző, 2011. április 6. napján jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat.

2. Az SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, az iskolaszék (óvodaszék, kollégiumi szék), a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Budapest, 2011. szeptember 22.

PH.

.......................................................... igazgató

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény diákönkormányzata 2011. szeptember 27. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat egyetértési jogát jelen SZMSZ módosítása során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

.......................................................... diákönkormányzat vezetője

49

A Szervezeti és Működési Szabályzatot a szülői szervezet (közösség) 2011. szeptember 28. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

.......................................................... Szülői szervezet képviselője A Szervezeti és Működési Szabályzatot 2011. szeptember 29. napján elfogadta.

........................................................ hitelesítő nevelőtestületi tag

az

intézmény

nevelőtestülete

.......................................................... hitelesítő nevelőtestületi tag

Fenntartói jóváhagyás száma:

.................................................................... bizottsági elnök

50

VI. Mellékletek 1. számú melléklet:

Gyűjtőköri Szabályzat (R. 6/C. § (2) bek.)

2. számú melléklet:

Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje (Ámr. 145/A. § (1) bek.)

3. számú melléklet:

Adatkezelési szabályzat (Iratkezelési szabályzat hiányában, Kt. 2. számú melléklet 6. pont)

4. számú melléklet:

Együttműködési megállapodás a Humán TISZK Gazdasági Szervezettel

5. számú melléklet:

Együttműködési megállapodás a Humán TISZK koordinációs feladatainak ellátására

51

1.sz. melléklet

KANIZSAY DOROTTYA EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

KÖNYVTÁRÁNAK GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA

2008. Felülvizsgálva: 2011

52

I. Az iskolai könyvtár állománya, egységei A könyvtár szabadpolcos rendszerben, ETO-rendben tárolja a gyűjteményeket. Rendelkezik:

- kézikönyvtári résszel, - ismeretkezelő és szépirodalmi résszel - a könyvtáros tanár segédkönyvtárát jelentő könyvtári szakirodalommal, - hivatali segédkönyvtárral (letéti állományként), - folyóirat-gyűjteménnyel, - lemeztárral, - időleges nyilvántartású dokumentumok részlegével.

I.1. A kézikönvvtári állomány

;.

Tartalmazza: - általános és szaklexikonok gyűjteményét - befejezett gyűjtésű sorozatok (pl. Új Magyar Lexikon) - megkezdett sorozatok (pl. Magyar Nagylexikon) a megkezdett sorozatokat a könyvtárnak továbbra is gyűjteni kell! - általános és szakenciklopédiák gyűjteményét - kiemelten gyűjteni kell az orvostudománnyal és segédtudományaival kapcsolatos munkákat! - szótárakat, fogalomgyűjteményeket - szótárak esetében az egynyelvű és bilingvis szótárakat, - fogalomgyűjtemények esetében minden olyan műveltségterülettel kapcsolatos munkát, amely az iskolai oktatásban szerepet játszik, játszhat. - kézikönyveket, összefoglalókat, - adattárakat, - atlaszokat (földrajzi, történelmi, művelődéstörténeti atlaszok), - az oktatás folyamatában használatos tankönyvek 1 -1 példányát, - a tartós tankönyvek 1-1 példányát, - a tantárgyaknak ill. szabadidős programoknak megfelelő időszaki kiadványokat, folyóiratokat, - - a nem nyomtatott ismerethordózók tantárgyaknak megfeleltetett féleségét ill. azok tájékoztató listáit a katalóguson kívül - itt rövid annotációval.

I. 2. Ismeretközlő irodalom Jelenlegi anyag:

A jövőben:

Alapelv:

minden ETO-főosztályhoz kapcsolódó könyvtári állományrész mélységben, folyamatos fejlesztésben -a leglényegesebb műveket válogatva

eltérő

kiemelten kell bővíteni a következő területeket és a bevezetendő tantárgyak irodalmát: pszichológia, pedagógia, etika, logika, szociológia, jog, egészségügy, biológia, egészségnevelés, számítástechnika-informatika, művészetek, társadalmiállam- polgári ismeretek, földrajz. az alapvizsga, érettségi vizsga, a képesítő vizsga követelményrendszerének megfeleltetett alap- és középszintű irodalmat teljességében kell gyűjteni. Biztosítani kell a körismereti és szakmai tantárgyi programokban meghatározott házi- és ajánlott okmányokat, a munkáltató eszközként használatos dokumentumokat, melyek optimális mértéke: egy tanulócsoportnak elegendő példányszám!

53

I. 3. Pedagógiai gyűjtemény Az ismeretközlő irodalmon belül lényeges az oktató- nevelőmunkát közvetlenül segítő pedagógiai gyűjtemény fejlesztése, alakítása. Gyűjteni kell a pedagógiai szakirodalomnak és határtudományainak dokumentumait - pedagógiai és pszichológiai lexikonokat, enciklopédiákat, - fogalomgyűjteményeket, szótárakat, - pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalókat, dokumentumgyűjteményeket, - a pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási célok megvalósításához szükséges szakirodalmat, - a tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalmát, - az alkalmazott pedagógia, lélektan és szociológia különféle területeihez kapcsolódó műveket, - a műveltségi területek módszertani segédkönyveit, segédleteit, - tanításon kívüli foglalkozások dokumentumait, - az iskolával kapcsolatos statisztikai és jogi gyűjteményeket, - az oktatási intézmények tájékoztatóit, - általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat, - az iskola történetérő1, névadójáról szóló dokumentumokat.

1. 4. A könyvtárostanár segédkönyvtára: könyvtári szakirodalom Gyűjteni kell: -

a kurrens és retrospektív jellegű tájékozódási segédleteket a könyvtári feldolgozó munka szabályait, szabályzatait tartalmazó segédleteket, a könyvtári összefoglalókat, irányelveket, a könyvtárhasználattan módszertani segédleteit, az iskolai könyvtárral kapcsolatos módszertani kiadványokat, a módszertani folyóiratokat.

I.5. Hivatali segédkönyvtár Letétként az igazgatónál, a gazdasági vezetőnél, az általános és a szakmai igazgatóhelyettesnél található. Folyamatos fejlesztése, cseréje a könyvtáros tanár feladata is! Gyűjteni kell: - az iskola irányításával, igazgatásával, gazdálkodásával, ügyvitelével, a munkaüggyel kapcsolatos kézikönyveket, jogi- és szabály gyűjteményeket, folyóiratokat

54

I. 6. Kéziratok Az iskolai tartoznak: -

könyvtár

kéziratgyűjteményébe

az iskola pedagógiai dokumentációi, pályázat munkák, kísérleti dokumentációk, az iskolai rendezvények, az iskolaújság és iskolarádió dokumentumai.

1. 7. Szépirodalom Az iskolai könyvtár külön teremben gyűjti a magyar- és világirodalom kiemelkedő alkotásait, szerző szerinti betűrendben tárolva. Kiemelten kezeli a kötelező olvasmányokat, tanulócsoportnak megfelelő példányszámban gyűjtve azokat. Teljességre kell törekedni azon művek beszerzésében, amelyek az alapvizsga és az érettségi vizsga követelményeinek teljesítéséhez szükségesek, ill. a tantárgyak mikrotantervében szerepelnek. Ilyen művek: - antológiák, - házi és ajánlott irodalom, - meghatározott esetekben a teljes életmű (pl. költők esetében) - népköltészeti irodalom - nemzeti antológiák, - a nevelési program megvalósításához szükséges alkotások (kiemelt helyen szerepel a nemzeti ku1túra közvetítése, melybe nemcsak határainkon belül, de a határainkon kívül megjelenő művek is tartoznak. A gyűjtőkör ilyen irányba bővítendő!) Megjegyzés: Minden állománytest esetében szükséges a hagyományos dokumentumok mellett a nem hagyományos dokumentumok gyűjtése. Ez a feladat ugyan a rendszergazda ill. az oktatástechnikus feladatkörébe tartozik, de szükséges a könyvtárossal közösen fejleszteni, feldolgozni, annotálni és propagálni azokat. A jövőben a gyűjtőkört ebben az irányban erőteljesebben kell fejleszteni!

I.8. Folyóiratok Gyűjteni kell: - a tantárgynak megfe1eItetett folyóiratokat, - az egészségügyi szakmai folyóiratokat, periodikákat, -az általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat.

I. 9. Lemeztár Az iskolai könyvtár gazdag lemeztárát a jövőben is fejleszteni kell, bár a CD lassan kiszorítja a lemezeket. A lemezek átmentése kazettára folyamatosan történik, az oktatástechnikus segítségével a könyvtáros tanár végzi e munkálatokat. Feldolgozásuk, propagálásuk folyamatos.

55

I.10. Időleges nyilvántartású dokumentumok Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazon dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra (legfeljebb 3 évre) szerez be, valamint az időszaki kiadványok. Időleges megőrzésre minősített dokumentumok: - brossurák, - tankönyvek, - tartós tankönyvek, jegyzetek, - módszertani segédanyagok, - tervezési, oktatási segédletek, - gazdasági és jogi segédletek, rendeleti és utasításgyűjtemények, törvénykönyvek, - gyártmánykatalógusok, - szabványok. Az időleges megőrzésre minősített dokumentumokról összesített nyilvántartást kell vezetni, kivonásuk a könyvtáros tanár hatáskörébe tartozik.

II. Mellékgyűjtőkör A tananyagon túlmutató ismeretszerzési igények kielégítése csak részlegesen vállalható. Elsődlegesen a szakkörök, érdeklődési körök könyvtári segédletének kielégítésére kerülhet sor (szakköri füzetek, kották, hangzóanyag).

III. A gyűjteménv szervezése Folyamatos, tervszerű és arányos állománybővítésre, állományalakításra, ill. helyes arányú állományapasztásra van szükség ahhoz, hogy az iskolai könyvtár a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező szaktanári - tanulói igényeket kielégíthesse, a könyvtárpedagógiai programot megvalósíthassa. A fentiekhez szükséges dokumentumok kiválasztása, pedagógiai felhasználása, ill. ennek megtervezése, megszervezése a könyvtáros tanár és a tantestület együttműködését igényli. Az állomány gyarapodása: - vétel, - ajándék és - csere útján történik. Alapelv: egyik esetben sem kerülhet olyan dokumentum a könyvtárba, amely nem illik a gyűjtőkörbe. A tervszerű állományapasztás: - az elavult dokumentumok selejtezése, - a fölösleges dokumentumok kivonása révén történik. Az elavult dokumentumok selejtezése A válogatás csak a dokumentumok tartalmi értékelése alapján történhet, leltári nyilvántartás alapján nem végezhető. A kivonáshoz célszerű kikérni a szaktanárok véleményét. Tartalmi elavulás jellemzi a dokumentumot, ha: - a benne lévő ismeretanyag tudományos szempontból túlhaladottá vált, téves információt juttat a tanulókhoz, - a gyakorlatban nem használható, mert a benne lévő adatok, rendeletek és szabályok megváltoztak, - az ismeretterjesztő és tudományos munkának megjelent egy átdolgozott, bővített kiadása. A szaktudományi folyóiratokat öt évente, a pedagógiai szaklapokat tíz évente kell selejtezni.

56

A fölösleges dokumentumok kivonása Az iskolai könyvtárba fölösleges példány keletkezik, ha: - megváltozik a tanterv, - megváltozik az ajánlott és a kötelező irodalom jegyzéke, - megváltozik a tanított idegen nyelv, - módosul vagy megváltozik az iskola szerkezete, profilja, - csonka, többkötetes dokumentumok terhelik az állományt.

IV. Gyűjtőkör kiemelt területeinek fejlesztési terve (összefoglalóan az eddigiekbő1) A kiemelt fejlesztés irányai: - a NAT-ban javasolt tantervek irodalomjegyzékei alapján történő beszerzés - az új bevezetendő tantárgyakhoz ajánlható szakirodalmi és szépirodalmi művek gyűjtése (tankönyvíráshoz szükséges művek a tanárok részére, mely egyúttal majd szaktárgyi olvastatás irodalomjegyzékét is jelentik a jövőben!), - a tartós könyvek folyamatos gyűjtése (míg jegyzék nincs, az iskola állal összeállított igénylista alapján), - az új tantárgyak, a felnőtt szakoktatás és a távoktatás jegyzeteinek, kiegészítő dokumentumainak gyűjtése, - a rendszergazda és az oktatástechnikus által bevezetett és feldolgozott. a videótárban tárolt anyag propagálása, a fejlesztés segítése, hogy a gyűjtőkörnek megfelelően alakuljon e részleg is. Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata a művelődési és közoktatási miniszter 16/I998/IV. 8./MKM rendelete alapján a helyi pedagógiai program cél- és feladatrendszeréhez alkalmazkodva, az iskolai SZMSZ-ében foglaltakat figyelembe véve készült. A gyűjtőköri szabályzatnak megfeleltetett állomány eszközül szolgál a pedagógiai program megvalósításához, melyet a tantestület fogadott el, így a dokumentumok kiválasztása, pedagógiai felhasználása ill. ennek megtervezése, megszervezése a könyvtáros tanár és a tantestület együttműködését feltételezi.

57

Az iskolai könyvtár alap- és másodlagos funkciót lát el az iskolában. Az alapfunkciói: A pedagógiai program által előírt cél- és feladatrendszer teljesítéséhez szükséges dokumentumok gyűjtése, mely gyűjtemény a könyvtár főgyűjtőkörét je1enti. Másodlagos funkció: A tananyagon túlmutató ismeretszerzési igények, - mely igények kielégítését a könyvtár csak részlegesen tudja vállalni!- kielégítését a mellékgyűjtőkörbe sorolt dokumentumok képezik, szolgálják. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők:

1. Az iskola szerkezet, profilja -többszintű, többfunkciós képzés nappali tagozaton: gimnázium szakközépiskola világbanki modell szerinti képzés felnőtt tagozaton: esti és levelezőképzés keretében gimnázium szakképesítést adó, HÍD-program egészségügyi operátorképzés ápoló-távoktatási továbbtanulási képzés a tanárképzést elősegítő funkció az Egészségügyi főiskola szaktanárképző gyakorló intézményeként hospitáló, gyakorló tanítások, vizsgatanítások előkészítése a könyvtárra épít.

2. A helyi pedagógiai programban megfogalmazott nevelési-oktatási célok. (l. PP) 3. A könyvtár-pedagógiai programban meghatározottak teljesítéséhez szükséges állományalakítás (l. PP) 4. Iskolánk helyi tantervei, tantárgyi követelményrendszere, tehetséggondozási és felzárkóztatási program (szakköri és tanfolyami lehetőségek, érdeklődési körök, a tanulás technikájának elsajátítása) (l. PP)

A meghatározott gyűjtőkörön belül a gyűjtés szintjét és mélységét az anyagi lehetőségek erősen behatárolják. így szükséges a gyűjtőkör iskolán kívüli forrásait is számba - és igénybe venni. Lehetőségeink: - más könyvtárak lehetőségeinek igénybe vétele, szolgáltatásaink kihasználása (pl. Egészségügyi Főiskola Könyvtára, Orvostudományi Információs Intézet és Könyvtár, ETI Könyvtára, Országos Idegennyelvű Könyvtár, egyéb egészségügyi szakközépiskolák könyvtárai ) - könyvtárközi kölcsönzés - távlatokban: az iskolai könyvtár számítógépes fejlesztése során a hálózaton elérhető információs források, adatbázisok használata.

58

2.sz. melléklet

KANIZSAY DOROTTYA EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE

2005. Felülvizsgálva: 2011.

59

A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 161. § alapján az intézményvezető köteles rendelkezni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről, amely a szervezeti és működési szabályzat mellékletét képezi. Az Intézménynél előforduló szabálytalanságok kezelésére az itt meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni. 1. Szabálytalanság A szabálytalanság, valamely létező szabálytól: - központi jogszabályi rendelkezéstől, - helyi rendelettől, - egyéb belső szabályzattól, utasítástól való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti. A szabályok be nem tartása adódhat - nem megfelelő cselekményből, - mulasztásból, - hiányosságból. 2. Jelen eljárásrend tekintetében a szabálytalanságok körének meghatározása Jelen eljárásrend tekintetében szabálytalanságnak minősülnek azok a szabálytalanságok, melyek mértékük alapján - a büntető-, - szabálysértési, - kártérítési, illetve - fegyelmi eljárás megindítására adnak okot. Alapesetei lehetnek: - szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, stb.) - a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból stb. származó szabálytalanság)

3. A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja a szabálytalanságok (újbóli) előfordulásának megelőzése.

60

A megelőzés érdekében a szabálytalanságok kiküszöbölésére, megakadályozására a FEUVE rendszerbe új elemeket kell beépíteni, hogy az előzetes, a folyamatos, valamint az utólagos vezetői ellenőrzés eszközével a szabálytalanság előfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhető legyen. A FEUVE rendszer karbantartása, fejlesztése során a független belső ellenőrzési tapasztalatokat úgy kell hasznosítani, hogy az adott területre meghatározott részletes szabályozással, a szabályozás megismertetésével, a szabályozás betartatásával, illetve közvetlen felelősök meghatározásával az újabb szabálytalanságok kivédhetőek legyenek.

A FEUVE rendszer kialakításáért felelős intézményvezetőnek kell gondoskodnia arról, hogy az első szintű pénzügyi irányítási és kontroll rendszer megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságok bekövetkezését elkerüljék. A FEUVE rendszer kielégítő működését biztosítani kell a szerv minden tevékenysége vonatkozásában. A szerv azon tevékenységeire, működési folyamataira, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell szentelni. A FEUVE rendszer ezen területekhez kapcsolódva olyan elemeket határoz meg, mely olyan feladatokat ír elő, amelyek kiküszöbölik az elkövetés lehetőségét, illetve korlátozzák az okozható kár mértékét. A szabálytalanságok kezelésével (a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) kapcsolatos feladatok az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott hatásköri, felelősségi rendnek és munkaköri leírásoknak megfelelően kerülnek kiosztásra, illetve átruházásra a beosztott vezetőkre.

5. A nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok kiemelt kezelése a szabálytalanságok megelőzése érdekében 5.1. A tervezési folyamatok szabálytalanságának kezelésének eljárásrendje a következő: 1. A korábbi évek tapasztalatai alapján, - a költségvetési beszámolók adatait is figyelembe véve, - meg kell keresni azokat a tételeket, melyek különösen kényes területek, (elsősorban olyan területek, ahol nagyobb mennyiségű készpénz, illetve készletmozgás van); 2. Gondoskodni kell a nagyobb, egyösszegű kiadások teljesítésével járó területek, pl: beruházások, eseti, nagy összegű finanszírozások fokozott ellenőrzési rendjének meghatározásáról; 3. Biztosítani kell egyes, az elmúlt évek tapasztalatai, illetve a megváltozott szabályozások miatt megnőtt jelentésű területek fokozott ellenőrzését, a szabályosság kontrollálását.

61

4. Figyelembe kell venni a külső ellenőrzés által tett észrevételeket, melyek kihatnak a tervezési tevékenységre is. 5.2. Az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: 1. Meg kell határozni, írásban rögzíteni kell olyan belső rendet, politikát, melyek az illegális pénzügyi cselekmények megelőzését célozzák. 2. Gondoskodni kell arról, hogy az intézmény dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra az esetre, ha illegális pénzügyi cselekmény gyanúja merül fel. Ismertnek kell lenni az ilyen esetek bejelentési, illetve vizsgálati szabályainak. 3. Tájékozódni kell az illegális pénzügyi cselekmények előfordulási típusairól, területeiről, feladathoz, intézményhez, esetleg személyhez köthetőségéről. Az illegális pénzügyi cselekmények külön figyelmet igénylő területeit, folyamatait az alábbi ismérvek alapján kell meghatározni: - az adott terület költségvetési terv, illetve tényszám adatai költségvetési főösszeghez viszonyított nagyságrendjének vizsgálatával, - azt a százalékot, melytől jelentős tételnek számítható a terület, az intézmény a vizsgálat során maga – de írásban is rögzítve - határozza meg, - az adott terület ellenőrzéssel, közvetlen irányítással való kapcsolatának vizsgálatával, azaz annak ellenőrzésével, hogy a terület milyen mélységig szabályozott, a szabályozást az érintettek megismerték-e, a szabályok betartását a tevékenység során ellenőrzik-e, utólag mikor történik ellenőrzés, illetve, hogy a területet érintette-e a független belső ellenőri, illetve esetleg külső ellenőri tevékenység. Az a terület lesz figyelmet érdemlő, mely az ellenőrzés szempontjából a legkevésbé lefedett. A fenti két fő szempont együttes értékelésével kell meghatározni azokat a területeket, melyek a legnagyobb figyelmet igénylik. 5.3. A szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: - rendszeresen át kell tekinteti a szerv belső eljárásrendjét, különös tekintettel a belső szabályozottságra, és az ott szabályozott folyamatokra, - vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot, eltérés esetén meg kell keresni az okokat, és a szabályosság követelményének megfelelően gondoskodni kell a szabályok módosításáról, illetve a betartatás ellenőrzéséről. 5.4. A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: - a valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatában való teljes végigkísérése történik meg. Ilyen pénzügyi tranzakció csoportok lehetnek, pl.: - dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése, - a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre,

62

- a beruházások pénzügyi lebonyolítása, - az intézmény valamely alapfeladatának ellátása stb. A pénzügyi tranzakció csoport egyik lehetséges területének a dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése esetében a tényleges ellenőrzési feladatok például a következők lehetnek: - a beszerzés kezdeményezése körülményeinek, dokumentumának vizsgálata, - a beszerzés kezdeményezés ellenőrzése, áttekintése jogosság, célszerűség szempontjából, - a megrendelés áttekintése az alábbi szempontokból: - a megrendelő jogosult volt-e a megrendelésre, mint kötelezettségvállaló, - megtörtént-e a megrendelésnek, mint egyfajta kötelezettségvállalásnak az ellenjegyzése, - az ellenjegyzést az ellenjegyzésre jogosult végezte-e, - gazdaságosság elvét szem előtt tartották-e; - a megrendelés nyilvántartása megfelelőségének, átlátható rendszerben történő kezelésének ellenőrzése, - a megrendelés beérkezésekor a szakmai teljesítés igazolása körülményeinek áttekintése, - a készletjellegű termékek beérkezést követő nyilvántartásba vételének, tárolásának vizsgálata, - a pénzügyi teljesítés előtt az érvényesítői feladatok ellátásának teljes ellenőrzése – a feladat valamennyi mozzanatára kiterjedően, - a pénzügyi teljesítés előtt az utalványozás körülményeinek, megalapozottságának áttekintése, - az utalvány ellenjegyzésének ellenőrzése, - a tényleges pénzügyi teljesítés dokumentumainak vizsgálata, - a pénzügyi teljesítést követő számviteli folyamatok nyomon követése. A pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban a ténylegesen vizsgálandó területeket, valamint a részterületeket mindig a feladat-ellátáskor kell külön, írásban meghatározni. 6. Az intézményvezető érdekében

értékelési

feladata

a

szabálytalanságok

megakadályozása

Az intézményvezető a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli az intézmény egyes működési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásába más személyeket, különösen a folyamatgazdákat is bevonja. Az értékelés során át kell, hogy tekintsék legalább a következőket: - a szervnél, illetve annak tevékenységeinél, feladatellátásánál mennyire tudatos a FEUVE tevékenység, - a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelő ütemben történik-e, kellő rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére, - az ellenőrzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra, - a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési nyomvonalak, - a FEUVE szabályzata elkészült-e, annak betartására fordítanak-e kellő figyelmet.

63

Az intézményvezető a FEUVE tevékenységet köteles értékelni - a független belső ellenőr, valamint - a külső ellenőri szervezet megállapításai alapján is. 7. Feladatok a szabálytalanságok észlelése esetén A FEUVE rendszernek a következő feladatai lehetnek, ha működése során szabálytalanságot észlel: a) amennyiben a FEUVE rendszerben feladatot ellátó személy az ellenőrzési tevékenysége során a korábban már meghatározott - szabálytalanság gyanúját észleli, haladéktalanul köteles értesíteni az intézményvezetőt; b) amennyiben az intézményvezető észleli a szabálytalanság gyanúját, köteles erről a felügyeleti szerv vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, illetve a felügyeleti szerv vezetőjének érintettsége esetén gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve az eljárások megindításáról. c) amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/203, (XI.26.) Korm. Rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. Intézkedési tervet kell kidolgozni az ellenőrzési megállapítás alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtani. d) a külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján intézkedési tervet kell kidolgozni. e) az igazgató felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. f) az elrendelt vizsgálatok, döntések és megindított eljárások nyomon követése, a készített javaslatok végrehajtásának figyelemmel kisérése, g) a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásának naprakész és pontos vezetése, az elkülönített szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat, a megtett intézkedések, az ahhoz kapcsolódó határidők nyilvántartása,. h) A Szabálytalanságfelelősi feladatokat az iskolatitkár látja el, aki elvégzi a szabálytalansággal kapcsolatos iratanyag alapján az előírt adatok nyilvántartását. 8. A büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárások 8.1. A büntetőeljárás megindítása A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani.

64

A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. 8.2. Szabálysértési eljárás A szabálysértésekről szóló LXIX. Törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. 8.3. Kártérítési eljárás A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) megfelelő rendelkezései. 8.4. Fegyelmi eljárás Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók. 9. Jelentési kötelezettségek A belső ellenőrzés által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készíteni. (193/2003.(XI.26.) Korm.rendelet 29 §) Az igazgatónak az éves ellenőrzési jelentésben kell számot adnia a belső ellenőrzés (felügyeleti) által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenőrzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatairól, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról Jelen szabályzat aláíráskor lép hatályba, az eljárásrendet a hatálybalépést követően kell alkalmazni.

65

3.sz. melléklet

KANIZSAY DOROTTYA EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

2008. Felülvizsgálva: 2011.

66

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. Törvény, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény (továbbiakban „Avtv”) , a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény (továbbiakban „Ktv”), valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet (továbbiakban „MKM rendelet) alapján az oktatási intézmény az Adatkezelési Szabályzatban meghatározottak szerint szabályozza az adatok védelmével és nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos eljárásokat.

67

3. Értelmező rendelkezések

1. Általános szabályok 1.1. A Szabályzat célja A cél egyrészt biztosítani az alkotmányos jogok érvényesülését az intézményben folyó munkavégzés során, másrészt biztosítani az előírt feladatok ellátása keretében az adatvédelem szabályainak, valamint a tanulók, szülők, és az intézményi alkalmazottak tájékoztatására vonatkozó előírások betartását, továbbá eleget tenni a Ktv-ben foglalt kötelezettségnek, illetve biztosítani az adatkezeléssel kapcsolatos jogok érvényesülését.

2. A szabályzat hatálya 2.1. A szabályzat szervezeti, személyi hatálya A szabályzat hatálya kiterjed a) az intézmény minden dolgozójára, aki személyes, valamint közérdekű adatok kezelésével, tárolásával, szolgáltatásával, stb. kapcsolatos tevékenységet lát el, illetőleg ilyen adatokat tartalmazó dokumentumokat (tájékoztatókat, jelentéseket, stb.) készít. b) Bármely azonosított vagy azonosítatlan személyre vonatkozó információra. Annak eldöntésére, hogy egy személy azonosító-e vagy sem, figyelembe kell venni minden lehetséges eszközt, amely valószínűsíthetően felhasználható az adott személy azonosítására.

2.2. A szabályzat tárgyi hatálya A szabályzat előírásait alkalmazni kell az intézmény által vezetett nyilvántartások, adatbázisok és valamennyi egyedileg kezelt adat, illetőleg dokumentum esetében.

68

Az egyes fogalmak meghatározására a jogszabályi megfogalmazás, vagy annak részbeni átvételével kerül sor.

Szemé/yes adat: bármely meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt - közvetlenül vagy közvetve - név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző fegyelmi kártérítési, büntetőjogi felelősségre való tényező alapján azonosítani lehet.

Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatát, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső adat.

Különleges adat: faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai

véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó, valamint a bűnügyi személyes adat.

Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik. Közérdekbó1 nyilvános adat: minden olyan, természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezelésében lévő vagy rá vonatkozó, a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó adat, melynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.

Kötelezően hozzáteendő közérdekű adat: a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló, 1992. évi LXIII. törvény 19. § (2) bekezdésében meghatározott körbe tartozó szervezet által kezelt és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerint és végrehajtási rendeletében szabályozott módon nyilvánosságra hozandó adat. Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő kezeléséhez.

Tiltakozás:

az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri.

Adatkezelő: az intézmény, illetve az a belső szervezeti egység, amely a személyes, illetőleg itt közérdekű adatok körébe tartozó adatok, dokumentumok kezelését, szolgáltatását ellátja.

Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül adatokon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így például az adatok gyűjtése, felvétele, rögzítése, tárolása, felhasználása, összekapcsolása, szolgáltatása, megjelenítése, stb.

69

Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik.

Adatközlő: az intézmény azon belső szervezeti egysége, amely az adatfelelős által szolgáltatott adatokat a jogszabályokban meghatározott módon közzéteszi.

Adatmegsemmisítés:

az adatok, az adathordozók fizikai megsemmisítése, felismerhetetlenné tétele olyan módon, hogy helyreállításuk nem lehetséges.

Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges.

Adatbázis: számítógépes adatállomány, amelyet megfelelő fejlesztő szoftverrel hoztak

létre, előre meghatározott struktúrában, és a benne tárolt információk adatbázis kezelő szoftverrel kezelhetők, illetőleg érhetők el.

Adat: a természetes vagy mesterséges objektumok, folyamatok, állapotok jellemzői illetőleg azok részleteinek érzékelhető formában történő megjelenítése. Adat tágabb érelemben jelenthet szöveget, számot, rajzot, térképi részleteket vagy bármely más információt a megjelenésre való tekintet nélkül.

Adatfelelős: az intézmény azon belső szervezeti egységének a vezetője, aki köteles

tevékenységével, feladatkörével kapcsolatban gondoskodni az adatok jogszabályi előírásoknak megfelelő előállításáról, azok ellenőrzéséről, folyamatos szolgáltatásáról. A belső szervezeti egység vezetője felelős az adatok tartalmáért és határidőre történő szolgáltatásáért.

Adatvédelem: az adatokhoz való illetéktelen hozzáférés, a meghibásodás, a

megsemmisülés, stb. megakadályozása; a személyes adatok esetében kiegészül az adott személy személyes adatai jogellenes gyűjtése, kezelése, tárolása, felhasználása elleni védelemmel.

Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem

rendelkező szervezet, amely vagy, aki nem azonos az érintette!, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.

Intézmény: adott intézmény neve Tanulói viszony: a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról

szóló törvény alkalmazásában, az óvodai nevelésben való részvétel, a tanulói jogviszony és a tanuló szerződéses jogviszony, továbbá a kollégiumi tagsági viszony.

70

4. Nyilvántartható és kezelhető adatok köre A közoktatási intézményben a következő adatokat kell nyilvántartani és kezelni:

4.1. Az alkalmazottak adatai:   

név, születési hely és idő, állampolgárság lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok:  iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása,  munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok,  az alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak: és más elismerések, címek,  munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzés- . re irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés,  munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak: jogosultja,  szabadság, kiadott szabadság,  alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei,  az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei,  a többi adat az érintett hozzájárulásával.

A 4.1. pontban felsorolt adatokat az intézményvezető tekintetében a munkáltatói jog gyakorlója (Budapest Főváros Önkormányzata) kezeli. . A 4.1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók: a fenntartónak:, kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási .szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

4.2. A gyermekek, tanulók adatai: 

 

gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma; a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok;

71

A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok,  felvételivel kapcsolatos adatok,  a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,  a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyeivel kapcsolatos adatok,  a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok,  beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, .  a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,  a tanuló diákigazolványának sorszáma,  a tanuló azonosító száma,  a tankönyvellátással kapcsolatos adatok,  a többi adat az érintett hozzájárulásával.

.

A 4.2. pontban felsorolt adatok a Ktv. által meghatározott célból továbbíthatók:

 



 

 





fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelési-oktatási intézménynek, illetve vissza, a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, illetve ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, a diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat, a gyermek iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából, a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek; gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából, az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez, a tankönyvforgalmazókhoz, a külön törvényben meghatározott körben és célból.

72

4.3. Egyéb nyilvántartható adatok A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság "elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

5. Az adatok kezelésével, továbbításával kapcsolatos szabályok 5.1. Titoktartási kötelezettség 5.1.1. Titoktartási kötelezettség terheli:   

az intézmény valamennyi pedagógusát, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakat, azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában

Az iskola gondoskodik a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről. Felügyelet alatt a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről történő gondoskodást kell érteni a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől annak jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a nevelési, illetve a pedagógiai program részeként tartott kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívüli foglalkozások, programok ideje alatt. A felügyelet megszervezése a nevelési-oktatási intézmény feladata, melynek ellátásában nemcsak a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak vehetnek részt. Ezért a titoktartás ra vonatkozó rendelkezések kiterjednek minden olyan személyre, aki részt vesz a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában.

Megjegyzés: A titoktartásra vonatkozó rendelkezések arra épülnek, hogy a tanulónak az iskolába, kollégiumba történő beíratásával a közoktatásról szóló törvényben meghatározott jogviszony jön létre, amelynek az alanya a gyermek, a tanuló és a nevelési-oktatási intézmény, illetve a gyermekhez kapcsolódóan a kiskorú szülője. Mindenki más a jogviszonyon kívül álló harmadik személynek minősül, melyből következően velük szemben a pedagógust titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség azokra az adatokra vonatkozik, amelyekről a felügyelet ellátásában való közreműködés során szerez tudomást a pedagógus, vagy a nevelési-oktatási intézmény más alkalmazottja.

73

Az, aki hivatásánál fogva titoktartásra kötelezett, megtagadhatja a vallomástételt, amennyiben a vallomás megtételével megsértené a titoktartási kötelezettségét. Ez a jogosultság fennáll a büntetőeljárásban [Be. 82. § (1) bekezdés c) pont], a polgári peres eljárásban [Pp. 170. § (1) bekezdés c) pont], valamint az államigazgatási eljárásban [Áe. 29. § (3) bekezdés b) pont]. Az intézmény a törvényben meghatározottakon túl a gyermekkel, tanulóval kapcsolatban nem közölhet adatot. A Ktv. 2. számú mellékletében felsoroltak alapján nyilvántartott adatokat az iskola nem továbbíthatja oly módon, hogy kiegészíti a kezelt adatokat az adatokból levonható következtetésekkel.

5.1.2. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki: 

a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymásközti,



a gyermek, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre.

5.1.3. A titoktartási kötelezettség kiterjed: 

mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestület ülésén.

5.2. Intézményi adatkezelés: A pedagógust hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad.

74

5.2.1. Kiskorú tanuló szülőjével közölhető adat: A gyermek, illetve a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek, tanuló érdekét. Az adat közlése akkor sérti vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek, tanuló érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek, tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza.

5.2.2. Nagykorú tanuló szülőjével közölhető adat: A Ktv. 11. §-ának (6) bekezdésében meghatározottak alapján, ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és a szülővel közös háztartásban él:



a tanulói jogviszony megszűnésével,



a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével,



és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai döntésekről a szülőt is értesíteni kell.

5.3. Adattovábbítás1 adatkezelés: A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek, tanulók adatainak jelen szabályzat 4. pontjában, valamint a Ktv. 2. számú mellékletében meghatározott nyilvántartására és továbbítására. Az intézmény a gyermekek, tanulók személyes adatait: 

pedagógiai célból,



pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, gyermek- és ifjúságvédelmi célból,



iskola-egészségügyi célból,



a Ktv-ben meghatározott nyilvántartások céljából,

a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelheti. A Ktv-ben meghatározottakon túlmenően az intézmény a gyermekkel, tanulóval kapcsolatban adatokat nem közölhet.

75

A pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott az óvoda vezetője, az iskola, kollégium igazgatója (vezetője) útján - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 17. §-ára is tekintettel - köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló - más vagy saját magatartása miatt - súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.

Az intézmény az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, a Ktv-ben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. Adattovábbításra a közoktatási intézmény vezetője és - a meghatalmazás keretei között az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult.

5.4. Önkéntes adatszolgáltatás esetén: 

a tanulót,



kiskorú tanuló esetén a szülőt

is tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező.. Kiskorú tanulónak az önkéntes adatszolgáltatásba történő bevonásához be kell szerezni a szülő engedélyét.

5.5. Az adatok statisztikai célú felhasználása: Az adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

76

5.6. Intézményi adatkezelés és szolgáltatás: Az intézmény jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni, és az országos statisztikai adatgyűjtési programban illetve a helyi önkormányzati rendeletben adatokat köteles szolgáltatni. Az intézmény – a jogszabályban meghatározottak szerint - kivizsgálja és nyilvántartja  a tanuló- és gyermekbaleseteket,  teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget,  és a balesetről készített jegyzőkönyvet megküldi főjegyzőjének.

Az intézmény (Ktv. 20-22. §, továbbá a 30. §-a alapján) a közoktatás feladatainak ellátásában közreműködő nem közoktatási intézmény köteles a közoktatás információs rendszerébe bejelentkezni, és a közoktatás információs rendszere részére adatokat szolgáltatni. A Ktv. lehetővé teszi, hogy az emelt szintű érettségi vizsga és a felsőoktatási felvételi eljárás összekapcsolódjon, ezért a felsőfokú tanulmányok megkezdéséhez szükség van az érettségin elért adatok továbbítására. Az intézmény köteles bejelentkezni, és adatot szolgáltatni a közoktatás információs rendszerének. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az iskolai nyomtatványok - az év végi bizonyítvány és az állami vizsga teljesítéséről kiállított bizonyítvány kivételével - az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott rendszer alkalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával elektronikus úton is elkészíthetők és tárolhatók. A bizonyítvány kiállításának alapjául szolgálónyomtatványt azonban nyomtatott formában is elő kell állítani, és meg kell őrizni. A kiadott érettségi bizonyítványokról és a szakképesítést tanúsító bizonyítványokról - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - központi nyilvántartást kell vezetni.

77

5.7. A pedagógus igazolvány: A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői munkakörben, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező és a pedagógiai felügyelő munkakörben foglalkoztatottak részére - kérelemre - pedagógus igazolványt ad ki. A pedagógus igazolványt a Közoktatási Információs Iroda készítteti el és küldi meg a munkáltatón keresztül a jogosult részére. A pedagógus igazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja. A pedagógus igazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását. A pedagógus igazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az igényléshez szükséges adatok a pedagógus igazolvány elkészítéséhez továbbíthatók. A pedagógus igazolványelkészítője az adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelheti. Az adatkezelés kizárólagosan a pedagógus igazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a Közoktatási Információs Irodával történő egyeztetést foglalja magában.

5.8: A diákigazolvány: Az iskola a tanuló részére - kérelemre - diákigazolványt ad ki. A diákigazolványt a Közoktatási Információs Iroda készítteti el, és küldi meg az iskolán keresztül a jogosult részére. A diákigazolvány tartalmazza: 

a tanuló nevét,



születési helyét és idejét,



lakcímét, tartózkodási helyét, állampolgárságát,



a tanuló aláírását,



cselekvőképtelen tanuló esetén a szülő aláírását,



a tanuló fényképét,



azonosító számát,



az iskola nevét és címét.

A diákigazolványon a kedvezmények igénybevételéhez szükséges további - nem személyes adatok - is feltűntethetők. A diákigazolványt a jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az elkészítéshez szükséges adatok a diákigazolvány elkészítőjéhez továbbíthatók. A diákigazolvány elkészítője az adatokat kezelheti, az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig. Az adatkezelés kizárólagosan a diákigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a Közoktatási Információs Irodával történő egyeztetését foglalja magában.

78

4.sz. melléklet EGYÜTTMŰKÖDÉSI

MEGÁLLAPODÁS

amely létrejött a Budapest Főváros Önkormányzata Humán TISZK Gazdasági Szervezete /Budapest VIII. Ludovika tér.1./, mint önállóan működő és gazdálkodó, teljes jogkörű, költségvetési szerv (továbbiakban: GSZ), valamint a Budapest Főváros Önkormányzata Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium / Budapest IV., Kassai u.24/a./ önállóan működő költségvetési szerv (továbbiakban: intézmény) között. Az Együttműködési Megállapodás az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. számú törvény és a végrehajtására kiadott az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet (Ámr), és a Fővárosi Közgyűlés 1309/2011 (V.25) számú határozata alapján készült. Az Együttműködési Megállapodást az intézmény igazgatója (továbbiakban: intézményigazgató), és a GSZ igazgatója kötik. Jelen megállapodás az aláírás után a fenntartó Fővárosi Önkormányzat főjegyzőjének ellenjegyzésével válik hatályossá. Jelen megállapodás az intézményigazgató és a GSZ igazgató kinevezési időtartama alatt hatályos.

79

Az Együttműködési Megállapodás tartalma I.

Az együttműködés általános szempontjai ...................................................... 81 I.1 A GSZ és az intézmény együttműködésének célja 81 I.2 Az Együttműködés keretei 81 I.3 Felelősségek 81 I.4 Kapcsolattartás, információkezelés 82 II. Az együttműködés területei és feladatai a gazdálkodás során ............. 83 II.1 Az éves költségvetés tervezése 83 II.1.1. GSZ feladatok 83 II.1.2. Intézményi feladatok 83 II.2 Az ellátására fordítható és egyes normázott kiadási keretek megállapítási és felhasználási rendje 83 II.3 Pályázatok lebonyolítása 84 II.4 Szakképzési hozzájárulások fogadása 85 II.5 Évközi előirányzat módosítások rendje 85 II.6 Kiadások teljesítése, bevételek beszedése 85 II.6.1. Személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok 85 II.6.2. Dologi kiadások 85 II.6.3. Saját hatáskörben intézendő intézményi feladatok 86 II.7 Személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatok gazdálkodási szabályai 86 II.8 A munkáltatói jogkörök megosztása az intézményi telephelyeken dolgozó GSZ alkalmazottakra vonatkozóan 87 II.9 A kötelező nyilvántartások vezetésének a rendje 88 II.10A készpénz biztosítás és a készpénz kezelés rendje 89 II.11Együttműködés a havi és a negyedéves pénzügyi jelentések, valamint a féléves és az éves mérlegbeszámoló elkészítése során 89 II.12Az intézményekben dolgozó gazdasági ügyintéző munkaköri feladatai 90 II.13Vagyonmegőrzési felelősség, leltározási és selejtezési feladatok megosztása 91 III. Működtetési és üzemeltetési feladatok rendje ......................................... 92 III.1 Az épületek és ingóságok működtetése, üzemeltetése 92 III.1.1. Felújítás 92 III.1.2. Karbantartás 92 III.1.3. Takarítás, rovarirtás 93 III.1.4. Portaszolgálat 93 III.1.5. Munkavédelmi feladatok 93 III.1.6. Tűzvédelmi feladatok 94 III.1.7. Kockázatkezelés, rendkívüli események. 94 III.1.8. Energia gazdálkodási feladatok 94 III.1.9. Anyag és eszközbeszerzés 94 III.2 Gyermekétkeztetés 94 III.3 Gépkocsik üzemeltetése, fenntartása és szállítási feladatok 95 III.4 Kézbesítési feladatok ellátása 95 IV. Belső pénzügyi ellenőrzés működtetése és feladata ................................. 96 V. Kötelező szabályzatok ........................................................................................ 97

80

I. Az együttműködés általános szempontjai I.1

A GSZ és az intézmény együttműködésének célja

A szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes intézményi gazdálkodás szervezeti kereteinek és feltételeinek megteremtése, folyamatos biztosítása. Az Együttműködési Megállapodás tartalmazza az Ámr 16.§ (4) bekezdés szerint a GSZ és az intézményigazgató közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét. I.2

Az Együttműködés keretei

A GSZ biztosítja az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. Rendelet (továbbiakban: Ámr.) 15. §-a (2) bekezdésében meghatározott gazdálkodással, könyvvezetéssel, adatszolgáltatással és működtetéssel, üzemeltetéssel, vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokat.

Az együttműködés nem gátolhatja az intézmények szakmai önállóságát. A költségvetési szerv feladatainak ellátása (végrehajtása) során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (kötelezettségvállalás) a GSZ igazgatójának és az intézmény igazgatójának a Fővárosi Közgyűlés által meghatározott előirányzatok tekintetében lehet. A személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatok felett a GSZ igazgatója, valamint az intézményigazgatók kötelezettségvállalási és munkáltatói jogkörrel rendelkeznek. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv dologi kiadásaiból és egyéb kiemelt előirányzataiból a GSZ igazgatója intézményekre lebontott kereteket határoz meg. E kiadási keretek meghatározása a GSZ igazgatója részéről kötelezettségvállalásnak minősül. A kötelezettségvállalás csak ellenjegyző aláírásával együtt érvényes. Az ellenjegyző a GSZ igazgató költségvetési helyettese. I.3

Felelősségek

A GSZ köteles vezetni az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv teljes költségvetése vonatkozásában az előirányzat nyilvántartást, valamint a kötelezettségvállalások nyilvántartását. A számviteli és az egyéb pénzügyi nyilvántartásokat a GSZ vezeti, amely gondoskodik arról, hogy a GSZ és az intézmény között, valamint az intézményen belül kialakított gazdálkodási rendnek megfelelően, elkülönüljenek egymástól az intézmények és telephelyek, illetve a feladatok gazdasági eseményei. Az intézményigazgató felelős az intézményi keretek betartásáért és jogszerű felhasználásáért, továbbá e keretek intézményen belüli leosztásáért, a célszerű és gazdaságos intézményi gazdálkodás megvalósításáért. A kiadási keretek terhére történő teljesítések igazolása az intézményigazgató feladata. A leltári nyilvántartásokat (vagyonnyilvántartást) a GSZ vezeti intézményi és ezen belül leltárkörzetenkénti bontásban. Az intézményi leltárkörzetek kijelölése az intézményigazgató

81

feladata a GSZ igazgató írásban rögzített egyetértése mellett. A leltárkörzet felelősök megbízása az intézményigazgató feladata. Az intézményigazgató felelős az ingatlanok célszerű használatáért, az intézményeikben elhelyezett ingóságok, berendezések, felszerelések megőrzéséért, azok rendeltetésszerű felhasználásának biztosításáért. I.4

Kapcsolattartás, információkezelés

A GSZ havonta adatszolgáltatást nyújt az intézmény igazgatója részére az intézményi előirányzatok teljesítéséről, valamint az intézmény felhasználási hatáskörébe átadott dologi kiadási keret, átvett pénzeszközök, célkeretek, többletbevételből képzett előirányzatok és az energia felhasználás alakulásáról. A GSZ igazgató köteles a fenntartó által hozott, az önállóan működő intézményeket érintő határozatokról, döntésekről az intézmények igazgatóját értesíteni és a hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtása érdekében intézkedni. Az önállóan működő költségvetési szervek és az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv együttműködésére vonatkozó egységes álláspontok kialakítása, továbbá a személyes tájékoztatás és megbeszélések érdekében a GSZ igazgatója szükség szerint, de legalább félévente köteles az intézmények igazgatóit összehívni. A GSZ igazgatója az intézmények igazgatói részére az aktuális tájékoztatáson túl az adott időszakban esedékes, alább felsorolt, általa előkészített és előzetesen írásban megküldött javaslatokat terjeszti elő:        

felújítási tervjavaslat, beruházási tervjavaslat, megelőző karbantartási tervjavaslat, a költségvetési szerv költségvetési tervjavaslata, féléves és éves beszámoló, pénzmaradvány alakulása, egységes munkáltatói követelmények és szemlélet kialakítása a Kollektív Szerződések, ill. a Munkaügyi Szabályzatok elkészítéséhez, a költségvetési szerv szabályzatai és azok aktualizálása, javaslatok az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő költségvetési szervek szabályzataihoz, illetve azok aktualizálásához,

Amennyiben az önállóan működő intézmény igazgatója a GSZ igazgatójának javaslatával nem ért egyet és a megbeszélés után sincs egyetértés, úgy a GSZ igazgatója köteles javaslatával együtt az ellenvéleményt a fenntartónak megküldeni. A GSZ és az intézmények között az információ, ill. egyes okmányok és bizonylatok átadása, átvétele lehetőség szerint interneten, fax útján valósul meg. Mind a GSZ-nél, mind az intézményeknél biztosítani kell az elérhetőséget és a közös informatikai rendszer naprakészen tartását. A papíros alapú bizonylatok átadás-átvétele a GSZ igazgatók és az intézményigazgatók által hitelesített postakönyvvel történik.

82

II. Az együttműködés területei és feladatai a gazdálkodás során II.1 Az éves költségvetés tervezése A GSZ és az önállóan működő intézmény - a fenntartó által kiadott tervezési útmutató és határidő szerint - együttműködésben készíti el a költségvetési szerv gazdasági évre szóló költségvetését. II.1.1. GSZ feladatok Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv kiadásainak és bevételeinek tervezetét szakfeladatonként, a belső gazdálkodási rendnek megfelelő bontásban kell elkészíteni. A költségvetési alapokmányt a GSZ készíti el. A tervezés előkészítése a GSZ igazgatójának feladata. Minden évben tervezési köriratot ad ki, melyben meghatározza a következő év gazdálkodási stratégiáját, a tervezés menetét, az intézmény adatszolgáltatási kötelezettségeit. A GSZ segíti az önállóan működő intézmény vezetője által meghatározott szakmai feladatok pénzügyi igényeinek megállapítását, illetve feltételrendszerének meghatározását. A mindenkori költségvetési törvény 5. számú mellékletében megpályázható, elszámolási kötelezettséggel felhasználható támogatások igénylése és elszámolása valamint a költségvetési törvény szerinti dokumentálása pénzügyi pályázatok esetében a GSZ igazgató feladata. Az elszámolásokat felülvizsgálja.

a

GSZ

a

felhasználásokat

alátámasztó

nyilvántartás

alapján

II.1.2. Intézményi feladatok A tervezés alapját képező intézményi okiratokat (tantárgyfelosztás, munkaidőmérleg, kollektív szerződés vagy munkaügyi szabályzat) a GSZ költségvetési igazgatóhelyettese ellenjegyzi, és az ezekből keletkező fizetési kötelezettségek jogosságát ellenőrzi. A mindenkori költségvetési törvény 3. számú mellékletében meghatározott normatív állami támogatás igényléshez és elszámolásához szükséges adatszolgáltatás elkészítése az intézményigazgató feladata. A mindenkori költségvetési törvény 5. számú mellékletében megpályázható, elszámolási kötelezettséggel felhasználható támogatások igénylése és elszámolása valamint a költségvetési törvény szerinti dokumentálása tanügyigazgatást érintő pályázatok esetében az intézményigazgató feladata. A mindenkori költségvetési törvény 8. számú mellékletében meghatározott normatív, kötött felhasználású támogatások igénylése és elszámolása, valamint a költségvetési törvény szerinti dokumentálása az intézményigazgató feladata.

II.2 Az ellátására fordítható és egyes normázott kiadási keretek megállapítási és felhasználási rendje Az intézményigazgató a szakmai feladatai megvalósításához dologi keretet kap („intézményi dologi keretet”), melyből az alábbi jogcímeken teljesíthet kiadást (készpénzes, vagy készpénzkímélő módon):

83

                

 

tanulók ingyenes tankönyvellátása a mindenkori Költségvetési törvényben biztosított normatíva alapján az intézmény rendelkezésére álló keretösszegen belül ellátottakra vonatkozó kifizetések (nevezési díj, úti költség, jutalmazás, stb.,) beiskolázással kapcsolatos reklám kiadások, börze szakkiadványok (könyv, folyóirat, stb.), könyvtári könyvek vásárlása, előfizetése gyógyszerek, kötszerek, mentőláda szakmai anyagok, védőruha, munkaruha, egyéni védőeszközök beszerzése a gyakorlati oktatás számára, valamint az értékhatáron aluli berendezés, felszerelés-pótlás, tanügy-igazgatási nyomtatványok beszerzése, eseti irodaszerek, papírok, számítástechnikai anyagok, sokszorosítási anyagok irodák részére postafiók és egyéb posta költségek, adómentes reprezentációs kiadások, belföldi kiküldetési (utazási költség, szállásköltség és egyéb költségek) kiadások, szállítási kiadások arra az esetre, ha a GSZ nem tud gépkocsit biztosítani, egyes szakmai szolgáltatások igénybevétele, irodák és dolgozók hivatalos telefon költségeire, bankkártya költségek kifizetői adó (magántelefonok után) foglalkozás egészségügyi szolgáltatás a mindenkori költségvetési törvény 8. sz. mellékletében meghatározott feladatokra biztosított kötött felhasználású, illetve az 5. sz. mellékletében meghatározott feladatokra elnyert pályázat alapján biztosított (központosított) felhasználású normatív támogatásokra, rehabilitációs hozzájárulás kis összegű pályázati önrész (200e -300e)

Fentiek alapján megállapított kiadási keretet összességében kell betartani. A kiadási keretek közül a dologi kiadások az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv előirányzatainak részét képezik, a keretközlés kötelezettségvállalásnak minősül. E keret terhére tartós (a költségvetési éven túli) kötelezettség nem vállalható. Amennyiben a keret terhére írásbeli megrendelő kiadása szükséges, akkor az intézmény igazgatója és a gazdasági ügyintéző együttes aláírásával tehető. Az írásbeli megrendelőt – nyilvántartásba vétel céljából – a GSZ-nek 3 napon belül meg kell küldeni. Azokra a kiadási igényekre, melyekre kerettel az intézmény nem rendelkezik és közvetlenül a szakmai munkához kapcsolódik, eseti írásbeli kérés nyújtható be a GSZ-hez. Többlet-támogatási igény esetén a GSZ a fenntartó részére továbbítja a kérést saját javaslatával együtt. II.3 Pályázatok lebonyolítása A pályázati lehetőségeket az intézményigazgató által megbízott személy kíséri figyelemmel. A megpályázni kívánt témában egyeztetést folytat le a GSZ-el. A szükséges önrész biztosításával kapcsolatban a GSZ köteles nyilatkozni. Kis összegű pályázati önrész biztosítható az intézményi dologi keretből is. Amennyiben az önállóan működő intézmény igazgatója és a GSZ igazgatója nem ért egyet, és a megbeszélés után sincs egyetértés, úgy a GSZ igazgatója köteles a két álláspontot ismertető javaslatot a fenntartónak megküldeni. A pályázat benyújtása az intézmény és a GSZ igazgató együttes aláírásával történik. Eredményes pályázat esetén a GSZ köteles az elnyert összeget elkülönítetten kezelni, a rendelkezési jogokat az intézményvezető részére teljes mértékben biztosítani. Szükség esetén a GSZ a pályázati kiírásnak megfelelően elkülönített alszámlát nyit és a pályázat által előírt dokumentálásra alkalmas módon vezeti. Az elnyert támogatás felhasználása, elszámolása és a pályázati kiírásnak megfelelő dokumentálása az intézményigazgató feladata a GSZ közreműködésével.

84

II.4 Szakképzési hozzájárulások fogadása A vonatkozó TISZK-en belüli intézményvezetők a GSZ igazgató irányításával közösen (a költségvetési tervezés részeként) elkészítik az intézményhálózatban szükséges, rangsorolt fejlesztési listát. A GSZ vezetője a fenntartói jóváhagyást követően gondoskodik a fejlesztések teljes körű lebonyolításáról a jóváhagyott, továbbadott kereteken belül. Az éves elszámolást a GSZ végzi. II.5 Évközi előirányzat módosítások rendje Az előirányzat módosításokat a GSZ kezdeményezi és tartja nyilván. A Fővárosi Önkormányzat költségvetési rendeletében szabályozottak szerint az intézményt illeti meg az intézmény által szervezett tevékenységéből származó tiszta haszon 40%-a. A jóváhagyott pénzmaradvány előirányzat rendezését a GSZ végzi. II.6 Kiadások teljesítése, bevételek beszedése II.6.1. Személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok A személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatok terhére a következő kötelezettségvállalások lehetségesek: o kinevezés, átsorolás, kinevezés módosítás, o közalkalmazotti jogviszony megszűnése, o kollektív szerződés vagy munkaügyi szabályzat, o munkaidőmérleg, tantárgyfelosztás (állandó túlóra meghatározás), rendkívüli munkavégzés elrendelése, helyettesítés elrendelése, megszakítás nélküli munkarendben a teljesítések igazolása, fizetett és nem fizetett távollétek megállapítása és igazolása, o Kjt. szerinti kötelező és nem kötelező járandóságok (pl. jubileumi jutalom, jutalom, munkáltatói segély, stb.) kifizetésének elrendelése, o megbízásos jogviszony létrehozása. Fentiek vonatkozásában az intézményi alkalmazottak esetében a kötelezettségvállaló az intézményigazgató, ellenjegyző a GSZ költségvetési igazgatóhelyettese. Fentiek vonatkozásában a GSZ alkalmazottak esetében a kötelezettségvállaló a GSZ igazgató, ellenjegyző a GSZ költségvetési igazgatóhelyettese. Fentiek vonatkozásában az intézménynél feladatot teljesítő GSZ alkalmazottak esetében az intézményigazgató javaslatot tehet, de a kötelezettségvállaló a GSZ igazgató, ellenjegyző a GSZ költségvetési igazgatóhelyettese. A kötelezettségvállalások dokumentumait – kivéve a kollektív szerződést, munkaügyi szabályzatot, munkaidőmérleget és a tantárgyfelosztást, mely az intézmény feladata - a GSZ készíti el, a kötelezettségvállaló kezdeményezése (döntésének közlése) alapján. II.6.2. Dologi kiadások A dologi kiadások és egyéb előirányzatok terhére a kötelezettségvállaló a GSZ igazgató, ellenjegyző a költségvetési igazgatóhelyettes. A dologi kiadások előirányzat terhére GSZ által vállalt kötelezettségek: o az intézmények részére megállapított kiadási keretközlések, melyek mértékéig intézményi kiadás teljesítése történhet,

85

o o

szerződések és megrendelés visszaigazolások, jogszabályban meghatározott értékhatár alatt, belső írásbeli engedélyezés a kiadás teljesítésére.

Az intézmény területén intézményvezető jogosult.

végzett

szolgáltatások

teljesítésének

igazolására

az

II.6.3. Saját hatáskörben intézendő intézményi feladatok Az alábbi feladatokat az intézmény saját hatáskörben az alábbi módon intézik: 1. Diákétkeztetés A diákok étkeztetésének szervezése az intézmény feladata. Az intézménybe kihelyezett pénzkezelő hely (gazdasági ügyintéző) beszedi a meghatározott térítési díjakat és a befizetéseknek megfelelően megrendeli az étkezést. 2. Dolgozók étkeztetése Az intézménybe kihelyezett pénzkezelő hely (gazdasági ügyintéző) beszedi a GSZ igazgató által önköltségszámítással meghatározott dolgozói étkezési térítési díjakat, és a befizetéseknek megfelelően megrendeli az étkezést. A szervezett dolgozói étkeztetés keretén belül a dolgozónak meg kell fizetnie a megrendelt étkezés teljes (Áfás) árát, illetve kaphat hozzájárulást. Ez esetben a készpénzes befizetést nettó módon (az áfás ár és a hozzájárulás különbözeteként) kell teljesíteni. Külső szolgáltatóktól rendelt étkeztetés esetén a megrendelő a GSZ.

II.7 Személyi juttatások, gazdálkodási szabályai

munkaadókat

terhelő

járulékok

kiemelt

előirányzatok

Az intézményigazgató és a GSZ igazgatója a Fővárosi Közgyűlés által meghatározott létszámkeret (tantárgyfelosztás) és személyi juttatások előirányzata terhére – a költségvetési igazgatóhelyettes ellenjegyzésével – vállalhat kötelezettségeket, melynek keretében a tartós és átmeneti bérmegtakarítást is szabadon felhasználhatja. A létszám és személyi juttatások előirányzatával való gazdálkodáshoz szükséges nyilvántartásokat a GSZ vezeti. A tartós kötelezettség vállalást mutató nyilvántartásról minden hónap utolsó napjának megfelelő állapot szerint a GSZ igazgatója tájékoztatja az intézményigazgatót. A gazdasági év első teljesítés-kimutatását április 12-ig az első negyedévről, majd (augusztus hónap kivételével) minden hónap 12-ig küldi meg a GSZ. Az intézményigazgató munkáltatói döntéseit nyomtatványok kitöltésével közli a GSZ-szel, ahol elkészítik a döntésnek megfelelő okiratot, és eljuttatják az érintett felek, valamint a számfejtő hely számára. Az előírt munkaügyi nyilvántartásokat (közalkalmazotti nyilvántartás, dolgozók munkaügyi okmányainak gyűjtése, stb.) a GSZ vezeti a közösen használt, egységes informatikai rendszer segítségével. A munkáltatói jogkör gyakorlását jelentő alábbi feladatokhoz a szükséges nyilvántartásokat az intézményi alkalmazottak esetében az intézményekben, a GSZ alkalmazottak esetében a GSZben kell elkészíteni, vezetni:

86

      

szabadságok engedélyezése, kiadása, jelenlétek igazolása (jelenléti ívek), munkarend és munkaidő valamint a munkavégzés idejének meghatározása, munkaköri leírás felelősséggel felruházott megbízatások kiadása (pl. leltárkörzet felelős, stb.), az öt éves továbbképzési, és az éves beiskolázási terv készítése, valamint a jogszabályok által előírt nyilvántartások vezetése, fegyelmi hatálya alatt lévő dolgozóval kapcsolatos munkaügyi feladatok,

GSZ alkalmazott kérésére a munkáltatói valamint a keresetigazolásokat a GSZ adhatja ki és csak annak kezeihez, akinek a nevére szól az igazolás. Más, illetéktelen személy kérésére ilyen igazolásokat kiadni nem lehet. Intézményi alkalmazott kérésére a munkáltatói valamint a keresetigazolásokat a GSZ-nek az adott intézménynél feladatot teljesítő gazdasági ügyintézőjének közreműködésével az intézmény igazgatója adhatja ki és csak annak kezeihez, akinek a nevére szól az igazolás. Más, illetéktelen személy kérésére ilyen igazolásokat kiadni nem lehet. A dolgozók szakmai képzése, továbbképzése, beiskolázása és az ezzel kapcsolatos nyilvántartások vezetése, javaslat a dolgozó helyettesítésére, jogszabály szerinti jutalmazására, valamint a képzési költségek kifizettetése az intézményigazgató feladata. Az erre vonatkozó beiskolázási tervek szerinti kötelezettségvállalások ellenjegyzője a GSZ költségvetési igazgatóhelyettese. A képesítés megszerzését igazoló okmányt az illetékes munkáltatónak kell bemutatni, aki az okmány másolatát aláírásával ellátva megküldi a GSZ részére. A dolgozók foglalkozás-egészségügyi ellátását valamint munkavédelmi oktatását a GSZ szervezi és biztosítja. A GSZ által kiadott Munkavédelmi Szabályzatban előírt védőruha ellátást a GSZ dolgozóinak a GSZ biztosítja. A munkaruha juttatást a fedezet megléte esetén az intézményi szabályzatban leírt módon lehet biztosítani. Az illetményszámfejtő hellyel a kapcsolattartás (különböző jelentések megküldése az előírt határidőre, a hóközi kifizetések, változó bérek bejelentése stb.) a GSZ feladata. Az alábbi adatokat az intézmények az informatikai rendszerek naprakészen tartásával folyamatosan szolgáltatják a GSZ részére: 



hiányzások (munkavégzést nem teljesítők) bejelentése, azok igazolására szolgáló eredeti okmányok (pl. orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételéről, szabadság kiírás, fizetés nélküli szabadság engedélyezése, egyéb fizetett és nem fizetett távollétek) csatolásával, változó bérek (túlóra, helyettesítés /az elrendelő okirat csatolásával/, műszakpótlékok, éjszakai pótlék, stb.)

Az intézmények biztosítják, hogy legkésőbb minden hónap 5-ig, az előző hónapra vonatkozó adatok elérhetőek legyenek a GSZ számára.

II.8 A munkáltatói jogkörök megosztása az intézményi telephelyeken dolgozó GSZ alkalmazottakra vonatkozóan A GSZ igazgató az alábbi munkáltatói jogköröket az intézményigazgatóknak adja át az intézményben dolgozó GSZ alkalmazottak vonatkozásában:

87

     

a munkaidő napi beosztása javaslat a túlmunka elrendelésére javaslat a dolgozó jutalmazására javaslat a dolgozó fegyelmi felelősségre vonására javaslattétel a dolgozó alkalmazására, alkalmazásának megszüntetésére javaslat a szabadság engedélyezésére

A GSZ az intézményigazgató részére biztosítja az intézményben dolgozók személyi anyagába való betekintés jogát. Az intézményben dolgozó GSZ alkalmazottak kötelesek az intézményigazgató vagy az általa megbízott személy által kiadott utasítások szerint munkát végezni, amennyiben a kiadott feladatot a munkaköri leírása tartalmazza.

II.9 A kötelező nyilvántartások vezetésének a rendje A teljes pénzügyi bonyolítás valamint a számviteli feladatok szervezése és szabályozása, ezeknek a feladatoknak az elvégzése a GSZ feladata. A kötelezettségvállalásokkal megrendelt, a szállítók által teljesített feladatokról (termék vagy szolgáltatás) a GSZ-hez érkeznek meg a számlák. A GSZ gondoskodik a pénzügyi teljesítésről. A szállítók analitikus nyilvántartását a GSZ vezeti. A bevételek beszedéséről és a vevők analitikus nyilvántartás vezetéséről is a GSZ gondoskodik. A vevő számlákat a befizetés helyén (intézményi ellátmánykezelő vagy a GSZ házipénztára) kell kiállítani és a befizető rendelkezésére bocsátani. A GSZ vezeti az előirányzat nyilvántartást, a kötelezettségvállalások nyilvántartását, az intézménynek leadott kiadási keretek felhasználásának nyilvántartását, valamint a GSZ készíti el a kiadások ütemezésének tervét. Az intézményi kiadási keretek felhasználásáról a GSZ havonta szolgáltat adatokat az intézmény részére. A GSZ feladata a főkönyvi könyvelés és az 1–4 számlaosztályokhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetése. Az 1-es számlaosztályhoz kapcsolódóan az értékhatáron felüli és a belső szabályzatban iderendelt tárgyi eszközök egyedi nyilvántartását kell vezetni intézményi és azon belül leltárkörzetek szerinti bontásban. A használatbavételi bizonylatot a gazdasági ügyintézőnek kell kiállítania. A kataszteri nyilvántartásokat a GSZ vezeti. A csak mennyiségben vezetett tárgyi eszközök és a készleten lévő anyagok nyilvántartását a GSZ végzi, intézményi és azon belül leltárkörzetek, ill. raktárankénti bontásban. Egyéb más készletek (pl. szakiskolai áruraktár) tételes nyilvántartását az intézményben kell vezetni, és negyedévenként a zárókészletről tételes kimutatást kell küldeni a GSZ részére, a negyedévet követő hó 3-ig. Az anyagkészlet nyilvántartások a 2-es számlaosztály analitikus nyilvántartásai. Az intézményen belüli, de a leltárkörzetek közötti készletmozgásokat az intézményeknek minden hónap 20-ig kell jelenteniük, amelyet a GSZ-ben vezetett vagyonnyilvántartásban a GSZ átvezet. A december 31-i fordulónapi, a mérleg alátámasztását szolgáló leltározás megszervezését, a leltározási utasítást a GSZ igazgató körlevélben írja elő. A 2-es számlaosztályhoz kapcsolódó további nyilvántartásokat:  államháztartáson belülre és kívülre továbbszámlázandó szolgáltatások, ill. az ebből származó követelések,

88

 adósok, vevők,  munkavállalókkal kapcsolatos különféle követelések  szabálytalan kifizetés miatti követelés a GSZ vezeti. A 3-as számlaosztályhoz kapcsolódó nyilvántartásokat:  függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások,  MÁK forgóalap,  Illetményelőleg,  különféle értékcikkek (étkezési jegyek, beiskolázási támogatási jegyek, üdülési csekk, stb.),  ellátmányok és előlegek intézményi pénzkezeléshez, ill. beszerzésre vagy kiküldetésre, a GSZ vezeti. A 4-es számlaosztályhoz kapcsolódó nyilvántartásokat:  pénzmaradvány tervezett és tényleges felhasználása,  különféle egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek nyilvántartása,  pályázati és más úton átvett pénzeszközök és felhasználásuk elkülönített nyilvántartása, a GSZ vezeti. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek egy pénzforgalmi számlája van, melyhez az Ámr. 176.§ (5) és (6) pontja alapján meghatározott alcímű számlák nyithatók. A pénzforgalmi számla feletti rendelkezési jogot a GSZ szervezeti és működési szabályzatában kell rendezni. Pénzforgalmi számla feletti rendelkezési joggal csak a GSZ alkalmazottját, az alszámlák feletti rendelkezési joggal csak a GSZ vagy az intézmény alkalmazottját lehet megbízni. A GSZ rendelkezik adószámmal, míg az intézmény nem. Az intézményt érintő adóbevallások elkészítése és határidőre való megküldése a GSZ feladata.

II.10 A készpénz biztosítás és a készpénz kezelés rendje A GSZ-ben működik a házipénztár, melynek működési rendjét a Pénzkezelési Szabályzat tartalmazza. A házipénztárból történik a készpénzes kiadások teljesítése. Az intézmény készpénzes kiadásainak teljesítésére a GSZ ellátmányt biztosít készpénzben és/vagy bankkártyán, az intézmény igazgatójának igénye és ütemezése szerint a GSZ igazgató jóváhagyása mellett. A készpénz ellátmány kezelője az intézményi gazdasági ügyintéző. Az ellátmányból az intézmény teljesítési hatáskörébe utalt kiadási keretek terhére lehet kiadást teljesíteni. Az intézményi gazdasági ügyintézőnek havonta a GSZ igazgató szabályozása szerint el kell számolnia az intézményi ellátmányokról. A GSZ igazgató az intézmény igazgatóval egyeztetve felülvizsgálhatja az ellátmányok összegét.

II.11 Együttműködés a havi és a negyedéves pénzügyi jelentések, valamint a féléves és az éves mérlegbeszámoló elkészítése során A havi pénzforgalmi jelentést az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervre teljes körűen a GSZ készíti el és küldi meg a fenntartó által meghatározott határidőre. A negyedéves időszaki jelentéseket a GSZ készíti el és küldi meg a fenntartó által meghatározott határidőre.

89

A féléves és éves számviteli beszámoló előkészítése és elkészítése során is meg kell valósítani az együttműködést. A számviteli beszámolók elkészítéséért a GSZ igazgató a felelős, az előkészítést az esetenként kiadandó körlevelekben szervezi meg. Szöveges szakmai beszámolót az önállóan működő intézmények is készítenek az irányító szerv által megadott szempontok alapján.

II.12 Az intézményekben dolgozó gazdasági ügyintéző munkaköri feladatai A GSZ-től átveszi és kezeli az intézményi készpénz ellátmányt, a GSZ integrált számviteli programcsomagjához tartozó házi pénztári programrész számítógépes támogatásával. Az ellátmányból az intézmény dologi keretei terhére teljesít kiadást, valamint beszedi a saját bevételt képező befizetéseket. Az intézmény személyi kiadási előirányzata terhére csak a GSZ által számfejtett kiadás és csak kiutalással teljesíthető. Pénztári órát biztosít az intézményigazgatókkal egyeztetett időpontokban. Beszedi az étkezési térítési díjat, és megrendeli az étkezéseket. Beszedi a dolgozóktól az ebéd térítési díját, és megrendeli az étkezést. Az étkezési megrendeléseket valamint az átvételt igazoló szállító leveleket megküldi a GSZ részére. Vezeti az étkezési nap nyilvántartást, illetve az étkezők nyilvántartását. Összegyűjti a dolgozóktól a helyi közlekedési, valamint a vidékről bejárók előző havi bérletjegyeit, illetve számlákat és minden hónapban lista kíséretében leadja a GSZ-nek, ahol gondoskodnak a közlekedési hozzájárulás kiutalásáról.

A munkaügyekhez kapcsolódóan:  az intézményigazgató munkáltatói döntését közlő ügyiratokat eljuttatja a GSZ részére, és intézi az elkészült munkaügyi okiratok aláíratását, ill. a dolgozó és munkáltató példányának átadását,  átveszi az intézményigazgatótól, vagy az általa megbízott helyettesétől a hiányzásjelentéseket, igazolt és igazolatlan mulasztások ügyiratait (szabadságkiírás, illetmény nélküli szabadság engedélyezése, igazolatlan hiányzás, betegséget igazoló okmányok, stb.), valamint a változó bérek (túlóra, helyettesítés, műszakpótlékok, stb.) okiratait, és minden hónap 5-ig átadja a GSZ részére,  vezeti az intézményigazgató munkáltatói jogkörének gyakorlásához szükséges nyilvántartásokat. Gondoskodik a GSZ által átadott jelentések, nyilvántartások, adatszolgáltatások, stb. intézményigazgatóhoz való eljuttatásáról Figyelemmel kíséri az intézményi leltár-körzetek kialakítását, előkészíti a leltárkörzet felelős megbízását, figyelemmel kíséri a leltárkörzetek közötti eszközmozgásokat, és erről értesíti a GSZ-t. Elkészíti az értékhatáron felüli beszerzésekhez a használatba vételi bizonylatokat. Részt vesz a GSZ igazgató által előírt leltározás szervezésében és lebonyolításában. A leltározási bizottság tagja, és részt vesz a leltározás kiértékelésében. Előkészíti a feleslegessé vált eszközök kezelését, részt vesz az eljárásban.

90

Folyamatos kapcsolatot tart a GSZ-el az intézményi gépkocsi igény biztosítása céljából. Ellátja az összekötői feladatokat minden gazdasági, pénzügyi, technikai témakörben, melyekkel az intézményigazgató vagy a GSZ igazgatója megbízza.

II.13 Vagyonmegőrzési felelősség, leltározási és selejtezési feladatok megosztása Az intézményi vagyon (ingatlan és ingóság, vagyonértékű jogok, szellemi termékek) megőrzésének megszervezése, a feltételek megteremtése az intézményigazgató és a GSZ igazgató közös feladata. A vagyonnyilvántartásokat (analitikus nyilvántartások és leltárak) a GSZ vezeti leltárkörzetek szerinti bontásban. Az értékhatáron felüli új beszerzések használatbavételi bizonylatát az intézményben a gazdasági ügyintéző készíti el és az intézményigazgató írja alá. A vagyonmegőrzés tárgyi feltételeit a GSZ igazgatója biztosítja az intézményigazgatóval egyeztetett módon. A személyi feltételek biztosítása és a vagyonmegőrzés megszervezése az intézményigazgató feladata. A leltárkörzet felelősi megbízást az GSZ igazgatója adja ki a GSZ alkalmazottainak, az intézmény igazgatója adja ki az intézményi alkalmazottaknak. Az intézmény leltári nyilvántartásában szereplő minden vagyontárgyban bekövetkezett állagváltozást (rongálás, használhatatlanná válás, hiány, stb.) a leltárkörzet felelősök jelentik az intézményigazgatók felé. Az igazgató intézkedik a történtek kivizsgálásáról, a jegyzőkönyvezésről, az esetleges kártérítési eljárás lefolytatásáról. Az intézményigazgató haladéktalanul köteles tájékoztatni a GSZ igazgatót az eszköz (ök) állagváltozásáról, a megküldött bizonylatok alapján a GSZ igazgató gondoskodik a nyilvántartások rendezéséről. Évente, december 31-i fordulónappal kötelező a mérlegszerinti vagyon számbavétele, a nyilvántartások rendezése a tényleges állapotnak megfelelően. A mérleg alátámasztását szolgáló év végi leltározás megszervezésére, a GSZ igazgató évente ad ki intézkedést. A leltározási bizottság tagja: az intézményi gazdasági ügyintéző, az intézményigazgató által kijelölt intézményi dolgozó, valamint a GSZ leltározási felelőse. A leltározáskor a leltárkörzetek felelőseinek jelenléte javasolt, jelenlét esetén alá kell írnia a felvett leltáríveket. A GSZ felel a leltározás kiértékeléséért. A mérlegbe nem tartozó vagyontárgyak (kis értékű immateriális javak, tárgyi eszközök) leltározásának rendjét a GSZ igazgatója szabályozza a Leltározási Szabályzatban. Év közben az intézményigazgató szervezésében bármikor ún. rovancsolás (leltárfelvétel azonnali kiértékeléssel) végezhető. Ehhez a GSZ-től meg kell kérni a meghatározott időpontra naprakész leltári kimutatásokat. A kiadott pénzeszközök ellenőrzése céljából a GSZ igazgatójának joga van a pénzkezelő esetén rovancsolást végeztetni. A feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosítására vagy selejtezésére az intézményigazgató tesz javaslatot. A hasznosítás rendjének kialakítására és annak engedélyezésére a GSZ igazgatója jogosult. A selejtezési eljárást a GSZ igazgató szervezi, és hozza létre a selejtezési bizottságot. A selejtezési bizottság tagjai: a GSZ igazgató által kijelölt személyek, az intézményi gazdasági ügyintéző, valamint az intézményigazgató által kijelölt dolgozó. Selejtezésre javaslatot az intézményigazgató tesz, az esetleges műszaki szakvéleményeket a GSZ szerzi be. A selejtezést a GSZ igazgató engedélyezi és intézkedik a nyilvántartások rendezéséről.

91

III. Működtetési és üzemeltetési feladatok rendje III.1 Az épületek és ingóságok működtetése, üzemeltetése Az épületek, telkek, gépek, berendezések és járművek működtetése, üzemeltetése a GSZ feladata. Az épületek és ingóságok fenntartásának és működtetésének alapelve, hogy semmi nem történhet az intézmények ingatlanaival és berendezéseivel, amiről az intézményigazgató ne tudna és azzal egyet ne értene, illetve semmi nem történhet az intézmények ingatlanaival és berendezéseivel, amiről a GSZ igazgató ne tudna és azzal egyet ne értene. Az intézményigazgató felelőssége az ingatlan állagának megóvása, a rendeltetésszerű használat biztosítása, a dolgozók és az ellátottak kártérítési felelősségének érvényesítése. Az ingatlan állagának megóvása érdekében a rendeltetésszerű használata során felmerülő bármiféle műszaki beavatkozást igénylő problémát soron kívül jelezni kell a GSZ igazgatójának, aki intézkedik a szükséges karbantartási, felújítási, vis maior feladatok teljes körű lebonyolításáról. A gépekről, műszaki berendezésekről és járművekről az egyedi nyilvántartást a GSZ vezeti. III.1.1. Felújítás A fejlesztési és felújítási tervjavaslatokat a GSZ készíti el, és továbbítja a fenntartó felé, az intézményigazgató igénye, illetve saját műszaki megállapításait figyelembe véve. A GSZ a felújítási pénzeszközökkel való önálló gazdálkodásra feljogosított jogkörrel rendelkezik, ezért felelőssége kiterjed a felújítások lebonyolítására, kivitelezésére, műszaki ellenőrzésére, szerződések megkötésére, pályáztatási eljárás lefolytatására. A felújítási feladatok lefolytatása a GSZ igazgató feladata és felelőssége. III.1.2. Karbantartás A karbantartási feladatok alapvető területei: o napi, kisebb javítási, fenntartási feladatok, o nagyobb, műszaki közreműködést igénylő javítási feladatok, o tervszerű, megelőző karbantartási feladatok. A napi, kisebb javítási, fenntartási feladatokat az intézményekben dolgozó (GSZ munkajogi állományában lévő) karbantartó munkások végzik. Indokolt esetben a munkavégzéshez műszaki felügyelettel történik, melyről a GSZ gondoskodik. A karbantartó munkások munkaköri leírását az intézményvezetővel történő egyeztetés után a GSZ igazgató adja ki, az ellenőrzés megoszlik az intézményigazgató és a GSZ között. A munkaköri leírásban szereplő rendszeres feladatok elvégzését a GSZ ellenőrzi, az ad hoc jelleggel felmerült feladatokat az intézményigazgató kérheti számon. Az intézményi karbantartó munkások részére a GSZ a helyszínre biztosítja a szükséges szerszámokat és anyagokat. Védőruhát, védőfelszereléseket a GSZ biztosítja. A GSZ igazgatója gondoskodik a karbantartó munkások képzéséről, továbbképzéséről, munka és tűzvédelmi oktatásukról, valamint foglalkoztatás-egészségügyi ellátásukról. Amennyiben az intézményben feladat a kazán üzemeltetése, a dolgozó karbantartók közül legalább egy főnek kazán kezelői képesítéssel kell rendelkeznie. A nagyobb javítási feladatokat a GSZ szervezi. Ezeket a feladatokat részben az intézményből történő bejelentések alapján, másrészt a GSZ vezetője által megbízott

92

helyszíni bejárása során határozza meg. A munkavégzést a GSZ felügyeli, és igazolja a munka elvégzését, szükség esetén kollaudálja a beadott számlákat. A feladatokat a GSZ a karbantartókkal vagy szolgáltatás vásárlás útján látja el. Tervszerű, megelőző karbantartási feladatokat – a kockázatelemzéseket figyelembe véve – a GSZ intézi. Ezeket a feladatokat karbantartási tervben tervezni kell (ide tartoznak, pl. a kémények, a gáz és villamos üzemek előírás szerinti felülvizsgálatai, levegőtisztasági mérések, tűzoltó készülékek folyamatos felülvizsgálatai, számítástechnikai berendezések folyamatos, átalánydíjas felügyelete, érintésvédelmi- és villámvédelmi felülvizsgálat stb.). A feladatokat a GSZ a karbantartókkal vagy szolgáltatás vásárlás útján látja el. A munkák elvégzését a GSZ igazolja, illetve szükség esetén kollaudálják a beadott számlákat. A karbantartóknak az elvégzett munkákról munkanaplót kell vezetni. III.1.3. Takarítás, rovarirtás A takarító dolgozók a GSZ állományába tartoznak, de az intézményekben végzik munkájukat, a takarítást. A takarítók munkaköri leírását az intézményvezetővel történő egyeztetés után a GSZ igazgató adja ki. Takarítási feladat kizárólag az intézményigazgató egyetértésével végezhető el, akár szolgáltatás vásárlással is. Rovarirtást GSZ műszaki csoportja intézi, akár szolgáltatás vásárlással is.

III.1.4. Portaszolgálat A portaszolgálatokat az egyes intézményekben, a szükséges formában a GSZ biztosítja. A portások a GSZ állományába tartoznak, de egy-egy konkrét intézményben végzik feladataikat. Munkaköri leírásukat az intézményvezetővel történő egyeztetés után a GSZ igazgatója adja ki. A portaszolgálat feladat kizárólag az intézményigazgató egyetértésével végezhető el akár szolgáltatás vásárlással is.

III.1.5. Munkavédelmi feladatok A munkavédelmi és munkabiztonsági feladatokat az intézményekben a GSZ szervezi, de a végzése és a felelősség megoszlik az intézményigazgató és a GSZ igazgatója között, a Munkavédelmi Szabályzatban leírtak szerint, melyet a GSZ készít, és az intézmény igazgatója hagy jóvá. A GSZ gondoskodik az új dolgozók munkavédelmi oktatásáról, valamint az iskolai tanulók folyamatos munkavédelmi felkészítéséről, és a védőfelszerelésekről. A GSZ évente szervez munkavédelmi (és balesetvédelmi) bejárást valamennyi intézményben az intézmény igazgatóval közösen, megállapításaikat jegyzőkönyvben rögzítik, megjelölik a hiányosságok felszámolásának módját és kijelölik a végrehajtásért felelős dolgozót. A GSZ-nek kell készítenie a munkavédelemmel kapcsolatos statisztikákat, a fenntartó részéről igényelt adatszolgáltatásokat, kezeli a munkabaleseti jegyzőkönyveket, jelentéseket. A GSZ munkavédelmi felelőse az intézményigazgatóval együtt képviseli az intézményt külső munkavédelmi ellenőrzés során.

93

A tanuló balesetekkel kapcsolatos feladatokat az intézményigazgató szervezi. III.1.6. Tűzvédelmi feladatok A tűzvédelmi feladatokat az intézményekben a GSZ szervezi, de a végzése és a felelősség megoszlik az intézményigazgató és a GSZ igazgató között a Tűzvédelmi Szabályzatban leírtak szerint, melyet a GSZ készít és az intézmény igazgatója hagy jóvá. A GSZ igazgatója az intézmény igazgatóval közösen szervezi a tűzvédelmi bejárásokat, a tűzvédelmi oktatásokat valamint a tűzriadó gyakorlatokat. A GSZ-nek kell készítenie a tűzvédelemmel kapcsolatos statisztikákat, a fenntartó részéről igényelt adatszolgáltatásokat, jelentéseket. A GSZ tűzvédelmi felelőse az intézményigazgatóval együtt képviseli az intézményt külső tűzvédelmi ellenőrzés során. III.1.7. Kockázatkezelés, rendkívüli események. Az intézményi kockázatértékelés és kockázatkezelés elkészítése intézményigazgató közös feladata és felelőssége.

a

GSZ és az

A rendkívüli eseményekkel kapcsolatosan a fenntartó által kiadott szabályozás határozza meg a rendkívüli esemény fogalmát, az esemény kapcsán a tennivalókat, az intézkedések megtételéért a felelős személyeket és a jelentési kötelezettséget. Rendkívüli esemény bekövetkezésekor az előírtakon kívül értesíteni kell a GSZ igazgatót. III.1.8. Energia gazdálkodási feladatok Az energiagazdálkodás szervezése, a felhasználóhelyek racionalizálásának kidolgozása a GSZ feladata. A takarékos energiafelhasználás biztosítása és folyamatos figyelemmel kísérése az intézményigazgató feladata is. A felhasználási nyilvántartást, mely tartalmaz minden energiafelhasználást naturális mértékegységekben, telephelyenként és mérőóránként, a GSZ műszaki ügyintézője vezeti, aki szolgáltatja az energiafelhasználási jelentést a fenntartó felé. Rendkívüli túlfogyasztás esetén a GSZ a havi adatközléshez kapcsolódóan figyelemfelhívó tájékoztatást küld az intézményigazgatónak és kezdeményezi az okok feltárását. III.1.9. Anyag és eszközbeszerzés A GSZ az anyag és eszközbiztosítások területén a hatáskörébe tartozó beszerzéseket végzi. Az intézményi kiadási keretek terhére az intézményigazgató konkrét megbízása alapján végez anyag és eszközbeszerzést a GSZ.

III.2 Gyermekétkeztetés A tálalókonyhákat a GSZ üzemelteti, a konyhai dolgozók a GSZ alkalmazottai. A GSZ igazgatója az intézmény igazgatójának javaslatára a konyhai dolgozók közül felelős csoportvezetőt jelöl ki. A konyhák elkülönült leltározási egységet alkotnak intézményen belül, a leltárkörzet felelőst a konyhai dolgozók közül a GSZ igazgató bízza meg.

94

III.3 Gépkocsik üzemeltetése, fenntartása és szállítási feladatok A gépkocsik fenntartása és üzemeltetése a GSZ feladata. A gépkocsik használatát vezényléses rendszerben a GSZ végzi. A részletes szabályokat a Gépjármű Üzemeltetési Szabályzat tartalmazza, melyet a GSZ igazgatója készít el a GSZ-hez tartozó intézmények alapfeladat-ellátását biztosító igények alapján. Gépkocsi igénybevételt az év bármelyik napjára lehet tervezni. A gépkocsikat a GSZ állományába tartozó gépkocsivezetők vagy az intézmények igazgatói által kijelölt, a Gépjármű Üzemeltetési Szabályzatban leírtaknak megfelelő munkatársak vezetik. Gépjármű használat csak a Gépjármű Üzemeltetési Szabályzatban leírtaknak megfelelően történhet. Amennyiben ad hoc fontos igényt a GSZ kielégíteni nem tud, az intézmény számára meghatározott kiadási keret terhére oldható meg a feladat. III.4 Kézbesítési feladatok ellátása Az intézmény postáinak fogadására az általa megjelölt postahivatalban postafiókot nyithat. Az intézményi iratok kézbesítése intézményi feladat. A költségek az intézmény dologi keretét terhelik.

95

IV.Belső pénzügyi ellenőrzés működtetése és feladata A 193/2003. (XI. 26.) számú Kormányrendeletben előírt belső ellenőrzés kialakításáról és működtetéséről a GSZ vezetője köteles gondoskodni. A belső ellenőrzési tevékenységet a belső ellenőrzési kézikönyv, a kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenőrzési terv szerint kell végezni.

A gazdasági, számviteli, pénzügyi, intézményi munkaügyi, intézményműködtetési tevékenységek, folyamatok ellenőrzése minden intézményben a GSZ igazgató feladata, hatásköre és felelőssége. Az intézményi szakmai, illetve munkáltatói tevékenységek, folyamatok ellenőrzése az intézményigazgató feladata, hatásköre, és felelőssége. Az éves ellenőrzési tervben meg kell határozni az intézményigazgatók rendelkezésére álló belső ellenőri kapacitást, melynek tervezését a javaslataik alapján kell összeállítani. A javaslataikat kockázat elemzéssel kell alátámasztaniuk. Az éves tervet a GSZ igazgatójának kell elkészítenie. A GSZ vezetője felelős az éves ellenőrzési jelentés elkészítéséért. Az éves ellenőrzési jelentés tartalmazza a belső ellenőrzési tevékenység bemutatását, valamint a belső ellenőrzés által tett megállapításokat és a javaslatok hasznosítását. A belső ellenőrzést a Belső Ellenőrzési Kézikönyvben foglaltak szerint kell megszervezni és elvégezni. Az ellenőrzések tapasztalatait az Együttműködési Megállapodásban érintett intézmény igazgatója folyamatosan értékeli és a hatáskörébe tartozó intézkedéseket megteszi. Az intézményigazgató és a GSZ igazgatója a saját szervezetére vonatkozóan köteles a munkafolyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét (FEUVE) kialakítani, működtetni és fejleszteni. A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján a költségvetési szerv érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit.

96

V. Kötelező szabályzatok     

        

Gazdasági Szervezet Szervezeti és Működési Szabályzata Ügyrend Kollektív Szerződés vagy Munkaügyi Szabályzat Közalkalmazotti Szabályzat Számviteli Politika o Számlarend, o Leltározási és Leltárkészítési Szabályzat o Felesleges Vagyontárgyak Hasznosításának, Selejtezésének Szabályzata o Pénzkezelési Szabályzat o Önköltség Számítási Szabályzat o Értékelési Szabályzat Belső Ellenőrzési Kézikönyv FEUVE Szabályzat Munkavédelmi Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat Kockázatértékelés és Kockázatkezelés Szabályzata Gépjármű Üzemeltetési Szabályzat Élelmezési Szabályzat Ügy és Iratkezelési Szabályzat Közbeszerzési Szabályzat

A szabályzatok mindegyikének tartalmaznia kell, hogy hatálybalépésével mely intézményi szintű szabályzatok vesztik érvényüket. A szabályzatok elkészítéséért, az intézmény igazgatójával történő egyeztetéséért és kiadásáért a GSZ igazgatója a felelős. Az intézményi Kollektív Szerződést, Munkaügyi Szabályzatot az intézményigazgató kötik, illetve készíti el, melyek pénzügyi ellenjegyzése szükséges. Az intézményi szakmai folyamatok, az ügy- és iratkezelés szabályozása az intézményigazgató feladata.

Jóváhagyás Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. § (5) bekezdés értelmében jelen együttműködési megállapodást a Fővárosi Közgyűlés a ……/2011. (…..) Főv. Kgy. sz. határozatával hagyta jóvá.

97

Aláírások

Az önállóan működő és gazdálkodó részéről:

Tölgyesi Magdolna Budapest Főváros Önkormányzata Humán TISZK Gazdasági Szervezete igazgatója

Az önállóan működő részéről:

Perlakiné Cserni Mónika Budapest Főváros Önkormányzata Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium igazgatója

Szentkuti Andrea Budapest Főváros Önkormányzata Humán TISZK Gazdasági Szervezete gazdasági vezetője

Budapest, 2011. szeptember 01.

98

5.sz. melléklet

HUMÁN TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS A KOORDINÁCIÓS IRODA FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRA

99

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Amely létrejött a (z) Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium OM azonosító: 35450 Képviselő: Ágnes Székhely: 1088 Budapest, Ludovika tér 1. (továbbiakban külön: koordinációs feladatokat ellátó társiskola)

Gavallérné

Kancsal

Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium OM azonosító: 35294 Képviselő: Terdikné dr. Takács Szilvia Székhely: 1086 Budapest, Csorbánc u. 1.

(továbbiakban külön: társiskola) Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola

OM azonosító: 35445 Székhely: 1115 Budapest, Thallóczy Lajos u. 1. (továbbiakban külön: társiskola)

Képviselő: Keresztúri József

Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium

OM azonosító: 35299 Székhely: 1214 Budapest, Tejút u. 10-12. (továbbiakban külön: társiskola)

Képviselő: Kucserka Éva

Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium OM azonosító: 35292 Képviselő: Perlakiné Cserni Mónika Székhely: 1043 Budapest, Kassai u. 24/a

(továbbiakban külön: társiskola) Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázium OM azonosító: 35297 Székhely: 1194 Budapest, Csengő u 1. (továbbiakban külön: társiskola)

Képviselő: Hamar Mária

(továbbiakban együttesen: társiskolák) között az alábbiak szerint:

100

I. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS CÉLJA Az együttműködés célja:  A HUMÁN TISZKHEZ (továbbiakban: TISZK) tartozó hat társiskola gyermek-és ifjúságvédelmi, valamint szabadidő-szervezői feladatainak összehangolása; a gyermek- és ifjúságvédelem területén a hatékony és megfelelő jelzőrendszer, valamint a kapcsolódó nyilvántartások és adatszolgáltatások egységes rendszerének kialakítása és működtetése.  További cél a TISZK kör pszichológiai ellátásának megszervezése pszichológiai hálózat kialakításával és működtetésével.  Pályázatfigyelő rendszer működtetése és a pályázati lehetőségek kiaknázásának ösztönzése. A megvalósult projektek fenntartásának koordinálása, szakmai figyelemmel követése és lebonyolítása együttműködve Budapest Főváros Önkormányzatával (továbbiakban: fenntartó), valamint az Európai Unió szervezeteivel és delegált képviselőivel. II. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS A társiskolák feladat-ellátásának egymáshoz való viszonya, kapcsolódási módja:

Koordinációs feladatokat ellátó társiskola Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium

Társiskola

Társiskola

Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium

Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola

Társiskola Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázium

Társiskola Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium

Társiskola Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium

 A társiskolák mellérendelt viszonyban állnak egymással a I. pontban részletezett célok megvalósítása érdekében a III. pontban meghatározott feladatok mentén.  A társiskolák kötelezettséget vállalnak arra, hogy:

101

tevékenységüket a fenntartó iránymutatásainak megfelelően összehangolják; döntéseik és egyéb intézkedéseik nem lehetnek ellentétesek a fenntartó irányítási jogkörében hozott döntéseivel; - a fenntartótól független kezdeményezéseikről a fenntartót haladéktalanul és teljes körűen tájékoztatják, szükség esetén egyeztetnek; - jelen együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően saját intézményükben megszervezik és irányítják az együttműködési megállapodásban megfogalmazott feladatokat.  Az együttműködési feladatok ellátását a koordinációs iroda végzi valamennyi társiskola vonatkozásában a társiskolák közreműködésével.  A koordinációs iroda a Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium szervezeti egysége, mely nem tekinthető önálló jogi személynek. -

102

III. EGYÜTTMŰKÖDÉS A TÁRSISKOLÁK KÖZÖTT III.1. GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM A koordinációs iroda gyermek-és ifjúságvédelmi munkatársa (továbbiakban: koordinációs gyermek-és ifjúságvédelmi munkatárs) munkája során összehangolja és koordinálja az egyes társiskolákban megjelent gyermek-és ifjúságvédelmis feladatokat, különösen: A. Felmérés/Év eleji feladatok  Összegyűjti és feldolgozza a társiskolák által felvett statisztikai adatokat;  megküldi a feldolgozott összegzést a fenntartó, illetve a társiskola felé;  a mindenkor hatályos adatvédelmi rendelkezéseknek megfelelően begyűjti, tárolja, szüksége esetén felhasználja a társiskolák felől a hátrányos és veszélyeztetett tanulókról készült kimutatásokat;  igény szerint szakmai segítséget nyújt szociometriai háló elkészítéséhez, alkalmazásához, értelmezéséhez. B. Gondozás  Az igazolatlan hiányzások kapcsán szükséges hivatalos eljárást megindítja, folyamatos tájékoztatást nyújt a társiskola, a szülő, illetve kollégista tanuló esetében a kollégium vezetője felé a társiskola által megküldött jelzés alapján;  figyelemmel kíséri a hivatalos eljárásba illetve gondozásba került tanulók esetkezelését a társiskola által megküldött jelzés alapján;  szükség és igény esetén szakmai segítséget nyújt a társiskola részére, illetve konzultációt kezdeményez külső szakértők bevonásával; C. Prevenció  Szakmai adatbázist készít olyan civil, önkéntes, és egyéb szervezetekről, amelyek különféle prevenciós tevékenységet (különösen a pályaorientáció, önismeret- és személyiségfejlesztés, munkavállalói kompetenciák, szenvedélybetegségek, szexualitás, életközi krízis-helyzetek kezelése terén) folytatnak;  igény és szükség esetén becsatornázza a megfelelő szakmai szereplőket a társiskolákba. D. Kapcsolattartás/Fórumok  Aktívan részt vesz a fenntartói intézményhálózatban működő koordinációs irodák részére szervezett, rendszeres szupervíziókon;  tematikus szakmai fórumokat szervez az egyes társiskolákban kijelölt, gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott munkatársak részére;  kapcsolatot tart a fenntartó kijelölt munkatársával, és folyamatos tájékoztatást nyújt részére az aktuális feladatokról, intézkedésekről, eseményekről;  kapcsolatot tart és tájékoztatást nyújt az egyes társiskolákban kijelölt, gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott munkatárs részére az aktuális feladatokról, intézkedésekről;  szakmai együttműködés keretében folyamatos kapcsolatot tart a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel;  igény és szükség szerint felkeresi és becsatornázza a megfelelő egyéb szakmai szereplőket az egyes társiskolákba.

103

E. Tudásbázis/Protokoll  Figyeli a gyermek-és ifjúságvédelmi jogszabályok változásait, és ezekről naprakész tájékoztatást nyújt a társiskolák részére;  részt vesz szakmai konferenciákon és fórumokon;  tudásbázist dolgoz ki: szakterületén azonnali, pontos és naprakész információt nyújt a társiskolák részére;  adott eljárások tekintetében egységes, protokoll folyamatokat dolgoz ki a társiskolák részére. Az egyes társiskolákban kijelölt, gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott munkatárs/ak feladatai, különösen: (Az alábbiakban a koordinációs irodán minden esetben a koordinációs gyermek-és ifjúságvédelmi munkatársat kell érteni.) A. Felmérés/Év eleji feladatok  Egységes formanyomtatványon helyzetfelmérést készít (adatfelvétel) a 9. évfolyamon, majd a felvett adatokat továbbítja a koordinációs iroda részére;  a 10-13. évfolyamon helyzetfelmérést készít, az új információk alapján aktualizálja az ismert adatokat, majd továbbítja az adatokat a koordinációs iroda részére;  regisztrálja a hátrányos és veszélyeztetett tanulókat, majd az egységes adatlapon elkészített összesítést továbbítja a koordinációs iroda részére a mindenkor hatályos adatvédelmi rendelkezéseknek megfelelően;  tájékoztatást nyújt elérhetőségéről, a folyamatos rendelkezésre állás módjáról és idejéről (év eleji óralátogatások, bemutatkozások az osztályok részére, faliújság elhelyezése – elérhetőség, fogadóóra, támogató és segítő szervezetek elérhetőségének feltüntetése);  igény szerint a páratlan évfolyamokon szociometriát, szociális hálót készít (kérdőívek felvétele, kiértékelése, eredményeinek beépítése az osztályfőnöki tevékenységbe). B. Gondozás  Nyomon követi és kezeli a hiányzásokat az alábbiak szerint: - igazolatlan hiányzások dokumentálása; - egységes eljárásrend szerint, egységes adatlapokkal jelzés a koordinációs iroda felé további intézkedés céljából; - igazolt hiányzások dokumentálása, a jogszabályok és az iskolai szabályzatok szerint;  ellátja a problémás tanulók és helyzetek kezelését, elősegíti az érintett felek közötti kommunikációt, tájékoztatja a koordinációs irodát a hivatalos eljárásba illetve gondozásba került tanulók esetkezeléséről;  kapcsolatot épít és tart fenn azokkal a kollégiumokkal, ahol a társiskolában tanulói jogviszonnyal rendelkező tanulók élnek. C. Prevenció  Előkészíti és megszervezi a prevenciós foglalkozásokat – előzetes igényfelmérés alapján jelzi a társiskolában felmerült igényeket a koordinációs iroda felé (pályaorientáció, önismeret- és személyiségfejlesztés, munkavállalói kompetenciák, szenvedélybetegségek, szexualitás, életközi krízis-helyzetek kezelése).

104

D. Kapcsolattartás/Fórumok  Aktívan részt vesz az egyes társiskolákban kijelölt, gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott munkatárs/ak részére szervezett tematikus szakmai fórumokon;  kapcsolatot tart és tájékoztatást nyújt a koordinációs iroda részére;  szakmai együttműködés keretében folyamatos kapcsolatot tart a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel.

III.2. SZABADIDŐSZERVEZŐ A koordinációs iroda szabadidő-szervező munkatársa (továbbiakban: koordinációs szabadidőszervező munkatárs) munkája során összehangolja és koordinálja az egyes társiskolákban megjelent szabadidőszervezői feladatokat, különösen: A. Év eleji feladatok  Felméri az egyes társiskolák munkaközösségeinek munkaterveit a szabadidős és kulturális igények és szükségletek feltérképezése céljából;  szükség esetén tevékenyen részt vesz a munkaközösségek ülésén. B. Programszervezés  Szükség és igény esetén felkeresi és becsatornázza a szakmai szereplőket a társiskolákba: - a társiskola pedagógiai programjához kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások, programok előkészítése, szervezése kapcsán - a pedagógiai programhoz nem kötődő szabadidős tevékenység előkészítése, szervezése kapcsán - a társiskola hazai és nemzetközi kapcsolatai kiépítésének, a partneriskolákkal való együttműködésének segítése kapcsán;  a társiskolák megbízása alapján terepfeladatokat lát el (jegyvásárlás, szervezési feladatok). C. Prevenció  A koordinációs gyermek-és ifjúságvédelmi munkatársak tevékenységének támogatása. D. Pályázatok  Figyelemmel kíséri a hazai és a külföldi pályázati lehetőségeket, és ezekről tájékoztatást nyújt a társiskolák részére;  együttműködik a pályázatok megírásában. E. Diákönkormányzatok szervezése  Összefogja a társiskolák DÖK vezetőit, patronáló tanárait;  tevékeny részvételével támogatja munkájukat;  szakmai konzultációkat, fórumokat szervez számukra.

105

F. Kapcsolattartás/Fórumok  Aktívan részt vesz a fenntartói intézményhálózatban működő koordinációs irodák részére szervezett, rendszeres szupervíziókon;  tematikus szakmai fórumokat szervez az egyes társiskolákban kijelölt szabadidőszervezői feladatokkal megbízott munkatársak részére;  kapcsolatot tart fenntartó kijelölt munkatársával, és folyamatos tájékoztatást nyújt részére az aktuális feladatokról, eseményekről;  kapcsolatot tart és tájékoztatást nyújt az egyes társiskolákban kijelölt szabadidőszervezői feladatokkal megbízott munkatársak részére az aktuális feladatokról, intézkedésekről, eseményekről;  szakmai együttműködés keretében folyamatos kapcsolatot tart a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel;  igény és szükség szerint felkeresi és becsatornázza a megfelelő szakmai szereplőket az egyes társiskolákba. Az egyes társiskolákban kijelölt, szabadidő-szervezői feladatokkal megbízott munkatárs/ak feladatai, különösen: (Az alábbiakban a koordinációs irodán minden esetben a koordinációs szabadidő-szervező munkatársat kell érteni.) A. Év eleji feladatok  Felméri az adott társiskola munkaközösségeinek munkaterveit a szabadidős és kulturális igények és szükségletek feltérképezése céljából;  szükség esetén tevékenyen részt vesz a munkaközösségek ülésén;  egyeztetés és együttműködés a koordinációs irodával a felmerült szabadidős és kulturális igények mentén. B. Programszervezés  Együttműködik a szaktanárokkal, DÖK patronáló tanárral, osztályfőnökökkel, TISZK esetében a pályázati fenntartási koordinátorral: - a társiskola pedagógiai programjához kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások, programok előkészítésében, szervezésében; - a pedagógiai programhoz nem kötődő szabadidős tevékenység előkészítésében, szervezésében; - a társiskola hazai és nemzetközi kapcsolatainak kiépítésében, a partneriskolákkal való együttműködésében. C. Prevenció  Támogatja az adott társiskolában kijelölt, gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott munkatárs/ak, illetve a koordinációs iroda tevékenységét. D. Pályázatok  Figyelemmel kíséri a hazai és a külföldi pályázati lehetőségeket, és ezekről tájékoztatást nyújt az adott társiskola részére;  együttműködik a pályázatok megírásában a koordinációs irodával és az adott társiskolával.

106

E. Diákönkormányzatok szervezése  Aktívan részt vesz a diákönkormányzat tevékenységében, munkájában. F. Kapcsolattartás/Fórumok  Aktívan részt vesz az egyes társiskolákban kijelölt, szabadidő-szervezői feladatokkal megbízott munkatársa/ak részére szervezett tematikus szakmai fórumokon;  kapcsolatot tart és tájékoztatást nyújt a koordinációs iroda részére;  szakmai együttműködés keretében folyamatos kapcsolatot tart a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel. III.3. PSZICHOLÓGIAI FELADATOK  A koordinációs iroda pszichológusa látja el a pszichológiai szakfeladatokat a társiskolák részére az általuk meghatározott módon (utazó pszichológiai szolgálat; részben utazó pszichológiai szolgálat; állandó helyszínen rendelési idővel stb.).  A pszichológus általános rendelési idejét, valamint az utazó pszichológiai szolgálat időpontját a tanév rendjéhez igazodva a társiskolák vezetői és a pszichológus együttesen határozzák meg.  A pszichológus tevékenysége a társiskolák igényei szerint történik. Az igények összehangolása a társiskolák vezetői, valamint a pszichológus egyeztetésével történik legkésőbb az éves munkatervek összeállításáig.  A pszichológusi munka feltételeit minden esetben a fogadó társiskola biztosítja. III.4. EGYÉB FELADATOK  Valamennyi, a TISZKET érintő projekt szakmai és operatív fenntartási feladatainak ellátását és összehangolását a koordinációs iroda projekt fenntartásáért felelős munkatársai végzik a TISZK társiskolák együttműködésében megvalósított pályázati kiírásoknak és fenntartási kötelezettségeknek megfelelően. A fenntartási kötelezettségek teljesítése a TISZK társiskolák együttes feladata és kötelezettsége.

107

ZÁRADÉK Jelen megállapodás az aláírásának napján lép hatályba. Az együttműködő társiskolák aláírásra jogosult képviselői kijelentik, hogy jelen megállapodás szabályait magukra nézve kötelező érvényűnek tekintik, és mint akaratuknak teljes mértékben megfelelő dokumentumot közös értelmezés után egyetértőn és jóváhagyólag írják alá.

Budapest, 2011. augusztus 31. ………………………………………………….. ……………………………………………….. Gavallérné Kancsal Ágnes igazgató Terdikné dr. igazgató Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium

…………………………………………………… ………………………………………………… Keresztúri József igazgató Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola

Takács

Szilvia

Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium

Kucserka Éva igazgató Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium

………………………………………………….. ………………………………………………….. Perlakiné Cserni Mónika igazgató Hamar Mária igazgató Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium

Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázium

108