Részletek a színházi vizsgálatból Cikkünkben részleteket olvashatnak a Győri Nemzeti Színházban folytatott revizori vizsgálat megállapításaiból a Kisalföld információi alapján. 2007.03.07. 14:19
A Kisalföld úgy tudja, hogy azon a zárt ülésen, ahol egy közpénzből eltartott intézmény ügyeiről szóltak (Győri Nemzeti Részletek a Győri Nemzeti Színház), az ott lezajlott revizori vizsgálat alapján a polgármester Színházban folytatott revizori előterjesztésében született javaslat a fegyelmi eljárás vizsgálat megállapításaiból a kezdeményezésére. Lapunk információi szerint a nagy revizori Kisalföld információi alapján: vizsgálatnak született egy kivonata. Ebből adunk közre részeket. 2006-ban Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Tesszük ezt két okból: egyrészt maga az egyik érintett, Korcsmáros György is ezt kérte a társulati ülésen múlt héten, Ellenőrzési Irodája a Győri másrészt azt gondoljuk, hogy már régóta olyan dolgokról Nemzeti Szánháznál a I–III. mennek találgatások, melyekről senki sem tud biztosat. Az negyedévi költségvetési támogatás időarányos túllépése összefoglaló nyilván nem teljes, a jelentés 43 oldal. Az miatt célvizsgálatot tartott, mivel érintetteknek a reagálás jogát következő Kultúra oldalunkon megadjuk. nem tartotta be a jogszabályi előírásokat. Fábián – A 2006. szeptember 30-i módosított előirányzathoz viszonyítva 89,8%-ban vették igénybe az önkormányzati támogatást az időarányos 75,0% helyett, megsértve az önkormányzat 2006. évi költségvetési rendeletét. 2006. december 31-i állapottal az intézmény a módosított előirányzathoz viszonyítva 11,6%-kal, azaz 112.905 e Ft-tal több támogatást vett igénybe a működéséhez. – 2006. október 31-ig a színház értékben kimutatott vagyonát 56.856 e Ft-tal növelte, amihez a 29.457 e Ft módosított előirányzat nem nyújtott elegendő fedezetet. A helyi költségvetési rendelet előírja, hogy kötelezettség nem vállalható előirányzat nélkül. A 14.967 e Ft nettó értékű keverőpult és hangsugárzó rendszer, valamint a 13.447 e Ft nettó értékű tehergépkocsi beszerzés egyszerű közbeszerzési eljárásainak dokumentálása nem felelt meg a közbeszerzési törvénynek. A keverőpult és hangsugárzó rendszer közbeszerzési eljárás nyertes ajánlatát a kiírt feltételek alapján érvénytelennek kellett volna minősíteni. – Öt esetben, összesen 14.666 e Ft bruttó értékű eszközt – pl. effektfényvető, vagyonvédelmi rendszer kiépítés – az önkormányzati rendelet figyelmen kívül hagyásával, pályáztatás nélkül szereztek be. – A színház havonta 3.335 e Ft összegű illetményt biztosít munkáltatói döntésen alapuló intézményrész és határozott idejű kereset-kiegészítés formájában a törvényi előíráson túlmenően. Ez éves szinten 40.023 e Ft és annak járulékaival terheli a költségvetést. 2006. április 1-jét követően az ügyvezető részére a kötelező illetményelemeken felül havi 310 e Ft-ot biztosítanak, ami éves szinten 3.724 e Ft és annak járulékai többletköltséget jelent. – A dolgozó munkakörét képező feladatok ellátásáért a színpadmester helyettes összesen 3.250 e Ft
megbízási díjért szerződött, melyből 2.250 e Ft-ot fizettek ki a vizsgált időszakban, valamint a művelődési menedzser 502 e Ft megbízási díjat és 1.224 e Ft bérlet és jegyértékesítési jutalékot kapott. – Az ügyvezető igazgatónak összesen számla alapján 2.542 e Ft-ot fizettek ki különböző jogcímeken, melyből a legjelentősebb tételt képező 2.200 e Ft összegű számla művészeti szolgáltatásról szólt, azonban tartalma szerződés hiányában nem ismeretes. – A 2006. évi nyári karbantartási és felújítási feladatok ellátására hét alkalmazottal kötöttek megbízási szerződést összesen 1.468 e Ft-ért, a munkavégzés idejét egyetlen esetben sem dokumentálták írásban. – Évek óta probléma, hogy nem terveztek többek között túlóra, túlszolgálat kiadást, holott 2006. október 31-ig 17.227 e Ft-ot teljesítettek ezen a jogcímen, ugyanakkor kötelező juttatásokon felüli normatív jutalomra 6.500 e Ft-ot irányoztak elő. – A színház kimutatása szerint a 2005/2006. színházi évadban a kiosztható jegy- és bérletértékesítési jutalék összege 8.873 e Ft volt. Az elszámoláskor az illetményként számfejtett összegeket terhelő járulékok, valamint a számlás tételek esetleges áfa vonzatát nem vették figyelembe. – A 13 fős gazdasági területen indokolatlan a gazdálkodásért átfogóan felelős ügyvezető mellett még három vezető beosztású dolgozó foglalkoztatása. A menedzser asszisztens alkalmazása felesleges, ami 2006. október 31-ig 1.514 e Ft személyi illetménnyel és annak járulékaival terhelte a költségvetést. – 1.532 e Ft önkéntes biztosítópénztári befizetést, illetve 1.881 e Ft iskolakezdési támogatást számoltak el előirányzat nélkül. Két dolgozó indokolatlan felsőfokú beiskolázása 275 e Ft többletköltséget jelentett. – A színház által szabályozott készletnyilvántartás rendszerét nem tartották be, a készletgazdálkodás zárt rendszere nem valósult meg, emiatt a tulajdonvédelem nem biztosított. – 2006. szeptember 1-jén szabálytalanul egyszerre két-két céggel szerződtek öt termékcsoport esetében. A szerződésekhez mellékletet nem csatoltak, helyette a szállítók árajánlatait tartalmazó listák kerültek, ami bármikor kicserélhető. A nem megfelelő pályáztatás lebonyolítása miatt a pályázat célja, a költségtakarékosabb készletbeszerzés megvalósítása nem mutatható ki. – A.............................. Építőipari Kft. karbantartási és felújítási pályázaton öt, pályáztatás nélkül kettő munka kivitelezési jogát nyerte el, összesen nettó 21.157 e Ft vállalási díjért. ............................., a színház ügyvezető igazgatójának nyilatkozata szerint a ......................... Kft. ügyvezető igazgatója, ............................. az unokatestvére. – A színház előcsarnokának festési, mázolási munkáinak pályázata folyamán a pályázóknak nem biztosították az esélyegyenlőséget, mivel a nyertes ............................ az intézmény által biztosított mozgóállvánnyal kalkulált, a másik három ajánlat külön tételként sorolja fel az állványállítást bruttó 5.220 e Ft és 8.683 e Ft értékben. – Az ügyvezető igazgató és a főkönyvelő rendelte meg a dohányzóhely kialakítást, szerződést nem kötöttek. A........................Kft. 1.709 e Ft + áfa értékű számlája mögött nem létezik műszaki teljesítés, annak pénzügyi rendezése jogtalan, költségvetést indokolatlanul terhelő költséget idézett elő.
– Az ingatlan karbantartási és felújítási munkálatok vállalásba adása, azok dokumentálása több esetben még a minimális formai, tartalmi követelményeknek sem tett eleget. Utólag készített ajánlatokon alapuló pályáztatások is előfordultak, az önkormányzati vagyongazdálkodáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás folyamán az elvárható gondos és takarékos szempontokat szem előtt tartó ügyviteli folyamatokat nem valósították meg. A központi karbantartási keret terhére finanszírozott munkálatok esetében a biztosított pótelőirányzati összeggel azonos nettó vállalási díjak arra engednek következtetni, hogy a színház a pótelőirányzat összegére szerződött az érkezett ajánlatokra tekintet nélkül. – A ...................... Kft.-vel több szerződést kötöttek vagyonvédelmi szolgáltatásra, melyek köül kifogásolható Győr város területén végzendő járőrszolgálat havi 185 e Ft + áfa díjért, ami 2006. október 31-ig összesen 1.850 e Ft + áfa indokolatlan kifizetést eredményezett. – a 2005. augusztus 31-én vásárolt Toyota Corolla személygépkocsi fenntartása gazdaságtalan és nem indokolt, ezért javasoljuk az eladását. A Toyota Avensis személygépkocsi által 2006. október 31-ig teljesített 28.883 km-ből 23.581 km budapesti úticél volt. Nyilvántartás hiánya miatt nem zárható ki a magánhasználat, így a színháznak cégautó adót kell fizetnie. – A színház 2006-ban a vendégművészek egy részének a Győri Rába Hotelben biztosított szállás költségéből 852 e Ft-ot fizetett ki, ami költségvetési fedezet hiányában indokolatlan. – A színház 2005. október 14-től egyszerre két, sőt 2006. novemberben három ügyvédi irodával állt szerződésben jogi képviselet ellátására. A ...................... Ügyvédi Irodának 1.060 e Ft, ................................Ügyvédi Irodának 1.648 e Ft megbízási szerződés határozatlan idejű, az ügyvédi szerződések ellenjegyzést nem tartalmaznak. – A vizsgált időszakban pályáztatás nélkül 10 darab notebookot vásároltak 2.444 e Ft-ért. Kettő notebookot a színdarabokhoz használnak, a többi beszerzés a költségvetést nem feltétlenül szükségesen terhelő kiadásnak minősíthető. – Három darab digitális fényképezőgépet 355 e Ft-ért szereztek be, melyek közül egyet ismeretlen személy a dolgozótól ellopott, akivel a kárt megtérítették. Az intézmény fizetési előleget adott a károsult alkalmazottnak úgy, hogy figyelmen kívül hagyta határozott idejű munkaviszonyának időtartamát. A kilépett dolgozó a 156 e Ft tartozását azóta sem rendezte, ez a kintlevőség a kifizető számára adóvonzatot keletkeztet. – Három éven belül két, magas árfekvésű, 70 e Ft, illetve 81 e Ft értékű mobilt vásároltak az ügyvezető használatára, ez utóbbi eszköz beszerzését az ügyvezető saját magának utalványozta. – ............................ a Bánk bán című opera rendezését 2006-ban 1.400 e Ft + áfa díjért vállalta, 1998-ban 400 e Ft + áfa díjért rendezte, mely díjazás az inflációs rátával felszámítva 2006-ban csak 810 e Ft + áfa lett volna. – Előadásra nem kerülő Vidám kísértet című darab díszletterveinek elkészítésére 300 e Ft + áfát fizettek ki, így a költség nem hasznos kiadásként terhelte a költségvetést. – Az...........................Kft.-nek szerződés alapján a Chicago című színpadi mű díszlet- és jelmeztervezői feladatainak ellátásra 714 e Ft + áfa, .......................... és ............... jelmezvásárláshoz és anyagbeszerzéshez 2006. januárban folyamatosan 500 e Ft, illetve 1.000 e Ft, valamint .................énekesnek összesen 2.800 e Ft előleget fizettek közgyűlési engedély nélkül. – Az intézmény képviseletében az ügyvezető igazgató, valamint a főkönyvelő 2006. augusztus 24én, illetve augusztus 25-én üdülőhasználati szerződéseket kötöttek 2007. január 1-jétől 30 évre, ezzel megsértették az önkormányzat 2006. évi költségvetési rendeletét, miszerint tartós, a
költségvetési évet meghaladó kötelezettséget nem vállalhattak volna, továbbá az intézménynek pénzügyi fedezet, előirányzat nem állt rendelkezésére. A szerződések ellenjegyzést nem tartalmaznak. Az 5 darab üdülőhasználati jog megszerzése összesen 28.550 e Ft kiadást jelent a színháznak, melyet 4 részletben kell kiegyenlíteni, ebből 2006. szeptember 20-án 14.120 e Ft-ot utaltak át. A költséget egyéb dologi kiadások között számolták el helytelenül vagyoni értékű jog helyett. Az ingatlan fenntartására és karbantartására éves üdülőhasználati díjat kell fizetni, amely 2006. évre 855 e Ft + áfa költséget jelent, 2007-től 2037-ig évente 1.000 e Ft-ot meghaladó és folyamatosan emelkedő összegű díjat kell majd finanszírozni. A szerződés értelmében megvásárolt üdülőhasználati jogot az intézmény bármikor, bárkinek díjtalanul vagy díj ellenében átruházhatja. – 2006-ban az intézmény 684 e Ft-ért biztosított üdülési lehetőséget dolgozóinak, holott az egyéb dologi kiadások jogcímen nem rendelkezett elegendő előirányzattal. – A 2006. februárban bemutatott Turandot című opera utókalkulációjában kimutatott 80.009 e Ft kiadással szemben a 2005/2006. évadban 16 alkalommal bemutatott előadás bevétele 15.054 e Ft, emiatt 64.955 e Ft egyéb, főként önkormányzati támogatás igénybevétele vált szükségessé. – Az opera díszlet- és jelmeztervezői munkáira ........................kötött, 2.630 e Ft + áfa összegű díjazást tartalmazó tervezői vállalkozási szerződés előírása ellenére a több mint 10%-os költségtúllépés miatti tervátdolgozás nem történt meg. Ennek következtében a díszlet, bútor és kellékgyártás a tervezett 13.150 e Ft-ot 25,3%-kal a jelmez, fodrász és smink a tervezett 6.000 e Ftot 19,0%-kal haladta meg. – A vizsgált időszakban kifizetések egy részét egyazon személy utalványozta és ellenjegyezte, holott jogszabályi előírás alapján egy gazdasági eseménynél ez nem lehetséges. A Győri Nemzeti Színház a 2006. évi módosított költségvetési előirányzatát több mint 100 millió Ft-tal lépte túl. A 2006. félévi illetve háromnegyed évi beszámoló adatait figyelmen kívül hagyva – amikor már az időarányos teljesítés a szabályozott mértéket meghaladta – a színház vezetése semmiféle takarékossági intézkedést nem tett. A személyi juttatások vonatkozásában törvényi előíráson felül biztosítottak a dolgozók részére nem kötelező juttatásokat ami kb. 67 millió Ft többletköltséget okozott. A dologi kiadásokat plusz 25 millió Ft-tal terhelték olyan költségek, amelyek kifizetése során nem tartották szem előtt a színház anyagi helyzetét. A 28,5 millió Ft beszerzési értékű üdülőhasználati jog 30 évre történő megvásárlásával többszörösen nem vettek figyelembe jogszabályokat. A Győri Nemzeti Színház a 2006. évi költségvetés végrehajtása során megsértette a gazdálkodási fegyelem több elemi előírását, több esetben nem tartották be a költségvetésben jóváhagyott kiemelt előirányzatokat. A kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés, utalványozás jogszabályban előírt gyakorlatát elmulasztották, illetve nem megfelelően alkalmazták. Beszerzéseik során a jogszabályi és helyi rendeleti előírásokat nem minden alkalommal tartották be. Figyelembe véve az Ellenőrzési Iroda korábbi, hiányosságokat feltáró ellenőrzési jelentéseiben foglaltakat és azt hogy a hiányosságok megszüntetésére a színház hathatós intézkedéseket nem tett, valamint az önkormányzat által elvárt takarékossági intézkedések elmulasztása miatt az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 97. § (1) bekezdése, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 45. §-a (1) bekezdése alapján a Győri Nemzeti Színház igazgatója, Korcsmáros György fegyelmi felelősségre vonására teszek javaslatot, mivel a költségvetési szerv vezetője felelős az intézmény egész gazdálkodásáért, többek közt a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság
követelményeinek érvényesítéséért, a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjáért. A direktor válasza a revizori vizsgálatra Művészeti összegzés: Pénzügyi szemlélettel nem lehet művészi munkát értékelni. Művészi szemlélet nélkül nincs színház. A színházat művészeti eredményei alapján lehet értékelni. Az ellenőrzési jegyzőkönyvtervezet nem említi a sikeres nézőszám növekedést, a bevételi terv növekedést és természetesen az erkölcsi hasznot. Minden összeg, amivel túlléptük a költségvetést a minőségi és sikeres előadásainkra fordítottuk, valamint a színház dolgozóinak minimális létszükségleteire. Előadásszámunk elérte a teljesíthető maximumot, saját bevételünk országos viszonylatban rekordnak számít. Sajnálatos tény, hogy jutalmazás helyett magyarázkodni kényszerülünk. Korcsmáros György Győri Nemzeti Színház igazgató
(Korcsmáros György válaszából, csakúgy, mint a színházi vizsgálat anyagából a neveket és cégneveket kivettük, illetve általános megjelöléssel pótoltuk. A szerk.) Grazi út: A Győri Nemzeti Színház kapcsolatot keres egy osztrák színházzal, darabcsere és turné lehetőségének szempontjából. Ez helyszíni tárgyalás útján jöhet csak létre, ahogy a Győri Balett esetében is számtalanszor előfordult. Rába Hotel elszállásolás: A színház színészháza nem megfelelő számú lakással rendelkezik, a minőségről nem is beszélve. A Győri Nemzeti Színház bizonyos művészeket (szubjektív megítélési módon) fontosnak tart, így egészségük és tehetségük megóvása érdekében csak szállodai körülmények közé meri szállásolni. A felmerült kérdés inkább azt kellene hogy feltárja milyen iszonyú állapotban van a színészház (aminek a korszerűsítése és bővítése benne szerepelt a színház rekonstrukciós – és elnapolt – tervében). Jogász színházi szerződtetésére azért van szükség, mert a Szerzői Jogvédő Hivatal lemondta a színházi jogdíjakkal kapcsolatos tevékenységet. A már megszűntetett havidíjas szerződések nyári hónapra való kitételére vonatkozólag: régen ez volt a társulati forma. Egy művész nyáron is a színház rendelkezésére állt, tanult, próbált, képezte magát. A (múltból:) teljes éves közalkalmazotti fizetés is időszakos fellépéseket takart, de egész évi kötődést. Jelenleg már nincs havi lebontású vállalkozói fizetés – így lassan állandó társulat sem. A díjösszegek növekedéseivel kapcsolatban: ez nem infláció értékű. Vannak nehezebb és összetettebb művészi feladatok. Ennek megítélése az intézmény vezetőjéé. Egy művész nem szabványár szerint művész. Az operarendező díjazásának emelését a zeneigazgató halála okozta, mivel a rendező többletfeladatot kapott a színháztól. Dramaturg személyével kapcsolatban, mely szerint a műsortervek készítésére jogtalanul kapott részfizetést, mivel ez az igazgató feladata, közlöm, hogy a műsorterv végleges elkészítése előtt rengeteg munka van, például az idegennyelvű színdarabok
olvasása, rezümék elkészítése és darabok ajánlása. Nem a dramaturg állítja össze a műsortervet, de beledolgozik – mert ez a szakmája. A Bánk bán rendezésével kapcsolatban: véleményem szerint a rendező honoráriumának mértékének megszabása nem revizori feladat. Inkább azt vizsgálnák meg, hogy ugyanez a feladat mennyit ér az Állami Operaházban és ahhoz képest mennyit spórolunk! Egyébként téves adat: ő 1998-ban sem 400.000 forintért rendezte meg a művet. Az illető elkészítette a művet, melyet a színház elnapolt. A színház a műsorváltoztatás jogát fenntartja című kitételt is azért szokta alkalmazni, mert az élet néha rákényszerít minket változásokra. A művet később be fogjuk mutatni, és a darab megálmodója meg fogja kapni honoráriumának második 50%-át. Az ...... Kft.: a Turandot díszlet- és jelmeztervező munkája több részre bontható. Mivel tervezőként szellemi munkatárs (egyébként világhírű), több fázisban végzi munkáját. A megállapított összeg (mely kifejezett ráhatásomra sokkal kevesebb lett, mint amennyit a művész más színházakban kap!) már meglévő koncepcióra és tervre szólt. A hátramaradó összegek szintén más és más fázisban végzett munka díjazásai. Nem hiszem, hogy a Tosca és a Turandot közötti összehasonlítás érdemleges. Olyan ez, mint a zsíros kenyér és a pörkölt összehasonlítása. A Tosca kamaradarab, a Turandot nem. Egy színháznak időnként nagyot kell dobnia, mert aszerint lesz hitele, aszerint fejlődik. Nem önmagában, hanem környezetében és hatásában kell egy bemutatót megítélni. Egyébként minden színház azért kap támogatást, mert önmagában véve nem lehet rentábilis. Azért vagyunk, hogy műveljük a polgárokat. Ez néha nagyobb ráfordítással jár, amit a következő bemutatóval próbálunk kompenzálni. De anyagi profitról magyar színházban nem lehet beszélni, csak erkölcsi profitról. Ez a Turandot esetében nem vitás. http://www.kisalfold.hu/cikk.php?id=1000185&cid=2000469
