EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2015.5.5. C(2015) 2874 final
A BIZOTTSÁG (EU) .../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.5.) a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a professzionális hűtőbútorok energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
HU
HU
INDOKOLÁS 1.
A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE
A javaslat okai és céljai A környezettudatos tervezésre vonatkozó 2009–2011. évi munkaprogram1 10 termékcsoportot jelöl meg kiemeltként a szabályozás szempontjából, ezek egyike a hűtő- és fagyasztóberendezések csoportja2. Az Európai Bizottság felmérte annak lehetőségét, hogy a szóban forgó berendezések tekintetében egyfelől követelményeket állapítson meg a környezettudatos tervezésre vonatkozóan, másfelől az energiahatékonyságot jelző termékcímkézési rendszert vezessen be a címkézési irányelv (2010/30/EU) alapján. A kérdéses termékkategóriát ötféle terméktípus alkotja: a professzionális hűtőbútorok, a sokkolókamrák, a kondenzációs egységek, a technológiai hűtők és a hűtőkamrák. A Bizottság hatásvizsgálatot végzett a professzionális hűtőbútorok, a sokkolókamrák, a kondenzációs egységek és a technológiai hűtők tekintetében, amelynek következtetései nyomán környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények megállapítását javasolta az említett termékcsoportokra, a professzionális hűtőbútorok esetében ezeket energiahatékonysági címkézésre vonatkozó követelményekkel is kiegészítve. Megállapítást nyert továbbá, hogy a hűtőkamrák (a kategória ötödik termékcsoportja) – egyedi jellegükből adódóan – másfajta kezelést igényelnek, így a felhatalmazáson alapuló rendelet tervezete jelenleg nem tér ki a velük kapcsolatos követelményekre. A professzionális hűtési termékek piacán ma a vételár jelenti a legfőbb vásárlási ösztönzőt. A termékek kiválasztásakor nem nyom sokat a latban az energiahatékonyságnak köszönhető, jelentős mértékű megtakarítás, noha léteznek költséghatékony és energiatakarékos technológiák, és a vevők sokszor szakmai felhasználók, akik az átlagos fogyasztóhoz képest elvileg tájékozottabbak ezekben a kérdésekben. A felhatalmazáson alapuló rendelet e tervezete általános célként – a környezettudatos tervezésre vonatkozó rendeletjavaslatot kiegészítve – ezt a problémát hivatott kezelni. Az a szándék hívta életre, hogy csökkenjen az energiafogyasztás és a kapcsolódó CO2- és szennyezőanyag-kibocsátás mértéke, támogatást nyerjen az energiahatékonyság ügye s ezáltal az innováció, csökkenjen az energiafüggőség, és közelebb kerüljünk a 2020-ig 20%-os energiamegtakarítást előirányzó uniós célkitűzés teljesítéséhez. A konkrét célkitűzések a következők:
1 2
HU
–
segítség a vásárlóknak ahhoz, hogy a valós üzemeltetési feltételeket tükröző teljesítményadatok alapján vásárláskor megalapozott és ésszerű döntést tudjanak hozni, és döntéseik révén a jobb technológiai megoldások felé mozduljon el a piac;
–
olyan ösztönzők létrehozása, amelyek a gyártókat energiahatékony technológiák és termékek továbbfejlesztésére és forgalomba hozatalára késztetik; valamint
–
a végfelhasználóknál jelentkező költségmegtakarítás.
COM (2008) 660 végleges. A környezettudatos tervezésre vonatkozó munkaprogram jegyzéket állít fel azokról az energiával kapcsolatos termékekről, amelyeket különösen indokolt lehet a környezettudatos tervezést szabályozó irányelv (2009/125/EK) szerinti végrehajtási jogi aktusokkal, illetve az energiafogyasztást jelző címkézésről szóló irányelv (2010/30/EU) alapján elfogadandó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályozni.
2
HU
Háttér-információk A professzionális hűtőbútorok éves villamosenergia-fogyasztása 2012-ben az EU-ban becslések szerint 8,5 terawattóra (TWh) volt, ami 3,5 megatonna (Mt) CO2 kibocsátásának felel meg. Az előrejelzések szerint ez alapján az éves energiafogyasztás 2020-ig 9,5 TWh-ra, 2030-ig pedig 10,5 TWh-ra nőhet, ami rendre 3,8 Mt, illetve 4,3 Mt CO2 kibocsátásának felel meg. Az ebben a felhatalmazáson alapuló rendeletben előírt követelmények és a 2009/125/EK irányelvnek (többek között) a professzionális hűtőbútorok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló bizottsági rendeletben előírt követelmények együttesen 2020-ig várhatóan 1,8 TWh, 2030-ig pedig 4,1 TWh megtakarítást fognak eredményezni az éves energiafogyasztásban ahhoz az esethez képest, ha nem történne beavatkozás. Hatályos rendelkezések Jelenleg nincs olyan közvetlen szabályozási törekvés, amely azt szolgálná, hogy az EU-n belül csökkenjen a professzionális hűtőberendezések energiafogyasztása. Az említett termékkategória környezetvédelmi jellemzőivel az alábbi hatályos jogi aktusok foglalkoznak: –
az Európai Parlament és a Tanács 2002/96/EK irányelve az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól3;
–
az Európai Parlament és a Tanács 2011/65/EU irányelve egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról4; valamint
–
az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról5.
Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel Ha az új energiahatékonysági osztályok (és a környezettudatos tervezés területén javasolt követelmények) bevezetésének köszönhetően megnő az energiahatékony professzionális hűtőbútorok piaci részesedése, az segít teljesíteni a 20%-os energiamegtakarításra vonatkozóan az energiahatékonysági cselekvési tervben6 2020-ra kitűzött és a Bizottság „Energia 2020” című közleményében7, illetve 2011. évi energiahatékonysági tervében8 is megerősített célt. Azáltal, hogy a professzionális hűtőbútorok esetében jelentős mértékben javítja az energiahatékonyságot, támogatja az erőforrás-hatékony gazdaságra való áttérést, ösztönzi a K+F-re fordított kiadások növelését és egyenlő versenyfeltételeket biztosít, ez a javaslat a hatékony termékek piaci elterjedésének ösztönzésére irányuló törekvések közé tartozik, melyek központi helyet foglalnak el az EU-nak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés ügyét zászlajára tűző „Európa 2020” stratégiájában9. A professzionális hűtőbútorok javasolt energiahatékonysági címkézési rendszere összhangban van a Bizottság iparpolitikájával, különös tekintettel a fenntartható fogyasztásra, termelésre és iparpolitikára vonatkozó cselekvési tervre10, valamint az energiahatékonyságot kiemelt 3 4 5 6 7 8 9 10
HU
HL L 37., 2003.2.13., 24. o. HL L 174., 2011.7.1., 88. o. HL L 161., 2006.6.14., 1. o. COM (2006) 545 végleges. COM (2010) 639 végleges. COM (2011) 109 végleges. COM (2010) 2020 végleges. COM (2008) 397 végleges.
3
HU
célterületként megjelölő európai gazdaságélénkítési tervre11. A 2010/30/EU irányelv végrehajtása emellett hozzájárul az EU azon célkitűzésének teljesítéséhez is, amely szerint 2020-ig legalább 20%-kal csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását. 2.
AZ AKTUS ELFOGADÁSÁT MEGELŐZŐ KONZULTÁCIÓK
Konzultáció az érdekelt felekkel A konzultáció módja, a legfontosabb célterületek és a válaszadók köre A folyamat során a Bizottság már a kezdetektől fogva kikérte az érdekeltek véleményét a környezettudatos tervezést szabályozó irányelv (2009/125/EK) 18. cikke alapján létrehozott, a környezettudatos tervezéssel foglalkozó konzultációs fórum keretében és számos kétoldalú egyeztetés alkalmával. Az előkészítő vizsgálat szerzői három alkalommal konzultáltak a gyártókkal; a kapcsolódó dokumentáció felkerült a projekt nyilvánosan hozzáférhető weboldalára (http://ecofreezercom.org). 2012. január 19-én a Bizottság a tagállamok, fogyasztói szervezetek, környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek és az ASERCOMM (a fűtő-, hűtő-, szellőztető és légkondicionáló rendszerek vezető európai alkatrészgyártóinak platformja), az EUROVENT (a légkondicionáló és hűtési termékek teljesítményét minősítő testület) és az EFCEM (a nagykonyhai készülékek gyártóinak európai szövetsége) által képviselt gyártók részvételével egyeztetett a környezettudatos tervezéssel foglalkozó konzultációs fórummal. A találkozó előtt egy hónappal a résztvevők kézhez kaptak egy a szakpolitikai lehetőségeket részletező dokumentumot. Valamennyi észrevétel megtekinthető a CIRCABC internetes portálon. Az érdekeltek szempontjából különösen fontos vitapontok feltérképezése, az adatelemzés folyamatának és a küszöbértékeknek az egyeztetése, valamint a javaslatban foglaltak áttekintése céljából számos egyéb találkozóra, konzultációra és konferenciabeszélgetésre is sor került az érdekeltekkel, illetve a kis- és középvállalkozások képviselőivel. Emellett a gyártók elmondhatták véleményüket emellett az EFCEM által 2012. május 15-én, az olaszországi CECED által pedig 2012. május 28-án rendezett találkozók alkalmával is, ahol a résztvevők megvitatták az adatok elemzésének módját, a címkézési kötelezettség küszöbértékeit és a hűtőbútorokkal kapcsolatban felmerült aggályok kezelésének lehetséges módozatait. A Bizottság által megbízott vállalkozó 2012. július 3-án a felmerült aggályok eloszlatása érdekében külön egyeztetést tartott a hűtőbútorokat érintő kérdésekben, melynek során áttekintette az energiafogyasztást jelző címkézés küszöbértékeit és a minimális követelményeket, valamint elkészítette a javaslatok végleges változatát. Az észrevételek és felhasználásuk rövid ismertetése A tagállamok lényegében egyetértettek abban, hogy szabályozási intézkedések bevezetésére van szükség a professzionális hűtőbútorok tekintetében, és sok támpontot adtak a közös módszertan kidolgozásához. Néhányan hasznos adatokkal szolgáltak működő nemzeti rendszereikkel kapcsolatban, ismertetve a terület nemzeti szabályozási hátterét. Nem volt azonban közös nevező a követelmények javasolt szintjét illetően: a különbségek bizonyos mértékig az egyes tagállami piacokon forgalmazott technológiák átlagos energiahatékonysági szintjeinek eltéréseit tükrözik. A környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek általában véve a szabályozási intézkedések bevezetése mellett foglaltak állást.
11
HU
COM (2008) 800 végleges.
4
HU
A felhatalmazáson alapuló rendelet tervezetének kidolgozásában és a szabályozás piacra gyakorolt hatásának elemzésében, valamint a küszöbértékek relatív szigorának és a vizsgálati módszertannak a meghatározásában döntő szerepe volt az iparág képviselőivel (szövetségekkel és önálló vállalkozásokkal) folytatott konzultációnak. A kkv-kat érintően is a felszínre került néhány fontos tényező: esetükben egyértelműen döntő szempont a vizsgálatok költsége, ezért számos értékes javaslat született ezen költségek csökkentésére. Nemzetközi érdekelt felek Az esetleges kereskedelmi akadályok kialakulásának megelőzése érdekében a WTO a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodás (TBT) értelmében tájékoztatást kapott a felhatalmazáson alapuló rendeletről . Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása Érintett tudományterületek/szakterületek A külső szakértői vélemények összegyűjtése elsősorban az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai Főigazgatósága (DG ENTR) megbízásából elvégzett, műszaki, környezeti és gazdasági szempontú elemzéseket tartalmazó előkészítő vizsgálatok keretében zajlott. A hatásvizsgálat elkészítésében külső tanácsadó is részt vett, aki számos szakpolitikai forgatókönyvet górcső alá vett. A konzultációba bevont főbb szervezetek/szakértők Az előkészítő vizsgálatok olyan nyílt eljárás keretében folytak, amely figyelembe vette a különböző érdekeltektől beérkező információkat, ideértve egyebek mellett a gyártókat, a kiskereskedőket és szövetségeiket, a környezetvédelmi nem kormányzati szervezeteket, a fogyasztói szervezeteket, az EU-, illetőleg az EGT-tagállamok szakértőit, valamint az EU-n kívüli szakértőket. A beérkezett és felhasznált vélemények összefoglalása A műszaki, piaci és gazdasági elemzéseket tartalmazó előkészítő vizsgálatok következtetései alapján ajánlás készült a professzionális hűtőbútorok energiafogyasztását jelző címkézés követelményeivel kapcsolatban. Egyetlen érdekelt fél sem jelezte, és az előkészítő munka során sem merült fel, hogy a tervezet végrehajtása visszafordíthatatlan káros következményekkel járhat. A szakértői vélemények nyilvánosságának biztosítása Az előkészítő vizsgálatokon túlmenően külön webes felület jött létre az eredmények és a további fontos háttéranyagok rendszeres közzétételére, hogy azokat az érdekeltek még az egyeztetések előtt, kellő időben megismerjék, és kifejthessék álláspontjukat. A vizsgálatok internetes oldalaira mutató hivatkozásokat a DG ENTR közzétette a környezettudatos tervezés kérdésének szentelt webhelyén. A konzultációs fórum során beérkezett írásbeli észrevételek, valamint a professzionális hűtőberendezések termékcsoportjaival kapcsolatban rendezett ülések jegyzőkönyvei a Bizottság CIRCABC portálján megtekinthetők. Hatásvizsgálatok A professzionális hűtőbútorokat és a sokkolókamrákat érintő lehetséges szakpolitikai intézkedések hatásvizsgálata a környezettudatos tervezést szabályozó irányelv 15. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint lezajlott. A. lehetőség: változatlan politika EU-szinten; B. lehetőség: külföldön már működő megoldások elfogadása
HU
5
HU
C. lehetőség: önszabályozás; D. lehetőség: kötelező erejű tájékoztatási követelmények; E. lehetőség: tájékoztatási követelmények és az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények; F. lehetőség: az energiafogyasztást jelző címkézés; G. lehetőség: az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények és az energiafogyasztást jelző címkézés; valamint H. lehetőség: a hűtőközegek globális felmelegedési potenciáljára vonatkozó bonus/malus rendszer és/vagy egyéb intézkedések. A hatásvizsgálat több okból sem tartja életképesnek az A., a B., a C. és a H. lehetőséget: végrehajtásuk csak kis mértékben jelentene megoldást a problémára vagy a gyakorlatban nem lenne kivitelezhető, emellett az érdekeltek nem támogatják és/vagy aránytalan terhet jelentene. Az E., az F. és a G. lehetőséget viszont a professzionális hűtőbútorok vonatkozásában megfontolásra érdemesnek tartottuk, és részletesen összevetettük az alapforgatókönyvvel. A D. lehetőség megvalósítását a sokkolókamrák tekintetében megfontolásra érdemes opcióként értékeltük. E.
lehetőség: tájékoztatási követelmények minimumkövetelmények
és
az
energiateljesítményre
vonatkozó
E lehetőség megvalósításakor, ami (az alábbiakban említettekhez hasonlóan) jelenleg még csak a hűtőbútorokkal kapcsolatban jöhet szóba, csak olyan termékek kerülhetnek piaci forgalomba, amelyek energiahatékonysága elér egy megadott szintet és amelyek energiateljesítményét terméktájékoztató jelzi. A környezettudatos tervezésre vonatkozó rendelkezésekben gyakran jut érvényre ez a szemlélet, amely a probléma megoldását azzal szolgálja, hogy a legrosszabb teljesítményű termékeket kivezeti a piacról. Ösztönzőleg hat emellett az energiatakarékos technológiák elterjedésére, az innovációt azonban csak korlátozott mértékben serkentené, mivel a piacnak csak a legalsó szegmensére van hatással. E lehetőség megvalósítása jelentős mértékű (2030-ig mintegy 3 TWh) éves energiamegtakarítást eredményezne, a fogyasztók pedig a becslések szerint 2030-ig összességében (a csökkenő energiaszámlának köszönhető megtakarításból levonva a termékek költségeinek növekedését) 277 millió EUR-t takaríthatnának meg. F. lehetőség: az energiafogyasztást jelző címkézés Az energiafogyasztást jelző címkézés felhasználóbarát módja a termékek energiateljesítményével kapcsolatos felvilágosításnak, és egyfajta rangsorba is állítja a termékeket. A felhasználóknak maguknak nem kell időt és fáradságot nem kímélve megszerezniük az összes információt és összehasonlítaniuk az egyes termékeket: a címkékről minden lényeges adat azonnal leolvasható. Számos háztartási készülék, köztük a hűtőszekrények vonatkozásában is létezik már ilyen rendszer. E lehetőség megvalósítása az E. lehetőséghez képest rendkívül eltérő hatást gyakorolna a piacra: a minimumkövetelmények azáltal javítják az átlagos energiateljesítményt, hogy a legrosszabb teljesítményű termékeket kivezetik a piacról, ezzel szemben az energiafogyasztást jelző címkék az összes termékkategória fejlesztésére ösztönzőleg hatnának, a már jelenleg hatékonyakéra is, mivel a nagyobb fokú tájékozottságon alapuló vásárlói döntések nyomán a jobb hatékonyságú termékek iránt növekedne a kereslet. Az F. lehetőség megvalósítása becslések szerint 2030-ig 1 TWh-val csökkentené az elfogyasztott energia mennyiségét, a felhasználók számára pedig összességében 114 millió EUR megtakarítást eredményezne.
HU
6
HU
G.
lehetőség: az energiateljesítményre energiafogyasztást jelző címkézés
vonatkozó
minimumkövetelmények
és
az
Az E. és az F. lehetőség ötvözése a hűtőbútorok esetében egyesítené a legrosszabban teljesítő termékek piacról való kivonását (tolóhatás) az átlátható energiahatékonysági információknak köszönhető ösztönzőerővel (húzóhatás), ami fokozná a versenyt és az innovációt az energiahatékonyság terén. A környezettudatos tervezésre és az energiafogyasztást jelző címkézésre vonatkozó egyéb rendeletek alkalmazásának tapasztalatai alapján hasonló dinamikával lehet számolni ebben az esetben is. A G. lehetőség megvalósítása a becslések szerint 2030-ig 4,1 TWh-val csökkentené az elfogyasztott energia mennyiségét, a felhasználók számára pedig összességében 391 millió EUR megtakarítást eredményezne. A költség-haszon elemzés alapján elmondható, hogy az éves energiamegtakarítás szintjét, a teljes egyenértékű felmelegedési hatás (TEFH) csökkenését (CO2-egyenértékben kifejezve), valamint a fogyasztók és a gyártók oldalán jelentkező költségmegtakarítást tekintve a professzionális hűtőbútorok esetében ez a lehetőség bizonyul a legelőnyösebbnek. Nagyobb mértékű energiamegtakarítást, kisebb TEFH-kibocsátást és a fogyasztók számára nagyobb hozzáadott értéket eredményez. Emellett várhatóan az innovációra és a versenyképességre is kedvező hatást fog gyakorolni. A vizsgálatok jelentette terhek leghatékonyabban úgy csökkenthetők, hogy a követelményeket szakaszonként léptetjük hatályba, a számításokat pedig széles körben egyeztetett módszertan alapján végezzük, hogy kevesebb vizsgálatra legyen szükség. Az energiafogyasztást jelző címkézéssel foglalkozó külön hatásvizsgálat a DG ENTR által az 1. tételcsoportba (professzionális hűtőberendezések) sorolt két másik termék, a technológiai hűtők és a kondenzációs egységek esetében is elemezte a címkézés lehetőségét. Különböző okokból, de mindkét esetben elvetettük ezt a lehetőséget, de a felülvizsgálat alkalmával később újra lehet majd értékelni a helyzetet. A technológiai hűtők esetében a legnagyobb akadálynak a mérnöki megoldások komplexitása bizonyult (a felhasználás jellege, üzemi hőmérsékletek, a kereslet szezonális jellege, a teljesítmény és számos egyéb paraméter), amelyeket egy adott alkalmazásra szánt technológiai hűtő kiválasztásakor mind meg kell fontolni. Az energiafogyasztás hagyományos, „A”-tól „G”-ig tartó skálán való osztályozása túlzottan leegyszerűsítené a helyzetet, így ha pusztán ez alapján dönt a vásárló, nem biztos, hogy az alkalmazásának leginkább megfelelő berendezést választja: ugyanaz a technológiai hűtő, amely egy adott helyzetben a leginkább költség- és energiatakarékosnak bizonyul, más alkalmazásoknál az optimálistól elmaradó teljesítményt nyújthat. A kondenzációs egységek esetében – az említett túlzott leegyszerűsítés általános kockázatán túlmenően – nem áll rendelkezésre elegendő adat. A kondenzációs egységek ráadásul csak alkatrészek, a címkéknek pedig a kész rendszer egészére nézve kell adatokkal szolgálniuk. 3.
A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS JOGI ELEMEI
A javaslat összefoglalása A javasolt intézkedés hatálya Az energiafogyasztást jelző címkézésről szóló, felhatalmazáson alapuló rendeletjavaslat hatálya a villamos hálózatról üzemeltetett professzionális hűtőbútorokra, köztük a nem élelmiszerek hűtésére szánt hűtőbútorokra terjed ki. A környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények szakaszos végrehajtása Az intézkedés tárgyi hatálya igazodik a környezettudatos tervezést szabályozó irányelvnek a (többek között) professzionális hűtőbútorok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló bizottsági rendelet tervezetének
HU
7
HU
tárgyi hatályához. A professzionális hűtőbútorok energiahatékonysági besorolása egyetlen, az energiafogyasztást jelző címkézésről szóló irányelvben meghatározott rendszer szerinti skála alapján történik. 2016. július 1-jétől kezdődően egy G-től A-ig terjedő skála használata válik kötelezővé. Ezt a skálát 2019. július 1-jétől egy másik, G-től A+++-ig terjedő skála váltja fel (amelyet akár korábban, már 2016. július 1-jétől használni lehet). A piac ezáltal fokozatosan elmozdul a nagy energiahatékonyságú termékek irányába. A javasolt termékcímkéknek és egységes termékinformációs követelményeknek köszönhetően megszűnik az a helyzet, hogy a professzionális hűtőbútorok vásárlói nem kapnak megfelelő tájékoztatást. A mérési módszerek és a piacfelügyeleti célú vizsgálatok teljes mértékben összhangban vannak a környezettudatos tervezést szabályozó irányelv végrehajtása keretében elfogadni tervezett bizottsági rendelet hasonló tárgyú rendelkezéseivel. Jogalap A felhatalmazáson alapuló rendelet az energiafogyasztást jelző címkézésről szóló irányelvet (annak is elsősorban 10. cikkét) hajtja végre, jogalapját pedig az EUMSZ 194. cikke képezi. A szubszidiaritás elve A felhatalmazáson alapuló rendelet az energiafogyasztást jelző címkézésről szóló irányelvet hajtja végre, összhangban annak 10. cikkével. Az arányosság elve Az arányosság elvének megfelelően az intézkedés nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket. A végrehajtási intézkedés formája felhatalmazáson alapuló rendelet, amely közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban; ezzel biztosítható, hogy a nemzeti és az uniós közigazgatási rendszereknek ne járjon költséggel a végrehajtási aktus átültetése a nemzeti jogba. A megfelelőségértékelés terén jelentkező többletköltségek mind a címkézési intézkedéseket, mind pedig a környezettudatos tervezés területén bevezetni tervezett intézkedéseket szolgálják. A jogi aktus típusának megválasztása Javasolt aktus: felhatalmazáson alapuló rendelet. Költségvetési vonzatok A javaslat nincs hatással az uniós költségvetésre. Felülvizsgálatra/módosításra/hatályvesztésre vonatkozó rendelkezés A javaslat felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezést tartalmaz. Európai Gazdasági Térség A javasolt aktus érinti az Európai Gazdasági Térséget (EGT), ezért arra is ki kell terjeszteni.
HU
8
HU
A BIZOTTSÁG (EU) .../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.5.) a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a professzionális hűtőbútorok energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről szóló 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre12 és különösen annak 10. cikkére, mivel: (1)
A 2010/30/EU irányelv értelmében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat köteles elfogadni az energiával kapcsolatos azon termékek címkézésére vonatkozóan, amelyekben megvan a lehetőség a jelentős energiamegtakarításra, és amelyek műszaki jellemzői – az azonos rendeltetés ellenére – jelentős eltérést mutatnak.
(2)
Az Unión belül a professzionális hűtőbútorok energiafelhasználása a teljes energiaigény jelentős részét teszi ki, a rendeltetésükben egyenértékű professzionális hűtőbútorok energiahatékonysága pedig jelentős eltéréseket mutat. E berendezések energiafogyasztása jelentős mértékben csökkenthető. Indokolt ezért követelményeket megállapítani a professzionális hűtőbútorok energiafogyasztásának címkével történő jelölésére.
(3)
A professzionális hűtőbútorok energiahatékonyságára vonatkozóan összehangolt rendelkezéseket kell megállapítani a címkézés és az egységes termékinformációs követelmények tekintetében annak érdekében, hogy a gyártók ösztönzést kapjanak e termékek energiahatékonyságának fokozására, a végfelhasználók pedig energiahatékony termékek vásárlására, és ezzel javuljon a belső piac működése.
(4)
Az e rendeletben előírt követelmények, valamint a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet a professzionális hűtőbútorok, a sokkolókamrák, a kondenzációs egységek és a technológiai hűtők környezettudatos tervezésének tekintetében végrehajtó XX/YY/EU bizottsági rendeletben13 előírt követelmények együttesen 2020ig várhatóan évi 1,8 TWh, 2030-ig pedig 4,1 TWh villamosenergia-megtakarítást fognak eredményezni (ami rendre 0,7, illetve 1,4 millió tonna CO2 kibocsátásának felel meg) ahhoz az esethez képest, ha nem történne beavatkozás.
(5)
A címkén feltüntetendő információkat olyan megbízható, pontos és megismételhető mérési módszerekkel indokolt meghatározni, amelyek az általánosan elismert legkorszerűbb eljárásokon alapulnak, beleértve – amennyiben ilyenek rendelkezésre
12
HL L 153., 2010.6.18., 1. o. HL L XXX., ÉÉÉÉ.HH.NN., X. o.
13
HU
9
HU
állnak – az európai szabványosításról szóló 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet14 I. mellékletében felsorolt európai szabványügyi szervezetek által elfogadott harmonizált szabványokban foglaltakat is. (6)
E rendeletben egységes követelményeket kell megállapítani a professzionális hűtőbútorok termékcímkéinek tartalmára és kivitelére vonatkozóan.
(7)
E rendeletben rögzíteni kell a professzionális hűtőbútorok termékismertető adatlapjára és műszaki dokumentációjára vonatkozó követelményeket.
(8)
E rendeletben továbbá meg kell határozni azon adatok körét, amelyeket a távértékesítés valamennyi formája esetén a professzionális hűtőbútorok reklámanyagaiban és műszaki promóciós anyagaiban minden esetben fel kell tüntetni.
(9)
Indokolt úgy rendelkezni, hogy e rendelet rendelkezéseit a technológiai haladásra való tekintettel felül kell vizsgálni,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk A rendelet tárgya és hatálya (1)
Ez a rendelet energiafogyasztás-címkézési és kiegészítő termékinformációs követelményeket állapít meg a professzionális hűtőbútorokra vonatkozóan.
(2)
A rendeletben foglalt követelmények a villamos hálózatról üzemeltetett professzionális hűtőbútorokra, köztük az élelmiszerek és takarmányok hűtésére szánt hűtőbútorokra alkalmazandók.
(3)
E rendelet hatálya nem terjed ki az alábbi termékekre:
14
HU
a)
az elsődlegesen a villamos energiától eltérő energiaforrással működő professzionális hűtőbútorok;
b)
a külső kondenzációs egységgel üzemelő professzionális hűtőbútorok;
c)
a nyitott hűtőbútorok, amelyeknél a nyitott jelleg az elsődleges funkcionalitás alapvető követelménye;
d)
a kifejezetten élelmiszer-feldolgozásra szánt hűtőbútorok, amelyeknél a nettó össztérfogat 20%-ánál kisebb űrtartalmú, kifejezetten élelmiszer-feldolgozásra szolgáló egyetlen rekesz megléte nem ad elegendő alapot a követelmények alóli mentességre;
e)
a kizárólag a fagyasztott élelmiszerek szabályozott kiolvasztására szánt hűtőbútorok, amelyek esetében a kifejezetten a fagyasztott élelmiszerek szabályozott kiolvasztására szolgáló egyetlen rekesz megléte nem ad elegendő alapot a követelmények alóli mentességre;
f)
a salátahűtő pultok;
g)
az élelmiszerek hűtésén és tárolásán túlmenően elsődlegesen a kínálást és az értékesítést szolgáló kínáló hűtőpult vagy hasonló rendeltetésű hűtőbútor;
h)
a nem a gőzkompressziós ciklus elvén működő hűtőbútorok;
HL L 316., 2012.11.14., 12. o.
10
HU
i)
az egyedi kialakítású, konkrét egyedi igényekhez igazodó, egyszeri gyártású professzionális hűtőbútorok, amelyek nem egyenértékűek az I. melléklet 9. fogalommeghatározása szerinti professzionális hűtőbútorokkal;
j)
a hűtő-fagyasztó berendezések;
k)
a statikus hűtésű hűtőbútorok;
l)
a beépíthető hűtőbútorok;
m)
a betolható kocsis hűtőbútorok és elöl-hátul nyitható hűtőbútorok;
n)
a fagyasztóládák. 2. cikk Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
HU
a)
„professzionális hűtőbútor”: egy vagy több ajtón keresztül vagy fiók kihúzásával hozzáférhető egy vagy több hűtőteret magában foglaló, szigetelt hűtőkészülék, amely a benne tárolt élelmiszerek hőmérsékletét képes folyamatosan a hűtésre vagy a fagyasztásra előírt maximális hőmérséklet alatt tartani, a gőzkompressziós ciklus elvén működik, és nem háztartási alkalmazásra, illetve nem kínálásra vagy a fogyasztók önkiszolgálására szolgál;
b)
„élelmiszer”: meghatározott hőmérsékleten hűtést igénylő élelmiszerek, hozzávalók, italok – a bort is ideértve – és más, elsődlegesen fogyasztásra szánt anyagok;
c)
„beépíthető hűtőbútor”: szekrénybe, fal előkészített mélyedésébe vagy hasonló helyre beszerelendő, rögzített, szigetelt hűtőkészülék, amelynél bútorszerelési munkálatok is szükségesek;
d)
„betolható kocsis hűtőbútor”: olyan egyedi rekeszt tartalmazó professzionális hűtőbútor, amelybe a termékek görgőkkel ellátott tároló felületen betolhatók;
e)
„elöl-hátul nyitható hűtőbútor”: professzionális hűtőbútor;
f)
„statikus hűtésű hűtőbútor”: kifejezetten a hőmérséklet változásaira érzékeny élelmiszerek tárolása vagy a nem légmentesen zárt térben tárolt élelmiszerek kiszáradásának elkerülése céljából kialakított, belső gépi légkeringtetés nélküli professzionális hűtőbútor, amelynek egyetlen statikus hűtésű rekesze nem ad elegendő alapot arra, hogy a berendezés statikus hűtésű hűtőbútornak minősüljön;
g)
„nyitott hűtőbútor”: olyan professzionális hűtőbútor, amelynek hűtött teréhez közvetlenül, ajtó kinyitása vagy fiók kihúzása nélkül kívülről hozzá lehet férni; amennyiben a professzionális hűtőbútor csak egyetlen ilyen módon hozzáférhető rekesszel rendelkezik, és annak nettó űrtartalma nem éri el az össztérfogat 20%-át, akkor a készülék nem minősül nyitott hűtőbútornak;
h)
„salátahűtő pult”: a függőleges, álló részén egy vagy több ajtóval vagy fiókkal ellátott professzionális hűtőbútor, amelynek tetején – a bizonyos élelmiszerekhez (többek között pizzafeltétekhez vagy saláta-alapanyagokhoz) való hozzáférés megkönnyítése érdekében – cserélhető tárolók számára kialakított nyílások találhatók;
11
a
mindkét
oldaláról
hozzáférhető
HU
i)
„kombinált hűtőbútor”: két vagy több olyan rekesszel rendelkező professzionális hűtőbútor, melyek élelmiszer-hűtési és -tárolási hőmérsékletei eltérnek egymástól;
j)
„hűtő-fagyasztó berendezés”: a kombinált hűtőbútor olyan típusa, melynek legalább egy rekesze kizárólag a hűtési, egy másik rekesze pedig kizárólag a fagyasztási üzemi hőmérséklet biztosítására szolgál;
k)
„fagyasztóláda”: élelmiszerek fagyasztására szolgáló berendezés, amelynek rekeszéhez (rekeszeihez) felülről lehet hozzáférni, valamint annak felülről és oldalról is nyitható típusai, amennyiben a felülről hozzáférhető rekesz(ek) bruttó űrtartalma meghaladja a berendezés bruttó össztérfogatának 75 %-át. 3. cikk A szállítók kötelezettségei és az ütemterv
(1)
(2)
2016. január 1-jétől fogva a professzionális hűtőbútorokat forgalomba hozó vagy üzembe helyező szállítók gondoskodnak az alábbi követelmények teljesüléséről: a)
valamennyi professzionális hűtőbútor legyen ellátva a III. mellékletben előírt formátumú és információtartalmú nyomtatott címkével;
b)
a kereskedők a professzionális hűtőbútorok minden egyes modelljére vonatkozóan megkapjanak egy, a III. mellékletben meghatározott formai és tartalmi követelményeket kielégítő elektronikus címkét;
c)
a terméket a IV. melléklet szerinti termékismertető adatlap kísérje;
d)
a kereskedők a professzionális hűtőbútorok minden egyes modelljére vonatkozóan megkapjanak egy, a IV. mellékletben meghatározott követelményeket kielégítő elektronikus termékismertető adatlapot;
e)
az V. mellékletben meghatározott műszaki dokumentációt kérésre a tagállami hatóságok megkapják;
f)
a professzionális hűtőbútorok egy meghatározott modelljére vonatkozó, energiafogyasztással vagy árral kapcsolatos tájékoztatást tartalmazó promóciós anyagokban szerepeljen utalás az adott modell energiahatékonysági osztályára;
g)
a professzionális hűtőbútorok egy meghatározott modelljére vonatkozó, a modell sajátos műszaki jellemzőit ismertető műszaki promóciós anyagokban szerepeljen utalás az adott modell energiahatékonysági osztályára.
A forgalomba hozott professzionális hűtőbútorokat az alábbi ütemezés szerint kell a III. mellékletben meghatározott címkékkel ellátni: –
2016. július 1-jétől kezdődően: 1. címke vagy 2. címke;
–
2019. július 1-jétől: 2. címke. 4. cikk A kereskedők kötelezettségei
A professzionális hűtőbútorokat követelmények teljesüléséről:
HU
értékesítő
12
kereskedők
gondoskodnak
az
alábbi
HU
a)
az értékesítés helyén kiállított professzionális hűtőbútorok külső borításának elülső felületén vagy tetején – jól látható helyen – legyen elhelyezve a szállító által a 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően rendelkezésre bocsátott címke;
b)
az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínált azon professzionális hűtőbútorok forgalmazása, amelyeket a végfelhasználóknak nincs alkalmuk kiállítva megtekinteni, a szállítók által a VI. mellékletnek megfelelően rendelkezésre bocsátott információkkal történjék, kivéve abban az esetben, ha az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra való kínálás az interneten történik, amikor is a VII. melléklet rendelkezései szerint kell eljárni;
c)
a professzionális hűtőbútorok egy meghatározott modelljére vonatkozó, energiafogyasztással vagy árral kapcsolatos tájékoztatást tartalmazó promóciós anyagokban szerepeljen utalás az adott modell energiahatékonysági osztályára;
d)
a professzionális hűtőbútorok egy meghatározott modelljére vonatkozó, a modell sajátos műszaki jellemzőit ismertető műszaki promóciós anyagokban szerepeljen utalás az adott modell energiahatékonysági osztályára. 5. cikk Mérések és számítások
A 3. és 4. cikkben említett információkat olyan megbízható, pontos és megismételhető, a IX. mellékletben meghatározott mérési és számítási módszerek alapján kell megadni, amelyek figyelembe veszik az általánosan elismert legkorszerűbb mérési és számítási módszereket. 6. cikk Piacfelügyeleti célú vizsgálatok A professzionális hűtőbútoroknak a gyártó által megadott energiahatékonysági osztályával, éves energiafogyasztásával és térfogatával kapcsolatos követelmények teljesülését a tagállamok a X. mellékletben előírt eljárással ellenőrzik. 7. cikk Felülvizsgálat A Bizottság ezt a rendeletet a műszaki haladás fényében legkésőbb e rendelet hatálybalépését követően öt évvel felülvizsgálja. A felülvizsgálatnak különösen az alábbiak vizsgálatára kell kitérnie:
HU
a)
a különböző készüléktípusok piaci részesedésében bekövetkező lényeges változások;
b)
a X. mellékletben meghatározott ellenőrzési tűrések;
c)
a hűtő-fagyasztó berendezések standard éves energiafogyasztásának meghatározására alkalmas módszer bevezetésének indokoltsága;
d)
a pulthűtők standard éves energiafogyasztásának meghatározására alkalmas, felülvizsgált módszer bevezetésének indokoltsága.
13
HU
8. cikk Hatálybalépés és alkalmazás Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, 2015.5.5.-én.
a Bizottság részéről elnök Jean-Claude JUNCKER
HU
14
HU
