Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium (MVHK)
Nyíregyháza, 2008. július 2. Ügyiratszám: K-…………/2008.
Feljegyzés a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) képviselıivel folytatott egyeztetı megbeszéléssel kapcsolatban 2008. június 24-én tárgyalásokat folytattam a NFGM-ben. Eredetileg Bajnai Gordon miniszter úrtól kértem a találkozót, de idıhiány miatt Egyed Géza szakállamtitkár és Kállay László fıosztályvezetı urak fogadtak. A megbeszélésen áttekintettük, és értékeltük a mikrovállalkozások szempontjából legfontosabb vállalkozásfejlesztési programokat. Ebben a feljegyzésben az ott elhangzott – s általam vitatott- álláspontokra kívánok bıvebb szakmai véleményt főzni. Teszem ezt abból a célból, hogy az MVHK által mindig is képviselt álláspont érthetıbb legyen, továbbá, hogy az azokkal kapcsolatos szakmai vita minél hamarabb lefolytatható legyen a magyar mikrovállalkozások hatékonyabb támogatása érdekében. 1. Minisztériumi vélemény: Az Új Magyarország Mikrohitel Program eddigi eredményeivel nem elégedettek, de igazán átütı siker akkor várható, ha azt a nagy kereskedelmi bankok bonyolítják. Ugyanakkor már magában azt is sikernek tekinthetı, hogy egy új szereplı jelent meg „a piacon”, a MIFIN, amely igen szép eredményeket tud felmutatni. Álláspontom: a.) A legutóbbi, a kereskedelmi bankok részvételével tartott budapesti „Microhitel sympósiumon” a bankok képviselıinek véleménye nem támasztja alá ezt a várakozást. A bankok képviselıi elmondták: nem tudják a gyengéket finanszírozni, mert túl sok tanácsadó ügyintézıt kellene beállítaniuk. Ez a költségeiket megnöveli, csak magas kamaton tudnak hitelezni, amit a mikrovállalkozók jelentıs része nem tud megfizetni. Ez a vélemény teljesen összecseng a nemzetközi tapasztalatokkal. b.) A Európai Mikrofinnaszírozási Hálózat (EMN, melynek tagja vagyunk) 2007. évi berlini konferenciájának fı témája a mikrohitel és a bankok kapcsolata volt. Ezen egyértelmően bebizonyosodott, hogy az európai országokban sem a nagy kereskedelmi bank hálózatok mikrohiteleznek. A kereskedelmi bankok által mikrovállalatoknak nyújtott hitelek nem tartoznak az EU mikrohitelezési direktíva rendszerébe. A kereskedelmi bankok legfeljebb csak áttételesen, szakosított mikrofinanszírozó szervezettel együttmőködve vesznek részt mikrohitel programokban. Arra is van példa, hogy – jogszabályi
okok miatt a mikrofinanszírozó szervezet speciális bankká alakul, de az egyáltalán nem tekinthetı nagy kereskedelmi banknak, s nem is úgy mőködik. A Bázel II. alapján sem alkalmasak ma már az EU mikrohitelezési direktívájának alkalmazására a kereskedelmi bankok. A jelenlegi helyzetben szakítani kellene azzal az ellentmondásokat tartalmazó, a minisztérium által képviselt nézettel, miszerint kereskedelmi banki módszerekkel nem hitelezhetı vállalatokat kereskedelmi banki módszerekkel kell hitelezni. A Jeremie program elıkészítésének elsı idıszakában a Bankszövetség képviselıje is nem egyszer felhívta erre a minisztérium vezetıinek figyelmét, de az elhangzott érveket a minisztérium részérıl ignorálták és elhallgatták az elıkészítı dokumentumok összeállítása során. c.) A MIFIN sikere kapcsán látni kell, hogy az gyakorlatilag nem új szereplı, csak egy másik névtábla az MVA portálján ugyanazzal az infrastruktúrával, ügyfélkörrel, kultúrával és erıforrásokkal, azzal a különbséggel, hogy az OMA helyett az MV Zrt. forrásait helyezi ki, részben más hálózaton keresztül. d.) Tekintve, hogy az igazi mikrohitelezés az támogatásközvetítés, (s nem piaci tevékenység) ezért a támogatásközvetítı szolgáltató intézményrendszer versenyeztetése káros a program hatékonyságára nézve. Az EU-s direktívák alapján a mikrohitelezés, mint támogatásközvetítés nem konvertálható pénzpiaci finanszírozássá, nem tartozhat a banktitkok körébe, mint arról egyébként a Pénzintézeti Törvény vonatkozó része helyesen rendelkezik is. A mikrohitelezés jelenlegi eredményei messze elmaradnak attól, amit az általunk javasolt HVK felületen létrejövı, integrált szolgáltatási rendszer nyújtani lett volna képes. A mikrohitelezési támogatási rendszerek hatékonyságának elmaradása a remélt színvonaltól pontosan a minisztériumi tévhitek és döntések miatt áll elı. e.) Vannak szereplık, akik hallgatólagosan, cinkosan elfogadják a minisztériumi programban lévı ellentmondásokat (gyakorlatilag jégre viszik az eredeti szándékot), míg mások a vállalkozásfejlesztés sikerében és a hozzá vezetı út szakmai tartalmában elkötelezettek, és szóvá is teszik ezeket. (Úgy tőnik, nem változik az a közel tíz éves gyakorlat, miszerint akkor sem vonják le a megfelelı következtetéseket, ha utólag bebizonyosodik, hogy a szakmai vitákban a minisztérium álláspontja vereséget szenvedett.) f.) A HVK hálózatot képviselı MVHK minden adandó alkalommal elmondta, leírta szakmai véleményét, amely következetes, állandó és egyértelmő: A mikrohitel program akkor lesz a legsikeresebb, ha • annak feltételei a mikrovállalkozók valós helyzetéhez igazodik, (kamat, futamidı, összeg, türelmi idı, stb.) • azt egy arra specializálódott, jól irányított és ellenırzött nonprofit szolgáltató hálózat, • egy támogatott tanácsadói programmal együtt, • integrált szolgáltatás keretében közvetíti a mikrovállalkozásokhoz Ez a szolgáltató hálózat az Európai Unió támogatásával már régen készen áll, európai szinten is kimagasló mikrohitelezési tapasztalatokkal és eredményekkel rendelkezik, csak jelenlegi mőködését számos, mesterségesen állított akadály nehezíti. (Ez az abnormális helyzet ahhoz hasonló, mint amikor valaki kap ingyen egy autót, de nem akar bele benzint tölteni, mert sokba kerül, helyette sokszorosát fizeti ki taxira….) A HVK-k passzivitása és alacsony produktuma az Új Magyarország Mikrohitel programban sok okra vezethetı vissza, melynek azonnali és közös szakértıi elemzése a program sikeréhez nélkülözhetetlen! (A korábban írt szakvéleményeinkbıl, s a statisztikai adatok elemzésébıl az okok azonnal kiolvashatóak, de megjegyzem: a (csonka) HVK Hálózat minden korlátozás (és
szembeszél) ellenére ez év május közepéig 1,6 Mrd Ft–ot helyezett ki a különbözı konstrukciókban.) 2. Minisztériumi vélemény: A verseny helyességét és jogosságát bizonyítja a budapesti példa: a BVK nem hitelez elég aktívan, de az új szereplı (versenytárs) MIFIN szép eredményeket ért el. A beszélgetésben elhangzott: a minisztérium azért nem hagyta jóvá a BVK kérését, mert a Budapest Kisvállalkozói Hitel már nem mikrohitel, hanem a kereskedelmi bankoknak és az MFB-s Mikrohitel Plusznak a konkurenciája. Álláspontom: Az EMN hálózati tagságból adódóan módunk volt alaposan tanulmányozni a nemzetközi gyakorlatot. Ebbıl egyértelmően látszik, (ami a támogatásközvetítésben egyébként is evidencia), hogy ahol a mikrofinaszírozók között egy-egy térségben mesterségesen versenyt teremtettek (Anglia Phoenix Found), ott a mikrofinanszírozók versenye egymás tönkretételéhez vezetett, ezáltal a szolgáltatás színvonal nem nıtt, hanem romlott…. A BVK- MIFIN versenye kérdésében ugyancsak a szakszerő ok-okozati elemzés szükségességét vallom, ugyanis a BVK-tól szerzett információim alapján a helyzetet máshogy is lehet értékelni. Úgy tudom, a BVK által kialakított hitelkonstrukciós portfolió többfajta termékkel rendelkezik, de a minisztérium folyamatosan akadályozza a konstrukciók mőködtetését. a.) A Budapest Kisvállalkozói Hitel beindításának megakadályozása kapcsán használt érvelésnek ellentmond az a tény, hogy a Mikrohitel Plusz konstrukció egyik fı kidolgozója -a konzorciumunkon belül- a BVK volt az MFB-vel közösen. Ugyanakkor az sem érthetı, hogy a támogatásközvetítésben versenyt hirdetı tárgyalópartnereink miért akadályozzák a kereskedelmi bankok oldalán fellépve egy non-profit közszolgáltató szervezet tevékenységét. Aminek eredményeként végül is a vállalkozások nem juthatnak hozzá emiatt a budapesti forrásokhoz. A BVK által kidolgozott konstrukció egyébként tipikus (PPP) példája lenne a bankok és a mikrofinanszírozó szervezetek együttmőködésének, ami egy fejlettebb formája az európai gyakorlatnak. A modell know-howját a HVK hálózat több tagja átvette, saját maga adottságaira adaptálta. b.) A hagyományos Mikrohitel esetében pedig a BVK-tól kapott információ alapján, a minisztérium hallgatólagos támogatásával az MVA visszatartja azokat az erıforrásokat, amelyeket már régen át kellett volna adnia a BVK-nak. c. ) A BVK még nem tudta megkötni az Új Magyarország Mikrohitel program szerzıdését, amelynek több oka van. Egyik, hogy a vállalkozók számára elınyös Jeremie termék kialakításához a BVK-nak szüksége van alacsony forrásköltségő saját erıre (az Országos Mikrohitel Alapból létrehozandó Budapesti Helyi Alapra, amihez a Miniszter úr döntése szükséges, és ez még nem született meg.) Meg kell jegyezni, hogy az MV ZRt. által a mikrofinanszírozó szervezetek (szolgáltatók) számára kínált szerzıdéses feltételrendszer egyértelmően a kereskedelmi bankokra, illetve pénzügyi vállalkozásokra van kitalálva, és teljesen figyelmen kívül hagyja a non-profit szolgáltatókban rejlı (a fentebb említett Pénzintézeti törvény által is biztosított) komparatív lehetıségeket. 3. Minisztériumi vélemény: A tanácsadói programok elıkészítése még mindig folyik, de addig is a KKC pályázatokra megítélt, tanácsadásra fordított 500 Mó Ft jó eredményeket produkál majd, s most lesz kiírva
egy újabb 300 Mó Ft-os KKC pályázat, amire újból pályázhatnak azok a HVK-k, akik nem nyertek az elsı körben. Az új tanácsadói programok minden bizonnyal nem fognak hasonlítani a GVOP 2.2.1. programhoz, mert arról a minisztériumban rossz vélemény alakult ki. Álláspontom: a.) Hangsúlyozni szükséges - mint ahogyan az elmúlt években már oly’ sokszor tettük-, hogy a mikrohitel sikeres felfuttatásához - a feltételek változtatásán túl - nagyon indokolt lenne GOP és a ROP tanácsadói programok azonnali beindítása. Megmagyarázhatatlan, hogy a mikrovállalkozások fejlesztése szempontjából a mikrohitel mellett éppen a másik legfontosabb vállalkozásfejlesztési eszköz, a tanácsadói program nem indult még meg. A mikrohitel ugyanis nem csupán finanszírozói, hanem a célcsoport igényeinek figyelembevételével kialakított fejlesztı, és társadalomkommunikációs tevékenység is. Ezért eredményességéhez integrált szolgáltatási rendszer mőködtetése szükséges, amelynek alapeleme egy hatékony tanácsadási program. b.) A KKC pályázatokra megítélt, tanácsadásra fordított 500 M Ft egyrészt nagyon kevés, másrészt a döntéshozatal szakmaisága is valószínőleg megkérdıjelezhetı: A KKC egyrészt nem helyettesítheti a GOP és a ROP keretében meghirdetésre váró tanácsadói programokat, másrészt a HVK-k által beadott tucatnyi pályázatból csak 3 nyert, (érdekes, hogy éppen azok, akik eddig még nem nyertek az Új Magyarország Mikrohitelbıl), pedig a többi pályázata, valamint tanácsadói és/vagy mikrohitelezési eredményei sem rosszabbak. Pl.: a legkiterjedtebb és legjobban felépített tanácsadói hálózattal és termék portfolióval rendelkezı BVK-t, vagy a mikrohitelben élenjáró Fejér, Hajdú, Szabolcs HVKkat ebben a pályázati lehetıségben is elutasította a minisztérium. c.) Úgy vélem, az új tanácsadói program kialakítása sem vezethet eredményre a GVOP 2.2.1. helyes megítélése, így a - HVK-k részvételével történı- tényszerő kiértékelése nélkül. A HVK hálózat ugyanis egyedülálló tapasztalatokkal rendelkezik a tanácsadási rendszerek mőködtetése területén, és arra alapozva már elmondtuk, leírtuk, hogy hogyan kell mőködtetni egy hatékony vállalkozásfejlesztési tanácsadói rendszert. Ugyanakkor tényszerő, hogy a GVOP 2.2.1 program tekintetében az IH éppen a GKM-ben volt, és a programmal kapcsolatos gondok egyértelmően a központi szabályozási anomáliákból és a minisztérium intézkedéseibıl adódtak. Az, hogy mégis jelentıs teljesítmény született, kizárólag a HVK-k elkötelezett munkáján múlt. Az új tanácsadói program tervezetek korábbi változataiban is jelentıs szakmai hiányosságok és ellentmondások voltak, pedig mi a társadalmi vitákban mindig elmondtuk, leírtuk véleményünket, de eddig nem vették figyelembe azokat (egyedülálló tapasztalati rendszerünk ellenére). A vállalkozásfejlesztési programok hatékonyságromlása az elvárt eredményekhez képest valószínőleg pontosan emiatt következett be. 4. Minisztériumi vélemény: Az Új Magyarország Mikrohitel felsı összeghatárának 10 M. Ft-ra történı felemelését és a futamidıszak megnövelését, valamint a kamatplafon eltörlését tervezik. Álláspontom: a.) Az összeghatár némi emelésével, valamint a futamidı növelésével egyetértünk, már csak azért is, mert korábbi javaslatainkban is hasonló irányú módosításokat szorgalmaztunk. Ezentúl fontosnak tartanánk a 200 Mó Ft-os árbevételi korlát felemelését is. A HVK-k tapasztalatai szerint az Új Magyarország Mikrohitel iránti keresletet a korábbi –javaslataink
ellenére megállapított- feltételek jelentısen csökkentették, ezért e potenciális ügyfelek egy jelentıs körét a HVK-k a hagyományos, a helyi, mikrohitelbıl, illetve a Mikrohitel Plusz programból elégítették ki, mert az ügyfelek számára elfogadhatóbbak voltak!!! (Felvetıdik a kérdés: a 25 000 eurós összegő EU-s mikrohitel irányelvtıl történı elmozdulás lehet, hogy újabb ellentmondást szül majd? Hiszen így a Jeremie újabb konkurense lehet az MFB Mikrohitel Plusz termékének, amely jelenleg szakmailag jól pozícionált a termékskálában.) b.) Az Új Magyarország Mikrohitel programban kamatplafon eltörlésével egyáltalán nem értünk egyet. Véleményem szerint ez annak a szakmai ellentmondásnak a kormányprogramban történı érvényre juttatása lenne, amit a minisztérium régóta képvisel: miszerint a magyar mikrovállalkozások nem kamatérzékenyek (!?). Az is nyilvánvaló, hogy ez a lépés a pénzpiaci vállalkozások profitabilitásának növelését hivatott szolgálni. A magasabb kamatok esetében éppen a fejlesztendı mikrovállalkozások nem kapnak elégséges támogatást, mert a fejlesztéseik potenciális nyereségtartalmát a részben, vagy egészben a magasabb kamattörlesztés elviszi. Ez egyértelmően ellehetetleníti a támogatás kormányprogram szerinti célját: a kereskedelmi banki módszerekkel nem finanszírozható, alacsony hatékonysággal mőködı mirovállalkozások fejlıdésének felgyorsítását. Mindamellett egyértelmő, hogy nem az a vállalkozói célcsoport fogja a forrásokat megkapni, amely számára ezt az Európai Unió és a kormányprogram szánta. Célszerő lenne megvizsgálni, hogy a kereskedelmi bankok, vagy pénzügyi vállalkozások miért kaphatnak az ÚM Mikrohitel forrásokból olyan alacsony forrásköltségő forrásokat, amelyek felhasználásával piaci térnyerésüket segíti elı a kormány. Ezen támogatásoknak a célcsoportja ugyanis nem a pénzügyi szféra.) Készítette: Kovács István az MVHK elnöke
