A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI törvény, valamint annak végrehajtásáról szóló 273/2007. (X.19.) Korm. rendelet alapján közcélú hálózatra csatlakozó felhasználó (fogyasztó) 50 kVA-ig úgynevezett háztartási méretű kiserőművet létesíthet. Háztartási méretű kiserőmű tehát: kisfeszültségű hálózathoz csatlakozik, nem haladja meg a felhasználóként rendelkezésre álló teljesítményt, maximum 50 kVA névleges teljesítőképességű (egy átlagos lakás éves fogyasztásának megfelelő energiamennyiségét 2-3 kVA beépített termelőkapacitás megtermeli.) A termelő berendezés kialakításának és hálózatra csatlakoztatásának folyamatlépései a következők: 1. Felhasználó: „Háztartási méretű kiserőmű igénybejelentés” nyomtatvány benyújtása az Ügyfélszolgálati irodán, vagy levélben (Postacím: E.ON Ügyfélszolgálati Kft. 7602 Pécs, Pf:197) 2. Elosztó hálózati engedélyes: Előzetes áramszolgáltatói tájékoztató háztartási méretű kiserőmű (HMKE) hálózatra csatlakoztatásához (max. 30 nap) 3. Felhasználó: Csatlakozási dokumentáció benyújtása (max. 60 nap) 4. Elosztó hálózati engedélyes: Csatlakozási dokumentáció jóváhagyása (max. 15 nap) 5. Felhasználó: Termelő berendezés kialakítása, készre jelentés 6. Elosztó hálózati engedélyes: Mérőcsere/mérőátprogramozás, üzembe helyezés (max. 8 nap) 7. Elosztó hálózati engedélyes: Hálózathasználati szerződés módosítás 8. Felhasználó, egyetemes szolgáltató/villamos energiakereskedő: Villamos energiavásárlási szerződés módosítása A folyamat az igénybejelentéstől a mérőfelszerelésig – az elosztó hálózati engedélyes által betartandó határidők alapján – max. 8 hetet vesz igénybe. A termelni kívánó felhasználónak a háztartási méretű kiserőműben termelt energia felhasználásáról az igénybejelentésen nyilatkoznia kell:
a termelt villamos energia kizárólag saját villamos energia fogyasztásának kielégítésére fordítódik. (A hálózatból vételezett energia lecsökken, de a termelt energia nem kerül ki a közcélú hálózatba.) a termelt villamos energia részben, vagy teljes egészében a közcélú hálózatba kerül. (Az alkalmazott elszámolási módszer, villamosenergia-szaldó miatt a hálózat „energiatárolóként” használható. A termelés és a felhasználás időben eltolódhat egymástól, a betáplált energia az elszámolási időszakon belül többletköltség nélkül felhasználható (pl.: a napközben termelt energiát este; – éves elszámolás esetén – a nyáron termelt energiát akár télen használhatja fel a háztartási méretű kiserőművel rendelkező felhasználó)
Amennyiben az elszámolási időszakban a termelt és a felhasznált villamosenergia-szaldó eredménye betáplálási többletet mutat, a többletenergiát az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergiakereskedő, vagy egyetemes szolgáltató – számla ellenében – köteles megvásárolni, a felhasználóként fizetendő villamos energia átlagos termékárának (rendszerhasználati díj nélküli ár) megfelelő áron. A termelő berendezés csatlakoztatása a belső felhasználói hálózatra történik, így a termelt energia a saját fogyasztó berendezéseken, részben vagy teljesen felhasználásra is kerülhet. Ha a pillanatnyi felhasználás nagyobb, mint a termelt energia, a szükséges energia a közcélú hálózatból kerül a belső hálózatra. Ha a pillanatnyi termelés meghaladja a felhasználást, a többlettermelés a közcélú hálózatba kerül. A termelt és felhasznált energia mérése a csatlakozási ponton elhelyezett kétirányú mérőberendezéssel történik. A mérő külön-külön számlálón jeleníti meg a felhasznált és a termelt villamos energia mennyiséget. A leolvasott értékek alapján a számlázási rendszer képzi a villamosenergia-szaldót az elszámoláshoz. A mérőberendezés fázisonkénti mérőművel rendelkezik, tehát abban az esetben is pontosan regisztrálja a termelést és a felhasználást, ha háromfázisú csatlakozás esetén a termelő berendezés csak az egyik fázisra csatlakozik. A termelő berendezés részegységeinek magyarországi alkalmazhatósága-, valamint a közcélú hálózati csatlakoztatáshoz előírt elosztói követelményeknek való megfelelőség biztosítása a forgalmazó/telepítő felelőssége.
A háztartási méretű kiserőmű létesítésénél a csatlakozási feltételek mellett be kell tartani a villamos energiatermelő berendezések létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó egyéb jogszabályi kötelezettségeket, illetve az építési- és környezetvédelmi előírásokat is. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy saját hálózatára villamosenergia-termelő berendezést ez elosztó hálózati engedélyes tudta nélkül nem csatlakoztathat! Egyéb fontos információk a háztartási méretű kiserőművekkel kapcsolatban:
-
Háztartási méretű kiserőművel kapcsolatos jogszabályrészek Elosztói szabályzat 6/B melléklet (Háztartási méretű kiserőművek elosztóhálózati csatlakozásának műszaki feltételei) Háztartási méretű kiserőmű típusok (energiaforrás szerint) Hálózatra tápláló, és szigetüzemre alkalmas termelő berendezés közti különbségek Alkalmazható inverterek listája, rendszerengedély megszerzése Generátoros kitáplálás esetén alkalmazható védelmek Háztartási méretű kiserőmű hibavédelmének (érintésvédelmének) kialakítása Háztartási méretű kiserőmű túlfeszültségvédelmi kialakítása Háztartási méretű kiserőmű mérése Háztartási méretű kiserőműben termelt villamos energia elszámolása Háztartási méretű kiserőmű hálózatra csatlakoztatásának folyamata
Gyakran feltett kérdésekre adott válaszaink:
-
Ki hozhat létre háztartási méretű kiserőművet? Alfogyasztói jogviszonyban létrehozható-e háztartási méretű kiserőmű? Adott felhasználási helyen megtermelt villamos energiát, másik tarifán, vagy másik felhasználási helyemen elfogyaszthatom? Milyen feltételeknek kell eleget tenni, hogy egy ilyen rendszert alkalmazni lehessen? Egy- vagy háromfázisú csatlakozású legyen a termelő berendezés? Milyen költsége van a hálózatra csatlakozásnak? Mit tartalmaz a csatlakozási dokumentáció? Külföldről hozott, de rendszerengedélyes inverter alkalmazható? Kapható-e állami támogatás háztartási méretű kiserőműre? Pályázathoz milyen nyilatkozatokat ad az E.ON a telepítés különböző fázisaiban? Miért nem egyezik meg az inverteren mutatott termelt energiamennyiség a fogyasztásmérő berendezésen mutatott visszatáplált energiával?
Nyomtatványok, segédanyagok:
-
Háztartási méretű kiserőmű igénybejelentés Hálózatba visszatáplált energia átvételére vonatkozó nyilatkozat módosítása Befogadó nyilatkozat igénylés (pályázati finanszírozáshoz) Termelői nyilatkozat Csatlakozási dokumentáció előlap (magánszemély) Csatlakozási dokumentáció előlap (jogi személy) Csatlakozási dokumentáció váz (napelemes termelőberendezés) Csatlakozási dokumentáció check-lista (napelemes termelőberendezés) Egyvonalas kapcsolási vázlat (napelemes termelőberendezés) Készre jelentés
HÁZTARTÁSI MÉRETŰ KISERŐMŰVEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYRÉSZEK VET 3. 5. Csatlakozási pont: a villamosművek, a villamosmű és a felhasználói berendezés, továbbá a villamosmű, a magánvezeték, a termelői vezeték, illetve közvetlen vezeték tulajdoni határa; VET 3. § 15. Erőmű névleges teljesítőképesség: a beépített villamosenergia-termelő egységek generátorkapcson, tervezési körülmények között mért névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege VET 3. § 16. Felhasználási hely: egy vagy több csatlakozási ponton keresztül ellátott, összefüggő terület, ahol a felhasználó a villamos energiát felhasználja; VET 3. § 24. Háztartási méretű kiserőmű: olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t; VET 7. § (1) Saját üzleti kockázatára – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – bárki létesíthet új termelő kapacitást a jelen törvényben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint. (2) A villamosenergia-rendszer szabályozhatósága és biztonságos működése érdekében, valamint a műszakilag korlátozott lehetőségekre való tekintettel – a háztartási méretű kiserőművek és a villamosműhöz nem csatlakozó kiserőművek kivételével – szélerőművek, illetve szélerőmű parkok létesítése a szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint meghirdetett pályázat alapján lehetséges. VET 13. § (2) A háztartási méretű kiserőművek üzemeltetői által termelt villamos energiát az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő külön jogszabály szerint köteles átvenni. Vhr. 4. § A háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője által termelt villamos energiát az üzemeltető kérésére az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő vagy egyetemes szolgáltató köteles átvenni. Vhr. 5. § (1) A háztartási méretű kiserőmű rendelkezésre állási teljesítménye alatt a kVA mértékegységben kifejezett erőművi teljesítőképességet kell érteni. (2) Egy adott csatlakozási ponton háztartási méretű kiserőművet létesíteni, illetve üzemeltetni a felhasználóként ugyanazon csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítmény határáig a csatlakozási szerződés módosítása nélkül, a rendelkezésre álló teljesítményt meghaladó, de legfeljebb a VET 3. § 24. pontjában meghatározott teljesítményig a csatlakozási szerződés megfelelő módosítása mellett, a hálózathoz való csatlakozásra vonatkozó külön jogszabály, továbbá az elosztói szabályzatban, és az elosztó üzletszabályzatában meghatározott részletes szabályok szerint lehet. (3) A felhasználó a háztartási kiserőmű üzembe helyezésére vonatkozó szándékáról a háztartási méretű kiserőmű alapvető műszaki adatait tartalmazó írásbeli vagy elektronikus igénybejelentésben tájékoztatja a vele jogviszonyban álló elosztót. (4) A felhasználó a háztartási méretű kiserőmű létesítésére, illetve üzemeltetésére vonatkozó igénybejelentésében köteles nyilatkozni arról, hogy kíván-e villamos energiát betáplálni a közcélú hálózatba, vagy kizárólag saját villamos energia fogyasztásának kielégítése érdekében kíván villamos energiát termelni. A hálózati csatlakozás műszaki jellemzőit ezen nyilatkozat figyelembevételével kell kialakítani. (5) Ha a háztartási méretű kiserőmű a csatlakozási ponton a közcélú hálózatba villamos energiát betáplál, akkor a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével, mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő, illetve egyetemes szolgáltató elszámolási időszakonként a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában a felek megállapodása szerint havi, féléves vagy éves szaldó elszámolást alkalmaz. (6) Amennyiben az elszámolási időszak során vételezett és betáplált villamosenergia-mennyiségek szaldója alapján az elosztó hálózatba történő villamos energia betáplálás áll fenn, a betáplált villamosenergia-teljesítményt a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével jogviszonyban álló
villamosenergia-kereskedő által a részére – mint felhasználó részére – a villamosenergia-vásárlási szerződés alapján értékesített villamos energia átlagos termékárán kell elszámolni. (7) A fogyasztásmérő berendezés költségeinek viselésére 3 x 16 A teljesítmény határig a felhasználókra, a felett az erőművekre vonatkozó szabályok alkalmazandók. (8) A háztartási kiserőművek csatlakoztatásával és üzemeltetésével kapcsolatos további szabályokat az ellátási szabályzatok és a hálózati engedélyesek üzletszabályzatai, a villamos energia értékesítés elszámolásával kapcsolatos további szabályokat a kereskedők üzletszabályzatai tartalmazzák. VET 35. § (4) Az elosztó a csatlakozási és hálózathasználati szerződés megkötése során – a háztartási méretű kiserőmű hálózathoz való csatlakozásának gyorsított biztosítása érdekében – a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló jogszabályban meghatározott teljesítményhatárig a Vhr. felhasználókra vonatkozó előírásai szerint jár el. (5) Háztartási méretű kiserőmű felhasználási helyenként csak egy csatlakozási pontra létesíthető. VET 41. § (3) Az elosztó hálózati engedélyes köteles a külön jogszabály és az elosztói szabályzat alapján a háztartási méretű kiserőművek méréséről gondoskodni. 76/2011 NFM 6.§ (5) A háztartási méretű kiserőművekre a VET 35. § (4) bekezdése szerint vonatkozó teljesítményhatár háromszor 63 A. (6) Háztartási méretű kiserőmű csatlakozása esetén az (5) bekezdésben szereplő teljesítményhatárig csatlakozási díjat csak felhasználóként kell fizetni. Az így rendelkezésre álló teljesítmény betáplálásra és vételezésre is igénybe vehető.
ELOSZTÓI SZABÁLYZAT 6/B. MELLÉKLET (HÁZTARTÁSI MÉRETŰ KISERŐMŰVEK ELOSZTÓHÁLÓZATI CSATLAKOZÁSÁNAK MŰSZAKI FELTÉTELEI)
HÁZTARTÁSI MÉRETŰ KISERŐMŰ TÍPUSOK (ENERGIAFORRÁS SZERINT) Napelemes termelő berendezés Tartószerkezetre rögzített napelem modulokból, ezek csatlakoztatását biztosító speciális kábelekből, áramátalakítóból (inverter) álló rendszer. Jelenleg az amorf, és a kristályos (mono- és polikristályos) napelemek használata jellemző. Az amorf napelemek ára kedvezőbb, de élettartamuk és hatásfokuk cca. fele a kristályos napelemeknek. A jobb hatásfokú kristályos napelemek közül a polikristályos szórt fénynél, a monokristályos tiszta napsütésnél teljesít jobban, a különbség azonban éves termelt energiamennyiségben nem számottevő. A napelemtáblák (modulok) soros és párhuzamos kapcsolásával állítható elő az áramátalakító (inverter) szükséges bemeneti feszültsége, teljesítménye. Az inverter a napelemek által szolgáltatott egyenáramú energiából a hálózati feszültségnek megfelelő nagyságú és frekvenciájú váltakozóáramú energiát állít elő. 1 kW napelemes termelő berendezés által szolgáltatott villamos energia cca. 1000-1100 kWh/év. Szélturbinás termelő berendezés Tartószerkezetre szerelt vízszintes, vagy függőleges tengelyű szélturbinából, egyen-, vagy váltakozóáramú generátorból, váltakozóáramú táplálás esetén gerjesztés szabályozóból, egyenáramú táplálás esetén áramátalakítóból (inverter) álló rendszer. Kisebb teljesítmények esetén általában inverteres, nagyobb teljesítmény esetén inverteres, vagy közvetlen váltakozóáramú generátoros kitáplálással rendelkezik. A szélturbinás termelő berendezés által szolgáltatott villamos energia az előzetes szélmérések alapján becsülhető. Vízturbinás termelő berendezés Folyóvíz szintkülönbségét biztosító gátrendszerből, függőleges, vagy vízszintes tengelyű vízturbinából, egyen-, vagy váltakozóáramú generátorból, váltakozóáramú táplálás esetén gerjesztés szabályozóból, egyenáramú táplálás esetén áramátalakítóból (inverter) álló rendszer. Kisebb teljesítmények esetén általában inverteres, nagyobb teljesítmény esetén közvetlen váltakozóáramú generátoros kitáplálással rendelkezik. A vízturbinás termelő berendezés által szolgáltatott villamos energia a vízhozamból, és az esésmagasságból becsülhető. Motorhajtású termelő berendezés Belső-, vagy külső égésű motorból, egyen-, vagy váltakozóáramú generátorból, egyenáramú táplálás esetén áramátalakítóból (inverter) álló rendszer. A motorhajtású termelő berendezés által szolgáltatott villamos energia a hajtómotor teljesítményének 30-50%-a. Ha a motorban képződő hőmennyiség is hasznosításra kerül (pl. fűtés, használati melegvíz előállítás) a teljes rendszer hatásfoka 90% feletti értéket is elérhet.
HÁLÓZATRA TÁPLÁLÓ, ÉS SZIGETÜZEMRE ALKALMAS TERMELŐ BERENDEZÉS KÖZTI KÜLÖNBSÉGEK
Kétféle közcélú hálózatra kapcsolt termelőrendszer alakítható ki: Hálózatra tápláló (szigetüzemre alkalmatlan) termelő berendezés Nem képes üzemelni, ha a közcélú hálózaton megszakad az energiaszolgáltatás (üzemzavar, vagy tervszerű kikapcsolás). Ez a legelterjedtebb, legegyszerűbb, legtakarékosabb kialakítás. Ilyen a normál (szigetüzemre alkalmatlan) inverteres, és a teljesítményszabályozásra alkalmatlan közvetlen váltakozóáramú generátoros rendszer. Szigetüzemre alkalmas termelő berendezés Inverteres rendszer: Tárolókapacitással (akkumulátortelep), speciális szigetüzemre alkalmas inverterrel felépített rendszer, amely a közcélú hálózaton bekövetkező áramkimaradás esetén a közcélú hálózatról lekapcsolódik, és az akkumulátortelepből – annak kapacitásáig – biztosítja a felhasználó villamos berendezéseinek működéséhez szükséges energiát. Az áramkimaradás megszűnése után, visszaáll közcélú hálózati táplálásra. Közvetlen váltakozóáramú generátoros rendszer: Teljesítményszabályozásra alkalmas rendszer a közcélú hálózaton bekövetkező áramkimaradás esetén a közcélú hálózatról lekapcsolódik, és a generátor kapacitásáig biztosítja a felhasználó villamos berendezéseinek működéséhez szükséges energiát. Az áramkimaradás megszűnése után, visszaáll közcélú hálózati táplálásra. A szigetüzemre alkalmas rendszerek jóval drágábbak (akkumulátortelep, töltésvezérlő, speciális inverter, szabályozás) alkalmazásuk közcélú hálózati kapcsolattal rendelkező felhasználók esetén csak gyakori hálózati zavarok, illetve speciális (szünetmentes) táplálási igény esetén megtérülő!
ALKALMAZHATÓ INVERTEREK LISTÁJA, RENDSZERENGEDÉLY MEGSZERZÉSE Közcélú hálózatra csak rendszerengedéllyel rendelkező inverterek csatlakoztathatók, ezek jelenleg a következők:
Gyártó
DIEHL AKO
EHE
Típus
3,48 kVA
1F
3800 TLD
3,8 kVA
1F
4300 TLD
4,3 kVA
1F
4800 TLD
4,8 kVA
1F
5300 TLD
5,3 kVA
1F
6300 TLD
6,3 kVA
1F
7200 TLD
7,2 kVA
1F
EHE-N1K5TL
1,5 kVA
1F
EHE-N2KTL
2 kVA
1F
EHE-N3KTL
3 kVA
1F
EHE-N4KTL
4 kVA
1F
4,6 kVA
1F
Fronius IG PLUS 30V-1
3 kVA
1F
Fronius IG PLUS 35V-1
3,5 kVA
1F
Fronius IG PLUS 50V-1
4 kVA
1F
Fronius IG PLUS 70V-1
6,5 kVA
1F
Fronius IG PLUS 70V-2
6,5 kVA
2F
Fronius IG PLUS 100V-1
8 kVA
1F
Fronius IG PLUS 100V-2
8 kVA
2F
Fronius IG PLUS 100V-3
8 kVA
3F
Fronius IG PLUS 120V-3
10 kVA
3F
Fronius IG PLUS 150V-3
12 kVA
3F
Fronius IG TL 3.0
3 kVA
1F
Fronius IG TL 3.6
3,68 kVA
1F
Fronius IG TL 4.0
4 kVA
1F
4,6 kVA
1F
5 kVA
1F
Fronius CL 36.0
36 kVA
3F
Fronius CL 48.0
48 kVA
3F
SOLEIL 1.5 kWp
1,5 kVA
1F
SOLEIL 2 kWp
2 kVA
1F
SOLEIL 3 kWp
3 kVA
1F
SOLEIL 4 kWp
4 kVA
1F
Fronius IG TL 4.6* Fronius IG TL 5.0
SIEL
Fázisszám
3801 TLD
EHE-N4K6TL
FRONIUS
Névleges teljesítmény
Minősítő intézet
Bureau Veritas
TÜV Rheinland
TÜV Rheinland (MEEI)
TÜV Rheinland (MEEI)
SOLEIL DSP 50
SMA
SIEMENS
45 kVA
3F
SUNNY TRIPOWER 8000TL
8 kVA
3F
SUNNY TRIPOWER 10000TL
10 kVA
3F
SUNNY TRIPOWER 12000TL
12 kVA
3F
SUNNY TRIPOWER 15000TL
15 kVA
3F
SUNNY TRIPOWER 17000TL
17 kVA
3F
SINVERT PVM10
10 kVA
3F
SINVERT PVM13
12,4 kVA
3F
SINVERT PVM17
16,5 kVA
3F
SINVERT PVM20
19,2 kVA
3F
TÜV Rheinland
Bureau Veritas
A rendszerengedélyt az elosztó hálózati engedélyesek az alábbi szabványoknak való megfelelőség esetén adnak: MSZ EN 62109-1: 2011 (alap biztonsági) MSZ EN 61727: 1998 (áramminőség) IEC 62116: 2008 (nem kívánt szigetüzem elleni védelem) MSZ EN 61000-6 1, 3 (EMC követelmények 10 kW alatt) MSZ EN 61000-6 2, 4 (EMC követelmények 10 kW felett) A rendszerengedély megszerzése bármelyik elosztó hálózati engedélyesnél kezdeményezhető a minősítések bemutatásával. Hiánytalan dokumentumok esetén az adott inverter alkalmazhatóságát az elosztó hálózati engedélyesek 15 napon belül felvezetik a honlapra.
GENERÁTOROS KITÁPLÁLÁS ESETÉN ALKALMAZHATÓ VÉDELMEK Generátoros táplálás esetén, a termelő berendezés védelmét a MAVIR ZRt. Relévédelmi és távközlési osztálya (OVRAM) által kiadott alkalmassági tanúsítvánnyal rendelkező, alap- és tartalékvédelmet tartalmazó védelmi rendszerrel kell biztosítani. A védelmi rendszernek a következő elemeket kell tartalmaznia: rövidzárlati védelem, túlterhelési védelem, feszültségnövekedési védelem, feszültségcsökkenési védelem, frekvencianövekedési védelem, elosztóhálózati-szigetüzem elleni védelem, földzárlati/testzárlati védelem A védelmi rendszernek a termelő berendezés váltakozó áramú oldalán elhelyezett galvanikus leválasztást biztosító – a beépítés helyén fellépő zárlati igénybevételnek megfelelő – kapcsolókészüléket kell működtetnie.
HÁZTARTÁSI MÉRETŰ KISERŐMŰ HIBAVÉDELMÉNEK (ÉRINTÉSVÉDELMÉNEK) KIALAKÍTÁSA A termelő berendezés érintésvédelménél a gyártó által javasolt, illetve a közcélú hálózatra a csatlakozási ponton megkövetelt előírásokat kell betartani. Forgógépes áramátalakító berendezés esetén a termelő berendezés hibavédelmét, a fogyasztói hálózat önálló lekapcsolást biztosító védelmi rendszeréhez kell illeszteni. Inverteres berendezés esetén, az inverter egyenáramú bemeneti feszültségtartománya általában meghaladja a törpefeszültség (120VDC) határát ezért a legelterjedtebb hibavédelem a kettős szigetelés. Az alkalmazott kábeleket, csatlakozásokat, elosztó szekrényeket ennek megfelelően kell kiválasztani. Az inverter egyenáramú oldalán kétsarkú szakaszolókapcsolót kell beépíteni, és minden összekötődobozon figyelmeztető feliratot kell elhelyezni, hogy az aktív vezetők a szakaszolókapcsoló lekapcsolása esetén is feszültség alatt állhatnak. Az inverter váltakozó áramú oldalát a fogyasztói hálózat önálló lekapcsolást biztosító védelmi rendszeréhez kell illeszteni. Az inverter váltakozó áramú oldalán ennek biztosítására, zárlatvédelmi készüléket kell beépíteni. Áramvédő kapcsoló alkalmazása esetén figyelembe kell venni az esetleg kialakuló egyenáramú komponenst. (Galvanikus leválasztást nem tartalmazó inverter esetén, egyenáramú hibaáramra is működő „B” típusú készüléket kell alkalmazni). Védő egyenpotenciálra hozó vezetőt a villámáram által indukált túlfeszültségek minimalizálása érdekében az egyen-, és váltakozó áramú kábelekkel párhuzamosan, azok közelében kell elhelyezni.
TÚLFESZÜLTSÉGVÉDELMI KIALAKÍTÁS Az Elosztói szabályzat 6/B melléklete háztartási méretű kiserőművek esetén előírja a komplex túlfeszültségvédelmet (ez a nagy értékű berendezések miatt a telepítő érdekével is egybeesik). A túlfeszültségvédelmi megoldást a villámvédelmi kialakítás határozza meg:
-
Villámvédelem nélkül az inverter egyen- és váltakozóáramú oldalán, valamint a csatlakozási ponton T2 (C) típusú túlfeszültségvédelmi készüléket kell elhelyezni.
-
Villámvédelmi szabványnak megfelelő (MSZ EN 62305) a veszélyes megközelítés figyelembevételével kialakított rendszer esetén az inverter egyen- és váltakozóáramú oldalán T2 (C) típusú, a csatlakozási ponton T1 (B) típusú túlfeszültségvédelmi készüléket kell elhelyezni.
-
Villámvédelemmel rendelkező, de a villámvédelmi szabvány (MSZ EN 62305) által előírt veszélyes megközelítési távolság betartása nélkül kialakított rendszer esetén az inverter egyen- és váltakozóáramú oldalán, valamint a csatlakozási ponton T1 (B) típusú túlfeszültségvédelmi készüléket kell elhelyezni.
Az inverterben elhelyezett T3 (D) típusú túlfeszültségvédelem az előző megoldásokkal alkot megfelelő védelmi rendszert (önmagában nem nyújt teljes értékű, komplex túlfeszültségvédelmet).
HÁZTARTÁSI MÉRETŰ KISERŐMŰ MÉRÉSE A háztartási méretű kiserőművel rendelkező felhasználó közcélú hálózatból vételezett, illetve oda visszatáplált villamos energia mérése a csatlakozási ponton kialakított kétirányú mérőberendezéssel történik. Az alkalmazott mérőberendezés 3x32A alatti rendelkezésre álló teljesítményig elektronikus kéttarifás kétirányú mérő, 3x32A – 3x80A rendelkezésre álló teljesítmény esetén un. 4/4-es elektronikus mérő, 3x80A felett pedig távmérésre alkalmas un. 4/4-es elektronikus mérő. A mérőberendezésen mutatott fogyasztott, és a hálózatba visszatáplált energia szaldója alapján történik az elszámolás. A hálózatba visszatáplált energia mennyisége az inverteren leolvasható termelt energiamennyiséggel – a termelési időszakban működtetett fogyasztókészülékek miatt – nem egyezik meg, hiszen a termelt energia a belső hálózaton részben vagy teljesen felhasználásra kerül. (A két érték csak akkor lehet azonos, ha nincs felhasználás a termelési időszakban.) A lakossági felhasználóknál alkalmazott mérők kijelzőin található jelek magyarázata, illetve a mutatott értékek leolvasása:
ACTARIS ACE-3000
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Hét karakteres kijelző Tizedes pont Az aktuálisan megjelenített tarifa jelzése Hálózatba visszatáplált energia regiszter jelzése Fogyasztott energiairány jelzése Hálózatba visszatáplált energiairány jelzése Fogyasztást jelző szimbólum (terhelés esetén a terheléssel arányosan villog, terhelés nélkül folyamatosan világít) Aktív tarifa jelzése
Háztartási méretű kiserőművel rendelkező felhasználóknak az 1. tarifán mért felhasználás, és a visszatáplált energia regiszter tartalmat kell figyelniük (a 2. tarifán a mérőberendezés nem rögzít adatot, így az mindig változatlan értéket mutat). energiairány: fogyasztás 1. tarifa (mutatott érték=1071,1 kWh)
energiairány: termelés betáplálált energia regiszter (mutatott érték=12,17 kWh)
hibajelzés
PAFAL 12EA5gr (egyfázisú)
PAFAL 16EC3gr (háromfázisú)
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
OBIS kód Tarifajelzők Belső akkumulátor töltöttség jelző Adatátvitel jelző Előző időszak jelzés Hibajelzés Feszültségjelző (L1, L2, L3 fázis) Mértékegység Energiairány jelzés Nyolc karakteres kijelző Programozható jelzőszegmensek Tizedes pont (kettőspont idő kijelzéshez)
Háztartási méretű kiserőművel rendelkező felhasználóknak az 1.8.1. OBIS kódú felhasználás, és a 2.8.1 OBIS kódú visszatáplált energia regiszter tartalmat kell figyelniük (az 1.8.2. OBIS kódú 2. tarifán felhasznált és a 2.8.2 OBIS kódú 2. tarifán visszatáplált energiaregiszterbe a mérőberendezés nem rögzít adatot, így az mindig változatlan értéket mutat). Háromfázisú bekötés
Számláló értéke: 1387,2 kWh Felhasznált (fogyasztott) energia regiszter Pillanatnyi energiairány: visszatáplálás
Egyfázisú bekötés
Számláló értéke: 3701,3 kWh Visszatáplált energia regiszter Pillanatnyi energiairány: fogyasztás Az előlapon az energiafelhasználással arányosan villogó piros LED található. Ez a fogyasztástól függően más-más frekvenciával villog, és nem hibajelenség!
HÁZTARTÁSI MÉRETŰ KISERŐMŰBEN TERMELT VILLAMOS ENERGIA ELSZÁMOLÁSA A villamosenergia-forgalom mérése speciális fázisonkénti mérőműves elektronikus fogyasztásmérővel valósul meg, amelyből az elszámolási időszakban irányonként kiolvasható a vételezett, illetve a hálózatba betáplált villamos energia mennyisége. (A fázisonkénti mérőmű háromfázisú csatlakozással rendelkező felhasználóknál egyfázisú termelői betáplálás esetén is biztosítja a helyes elszámolást.) A felhasználóként a helyben történő villamos energia előállítás miatt szükségessé válhat az elszámolási időszak módosítása, illetve éves elszámolás esetén a havi résszámla alapját meghatározó energiamennyiség megváltoztatása.
-
Elszámolási időszakként azoknak a felhasználók, akik fogyasztásukhoz illesztett, vagy ettől kisebb termelő kapacitással rendelkeznek, éves elszámolást érdemes választani. Havi elszámolást azoknak a felhasználóknak érdemes választani, akik jellemzően betáplálnak a közcélú villamos energiahálózatba.
Idősoros elszámolású felhasználók esetén (távmért felhasználási helyek) nincs lehetőség a havi elszámolásról éves elszámolásra történő áttérésre. Mind az elszámolási időszak megváltoztatását, mind a havi részszámla alapját meghatározó energiamennyiséget az Ügyfélszolgálatainkon keresztül lehet módosítani. Az elszámolási időszakban a közcélú hálózatból vételezett (fogyasztott) és hálózatba visszatáplált – fogyasztásmérő által rögzített – energiamennyiségek szaldója alapján történik az elszámolás. Az elszámolás az aktuális egységárakkal történik . Árváltozás esetén a villamos energiakereskedő vagy egyetemes szolgáltató Üzletszabályzatában leírtak szerint jár el. A felhasznált és a hálózatba visszatáplált energia egymáshoz viszonyított nagysága alapján a villamos energiakereskedő vagy egyetemes szolgáltató következő elszámolási módszereket alkalmazza:
-
Felhasználási többlet esetén a szaldóképzés eredménye alapján csak a maradék felhasználás kerül kiszámlázásra. A kWh alapú díjak a szaldóképzés eredménye alapján, az éves díjak attól függetlenül kerülnek elszámolásra. Termelés és felhasználás egyezőség esetén, mivel a szaldóképzés eredménye nulla, csak az éves díjak kerülnek elszámolásra. Termelési többlet esetén a villamos energiakereskedő/egyetemes szolgáltató részéről csak az éves díjak kerülnek elszámolásra. Amennyiben a „Háztartási méretű kiserőmű igénybejelentés”-ben a felhasználó olyan nyilatkozatot tesz, amelyben igényt tart az elszámolási időszakon belül az elfogyasztott energiamennyiséget meghaladó, többletként megtermelt és a közcélú elosztó hálózatba visszatáplált energia átvételére; a szaldóképzés eredménye alapján meghatározott
termelési többletről, és ennek átvételi áráról (VET és Vhr. alapján) a felhasználó értesítést kap. A betáplált energiamennyiség alapján a felhasználó által megküldött szabályos számla ellenértékét a villamos energiakereskedő vagy egyetemes szolgáltató kifizeti. A termelési többlet termékértékesítésnek minősül, a kiszámlázott összeg alapján a felhasználót adófizetési kötelezettség terheli. Számlakiállításra a felhasználó – saját döntése alapján – társaságként, egyéni vállalkozóként, vagy adószámos magánszemélyként jogosult. Amennyiben a „Háztartási méretű kiserőmű igénybejelentés”-ben a felhasználó olyan nyilatkozatot tesz, amelyben nem tart igényt az elszámolási időszakon belül az elfogyasztott energiamennyiséget meghaladó, többletként megtermelt és a közcélú elosztó hálózatba visszatáplált energia átvételére; a többlet energia elszámolására nem kerül sor. A „Háztartási méretű kiserőmű igénybejelentés”-ben, többletként megtermelt és a közcélú elosztó hálózatba visszatáplált energia átvételére vonatkozó nyilatkozat későbbiekben szabadon megváltoztatható.
HÁZTARTÁSI MÉRETŰ KISERŐMŰ HÁLÓZATRA CSATLAKOZTATÁSÁNAK FOLYAMATA
Igénybejelentés
Felhasználó:
Háztartási méretű kiserőmű igénybejelentés beadása (postai úton, vagy személyes ügyfélszolgálaton)
max. 30 nap
Tájékoztató
Elosztói engedélyes:
Előzetes áramszolgáltatói tájékoztató háztartási méretű kiserőmű (HMKE) hálózatra csatlakoztatásához + Csatlakozási dokumentáció előlap + Csatlakozási dokumentáció sablon + Termelői nyilatkozat kiküldése
max. 60 nap
Csatlakozási dokumentáció megküldése
Elfogadott előzetes áramszolgáltatói tájékoztató háztartási Felhasználó: méretű kiserőmű (HMKE) hálózatra csatlakoztatásához + Csatlakozási dokumentáció + Termelői nyilatkozat megküldése
max. 15 nap
Csatlakozási dokumentáció jóváhagyása
Kivitelezés
Készre jelentés
Elosztói engedélyes: Jóváhagyó nyilatkozat
Felhasználó: Termelő berendezés kivitelezése
Felhasználó:
Készre jelentés megküldése (elektronikusan, postai úton, vagy személyes ügyfélszolgálaton)
max. 8 nap
Mérőfelszerelés, üzembe helyezés
Elosztói engedélyes:
Egyeztetett időpontban a termelő berendezés főbb elemeinek leellenőrzése, mérőfelszerelés, üzembe helyezés
Hálózathasználati szerződés módosítás
Elosztói engedélyes:
Módosított Hálózathasználati szerződés + Üzemviteli megállapodás megküldése
GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEKRE ADOTT VÁLASZAINK
Ki hozhat létre háztartási méretű kiserőművet?
A háztartási méretű kiserőműnél az erőmű nagysága, és a csatlakozási módja van szabályozva, tehát ilyen termelői kapacitást nem csak háztartások, hanem társaságok, költségvetési szervek, egyházi felhasználási helyek is létrehozhatnak.
Alfogyasztói jogviszonyban létrehozható-e háztartási méretű kiserőmű?
Alfogyasztó az a felhasználó, aki nem közcélú hálózatról, hanem a főfogyasztó mért hálózatáról van ellátva villamos energiával és az elosztó hálózati engedélyes vele közszolgáltatási szerződést kötött, ami alapján a rendszerhasználati díjakat az elosztó hálózati engedélyessel számolja el. Ebben a jogviszonyban háztartási méretű kiserőművet létesíteni nem lehet, a felhasználónak önálló csatlakozási pontot kell igényelnie.
Adott felhasználási helyen megtermelt villamos energiát, másik tarifán, vagy másik felhasználási helyemen elfogyaszthatom?
A háztartási méretű kiserőmű elszámolása csak az adott csatlakozási ponton, az adott tarifán biztosítható. Az adott csatlakozási ponthoz – többféle tarifa igénybevétele esetén - több elszámolási pont is tartozhat. Az elszámolást tarifánként kell biztosítani. Ebben az esetben a háztartási méretű kiserőművet célszerű a minden napszaki tarifa áramkörére csatlakoztatni, és így ezen a tarifán kell a jogszabály szerinti szaldóelszámolást alkalmazni. Az előzőekből következik, hogy más csatlakozási pont azonos tarifán történő villamos energia felhasználása sem számolható el a háztartási méretű kiserőmű termelt villamos energiájával szemben.
Milyen feltételeknek kell eleget tenni, hogy egy ilyen rendszert alkalmazni lehessen?
Meglévő csatlakozási pont szükséges, illetve a csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítménynél nem nagyobb termelői kapacitás építhető be (a mérőberendezés alatt elhelyezett kismegszakítók, vagy biztosítékok összegzett amperértéke [A] x 230 [V] / 1000 = rendelkezésre álló teljesítmény [KVA], pl.: 3x16 A x 230 V / 1000 = 11 kVA)
Egy- vagy háromfázisú csatlakozású legyen a termelő berendezés?
Egyfázisú fogyasztói csatlakozás esetén max. 5 kVA-es termelő berendezés csatlakoztatható, akkor is, ha a rendelkezésre álló teljesítmény lehetőséget adna nagyobb csatlakozási teljesítményre! Háromfázisú fogyasztói csatlakozás esetén a termelő berendezés, egyfázisú (max. 5 kVA), kétfázisú vagy háromfázisú csatlakozása (maximum a rendelkezésre álló teljesítményig, de max. 50 kVA) is megvalósítható. Háromfázisú fogyasztói csatlakozás esetén egyfázisú termelő berendezés hálózatvizsgálat nélkül 2,5 kVA-ig csatlakoztatható. 2,5 és 5 kVA közötti névleges teljesítőképességű termelőegységek egyfázisú csatlakoztatását az elosztó hálózati engedélyes a hálózati paraméterek figyelembevételével, az igénybejelentésre adott műszaki-gazdasági tájékoztatóban írt feltételekkel engedélyezheti. Ha a csatlakoztatni kívánt termelő berendezés három fázisra csatlakozik, de nem háromfázisú, hanem fázisonként beépített berendezésekkel, a fázisaszimmetria nem haladhatja meg az 5 kVA-t
Milyen költsége van a hálózatra csatlakozásnak?
Nincs csatlakoztatási költség. Mivel a rendelkezésre álló teljesítményig épül be a termelő berendezés, a csatlakozás megerősítésre nincs szükség. A meglévő mérőberendezés cseréjét, vagy elektronikus mérő esetén annak átprogramozását az elosztó hálózati engedélyes saját költségére elvégzi.
Mit tartalmaz a csatlakozási dokumentáció
A csatlakozási dokumentáció azokat az adatokat, információkat tartalmazza, amelyek alapján az elosztó hálózati engedélyes el tudja dönteni, hogy az alkalmazott berendezésekből felépített
háztartási méretű kiserőmű alkalmas-e közcélú hálózati üzemre. A csatlakozási tervdokumentáció kötelező tartalmi elemei az alábbiak: - csatlakozási dokumentáció előlap (a termelő, a termelés helyszíne, a termelő berendezés adatival) - egyvonalas villamos séma a tulajdoni határok megjelölésével; - telepített rendszer leírása; - a beépített gyártmányok (termelő berendezés főbb részeinek katalóguslapjai); - védelmi beállítási értékek; - a betáplált áram harmonikus tartalma; - érintésvédelmi rendszerbe való illesztés bemutatása; - a túlfeszültség védelemi rendszer leírása; - mérőrendszer, mérőhely kialakítás, mérőhely fényképe (zárhatóság, kialakítás); - termelői nyilatkozat; A csatlakozási dokumentációt regisztrált villanyszerelőnek, vagy tervezési jogosultsággal rendelkező személynek kell aláírnia.
Külföldről hozott, de rendszerengedélyes inverter alkalmazható?
Az EU területén vásárolt berendezések védelmi beállításai az Európai energiarendszernek megfelelőek, így megfelelnek a magyar elosztó hálózati engedélyesek előírásainak is. Egy jellemző eltérés adódik a közcélú hálózatról történő védelmi leválasztás után Nyugat-Európában, a hálózati feszültség viasztérését követően általában 30s kivárási idő után próbál újrakapcsolódni az inverter, Magyarországon ennek a késleltetésnek a beállítását – a többlépcsős visszakapcsolási rendszerek miatt – 300s-ra javasoljuk beállítani 30s-ra beállított inverter hálózatra kapcsolódása az előzőek alapján esetenként, nem elsőre, hanem több lépcsőben történik. Ez az elosztó hálózati engedélyesnek problémát nem okoz.
Kapható-e állami támogatás háztartási méretű kiserőműre?
Megújuló energiaforrás hasznosítására lakossági-, társasági-, és közösségi pályázatot lehet igénybe venni, nézzen utána az aktuális pályázatoknak.
Pályázathoz milyen nyilatkozatokat ad az E.ON a telepítés különböző fázisaiban?
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel egyeztetve, a pályázattal megvalósított termelő berendezés esetén, a csatlakozási folyamatot figyelembe véve három mérföldkövet határoztunk meg: - Pályázat beadásához egy előzetes befogadó nyilatkozatot ad az elosztó hálózati engedélyes, amely a pályázó, és a pályázat főbb adatait, valamint hálózatra csatlakoztatás és a termelt energia átvételére vonatkozó jogszabály hivatkozásokat tartalmazza; - Az előleg lehívásához a csatlakozási dokumentáció jóváhagyást ad az elosztó hálózati engedélyes, ebben arról nyilatkozik, hogy a csatlakozási dokumentáció alapján megépített termelő berendezés hálózatra csatlakoztatását a készre jelentést követően elvégzi; - A pályázat lezárásához módosított hálózathasználati szerződést ad az elosztó hálózati engedélyes, amely tartalmazza a termelő berendezés főbb műszaki adatait.
Miért nem egyezik meg az inverteren mutatott termelt energiamennyiség fogyasztásmérő berendezésen mutatott visszatáplált energiával?
A termelő berendezés csatlakoztatása a belső felhasználói hálózatra történik, így a termelt energia a saját fogyasztó berendezéseken, részben vagy teljesen felhasználásra is kerülhet. Az inverteren leolvasható érték a termelő berendezés által a belső hálózatba táplált energiamennyiség, a termelési időszakban működtetett fogyasztókészülékek miatt ez nem egyezik meg a fogyasztásmérő berendezésen mutatott visszatáplált energiával. A két érték csak akkor lehet azonos, ha a termelési időszakban nincs felhasználás.
a
