EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2015.4.27. C(2015) 2623 final
A BIZOTTSÁG (EU) .../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.4.27.) a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szilárd tüzelésű kazánok, valamint a szilárd tüzelésű kazánokból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérsékletszabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagok energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
HU
HU
INDOKOLÁS 1.
A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE
A javaslat okai és céljai A szilárd tüzelésű kazánokat EU-szerte gyakran alkalmazzák fűtési céllal, illetve adott esetben meleg ivóvíz és szaniter meleg víz előállítására is. A jelenleg forgalomban lévő szilárd tüzelésű kazánok többsége biomasszával és/vagy fosszilis tüzelőanyaggal működik, de egyre gyakrabban jelennek meg a piacon új technológiák, mint például a kapcsolt energiatermelés, valamint a szilárd tüzelésű kazán mellett napenergia-készülékeket, illetve hőmérséklet-szabályozókat is tartalmazó csomagok. A szilárd tüzelésű kazánok környezeti hatása az Európai Unióban jelentős: jelenlegi használat közbeni energiafogyasztásuk a becslések szerint 608 PJ (14,5 Mtoe). E rendelet célja a termékek energiahatékonyság és energiafogyasztás szerinti címkézését és a fogyasztók tájékoztatását szolgáló egységes termékinformációs követelményeket tartalmazó harmonizált rendszer bevezetése. A címkézésre vonatkozó követelmények dinamikus módon ösztönzik a gyártókat arra, hogy fokozzák az energiahatékonyságot és előmozdítsák az energiahatékony önálló szilárd tüzelésű kazánok, valamint szilárd tüzelésű kazánokból, kiegészítő fűtőberendezésekből, napenergia-készülékekből és hőmérséklet-szabályozókból álló csomagok piaci elterjedését. A rendelet kiegészíti a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szilárd tüzelésű kazánok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló bizottsági rendeletre irányuló előterjesztést. Háttér-információk Az alacsony hatásfokú szilárd tüzelésű kazánok értékesítése azért nem szorul vissza, mert a végfelhasználók a termékek teljes élettartama során jelentkező költségek helyett a vételár alapján hozzák meg vásárlási döntéseiket, e helyzet megváltozását pedig az sem segíti elő, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint az energiaköltségek nem tartalmazzák az összes környezeti költséget. Ezenkívül csak korlátozott mennyiségű információ áll a vásárlók rendelkezésére a szilárd tüzelésű kazánok energiahatékonyságáról, emiatt pedig aszimmetrikussá válik a tájékoztatás, különösen akkor, ha a szilárd tüzelésű kazánokat további termékekkel kombinálják. Emiatt a végfelhasználók gyakran elszalasztják az energiahatékonyság költséghatékony javítására kínálkozó lehetőségeket. A másik problémát az eltérő érdekek jelentik: a szilárd tüzelésű kazánt megvásárló és beszerelő épülettulajdonos például az alacsonyabb vételárat tartja szem előtt, ennek eredményeként azonban előfordulhat, hogy végül a bérlőnek magasabb lesz az energiaszámlája. Ezenkívül a szilárd tüzelésű kazánt a végfelhasználóknak értékesítő és rendszerint a telepítést végző kereskedők nem rendelkeznek olyan szabványosított információkkal, amelyek ahhoz szükségesek, hogy szilárd tüzelésű kazánt tartalmazó csomagokat kínáljanak a végfelhasználóknak. E javaslat a felsorolt piaci akadályok okozta problémákat az önálló szilárd tüzelésű kazánokra és a szilárd tüzelésű kazánokból és további fűtési célú termékekből álló csomagokra vonatkozó uniós energiacímkék bevezetésével kívánja megoldani. A különböző típusú szilárd
HU
2
HU
tüzelésű kazánokra a széles körben ismert, A-tól G-ig terjedő skálát alkalmazza, amely A+, A++ és A+++ jelű osztályokkal is kiegészül annak érdekében, hogy előmozdítsa a kapcsolt energiatermelés használatát, valamint a megújuló energiaforrások hatékony felhasználását. A szabványosított termékinformációkat „termékismertető adatlapok” (vagyis tájékoztatók) formájában kell a végfelhasználók számára elérhetővé tenni az interneten vagy a hirdetésekben. E javaslat célja, hogy csökkentse a szilárd tüzelésű kazánok energiafogyasztását. Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen A szilárd tüzelésű kazánok környezettudatos tervezésére vonatkozó, energiahatékonysági minimumkövetelményeket bevezető végrehajtási intézkedésre irányuló előterjesztésen kívül a következő intézkedések is kihatnak e termékek környezetvédelmi jellemzőire (bár nem a címkézés területén): –
az Európai Parlament és a Tanács 2010. május 19-i 2010/31/EU irányelve1 az épületek energiahatékonyságáról,
–
az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 2012/27/EU irányelve2 az energiahatékonyságról.
Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel Az energiahatékony szilárd tüzelésű kazánok piaci elterjedésének elősegítése az Európa 2020 stratégia megvalósítását és az abban foglalt, 2020-ig elérendő 20%-os energiamegtakarítást előirányzó cél teljesítését azzal szolgálja, hogy támogatja a hatékonyabb és fenntarthatóbb erőforrás-felhasználást, a környezet védelmét, a zöld technológiák területén az EU által elfoglalt vezető pozíció megerősítését, a vállalkozások működési környezetének javítását és annak segítését, hogy a fogyasztók megalapozottabb döntéseket hozhassanak. Továbbá különösen a biomasszával működő energiahatékony szilárd tüzelésű kazánok piaci elterjedésének elősegítése hozzájárul a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK irányelv3 célkitűzésének megvalósításához. Az irányelv előírja a tagállamok számára, hogy energiafelhasználásuk egy meghatározott részét megújuló energiaforrásokból fedezzék, és az összes megújulóenergiafajta összesített arányának 2020-ra el kell érnie a 20%-ot. A tagállamok által a Bizottságnak benyújtott, a megújuló energiára vonatkozó nemzeti cselekvési tervekből az derül ki, hogy az uniós célkitűzés közel fele a bioenergia révén fog teljesülni. A bioenergia energiahatékony felhasználása a biomassza-források korlátozott volta miatt fontos. Az e javaslatban alkalmazott megközelítést a lehető legnagyobb mértékben ahhoz a megközelítéshez igazítottuk, amelyet a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések, a kombinált fűtőberendezések, a helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok, valamint a kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2013. február 18-
1 2 3
HU
HL L 153., 2010.6.18., 13. o. HL L 315., 2012.11.14., 1. o. HL L 140., 2009.6.5., 16. o.
3
HU
i 811/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet4 a szilárd tüzelőanyagoktól eltérő tüzelőanyaggal működő kazánok és fűtőberendezések energiafogyasztásának címkézésére vonatkozóan alkalmaz. 2.
KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLAT
Konzultáció az érdekelt felekkel A nemzetközi és az EU-szinten működő érdekeltekkel, valamint a tagállami szakértőkkel már az előkészítő vizsgálatok legelejétől zajlottak konzultációk, a környezettudatos tervezést szabályozó 2009/125/EK keretirányelv5 szerint létrehozott, a környezettudatos tervezéssel foglalkozó konzultációs fórum pedig a környezettudatos tervezésre vonatkozó majdani követelmények mellett az energiafogyasztást jelző címkézés kérdéskörét is megvitatta. A konzultációs fórumot tagállami szakértők, valamint a gyártókat, a kiskereskedőket, a környezetvédelmi nem kormányzati szervezeteket és a fogyasztói szervezeteket képviselő érdekeltek alkotják. A konzultációs fórum 2012. július 12-i ülésén a Bizottság bemutatott egy munkadokumentumot, amely tartalmazta a szilárd tüzelésű kazánok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények és az energiafogyasztás címkézésére szolgáló rendszer bevezetésére vonatkozó javaslatait. A vonatkozó munkadokumentumokat megkapták a tagállamok, az Európai Parlament és az érdekeltek, és a konzultációs fórum munkaanyagait a Bizottság közzétette a CIRCA rendszerben az érdekeltek írásos észrevételeivel együtt. Ezenkívül a Bizottság különböző érdekeltekkel és tagállamokkal kétoldalú tárgyalások keretében is megvitatta a kezdeményezést. A Bizottság a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodásnak megfelelően 2013. június 26-án tájékoztatta a Kereskedelmi Világszervezetet a rendelet tervezetéről. Az észrevételek és felhasználásuk rövid ismertetése Általánosságban a szilárd tüzelésű kazánok energiafogyasztásának címkézésére szolgáló rendszert az érdekeltek és a tagállamok is támogatják. A fő érdekelteknek a bizottsági javaslat kulcsfontosságú elemeivel kapcsolatos álláspontja a következőképpen foglalható össze: Termékkör A tagállamok és az érdekeltek egyetértettek abban, hogy a rendelet hatályát a szilárd tüzelésű kazánokból, valamint napenergia-készülékekből és/vagy hőmérséklet-szabályozókból álló csomagokra is indokolt kiterjeszteni. A címke A tagállamok és az érdekeltek egyetértettek abban, hogy a termékekre és a csomagokra vonatkozóan ugyanazt a címkét és címkézési osztályokat indokolt alkalmazni, mint a szilárd tüzelőanyagoktól különböző tüzelőanyaggal működő kazánok esetében. A tagállamok egyetértettek abban is, hogy a vízmelegítési hatásfok esetében nem indokolt A-tól G-ig
4 5
HU
HL L 239., 2013.9.6., 1. o. HL L 285., 2009.10.31., 10. o.
4
HU
terjedő osztályokból álló címkézési skálát bevezetni, ugyanakkor a felülvizsgálat során mérlegelni kell e lehetőséget. A tagállamok és a környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek támogatták egy „biomassza-címkézési tényező” alkalmazását annak érdekében, hogy a biomasszával működő kazánok a gáz- és olajkazánokkal szembeni versenyben is érvényesüljenek. A fűtési ágazat képviselőinek többsége vitatta ezt a megközelítést, alternatív megoldással azonban nem szolgált. A tényező konkrét értékének a környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek az ésszerűen alacsony 1,15-os értéket javasolták, melynek eredményeképpen a biomasszával működő kazánok az A+ és a C közötti tartományba esnének. A legtöbb tagállam ennél lényegesen magasabb értéket javasolt, hogy a biomasszával működő kazánok a hőszivattyúk által is elérhető magasabb osztályokba kerülhessenek. A kiválasztott 1,45-os érték a biomasszával működő kazánok közül a legjobbak esetében lehetővé teszi az A++ osztály elérését. Egy tagállam és a környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek javasolták a szennyezőanyag-kibocsátási adatok címkén való feltüntetését. Más tagállamok úgy gondolták, hogy ezeket nem szükséges feltüntetni a címkén. A javasolt rendelet az érdekeltek és a tagállamok észrevételeinek figyelembevételével készült. Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása Tudományos szakvélemények A tudományos szakvélemények figyelembevétele elsősorban a műszaki, piaci és gazdasági elemzéseket tartalmazó előkészítő vizsgálatok útján történt. Ezeket a vizsgálatokat a Bizottság Energiaügyi Főigazgatósága megbízásából egy külső tanácsadói konzorcium végezte el. A konzultációba bevont főbb szervezetek/szakértők Az előkészítő vizsgálatok olyan nyílt eljárás keretében folytak, amely figyelembe vette a különböző érdekeltektől beérkező információkat, ideértve egyebek mellett a gyártókat, a beszerelést végző vállalkozásokat, a kiskereskedőket és szövetségeiket, a környezetvédelmi nem kormányzati szervezeteket, a fogyasztói szervezeteket és a szakértőket. A beérkezett és felhasznált vélemények összefoglalása Nem merült fel, hogy a javaslat visszafordíthatatlan káros következményekkel járhat. Hatásvizsgálat A lehetséges szakpolitikai intézkedések hatásainak vizsgálata a 2009/125/EK irányelv 15. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint zajlott. Számos, a piac kívánt átalakulását biztosító lehetőséget mérlegeltünk, ideértve az eddigi gyakorlat folytatását, az önszabályozást, kizárólag az energiafogyasztás címkézését, kizárólag a környezettudatos tervezésre vonatkozó rendeletet, valamint ez utóbbi két lehetőség együttesét, a porkibocsátás címkén való feltüntetésével és anélkül. Mivel azonban a jogalkotó által adott felhatalmazás egyértelműen a szilárd tüzelésű kazánok környezettudatos tervezésére és energiahatékonyságának címkézésére vonatkozó követelmények megállapítását tartalmazza, más lehetőségeket az arányosság elve alapján csak
HU
5
HU
olyan mélységben volt alkalmunk elemezni, amennyire ez egy végrehajtási jogi aktus esetében szükséges lehet A hatásvizsgálat középpontjában ezért a javasolt végrehajtási rendeletek tartalmának értékelése állt. Az energiafogyasztást jelző címkék bevezetésére vonatkozó lehetőségek hatását az eddigi gyakorlat folytatására vonatkozó forgatókönyvvel vetettük össze. A költség-haszon elemzés alapján azt állapítottuk meg, hogy a környezettudatos tervezésre és a címkézésre vonatkozó követelmények együttes bevezetése jelenti a legjobb megoldást arra a problémára, hogy a környezeti szempontból kedvező tulajdonságokkal rendelkező szilárd tüzelésű kazánok nem képesek kellően érvényesülni a piacon, azaz ez a lehetőség teljesíti a leginkább a környezettudatos tervezést szabályozó irányelv és az energiafogyasztás címkézését szabályozó irányelv követelményeit. Mindezek alapján a választás a környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények, illetve a termékek és a csomagok energiahatékonyságát feltüntető címkézésre vonatkozó rendszer együttes bevezetésére esett, mert ettől várható a legnagyobb fokú megtakarítás. A hatásvizsgálat következtetése szerint a biomassza-címkézési tényező alkalmazása összhangban van a megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatására irányuló törekvésekkel. 3.
A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS JOGI ELEMEI
A javaslat összefoglalása A javasolt intézkedés új, kötelező címkézési és egységes termékinformációs követelményeket állapít meg a szilárd tüzelésű kazánokat és a szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és/vagy napenergia-készülékekből álló csomagokat forgalomba hozó, illetve üzembe helyező szállítók, valamint az önálló szilárd tüzelésű kazánokat és szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérsékletszabályozókból és/vagy napenergia-készülékekből álló csomagokat kínáló kereskedők számára. A kizárólag meleg ivóvíz és szaniter meleg víz biztosítása céljából hőt előállító kazánok, a gáznemű hőhordozó közeg melegítésére és elosztására használt kazánok, valamint az 50 kW és az annál nagyobb elektromos teljesítményű kapcsolt üzemű kazánok – mivel azokat a szilárd tüzelőanyagoktól eltérő tüzelőanyaggal működő kazánok energiafogyasztásának címkézését szabályozó rendelet sem szabályozza – nem tartoznak a rendelet hatálya alá. A kizárólag nem fás biomasszával működő kazánok szintén nem tartoznak a rendelet hatálya alá, mivel azokat csak különleges esetekben alkalmazzák. A szilárd tüzelésű kazánok energiahatékonysági besorolása a szilárd tüzelőanyagoktól eltérő tüzelőanyaggal működő kazánokra és fűtőberendezésekre vonatkozó rendszer követelményein alapul. A szilárd tüzelésű kazánokra vonatkozó címke azonos a más kazánokra és fűtőberendezésekre vonatkozó címkével, és ugyanazon időponttól kell alkalmazni. A címke bevezetése két lépésben történik: első körben egy A++-tól G-ig terjedő skála kerül a címkére, később pedig a skála a más kazánokra és fűtőberendezésekre alkalmazott megközelítéssel való összhang érdekében kiegészül az A+++ osztállyal. A rendelet a biomasszával működő kazánok energiahatékonyságának előmozdítása (amit a megújuló energiaforrásokat használó fűtési rendszerekre vonatkozó megközelítés nem biztosítana a biomasszával működő kazánok esetében) és a megújuló energiaforrásokból származó energiának a fosszilis tüzelőanyagokkal szembeni támogatása (amit pedig a fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó megközelítés nem biztosítana a biomassza esetében) érdekében egy biomassza-címkézési tényezőt alkalmaz. Ha
HU
6
HU
a szilárd tüzelésű kazán többféle szilárd tüzelőanyaggal képes üzemelni, akkor a címkén jelzett besorolást arra a tüzelőanyagra kell megállapítani, amelyre a kazánt tervezéskor optimalizálták. A jogi aktus felülvizsgálatára a szilárd tüzelőanyagoktól különböző tüzelőanyaggal működő kazánokra és fűtőberendezésekre vonatkozó energiacímkézési követelmények felülvizsgálatával egy időben kerül sor. A rendelet a szilárd tüzelésű kazánok esetében továbbá egységes termékinformációs követelményeket is bevezet, amelyeknek például termékismertető adatlapok és műszaki dokumentációk útján kell eleget tenni, és azokra az információkra vonatkozóan is határoz meg követelményeket, amelyeket a szilárd tüzelésű kazánok bármely formában történő távértékesítése során, valamint a kapcsolódó reklámokban és műszaki promóciós anyagokban közölni kell. Mivel a szilárd tüzelésű kazánok egyéb fűtési célú termékekkel, például napenergiakészülékekkel és hőmérséklet-szabályozókkal együtt, csomagban is értékesíthetők, a rendelet a végfelhasználók tájékoztatása érdekében, a termékcsomag mint egész energiahatékonyságának jelzésére kötelezővé teszi a csomag címkézését, valamint a termékismertető adatlap közérthető számítással való kiegészítését. A csomagok címkéjét és termékismertető adatlapját a szállító és a kereskedő adhatja ki. A csomagok címkéje G-től és A+++-ig terjedően tartalmaz energiahatékonysági osztályokat, amelyek tükrözik e csomagok esetlegesen jobb energiahatékonyságát. A termékekre és csomagokra vonatkozóan javasolt címkék és egységes termékinformációs követelmények bevezetésével megszűnik az a helyzet, hogy a szilárd tüzelésű kazánok vásárlói nem kapnak megfelelő tájékoztatást, valamint feloldható az épülettulajdonosok és a bérlők közötti érdekellentét. Az e rendelet szerinti mérési módszerek és piacfelügyeleti célú vizsgálatok igazodnak a környezettudatos tervezésre vonatkozóan javasolt végrehajtási intézkedésben meghatározottakhoz. Jogalap A felhatalmazáson alapuló rendelet a 2010/30/EU irányelvet hajtja végre, különös tekintettel annak 10. cikkére. A szubszidiaritás elve A rendelet a 2010/30/EU irányelvet hajtja végre, összhangban annak 10. cikkével. Az arányosság elve Az arányosság elvének megfelelően az intézkedés nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket. A végrehajtási intézkedés formáját tekintve rendelet, amely közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Ez biztosítja, hogy a nemzeti és az uniós közigazgatási rendszerek számára ne jelentsen többletköltséget a kiegészítő intézkedés nemzeti jogba való átültetése. A jogi aktus típusának megválasztása Javasolt aktus: felhatalmazáson alapuló rendelet.
HU
7
HU
Költségvetési hatások A javaslat nincs hatással az uniós költségvetésre. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK Felülvizsgálatra/módosításra/hatályvesztésre vonatkozó rendelkezés A tervezet módosításra vonatkozó rendelkezést tartalmaz. Európai Gazdasági Térség A javasolt aktus érinti az Európai Gazdasági Térséget, ezért arra is ki kell terjeszteni.
HU
8
HU
A BIZOTTSÁG (EU) .../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.4.27.) a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szilárd tüzelésű kazánok, valamint a szilárd tüzelésű kazánokból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérsékletszabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagok energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről szóló, 2010. május 19-i 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre6 és különösen annak 10. cikkére, mivel:
HU
(1)
A 2010/30/EU irányelv értelmében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat köteles elfogadni azon energiával kapcsolatos termékek címkézésére vonatkozóan, amelyek jelentős energiamegtakarítási potenciállal rendelkeznek, és amelyek azonos rendeltetésű típusainak műszaki jellemzői jelentős eltéréseket mutatnak.
(2)
A rendeltetésükben egyenértékű helyiségfűtő berendezések, ezen belül pedig a szilárd tüzelésű kazánok energiahatékonysága jelentős eltéréseket mutat. Az Unión belül a szilárd tüzelésű kazánok által beltéri helyiségfűtés céljából felhasznált energia a teljes energiaigény jelentős részét teszi ki. A szilárd tüzelésű kazánok energiafogyasztása – egyebek mellett megfelelő hőmérséklet-szabályozók és napenergia-készülékek révén – jelentősen csökkenthető, ezért a szilárd tüzelésű kazánokból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagokat indokolt szintén az energiafogyasztási címkézési követelmények hatálya alá vonni.
(3)
A kizárólag meleg ivóvíz és szaniter meleg víz biztosítása céljából hőt előállító kazánokat, a gáznemű hőhordozó közeg melegítésére használt kazánokat, az 50 kW és az annál nagyobb elektromos teljesítményű kapcsolt üzemű kazánokat (hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő kazánokat) és a nem fás biomasszával működő kazánokat különleges műszaki jellemzőik miatt nem indokolt e rendelet útján szabályozni.
6
HL L 153., 2010.6.18., 1. o.
9
HU
(4)
A szilárd tüzelésű kazánok energiahatékonyságára vonatkozóan harmonizált címkézési és egységes termékinformációs rendelkezéseket indokolt megállapítani annak érdekében, hogy a gyártók ösztönzést kapjanak e termékek energiahatékonyságának fokozására, a végfelhasználók pedig az energiahatékony termékek vásárlására, és javuljon a belső piac működése.
(5)
Annak érdekében, hogy a fogyasztóknak összehasonlítható információk álljanak rendelkezésére a szilárd tüzelésű kazánokra vonatkozóan, egy, a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések, a kombinált fűtőberendezések, a helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok, valamint a kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2013. február 18-i 811/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben7 foglaltakkal összhangban lévő címkézési skálát indokolt bevezetni. Az említett rendeletben a megújuló energiaforrásból előállított energiára alkalmazott megközelítés követése nem mozdítaná elő a biomasszával működő kazánok energiahatékonyságának növekedését. A fosszilis tüzelőanyagokra alkalmazott megközelítés a biomassza esetében nem lenne összhangban a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek8 a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatására vonatkozó célkitűzésével. Ezért e rendeletben célszerű a biomasszával működő kazánokra vonatkozóan olyan egyedi megközelítést alkalmazni, amely egy biomassza-címkézési tényező megfelelő szinten történő megállapításával biztosítja, hogy a biomasszával működő kondenzációs kazánok az A++ osztályba kerülhessenek.
(6)
A címkéken szereplő adatokat olyan megbízható, pontos és megismételhető számítási és mérési eljárásokkal indokolt meghatározni, amelyek figyelembe veszik az általánosan elismert legkorszerűbb mérési és számítási módszereket, beleértve – amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak – az európai szabványügyi szervezetek által a környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények meghatározása céljából, az európai szabványosításról szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben9 előírt eljárásokkal elfogadott harmonizált szabványokban foglaltakat is.
(7)
E rendeletnek meg kell állapítania a szilárd tüzelésű kazánok címkéjének egységes tartalmi és formai követelményeit.
(8)
E rendeletnek meg kell határoznia a szilárd tüzelésű kazánok termékismertető és műszaki dokumentációjára vonatkozó követelményeket.
(9)
E rendeletnek meg kell határoznia az azon információkra vonatkozó követelményeket, amelyeket a szilárd tüzelésű kazánok bármely formában történő távértékesítése során, valamint a kapcsolódó reklámokban és műszaki promóciós anyagokban közölni kell.
(10)
Amennyiben a címke és a termékismertető dokumentumok a szállítótól kapott termékismertető adatlapok alapján készültek, biztosítani kell, hogy a szilárd tüzelésű
7
HL L 239., 2013.9.6., 1. o. HL L 140., 2009.6.5., 16. o. HL L 316., 2012.11.14., 12. o.
8 9
HU
10
HU
kazánokból, kiegészítő fűtőberendezésekből, napenergia-készülékekből és hőmérséklet-szabályozókból álló csomag energiahatékonyságára vonatkozó információk könnyen hozzáférhetők legyenek a végfelhasználó számára. (11)
Helyénvaló rendelkezni a rendelet rendelkezéseinek a technológiai fejlődés figyelembevételével történő felülvizsgálatáról,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Tárgy és hatály (1)
Ez a rendelet energiafogyasztás-címkézési és kiegészítő termékinformációs követelményeket állapít meg a legfeljebb 70 kW mért hőteljesítményű szilárd tüzelésű kazánok, valamint a legfeljebb 70 kW mért hőteljesítményű szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagok energiafogyasztásának címkézésére és kísérő termékismertetővel való ellátására vonatkozóan.
(2)
Ez a rendelet nem alkalmazandó: a)
a kizárólag meleg ivóvíz és szaniter meleg víz biztosítása céljából hőt előállító kazánokra;
b)
a gáznemű hőhordozó közeg, például gőz vagy levegő melegítésére és elosztására használt kazánokra;
c)
az 50 kW és az annál nagyobb maximális elektromos teljesítményű kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazánokra;
d)
a nem fás biomasszával működő kazánokra. 2. cikk Fogalommeghatározások
A 2010/30/EU irányelv 2. cikkében található fogalommeghatározásokon túlmenően e rendelet alkalmazásában:
HU
1.
„szilárd tüzelésű kazán”: egy vagy több szilárd tüzelésű hőfejlesztő berendezéssel felszerelt olyan eszköz, amely egy vagy több zárt helyiség beltéri léghőmérséklete kívánt szintjének elérése és fenntartása céljából egy melegvíz-üzemű központi fűtési rendszert hővel lát el, és mindeközben a mért hőteljesítményének legfeljebb 6%-a távozik veszteségként a környezetbe;
2.
„melegvíz-üzemű központi fűtési rendszer”: a központilag előállított hőnek az épületek és épületrészek zárt helyiségeinek fűtésére használt hőkibocsátó eszközök közötti elosztásához hőhordozó közegként vizet használó rendszer, ideértve a tömbfűtő rendszereket és a távfűtési hálózatokat is;
3.
„szilárd tüzelésű hőfejlesztő berendezés”: a szilárd tüzelésű kazán azon része, amely szilárd tüzelőanyag elégetésével a hőt termeli;
11
HU
HU
4.
„mért hőteljesítmény”, „Pr”: a szilárd tüzelésű kazánnak a zárt helyiségek optimális tüzelőanyaggal történő fűtése során leadott, a gyártó által megadott hőteljesítménye kW-ban;
5.
„szilárd tüzelőanyag”: a beltéri helyiségek szokásos hőmérsékletén szilárd halmazállapotban lévő tüzelőanyag, a szilárd biomasszát és a szilárd fosszilis tüzelőanyagokat egyaránt beleértve;
6.
„biomassza”: a mezőgazdaságból (a növényi és az állati eredetű anyagokat egyaránt ideértve), az erdészetből és a kapcsolódó ágazatokból, valamint a halászatból és az akvakultúrából származó, biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebomló része, valamint az ipari és a települési hulladék biológiailag lebomló része;
7.
„fás biomassza”: a fákból, cserjékből és bokrokból származó biomassza, beleértve egyebek mellett a tűzifát, az aprított fát, a pelletté préselt faanyagot, a briketté préselt faanyagot és a fűrészport;
8.
„nem fás biomassza”: a fás biomasszától különböző biomassza, beleértve egyebek mellett a szalmát, a nádat és más fűféléket, gyümölcs- és más növényi magvakat, az olívamagot, az olívapogácsát és a dióhéjat;
9.
„fosszilis tüzelőanyag”: a biomasszától különböző tüzelőanyag, beleértve az antracitot, a barnaszenet, a kokszot, a bitumenes kőszenet, továbbá e rendelet alkalmazásában a tőzeget is;
10.
„biomasszával működő kazán”: optimális tüzelőanyagként biomasszát égető szilárd tüzelésű kazán;
11.
„nem fás biomasszával működő kazán”: optimális tüzelőanyagként nem fás biomasszát égető szilárd tüzelésű kazán, amelynek további alkalmas tüzelőanyagai között nem szerepel fás biomassza, fosszilis tüzelőanyag, valamint a biomasszából és fosszilis tüzelőanyagból készült keverék;
12.
„optimális tüzelőanyag”: az az egyetlen szilárd tüzelőanyag, amely a szállító használati utasítása szerint a kazán üzemeltetésére lehetőleg használandó;
13.
„további alkalmas tüzelőanyag”: olyan szilárd tüzelőanyag, amelyet a szállító használati utasítása szerint a szilárd tüzelésű kazánban használni lehet; a fogalom magában foglalja mindazokat a tüzelőanyagokat, amelyek a beszerelést végző szakembereknek és a végfelhasználóknak szánt használati utasításban, a szállítók szabad hozzáférésű internetes oldalain, a műszaki promóciós anyagokban, valamint a reklámokban meg vannak említve;
14.
„kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazán”: olyan szilárd tüzelésű kazán, amely egyszerre képes hőt és villamos energiát előállítani;
15.
„kiegészítő fűtőberendezés”: a 811/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó olyan másodlagos kazán vagy hőszivattyú, illetve az olyan másodlagos szilárd tüzelésű kazán, amely az elsődleges szilárd tüzelésű kazán mért hőteljesítményén felül jelentkező hőigény kielégítése céljából termel hőt;
12
HU
16.
„hőmérséklet-szabályozó”: az a készülék, amelyen keresztül a végfelhasználó beállíthatja a kívánt beltéri hőmérséklet értékét és időzítését, és amely a vonatkozó adatokat továbbítja a szilárd tüzelésű kazán interfészére, például központi feldolgozóegységére, ezzel elősegítve a beltéri hőmérséklet(ek) szabályozását;
17.
„napenergia-készülék”: önállóan forgalomba hozott, kizárólag napenergiával működő rendszer, napkollektor, napenergiával működő melegvíz-tároló tartály vagy a kollektorkörben található szivattyú;
18.
„kizárólag napenergiával működő rendszer”: egy vagy több napkollektorral, napenergiával működő melegvíz-tároló tartályokkal, esetlegesen a kollektorkörben található szivattyúkkal, valamint egyéb alkatrészekkel felszerelt készülék, amely egy egységként kerül forgalomba, és esetlegesen egy vagy több tartalék merülő fűtőbetéttől eltekintve nem rendelkezik hőfejlesztő berendezéssel;
19.
„napkollektor”: olyan eszköz, amely elnyeli a globális napsugárzást, és az így előállított hőenergiát átadja a rajta áthaladó folyadéknak;
20.
„napenergiával működő melegvíz-tároló tartály”: egy vagy több napkollektor által előállított hőenergiát tároló melegvíz-tároló tartály;
21.
„melegvíz-tároló tartály”: olyan edény, amely vízmelegítésre, illetve helyiségfűtésre használt meleg víz tárolására szolgál, ideértve az esetleges adalékanyagokat is, és – esetlegesen egy vagy több tartalék merülő fűtőbetéttől eltekintve – nem rendelkezik hőfejlesztő berendezéssel;
22.
„tartalék merülő fűtőbetét”: a Joule-hatáson alapuló ellenállásos melegítő, amely része a melegvíz-tároló tartálynak, és kizárólag a külső hőellátás megszakadása (ideértve a karbantartást is) vagy leállása esetén fejleszt hőt, vagy amely napenergiával működő melegvíz-tároló tartály része, és akkor fejleszt hőt, ha a napenergiával működő hőforrás nem elegendő az elvárt komfortszint eléréséhez;
23.
„szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérsékletszabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomag”: a végfelhasználónak kínált olyan csomag, amely egy szilárd tüzelésű kazán, egy vagy több kiegészítő fűtőberendezés, egy vagy több hőmérséklet-szabályozó, illetve egy vagy több napenergia-készülék kombinációját tartalmazza;
24.
„kombinált kazán”: olyan szilárd tüzelésű kazán, amelyet arra terveztek, hogy – a fűtési funkció mellett – adott időszakaszokban adott hőmérsékletű, mennyiségű és térfogatáramú meleg ivóvíz és szaniter meleg víz előállítása céljából hőt termeljen, és ehhez az ivóvizet, illetve a szaniter vizet külső csatlakozáson keresztül kapja.
A II–X. melléklet alkalmazásában az I. mellékletben található fogalommeghatározások is irányadók. 3. cikk A szállítók kötelezettségei és az ütemterv (1)
HU
2017. április 1-jétől kezdve a szilárd tüzelésű kazánokat önállóan vagy szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és
13
HU
napenergia-készülékekből álló csomagok részeként forgalomba hozó vagy üzembe helyező szállítók gondoskodnak arról, hogy:
(2)
HU
a)
valamennyi szilárd tüzelésű kazán rendelkezzen egy, a III. melléklet 1.1. pontjában előírt formátumú és információtartalmú és a II. mellékletben megállapított energiahatékonysági osztályoknak megfelelő nyomtatott címkével, és valamennyi, szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergiakészülékekből álló csomagban való használatra szánt szilárd tüzelésű kazán rendelkezzen egy, a III. melléklet 2. pontjában előírt formátumú és információtartalmú második címkével;
b)
a szilárd tüzelésű kazánok valamennyi modelljéhez álljon a kereskedő rendelkezésére egy, a III. melléklet 1.1. pontjában előírt formátumú és információtartalmú és a II. mellékletben megállapított energiahatékonysági osztályoknak megfelelő elektronikus címke;
c)
valamennyi szilárd tüzelésű kazán rendelkezzen egy, a IV. melléklet 1. pontjának megfelelő termékismertető adatlappal, és valamennyi, szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérsékletszabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagban való használatra szánt szilárd tüzelésű kazán rendelkezzen egy, a IV. melléklet 2. pontjának megfelelő második termékismertető adatlappal;
d)
a szilárd tüzelésű kazánok valamennyi modelljéhez álljon a kereskedő rendelkezésére egy, a IV. melléklet 1. pontjában meghatározott elektronikus termékismertető adatlap;
e)
kérésre a tagállamok hatóságai és a Bizottság megkapja az V. melléklet 1. pontjában meghatározott műszaki dokumentációt;
f)
a szilárd tüzelésű kazán meghatározott modelljére vonatkozó, annak energiafogyasztásával vagy vételárával kapcsolatos információkat tartalmazó hirdetés utaljon az adott modell energiahatékonysági osztályára;
g)
a szilárd tüzelésű kazán meghatározott modelljére vonatkozó és annak konkrét műszaki paramétereit leíró minden műszaki promóciós anyag utaljon az adott modell energiahatékonysági osztályára.
2019. szeptember 26-tól kezdve a szilárd tüzelésű kazánokat önállóan vagy szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagok részeként forgalomba hozó vagy üzembe helyező szállítók gondoskodnak arról, hogy: a)
valamennyi szilárd tüzelésű kazán rendelkezzen egy, a III. melléklet 1.2. pontjában előírt formátumú és információtartalmú és a II. mellékletben megállapított energiahatékonysági osztályoknak megfelelő nyomtatott címkével;
b)
a szilárd tüzelésű kazánok valamennyi modelljéhez álljon a kereskedő rendelkezésére egy, a III. melléklet 1.2. pontjában előírt formátumú és
14
HU
információtartalmú és a II. mellékletben megállapított energiahatékonysági osztályoknak megfelelő elektronikus címke. (3)
2017. április 1-jétől kezdve a szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagokat forgalomba hozó vagy üzembe helyező szállítók gondoskodnak arról, hogy: a)
valamennyi, szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomag rendelkezzen a III. melléklet 2. pontjában előírt formátumú és információtartalmú és a II. mellékletben megállapított energiahatékonysági osztályoknak megfelelő nyomtatott címkével;
b)
a szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérsékletszabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagok valamennyi modelljéhez álljon a kereskedő rendelkezésére egy, a III. melléklet 2. pontjában előírt formátumú és információtartalmú és a II. mellékletben megállapított energiahatékonysági osztályoknak megfelelő elektronikus címke;
c)
valamennyi, szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomag rendelkezzen a IV. melléklet 2. pontjának megfelelő termékismertető adatlappal;
d)
a szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérsékletszabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagok valamennyi modelljéhez álljon a kereskedő rendelkezésére egy, a IV. melléklet 2. pontjának megfelelő elektronikus termékismertető adatlap;
e)
kérésre a tagállamok hatóságai és a Bizottság megkapja az V. melléklet 2. pontjában meghatározott műszaki dokumentációt;
f)
a szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérsékletszabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagok meghatározott modelljére vonatkozó, annak energiafogyasztásával vagy vételárával kapcsolatos információkat tartalmazó hirdetés utaljon az adott modell energiahatékonysági osztályára;
g)
a szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérsékletszabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagok meghatározott modelljére vonatkozó és annak konkrét műszaki paramétereit leíró műszaki promóciós anyagok utaljanak az adott modell energiahatékonysági osztályára. 4. cikk A kereskedők kötelezettségei
(1)
HU
A szilárd tüzelésű kazánokat forgalmazó kereskedők gondoskodnak arról, hogy:
15
HU
(2)
HU
a)
az értékesítés helyén kiállított szilárd tüzelésű kazánok külső borításának elülső oldalán – jól látható helyen – el legyen helyezve a szállítók által a 3. cikk (1) vagy (2) bekezdésének megfelelően rendelkezésre bocsátott címke;
b)
az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínált azon szilárd tüzelésű kazánokat, amelyeket a végfelhasználóknak nincs alkalmuk kiállítva megtekinteni, a szállítók által a VI. melléklet 1. pontjában foglaltak szerint rendelkezésre bocsátott információkkal forgalmazzák, kivéve abban az esetben, ha az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra való kínálás az interneten keresztül történik, amikor is a VII. melléklet rendelkezései szerint kell eljárni;
c)
a szilárd tüzelésű kazánok meghatározott modelljére vonatkozó, annak energiafogyasztásával vagy vételárával kapcsolatos információkat tartalmazó hirdetések utaljanak az adott modell energiahatékonysági osztályára;
d)
a szilárd tüzelésű kazánok meghatározott modelljére vonatkozó és annak konkrét műszaki paramétereit leíró műszaki promóciós anyagok utaljanak az adott modell energiahatékonysági osztályára.
A szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérsékletszabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagokat forgalmazó kereskedők gondoskodnak arról, hogy: a)
a csomagok meghatározott modelljére vonatkozó ajánlatok tartalmazzák a csomag energiahatékonysági osztályát, és ennek érdekében a csomagon el legyen helyezve a szállító által a 3. cikk (3) bekezdése a) pontjának megfelelően rendelkezésre bocsátott címke és a szállító által a 3. cikk (3) bekezdése c) pontjának megfelelően rendelkezésre bocsátott termékismertető adatlap, mindkettő a csomag jellemzőinek megfelelően kitöltve;
b)
az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínált, szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergiakészülékekből álló azon csomagokat, amelyeket a végfelhasználóknak nincs alkalmuk kiállítva megtekinteni, a szállítók által a VI. melléklet 2. pontjában foglaltak szerint rendelkezésre bocsátott információkkal forgalmazzák, kivéve abban az esetben, ha az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra való kínálás az interneten keresztül történik, amikor is a VII. melléklet rendelkezései szerint kell eljárni;
c)
a szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérsékletszabályozókból és napenergia-készülékek modelljeiből álló csomagok meghatározott modelljére vonatkozó, annak energiafogyasztásával vagy vételárával kapcsolatos információkat tartalmazó hirdetések utaljanak az adott modell energiahatékonysági osztályára;
d)
a szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérsékletszabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagok meghatározott modelljére vonatkozó és annak konkrét műszaki paramétereit leíró műszaki promóciós anyagok utaljanak az adott modell energiahatékonysági osztályára.
16
HU
5. cikk Mérési és számítási módszerek A 3. és 4. cikkben említett információkat olyan megbízható, pontos és megismételhető, a VIII. melléklet követelményeit kielégítő mérési és számítási módszerek alapján kell megadni, amelyek figyelembe veszik az általánosan elismert legkorszerűbb mérési és számítási módszereket. Az energiahatékonysági mutatót a IX. mellékletben foglaltak szerint kell kiszámítani. 6. cikk Piacfelügyeleti célú vizsgálatok A szilárd tüzelésű kazánok, valamint a szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagok esetében megadott energiahatékonysági osztály e rendeletben foglaltaknak való megfelelésének ellenőrzése céljából a tagállamok a X. mellékletben előírt eljárást alkalmazzák. 7. cikk Felülvizsgálat A Bizottság ezt a rendeletet a műszaki haladás fényében legkésőbb 2022..január 1-jéig felülvizsgálja. A felülvizsgálat keretében elsősorban azt kell értékelni, hogy indokolt-e előírni a vízmelegítési energiahatékonysági osztálynak a kombinált fűtőberendezések címkéin való feltüntetését. 8. cikk Hatálybalépés (1)
Ez a rendelet Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
(2)
Ezt a rendeletet 2017. április 1-jétől kell alkalmazni. A rendelet 3. cikke (1) bekezdésének f) és g) pontját, 3. cikke (3) bekezdésének f) és g) pontját, 4. cikke (1) bekezdésének b), c) és d) pontját, valamint 4. cikke (2) bekezdésének b), c) és d) pontját azonban 2017. július 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, 2015.4.27.-én.
a Bizottság részéről elnök Jean-Claude JUNCKER
HU
17
HU
