Felhívás Nemzeti Sírkertbe való nyilvántartásba vételre.
Bodrogi Frigyes festménye
1/10
Az Országgyűlés az elhunyt személyek emlékének méltó megőrzése és ápolása, a temetkezés közegészségügyi és kegyeleti rendeltetésének érvényesítése, valamint a temető és temetkezési kutúra fejlesztése érdekében alkotta az 1999. évi XLIII. törvényt
2/10
Értelmező rendelkezések 3. § „E törvény alkalmazásában d) „nemzeti sírkert (nemzeti panteon): a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság által annak minősített temető, hősi temető, hősi temetési hely, továbbá temetkezési emlékhely, temetési helyek összessége;” Általános szabályok 11. § „(1) A nemzeti sírkert fennállásáig nem szüntethetők meg és nem helyezhetők át a benne található temetési helyek. (3) Ha a nemzeti sírkert megszűnik, a temetési helyek áthelyezéséről kell gondoskodni annak, akinek a megszüntetés az érdekében tartozik.” A temető fenntartása 15.§ „(1) Nemzeti sírkerthez – ezen belül a nemzeti panteonban – tartozó temetőket, hősi temetőket, hősi temetési helyeket, temetkezési emlékhelyeket, kegyeleti emlékhelyeket, temetési helyeket a Nemzeti Emlékhely és kegyeleti Bizottság határozza meg. (2) A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság nevéhez és funkciójához méltó testület. (3) A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság feladata különösen a) a nemzeti sírkertek megteremtésére irányuló kezdeményezések véleményezése; b) a rendelkezési jog gyakorlása nemzeti sírkertbe tartozó temetési helyek és kegyeleti emlékhelyek tekintetében; c) a megemlékezés módszertanának és gyakorlásának kialakítása. (4) (A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság feladatait Titkárságán (a továb biakban:Titkárság) keresztül látja el. (5) A Titkárság feladata különösen a) a nemzeti sírkertbe tartozó temetési helyek nyilvántartásba vétele és nyilvántartása; b) a nemzeti sírkertek fenntartásával kapcsolatos feladatok meghatározása.”
3/10
A Nemzeti Emlékhely és kegyeleti Bizottság tagjai
Dr. Boross Péter elnök, (jogász). Dr. Gedai István elnökhelyettes, (régész). Dr. Zlinszky János, elnökhelyettes, (jogász). Baloghné dr. Ormos Ilona, (okleveles táj és kertépítészmérnök). Bende Csaba (okleveles építészmérnök). Dr. Holló József (Kossuth Lajos Katonai Főiskola, Frunze Katonai Akadémia, Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapesti Közgazdaság-Tudományi Egyetem). Dr. Katona Tamás (könyvtár-magyar-arab szakos tanár). Kósa Ferenc (Színház és Filmművészeti Főiskola). Ladányi Jenő elnökhelyettes,(mérnök). Regéczy-Nagy László (hivatásos honvédtiszt). Dr. Szakály Sándor (bölcsész). Dr. Weszelovszky Zoltán (mérnök, tanár). Radnainé dr. Fogarasi Katalin (jogász) főtitkár.
4/10
„.... A béke, amit valamennyien kívánunk a temető kapuin belül és azon kívül, a mindennapi életünkben, csak akkor jöhet el, ha nyugodtan elsirathatjuk halottainkat, ha lesz jelképes vagy valóságos sírhelye a közel és távolabbi múlt magyar halottainak, ahol megemlékezhetünk róluk, ahol elhelyezhetjük virágainkat, mécseseinket, a tisztelet, a kegyelet jelképeit, ami minden eltávozottat megillet...” Dr. Szili Katalin az Országgyűlés elnöke Fővédnök
„... Feladatunk a jövőben is odaadást kíván. Annak érdekében, hogy neves halottaink emléke ne váljon enyészetté, és jelentős emlékhelyeink gondos utókorral adhassanak számot, igényeljük a továbbiakban is a társadalom figyelő, figyelmeztető támogatását. Hiszünk abban, hogy egészséges lelkületű nemzet jövőt építő munkálkodásában támaszkodik a múlt nemes példáira,” Dr. Boross Péter a Nemzeti Emlékhely és kegyeleti Bizottság elnöke
5/10
Módszertan a Nemzeti Sírkertté nyilvántartásról (Nemzeti Kegyeleti Bizottság)
A Kormány a 146/1999. (X. 1.) Korm. rendelet 3. § a) pontjában adott felhatalmazás alapján a Nemzeti Kegyeleti Bizottságnak kell döntenie a Temető, hősi temetési hely, temetkezési emlékhely, temetési hely Nemzeti Sírkert részeként történő nyilvántartásba vételről A Nemzeti Kegyeleti Bizottság legfontosabb feladata a nemzeti kegyeleti kultúraápolása és távlatos fejlesztése. A Magyar Köztársaság megbecsüli mindazokat a személyeket, akik kiemelkedő tevékenységükkel szolgálták a nemzet érdekeit, segítették az ország fejlődését, öregbítették Magyarország hírnevét. Ezért ezen személyek nyughelyét a Nemzeti Kegyeleti Bizottság (a továbbiakban: NKB) a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánítja, védettség alá helyezi. A nemzeti kegyelet részesei továbbá: − a haza szabadságáért, a magyar nemzet fennmaradásáért fegyverrel küzdő katonák és szabadságharcosok, a magyar hazát önfeláldozóan szolgáló , vagy más módom életüket kockáztató, az önkénynek ellenálló, illetve vértanúságot szenvedő hazafiak. − A magyar művészet és tudomány, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemeket szerzett személyek. −
1. A Nemzeti Sírkertbe sorolás fokozatai: A) Végleges odatartozás országos szempontok alapján (felülbírálás 50 évenként – elsősorban 30 évnél régebben eltemetett halottak esetében). Az NKB egyhangú döntése szükséges hozzá. B) 30 éves odasorolás. Az első felvétel a Nemzeti Sírkertbe mindenképpen csak 30 évre (az első lejárati időre – 30 éven belül eltemetett halottak és új halottak esetében) szóljon, utána következzék automatikus felülvizsgálat. Az NKB többségi döntése szükséges hozzá: a) temető Nemzeti Sírkertként nyilvántartása esetén – a temető(rész) teljes területe védett, új betemetés csak az NKB előzetes hozzájárulásával, fenntartása költségvetésből (javaslattétel szerint központi vagy helyi), kialakítása meg kell hogy feleljen az NKB elvárásainak. Az ott lévő, egyénileg arra nem külön jogosultak sírján fennálló egyéni jogokat azok fennállásáig tiszteletben kell tartani, a helyzet megváltoztatása csak kölcsönös megállapodással történhet. Az elhagyott sírokat a használati idő lejáratáig kezelni kell, és utána megszüntethetők. A kezelési normatíva az NKB által kialakítandó előírásnak megfelelően történjen. Csak az a közület kérelmezheti temetőjének Nemzeti Sírkertté nyilvánítását, amely e feltételeket maradéktalanul vállalja, a maga költségvetése keretére. b) egy temetőn belül több (csoportos) nemzeti kegyeletre méltó sír van , az NKB a temető azon részét (parcellát) egészében nyilváníthatja a Nemzeti Sírkert részévé, esetenként döntve; hogy egy ilyen parcellába nyugvó, nemzeti kegyelet szempontjából közömbös személlyel a megváltás letelte után mi történjék (kialakítása és kezelési normatívája az NKB előírásainak megfelelően); c) temetési hely Nemzeti Sírkert részeként történő nyilvántartásba vételekor – azonos szempontok az irányadók mint a temetőknél, azzal a különbséggel, hogy csak a már eltemetettekre vonatkozik a fenntartás. 2. A Nemzeti Sírkertté nyilvánítás, valamint a Nemzeti Sírkert részeként történő nyilvántartásba vételére javaslat történhet hivatalból az NKB részéről, illetve a B) pont szerinti követelmények figyelembevételével - önkormányzat, - országos hatáskörű testület, - intézmények, 6/10
- hivatali és társadalmi szervezetek, - szakmai szervezetek, - magánszemélyek (ilyenkor szükséges a szakmai szervezetek ajánlása is) javaslatára. 3. A Nemzeti Sírkertbe történő nyilvántartásba vételre javaslat tehető: - már régebben eltemetettekre, - temetéskor. 4. A Nemzeti Sírkertté nyilvánítás esetén: - teljesen zárolt temető esetén, a már megszerzett magán jogok tiszteletben tartandók azok lejártáig, a megújításról az NKB dönt, a lehetőségeket ki is lehet zárni, - nem állami tulajdonú temetési helyet a tulajdonos hozzájárulásával, szélsőséges esetben kisajátítás után, a tulajdonos teljes és azonnali kártalanítása mellett lehet Nemzeti Sírkertté nyilvánítani. 5. A Nemzeti Sírkertbe történő nyilvántartásba vétel meghatározásának elsődleges feltétele a széleskörű adatgyűjtés. Az adatgyűjtés lehetséges módjai: - a temetkezési helyek (templomok, temetők stb.) nyilvántartásaiból, - szakmai szervezetek , hitközségek, intézmények által megadott anyagokból, - az írott anyagok (lexikonok, szakkönyvek stb.) adatainak felhasználásával, - temetkezési helyek területének helyszíni bejárásával, főleg a képzőművészeti és kortörténeti emlékek feltárása érdekében. 6. A Nemzeti Sírkertbe tartozás előbírálás előkészítése érdekében az alábbi alapkritériumokat javasoljuk felállítani, figyelembe véve, hogy nem lehet olyan kritériumrendszert felállítani, amelynek alapján automatikusan illet meg a nemzet kegyelete (pl. a legmagasabb állami méltóságok esetében az 1919-es vagy az 1945 utáni államfők, elnökök, 1944 nemzetvezetője stb.). Tevékenység alapján: - királyok, fejedelmek, kormányzók (egyenkénti felülvizsgálattal), - köztársasági elnökök (egyenkénti felülvizsgálattal),- államelnök (egyenkénti felülvizsgálattal), - miniszterelnökök (egyenkénti felülvizsgálattal), - országgyűlés elnökei (egyenkénti felülvizsgálattal, - kiemelkedő politikai személyiségek, - államigazgatás halottainak névsora (bizonyos tisztségekhez kötve pl. miniszterek) (egyenkénti felülvizsgálattal), - Honvédelmi Minisztérium halottainak névsora (akik a haza szabadságáért és függetlenségért, a magyar nemzet fennmaradásért fegyverrel küzdöttek, a magyar hazát önfeláldozóan szolgálták, vagy más módon életüket kockáztatták), - jelentős egyházi személyek, - kulturális élet kiemelkedő alakjai, akik a magyar művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szereztek kimagasló érdemeket (pl. valamelyik színház örökös tagja, illetve szakmai szervezet javaslatához kötve), - gazdaság -, jog- és társadalomtudomány kiemelkedő alakjai 8szakmai szervezet javaslatához kötve), - műszaki és természettudomány kiemelkedő alakjai a magyar tudomány a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemeket (szakmai szervezet javaslatához kötve), - sportolók (olimpiai és világbajnokság első helyezettje, illetve szakmai szervezet javaslata alapján), - mindazok a hősi halottak, akik fegyverrel szolgálták a hazát, és szenvedték az önkény megtorló 7/10
intézkedéseit, vagy vértanúságot szenvedtek (1948/49-es forradalom és szabadságharcban, az 1956os forradalomban részt vett hősök). A Nemzeti Sírkertbe sorolás a következő szempontokkal egészíthetők ki: I. Csatamezők, ahol nincsenek sírok (Muhi, Mohács, Don stb.). 1. emlékművek, hősi temetők, hősi temetési hely, temetkezési emlékhely (ahol a politikai vezetés évfordulónként lerója a nemzet kegyeletét.
8/10
Nemzeti emlékhelyeink
Pusztaszer Székesfehérvári romkert Budai vár Mátyástemplom Debreceni nagytemplom Nemzeti Múzeum kert Kossuth tér 298-301-es parcellák Hősök tere
9/10
Felhívás Veszprém megye mérnök társadalmához
Veszprém Megyei Mérnöki Kamara elnöksége feladatának tekinti, hogy a megye érdekeben kiváló eredményeket teljesítő,-elhunyt mérnök kollégáinak maradandó kegyeleti emléket állítson fel. Ezt a célt szolgálja a Nemzeti Sírkert intézménye. A Nemzeti Sírkertbe sorolás védettséget biztosít. A kegyeleti munka felügyeletével a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságot bízta meg a Kormány rendeletben. Jelenleg 3257 védett sírt tartanak nyílván, melyből 643-at vidéken jegyeznek. Kérjük a megye mérnök társadalmát, hogy segítsen az erre érdemesek felkutatásában. Javaslataikat indoklással, a sírhely megjelölésével juttassa el a VMMK székhelyére írásban, levélben vagy elektronikus úton. Köszönjük segítségüket.
10/10
