Összefoglaló A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat tevékenységeiről a Közös Agrárpolitika társadalmi vitájával kapcsolatban

Összefoglaló A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat tevékenységeiről a Közös Agrárpolitika társadalmi vitájával kapcsolatban

2010. Június

A tájékoztatót összeállította: Tóth Péter (MNVH Állandó Titkárság)

Közreműködő szakértők: Almási István (Agrár-szabályozási Főosztály), Baksa Adrienn (Mezőgazdasági Főosztály), Bakti Krisztina (Agrárvidékfejlesztési Főosztály), Horváth Anikó Katalin (Agrár-szabályozási Főosztály), Kasnyik Martina Laura (MNVH Titkárság), Kálmán Zoltán (EU Koordinációs és Nemzetközi Főosztály), Kerényi Gyula (VKSZI), Dr. Maácz Miklós (Agrár-vidékfejlesztési Főosztály), Márton András (Stratégiai Főosztály), Szőllősi Csaba (Agrár-piaci Főosztály)

2

Bevezető Az Összefoglalót a Magyar Nemzeti Vidéki hálózat Állandó Titkársága készítette. A munkához értékes hozzájárulásokat kaptunk a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium több főosztályától. A Beszámoló célja a Közös Agrárpolitika 2010. április 12-én elindult társadalmi vitájához való hozzájárulás.

Az Összefoglaló felépítése A Vezetői Összefoglaló a kampány legfontosabb eredményeit mutatja be 3 oldalban. A további fejezetek részletesebben ismertetik a társadalmi vitát és az abban alkalmazott eszközöket, melyek célja az érdekelt feleknek a változó AP-ról való véleményének megismerése volt. A Mellékletek a kérdőívek, a beküldött e-mailek teljes részletességgel való bemutatására, valamint a rendezvényekkel kapcsolatos összefoglaló táblázatok ismertetésére szolgálnak.

3

Összefoglaló A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) 2009 óta vesz részt a KAP reform folyamat nyilvánosságának megteremtésében. A rendezvények sorát egy, az MNVH Elnöksége által szervezett 2009 decemberében országos konferencia nyitotta, melynek címe “A Közös Agrárpolitika jövője” volt. A konferencia célja a KAP-pal kapcsolatos különböző vélekedések megvitatása volt. A KAP jövője a 2010 februárjában tartott MNVH szakterületi képviselők megbeszélésén is fontos téma volt. A találkozó sikeresen hívta fel a figyelmet a KAP változásának folyamatára, továbbá hasznos kezdeti információt is nyújtott a 2010. április-májusban szervezett regionális rendezvényekhez. A regionális rendezvényekre hét helyszínen került sor, mintegy 500 résztvevővel. Mindkét említett találkozó két kulcsfontosságú következtetéssel zárult. Az első szerint Magyarország célja kell, hogy legyen a KAP I Pillérének fenntartása az adottságai alapján. Másodsorban, de ugyanolyan fontos, hogy az új Közös Agrárpolitika intézkedései elég széleskörűek legyenek, hogy tükrözzék a vidéki területek változatos sajátosságait. Az Európai Vidéki Hálózatok Koordinációs Bizottsága rendkívüli ülésének (2010. április 14.) célja volt a tagországokban elindítani a társadalmi vitát a vidékfejlesztési politika kapcsán, valamint, hogy a tagországok megvitassák, hogyan járulhatnának hozzá strukturáltan és időben a KAP társadalmi vitájához. A találkozó után az MNVH Állandó Titkárság munkatársai elkészítették a társadalmi vita munkatervét. A szűkös határidő miatt (a beszámoló leadási határideje: június 3.), a kampány elsődlegesen az internetre épült, kiegészülve a regionális és szakterületi találkozókkal. Az internetes kampány tartalmát a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium több főosztályának bevonásával készítettük el. Az MNVH a következő direkt kommunikációs csatornákon tette lehetővé az érdekelt feleknek a KAP-pal kapcsolatos véleményük kinyilvánítását. 1. 2. 3. 4. 5.

Központi honlap: http://www.mnvh.eu/kapreform Kérdőív: http://www.mnvh.eu/kapreform/kerdoiv Szavazás a KAP céljaira: http://www.mnvh.eu/kapreform Szavazás a KAP céljaira: http://www.umvp.eu E-mail az MNVH részére a központi honlapról

A fenti közvetlen lehetőségeken túl, az MNVH az e-Magyarország pontokon tájékoztatta a vidéki szereplőket a KAP társadalmi vitájáról (link: http://www.emagyarorszag.hu/object.a3b9fc5c-0984-4684-9372-aa4ee95c13f8.ivy), továbbá e-mailben értesítette az MNVH teljes tagságát (7300 tag), az MNVH Tanács tagjait, szakmai szervezeteket, és civil szervezeteket, közöttük való részvételre való felhívást eljuttatta az MNVH Tanács tagjai, az MNVH összes regisztrált tagja, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, a Magyar Parasztszövetség, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, a Magyar Agrárkamara, és a Hangya Szövetkezeti Együttműködés részére.

A Helyi Vidékfejlesztési Irodák és a LEADER Akciócsoportok szintén kaptak értesítést a társadalmi vitáról. A kampány eredményeit az alábbiakban foglalhatjuk össze: 1. IPSOS felmérés: 6400 válaszadó 2. Kitöltött kérdőívek: 283 3. Szavazás a KAP céljaira (összesen): 271 4. E-mail az MNVH Állandó Titkárság részére: 17 5. Érdekelt felek véleményei Az IPSOS felmérés az ÚMVP Irányító Hatóság megbízásából az ÚMVP időközi jelentés részeként készült. A 6400 ÚMVP kedvezményezett telefonos lekérdezésére alapuló felmérés a KAP-ra vonatkozó kérdéseket is tartalmazott, melyek a jelenlegi KAP-pal kapcsolatos problémákra és a jövőbeni agrár- és vidékfejlesztési politika céljaira vonatkoztak. Az MNVH honlapján kitölthető kérdőívet 283-an töltötték ki. A kérdések az Agrárés Vidékfejlesztési Biztos azon kérdéseire alapultak, melyeket a társadalmi vita indításakor elmondott beszédében tett fel. Miért van szükség Közös Agrárpolitikára? A KAP fenntartásának ésszerűségét tekintve, a válaszadók többségének véleménye szerint ez különösen fontos, főleg a biztonságos és egészséges élelmiszer előállítás szempontjából. Mik a társadalom céljai a mezőgazdasággal kapcsolatosan, figyelemmel annak sokszínűségére? A válaszadók elvárása az EU felé, hogy a KAP intézkedéseken keresztül biztosítsa a biztonságos, egészséges és jó minőségű élelmiszer előállítását, tisztes megélhetést a gazdák részére, a vidék fejlesztését és a vidéki táj megőrzését. A vidékfejlesztés specifikus, 2013 utáni KAP célokra vonatkozóan, a leggyakrabban előforduló témák a helyi termékek támogatása, a fenntartható vízgazdálkodás, és a környezetbarát mezőgazdasági termelés voltak. A KAP 2013 utáni hatásait tekintve, a legerősebb elvárás az importált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre az EU minőségi normák alkalmazásával kapcsolatos. A válaszadók láthatóan elvárják az EU-tól, hogy az árak extrém ingadozását mérsékelje a mezőgazdasági termények piacán és erősítse azon intézkedéseket, melyek a gazdák számára megfelelő életszínvonalat biztosítják. A válaszadók 86%-a elismeri annak szükségességét, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem a KAP-on belül helyet kapjon. Miért szükséges a jelenlegi KAP reformja és hogyan hajtható az végre a társadalom elvárásait tekintve? Az eredmények alapján, az emberek úgy vélik, hogy a jelenlegi KAP nem járul hozzá a gazdák megfelelő életszínvonalának biztosításához, miközben sikeresnek ítélik az EU élelmiszerellátásának biztosításában.

5

A “Jelentős különbségek a régi és új tagállamok támogatásában” a jelenlegi KAP-pal kapcsolatos legnagyobb probléma. A KAP hatékonyabbá tételére vonatkozó javaslatok elsősorban a régi és az új tagállamok számára nyújtott támogatás mértékében meglévő különbségek megszüntetésére és a szabályok egyszerűsítésére vonatkoznak. Milyen eszközöket tartalmazzon a holnap Közös Agrárpolitikája? A mezőgazdasági jövedelmek minimális stabilitási szintjének biztosításához (amely kapcsolódik a gazdák életszínvonalának témájához) a jövő Közös Agrárpolitikája tartalmazzon intézkedéseket, melyek a piaci anomáliákat mérséklik és erősítik a gazdák közötti együttműködést. A mezőgazdasági termelők közti gazdasági együttműködés a termelői és értékesítési szervezeteken keresztül szintén hozzájárulhat a jövedelmek kiegyenlítettebb eloszlásához az agrárés élelmiszeripari termékek piacán. A jövőben a gazdákkal kapcsolatos elvárás, hogy fenntartsák a föld termőképességét és egészségesebb élelmiszereket állítsanak elő kevesebb vegyszer használatával a kapott támogatásokért. Végül feltettük a kérdést, hogy egyes vidékfejlesztéssel kapcsolatos kihívásokra elsősorban milyen szinten kellene megoldásokat keresni (európai, nemzeti, regionális, helyi). A klímaváltozás, az élelmiszerellátás és minőség, a gazdák életszínvonala és az élelmiszerárak, valamint a vidéki területek fejlesztése vonatkozásában a “helyi” szint volt az, amelyet a legkevesebb válaszadó választott. A másik véglet, hogy a megoldásokat elsősorban európai és nemzeti szintről várják. A klímaváltozás egyértelműen egy olyan téma, amelyben európai szintű beavatkozásra és koordinációra van szükség a válaszadók szerint. A teljes kérdőívet az 1. Melléklet tartalmazza. Összesen 271 szavazat érkezett be a 2014 utáni KAP céljaira. A szavazáshoz feltett kérdés a következő volt: ”Milyen célt szolgáljon a Közös Agrárpolitika 2014-től?” A válaszadók kilenc cél közül választhattak. A gazdák megfelelő életszínvonala, munkahelyteremtés a vidéki térségekben, valamint a biztonságos és jó minőségű mezőgazdasági termékek voltak a legfontosabb célok, melyekre együttesen a szavazatok 63%-a érkezett. A szavazásról szóló összefoglaló táblázatot alább közöljük. Milyen célt szolgáljon a Közös Agrárpolitika 2014-től?

Összes en

%

1 A gazdák tisztes megélhetésének biztosítása 2 Munkahelyteremtés a vidéki térségekben 3 Jó minőségű, egészséges és biztonságos élelmiszer

71 65 35

26,18% 23,99% 12,92%

4 A vidéki gazdaság fejlesztése, a szolgáltatások minőségének fejlesztése a vidéki területeken 5 Megfizethető élelmiszerárak a fogyasztók számára 6 A vidéki közösségek erősítése 7 A vidéki táj és természet megőrzése 8 A mezőgazdaság modernizációja

29

10,70%

21 19 15 9

7,75% 7,01% 5,54% 3,32%

6

9 A klímaváltozás kihívásainak kezelése ÖSSZESEN

7 271

2,58 % 100,0 0%

Az MNVH e-mail címére 17 üzenet érkezett 14 válaszadótól. Ezek teljes szövegét a 4. Melléklet tartalmazza. Az MNVH-hoz érkeztek vélemények szakterületi képviselőktől, a HANGYA Szövetségtől, és a Klíma Önkéntesektől (British Council program) a KAP-ról. Ezeket az 5-7. mellékletekben közöljük. A KAP magyarországi társadalmi vitájának összefoglalásaként elmondható, hogy az általános vélekedés szerint az I. Pillér támogatásaira továbbra is szükség van, a régi és új tagországok közötti különbségek megszüntetésével. Továbbá, a válaszadók nagy többsége elismeri a KAP kiemelkedő szerepét az EU élelmiszerellátásának biztosításában, s emellett fontosnak tartja a KAP lehetséges szerepét a klímaváltozás kihívásainak kezelésében. Tovább javítható a piaci koordináció a gazdák tisztes megélhetésének biztosítása és a megfizethető élelmiszerárak érdekében, a helyi termékek komolyabb támogatása, a vidéki gazdaság diverzifikációja a helyi sajátosságoknak megfelelően (a LEADER megközelítés lehetséges erősítésével), valamint az organikus és természetközeli mezőgazdasági termelés támogatása. A megoldásokat elsősorban a nemzeti és európai szintről várják.

7

Tartalom

ÖSSZEFOGLALÓ .................................................................................................................................................4 1. TEVÉKENYSÉGEK ..........................................................................................................................................9 2. EREDMÉNYEK ...............................................................................................................................................10 2.1 NYILVÁNOS FÓRUMOK......................................................................................................................................10 2.2 FELMÉRÉSEK / KÉRDŐÍVEK.................................................................................................................................11 IPSOS felmérés..............................................................................................................................................11 A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) online felmérése......................................................................12 2.3 SZAVAZATOK A KAP PRIORITÁSAIRA ..................................................................................................................16 2.4 E-MAIL ÜZENETEK ............................................................................................................................................17 2.5 EGYÉB ......................................................................................................................................................18 3. TOVÁBBI TEVÉKENYSÉGEK.....................................................................................................................18 4. MELLÉKLETEK..............................................................................................................................................19 MELLÉKLET 1: KAP KÉRDŐÍV (AZ MNVH HONLAPON KÖZZÉTÉVE, EREDMÉNYEK) ........................................................19 MELLÉKLET 2: KAP KÉRDÉSEK AZ IPSOS FELMÉRÉSBEN ..........................................................................................27 MELLÉKLET 3: REGIONÁLIS KAP RENDEZVÉNYEK – ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT ..............................................................30 MELLÉKLET 4: AZ MNVH-HOZ BEÉRKEZETT E-MAI ÜZENETEK ....................................................................................35 MELLÉKLET 5: A MAGYAR KLÍMA ÖNKÉNTESEK VÉLEMÉNYE .....................................................................................43 MELLÉKLET 6: A HANGYA SZÖVETSÉG VÉLEMÉNYE ..........................................................................................45 MELLÉKLET 7: AZ MNVH SZAKTERÜLETEK KÉPVISELŐINEK VÉLEMÉNYEI .....................................................................47

8

1. Tevékenységek A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) 2009 óta vesz részt a KAP reform folyamat nyilvánosságának megteremtésében. A rendezvények sorát egy, az MNVH Elnöksége által szervezett 2009 decemberében országos konferencia nyitotta, melynek címe “A Közös Agrárpolitika jövője” volt. A konferencia célja a KAP-pal kapcsolatos különböző vélekedések megvitatása volt. A KAP jövője a 2010 februárjában tartott MNVH szakterületi képviselők megbeszélésén is fontos téma volt. A találkozó sikeresen hívta fel a figyelmet a KAP változásának folyamatára, továbbá hasznos kezdeti információt is nyújtott a 2010. április-májusban szervezett regionális rendezvényekhez. A regionális rendezvényekre hét helyszínen került sor, mintegy 500 résztvevővel. Mindkét említett találkozó két kulcsfontosságú következtetéssel zárult. Az első szerint Magyarország célja kell, hogy legyen a KAP I Pillérének fenntartása az adottságai alapján. Másodsorban, de ugyanolyan fontos, hogy az új Közös Agrárpolitika intézkedései elég széleskörűek legyenek, hogy tükrözzék a vidéki területek változatos sajátosságait. Az MNVH Állandó Titkársága regionális rendezvénysorozatot szervezett az “A KAP reform magyar szemszögből” címmel. A rendezvényekre 2010. április-májusában került sor több mint 400 résztvevővel. A bevezető előadásokat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint az Agrárgazdasági Kutatóintézet munkatársai tartották. Az Európai Vidéki Hálózatok Koordinációs Bizottsága rendkívüli ülésének (2010. április 14.) célja volt a tagországokban elindítani a társadalmi vitát a vidékfejlesztési politika kapcsán, valamint, hogy a tagországok megvitassák hogyan járulhatnának hozzá strukturáltan és időben a KAP társadalmi vitájához. A találkozó után az MNVH Állandó Titkárság munkatársai elkészítették a társadalmi vita munkatervét. A szűkös határidő miatt (a beszámoló leadási határideje: június 3.), a kampány elsődlegesen az internetre épült, kiegészülve a regionális és szakterületi találkozókkal. Az internetes kampány tartalmát a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium több főosztályának bevonásával készítettük el. Az MNVH a következő módokon biztosít lehetőséget az érintett felek számára véleményük kinyilvánítására: 1. 2. 3. 4. 5.

Központi tájékoztatást lehetővé tevő honlap: http://www.mnvh.eu/kapreform Kérdőív kitöltése: http://www.mnvh.eu/kapreform/kerdoiv Szavazás a Közös Agrárpolitika céljaira: http://www.mnvh.eu/kapreform Szavazás a Közös Agrárpolitika céljaira: http://www.umvp.eu E-mail küldése az MNVH részére, téma megjelölésével az MNVH honlapjáról.

Az MNVH Állandó Titkársága részéről a KAP reform társadalmi vitájában való részvételre való felhívást eljuttatta az e-Magyarország pontokon dolgozó összes etanácsadó (http://www.emagyarorszag.hu/object.a3b9fc5c-0984-4684-9372aa4ee95c13f8.ivy), az MNVH Tanács tagjai, az MNVH összes regisztrált tagja (7300 tag), valamint civil szervezetek, közöttük a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, a

9

Magyar Parasztszövetség, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, a Magyar Agrárkamara, és a Hangya Szövetkezeti Együttműködés részére. A helyi vidékfejlesztési irodák és a Leader helyi akciócsoportok is kaptak tájékoztatást.

2. Eredmények Ez a fejezet összefoglalja mindazokat a KAP reform társadalmi vitájával kapcsolatos eredményeket, melyek a nyilvános fórumokon elhangzottak, az IPSOS telefonos felmérés, az MNVH kérdőív, a beérkezett emailek, a két internetes oldalon történő szavazás, a szakterületi képviselők véleménye, továbbá más érintettek véleménye alapján készültek. Mindezek részletesebb kifejtése a kapcsolódó mellékletekben olvasható. 2.1 Nyilvános fórumok A fórumokat összefoglaló táblázat a 3. sz. mellékletben található. Az MNVH Állandó Titkársága útjára indította „A KAP reform Magyar szemszögből” című rendezvénysorozatot 2010. áprilisában. A hét helyszínen megtartott rendezvényeken a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztályának és a Mezőgazdasági Kutató Intézetnek a képviselői tartottak vitaindító előadásokat. A résztvevők száma összességében meghaladta a 400-at. A résztvevők egyetértettek abban, hogy Magyarország számára fontos a KAP rendszer megtartása, benne a KAP I. pillérének fenntartása. A hozzászólások három fő témakörbe csoportosíthatóak. Az első témakörben elhangzottak szerint a közös európai piac fenntartása elengedhetetlen annak érdekében, hogy biztosítva legyen a megfelelő életszínvonal a gazdák részére, valamint az ésszerű élelmiszerárak. Mindez szoros összefüggésben áll a KAP hatékonyságával és a hangsúlyt a KAP szabályok egyszerűsítésére helyeznék, így biztosítva a közös piac hatékonyabb működését. A legtöbb résztvevő abban is egyetértett, hogy ugyanolyan szükség van egy közös stratégiára, amelynek szerves része a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsolatának és az élelmezési stratégia fejlesztésének elemzése. Második fő témakör volt a helyi termelés és a helyi piacok, beleértve olyan témákat, mint a kistermelők közötti kooperáció erősítése, a megújuló energia helyi előállítása, az álláshelyek teremtésében a helyi gazdasági szereplőkben meglévő potenciális lehetőségek kiaknázása. A harmadik fontos témakörben a kis és nagygazdaságok támogatásának kiegyensúlyozatlanságával foglalkoztak, a jövedelmek egyenlőtlen és aránytalan eloszlásával, amíg a megtermelt áru a termelőtől eljut a multinacionális vállalatok polcáig. A résztvevők hangsúlyozták az ellenőrzött termék lánc fontosságát, valamint a fentebb jelzett problémák megoldásának szükségességét. A legtöbb rendezvényen abban is egyetértés volt, hogy az állattenyésztés, a növénytermesztés és élelmiszer előállítás kiegyensúlyozatlansága összefügg a

10

családi gazdaságok és az állattenyésztés csökkenésével Magyarországon.

2.2

versenyképességének

Felmérések / Kérdőívek IPSOS felmérés

Az IPSOS felmérés az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Irányító Hatóság megbízásából készült. A felmérést az IPSOS Zrt. 6400 fős mintán végezte, melyben az ÚMVP 18 intézkedésének kedvezményezetteit is megkérdezték a 2010. május 6-24. közötti időszakban. Alkalmazott módszer: telefonos lekérdezés CATI (Computer Assisted Telephone Interviewing) technikával. A megkérdezettek kiválasztása véletlenszerűen történt az ÚMVP 24000 kedvezményezettjét tartalmazó adatbázisból. Fő témakörök voltak: az ÚMVP támogatási intézkedései és ezek menedzsmentje, pályáztatása; a mintákban szereplők gazdasági aktivitása és státusza, vélemények a jelenlegi és jövőbeni Közös Agrárpolitikáról, vélemények az ÚMVP és az MNVH kommunikációjáról. A felmérés a következő KAP-hoz kapcsolódó kérdéseket tartalmazta: 1. Hallott-e Ön arról, hogy az Európai Unió Közös Agrárpolitikájában a 2014től kezdődő időszakban nagymértékű változások várhatók? 2. Az EU KAP-pal kapcsolatos problémák és nehézségek felsorolását tartalmazó listán – Kérjük, osztályozza a következő skála szerint: 1= a reform egyáltalán nem fontos, 5= nagyon fontos). 3. Kérjük, rangsorolja a következő – az EU KAP-ra vonatkozó) kijelentéseket – 1-5 ig. (1= egyáltalán nem fontos, 5= nagyon fontos). A megadott opciók a következők voltak: A mezőgazdasági termékek biztonságának, jó minőségének és egészséges voltának biztosítása; Megfizethető fogyasztói élelmiszerárak; Tisztességes életszínvonal a mezgazdasági termelők számára; A természet védelme és a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentése; A vidéki területek fejlesztése a vidéki táj megőrzése mellett;Az EU élelmiszer-önellátásának fenntartása. A kapott válaszok alapján (részletek a 2. Mellékletben), a megkérdezettek 73%-a rendelkezett információval a KAP lehetséges nagymértékű változásáról. A részleteket a 2. Melléklet tartalmazza. A jelenlegi KAP-hoz kapcsolódó problémák és nehézségek miatt a válaszadók „A reform nagyon fontos” témakörben az alábbi okokat fogalmazták meg: a túlzott bürokrácia csökkentése és az eljárások egyszerűsítése (77%); a kifizetések lassúsága (66%); az EU szabályok alkalmazása bonyolult (58%). Az EU mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikájának célkitűzéseit a válaszadók 70%-a „5”-nek, azaz „nagyon fontos”-nak jelölte

11

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) online felmérése Az MNVH online kérdőíve közvetlenül elérhető volt az MNVH hivatalos oldaláról az www.mnvh.eu/kapreform címről, amelyhez linkek vezetettek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program hivatalos oldaláról (www.umvp.eu) és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapjáról. A felmérés kérdései Dacian Ciolosnak (Agrár és Vidékfejlesztési Biztos) a Közös Agrárpolitika társadalmi vitájának indításakor mondott beszédében elhangzott négy kérdésén alapultak. A kérdőív elkészítéséhez az Eurobarometer KAP felméréséből merítettünk, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium alábbi főosztályainak szakértői közreműködésére támaszkodtunk, úgymint az Agrárvidékfejlesztési Főosztály, Agrárszabályozási Főosztály, Stratégiai Főosztály, Mezőgazdasági Főosztály, Agrár-piaci Főosztály, EU Koordinációs és Nemzetközi Főosztály, valamint az FVM Vidékfejlesztési, Képzési é Szaktanácsadási Intézet szakértői. A felmérés főbb eredményeit alább közöljük. A részletes elemzést az 1. Melléklettartalmazza. Az online kérdőívet 283-an töltötték ki. Miért van szükség Közös Agrárpolitikára? (2 kérdés) 1.Nem mindenki van azonos véleményes a mezőgazdaság és a vidék szerepéről Magyarországon és az EU-ban. Ön szerint ez a téma…. A 283 válaszadó közül 249 „nagyon fontos”-nak tartja a témát, csak 1 válaszadó adta az „egyáltalán nem fontos” választ. 2.A mezőgazdaság és vidékfejlesztés alábbi funkciói Ön szerint mennyire fontosak? 232 válaszadó szerint a mezőgazdaság különösen fontos az emberek számára a „biztonságos mezőgazdasági termékek előállítása és a lakosság élelmiszerellátása” szempontjából. Mik a társadalom céljai a mezőgazdasággal kapcsolatosan, figyelemmel annak sokszínűségére? (4 kérdés) 3. Véleménye szerint a következők közül melyek a legfontosabbak az EU mezőgazdasági és vidékfejlesztési célkitűzései közül? A lehetséges értékelések közül, – a skála az 1=nagyon fontostól a 4= nem fontosig terjedt – 212 válaszadó „a mezőgazdasági termékek biztonságának, jó minőségének és egészséges voltának biztosítását” jelölte meg célként a „nagyon fontos” megjelölést választva; mindjárt ezt követi a tisztességes életszínvonal a termelők számára opció megjelölése (176), és a vidéki területek fejlesztése a vidéki táj megőrzése mellett (145).

12

4. Melyek legyenek a vidékfejlesztési politika céljai 2013 után? 187 válaszban a „nagyon fontos”-nak jelölik a helyi termékek előállításának és értékesítésének elősegítését a 2013 utáni KAP-ban. Ezt követi rangsorban a fenntartható vízgazdálkodás és a környezetbarát mezőgazdasági termelés támogatása. 5. Milyen hatást vár a 2013 utáni KAP-tól? Nagyon fontosnak tartja a válaszolók több, mint 70%-a az EU-n kívüli országokból érkező termékek minőségének és előállítási feltételeinek az EU tagországokéval azonos követelmények szerinti megítélését. A válaszokból az is kitűnik, hogy a termelőknek kiszámítható piacokat kívánnakvalamint a termelői árak elviselhetetlen ingadozása elleni közös uniós fellépést (66%). Ehhez szorosan kapcsolódik a gazdálkodók számára tisztes megélhetés biztosításának az elvárása (65% ezt nagyon fontosnak jelölte). 6. Fontosnak tartja-e, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem részét képezze a KAPnak? Az a tény, hogy 86%-a a választ adóknak a „rendkívül fontosnak tartom” és a „fontosnak tartom” választ jelölte meg, jelzi, hogy az érintettek felismerték, hogy a KAP-nak foglalkoznia kell a klímaváltozás kihívásaival. Csupán 6 % volt azok aránya, aki szerint más EU szakpolitikának kellene ezzel a kérdéssel foglalkoznia. Miért szükséges a KAP átfogó reformja és hogyan hajható az végre a társadalom elvárásait tekintve? (3 kérdés) 7. Véleménye szerint a KAP jelenleg betölti-e szerepét az alábbi területeken? A válaszadók 74%-a úgy gondolja, hogy a KAP nem járul hozzá a gazdák méltányos életszínvonalának biztosításához, míg 73% -uk úgy gondolja, hogy EU-szinten sikeresen biztosítja az élelmiszerellátást. Az igennel válaszolók között a második helyen állnak azok, akik a KAP eredeti feladatának a „vidéki térségek fejlesztése és a vidéki örökség megőrzése” lehetőséget választották. Érdemes megjegyezni, hogy közel azonos arányban gondolják úgy a válaszadók, hogy a KAP a fenti cél elérésében nem túl eredményes. 8. Megítélése szerint mi a legnagyobb probléma a jelenlegi KAP-pal? 283 válaszadóból 154 a KAP legnagyobb problémájaként a „lényeges különbségek a támogatásokban régi és új tagállamoknak” opciót jelölték meg. Ez megtévesztő lehet, azonban a további lehetséges válaszok 6 különböző csoportra oszlanak. A második legnagyobb csoport (50 válaszadó) a KAP sikereinek legnagyobb akadályát a bonyolult eljárásokban látja. Ez a két csoport az összes válaszadó 72%át jelenti.

13

9. Hogyan lehet az Ön véleménye szerint jó irányban megváltoztatni a KAP-ot? (Válassza ki a legfontosabbnak ítélt három lehetőséget, és jelölje ki a rangsorban elfoglalt helyüket 1,2, és 3 jelzéssel!) A válaszadók 9 állítás közül választhattak és fontosságuk szerint osztályozhatták azokat. A „legfontosabb elem”-ként megjelölt válaszok világosan mutatják, hogy szoros összefüggés van a kérdőív előző kérdésére leadott válaszokkal: a válaszadók 63%-a gondolja úgy, hogy vagy a régi és új tagállamok közötti különbségek megszüntetésével vagy a szabályok és eljárási folyamatok egyszerűsítésével tehető hatékonyabbá a KAP. Érdemes megjegyezni, hogy „a kis-és középes méretű családi birtokok támogatásának növelése” a második legfontosabb, a válaszadók 26%-a szerint. Milyen eszközöket tartalmazzon a holnap Közös Agrárpolitikája? (4 kérdés) 10. Milyen eszközökkel lehetne a mezőgazdasági jövedelmek minimális stabilitási szintjét megalapozni? (1-4-ig osztályozza, 1 = leginkább alkalmas, 4 = legkevésbé alkalmas) A válaszadók túlnyomó többsége (85%) a legfontosabbnak a „ a piaci rendellenességek (nagymértékű árzuhanások) kezeléséhez szükséges különleges támogatásokat, tanácsadó szolgáltatásokat, képzéseket és a gazdálkodók közötti együttműködés elősegítését” tartják. 11. Hogyan tudnánk kiegyensúlyozni a gazdasági szereplők közötti kapcsolatokat az agrár-élelmiszeripari szektorban? Hogyan lehet megoldani, hogy a fogyasztók megfizethető áron vásárolhassanak, de a gazdálkodók is kellő jövedelemhez jussanak? (Válassza ki a legfontosabbnak ítélt három lehetőséget, és jelölje ki a rangsorban elfoglalt helyüket 1,2, és 3 jelzéssel!) A válaszadók 7 állítás közül választhattak majd rangsorolhattak. A rangsor alapján a három legfontosabb intézkedés melyet a legtöbben választottak a következők: 1) Agrártermelők gazdasági együttműködésének támogatása, és termelői és értékesítő szervezetek alapítása (134) 2) Termelés támogatása és helyi termékek promóciója (94) 3) Fogyasztók és a kis termelők közötti közvetlen kapcsolatok erősítése (87) 12. Mit vár a mezőgazdasági termelőktől a részükre nyújtott támogatásokért cserébe? (Jelölje az adott válasz fontosságát 1-4 skálán: 1 = nagyon fontos, 4 = egyáltalán nem fontos) A válaszadóknak 1-től 4-ig kellett osztályozni a fontos szolgáltatásokat/állításokat (1=nagyon fontos , 4=nem fontos ). a válaszadók 77%-a szerint a legfontosabb a termőföld termelékenységének fenntartása a támogatásért cserébe. Másik 64% szerint nagyon fontos, hogy 14

kevesebb vegyszereket használjanak és egészségesebb élelmiszereket állítsanak elő.

13. Az Ön véleménye szerint az alábbi, mezőgazdasághoz és vidékfejlesztéshez kapcsolódó területeket európai, nemzeti, regionális vagy helyi szinten (és ezekből finanszírozott költségvetésből) kellene kezelni? (1-európai, 2-nemzeti, 3-regionális, 4-helyi, önkormányzati) A 13.5 kérdés kivételével a második helyen az európai szint áll. A 13.5 kérdéshez a regionális szint a második és az európai a harmadik. Azonban, az összes állítást tekintve a helyi szintet választották a legkevesebben, mely egyben azt mutatja, hogy a problémák megoldását inkább regionális vagy magasabb szinten várják az érdekeltek. Ez jelzi, hogy a vidéki közösségeket helyi szinten erősíteni kell. Elsősorban az első és második helyen a nemzeti és az európai szint áll. (5 témából 4).

15

2.3 Szavazatok a KAP prioritásaira Összesen 271 szavazat érkezett be a KAP 2014 utáni céljaira vonatkozóan. A kérdés, amelyet szavazásra bocsátottunk, a következő volt: “Mi legyen a KAP fő célja 2014-től?”. Az alábbi kilenc célra lehetett szavazatokat leadni. A mezőgazdaság modernizációja Jó minőségű, egészséges, és biztonságos élelmiszer biztosítása Megfizethető élelmiszerárak a fogyasztók számára Tisztes megélhetés a gazdálkodók számára A vidéki táj és természet megőrzése A klímaváltozás kihívásainak kezelése Munkahelyteremtés a vidéki területeken A vidéki gazdaság fejlesztése, a szolgáltatások minőségének javítása a vidéki területeken 9. A vidéki közösségek erősítése 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Az alábbi ábra mutatja az egyes célkitűzésekre beérkezett szavazatok arányát:

Munkahelyteremtés a vidéki területeken 6%

A vidéki gazdaság fejlesztése, a szolgáltatások minőségének javítása a vidéki területeken 3%

A vidéki közösségek erősítése 3%

A mezőgazdaság modernizációja 25%

A klímaváltozás kihívásainak kezelése 7% A vidéki táj és természet megőrzése 8% Tisztes megélhetés a gazdálkodók számára 11%

Megfizethető élelmiszerárak a fogyasztók számára 13%

  Jó minőségű, egészséges, és biztonságos élelmiszer biztosítása 24%

A rangsor tetején a “Tisztes megélhetés a gazdák számára” célkitűzés foglal helyet, 71 szavazattal (26%), míg a rangsor végén a “Mezőgazdaság modernizációja” (9 szavazat) és a “A klímaváltozás kihívásainak kezelése” (7 szavazat) található.

16

A legfontosabb célkitűzések – a gazdák tisztes megélhetésének biztosítása, munkahelyteremtés a vidéki területeken, valamint a biztonságos és jó minőségű mezőgazdasági termékek - összesen a szavazatok 63%-át kapták. Megjegyzendő, hogy csupán a szavazatok 2%-át kapta a “Klímaváltozás kihívásainak kezelése”, ami jelzi, hogy a szavazásban résztvevők nem tulajdonítanak fontos szerepet a mezőgazdaság és a klímaváltozás közötti kapcsolatnak. A KAP 2014 utáni célkitűzéseire vonatkozó szavazás eredményeit az alábbi táblázat mutatja. Mi legyen a KAP fő célja 2014-től?

Szavazatok száma

1 Tisztes megélhetés a gazdák számára 2 Munkahelyteremtés a vidéki területeken 3 Jó minőségű, egészséges, és biztonságos mezőgazdasági termékek 4 A vidéki gazdaság fejlesztése, a szolgáltatások minőségének javítása a vidéki területeken 5 Megfizethető élelmiszerárak a fogyasztók számára 6 A vidéki közösségek erősítése 7 A vidéki táj és természet megőrzése 8 A mezőgazdaság modernizációja 9 A klímaváltozás kihívásainak kezelése ÖSSZESEN

%

71 65 35

26,18% 23,99% 12,92%

29

10,70%

21 19 15 9 7 271

7,75% 7,01% 5,54% 3,32% 2,58% 100,00%

2.4 E-mail üzenetek Az e-mail üzenetek teljes szövegét a 4. Mellékletben közöljük. Összesen 17 e-mail üzenet érkezett 14 feladótól a [email protected] postafiókba. A jelenlegi közpolitika nem fordít figyelmet az olajtartalékok kiaknázása miatt bekövetkező energiaválság lehetséges következményeire és a szénmentes gazdaságra való átállás szükségességére. Ez része kell legyen a változásnak. A KAP reform csak akkor hozhat sikert Magyarországnak, ha az képes a közpolitika változásához egy nemzeti mezőgazdasági és vidékfejlesztési stratégiával és a stratégia végrehajtását támogató szakemberekkel alkalmazkodni. A közvetlen kifizetéseket fenn kell tartani, mivel a piaci ingadozások bebizonyították létjogosultságukat és a piacok szabályozásának szükségességét EU szinten. Fel kell ismerni, hogy a piacoktól való távolság ugyanannyira hátrányos, mint az éghajlati vagy földrajzi sajátosságokból eredő hátrányos helyzet. Ez új piaci intervenciós intézkedéseket eredményezhet. Egy másik fontos, a piacokhoz kapcsolódó igény az élelmiszerek minőségi előírásaihoz kapcsolódik.

17

Az EU normákat szigorúan alkalmazni kell minden import termékre és a hatóságoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk az olyan tevékenységekre, mint például az import termékek újracsomagolása és EU címkével való értékesítése. Új rendszereket kell kialakítani a piaci ingadozások és az éghajlatváltozás kockázatainak kezelésére és minimalizálására. A vidékfejlesztést tekintve, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program jelenlegi tengelyeit fenn kell tartani, de egymáshoz viszonyított súlyukat módosítani kell a IIIIV Tengely javára. A bürokratikus eljárások egyszerűsítése szintén egy visszatérő téma. A vidéki gazdaság – integrált egységként kezelve a kistérség szintjén (beleértve a falusi szolgáltatásokat) – fejlesztésében jelentős tartalékok vannak. Ez a fejlesztési irány különböző elemeket tartalmaz az élelmiszerellátástól a helyi piacokig, szociális szolgáltatásokig és a szociális gazdaságban való együttműködésig. A helyi szint további erősítésével több munkahely hozható létre a vidéki területeken. Az ehhez kapcsolódó tevékenységeket a LEADER keretében lehetne kezelni. A KAP agrár-környezetvédelmi intézkedéseit tovább kell fejleszteni az intézkedések egy sokkal szélesebb körét felvonultató rendszerré, amely támogatja a táj megóvásával végzett mezőgazdasági termelést és az ökológiai gazdálkodást. Ennek megvalósításában a tanya-jellegű településeknek fontos szerepe lehet Magyarországon. A vidéki utak építése, a vízgazdálkodás és az öntözési rendszerek, valamint a megújuló energia előállítása a II Pillér intézkedései keretében legyen támogatható. 2.5 Egyéb Az MNVH számos véleményt kapott a szakterületi képviselőktől, a HANGYA Szövetségtől, és a Klímanagykövetektől (British Council finanszírozású program) a KAP-ra vonatkozóan. Ezeket a megfelelő mellékletben közöljük.

3. További tevékenységek Az EU-hoz történő benyújtást követően, a Beszámoló hozzáférhetővé válik a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat honlapján. A fentieken túl, a társadalmi vita eredményeit az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága továbbítja a Minisztérium vezetése, valamint a 2014 utáni magyarországi vidékfejlesztési irányokat kialakító egységek felé a KAP közpolitika vitájával kapcsolatos hivatalos magyar álláspont kialakítását segítendő.

18

4. Mellékletek Melléklet 1: KAP kérdőív (az MNVH honlapon közzétéve, eredmények)

Miért van szükség európai Közös Agrárpolitikára? (2 kérdés) 1. Nem mindenki van azonos véleményen a mezőgazdaság és a vidék szerepéről Magyarországon és az EU-ban. Ön szerint ez a téma .... egyáltalán nem fontos Fontos Kevésbé fontos nagyon fontos

1 31 2 249

2. A mezőgazdaság és vidékfejlesztés alábbi funkciói Ön szerint mennyire fontosak? 1 2 3 4 1 2 3 4 Biztonságos mezőgazdasági termékek előállítása és a lakosság 232 13 3 35 élelmiszerellátása Része kultúránknak és történelmünknek 111 101 53 18 Hozzájárul a vidéki táj megőrzéséhez 150 89 28 16 Része a vidék gazdasági életének 183 56 12 32 Hozzájárul a környezet megóvásához 151 84 26 22 Munkahelyeket teremt a vidéki térségekben 200 42 9 32

19

Mik a társadalom céljai a mezőgazdasággal figyelemmel annak sokszínűségére? (4 kérdés)

kapcsolatosan,

3. Véleménye szerint a következők közül melyek a legfontosabbak az EU mezőgazdasági és vidékfejlesztési célkitűzései közül: 1 2 3 4 A mezőgazdasági termékek biztonságának, jó minőségének és 212 32 11 28 egészséges voltának biztosítása Megfizethető fogyasztói élelmiszerárak 123 108 31 21 Tisztességes életszínvonal a mezőgazdasági termelők számára 176 63 16 28 A természet védelme és a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentése 142 91 33 17 A vidéki területek fejlesztése a vidéki táj megőrzése mellett 145 90 28 20 Az EU élelmiszer-önellátásának fenntartása 114 101 41 27 4. Melyek legyenek a vidékfejlesztési politika céljai 2013 után? Technológiai fejlesztés, modernizáció a mezőgazdaságban A vidéki kis- és középvállalkozások támogatása (falusi turizmus, szolgáltatások, egyéb nem mezőgazdasági vállalkozások) Termelői összefogások támogatása Fiatal gazdák támogatása A környezet szempontjából fenntartható mezőgazdasági termelés támogatása A klímaváltozás kihívásainak kezelése Fenntartható vízgazdálkodás Megújuló energia-előállítás és -hasznosítás A falvak fejlesztése, a vidéki örökség védelme, a vidéken elérhető szolgáltatások minőségnek javítása Helyi termékek előállításának és értékesítésének elősegítése A vidéki közösségek szerepének (LEADER Helyi Akciócsoportok) további erősítése A vidéki szereplők szaktudásának fejlesztése képzéssel és szaktanácsadással Egyéb Left Blank User entered value Average submission length in words (ex blanks)

1 2 3 4 110 94 55 24 138 76 44 25 140 143 155

90 36 78 43 88 20

17 19 20

114 161 148 133

103 82 87 100

46 22 32 33

20 18 16 17

187 88

56 17 108 56

23 31

96

119 51

17

233 50 21.32

5. Milyen hatást vár a 2013 utáni KAP-tól? 1

2 113 108 34

3 4 61 14 60 16 16 27

Növényegészségügyi előírások fokozottabb betartatását Állategészségügyi előírások fokozottabb betartatását Az EU-n kívüli országokból érkező termékek minőségének és előállítási feltételeinek az EU tagországokéval azonos követelmények szerinti megítélését

95 99 206

Kiszámítható piacokat a termelőknek – a termelői árak elviselhetetlen ingadozása elleni közös uniós fellépést Gazdálkodók számára tisztességes jövedelem biztosítását Egyéb Left Blank User entered value

188

51 20

24

187

57 12

27 240 43

20

Average submission length in words (ex blanks)

25.0 7

6. Fontosnak tartja-e, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem részét képezze a KAP-nak? Fontosnak tartom. 135 Igen, rendkívül fontosnak tartom. 109 Más szakpolitikának kell ezzel a kérdéssel foglalkoznia., mint például a: 19 Nem tartom fontosnak 18 mint például Left Blank 243 User entered value 40 Average submission length in words (ex blanks) 13.88

21

Miért szükséges a jelenlegi KAP reformja és hogyan hajtható az végre a társadalom elvárásait tekintve? (3 kérdés) 7. Véleménye szerint a KAP jelenleg betölti-e szerepét az alábbi területeken? Igen Nem Az EU élelmiszerellátásának biztosítása 209 73 Annak biztosítása, hogy a mezőgazdasági termékek biztonságosak, jó 128 154 minőségűek, és egészségesek legyenek A biotermelés módszereinek fokozottabb támogatása 109 172 Megfizethető fogyasztói élelmiszerárak 137 145 Tiszteséges életszínvonal a mezőgazdasági termelők számára 71 211 Természetvédelem, a klímaváltozás negatív hatásai elleni küzdelem 121 161 A vidéki területek fejlesztése a kultúrtáj megőrzése mellett 144 138 A vidéki közösségek erősítése és a vidéki örökség megőrzése 139 143 A vidéki gazdaság fejlesztése, a szolgáltatások minőségének javítása 111 171 A családi és kisgazdaságok kiemelt támogatása 70 212 8. Megítélése szerint mi a legnagyobb probléma a jelenlegi KAP-pal? A nagybirtokok túlzott támogatása A régi és új tagországok közötti, támogatás mértékében jelentkező különbségek Az EU költségvetésén belül túl nagy részt von el más szakpolitikáktól Bonyolult, nehezen teljesíthető feltételek Egyéb... Egyes támogatástípusok piactorzító hatása Egyéb Left Blank User entered value Average submission length in words (ex blanks)

37 154 6 50 5 29 248 35 19.63

9. Hogyan lehet az Ön véleménye szerint jó irányban megváltoztatni a KAP-ot? (Válassza ki a legfontosabbnak ítélt három lehetőséget, és jelölje ki a rangsorban elfoglalt helyüket 1,2, és 3 jelzéssel!) 9.1 a.

A jelenlegi rendszer fenntartása mellett az előírások és eljárások egyszerűsítésével

83

b.

A tagországok támogatási szintjei közötti különbségek megszüntetése

98

c.

A gazdálkodók közvetlen támogatásának megszüntetésével

d.

Teljesen új közösségi agrártámogatási rendszer kidolgozásával

28

e.

A kis- és közepes méretű családi gazdaságok támogatásának növelésével

45

f. A klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklését segítő intézkedések erősítésével a vidékfejlesztés fenntartása mellett g. A vidéki közösségek (LEADER akciócsoportok) támogatásokra vonatkozó döntési szabadságának kiterjesztésével h. Az I. Pillérhez kapcsolódó támogatások csökkentésével, a felszabaduló források vidékfejlesztésben hasznosításával i. Egyéb:

4

9.2 a. b. c.

A jelenlegi rendszer fenntartása mellett az előírások és eljárások egyszerűsítésével A tagországok támogatási szintjei közötti különbségek megszüntetése A gazdálkodók közvetlen támogatásának megszüntetésével

4

7 12 2 43 56 11

22

d. Teljesen új közösségi agrártámogatási rendszer kidolgozásával e. A kis- és közepes méretű családi gazdaságok támogatásának növelésével f. A klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklését segítő intézkedések erősítésével a vidékfejlesztés fenntartása mellett g. A vidéki közösségek (LEADER akciócsoportok) támogatásokra vonatkozó döntési szabadságának kiterjesztésével h. Az I. Pillérhez kapcsolódó támogatások csökkentésével, a felszabaduló források vidékfejlesztésben hasznosításával i 9.3 a. A jelenlegi rendszer fenntartása mellett az előírások és eljárások egyszerűsítésével b. A tagországok támogatási szintjei közötti különbségek megszüntetése c. A gazdálkodók közvetlen támogatásának megszüntetésével d. Teljesen új közösségi agrártámogatási rendszer kidolgozásával e. A kis- és közepes méretű családi gazdaságok támogatásának növelésével f. A klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklését segítő intézkedések erősítésével a vidékfejlesztés fenntartása mellett g. A vidéki közösségek (LEADER akciócsoportok) támogatásokra vonatkozó döntési szabadságának kiterjesztésével h. Az I. Pillérhez kapcsolódó támogatások csökkentésével, a felszabaduló források vidékfejlesztésben hasznosításával i Egyéb Left Blank User entered value Average submission length in words (ex blanks)

30 76 22 31 13 1 55 30 9 20 52 34 29 44 8 254 29 18.9 0

23

Milyen eszközöket tartalmazzon a holnap Közös Agrárpolitikája? (4 kérdés) 10. Milyen eszközökkel lehetne a mezőgazdasági jövedelmek minimális stabilitási szintjét megalapozni? 1 2 3 4 a, Termeléstől elválasztott, attól független támogatások teljes körű 83 71 72 56 bevezetésével b, Exporttámogatásokkal 72 89 90 31 c, Piaci támogatásokkal (intervenció, magántárolás, stb) 93 94 74 21 d, Különleges, piaci anomáliák (pl. jelentős árcsökkenés) esetén 116 100 43 24 alkalmazandó támogatásokkal e, Időjárási tényezők (fagy, aszály, belvíz, stb.) okozta károk esetén fellépő 124 99 38 22 jövedelemkiesés támogatásának biztosításával (ún. jövedelembiztosítás) f, Szaktanácsadással, képzéssel, és a mezőgazdasági termelők és vidéki 127 100 41 15 szereplők összefogásának támogatásával A következők kombinációjának alkalmazásával (a-e közül) Left Blank 219 User entered value 64 Average submission length in words (ex blanks) 1.52

11. Hogyan tudnánk kiegyensúlyozni a gazdasági szereplők közötti kapcsolatokat az agrárélelmiszeripari szektorban? Hogyan lehet megoldani, hogy a fogyasztók megfizethető áron vásárolhassanak, de a gazdálkodók is kellő jövedelemhez jussanak? (Válassza ki a legfontosabbnak ítélt három lehetőséget, és jelölje ki a rangsorban elfoglalt helyüket 1,2, és 3 jelzéssel!) 11.1 a) A mezőgazdasági termelők gazdasági együttműködésének támogatásával, termelői 134 és értékesítő szervezetek létrehozásának további ösztönzésével b) A mezőgazdasági termelőkre egyedi, kedvezőbb versenyszabályok megállapításával 41 c) A fogyasztók folyamatos tájékoztatása a termelői/feldolgozói/kiskereskedelmi árakról (ún. „árfigyelő rendszer” létrehozása) d) A helyi speciális termékek előállításának és piacra jutásának ösztönzésével

16

e)

A fogyasztók és a kistermelők közötti közvetlen kapcsolat támogatásával

41

f)

Nem tudom

1

g)

Egyéb:

6

11.2 a) A mezőgazdasági termelők gazdasági együttműködésének támogatásával, termelői és értékesítő szervezetek létrehozásának további ösztönzésével b) A mezőgazdasági termelőkre egyedi, kedvezőbb versenyszabályok megállapításával c) A fogyasztók folyamatos tájékoztatása a termelői/feldolgozói/kiskereskedelmi árakról (ún. „árfigyelő rendszer” létrehozása) d) A helyi speciális termékek előállításának és piacra jutásának ösztönzésével e) A fogyasztók és a kistermelők közötti közvetlen kapcsolat támogatásával g) Egyéb: 11.3 a) A mezőgazdasági termelők gazdasági együttműködésének támogatásával, termelői és értékesítő szervezetek létrehozásának további ösztönzésével b) A mezőgazdasági termelőkre egyedi, kedvezőbb versenyszabályok megállapításával c) A fogyasztók folyamatos tájékoztatása a termelői/feldolgozói/kiskereskedelmi árakról

44

48 39 29 94 72 1 56 29 43

24

(ún. „árfigyelő rendszer” létrehozása) d) A helyi speciális termékek előállításának és piacra jutásának ösztönzésével e) A fogyasztók és a kistermelők közötti közvetlen kapcsolat támogatásával f) Nem tudom g) Egyéb: Egyéb Left Blank User entered value Average submission length in words (ex blanks)

46 87 6 16 246 37 19.0 8

12. Mit vár a mezőgazdasági termelőktől a részükre nyújtott támogatásokért cserébe? 1 2 3 4 Használjanak kevesebb vegyszert – egészségesebb élelmiszert 182 58 24 19 termeljenek Az állattartó telepeken biztosítsák az állatjólétet, állatvédelmet 96 119 51 17 Új, víztakarékos öntözési technikákat alkalmazzanak 136 94 33 20 Vegyenek részt a kultúrtáj fenntartásában 115 105 50 13 Agroturisztikai szolgáltatásokat nyújtsanak (pl. állatsimogató helyek, falusi 64 94 83 42 és tanyasi vendégfogadás, falusi vendégasztal, stb.) Megfelelő tájékoztatást, leírást a termék összetevőiről, készítőjéről 141 84 34 24 (címkézés eredet, minőség, összetevők feltüntetésével) A táji és természeti környezet védelmét és a biológiai sokféleség 150 78 36 19 megőrzését Vegyenek részt a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a 107 105 51 20 hatékony alkalmazkodásban Az őshonos állat- és növényfajták megőrzését és fenntartását 127 95 41 20 A termőföld védelmét, termőképességének fenntartását 219 30 8 26 Egyéb Left Blank 256 User entered value 27 Average submission length in words (ex blanks) 17.26 13.1 környezetvédelem és klímaváltozás kezelése 1: európai 237 2: nemzeti 88 3: regionális 39 4: helyi, önkormányzati 27 13.2 élelmiszerellátás biztosítása 1: európai 101 2: nemzeti 187 3: regionális 52 4: helyi, önkormányzati 39 13.3 az élelmiszerek jó minőségének, egészséges mivoltának és biztonságának biztosítása 1: európai 145 2: nemzeti 177 3: regionális 53 4: helyi, önkormányzati 45 13.4 mezőgazdasági tevékenység megfelelő jövedelmezőségének biztosítása 1: európai 160 2: nemzeti 168 3: regionális 54 4: helyi, önkormányzati 30

25

13.5 elfogadható, megfelelő fogyasztói árak biztosítása 1: európai 2: nemzeti 3: regionális 4: helyi, önkormányzati 13.5 vidéki területek fejlesztése a vidéki környezet megóvása mellett 1: európai 2: nemzeti 3: regionális 4: helyi, önkormányzati

104 198 45 26 107 134 120 89

26

Melléklet 2: KAP kérdések az IPSOS felmérésben Hallott-e Ön arról, hogy az Európai Unió Közös Agrárpolitikájában a 2014-től kezdődő időszakban nagymértékű változások várhatók?

27

28

29

Melléklet 3: Regionális KAP rendezvények – összefoglaló táblázat Helyszín Károly Róbert, Főiskola, Gyöngyös

Időpont 2010.04.22 .

Előadók    

Pásztohy András, MNVH Főtitkára Eperjesi Tamás, igazgató, VKSZI Dr. Wachtler István, általános rektorhelyetres (Károly Róbert Főiskola) Schütz Nándor, FVM

Résztvevő k száma 55 fő

Hozzászólások összefoglalója 

  

 Pannon Egyetem, Veszprém

2010.04.27 .

 

Pásztohy András, MNVH Főtitkára Dr. Nyújtó Ferenc, főosztályvezető, FVM

37 fő

  

Takács Ferenc Képző Központ, Hódmezővásárhely

2010.05.04 .

 

Pásztohy András, MNVH Főtitkára Dr. Nyújtó Ferenc, főosztályvezető, FVM

78 fő





Kulcskérdés a minőségi, versenyképes árutermelés, az egységes EU piac, a méltányos árak és jövedelmek A gazdálkodók együttműködését fékező bizalomhiány A bioenergia helyi előállításának vidékfejlesztési jelentősége Túl bonyolult, nehezen teljesíthető EU szabályok (pl. rovarcsapdák, madárodúk kihelyezésének kötelezettsége a szőlőültetvényekben) Fontos a gazdálkodói együttműködések kialakítása Szektor specifikus támogatások valószínű megszűnése A gazdálkodók és más társadalmi rétegek közötti vélt vagy valós ellentét a támogatások okán Probléma a multinacionális láncok nyomott élelmiszerárai, mind élelmiszerbiztonsági, mind pedig a helyi termelők szempontjából Fontos a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart együtt vizsgálni a nemzetgazdaságban betöltött szerepük szempontjából A mezőgazdaság és a klímaváltozás

30

Helyszín

Időpont

Előadók

Résztvev ők száma

Hozzászólások összefoglalója



Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Kar Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet székhelye, Mosonmagyaróvár

2010.05.0 6.

 

Pásztohy András, MNVH Főtitkára Papp Gergely, osztályvezető, AKI

80 fő

     



Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma

2010.05.1 0.

 

Pásztohy András, MNVH Főtitkára Papp Gergely, osztályvezető, AKI

58 fő





témakörei közötti kapcsolat erősítése Regionális pozicionálás és a népességmegtartás fontossága Vízgazdálkodás Kis- és nagygazdaságok támogatása közötti nagyságrendi különbségek A szaktanácsadás hatékonyabbá tétele a kisgazdaságok számára Az agrár-vidékfejlesztés és a területfejlesztés összehangolása A támogatások fenntartása a vidék érdeke Fontos a termékpályák megszervezése, bizonyos mértékű kontrollja, mivel jelenleg a kereskedelem részesedése túlzott (60-70%) a realizált jövedelmekből Piacszabályozás és a termelők értékesítési biztonsága kiemelt szempont legyen Talajtérképek aktualizálása, a termőföld ökológiai adottságainak feltérképezése alapján egy ökológiai régiónként eltérő támogatási rendszer lenne kialakítható Az élelmiszertermelés fontossága

31

Helyszín

Időpont

Előadók

Résztvev ők száma

Hozzászólások összefoglalója

 

  

Szent István Egyetem, Gödöllő, Páter Károly u.1.

2010.05.1 2.

  

Dr. Kozári József, Szaktanácsadási Kutatóközpont Dr. Potori Norbert, Agrárgazdasági Kutatóintézet Dr. Fogarassy Csaba, Klímagazdaságtani Elemző és Kutatóközpont

   

a mezőgazdasági termelés mellett Az egy gazdálkodóra jutó támogatás felső határának megállapítása Az állattenyésztés, növénytermesztés, élelmiszer előállítás láncának belső egyensúlytalanságai földpolitika, élelmiszerstratégia kialakításának fontossága a mezőgazdasági termelés kettészakadt struktúrája (családi gazdaságok és nagygazdaságok) az utófinanszírozás, mint a támogatási rendszer gyenge pontja Környezettel harmonikus termelés, Minőségi termék előállítás Nyomon követhetőség Pályázati kritériumok felülvizsgálata és a mezőgazdaság társadalmi integrációja, különös tekintettel a klímavédelem új kihívásaira és a mezőgazdaság és egyéb szektorok számára elérhető támogatások közötti különbségekre.

32

Helyszín

KAPosvári Egyetem IV. számú előadóterem

Időpont

2010.04.3 0

Előadók

 

Pásztohy András, MNVH Főtitkára Dr. Udovecz Gábor , AKI

Résztvev ők száma

52 fő

Hozzászólások összefoglalója

A résztvevők 8 fő témát vetettek fel. Ezek rövid összegzése az alábbiakban: 1) Növekvő világnépesség – lehetséges élelmiszerhiány – a WTO nyomásgyakorlása az EUra 2) A lakosság alacsony ismeretszintje a KAP fontosságával kapcsolatban Magyarországon – komoly kihívás 3) Egyéb témák:  A támogatások megoszlása a földtulajdonosok és a gazdálkodók között: körülbelül 50% jut el a gazdálkodóhoz  Adminisztráció és diverzifikáció: a KAP támogatásokra vonatkozó eljárásokat egyíszerűsíteni kell a pénzek felhasználásáról való megfelelő információgyűjtés feláldozása nélkül.  Nemzeti támogatás: pl. adókedvezmények a gazdálkodók számára  Az intervenció, a

33

Helyszín

Időpont

Előadók

Résztvev ők száma

Hozzászólások összefoglalója

gabonatermellés és a gabonatermelők piachoz való hozzáférését javítani kell 4) Főbb kihívások:  A gazdálkodók együttműködésének javítása  A családi gazdaságok megszűnése és az állattenyésztés visszaszorulása közötti kapc solat  “túlgépesítés”: túl sok mezőgazdasági gép hitellel való vásárlására került sor Magyarországon. Ausztriában a gazdálkodók bizonyos típusú gépeket közösen használnak, ami az együttműködés nagyon hatékony módja. 5) A diverzifikációt, a helyi termékek helyi feldolgozását és marketingjét, valamint a falusi turizmust hátráltatja az együttműködés hiánya helyi szinten, illetve a Kifizető ÜGynökség (MVH) bonyolult) eljárásai. Az a LEADER életképességét csökkenti. 6) Közös jövőképre van szükség egy közös stratégia kialakításához. Ennek fontos

34

Helyszín

Időpont

Előadók

Résztvev ők száma

Hozzászólások összefoglalója

elemei között meg kell említeni a következőket: mezőgazdasági potenciál, közjavak előállítása, munkahelyteremtés, és a gazdaság diverzifikálása. 7) A víz védelme, valamint hatékonyaabb felhasználása öntözési célokra fontos része lehet a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásnak. 8) Az EU források felhasználásának hatékonyságát javítani kell. A vidéki gazdaság diverzifikációja a munkahelyteremtés egy módja lehet, mellyel a nagyfokú gépesítés miatt elvesztett munkahelyek pótolhatóak.

Melléklet 4: Az MNVh-hoz beérkezett e-mai üzenetek Seri al 1

SI D 21 6

Idő

IP cím

2010. 84.224.29.196 május 4.

Név

Email cím

Tárgy

Üzenet

Neumann István

[email protected]

Egyéb

Szerintem a leggyengébb pontja a rendszernek, hogy nem veszi figyelembe a beköszönő energiaválság következményeit az agrárium és a nemzetgazdaság egésze számára. Pedig ez lassan az agenda elejére kívánkozik - időrendben a klímaváltozás előtt illetve párhuzamosan bekövetkezik, a kőolajtól és származékaitól való időbeni leszokás az éghajlat

35

Seri SI al D

Idő

IP cím

Név

Email cím

Tárgy

Üzenet megbolondulását is mérsékelné.

2

23 2010. 193.224.110. Dr. Csatári [email protected] 9 május 2 Bálint 6.

Vidéki közösségek

3

24 2010. 193.224.110. Dr. Csatári [email protected] 0 május 2 Bálint 6.

A táj és természeti örökség megőrzés

4

24 2010. 193.224.110. Dr. Csatári [email protected] 1 május 2 Bálint 6.

5

24 2010. 193.224.110. Dr. Csatári [email protected] 2 május 2 Bálint 6.

A KAP reform akkor lehet sikeres hazánk számára, ha erős és agrár-vidékfejlesztő szakemberekkel jól ellátott vidéki közösségeink nemcsak alkalmazkodni tudnak a KAP refom várható előrírásihoz, hanem maguk is képesek azt befolyásolni azzal, hogy megalkotóivá válnak egy új, sajátosságinkra építőtávlatos magyar nemezeti agrár-vidék stratégiának. a Tekintetettel arra, hogy a temészeti örökségeink is részei magának a tájnak, sőt az ott élő társadalom is,

ezért helyes lenne, ha a KAP reform agárárkörnyezetvedélmi programjait egy sokkal szélesebb spektrumú és támogatású, a tájfenntartó gazdálkodást támogató rendszerré kellene fejleszteni. E tekintetben kiemelt helyet kaphatnának például a tanyák. Munkahelytere E téren a lokális - a kistérségi szinten koordinált mtés a vidéki gazdaságban (beleértve a falusi szolgáltatások térségekben rendszerét is) jelentős tartalékok vannak, amiben a kölcsönös segítéstől, a helyi piacok élellmeellátásáig, a szocális gondoskodásig számos programmal lehetne próbálkozni. Továbbfejlesztve a szociális földprogamot is. Helyi gazdaság Ez lehet a munkahelyteremtés alapja is, aminek és során számos helyi ötlet felkarolásával és szolgáltatások támogatásával lehetene fokozatosan javítani a fejlesztése helyi gazdaság eltartóképességét. A LEADER programokhoz kellene fokozatosan integrálni

36

Seri SI al D

Idő

IP cím

Név

Email cím

Tárgy

Üzenet eezt a tevékenységet.

6

26 2010. 62.201.115.6 Mudri 3 május 6 Barnabás 7.

[email protected]

10

27 2010. 88.132.33.24 Varga 3 május 8 Károlyné 9.

[email protected]

A termelők A termelők tisztes megélhetése mellet bővülhet a tisztes munkahelyek száma,biztosabb jövőkép megélhetése rajzolódna ki a vidéki emberek előtt, biztosan erősödnének a vidéki közösségek ,valószinü mérséklődne a falut elhagyók száma. A táj és a A lehetőséget köszönöm és nagyon fontosnak természeti tartom. Nem fontossági sorrendben, szeretném örökség kihangsúlyozni az alábbiakat megőrzés - Termeljük meg és állítsuk elő azt amire az ország lakosságának szüksége van (pl: magyar cukorrépából magyar gyárban állítsunk elő cukrot) - Adjuk vissza a mezőgazdasági munka és munkás becsületét és tisztességes megélhetési lehetőségét. - Az ökológiai- és biogazdálkodásnak nagyobb propagandát, nagyobb támogatást és kellő felvilágosítást, míg nem késő. - Szellemi és anyagi támogatással, megfelelő infrastruktúrával újra kell éleszteni a tanyás életformát - A tanyás gazdálkodás ösztönzése érdekében támogatni segíteni kellene a kalákás vagy

37

Seri SI al D

Idő

IP cím

Név

Email cím

Tárgy

Üzenet szövetkezeti együtt dolgozási formát

11

29 2010. 94.27.202.14 Dragon 6 május Mónika 11.

dragon.monika@gmail. A termelők Szeretném elmondani, hogy a termelőknek elég com tisztes lenne az a segítség, hogy ne engedjék meg,hogy megélhetése az Eu-n kívülről behozott zöldségeket és gyümölcsöket átcsomagolva magyar termékként forgalmazzák.Az előző évben Csongrád megyében szinte senki nem tudta eladni a kínai kelt, de a behozott zöldséget kamionszámra csomagolták át, és Magyar termékként exportálták. Ha ezt meg lehetne akadályozni, a termelők meg tudnának élni. A szüleim 30 éve zöldségkertészek, a nagybani piacon értékesítik a zöldséget. Próbáltam meggyőzni Őket, hogy milyen jó a TÉSZ, erre mondták, hogy több százezer Ft a tagdíj, az export terméket megveszik szólnak ha kell, a többivel csináljanak amit akarnak. Köszönöm, hogy elolvasták a véleményemet(tapasztalatomat).

38

Seri SI Idő IP cím Név al D 12 35 2010. 62.77.221.21 Hummel 7 május 8 Rudolf 18.

Email cím

Tárgy

[email protected]

Egyéb

13

37 2010. 78.92.212.25 Kalmár 3 május 1 Sándor 19.

skalmar@bacskateszo v.hu

14

43 2010. 195.56.3.186 MOSZ 6 május 26.

[email protected] u

Üzenet

A 2013-2020-as időszakban fontosnak tartom, hogy az UMVP jelenlegi tengelyeinek megtartását, ugyanakkor az egyes tengelyek közötti fprrások átcsoportosítását. Az I-II tengely terhére javasoljuk a III és IV. tengelyhez rendelendő források megnövelését, továbbá mind az I-IV tengelyek vonatkozásában a támogatási kérelmek benyújtásával kapcsolatos adminisztráció csökkentését. Egyéb A közvetlen támogatások (terület egységre, állat db.-ra) egy szintre hozása biztosíthatja az ÚNIÓban vidéken-mezőgazdaságból élők számára, hogy a társadalom elvárásait egységesen tudják teljesíteni, és a vidéki térségek lakosság megtartóképessége, fejlődése fenmaradjon.Ez után beszélhetünk minden másról ami persze mind fontos. Munkahelytere Véleményünk szerint a közvetlen támogatások mtés a vidéki fenntartása nagyban hozzájárul a vidéki térségekben munkahelyek megőrzéséhez. A vidéki foglakoztatás fenntartása számos országban problémát okoz így a támogatások egy részét a legális foglalkoztatotti létszámhoz kellene kötni. Célszerű mérlegelni azt az alternatívát is, amelyben a foglakoztatás elismerése és az agrárfoglalkoztatottak szociális biztonságának szolgálata összekapcsolódik. Ebben az esetben a foglalkoztatottak alapján nyújtott támogatás közvetlenül az agrárnépesség egészség biztosítását és/vagy nyugdíj biztosítását szolgálná.

39

Seri SI Idő IP cím Név al D 15 43 2010. 195.56.3.186 MOSZ 7 május 26.

Email cím

Tárgy

[email protected] u

Helyi gazdaság és szolgáltatások fejlesztése

16

43 2010. 195.56.3.186 MOSZ 8 május 26.

[email protected] u

17

43 2010. 195.56.3.186 MOSZ 9 május 26.

[email protected] u

Üzenet

A második pillérből finanszírozott fejlesztési programoknak továbbra is céljuk kell, hogy maradjon a versenyképesség fokozása, de szolgálniuk kell a vidék gazdasági hátterének megteremtését. A vidék fejlődését valóban előmozdító programok - mint vidéki úthálózat fejlesztése, vízgazdálkodási rendszerek kialakítása, alternatív energiatermelés – legyenek támogathatók az alap terhére. A klímaváltozás Halaszthatatlan a természeti, piaci kockázatok kihívásainak kezelésére alkalmas új rendszerek kialakítása, kezelése és a hagyományos kockázatokat mérséklő intézmények és eljárások alkalmazásának támogatása. A jelenlegi rendszer a területalapú támogatások terhére biztosítaná ezt a lehetőséget, ezzel szemben javasoljuk, hogy az EMVA III-IV. tengelyéből történhessen forrás átcsoportosítás erre a célra. A termelők A KAP reformjai nyomán bekövetkező piaci tisztes zavarok bebizonyították, hogy az ágazati megélhetése szabályozás leépítése nem járható út az európai mezőgazdaság jövője szempontjából. Indokoltnak tartjuk a piac és termelési szabályozás eszköz és intézményrendszerének működtetését, illetve továbbfejlesztését. Az „egységes” piac ellentmondásaira való tekintettel meg kell vizsgálni regionális beavatkozások bevezetésnek lehetőségét is. A piactól való távolság nem kisebb hátrány, mint az éghajlati illetve domborzati hátrány ezért ennek elismerése is jogos társadalmi igény.

40

Seri SI Idő IP cím al D 18 45 2010. 84.206.48.24 0 május 8 27.

Név

Email cím

Tárgy

Üzenet

Tóth Balázs / [email protected] A klímaváltozás A British ov.hu kihívásainak Council kezelése klímanagyköv ete

19

47 2010. 145.236.151. Gyenes Béla 2 május 203 29.

[email protected] u

20

48 2010. 85.66.96.94 8 május 31.

[email protected]

Vida Balázs

A KAP a globális éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik kulcs eleme lehet. A természeti erőforrások védelmét szolgáló szabályozásokból adódó többlet költségek kompenzálását biztosítani kell a mezőgazdasági termelők számára. A KAP-nak segítenie kell a magas szintű környezetvédelem megteremtését, a természeti kincsek megóvását. A mezőgazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérsékléséhez, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, a biológiai sokféleség megőrzéséhez, a káros, szennyező anyagok kibocsátásának csökkentéséhez, a megújuló energiaforrások elterjesztéséhez, felhasználásához. Elengedhetetlennek tűnik a KAP további zöldebbé tétele. Az átalakított KAPnak hangsúlyt kell fektetnie a CO2 kibocsátás csökkentésre. Biztonságos, A hungarikumok erősítésével egy helyi hözösség egészséges jobban lábon tud maradni.A helyi áru helyi élelmiszer piacokat a központi agrárigazgatásnak erősítenie kell.Nem biztos,hogy az őstermelőknek bevezetett adószámos értékesítés elérte a célját.A növény és állategészségügy pedig tényleg szürje már ki az egészségtelen árukat.Nevetségesnek tartom,hogy a média hívja fel az országos főállatorvos figyelmét,hogy milyen egészségtelen árukat árulnak a multik a polcaikon. Munkahelytere A Sellyei kistérség alapvetően mezőgazdasági mtés a vidéki jellegű, ezért a szektor jövedelemtermelő, térségekben lakosságeltartó képességének csökkenésével arányosan nőtt a munkanélküliség és az elvándorlás. Több forrást javaslok a

41

Seri SI al D

Idő

IP cím

Név

Email cím

Tárgy

Üzenet mikrovállalkozások és a jövedelemtermelő tevékenységek diverzifikációjának támogatására.

42

Melléklet 5: A Magyar Klíma Önkéntesek véleménye MAGYAR A

KLÍMANAGYKÖVETEK

KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA

VÉLEMÉNYE

JÖVŐJÉRŐL

Miért van szüksége Európának közös agrárpolitikára?

 





A KAP az Európai Unió integritásának egyik alapköve. A mezőgazdasági termelők támogatásán keresztül a vidéki területek gazdasági és szociális fejlődését szolgálja. A közös agrárpolitika eszközei az EU lehetséges és nélkülözhetetlen válaszai a globális kihívások kezelésére (éghajlatváltozás, megújuló energiaforrások, vízgazdálkodás, biológiai sokféleség). A közös agrárpolitika a globális éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik kulcs eleme lehet. A természeti erőforrások (föld, víz, erdő, levegő) védelmét szolgáló szabályozásokból adódó többlet költségek kompenzálását biztosítani kell a mezőgazdasági termelők számára. A mezőgazdasági tevékenységnek az éghajlatváltozás folyamataira, továbbá az élő környezetre gyakorolt hatása jelentős és vitathatatlan. A közös agrárpolitikának segítenie kell a magas szintű környezetvédelem megteremtését, a természeti kincsek megóvását, az egészséges élelmiszerellátás biztonságát, a fenntartható mezőgazdasági termelést és fejlődést. Ezek alapján a közös agrárpolitika fenntartását és megerősítését fontosnak tartjuk, amelynek kiemelt stratégiai politika célnak kell lennie 2013 után is.

Mit várnak az európai polgárok a mezőgazdaságtól? 





Alapvetőnek tartjuk, hogy az európai mezőgazdasági és erdőgazdálkodási módszerek a fenntarthatóságot szolgálják, környezetbarát technológiákat alkalmazzanak, a környezet és táj állapotát, minőségét megőrizzék és javítsák. A mezőgazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérsékléséhez, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, a biológiai sokféleség megőrzéséhez, a káros, szennyező anyagok – elsősorban a műtrágyák és növény védőszerek – kibocsátásának csökkentéséhez, a táji és természeti kincsek és környezet védelméhez és fenntartható módon való használatához, a megújuló energiaforrások (biomassza, nap-, szél-, vízenergia) elterjesztéséhez, felhasználásához, hasznosításához. Biztonságos, GMO-mentes élelmiszer-alapanyagok előállításán túl fontosnak tartjuk, hogy a mezőgazdasági termék és áru minél rövidebb utat járjon be a végső fogyasztóig. Ezen cél elérése érdekében a helyi feldolgozást és értékesítést erősíteni kell. Továbbá a mezőgazdasági termelés során keletkező melléktermékek és hulladékok környezetbarát kezelése, feldolgozása és ártalmatlanítása elengedhetetlen.

Miért kell a közös agrárpolitikát megreformálni? 

A korábbi reformok mellett további reform szükséges, amely a felhasznált uniós pénzügyi források hatékony és igazságos felhasználásán keresztül egy versenyképes, ugyanakkor a környezetet kevésbé terhelő mezőgazdasági termelésre ösztönöz. Elengedhetetlennek tűnik a közös agrárpolitika további zöldebbé tétele. Az átalakított közös agrárpolitikának nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a CO2 kibocsátás csökkentés elérésére.

43





Modern és hatékony válaszok szükségesek az új kihívásokra (éghajlatváltozás, megújuló energiaforrások, vízgazdálkodás, biodiverzitás). Az új kihívások elleni küzdelemmel kapcsolatos szabályozó eszközöket, intézkedéseket meg kell erősíteni, kezelésükre hosszú távú, fenntartható megoldásokat kell kialakítani. Az agrár- és erdő-környezetvédelemi intézkedések fenntartása és megerősítése szükséges. A mezőgazdaság, a környezetvédelem és az energia ágazatok között szoros kapcsolat van, ezért EU szinten ezen ágazatok közti szabályozás koherenciájának megteremtése elengedhetetlen lépés. A fenti politikák jobb összehangolásán túl, az EU adaptációs stratégiájának KAP-ba történő integrációjának kulcs célnak kell lennie.

M i l ye n e s z k ö z ö k r e v a n s z ü k s é g ü n k a h o l n a p k ö z ö s a g r á r p o l i t i k á j á n a k s i k e r é h e z ?  



A közös agrárpolitika vidékfejlesztési pillérét meg kell erősíteni. A mezőgazdasági termelés olyan támogatására van szükség a közös agrárpolitika keretében, amelyben … az új kihívások kezelése során keletkezett többletköltségeket kompenzálja az EU a termelőknek, … a környezetvédelmet, az energiahatékony mezőgazdasági és erdőgazdálkodási módszereket támogató intézkedések megtalálhatóak, … az innováció és kutatás-fejlesztés támogatása hangsúlyos cél, … az erdőtelepítési és az erdőpotenciál helyreállítását szolgáló programok folytatódnak, … az ökogazdálkodás és legeltetéses gazdálkodás támogatása továbbra is kiemelt cél, … kizárólag a környezetbarát technológiákat alkalmazó beruházások preferáltak. Környezetkárosítással és rombolással járó, harmadik országban előállított alapanyagok és termékek beszállításának, forgalmazásának és jelölésének szabályainak pontos meghatározása legyen kiemelt feladat. Mezőgazdasági termékekből előállított élelmiszerek karbon-lábnyom jelölésének, azok környezetbarát címkézésének bevezetése fontos eszköz a környezettudatos fogyasztói réteg megerősítésére.

Budapest, 2010. május 25. A British Council magyar klímanagykövetei nevében

Parizán Anna projektfelelős

Zsargó Szilvia projektfelelős

Tóth Balázs projektfelelős

44

Melléklet 6: A HANGYA Szövetség véleménye

KAP reform 2013 után Dacian Ciolos a vitaindító beszédében 4 stratégiai kérdést tett fel: 1. Miért van szükség közös agrárpolitikára? 2. Milyen szerepet szán a társadalom a maga teljes sokszínűségében megnyilvánuló mezőgazdaságnak? 3. Miért kell a jelenlegi KAP-ot megreformálni, és hogyan lehet ezt úgy megtenni, hogy az megfeleljen a társadalmi igényeknek? 4. Milyen eszközöket adjunk a jövőbeli KAP-nak? Ad 1. A Közös Agrárpolitika az EU alkotmány szerves része, az európai identitás fontos eleme. Fő célkitűzése a termelők és a fogyasztók biztonságának egyidejű szolgálata, ezért természetesen nem csupán a mezőgazdaságból élők, de valamennyi európai polgár érdeke egy jól működő, a piaci értékek érvényesülését nem torzító olyan agrárpolitika, amely az európai élelmezésbiztonság és élelmiszerbiztonság követelményeinek teljesülését a minimális közpénz felhasználása mellett garantálja. Ad 2. A mezőgazdaság fő funkciója a biológiai és társadalmi környezetével szerves összhangban lévő élelmiszertermelés. Ez a szerves komplexum a maga sokszínűségében és kölcsönhatásában lehet teljes értékű, bármely elemének nem megfelelő arányú kiemelése és fejlesztése aránytalanul sok társadalmi közkiadáshoz vezet. A mezőgazdaság az elsőleges feladata mellett ezért meghatározó szerepet játszik a vidéki tájak és közösségek megőrzésében, fejlődésében, számos közjavat szolgáltatva számukra és a társadalom egészének. Ad 3. A KAP reformja azért szükséges, mert egyfelől a globális hatások kiteljesedése, a nemzetközi kereskedelem szabályzóinak érvényesülése az eddigi eszközök fennmaradását nem teszik lehetővé, másfelől az agrárkiadások társadalmi elfogadottsága az európai társadalomban is csökkent. A KAP reformját az is sürgeti, hogy a gazdasági válság következtében az EU költségvetés forrásai is korlátozottabbá váltak. Mindezzel összhangban a KAP reformjának olyan irányúnak és mértékűnek kell lennie, hogy egyfelől a KAP Római Szerződésben rögzített alapelvei ne sérüljenek, ugyanakkor a közkiadások indokoltsága hosszútávon fenntartható legyen mind az európai polgárok szemében, mind a nemzetközi viszonylatokban. Ezért a kiadások szerkezetében az európai agrármodell változásának megfelelően - emelni kell a piac által közvetlenül el nem ismert közjavak kompenzációjára szánt forrásokat, - ösztönzőket kell teremteni a gazdálkodóknak a klímaváltozásra, a takarékos energiaés víz-felhasználás követelményeire adandó válaszaihoz, - a piaci helytállásra való felkészítésben fokozottabb hangsúlyt kell fektetni a közvetett eszközöknek, így az innováció előmozdításának, a tudástranszfernek, - az egyéni támogatásokra eddig bevezetett korlátozások (moduláció) fenntartása mellett ugyanakkor erősíteni a közösségi akciókon, azok szervezetéből adódó demokratikus ellenőrzésen nyugvó támogatásokat. Ad 4. A jövő agrárpolitikája eszközrendszerének továbbra is a szolidaritás elvén nyugvó közös politikán kell alapulnia, azaz a részleges, vagy teljes renacionalizálás nem tekinthető 45

megoldásnak. Alapelvnek tekintendő, hogy az előző pontban vázolt szerkezeti változások adhatják a KAP átalakítás fő irányait. A reformnak ugyanakkor indokolt érintenie a viszonylag változatlan jogcímeket is azok tartalmában, indokrendszerében. A KAP eszközeiben a legnagyobb kiadásokat a közvetlen kifizetések jelentik. A kifizetések termeléstől való elválasztása következtében ez az intézkedés (ami eredetét illetően a piaci intervencióból származik) gyakorlatilag jövedelembiztonsági tétellé alakult, amelynek mértéke és társadalmi indokoltsága a legnagyobb vita. Gondot jelent az is, hogy a számítás alapjául szolgáló módszer az agrárágazat diverzitását nem ösztönzi, az egyes ágazatok között aránytalanságot eredményez, illetve ezek felszámolására nincs eszköze (szántóföldi növénytermesztés/kertészet/állattenyésztés). Abban vélhetően jelentős a társadalmi egyetértés, hogy a főleg (nem kizárólag!) agrárgazdálkodásból élők számára a közvetlen kifizetések valamilyen arányos szintje a termelés alacsony profitrátája és a leépülő intervenció miatt nélkülözhetetlen, ám annak valamilyen mértékű termeléshez kötése nélkül a kifizetés „történelmi” jellegű válik és előbb- utóbb társadalmi visszatetszést szülhet. Az ezen kifizetéseknél jelentkező - egyes országok közötti - aránytalanságok feloldása szintén elkerülhetetlen, ennek alapelveként az ökológiailag indokolt terheléseket, valamint az uniós kohézió előmozdítását, és nem a jelenlegi versenyelőnyöket indokolt érvényesíteni.(Ilyen aránytalanságot eredményezne a vásárlóerő paritáson történő kiegyenlítés javaslata.) Az intervenció leépülése ugyanakkor a más támogatási eszközöket alkalmazó nemzetközi versenytársainkat előnyösebb helyzetbe hozza. Ezért a piaci kockázatkezelés eszközeinek alkalmazása, mint a minimális jövedelembiztonság eszköze, ezen a területen minden bizonnyal bevezetendő intézkedést kell, hogy képezzen a következő tervezési ciklusban. Minden eddigi KAP reform abba az irányba mutatott, hogy a termelők bevételei minél teljesebb mértékben a piaci bevételekből és ne közpénzekből származzanak, ezért alapvető fontosságú annak kinyilvánítása, hogy a piaci pozíciók erősítését szolgáló intézkedésekre fordított közpénzek a felhasználás tekintetében a leginkább hatékonyak. Ezért indokolt a termelők közösségeinek olyan támogatása, amely az élelmiszerláncon belül javítja piaci pozíciójukat a hozzáadott érték fokozása, illetőleg rajtuk keresztül érvényesíthető olyan szabályozási eszközök és források révén, amelyek a piaci fluktuációt, a késedelmes fizetéseket és az ezekből adódó kiszolgáltatottságot mérsékelik. A piaci kihívásokhoz történő alkalmazkodás termelői közösségeken keresztüli kezelése a közvetlen hatáson keresztül pozitív irányba befolyásolhatja a szerkezeti alkalmazkodást, a vidékfejlesztés egyéb intézkedéseit is. Budapest 2010. június 1. dr. Szabó Zoltán ügyvezető titkár HANGYA a COGECA 2004-2008 közötti alelnöke

46

Melléklet 7: Az MNVH szakterületek képviselőinek véleményei Tisztelt Titkárság!

A KAP reformjával kapcsolatban néhány, de nem teljeskörű irányelvet szeretnék megfogalmazni. 1. A CAP reform gyakorlatilag 2003 óta folyamatos, ezzel kapcsolatban a WTO tárgyalási eredmények és a KAP-ról kialakult vélemény súlyát javasoljuk jobban figyelembe venni, és jobban kommunikálni, mint eddig. Magyarország általános javaslati szinten fogalmaz meg indítványokat az EU politika nemzetközi fogadtatásának és ennek hatásainak komolyabb vizsgálata nélkül. A felelősség így kollektivizált európai szinten, de Magyarországnak nem lesz meghatározó beleszólása még saját nemzeti politikájába sem. 2. A vélemény kialkításakor Magyarországnak először is világos növekedési agrárstratégiával kell rendelkeznie, nem jellemezheti hátratekintő szubkonzervatív agrárromantika, követő, a mai struktúrát megmerevítő alkalmazkodási stratégia. 3. Hatásvizsgálatot kell végeznie 2025-ig minden lehetséges CAP reform forgatókönyvhöz, sejtve, hogy a CAP inkább a további decoupling irányába megy. 4. Ne feletkezzünk meg arról, hogy elfogadott, ámbár visszavont törvényjavaslat van a SPS bevezetésére vonatkozóan, a történelmi jogosultságokra épülve. Ez a földbérleti díjakban az ágazatot elhagyó források alapján vesztes stratégia. 5. A magyarországi nemzeti decoupling kérdése a rendelkezésre álló források intenzívebb vertikális és szélesebb társadalmi elérést egyszerre biztosító terítése megköveteli a növekedési stratégiához illesztést. 6. A magyar álláspontot alapját valószínüleg az SPS flat rate és a II. pillér gazdasági viszonya fogja képezni. Ha a nemzeti decoupling elindul a történelmi bázisra vetített volument meg kell tartani, a nemzeti decouplingból felszabaduló forrásokat át kell csoportosítani a II. pillérhez. 7.Már jelenleg is tapasztalható, hogy az agrárberuházási támogatások alacsonyak és stagnálnak, helyettük azonban nincs promóciós stratégia és üzleti modell az eladáshoz egyetlen ágazgatban sem. A kutatási - fejlesztési célú kiegészítő, vagy az oda iátcsoportosított források nagysága nulla. Célszerű a nemzetközi benchmarking szerinti fejlesztési politikákat, területeket, trendeket elemezni és ezeket bátran bekapcsolni a II. pillér "infrastruktúra" projektjeibe, hogy az ne szociálpolitikai eszközzé váljon és ne más ágazatokba transzferáljon forrásokat. Tisztelettel: Mathiász Gábor Dr.Bukosza Gábor

47

Javaslatok az EU KAP Reformjára (2013-) vonatkozóan Magyar Urbanisztikai Társaság, Falutagozat Falufejlesztési Társaság Budapest: 2010-05-15 Közös álláspontunk, hogy szükség van Közös Agrárpolitikára, de az reformokra szorul, a hazai, elsősorban falu- és vidékfejlesztési tapasztalataink szerint, az alábbiaknak megfelelően: Területi integráció, falupolitika

A reform keretében újra kell gondolni az agrárpolitika és a vidékfejlesztés viszonyát, a KAP első és második pillére tartalmának és célrendszerének kapcsolatát, valamint ezek viszonyát a regionális fejlesztéshez, valamint a strukturális, illetve kohéziós alapokhoz. A vidék a mező- és erdőgazdaság által használt területekből, valamint a rurális területeken élő népességből azok lakóhelyeiből áll. Az első pillérben megfogalmazódó intézkedések érintik a vidéki területek 80 %át, valamint a vidéki népesség mintegy öt százalékát. A terület további 20 %-át a vidéki települések teszik ki, ahol lakosság 95%-a kívül marad az agrárpolitika közvetlen hatásain. Ha tehát a vidékfejlesztésen a rurális térségek komplex fejlesztését értjük, olyan beavatkozásokra vonatkoztatjuk a fogalmat, ami más és több mint az agrárpolitika, akkor nem másról van szó, mint a vidéki települések fejlesztéséről. A településfejlesztés viszont komplex – a társadalmi, gazdasági, környezeti, műszaki-fizikai feltételeket érintő – tevékenység, amelyeknek csak töredékére terjed ki a KAP keretében eddig értelmezett vidékfejlesztés tartalma. Arra van tehát szükség, hogy vagy a vidékfejlesztés vállalja fel egészében a rurális térségek településfejlesztési problémáinak megoldását, vagy a KAP és a regionális politikák kerüljenek úgy összehangolásra, hogy cél- és eszközrendszerük biztosítsák a szinergikus együttműködést a vidéki települések fejlesztése tekintetében. Környezetminőség A KAP reformja erősítse azokat a nemzeti, regionális törekvéseket, amelyek a táji, biológiai sokszínűség fenntartásával kívánják az agrár- vidékfejlesztési politikáikat megvalósítani, szemben az uniformizálódást eredményező, a diverzitást csökkentő törekvésekkel. (GMOmentesség fenntartása) Ennek érdekében fokozottan szükséges támogatni azokat a „tájintézeteket”, amelyek a lokális értékek, helyi sajátosságok korszerű kihasználásának tudományos, technológiai hátterét biztosítani képesek. Foglalkoztatás, generációváltás

A fenntartható vidékfejlesztés kulcskérdése a népességmegtartást szolgáló munkahelyteremtés. Ezt sem a falusi turizmus, sem az egyéb - korlátozott lehetőségű - ipari és szolgáltató szektorok nem tudják biztosítani. Ezért olyan támogatási szempontrendszer kialakítását javasoljuk az agráriumban, amely – 48

többek közt az ökologikus és fönntartható tájgazdálkodás erősítésével – a több élő munkaerőt igénylő struktúrák és termelési módok erősítését, a lokális termelést, feldolgozást és fogyasztást szolgálják. Ne csak a jövő generációiról akarjon a „fenntarthatóságra” törekvő politika gondoskodni, hanem a jelenben élőkről is. Ennek érdekében a gazdálkodók generációváltását segítő „korai nyugdíjazás” intézményét, annak további fenntartását szükségesnek tartjuk, mert hozzájárul a mezőgazdasági birtokok tulajdonjogának helyben, családban maradásához, megújulásához. Hatékonyság, hatásosság

Az agrárium és a vidék, a vidéki települések problémái és lehetőségei Európán belül nagymértékben eltérőek. Ezért támogatjuk a regionalitás és a szubszidiaritás erősítését az EU közös agrárpolitikájában. A KAP reformja érje el, hogy a támogatáspolitikában is jelenjenek meg azok az ütközővonalak, amelyek a valóságban szétfeszítik az agrárium egységességét, kérdésessé teszik a vidékfejlesztési politika sikerességét. A vidéki települések csak kiegyensúlyozott falu-város kapcsolatrendszerek között maradhatnak fenn. A falu-város viszonyok javulását segítő lokális / regionális szereplők megkülönböztetett kezelése szükséges. A birtokméret-koncentrációból fakadóan viszonylag kevesen, a területarányos támogatási összegek döntő részét, meg tudják szerezni. Extrém különbségek alakultak ki, a kicsik igazságtalanul hátrányos helyzetbe kerülnek. A KAP reformja során határozott birtokpolitikai prioritások kidolgozása szükséges. A birtokkoncentráció helyett a korszerű szövetkezeteket, az önfoglalkoztató szektor szükség szerinti fenntartását tartjuk előremutatónak, hatékony érdekképviseleti szervezeteik megerősítésével együtt. Nem minden, a vidéki térségekben zajló fejlesztés vidékfejlesztésű hatású. A KAP reformja eredményeképp el kell érni, hogy a vidéki erőforrások hasznosításának haszna az eddiginél nagyobb mértékben tudjon a vidéki településeken maradni. Támogassa a reform, hogy a döntően helyi lakosok tulajdonában levő termelőeszközökkel a növekedhessen helyi foglalkoztatottság, a sokszínű vidéki tájak speciális adottságait hasznosító, magas hozzáadott értékkel bíró termékeknek és szolgáltatásoknak a helyi / regionális piacokon való értékesítésével.

49