Felfutás elôtt a tengelycsuklógyártás oldal. Fejlesztési intézet pozitív tapasztalatokkal 7. oldal

Cyan Magenta Yellow Black

1 oldal

A Rába Jármûipari Holding lapja

LXIII. évfolyam 5. szám 2011. október-november www.raba.hu

Fejlesztési intézet pozitív tapasztalatokkal 7. oldal

A RÁBA JÁRMÛIPARI HOLDING NYRT. EGY ÉVVEL EZELÔTT, 2010 NYARÁN HOZTA LÉTRE A RÁBA FEJLESZTÉSI INTÉZETET (RFI). AZ ELMÚLT KÖZEL MÁSFÉL ÉV TAPASZTALATAI POZITÍVAK.

Indul az év végi hajrá a szereldében 10–11. oldal

Felfutás elôtt a tengelycsuklógyártás 5–6. oldal

MEGKEZDÔDÖTT

AZOKNAK A MIDIBUSZOKNAK AZ ÖSSZESZERELÉSE, AMELYEKET NORVÉG MEGRENDELÉSRE KÉSZÍT EL A RÁBA. EHHEZ AZ (IS) KELLETT, HOGY MEGÉRKEZZEN A BESZERELÉSRE SZÁNT MERCEDES-MOTOR.


2 oldal

2 Holding

Hitelesség és transzparencia: az élmezônyben a Rába 2000 óta vizsgálja a portfolio.hu csapata a tôzsdei társaságok transzparenciáját. Az idei felmérés eredményei azt mutatják, a Rába továbbra is a legtranszparensebb cégek egyike a BÉT-en. Befektetôi kapcsolattartónk idén kimagasló pontszámmal megszerezte az elsô helyet. A felmérés során – a korábbi évekhez hasonlóan – befektetési alapkezelôket és elemzôket kértek fel, hogy 6 szempont alapján osztályozzák a magyar tôzsdén jegyzett vállalatokat. A végsô helyezéseket a következô öt kategória átlagából számították: a társaság egészének transzparenciája, a tájékoz-

tatás hitelessége, az alkalomszerûen adott információk minôsége, a kapcsolattartó személyének alkalmassága és a gyorsjelentés minôsége. A hazai piac egészét tekintve a szakértôk 2008 óta a transzparencia folyamatos javulását tapasztalták, igaz, idén a dinamika kissé megtört. A BUX súlyozással számított értéke több mint 1,5 százalékponttal meghaladta a tavalyi eredményt, 7,8 pontot ért el (1-tôl 10ig terjedô skálán, 1 legrosszabb, 10 legjobb). 7,81 pontos átlagával a legjobb megítélésû cégek között tartják számon a Rábát. A 19 rangsorolt tôzsdei vállalat közül összesí-

tésben a 4. helyet szerezte meg vállalatunk 2011-ben. A felmérésbôl kiderült, a társaság egészének transzparenciáját is élvonalbelinek tartják a szakértôk, a Rába ebben a kategóriában és a kapcsolattartás intenzitását tekintve is dobogós helyen végzett. A megkérdezett hazai és külföldi szakemberek a gyorsjelentés minôségével is elégedettek. Volt olyan kategória is, amely a Rába gyôzelmét hozta. Kimagasló pontszámmal végzett az élen a cég befektetôi kapcsolattartója, Steszli Ádám, aki 12 tôzsdei cég szakembereit utasította maga mögé. Munkájához ezúton is gratulálunk!

Ismét a Rába nyerte a hazai üzleti márkák versenyét Az idén másodszor állította össze a vezetô hazai márkák hivatalos rangsorát a MagyarBrands szakmai bizottsága. Az úttörô kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar márkák értékeire, sikereire. A jelöltek teljesítményének értékelésére komplex mutatószámot hoztak létre a prog-

ram szakértôi. Az értékelési szempontok között szerepelt a márka hazai története, ismert sége, hírneve a fogyasztók és a szakemberek körében, illetve az identitás, azaz a márka kötôdése életünkhöz, hazánkhoz. Pontozták emellett a mene dzsment összetételét, a cég tulajdoni viszonyait és a hazai

fog lalkoztatottak számát. Tavalyhoz képest az élmezônyben jelentôs átrendezôdés nem történt. A Rába az üzleti márkák körében kivívott elsô helyét annak köszönheti, hogy továbbra is minden kategóriában egyenletesen jól szerepelt, a maximális 100-ból 90,87 pontot szerzett idén.


3 oldal

Holding BESZÁLLÍTÓI SZERZÔDÉSSOROZATTAL MEGERÔSÍTETT POZÍCIÓK EURÓPÁBAN ÉS A TENGERENTÚLON

Rába – Közelebb a világ jármûiparának élvonalához elsô kilenc hónapjában a Rába-csoport 3,5 százalékos növekedéssel 26,4 milliárd forintra gyarapította árbevételét. A társaság az év során több jelentôs stratégiai megállapodást kötött nemzetközi és európai jármûipari társaságokkal, ezzel megerôsítette pozícióját a szektor vezetô szereplôinél.

2011

A Rába-csoport számára legfontosabb nehézgépjármû-piaci szegmensben továbbra is emelkedô trend jellemezte az észak-amerikai és az európai piacokat. A várakozások szerint e tendencia ÉszakAmerikában az év végéig sem fog megtorpanni, az európai elôrejelzések némi lassulást vetítenek elôre. A mezôgazdasági futómûvek iránti kereslet az amerikai kontinensen továbbra is erôs, és Európát is jelentôs növekedés jellemezte. A társaság stratégiai célkitûzésének megfelelôen egyre nagyobb hangsúlyt kap a csoport európai piaci jelenlétének megerôsítése, ahogy ezt az év során létrejött együttmûködések is mutatják. A társaság az év elsô kilenc hónapjában ismét növelni tudta bevételeit – 3,5 százalékkal –, amely így már 26,4 milliárd forintra rúg. Ezen belül a futómûüzletág súlya megközelíti a 65 százalékos arányt, árbevé-

tele az év elsô kilenc hónapjában – 19,6 százalékos gyarapodással – 17,1 milliárd forintot ért el. A csoport alkatrészüzletágának bevételei 8 százalékkal 7,8 milliárd forintra emelkedtek. A jármûüzletág árbevétele 2011 elsô háromnegyed évében 2,3 milliárd forintra

mérséklôdött, a hazai bevételek csökkenését némileg kompenzálni tudta a nemzetközi piacról származó bevétel jelentôs növekedése. A tavalyi év azonos idôszakához képest a Jármû Kft. alacsonyabb terhelése, a mérsékeltebb devizaárak, az alapanyagár-növekedés át-

hárításának idôbeni késése, valamint az új üzletek indításának egyszeri költségei összességében negatívan hatottak a bruttó fedezeti szintre. Ugyanakkor a szigorú gazdálkodásnak köszönhetôen a közvetett költségek tovább csökkentek. Mindezek eredményeként az év elsô kilenc hónapjában az EBITDA 1576 millió forintot ért el, a cégcsoport adózott eredménye pedig 1256 millió forint veszteséget mutatott. „2011-ben a piacok élénkülését kihasználva stabilizálni tudtuk növekedésünket, illetve olyan stratégiai partneri együttmûködéseket kötöttünk a jármûipar vezetô szereplôivel, amelyek megalapozzák középtávú céljaink teljesítését – összegzett Pintér István, a társaság elnök-vezérigazgatója. – Mindez azt jelenti, hogy egy markáns lépéssel ismét közelebb kerültünk a világ jármûiparának élvonalához, miközben folyamatosan tovább csökkentettük a vevôi, illetve pénzügyi kockázatainkat. Az év egészére nézve tervszámainkat – a 10%-os árbevétel-növekedést és a változatlan EBITDA-szintet – a várhatóan kiemelkedôen erôs negyedik negyedéves eredményeinkkel fenntartjuk.”

3


4 oldal

4 Futómû Kft.

KÁROLY ZOLTÁN ÉS OROSZ LAJOS

Indul a Scania utánfutótengely-gyártás Rába Futómû Kft. az idei évben új termékek gyártására kapott megbízást a Scaniától. A svéd cég teherautóihoz kormányzott kivitelû, szabadon futó tengelyeket szállít a jövôben vállalatunk. A termelés megszervezésére az év elején projektcsapat alakult, megkezdôdött a gyártási bázis kialakítása, elindultak a gépbeszerzések, -telepítések és -felújítások. A mintaszerelést követôen még ebben az évben

A

megkezdôdhet a sorozatgyártás. A projekt részleteirôl Károlyi Zoltán, a Hídtest gyártó és Felületkezelô team vezetôje és Orosz Lajos projektvezetô számolt be lapunknak.

A tavalyi év utolsó negyedévében értesültünk arról, hogy a Scania utánfutótengelyek gyártásához keres partnert. Árajánlatkérésüket egy svédországi látogatás, számos megbeszélés és adategyeztetés követte. A tárgyalás-

ok sikerrel zárultak, az „öklös” kivitelû utánfutó-futómûvek szállítására a következô 5 évben a Rába kapott megbízást. Neves európai partnerünk kedvezô döntésérôl 2011 elején értesültünk, így nagyon rövid idô állt rendelkezésünkre a gyártás megtervezésére, kivitelezésére. Az új futómû gyártásának megvalósítására februárban projekt indult. A célunk az volt, hogy október végé-

re a terméket és annak gyártási folyamatát jóváhagyó PPAP-dokumentumok rendelkezésre álljanak, a gyártóhelyeken és berendezéseken le tudjuk gyártani az elsô mintafutómûveket. Az utánfutó-futómû gyártását három, jól elkülöníthetô területen, cellaszerûen terveztük megvalósítani a hídtestteamben. Az elsô területen a hídfélsajtolás, elômunkálás zajlik, a másodikon a hídtest-, tengelytesthegesztés, míg a harmadik területen a készre forgácsolás és csomagolás fog történni. A kezdetekben is nagyon fontos feladat volt, hogy egy olyan kialakítást hozzunk létre, ami nemcsak látványos, de elôsegíti a hatékony termelést, csökkenti a „targoncás” logisztikai útvonalakat. Azzal is számolnunk kellett, hogy a késôbbiekre nézve maradjon fejlesztési területünk, valamint hogy kapcsolatot tudjunk teremteni a már meglévô hegesztô gyártósorral. A hegesztôcella kialakításánál a hosszvarrathegesztô célgépünket teljesen felújítottuk. A minél nagyobb hatékonyság érdekében a berendezés olyan PLC-vezérlést és lézerkamerás varratkövetô rendszert kapott, amely lehetôvé teszi a felügyelet nélküli üzemmódot. A gép kezelôje az összehegesztendô alkatrészek berakása és a berendezés elindítása után a következô hegesztendô darab fûzését végezheti. A készre hegesztést végzô, két robottal mûködô robotállomás beszerzésénél ugyanezen cél vezérelte a projektcsapatot. A robotok képesek keresni a hegesztendô alkatrészt, követni a varratgyököt és varrateltolással több sort lehegeszteni. A gép kezelôje itt is a berakodás és a robotok indítása után a következô hegesztendô darab


5 oldal

Futómû Kft. 5 alkatrészeit fûzheti. Számos fûzô-, hegesztô-, megmunkáló- és ellenôrzô készüléket, gépet kellett megtervezni és legyártani, nagyon szoros ütemterv alapján. Az, hogy mindezt idôben sikerült teljesíteni, a szerszámüzemi mérnökök és dolgozók munkáját dicséri. A gyártócella kialakítását és a kisegítô berendezések gyártását az Ipartechnika Kft. végezte. Természetesen vannak még olyan feladatok, javítások, amelyek most a beüzemelés során kerültek felszínre, de reméljük, hogy mire beindul a szériagyártás, addigra mindent sikerül kijavítani. Második lépcsôben egy tompahegesztô gép megvásárlását és telepítését tervezzük. Ekkor fog a hegesztôcella teljes egészében elkészülni. A cellákban olyan kollégák fognak dolgozni, akik képesek és akarnak is több munkahelyen, több gépen összetett munkafolyamatokat végezni. A hídfélforgácsoló gépeknél is terveztünk új telepítéseket. Itt is figyelembe vettük a logisztikai útvonalakat. Ennek eredményeképpen két marógépet és az egyengetôgépet telepítettük egy cellába. Ezt megelôzôen sor került a padozat felújítására is. Kialakítottunk egy megfelelô cso-

magolóterületet, ahol van hely a szállítást megelôzô tárolásra is. A telepítések, felújítások, új gépek, készülékek vásárlása mind igen látványos változást hozott. A háttérben ezen sok kolléga dolgozott és végzett jó munkát. Nélkülük a projekt nem lenne sikeres.

Szeretnénk megköszönni a beszerzési szervezet munkatársainak is a közremûködést, hiszen anyagok, alkatrészek nélkül a gyártás nem valósulhatott volna meg. Októberben benyújtottuk a mintagyártás PPAP-dokumentumait, melyet a Scania jóváha-

gyott. A projektcsapat elôtt még egy gyártási képességvizsgálati feladat végrehajtása áll, majd ennek megfelelôsége után egy Scaniamintaszerelés következik. A mintaszerelés megfelelôségének visszajelzése után indulhat a szériagyártás.

Felfutás elôtt a tengelycsuklógyártás stratégiai vevôkapcsolatok számottevô erôsödését hozta az idei év a futómûüzletágban. Ahogy arról korábban is beszámoltunk, a Scania esetében a jelentôsen bôvülô szállítási terjedelem mellett a hozzáadott érték tekintetében is magasabb szintre lépett vállalatunk.

A

A termékpaletta az utánfutótengelyek mellett kovácsolt és megmunkált tengelycsuklókkal is kiegészült. A csuklógyártás beindítását több hónapos elôkészítô munka elôzte meg. A programról Németh István projektvezetô tájékoztatta lapunkat. Sikertörténetrôl beszélünk, hiszen a Scania mára újabb igényeket jelentett be, ami a gyártási volumen duplázódását vetíti elôre. A 2010 márciusától szeptemberéig tartó projekt elôkészítése 2009ben indult, célja a kovácsolt tengelycsukló mintagyártása volt, valamint az, hogy a Futómûnél felkészülhessenek a sorozatgyártásra is. Németh István projektvezetô beszámolója szerint a feladat végrehajtásához a Scania 2D-s kovácsrajzot és mintadarabot biztosított. Folytatás a 6. oldalon.


6 oldal

6 Futómû Kft. Folytatás az 5. oldalról. A 34 kilós, kész tömegû kovácsolt csukló a legnagyobb csukló, amit eddig a Rába gyártott. Emellett új kovácsolási megoldást is tartalmazott a feladat, mivel a kovácsolt darab ferdén lett elhelyezve a süllyesztékszerszámban. Sajátos, de logikus elvárása a Scaniának az is – avat be a projekt vezetôje –, hogy a kovácsolási hômérséklet ellenôrzését folyamatosan biztosítsuk. Ezt az eljárást a helyettesítô gép is biztosítani tudja – tájékoztat a program kihívásairól Németh István. Mint elmondta: 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben a csukló megmunkált kivitelére is adott árajánlatot a Rába. A Scania elfogadta tavalyi árajánlatunkat és igen rövid mintagyártási határidôt kért tôlünk. A gyártást meglévô gépekre terveztük s a gépeket gyártósorba rendeztük a megfelelô folyamat biztosítása érdekében. Újabb állomást jelentett december, amikor a mintagyártási folyamat felgyorsítását kérte tôlünk a Scania, s ennek érdekében felajánlotta a meglévô, hidraulikus mûködtetésû, megmunkáló-központos készülékeit a Rába számára. Elfogadtuk a Scania javaslatát – bár a Rába technológiai elképzelése eltért a Scaniáétól, – mivel vonzó volt, hogy két felfogással kevesebbet tartalmazott. Ezért saját készülékeink gyártását leállítottuk, s felkészültünk a Scania-készülékek fogadására. Négy hidraulikus készülék került fel két Heller megmunkálóközpontra, s ezeket egy hidraulikus tápegységrôl mûködtetjük. Míg a mintadarabokat gyártottuk, nem várt hiba keletkezett. A nagy erôvel támasztó, hidraulikus felfogókészülékekben a darab rugalmas deformációt szenvedett el, a készülékbôl kivéve pozícióhibák léptek fel. A technológiát ezért módosítani kellett, mégpedig úgy, hogy a végsô, simító megmunkálást az esztergálás után kellett elvégezni. A mûvelet megbontása miatt plusz egy új készülékre volt szükség, ezt megterveztük és le is gyártottuk, ám a változás a mintagyártás határidejét kedvezôtlenül érintette. Az így megvalósult folyamat szerint gyártott darabok megfelelnek a Scania rajzi követelményeinek, amelyek egyébként Németh István szavai szerint minden eddig gyártott típusnál szigorúbbak. A Rába által benyújtott PPAP-mintákat mind a kovácsolt, mind a megmunkált csuklókra nézve elfogadta a Scania. Annak érdekében, hogy stabillá és ellenôrizhetôbbé tegyük a gyártási folyamatot, egy induktív mérôrendszert vettünk át a Scaniától. Ennek továbbfejlesztése jelenleg folyamatban van, jellemzôje, hogy a mérési eredményeket automatikusan fogja gyûjteni, dokumentálni és dokumentálhatók lesznek vele számítógépen a kézi mérés eredményei is. A projekt sikerét jelenti, hogy a Rába a kezdeti minta elfogadása után megkezdhette a sorozatgyártás felfuttatását, idôközben a Scania a kezdeti gyártási volumennel megegyezô nagyságrendben újabb tételekre jelezte igényét. Ezt a Rába új eszterga beszerzésével tudja biztosítani, a többi kapacitás rendelkezésre áll. A projektvezetô hozzátette azt is: a Scania új igényként fogalmazta meg erôsített kivitelû csukló gyártását, s elfogadta javaslatunkat egy indukciósan edzett változatra, amelynek rajzát a hôkezelô technológiánk útmutatása alapján készítettek el. A mintadarabok ebbôl is elkészültek, kiküldtük ôket a Scaniának, s jelenleg újabb minták készülnek vizsgálati célokra – összegzi a felfutás szakaszait Németh István.


7 oldal

Futómû Kft. nél dolgoztam a távlati termékfejlesztési osztályon. Lányom Németországban most szeptemberben kezdte volna az iskolát. Ez az utolsó pillanat, amikor az ember viszonylag szabadon költözhet. A családdal úgy határoztunk, hogy hazajövünk és megpróbáljuk itt. Úgy voltunk vele, hogy nem mindenáron telepedünk le Magyarországon, csak akkor, ha minôségi munkát ajánlanak számomra. Szerencsére a Rába jó opciókat tárt elém a fejlesztési intézettel és Gyôrrôl is jókat hallottam. Így tavaly december 1-jén munkába álltam” – mondta az okleveles gépészmérnök végzettségû Izsó Gábor. Szerinte a munkában nincsenek nagy különbségek Németország és a Rába között. „Más jellegû a termék, hiszen itt nagyobb jármûvekkel, kovácsolt, öntött alkatrészekkel, fogaskerekekkel foglalkozunk, ott pedig inkább személyautókról és préselt lemezes alkatrészekrôl volt

LELKES MÁRK

Fejlesztési intézet pozitív tapasztalatokkal Rába Jármûipari Holding Nyrt. egy évvel ezelôtt, 2010 nyarán hozta létre a Rába Fejlesztési Intézetet (RFI). Az elmúlt közel másfél év tapasztalatai pozitívak.

A

„Az RFI-nek két fejlesztési potenciálja van. Az egyik az elôfejlesztés, a másik a szériatermékfejlesztés – kezdte a tapasztalatok ismertetését dr. Lelkes Márk, az intézet vezetôje. – Az elôbbi keretében három területen dolgozunk: mechatronikai vizsgálatokat végzünk, alternatív hajtású jármûvek fejlesztésével, valamint futómûvek konstrukciójának javításával – például fogaskerék-kapcsolatokkal, zajkérdésekkel – foglalkozunk. Ezek elôkészítô fázisban vannak, de mindhárom területen doktori folyamatot indítottunk el a Budapesti Mûszaki Egyetemmel és a Széchenyi István Egyetemmel közösen. A legfontosabbnak a mechatronikát tartjuk, többek között szabályozott hûtô- és kenési folyamatokat szeretnénk elérni.” A legtöbb erôforrást a szériatermék-fejlesztés kötötte le. Dr. Lelkes Márk kifejtette, hogy közel áll a szériaindításhoz egy mezôgazdasági nehézfutómû fejlesztése. Ez világszínvonalú termék lesz, hasonló a már meglévô 577-es futómûhöz. Egy másik – egyelôre nem nevesíthetô – feladat ugyancsak sok munkát igényelt, ez jelenleg az ajánlatadási fázisnál tart. Az intézet foglalkozik a

Rába harmadik generációs portálfutómûvének kifejlesztésével is. Két koncepciót dolgoztak ki, amelyeket valós mérésekkel akarnak validálni. Ennek alapján szeretnék ellenôrizni a Rába hajtáslánctervezését. A kisebb projektek közé tartozott egy véges elemes szoftver kiválasztása. A kísérleti üzem is az RFI-hez tartozik, így az intézet tervezi az összes vizsgálatot a Rábán belül. Ezek közé tartoznak például a fogaskerék-élettartam, a kormányzás- vagy az olajozási vizsgálatok. „Nyolcvan százalékban új kollé-

IZSÓ GÁBOR

gák dolgoznak nálunk. Az RFI léte azt a többletet nyújtja, hogy koncentráltan, azaz hatékonyabban tudunk az új termékek fejlesztésével foglalkozni” – hangsúlyozta dr. Lelkes Márk. Az egyik új munkatárs, a 38 éves, budapesti származású Izsó Gábor egészen különleges életutat tudhat magáénak. „Majdnem tíz esztendôt töltöttem külföldön. Elôbb egy évet Németországban, majd hármat az Egyesült Államokban voltam, utána csaknem hat év újabb németországi tartózkodás következett. Mindvégig egy autóipari cég-

szó. Talán ott minden jobban meg volt szervezve, ami néha elôny, néha hátrány. Példa a jó szervezettségre, hogy az elôzô munkahelyemen nagyon határozott, a szó jó értelmében már-már agresszív találmányi stratégia mentén dolgoztunk, a Rábánál ez most kezd kialakulni” – magyarázta Izsó Gábor, aki Gyôrben egyszerûbben megérteti magát, mivel korábban két német, egy orosz és egy francia kollégája volt. Az eltérések között említette a dohányzást: itt még rá lehet gyújtani az épületben, Németországban már nem, Amerikában pedig az egész gyár területén sem. Más az is, hogy nálunk a viták is jobban átitatottak érzelmekkel, ami ugyancsak lehet elôny és hátrány. A nagy differenciát a hivatali – például lakásvásárlási – ügyek intézésében tapasztalta, ezek ugyanis hazánkban sokkal nehézkesebbek. Izsó Gábor az elmúlt egy évben elôbb az új autóbuszfutómû-projektbe dolgozott be mint tervezômérnök, most pedig az új mezôgazdasági futómû kifejlesztésével foglalkozik. Az utóbbi közel áll ahhoz, amit Németországban és Amerikában is csinált. „Sokan nem értik, hogy miért a hazajövetel mellett döntöttünk, de nem bántuk meg. Azért mentem külföldre, hogy nyelveket tanuljak, utazzak, világot lássak. Ezek a vágyak tíz év alatt teljesültek, és eltûnt a külföld varázsa. Emellett szerettem volna, ha a gyermekeim itt nônek fel Magyarországon” – mondta végül Izsó Gábor.

7


8 oldal

8 Holding

Irány a papírmentes iroda! Rába-csoport cégei az utóbbi idôben minden területen figyelnek arra, hogy az üzleti célok megvalósulása mellett a környezetvédelmi szempontok is egyre inkább érvényesüljenek. Ez egyes esetekben ma még költségnövekedéssel jár, vannak azonban olyan esetek, amikor az üzleti és a környezetvédelmi célok párhuzamos teljesítése kettôs eredménnyel jár: a környezetet is védjük és költségeket is csökkentünk.

A

Egy ilyen lehetôség a papírmentes iroda irányába való elmozdulás. A teljesség igénye nélkül ma a Rábának több tízmillió forintjába kerül a különbözô nyomtatók, faxok üzemeltetése, a kellékanyagok és a felhasznált papír költségével együtt. A cél ennek jelentôs mértékû csökkentése már 2012-ben. A projekt gyakorlatilag már korábban megkezdôdött. 5 év alatt 332-rôl 146-ra csökkentettük a használt nyomtatók darabszámát. Az üzemi területeknek a szükséges rajzokkal való ellátása lehetôség szerint elektronikus formában történik. Az elmúlt években a nyomtatott rajzpéldányok száma is drasztikusan lecsökkent. Hálózaton érhetôk el már régóta a különbözô szabályozó dokumentumok, utasítások. Elektronikus folyamatokat alakítottunk ki az ajánlatadásnál, vizsgálatok igénylésénél és jóváhagyásánál, elsôminta-készítési, nem megfelelôségi, változási folyamatoknál és a kiküldetések elszámolásánál is. 2010-ben bevezettük az elektronikus számlaigazolás rendszerét, az artFLOW programot. 2011-ben ehhez hozzátettük az artOFFICE-t, és egységes dokumentumkezelô rendszert használunk a teljes Rába-csoportban. Nemrég automatizált folyamatot vezettünk be a partnerek (vevôk, beszállítók) jóváhagyására és a vevôi limitengedélyezésekre, valamint a minôségi tanúsítványok nyilvántartására. Ezeknek a folyamatoknak az automatizálásával papírt spórolunk (és munkaidôt, amit korábban ezen dokumentumok keresgéléséhez használtunk), de ez még nem elég. Az ilyen irányú tevékenységet folytatni kell! Foglalkozunk az elektronikus számlázás bevezetésének vizsgálatával (amivel még postaköltség is megtakarítható), a beruházási indí-

tólapok jóváhagyási folyamatának elektronikus útra terelésével, az artOFFICE további lehetôségeinek kiaknázásával. Az informatikai szervezet megkezdte a vállalat különbözô egységeinél üzemelô faxok és nyomtatók szükségességének felülvizsgálatát. Korlátozásokat vezettünk be a kellékanyag-igényléseknél. A partnereinkkel való kapcsolattartást szeretnénk minél nagyobb méretekben átterelni az elektronikus levelezésre vagy az internetre (mint például az Oracle beszállítói portálra, amit sajnálatos módon még nem túl sok beszállító esetében alkalmazunk). Szeretnénk egyszerûsíteni a szállítólevelet igénylô belsô anyagmozgatási folyamatainkat is – természetesen úgy, hogy a vagyonvédelmi és adatbiztonsági szempontok ne sérüljenek! A következô lépés pedig a dolgozókhoz fordulás, amit ezúton teszünk meg. Egyrészt kérjük, hogy az esetleges nyomtató- vagy faxcsökkentési akciónkat ne úgy ítéljék meg, hogy kényelmetlenséget okozunk azzal, miszerint 10 vagy 15 méterrel többet kell sétálni egy hálózati nyomtatóhoz (ez a világ vezetô vállalatainál már régen bevezetett gyakorlat), hanem úgy, hogy egy nyomtató visszaadásával is havi több ezer forintot takaríthatunk meg. Másrészt pedig várjuk azokat az ötleteket, amelyek a fenti célokat segítik. Kérjük, jelezzék, ha kismértékben kihasznált informatikai eszközrôl tudnak, ami esetleg leadható vagy kiváltható. Akkor is szóljanak, ha túlzot-

tan „papírfogyasztó” folyamattal találkoznak, ahol esetleg felesleges adminisztráció miatt az indokoltnál többet kell nyomtatni. Fenti célokra ötletkártya is beadható és a legjobb ötleteket jutalmazni fogjuk. Célunk közös, a környezetvédelmi és üzleti szempontok egyidejû érvényesítése, ehhez kérjük mindenki segítségét. Mindenki csak olyankor használjon nyomtatót, amikor az feltétlenül szükséges. Az egyszerû dokumentumokat ne akarjuk színesben kinyomtatni. Kérjük meg partnereinket, fax helyett e-mailt küldjenek. Ezek egyszerû javaslatok, de mindegyik betartásával költséget is spórolunk és védjük a környezetet is. Célozzuk meg a papírmentes irodát! Várjuk a munkatársak javaslatait is! NAGY TAMÁS IT RENDSZER- ÉS FOLYAMATFEJLESZTÉSI VEZETÔ

Az év ötletadója ismét díjazott

VINDISCH SÁNDOR

Éppen egy éve mutattuk be külön cikkben Vindisch Sándort, aki 2010-ben a legtöbb Ötletláda-javaslatot nyújtotta be. A fiatal kolléga tucatnál több pályázatot tudhatott magáénak, akkor azt mondta: ha elvégzi a levelezôn a középiskolát és leteszi az érettségit, diplomát szeretne szerezni. A motivációjáról pedig így nyilatkozott 2010 novemberében: „Leginkább az motivál, hogy a munkánkat meg tudjam könnyíteni, illetve a termelés anyagköltségét csökkentsük, ha lehet. Nyilván az sem mellékes tény, hogy az elfogadott ötleteket díjazzák, de ez sorrendben nem az elsô nálam. Érdekel a terület, a munkám, s már most újabb tizennégy ötletem vár elbírálásra, kiderül, ezeket

is befogadják-e – mondta a kovácsüzemben üzemeltetô villanyszerelôként dolgozó munkatárs. Nos, volt újabb ötlete, amelyet a cégvezetés díjazott. Ezúttal nem egyedül, hanem Kelemen Krisztiánnal együtt pályázott: „Közösen dolgozunk ugyanazon a gépen, így a problémát is együtt észleltük. A 450 milliméteres féltengelyt ugyanis nem egyenletesen melegíti fel a gép – inkább csak a közepén éri el a kellô hôfokot –, ami miatt sûrû volt a meghibásodás. Ezt sikerült kiküszöbölni, s bár nem lehetett teljesen nullára redukálni a hibaarányt, de jelentôs javulást tudtunk így garantálni.” A díjazottak egyszeri pénzjutalmat kaptak ezért a fejlesztésért.


9 oldal

Jármû Kft. 9

Védett zárt felépítményt fejlesztenek ki urópai uniós és hazai támogatással folyik a Rába Jármû Kft.-ben az a projekt, amelynek során saját védelmi technológiát fejleszt a katonai missziós feladatok támogatására a cég.

E

A cél, hogy ne csupán a vezetôfülke, hanem a felépítmény is nyújtson lövedék és akna elleni védelmet a speciális szolgálatot teljesítô jármûvek számára. Mindez a Magyar Honvédség igényeinek megfelelôen történik, hazánk ugyanis a NATO tagjaként olyan mûveletekben is részt vesz, amelyeknél elengedhetetlen az ilyenfajta védelem. A januárban elkezdett és a tervek szerint 2012 júniusára befejezôdô fejlesztés jelenlegi állásáról Homér Zoltán, a projekt mûszaki vezetôje beszélt lapunknak. „Elsô lépésként az alapanyagok felkutatását végeztük el. Meghatároztuk, hogy milyen alapanyagok felhasználásával kívánjuk és tudjuk elérni ezt a védelmi képességet. Az akna elleni védelemnek a NATO STANAG 4569 szabvány szerinti 2b-s, a lövedék elleni védelemnek 2-es szintûnek kell lenni az elôre meghatározottak szerint, amihez tudni kell, hogy a skála négy fokozatból áll” – magyarázta a szakember. A védett zárt felépítmény esetén alapvetô tervezési szempont volt többek közt az, hogy a bázisjármû hasznos terhelhetôségét a lehe-

tô legnagyobb mértékben kiaknázzuk, megtartsuk. Ezért a felépítmény a védelmi modulok felszerelése nélkül, az 1-es lövedékállósági szintet teljesíti, míg azok felszerelésével a 2est attól függôen, hogy milyen az adott missziós mûveleti terület fenyegetettségi foka. „Az elmúlt csaknem egy évben eljutottunk oda, hogy olyan szendvicsszerkezetet tudtunk létrehozni, amelyen áthatolás már nincs” – magyarázta a szakember. A felépítményt a kikísérletezett anyagkombinációkkal már nemcsak lövedékállóság szempontjából vizsgálják, hanem robbantásvizsgálatnak is alávetik. Mindezt a honvédséggel együttmûködve a HM Táborfalvai Lôkísérleti és Vizsgáló Állomásán végzik el. A projekt részeként a Jármû kft. konstruktôrei a gyôri Széchenyi István Egyetemmel közösen egy végeselemes fejlesztést végeznek, amelybe „bedolgozzák” a bázisjármû és a védett, zárt felépítmény valamennyi paraméterét. Azt várják tôle, hogy roncsolásmentesen, szimulációval is meg lehessen határozni a kritikus, erôsítendô pontokat. „Ezen vizsgálatok elvégzése és kiértékelése után a jövô év elsô lépése az, hogy a megfelelônek minôsített védelmi modulok képességét visszaigazoljuk egy újabb vizsgálati sorozattal, így biztosítva a termék megfelelôségét a jövôbeni alkalmazó és saját magunk számára” – mondta végül Homér Zoltán.

HOMÉR ZOLTÁN

10 Jármû Kft. Megkezdôdött azoknak a midibuszoknak az összeszerelése, amelyeket norvég megrendelésre készít el a Rába. Ehhez az (is) kellett, hogy megérkezzen a beszerelésre szánt Mercedes-motor. A munka természetesen már korábban elkezdôdött: az elôszerelés, az alkatrészgyártás, az üzemanyagtartály már készen várta a motort. A buszokat az „Euro5-ös” osztályba sorolták, ezeknek az elôírásoknak kell megfelelniük. A Rába-futómûhöz független felfüggesztést alkalmaztunk elôl, tárcsafékeket pedig elôl és hátul is.

Indul az év

Jármû Kft. 11

végi hajrá a szereldében egkezdôdött a katonai jármûvek szerelése a Jármû kft.-ben, hogy a cég teljesítse a Honvédelmi Minisztériummal kötött szerzôdésben foglaltakat, és leszállítsa az idei mennyiséget a katonaságnak. A megrendelésben ponyvás, konténerszállító és hótolós kivitelek egyaránt szerepelnek – tudtuk meg Takács László gyártásfejlesztési és gyártásvezetôtôl. Az alkatrészgyártás már a nyáron elkezdôdött.

M

A szakember elmondta, hogy a H 18-as katonai terepjárók gyártásával kezdtek, aminek az volt az oka, hogy ennek a páncélozásra alkalmas fülkekivitellel készülô típusnak még nincs típusbizonyítványa, aminek megszerzéséhez a TÜV Nord KTI-nek magát a kész jármûvet kell vizsgálni. Utána a H 14-es következett, a végére pedig a H 25-ös konténeres és hótolós változata maradt. A tervek szerint az utolsó legkésôbb december közepén kigördülhet a gyárból. A legbonyolultabb kivitel egyébként hótolós, amit a honvédség katonai repülôterek hó- és síkosságmentesítésére szán. Takács László ezzel kapcsolatban kifejtette: a jármû összetettsége két tényezôbôl fakad. Egyrészt platója három oldalra tud billenteni, másrészt hótoló egysége 7,2 méter széles, aminek mozgatásához komoly hidraulika és elektronika szükséges.


12 oldal

12 Jármû Kft.

Suzuki–Rába benchmarking-találkozó Több területet érintô tárgyalások és üzemlátogatás is szerepelt a Magyar Suzuki Zrt. küldöttsége, a Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. és a Rába Holding szeptember eleji találkozóján.

A

A találkozón a Magyar Suzuki Zrt. részérôl Krisztián Róbert (executive general manager), Gyurján Ildikó (deputy general manager), Kissné Kadocsi Dalma (adószakértô) és Tarnai Tamás (HR-igazgató) tisztelte meg jelenlétével a találkozót. – A Rába részérôl Urbányi László, Balog Béla, Vissi Ferenc, Mészáros Mónika és jómagam voltunk jelen – tájékoztatta Veress Tímea termékmenedzser magazinunkat. – Az esôs utazást követôen a RFIben került sor a találkozóra, melynek elsô lépéseként vendé-


13 oldal

Alkatrész Kft., Mór, HR 13

geink megtekintették a Rába történetét bemutató kiállítást. A tárlat részét képezô Suzuki Swift személygépkocsit kiemelkedô örömmel fogadták vendégeink, de elismeréssel szóltak a bemutatott többi jármûrôl és a futómûvekrôl is – mondta Veress Tímea.

A találkozó folytatásaként tárgyalás zajlott több, mint például pénzügyi korrekciókról, vezetôi értékelési rendszerekrôl, humánerôforrás-gazdálkodásról szóló, valamint bérszínvonal témában is. – A hosszú megbeszélést köve-

tôen a futómûüzemet tekintettük meg. Vendégeink kiemelt érdeklôdése a legújabb robotmegmunkáló központ felé irányult. A gyárlátogatást követô ebédnél kötetlen beszélgetés zajlott többek között a Rába kulcsfontosságú szerepérôl a magyarországi jármûipar-

ban, mind a múltban, mind napjainkban. Elköszönéskor minden résztvevô nagyon kellemesnek és hasznosnak ítélte meg az eltöltött napot, elmélyítve a lassan húsz éve együttmûködô cégeink közti jó kapcsolatot – mondta végül Veress Tímea.


14 oldal

14 Alkatrész Kft., Mór szélyes fákat. A tûzvédelem területén felülvizsgáltuk az egyes épületek tûzvédelmi besorolását, majd ennek megfelelôen az épületeknél lecseréltük a tûzvédelmi besorolásra utaló figyelmeztetô táblákat. – Fontosnak tartjuk a munkavédelmi képviselôkkel és a területekkel való kapcsolattartást. A munkavédelmi képviselôkkel negyedévente munkavédelmi ülést tartunk – folytatta Svárda Norbert –, biztosítjuk részvételüket a belsô auditokon, EBK-szemléken és a kockázatértékelések folyamatában. Ami az egyes területekkel való kapcsolattartást illeti, szorosabb együttmûködést alakítottunk ki a géptelepítések és munkavédelmi üzembe helyezések terén. Másrészt Steiner Gábor munkavédelmi megbízott kollégám naponta reggeli bejárást tart a területeken, ahol nemcsak ellenôrzést hajt végre, hanem a dolgozóknak lehetôségük van elmondani az esetleges problémáikat, észrevételeiket. Ehhez a bejáráshoz szerda reggelenként én is csatlakozom.

Munkavédelmi fejlôdés az Alkatrészgyártó Kft. móri gyáránál Változás történt a Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. móri gyárának környezetvédelmi és munkavédelmi tevékenységében, illetve szervezetében. Az EBKcsoport 2011. április 1-jétôl a gyár igazgatójához tartozik, a csoport operatív szakmai tevékenységének irányítását, felügyeletét pedig Svárda Norbert látja el EBK-csoportvezetôként. Az EBK-csoporthoz tartozik a gyár környezetvédelmi, munkavédelmi, tûzvédelmi tevékenységének ellátása és folyamatos fejlesztése. – A móri gyár évek óta munkabiztonság-irányítási rendszert alkalmaz, melynek legfontosabb alapelve a folyamatos fejlesztés és annak igazolása. Mint minden évben, idén is ennek szellemében

határozzuk meg célkitûzéseinket és értékeljük teljesítményünket, melyeket szeretnék bemutatni – mondta elöljáróban Svárda Norbert. Korábban már tájékoztatást adtunk arról, hogy a gyár területén több helyen repedezett és töredezett a mûhelyek oldalán lévô kopolit üveg. A tavaly elkezdett csere ebben az évben is folytatódik, csökkentve ezzel a balesetek számát. – Minden évben kockázatértékelést végzünk a különbözô területeken, így idén is elvégeztük a munkavédelmi, kémiai, és képernyôs értékeléseket, a pszichoszociális értékelés pedig még hátravan ebbôl az évbôl. A munkavédelmi és kémiai kockázatér-

tékelésekbôl kiderül, hogy a tavalyi évhez képest csökkent a feltárt kockázatok száma, amihez hozzájárult munkatársaink tudatos tevékenysége is. A képernyôs kockázatértékelés alapján ebben az évben is folytattuk a számítógépes munkahelyeken a számítógépek cseréjét – sorolta Svárda Norbert. Ebben az évben a varrodában folytatódott a felülvilágító ablakok korszerûsítése, amely a helyiség nyári magas hômérséklete miatt különösen fontos. – Ezzel az intézkedéssel csökkenteni tudtuk a rosszullétek számát és javítani tudtunk a munkahelyi klíma minôségén. A balesetek elkerülése érdekében ebben az évben is vágtunk ki ve-

A tavalyi évhez képest idén csökkent a munkaidô-kieséssel járó, illetve azt nem okozó balesetek száma. – Most egy újabb feladat áll elôttünk, elérkezett a jövô évi tanúsító auditra való felkészülés ideje. Mint korábban Tarrné Stahl Hajnalka minôségügyi vezetô kolléganôm beszámolt róla, integrált irányítási rendszert és integrált belsô auditokat vezettünk be. A jövô évben mindhárom területet érintve integrált tanúsító auditot tervezünk végrehajtani, ahol reméljük, az auditor kollégák is elismerik az elért eredményeinket nemcsak a munkavédelem, hanem a minôségügy és környezetvédelem területén is – mondta végül Svárda Norbert.


15 oldal

Alkatrész Kft., Sárvár 15

VADÁSZ FERENC, HÉRINCS BARNABÁS ÉS FARSANG GUSZTÁV

VADÁSZ FERENC ÉS PÉNZES LÁSZLÓ

Szervezeti változások Sárváron Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. sárvári gyárának szeptemberben kinevezett igazgatója, Bányik Sándor egyik feladata a gyár termelésének hatékonyságnövelése.

A

– E téren a legfontosabb változás, ami Sárváron történik, a termelési és a logisztikai terület szétválasztása. Erre az intézkedésre azért volt szükség, hogy a forgalomnövekedésbôl fakadó feladatokat mind logisztikai, mind termelési oldalról tudjuk követni versenyképességünk javítása mellett. A korábbi termelési és logisztikai vezetô, Vadász Ferenc ezentúl teljes egészében a gyártást vezeti. Vadász úr hosszú évek óta a sárvári gyár elkötelezett munkatársa. Logisztikai vezetônek Hérincs Barnabást nevezték ki. Hérincs úr öt éve dolgozik a sárvári logisztikán mint vevôkapcsolat-tartó. A nagy megrendelôk közül a Deutz AG és Claascsoport is hozzá tartozik. Feladata a vevôkapcsolat-tartás mellett, amihez a piacfejlesztés is tartozik, az alapanyag-beszerzés, belsô logisztika, illetve a szállítmányozás

irányítása – mondta elöljáróban magazinunknak Bányik Sándor. A logisztika területén belül kisebb átalakítás történt, Pankaczi Károly, aki korábban a szerszámok beszerzésével és azok koordinálásával foglalkozott, belsô logisztikai vezetôi feladatokat lát el. Így a késôbbiekben feladata lesz a raktározás, belsô anyagmozgatás és továbbra is a szerszámok, készülékek gazdálkodása. – A termelési területen a forgalom növekedése szintén további átalakításokat tett szükségessé. Így a mûszakok jobb megszervezése érdekében bevezettük az üzemvezetôi pozíciót a délelôtti és délutáni mûszakokra kiterjedôen. Korábban termelésirányítók próbálták délelôtt megszervezni mind a három mûszak munkáját. Úgy véltük, ez nem elég hatékony, személyes jelenléttel kell erôsíteni a mûszakokat, ezért üzemvezetô pozíciót alakítottunk ki, amelyet Pénzes László és Farsang Gusztáv tölt be. A korábbi termelésirányítók sok éve dolgoznak Sárváron, így komoly tapasztalattal rendelkeznek. Feladatuk ezentúl üzemvezetôként az egyes mûszakokban lévô kollégák munkájának szervezése, irányítása. Ebbe beletartozik nemcsak a ter-

mékek áthelyezése egyik géprôl a másikra, hanem a személyi állomány mozgatása is a különbözô költséghelyek között. Egyben biztosítaniuk kell az alapanyag-ellátottságot a munkahelyeken. Ezzel lehetôvé válik, hogy a délutános mûszakban, amikor a menedzsment s termelésirányítás nincs a gyárban, bármely probléma esetén hathatósan be tudnak avatkozni a termelésbe. – Ezek alapján úgy gondoljuk – folytatta Bányik Sándor –, jelentôs hatékonyság érhetô el a termelésben, s a délutános üzemvezetô elô tudja készíteni az éjszakai mûszaknak a folyamatos munkához az anyagot, illetve biztosítani tudja a gépek kihasználtságát. Ezenkívül történtek más átszervezések is. A TMK-hoz tartozott korábban a gyár takarítószemélyzete. Ezt a humán erôforrás szervezethez helyeztük át. Ezzel az intézkedéssel a TMK hatékonyságát szeretnénk erôsíteni, hogy a gépek karbantartására több energiát tudjanak fordítani. Oszkó Nándorné irányítja a csoport üzemi és irodai takarítórészlegét. Bízunk benne, hogy az átalakítások hatékonyabb termelést és jobb gépkihasználtságot tesznek lehetôvé a sárvári gyárban.


16 oldal

16 HR

A kiemelkedô teljesítmények elismerése fizikai dolgozóink körében A vállalati stratégia egyik kulcsfontosságú eleme a korszerû tudású, hatékony munkaerô biztosítása, megtartása a fenntartható növekedés megvalósításához. A tudás, szakmai hozzáértés, a pozitív magatartásformák, az üzleti szemlélet, a cég céljaival való azonosulás hatással van gazdasági eredményeinkre. Ezért célunk, hogy elismerjük az ezen értékeket képviselô, kiemelkedô teljesítményt nyújtó dolgozóinkat és erôsít-

sük kötôdésüket cégünkhöz. Lehetôségeinkhez igazodva elsô lépésként szeptembertôl a legjobban teljesítô fizikai munkavállalókat részesítettük béremelésben. Ennek mértékét jelenlegi kere-setük, a környezô munkaerô-piaci szintek és a megváltozott belsô igények figyelembevételével határoztuk meg. Ezen béremeléssel erôsíteni kívánjuk a kiemelt munkavállalóink megbecsülését, egyút-

Jubiláló dolgozóink 40 éve a Rábánál Eredics Józsefné, Alkatrészgyártó Kft., Sárvár, üzemiterminál-kezelô Kiss Zoltán Sándorné, Alkatrészgyártó Kft., Sárvár, szállítási csomagoló Papp József, Alkatrészgyártó Kft., Sárvár, szakoktató 35 éve a Rábánál Bajnok Józsefné, Rába Futómû Kft., személyi nyilvántartó Balogh János, Alkatrészgyártó Kft., Mór, forgácsoló Balogh József, Alkatrészgyártó Kft., Mór, forgácsoló Gaál László, Alkatrészgyártó Kft., Sárvár, csoportvezetô Horváth József, Alkatrészgyártó Kft., Sárvár, NC-forgácsoló Kálmán Gyula, Alkatrészgyártó Kft., Sárvár, NC-forgácsoló Szijártó Ákos, Alkatrészgyártó Kft., Sárvár, köszörûs Termeczki József, Rába Futómû Kft., minôségellenôr Tóth József, Alkatrészgyártó Kft., Sárvár, esztergályos 25 éve a Rábánál Csete Imre, Rába Futómû Kft., cellavezetô Gregorics Lászlóné, Alkatrészgyártó Kft., Mór, gépkezelô Herenkovics Zsolt, Rába Futómû Kft., fémfelület-alakító Holczingerné Steixner Erzsébet, Alkatrészgyártó Kft., Mór, HRmunkatárs Kocsis Zsolt, Rába Futómû Kft., minôségellenôr Stróbl János, Alkatrészgyártó Kft., Mór, betanított lakatos 15 éve a Rábánál Peidl Csilla, Alkatrészgyártó Kft., Mór, kereskedelmi és marketingmunkatárs Szántóné Hartl Edina, Alkatrészgyártó Kft., Mór, gyártástervezô

tal szeretnénk jelezni feléjük, hogy a jövôben is, hosszú távon számítunk munkájukra, valamint ezáltal is biztatunk valamennyi dolgozót, hogy törekedjen a jobb teljesítményre. A további általános bérszínvonal-emelés fedezetét a hatékony és eredményes munkavégzés biztosítja, melyhez rugalmas hozzáállás, szakmai helytállás és üzleti szemléletû gondolkodás szükséges.

Felfutás elôtt a tengelycsuklógyártás oldal. Fejlesztési intézet pozitív tapasztalatokkal 7. oldal

Recommend Documents